﻿
2015. évi.....törvény
a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításáról

1.§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország által
nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országok és biztonságos harmadik
országok listáját.”
2.§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (1) bekezdése a következő p) ponttal
egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
„p) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló
2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2012 és 2014 között húszszorosára nőtt a Magyarországon menedékjogot kérők száma. A 2014-
ben menedékjogot kérők számához képest 2015-ben jelentős növekedés tapasztalható. Az
illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyár során
elfogadni, mert nyárra várható az újabb menekülthullám, illetve Ausztriában júliustól
szigorodik a szabályozás, vagyis az onnan kiszoruló bevándorlók is Magyarországon fognak
lecsapódni. A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási országból
érkezik, mégis megpróbál visszaélni a menekült státusszal. Ennek megakadályozását szolgálja
ez a javaslat azáltal, hogy lehetőséget teremt arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy
a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzit ország. Ha a
menekült életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély, illetve nincs kitéve súlyos sérelem
veszélyének, nem indokolt a menekült státusz megadása. A szabályozással elérni kívánt cél,
hogy akik egy biztonságos tranzit országból érkeznek Magyarország területére, azok ne
igényelhessenek politikai menedékjogot. Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben
volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik
balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol
üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat
nem tud befogadni Magyarország.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-2. §-hoz
A menedékjog, mint jogintézmény alapját képező 1951. évi Genfi egyezmény és az azt
kiegészítő 1967. évi jegyzőkönyv a hazájukat faji, nemzetiségi, politikai, vallási, vagy
meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldözés okán elhagyó személyek
nemzetközi védelmét szabályozza. A Genfi egyezmény lényege, hogy a részes tagállamok
menedéket nyújtanak azoknak, akik a fenti okok miatt voltak kénytelenek elhagyni hazájukat.
A Genfi egyezmény képezi az európai uniós menekültügyi jogrendszer alapját is. Minden
tagállam részese a Genfi egyezménynek, az uniós irányelvek pedig a Genfi egyezmény keretein
belül, az abban foglaltaknak megfelelően került meghatározásra.
A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013.
június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza az elfogadhatatlan
kérelmek körét (33. cikk). Az elfogadhatatlan kérelmek jogintézményének alkalmazása a
hatósági jogalkalmazás szempontjából azért nélkülözhetetlen, mert ennek segítségével
szűrhetők ki azok a kérelmek, amelyekkel a menekültügyi hatóságnak érdemben nem kell
foglalkoznia, vagyis a kérelmező visszaküldése rövid időn belül megvalósítható.
2
Az elfogadhatatlanság esetkörei közül kiemelésre érdemes a biztonságos harmadik ország
esetköre. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az
illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a menedékkérő életét és a szabadságát nem
fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy
politikai meggyőződés miatt az érintett harmadik országban, vagyis nem lenne ugyanolyan
üldözésnek kitéve, mint ami elől elmenekült és a feltételek fennállása esetén a menekült jogállás
megadása biztosított számára.
A tagállamok a jogintézményt alkalmazhatják egyedi jelleggel, illetve lista alapján, amelyet az
irányelvben szereplő kritériumok alapján kell meghatározni. A biztonságos harmadik ország
lista tehát csupán az általános feltételeknek megfelelő országok kapcsán állít fel egy vélelmet,
ami alapján megfordul a bizonyítási teher: a kérelmezőnek kell valószínűsítenie, hogy adott
ország számára nem biztonságos, mert pl. ott nem biztosított számára a menedékkérelem
előterjesztésének lehetősége, vagy a menekült státusz megszerzése. E vélelem azonban
megdönthető mind az ügyfél által, mint az ezen alapuló döntést felülvizsgáló bíróság által. A
vélelem megdöntése nem az általános feltételekre, vagy a listára irányul, hanem arra, hogy a
konkrét kérelmező esetében alkalmazható-e.
a 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
3
Országgyűlési Képviselő
Fidesz -Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat
Kövér László Úrnak,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úrnak!
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „a menedékjogról szóló 2007.
évi LXXX. törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2015. június 9.
Tisztelettel:
Tisztelettel:
Rögán Antal