﻿
2015. évi... törvény
a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról

1.§
A Nemzeti Akkreditáló Testület 2016. január 1-jén megszűnik.
2.§
(1)	A Nemzeti Akkreditáló Testület által ellátott feladatokat e törvény hatályba lépésének
napjával az állam veszi át.
(2)	A Nemzeti Akkreditáló Testülethez e törvény hatálybalépésének napjától kérelem nem
nyújtható be, és a Nemzeti Akkreditáló Testület e törvény hatálybalépésének napjától hivatalból
nem indíthat eljárást, valamint felügyeleti vizsgálatot nem indíthat.
(3)	Az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokat a Nemzeti Akkreditáló
Testület a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvénynek az e törvény hatályba lépése napját megelőző
napon hatályos rendelkezései szerint folytatja le, azzal, hogy azokat legkésőbb 2015. december
31-éig köteles lezárni.
(4)	A Nemzeti Akkreditáló Testület vagyona, az állam által átvett feladatok ellátásához
szükséges forrás biztosítása érdekében 2016. január 1-jével az állam tulajdonába kerül,
magánjogi jogai és kötelezettségei - ide nem értve a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat
-	az államot illetik meg és terhelik. A Nemzeti Akkreditáló Testület vagyonának állam általi
átvételével összefüggő magánjogi jogviszony tekintetében az államot az iparügyekért felelős
miniszter képviseli.
(5)	Az iparügyekért felelős miniszter és a Nemzeti Akkreditáló Testület elnöke a (4) bekezdés
szerinti vagyonról 2015. december 31. határnapra átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít.
(6)	A Nemzeti Akkreditáló Testület köteles együttműködni a feladatait az e törvény
hatálybalépését követő naptól ellátó költségvetési szervvel, és a feladat ellátásával összefüggő
adatokat, iratokat a megkereséstől számított 15 napon belül a költségvetési szerv rendelkezésére
bocsátani. A Nemzeti Akkreditáló Testület a feladatai ellátásával összefüggésben keletkezett
iratokat 2015. december 31-éig átadja a feladatait az e törvény hatálybalépését követő napon
ellátó költségvetési szervnek.
(7)	A 2016. január 1-jén folyamatban lévő közigazgatási perekbe a Nemzeti Akkreditáló
Testület helyére 2016. január 1-jén a feladatait az e törvény hatálybalépését követő napon ellátó
költségvetési szerv lép.
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és 2016. január 2-án hatályát veszti.

4.§
A törvény hatályba lépését megelőzően odaítélt akkreditált státusz hatályosságát, valamint a
már folyamatban lévő eljárásokat a törvény hatálybalépése nem érinti.
5.§
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A mérésügyi szerv - a nemzeti akkreditálásról szóló jogszabályok rendelkezéseivel
összhangban - részt vesz a kalibráló és a vizsgáló laboratóriumok akkreditálásában.”
6.§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(12) Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a
következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:
a)	a közvetítői tevékenységről szóló törvény,
b)	az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény,
c)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény,
d)	a közjegyzőkről szóló törvény,
e)	az államháztartásról szóló törvény,
f)	a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény,
g)	az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény,
h)	az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény,
i)	az árak megállapításáról szóló törvény,
j) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény,
k) a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
szóló törvény,
l) a külföldre utazásról szóló törvény,
m) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvény,
n) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény,
o) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,
p) a közúti közlekedésről szóló törvény,
q) a közbeszerzésekről szóló törvény, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem a
törvényben meghatározott központi költségvetési szerv,
r) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény.”
2
7.§
Hatályát veszti a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete preambulumának 15. szakasza
kimondja:
„Mivel az akkreditálás célja egy szervezet megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzésével
kapcsolatos felkészültségének hiteles megállapítása, egy tagállamban csak egy nemzeti
akkreditáló testület lehet, továbbá a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az a testület oly
módon szerveződjön, hogy képes legyen biztosítani tevékenységeinek objektív és elfogulatlan
jellegét. Az ilyen nemzeti akkreditáló testületek a kereskedelmi megfelelőségértékelési
tevékenységektől függetlenül működnek. Helyénvaló tehát rendelkezni arról, hogy a
tagállamok biztosítsák, hogy a nemzeti akkreditáló testületeket feladataik ellátása során
hatósági tevékenységet ellátó szerveknek tekintsék, jogi státusuktól függetlenül.”
A fentiek alapján elmondható, hogy a függetlenség az akkreditálást kérő piaci szereplőktől
(megfelelőség értékelő szervezetek) való függetlenséget jelenti figyelembe véve azt is, hogy a
tagállamoknak biztosítania kell, hogy a nemzeti akkreditáló testületeket feladataik ellátása
során hatósági tevékenységet ellátó szerveknek tekintsék, jogi státusuktól függetlenül.
Hatósági tevékenység ellátását végző szervezet esetében indokolt annak irányítását az állam
hatáskörébe vonni tekintettel arra, hogy így biztosítható a hatósági tevékenység függetlensége
és a hatósági tevékenység megvalósításán keresztül a közérdek védelme.
A Nemzeti Akkreditációs Testület (a továbbiakban: NAT) jelenlegi szervezetének strukturális
problémái indokolják, hogy a közhatalmi tevékenység ellátását az állam vegye át és egy
költségvetési szerv végezze. A kormány tagjának törvényességi felügyeleti joga és a
beszámolási kötelezettség (ellenőrzés) nem elegendő annak biztosítására, hogy a NAT valóban
a közérdek érvényesülése érdekében végezze tevékenységét.
A jelenlegi strukturális problémák azt eredményezik, hogy a NAT esetében túlságosan
koncentrált a döntéshozatali mechanizmus. Az egyes akkreditációs eljárásokban indokolatlanul
erős jogosítványokkal rendelkezik az ügyvezető, ami a köztestületi jellegből adódó
önkormányzatiság elvének csorbulását jelenti. Mint köztestület, a NAT a tagokból áll, viszont
új tag csak az lehet, akinek ezt a NAT az akkreditáló bizottságon, mint döntéshozó szerven
keresztül biztosítja. A NAT ügyvezetője dönt az eljárás megindításáról, így a döntéshozatali
folyamat megindításáról.
A jelenlegi szabályozás és gyakorlat szerint a NAT tagja, így az önkormányzatiság elvén
alapuló közgyűlés tagja az lehet, akinek kérelmét az ügyvezető a szakmai értékelést végző
bizottság elé bocsátja döntéshozatalra. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése érdekében
a döntéshozatali mechanizmus módosítása szükséges.
A NAT Tanács törvényben foglalt feladata, a javaslattétel a miniszter számára az akkreditálási
eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására.
Javaslattételi kötelezettségének a Tanács nem tett eleget. A jelenlegi eljárási igazgatási
szolgáltatási díjak sok kérelmező szerint túl magasak. Az igazgatási szolgáltatási díjakat a
4/2006. GKM rendelet szabályozza, melynek körültekintő felülvizsgálatát is az biztosítaná, ha
nem a jelenlegi szervezeti struktúrában készülne a díjak vonatkozásában javaslat.
A német akkreditálási eljárás - és más nemzetközi példák is - munkaóra alapon határozzák meg
az eljárási határidőket, ami mintaként szolgálhat a magyar eljárási határidők lerövidítéséhez és
biztosíthatja, hogy a valós tevékenységnek megfelelő díjak megfizetésére kerülhessen sor.
Az akkreditálás egy közhatalmi tevékenység, melynek szabályait a közérdek védelme és a
kérelmezők versenyképességének növelése érdekében oly módon szükséges kialakítani, hogy
az eljárási folyamat, az eljárási határidők hossza és az eljárási díjak mértéke ne akadályozza,
hanem sokkal inkább elősegítse az akkreditálási eljárást kezdeményező gazdasági szereplők
tevékenységét. Ezt a változást az akkreditálás hatósági tevékenység jellege hozhatja el, amelyet
a fentiek okán indokolt egy állami irányítás alatt álló szervezet keretein belül megvalósítani.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A módosítás következtében 2016. január 1 -jével megszüntetésre kerül a Nemzeti Akkreditációs
Testület (a továbbiakban: NAT). Feladatait e törvény hatályba lépésének napjával az állam
veszi át. Ennek következtében e törvény hatálybalépésének napjától a NAT-hoz kérelem nem
nyújtható be, hivatalból eljárást, valamint felügyeleti vizsgálatot nem indíthat. A NAT a
folyamatban lévő eljárásokat az e törvény hatályba lépését megelőző napon hatályos
rendelkezések szerint folytatja le, azzal, hogy azokat legkésőbb 2015. december 31-éig köteles
lezárni. A NAT vagyona, az állam által átvett feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása
érdekében, az állam tulajdonába kerül.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 4. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a törvény hatályba lépését megelőzően odaítélt akkreditált státusz
hatályosságát, valamint a már folyamatban lévő eljárásokat nem érinti a törvény hatálybalépése.
A 5. és 6. §-hoz
A módosítással összefüggésben elvégzi a kapcsolódó törvények módosítását.
A 7. §-hoz
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról
szóló 2005. évi LXXVIII. törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
5
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján A nemzeti akkreditálás
rendszerének átalakításáról a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. június 9.
Szatmáry Kristóf
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség