﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5404. számú
törvényjavaslat
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. június
2
2015.	évi ... törvény
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról
1.	§
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. §-a a következő 25. és 26. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során:)
„25. kötelező szervezeti szabályozás: több országban, de köztük legalább egy EGT-
államban is tevékenységet folytató adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által elfogadott
és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)
által jóváhagyott, az adatkezelőre vagy adatkezelők csoportjára nézve kötelező belső
adatvédelmi szabályzat, amely a harmadik országba történő adattovábbítás esetén a
személyes adatok védelmét az adatkezelő vagy adatkezelők csoportjának egyoldalú
kötelezettségvállalása útján biztosítja;
26.	adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így
különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal,
törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.”
2. §
Az Infotv. 8. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha)
„c) az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak
megfelelően történik.”
3.	§
Az Infotv. 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az adatkezelő - ha belső adatvédelmi felelőssel rendelkezik, a belső adatvédelmi
felelős útján - az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint
az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett
személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az
adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett
intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb
adatokat.
(1b) Az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelő az (1a)
bekezdésben meghatározott kötelezettségét az elektronikus hírközlésről szóló törvényben
meghatározott, a személyes adatok megsértésének eseteit tartalmazó nyilvántartás
vezetésével is teljesítheti.”
3
4.	§
Az Infotv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy a (3) bekezdésben
meghatározott adatok megismerésére irányuló igény teljesítése során a 28-31. § szerint jár
el.”
5.	§
(1)	Az Infotv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot
ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15
napon belül tesz eleget.”
(2)	Az Infotv. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az adatigénylésnek nem kell eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos
igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel
megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.”
(3)	Az Infotv. 29. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az adatigénylésnek nem kell eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem
természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint azt az elérhetőséget, amelyen
számára az adatigényléssel kapcsolatos bármely tájékoztatás és értesítés megadható.”
(4)	Az Infotv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az
adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához
szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az (1) bekezdésben
meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igénylőt az
igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.”
(5)	Az Infotv. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha az igénylés olyan adatra vonatkozik, amelyet az Európai Unió valamely
intézménye vagy tagállama állított elő, az adatkezelő haladéktalanul megkeresi az Európai
Unió érintett intézményét vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztatja. A tájékoztatás
megtételétől az Európai Unió érintett intézménye vagy tagállama válaszának az
adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére
rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.”
(6)	Az Infotv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási
módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő közfeladatot ellátó
szerv az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig
4
terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény
teljesítését megelőzően tájékoztatni kell.”
(7)	Az Infotv. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az igénylő a (3) bekezdés alapján kapott tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon
belül nyilatkozik arról, hogy az igénylését fenntartja-e. A tájékoztatás megtételétől az
igénylő nyilatkozatának az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az
adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele. Ha az igénylő az
igényét fenntartja, a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos
határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.”
(8)	Az Infotv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének
ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy az a
dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős
terjedelmű, illetve a költségtérítés mértéke meghaladja a kormányrendeletben
meghatározott összeget, az adatigénylést a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését
követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot
ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan
mértékű igénybevételével jár, illetve a másolatként igényelt dokumentum vagy
dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az
adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az
igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell.”
(9)	Az Infotv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 29. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők
figyelembe:
a)	az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége,
b)	az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének
költsége, valamint
c)	ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének
ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az
adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály
határozza meg.”
6.	§
Az Infotv. 31. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
5
„(6a) Ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítését az adatkezelő a 27. § (1)
bekezdése alapján tagadja meg, és az adatot igénylő a közérdekű adat megismerésére
vonatkozó igény elutasítása felülvizsgálatának érdekében az (1) bekezdésben
meghatározottak alapján bírósághoz fordul, a bíróság a Hatóság titokfelügyeleti hatósági
eljárását kezdeményezi, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A titokfelügyeleti
hatósági eljárást kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön
fellebbezésnek.”
7.	§
Az Infotv. 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hatóság vizsgálata a 31. § (1) bekezdésében meghatározott indokok valamelyikén
alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen
elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy
éven belül kezdeményezhető.”
8.	§
Az Infotv. 53. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha)
„e) a bejelentést az 52. § (1a) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtották
be.”
9.	§
Az Infotv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele:
a)	a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak
teljesítéséig terjedő idő,
b)	a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint
c)	a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény,
ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.”
10.	§
(1)	Az Infotv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság
adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, a (4) bekezdésben meghatározott esetben
adatvédelmi hatósági eljárást indít.”
(2)	Az Infotv. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(5) Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy
alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg.”
11.	§
Az Infotv. 61. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
a)	megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának
tényét,
b)	elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,
c)	elrendelheti a jogellenesen kezelt vagy feldolgozott személyes adatok zárolását,
törlését vagy megsemmisítését,
d)	megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,
e)	megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,
f)	elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta
meg, valamint
g)	bírságot szabhat ki.
(2)	A Hatóság elrendelheti határozatának - az adatkezelő azonosító adatainak
közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét
érinti, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy ha a
bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.”
12.	§
(1)	Az Infotv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 62. §-a a
következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha a Hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti
minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat.
(1a) Ha a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság
titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági
eljárást indít.
(1b) A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a
minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti.”
(2)	Az Infotv. 62. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban és az ezen eljárásban hozott döntés
felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a minősített adatok kezelését a minősített
7
adatok védelméről szóló törvényben és e törvényben meghatározott biztonsági
követelményeknek megfelelően kell végezni.”
(3)	Az Infotv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem
minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság
bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, vagy a titokfelügyeleti hatósági eljárást a
bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak alapján kezdeményezte. Ha azonban a
titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a
bejelentőt a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról és befejezéséről értesíteni kell.”
(4)	Az Infotv. 62. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban ügyfél a minősítő.
(5)	A titokfelügyeleti hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során a tanú, a szakértő és a
szemletárgy birtokosa meghallgatható akkor is, ha nem kapott felmentést a vizsgált
nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól.
(6)	A titokfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy
alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg.”
13.	§
(1)	Az Infotv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
a)	a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének
megállapítása esetén a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve
érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés
megszüntetésére hívja fel, vagy
b)	megállapítja, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó
jogszabályoknak megfelelően járt el.”
(2)	Az Infotv. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben meghatározott perben a bíróság három hivatásos bíróból álló
tanácsban jár el.”
14.	§
Az Infotv. a következő 34/A. alcímmel egészül ki:
„34/A. A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására irányuló eljárás
64/A. § (1) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyását az adatkezelő kérelmezheti a
Hatóságnál. Kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásának kérelmezésére nem jogosult
8
az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény
hatálya alá tartozó adatkezelő.
(2)	A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a)	az adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által végzett adatkezelésre vonatkozóan a
65. § (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott adatokat vagy az adatkezelés
nyilvántartási számát,
b)	a kötelező szervezeti szabályozás tervezetét,
c)	a kötelező szervezeti szabályozás kötelező jellegének igazolására szolgáló adatokat,
d)	ha a kötelező szervezeti szabályozást más EGT-állam adatvédelmi hatósága
jóváhagyta, az ennek igazolására szolgáló adatokat.
64/B. § A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárásért miniszteri
rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
64/C. § (1) A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelmet
hatvan napon belül bírálja el. A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása
iránti kérelem elbírálásakor a kötelező szervezeti szabályozást jóváhagyja, módosítását
javasolja vagy a kérelmet elutasítja.
(2)	A Hatóság az érintettek tájékoztatásának elősegítése érdekében honlapján közzéteszi a
kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelő megnevezését.”
15.	§
Az Infotv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Infotv. 71. §-a a
következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Hatóság az e törvényben meghatározott eljárásai során az alapvető jogok biztosáról
szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 23. § (1) bekezdés a)-f) és i)
pontjában, (2) bekezdésében, (3) bekezdés c)-f) pontjában, (4) bekezdés c)-g) pontjában,
valamint (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat az Ajbtv. 23. § (7)
bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg.
(3a) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés
e)	pontjában, (4) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatot,
ha az az együttműködő személy személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult
a)	vizsgálati eljárásban,
b)	adatvédelmi hatósági eljárásban vagy
c)	titokfelügyeleti hatósági eljárásban
szükséges.
9
(3b) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés
f)	pontjában és (4) bekezdés g) pontjában meghatározott, a titkos információgyűjtésre
használt eszközöket és módszereket alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő
adatot, ha az e személyek személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult
a)	vizsgálati eljárásban,
b)	adatvédelmi hatósági eljárásban vagy
c)	titokfelügyeleti hatósági eljárásban
szükséges.
(3 c) Ha a Hatóság által vizsgálni kívánt irat olyan adatot is tartalmaz, amelyet a Hatóság
csak a (3) bekezdés szerint ismerhet meg, az irat megismerését a meg nem ismerhető adat
felismerhetetlenné tételével kell a Hatóság részére lehetővé tenni.”
16.	§
Az Infotv. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Hatóság véleményének
kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kötelező szervezeti
szabályozás jóváhagyásáért, az adatvédelmi nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
17.	§
(1)	Az Infotv.
a)	3. § 7., 8., 9., 10. és 13. pontjában az „adatok” szövegrész helyébe az „adat” szöveg,
b)	3. § 8. pontjában az „adatainak” szövegrész helyébe az „adatának” szöveg,
c)	3. § 10. és 17. pontjában az „adatokon” szövegrész helyébe az „adaton” szöveg,
d)	3. § 13. pontjában a „helyreállításuk” szövegrész helyébe a „helyreállítása” szöveg,
e)	3. § 16. pontjában az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg,
f)	3. § 20. pontjában az „adatait” szövegrész helyébe az „adatot” szöveg
lép.
(2)	Az Infotv.
a)	15. § (1) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe az „az adatvédelmi incidens
körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá” szöveg,
b)	15. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási
nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „Az (1a) és a (2) bekezdés szerinti adatok
nyilvántartásban” szöveg
lép.
10
(3)	Az Infotv.
a)	25. § (3) és (5) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe az „adatkezelő vagy
adatfeldolgozó” szöveg,
b)	25. § (4) bekezdésében a „szervezetek” szövegrész helyébe az „adatkezelők és
adatfeldolgozók” szöveg
lép.
(4)	Az Infotv. 27. § (6) bekezdésében a „ha az adat” szövegrész helyébe a „ha az adat további
jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat” szöveg lép.
(5)	Az Infotv.
a)	28. § (2) bekezdésében az „és a másolatkészítésért” szövegrész helyébe az „ , illetve az
igény teljesítéséért” szöveg,
b)	30. § (2) bekezdésében a „technikai eszközzel” szövegrész helyébe a „formában” szöveg,
c)	30. § (3) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe az „az igény beérkezését követő 15”
szöveg,
d)	31. § (1) bekezdésében a „- ha a költségtérítést nem fizette meg - a másolat készítéséért”
szövegrész helyébe az „az adatigénylés teljesítéséért” szöveg,
e)	31. § (2), (3) és (7) bekezdésében az „a másolat készítéséért” szövegrész helyébe az „az
adatigénylés teljesítéséért” szöveg,
f)	31. § (7) bekezdésében az „adatkezelőt a” szövegrész helyébe az „adatkezelőt -
az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával - a” szöveg,
g)	72. § (1) bekezdés b) pontjában a „teljesítése érdekében készített másolatért” szövegrész
helyébe a „teljesítéséért” szöveg
lép.
(6)	Az Infotv. 28. § (2) bekezdésében a „teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „teljesítéséhez,
az igénynek a 29. § (1a) bekezdésében meghatározott szempont alapján való vizsgálatához”
szöveg, az „Az igény teljesítését” szövegrész helyébe az „A 29. § (1a) bekezdésében
meghatározott idő elteltét” szöveg lép.
(7)	Az Infotv. 30. § (7) bekezdésében a „Ha erre” szövegrész helyébe az „Erre” szöveg, az
„az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő az 52. § alapján a Hatóságnál bejelentéssel
vizsgálatot kezdeményezhet” szövegrész helyébe az „az adatkezelő az adatigénylést az
igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának,
a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése
időpontjának megjelölésével is teljesítheti” szöveg lép.
(8)	Az Infotv.
a)	8. § (2) bekezdés b) pontjában a „hatályban.” szövegrész helyébe a „hatályban, vagy”
szöveg,
11
b)	16. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a
továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe a „Hatósághoz” szöveg,
c)	18. § (2) bekezdésében az „írásban” szövegrész helyébe az „írásban vagy az érintett
hozzájárulásával elektronikus úton” szöveg,
d)	37. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe a „legalább évente” szöveg,
e)	54. § (1) bekezdés d) pontjában a „felvilágosítást kérhet” szövegrész helyébe a
„felvilágosítást, illetve a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratról másolatot kérhet”
szöveg,
f)	61. § (3) bekezdésében az ,f pontja” szövegrész helyébe a „g) pontja” szöveg
lép.
(9)	Az Infotv. 60. § (4) bekezdés a) pontjában az „érinti,” szövegrész helyébe az „érinti,
vagy” szöveg lép.
(10)	Az Infotv. 61. § (3) bekezdésében a „tízmillió” szövegrész helyébe a „húszmillió”
szöveg lép.
(11)	Az Infotv.
a)	63. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontja”
szöveg,
b)	63. § (7) bekezdésében az „A per” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdésben
meghatározott per” szöveg, a „ha a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti
nemzetbiztonsági ellenőrzésüket elvégezték” szövegrész helyébe a „ha az adat minősítési
szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek” szöveg
lép.
(12)	Az Infotv. 72. § (1) bekezdés b) pontjában a „mértékének megállapítása során
figyelembe vehető költségelemeket és azok legmagasabb mértékét, valamint a másolatként
igényelt dokumentum jelentős terjedelmének megállapítása során alkalmazandó
szempontokat” szövegrész helyébe a „megállapítható mértékét és a 29. § (4) bekezdése
szerinti összeghatárt” szöveg lép.
18.	§
(1)	Hatályát veszti az Infotv. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy” szövegrész.
(2)	Hatályát veszti az Infotv. 60. § (4) bekezdés b) pontja.
(3)	Hatályát veszti az Infotv. 63. § (4) bekezdése.
19.	§
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény a következő
2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő
által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.
12
(2)	A panasz vizsgálata mellőzhető az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor
is, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől
számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy
mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat
nélkül el kell utasítani.
(3)	Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az
eljárásra jogosult szerv mellőzi.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásától az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és a panaszt vagy
közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául
súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.”
20.	§
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 5. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elektronikus rendszer a beérkezett közérdekű bejelentést - ha a közérdekű
bejelentő a 4. § (4) bekezdése szerinti adatait rendelkezésre bocsátja - automatikusan
egyedi azonosító számmal látja el.”
21.	§
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 8. § a)
pontjában a „2. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „2/A. §” szöveg lép.
22.	§
Hatályát veszti a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
2.	§ (6) és (7) bekezdése.
23.	§
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény „A személyhez fűződő jogok gyakorlása”
alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből
nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő
jogainak védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által
kívánt forma és mód helyett - az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben -
a mű közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei
megtekintésének lehetővé tételével is teljesítheti.”
24.	§
(1)	A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról
szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 1. melléklete az 1.
melléklet szerint módosul.
13
(2) Az Illetékességi tv 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
25.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
harmadik napon lép hatályba.
(2)	Az 1-4. §, az 5. § (2)-(4) és (6)-(9) bekezdése, a 7. §, a 8. §, a 10. § (2) bekezdése, a
11.	§, a 14. §, a 16. §, a 17. § (2) és (4) bekezdése, a 17. § (5) bekezdés a)-e) és g) pontja, a
17.	§ (6)-(10) és (12) bekezdése, a 18. § (1) és (2) bekezdése, a 19-22. §, a 24. § (2)
bekezdése és a 2. melléklet az e törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép
hatályba.
(3)	Ez a törvény 2018. január 2-án hatályát veszti.
26.	§
E törvény 1-18. §-a
a)	a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek, valamint
b)	a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében
feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB
tanácsi kerethatározatnak
való megfelelést szolgálja.
14
1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pont 19/1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/1. Veszprémi Járásbíróság
Alsóörs	Aszófő	Balatonakali
Balatonakarattya	Balatonalmádi	Balatoncsicsó
Balatonfőkajár	Balatonfüred	Balatonfűzfő
Balatonkenese	Balatonszepezd	Balatonszőlős
Balatonudvari	Barnag	Bánd
Berhida	Csajág	Csopak
Dörgicse	Eplény	Felsőörs
Hajmáskér	Hárskút	Herend
Hidegkút	Jásd	Királyszentistván
Küngös	Litér	Lovas
Márkó	Mencshely	Monoszló
Nagyvázsony	Nemesvámos	Óbudavár
Örvényes	Ősi	Öskü
Paloznak	Papkeszi	Pécsely
Pétfürdő	Pula	Sóly
Szentantalfa	Szentgál	Szentjakabfa
Szentkirályszabadja	Tagyon	Tés
Tihany	Tótvázsony	Várpalota
Vászoly	Veszprém	Veszprémfajsz
Vilonya	Vöröstó	Zánka”
15
2. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pontjának a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és
illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosításáról
szóló 2015. évi LX. törvény 2. § (2) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított 19/1.
alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
„19/1. Veszprémi Járásbíróság
Alsóörs	Aszófő	Balatonakali
Balatonakarattya	Balatonalmádi	Balatoncsicsó
Balatonfőkajár	Balatonfüred	Balatonfűzfő
Balatonkenese	Balatonszepezd	Balatonszőlős
Balatonudvari	Barnag	Bánd
Berhida	Csajág	Csopak
Dörgicse	Eplény	Felsőörs
Hajmáskér	Hárskút	Herend
Hidegkút	Jásd	Királyszentistván
Küngös	Litér	Lovas
Márkó	Mencshely	Monoszló
Nagyvázsony	Nemesvámos	Óbudavár
Örvényes	Ősi	Öskü
Paloznak	Papkeszi	Pécsely
Pétfürdő	Pula	Sóly
Szentantalfa	Szentgál	Szentjakabfa
Szentkirályszabadja	Tagyon	Tés
Tihany	Tótvázsony	Várpalota
Vászoly	Veszprém	Veszprémfajsz
Vilonya	Vöröstó	Zánka”
16
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
hatálybalépését követő jogalkalmazási tapasztalatokra, valamint Magyarországnak az európai
uniós tagságából fakadó kötelezettségeire figyelemmel a személyes adatok védelmére,
valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó törvényi
szabályokat továbbfejlessze és olyan módosításokat hajtson végre, amelyek amellett, hogy az
alapjogok védelmének garanciáit erősítik, az adatkezelők érdekeit is megfelelően figyelembe
veszik. A Javaslat emellett egyes további törvények kisebb terjedelmű, jogtechnikai, illetve
egyértelműsítő jellegű módosítását is tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a magyar jogban is megteremti az Európai Unió több országában is alkalmazott és
az Európai Unió tagállamai adatvédelmi felügyelő hatóságait tömörítő, ún. 29. cikk szerinti
munkacsoport által részleteiben is kidolgozott jogintézmény, a kötelező szervezeti
szabályozás (binding corporate rules, BCR) alapjait.
A kötelező szervezeti szabályozás az azt alkalmazó adatkezelők és adatfeldolgozók által
folytatott adatkezelésre és adatfeldolgozásra kötelezően alkalmazandó jogi eszköz. E jogi
eszköz célja, hogy a személyes adatok védelmének feltételeit az azt alkalmazó adatkezelő
minden szervezeti egysége tekintetében - az adatkezelés vagy adatfeldolgozás helyétől
függetlenül - azonos módon biztosítsa, így lehetővé tegye a személyes adatoknak harmadik
országba történő továbbítását is.
A Javaslat az Infotv.-t kiegészíti a kötelező szervezeti szabályozás fogalmának
meghatározásával.
A Javaslat megállapítja továbbá az adatvédelmi incidens fogalmát, amelynek körébe tartozik
minden olyan adatkezelési vagy adatfeldolgozási művelet, amely jogellenes (nem felel meg az
Infotv. rendelkezéseinek), függetlenül attól, hogy a jogellenesség szándékosság, gondatlan
magatartás vagy technikai hiba, esetlegesen külső behatás következménye-e.
A 2. §-hoz
Az Infotv. hatályos 8. §-a értelmében személyes adat harmadik országban adatkezelést
folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha
biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által jóváhagyott
kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelők egyoldalú kötelezettségvállalásukkal
olyan szabályok kötelező hatályát ismerik el magukra nézve, amelyek a magyar és az európai
17
adatvédelmi elvek és követelmények tiszteletben tartásával megfelelő szinten tudják
biztosítani az érintettek információs önrendelkezési jogának védelmét, a Javaslat lehetővé
teszi, hogy az ilyen adatkezelések esetében - az Európai Bizottság aktusa vagy a szükséges
garanciákat tartalmazó nemzetközi szerződés hiányában is - személyes adatok a harmadik
országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó
részére átadhatóak legyenek.
A 3. §-hoz
A Javaslat előírja az adatkezelő részére, hogy az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban
nyilvántartást vezessen, annak érdekében, hogy ezekről kérelemre az érintettnek tájékoztatást
adhasson (amely érintetti joggal ugyancsak a Javaslat egészíti ki az Infotv.-t), illetve hogy az
adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos tevékenységét - annak
jogszerűségére kiterjedően - a Hatóság ellenőrizhesse, és szükség esetén a további
adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében javaslatokkal élhessen. Hasonlóképpen az
adattovábbítási nyilvántartáshoz, ezen nyilvántartás sem az adatvédelmi incidenssel érintett
személyes adatokat és az érintett természetes személyek azonosító adatait tartalmazza, hanem
az adatok és személyek körére vonatkozó információt.
Az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos nyilvántartás adatkezelési időtartamára vonatkozó
előírásokat a Javaslat az adattovábbítási nyilvántartásra vonatkozó hatályos szabályokkal
egyezően állapítja meg.
Az adatkezelő által vezetett nyilvántartásnak az adatvédelmi incidens definíciójából fakadóan
az általa igénybevett adatfeldolgozó adatfeldolgozási tevékenysége során bekövetkezett
adatvédelmi incidensekről is számot kell adnia. Ennek teljesítése érdekében az adatfeldolgozó
részéről szükséges információátadást az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti
adatfeldolgozási szerződés rögzítheti.
Figyelemmel arra, hogy hasonló tartalmú kötelezettséget az elektronikus hírközlésről szóló
törvény jelenleg is előír (szűkebb kötelezetti körben), a teljesítendő feladatok szükségtelen
megkettőzésének elkerülése érdekében a Javaslat ezen kötelezettség teljesítését az
adatvédelmi incidensekről vezetett, az Infotv. szerinti nyilvántartással egyenértékűnek tekinti.
A 4. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati
szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem
elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek a kezelésükben lévő közérdekből
nyilvános adatok megismerhetővé tételével kapcsolatos - az Infotv.-ben előírt -
kötelezettségüket a közfeladatot ellátó szervekre vonatkozó szabályok alapján kötelesek
teljesíteni.
Az 5. §-hoz
A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő, az
Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított alapvető jog gyakorlásának egyik - de nem
18
kizárólagos - eszköze a közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtásának lehetősége.
Az Infotv. hatályos rendelkezései részletesen tartalmazzák ezen igény benyújtásának és
teljesítésének feltételeit. A jogalkalmazási tapasztalatok azonban rámutattak, hogy egyes
esetekben az Infotv. rendelkezései nem kellően rugalmasak, és így az adatkezelők számára
egyes esetekben olyan többletterheket rónak, amelyek mind alapfeladataik ellátását, mind a
közérdekű adatok megismerése iránti igények maradéktalan teljesítését akadályozhatják.
A Javaslat ezért - az alapvető jog érdemi érvényesülését nem érintve - a közérdekű adatok
megismerése iránti igényekhez kapcsolódó eljárási szabályokat, így különösen - az igény
teljesítésére rendelkezésre álló határidő hatályos szabályok szerint történő fenntartása mellett
-	az igénylés meghosszabbításának és megtagadásának feltételeit, valamint az igény
teljesítéséért megállapítható költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket módosítja.
A közérdekűadat-igénylések egyes esetekben olyan adatokra vonatkoznak, amelyek
vitathatatlanul közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, azok az
adatkezelő kezelésében vannak, azonban az igény teljesítése túlmutat egy egyszerű műveleten
(pl. az adatokat tartalmazó adathordozóról történő másolat elkészítésén). Ide sorolhatók azon
igénylések, amelyek során pusztán annak megállapítása is az adatkezelő részéről érdemi
munkaerőforrás ráfordítását igényli, hogy az igényelt adatok rendelkezésre állnak-e és azok
közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként megismerhetőek-e, de azon igénylések is ide
tartoznak, amelyek megfelelő teljesítéséhez nagy számú adathordozó vagy adatbázis
áttekintése és a kért adatok leválogatása szükséges. A szabályozás ezen kiegészítése nem
érinti azon adatvédelmi jogalkalmazási gyakorlat helytállóságát, amely szerint a közfeladatot
ellátó szerv nem köteles - kizárólag az adatigény teljesítése érdekében - új, minőségileg más
adatot előállítani, hanem az e körbe nem eső, tehát teljesíthető, de jelentős munkaerő-
ráfordítással járó adatigénylésekre vonatkozik.
Mindezekre tekintettel a Javaslat a hatályos szabályokat kiegészítve jogkövetkezményeket fűz
azon esetekhez is, amelyek során az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv
alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű
igénybevételével jár. Ezen jogkövetkezmények egyrészt az adatigénylés teljesítésére
vonatkozó határidő (egy alkalommal 15 nappal) történő meghosszabbításának lehetőségét
biztosítják az adatkezelő részére, másrészt lehetővé teszik, hogy az adatigénylés teljesítését az
azzal kapcsolatban felmerült költségek előzetes megtérítésének feltételéhez kösse. Az utóbbi
lehetőséget - a jelentősebb összegű költségtérítés megfizetésének esetleges elmaradásából
eredő pénzügyi és adminisztratív következmények, jogviták elkerülése érdekében - a Javaslat
azon esetre nézve is biztosítja, ha az adatigénylésért fizetendő költségtérítés mértéke a
Kormány rendeletében meghatározandó összeget meghaladja.
A költségtérítés mértékéről az adatigénylőt - akár annak előzetes, akár utólagos megfizetésére
kerül sor - a hatályos szabályokkal egyezően előre tájékoztatni kell. E tájékoztatás
ismeretében a Javaslat szerint az adatigénylő választása szerint fenntarthatja igénylését vagy
attól eltekinthet, emellett nyilvánvalóan új - módosított - tartalmú adatigénylést is benyújthat.
Abban az esetben, ha a költségekről való tájékoztatást követően a törvényben meghatározott
határidőn belül az adatigénylő nem nyilatkozik, az adatkezelő az igény teljesítésére nem
19
köteles, az adatigénylő határidőn túli, az adatigénylés fenntartására vonatkozó nyilatkozatát új
adatigénylésnek kell tekinteni.
A Javaslat továbbá az adatkezelők szükségtelen többletterheit megelőzendő lehetővé teszi - a
panaszokra és közérdekű bejelentésekre vonatkozó törvényi előírásokkal analóg módon -,
hogy az adatkezelő az azonos adatigénylőtől származó, azonos adatkörre vonatkozó ismételt,
egy éven belüli adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesüljön. E rendelkezés
érdemben nem érinti az információszabadság érvényesülését, hiszen az első adatigénylésre az
adatkezelőnek minden esetben érdemben választ kell adnia, és a jogorvoslati út az
adatigénylés megtagadása vagy a válaszadás elmulasztása esetén a továbbiakban is nyitva áll.
A Javaslat azt is egyértelművé teszi továbbá, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatok
időközbeni megváltozása esetén e kivételi szabály nem alkalmazható. Az ismételt,
szükségképpen azonos tartalmú válasz elkészítésével járó adminisztratív terhek elkerülésével
az adatkezelő az alaptevékenységét képező közfeladat hatékonyabb ellátására, illetve a
közérdekűadat-igénylések gyors és megalapozott teljesítésére fordíthatja a Javaslatban foglalt
előírás eredményeként felszabaduló kapacitásait. Az adatkezelő ezen lehetőséggel addig élhet,
amíg a korábbi adatigényléssel összefüggésben az adatalany által megadott személyes
adatokat jogszerűen kezeli.
Az Infotv. 28. § (2) bekezdésének hatályos szövege is feltételezi annak szükségességét, hogy
az adatigénylő egyes adatait az adatkezelő megismerje és kezelje annak érdekében, hogy az
adatigénylés teljesíthető, az esetlegesen megállapított költségtérítés pedig érvényesíthető
legyen. A Javaslat ezzel összhangban rögzíti, hogy ha az adatigénylés a szükséges minimális
adatokat sem tartalmazza, annak nem kell eleget tenni. Az adatigénylő nevének (szervezet
esetén megnevezésének), illetve (postai vagy elektronikus) elérhetőségének ismerete
hiányában az adatigényléssel kapcsolatos eljárási cselekmények (pontosításra való esetleges
felhívás, a határidő esetleges meghosszabbításáról, illetve a költségtérítés összegéről való
tájékoztatás, az adatigénylés esetleges megtagadása) nem lennének teljesíthetők, de magának
az igényelt és rendelkezésre bocsátható közérdekű adatnak az igénylő részére való eljuttatása,
illetve az azonos tárgyú, de eltérő személyektől származó adatigénylések elkülönítése sem
lenne megoldható. Az ekként szükségképpen megismert adatok kezelésére a Javaslat által
további rendelkezéseiben rögzített keretek között kerülhet csak sor. Ezen adatok hiányában
ugyanakkor az adatigénylés formális elutasítására sincs lehetőség az erre vonatkozó,
jogorvoslattal támadható döntés közlésének lehetetlensége folytán, így a Javaslat az adatok
megadásának hiánya esetére az adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesíti az
adatkezelőt.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános
hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Rendelet) - amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó
valamennyi tagállamban - 5. cikkében előírja a konzultációs kötelezettséget abban az esetben,
ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum
iránti kérelem érkezik. A Javaslat megteremti ezen kötelezettség teljesítésének a
közérdekűadat-igénylés keretébe illeszkedő részletszabályait. A konzultációs kötelezettség
teljesítéséhez ugyanakkor az adatigénylés teljesítésére nyitva álló általános határidő
20
elégtelennek bizonyulhat, ezért a Javaslat akként rendelkezik, hogy az az időtartam, amely
nem a magyar szerv vizsgálatának részét képezi, hanem az uniós intézmény bevonásából
fakad, az adatigénylés teljesítésének határidejébe nem számít bele. A Javaslat a szabályozást
kiterjeszti továbbá az Európai Unió tagállamai által előállított adatokra is, azok tekintetében
ugyanis a tagállamok közti együttműködés ugyancsak az egyeztetés lehetőségének biztosítását
indokolja, különösen az uniós jog területére tartozó adatigénylések esetén.
Ez a szabályozás az uniós intézmények esetében nem érinti a Rendelet 5. cikkében foglalt
azon, közvetlenül alkalmazandó szabályt, amely szerint ilyen esetben a tagállam a kérelmet
átirányíthatja az uniós intézményhez. Az utóbbi esetben értelemszerűen a Rendelet anyagi
jogi és eljárási szabályai érvényesülnek, ideértve a határidő kérdését is.
A Javaslat az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében törvényi szinten határozza
meg a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok igénylésével összefüggésben
megállapítható költségtérítés alapjaként figyelembe vehető költségelemeket. A Javaslat ezen
elemek közé csak olyan költségeket sorol, amelyek az igényelt adat rendelkezésre
bocsátásával közvetlen kapcsolatban állnak, és ténylegesen felmerülnek az adatigénylés
teljesítése során. Az adathordozó anyagköltségén és a kézbesítés postai költségén túl a
Javaslat a munkaerő-ráfordítást csak abban az esetben teszi érvényesíthetővé, ha az
adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges
munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ennek megfelelően a kis terjedelmű,
könnyen hozzáférhető, elektronikus úton szolgáltatható adatok tekintetében e költségelem
nem vehető figyelembe.
A Javaslat a fentiek megállapításával tekintettel van a Kúriának a 16/2013. számú polgári elvi
határozatban közzétett joggyakorlatára is, amely szerint a közérdekű vagy közérdekből
nyilvános adat kiadására irányuló, illetve a költségtérítés mértékével kapcsolatos perben a
Polgári Törvénykönyv alapelvi rendelkezései - így különösen a joggal való visszaélés tilalma
-	általános jelleggel alkalmazandók. A Javaslatban foglalt szabályok azt célozzák, hogy ezen
alapelvek alkalmazására az Infotv.-nek az Alaptörvényből fakadó céljával és a jogviszony
jellegzetességeivel összhangban, egyértelmű részletszabályok révén kerüljön sor.
A 6. §-hoz
A Javaslat a 4/2015. (II. 13.) AB határozatban megállapított mulasztásban megnyilvánuló
alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében a közérdekű adat kiadására irányuló per
szabályait akként egészíti ki, hogy ha az adatigénylő valamely közérdekű vagy közérdekből
nyilvános adathoz azon okból nem kapott hozzáférést, mert azt a vonatkozó törvényi
szabályoknak megfelelően minősítették, az adat kiadása iránti per megindítása útján, az eljáró
bíróság által elérhesse az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát jelentő eljárás, a Hatóság
titokfelügyeleti hatósági eljárása kötelező megindulását.
A 7-8. §-hoz
A bejelentő által állított jogsértés kapcsán az időmúlás mind a körülmények feltárását nehézzé
teszi, mind az esetleges jogsértés orvoslására irányuló intézkedések hatékonyságát ronthatja,
21
emellett bizonytalan, függő jogi helyzetet is eredményezhet. A Javaslat ezért az alapvető
jogok biztosáról szóló törvényben meghatározottakhoz hasonló módon egy éves határidőt
állapít meg a Hatóság vizsgálatának kezdeményezésére a közérdekűadat-igényléssel
kapcsolatos egyedi ügyekben, ahol a jogsérelem bekövetkeztének időpontja kellő
egyértelműséggel meghatározható, és ahol az adatigénylő számára önálló, közvetlen bírósági
jogorvoslat is biztosított.
A 9. §-hoz
A Javaslat rendezi, hogy a Hatóság vizsgálatára irányadó ügyintézési határidőbe mely
időtartamok nem számítanak bele.
A 10. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Hatóság hivatalból bármely esetben jogosult
adatvédelmi hatósági eljárást indítani, azon esetekben azonban, amikor valószínűsíthető a
személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés személyek széles körét
érinti, vagy nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő, az eljárás megindítása kötelező.
A Javaslat az adatvédelmi hatósági eljárások gyakorlati tapasztalataira, a vizsgált ügyek egy
részének összetettségére tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaiban
foglaltaknál hosszabb, egy hónapos időtartamban maximálja az eljárási határidő
meghosszabbításának lehetőségét.
A 11. §-hoz
A Hatóság által indított hatósági eljárások során előfordult, hogy az adatkezelő az eljárás
során vagy még annak megindítását megelőzően megszüntette a jogsértő adatkezelést, ami
nem tette szükségessé, hogy a Hatóság az eljárás eredményeként az Infotv.-ben megállapított
szankciókat alkalmazza. Indokolt ugyanakkor, hogy a Hatóság az ilyen eljárásokban legalább
a jogsértés tényét megállapíthassa, a Javaslat rendelkezése e lehetőség megteremtésére
irányul.
A Javaslat emellett bővíti azon esetek körét, amelyekben a Hatóság határozatát
nyilvánosságra hozhatja, annak érdekében, hogy ezen eszköz hatékonyabban, kellő preventív
erővel érvényesülhessen.
A 12-13. §-hoz
A 4/2015. (II. 13.) AB határozatban előírt, a minősítés tartalmi felülvizsgálatát eredményező
eljárást a közérdekű adat megismerése iránti perben eljáró bíróság kezdeményezése alapján az
ilyen jogkörrel jelenleg is rendelkező, az ahhoz szükséges kellő jogi garanciákkal és szakmai
kompetenciával ellátott Hatóság köteles lefolytatni, titokfelügyeleti hatósági eljárás
formájában. Noha ez esetben a Hatóságnak a titokfelügyeleti hatósági eljárást kötelezően le
kell folytatnia, az továbbra is hivatalbólinak minősül, abban az adatigénylő ügyfélként nem
járhat el. Ennek oka az, hogy az ügyféli jogok érvényesítése az eljárás sajátos tartalmára
tekintettel nem lehetséges, mivel az a minősítéssel védett információk felfedése nélkül nem
22
lenne biztosítható. Ügyféli pozícióban járhat el ugyanakkor természetszerűleg a minősítő,
akire nézve az eljárás eredményeként meghozandó határozat kötelezést tartalmazhat.
A Hatóság eljárása, illetve az annak bírósági felülvizsgálatára irányuló per szabályozása
tekintetében a Javaslat lényegében a titokfelügyeleti eljárás hatályos szabályait őrzi meg, így a
két (a bíróság kezdeményezése alapján kötelezően induló, illetve a Hatóság mérlegelésén
alapuló) eljárástípus garanciális elemei azonosak, továbbá a Hatóság ugyanazon jogkörökkel
és döntési lehetőségekkel rendelkezik mindkét esetben a minősítés jogszerűségének kellő
alaposságú vizsgálata és a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazása érdekében.
A minősítés jogszerűségének vizsgálata során ha az információval rendelkező személy nem
kapja meg a felmentést a vizsgált nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási
kötelezettség alól, azzal jelentősen megnehezülhet, esetenként el is lehetetlenülhet a Hatóság
eljárása, amelynek célja, hogy tisztázza a minősítés jogszerűségét. Emiatt szükséges a
tervezett rendelkezésben foglalt kivételes szabály megállapítása.
A 14. §-hoz
A Javaslat az Infotv. szabályai közé illeszti a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására
irányuló eljárással kapcsolatos rendelkezéseket.
Ennek indoka, hogy a Javaslat garanciális elemként rögzíti, hogy - annak alkalmazására
irányuló szándék esetén - kötelező szervezeti szabályozás alapján harmadik országba
személyes adat kizárólag abban az esetben továbbítható, ha a kötelező szervezeti szabályozást
a Hatóság jóváhagyta.
A kötelező szervezeti szabályozás alapján történő adattovábbítás a közszféra tekintetében a
végzett adatkezelés jellegéből, az azt meghatározó törvényi szabályrendszerből fakadóan
általánosságban az elvi lehetőség ellenére sem tekinthető alkalmazható megoldásnak, a
Javaslat ugyanakkor ezt kifejezett tilalom megállapításával szövegszerűen is egyértelművé
teszi az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény
hatálya alá tartozó adatkezelők vonatkozásában.
A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárás hatósági eljárás, amelyre a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, valamint annak lefolytatásáért
miniszteri rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Annak
megállapításához, hogy a kötelező szervezeti szabályozás megfelelő garanciákat tartalmaz-e -
többek között az adatkezelés elveinek, az adatbiztonsági követelményeknek, valamint az
érintettet a személyes adatainak kezelésével összefüggésben megillető jogok
érvényesülésének tiszteletben tartása érdekében - a Hatóságnak széleskörű vizsgálatot kell
lefolytatnia. A kérelemmel kapcsolatban megállapított adattartalom, valamint a Ket.-ben
megállapított általános eljárási határidőnél hosszabb eljárási határidő előírása ennek
érvényesülését szolgálja. A jóváhagyott kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó
adatkezelő nevének közzétételére irányuló előírás célja pedig az adatalanyok tájékozódásának
elősegítése.
23
A 15. §-hoz
A Javaslat a Hatóság adatmegismerési lehetőségei tekintetében differenciált szabályozást
vezet be aszerint, hogy az érintett adatok Hatóság általi közvetlen megismerése milyen
mértékben járhat más alapvető jogok sérelmének veszélyével, illetve milyen mértékű az adat
közvetlen megismeréséhez fűződő jogvédelmi igény. A Javaslat egyértelművé teszi továbbá,
hogy azon adatok tekintetében, amelyek közvetlen megismerésére a Hatóság jogosult, a
többféle adatot tartalmazó iratok esetén a megismerés lehetőségét a közvetlen megismerés
lehetősége alá nem tartozó adatok felismerhetetlenné tétele (kitakarása) útján biztosítani kell.
A 16. §-hoz
A Javaslat megteremti a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárásért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj miniszteri rendeleti szintű szabályozásához szükséges
jogalkotási felhatalmazást.
A 17. §-hoz
A módosító rendelkezések túlnyomórészt technikai, nyelvhelyességi pontosításokat és a
Javaslattal bevezetett új rendelkezésekkel összefüggő - a Javaslat ezen elemei kapcsán
részletezett tartalmú - módosításokat tartalmaznak.
A Javaslat tisztázza, hogy abban az esetben, ha a közfeladatot ellátó szerv feladat- és
hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a
döntés megalapozását szolgáló adat olyan adatösszesség része, amelynek egyes elemei
tekintetében döntés született, de más elemei még további döntés tárgyai lesznek, ez utóbbi
adatok tekintetében az első döntés meghozatala nem jár az Infotv. 27. § (6) bekezdésében
foglaltak alkalmazásával. Így a további döntést megalapozó adatokra az Infotv. 27. § (5)
bekezdésének szabályai alkalmazandók az abban meghatározott időtartamon belül. A Javaslat
nem érinti azon hatályos előírást, amely szerint a döntés meghozatalát követően is jogosult az
adatkezelő az adatigénylés elutasítására, ha annak teljesítése a közfeladatot ellátó szerv
törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól
mentes ellátását veszélyeztetné. Ennek egyik, de nem kizárólagos esete továbbra is az, ha az
adatigénylés teljesítése az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során
történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Ugyancsak nem érinti a Javaslat azt, az Infotv. 27. §
(5)	bekezdésében foglalt lehetőséget, hogy az adatot kezelő szerv vezetője a további döntés
alapjául szolgáló adatot ezen további döntés meghozatala előtt is megismerhetővé tegye, a
megismeréshez és az annak kizárásához fűződő érdek mérlegelésével.
Az Infotv. az Alaptörvénnyel összhangban az információszabadságot a közérdekű és
közérdekből nyilvános adatok és nem az ezeket hordozó iratok alapulvételével szabályozza és
biztosítja. Ennek, továbbá a Hatóság az Infotv. 30. § (7) bekezdésének értelmezése tárgyában
kiadott ajánlásának alapulvételével a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a számlák és más
bizonylatok másolataira irányuló adatigénylés mely, ezen iratokban foglalt adatok
rendelkezésre bocsátásával teljesíthető jogszerűen. A Hatóság megállapításaival összhangban
e szabályozás az információszabadság érvényesülését nem csorbítja. A hatályos
24
rendelkezésből a Hatóság vizsgálatának lehetőségére vonatkozó kifejezett utalás egyidejűleg
elhagyásra kerül, mivel ez az Infotv.-nek a vizsgálatra vonatkozó általános szabályaiból
fakadóan az adatigénylő részére biztosított jogosultság.
Emellett a Javaslat a vizsgálat hatékonysága érdekében a Hatóság részére lehetővé teszi, hogy
a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható szervezettől vagy személytől a felvilágosítás kérése
mellett az ügyhöz kapcsolódó irat másolatának megküldését is kérhesse.
A Javaslat a jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel megnöveli továbbá a Hatóság által
kiszabható bírság legmagasabb mértékét.
A 18. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezések jogtechnikai módosításokat tartalmaznak.
A Javaslat emellett hatályon kívül helyezi az adatvédelmi hatósági eljárás kötelező
megindításának egyik esetét, mivel a jogalkalmazási tapasztalatok alapján önmagában a
különleges adatok érintettsége nem minden esetben indokolja a Hatóság adatvédelmi hatósági
eljárásban alkalmazható eszköztárának alkalmazását, a jogsértés orvoslására a vizsgálati
eszközök számos esetben elegendőek.
A Javaslat továbbá a titokfelügyeleti hatósági eljárás felülvizsgálatára irányuló bírósági
eljárásban a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó általános szabályaihoz
visszatérve a bíróság jogkörét a Hatóság határozatának hatályon kívül helyezésében és új
eljárásra való kötelezésében állapítja meg.
A 19-22. §-hoz
A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a
továbbiakban: Panasztv.) hatályos rendelkezései az érintett szervhez közvetlenül benyújtott
névtelen panaszok vagy közérdekű bejelentések esetében a következő szabályozást
alkalmazzák: az érintett szervhez közvetlenül benyújtott névtelen bejelentéseket az érintett
szerv jogszerűen visszautasíthatja, hiszen a Panasztv. 2. § (6) bekezdése alapján „az
azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető”.
A gyakorlatban ugyanakkor számos olyan eltérő jogalkalmazási gyakorlat merült fel, amely a
panaszkezelések eljárásában jogalkotással megoldandó ellentmondássá vált.
A jogalkalmazói gyakorlat egységesítése és a szabályozás egyértelmű és határozott kialakítása
érdekében - figyelemmel az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozási irányokra is - a javaslat
az alábbi szabályozási modell kialakítását javasolja:
-	az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát el
kell utasítani,
-	az eljárásra jogosult szerv ugyanakkor dönthet arról, hogy - ha ezt a panasz vagy a
közérdekű bejelentés tartalma (például súlyos jog- vagy érdeksérelemre vonatkozó
25
hivatkozás) indokolja - a panaszt vagy a közérdekű bejelentést érdemben
megvizsgálja.
A 23. §-hoz
A Javaslat az Infotv. 27. § (2) bekezdés h) pontjában szabályozottaknak megfelelően, a
szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője személyhez fűződő jogai (a mű nyilvánosságra
hozataláról való döntés, a mű egységének megőrzése, a szerzői minőséghez kapcsolódó
jogok) védelme érdekében lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatigénylő által kívánt
forma és mód (pl. papíralapú vagy elektronikus másolat rendelkezésre bocsátása) helyett
olyan formában teljesíthesse az adatigénylést, hogy az adatigénylő számára az adatkezelő
hivatali helyiségében a szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatnak vagy
közérdekből nyilvános adatnak minősülő részeinek megtekintését (ideértve a jegyzetek
készítésének lehetőségét) biztosítja. A javasolt szabályozás a közérdekű adat megismerése
iránti igény tartalmát, az erre vonatkozó anyagi jogi jogosultságot nem érintve határozza meg
az igény teljesítésének végrehajtására vonatkozó eljárási szabályokat a Javaslat által érintett
speciális esetben. Az adatigénylés teljesítésére ugyanakkor ez esetben is az általános
határidők vonatkoznak, azaz főszabályként a törvényben meghatározott, ha az adatigénylésre
bíróság kötelezte az adatkezelőt, abban az esetben pedig a bíróság által megszabott határidőn
belül kell a megtekintés lehetőségét a Javaslatban megállapított szabályok szerint biztosítani.
A 24. §-hoz
A Javaslat a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvényt a területszervezési döntésekkel való
összhang megteremtése érdekében, jogtechnikai okból módosítja.
A 25. §-hoz
A Javaslat a módosító törvény rendelkezései hatályba lépésének időpontját differenciáltan, a
kellő felkészülési idő biztosítására, illetve az Alkotmánybíróság határozatából fakadó
jogalkotási kötelezettség teljesítésének szükségességére figyelemmel állapítja meg.
A 26. §-hoz
A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.