﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5416. számú
törvényjavaslat
az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. június
1
2015. évi.....törvény
az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények
módosításáról
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §
(2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]
„b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás, a menekültügyi
hatóságnál a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésre irányuló
kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása
elrendelésének ténye,”
2.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. §
a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti
kérelmet benyújtó (a továbbiakban: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az
idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli
állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait,
lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá a (3) bekezdés 2. a) pont aa), ac) ad)
alpontban, valamint a (3) bekezdés b) pont bb)-bf) alpontokban meghatározott adatokat tartalmazza.
(10)	Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre
irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból
haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár
kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.”
3. §
2
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/C. §
(2) bekezdésében az „57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott” szövegrész helyébe
az „57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott” szöveg lép.
2.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
4.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2.
§ n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„n) dublini rendeletek: egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a
tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013.
június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint egy harmadik ország
állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért
felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról
szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló
1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i, 118/2014/EU bizottsági végrehajtási
rendelet;”
5.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendeli el,
ha
a)	a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását a 65. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelte
el, vagy
b)	a menekültügyi hatóság által hozott kiutasító döntést az idegenrendészeti hatóság
kitoloncolással rendelte el végrehajtani.”
(2)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
47.	§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási okok alapján,
vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás esetén beutazási és tartózkodási tilalmat
rendelhet el a jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes
körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, a közbiztonságra vagy a
nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.”
3
(3)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
47.	§ (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság - hivatalból vagy kérelemre -
visszavonhatja ha,)
„a) a harmadik országbeli állampolgárral szemben a 43. § (2) bekezdése alapján került sor -
kiutasítással együtt - beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, vagy a menekültügyi hatóság
által elrendelt kiutasítással együtt, vagy azt követően került sor a beutazási és tartózkodási tilalom
elrendelésére, és a harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a kiutasító határozatnak
teljes mértékben eleget téve elhagyta az Európai Unió tagállamainak területét, vagy”
6. §
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
48.	§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás
végrehajtását az idegenrendészeti hatóság a külön jogszabály alapján folytatott menekültügyi
eljárás befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben
meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést
elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
7.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
48/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bírósági felülvizsgálat során a visszaadásról rendelkező végzés végrehajtásának
felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.”
8.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
50.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiutaztatás költségeinek biztosítása és a kiutasított 50. § (4) bekezdésében meghatározott
kötelezettsége teljesítése érdekében különösen a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő
menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, - a menetjegy
megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró
idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. A 61. § (4)
bekezdés e) pontjában, valamint a 62. § (4) bekezdésében meghatározott, a harmadik országbeli
állampolgárt terhelő költségek biztosítása és a kötelezettség teljesítése érdekében - ha az anyagi
fedezet másként nem biztosítható, - a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő, a 61. §
(4)	bekezdés e) pontjában, illetve a 62. § (4) bekezdésében meghatározott költségeknek megfelelő
4
pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs
helye.”
9.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
51.	§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A harmadik országbeli állampolgár a menedékjogról szóló törvényben meghatározott
időtartamban áll menekültügyi eljárás hatálya alatt.”
10.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A meghallgatást a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője távollétében is meg lehet
tartani.”
(2)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
59. § -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet
helyén adottak.”
11. §
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással összefüggésben
felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a
menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített
harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.”
12.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
64.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező
tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott megye közigazgatási
területén jelölte ki, jogosult a külön törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony
keretében munkát végezni kivéve, ha
a)	a (2) bekezdésben foglaltak szerinti foglalkoztatási jogviszonyból, vagy
5
b)	a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok
szerinti foglalkoztatási jogviszonyból, vagy
c)	egyéb, e törvény szerinti jogszerű keresőtevékenységből
származó jövedelemmel rendelkezik.
(2)	Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az
idegenrendészeti hatóság a 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján rendelte el, az elrendelő
idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok
szerint jogosult arra, hogy keresőtevékenységet folytasson.
(3)	A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyból származó
jövedelméből köteles a (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségének eleget tenni. ”
13.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
65.	§ (1) bekezdésében az „idegenrendészeti hatósági határozatot” szövegrész helyébe az
„idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést” szöveg lép.
(2)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
65.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói
kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy
végzéssel kell elrendelni. A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást követően az (1)
bekezdés d) pontjában foglalt esetben az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolást önálló
határozattal rendeli el.”
14.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
67. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos
terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, az (5) bekezdésben foglalt visszatartás
intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely
ellen panasznak van helye.
(7)	Ha a harmadik országbeli állampolgár az előállítás vagy visszatartás időtartama alatt nemzetközi
védelem iránti szándéknyilatkozatát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja, az
idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben az előállítás vagy
visszatartás időtartamán túl további, legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést
alkalmazhat a menekültügyi hatóság intézkedéséig. A visszatartás ellen panasznak van helye.”
15.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
89. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
6
„(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton
történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a döntést
hozó idegenrendészeti hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és jogszabályban meghatározott
honlapon kell közzétenni.
(5)	Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ismeretlen helyen tartózkodó
ügyfél részére történő hirdetményi úton történő közlése - a (4) bekezdéstől eltérően - a határozat
rendelkező részének a jogszabályban meghatározott honlapon való közzétételével történik. A 43. §
(1)	bekezdése alapján önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel
napján közöltnek kell tekinteni.”
16.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai területének
elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a
menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom,
a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik
országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok,
b)	az arcképmás és az ujjnyomat,
c)	az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat száma, valamint
d)	az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama.”
17.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
120. § (2) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„l) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok
egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam
meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló Európai
Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete;
m) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog
iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és
eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási
szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-
i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet”
(végrehajtásához szükséges intézkedéseket állapít meg.)
7
2. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
18.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a
menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés (a továbbiakban együtt:
elismerés) feltételeit, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasításra, továbbá az elismerésre,
illetve annak visszavonására irányuló eljárást.
(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt áll,
elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.”
19.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában)
„m) dublini eljárás: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a
tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország állampolgára
által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló
343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014.
január 30-i 118/2014/EU bizottsági rendelettel kiegészített és módosított 1560/2003/EK bizottsági
rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam)
meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás;”
20.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az elismerését kérő jogosult)
„c) az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás
területén, vagy a közfoglalkoztató által meghatározott munkahelyen, kilenc hónapot követően a
külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában köteles
minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázása érdekében, így különösen ennek
8
érdekében felvenni a kapcsolatot családtagjaival, rokonaival, jogi képviselőjével, illetve - nem
állami, vagy azzal kapcsolatban lévő üldöző esetén - származási országa hatóságaival.
(4) Az elismerését kérő nem köteles felvenni a kapcsolatot a (3) bekezdésben foglalt személlyel, ha
az a személy az üldöző.”
21. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül
ki:
„(3) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont c) alpontjának alkalmazása során az Egyesült Nemzetek
céljaival és alapelveivel ellentétes különösen
a)	a terrorcselekmény,
b)	a terrorizmus finanszírozása, valamint
c)	az a) és b) pontban foglaltakra való felbujtás.
(4)	Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akinek Magyarország területén való
tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti.”
22. §
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása
céljából - a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett - menekültügyi
őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti
kérelem benyújtásán alapul, ha
a)	az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek
megállapítása érdekében,
b)	az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható -
ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti
kérelmet előterjeszteni -, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért
folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat
végrehajtását,
c)	a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében,
ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén - különösen amennyiben az elismerést kérő
szökésének veszélye fennáll - nem megállapíthatók,
d)	az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében
szükséges,
e)	a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy
f)	dublini átadás végrehajtása érdekében szükséges és komoly veszély áll fenn a szökésre.”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. §-a a következő (1a) és (1b)
bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A dublini átadás végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti
azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, és esetében
dublini átadásnak van helye.
(1b) Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az
elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet
9
megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően az idegenrendészeti szabályok
alkalmazásának van helye.”
(3)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) vagy az
(1a) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.”
(4)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a
menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy
órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál. A bíróság legfeljebb
hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság
kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság
őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes
időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a
meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell
megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.”
(5)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság - az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv közreműködésével - az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló
intézményben hajtja végre.”
23.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/D. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) A meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/D. §-a a következő (6a) bekezdéssel
egészül ki:
„(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet
helyén adottak.”
24.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény „A menekültügyi őrizet” alcíme a következő 31/I.
§-sal egészül ki:
10
„31/I. § (1) A 31/A. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elismerésüket kérők
kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró a menekültügyi őrzött befogadó központok
kapacitására, illetve a menekültügyi hatóságra.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az őrizetet a 31/A. § (10)
bekezdésében foglaltaktól eltérő, a menekültügyi őrizet végrehajtására alkalmas helyen
foganatosíthatja. Az elismerésüket kérőket az e bekezdés szerinti foganatosítási helyen
elkülönítetten kell elhelyezni.
(3)	A (2) bekezdés alapján elhelyezett elismerését kérőre a menekültügyi őrizetbe vett elismerését
kérőre vonatkozó szabályok alkalmazandók.”
25.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján
a)	fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként
történő elismerésének feltételei,
b)	fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma,
c)	a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve
kitoloncolható-e,
d)	a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e.”
26.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul.
Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll
a)	a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő személyes
előterjesztésétől, vagy
b)	a nemzetközi védelem iránti kérelme egyéb hatóság előtt történő előterjesztése esetén a
menekültügyi hatóság által a kérelme regisztrálásától
az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul
intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a
kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a
menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A
kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő
nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.”
27.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
11
„(2) A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő
a)	nincs meghallgatható állapotban, vagy
b)	ismételt kérelmet terjesztett elő, és kérelmében nem nevezett meg olyan tényeket vagy nem
szolgáltatott olyan bizonyítékot, amelyek alapján menekültkénti vagy oltalmazotti elismerésének
lenne helye. Nem mellőzhető a személyes meghallgatás, ha az ismételt kérelmet olyan elismerését
kérő terjesztette elő, akinek nevében korábbi kérelmét eltartott személyként, vagy nem házas
kiskorúként terjesztették elő.”
28.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 44. §-át követő alcím címe helyébe a következő
cím lép:
„A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás”.
29.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. §-a (5)-(6) bekezdése helyébe következő
rendelkezés lép:
„(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az
elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott
tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult
Magyarország területén tartózkodni - a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint
megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.
(6)	Az (1 ) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az
elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott
úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és
lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának
elvételéről, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - a
külön törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és
tartózkodási tilalom időtartamát.”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel
egészül ki:
(7)	A külföldi az (5) és (6) bekezdés szerinti kiutasítással szemben jogorvoslattal a menekültügyi
hatóság elismerés iránti kérelmet elutasító döntésével, valamint az elismerés visszavonására
vonatkozó döntésével szembeni jogorvoslat során élhet.
(8)	A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást és kitoloncolást az idegenrendészeti hatóság
hajtja végre.”
30.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet
(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően vizsgálatnak veti alá. A
vizsgálat során a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának
feltételei fennállnak-e, valamint megállapítja, hogy a kérelem elfogadhatatlan, vagy gyorsított
eljárásban való elbírálásnak van-e helye.
12
(2)	Az elfogadhatatlan vagy gyorsított eljárásban elbírált kérelmek ügyében a döntést az
elfogadhatatlansági- vagy gyorsított eljárást megalapozó ok megállapításától számított tizenöt
napon belül kell meghozni.
(3)	A kérelemre indult eljárást - ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján rövidebb időtartamú
eljárásnak nincs helye - a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.”
31.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi
(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) részére a jogorvoslattal tovább nem
támadható döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés
végrehajthatóvá válásáig szálláshelyként vagy a feltételek fennállása esetében kijelölt tartózkodási
helyként - kérelmére - magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást, közösségi szállást,
szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy meghatározott megye közigazgatási területét
jelöli ki, kivéve, ha
a)	a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy
idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll,
b)	fennállnak a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei, vagy
c)	a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson
történő elhelyezését.
(2)	A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő
elhelyezéséről intézkedik.
(3)	A kérelmező a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más
szálláshelyről 24 órát meghaladóan csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság
engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem
akadályozza. A kérelmező hatósági vagy bírósági eljárásban való részvétel érdekében külön
engedély nélkül is eltávozhat a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján
fenntartott más szálláshelyről.”
32.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 49. § (1) és (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az eljárás során a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy fennállnak-e a dublini rendeletek
alkalmazásának feltételei.
(2)	Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini eljárás lefolytatásának van helye, a
dublini eljárás befejezéséig az eljárást felfüggeszti.”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 49. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a külföldi nem áll menekültügyi őrizet hatálya alatt, a menekültügyi hatóság az
átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb
72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem
hagyhatja el.”
13
33.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, a menekültügyi eljárást a kérelmező
átadásának időpontjában meg kell szüntetni.
(2)	Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a menekültügyi
eljárást - az 51. §-ban foglaltak szerint - folytatni kell.”
34.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi
hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint a kérelem gyorsított eljárásban való
eldöntésének feltételei fennállásáról.
(2)	Elfogadhatatlan a kérelem, ha
a)	a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;
b)	a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el, vagy kiegészítő védelemben részesítette;
c)	a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a
kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;
d)	a kérelem ismételt, és nem merültek fel olyan új körülmények vagy tények, amelyek arra
utalnának, hogy a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye; vagy
e)	a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely rá nézve biztonságos harmadik
országnak minősül.
(3)	A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során azok a körülmények vagy tények számítanak
újnak, amiket a kérelmező az előző eljárása során rajta kívül álló ok miatt nem tudott igazolni vagy
valószínűsíteni.
(4)	A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban
az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező
a)	a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2.
§ i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
b)	annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában
foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
c)	ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet; vagy
d)	a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.
(5)	A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítania,
hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak
értelmében.
(6)	A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetén a menekültügyi hatóság az adott harmadik
ország hivatalos nyelvén igazolást állít ki a kérelmező részére arról, hogy a menedékjog iránti
kérelmét érdemben nem vizsgálta.
(7)	A kérelem gyorsított eljárásban dönthető el, ha a kérelmező
a)	mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen
információkat közöl;
b)	olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós
vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján;
c)	félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozó
14
ca)	hamis információ szolgáltatásával;
cb)	hamis dokumentumok benyújtásával; vagy
cc)	olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan
befolyásolhatták volna a döntés meghozatalát;
d)	személyazonosító vagy úti okmányát, amely segíthetett volna személyazonossága, illetve
állampolgársága megállapításában, feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta;
e)	egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan
valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, a kellően ellenőrzött információknak
ellentmondó nyilatkozatokat tesz, ami világossá teszi, hogy kérelme alapján menekültkénti, vagy
oltalmazottkénti elismerésre nem jogosult;
f)	olyan ismételt kérelmet nyújtott be, amely a (2) bekezdés d) pontja értelmében nem
elfogadhatatlan;
g)	kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás elrendelését vagy az
idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, vagy a bíróság által elrendelt kiutasítás
végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa;
h)	Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította
meg és ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt
korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni;
i)	megtagadja ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettségének teljesítését; vagy
j) súlyos okból veszélyt jelenthet Magyarország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy az
idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy a közrend sértése vagy veszélyeztetése miatt
kiutasította.
(8)	A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag a (7) bekezdés h) pontja alapján.
(9)	A menekültügyi hatóság gyorsított eljárás alkalmazása esetén az elismerés iránti kérelmet - a (7)
bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével - érdemben vizsgálja annak megállapítása érdekében,
hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.
(10)	Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. §
(2)	bekezdésében foglalt körülmények jelentik, a (7) bekezdés h) pontjában foglalt ésszerű időt e
körülmények beálltától kell számolni.
(11)	A (2) bekezdés e) pontjának vagy a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetében a
kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3
napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország miért nem
minősül biztonságos származási,- vagy biztonságos harmadik országnak.”
35.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § Amennyiben a biztonságos származási ország, vagy a biztonságos harmadik ország a
kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az
eljárást folytatja.”
36.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 53. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt
valamely feltétel fennállását állapítja meg.
15
(2)	A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntéssel
szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének - az 51. §
(7)	bekezdés h) pontja és az 51. § (2) bekezdés e) pontja alapján hozott döntések kivételével - nincs
halasztó hatálya a döntés végrehajtására.
(3)	A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi
hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és
ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(4)	A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc
napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A bíróság
felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés
meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes
meghallgatásnak van helye.”
37.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Ha a kérelmező ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme
tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, a menekültügyi hatóság
megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények,
amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.
(2)	Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben megállapítja, hogy az ismételt
kérelem előterjesztésére a kérelmező kiutasításának végrehajtását közvetlenül megelőzően került
sor, és a kérelmet az 51. § (2) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, a kérelmezőt a döntés közlését
követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
(3)	Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi ismételt kérelme
tárgyában jogorvoslattal tovább nem támadható elutasító döntés született, a kérelmezőt nem illetik
meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
(4)	A (2)-(3) bekezdés alapján hozott döntésekkel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati
kérelemnek és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés
végrehajtására.”
38.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § Az eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendvédelmi
szerv szakhatóságként vesz részt. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nyolc nap.”
39.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A menekültügyi hatóság a 47. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot követően az eljárás során
megvizsgálja, hogy
a)	fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá
b)	nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.”
16
40.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) Az eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.
(2)	A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti,
ha a kérelmező
a)	kérelmét írásban visszavonja,
b)	a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
c)	személyes meghallgatásán írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően
nem igazolja,
d)	a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül
elhagyva, ismeretlen helyre távozott és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
e)	kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (2)-(3) bekezdése alapján,
vagy
f)	ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.
(3)	A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius
célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)-c) és f) pontjain
alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5) és (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint a
külföldi külön törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási
és tartózkodási tilalom időtartamát.
(4)	Az eljárást a 66. § (2) bekezdés a)-d) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági
felülvizsgálatnak nincs helye.
(5)	Az eljárást a 66. § (2) bekezdés e)-f) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben - az 53. §
(3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6)	A kérelmező a megszüntető végzés közlését követő 9 hónapig kérheti a 66. § (2) bekezdés b)-d)
pontja alapján megszüntetett eljárás folytatását. Az eljárás folytatását a kérelmező csak
személyesen, a menekültügyi hatóságnál kérheti. A határidőn belül előterjesztett, folytatás kérésére
vonatkozó beadvány alapján a menekültügyi hatóság az eljárást a megszüntető döntést megelőző
eljárási cselekménytől folytatja. Az eljárás folytatását a kérelmező egy alkalommal kérheti.”
41.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 68. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül, a menekültügyi hatóságnál
kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3)	A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres
eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés
vagy büntetés, illetve idegenrendészeti eljárásban elrendelt, személyi szabadságot korlátozó
intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a
tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti
vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(4)	A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező
menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának
helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha
a)	a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,
17
b)	a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy
c)	az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.”
42.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Ha az eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)-(9)
bekezdésében, valamint az 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az eljárást
folytatni kell.”
43.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 72. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(4) A repülőtéri eljárásban a 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nyolc napon belül le kell
folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul
gondoskodik.
(5)	A kérelmezőt Magyarország területére be kell léptetni, ha
a)	a kérelem nem elfogadhatatlan, vagy ha a kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálásának nem
állnak fenn a feltételei; vagy
b)	a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.”
44.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 75. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a menekültügyi hatóságnál
kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt
haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3)	A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres
eljárásban dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes
körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.”
45.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. (1) A rendőrség a 31/A. § (10) bekezdésben meghatározott közreműködéséből eredő
feladatai végrehajtása érdekében a rendőrségi közreműködéssel érintett, elismerését kérő alábbi
adatait kezeli:
a)	családi és utóneve vagy -nevei,
b)	születési családi és utóneve vagy -nevei,
c)	előző családi és utóneve vagy -nevei,
d)	születési helye és ideje,
e)	neme,
18
f)	anyja születési családi és utóneve vagy -nevei,
g)	jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza,
h)	az arcképmása,
i)	az egészségi állapotával kapcsolatos orvosi vélemények, az őrizetes kezelésére vonatkozó adatok,
valamint
j) a menekültügyi őrizet végrehajtásával - így különösen az elrendeléssel és megszüntetéssel -
kapcsolatos adatok.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség a menekültügyi őrizet megszűnését
követő öt évig kezeli.”
46.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő
92/A. §-sal egészül ki:
„92/A. § (1) E törvénynek az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval
összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti
kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
(2)	A Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem
ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a
Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.”
47.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (1) bekezdése a következő q) és r)
ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
„q) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló
2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
r) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a
tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK
parlamenti és tanácsi irányelvnek ”
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal
egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
„d) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti
kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási
szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak
megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU
bizottsági végrehajtási rendelet;
e)	az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében
benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács
604/2013/EU rendelete.”
19
48.	§
Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény
a)	47. §-át megelőző „Az előzetes vizsgálati eljárás” alcím,
b)	52. §-a,
c)	55. §-a,
d)	56. §-a és az azt megelőző alcím.
3.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
49.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény a következő 5-5/C. §-sal egészül ki:
„5. § (1) Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ
szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének
védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi,
nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok
ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti területen található ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) tekintetében e
törvény erejénél fogva az államot az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljából határozatlan
időre szóló közérdekű használati jog illeti meg.
(3)	Az ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a
(2)	bekezdés szerinti ingatlanon
a)	az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és
üzemeltessenek,
b)	a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és
idegenrendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők az ingatlant az (1)
bekezdésben meghatározott célból igénybe vegyék.
(4)	A közérdekű használati jogot a Kormány által rendeletben meghatározott szervek és személyek
-	kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges
mértékben - gyakorolhatják.
(5)	A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi. A közérdekű használati jog bejegyzését
elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(6)	A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi, ha a közérdekű használati jog az ingatlanon
azért szűnik meg, mert az államhatár (1) bekezdés szerinti szakasza a Közösségi Kódex 2. cikk 1.
pontja szerinti belső határnak minősül.
5/A. § (1) Az ingatlan tulajdonosát az 5. § (3) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő
kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát
a)	a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint
20
b)	az ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az
igénybevétel időtartamára, jellegére - évenként
illeti meg.
(2)	A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát
megillető kártalanításáról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(3)	A kártalanítás összegét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv téríti meg
az ingatlan tulajdonosának.
(4)	Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást
a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe helyezte és ezt a fővárosi és megyei
kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a
kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az
ingatlan igénybevételének.
(5)	Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy
megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.
5/B. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében
épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében a tulajdonosi
jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv
gyakorolja.
(2)	Az államhatár rendjének védelme érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról
és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos
építményfajtának minősül.
5/C. § Ha az 5/B. § szerinti létesítmény üzemeltetésére, illetve az ingatlan igénybevételére az 5. §
(1)	bekezdése szerinti célból már nincs szükség, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani.”
50.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„e) az 5. § szerinti közérdekű használati jog gyakorlására jogosult szerveket és személyeket,
f)	az 5/A. § szerinti kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait.”
4.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
51. §
21
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1.§ (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (4) bekezdés a következő c)-d) ponttal egészül ki:
(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki)
„b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, vagy a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban
részesül, vagy
c)	a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki
menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be,
vagy
d)	a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c),
d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.”
52.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2.§ (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:)
„g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni a megyei foglalkoztatási szervnek,
továbbá a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással
megszüntetni, ha jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta,
vagy az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy elismerés iránti kérelmét jogerősen
elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság határozata alapján az 1. § (4) bekezdés d)
pontjának hatálya alá kerül.”
53.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § Az 1.§ (4) bekezdés c) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 2.§ (3a) és (3c)
bekezdése, az 1. § (4) bekezdés d) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 4/A. § nem
alkalmazható.”
5.	Záró rendelkezések
54. §
22
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
55.	§
Ez a törvény a
a)	a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013.
június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló
2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)	a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a
tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK
parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(3)	Ez a törvény
a)	az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti
kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási
szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak
megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU
bizottsági végrehajtási rendelet;
b)	az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében
benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács
604/2013/EU rendelete
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
23
Általános indokolás
A Kormány a rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről
szóló 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozat 3. pontban felhívja a belügyminisztert, hogy a
bevándorlásról és a terrorizmusról jelenleg zajló nemzeti konzultáció eredményének
figyelembevételével készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés
érdekében szükséges jogszabály-módosításokról.
A javaslat által érintett törvények, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Met.) és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) módosítása elsősorban a Magyarországra nehezedő
migrációs nyomásra tekintettel tartalmaz olyan módosításokat, melyek révén lehetőség nyílik a
menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az Európai Unió biztosította kereteken
belül. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása révén a magyar államot
schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati
jog illeti.
2015-ben Magyarország története legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve. 2015.
június 15-ig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 56319 menedékjog iránti kérelmet rögzített,
míg a tavalyi évben összesen 42777 volt a regisztrált menedékkérők száma.
Jelentősen növekedett az illegális migráció és ezzel összefüggésben a menedékkérők száma, mely
már az első öt hónapban meghaladta a tavalyi év teljes kérelmezői számát. A jogellenesen
Magyarországra érkezők célja főként az, hogy az országon áthaladva mielőbb az Európai Unió
nyugati tagállamaiba jussanak. Jellemzően a Magyarországra illegálisan érkezett harmadik
országbeli állampolgárok menedékjog iránti kérelmük benyújtását követően - az eljárás befejezése
előtt, rövid időn belül - valamelyik nyugat-európai államba távoztak. Az év első két hónapjában a
legnagyobb migrációs nyomást továbbra is a nyugat-balkáni térségből (elsősorban Koszovóból)
érkezők okozták, ám ez a helyzet márciustól jelentősen megváltozott, tekintettel arra, hogy a
koszovói kérelmezők száma radikálisan csökkent, ezzel egyidejűleg egyre inkább a
válságövezetekből (elsősorban Szíriából, Afganisztánból és Irakból) érkezők váltak jellemzővé.
Ezzel párhuzamosan megnőtt a menedékkérők által a befogadó intézményekben töltött időtartam,
ami azzal járt, hogy a befogadó kapacitásokat folyamatosan bővíteni kellett (közösségi helységek
lakótérré alakítása, konténerházak telepítése, sátrak felállítása), az intézményi rendszer jelenleg
mintegy 130%-osan túlterhelt.
A menedékkérők számának a tavalyi évhez képest is radikális emelkedése egyéb sürgősségi
intézkedés megtételét is követelte, így erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és
növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát. A napi beáramlás mértékét (kb. 400-500
fő) tekintve prognosztizálható, hogy az illegális határátlépő, illetve menedékkérők száma év végére
eléri a 120-130.000-et. Minderre tekintettel szükséges a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása
annak érdekében, hogy a megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkezőket minél
gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, és az ilyen védelmi igénnyel nem
rendelkező, tipikusan gazdasági migránsokat, mielőbb az ország területéről kitoloncolni.
A szigorúbb szabályok hiánya a terror-fenyegetettség terjedése kapcsán is biztonsági kockázatot
hordoz, különös tekintettel arra, hogy Magyarország elsődlegesen még mindig tranzit-ország, ezért
különös érdek fűződik ahhoz, hogy a menedékkérők biztonsági ellenőrzése teljes körűen
megvalósulhasson.
24
A javaslat célja korlátozni az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, amely a gyakorlatban
azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg
automatikusan, korlátlan mértékben a Magyarország területén maradás joga.
A módosítási javaslat értelmében a jelenleg kétfokozatú (előzetes és részletes vizsgálati szak)
szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezáltal az eljárási időtartam
lerövidül és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások.
A javaslat értelmében a menekültügyi eljárás a kérelem tárgyában hozott döntés végrehajthatóvá
válásáig tart, így a területen maradási joggal rendelkező elismerését kérő a bírósági eljárás végéig
menekültügyi őrizetben maradhat.
A javaslatban megjelenik nemzetbiztonsági kockázat, mint a menekültként elismerést kizáró ok, a
szigorítás mindössze pár embert érint évente, olyan személyeket, akiknek nemzetközi védelemben
részesítése az ország nemzetbiztonságát veszélyeztetheti.
Az illegális migránsok országba történő beáramlása az idegenrendészeti hatóságok kapacitásaira is
súlyos terhet ró, nehézséget okoz a hatóságok számára, hogy az előállítási és visszatartási időben -
eleget téve schengeni tagságból fakadó kötelezettségüknek - az illegális migránsokat regisztrálják.
Erre tekintettel indokolt a visszatartási időtartamának 12 óráról 24 órára emelése.
A javaslat az eljárás gyorsítását és egyszerűsítését biztosítja azzal, hogy az őrizet helyén történik a
kérelmező bíróság általi meghallgatása, amely egyúttal csökkenti a hatóságok költségeit.
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása értelmében a magyar államot
schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati
jog illeti meg a törvény erejénél fogva. E használati jog a honvédelmi, nemzetbiztonsági és
rendvédelmi szerveket sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére jogosítja fel a
jogszabályban meghatározott egyéb feladataik elvégzése mellett. A javaslat ennek megvalósítása
érdekében rendelkezik a határmenti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog
tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló törvény, a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény vonatkozó módosításai lehetőséget
teremtenek arra, hogy az elismerését kérő személy, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő
harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezzen.
25
Részletes indokolás
Az 1.-3.§§, 12. § 20. § 51.-53.§-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a
közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény és a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
vonatkozó módosításai lehetőséget teremtenek arra, hogy a menekültként, oltalmazottként,
menedékesként elismerését kérő személy, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján
kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszony
keretében munkát végezzen.
A 4, 7, 18, 19, 25,30,32, §-hoz
A Dublin III. rendeletből eredő kötelezettségek teljesítése indokolta a személyi hatály kiterjesztését
azon külföldiekre, akik Magyarországon menedékjogot nem kértek, ám esetükben az ún. dublini
eljárás lefolytatásának van helye. Dublini eljárásban érintett lehet olyan személy, aki
Magyarországon nem nyújtott be menedékjog iránti kérelmet és menedékjogot sem élvez. Rájuk
alapvetően a Harmtv. előírásait kell alkalmazni, azonban egyes esetekben - ide értve különösen a
menekültügyi őrizet elrendelését és meghosszabbítását - a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében
szükséges a Met. hatályának kiterjesztése azokra a külföldiekre is, akik dublini eljárás hatálya alatt
állnak.
Az 5, 13, §-hoz
A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás végrehajtásához szükséges szabályokat állapítja
meg azon esetkörben, amikor önkéntes távozásra tekintettel a menekültügyi hatóság által nem került
elrendelésre kitoloncolás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom.
A 6. §-hoz
A javaslat pontosítja a kiutasítás végrehajtása felfüggesztésének szabályait, ha a külföldi az
idegenrendészeti eljárás végrehajtási szakaszában kér menedéket.
A 8. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgároktól jelenleg csak a kiutazás biztosítása érdekében az úti
okmány és menetjegy beszerzéséhez szükséges pénzösszeg lefoglalására van lehetőség.
Ugyanakkor a külföldiek a kiutazás költéségén túl, további költségek megfizetésére is
kötelezhetőek (pl. a kíséret költsége, az őrizetben tartására, ellátására fordított költség, valamint a
közösségi szálláson történő tartózkodás költsége, stb). Amennyiben a külföldi rendelkezik
pénzösszeggel, a jogszabályi lehetőséget meg kell teremteni arra, hogy az utaztatáson kívüli
költségeire is lefoglalhassa a hatóság a szükséges pénzösszeget, tekintettel arra, ezen költségek
megfizetésére is kötelezni kell.
26
A 9., 26. §-hoz
A menekültügyi eljárás időtartamának meghatározása dogmatikai szempontból lényeges, továbbá
egyértelművé teszi az idegenrendészeti eljárás megindításának kötelezettségét.
A kísérő nélküli kiskorúak esetében a menekültügyi eljárást gyorsítja a gyám kirendelésére
vonatkozó határidők meghatározása.
A 10., 23. §-hoz
A rendelkezés az eljárás gyorsítását és egyszerűsítését biztosítja azzal, hogy az őrizet helyén
történik a kérelmező bíróság általi meghallgatása, amely egyúttal csökkenti a hatóságok költségeit.
A 11 . §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a kijelölt helyen való tartózkodást
megszüntető határozat ellen bármeddig előterjeszthető jogorvoslat, indokolt a jogorvoslati kérelem
benyújtása határidejének meghatározása. A megszüntető határozathoz több esetben
jogkövetkezmények is kapcsolódnak, ezért indokolt, hogy a döntés végrehajthatósága pontosan
meghatározható legyen.
Indokolt továbbá - az őrizet költségei viselésének szabályaihoz hasonlóan - a közösségi szálláson
elhelyezett esetén is pontosítani, hogy a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezőkön túl a
nemzetközi védelemben részesített külföldiek esetén sem kell rendelkezni a költség
megállapításáról.
A 14. §-hoz
Az illegális migránsok országba történő beáramlása az idegenrendészeti hatóságok kapacitásaira is
súlyos terhet ró, nehézséget okoz a hatóságok számára, hogy az előállítási és visszatartási időben -
eleget téve schengeni tagságból fakadó kötelezettségüknek - az illegális migránsokat regisztrálják.
Erre tekintettel indokolt a visszatartási időtartamának 12 óráról 24 órára emelése. Emellett azon
gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel, hogy az illegális migránsok nagy része az elfogását
követő előállítási vagy visszatartási időn belül nyilvánítja ki nemzetközi védelemre irányuló
szándékát, indokolt a menekültügyi hatóság intézkedéséig, vagyis a kérelem és kérelmező
regisztrálása és őrizetéről történő döntésig a visszatartás biztosítása további legfeljebb 12 óra
időtartamra.
A 15. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
rendelkezéseitől való eltérés érdekében pontosítani szükséges a Harmtv. szerinti döntések
hirdetményi úton történő közlésének szabályait. Tekintettel arra, hogy az idegenrendészeti hatóság
rendkívül nagyszámú döntést hoz, és a Kormány álláspontja szerint külföldieket érintő döntések
közzétételére az önkormányzatok hirdetőtábláján és a helyi lapokban nincs szükség, elegendő a
döntést hozó hatóság hivatali honlapján, a http://hirdetmeny.magyarorszag.hu -n és a döntést hozó
hatóság hirdetőtábláján való közzététel. Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmak esetén, mivel
az ügyfél biztosan ismeretlen helyen tartózkodik, elegendő a honlapokon való közzététel.
27
Indokolt továbbá a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő döntések hirdetményi közlésére
vonatkozó szabályozás korrigálása a Harmtv. esetében, tekintettel arra, hogy nemcsak az EU tanácsi
és nemzetközi kötelezettségvállalásból adódó korlátozó döntések esetében bír kiemelt jelentőséggel
az, hogy a döntés a közzététel napján közöltnek tekintendő, hanem egyéb esetekben pl. köz és
nemzetbiztonsági okból elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmak, vagy az állam felé fennálló
meg nem fizetett tartozások esetén is. Tekintettel arra, hogy amennyiben a döntés a közléssel
végrehajthatóvá is válik, így a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő pl. terrorizmussal kapcsolatba
hozható személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseknek azonnal érvényt lehet szerezni.
A 16. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a kiutasítás a Visszatérési Irányelvnek való megfelelés értelmében a
jogszabályban meghatározott kivétellel az Európai Unió tagállamai területéről történik, indokolt a
szöveg pontosítása. Továbbá indokolt a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítással
összefüggő adatok kezelésére vonatkozó szabályok meghatározása.
A 17., 47. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges rendelkezések.
A 18., 28.-29. §-hoz
A menekültügyi eljárás a kérelem tárgyában hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a
területen maradási joggal rendelkező elismerését kérő a bírósági eljárás végéig menekültügyi
őrizetben maradhat. A javaslat értelmében a menekültügyi hatóság a nemzetközi védelem iránti
kérelem tárgyában hozott végrehajtható döntésben (elutasítás, elfogadhatatlanság, megszüntetés
egyes esetei) rendelkezik a kiutasításról, kitoloncolásról valamint a beutazási és tartózkodási
tilalom időtartamának megállapításáról. Ezzel az elutasított menedékkérők esetében egyszerűsödik
és gyorsul az eljárás.
A 20. §-hoz
A kérelmezőt az eljárási irányelv 12. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében tájékoztatni kell a
bizonyítékok benyújtására vonatkozó kötelezettségekről. A jelenlegi jogszabályi előírások nem
konkretizálják az együttműködési kötelezettség tartalmát és mértékét, ugyanakkor a jogszabály
szankcióként az eljárás megszüntetését, illetve menekültügyi őrizet elrendelését helyezi kilátásba a
menekültügyi hatósággal együtt nem működő, így különösen a személyazonossága tisztázásában
közre nem működő kérelmezővel szemben. Erre tekintettel garanciális szempontból szükséges a
kérelmezőket terhelő kötelezettségek törvényi szinten történő pontos rögzítése.
A 21. §-hoz
A kvalifikációs irányelv (31) preambulum-bekezdésében, a 14. cikk (4) bekezdés a) pontjában,
valamint a 14. cikk (5) bekezdésében foglalt szabály átültetése a magyar büntetőjogi
terminológiának megfelelően. A rendelkezés a jelenlegi hatósági joggyakorlat következetes
érvényesítését, egyértelmű alkalmazását segíti elő.
A 22. §-hoz
28
Az átdolgozott befogadási irányelv 8. cikk (3) bekezdésének és a Dublin III. rendelet
szövegezésének való pontosabb megfelelés, valamint a nemzeti és a nemzetközi jogi
kötelezettségek összhangja indokolja a módosítást.
A 24. §-hoz
A menekültügyi rendszerre háruló fokozott nyomás előidézhet olyan helyzetet, hogy a
rendelkezésre álló menekültügyi őrizeti kapacitás nem elegendő. Ilyen esetekben a menekültügyi
őrizetet hasonló jellegű, a menekültügyi őrizet végrehajtására alkalmas helyen kell végrehajtani.
A 27. §-hoz
Az eljárási irányelv 14. cikk (1) bekezdésének, valamint a 42. cikk (2) bekezdés b) pontjának való
pontosabb megfelelés, amely rendelkezés csökkenti a menekültügyi hatóság költségeit, egyben
gyorsítja az eljárások lefolytatását.
Az eljárási irányelv 40. cikk (4) bekezdésének való megfelelés, amely rendelkezés csökkenti a
menekültügyi hatóság költségeit, egyben gyorsítja az eljárások lefolytatását.
A 30., 34., 36.§-hoz
Az elfogadhatatlan és a gyorsított eljárásban lefolytatott ügyekre vonatkozó rövidebb eljárási
határidő révén jelentősen csökken a menekülteljárások időtartama.
Az eljárási irányelv 46. cikke lehetővé teszi az elfogadhatatlan és a gyorsított eljárásban elutasított
kérelmek esetén, hogy a döntéssel szembeni felülvizsgálati kérelemnek ne legyen halasztó hatálya.
Ezáltal az illegális migrációval, illetve a menedékjoggal való visszaéléssel szembeni fellépés
hatékonyabbá válhat.
Az eljárási irányelv 46. cikk 3. bekezdése írja elő a kérelmek teljes körű, ex nunc jellegű
vizsgálatát.
Az eljárási irányelv 31-38. cikkeinek átültetése az elfogadhatatlansági okok alkalmazásának
konkretizálásával, a gyorsított eljárás szabályainak átvételével jár. Ezen pontosított szabályok
átültetésével bővül azon eszközök köre, amivel a hatóság fel tud lépni a menedékjoggal való
visszaéléssel szemben, illetve erőforrásait hatékonyabban tudja a valóban védelemre szoruló
személyekkel kapcsolatos eljárásokra fókuszálni.
Az eljárási irányelv 32-34. cikkei rendelkeznek a kérelem elfogadhatatlanságának vizsgálatáról és
az elfogadhatatlanság eseteiről, a Met. szabályozása ezt a rendszert követi. A kérelmek gyorsított
eljárásban történő vizsgálatát a befogadási irányelv 31. cikk (8) bekezdése teszi lehetővé.
A Met. 51. § (2) bekezdés d) pontjának pontosítása, mely jogalkalmazói szempontból
elengedhetetlen, hiszen az 51. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő fogalom korábban nem került
meghatározásra. Új ténynek, körülménynek kizárólag az minősül, amit a kérelmezőnek korábban
nem állt módjában a hatóságokkal közölni, ellenkező esetben a kérelmezők új körülményekre
történő ismételt hivatkozással korlátlan számú kérelmet nyújthatnának be. A kérelmezők számára is
29
ismert, hogy menekülési indokaikat a menekültügyi hatósággal közölniük kell, amennyiben első
eljárásuk alkalmával egyes tényeket, körülményeket szándékosan a menekültügyi hatóság elől
elhallgattak, az eljárás céljával ellentétes lenne az együtt nem működést új eljárás indításának
lehetőségével bátorítani. A rendelkezés megfelel az eljárási irányelv 40. cikk (2)-(4) bekezdéseiben
foglaltaknak.
Az 51. § (4)-(5) bekezdés az eljárási irányelv 38. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő
szabályozást tartalmaznak.
Az 51. § (6) bekezdése az eljárási irányelv 38. cikk (3) bekezdés b) pontjának való megfelelést
biztosítj a.
A kérelem gyorsított eljárásban történő vizsgálatának lehetséges eseteit az eljárási irányelv 31. cikk
(8)	bekezdése tartalmazza. A gyorsított eljárás esetei részleges átfedést mutatnak a nyilvánvaló
megalapozatlanság eseteivel, a két jogintézmény azonban nem feleltethető meg egymásnak. Azzal,
hogy megszűnik az eljárás két szakaszra bontása, az olyan kérelmek vizsgálata, ahol a védelmi
szükséglet valószínűsíthetően alacsony, az általános szabályok szerint történne. Ugyanakkor ezen
kérelmek esetében sem a kérelmezőknek, sem az államnak nem érdeke az eljárás indokolatlan
elnyújtása, így indokolt az eljárási irányelv nyújtotta, az eljárás gyorsított lefolytatását lehetővé tevő
szabályokat a hazai jogba átültetni. A kérelmezők jogai ezáltal nem sérülnek, hiszen a kérelem
tárgyában a menekültügyi hatóság érdemben dönt, mindössze az eljárási határidők rövidülnek le,
ugyanakkor az eljárási irányelv 31. cikk (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Ket. általános
szabályai szerint az eljárási idő 21 nappal történő meghosszabbításának lehetősége fennáll,
amennyiben az a kérelem elbírálása érdekében szükséges.
Az eljárási irányelv 42. preambulum bekezdése, 34. cikk (1) bekezdés és a 38. cikk (2) bekezdés c)
pontja kötelező jelleggel írják elő, hogy a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani a kérelmezők
számára, hogy kifejtsék nézeteiket, hogy rájuk nézve miért dől meg a biztonságos harmadik ország
jelentette vélelem.
A 31, 33., 39, 42. §-hoz
Az átdolgozott eljárási irányelv nem írja elő az eljárás két részre bontását, mind az elfogadhatóság,
mind a gyorsított eljárásban elbírálhatóság kérdése az eljáráson belül eldönthető kérdés. A jelenlegi
rendszer indokolatlanul elnyújtja a kérelem megvizsgálását, holott a kérelmezők érdeke, hogy
kérelmük tárgyában minél hamarabb döntés szülessen. A menekültügyi eljárás jelenlegi két
szakasza jelentős és szükségtelen mértékű adminisztrációval és költségvonzattal (ellátási költségek,
tolmácsköltség) jár. A két külön vizsgálati szakasz eltörlése a költségek csökkentését, az eljárás
egyszerűsödését és ezáltal az eljárás hatékonyabb lefolytatását eredményezi. A halasztó hatály
jogszabályban történő rögzítését a Dublin III. rendelettel való harmonizáció indokolja.
A 35. §-hoz
Az eljárási irányelv 38. cikk (4) bekezdése előírja, hogy amennyiben a biztonságos származási,
vagy biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, a menekültügyi hatóságnak az eljárást
le kell folytatnia.
A 37. §-hoz
30
Az eljárási irányelv 41. cikke a menedékkérők területen maradási jogának korlátozását a
tervezetben javasolt szabályokkal összhangban teszi lehetővé. A területen maradás jogának
korlátozása nélkülözhetetlen a kiutasítási, illetve kiadatási eljárások hatékony végrehajtásához. Az
eljárási irányelv 46. cikke lehetővé teszi ezen esetekben a területen maradási jog kizárását a
felülvizsgálati szakra kiterjedően.
A 38.- §-hoz
A szakhatósági eljárás idejének csökkentése a menekülteljárások idejének csökkentését
eredményezi.
A 40. §-hoz
Az eljárási irányelv 27. cikke lehetővé teszi a kérelem érdemében döntés hozatalát abban az esetben
is, ha a kérelmező kérelmét visszavonja, feltéve, hogy az érdemi döntéshozatalhoz szükséges
információk rendelkezésre állnak. A (4) bekezdés kapcsán a kérelem visszavonása esetén
indokolatlan a kérelmező saját szándékán alapuló döntéssel szembeni jogorvoslati jog biztosítása,
ez egyben a jogorvoslati lehetőséggel való visszaéléseket is megszünteti. Az eljárási irányelv
ugyanakkor előírja, hogy a tagállamok a kérelem hallgatólagos visszavonása okán meghozott
eljárást megszüntető döntés esetén, minimum 9 hónapig biztosítsák az ügyfél számára az eljárása
újrafelvételének lehetőségét anélkül, hogy az ismételt kérelemnek minősülne.
Az ismeretlen helyre távozás fogalmát - az eljárási irányelv 12. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a
28.	cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően - garanciális okokból szükséges
meghatározni, tekintettel arra, hogy ilyen esetben az eljárási irányelv lehetővé teszi az eljárás
megszüntetését is.
A 41., 44. §-hoz
Az eljárási irányelv, illetve a hatékony jogorvoslathoz való jog nem írja elő a felülvizsgálati
kérelem automatikus halasztó hatályát, az általános szabályok szerint a végrehajtás felfüggesztése
kérhető.
A rendelkezések az eljárás gyorsítását, a menekültügyi hatóság és a rendőrség költségeinek
jelentősen csökkentését célozzák.
A 45. §-hoz
A jogszabályhely felhatalmazó rendelkezést tartalmaz adatkezelésre a menekültügyi őrzött
befogadó központ működtetésében részt vevő Rendőrség számára.
A 46. §-hoz
Átmeneti rendelkezések pontosítása.
A 48. §-hoz
31
Az előzetes és részletes vizsgálati eljárás megszüntetésével okafogyottá vált rendelkezések
hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezés.
A 49.-50. §-hoz
A 45.-46. § rendelkezik az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításáról. A
módosítás értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10
méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg a törvény erejénél fogva. E használati jog a
honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket sajátos építményfajták létesítésére és
üzemeltetésére jogosítja fel a jogszabályban meghatározott egyéb feladataik elvégzése mellett. A
javaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik a határmenti ingatlantulajdonosok
kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről
Az 54. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Az 55. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges rendelkezések.