﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/5983. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. augusztus
2015. évi ....törvény
egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. § (13)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A menedékjogról szóló törvény, valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet
alapján indult felülvizsgálati eljárásokban - a (14) bekezdésben foglalt kivétellel - a felperes
belföldi lakóhelye, ha lakóhelye nincs, tartózkodási helye, ezek hiányában - a menekültügyi
nyilvántartás szerinti - szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti közigazgatási
és munkaügyi bíróság - a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Közigazgatási és
Munkaügyi Bíróság - jár el. Ha a felperesnek - a (14) bekezdésben foglalt kivétellel - nincs
belföldi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve szálláshelye, az utolsó belföldi lakóhelye, ha
lakóhelye nem volt, utolsó tartózkodási helye, ennek hiányában - a menekültügyi
nyilvántartás szerinti - utolsó szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti
közigazgatási és munkaügyi bíróság - a Fővárosi Ítélőtábla esetében a Fővárosi Közigazgatási
és Munkaügyi Bíróság - jár el.”
(2)	A Pp. 326. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások alapján indult
felülvizsgálati eljárások a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos
illetékességébe tartoznak.”
(3)	A Pp. 339. § (2) bekezdés j) pontjában a „menekültként” szövegrész helyébe a „törvény
eltérő rendelkezése hiányában a menekültként” szöveg lép.
2.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
2.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1)
bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - )
„a) a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) és f) pontban
foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott
környezetvédelmi engedély,”
(jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható.)
2
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1)
bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - )
,f az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló,
2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3)
bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésének végrehajtása érdekében, külön törvényben
meghatározott esetekben környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nélkül kezdődhet meg,
illetve folytatható”
(jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható.)
3.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló,
2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3)
bekezdésének vagy 2. cikk (4) bekezdésének végrehajtása érdekében, törvényben
meghatározott esetekben nem kell előzetes vizsgálati eljárást lefolytatni.”
3.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
4.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 4. § (3a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról
szóló törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek
és műemlékegyüttesek, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű
építmények telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan
az ott megvalósítandó közérdekű beruházás érdekében, valamint a nemzetbiztonsági célú
építmények telkére vonatkozóan a Kormány rendeletben megállapíthatja a beépítés
szabályait.”
5.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 6. § a következő (3) és (3a) bekezdéssel
egészül ki:
„(2) Ha országos közérdekből, kiemelt nemzetgazdasági érdekből vagy nemzetbiztonsági
érdekből szükséges, törvény a települési önkormányzatot - a fővárosban a fővárosi vagy a
kerületi önkormányzatot - kötelezheti, hogy - a Kormány által rendeletben meghatározott
3
határidőre - gondoskodjon a településfejlesztési koncepciójának, integrált településfejlesztési
stratégiájának és a településrendezési eszközeinek elkészítéséről, módosításáról, azok
jóváhagyásáról.
(3)	Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a Kormány rendeletben
meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit. A területileg érintett települési
önkormányzat - a fővárosban a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat - köteles gondoskodni
a Kormány által meghatározott feltételeknek megfelelően településrendezési eszközei
elkészítéséről, módosításáról, azok jóváhagyásáról.
(3a) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a pénzügyi fedezetnek az éves központi
költségvetésben történő tervezéséről a Kormány gondoskodik.”
6. §
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 19. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Beépítésre szánt területen - a 4. § (3a) bekezdés és a 6. § (3) bekezdés végrehajtására
kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában - épület csak építési telken
helyezhető el.”
(2)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 19. § (2)
bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni,
rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az)
„g) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén nemzetbiztonsági célt szolgál.”
7.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 20. § (7)
bekezdése a következő f ponttal egészül ki:
(A tilalom nem terjed ki:)
f tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények
elhelyezésére szolgáló területre.”
8.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 22. § (2)
bekezdése a következő f ponttal egészül ki:
(Az építési tilalom alá eső területen:)
,f tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények,
építési tevékenységeinek végzése”
(kivételével más építési munkát végezni nem szabad.)
4
9. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet
következtében szükségessé váló, továbbá tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben
nemzetbiztonsági érdekből végzett építési tevékenységek, valamint az építmények,
építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő,
halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a
megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha
az az (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel -
kérelemre tudomásul veszi.”
10. §
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)	bekezdése a következő 12.6. és 12. 7. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú
építményekre vonatkozóan )
„12.6. a 6. § (3) bekezdése szerinti területfelhasználásra és a beépítésre vonatkozó sajátos
feltételeket,
12.7. a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható építésügyi hatósági
eljárási szabályokat,
(rendelettel állapítsa meg.)
(2)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)	bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„27. a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű helyszínein lévő, a nemzeti vagyonról szóló
törvény szerint az állam kizárólagos tulajdonába tartozó építmények vagy nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és
műemlékegyüttesek, valamint az országos jelentőségű kulturális és sport rendeltetésű épületek
telkére, valamint az azok közvetlen környezetébe tartozó telkekre vonatkozóan, továbbá a
nemzetbiztonsági célú építmények telkére vonatkozóan a beépítés szabályait,
(rendelettel állapítsa meg.)
4.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
11. §
5
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 46. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban nincs helye)
„f) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején
fa)	ügygondnok kirendelése kezdeményezésének, illetve kirendelésének,
fb)	kézbesítési meghatalmazott megjelölésének.”
12.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71. §-sát követően a következő alcímmel
egészül ki:
„A határon lefolytatott eljárás
71/A. §
(1)	Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, az államhatárról
szóló törvényben meghatározott tranzitzónában (a továbbiakban: tranzitzóna) nyújtja be, e
fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kérelmezőt a határon lefolytatott eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és
c)	pontjában foglalt jogosultságok.
(3)	A menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb 8 napon
belül dönt. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul
gondoskodik.
(4)	Ha a kérelem benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság
jogszabály alapján engedélyezi.
(5)	Ha a kérelem nem elfogadhatatlan, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály
alapján engedélyezi.
(6)	Ha a kérelmező Magyarország területére történő belépésének engedélyezésére sor került, a
menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.
(7)	A határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot
igénylő személyekkel szemben.
(8)	A határon lefolytatott eljárásban a szakhatóság nem vesz részt.
(9)	A határon lefolytatott eljárásban a kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel
szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
6
törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-ában foglaltaknak megfelelően - új tényre, illetve új
bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a
jogi szempontok teljes körű, a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
(10)	A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat meghozatalára is kiterjedően bírósági
titkár is eljárhat.
(11)	A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, a jogszabálysértő
közigazgatási határozatot - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének
kivételével - hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó
szervet új eljárásra kötelezi.
(12)	A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes
meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható. A meghallgatás helyszíne és a
meghallgatott személy tartózkodási helye között az összeköttetés közvetlenségét a
mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
(13)	A bíróság eljárást befejező döntését a kérelmezővel hirdetmény útján kell közölni, ha a
kérelmező nem adott meg kézbesítési címet, vagy a megadott címre a kézbesítés bármely
okból eredménytelen, vagy a kézbesítés alkalmazása már előre eredménytelennek mutatkozik.
A hirdetményt úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a
tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztették.
(14)	A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a
hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon
kell kézbesítettnek tekinteni.
(15)	A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott tartalmi követelménytől eltérően a (14) bekezdés
szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad
tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzóna mely jól beazonosítható,
kijelölt helyén veheti át.
(16)	Ha a felülvizsgálati eljárásban egyéb okból hirdetményi kézbesítésnek van helye a
kérelmező vonatkozásában, a (13)—(15) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
azzal, hogy a bírósági iratot a hirdetmény kifüggesztésétől számított harmadik napon kell
kézbesítettnek tekinteni.”
13.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő alcímmel és az azt követő
80/A- 80/D. §-sal egészül ki:
„Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
7
80/A. § (1) E törvény alkalmazásában tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül:
a)	ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma
aa)	egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
ab)	két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
ac)	egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,
b)	ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma - a külföldiek ellátásában
közreműködő személyeket nem számítva -
ba)	egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
bb)	két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
bc)	egy hét átlagában a napi kétezer főt meghaladja.
c)	az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel
összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül
veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó
állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy
erőszakos cselekményeket követnek el.
(2)	A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a
menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány
rendeletben rendelheti el. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet feltételeinek a
fennállását a javaslatot tevő szervek, személyek kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni.
(3)	A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a miniszter elrendelheti, hogy a
menedékjog iránti kérelmek regisztrálását - a menekültügyi hatóság irányítása szerint - az
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a miniszter felkérése
alapján a honvédség is végezheti.
(4)	A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve
ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A (2) bekezdés szerinti kormányrendelet
hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés rendészettel foglalkozó állandó
bizottságának beszámol.
(5)	Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállása esetén az egészségügyi
államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések
elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
(6)	A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a (5) bekezdés, valamint a 80/B.-80/D. §
szerinti szabályokat kizárólag a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kiváltó okok
kezeléséhez szükséges, a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott területen,
az annak kezeléséhez szükséges mértékben lehet alkalmazni.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható ideiglenes igénybevétel
8
80/B. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az állam vagy a helyi
önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi
állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában
vagy használatában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenesen, de legfeljebb hat hónap
időtartamra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében részt vevő szerv által - a
feladatai ellátásához szükséges mértékben - igénybe vehetők, amennyiben az igénybevevő
szerv a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak
aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani. Az igénybevételt az
adott ingatlant bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.
(2)	Az igénybevétel megkezdése előtt - lehetőség szerint - az érintett vagyonkezelőt,
tulajdonost, vagy - ha az adott ingatlan harmadik személy használatában van - a használót
ezek hiányában pedig a tulajdonosi joggyakorlót (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő)
tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás
biztosításáról.
(3)	Az érintett vagyonkezelő, tulajdonos, vagy - ha az adott ingatlan harmadik személy
használatában van - a használó az igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az
igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybevevő által jelzett
használati célhoz fűződő érdeket.
(4)	Ha az igénybevevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással
kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul a minisztert, aki 3 napon belül, a vagyonkezelő
tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogást
elfogadásáról vagy elutasításáról.
(5)	Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs.
(6)	Az igénybevételhez szükséges, a vagyonkezelő érdekkörében fennálló feltételeket a
vagyonkezelő vagy - ha az adott ingatlan harmadik személy használatában van - a használó,
ezek hiányában a tulajdonosi joggyakorló köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az
igénybevevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti
igénybe. A vagyonkezelő az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő
szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.
(7)	Az igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, az utólagosan
alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti
állapotfelmérésen a vagyonkezelő képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára,
hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.
(8)	A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a miniszter az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben a többségi állami tulajdonban vagy
önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó
szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő rendeletben.
(9)	A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet megszüntetését követő 15 napon belül, de
legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az
9
igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat, lehetőség szerint az eredeti állapot
visszaállítása mellett, visszaszolgáltatja a vagyonkezelő birtokába. A visszaszolgáltatás során
az (4) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett
ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát.
80/C. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos kártalanítás összegét az állam viseli.
(2)	A vagyonkezelő az igénybevétellel vagy a szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott
szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült kára megtérítésére vonatkozó igényét a
székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (a
továbbiakban: kormányhivatal) terjesztheti elő.
(3)	Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása miatt, vagy más okból
az igénybevevő szerv az igénybevett ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem
szolgáltatta vissza a vagyonkezelőnek, továbbá amennyiben az eredeti állapot helyreállítása
nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, a vagyonkezelő a kormányhivatalnál
előterjesztett beadványban kérheti, hogy az igénybevevő szerv kezdeményezze az ingatlanra
vonatkozó kisajátítási eljárást. A visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától,
egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő a
kisajátítási eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem.
(4)	A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének, valamint a kisajátítási
eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem megalapozottságának megállapítására első fokon
a kormányhivatal jogosult. A kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15
napos határidő tűzésével felhívja az igénybevevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény
meglapozottságáról vagy a kisajátítási eljárás kezdeményezésére irányuló kérelemben
foglaltakról.
(5)	A kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül határozatban
megállapítja a kártalanítás összegét vagy a megalapozatlan kárigényt elutasítja, illetve dönt a
kisajátítási eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem megalapozottságáról.
(6)	A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni
a)	a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
b)	az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során
bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
c)	ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának,
kijavításának költségét,
d)	az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában
meglévő forgalmi értékét,
e)	a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban
meghatározott díj összegével,
10
f)	a biztosítás alapján megtérülő összeget.
(7)	A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.
(8)	A kisajátítási eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem megalapozottságának jogerős
megállapítása esetén az igénybevevő szerv köteles kezdeményezni a kisajátítási eljárást.
(9)	A kártalanítás és a kisajátítási eljárás kezdeményezése ügyében hozott határozat ellen a
döntést sérelmező fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a
kormányhivatal székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási és munkaügyi
bírósághoz. A bíróság a keresetet a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései alapján
bírálja el.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható egyes hatósági
rendelkezések
80/D. § (1) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az e törvény és a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló létesítmények építésével,
telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat - az építésügyi
eljárás, és kártalanítási eljárás kivételével - nem kell lefolytatni.
(2)	Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az (1) bekezdésben
meghatározott építmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
szerinti nemzetbiztonsági célú sajátos építményfajtának minősülnek.
(3)	Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállásakor az államhatárról szóló 2007. évi
LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a
menedékjogról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló
építmények építése, telepítése és üzemeltetése, és a menekültügyi és idegenrendészeti
feladatok ellátásával közvetlenül összefüggő beszerzések az ország alapvető biztonságával
összefüggő beszerzésnek minősülnek, a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit nem
kell alkalmazni.”
14.	§
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdése a következő j)
ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben)
, j) kihirdesse a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, illetve állapítsa meg a tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésével, fennállásával, megszüntetésével összefüggő
szabályokat.”
11
(2)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a többségi állami
tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára, a
tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írjon
elő.”
5.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
15.	§
(1)	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5/A. § (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást akkor kell megfizetni, ha az ingatlant
igénybe veszik. Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a)
pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe
helyezte és ezt a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek
megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni
jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.”
(2)	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény a következő 5/D. §-sal egészül ki:
„5/D. §
Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménnyel és tranzitzóna kialakításával
összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat - a kártalanítási, építésügyi, valamint a
közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges eljárások
kivételével - nem kell lefolytatni.”
16.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 15. §-át követően a következő alcímmel
egészül ki:
„Tranzitzóna kialakítására vonatkozó szabályok
15/A. §
(1)	Az 5. § (1) bekezdés szerinti területen tranzitzóna alakítható ki, amely a menekültkénti
elismerését kérő személyek (a továbbiakban: elismerést kérő) átmeneti tartózkodására és a
12
menekültügyi, idegenrendészeti eljárások lefolytatására, valamint az ezekhez szükséges
létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)	A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő
beléptetésére akkor kerülhet sor, ha menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító
döntést hoz, a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei
fennállnak, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (4) és (5)
bekezdésében meghatározott esetben.
(3)	A tranzitzónában az állami szervek a rájuk vonatkozó jogszabályokban foglalt feladat- és
hatásköreiket gyakorolják.”
17.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról
szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. § (4) bekezdését a
Módtv. hatálybalépését követően történő igénybevétel esetén kell alkalmazni.”
18.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény
a)	5. § (1) bekezdésében a „10 méteres” szövegrész helyébe a „60 méteres”, a
„létesítmények” szövegrész helyébe a „létesítmények - ideértve a 15/A. § szerinti
létesítményeket is -" szöveg,
b)	5. § (3) bekezdés a) pontjában a „létesítményt” szövegrész helyébe a „létesítményt -
ideértve a 15/A. § szerinti létesítményt is -" szöveg,
c)	5/B. § (1) bekezdésében a „létesítmények” szövegrész helyébe a „létesítmények - ideértve
a 15/A. § szerinti létesítményeket is -" szöveg
lép.
6.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
19.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (2) bekezdés d) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a
termőföldet)
13
„d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4)
bekezdésében, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áhtv.) 5.
§ (1) bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása, vagy az Áhtv. 15/A. §-ában
meghatározott tranzitzóna kialakítása, vagy”
(céljából veszik igénybe.)
7.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
20.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 17. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével
visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági
csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) -
kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer
felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés], valamint a
különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő
fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk.
375. § (5) bekezdés] -, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390.
§), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX.
Fejezet) - kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó
költségvetési csalást [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel
összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési
kötelezettség elmulasztását (Btk. 397. §) -, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk.
XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények
(Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények
(Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi
Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros
területére kiterjedő illetékességgel. Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a
járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe
tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el.”
21.	§
A Be. a következő XXVI/A. Fejezettel és 542/D-542/U. §-sal egészül ki:
„XXV/A. Fejezet
ELJÁRÁS A HATÁRZÁRRAL KAPCSOLATOS BŰNCSELEKMÉNYEK ESETÉN
„542/D. § E törvény rendelkezéseit a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár
megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása
(Btk. 352/C. §) miatt indult büntetőügyben az e fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
14
542/E. § A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak területén elkövetett,
az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt minden más ügyet megelőzően kell a
büntetőeljárást lefolytatni.
542/F. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben
az ismeretlen helyen tartózkodó Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel nem rendelkező terhelt részére a hivatalos iratot a védőnek kell kézbesíteni.
542/G. § Ha az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult
büntetőügyben a terheltek nagy száma indokolja, az ügyeket el kell különíteni, kivéve, ha ez a
tényállás szoros összefüggésére tekintettel nem lehetséges, vagy ha az együttes elbírálás a
büntetőeljárás befejezését nem hátráltatja.
542/H. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőügyben,
tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában
vagy a menedékjogról és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és
fogvatartására szolgáló létesítményben is végrehajtható.
542/I. § (1) Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult
büntetőügyben az eljárás megszüntetésére sor kerülhet abban az esetben is, ha a
Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt
ismeretlen helyen tartózkodik.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az 542/D. §-ban meghatározott
bűncselekmény halált okoz.
542/J. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatti bírósági eljárásban az
Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró egyesbíróként, ülnökök közreműködése
nélkül jár el.
Bíróság elé állítás
542/K. § (1) Az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított
tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha
a)	az ügy megítélése egyszerű,
b)	a bizonyítékok rendelkezésre állnak,
c)	a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.
(2)	Ha a bíróság elé állítás (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételei
fennállnak, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától
számított nyolc napon belül bíróság elé állítja.
15
(3)	A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a
bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.
Lemondás a tárgyalásról
542/L. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásra nem kerülhet sor, ha a
terhelt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
542/M. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárásban védő részvétele kötelező.
542/N. § Az eljárást a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt
napon belül kell lefolytatni.
542/O. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a védő is kezdeményezheti.
542/P. § A tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárás kezdeményezése esetén a
terhelt gyanúsítottkénti kihallgatását az ügyész végzi.
542/Q. § (1) A gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmazza
a)	a tárgyalásról lemondásra irányuló nyilatkozatot,
b)	a terheltnek a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását,
c)	a terhelt által beismert bűncselekmény leírását,
d)	a terhelt által beismert bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,
e)	a terheltnek, az ügyésznek és a védőnek a büntetés, illetve intézkedés nemére,
mértékére, tartamára vonatkozó egyetértő nyilatkozatát, és
f)	a terheltnek az eljárás következményeiről történt tájékoztatását és a terhelt erre adott
nyilatkozatát.
542/R. § Az ügyész a gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyvben
foglaltakkal azonos tényállás és minősítés szerint vádat emel, és indítványt tesz az ügy
nyilvános ülésen történő elbírálására, a megállapodásban rögzített nemű, mértékű, tartamú
büntetés, illetve intézkedés alkalmazására, annak alsó és felső határának megjelölésével.
542/S. § (1) Ha a bíróság a vádiratban megjelölt tényállással, minősítéssel és az ügyész
által indítványozott büntetés, illetve intézkedés nemével, mértékével, illetve tartamával
egyetért, akkor az ügyet az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően nyomban nyilvános
ülésre tűzi ki.
(2)	A tárgyalásról lemondás esetén a XII. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók.
(3)	A nyilvános ülésen a terhelt, az ügyész és a védő részvétele kötelező.
(4)	Az ügyész a vádat szóban terjeszti elő.
16
542/T. § Az eljárásban az 535. §, 537-540. § nem alkalmazható.”
8.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
22.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 59. § (4)
bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Azzal szemben)
„b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet tiszteletben
tartásához való joga sérülne,”
(csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye
kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot
jelentősen veszélyeztetné.)
23.	§
A Btk. 60. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B.
§), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén
kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés mellett, valamint a 85. § (1a) bekezdésben
meghatározott esetben a kiutasítás nem mellőzhető. Amennyiben a kiutasítás határozott ideig
tart, annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A
kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani.”
24.	§
(1)	A Btk. 74. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Vagyonelkobzást kell elrendelni arra)
„c) a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem vagy az embercsempészés
elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett,”
(2)	A Btk. 74. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni)
17
„b) az (1) bekezdés c) pontja esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, illetve az
azzal való kereskedés, továbbá az embercsempészés üzletszerű vagy bűnszövetségben történő
elkövetésének”
(ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.)
25.	§
(1)	A Btk. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B.
§), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén az öt
évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető.”
(2)	A Btk. 85. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §),
valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén a
próbaidő tartama két évtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen bűncselekmények
miatt kiszabott kiutasítás tartamánál.”
26.	§
A Btk. 87. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha)
„d) a 60. § (2a) bekezdése alapján kiutasított elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés
próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.”
27.	§
A Btk. a következő 352/A-C. §-sal és az azokat megelőző alcímekkel egészül ki:
„Határzár tiltott átlépése
352/A. § (1) Aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény
által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a)	fegyveresen,
18
b)	felfegyverkezve,
c)	tömegzavargás résztvevőjeként
követik el.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy
felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3) bekezdésben
meghatározott bűncselekmény halált okoz.
Határzár megrongálása
352/B. § (1) Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt
megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett
miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a)	fegyveresen,
b)	felfegyverkezve,
c)	tömegzavargás résztvevőjeként
követik el.
(3)	Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt fegyveresen vagy
felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(4)	A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) vagy (3)
bekezdésben meghatározott bűncselekmény halált okoz.
Határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása
352/C. § Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy
karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza, ha más bűncselekmény nem valósul
meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
28. §
(1)	A Btk. 353. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
19
„(1) Aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő
átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
(2)	A Btk. 353. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a)	vagyoni haszonszerzés végett,
b)	államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, vagy
c)	az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz
megsemmisítésével vagy megrongálásával
követik el.”
(3)	A Btk. 353. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az embercsempészést
a)	a csempészett személy sanyargatásával,
b)	fegyveresen,
c)	felfegyverkezve,
d)	üzletszerűen vagy
e)	bűnszövetségben
követik el.”
9.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
29.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról 2013.
évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az útdíjfizetési és bevallási kötelezettség nem terheli:)
„k) az államhatárról szóló törvényben meghatározott tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzetben elrendelt szállítási feladatok végrehajtásában részt vevő gépjárművek
üzemeltetőit, az ezen feladatok ellátása során igénybe vett gépjárművek után.”
30.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról 2013.
évi LXVII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:
20
„10/A. § A 9. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott járművek a szállítási feladat
elrendelésére jogosult szerv - 11. § (1) bekezdésben meghatározott módon - mentességi
nyilvántartásba történő bejegyzését követően jogosultak a díjmentesség igénybevételére.”
10.	A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
31.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) a következő 43/A. §-
sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása
43/A. § (1) A tanács elnöke az elítélt kérelmére a kiutasítás végrehajtásának
megkezdésére fontos okból - különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire
tekintettel - legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
(2)	Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke
a)	az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó
halasztást is engedélyezhet,
b)	az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.
(3)	El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a kiutasítás végrehajtásának
megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki
a)	a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő
tizenkettedik hónap végéig,
b)	egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.
(4)	A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény
alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a BVOP
egészségügyi szakterület vezetőjének - az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás
keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatát figyelembe véve határoz a
kérelemről.
(5)	A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a
gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a kiutasítás végrehajtását a
bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi,
haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a
felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi
dokumentumok alapján - nyilatkozik.
21
(6)	Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a kiutasítás
végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a
közrendet.”
32.	§
A Bv. tv. 44. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen nincs
helye fellebbezésnek.”
33.	§
A Bv. tv. 388. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Be. 542/I. §-ában meghatározott esetben, tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzetben az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában vagy a menedékjogról és a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogvatartására szolgáló létesítményben is
végrehajtható.”
11.	Záró rendelkezések
34.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	Az 1-14. §, a 19-33. § és a 35. § 2015. szeptember 15-én lép hatályba.
35.	§
(1)	A 3. § az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról
szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (3)
bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös
eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43.
cikkének való megfelelést szolgálja.
22
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az illegális határátlépések száma a tavalyi évhez képest hazánkban is drasztikusan
megnövekedett. Mivel a migráció, különösen annak törvénytelen formái komoly gazdasági
megterhelést jelentenek az ország számára, indokolttá vált a probléma megoldásának több
szempontú vizsgálata, amely az érintett jogszabályok módosítását vonja maga után.
A módosítással lehetővé kell tenni, hogy a vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései
megoldást teremtsenek a rohamosan növekvő illegális bevándorlás következtében kialakult
válsághelyzet kezelésére.
A külföldiek tömeges bevándorlására adott kormányzati válasz a hatályos magyar jogi
környezetben nem - vagy csak jelentős késedelemmel - adható meg. Ezért indokolt a
„tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmának bevezetése, amely bizonyos
jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. A válsághelyzetet az érintett megyei
(fővárosi) rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, a
miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el. A válsághelyzet elrendelése a
jogrendszer általános szabályaitól való eltérést vonja maga után.
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében indokolt a leginkább érintett
államhatár-szakaszok környezetében ún. tranzitzónákat kialakítani, ahol a nagy számban
érkező migránsok elhelyezése megtörténhet mindaddig, amíg vonatkozásukban a
menekültügyi eljárás - az Európai Parlament és Tanács nemzetközi védelem megadására és
visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26. napján kelt 2013/32/EU
irányelvének 43. cikkével összhangban kialakított speciális eljárási keretek között -
lefolytatásra kerül. A nagyszámú kérelem megfelelő kezelése érdekében speciális eljárás
bevezetése indokolt, amely még a tranzitzónában történő tartózkodás ideje alatt lefolytatható.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása ezt a célt szolgálja. A
határon lefolytatott eljárás hatékonyságához nélkülözhetetlen továbbá a menedékjogról szóló
2007. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény kisebb mértékű módosítása.
A határforgalom ellenőrzésének a nemzetközi előírásoktól, egyezményektől eltérő szigorítása;
valamint azon határátkelőhelyek kijelölése, ahol a migránsok kérelmüket előterjeszthetik az
államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. tv. módosításával valósítható meg. Tekintettel arra,
hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tftv.) szerinti
időleges más célú hasznosításra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak az államhatárról
szóló törvényben foglalt közérdekű használati jog esetében, ezért indokolt a Tftv. ilyen irányú
módosítása is.
Az illegális határátlépők számának drasztikus növekedése következtében szükségessé válik
építmények azonnali létrehozása (a földterület tulajdoni viszonyaitól függetlenül), amely az
építésügy általános szabályaitól eltérő rendelkezések megállapítását vonja maga után,
beleértve a szakhatósági eljárásokra irányadó szabályokat is. Ezen rendelkezések előírása az
23
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény egyes
rendelkezéseinek a módosításával valósul meg.
Biztosítani szükséges, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont
3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíj köteles gépjárművek
feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetési kötelezettség alól. Ennek érdekében az
autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény módosítása indokolt.
Az utóbbi időben az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is egyre
égetőbb problémává vált az illegális bevándorlás. Az illegális határátlépések száma a tavalyi
évhez képest drasztikusan megnövekedett hazánkban is. Az állam határai hatékony védelmét
csak egyre komolyabb létesítmények, eszközök telepítésével tudja biztosítani. E
létesítmények funkciója az állam önvédelmének kiteljesítése, egyben jelzése is annak, hogy az
állam az önvédelem jogával élni kíván, és ezt a jogot tiszteletben kell tartani. Az e
létesítményekkel biztosított védelem kijátszása, a létesítmények megrongálása olyan fokban
veszélyezteti a hatékony államhatár-védelmet, hogy annak megfelelő sui generis büntetőjogi
szankcionálása is indokolt.
Az illegális migráció kedvezőtlen hatásaként az embercsempészések számának növekedése is
nyomon követhető, ami a meglévőnél szigorúbb büntetőjogi fellépést indokol, ezért a tervezet
az embercsempészekkel szemben súlyosabb jogkövetkezményeket helyez kilátásba.
Módosulnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
kiutasításra vonatkozó szabályai is, illetve az előterjesztés megteremti annak a lehetőségét,
hogy az embercsempészés elkövetője által a bűncselekmény elkövetési ideje alatt szerzett
valamennyi vagyon vagyonelkobzás alá essen.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) módosításával a
jogalkotó célja az, hogy a megindult büntetőeljárások minél hamarabb érdemi döntéssel
végződjenek. Ennek érdekében új eljárási formát vezet be a határzárral kapcsolatos
büntetőelj árásokra.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) módosítása
kétirányú: egyrészt a kiutasítás végrehajtása elhalasztásának szabályait tartalmazza, másrészt
pedig - a Be. vonatkozó rendelkezésével összhangban - tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzetben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtási helyét határozza meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
24
Az 1. §-hoz
Az illegális határátlépések száma, valamint ezzel párhuzamosan a menekültkénti elismerés
iránti kérelmek száma is a tavalyi évhez képest drasztikusan megnövekedett. A tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében indokolt a leginkább érintett államhatár-
szakaszok környezetében ún. tranzitzónákat kialakítani, ahol a nagy számban érkező
migránsok elhelyezése megtörténhet mindaddig, amíg vonatkozásukban a menekültügyi
eljárás - speciális eljárási keretek között - lefolytatásra kerül. A nagyszámú kérelem
megfelelő kezelése érdekében speciális eljárás bevezetése indokolt, amely még a
tranzitzónában történő tartózkodás ideje alatt lefolytatható. A polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosítása is ezt a célt szolgálja. A Pp. 326. §
(13)	bekezdése határozza meg, hogy a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Met.), valamint a végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult,
közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásokban (a továbbiakban:
felülvizsgálati eljárások), mely bíróság jogosult eljárni. A (13) bekezdéshez képest kivétel
szabályt tartalmazó új (14) bekezdés a tranzitzónában benyújtott kérelmekkel kapcsolatos
felülvizsgálati eljárások lefolytatására a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
kizárólagos illetékességét állapítja meg, annak érdekében, hogy a migrációs hullámmal
leginkább érintett szerb-magyar határ közelében kerüljön sor az elbírálásra, az ügyek nagy
számára tekintettel. A kizárólagos illetékességgel a speciális eljárással érintett ügyek egységes
kezelése is biztosítható.
A Pp. 339. § (2) bekezdés j) pontja szerint a bíróság a menekültként való elismeréssel
kapcsolatban hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja. Erre a tranzitzónában
benyújtott kérelmekkel kapcsolatos felülvizsgálati eljárásokban nem lesz lehetőség. Ha a
közigazgatási határozat jogszabálysértő, a bíróság főszabály szerint a határozatot hatályon
kívül helyezi és szükség esetén a menekültügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi,
amelynek során lehetőség van az eljárás hiányosságainak kiküszöbölésére. Ilyen módon az
esetlegesen megváltoztatott döntéssel szembeni jogorvoslat is biztosított. A Pp. vonatkozó
rendelkezése ennek megfelelően módosul, megteremtve az ágazati jogszabályban (Met.) a
főszabálytól történő eltérés előírásának lehetőségét.
A 2.-3. §-hoz
Az európai uniós joganyaggal biztosított koherencia megvalósítása érdekében szükséges a
magyar jogban is szabályozni, hogy a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó
tevékenységek törvényben meghatározott eseteiben a környezeti hatásvizsgálati engedély
nélkül kezdhető meg, illetve folytatható le az adott tevékenység. A rendelkezés célja bizonyos
törvényben meghatározott esetekben az eljárások elhúzódásának megakadályozása, illetve
gyorsítása.
A 4. §-hoz
A hatályos rendelkezés azokat az esetköröket sorolta fel, amikor a Kormány - függetlenül
attól, hogy sajátos vagy általános építményfajtáról van-e szó - rugalmas felhatalmazást kap,
hogy a megjelölt építési beruházások vonatkozásában egyedileg szabályozhassa a beépítést.
25
Ez a lehetőség nem terjedt ki a válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények
építésére, építési tevékenységek végzésére, továbbá nem volt egyértelmű, hogy a beépítésre
vonatkozó szabályozási lehetőség pontosan mire terjed ki. A javasolt módosítás kiterjeszti az
egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények
építésére, építési tevékenységek végzésére is és pontosítja, hogy ez a lehetőség a beépítésnek
az építmények kialakítására vonatkozó (pl. építménymagasság, belmagasság, rendeltetéshez
rendelt légköbméter, megvilágítás, WC-k, mosdók száma és kialakítása, stb.) az általánostól
(OTÉK) eltérő, egyedi szabályozását teszi lehetővé.
Az 5. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint egy terület, telek felhasználásának, beépítésének módját,
feltételeit a településrendezési eszközökben - az országos szabályok keretei között - az
önkormányzat állapítja meg. A módosítással érintett hatályos rendelkezés azokat az
esetköröket sorolta fel (országos közérdekből vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből),
amikor soron kívül szükség van az építési beruházás megvalósítása miatt a településrendezési
eszköz módosítására, mert ez az engedélyezés előfeltétele és ekkor törvény kötelezheti az
önkormányzatot ennek meghatározott időre történő elvégzésére. Azonban a hatályos
rendelkezés nem nyújt kellően rugalmas és hatékony eszközt a tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzet kezelésére, ezért - a hatályos rendelkezést is alternatívaként megtartva -
szükség van arra, hogy a kormány felhatalmazást kapjon soron kívüli területfelhasználási és
beépítési rendezési jellegű szabályok megalkotására az adott területen, melyek később
beépítendőek a településrendezési eszközbe is. Ezzel elhárítható az ezeken a területeken,
telkeken tervezett, a válsághelyzet kezelésére szolgáló építési beruházások megvalósítása elől
az akadály.
A 6. §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint beépítésre szánt területen épület csak építési telken (azzá
minősített telken) helyezhető el. Az építési telek kialakításának szigorú feltételei és eljárási
szabályai vannak, melyek időigényesek és nem minden esetben teljesíthetőek. Ezért ezen
előírások megtartása alól a 4. § (3a) bekezdés és a 6. § (2) bekezdés b) pont végrehajtására
kiadott kormányrendeletek eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg.
A hatályos rendelkezések szerint a beépítésre nem szánt területeken törvényben
meghatározott feltételekkel lehet építményt elhelyezni. E kör bővül ki a tömeges bevándorlás
okozta válsághelyzet esetén nemzetbiztonsági célt szolgáló építmények körével.
A 7. - 8.§-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a településrendezési eszközzel változtatási, telekalakítási és
építési tilalom rendelhető el egy adott területen. A jogszabályhely meghatározza azon
építménykört és építési tevékenységkört, amelyet tilalom esetén is meg lehet valósítani. E kör
bővül a módosítással a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rugalmasabb kezelhetősége
érdekében.
A 9. §-hoz
26
A hatályos jogszabályhely lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzet esetén a veszélyhelyzet
elhárítása érdekében szükségessé váló építési tevékenységeket azonnal - a szabálytalan
építkezések jogkövetkezménye nélkül - egyszerűsített formában meg lehessen valósítani. E
javasolt módosítás a szabályozás kiterjesztését tartalmazza a tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenységek végzésére is.
A 10. §-hoz
A javasolt módosítás összhangban az Étv. - tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén
szükségessé váló építési beruházások megvalósítása érdekében történő - módosítás alá került
rendelkezéseivel felhatalmazást ad a Kormánynak az eltérő szabályok megalkotására.
A javasolt módosítás összhangban az Étv. 4. § (3a) bekezdésének a tömeges bevándorlás
okozta válsághelyzet esetén szükségessé váló építési beruházások megvalósítása érdekében
történő módosításával felhatalmazást ad a Kormánynak a beépítésnek az építmény
kialakítására vonatkozó eltérő szabályok megalkotására.
A 11. §-hoz
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az ügygondnok kirendelése, a kézbesítési
megbízott alkalmazásának kizárása az eljárás gyorsítását célozza.
A 12. §-hoz
Tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt megteremteni a határon
történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások
gyorsan lefolytathatóak legyenek, ugyanakkor ezen eljárási rend keretein belül is biztosítani
szükséges a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését.
A Harmtv. 30. § (1) bekezdés f) pontja értelmében ideiglenes tartózkodásra jogosító
igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek beutazását a törvényben
meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése
céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve,
hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik.
Amennyiben az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni, a kérelmezőt a
Rendőrség a fenti jogszabály alkalmazásával belépteti. A határidő (4 hét) az eljárási irányelv
43.	cikk (2) bekezdésének előírásaira tekintettel került meghatározásra.
A Harmtv. 30. § (1) bekezdés f) pontja értelmében ideiglenes tartózkodásra jogosító
igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek beutazását a törvényben
meghatározott feltételek hiányában csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése
céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből engedélyezik, feltéve,
hogy Magyarország területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik.
Amennyiben az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni, a kérelmezőt a
Rendőrség a fenti jogszabály alkalmazásával belépteti.
27
Amennyiben a kérelmező nem kerül beléptetésre - azon felhatalmazás alapján, amely szerint
a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylő
személyekkel szemben - el lehet eltérni az általános szabálytól.
A felülvizsgálati kérelemben a mögöttes jogszabályként alkalmazandó Pp. 339/A. §-ába
foglalt rendelkezéséhez igazodva új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A
közigazgatási bíróság eljárásának funkciója ugyanis kizárólag a közigazgatási határozat
törvényességének ellenőrzése.
A felülvizsgálati eljárást - amely nem összetévesztendő a Kúria által lefolytatott rendkívüli
jogorvoslattal - a közigazgatási bíróság nem peres eljárás keretei között folytatja le.
Tekintettel arra, hogy tárgyalás tartására, illetve ítélethozatalra a nemperes eljárásban nem
kerül sor, az ügyek elintézését indokolt a Pp. 12/A. §-a alapján eljárásra jogosult bírósági
titkárokra bízni. Ez a rendelkezés egyrészt biztosítja a bírák által végzett ítélkezési
tevékenység zavartalanságát, a perek időszerű befejezését, másrészt elősegíti a tárgyi
ügyekkel kapcsolatos munkaszervezést is. A tömeges migrációval összefüggésben felmerülő
nemzetbiztonsági kockázatok miatt ugyanakkor indokolt az ügyekben eljáró bírósági titkárok
nemzetbiztonsági ellenőrzése is.
A Pp. 339. § (2) bekezdés j) pontja szerint a bíróság a menekültként való elismeréssel
kapcsolatban hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja. Erre a határon lefolytatott
eljárásokkal kapcsolatos felülvizsgálati eljárásokban nincs lehetőség. Ha a közigazgatási
határozat jogszabálysértő, a bíróság főszabály szerint a határozatot hatályon kívül helyezi és
szükség esetén a menekültügyi hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi, amelynek során
lehetőség van az eljárás hiányosságainak kiküszöbölésére. Ilyen módon az esetlegesen
megváltoztatott döntéssel szembeni jogorvoslat is biztosított, tekintettel arra, hogy azzal
szemben újból bírósági felülvizsgálatnak van helye.
Jelen szakaszban foglalt rendelkezések biztosítják, hogy a kérelmezőnek ne kelljen elhagynia
a tranzitzónát a személyes meghallgatás foganatosítása érdekében.
A 13. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a külföldiek tömeges bevándorlására adott kormányzati válasz a
hatályos magyar jogi környezetben nem - vagy csak jelentős késedelemmel - adható meg,
indokolt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmának bevezetése.
A szabályozásba beépítésre került a szükségesség és az arányosság alkotmányos
követelménye, amely az alapjog korlátozásának nélkülözhetetlen kelléke és amely biztosítja a
rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangját.
Ezen rendelkezés továbbá azt a célt szolgálja, hogy a járványügyi hatóság emberei egy
esetleges járványügyi veszélyhelyzet kialakulását megelőzve, a szükséges intézkedéseket
haladéktalanul megtehessék.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az eljáró állami szervek a szükséges
intézkedéseket elsődlegesen saját eszközeikkel, erőforrásaikkal kötelesek végrehajtani. A
28
válsághelyzetben azonban előfordulhat, hogy az eljáró állami szervek átmenetileg nem
rendelkeznek az intézkedésekhez szükséges eszközökkel vagy az intézkedéshez más szerv
tulajdonában, használatában álló speciális eszköz vagy elhelyezkedése miatt alkalmas ingatlan
igénybevétele szükséges. A törvényben meghatározott igénybevétel mindig ideiglenes jellegű,
kivételesen alkalmazható és alapvetően az állami és önkormányzati tulajdonban álló ingó és
ingatlan vagyontárgyakat érintheti.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben nem csak ingó és ingatlan vagyoni eszközök
igénybe vétele lehet indokolt, hanem olyan szolgáltatások biztosítása is, amelyekre az eljáró
állami szervek saját eszközeikkel nem képesek. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az
idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a többségi állami tulajdonban vagy
önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó
szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő rendeletben.
A törvényjavaslat rögzíti a vagyonkezelő tájékoztatására, az igénybevételt megelőző állapot
dokumentálására, valamint a vagyonkezelő együttműködési kötelezettségére vonatkozó
szabályokat.
Az igénybevétel irányulhat olyan (pld. kritikus infrastruktúrához tartozó, a lakosság ellátását
alapvetően érintő) vagyontárgyakra, amelyek esetében az igénybevétellel előreláthatólag
okozott kár lényegesen meghaladhatja az igénybevevő által jelzett használati célhoz fűződő
érdeket. Ez esetre a törvényjavaslat kifogásolási lehetőséget biztosít a vagyonkezelő számára.
Az el nem fogadott kifogásról az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter a
vagyonkezelő tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt.
Az igénybevétel indokoltságának megszűnésekor, de legkésőbb 6 hónapon belül az
igénybevett vagyontárgyat, az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításával, az állapot
dokumentálása mellett a vagyonkezelőnek vissza kell szolgáltatni.
Az igénybevétellel összefüggésben a vagyonkezelőnek többféle kára keletkezhet: a
vagyontárgyban bekövetkezett állagromlás, a használat lehetőségének megszűnéséből eredő
kár, illetve az elmaradt haszon. Az igénybevétellel kapcsolatos kártalanítás összegét az állam
viseli, a kárigényt a vagyonkezelő székhelye szerint illetékes kormányhivatalnál kell
benyújtani. A kormányhivatal - az igénybevevő szerv véleményének beszerzését követően -
dönt a kárigény megalapozottságáról.
Előfordulhat, hogy a törvényben meghatározott időpontig az igénybevevő nem szolgáltatja
vissza a vagyontárgyat vagy az ingatlanban olyan mértékű kár keletkezett, hogy az eredeti
állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel járna (például erdő,
gyümölcsös kivágásra került). A törvényjavaslat ez esetre biztosítja, hogy a vagyonkezelő
kérje az ingatlan kisajátításának kezdeményezését. A kérelemről a kormányhivatal dönt.
A kormányhivatal döntését sérelmező fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül
keresettel fordulhat a kormányhivatal székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi)
közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A bíróság a keresetet a Pp. közigazgatási perekre
vonatkozó rendelkezései alapján bírálja el.
29
Jelen szakasz a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló
létesítményekre vonatkozó közigazgatási hatósági eljárások alól - meghatározott kivételekkel
-	mentességet biztosít. Ezen szabályozás indokaként jelölhető meg, hogy a különböző -
létesítmények építésével, telepítésével, üzemeltetésével összefüggő - eljárások lefolytatása
hosszú időt venne igénybe, amelynek következtében a fenti személyek elhelyezését jelentős
késedelemmel lehetne biztosítani. A fenti személyek elhelyezését az országba érkezésüket
követő legrövidebb időn belül meg kell oldani, így elkerülhetetlen és az elérni kívánt céllal
arányos az egészséges környezethez való jog ilyen irányú korlátozása.
A 14. §-hoz
Ezen rendelkezés megteremti a Kormány számára a válsághelyzet kihirdetésére vonatkozó
jogosultság alapját.
A 15. §-hoz
A módosítás által beiktatott új első mondat egyértelművé teszi, hogy a közérdekű használati
jog keletkezéséért járó egyszeri kártalanítást abban az esetben kell megfizetni, ha az ingatlant
ténylegesen igénybe kívánják venni. Ez a módosítás az átmeneti rendelkezés alapján
egyértelműen vonatkozik arra az ingatlanra, melyet a módosítás folytán már nem 10, hanem
60 méteres sávban fog terheli a közérdekű használati jog. A módosítás természetesen nem
érinti azt a garanciális szabályt, hogy az egyszeri kártalanítás kifizetésének is meg kell
történnie az igénybevétel előtt.
Jelen szakasz a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére és fogvatartására szolgáló
létesítményekre vonatkozó közigazgatási hatósági eljárások alól - meghatározott kivételekkel
-	mentességet biztosít. Ezen szabályozás indokaként jelölhető meg, hogy a különböző -
létesítmények építésével, telepítésével, üzemeltetésével összefüggő - eljárások lefolytatása
hosszú időt venne igénybe, amelynek következtében a fenti személyek elhelyezését jelentős
késedelemmel lehetne biztosítani. A fenti személyek elhelyezését az országba érkezésüket
követő legrövidebb időn belül meg kell oldani, így elkerülhetetlen, és az elérni kívánt céllal
arányos az egészséges környezethez való jog ilyen irányú korlátozása.
A 16. §-hoz
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelése érdekében indokolt a leginkább érintett
államhatár-szakaszok környezetében ún. tranzitzónákat kialakítani, ahol a nagy számban
érkező migránsok elhelyezése megtörténhet mindaddig, amíg vonatkozásukban a
menekültügyi eljárás - az Európai Parlament és Tanács nemzetközi védelem megadására és
visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26. napján kelt 2013/32/EU
irányelvének 43. cikkével összhangban kialakított speciális eljárási keretek között -
lefolytatásra kerül.
A 17. §-hoz
30
A jogszabály alkalmazását egyértelműsítő rendelkezés.
A 18. §-hoz
Az Áhtv. új 15/A. §-a szerinti tranzitzónák kialakítása miatt indokolt a korábban kizárólag a
határzár érdekében megállapított 10 méteres sáv 60 méterre történő bővítése. Tekintettel arra,
hogy az Áhtv. új 15/A. §-a a hatályos 5. § (1) bekezdésben meghatározott államhatár
rendjének védelmét biztosító létesítményekhez képest további sajátos célú létesítményeket
vezet be, ezért annak érdekében, hogy a használati és kártalanítási szabályok ezekre is
egyértelműen vonatkozzanak, indokolt az 5. §-ban és az 5/B. §-ban ezen létesítményekre
kifejezetten utalni.
A 19. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a termőföld védelméről szóló törvény szerinti időleges más célú
hasznosításra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak az államhatárról szóló törvényben
foglalt közérdekű használati jog esetében, ezért indokolt a jelen rendelkezés bevezetése.
A20. §-hoz
Tekintettel az ilyen ügyek speciális jellegére és a várható tömeges előfordulásra szükségessé
vált különös illetékesség meghatározása. Ily módon biztosítható, hogy a kizárólagos
illetékességgel eljáró bíróságok folyamatosan végezzék a tevékenységüket, ne álljon le az
egyéb ügyekkel kapcsolatos ítélkezés.
A 21. §-hoz
A Be. módosításának célja az, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult
büntetőeljárások minél hamarabb érdemi döntéssel végződjenek. Ennek érdekében a Be.
kiegészül egy új fejezettel, amelynek rendelkezései a határzárral kapcsolatos
bűncselekmények miatt indult eljárás szabályait rögzítik a Be. már meglévő két eljárási
formája [bíróság elé állítás (Be. XXIV. Fejezet), illetve lemondás a tárgyalásról (Be. XXVI.
Fejezet)] rendelkezéseinek alapul vételével, továbbá illetékességre, az ügyek elkülönítésére,
illetve az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó előírásokat is tartalmaznak.
1.	A határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggő eljárásokat a büntetőeljárás
általános szabályaihoz képest rövidebb idő alatt kell lefolytatnia az igazságügyi hatóságoknak.
A Be. új XXVI/A. Fejezete azonban e rövidebb határidejű elbíráláson belül is speciális
sürgősségi szabályt ír elő a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején, annak területén
elkövetett, határzárral kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggésben. Rögzíti ugyanis,
hogy ebben az esetben a büntetőeljárást minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni (Be.
542/E. §). A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet a Be. 542/H. §-ában is kiemelt
szerepet kap, lehetővé téve, hogy ilyen körülmények között az előzetes letartóztatást
rendőrségi fogdában vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és
fogvatartására szolgáló létesítményben is végre lehessen hajtani.
31
2.	Az 542/G. § szerint tervezett módosítás a tömeges bevándorlással összefüggő
legjellemzőbb bűncselekmények esetén meg kívánja akadályozni, hogy az egyszerre elfogott,
rendszerint nagyszámú terhelt ellen indult egyazon büntetőeljárás elhúzódhasson, így az ilyen
ügyekben az elkülönítést teszi főszabállyá, amelytől csak két esetben lehet eltérni. Nem
indokolt az elkülönítés ugyanis több terhelt esetén sem, ha a tényállás a külön elbírálást
lehetetlenné tevő szoros összefüggést mutat, továbbá ha az együttes elbírálás az időszerűségre
nincs hatással.
3.	Az 542/I. §-ban szabályozott speciális eljárási megszüntető okot az indokolja, hogy az
ismeretlen helyre távozó, adott esetben ismeretlen személyazonosságú terhelt esetén ne
kerüljön sor felesleges eljárási cselekmények foganatosítására.
4.	Az eljárások gyorsításának elősegítése érdekében jelentős változás, hogy a határzárral
kapcsolatos bűncselekmények esetén a terhelt a bűncselekményre a törvény által előírt
büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé állítható. Emellett a tervezet a bíróság elé állítás
határidejét harminc napról tizenöt napra, tettenérés esetén nyolc napra leszállította, egyben
ennek megfelelően rögzíti az iratok ügyésznek történő visszaküldésére vonatkozó
szabályokat.
5.	Az eljárások gyorsításának elősegítése érdekében változnak a tárgyalásról lemondás
általános szabályai is, ennek megfelelően az eljárás lefolytatásának határidejét a terhelt
gyanúsítottként történő kihallgatásától számított tizenöt napban indokolt meghatározni (Be.
542/N. §).
Lehetővé válik, hogy az általános szabálytól eltérően (amely szerint csak a terhelt
kezdeményezheti a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást), a védő is tehessen ilyen
tartalmú indítványt (Be. 542/O. §).
A tervezet szerinti 542/Q. § e) pontja alapján a gyanúsítottkénti kihallgatásról készült
jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a terheltnek, az ügyésznek és a védőnek a büntetés, illetve
intézkedés nemére, mértékére, tartamára vonatkozó egyetértő nyilatkozatát. Mivel a törvény
egyetértést vár el az ügyésztől is a nyilatkozattal összefüggésben, indokolt, hogy a
gyanúsítottkénti kihallgatást az ügyész végezze. Ezt a szabályt tartalmazza a tervezet szerinti
542/P. §.
A gyanúsítottkénti kihallgatásról készült jegyzőkönyvnek a határzárral kapcsolatos
bűncselekmények tárgyalásról lemondással történő elbírálása esetén azért is van kiemelt
jelentősége, mert ezzel helyettesíthető az ügyész és a terhelt közötti formális megállapodás.
A tervezet szerinti 542/S. § szintén az eljárás gyorsítását szolgálja, előírja ugyanis, hogy a
bíróságnak - szemben a jelenlegi hatvan napos határidővel - nyomban nyilvános ülésre kell
kitűznie az ügyet, ha a rendelkezésben megjelölt feltétel fennáll.
A 22-23. §-hoz
32
A kiutasításra vonatkozó szabályok módosítása szükségessé tette a Btk. vonatkozó
rendelkezéseinek megváltoztatását.
A 24. §-hoz
A bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható vagyon a bűnelkövető haszna, profitja,
egyben pedig az újabb bűncselekmények elkövetésének kiváltó oka. A kábítószer-
kereskedelemhez hasonlatosan az embercsempészés is olyan súlyú bűncselekmény, ami
indokolja a vagyonelkobzás ahhoz hasonló módon történő kötelezővé tételét, illetve a
bizonyítási teher megfordítását.
A 25. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a
szabadságvesztés felfüggesztésére az általános szabályok szerintinél súlyosabb büntetés
kiszabása esetén is sor kerülhessen.
A 26. §-hoz
A módosítás alapján a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a kiutasított
elkövető a szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.
A 27. §-hoz
Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás, e cselekmények közrendet és
közbiztonságot fokozottan veszélyeztető volta igazolja, hogy akár a legszigorúbb közhatalmi
eszközökkel, azaz a büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni e jogellenes
magatartások súlyosabb elkövetési alakzataival. Erre figyelemmel a Btk.-nak a közigazgatás
rendje elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezete kiegészül három új tényállással.
A Btk. 352/A. § (1) bekezdéséhez:
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 204. § (1) bekezdése alapján tiltott határátlépés szabálysértése
miatt vonható felelősségre, aki Magyarország államhatárát engedély nélkül vagy meg nem
engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli. Az utóbbi időben jelentős problémává váló
illegális bevándorlás elleni hatékony fellépést szolgálja a Magyarország déli határszakaszára
telepített, az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, amelynek azonban a
szabálysértési szintű védelmen túl indokolt büntetőjogi védelmet is nyújtani. A Btk. új 352/A.
§-a ezt a célt szolgálja. A rendelkezés szerint az követi el a bűncselekményt, aki az ilyen
létesítménnyel védett határszakaszon, a létesítményen keresztüljutva, azt kijátszva lép be
Magyarország területére jogosulatlanul. E tényállás ugyanakkor a létesítmény más
országokon keresztül történő megkerülését nem szankcionálja.
A Btk. 352/B. § (1) bekezdéséhez:
33
Sui generis bűncselekményként kerül a Btk.-ba az államhatár rendjének védelmét biztosító
létesítmény megsemmisítése vagy megrongálása. Ebben az esetben a védett jogtárgy nem
elsősorban a tulajdonjog, hanem az államhatár rendjének védelme.
Jelenleg az ötvenezer forintot el nem érő kárt okozó rongálás nem bűncselekmény, hanem
csak szabálysértés, ötszázezer forintos kárig pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel
fenyegetett vétség, így az államhatár védelmét biztosító létesítmény rongálása a legtipikusabb
esetekben nem biztosít megfelelő védelmet. A tervezet erre tekintettel szabályozza az okozott
kár mértékétől függetlenül egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett
szubszidiárius bűncselekményként ezt az elkövetési formát.
A 352/A. § és 352/B.§ (2)-(4) bekezdéséhez:
A Btk. ezen rendelkezései tartalmazzák a 352/A. § és a Btk. 352/B. § (1) bekezdésében írt
alapesetek minősített eseteit. Az illegális migrációhoz kapcsolódó kriminalitás jellegének
megváltozása, az elkövetők egy részének jól érzékelhetően agresszívabbá vagy szervezettebbé
válása további veszélyeket rejt a társadalomra. Mind az államhatár rendjének védelmét
biztosító eszköz kijátszásával az állam területére történő belépés, mind pedig a létesítmény
megsemmisítése vagy megrongálása súlyosabban minősül, ha azt fegyveresen, illetve
felfegyverkezve követik el.
Külföldi példák egész sora bizonyítja, hogy az illegális migránsok erre fogékony köreiben az
agresszió tömegzavargásokhoz vezethet, amelynek a célja a másik országba való minden áron
történő bejutás. Magyarországon az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény ilyen
magatartásoktól való megóvását célozzák a (2) és a (3) bekezdések c) pontjaiban
meghatározott minősített esetek.
A legsúlyosabb eset, ha a (2) vagy a (3) bekezdésekben írt elkövetési magatartás (nem
szándékolt) halált okoz. A büntetési tételek tükrözi mind a cselekmény társadalomra
veszélyességét, mind pedig az államnak az emberi élet védelme iránt tanúsított
elkötelezettségét. [Amennyiben a bűncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, úgy
annak értékelése nem a Btk. 352/A., illetve 352/B. § (4) bekezdése szerinti minősített
esetként, hanem - jellemzően - a Btk. 160. §-a valamelyik elkövetési magatartásaként, a Btk.
352/A. vagy B. §-ával halmazatban fog megtörténni.]
A 352/A. és 352/B. § szerinti bűncselekmények adott esetben egymással halmazatba
kerülhetnek.
A 352/C. §-hoz:
Szintén büntetőjogi szankciókkal indokolt sújtani azt, aki az államhatár rendjének védelmét
biztosító létesítmény rendeltetésének megfelelő funkcionálását azáltal veszélyezteti, hogy az
ott folyó, a létesítménnyel összefüggő munkavégzést akadályozza. Az államhatár rendjének
védelmét biztosító létesítmény építése, működésének fenntartása az államhatár hatékony
34
védelmének kiemelt eszköze. A létesítménnyel kapcsolatos munkavégzés zavartalansága
pedig olyan kiemelt közérdek, amely a büntetőjogi fellépést is indokolttá teszi.
A tényállás szubszidiárius, csak akkor valósítható meg, ha más bűncselekményt az elkövető
nem valósít meg.
A 28. §-hoz
A migráció, különösen annak törvénytelen formái komoly gazdasági megterhelést jelentenek
az ország számára. Az illegális határátlépők jellemzően embercsempészés útján, okmányok
nélkül vagy hamis okmányokkal jutnak be az ország területére, amely személyazonosságuk
megállapítását gyakran lehetetlenné teszi, e kriminális tettek anyagi haszonszerzés céljából
történő elkövetésére pedig komplett bűnszervezetek alakulnak. Ez a társadalomra veszélyt
jelentő tendencia csak az embercsempészés bűncselekmény büntetési tételeinek emelésével
kezelhető.
Az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény vagy eszköz megsemmisítését vagy
megrongálását indokolt súlyosabban büntetni, ha azt a tiltott határátlépést elősegítő
embercsempész követi el, ezért a tervezet a Btk. 353. § (2) bekezdését egy ezt biztosító c)
ponttal egészíti ki.
A 29. - 30. §-hoz
A törvényjavaslat a külön törvényben előírt útdíjfizetési és útdíjbevallási kötelezettség alóli
mentesség körét kibővíti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet során igénybe vett
útdíjköteles gépjárművekkel. A nyilvántartót az általános szabályok szerint elektronikus úton
értesíti az elrendelésre jogosult szerv.
A 31. - 32. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a kiutasítás a Btk.
vonatkozó szabálya szerint nem mellőzhető, a Bvtv. módosítása teremti meg a különös
méltánylást érdemlő helyeztek figyelembe vételének lehetőségét.
A 33. §-hoz
A módosítás összhangot teremt a Btk. és Bvtv. szabálya között.
A 34-35. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést és jogharmónizációs záradékot tartalmaz.
35