﻿
2015. évi ... törvény

egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról

1.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1.§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 2. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) A rendőrség határrendészeti, bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a nemzetbiztonsági
szolgálatokkal együttműködve külföldön felderítő tevékenységet végezhet, amely során
információkat gyűjt az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények felderítése és a tömeges
méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében.”
2.§
Az Rtv. a következő alcímmel és 35/B. §-sal egészül ki:
„Járványügyi intézkedések tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben
35/B. § A rendőrség a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, a járványügyi
intézkedések biztosítása céljából '
a)	útvonalat, közterületet a forgalom elől elzárhat, a forgalmat korlátozhatja,
b)	nyilvános és közforgalmú intézmények működését korlátozhatja,
c)	magánlakásba - külön írásos utasítás birtokában - ellenőrzés, a helyszín megfigyelése és
biztosítása céljából beléphet, és ott tartózkodhat,
d)	területet, épületet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan
távozzék, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti.”
3.§
Az Rtv. 39. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem
hatolhat be, kivéve)
J) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, Magyarország területén jogellenesen
tartózkodó személy felkutatása érdekében, ha alaposan feltételezhető, hogy a magánlakásban
ilyen személyek tartózkodnak.”
2.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
4. §. „
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdése a
következő h) ponttal egészül ki:
(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)
„h) a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején
közreműködés az államhatár őrzésében, áz államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető
konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések
végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények
elhárításában.”
5.§
(1)	A Hvt. 37. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködés során a Honvédség a rendőrség
feladat- és hatáskörét nem vonhatja el.
(lb) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködés során a katona kizárólag a
menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet kihirdető
kormányrendeletben meghatározott területen - e törvényben meghatározottak szerint - segítheti
a rendőr feladatainak ellátását.”
(2)	A Hvt. 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint a 36. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
közreműködői feladatukat az abban résztvevő honvédségi szervezetek katonai függelmi
rendszerben, saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre.
(3)	A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködői feladat során meg kell határozni az
igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit,
fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. A 36. § (1) bekezdés h) pontjában és a 36.
§ (2) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt szervezeteitől legfeljebb
200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt
meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter dönt.
A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter - a döntéssel
egyidejűleg - az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát tájékoztatja.”
6.§
A Hvt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A katonai szervezetek objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak
megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell. A Honvédség által védendő,
kijelölt létesítményeket a Honvédség kormányrendeletben meghatározottak szerint őrzi. Az
őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével,
őrkutyákkal, és ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.”
2
7.§
A Hvt. a következő 35/B. alcímmel egészül ki:
„35/B. A katona tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben való közreműködésé
54/D. § (1) A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatra vezényelt katona jogszabályban
meghatározottak szerint jogosult
a)	gépjárművet a közúton megállítani,
b)	helyszínt biztosítani,
c)	területzárást végrehajtani, és
d)	kényszerítő eszközt alkalmazni, személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó
intézkedéseket tenni.
(2)	A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat végrehajtása során e törvénynek a fegyver és
más kényszerítő eszköz polgári személlyel szembeni alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit
a (3) bekezdésben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3)	A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat
a)	végrehajtására vezényelt katona bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e
törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak
használata a másképpen el nem hárítható személy elleni életet vagy testi épséget súlyosan
veszélyeztető támadás kivételével nem irányulhat az emberi élet kioltására, és
b)	végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai
eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő
eszközzel történő célba juttatása.”

A Hvt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell,
aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd - a
műveleti területen, valamint a 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladat végrehajtása során
végzett katonai tevékenység kivételével - álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától
számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha
a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, a jelentés megtétele az utasítást adó elöljáró
kötelezettsége, és annak jogszerűségéről a Honvéd Vezérkar főnöke foglal állást.”
3.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
9. §.
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
3
„(1) Az állomány tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a. különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.)
36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott
parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés
c)-e), g) és h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására
kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy atesti épségét
közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.”
4.	Záró rendelkezések
10. §
Ez a törvény 2015. szeptember 15-én lép hatályba.
11. §
E törvény
a)	1. alcíme az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b)	2. alcíme az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az illegális határátlépések száma a tavalyi évhez képest hazánkban is drasztikusan
megnövekedett. A külföldiek tömeges bevándorlására adott újdonsült kormányzati válasz a
„tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” jogintézményének a bevezetése, amely bizonyos
jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás
okozta válsághelyzet szabályaival összhangban megvalósuljon a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről,
valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
(a továbbiakban: Hvt.) szükséges módosítása és a migrációs válsággal kapcsolatos szabályozás
összehangolása. Emellett a Javaslat tartalmazza a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV.
törvény (a továbbiakban: Hjt.) kapcsolódó pontosítását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1 §-hoz
Az Rtv. módosításával indokolt annak lehetővé tétele, hogy a rendőrség a nemzetbiztonsági
szolgálatokkal együttműködve az államhatár rendjét veszélyeztető cselekmények felderítése és
a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtása érdekében
külföldi felderítő tevékenységet folytathasson.
A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az illegális migrációt haszonszerzés céljából kihasználó
személyek - emberkereskedők, embercsempészek - tevékenységét a rendőrség saját képességei
és lehetőségei alkalmazásával felderítse anélkül, hogy ehhez a titkos információgyűjtés (akár
belföldi, akár külföldi) eszközrendszerét igénybe venné.
a 2. §-hoz
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelését követően az egészségügyi
államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja a járványügyi intézkedések elrendelésének
a feltételeit. Ezzel összefüggésben indokolttá válik a rendőrség tagjainak az eljárásba történő
bevonása. A Javaslat megteremti a rendőrség hatékony közreműködésének alapvető szabályait.
a 3. §-hoz
A rendőrség számára szükséges megteremteni a lehetőségét, hogy a tömeges bevándorlás
okozta válsághelyzetben hatékonyan képes legyen ellátni idegenrendészeti és határvédelmi
feladatait. A javaslat alapján kizárólag tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a
Magyarország területén jogellenesen tartózkodó személy felkutatása érdekében a rendőr
magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül beléphet, illetve behatolhat. A
szabályozás szükségességének az indoka, hogy a jogellenesen Magyarországon tartózkodó
külföldiek vagy még nincsenek eljárás alatt, vagy az eljárás során ismeretlen helyre távoztak.
a 4. §-hoz
5
A Hvt. módosítása alapján a Magyar Honvédség az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján
sarkalatos törvényben új feladat ellátására kap lehetőséget. Ez a feladat azonban összefügg a
Honvédségnek az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon feladatkörével,
amely a határ katonai védelmére is kiterjed, tekintettel arra, hogy a kialakuló migrációs krízis
az eddigi tapasztalatok alapján szükségessé teszi az államhatár védelmében és őrzésében
érintett szervek szorosabb együttmüködését, és a Magyar Honvédség bevonását egyes védelmi
feladatok ellátásába.
A sarkalatos törvénnyel meghatározásra kerülő honvédségi feladat tekintetében kiemelendő,
hogy az kizárólag a menedékjogról szóló törvény szerinti migrációs válsághelyzet idején látható
el. A feladatellátás - tekintettel arra, hogy nagyon szorosan kapcsolódik a rendőrség
alkotmányos pozíciójához - nem eredményezheti azt, hogy a Honvédség a rendőrség feladat-
és hatáskörét átvegye: a törvényjavaslat ezért garanciális jelleggel rögzíti, hogy a Magyar
Honvédség a rendőrség feladat- és hatáskörét nem vonhatja el.
A migrációs feladatkör sokrétűségére figyelemmel a Javaslat egyrészről őrzési, másrészt
védelmi feladatokat tételez, valamint lehetőséget teremt a rendőrség feladataiban való
közreműködésre a migrációs kihívással kapcsolatban.
az 5. §-hoz
A rendelkezés alapvető célja garanciális szabály megállapítása, amely rögzíti, hogy a fő feladat
az Rtv. rendelkezéseire figyelemmel a rendőrség hatáskörébe tartozik, amely hatáskört a
Magyar Honvédség nem vonhatja el, csupán a törvényben meghatározottak szerint segíti a
rendőrség feladatellátását.
A garanciális szabályok között kiemelt jelentősége van annak is, hogy a Magyar Honvédség a
feladatellátásban saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokok vezetésével vesz
részt, és a feladatellátással összefüggésben pontosan meg kell határozni a részt vevő honvédségi
erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátást földrajzilag körülírt
területét, továbbá a létszámtól függően a kirendelésre jogosult katonai, illetve állami vezetői
hatáskört. Ez a garanciális szabályozás követi a Magyar Honvédség katasztrófavédelemben
való közreműködésének szabályait, vagyis megteremti az új típusú feladat szabályrendszerének
összhangját a hatályos honvédelmi jogszabályi környezettel.
a 6. §-hoz
A módosítás célja annak meghatározása, hogy a Honvédség által védendő, kijelölt
létesítmények őrzésének módját a Kormány rendeletben jogosult meghatározni, így a
szabályozás megfelelő mozgásteret ad a Kormánynak a szükséges eszközök, őrzési módok,
valamint részfeladatok meghatározására.
a 7. §-hoz
A rendelkezés a Katonai Rendész Szolgálat már meglévő szabályozásának mintájára önálló
alcímként határozza meg a Hvt. 36. § (1) bekezdés új h) pontjával meghatározásra kerülő
feladatkör ellátásával kapcsolatos szolgálati feladatokat és jogosultságokat. A rendelkezés
6
olyan jogkört határoz meg a feladatellátásban érintett állomány számára, ami elégségesnek és
megfelelőnek mutatkozik arra, liogy a Magyar Honvédség kirendelt erői ténylegesen képesek
legyenek segíteni a rendőrséget a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében.
A kialakított szabályozás - figyelemmel a rendőrség jogköreire - lehetővé teszi az állomány
számára a gépjárművek közúti megállítását, a helyszín biztosítást, a területzárás végrehajtását,
valamint a kényszerítő eszköz alkalmazását, illetve a személyi szabadságot korlátozó és nem
korlátozó intézkedések foganatosítását.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közreműködői feladat során a katona a kizárólag a Hvt.-
nek a a fegyver és más kényszerítő eszköz polgári személlyel szembeni alkalmazására
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazhatja. Ehhez a rendelkezéshez szorosan kapcsolódnak
garanciális elemként a Hvt. már meglévő és ezen feladatellátás során is alkalmazandó
fegyverhasználatra és kényszerítő eszköz alkalmazására vonatkozó szabályai, amelyek a
szükségesség és arányosság elvének tiszteletben tartásával kerültek meghatározásra a törvény
megalkotásakor.
A módosítás további célja a Magyar Honvédségnél rendszeresített egyéni kényszerítő eszközök
alkalmazása mellett a 36. § (1) bekezdés h) pontjával bevezetésre kerülő feladatellátás során, a
rendőrség tömegkezelési feladatai segítése érdekében a Magyar Honvédség missziós
gyakorlatában már meglévő, élet kioltására nem alkalmas tömegkezelési eszközök
alkalmazásának lehetővé tétele.
a 8. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy abban az esetben, ha a kényszerítő eszköz alkalmazása utasításra
valósul meg, akkor a felelősség vizsgálata ésszerűen ne a parancsot végrehajtó állományt,
hanem a parancs adóját terhelje és a jelentési kötelezettséget is ennek megfelelően az utasítás
adójához telepítse a jogalkotó a feladatellátás hatékonyságának és racionalizálásának
előmozdítása érdekében.
a 9. §-hoz
A Hjt. módosításának célja megteremteni az összhangot a Hjt. és a Hvt. 36. § (1) bekezdésének
módosítása között, az új honvédségi feladattal - a menedékjogról szóló törvény szerinti
tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején történő közreműködéssel - kapcsolatban, a
honvéd alapvető jogainak korlátozásával összefüggésben.
a 10. §-hoz
A Javaslat hatálybalépését meghatározó rendelkezés.
•	a 11. §-hoz
A Javaslat sarkalatos szabályaihoz kapcsolódó sarkalatossági záradék.
7
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „egyes törvények Magyarország
államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével
összefüggő módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2015. augusztus 28.
Rojgan Antal	.	Harrach Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt
!Ajj	‘
Dr. Gulyás Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tuzson Bence
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
—s.—
Németh Sziláid )	Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Völner Pál	Bánki Erik
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Móring József Attila
Kereszténydemokrata Néppárt