﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6132. számú
törvényjavaslat
egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. szeptember
1
2015. évi ... törvény
egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról
1.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
1.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 140. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„140. székhely szerinti tagállam:
a)	szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac létesítő okirat szerinti
székhelye található, vagy ha a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti
székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található,
b)	az V. Fejezetben foglaltak alkalmazásában
ba)	az 1 000 eurónál, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összegnél kisebb egységnyi névértékű hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok kibocsátója vagy részvények kibocsátója esetében:
baa)	az a tagállam, amelyben a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy
bab)	ha a kibocsátó egy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás, a kibocsátó által
azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra
bevezették,
bb)	a ba) alpont hatálya alá nem tartozó bármely kibocsátó esetében a kibocsátó által azon
tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyben a kibocsátónak a létesítő okirat szerinti székhelye
van, vagy amelyekben értékpapírjait szabályozott piacra bevezették,
bc)	ha a kibocsátó értékpapírjaival a bab) alpont vagy a bb) alpont szerint meghatározott székhely
szerinti tagállamában már nem, egy vagy több másik tagállamban viszont kereskednek, azon új
székhely szerinti tagállam, amelyet a kibocsátó azon tagállamok közül választhat, amelyekben a
kibocsátó értékpapírjai szabályozott piacon be vannak vezetve, vagy azon tagállam, amelyben a
kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van,”
2.	§
(1)	A Tpt. 27. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kiemelt információ tartalmazza:)
„a) a kibocsátóra, az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítéséért kezességet (garanciát) vállaló
személyre vonatkozó alapvető adatokat, kockázatainak, pénzügyi helyzetének megítéléséhez
szükséges adatokat, beleértve az eszközöket és forrásokat,”
(2)	A Tpt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a forgalomba hozatal végleges feltételeit (amelyek csak az értékpapírjegyzékkel
kapcsolatos információkat tartalmazzák, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az
értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és
helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját) sem az alaptájékoztató, sem a 32. §
2
szerinti kiegészítés nem tartalmazza, az egyes nyilvános részkibocsátásokra vonatkozóan a
kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeit
közzéteszi, és azokról tájékoztatja a Felügyeletet. A Felügyelet a fogadó tagállam hatáskörrel
rendelkező hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot ezt követően tájékoztatja a
forgalomba hozatal végleges feltételeiről.”
3.	§
A Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közzététel helye:)
„b) a kibocsátó vagy - ha van - a forgalmazó honlapja,”
4.	§
(1)	A Tpt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő
nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha a forgalomba
hozatalára, illetve a szabályozott piacra történő bevezetésére kizárólag Magyarországon kerül sor,
valamint ha az értékpapír
1.	nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető,
2.	nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez, és
3.	betétgyűjtést testesít meg,
akkor a hitelintézet a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint
összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott
módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. §
(6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.”
(2)	A Tpt. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hitelintézet által kibocsátási program keretében történő
nyilvános forgalomba hozatalára, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez, ha az összes
forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke uniós szinten az első forgalomba hozataltól
számított tizenkét hónapos időtartamon belül nem éri el a hetvenötmillió eurót, vagy a forgalomba
hozatalra vonatkozó döntés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon
számítva annak megfelelő összeget, valamint ha az értékpapír
1.	nem alárendelt kölcsönt testesít meg, nem konvertálható és nem átcserélhető, és
2.	nem ad jogot más értékpapír megszerzésére és nem kapcsolódik származtatott termékhez,
akkor a hitelintézet a 26-27. §-ban meghatározott tájékoztató helyett a 7. számú melléklet szerint
összeállított, a Felügyelet által engedélyezett ismertetőt tehet közzé a 34. §-ban meghatározott
módon azzal, hogy a 7. számú melléklet 3-14. és 17-19. pontjában meghatározott adatokat a 27. §
(6) bekezdésében meghatározottak szerint jelenti be a Felügyeletnek és teszi közzé.”
5.	§
(1) A Tpt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) E fejezetben foglaltakat kell alkalmazni a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal
kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor, ha a kibocsátó 5. § (1) bekezdés 140. pont b)
alpontja szerinti székhely szerint tagállama Magyarország.”
(2)	A Tpt. 52. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bab) alpont szerint Magyarországot választotta
székhely szerinti tagállamnak, a választása mindaddig érvényben marad, amíg a kibocsátó az 5. §
(1)	bekezdés 140. pont bc) alpont értelmében új székhely szerinti tagállamot nem választ.
(1b) Ha a kibocsátó az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerint Magyarországot választotta
székhely szerinti tagállamnak, a választása a közzététel időpontjától számított legalább 3 évig nem
változtatható meg, kivéve, ha a kibocsátó értékpapírjaival az Európai Unió szabályozott piacán már
nem kereskednek vagy a kibocsátó a hároméves időtartam alatt az 5. § (1) bekezdés 140. pont ba)
vagy bc) alpont hatálya alá kerül.
(1c) A kibocsátó az 56. § és az 58. § szerint közzéteszi, ha székhely szerinti tagállama
Magyarország. A kibocsátó e tényt bejelenti a Felügyeletnek, valamennyi fogadó tagállam
felügyeleti hatóságának, valamint adott esetben a létesítő okirat szerint választott tagállam
felügyeleti hatóságának.
(1d) Ha a kibocsátó az értékpapírjainak szabályozott piacra való első bevezetésének időpontjától
számított három hónapon belül nem teszi közzé, hogy a székhely szerinti tagállama - az 5. § (1)
bekezdés 140. pont bab) alpont vagy az 5. § (1) bekezdés 140. pont bb) alpont szerinti választás
alapján - Magyarország, a székhely szerinti tagállama az a tagállam lesz, amelyben a kibocsátó
értékpapírjai valamely szabályozott piacra be vannak vezetve. Ha a kibocsátó értékpapírjai egynél
több tagállam területén működő szabályozott piacokra vannak bevezetve, ezen tagállamok lesznek a
kibocsátó székhely szerinti tagállamai mindaddig, amíg a kibocsátó egyetlen székhely szerinti
tagállamot nem választ és azt közzé nem teszi.”
(3)	A Tpt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni az államra, az olyan nemzetközi testületre,
amelynek legalább egy tagállam a tagja, az EKB-ra, a tagállamok nemzeti központi bankjaira, az
Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközre és bármely egyéb, az európai monetáris unió stabilitásának
megőrzése céljából létrehozott mechanizmusra.”
6.	§
(1)	A Tpt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a nyilvánosságot rendszeresen
tájékoztatja vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. A kibocsátó a
közzététellel egyidejűleg köteles a Felügyeletet tájékoztatni és gondoskodik arról, hogy az egyes
tájékoztatások legalább tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőek maradjanak.”
(2)	A Tpt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem köteles éves és féléves jelentést készíteni a helyi önkormányzat, továbbá azon kibocsátó,
amely kizárólag olyan, szabályozott piacra bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát
ki, amelynek névértéke legalább százezer euró, illetve a forgalomba hozatal napján az MNB által
közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva ennek megfelelő összeg.”
4
(3) A Tpt. 54. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A részvény, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója az adott időszak végét
követően mielőbb, de legkésőbb három hónapon belül a pénzügyi év első hat hónapjára
vonatkozóan féléves jelentést tesz közzé.”
7.	§
(1)	A Tpt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó
előírásoktól függetlenül - mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő
okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Az (1) bekezdés szerinti arány
meghatározásakor a részvényes részesedésén kívül az (5), (6) és (9) bekezdés szerinti szavazati
jogot is figyelembe kell venni.”
(2)	A Tpt. 61. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A szavazati jogok mértékét a pénzügyi eszköz alapjául szolgáló részvények össznévértékére
vonatkoztatva kell kiszámítani, kivéve a kizárólag készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi
eszközöket, melyek esetében a szavazati jogok számát a Bizottság 2015/761/EU rendeletében
foglaltakra figyelemmel kell kiszámítani. A birtokos az ugyanazon mögöttes kibocsátóhoz tartozó
összes pénzügyi eszközt összesíti és bejelenti. A szavazati jogok kiszámításakor csak a hosszú
pozíciókat kell figyelembe venni, és ezek nem nettósíthatóak.”
(3)	A Tpt. 61. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség terheli azt a személyt is, aki közvetlenül
vagy közvetve olyan pénzügyi eszköznek van a birtokában, amely lejáratkor a birtokos számára -
szerződés alapján - feltétel nélkül, illetve a birtokos döntésétől függően a kibocsátó szavazati jogot
biztosító részvényének és szavazati jogának megszerzését teszi lehetővé. A tájékoztatási
kötelezettség teljesítése során különbséget kell tenni a fizikai leszállítással teljesíthető és a
készpénzben kiegyenlíthető pénzügyi eszközök között.”
(4)	A Tpt. 61. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A (9) bekezdés alkalmazásában az alábbiak tekintendők pénzügyi eszköznek:
a)	átruházható értékpapír,
b)	opció,
c)	határidős ügylet,
d)	csereügylet,
e)	tőzsdén kívüli határidős kamatláb-megállapodás,
f)	különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás vagy
g)	az a)-f) pontban meghatározott pénzügyi eszközökkel hasonló gazdasági hatást eredményező
szerződés.
(9b) A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, a (9) bekezdés szerint már bejelentett szavazati jogokat
ismét be kell jelenteni, ha a természetes személy vagy vállalkozás megszerezte az alapul szolgáló
részvényeket, és a tulajdonszerzés eredményeként az ugyanazon kibocsátó által kibocsátott
részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok mértéke eléri vagy meghaladja a (3) bekezdésben foglalt
küszöbértéket.”
5
(5)	A Tpt. 61. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a
szavazati jogok a 203. § (3) bekezdésben említett rendelettel összhangban stabilizálási célból
szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve, ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez
kapcsolódó szavazati jog
a)	nem gyakorolható, és
b)	a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére,
felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt.”
(6)	A Tpt. 61. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(Az árjegyző mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha)]
„a) biztosítja, hogy a részesedéséhez kapcsolódó szavazati jogot senki se gyakorolhassa,”
8. §
(1)	A Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„o) elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését:
1.	ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem
gyakorolhatja, és ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja,
2.	a 61. §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetében a nyilvánosan működő
részvénytársaság részvényesével vagy a szavazati jog birtokosával szemben;”
(2)	A Tpt. 400. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„w) az V. Fejezetben foglalt tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetén a tájékoztatásra
kötelezettel szemben
1.	a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a felelős
tájékoztatásra kötelezett és a jogsértés jellegének megjelölésével,
2.	megtilthatja a felelős tájékoztatásra kötelezett számára a jogsértést megvalósító magatartás
folytatását vagy megismétlését, illetve
3.	bírságot szabhat ki.”
9. §
A Tpt. 405. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő
befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző
szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és
alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt, a bennfentes
személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályokat megsértő
személyt és a 61. §-ban foglalt kötelezettséget megsértő részvényest vagy a szavazati jog birtokosát
az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint
6
a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak
megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi
felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”
10. §
A Tpt. 25. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
11. §
A Tpt.
a)	52. § (4) bekezdésében a „részvény vagy kötvény kibocsátójára” szövegrész helyébe a „kötvény
kibocsátójára” szöveg,
b)	58. § (3) bekezdésében a „Felügyeleti hatóságai” szövegrész helyébe a „felügyeleti hatóságai”
szöveg,
c)	61. § (11) bekezdés a) pontjában a „biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jogot
senki se gyakorolhassa,” szövegrész helyébe az „a szavazati jog nem gyakorolható” szöveg,
d)	61. § (11) bekezdés b) pontjában az „ügyvezető, felügyelő szervei vagy testületi tagjainak”
szövegrész helyébe az „ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak”
szöveg
lép.
12. §
Hatályát veszti a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 28. pontja.
2.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
13. §
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a következő 231/K.
§-sal egészül ki:
„231/K. § (1) A Felügyelet ellátja
a)	az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodul használatához,
b)	a releváns kockázatmentes hozamgörbéhez történő illeszkedési korrekció használatához,
c)	a kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedések használatához,
d)	a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti intézkedések használatához
szükséges engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott engedélyezési eljárások lefolytatása során a
biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló
kormányrendeletben meghatározott szabályok alapján, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 86.
cikk (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított
szabályokkal együtt alkalmazva jár el.”
(2) Hatályát veszti a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
a)	231/H. § (3) bekezdésében az „és az f)-i) pontjában”,
b)	231/I. § (2) bekezdésében a „szabályokkal együtt alkalmazva - a különleges célú gazdasági
egységek létrehozásáról és működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott”
7
szövegrész.
3. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
14.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. §-a a
következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai során ellátja az európai
hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását.”
15.	§
(1)	Az MNBtv. 53. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. § és 189-192. §, a
Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpont, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont és a Bszt. 164. §
alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában megjelöli a jogsértő
természetes személy nevét is.”
(2)	Az MNBtv. 53. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott
intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a
nyilvánosságra hozatal
a)	aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,
b)	aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy
c)	veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét.
(5)	Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésről
vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzététele legfeljebb 30 napra
elhalasztható, ha a jogsértő magatartás várhatóan rövid időn (legfeljebb 30 napon) belül megszűnik,
és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét,
valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.
(6)	Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott intézkedésekről és kivételes
intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10 évig elérhetővé
teszi a honlapján.”
16.	§
Az MNBtv. 76. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont 3. alpontjában foglalt bírság mértéke
a)	vállalkozás esetében
aa)	legfeljebb 2 984 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves
beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 5 %-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat vagy
anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált
8
beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az
anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel
vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel vagy
ab)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb
kétszerese,
b)	természetes személy esetében
ba)	legfeljebb 596 960 000 forint vagy
bb)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb
kétszerese.
(9) A (8) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell
alkalmazni.”
17.	§
(1)	Az MNBtv. 140. § (3) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
„v) a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás
megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a
számát és típusát.”
(2)	Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés c) pontja a következő ck) alponttal egészül ki:
[Az MNB tájékoztatja
c)	az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot]
„ck) a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás
megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a
számáról és típusáról;”
(3)	Az MNBtv. 140. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben - az érintett csoport szerkezetének és a
csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával - jelezni kell azt is, ha a tevékenységi
engedélyt olyan biztosítónak vagy viszontbiztosítónak adták ki vagy olyan biztosítótól vagy
viszontbiztosítótól vonták vissza, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli
vállalkozás leányvállalata.”
(4)	Az MNBtv. 140. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az MNB a (3) bekezdés a), e), g) és n) pontja szerinti bejelentést az EGT állama pénzügyi
felügyeleti hatóságainak is megküldi.”
18.	§
Az MNBtv. 185. §-a a következő z) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„z) az Európai Parlament és a Tanács 760/2015/EU rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú
távú befektetési alapokról.”
9
19.	§
Hatályát veszti az MNBtv. 70. § (2) bekezdése.
3.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
20.	§
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdése a
következő 28a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„28a. EHTBA: az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló, 2015. április 29-i 760/2015/EU
parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett ABA;”
21. §
A Kbftv. 205. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény)
,,h) az Európai Parlament és Tanács 2015. április 29-i az európai hosszú távú befektetési alapokról
szóló 760/2015/EU rendeletének”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
4.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
22.	§
(1)	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 79. pont a) és b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:
79. nagykockázat:)
„a) az 1. melléklet A) rész 4-7., valamint 11. és 12. pontjában meghatározott ágazatba besorolt
kockázatok, amennyiben a biztosítási összeg meghaladja az 500 millió forintot;
b)	az 1. melléklet A) rész 14. és 15. pontjában meghatározott ágazatba besorolt kockázatok, ha a
szerződő szakmája szerint ipari vagy kereskedelmi tevékenységet végez vagy szellemi
szabadfoglalkozású és a kockázatok ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak, valamint, amennyiben a
biztosítási összeg meghaladja az 200 millió forintot;”
(2)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 100. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 100. többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék
befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;”
10
(3)	A Bit. 4. § (1) bekezdés 101. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:)
„101. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára
szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független
biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi
megbízási szerződést kötött;”
(4)	A Bit. 4. § (1) bekezdése a következő 120. és 121. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában:)
„120. külső hitelminősítő intézet: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
121. tartós adathordozó: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási
szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott
fogalom.”
23.	§
A Bit. 34. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„34. § (1) Ha a Bizottság egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszerét
egyenértékűnek tekinti a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott rendszerrel, akkor az adott
harmadik országban központi irodával rendelkező viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási
szerződéseket ugyanúgy kell kezelni, mint az Európai Unióban székhellyel rendelkező,
engedélyezett viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződéseket.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalttal azonos elbánásban részesülnek az olyan harmadik országbeli
viszontbiztosítóval kötött viszontbiztosítási szerződések, amelyek központi irodája olyan harmadik
országban található, amelynek szavatolótőke-megfelelési rendszerét a Bizottság ideiglenesen
egyenértékűnek minősítette.”
24.	§
A Bit. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) Ha egy nem-életbiztosítási ágazat művelésére engedéllyel rendelkező biztosítónak pénzügyi,
kereskedelmi vagy igazgatási kapcsolatai vannak egy életbiztosítási tevékenység művelésére
engedéllyel rendelkező biztosítóval, a Felügyelet biztosítja, hogy az érintett biztosítók elszámolásait
ne torzítsák a biztosítók közötti megállapodások, vagy bármilyen olyan megállapodás, ami a
ráfordítások és a bevételek arányosítását érintheti.”
25.	§
A Bit. 69. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki)
„b) vezető állású személy vagy vezető állású személy volt olyan biztosítónál, viszontbiztosítónál
vagy pénzügyi szervezetnél, illetve vezető tisztségviselő vagy vezető tisztségviselő volt olyan
gazdasági társaságnál, amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag az illetékes felügyeleti
11
hatóság által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy amelyet felszámoltak, vagy
felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési
eljárás alatt áll és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi,
jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,”
26.	§
(1)	A Bit. 71. § (4) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A könyvvizsgálónak a biztosító vagy viszontbiztosító éves beszámolójának vizsgálata mellett az
alábbiakat is vizsgálnia kell:)
„a) a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentés helyességét;”
(2)	A Bit. 71. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A könyvvizsgáló az (5) bekezdésben előírt kiegészítő jelentésében köteles arra is kitérni, hogy
a 269. § (2) bekezdés a) pontja szerinti éves felügyeleti jelentésben szereplő biztosítástechnikai
tartalékok és az éves beszámolóban szereplő számviteli biztosítástechnikai tartalékok mértéke
elégséges-e, és eszközfedezete megfelel-e az e törvényben foglaltaknak.”
27.	§
A Bit. a következő 104/A. és 104/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„104/A. § (1) Ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az eszközeit - részben vagy egészben - maga
kezeli, akkor e tevékenység irányítására köteles - munkaviszony keretében - olyan személyt
foglalkoztatni, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkezik,
c)	szakirányú felsőfokú végzettséggel - így különösen biztosításmatematikai (aktuáriusi)
végzettséggel, természettudományi, gazdaságtudományi, jogi, műszaki képzési területen szerzett
egyetemi vagy mesterfokozatú végzettséggel, a könyvvizsgálói végzettséggel, felsőfokú vagy
posztgraduális bankszakmai képesítéssel - rendelkezik,
d)	szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik és
e)	három év pénzügyi szervezetnél végzett befektetési, vagyonkezelési gyakorlattal rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy alkalmazására az 53. § (4)-(6) bekezdésében
meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.
(3)	Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a
befektetések irányításáért felelős személy foglalkoztatásának kezdetét tíz évvel megelőző
időpontnál korábbi időpontra.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy
a)	irányítja és ellátja a saját vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó feladatokat,
b)	felelős a biztosító, viszontbiztosító saját vagyonkezelési tevékenységének prudens végzéséért, a
befektetéseknek a jelen törvényben foglalt előírásoknak való megfelelőségéért.
104/B. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító köteles a folyamatos működéséhez szükséges
pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani.
12
(2)	A biztosító és a viszontbiztosító az (1) bekezdésben meghatározott pénzforgalmi számla
vezetőjét és a számlájának számát a számlanyitást követő három napon belül köteles bejelenteni a
Felügyeletnek.
(3)	A biztosító és a viszontbiztosító a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek
között a szolgáltatási tevékenységéhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó
pénzforgalmat a 109. § (1) bekezdése és a 110. § (1) és (3) bekezdése figyelembevételével.
(4)	A folyamatos működéshez szükséges pénzeszközökön felüli, pénzügyi eszközbe befektetésre
kerülő eszközeit a biztosító és a viszontbiztosító - az e feladatok ellátására igénybe vett -
letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja.
(5)	A befektetés kezelője a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt.
(6)	A befektetés kezelője és a letétkezelő köteles nettó eszközértéket számítani, feltéve, ha az
eszközalap egységnyi árfolyama a mögöttes befektetési alap árfolyamával nem egyezik meg. A
számított értékeket minden értékelési napra vonatkozóan egyeztetni kell.
(7)	Ha a letétkezelő a tevékenysége végzése során közreműködőt vesz igénybe, a közreműködő
tevékenységéért a letétkezelő felel.”
28.	§
A Bit. 108. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmára, közzétételére és az ezzel kapcsolatos
felügyeleti engedélyezésre vonatkozó szabályokat a Kormány a fizetőképességről és pénzügyi
helyzetről szóló jelentés, továbbá a csoportszintű jelentés tartalmáról, közzétételének módjáról és
felügyeleti hatósági eljárási szabályairól szóló rendeletben állapítja meg.”
29. §
A Bit. 109. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„109. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül
szolgáló - a számviteli szabályok szerint az éves beszámolóban megjelenítendő - eszközökről a 6.
mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet, amelynek
függelékeként - szintén a 6. mellékletben meghatározott csoportosítás szerint - külön
nyilvántartásban is kimutatja a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött
életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközöket.
(2)	A nyilvántartásban feltüntetett eszközök összértéke nem lehet kevesebb a számviteli
biztosítástechnikai tartalékok értékénél, ezen belül a matematikai tartalékok és a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök összértéke
semmilyen időpontban sem lehet kevesebb azon számviteli biztosítástechnikai tartalékok értékénél,
amelyek fedezésére ezen eszközöket hozzárendelték.
(3)	Ha az eszköznyilvántartásban szereplő eszköz olyan kötelezettséggel terhelt, amely miatt az
eszköz egy része nem vonható be a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből származó
kötelezettségvállalások fedezetére, ezt a tényt fel kell venni az eszköznyilvántartásba, és a nem
bevonható rész értékét az eszköz értékéből le kell vonni.
(4)	A biztosító és a viszontbiztosító köteles biztosításüzemi működését szolgáló ingatlanairól és
gazdasági társaságban való részesedéseiről külön nyilvántartást vezetni.”
30. §
13
A Bit 110. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító a szerződő számláján
kizárólag olyan befektetési egységet olyan értéken tarthat nyilván, amelyet valamely eszközalapba
ténylegesen befektetett.
(5)	A biztosító nyilvántartásának és az ügyfél felé való elszámolásnak egyezőséget kell mutatnia.”
31.	§
A Bit. VIII. Fejezete a következő 47/A. alcímmel és 122/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„47/A. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai
122/A. § (1) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető
adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a
jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási
szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra
tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény
vagy adójóváírás igénybe vételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
(2)	Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított
harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel
a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
(3)	A biztosító a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatásban a 152. § (1) bekezdésben
meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési
feltételeket érintő változásokról.
(4)	A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi
felmondására.”
32.	§
A Bit. 133. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) Életbiztosítási szerződések esetén a szerződések díjainak ésszerű aktuáriusi feltételezések
alapján elegendőnek kell lennie arra, hogy az életbiztosító az életbiztosítási szerződésből eredő
minden kötelezettségének eleget tudjon tenni, így különösen az ehhez kapcsolódó
biztosítástechnikai tartalékok képzésére vonatkozó kötelezettségének.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség mérlegelésére az életbiztosító pénzügyi
helyzetét bármely szempontból figyelembe lehet venni anélkül, hogy a díjakon és az azokon nyert
jövedelmeken kívüli forrásokból származó bevételek rendszeres és állandó jellege hosszú távon
esetleg veszélyeztetné az életbiztosító szavatolótőke-megfelelését.”
33.	§
(1)	A Bit. 138. § (1) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
„o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett
tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok
tekintetében a könyvvizsgálóval,”
14
(2) A Bit. 138. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott
pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó
biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a
biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”
34.	§
A Bit. 149. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz
tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a)	a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b)	a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)-e)
pontjában meghatározott adatokat;
c)	a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy
személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a
szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d)	a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi - az e
bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre
vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e)	a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem
miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott
ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.”
35.	§
(1)	A Bit. 152. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött
más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.”
(2)	A Bit. 152. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A biztosító - a 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat kivéve - az (1) bekezdésben
foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az (1)
bekezdésben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.”
36.	§
A Bit. 68. alcíme a következő 168/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„168/A. § (1) A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedés megindításáról és annak joghatásairól
a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak felügyeleti hatóságait.
(2)	A 167. és 168. §-ban meghatározott intézkedésről szóló döntés honlapon történő közzétételét
követően a Felügyelet soron kívül közzéteszi annak tartalmát az Európai Közösségek Hivatalos
Lapjában, angol és magyar nyelven a 11. melléklet C) részében meghatározott nyomtatványon.”
15
37.	§
A Bit. 170. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„170. § Ha másik tagállam érintett felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a
területén székhellyel rendelkező biztosító ellen reorganizációs vagy azzal egy tekintet alá eső eljárás
indult, a Felügyelet - mérlegelve a tájékoztatás szükségességét a magyarországi esetleges hitelezők
tekintetében - honlapján tájékoztatót tehet közzé az eljárás megindításáról és annak gyakorlati
következményeiről.”
38.	§
A Bit 194. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„194. § (1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a
matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak
biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök - 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1)
bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti - listáját a felszámolás kezdő
időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg
átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja.
(2)	A felszámolási eljárás megindítása után az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban
szereplő eszközök összetétele - az elírásból származó hibák javítása kivételével - csak a Felügyelet
hozzájárulásával változtatható meg.
(3)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközök értékesítésének
eredménye kevesebb, mint a nyilvántartásban meghatározott értékük, a felszámolónak meg kell
indokolnia az eltérés okát a Felügyeletnek.
(4)	A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő eszközökhöz
hozzáadja az ezen eszközökből származó hozamot, valamint a felszámolási eljárás megindítása és
az esetleges állományátruházás időpontja között az érintett biztosítási állomány tekintetében
beérkezett díjbevétel összegét.”
39.	§
A Bit. 199. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„199. § Magyarország területén - a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni
jogosult - különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az
megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)-g) pontjában
meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.”
40.	§
A Bit. 212. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési
egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközökről a biztosító a 6.
mellékletben meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartást vezet.
(2)	A biztosító eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközei összértékének mindenkor el kell érnie
az (1) bekezdés szerinti tartalékok előírt nagyságát.”
16
41.	§
A Bit. 237. § (1) bekezdése a következő o) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A Felügyelet engedélye szükséges:)
„o) a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel, továbbá a csoportszintű jelentéssel
kapcsolatban a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentés, továbbá a csoportszintű
jelentés tartalmáról, közzétételének módjáról és felügyeleti hatósági eljárási szabályairól szóló
rendeletben meghatározott információk közzétételének mellőzéséhez, vagy más közzététel
alkalmazásához vagy az arra történő hivatkozáshoz.”
42.	§
A Bit. 95. alcíme a következő 254/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„254/A. § A Felügyelet tájékoztatást nyújt a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságainak,
továbbá az Európai Bizottságnak - a magyar állampolgárok és magyarországi székhelyű jogi
személyek vonatkozásában - a 252. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok kiállítására
jogosult hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságokról.”
43.	§
A Bit. 255. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(11) Ha a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott, kérelmezett felügyeleti hatóság, akkor a
Felügyelet jogosult a 307. § (1) bekezdése, a 309. és 310. §, továbbá a 312. § (1)-(3) bekezdésében
meghatározott intézkedések megtételére az Európai Unión belül létrehozott fióktelepek teljes üzleti
tevékenységének a szavatolótőke-megfelelése tekintetében.”
44.	§
A Bit. 279. § (6) és (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A tájékoztatás (5) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt,
amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított három hónapon
belül közöl a bejelentő biztosítóval.
(7)	A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg a Felügyelet a
biztosítóval közli azt is, hogy a fióktelep a tevékenységét a másik tagállamban a 280. § (2)
bekezdése szerint mikor kezdheti meg.”
45.	§
A Bit. 284. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A tájékoztatás (3) bekezdésben meghatározott megtagadásáról a Felügyelet határozatban dönt,
amelyet az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül
közöl a bejelentő biztosítóval.
17
(5)	A fogadó tagállam felügyeleti hatóságának tájékoztatásával egyidejűleg a Felügyelet a
biztosítóval közli azt is, hogy a határon átnyúló tevékenységét a másik tagállamban a 285. § (1)
bekezdése szerint mikor kezdheti meg.”
46.	§
A Bit. 287. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítónak évente egyszer - a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározottak szerint - tájékoztatni kell a Felügyeletet a
más tagállamban létesített fióktelepe által végzett vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében
végzett tevékenységével kapcsolatban tagállamonként - a viszontbiztosítás levonása nélkül - a
biztosítási díjbevételről, a kárkifizetések és a kifizetett jutalékok összegéről biztosítási
üzletáganként, a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás vonatkozásában elkülönítetten.”
47.	§
A Bit. 289. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által tett intézkedések ellenére a
jogszabálysértés továbbra is fennáll, a Felügyelet - a székhely szerinti tagállam előzetes értesítését
követően - a 291. § (1) bekezdés a)-g), i) és q) pontjában foglalt intézkedéseket alkalmazhatja,
vagy az EBFH-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a
segítségét kérheti.”
48.	§
(1)	A Bit. 291. § (1) bekezdés q) pont qg) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek
megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e
törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más
jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
q) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti]
„qg) a biztosítási szerződések teljesítését, részleges vagy teljes visszavásárlását, továbbá
kötvénykölcsön nyújtását;”
(2)	A Bit. 291. § (1) bekezdése a következő u) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A Felügyelet a biztosító vagy a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek
megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység e
törvényben meghatározott szabályoknak, továbbá ezen tevékenységekre vonatkozó más
jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:)
„u) előírhatja a biztosító és a viszontbiztosító számára a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről
szóló jelentés, továbbá a csoportszintű jelentés tartalmáról, közzétételének módjáról és felügyeleti
hatósági eljárási szabályairól szóló rendeletben meghatározott információk közzétételét.”
49.	§
A Bit. 329. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
18
„(6) Ha a Felügyelet a (3) bekezdés alapján a tagállami szintű anyavállalatra alkalmazza a
csoportfelügyeletet, valamint az EU-szintű anyavállalat a belső modell módszert alkalmazza a
szavatolótőke-szükségletének megállapításához és a Felügyelet megítélése szerint ennek a
módszernek az alkalmazása a tagállami szintű anyavállalat esetében félrevezető eredményt adna,
mivel a tagállami szintű anyavállalat kockázati profilja jelentősen eltér az EU-szintű anyavállalat
kockázati profiljától, akkor a Felügyelet többlettőke-követelményt írhat elő a tagállami szintű
anyavállalat számára vagy - amennyiben ez előbbit nem tartja célszerűnek - előírhatja a standard
módszer alkalmazását is.”
50.	§
A Bit. 370. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(5) A munkáltató a (4) bekezdés szerinti nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat
köteles a megbízó biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a
Felügyelet részére átadni.”
51.	§
A Bit. 376. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A 370. § (1) bekezdése szerinti természetes személy e § szerinti szakmai továbbképzését a
munkáltatója is elvégezheti, a megbízó biztosító által rendelkezésre bocsátott ismeretanyag alapján,
a megbízó biztosító és a munkáltató együttes szakmai felelőssége mellett.
(9)	A (8) bekezdés alkalmazása esetén a (7) bekezdés szerinti nyilvántartást a munkáltató köteles
vezetni, azzal, hogy a nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat köteles a megbízó
biztosító rendelkezésére bocsátani, aki azt felügyeleti ellenőrzés során köteles a Felügyelet részére
átadni.”
52.	§
(1)	A Bit. 377. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés
vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított első év terhére - legalább a díjelőírásnak
megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően - legfeljebb tizennégy havi
díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető.”
(2)	A Bit. 377. §-a a következő (2a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(2a) A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja
meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.”
53.	§
A Bit. 378. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyfél ez irányú kifejezett
hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet.
19
(5)	A biztosításközvetítő
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén, a változástól számított tizenöt napon
belül,
b)	az (1) bekezdés b)-m) pontjában foglalt adatok változása esetén, a szerződés módosításakor és
megújításakor
köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást
nyújtani.”
54.	§
A Bit. 391. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) A többes ügynök szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának a többes ügynöki
tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni
biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt
követően bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.”
55.	§
A Bit. 398. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az ügyféllel kötött szerződés alapján,
az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége
kiterjedhet - az ügyfél képviseletében - a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek
érvényesítésében történő közreműködésre.”
56.	§
A Bit. 403. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az alkusz szakmai felelősségbiztosításának és vagyoni biztosítékának az alkuszi
tevékenységgel összefüggésben okozott, de a felelősségbiztosítási szerződés vagy a vagyoni
biztosítékra vonatkozó szerződés megszűnését követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt
követően bejelentett károkra és sérelemdíj iránti igényekre is ki kell terjednie.”
57.	§
A Bit. 411. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A biztosításközvetítő annak a biztosítónak, többes ügynöknek vagy alkusznak a - Magyar
Nemzeti Bank elnöke által kiadott rendeletben meghatározott módon történő - bejelentése alapján
kerül nyilvántartásba vételre, amely részére biztosításközvetítői tevékenységet végez. Az alkusz
398. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenysége vonatkozásában nyilvántartásba vételre nincs
szükség.”
58. §
20
A Bit. 437. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
,f a biztosító és a viszontbiztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentés,
továbbá a csoportszintű jelentés tartalmára, közzétételének módjára és felügyeleti hatósági eljárási
szabályaira”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
59.	§
A Bit. 441. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) 2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé
fennálló, a 87. § (4) bekezdésében, valamint a 269. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettsége, valamint a 108. §-ban meghatározott közzétételi kötelezettsége
teljesítésének határideje évenként két héttel csökken. A 2016. június 30-án vagy azt követően, de
legkésőbb 2016. december 31-ével lezárt pénzügyi évről legkésőbb a 2017. január 1-jétől számított
20.	hét zárónapján, a 2019. június 30-án vagy azt követően, de legkésőbb 2019. december 31-ével
lezárt pénzügyi évről legkésőbb a 2020. január 1-jétől számított 14. hét zárónapján kell az
adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettséget teljesíteni.
(2)	2016. január 1-jét követő négy éven keresztül a biztosító vagy viszontbiztosító Felügyelet felé
fennálló, a 269. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége
teljesítésének határideje évenként egy héttel csökken. A 2016. január 1-jén vagy azután, de 2017.
január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb a 8. hét, a 2019. január 1-jén vagy
azután, de 2020. január 1-jét megelőzően záruló negyedévet követően legfeljebb az 5. hét zárónapja
az adatszolgáltatási kötelezettség határideje.”
60.	§
(1)	A Bit. 442. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A Felügyelet összeállítja az (1) és (2) bekezdésben, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott
átmeneti intézkedésekkel érintett biztosítók listáját és azt továbbítja a többi tagállam felügyeleti
hatóságának.”
(2)	A Bit. 442. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én - a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosításról szóló 2007. évi CLIX.
törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerint - rendelkezik a minimális szavatoló
tőke szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatoló tőkével vagy, amennyiben az nagyobb
összegű, akkor a biztonsági tőkével, de 2016. december 31-ig nem teljesíti az e törvény 99. és 100.
§-ában, továbbá e §-okkal összefüggésben a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és
biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott előírásokat, a Felügyelet a
biztosítónak vagy viszontbiztosítónak előírja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak
érdekében, hogy 2017. december 31-ig teremtse meg a szavatolótőke-szükségletet fedező
figyelembe vehető szavatoló tőke szintjét, vagy a szavatolótőke-szükséglet teljesítése céljából
csökkentse kockázati profilját.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedéshez kapcsolódóan a biztosító vagy
viszontbiztosító háromhavonta jelentést nyújt be a Felügyeletnek, amelyben közli a szavatolótőke-
21
szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatoló tőke létrehozása vagy a kockázati
profil csökkentése révén tett intézkedéseket és elért eredményeket.
(8)	A (6) bekezdésben meghatározott átmeneti intézkedést vissza kell vonni abban az esetben, ha az
jelentés szerint a nem teljesítés megállapítása és a jelentés benyújtása között nem történt lényeges
előrelépés a szavatolótőke-szükséglet fedezése érdekében a figyelembe vehető szavatoló tőke
visszaállítása vagy a kockázati profil csökkentése révén. Az átmeneti intézkedés visszavonását
követően a 309. § rendelkezései alkalmazandók.
(9)	Ha a biztosító vagy viszontbiztosító 2015. december 31-én - a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosításról szóló 2007. évi CLIX.
törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerint - rendelkezik a minimális szavatoló
tőke szükséglet fedezésére szolgáló minimális szavatoló tőkével, de 2016. december 31-ig nem
teljesíti az e törvény 101. és 102. §-ában, továbbá e §-okkal összefüggésben a biztosítók és a
viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben
meghatározott - minimális tőkeszükségletre vonatkozó - előírásokat, a Felügyelet a tevékenységi
engedélyét visszavonja.
(10)	Azon biztosítók és viszontbiztosítók tekintetében, amelyek 2011. január 1-je előtt kibocsátott,
átcsomagolt hitelkonstrukciókon alapuló, forgalomképes értékpapírokba vagy más pénzügyi
eszközökbe fektetnek be, a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 135. cikk (2) bekezdésében
meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított követelményeket csak a 2014.
december 31-ét követő új kitettségek felmerülése esetén kell alkalmazni.”
61.	§
A Bit. a következő 442/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„442/A. § (1) 2022. március 31-ig a Felügyelet - kérelemre - engedélyezheti a biztosítók vagy
viszontbiztosítók legfőbb anyavállalatainak egy csoportszintű belső modell alkalmazásának
jóváhagyását a csoport egy részére vonatkozóan, amennyiben a biztosító és a legfőbb anyavállalat
székhelye ugyanabban a tagállamban van, és a csoportnak ez a része egy különálló részt alkot a
csoport többi részétől a jelentősen különböző kockázati profilja miatt.
(2)	A Bit. 331. §-ától eltérően a 441. §-ban, továbbá a biztosítók és a viszontbiztosítók
szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben meghatározott
átmeneti rendelkezések csoportszinten értelemszerűen alkalmazandók.
(3)	A Bit. 331. §-ától eltérve, az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések
értelemszerűen alkalmazandók csoportszinten és azokban az esetekben, amikor egy csoport
részesedéssel rendelkező biztosítói vagy viszontbiztosítói teljesítik a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény vagy a viszontbiztosításról szóló 2007. évi CLIX.
törvény 2015. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti korrigált szavatolótőke-követelményt,
de nem teljesítik az e törvényben meghatározottak szerinti csoportszintű szavatolótőke-szükséglet
követelményét.”
62. §
A Bit. 446. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(11) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosító a 109. §-ban és a 212. §-ban meghatározott
eszköznyilvántartásait biztosítási áganként elkülönítetten köteles vezetni.”
63. §
22
A Bit. 450. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 2015. december 31-
én hatályos 51. § (2) bekezdésében és az 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontjában
meghatározott felügyeleti nyilvántartásban 2015. december 31-én - a szaktanácsadói tevékenységet
végző természetes személy vagy gazdálkodó szervezet vonatkozásában - szereplő adatokat a
Felügyelet 2026. január 1-jéig a (3)-(5) bekezdésben meghatározott rendelkezések végrehajtása és
közigazgatási vagy egyéb hatóságoktól érkező megkeresések teljesítése céljából kezelheti.”
64.	§
A Bit. 452. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(3) A biztosító az 1996. január 1. előtt megkötött életbiztosítási szerződései után, vagy addig
megadott termékengedély alapján 2000. december 31-éig megkötött életbiztosítási szerződései után
a (2) bekezdésében foglaltak helyett az életbiztosítási ág számviteli biztosítástechnikai tartalékai
körébe tartozó matematikai tartalékai befektetési eredményének legalább ötven százalékát köteles
visszajuttatni, amennyiben a biztosító nem vállalt egyéb kötelezettséget. A visszajuttatás azonban
nem lehet kedvezőtlenebb a szerződésben foglaltaknál. E visszajuttatott rész magában foglalja a
technikai kamatlábnak megfelelő bevételt is.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározottak szerinti többlethozam visszajuttatást és a (3) bekezdésben
meghatározott visszajuttatást a biztosító elkülönítetten köteles kezelni és kimutatni.”
65.	§
A Bit. 195. alcíme a következő 452/A. és 452/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„452/A. § (1) A 377. §-ban meghatározott rendelkezéseket 2016. január 1-jén fennálló
jutalékfizetésre vonatkozó megállapodásokra is alkalmazni kell.
(2)	A 104/A. § - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított - rendelkezéseinek a biztosító és a viszontbiztosító 2017. január 1-jét
követően köteles megfelelni.
(3)	A 122/A. § - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló biztosítási szerződésekre is
alkalmazni kell.
(4)	A 133. § (3) és (4) bekezdésének - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2016. január 1-jén
vagy azt követően megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.
(5)	A 138. § (2a) bekezdésének - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények módosításáról
szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2016. január 1-jén fennálló
biztosítási szerződésekre is alkalmazni kell, ha a szerződő fél az adatátadást az arról szóló
tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja.
452/B. § A 110. § (4) és (5) bekezdésének - az egyes tőkepiaci és biztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2017. január 1-jén
vagy azt követően megkötött életbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.”
66.	§
A Bit. 11. melléklete a 2. melléklet szerint kiegészülve lép hatályba.
23
67. §
A Bit.
a)	61. § (1) bekezdés c) pontja a „könyvvizsgálójánál” szövegrész helyett a „könyvvizsgáló
cégénél” szöveggel,
b)	71. § (5) bekezdése az „évben a felügyeleti jelentéssel” szövegrész helyett az „év május 31-ig a
felügyeleti jelentéssel” szöveggel,
c)	85. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja a „legalább félévente” szövegrész helyett a „legalább
naptári negyedévente” szöveggel,
d)	129. § (1) bekezdése az „a biztosítóval szerződő fél” szövegrész helyett az „a törvényben
meghatározott személyek - mint szerződő felek -” szöveggel,
e)	133. § (1) bekezdése a „pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter”
szövegrész helyett a „Magyar Nemzeti Bank elnöke” szöveggel,
f)	135. § (1) bekezdése az „ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek”
szövegrész a „jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek”
szöveggel,
g)	153. § (2) bekezdése a „meghatározott módon átadni.” szövegrész helyett a „meghatározottak
szerint, de legkésőbb a biztosítási szerződés megkötésekor átadni.” szöveggel,
h)	244. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja az „eredményeit,” szövegrész helyett az „eredményeit,
továbbá a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló tervet,” szöveggel,
i)	251. §-a a „246. §-ban” szövegrész helyett a „250. §-ban” szöveggel,
j) 327. § (7) bekezdése a „vagy a Hpt. vagy” szövegrész helyett a „vagy a Hpt. alapján vagy”
szöveggel,
k) 335. § (12) bekezdése az „egy harmadik ország ideiglenesen” szövegrész helyett az „egy
harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere ideiglenesen” szöveggel,
l) 349. § (4) bekezdése a „88. §-ban” szövegrész helyett a „89. §-ban” szöveggel,
m) 370. § (1) bekezdés c) pontja a „munkaviszonyban” szövegrész helyett a „munkavégzésre
irányuló j ogviszonyban” szöveggel,
n) 387. § (2) bekezdése a „szaktanács” szövegrész helyett a „tanács” szöveggel,
o)	392. § (1) bekezdése és a 405. § (1) bekezdése a „Felügyeletnek történő bejelentést követően”
szövegrész helyett a „Felügyeletnek - az alapítás vagy részesedésszerzés tervezett időpontját
harminc nappal megelőzően - történő bejelentést követően” szöveggel,
p) 407. § (3) bekezdés g) pontja az „a biztosító megbízásából eljáró közvetítő” szövegrész helyett az
„az ügynök” szöveggel,
q) 407. § (4) bekezdés f) pontja az „a függő biztosításközvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök”
szöveggel,
r) 407. § (5) bekezdése a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyett a „Felügyelet a (3) és (4)
bekezdésben” szöveggel,
s) 412. § (3) bekezdés g) pontja az „a függő biztosításközvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök”
szöveggel,
sz) 412. § (4) bekezdés e) pontja az „a függő biztosításközvetítő” szövegrész helyett az „az ügynök”
szöveggel,
t) 413. § e) pontja a „megszüntetéséhez” szövegrész helyett a „megszüntetéséhez és
felfüggesztéséhez” szöveggel,
u) 414. § (1) bekezdés b) pontja az „az egyedi azonosítására alkalmas nyilvántartási” szövegrész
helyett az „a végzett tevékenységhez igazodó egyedi azonosítására alkalmas folyamatos
nyilvántartási” szöveggel,
v) 414. § (3) bekezdése a „természetes személy engedélyezéséről” szövegrész helyett a „természetes
személy foglalkoztatásának engedélyezéséről” szöveggel,
x) 439. § e) pontja a „biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy” szövegrész
helyett a „biztosításközvetítő” szöveggel,
24
y) 446. § (5) bekezdése a „szavatolótőkéjére” szövegrész helyett a „szavatolótőkéjéről” szöveggel,
z) 448. § (3) bekezdése a „120. §-ban” szövegrész helyett a „121. §-ban” szöveggel,
zs) 12. melléklet 2. pontja az „alapján várhatóan - realizálódik” szövegrész helyett az „alapján -
várhatóan realizálódik” szöveggel
lép hatályba.
5.	Záró rendelkezések
68. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2015. november 26-án lép
hatályba.
(2)	Az 5. § (2) bekezdése és a 17. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 11. § a) pontja 2016. március 15-én lép hatályba.
69.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 2013/50/EU irányelve a szabályozott piacra
bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági
követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az
értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló
2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes
rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK
bizottsági irányelv módosításáról,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i 760/2015/EU rendelete az európai hosszú
távú befektetési alapokról,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok
nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és
a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó
átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról,
d)	az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és
viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról,
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/51/EU irányelve a 2003/71/EK és a
2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU
rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és
az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő
módosításáról.
70.	§
(1)	Nem lép hatályba a Bit.
a)	121. § (1) bekezdés m) pontjában a „szerződőnek járó” szövegrész,
b)	179. § (1) bekezdésében, 179. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 179. § (3) és (4) bekezdésében,
179. § (5) bekezdés a) pontjában, 281. és 282. §-ában, 111. alcímében, 283. § (1)-(3) bekezdésében,
25
284. § (1) bekezdésében, 284. § (2) bekezdés a) és c) pontjában, 284. § (3) bekezdés nyitó
szövegrészében, 284. § (3) bekezdés b) pontjában, 285. § (1) és (2) bekezdésében, 286. §-ában a
„vagy viszontbiztosító” szövegrész,
c)	110. alcímében a „viszontbiztosítói” szövegrész,
d)	280. § (1) bekezdésében a „vagy viszontbiztosítót” szövegrész,
e)	283. § (1) bekezdésében, 284. § (1) bekezdésében, 284. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy
viszontbiztosítási” szövegrész,
f)	284. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy viszontbiztosításokban” szövegrész,
g)	378. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „ , továbbá bármely, a tájékoztatásban szereplő adat
változása esetén” szövegrész,
h)	400. § (4) bekezdésében a „vezetői” szövegrész,
i)	437. § a) és d) pontja,
j) 438. § c) pontja,
k) 7. melléklete.
(2)	Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének
előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 172. § (2)
bekezdése.
26
1.	melléklet a 2015. évi .... törvényhez
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 30. ponttal egészül ki:
„30. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.)
a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó
átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő
tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK
irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló
2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról.”
27
2. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Bit. 11. melléklete a következő C) Résszel egészül ki:
„C) Rész
Reorganisation measures
Reorganizációs intézkedések
Decision on a reorganisation measure in respect of (name of the insurance undertaking)
Határozat a/az (biztosító megnevezése) ellen indított reorganizációs intézkedésről
Publication made in accordance with Article 271 of Directive 2009/138/EC of the European
Parliament and of the Council of 25 November 2009 on the taking-up and pursuit of the business of
Insurance and Reinsurance (Solvency II).
A közzététel a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról
(Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel
összhangban készült.
Insurance undertaking Biztosító	(Angolul és magyarul: Cég elnevezése és rövidített elnevezése, székhelye)
Date, entry into force and nature of the decision A határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása	(Angolul és magyarul: a határozathozatal és a jogerőre emelkedés dátuma, a döntés joghatása)
Competent authorities Illetékes hatóságok	(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)
Supervisory authority Felügyeleti hatóság	(Angolul és magyarul: Felügyeleti hatóság elnevezése és címe)
Liquidator appointed Kijelölt felszámoló	(Angolul és magyarul: Felügyeleti Biztos elnevezése, székhelye, elérhetőségi adatai)
Applicable law Alkalmazandó jog	[Angolul és magyarul: Ország megnevezése és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezés(ek)]
28
Általános indokolás
A szabályozás célja egyes európai uniós jogszabályok implementálása, ezzel párhuzamosan a
fogyasztóvédelem erősítése. A törvényjavaslat ennek érdekében a tőkepiaci törvény, a biztosítási
törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, továbbá a kollektív befektetési formákról szóló
törvény módosítását tartalmazza.
A tőkepiaci törvényben a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos
információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK
irányelv módosításáról szóló, 2013/50/EU irányelv hazai jogrendszerbe történő implementálása
végett szükségessé vált módosítások jelennek meg.
A tőkepiaci területet érintő további módosításként a tervezet megteremti az összhangot az európai
hosszú távú befektetési alapokról szóló, közvetlenül hatályosuló európai uniós rendelet valamint a
kollektív befektetési formákról szóló törvény és az MNB törvény között.
A biztosítási területet érintő módosítás elsődleges célja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási
üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (a továbbiakban:
Szolvencia 2 irányelv) átültetéséhez kapcsolódóan több - a második szintű uniós végrehajtási
rendelet és az irányelv szabályai közötti összhang megteremtése miatt szükséges - pontosító és
kiegészítő rendelkezés a 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályozás részévé váljon. A
módosítások között olyan javaslatok is helyet kaptak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a
Szolvencia 2 irányelv átültetéséhez, azonban ügyfélvédelmi szempontból indokoltak.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása a tőkepiaci és a biztosítási területet is
érinti, ennek keretében a jogharmonizációs kötelezettségből adódó feladatellátás biztosítása,
közzétételi követelmények megteremtése és egyes uniós szervek irányába fennálló tájékoztatási
szabályok kiegészítése valósul meg. A javaslat a tőkepiaci területet érintő tájékoztatási
kötelezettségek megsértése esetén az MNB által kiszabható bírság mértékét is jelentősen megnöveli.
29
Részletes indokolás
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
Az 1. §-hoz
Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó 2013/50/EU irányelvnek
(módosított Transzparencia irányelv) való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely
szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A Javaslat egyértelműsíti, hogy az egyes kibocsátók
esetén melyik tagállam minősül székhely szerinti tagállamnak, illetve tartalmaz rendelkezéseket a
harmadik országbeli kibocsátókra is.
A 2. §-hoz
A Javaslat a 2010/73/EU irányelv 1. cikk (2) bekezdés a) pont ii. alpontjának átültetésével
kapcsolatban fogalmaz meg pontosításokat, biztosítva, hogy a kibocsátóra vagy a kezességet vállaló
személyre vonatkozó alapvető vagy pénzügyi adatok részeként az eszközök és források ténylegesen
megadásra kerüljenek. Szintén pontosításra kerülnek a 2010/73/EU irányelv 1. cikke (5)
bekezdésének c) pontjának átültetésével kapcsolatos rendelkezések.
A 3. §-hoz
A Javaslat a 2010/73/EU irányelv 1. cikke (5) bekezdésének c) pontjának átültetésével kapcsolatban
fogalmaz meg pontosításokat, enyhítve az irányelvnél szigorúbb tagállami szabályozáson.
A 4. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a 2010/73/EU irányelvnek megfelelően mikor nem kell tájékozatót
közzétenni a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala
esetén.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés egyrészt a 2013/50/EU irányelvvel összhangban a székhely szerinti tagállamra
vonatkozó definíció alapján előírásokat állapít meg arra vonatkozóan, ha a kibocsátó székhely
szerinti tagállama Magyarország. A módosítás az átláthatóság jegyében rögzíti a székhely szerinti
tagállam közzétételére vonatkozó követelményeket, illetve rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre
is, ha a kibocsátó nem választott székhely szerinti tagállamot.
Másrészt, a tőkepiaci törvény V. fejezetét érintő általános mentességekre vonatkozó előírások
változatlanul megmaradnak, a Javaslat csak azt egyértelműsíti a 2013/50/EU irányelvnek
megfelelően, hogy az európai monetáris unió stabilitásának megőrzése céljából létrehozott
mechanizmusokra szintén nem vonatkoznak a tájékoztatási szabályok.
A 6. §-hoz
A módosítás egyrészt rögzíti, hogy a 2013/50/EU irányelvnek megfelelően a rendszeres tájékoztatás
körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell maradnia.
Másrészt a Javaslat pontosítja az éves és féléves jelentések alóli kivételi kört, a legalább 100 ezer
euró névértékű értékpapírt kibocsátók tekintetében. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett
értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség, amely szintén irányelvi előírás.
30
A módosítás a rugalmasság jegyében, figyelembe véve az egyidejűleg több EU-s piacon is jelen
lévő kibocsátókat, módosítja a féléves jelentések közzétételének határidejét is. A jelenlegi
szabályozás szerint a beszámolás időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves
jelentést, a jövőben ez három hónapra nő.
A 7. §-hoz
A rendelkezések a 2013/50/EU irányelvvel összhangban a szavazati jog mértékének bejelentését,
kiszámítását és közzétételét érintő követelményeket módosítják, ideértve a részvény- és
pénzügyieszköz-állományok összesítését. Annak érdekében, hogy a kibocsátók és a befektetők
teljes körűen megismerhessék a társaságok tulajdonosi szerkezetét, egyértelművé válik, hogy
közzétételi kötelezettség minden olyan pénzügyi eszközre vonatkozik, amelynek gazdasági hatása a
részvények birtoklásához és a részvényszerzési jogokhoz hasonló.
A rendelkezés mentesítést ad a tájékoztatási kötelezettség alól, amennyiben a szavazati jog a
2273/2003/EK rendelettel összhangban stabilizációs célból szerzett részvényekhez kapcsolódik.
A 8. §-hoz
A Javaslat a 2013/50/EU irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett
új szankciók átültetését valósítja meg.
A Felügyelet jogsértőt és jogsértést is megnevező nyilvános közleménye valamint a tagsági jogok
felfüggesztése komoly visszatartó hatást kíván elérni a kötelezettségek megsértésével szemben,
egyúttal elősegíti a befektetők megfelelő tájékoztatásának és védelmének érvényesülését is.
A 9. §-hoz
A rendelkezés a felügyeleti díj alanyainak körét bővíti.
A 10. §-hoz
A 2013/50/EU irányelv átültetése nyomán szükséges a jogharmonizációs záradék módosítása.
A 11. §-hoz
Szövegcserés módosítás.
A 12. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2013. évi LX. törvény módosítása
A 13. § -hoz
Átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz az uniós rendelkezésekkel
összhangban.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
31
A 14. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: MNB) látja el.
A 15. §-hoz
A rendelkezés lehetőséget biztosít a Tpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes
intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzétételének elhalasztására, valamint anonim
módon történő közzétételére.
A 16. §-hoz
A Javaslat a 2013/50/EU irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett
új szankciók átültetését valósítja meg. A bírság maximumának meghatározása szerint a
vállalkozások esetében kiszabható legfeljebb 10 000 000 euró, és a természetes személyek esetében
kiszabható legfeljebb 2 000 000 euró összeget az irányelv hatálybalépésének napján, vagyis 2013.
november 26-án érvényes hivatalos árfolyamon, azaz 298,48 Ft-on kell átváltani.
A 17. §-hoz
A Javaslat az MNB által az Európai Bizottság és az Európai Biztosítás-és Foglalkoztatóinyugdíj-
hatóság irányába tett tájékoztatások körét bővíti a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység
megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (a továbbiakban: Szolvencia 2
irányelv) szerint.
A 18. §-hoz
Az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét a jövőben az MNB látja el, így ennek
megfelelően szükséges a jogharmonizációs záradék módosítása is.
A 19. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezésről rendelkezik a duplikáció elkerülése érdekében.
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
A 20. §-hoz
A Javaslat rögzíti az európai hosszú távú befektetési alap definícióját a vonatkozó európai uniós
rendelettel összhangban.
A 21. §-hoz
A Javaslat a jogharmonizációs záradék módosítását tartalmazza.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
A 22. §-hoz
32
A Javaslat a törvényi fogalmakkal kapcsolatban határoz meg pontosító rendelkezéseket, továbbá új
fogalmakat vezet be.
A 23. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseket fogalmaz meg a viszontbiztosítási szerződések kezelése
vonatkozásában, amennyiben egy harmadik ország szavatolótőke-megfelelési rendszere - az
Európai Bizottság rendelete alapján - egyenértékűnek vagy ideiglenesen egyenértékűnek tekinthető
a Szolvencia 2 irányelvben meghatározott rendszerrel.
A 24. §-hoz
A élet- és nem-életbiztosítók közötti pénzügyi, gazdasági és igazgatási együttműködés esetén is
biztosítani kell a biztosítási ágaknak, valamint a biztosítók elszámolásainak a megfelelő
elkülönítését.
A 25. §-hoz
A Javaslat a vezető állású személyekkel kapcsolatban fogalmaz meg további követelményeket a
szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság szempontjából.
A 26. § -hoz
A Javaslat a könyvvizsgáló vizsgálati és jelentéstételi kötelezettségeinek körét pontosítja.
A 27. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a biztosító vagy a viszontbiztosító saját vagyonkezelése esetén befektetések
irányításáért felelős személyt köteles foglalkoztatni. A Javaslat részletezi ezen személy képzettségi
követelményeit és feladatait is. A Javaslat emellett előírja, hogy a biztosító és a viszontbiztosító
köteles a folyamatos működéséhez szükséges pénzeszközei pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett
pénzforgalmi számlán bonyolítani, az ezen pénzeszközökön felüli, pénzügyi eszközbe befektetésre
kerülő eszközeit pedig köteles letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalni. A Javaslat további
részletszabályokat is megfogalmaz a fenti kötelezettségekkel összefüggésben.
A 28. §-hoz
A Javaslat szövegpontosító és kiegészítő szabályokat tartalmaz a fizetőképességről és pénzügyi
helyzetről szóló jelentés közzétételének kiegészült tartalmi körére és az ahhoz kapcsolódó
felügyeleti engedélyezési eljárásra tekintettel.
A 29. §-hoz
A biztosítók és a viszontbiztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló
eszközök külön eszköznyilvántartásba történő vételéről és az eszköznyilvántartás
részletszabályairól rendelkezik a Szolvencia 2 irányelv vonatkozó előírásaival összhangban.
A 30. §-hoz
A Javaslat a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások vonatkozásában fogalmaz meg a
biztosító nyilvántartásának vezetésére vonatkozó garanciális szabályt, mely szerint a biztosító olyan
befektetési egységet tarthat nyilván, amelyet valamely eszközalapba ténylegesen befektetett.
33
A 31. §-hoz
A Javaslat a biztosítási szerződés módosításának olyan korlátozott esetére határoz meg szabályokat,
amikor a vonatkozó adójogszabályok változása miatt a kedvezményre jogosult személy esetlegesen
eleshet valamely kedvezménytől. A módosítás elutasítása nem adhat alapot a szerződés
felmondására, továbbá csak a meghatározott jogszabályváltozás esetén van rá lehetőség.
A 32. §-hoz
Az életbiztosítási szerződések megfelelő mértékű díjmeghatározásáról rendelkezik a Szolvencia 2
irányelv vonatkozó rendelkezésével összhangban. A Javaslathoz átmeneti rendelkezés is
kapcsolódik, amelynek értelmében csak a hatálybalépést követően kötött új szerződésekre
vonatkozik ezen új irányelvi követelmény.
A 33. §-hoz
A Javaslat a biztosítási titok megtartásának a kötelezettségét akként módosítja, hogy a
könyvvizsgáló teljes körűen hozzájusson a munkájához szükséges adatokhoz. A Javaslat e mellett
lehetővé teszi azt is, hogy a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokhoz az a pénzügyi intézmény
is hozzájusson, amelynek a követeléséhez az adott biztosítási szerződés kapcsolódik, egyben
megállapítja az ezzel kapcsolatos garanciális szabályokat is.
A 34. §-hoz
A biztosítási csalások kiszűrése érdekében történő hatékonyabb adatcsere érdekében a Javaslat
módosításokat és pontosításokat határoz meg. A változás a személyes adatok átadásának jogosulti
hozzájárulását nem, csak az adott károsult vagyontárgyak biztosítási eseményeivel kapcsolatos
adatokat érinti, lehetőséget teremtve a károsodás többszöri kifizetésének, és ezáltal a
veszélyközösség megkárosításának kiszűrésére.
A 35. §-hoz
A Javaslat bevezeti a tartós adathordozón történő tájékoztatás lehetőségét, továbbá határidőt állapít
meg a biztosító számára a változásközléssel kapcsolatban.
A 36. §-hoz
A Javaslat a biztosítókkal kapcsolatos reorganizációs jellegű eljárások tekintetében tájékoztatási
kötelezettséget fogalmaz meg az MNB számára más uniós tagállamok felügyeleti hatóságai
irányába a Szolvencia 2 irányelv vonatkozó rendelkezésével összhangban.
A 37. §-hoz
A Javaslat a biztosítókkal kapcsolatos reorganizációs jellegű eljárások tekintetében közzétételi
kötelezettséget is megfogalmaz az intézkedésekkel érintett ügyfelek tájékoztatása érdekében a
Szolvencia 2 irányelv vonatkozó rendelkezésével összhangban.
A 38. §-hoz
A felszámolási eljárás esetére fogalmaz meg szabályokat a biztosítók eszköznyilvántartására
vonatkozóan mind a Szolvencia 2 szabályozás hatálya alá tartozó biztosítókkal, mind pedig az e
szabályrendszer alá nem tartozó kisbiztosítókkal kapcsolatban.
A 39. §-hoz
34
Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz, ugyanis a különleges célú gazdasági egységek
létrehozásáról és működéséről szóló kormányrendelet megjelentetése szükségtelen a teljes körű,
közvetlenül hatályosuló bizottsági rendeletre és a törvényi szabályozásra tekintettel.
A 40. §-hoz
A kisbiztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékai közül a matematikai tartalékok és a
befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök külön
eszköznyilvántartásba történő vételéről és az eszköznyilvántartás részletszabályairól rendelkezik a
Javaslat, amely pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
A 41. §-hoz
A Javaslat kiegészítő szabályokat tartalmaz a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló
jelentés közzétételéhez kapcsolódó felügyeleti engedélyezési eljárásra tekintettel a Szolvencia 2
irányelv rendelkezéseivel összhangban.
A 42. §-hoz
Az MNB tájékoztatási kötelezettségeinek körét bővíti a Javaslat a szakmai alkalmasság és üzleti
megbízhatóság követelményével kapcsolatos dokumentumok kiállítására jogosult magyarországi
hatóságokról.
A 43. §-hoz
A harmadik országbeli biztosító több tagállamban engedélyezett fióktelepeinek nyújtott
kedvezmények engedélyezésével kapcsolatban egyértelműsíti, hogy amennyiben az MNB az ún.
kérelmezett felügyeleti hatóság, úgy az Európai Unión belül jogosult az összes fióktelep
vonatkozásában a hivatkozott intézkedések megtételére.
A 44. §-hoz
A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel való összhang érdekében pontosítja a fióktelep létesítéssel
kapcsolatos felügyeleti eljárási szabályokat.
A 45.§-hoz
A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel való összhang érdekében pontosítja a határon átnyúló
szolgáltatással kapcsolatos felügyeleti eljárási szabályokat.
A 46. §-hoz
A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító éves tájékoztatási kötelezettségét írja elő
az MNB felé a biztosító más tagállamban létesített fióktelepe által vagy határon átnyúló szolgáltatás
keretében végzett tevékenységével kapcsolatban, tagállamonként, a biztosítási díjbevételről, a
kárkifizetések és a kifizetett jutalékok összege vonatkozásában.
A 47. §-hoz
A Javaslat a biztosítói fióktelepek és a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett biztosítói
szolgáltatásnyújtás esetére pontosítja a felügyeleti intézkedési szabályokat a Szolvencia 2 irányelv
rendelkezéseivel összhangban.
A 48. §-hoz
35
A felügyeleti intézkedési rendszer kerül pontosításra egyrészt annak érdekében, hogy a biztosító
prudenciális helyzetének a fenntartása érdekében korlátozhasson bizonyos biztosítói
szolgáltatásokat, másrészt pedig a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés
közzétételével kapcsolatosan meghozható intézkedések körét határozza meg a Szolvencia 2 irányelv
rendelkezéseivel összhangban.
A 49. §-hoz
A Javaslat szöveg-kiegészítést tartalmaz. Megteremti a Felügyelet számára a lehetőséget, hogy a
standard módszer alkalmazásának előírása mellett többlettőke-követelményt is előírhasson.
Az 50. §-hoz
A Javaslat a felügyeleti ellenőrzés hathatósabb lebonyolítása érdekében meghatározza a munkáltató
számára, hogy a biztosításközvetítési tevékenységet folytató munkavállalókról vezetett belső
nyilvántartásait a megbízó biztosító rendelkezésére bocsássa.
Az 51. §-hoz
A Javaslat a biztosításközvetítők továbbképzési követelményeivel kapcsolatban állapít meg
kiegészítő szabályokat a továbbképzés lebonyolítása és a hathatósabb felügyeleti munka elősegítése
érdekében.
Az 52. §-hoz
A Javaslat az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban egyértelműsíti a megtakarítási jellegű
életbiztosítások jutalékcsepegtetési szabályait.
Az 53. §-hoz
A Javaslat a biztosításközvetítőt terhelő tájékoztatási kötelezettséget pontosítja, illetve bevezeti a
tartós adathordozón történő tájékoztatás lehetőségét.
Az 54. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz a többes ügynök szakmai felelősségbiztosítással vagy
megfelelő vagyoni biztosítékkal történő rendelkezése részletszabályaira.
Az 55. §-hoz
A Javaslat szövegpontosító rendelkezést tartalmaz az alkusz tevékenységére vonatkozóan,
egyértelműsíti, hogy az alkusz az ügyfél megbízásából szerződés alapján járhat el.
Az 56. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezést tartalmaz az alkusz szakmai felelősségbiztosítással vagy megfelelő
vagyoni biztosítékkal történő rendelkezése részletszabályaira.
Az 57. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az alkusz által végezhető kiegészítő tevékenységet nem kell
bejelenteni a felügyeleti nyilvántartásba, tekintettel arra, hogy ebben az esetben is az ügyfél
megbízásából jár el az alkusz.
Az 58. §-hoz
36
A Javaslat a felhatalmazó rendelkezést pontosítja a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló
jelentés tartalmának és a kapcsolódó felügyeleti eljárások változására tekintettel a Szolvencia 2
irányelvvel összhangban.
Az 59. §-hoz
A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel összhangban pontosítja a biztosítók és a viszontbiztosítók
adatszolgáltatási és közzétételi kötelezettsége határidejére vonatkozó átmeneti szabályokat.
A 60. §-hoz
A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel összhangban bővíti a felügyeleti átmeneti intézkedések körét
arra az esetre, ha a biztosító nem teljesíti a szavatolótőkére vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A 61. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy mely átmeneti rendelkezések alkalmazandóak csoportszinten is,
valamint felügyeleti engedélyhez köti a csoportszintű belső modell alkalmazásának - bizonyos
feltételek mellett és követelmények teljesülése esetén történő - jóváhagyását a csoport egy részére
vonatkozóan.
A 62. §-hoz
A Javaslat a Szolvencia 2 irányelvvel és a korábbi hazai szabályozással összhangban meghatározza,
hogy a kompozit biztosítóknak az eszköznyilvántartásait áganként elkülönítetten kell vezetni.
A 63. §-hoz
A törvényi szabályozásból kivezetésre került a szaktanácsadói tevékenység, ezzel összefüggésben a
Javaslat - ügyfélvédelmi szempontból, illetve a 450. §-ban foglaltak ellenőrzése és egyéb hatósági
megkeresések teljesítése céljából - megfogalmazza, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szereplői
szaktanácsadói adatokat még a kivezetéstől számított tíz évig jogosult kezelni az MNB.
A 64. §-hoz
A Javaslat kiegészítő szabályokat állapít meg a biztosító 1996. január 1. előtt megkötött
életbiztosítási szerződései után, vagy addig megadott termékengedély alapján 2000. december 31-
éig megkötött életbiztosítási szerződései után visszajuttatandó többlethozamra vonatkozóan.
A 65. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg.
A 66. §-hoz
A Javaslat a reorganizációs jellegű intézkedések közzétételével összefüggő szabályokhoz
kapcsolódik.
A 67. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 68. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
37
A 69. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 70. §-hoz
A Javaslat hatályba nem lépésről rendelkezik a szövegpontosítás érdekében.