﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6134. számú
törvényjavaslat
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról,
valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló
2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. szeptember
2015. évi ... törvény
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben
más törvények módosításáról
1.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
1.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében -
a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó
hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs
központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az
állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az
Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak
ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. §
(2)	bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a
szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a
javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának
biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m)
és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának az
ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l),
m), n) ésp) pont] igénylésére jogosultak.”
2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
2.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül
ki:
„(9) A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának
ellenőrzése érdekében - közvetlen adathozzáféréssel - a 24. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában
meghatározott adatokat átveheti.”
3.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
3.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a
következő w) ponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
1
„w) a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának
ellenőrzése érdekében a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad), af) és ag) alpontjában, valamint a b) pont
ba)	és bb) alpontjában foglalt adatokat;”
4. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
4.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény 81. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) Az eljáró hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a
büntetés-végrehajtási intézetnek a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése
érdekében szolgáltathat adatot.”
5.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény módosítása
5.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
106. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban
meghatározott feladataik ellátása céljából — törvényben meghatározott adatkörben —)
„q) a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a büntetés-
végrehajtási intézet”
(részére továbbíthat adatot.)
6.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII.
törvény módosítása
6.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 2. §
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj - és tenyérnyomat, valamint DNS-profil
meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy
tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént;”
2
7. §
A Bnytv. 4. § (2) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:
(A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza)
„e) a belső azonosító kódot,
f)	a szakrendszeri azonosító kódot, valamint
g)	azt a tényt, hogy a DNS-profil-nyilvántartásban szerepel-e az érintetthez tartozó kettő darab, a
jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.”
8.	§
A Bnytv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer részére történő adatközlés alapján
megállapítható, hogy olyan bűncselekmény miatt indult vagy folyik az érintettel szemben eljárás,
illetve olyan jogerős ítéletet hoztak vele szemben, amely miatt ujj- és tenyérnyomat, illetve DNS-
profil nyilvántartásba vétele érdekében mintavételnek van helye, a bűnügyi nyilvántartó szerv
a)	az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil nyilvántartásba vétele szükségességének
tényéről,
b)	az érintett
ba)	családi és utónevéről,
bb)	születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és
utónevéről,
bc)	neméről,
bd)	születési helyéről és idejéről,
be)	anyja születési családi és utónevéről, továbbá annak megváltoztatása esetén anyja előző
születési családi és utónevéről,
c)	a büntetőüggyel kapcsolatban
ca)	folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság
megnevezéséről, a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti
megnevezéséről és a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi
IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.
évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítéséről, a megalapozott gyanú közlésének
időpontjáról, valamint a büntetőügy iktatószámáról, vagy
cb)	jogerős, bűnösséget megállapító ítélet esetén az első-, másod- és harmadfokon, valamint a
perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság
megnevezéséről, határozatának számáról és keltéről, a határozat jogerőre emelkedésének napjáról, a
jogerős ítéletben a bíróság által megállapított bűncselekmény megnevezéséről és a
bűncselekménynek az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítéséről,
d)	a kapcsolati kódról, és
e)	ha rendelkezésre áll, a belső azonosító kódról
elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a
szakértői nyilvántartó szervet.
3
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adattovábbítás célja, hogy a szakértői nyilvántartó szerv a
szakrendszeri azonosító kód hozzárendelése során ellenőrizhesse, hogy a mintaadásra kötelezett
személyhez tartozó mintát a mintaadási kötelezettséget megalapozó büntetőügyben vették-e le.
(3)	Ha a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz vagy a DNS-profilhoz
szakrendszeri azonosító kódot rendel, azt elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás
igénybevételével haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek, és ezzel egyidejűleg az
(1)	bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat törli.
(4)	Ha a szakértői nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartó szervnek DNS-profilhoz rendelt
szakrendszeri azonosító kódot küld és megállapítja, hogy a DNS-profil-nyilvántartás az érintetthez
tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilt már
tartalmaz, a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott tényről elektronikus úton, egyedi
informatikai alkalmazás igénybevételével haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó
szervet.”
9.	§
A Bnytv. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartásában szereplő adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel addig kezeli,
amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban szerepelnek.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kódot,
illetve szakrendszeri azonosító kódot - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az
ezekhez tartozó mintát - addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan
bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak az ujj- és tenyérnyomat
nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban történő nyilvántartásának a
feltételei.
(3)	A bűnügyi nyilvántartó szerv a DNS-profilhoz tartozó belső azonosító kódot, illetve
szakrendszeri azonosító kódot - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez
tartozó mintát - addig kezeli, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartásokban olyan
bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a DNS-profil
nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.”
10.	§
A Bnytv. 12. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben
kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat
nem áll az elismerő határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a
külföldi ítélet érvényének elismerését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott,
illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a
nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet jogerőre emelkedésének
a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”
11.	§
A Bnytv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„13. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig
kell nyilvántartani.
(2)	Ha a külföldi ítélet érvényét elismerő magyar bíróság által közölt, a 11. § (1) bekezdés k)
pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni
nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig
tartja nyilván a bűntettesek nyilvántartásában a külföldi ítélettel kapcsolatos adatokat.
(3)	Ha a külföldi ítélet érvényét elismerő magyar bíróság nem közölte a 11. § (1) bekezdés k)
pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a
külföldi ítélet érvényének elismerését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az
intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés
vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.”
12.	§
A Bnytv. 17. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben kiszabott
szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll
az elismerő határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi
ítélet érvényének elismerését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a
külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban található végrehajtási adatokat bejegyzi a
nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet jogerőre emelkedésének
a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”
13.	§
A Bnytv. „A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartása” alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben
kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó
adatokat a külföldi ítélet érvényének elismerését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés
vagy az intézkedés - foganatba vétel napjától számított - teljes tartama lejáratának a napját kell a
büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy
a 18-20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény bekövetkezése nélkül telt el.”
14.	§
A Bnytv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére
megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat
a)	haladéktalanul nyilvántartásba veszi,
b)	kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,
c)	elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal
összehasonlítja.”
15.	§
5
A Bnytv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész olyan személy ujj- és tenyérnyomatának a
nyilvántartásba vételét kezdeményezi, akivel kapcsolatban fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba
vételének az 59. §-ban meghatározott feltételei, de azt a 61. § (2) bekezdésére tekintettel nem
kezdeményezték, az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kiterjed annak megállapítására is, hogy az
ujj- és tenyérnyomat azonos-e az érintettnek a 38. § szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és
tenyérnyomataival.”
16. §
A Bnytv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel ujj- és tenyérnyomata a
daktiloszkópiai nyilvántartásban, akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj- és
tenyérnyomatát nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek ujj - és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában.”
17.	§
A Bnytv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett
adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig
kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt
állók nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében
fennállnak az ujj - és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai nyilvántartásban
történő nyilvántartásának a feltételei.”
18.	§
A Bnytv. 48. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj- és
tenyérnyomatát kell nyilvántartani,)
„a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a 44. §
(1)	bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget
megállapító ítéletet hozott, vagy”
19. §
A Bnytv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) Ha az ujj- és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba
vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a 44. § (1) bekezdésében meghatározott
bűncselekmény miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői
nyilvántartó szerv az ujj - és tenyérnyomatot az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
6
a)	nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b)	törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, ha a
büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való további
nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.
(2)	Ha a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, és az elítélt ujj-
és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri azonosító kódot a személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartása nem tartalmazza, az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi
meg haladéktalanul az elítélt személy ujj - és tenyérnyomatát nyilvántartásba vétel kezdeményezése
céljából a szakértői nyilvántartó szervnek.
(3)	Azt a tényt, hogy az érintett ujj- és tenyérnyomatának a bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában való kezelése feltételei
fennállnak, a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.”
20. §
A Bnytv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § Ha az elítéltnek már szerepel ujj - és tenyérnyomata a daktiloszkópiai nyilvántartásban,
akkor valamennyi korábban nyilvántartásba vett ujj - és tenyérnyomatát nyilván kell tartani a
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak
nyilvántartásában.”
21. §
A Bnytv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben
vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi
nyilvántartó szerv a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot,
amely esetében fennállnak az ujj - és tenyérnyomat nyilvántartásba vételének és a daktiloszkópiai
nyilvántartásban történő nyilvántartásának a feltételei.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői
nyilvántartó szervvel.”
22. §
(1)	A Bnytv. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az érintett
személynek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már
tartalmazza.”
(2)	A Bnytv. 61. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a büntetőeljárás alá vont személlyel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének
59. §-ban meghatározott feltételei fennállnak, de azt a (2) bekezdésre tekintettel nem
7
kezdeményezték, erről az eljáró szerv - az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak
további nyilvántartása érdekében - haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(4)	A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza
meg, amelynek során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.”
23.	§
A Bnytv. a következő 61/A. §-sal egészül ki:
„61/A. § Ha a büntetőeljárás alá vont személynek már szerepel kettő darab, a jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor
valamennyi DNS-profilját nyilván kell tartani a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és
tenyérnyomatainak nyilvántartásában.”
24.	§
A Bnytv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat -
függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le az ezekhez tartozó mintát - addig kell
nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a
DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a
feltételei.”
25.	§
A Bnytv. 63. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak
nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)
„a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában
szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban az 59. §-ban
meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet
hozott, vagy”
26.	§
A Bnytv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás
alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei
fennálltak, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben az 59. §-ban meghatározott bűncselekmény
miatt a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a
DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul
a)	nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg
b)	törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, ha a
büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való további
nyilvántartásának a feltételei nem állnak fenn.
8
(2)	Ha az elítélthez tartozó DNS-profilnak és a szájnyálkahártya-törletnek a büntetőeljárás alá
vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában történő nyilvántartásának a feltételei nem álltak
fenn, és jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés
büntetésre ítélték, a DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet az érintett
befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a
szakértői nyilvántartó szervnek.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási
intézetnek nem kell a nyilvántartásba vételt kezdeményezni, ha a DNS-profil-nyilvántartás az
elítéltnek kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profilját már
tartalmazza.
(4)	Ha az elítélttel kapcsolatban a DNS-profil nyilvántartásba vételének 63. §-ban meghatározott
feltételei fennállnak, de azt a (2) bekezdésre tekintettel nem kezdeményezték, erről az elítéltet
befogadó büntetés-végrehajtási intézet - az érintett DNS-profil-nyilvántartásban kezelt adatainak
további nyilvántartása érdekében - haladéktalanul tájékoztatja a bűnügyi nyilvántartó szervet.
(5)	Azt a tényt, hogy az érintett DNS-profiljának a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában való nyilvántartásának a feltételei fennállnak,
a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.
(6)	Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg, amelynek
során a Kormány által kijelölt szerv közreműködését veheti igénybe.”
27.	§
A Bnytv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § Ha az elítéltnek már szerepel kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek
megfelelő DNS-profilja a DNS-profil-nyilvántartásban, akkor valamennyi DNS-profilját nyilván
kell tartani a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak
nyilvántartásában.”
28.	§
A Bnytv. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak
nyilvántartásába felvett adatokat - függetlenül attól, hogy mely büntetőügyben vették le a mintát -
addig kell nyilvántartani, amíg az érintettről a bűnügyi nyilvántartó szerv a bűntettesek
nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek
nyilvántartásában olyan bűncselekménnyel kapcsolatban kezel adatot, amely esetében fennállnak a
DNS-profil nyilvántartásba vételének és a DNS-profil-nyilvántartásban történő nyilvántartásának a
feltételei.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői
nyilvántartó szervvel.”
29.	§
A Bnytv. 68. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
9
(A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult)
„b) a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség fennállásának
ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés e)-g) pontjában foglalt adatot átvenni.”
30.	§
A Bnytv. „Adatigénylés az Európai Unió más tagállamának bűnügyi nyilvántartásából” alcíme a
következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § (1) Ha a kérelmező a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó adatok
kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelmezőre vonatkozó adatok
kiadása céljából megkeresheti azon tagállam központi hatóságát, amelyben a kérelmező lakóhellyel
rendelkezik vagy korábban azzal rendelkezett, illetve amelynek állampolgára vagy volt
állampolgára.
(2) Ha a nem magyar állampolgár kérelmező az állampolgársága szerinti állam bűnügyi
nyilvántartási rendszerében kezelt, rá vonatkozó adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be, a
bűnügyi nyilvántartó szerv az adatok kiadása céljából megkeresi a kérelmező állampolgársága
szerinti tagállam központi hatóságát.”
31.	§
A Bnytv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága olyan magyar
állampolgárról igényel adatot, akire vonatkozóan a tagállami ítéletek nyilvántartásában is szerepel
adat, a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása e nyilvántartásban kezelt adatokra is kiterjed.”
32.	§
A Bnytv. 80. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A megkereső tagállam kijelölt központi hatósága részére - a 80/B. §-ban meghatározott
kérelem teljesítésének kivételével - adat csak büntetőeljárás céljából adható át.”
33.	§
A Bnytv. 80/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80/A. § Ha a megkereső tagállamban vagy Magyarországon lakóhellyel rendelkező vagy
korábban lakóhellyel rendelkező személy, illetve a megkereső tagállam vagy Magyarország
állampolgára vagy volt állampolgára a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, rá vonatkozó
adatok kiadására irányuló kérelmet nyújt be a megkereső tagállam központi hatóságához, az ilyen
megkeresésre a bűnügyi nyilvántartó szerv a kézhezvételtől számított húsz munkanapon belül
továbbítja az adatokat.
34.	§
A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/B. §-sal egészül ki:
10
„80/B. § (1) Ha valamely személynek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres
kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása
céljából, az érintett személy hozzájárulásával benyújtott kérelmet követően, az Európai Unió más
tagállamának kijelölt központi hatósága a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10.
cikke alapján, az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a
tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási
Információs Rendszeren keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújt be a bűnügyi
nyilvántartó szervhez, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdésének
alkalmazásával kért tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül továbbítja
a)	a 4. § (2) bekezdés a) pontjában,
b)	a 11. § (1) bekezdés c)-e) és j)-l) pontjában,
c)	a 16. § (1) bekezdés c)-g) és j)-l) pontjában, valamint
d)	a 33. § (1) bekezdésében
meghatározott adatokat a kérelmet benyújtó központi hatóság részére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor továbbíthatóak, ha azok
a)	a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen
előéletű személyek nyilvántartásában szereplő, következő bűncselekmények elkövetéséhez
kapcsolódó adatok:
aa)	a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (4)
bekezdés b) pont], ha a bűncselekményt 2002. április 1-je után követték el,
ab)	a 2013. június 30-ig hatályban volt üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény
205. § (3) bekezdés], ha a bűncselekményt 1997. szeptember 15-e előtt követték el,
ac)	a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (5)
bekezdés c) pont], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3)
bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3)
bekezdés], megrontás [1978. évi IV. törvény 201-202/A. §], tiltott pornográf felvétellel visszaélés
[1978. évi IV. törvény 204. § (1)-(6) bekezdés], üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV.
törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],
ad)	emberkereskedelem [Btk. 192. § (5) bekezdés d) pont és (6) bekezdés c) pont], szexuális
kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2)
bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) és b) pont], szexuális visszaélés [Btk. 198. §],
kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1)
bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §],
gyermekpornográfia [Btk. 204. §], szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], vagy
b)	a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-7. cikkében meghatározott valamely
bűncselekmény magyar állampolgár általi, az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerős
ítéletében megállapított elkövetéséhez kapcsolódó, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt
adatok.”
35.	§
(1)	A Bnytv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy ujj- és tenyérnyomata nyilvántartásba
vételének a kezdeményezése az 50. § (2) bekezdése alapján az elítéltet befogadó büntetés-
végrehajtási intézet kötelessége, a büntetés-végrehajtási intézet az ujj - és tenyérnyomat levételéről -
az érintett befogadását követően haladéktalanul - gondoskodik.”
11
(2) A Bnytv. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a büntetés-végrehajtási intézet, az ujj- és
tenyérnyomat levételét követően, a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot haladéktalanul
megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.”
36.	§
A Bnytv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § (1) Ha fennállnak a DNS-profil nyilvántartásba vételének az 59. §-ban vagy a 63. § b)
pontjában meghatározott feltételei, a szájnyálkahártya-törlet levétele előtt a 61. § (1) bekezdése
szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-
végrehajtási intézet a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatos mintavételi kötelezettség
fennállásának ellenőrzése céljából a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában
ellenőrzi, hogy a nyilvántartásban szerepel-e kettő darab, a jogszabályban meghatározott
feltételeknek megfelelő DNS-profil.
(2)	Nem kell a szájnyálkahártya-törletet levenni, ha a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat
szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban szerepel kettő darab, a jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat
szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban nem szerepel kettő darab, a jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-
profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet levételéről a
61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség a megalapozott gyanú közlését
követően haladéktalanul gondoskodik.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat
szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban nem szerepel kettő darab, a jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil, akkor a bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába e törvény alapján felvételre kerülő
szájnyálkahártya-törlet levételéről az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet - az érintett
befogadását követően haladéktalanul - gondoskodik.
(5)	A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2) bekezdése
szerinti büntetés-végrehajtási intézet a szájnyálkahártya-törlet levételét követően a mintavételhez
kapcsolódó belső azonosító kódot haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.
(6)	Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján a 4. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt adat
szerint az érintettel kapcsolatban a nyilvántartásban szerepelt kettő darab, a jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő DNS-profil és a szájnyálkahártya-törlet levételét erre
tekintettel nem végezték el, de a szakértői nyilvántartó szerv megállapítja, hogy időközben a DNS-
profil-nyilvántartásban az érintett személlyel kapcsolatban már nem tart nyilván adatot vagy abban
nem szerepel az érintetthez tartozó kettő darab, a jogszabályban meghatározott feltételeknek
megfelelő DNS-profil, akkor tájékoztatja a 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóságot vagy
ügyészséget, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézetet arról, hogy az
adatok törlése miatt a DNS-profil nyilvántartásba vételével kapcsolatban mintavételi kötelezettség
áll fenn. A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság vagy ügyészség, illetve a 65. § (2)
12
bekezdése szerinti büntetés-végrehajtási intézet a tájékoztatást követően a (3) vagy a (4) és az (5)
bekezdés szerint jár el.
(7)	Ha a 39. § (3) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj - és tenyérnyomatok azonosságát nem
állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a 61. § (1) bekezdése
szerinti nyomozó hatóságot vagy ügyészséget. A 61. § (1) bekezdése szerinti nyomozó hatóság
vagy ügyészség a tájékoztatást követően a (3) és az (5) bekezdés szerint jár el.
(8)	A mintaadásra kötelezett személyt az (1) bekezdésben meghatározott szerv - a mintavételt
megelőzően - tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.”
37.	§
A Bnytv. 96. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az arcképmás, az ujj- és
tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének,
illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai
szabályait; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit; továbbá a
nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
38.	§
A Bnytv. 98. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
„g) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia
elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011.
december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdése.”
39.	§
A Bnytv. a 98. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések”
40.	§
A Bnytv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § (1) E törvénynek a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak
bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a
bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal
összefüggésben más törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított 39. § (3) bekezdését, 61. § (2) és (3) bekezdését, 61/A. §-át, 62. § (1)
bekezdését, 65. §-át, 65/A. §-át, 66. §-át és 94. §-át a 2016. január 1-jét követően elrendelt
mintavételek esetében kell alkalmazni.
(2)	A bűnügyi nyilvántartó szerv e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 4/A. §-a szerinti
adatközlést a 2016. január 1-jét követően megindított büntetőeljárások esetén teljesíti.”
13
41. §
A Bnytv.
a)	10. §-ában az „a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.
évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)” szövegrész helyébe az „az 1978. évi IV. törvény vagy
a Btk.”,
b)	76/A. §-ában az „A bűnügyi nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a
bíróság megkeresése alapján továbbítja” szövegrész helyébe az „A nyomozó hatóság, az ügyészség
vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni”
szöveg lép.
42.	§
Hatályát veszti a Bnytv.
1.	4. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész,
2.	4. § (4) és (5) bekezdése,
3.	11. § (1) bekezdés b) és m) pontja,
4.	16. § (1) bekezdés b) és m) pontja,
5.	23. § b) és l) pontja,
6.	80. § (3) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés szerinti” szövegrész,
7.	96. § (2) bekezdés c) pontja.
7.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
43.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 89. §-át megelőző alcím
címe és a 89. §-a helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:
,,Az elítélt személyazonosságának megállapítása
89. § (1) A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát ellenőrzi.
(2)	A bv. intézet az ellenőrzés során a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok
alapján átveszi az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásában kezelt adatait és azokat összeveti a befogadás alapjául szolgáló
iratokban szereplő adatokkal.
(3)	Ha az átvett adatok tartalmaznak az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri
azonosító kódot, a bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében rögzíti az elítélt ujjnyomatát és
kezdeményezi a szakértői nyilvántartó szervnél a Bnytv. 82. § (5) bekezdés b) pontja szerinti
összehasonlítást. Az összehasonlítást elektronikus úton, az erre a célra szolgáló elektronikus
berendezés révén történő beolvasással kell elvégezni. Az ujj- és tenyérnyomat rögzítése az
összehasonlítás elvégzéséig tarthat.
14
(4)	Ha a (2) és (3) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzés eredményeként az elítélt
személyazonosságával kapcsolatban kétség merült fel, a bv. intézet a személyazonosság ellenőrzése
céljából az elítélt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványában vagy
tartózkodásra jogosító okmányában, ezek hiányában a befogadás alapjául szolgáló iratokban
szereplő adatok alapján elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével adatot
igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-
nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokból.
(5)	A (4) bekezdés alapján a bv. intézet az idegenrendészeti nyilvántartásokból az érintett
következő adatait veheti át:
a)	természetes személyazonosító adatait,
b)	állampolgárságára vonatkozó adatokat,
c)	arcképmását,
d)	aláírását, valamint
e)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító
okmánya okmányazonosítóját és az érvényességére vonatkozó adatokat.
(6)	Ha a (2)-(4) bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint illetékes rendőri
szervet keresi meg.
(7)	A (2)-(4) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a személyazonosság tisztázását követően
haladéktalanul törölni kell.”
44.	§
A Bv. tv. 326. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A befogadás során az IMEI a kényszergyógykezelt személyazonosságát ellenőrzi.
(2b) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében az IMEI a székhelye szerint illetékes rendőri
szervet keresi meg.”
45.	§
A Bv. tv. 347. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„347. § (1) A befogadás során a javítóintézet a fiatalkorú személyazonosságát ellenőrzi.
(2)	Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett személyazonosságának
megállapítása érdekében a javítóintézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.
(3)	A javítóintézet a befogadáskor
a)	a fiatalkorú adatait a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései szerint
nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: fiatalkorúak nyilvántartása) és személyi adatlapot állít ki
róla,
b)	a fiatalkorúról arcképmást készít, ami a ki- és belépés ellenőrzése érdekében kiállítandó
javítóintézeti azonosító kártyán használható.
15
(4)	A javítóintézeti kártya igazolja a fiatalkorú személyazonosságát.
(5)	A fiatalkorú a javítóintézetben nem tarthat magánál olyan tárgyat,
a)	amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabályba ütközik,
b)	amely a javítóintézet rendjét, biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellenőrzését, saját
vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélyezteti,
c)	amely alkalmas arra, hogy használatával a fiatalkorú - önállóan vagy másokkal közösen -
bűncselekményt kövessen el, vagy - amennyiben ellene büntetőeljárást folytatnak - a büntetőeljárás
eredményességét veszélyeztesse.”
46.	§
A Bv. tv. 387. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A befogadás során a végrehajtásért felelős szerv az előzetesen letartóztatott
személyazonosságát ellenőrzi.
(5)	Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, erről a végrehajtásért felelős szerv
a rendelkezési jogkör gyakorlóját értesíti.”
47.	§
A Bv. tv. 432. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A befogadás során a bv. intézet a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett
személyazonosságát ellenőrzi.
(1b) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint illetékes rendőri
szervet keresi meg.”
48.	§
A Bv. tv. 433. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A befogadás során az elkövető személyazonosságát ellenőrizni kell.
(1c) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében bv. intézet a székhelye szerint illetékes rendőri
szervet keresi meg.”
49.	§
A Bv. tv. 432. § (1) bekezdésében az „a (2) és (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)-
(3)	bekezdésben” szöveg lép.
8.	Záró rendelkezések
50.	§
16
Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.
51. §
E törvény
a)	30. és 33. §-a a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének
megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi
kerethatározatnak,
b)	31., 32., 34. §-a és 42. § 6. pontja a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 10. cikk (3) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
17
INDOKOLÁS
a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben
más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
hatályos rendelkezései alapján az ujj - és tenyérnyomat, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító
kódokat ügyhöz kötötten kezeli a bűnügyi nyilvántartási rendszer az egyes bűnügyi
résznyilvántartásokban. Egy személynek tehát akkor is leveszi az eljárást folytató nyomozó hatóság,
az ügyészség vagy az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet a mintáit, ha egy korábban
elkövetett bűncselekmény miatt folytatott büntetőeljárás okán már szerepelnek a biometrikus adatai
a nyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy ugyanattól a személytől az újabb büntetőeljárások esetén az
ismételt mintavétel tulajdonképpen felesleges, ez pedig komoly költséget jelent, illetve indokolatlan
munkaterhet okoz mind a mintavétel, mind a minták elemzése, feldolgozása során. Az
megállapítható, hogy az ujj- és tenyérnyomatok esetében fenn kell tartani a jelenlegi mintavételi
eljárás rendszerét, mert azok időközben az életkorral vagy külső körülmények miatt (például egy
mélyre hatoló sérülés) megváltozhatnak, de a szájnyálkahártya-törletekkel, illetve az ebből
megállapított DNS-profilokkal kapcsolatban szükségesnek és lehetségesnek mutatkozik a
mintavételi kötelezettség szűkítése és ennek megfelelően új eljárásrend kialakítása. Ez alapján pedig
olyan mintavételi protokoll kialakítását tartalmazza a Javaslat, amely révén elérhető, hogy ha egy
személlyel kapcsolatban a nyilvántartásban már szerepel az új szabályoknak megfelelő DNS-profil,
akkor az esetlegesen lefolytatandó újabb büntetőeljárásban ne legyen szükség ismételt mintavételre.
A Javaslat adatbiztonsági szempontok miatt, illetve a későbbi azonosítás megbízhatóságának
biztosítása érdekében olyan esetekben teszi lehetővé a DNS-profil-nyilvántartásba történő felvétel
céljából történő későbbi mintavétel mellőzését, ha a nyilvántartásban már kettő DNS-profil szerepel
az érintettől.
Az ujj- és tenyérnyomatok esetében pedig az új eljárásrend biztosítaná, hogy egy személytől
levett valamennyi ilyen biometrikus adat megőrizhető legyen a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
mindaddig, ameddig egyébként az érintett személy bűnügyi adatai a nyilvántartásban szerepelnek.
Ez növelheti a daktiloszkópiai adatok alapján végzendő, később szükségessé váló
személyazonosítás hatékonyságát.
A módosítást követően a biometrikus adatokhoz tartozó azonosító kódok (tehát nem maguk a
biometrikus adatok) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásának adattartalmává
válnak, ami sokkal hatékonyabb és átláthatóbb adatkezelést eredményez. Ezen túlmenően az
adatkezelés terén egy hatékonyabb, költségkímélőbb és alacsonyabb munkaleterhelést eredményező
nyilvántartás kialakítása érhető el azáltal, hogy a módosítás ésszerűsíti a mintavételi eljárást, az
adatkezelést és az adatigénylést is.
2.	A Javaslat másik lényeges pontja a Bnytv.-t érintő módosításokhoz is kapcsolódóan, hogy
jelentősen átalakítja a büntetés-végrehajtási intézetekben a befogadás során az elítéltek
személyazonosításával kapcsolatos eljárást. A módosítás egyik célja, hogy elkerülhetővé váljon a
felesleges ujjnyomatvétel a személyazonosítás során. A felesleges mintalevételek kizárásával
18
mentesíteni lehet a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetet (a továbbiakban: BSZKI) is a felesleges
szakértői munka elvégzésétől.
A másik cél, hogy az új eljárásrend révén hatékony eljárási eszközöket biztosítson a jogalkotó az
ún. bérrabság jelensége ellen. A Javaslat tehát azon társadalmi érdek érvényre juttatását kívánja
elősegíteni, hogy minden esetben biztosan annak a személynek a személyi szabadságát vonja el az
állam, akivel szemben a bíróság jogerős ítéletet hozott. Ennek érdekében rendelkezik a Javaslat
arról, hogy minden befogadott elítélt esetén el kell végezni az ujjnyomat révén történő
személyazonosítást az ujjnyomatok összehasonlítását egyszerűen és gyorsan biztosító megoldással.
Ennek érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben olyan elektronikus berendezések rendszerbe
állítására van szükség, amelyek segítségével elektronikus úton, csekély idő alatt lehetőség nyílik az
érintett ujjnyomatának a BSZKI által vezetett bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásában kezelt daktiloszkópiai adatokkal való összehasonlítására.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-5. §-hoz
A Javaslatnak a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) módosítására
vonatkozó rendelkezései a büntetés-végrehajtási intézetekben a befogadás során az elítéltek
személyazonosításával kapcsolatos eljárás módosítására vonatkoznak. Ezen rendelkezések alapján,
ha a bűnügyi nyilvántartási adatok, illetve az ujjnyomat összehasonlítása során kétség merül fel a
befogadni kívánt személy személyazonosságával kapcsolatban, akkor a büntetés-végrehajtási
intézetnek lehetősége nyílik arra, hogy a különböző, a személyazonosítást lehetővé tevő állami
nyilvántartásokból történő adatlekérdezés révén az érintett kétséges személyazonosságát tisztázni
tudja. A Javaslat ennek megfelelően, a megfelelő adatkezelési szabályozás kialakítása érdekében
módosítja a szóban forgó nyilvántartásokra vonatkozó törvényeket és megjeleníti azokban a
büntetés-végrehajtási intézetek adathozzáférési jogosultságát, illetve pontosan meghatározza a
nyilvántartásokból átvehető személyes adatok körét. A következő nyilvántartásokból vehet át
adatokat a büntetés-végrehajtási intézet: a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a közúti
közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból, illetve az
idegenrendészeti nyilvántartásokból.
a 6., 14. §-hoz és a 42. § 1-5. pontjához
A Bnytv. módosítása a gyakorlatban betöltött, illetve a módosítás alapján betölteni tervezett
tényleges funkciója alapján határozza meg a belső azonosító kód új fogalmát és végzi el ezzel
egyidejűleg az új funkciónak megfelelő technikai módosításokat.
a 7. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján az ujj- és tenyérnyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó
azonosító kódokat ügyhöz kötötten kezeli a bűnügyi nyilvántartási rendszer az egyes bűnügyi
résznyilvántartásokban. A módosítást követően ezek az adatok a személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásának adattartalmává válnak, ami sokkal hatékonyabb és átláthatóbb
adatkezelést eredményez.
A módosítás abból indul ki, hogy a mintaadási kötelezettség az érintett személyt terheli, amely
kötelezettség teljesítése során adott ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-minta a személyt
19
azonosítja, ezért az ezekre vonatkozó azonosító kódok nyilvántartása a személyazonosító adatok
között célszerű.
Ezen túlmenően az adatkezelés terén egy hatékonyabb, költségkímélőbb és alacsonyabb
munkaterhelést eredményező nyilvántartás kialakítása érhető el a módosítással. Az adatigénylőnek
elegendő lesz a saját eljárásában érintett személyről a személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartásában tárolt adatokat megismerni a szükséges információhoz, nem kell lekérdeznie az
összes bűnügyi nyilvántartást, valamint nem kell hozzáférnie a bűnügyi és biometrikus adatok
nyilvántartásaihoz sem. Az adatkezelőknek pedig egy, a jelenleginél kevesebb adatot tartalmazó
nyilvántartást kell naprakészen tartaniuk annak ellenére, hogy egy új adatkör is a nyilvántartás
részévé válik.
Ez az új adatkör arról ad az adatigénylőnek információt, hogy a mintaadásra kötelezett
személlyel szemben fennáll-e a mintavételi kötelezettség, vagyis a személy rendelkezik-e a
jogszabály által meghatározott feltételnek megfelelő DNS-profillal.
a 8. §-hoz
Ha az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil nyilvántartásban történő kezelésének feltételei
fennállnak, a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv küldi meg a
szakértői nyilvántartó szerv részére.
Az a tény, hogy kezelnek-e az érintett személyről a jogszabályban meghatározott feltételeknek
megfelelő DNS-profilt, kizárólag a szakértői nyilvántartó szerv által ismert és vizsgálható
információ, ezért azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére a szakértői nyilvántartó szerv küldi meg a
szakrendszeri azonosító kód megküldésével.
A szakértői nyilvántartó szerv a minta elemzését követően az ujj-és tenyérnyomatot, valamint a
DNS-profilt szakrendszeri azonosító kóddal látja el, amelyet megküld a bűnügyi nyilvántartó
szerv részére. Ezzel egyidejűleg azokat az adatokat, amelyek a nyilvántartásba vételhez és a két
szerv közötti kommunikációhoz ugyan szükségesek, de azok további kezelése a szakértői
nyilvántartó szerv számára nem indokolt, törli.
a 9. §-hoz, a 20-21. §-hoz és a 27-28. §-hoz
Az érintettnek a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában kezelendő adatainak
nyilvántartási ideje kétféle lehet, a módosítás a hatályos szabályozáshoz képest újdonságot hoz.
Egyrészt az érintettel szemben történt mintavétel tényét, másrészt a minták eredményes
feldolgozásának tényét jelentő azonosító kódok addig képezhetik a személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásának adattartalmát, amíg az érintettel szemben fennáll a mintavételi
kötelezettség.
Az ujj- és tenyérnyomatot, valamint a DNS-profilt a hozzájuk tartozó kódokkal együtt csupán
addig lehet kezelni, amíg annak törvényi alapja fennáll. Ezt az alapot pedig az érintettel szemben
folyó büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény, illetve a büntetőeljárásban kiszabott
szankció határozza meg. Ez a szabály egyformán érvényesül mind a két biometrikus azonosító
tekintetében.
a 10-13. §-hoz
A külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a külföldi bíróság által kiszabott szankcióra
vonatkozó végrehajtási adatok a bűnügyi nyilvántartási rendszer adattartalmát képezik. Ezen
20
adatok adatközlője az a bíróság, amely előtt az eljárás befejeződött, illetve amely előtt a határozat
jogerőre emelkedett.
Az egyes külföldi elítéléseknek magyar bíróság általi elismerésekor és ezáltal a magyar
bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő nyilvántartásba vételekor azonban sok esetben a
nyilvántartó szerv még nem rendelkezik végrehajtási adatokkal, mert a bíróság azokat nem közli a
nyilvántartó szervvel vagy azok csak később szerezhetőek be. Ha a szabadságvesztés büntetés
végrehajtását nem adják át Magyarországnak, úgy ezek az adatok kizárólag a külföldi szervektől
szerezhetők be.
A módosítás a fentiek érdekében lehetővé teszi a bűnügyi nyilvántartó szervnek, hogy a
külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat
bejegyezhesse az egyes résznyilvántartásokba, meghatározza továbbá, hogy mely időpont
tekinthető a foganatba vétel időpontjának. A Javaslat rendezi továbbá azt a kérdést is, hogy a
külföldi ítélet elismerése esetén az adatok meddig szerepelhetnek a bűnügyi nyilvántartásokban.
Ennek érdekében a módosítás vélelmeket állít fel arra vonatkozóan, hogy mikor kell kitöltöttnek
tekinteni a szankciót.
A Bnytv. 13. § új (2) bekezdése azt az esetet rendezi, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet
érvényének az elismerésekor közli a Bnytv. 11. § (1) bekezdés k) pont kg) pontjában szereplő
adatot, azaz a törvényi mentesítés várható időpontját. A Bnytv. 13. § új (3) bekezdésében
megfogalmazott rendelkezés pedig azt a helyzetet hivatott szabályozni, amikor az elismerésről
döntő bíróság nem közli a törvényi mentesítés várható időpontját és erre tekintettel állapítja meg
azon szabályt, amely révén minden esetben egyértelműen kiszámítható a bűntettesek
nyilvántartásából történő törlés időpontja.
a 15-19. §-hoz és a 35. §-hoz
Az ujj- és tenyérnyomathoz tartozó belső azonosító kód és szakrendszeri azonosító kód addig
képezi a bűnügyi nyilvántartási rendszer részét, amíg a személlyel szemben fennáll az ujj - és
tenyérnyomat kezelésének jogalapja és egyben kötelezettsége. Ellentétben tehát a jelenlegi
szabályozással és gyakorlattal, a levett minták nem kerülnek selejtezésre akkor, amikor a
mintavételt megalapozó büntetőügy adatai törlődnek, hanem addig maradnak a nyilvántartás
részei, amíg a személlyel szemben az adatkezelés jogalapja fennáll. Az újonnan levett minták nem
is váltják fel a korábbit, a mintákat a nyilvántartás egymás mellett kezeli majd. A korábban levett
minta ugyanis referenciamintaként bír jelentőséggel, hiszen az újonnan levett minták esetén az a
tény, hogy a személy ugyanazon személy, mint akitől a legelső mintát levették, kizárólag így
igazolható. Emellett ennek a megoldásnak praktikus oka is van, hiszen egy később levett minta
minősége lehet rosszabb, mint a már nyilvántartotté.
a 22-26. §-hoz és a 36. §-hoz
A mintavétel a DNS-profil meghatározása érdekében az új szabályozás révén úgy változik,
hogy ha az érintettről a nyilvántartás adatai szerint kezelnek kettő darab, a külön jogszabálynak
megfelelő DNS-profilt, akkor nem kerül sor újabb mintavételre.
A Javaslat adatbiztonsági szempontok miatt, illetve a későbbi azonosítás megbízhatóságának
biztosítása érdekében olyan esetekben teszi lehetővé a DNS-profil-nyilvántartásba történő felvétel
céljából történő későbbi mintavétel mellőzését, ha a nyilvántartásban már kettő DNS-profil szerepel
az érintettől. Ennek oka, hogy csak legalább két különböző mintavétel azonos vizsgálati eredménye
zárhatja ki az esetleges mintacseréből, adminisztratív hibából következő téves adatkapcsolatot a
DNS-profil és az érintett személy között.
21
A módosítás szabályozza a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljának nyilvántartásába
felvett adatok nyilvántartási idejét, valamint meghatározza, hogy a bűncselekmény miatt jogerősen
elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában kinek az adatait kell nyilvántartani.
A módosítás rendezi az adatkezelés rendjét arra az esetre nézve, amikor az érintett személynek
a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették a DNS-profilját, majd a bíróság bűnösséget
megállapító ítélet hozott, illetve arra az esetre nézve is, amikor a büntetőeljárás során a DNS-
minta felvételének feltételei nem álltak fenn, de ez a bíróság ítéletével megváltozott.
A módosítás meghatározza az új rendszerű DNS-mintavétel szabályait, és ezzel egyidejűleg a
személyazonosítás egy új eljárási rendjét.
a 29. §-hoz
A módosítás azt célozza, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a feladata végrehajtásához
szükséges valamennyi adathoz hozzá tudjon férni.
a 30. és 33. §-hoz
A bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének
megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat
(a továbbiakban: kerethatározat) 6. cikk (2) és (3) bekezdésének a teljes és hézagmentes átültetését
szolgálják ezek a rendelkezések.
A kerethatározat 6. cikk (2) bekezdése szerint bárki - akár magyar állampolgár
Magyarországon - terjeszthet elő kérelmet a rá vonatkozó információkkal kapcsolatban, és ekkor
a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam a nemzeti joga alapján megkeresheti azt a további
tagállamot, amellyel - tudomása szerint - a megkereső személy kapcsolatba hozható (pl.:
lakóhely, állampolgárság). A megkereső tagállam a megkeresett tagállam által küldött információt
a saját adattovábbításával egyidejűleg megküldi az érintett személynek. Ez egy lehetőség és nem
kötelezettség, amelyet a Bnytv. jelenleg nem szabályoz. A Bnytv. javaslat szerinti 79/A. § (1)
bekezdése ezt a hiányosságot pótolja.
A kerethatározat 6. cikk (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a megkereső személy
állampolgársága a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamétól eltérő, akkor az
állampolgárság szerinti tagállam megkeresése nem csak lehetőség, hanem kötelezettség. A
megkereső tagállam a megkeresett tagállam által küldött információt a saját adattovábbításával
egyidejűleg megküldi az érintett személynek. Ezt a szabályt sem tartalmazza jelenleg a Bnytv., a
Bnytv. javaslat szerinti 79/A. § (2) bekezdése ezt a rendelkezést iktatja be a törvénybe.
a 31., 32. és 34. §-hoz
A gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia
elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011.
december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 10.
cikke a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények ismételt elkövetésének elkerülése
érdekében előírja a tagállamok számára, hogy tegyék lehetővé, hogy a munkáltató tájékozódni
tudjon arról, hogy az alkalmazni kívánt személyt nem ítélték-e el ilyen bűncselekmény
elkövetéséért vagy nem áll-e a kiskorúakkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó
tevékenység gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt. A szóban forgó irányelvi rendelkezés az ilyen
22
irányú információcserét az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (a
továbbiakban: ECRIS) keresztül rendeli megvalósítani.
A hatályos magyar szabályozás értelmében az ECRIS rendszeren keresztül valamely tagállam
illetékes hatóságától érkező adatigénylésre a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatok csak
büntetőeljárás céljából adhatók át. A büntetőeljárástól eltérő célból - mint amilyen az irányelv
szerint a munkáltató tájékoztatása - adat kizárólag az érintett személy írásbeli kérésére, írásbeli
hozzájárulásával továbbítható, és kizárólag az érintett személy részére, az ECRIS rendszeren
keresztül nem.
Az irányelv 10. cikk (1) bekezdése azt a kötelezettséget írja elő a tagállamok számára, hogy
lehetővé kell tenniük, hogy az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmény miatt elítélt természetes
személy átmenetileg vagy véglegesen eltiltható legyen legalább az olyan szakmai tevékenység
gyakorlásától, amely a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással jár.
Az irányelv 10. cikk (2) bekezdése meghatározza továbbá, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk
kell azt is, hogy ha egy munkáltató gyermekekkel való kapcsolattartással járó tevékenységre kíván
alkalmazni egy munkavállalót, akkor a munkáltató jogosult legyen a nemzeti joggal összhangban
bármely megfelelő módon tájékozódni arról, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szerepel-e
bejegyzés az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmény miatti elítélésről. Az irányelv utal arra is,
hogy ezen információról a munkáltató például megkeresés alapján vagy az érintett személyen
keresztül tájékozódhat.
A kizárólag az eredmény tekintetében kötelező 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél -
vagyis az, hogy a munkáltató a szükséges információkkal rendelkezzen - jelenleg az érintett
személyen keresztül történő tájékoztatásnyújtás lehetőségével valósul meg. Az érintett a részére
kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatásával tudja tájékoztatni a munkáltatót.
Az irányelv 10. cikk (3) bekezdése alapján a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges
intézkedéseket ahhoz, hogy az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekményekkel összefüggő
elítélésekről szóló információkat a kerethatározat által megállapított eljárásokkal összhangban
továbbítsák, amennyiben hozzájuk erre irányuló, az érintett hozzájárulásával és a kerethatározat 6.
cikke alapján benyújtott kérelem érkezik.
A kerethatározat szerinti adatcsere nemzeti szintű részletszabályairól a Bnytv. 80-80/A. §-a
rendelkezik.
A fentiek alapján a Bnytv. olyan irányú módosítása vált indokolttá, amely a büntetőeljárástól
eltérő célból érkező kérelmek közül kizárólag az irányelvre hivatkozva érkezett kérelmek
tekintetében teszi lehetővé az ECRIS-en keresztüli adattovábbítást. Ilyen kérelem esetén kizárólag
az irányelv hatálya alá tartozó bűncselekmények miatti korábbi elítélésekről szolgáltatható adat a
megkereső tagállamnak.
A Javaslat szerinti módosítás elfogadását követően tehát, ha a bűnügyi nyilvántartó szervhez
olyan kérelem érkezik, amelynek célja a gyermekekkel való közvetlen és rendszeres
kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység folytatásával összefüggő
munkáltatói információkérés, akkor a magyar hatóság az ECRIS-en keresztül fog választ adni.
a 37. §-hoz és a 42. § 7. pontjához
A módosítás felhatalmazást ad a rendészetért felelős miniszternek, hogy az arcképmás, az ujj - és
tenyérnyomat, a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, továbbá az
23
ujj- és tenyérnyomat, valamint szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait,
továbbá a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit, és a nyilvántartás
technikai vezetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg, ezzel egyidejűleg elvégzi a
szükséges technikai módosítást.
a 38. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
a 39. §-hoz
A módosítás új alcím címet iktat be a Bnytv.-be.
a 40. §-hoz
A módosítás átmeneti rendelkezésekkel egészíti ki a Bnytv-t, amelyben kimondja, hogy a
biometrikus adatokhoz kapcsolódó mintavételi rendre, az adatok nyilvántartására és az adatigénylés
szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépést követően elrendelt mintavételek esetében
kell alkalmazni.
a 41. §-hoz
Az a) pont technikai jellegű módosítást tartalmaz. A b) pontban foglalt módosítás révén
egyértelművé válik, hogy a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel
jogosult átvenni az európai unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásából az adatokat.
a 42. § 6. pontjához
A Javaslat 33. §-ához kapcsolódó technikai jellegű módosítást tartalmaz.
a 43. §-hoz
A Javaslat alapján - ellentétben a Bv. tv. hatályos 89. § (1) bekezdésével - minden befogadott
elítélt esetén el kell végezni egyrészt a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és
fényképek nyilvántartásában kezelt adatokkal való összevetést, másrészt az ujjnyomat révén történő
személyazonosítást. Az utóbbi elvégzése érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben olyan
elektronikus berendezések rendszerbe állítására van szükség, amelyek segítségével elektronikus
úton, csekély idő alatt lehetőség nyílik az érintett ujjnyomatának a BSZKI által vezetett bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt daktiloszkópiai adatokkal való
összehasonlítására.
A rendszer automatikusan jelzi az egyezést. Ez biztos módszert kínál arra, hogy minden elítélt
esetében gyors és költséghatékony módon lehessen meggyőződni arról, hogy az a személy kezdi el
a büntetés letöltését, akivel szemben a bíróság erről határozott. Ha a BSZKI arról tájékoztatja a
büntetés-végrehajtási intézetet, hogy nem volt eredményes az összehasonlítás, akkor a Javaslat
további lehetőségeket biztosít a büntetés-végrehajtás részére annak érdekében, hogy a különböző, a
személyazonosítást lehetővé tevő állami nyilvántartásokból történő adatlekérdezés révén az érintett
kétséges személyazonosságát tisztázni tudja.
24
Ha a nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetés sem hozott eredményt, végső esetben
a büntetés-végrehajtási intézet az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a
székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.
a 44-49. §-hoz
A fentebb ismertetett, a befogadás során történő személyazonosítási eljárás nem minden
büntetőjogi szankció, illetve kényszerintézkedés végrehajtása esetén alkalmazható. A Javaslat ezen
rendelkezései ezért minden olyan szankció, kényszerintézkedés esetén, amelyek esetében csak
iratok alapján történő személyazonosításra van szükség, kifejezetten rögzítik ezt. A Javaslat alapján
a szabadságvesztés (ideértve a pénzbüntetés vagy közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést
is) és az elzárás esetén történő befogadás esetén alkalmazandó a fentebb ismertetett, hatékony
személyazonosítást biztosító eljárásrend.
az 50. §-hoz
A rendelkezés a hatálybaléptetés időpontját tartalmazza.
az 51. §-hoz
Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
25