﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6241. számú
törvényjavaslat
egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra
átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. szeptember
1
2015. évi ... törvény
egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos
kérdések rendezéséről
1. A törvény hatálya
1. §
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött, olyan még meg nem szűnt devizaalapú
kölcsönszerződésre, amely nem érintett az Fttv. 4. alcíme szerinti forintra átváltásban és
b)	a pénzügyi intézmény által már felmondott fogyasztóval kötött devizaalapú
kölcsönszerződésből eredő, a pénzügyi intézmény vagy a vele összevont alapú felügyelet alá tartozó
pénzügyi intézmény által devizában még nyilvántartott követelésre,
amelynek kötelezettje 2015. augusztus 31-én fogyasztó.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki
a)	az ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogként alapított zálogjogot is -
fedezete mellett nyújtott
aa)	devizaalapú kölcsönszerződésre,
ab)	már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő követelésre,
b)	a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó devizaalapú kölcsönszerződésre,
c)	a deviza értékpapír vagy deviza betét fedezete mellett nyújtott devizaalapú kölcsönszerződésre,
d)	a törvény hatálybalépése előtt forintosított devizaalapú kölcsönszerződésre.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
(1)	E törvény alkalmazásában:
1.	átmeneti fizetési könnyítés: devizaalapú kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési
kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött
olyan - futamidő módosításnak nem minősülő - megállapodás, amelynek eredményeként a
fogyasztót a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt
fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli;
2.	devizaalapú kölcsönszerződés: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban
vagy devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;
3.	Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró
MNB;
4.	Fhtv.: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;
5.	fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontjában meghatározott fogyasztó;
6.	főadós: azon adós, aki a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban az adósok közül az első helyen
szerepel, amennyiben ez nem állapítható meg, úgy az, akinek a címére a devizaalapú
kölcsönszerződéssel kapcsolatos időszakos tájékoztatási kötelezettségét a pénzügyi intézmény
teljesíteni köteles;
7.	Fttv.: az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a
kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény;
8.	Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény;
9.	kamatfelár-változtatási mutató: az Fhtv.-ben ilyenként meghatározott mutató;
10.	kamatváltoztatási mutató: az Fhtv.-ben ilyenként meghatározott mutató;
2
11.	Khrtv: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény;
12.	MNB: Magyar Nemzeti Bank;
13.	MNB törvény: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény;
14.	pénzügyi intézmény: a Hpt. 7. § (1) bekezdése szerinti, magyarországi székhelyű vagy
Magyarországon fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény;
15.	pénzügyi lízingszerződés: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontjában foglalt feltételeknek
megfelelő szerződés;
16.	referencia-kamatláb: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott kamatláb.
(2)	E törvény alkalmazásában
a)	törlesztőrészleten a lízingdíjat,
b)	követelésen a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló követelést (ideértve különösen a
tőketartozás összeget és maradványértéket),
c)	ingatlanon alapított jelzálogjogon, az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésnél a
lízingbeadó tulajdonában álló, de a lízingbevevő használatába adott ingatlant mint fedezetet
is érteni kell.
(3)	E törvény alkalmazásában a futamidő hosszabbítása nem jelent tehernövekedést.
3.	Közös szabályok
3.	§
A pénzügyi intézmény köteles az e törvény hatálya alá tartozó
a)	devizaalapú kölcsönszerződések alapján fennálló, devizában nyilvántartott követelését a 4.
alcímben foglaltak alapján forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás),
b)	már felmondott fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződésből eredő devizában
nyilvántartott követelését az 5. alcímben foglaltak alapján forintkövetelésre átváltani.
4.	§
(1)	A pénzügyi intézmény az e törvény szerinti tájékoztatását a főadós részére küldi meg. A
tájékoztatást a főadós által a (2) bekezdés szerinti bejelentett, ennek hiányában azon értesítési címre
postázza tértivevényes levélben, amely címre a devizaalapú kölcsönszerződéssel kapcsolatos
időszakos tájékoztatását teljesíteni köteles. A megküldés időpontjának a tájékoztató levél postára
adásának időpontját kell tekinteni.
(2)	Ha a főadós értesítési címe a főadós által utoljára bejelentett értesítési címtől eltér, a
főadósnak 2015. október 31-ig írásban be kell jelentenie az új értesítési címét a pénzügyi
intézménynek. Értesítési címként azt a címet kell bejelenteni, amelyre a főadós a pénzügyi
intézmény küldeményeit várja.
(3)	Az adós, az adóstárs, a kezes vagy a zálogkötelezett igazolható módon írásban kérheti a
pénzügyi intézménytől, hogy részére a tájékoztatás másolatát küldje meg. A másolatra jogosult
személy a másolat iránti kérelmét - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - legkésőbb az 5. §
(1)	bekezdés szerinti közzétételt követő 30. napig terjesztheti elő. Levélben történő kérés esetén a
másolat kérése időpontjának a könyvelt küldemény postára adásának időpontját kell tekinteni.
(4)	A 4. alcímben foglaltak teljesítéséhez kapcsolódóan a főadós 2015. december 15-től 2016.
január 15-ig kérheti a pénzügyi intézménytől a tájékoztatás másolatát.
(5)	A pénzügyi intézmény a másolatot az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 5
munkanapon belül tértivevényes levélben küldi meg vagy egyéb igazolható módon adja át a
másolatra jogosult részére. Tértivevényes levél esetén a megküldés időpontjának a másolat postára
adásának időpontját kell tekinteni. A másolat kiadásához joghatás nem fűződik.
3
(6)	Ha a főadós részére a 8. § (1) bekezdés vagy a 18. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a főadós
halála miatt nem kerül kézbesítésre, a pénzügyi intézmény az adóstárs részére küldi meg a
tájékoztatást, aki a részére történt kézbesítést követő 30 napon belül jogosult a 13. § (1) bekezdés és
a 18. § (3) bekezdés szerinti jognyilatkozatot megtenni.
5.	§
(1)	Ha a pénzügyi intézmény a 4. vagy az 5. alcímben foglalt tájékoztatását valamennyi főadós
részére megküldte, ennek tényét 15 napon belül valamennyi, ügyfélfogadásra nyitva álló
helyiségében azonos nappal kifüggeszti és azt egyidejűleg - ha rendelkezik internetes honlappal -
internetes honlapján is közzéteszi.
(2)	Amennyiben a tájékoztató levél „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „elköltözött”,
„kézbesítés akadályozott”, „cím nem azonosítható” vagy „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik
vissza, akkor a kézbesítés időpontja az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 30. nap.
6.	§
(1)	A devizaalapú kölcsönszerződés módosítását, illetve a követelés módosított összegét nem kell
közjegyzői okiratba foglalni, a devizaalapú kölcsönszerződésről korábban készített közjegyzői
okirat a módosított szerződés tartalmának keretei között érvényes.
(2)	A devizaalapú kölcsönszerződés e törvény alapján történő módosítása, illetve a követelés
módosított összege nem akadályozza azt, hogy az okiratot készítő közjegyző
a)	a devizaalapú kölcsönszerződésről szóló közjegyzői okiratot, vagy
b)	a magánokiratba foglalt devizaalapú kölcsönszerződés alapján a fogyasztó által tett egyoldalú
kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratot, vagy
c)	a devizaalapú kölcsönszerződéssel összefüggésben bármilyen zálogjoggal biztosított követelést
tartalmazó közjegyzői okiratot
végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása csak a
módosított kölcsönszerződés, illetve az e törvény alapján forintra átváltott követelésnek
megfelelően kérhető.
(3)	A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése esetén a kielégítési jog csak a
módosított kölcsönszerződés keretei között, illetve az e törvény alapján forintra átváltott követelés
erejéig gyakorolható.
(4)	Az e törvény alapján módosított fogyasztói kölcsönszerződést az eredeti fogyasztói
kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló zálogjog változatlanul biztosítja, a zálogszerződés és a
bejegyzett zálogjog módosítása a követelés pénznemének változása esetén sem szükséges.
(5)	Ha a fogyasztói kölcsönszerződés fedezetéül alapított zálogjog devizaneme eltér az e törvény
alapján módosított tartalmú fogyasztói kölcsönszerződés devizanemétől, akkor a zálogjog
összegének forintban meghatározandó összege megállapítása során a 12. §-ban meghatározott
árfolyam alkalmazandó.
4.	Devizaalapú kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosítása
7.	§
(1)	A pénzügyi intézmény köteles az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti devizaalapú
kölcsönszerződéseinek forintra átváltáshoz kapcsolódó szerződésmódosítását az ezen alcímben
meghatározottaknak megfelelően kezdeményezni.
4
(2)	A szerződés módosításának napja - ha az érintett fogyasztó nem él a 13. §-ban meghatározott
lehetőséggel - a 8. §-ban meghatározott tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap.
(3)	A szerződés módosításának hatálya a 2015 novemberében fizetendő összeg esedékességének
napjára, de legkésőbb 2015. december 1-jére visszamenőleg áll be azzal, hogy a forintosításra
kerülő összeg
a)	a 2015 novemberi esedékességi napot követő,
b)	2015. december 1-jei hatálybalépés esetén a 2015. december 1-jét követő
fennálló tartozásra vonatkozik.
(4)	A devizaalapú kölcsönszerződés biztosítására szolgáló zálogjog, egyéb biztosíték és kezesség
fennmarad, a szerződés e törvény alapján történő módosításához a kezes, és - ha a devizaalapú
kölcsönszerződés kötelezettje és a zálogkötelezett eltérő személy - a zálogkötelezett hozzájárulása
nem szükséges.
8.	§
(1)	A pénzügyi intézmény 2015. december 15-ig köteles a devizalapú kölcsönszerződések forintra
átváltáshoz kapcsolódó módosított szövegét elkészíteni, valamint a módosuló rendelkezések
szövegét tértivevényes levélben az érintett főadósnak megküldeni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott levélnek tartalmaznia kell a forintra átváltásról szóló,
legalább az 1. mellékletben meghatározott tartalmi elemeket magában foglaló tájékoztatást is,
továbbá
a)	a szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19. napján az MNB által hivatalosan
jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő esedékes törlesztő részleteket, valamint
b)	a szerződésmódosítás hatálybalépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztő
részleteket
tartalmazó törlesztési táblázatot.
9.	§
(1)	A devizaalapú kölcsönszerződések ezen alcím szerinti módosítása az ügyleti kamat, díj,
költség mértéke tekintetében az érintett fogyasztóra nem lehet hátrányosabb.
(2)	Nem tekinthető hátrányosabbnak az ügyleti kamat mértéke, amennyiben a devizaalapú
kölcsönszerződés alapján fennálló, eltérő kamatozású összegekből álló követelés esetén a forintra
átváltás utáni tőketartozás vonatkozásában felszámítandó ügyleti kamat mértéke legfeljebb a
forintra átváltáskor fennálló, eltérő kamatozású tőketartozások összegével súlyozott kamatláb.
(3)	Az adós, illetve több adós esetén valamennyi adóstárs együttesen kezdeményezheti a pénzügyi
intézménynél a szerződés futamidejének rövidítését a magasabb törlesztő részlet vállalása mellett.
10.	§
(1)	A fix kamatozású devizalapú kölcsönszerződések módosított szövegét fix kamatozásúként, a
referencia-kamatlábhoz kötött devizaalapú kölcsönszerződések módosított szövegét forint alapú
referencia-kamatozásúként, a kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású devizaalapú
kölcsönszerződések módosított szövegét kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozásúként kell
elkészíteni.
(2)	A referencia-kamatlábhoz kötött devizaalapú kölcsönszerződések esetén a módosított forint
alapú referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni,
hogy az tartalmilag - így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve - megfeleljen
a szerződésmódosítást megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint kamatfelár-
változtatási mutatónak. Ha a módosított referencia-kamatláb a módosítás hatálybalépésének napján
5
magasabb, mint a szerződésmódosítást megelőzően alkalmazott referencia-kamatláb, akkor a
különbözetet a kamatfelár terhére kell érvényesíteni.
(3)	A kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású devizaalapú kölcsönszerződések esetén a
kamatváltoztatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti
kamatváltoztatási mutatónak.
(4)	Az a díj, jutalék és költség, amelyet a devizaalapú kölcsönszerződés az e törvény
hatálybalépése előtt érvényesen tartalmazott, a szerződés része marad.
11.	§
(1)	A devizaalapú kölcsönszerződések módosított szövegét a pénzügyi intézmény egyenlő
összegű (annuitásos) törlesztő részletű kölcsönszerződésként készíti el, amely nem érinti a pénzügyi
intézmény által adott átmeneti fizetési könnyítés hatályát.
(2)	Az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet meghatározásakor a tőketartozásba a
késedelmes követelésrészt (tőke, kamat, késedelmi kamat, díj) és a már megszolgált, de még nem
esedékes követeléseket is bele kell számítani oly módon, hogy a forintra átváltás időpontjában már
forintban nyilvántartott követelésrész forint összege és a forintra átváltás időpontjában devizában
nyilvántartott késedelmes követelésrész 12. § (1) bekezdés szerinti devizaárfolyammal forintra
átváltott összege növeli a forintra átváltáskor meghatározott induló tőketartozás összegét.
(3)	A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott kölcsönszerződés módosított
szövegét - ideértve a futamidő esetlegesen szükséges hosszabbítását is - úgy állapítja meg, hogy a
módosított szerződés alapján 2015 decemberétől fizetendő első törlesztő részlet
a)	kizárólag akkor lehet több, mint a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban
fizetendő összeg - ide nem értve az eseti jellegű szolgáltatások miatt felszámítandó összeget -
számtani átlagának 115%-a, ha a devizalapú kölcsönszerződés módosítást követő teljes futamideje
- a szerződéskötéstől számítva - eléri a 12 évet, valamint
b)	nem lehet több, mint a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban fizetendő összeg -
ide nem értve az eseti jellegű szolgáltatások miatt felszámítandó összeget - számtani átlagának
125%-a,
ide nem értve azt, amennyiben a fogyasztó a 9. § (3) bekezdése alapján kéri a szerződése
futamidejének rövidítését.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában a három hónapban fizetendő összeg számtani átlagának
meghatározásakor az átmeneti fizetési könnyítés hatását figyelmen kívül kell hagyni.
(5)	Amennyiben a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban a törlesztőrészlet forinttól
eltérő devizanemben fizetendő, a (3) bekezdés szerinti számításhoz a törlesztőrészlet forintban
meghatározott összegét a 12. § (1) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani.
12.	§
(1)	A forintra átváltásnál alkalmazott árfolyam a 2015. augusztus 19. napján az MNB által
hivatalosan jegyzett devizaárfolyam.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti devizaárfolyam magasabb, mint az Fttv. 10. §-a szerinti
devizaárfolyam, akkor a pénzügyi intézmény a fogyasztóval szemben elengedi a
kölcsönszerződésből eredő követelésének a devizaárfolyam különbözetére eső részét.
(3)	A követelés elengedésének kiszámításakor a követelés összegében nem kell figyelembe venni
a már lejárt esedékességű vagy már forintra átváltást megelőzően forintban nyilvántartott részt.
(4)	A fogyasztó (2) bekezdés szerinti tartozása csökkentésének, valamint csökkentésre eső
kamat- és kamatjellegű kiadásainak 50%-át a pénzügyi intézmény viseli, 50%-át az állam - külön
törvényben meghatározott módon - átvállalja.
6
(5)	A pénzügyi intézmény a (2) bekezdés szerinti követelés elengedés mértékét a fogyasztóval
szemben utóbb nem jogosult érvényesíteni, kivéve, ha a fogyasztó a 13. § szerint kezdeményezte a
devizaalapú kölcsönszerződése forintosításának mellőzését.
13.	§
(1)	Az érintett fogyasztó a devizalapú kölcsönszerződések forintra átváltott, módosított
szövegének kézbesítését követő 30 napon belül
a)	igazolható módon írásban nyilatkozhat arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el
vagy
b)	jogosult a szerződést díj-, költség- és jutalékmentesen igazolható módon, írásban felmondani.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok postai úton történő megküldése esetén az ajánlat
elutasításának vagy a felmondás időpontjának a könyvelt küldemény postára adásának időpontját
kell tekinteni.
(3)	A fogyasztó (1) bekezdés a) pontja szerinti jognyilatkozatának egyértelműen tartalmaznia kell
azt, hogy a szerződés módosításához nem járul hozzá. A fogyasztó a pénzügyi intézmény
ajánlatának elutasításával vagy elfogadásával kapcsolatban jogfenntartással nem élhet.
(4)	A fogyasztó (1) bekezdés szerinti jognyilatkozatát, vagy annak elmaradását az általa
esetlegesen megtett jogfenntartó nyilatkozat figyelmen kívül hagyásával kell értelmezni.
(5)	Ha a fogyasztó határidőben nem élt az (1) bekezdésben foglaltakkal, úgy kell tekinteni, hogy a
pénzügyi intézmény által megküldött, e törvény rendelkezéseinek megfelelő szerződésmódosításra
vonatkozó ajánlatot teljes körűen elfogadta, és a szerződés közös megegyezéssel módosult.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok megtételére adóstársak együttes,
egybehangzó nyilatkozatával van mód.
(7)	A szerződés felmondása esetén a fogyasztó fennálló kötelezettségei a forintra váltást
megelőző eredeti szerződési feltételeknek megfelelően egy összegben esedékessé válnak, amelyet
legkésőbb a szerződés szerinti rendes felmondási idő utolsó napjáig - rendes felmondási idő
kikötésének hiányában 30 napon belül - köteles teljesíteni.
(8)	Ha a fogyasztó a szerződés egyedüli kötelezettje, és a fogyasztó halála miatt hagyatéki eljárás
van folyamatban, a szerződésből eredő tartozás forintra átváltása a jogosult hozzájárulása nélkül
megtörténik azzal, hogy az örökös a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 30 napon belül
nyilatkozhat arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el.
14.	§
Az ezen alcím szerinti szerződésmódosítással - ideértve a fogyasztó 9. § (3) bekezdése szerinti
kezdeményezését is, ha arra a kölcsönszerződése módosított szövegének kézbesítését követő 60
napon belül kerül sor - összefüggésben a pénzügyi intézmény a fogyasztóval szemben díjat,
költséget, jutalékot vagy más fizetési kötelezettséget nem számíthat fel.
5.	A már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésekből eredő követelésre vonatkozó
rendelkezések
15.	§
(1)	A már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő, devizában nyilvántartott követelést
a pénzügyi intézmény az ezen alcímben meghatározottak szerint, a 12. § (1) bekezdésében rögzített
árfolyamon forintkövetelésre váltja át.
7
(2)	A követelés forintra átváltásának napja - ha az érintett fogyasztó nem él a 18. § (3)
bekezdésében meghatározott lehetőséggel - a 18. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás
kézbesítését követő 31. nap.
(3)	A követelés forintra átváltásának hatálya 2016. január 1. napjára visszamenőleg áll be.
16.	§
(1)	Ha a követelés 15. § (1) bekezdés szerinti forintra átváltásánál alkalmazott devizaárfolyam
magasabb, mint az Fttv. 10. §-a szerinti devizaárfolyam, akkor a pénzügyi intézmény a fogyasztóval
szemben elengedi a követelésének a devizaárfolyam különbözetére eső részét.
(2)	A fogyasztó (1) bekezdés szerinti tartozása csökkentésének 50%-át a pénzügyi intézmény
viseli, 50%-át az állam - külön törvényben meghatározott módon - átvállalja.
(3)	A pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti elengedés mértékét a fogyasztóval szemben
utóbb nem jogosult érvényesíteni, kivéve, ha a fogyasztó a 18. § (3) bekezdése szerint
kezdeményezte a forintkövetelésre történő átváltás mellőzését.
17.	§
(1)	A végrehajtást kérőnek a követelés forintra átváltásra vonatkozó tájékoztatás főadós részére
történő megküldését követő 60 napon belül a végrehajtó - ha a végrehajtható okirat a végrehajtónak
nem került megküldésre, a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző - részére be kell jelentenie a
követelés forintra átváltását és annak forintban meghatározott összegét.
(2)	Ha a devizában nyilvántartott követelés tekintetében a végrehajtható okirat kiállítása még nem
történt meg, akkor a végrehajtást kérő köteles a követelés forintra váltott eredményének megfelelő
módosított végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet előterjeszteni. Ha a végrehajtható okirat
kiállítása már megtörtént, de annak a végrehajtó részére való megküldésére még nem került sor,
akkor a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző a végrehajtást kérő bejelentését a végrehajtható
okirat mellékleteként a végrehajtónak megküldi.
18.	§
(1)	A pénzügyi intézmény 2016. január 31-ig köteles a követelés forintra átváltásáról a főadós
részére tértivevényes levélben tájékoztatást küldeni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak legalább a 2. mellékletben meghatározott
tartalmi elemeket tartalmaznia kell.
(3)	Az érintett főadós az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítését követő 30 napon belül
írásban kezdeményezheti a követelés forintkövetelésre történő átváltásának mellőzését, ennek
hiányában úgy kell tekinteni, hogy azt tudomásul vette.
19. §
A pénzügyi intézmény a már felmondott, fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződésből
eredő követeléseire saját döntése alapján adandó részletfizetésre vagy egyéb kedvezmény nyújtására
vonatkozó ajánlat részletszabályait 2016. január 1-ig belső szabályzatban rögzíti.
6. Ügyfélvédelem
20. §
8
(1)	Ha a fogyasztó
a)	a pénzügyi intézménytől határidőben nem kapta meg az e törvény szerinti
szerződésmódosításról vagy forintkövetelésre átváltásról szóló, valamint az azzal összefüggő
dokumentumokat, vagy
b)	vitatja a devizaalapú kölcsönszerződésből eredő követelés forintra történő átváltása számítását,
a kamat számítását vagy az új törlesztő részleteket tartalmazó táblázatban foglalt adatok és
számítások megfelelőségét,
panaszt kizárólag írásban terjeszthet elő a pénzügyi intézmény felé.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti, valamint az ahhoz kapcsolódó, forintra átváltással összefüggésben
előterjesztett egyéb tárgyú panaszt a pénzügyi intézmény az annak beérkezését követő 60 napon
belül köteles megválaszolni.
21. §
A Felügyelet az MNB törvény 29. alcíme szerinti - hivatalból megindítható - fogyasztóvédelmi
ellenőrzési eljárás keretében vizsgálja, hogy a pénzügyi intézmények az e törvényben foglaltaknak
megfelelően jártak-e el.
7.	Záró rendelkezések
22. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
23.	§
(1)	A pénzügyi intézmény az e törvény hatálybalépését követően az e törvény hatálya alá tartozó
devizaalapú kölcsönszerződések forintban meghatározott esedékes törlesztőrészletét a (3)
bekezdésben meghatározott utólagos elszámolással a 12. § (1) bekezdése szerinti devizaárfolyam
alkalmazásával állapítja meg, kivéve, ha a fogyasztó a 13. § szerint kezdeményezte a devizaalapú
kölcsönszerződése forintosításának mellőzését.
(2)	A pénzügyi intézmény a 2015. december 1. napját követően - az e törvény szerinti
szerződésmódosítás alapján fizetendő törlesztőrészlet első alkalommal történő teljesüléséig is - az e
törvény hatálya alá tartozó devizaalapú kölcsönszerződések forintban meghatározott esedékes
törlesztőrészletét a 12. § (1) bekezdése és az Fttv. 10. §-a szerinti devizaárfolyam közül az
alacsonyabb devizaárfolyam alkalmazásával állapítja meg kivéve, ha a fogyasztó a 13. § szerint
kezdeményezte a devizaalapú kölcsönszerződése forintosításának mellőzését.
(3)	Az e törvény szerinti szerződésmódosítás alapján fizetendő törlesztőrészlet első alkalommal
történő teljesülése napjáig fizetett és az (1) és (2) bekezdés alapján fizetendő törlesztőrészletek
közötti különbség összegének ismertté válását követően a pénzügyi intézmény a fogyasztóval
elszámol azzal, hogy a túlfizetés összegét a pénzügyi intézmény
a)	ha a fogyasztó fizetési számlájának számát ismeri, haladéktalanul átutalja a fogyasztó fizetési
számlájára, és a törlesztőrészletről szóló soron következő értesítésében erről a fogyasztót
tájékoztatja,
b)	ha a fogyasztó fizetési számlájának számát nem ismeri, akkor a fogyasztót haladéktalanul
tájékoztatja arról, hogy a fizetési számlája számának bejelentését követően a túlfizetés összegét
fizetési számlájára átutalja, és arról, hogy ilyen bejelentés hiányában az összeget a fogyasztó a
pénzügyi intézménynél készpénzben felveheti.
9
(4)	A Khrtv. 15. § (6) bekezdésében foglalt, e törvénnyel összefüggő adatszolgáltatási
kötelezettségének a referenciaadat-szolgáltató akként tesz eleget, hogy a természetes személyt az
adatátadás megtörténtéről a 8. § (1) bekezdésében foglalt szerződésmódosítással, illetve a 18. § (1)
bekezdésében foglalt követelés forintosításáról szóló tájékoztatással egyidejűleg értesíti.
24.	§
(1)	A pénzügyi intézmény az e törvény hatálya alá tartozó devizaalapú kölcsönszerződés alapján
nyilvántartott követelés forintra átváltását az érintett fogyasztóval szemben a 7. § (3) bekezdése
szerint teljesíti azzal, hogy annak hatásait a fogyasztóra vonatkozó belső nyilvántartásaiban,
valamint a számviteli nyilvántartásaiban 2016. február 15-ig vezeti át, illetve rögzíti.
(2)	A pénzügyi intézmény az e törvény hatálya alá tartozó már felmondott devizaalapú
kölcsönszerződésből eredő követelés forintra átváltását az érintett fogyasztóval szemben 2016.
január 1. napjával teljesíti azzal, hogy annak hatásait a fogyasztóra vonatkozó belső
nyilvántartásaiban, valamint a számviteli nyilvántartásaiban 2016. március 15-ig vezeti át, illetve
rögzíti.
25.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül
ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„zs) az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával
kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben
megszűnt kötelezettség.”
26.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú
melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
27.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/C. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„29/C. § (1) Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával
kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban e §-ban: 2015. évi ...
törvény) 12. § (2) bekezdése és 16. §-a alapján az adózó által elengedett, fogyasztóval közölt
tartozás 50 százaléka (a továbbiakban e §-ban: elengedési kedvezmény összege) csökkenti az adózó
által a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját,
hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adózó az elengedési kedvezményt a
döntése szerinti megosztásban számolhatja el az említett adók csökkentéseként (ideértve azt az
esetet is, ha egyetlen adó csökkentéseként számolja el annak teljes összegét). Amennyiben az adózó
döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető legnagyobb mértékben csökkentse,
akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe veheti.
(2)	Ha az elengedési kedvezmény összege több, mint az (1) bekezdés szerint érvényesített
csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy
több) pénzügyi intézmény érvényesítheti a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adója,
10
pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeték
megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozásnak minősülő pénzügyi
intézmény érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillető adócsökkentés teljes
összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy
vagy több) pénzügyi intézmény írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítendő
csökkentés összegét.
(3)	Az elengedési kedvezmény összegének azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy a
kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény az (1)-(2) bekezdés szerinti csökkentést
nem alkalmazta, csökkenti a 2016-ban kezdődő adóévet követő adóévekre az adózó és a kapcsolt
vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény adókötelezettségét az (1)-(2)
bekezdés szerinti módszer alkalmazásával.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésekkel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése
érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi
intézmény külön nyilvántartást vezet.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti adózó az adóévi adózás előtti eredményét köteles megnövelni az
elengedési kedvezményből az (1)-(4) bekezdés szerinti, a társasági adó csökkentéseként elszámolt
rész összegével a beszámítás adóévében.
(6)	Az (1) bekezdés szerint elengedett tartozás teljes összegére annuitásos törlesztési ütemezéssel
a teljes futamidőre kiszámított, de az elengedés miatt esedékessé már nem váló kamat- és
kamatjellegű bevétel 50 százaléka csökkenti az adózó által a 2016. adóévére fizetendő társasági
adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket. Az
adócsökkentés alapjául szolgáló számított, de az adózás előtti eredmény javára el nem számolható
kamat- és kamatjellegű bevétel megállapításánál a fogyasztói tartozásból figyelmen kívül kell
hagyni azt a részt, amely már az elengedés napját megelőző napon 90 napon túl késedelmes volt. Az
e bekezdés szerinti csökkentés összegét úgy kell meghatározni, mintha a fogyasztó elengedés
hiányában a szerződést az elengedés napját megelőző napon hatályos szerződési feltételek (ideértve
különösen a kamatlábat) szerint, azonban annuitásos kamatszámítással és a 2015. évi ... törvény 11.
§ (3) bekezdése alapján meghatározott futamidővel szerződésszerűen teljesítette volna.
(7)	A (6) bekezdés szerinti adócsökkentésre a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések
megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az adózó vagy kapcsolt vállalkozásának minősülő
pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti e csökkentést, amelynek első napja
2018-ban van.
(8)	A 2015. évi ... törvény 12. § (1) bekezdésének és 16. §-ának végrehajtása érdekében az adózó
által vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó hitelintézet vagy ernyőbank által a
Magyar Nemzeti Banktól - az adózó vagy a Magyar Nemzeti Bank partnerkörébe tartozó
hitelintézet vagy ernyőbank és a Magyar Nemzeti Bank között létrejött szerződésben 2015.
december 1-ig rögzített feltételekkel - megszerzett deviza árfolyamának változása miatt az
adózónál keletkező veszteségből (az elengedés adóévének adózás előtti eredménye terhére
elszámolt összegből) az a rész, amely annak következménye, hogy a forintra történő átváltást
követően előálló, az érintett fogyasztói kölcsönszerződések könyv szerinti értéken számításba vett
állománya több mint 2 százaléka tekintetében a fogyasztó a törvényben előírt határidőn belül
írásban kezdeményezte a devizaalapú kölcsönszerződés forintra történő átváltását célzó
szerződésmódosítás mellőzését, csökkenti az adózó által az (1) bekezdés szerinti adóévre fizetendő
társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós
illetéket. Az adózó e csökkentési lehetőséget az említett adók tekintetében a döntése szerinti
megosztásban érvényesítheti, vagy dönthet arról is, hogy teljes összegét egyetlen adó tekintetében
számolja el. Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy az adott adókötelezettséget a lehető
legnagyobb mértékben csökkentse, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is
figyelembe veheti. Az érintett fogyasztók meghatározásánál az adóstársakat egy fogyasztónak kell
tekinteni.
11
(9)	A (8) bekezdés szerinti adócsökkentésre a (2)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések
megfelelően irányadók azzal az eltéréssel, hogy az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő
(egy vagy több) pénzügyi intézmény utoljára abban az adóévben érvényesítheti e csökkentést,
amelynek első napja 2018-ban van.
(10)	Az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény az (1)-(9)
bekezdésekben foglalt rendelkezések szerinti csökkentés adóévi várható összegéről az állami
adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton legkésőbb az adóév
március 31-ig - a bejelentés időpontjában ismert információk alapján - adatot szolgáltat, azzal, hogy
a pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós illetéket érintően
az adatszolgáltatásban feltüntetett összeget a ténylegesen érvényesített csökkentés összege nem
haladhatja meg.
(11)	A 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adózó a 2000. december 31-ig megkötött
tartós adományozási szerződés alapján adott adományra vonatkozóan e törvény 2000. december 31-
én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.
(12)	Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó
az első adóévében) keletkezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31-én hatályos
rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.”
28.	§
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi
határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben
rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 16.
alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési
kötelezettségét a bíróság - a 38. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgált elszámolás adatainak alapul
vételével - az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(2)	Az elszámolás fordulónapját követően a határozathozatalig terjedő időszakban teljesített
törlesztést az erre irányadó szabályok szerint a fogyasztó javára kell elszámolni.”
29.	§
Az Fttv. a következő 6/A. alcímmel és 15/A. §-sal egészül ki:
„6/A. A szerződés érvénytelensége (részleges érvénytelensége) iránti perekben alkalmazandó
szabályok
15/A. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének)
megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt indult és folyamatban
lévő perekben e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait a fogyasztónak az elszámolási
törvény alapján teljesített elszámolás szerint meghatározott, deviza vagy devizaalapú fogyasztói
kölcsönszerződésből eredő tartozásának összegére is alkalmazni kell.
(2)	A fogyasztónak az elszámolás fordulónapján forintban megállapított tartozását a
határozathozatalig terjedő időszakban a fogyasztó által teljesített törlesztés összege csökkenti.
(3)	A fogyasztói kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása esetén a feleknek az elszámolási
törvény alapján teljesített elszámolás eredményeként meghatározott szerződéses jogait és
kötelezettségeit e törvény szabályai alapján kell megállapítani.”
30. §
12
E törvény tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a
jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi
határozat 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
13
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A forintra átváltásról, az e törvény szerinti szerződésmódosításról és a kapcsolódó tudnivalókról
szóló tájékoztatás minimális tartalmai elemei
1.	Az e törvény szerinti forintra átváltással érintett szerződés megjelölése.
2.	Tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény e törvény rendelkezései alapján a
fogyasztóval szemben fennálló, devizában nyilvántartott követelését a 12. § (1) bekezdés szerinti
árfolyamon forintkövetelésre váltja át.
3.	Amennyiben a 11. § (1) bekezdés alkalmazásával a devizaalapú kölcsönszerződés törlesztési
metódusa módosul, arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a forintra átváltást követően a fogyasztó
egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészletekben teljesíti a fizetési kötelezettségét.
4.	Tájékoztatás a forintra átváltás és az ahhoz kapcsolódó szerződésmódosítás fogyasztó pénzügyi
helyzetére gyakorolt kedvező hatásairól.
5.	Tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés jelen tájékoztatásban
foglaltak szerint kerül módosításra, és a szerződés módosított rendelkezéseit a tájékoztatáshoz
mellékelve kapja meg a fogyasztó.
6.	A forintra átváltás 7. § (3) bekezdés szerinti értéknapja.
7.	A forintra átváltás során alkalmazott 12. § (1) bekezdés szerinti árfolyam.
8.	Tájékoztatás a forintra átváltás esetén történő, 12. § (2) bekezdés szerinti követelés-
elengedésről és az elengedett követelés összegéről.
9.	Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a 9. § (1) bekezdése alapján a kamat, díj, költség mértéke a
forintra történő átváltással a fogyasztóra nem lehet hátrányosabb.
10.	A forintra átváltással módosuló szerződési feltételek:
	Forintra átváltást megelőzően (novemberi esedékességkor vagy 2015. december 1-jén érvényes)	Forintra átváltást és a 12. § (2) bekezdés szerinti követelés-elengedést követően
Devizában nyilvántartott lejárt követelés összege (deviza és Ft*):		
Forintban nyilvántartott lejárt követelés összege (Ft):		
Devizában nyilvántartott még nem esedékes követelés összege (deviza és Ft*):		
Forintban nyilvántartott még nem esedékes tőkekövetelés összege (Ft):		
Forintban nyilvántartott még nem esedékes egyéb követelés		
14
összege (Ft):		
Összes követelés (Ft)		
Elengedett követelés összege a devizában nyilvántartott még nem esedékes követelés alapján (Ft)		
Kamat mértéke:		
Referencia-kamat**:		
Referencia-kamatláb**:		
Kamatfelár**:		
Kamatfelár-változtatási mutató**:		
Kamatváltoztatási mutató**:		
Maximális*** hátralévő futamidő (hónap):		
*A forintra váltást megelőző deviza követelés összege, forintban kifejezett összegének
meghatározásakor a 12. § (1) bekezdés szerinti árfolyamot kell alkalmazni.
**A tájékoztatásnak csak abban az esetben kell tartalmaznia, amennyiben a forintra átváltással
érintett követelés alapjául szolgáló szerződésben az adott szerződési feltétel szerepel.
*** Csak abban az esetben tüntetendő fel, ha a futamidő a szerződés jellegéből eredően
változhat.
11.	A 9. § (3) bekezdés szerinti kezdeményezés lehetőségére vonatkozó figyelemfelhívás.
12.	A 13. §-ban foglaltakra történő figyelemfelhívás, valamint az arra vonatkozó tájékoztatás,
hogy a forintra átváltás mellőzése esetén az árfolyamkockázat továbbra is fennáll, e törvény szerinti
követelés elengedésére nem kerül sor, míg a forintra átváltás esetében az árfolyamkockázat
megszűnik.
13.	Változó kamat esetén tájékoztatás a kamatváltozásból eredő kockázatról, amely tartalmazza
a)	hogy a forintra átváltással az árfolyamkockázat megszűnik, azonban a kamat változásából
eredő kockázat továbbra is fennáll,
b)	a kamat meghatározási módját,
c)	az alkalmazott referencia-kamatláb, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutató
ismertetésével annak bemutatását, hogy a kamat - referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén mind
a referencia-kamatláb, mind a kamatfelár - milyen feltételek, körülmények függvényében, mikor,
milyen időközönként, milyen mértékben változhat,
d)	az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kamat változása a törlesztőrészlet, a hitel teljes
díja és a fogyasztó által fizetendő teljes összeg növekedését eredményezheti, továbbá annak
reprezentatív példával történő bemutatását, hogy e kamatváltozás okozta növekedés milyen
mértékű.
14.	A Khrtv. 15. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás.
15.	A 6. alcímben szabályozott panasztételi lehetőségre vonatkozó tájékoztatás.
15
2. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A követelés forintra történő átváltásáról és a kapcsolódó tudnivalókról szóló tájékoztatás
minimális tartalmi elemei
1.	Az e törvény szerinti forintra átváltással érintett követelés megjelölése.
2.	Tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmény e törvény rendelkezései alapján a
fogyasztóval szemben fennálló, devizában nyilvántartott követelését a 12. § (1) bekezdés szerinti
árfolyamon forintkövetelésre váltja át.
3.	A forintra átváltás 15. § (3) bekezdés szerinti hatálybalépésének napja.
4.	A forintra átváltás során alkalmazott, 12. § (1) bekezdés szerinti árfolyam.
5.	A forintra átváltást megelőzően devizában és forintban nyilvántartott, valamint a forintra
átváltást követően forintban nyilvántartott követelés összege.
6.	Tájékoztatás a forintra átváltás esetén történő, 16. § (1) bekezdés szerinti követelés-
elengedésről és az elengedett követelés összegéről.
7.	Tájékoztatás a forintra átváltásnak a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt kedvező
hatásairól.
8.	A 18. § (3) bekezdésben foglaltakra történő figyelemfelhívás, valamint az arra vonatkozó
tájékoztatást, hogy a forintra átváltás mellőzése esetén e törvény szerinti követelés elengedésére
nem kerül sor.
9.	A Khrtv. 15. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatás.
10.	A 6. alcímben szabályozott panasztételi lehetőségre vonatkozó tájékoztatás.
16
3.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.29. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.29. az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával
kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben
megszűnt kötelezettség.”
17
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A devizaalapú jelzáloghitelek forintosítását követően az érintettek nagy számára is tekintettel
egyre nagyobb problémát jelentenek az autóhiteles bedőlések, melyekre a svájci frank 2015 januári
hírtelen és váratlan emelkedése is ráerősített.
A 2008. és 2011. év vége is rámutatott arra, hogy a svájci frank potenciálisan jelentősen
erősödhet a válság eszkalálódása idején. Ezért a még fennálló devizahitel állomány további veszélyt
jelenthet a pénzügyi stabilitásra. Az árfolyamváltozásból adódó tehernövekedés a banki elszámolás
pozitív hatását az esetek többségében lenullázta.
Az árfolyam ingadozás mintegy 200 ezer családot érint, az állomány 305 milliárd Ft (így a
pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása mellett jelentős társadalmi problémának is tekintendő). A
nem fizető gépjárműhitelek állománya 2014 végére már 26%-ra emelkedett. Mintegy 30 ezer olyan
deviza gépjárműhiteles adós van, aki jelzáloghitellel is rendelkezik. Ezért a gépjárműhitelek
emelkedő törlesztési kötelezettsége növelheti azok számát is, akik nem tudják fizetni
jelzáloghitelüket sem. E hitelek kezelése ezért elkerülhetetlenné vált.
Ezek a körülményváltozások nem voltak ésszerűen előreláthatóak és jelentős mértékben
túlmentek a normális változások kockázatán. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) egyben
azt a követelményt is teljesíti, hogy az érdekegyensúlyra törekedve figyelembe veszi valamennyi fél
méltányos érdekeit, melyet a pénzügyi intézmények által elszenvedett veszteségek egy részének
kompenzálásával is alátámaszt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat hatálya főszabályként kiterjed minden olyan fogyasztóval kötött devizahitelre (ideértve
a pénzügyi lízinget is), amely nem volt érintve a deviza jelzáloghitelek forintosításában. E mellett a
Javaslat alapján forintosításra kerülnének a nem jelzálogfedezet mellett nyújtott és már felmondott
devizahitelekből eredő, a pénzügyi intézmény által még devizában nyilvántartott követelések is.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések a Javaslatban használt fogalmakat határozzák meg.
A 3. §-hoz
A Javaslat a pénzügyi intézményeket kötelezi arra, hogy a hatálya alá tartozó devizaalapú
kölcsönszerződések alapján fennálló, devizában nyilvántartott követeléseit, valamint a már
felmondott devizaalapú kölcsönszerződésekből eredő, devizában nyilvántartott követeléseit
forintkövetelésre váltsa át.
A 4. §-hoz
A pénzügyi intézmények minden esetben a főadósok részére tértivevényes levélben kötelesek
megküldeni a Javaslatban rögzített tájékoztatást. A főadós levélben történő tájékoztatása mellett
valamennyi adós - garanciális okokból még a főadós is - a tájékoztatásról másolatot kérhet, a
tényleges joghatás ugyanakkor a főadós részére eredetileg megküldött tájékoztatáshoz kapcsolódik.
18
Az 5. §-hoz
A pénzügyi intézmények külön-külön időpontban kötelesek a devizaalapú kölcsönszerződésekből
eredő követeléseiket, illetve a már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésekből eredő
követeléseket forintra átváltani. Tekintettel ara, hogy a forintra átváltáshoz kapcsolódó
tájékoztatásnak egyes határidők számítása szempontjából is jelentősége van, a pénzügyi
intézmények kötelesek valamennyi ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségükben, valamint - ha
rendelkeznek internetes honlappal - interneten közzétenni annak tényét, hogy a tájékoztatásuk
valamennyi főadós részére postázásra került.
A 6. §-hoz
Rögzítésre kerül, hogy a Javaslat szerinti szerződésmódosítást nem kell közjegyzői okiratba
foglalni, a módosított szerződésből eredő követelések végrehajtásával kapcsolatos intézkedések a
korábbi közjegyzői okiratok alapján, de csak a követelések módosított összegéig foganatosíthatók.
A Javaslat azt is kimondja, hogy ha a Javaslat szerint módosult kölcsönszerződés alapján
végrehajtásra vagy a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésére kerülne sor, az nem a
módosítást megelőző, hanem kizárólag a módosítás alapján fennálló kölcsönszerződés tekintetében
folytatható le, és ehhez semmiféle további jogcselekmény - így az okiratok módosítása sem -
szükséges.
A 7. §-hoz
A pénzügyi intézmények kötelesek az érintett deviza alapú kölcsönszerződések módosítására
vonatkozó ajánlatukat a Javaslat keretei között előkészíteni. A Javaslat céljával összhangban ezen
módosítás kizárólag a devizaalapú követelések forintra átváltásához, a forintra átváltás okán a
kamatok számításához, valamint az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztőrészlet számítására
történő áttéréshez kapcsolódhat.
A szerződés módosításának napja - ha az érintett ügyfél nem él törvényi lehetőségével - a
szerződésmódosítási ajánlatról szóló tájékoztatás kézbesítését követő 31. nap.
A szerződés módosításának hatálya - a pénzügyi intézmény döntése alapján - a 2015
novemberében fizetendő összeg esedékességének napjára, illetve legkésőbb 2015. december 1-jére
visszamenőleg áll be.
A 8. §-hoz
A pénzügyi intézményeknek legkésőbb 2015. december 15-ig kell a szerződések módosítására
vonatkozó ajánlatukat a főadósok részére tértivevényes levélben postára adni. A Javaslat az
ajánlatok tartalmának jobb megértése érdekében egyidejűleg részletes tájékoztatási kötelezettséget
is előír.
A 9. §-hoz
A kölcsönszerződések módosítása az ügyleti kamat, díj, költség mértéke tekintetében az érintett
fogyasztóra nem lehet hátrányosabb, így a gyakorlatban - a forintra átváltástól függetlenül - a
módosítást követő kezdeti ügyleti kamat sem lehet magasabb, mint a módosítás napját megelőző
kamat. E tekintetben a Javaslat kisegítő szabályt is tartalmaz arra az esetre, ha a devizaalapú
kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás eltérő kamatozású tartozásokból állt fenn.
19
A Javaslat egyúttal rögzíti azt is, hogy az adósoknak lehetőségük van a szerződések
futamidejének rövidítését kezdeményezni, amelyet a 14. § alapján a szerződésmódosításra
vonatkozó tájékoztatás kézhezvételét követő 60 napig díjmentesen tehetnek meg.
A 10. §-hoz
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény alapján az érintett kölcsönszerződések kizárólag
fix kamatozásúak, referencia-kamatlábhoz kötöttek vagy kamatperiódusonként rögzített
hitelkamatozásúak lehetnek. A Javaslat szerint szerződésmódosítás keretében nincs arra lehetőség,
hogy a pénzügyi intézmény a kamatszámítás módszertanának változtatását kezdeményezze, a
követelések forintra történő átváltása ugyanakkor szükségszerűen azzal jár, hogy a referencia-
kamatlábat forint alapúra kell módosítani, illetve a kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású
kölcsönszerződések esetén adott esetben módosítani szükséges a kamatváltoztatási mutatót.
Tekintve, hogy az esetek jelentős részében az alkalmazott deviza referencia-kamatlábnak
tartalmilag megfelelő forint referencia-kamatláb magasabb, a Javaslat a 9. §-sal összhangban azt is
rögzíti, hogy az esetleges különbözetet a kamatfelár terhére kell érvényesíteni.
A 11. §-hoz
A pénzügyi intézmények a kölcsönszerződések módosítására vonatkozó ajánlatukat minden
esetben egyenlő összegű (annuitásos) törlesztő részletű kölcsönszerződésként kötelesek megtenni.
Ennek oka, hogy - különösen az autóhitelek esetében - számos olyan konstrukció van, ahol az
árfolyamváltozásból adódó tehernövekedéssel a fogyasztók ténylegesen a futamidő végén
szembesülnek, illetve a forintban rögzített törlesztőrészletek okán az árfolyamváltozás a futamidők
folyamatos meghosszabbítását igényelte.
Az egyenlő összegű (annuitásos) törlesztő részletű kölcsönszerződések a fentebbi problémákat
egy kiszámíthatóbb tehervállalással orvosolja azzal, hogy a Javaslat egyúttal összegszerűen is
bekorlátozza a szerződésmódosítást követő első törlesztőrészletet.
A Javaslat egyben azt is rögzíti, hogy a kölcsönszerződés módosítására vonatkozó ajánlatában a
pénzügyi intézmény a késedelmes követelésrészt is tőkésíti azzal, hogy a devizában nyilvántartott
késedelmes követelés forintra váltásához nem kapcsolódik elengedés.
Az annuitásra történő áttéréshez kapcsolódóan is a pénzügyi intézmény úgy készíti elő
szerződésmódosítást, hogy először megállapításra kerül a devizában fennálló követelés, melyet a
pénzügyi intézmény piaci árfolyamon forintra átvált, meghatározza az elengedés összegét, majd az
így fennálló forintra átváltott tartozáshoz igazítja az új törlesztőrészleteket.
A 12. §-hoz
A Kormány és a Bankszövetség között 2015. augusztus 19-én kötött megállapodásnak
megfelelően a forintra átváltás a 2015. augusztus 19-i piaci devizaárfolyamon történik. Mindez
következik abból is, hogy a Kúria kapcsolódó jogegységi döntése alapján az árfolyamkockázat
főszabályként az adóst terheli.
A Javaslat ugyanakkor az ügyfelek részére kedvezményt is biztosít, a kölcsönszerződések
Javaslat szerinti módosítása esetén ugyanis a pénzügyi intézmények elengednék a még nem
esedékes követeléseik azon részét, amennyivel a 2015. augusztus 19-i devizaárfolyam magasabb,
mint a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításánál alkalmazott devizaárfolyam. Így a gyakorlatban
az érintett hitelesek a jelzáloghitelesekkel azonos helyzetbe kerülnének, amely egy tipikus svájci
frank hiteles esetén svájci frankonként 31 forint tehercsökkenést jelent.
20
Az ügyfelek tartozásai csökkentésének, valamint a csökkentésre eső kamat- és kamatjellegű
kiadásainak 50%-át a pénzügyi intézmény viseli, 50%-át az állam - külön törvényben
meghatározott módon - átvállalja.
A 13. §-hoz
Bár a pénzügyi intézmények kötelesek szerződésmódosítási ajánlatukat elkészíteni, maga a
szerződés nem ex lege módosul, az érintett fogyasztóknak lehetőségük van a Javaslatban
meghatározott határidőn belül a szerződés módosítását elutasítani. E mellett a Javaslat ugyanezen
határidőn belül a fogyasztó számára megnyitja a szerződés ingyenes felmondásának lehetőségét
azzal, hogy a fogyasztó fennálló kötelezettségei ez esetben a forintra váltást megelőző eredeti
szerződési feltételek szerint válnak esedékessé.
A Javaslat értelmében a pénzügyi intézmény ajánlatát a fogyasztónak kifejezetten el kell
utasítania annak érdekében, hogy a szerződés ne kerüljön módosításra. Az ajánlat elutasításához
tehát a ráutaló magatartás nem elegendő. Ha a fogyasztó nyilatkozatából nem derül ki világosan
hogy a szerződés módosításához nem járul hozzá, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Mind az ajánlat elutasítása, mind pedig akár elfogadása a fogyasztó részéről nem köthető
feltételhez.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fogyasztó (1) bekezdés szerinti jognyilatkozatát nem kötheti
valamilyen feltétel bekövetkezéséhez. Ha a fogyasztó nyilatkozatát feltéthez kötötten teszi meg, úgy
azt a jogfenntartó nyilatkozatot nem kell a pénzügyi intézménynek figyelembe vennie.
A 14. §-hoz
A Javaslatnak megfelelő szerződésmódosítás költségeit a pénzügyi intézmények viselik, a
módosítással összefüggésben a pénzügyi intézmény fizetési kötelezettséget a fogyasztóval szemben
nem számíthat fel.
A 15. és 16. §-hoz
Külön kezelést igényelnek a már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésekből eredő
követelések, miután egy megszűnt szerződést nem lehet módosítással újraéleszteni.
A Javaslat ezért kizárólag a felmondott kölcsönszerződésekből eredő még devizában
nyilvántartott követelésekre terjedhet ki. A Javaslat ezen követelések esetén is előírja a
forintkövetelésre váltást, valamint a követelés részleges elengedését.
A 17. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a forintra átváltás egyben csökkenti a végrehajtható követelés összegét is,
szükséges rendezni az ehhez kapcsolódó szabályokat.
A 18. §-hoz
A Javaslat a követelések forintra átváltásához kapcsolódóan részletes tájékoztatási kötelezettséget
ír elő.
Az érintett főadósnak ugyanakkor ez esetben is lehetősége van arra, hogy kezdeményezze a
forintra átváltás mellőzését azzal, hogy a forintra átváltás mellőzésekor a Javaslat szerinti követelés
elengedésére nem kerül sor.
A 19. §-hoz
21
A rendelkezés alapján a pénzügyi intézmények 2016. január 1-ig kötelesek belső szabályzatot
alkotni a már felmondott, fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződésre adandó részletfizetési
vagy egyéb kölcsön nyújtására vonatkozó ajánlatukról.
A 20. §-hoz
A rendelkezés az ügyfelek panaszbejelentésére állapít meg szabályokat.
A 21. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében
eljáró Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési hatáskörét.
A 22. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 23. §-hoz
A módosításra kerülő kölcsönszerződések forintban esedékes törlesztőrészletét a törvény
hatálybalépését követően utólagos elszámolás mellett a pénzügyi intézmények a 2015. augusztus
19-i devizaárfolyamon állapítják meg. E mellett a szerződésmódosítással összefüggésben is
szükséges elszámolási szabályt rögzíteni.
Annak érdekében, hogy a Javaslathoz kapcsolódó tájékoztatás egy levél formájában történhessen,
szükséges annak rögzítése, hogy a referenciaadat-szolgáltató központi hitelinformációs rendszerbe
történő adatátadás megtörténtéről szóló ügyfél-tájékoztatását se külön levélben teljesítse.
A 24. §-hoz
A Javaslat a követelések forintra átváltása hatásainak a pénzügyi intézmény számviteli
nyilvántartásaiban történő teljesítésére és átvezetésére vonatkozó határidőket állapít meg.
A 25. §-hoz
A rendelkezés mentesíti az ajándékozási illeték alól azt a kötelezettséget, amely az egyes
fogyasztói kölcsönszerződések forintosításáról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával
összefüggésben a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A 26. §-hoz
A rendelkezés adómentesnek minősíti azt a kötelezettséget, amely az egyes fogyasztói
kölcsönszerződések forintosításáról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben
a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A 27. §-hoz
A Javaslat szerint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések forintosításáról szóló törvény alapján
az adózó által elengedett, fogyasztóval közölt tartozás 50 százalékával, azaz az elengedési
kedvezmény összegével az adózó csökkenti a 2016-ban kezdődő adóévére fizetendő társasági adót,
22
pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, a fizetendő pénzügyi tranzakciós
illetéket.
Ha az elengedési kedvezmény összege több, mint az adózó által érvényesített csökkentés összege,
akkor különbözetüket az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi
intézmény érvényesítheti az említett adónemekben fizetendő adóból. Az adózó és kapcsolt
vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény írásos megállapodásban rögzítik a
külön-külön érvényesítendő csökkentés összegét.
Az elengedési kedvezmény összegének azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy a kapcsolt
vállalkozásának minősülő pénzügyi intézmény nem alkalmazta a csökkentést a 2016-ban kezdődő
adóévben, csökkenti a következő adóévekre az adózó és a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy
vagy több) pénzügyi intézmény fenti adónemekben megállapított adókötelezettségét.
Az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény
külön nyilvántartást vezet az elengedési kedvezményre tekintettel az alkalmazott csökkentések
összegéről.
A javaslat szerinti növelő tétel biztosítja az elengedésre tekintettel megjelenő ráfordítás
„semlegesítését”, mely alapján az adócsökkentés mellett az adóalap csökkentésére nem kerül sor az
elengedett fogyasztóval közölt tartozás 50 százaléka vonatkozásában.
A Javaslat szerint az elengedett tartozás teljes összegére annuitásos törlesztési ütemezéssel a
teljes futamidőre kiszámított, de az elengedés miatt esedékessé már nem váló kamat- és
kamatjellegű bevétel 50 százaléka szintén csökkenti az adózó által a 2016. adóévére fizetendő
társasági adót, pénzügyi szervezetek különadóját, hitelintézeti különadót, pénzügyi tranzakciós
illetéket.
A Javaslat szerint a korábbiakban említett módszerrel lehet elszámolni az elmaradt
kamatbevételre tekintettel alkalmazható csökkentést is, azzal, hogy az adózó utoljára a 2018-ban
kezdődő adóéve vonatkozásában csökkentheti a fentiekben említett adónemekben fizetendő adóját,.
Az elszámolás kapcsán megszerzett deviza árfolyamának változása miatt az adózónál keletkező
veszteségből (az elengedés adóévének adózás előtti eredménye terhére elszámolt összegből) az a
rész, amely annak következménye, hogy a forintra történő átváltást követően előálló, az érintett
fogyasztói kölcsönszerződések könyv szerinti értéken számításba vett állománya több mint 2
százaléka tekintetében a fogyasztó a törvényben előírt határidőn belül írásban kezdeményezte a
devizaalapú kölcsönszerződés forintra történő átváltását célzó szerződésmódosítás mellőzését,
csökkenti az adózó vagy a kapcsolt vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény
által a fentiekben említett adónemekben fizetendő adót. A csökkentés utoljára abban az adóévben
érvényesíthető, amelynek első napja 2018-ban van.
A fentiek kapcsán alkalmazott csökkentés várható összegéről az adózó és a kapcsolt
vállalkozásának minősülő (egy vagy több) pénzügyi intézmény előzetesen adatot szolgáltat.
A Javaslat végezetül jogtechnikai pontosításként a korábban a társasági adótörvény e §-ában
szereplő átmeneti rendelkezések beiktatásáról is gondoskodik.
A 28. és 29. §-hoz
Az elszámolási és a forintosítási törvénynek az érvénytelenség jogkövetkezményeinek
alkalmazását érintő módosításra irányuló rendelkezés.
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi
határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben
rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a
továbbiakban: elszámolási törvény), valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések
devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló
2014.	évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: forintosítási törvény) nem rendelkeznek arról, hogy e
törvények rendelkezései mennyiben érintik azokat a pereket, amelyek az e törvények hatálya alá
23
tartozó fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének)
megállapítása, illetve jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt folynak, illetve indulnak. E perek
jelentős száma és az e körben bizonytalan jogalkalmazói gyakorlat szükségessé tette, hogy a
jogalkotó e kérdésben is állást foglaljon, és normatív iránymutatást adjon arra vonatkozóan, hogy az
érvénytelen fogyasztói kölcsönszerződések érvényessé, illetve hatályossá nyilvánítása esetén a felek
által nyújtott szolgáltatások elszámolása során a jogalkalmazó szerveknek miként kell eljárnia.
A 30. §-hoz
A törvényről - annak elfogadása előtt - a hivatkozott tanácsi határozatnak megfelelően
konzultálni szükséges az Európai Központi Bankkal.