﻿
2015.	évi... törvény
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról

1.	A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása
1. §
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 211. §-a a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon
átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján végzi a tevékenységét és a tevékenységi
engedélyét a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága - részben vagy egészben -
visszavonta, a Felügyelet - a tudomásszerzését követő három munkanapon belül - a honlapján
tájékoztatót tesz közzé a döntésről.”
2.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
2. §
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Gfbt.) 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és
folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére
biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott
korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel
okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a
kötelezettségvállalás országa Magyarország;”
3.	§
(1)	A Gfbt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött
további biztosítási szerződés érvénytelen.
(2)	Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi
engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 211. §
(2a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a
1
tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál
-	a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással - új szerződést köthet. A tevékenységi
engedély visszavonásával érintett szerződés - amennyiben korábban nem szűnt meg - az új
szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3)	Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti
biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére
fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult
elfogadni.”
(2)	A Gfbt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó
tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy
a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a
szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül
más biztosítónál - a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással - új szerződést köthet.
A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés - amennyiben korábban nem szűnt
meg - az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.”
4- §
A Gfbt. 19. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében
meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési
kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9)	A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a
tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.”
5.	§
(1)	A Gfbt. 36. §-a a következő (6a)-(6g) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Kártalanítási Számla kezelője téríti meg a - még meg nem térített - jogalapjában és
összegszerűségében dokumentumokkal alátámasztott kártérítés összegét a károsultnak abban az
esetben is, ha
a)	Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján tevékenységet
végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító - kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó - tevékenységi engedélyét a székhely szerinti tagállam
felügyeleti hatósága visszavonta és
b)	az a) pontban meghatározott biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen
alapuló kártérítési igényeket - a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága vagy a Felügyelet
által megállapítottan - nem teljesíti.
(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott kártérítési összeg megtérítésére a Kártalanítási Számla
kezelője akkor köteles, ha a Felügyelet a (6a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállására
2
vonatkozó tájékoztatóját a honlapján közzétette és a károsult a megtérítésre vonatkozó
bejelentését a Felügyelet által közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint megtette.
(6c) A kártérítési igények fennállásának, valamint jogalapjának és összegszerűségének
megállapítása érdekében a (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a (6b)
bekezdésben meghatározott tájékoztatás közzétételét követő 15 napon belül köteles a nála
bejelentett, még ki nem elégített kártérítési igényekre vonatkozó adatokat és okiratokat vagy azok
másolatát, valamint a károkozás időpontjában a biztosítási fedezet meglétére vonatkozó igazolást
a Kártalanítási Számla kezelője részére átadni. Az adatok, okirat(másolat)ok és igazolás átadása
informatikai módszerrel történik nyílt szabványoknak vagy elterjedt elektronikus formátumnak
megfelelő, informatikailag olvasható formátumban.
(6d) A (6b) bekezdésben meghatározott - bejelentett - megtérítési igényekkel kapcsolatban a (6a)
bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a Kártalanítási Számla kezelője kérésére három
napon belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.
(6e) A (6c) bekezdés szerinti adatok, okirat(másolat)ok és igazolás beszerzését a Felügyelet a
(6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti
hatóságával történő felügyeleti együttműködése keretében elősegíti.
(6f) A (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a (6c) bekezdés szerinti adatok,
okirat(másolat)ok és igazolás átadásának napját követően a károsultaktól kárigényt nem fogadhat
be.
(6g) A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség a Kártalanítási Alap megtérítési
kötelezettségének beálltával megszűnik.”
(2)	A Gfbt. 36. § a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítés folytán a Kártalanítási Számlára száll át - a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, továbbá magyar vagy tagállami jogszabályi
rendelkezés alapján - a károsultat
a)	a nem teljesítő biztosítóval szemben, továbbá
b)	az a) pontban meghatározott biztosítóra tekintettel a kártérítésre, illetve megtérítésre kötelezett
külföldi szervezettel, illetve a Kártalanítási Alappal szemben
megillető minden jog és követelés.
(8b) A Kártalanítási Számlát a (8a) bekezdés szerinti engedményezés következtében megillető
jogok és követelések érvényesítése során a károsult a Kártalanítási Számla kezelőjével - az
érvényesítéshez szükséges adatok, okiratok, igazolások, nyilatkozatok beszerzése elősegítése
érdekében - együttműködni köteles.”
6.	§
A Gfbt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve - a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
kivétellel - megszűnésétől, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb — a
kötvénynyilvántartás adattartalmát képező - változás időpontjától számított 15 napon belül
köteles a kötvénynyi Iván tartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni - a 46. § (2)
bekezdésében megjelölt adatok feltüntetésével - a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve
megszűnéséről, valamint az adatokban bekövetkező egyéb változásokról.
3
(2)	A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében
meghatározott megszűnése esetén az új szerződés létrejöttéről szóló - (1) bekezdésben
meghatározott - értesítés a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
megszűnésére vonatkozó értesítést pótolja, amennyiben a tevékenységi engedély visszavonásával
érintett szerződés megszűnésére vonatkozó értesítés a kötvénynyilvántartó szervhez még nem
érkezett meg.
(3)	A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés szerinti megszűnésre vonatkozó adat
keletkezését követő 15 napon belül informatikai rendszerén keresztül értesíti a tevékenységi
engedély visszavonásával érintett biztosítót a szerződés megszűnéséről.”
7. §
A Gfbt. 52. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében
meghatározott megszűnése esetén az új szerződés létrejöttéről szóló - (1) bekezdésben
meghatározott - értesítés a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
megszűnésére vonatkozó értesítést pótolja, amennyiben az érintett szerződés megszűnésére
vonatkozó értesítés a kárnyilvántartó szervhez még nem érkezett meg.”
8. §
A Gfbt. 57. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla 36. § (6a) bekezdésben
meghatározott térítési kötelezettségének teljesítését a Kártalanítási Alap feladatainak az
ellátásához rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásával is biztosíthatja, a Kártalanítási
Számla és a Kártalanítási Alap feladatellátásának az egyidejű ellátása mellett.
(6)	Ha az (5) bekezdésben meghatározottak szerint a Kártalanítási Alap feladatainak az
ellátásához rendelkezésre bocsátott pénzeszközök kerültek bevonásra a 36. § (6a) bekezdésben
meghatározott megtérítési kötelezettségének teljesítésére, a Kártalanítási Számla a 36. § (8a)
bekezdésében meghatározott törvényi engedmény alapján a részére megtérített pénzeszközöket -
elszámolás alapján - visszafizeti a Kártalanítási Alap javára olyan összegben, amilyen összegben
a Kártalanítási Alapból pénzeszköz felhasználásra került.”	.
9- §
A Gfbt. Záró rendelkezések részének Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 62/D. §-sal
egészül ki:
„62/D. § E törvénynek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben egyes
biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított
rendelkezéseit a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, azzal, hogy
folyamatban lévő ügy esetében a 36. § (6c) bekezdésében meghatározott átadási kötelezettséget a
4
36. § (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító legkésőbb e törvény hatálybalépését
követő három munkanapon belül köteles teljesíteni.”
3.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
10.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 289. §-a a következő (6a)
bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(6a) Ha másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon
átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi fióktelepe útján végzi a tevékenységét és a tevékenységi
engedélyét a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága - részben vagy egészben -
visszavonta, Felügyelet - a tudomásszerzését követően - a honlapján tájékoztatót tesz közzé a
döntésről.”
4.	Záró rendelkezések
11.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 3. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

Általános indokolás

A román pénzügyi felügyelet (a továbbiakban: ASF) 2015. augusztus 31-én visszavonta a
romániai ASTRA S.A. Biztosító működési engedélyét, és kezdeményezte a biztosító
felszámolását. A fióktelepnek hazánkban mintegy 169 ezer kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (a továbbiakban: KGFB) szerződése van (továbbá 5 ezer CASCO, 17 ezer
lakásbiztosítás, 96 életbiztosítás, valamint utasbiztosításai is vannak). Mindezidáig mintegy
3600^1000 - zömében KGFB - kárbejelentésre került sor, illetve további bejelentések is
várhatók. Mivel a nem KGFB szerződések (utasbiztosítás, lakásbiztosítás stb.) átszerződhetőek,
így az ügyfelek részére nincs jogi korlát. Ennek megfelelően a probléma-megoldási feladat a
jogalkotás szempontjából a KGFB-re szűkíthető.
A következő problémák merültek fel e téren:
1.	Engedély hiányában az ASTRA S.A Biztosító Magyarországi Fióktelepe sem jogosult új
biztosítási szerződések kötésére. A meglévő szerződésekből eredő kötelezettségeit
(kárkifizetéseit) a felszámolási folyamat megindulásáig - mind a vonatkozó uniós rendeleti
szabályozás, mind pedig a hazai jogszabályok alapján - teljesíteni köteles.
2.	A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) tájékoztatása és a fióktelep által közzétett
információk alapján - a fentiek ellenére - a magyar fióktelep 2015. szeptember 14-étől nem
fogad új kárbejelentést, a már bejelentett károkat nem fizeti. Az MNB tájékoztatása alapján ennek
oka az ASF határozatában megállapított kötelezés, amely gátolja a kifizetéseket nemcsak a román
biztosító, de annak fióktelepei vonatkozásában is (habár a hazai és uniós szabályozás szerint a
fizetési kötelezettség fennáll).
A bejelentett károk, és a jövőben bejelentésre kerülő - zömében hazai károsultat érintő — károk
megtérítése tehát a felszámolás román bíróság általi elrendeléséig szünetel, hiszen a román
garanciaalap ezt követően jogosult Csak fizetni. A felszámolást elrendelő bírósági határozat
meghozatalára nyitva álló időtartam hossza - a román jogszabályok miatt — bizonytalan (akár
több hónap). Mivel nem állnak rendelkezésre pontos információk, így a fizetésképtelenség nem
állapítható meg.
3.	További probléma, hogy a kárigényeket közvetlenül a román garanciaalapnál lehet
előterjeszteni kártérítés igénylő űrlap (román nyelven, vagy hitelesített fordítás formájában,
közvetlenül vagy levélben) és a szükséges dokumentumok csatolásával.
4.	Sajnálatos módon nincs egységes uniós szabályozás a biztosítási kártalanítási alapokra. Az
ASF információi szerint a román garanciaalapban elegendő lenne a fedezet az ügyfelek
kártalanítására — minden termék vonatkozásában — 100.000 euró/káresemény mértékig. A magyar
-	Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) által kezelt - Kártalanítási Alap (a
továbbiakban: KALAP) a vonatkozó szabályok szerint fedezetet nyújt a KGFB szerződésekre, de
a felszámolás elrendelését itt is ki kell várni.
Jelen törvényjavaslat a fenti problémák kiküszöbölésére az alábbi megoldási javaslatot adja:
6
A KGFB károsultak vonatkozásában a jogellenes helyzet okozta kifizetés-szünetelés
törvénymódosítással kezelhető. Ennek lényege, hogy szintén a MABISZ által kezelt Kártalanítási
Számla (a továbbiakban: KSZ) megelőlegezi a magyar KGFB károkat, ezáltal a kárrendezés és
kifizetés folyamatosan biztosítható. Ennek pénzügyi fedezete a MABISZ-nál rendelkezésre áll
(KSZ és KALAP pénzeszközök felhasználásával). Mindez kiegészül a MABISZ követelési
jogosultságával az ASTRA Biztosítóval, illetve annak fióktelepével, továbbá a román
garanciaalappal szemben. A megelőlegezés alapján a hazai károsult itthon juthat hozzá a
kártérítéshez, folyamatosan, már a felszámolás elrendelését megelőzően is a MABISZ-hoz
intézett kárbejelentéssel (a korábbi bejelentések és szerződésállományok ugyanis a román félnél
vannak), az MNB és MABISZ tájékoztatók nyilvánosságra hozatalával.
Ugyanakkor a nem KGFB károk - mivel az ügyfél átszerződhet, így több biztosítása is lehet
egyszerre - az eltérő nemzeti szabályok miatt nem kezelhetők, azokra fedezet a román
garanciaalapban van. Ezekben az esetekben tehát a hazai helytállás nem értelmezhető.
A jogszabály-módosítás másik eleme a KGFB szerződések sorsának a rendezése. A fióktelep
ügyfeleinek jelenleg lehetőségük van biztosítási szerződésük közös megegyezéssel történő
megszüntetésére a biztosító fióktelepétől levélben kapott megállapodás aláírásával és
visszaküldésével. Ez a megoldás azonban nem rendezi az összes szerződés megszűnését, így a
törvényjavaslat lehetőséget ad ún. „átkötésre”, ami alapján - amennyiben korábban nem szűnt
meg - az új szerződés megkötésével a régi szerződés megszűnik, tehát a fedezet folyamatos
marad. Erről a tényről az új biztosító 15 napon belül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet, aki
pedig szintén 15 napon belül a régi biztosítót értesíti.	.
7
Részletes indokolás
Az L, 10. §-okhoz
A Javaslat a Felügyelet honlapján történő közzétételi kötelezettségét írja elő abban az esetben, ha
olyan, másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységi engedélyét vonták
vissza, amely biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás vagy magyarországi
fióktelepe útján végzi a tevékenységét.
A 2., 5., 8. §-okhoz
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban:
MABISZ) által kezelt Kártalanítási Számla (a továbbiakban: KSZ) megelőlegezze a magyar
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási károkat, ezáltal a kárrendezés és a kifizetés folyamatosan
biztosítható. Ennek pénzügyi fedezete a MABISZ-nál rendelkezésre áll (a KSZ és KALAP
pénzeszközök felhasználásával). Mindez kiegészül a MABISZ követelési jogosultságával az
ASTRA Biztosítóval, illetve annak fióktelepével, továbbá a román garanciaalappal szemben.
A 3-4., 6-7., 9. §-okhoz
A Javaslat lehetőséget ad ún. „átkötésre”, ami alapján - amennyiben korábban nem szűnt meg -
az új szerződés megkötésével a régi szerződés megszűnik, tehát a fedezet folyamatos marad.
Erről a tényről az új biztosító 15 napon belül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet, aki pedig
szintén 15 napon belül értesíti a régi biztosítót.
A 11. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
8
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „A kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról”
címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. szeptember 25.
		
Bánki Erik	Csere	nyés Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyí	r Polgári Szövetség
1