﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6403. számú
törvényjavaslat
az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló,
Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv kihirdetéséről
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. szeptember
1
2015. évi ... törvény
az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló,
Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv kihirdetéséről
1. §
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az emberi jogok és az alapvető szabadságok
védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv (a
továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a
következő:
„Protocol No. 15 amending the Convention for the Protection of Human Rights and
Fundamental Freedoms
[Strasbourg, 24.VI.2013]
Preamble
The member States of the Council of Europe and the other High Contracting Parties to the
Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms, signed at Rome
on 4 November 1950 (hereinafter referred to as “the Convention”), signatory hereto,
Having regard to the declaration adopted at the High Level Conference on the Future of the
European Court of Human Rights, held in Brighton on 19 and 20 April 2012, as well as the
declarations adopted at the conferences held in Interlaken on 18 and 19 February 2010 and
izmir on 26 and 27 April 2011;
Having regard to Opinion No. 283 (2013) adopted by the Parliamentary Assembly of the
Council of Europe on 26 April 2013;
2
Considering the need to ensure that the European Court of Human Rights (hereinafter
referred to as “the Court”) can continue to play its pre-eminent role in protecting human
rights in Europe,
Have agreed as follows:
Article 1
At the end of the preamble to the Convention, a new recital shall be added, which shall read
as follows:
“Affirming that the High Contracting Parties, in accordance with the principle of
subsidiarity, have the primary responsibility to secure the rights and freedoms
defined in this Convention and the Protocols thereto, and that in doing so they enjoy
a margin of appreciation, subject to the supervisory jurisdiction of the European
Court of Human Rights established by this Convention,”.
Article 2
1	In Article 21 of the Convention, a new paragraph 2 shall be inserted, which shall read as
follows:
“Candidates shall be less than 65 years of age at the date by which the list of three
candidates has been requested by the Parliamentary Assembly, further to Article 22.”
2	Paragraphs 2 and 3 of Article 21 of the Convention shall become paragraphs 3 and 4 of
Article 21 respectively.
3	Paragraph 2 of Article 23 of the Convention shall be deleted. Paragraphs 3 and 4 of Article
23 shall become paragraphs 2 and 3 of Article 23 respectively.
Article 3
In Article 30 of the Convention, the words “unless one of the parties to the case objects”
shall be deleted.
Article 4
In Article 35, paragraph 1 of the Convention, the words “within a period of six months”
shall be replaced by the words “within a period of four months”.
Article 5
3
In Article 35, paragraph 3, sub-paragraph b of the Convention, the words “and provided that
no case may be rejected on this ground which has not been duly considered by a domestic
tribunal” shall be deleted.
Final and transitional provisions
Article 6
1	This Protocol shall be open for signature by the High Contracting Parties to the
Convention, which may express their consent to be bound by:
a signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or
b signature subject to ratification, acceptance or approval, followed by ratification,
acceptance or approval.
2	The instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the
Secretary General of the Council of Europe.
Article 7
This Protocol shall enter into force on the first day of the month following the expiration of
a period of three months after the date on which all High Contracting Parties to the
Convention have expressed their consent to be bound by the Protocol, in accordance with
the provisions of Article 6.
Article 8
1	The amendments introduced by Article 2 of this Protocol shall apply only to candidates on
lists submitted to the Parliamentary Assembly by the High Contracting Parties under Article
22 of the Convention after the entry into force of this Protocol.
2	The amendment introduced by Article 3 of this Protocol shall not apply to any pending
case in which one of the parties has objected, prior to the date of entry into force of this
Protocol, to a proposal by a Chamber of the Court to relinquish jurisdiction in favour of the
Grand Chamber.
3	Article 4 of this Protocol shall enter into force following the expiration of a period of six
months after the date of entry into force of this Protocol. Article 4 of this Protocol shall not
apply to applications in respect of which the final decision within the meaning of Article 35,
paragraph 1 of the Convention was taken prior to the date of entry into force of Article 4 of
this Protocol.
4	All other provisions of this Protocol shall apply from its date of entry into force, in
accordance with the provisions of Article 7.
4
Article 9
The Secretary General of the Council of Europe shall notify the member States of the
Council of Europe and the other High Contracting Parties to the Convention of:
a any signature;
b the deposit of any instrument of ratification, acceptance or approval;
c the date of entry into force of this Protocol in accordance with Article 7; and
d any other act, notification or communication relating to this Protocol.
In witness whereof, the undersigned, being duly authorised thereto, have signed this
Protocol.
Done at Strasbourg, this [24th] day of [June 2013], in English and in French, both texts
being equally authentic, in a single copy which shall be deposited in the archives of the
Council of Europe. The Secretary General of the Council of Europe shall transmit certified
copies to each member State of the Council of Europe and to the other High Contracting
Parties to the Convention.
AZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETŐ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ
EGYEZMÉNYT MÓDOSÍTÓ 15. JEGYZŐKÖNYV
[Strasbourg, 2013. VI. 24.]
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről
szóló, Rómában, 1950. november 4. napján kelt Egyezmény (a továbbiakban: „Egyezmény”)
további Magas Szerződő Felei, a jelen Jegyzőkönyv aláírói,
Tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának jövőjéről 2012. április 19-20-án Brightonban
tartott magas szintű konferencián elfogadott nyilatkozatra, valamint az Interlakenben 2010. február
18-19-én, és az Izmirben 2011. április 26-27-én tartott konferenciákon elfogadott nyilatkozatokra;
Tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2013. április 26-án elfogadott 283. sz.
(2013) Állásfoglalásra;
Figyelemmel arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban:„Bíróság”) számára
biztosítani kell, hogy az emberi jogok európai védelme terén továbbra is betölthesse kiemelkedő
szerepét,
A következőkben állapodtak meg:
5
1.	Cikk
Az Egyezmény preambuluma az alábbi új bekezdéssel egészül ki:
„Megerősítve, hogy - a szubszidiaritás elvével összhangban - elsődlegesen a Magas Szerződő
Felek kötelessége a jelen Egyezményben és az ahhoz fűzött jegyzőkönyvekben meghatározott jogok
és szabadságok biztosítása, és hogy ennek során a Magas Szerződő Felek az Egyezmény által
létesített Emberi Jogok Európai Bíróságának ellenőrzési jogköre alá eső mérlegelési jogkörrel
rendelkeznek,”.
2.	Cikk
1.	Az Egyezmény 21. Cikke az alábbi új 2. bekezdéssel egészül ki:
„A jelölteknek 65 év alatti életkorúnak kell lenniük azon időpontban, amikorra a Parlamenti
Közgyűlés a 22. Cikk szerinti három jelöltet tartalmazó jegyzéket kéri.”
2.	Az Egyezmény 21. Cikke 2. bekezdésének számozása 3. bekezdésre, 3. bekezdésének számozása
4.	bekezdésre változik.
3.	Az Egyezmény 23. Cikkének 2. bekezdése hatályát veszti. A 23. Cikke 3. bekezdésének
számozása 2. bekezdésre, 4. bekezdésének számozása 3. bekezdésre változik.
3.	Cikk
Az Egyezmény 30. Cikkében a „feltéve, hogy a felek egyike sem ellenzi azt” szövegrész hatályát
veszti.
4.	Cikk
Az Egyezmény 35. Cikke 1. bekezdésében a „hat hónapon belül” szövegrész helyébe a „négy
hónapon belül” szövegrész lép.
5.	Cikk
Az Egyezmény 35. Cikke 3. bekezdésének b) pontjában az „és azzal a feltétellel, hogy ezen az
alapon egyetlen ügy sem utasítható el, amelyet hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelően”
szövegrész hatályát veszti.
Záró és átmeneti rendelkezések
6.	Cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyv az Egyezményben részes azon Magas Szerződő Felek számára áll nyitva
aláírásra, amelyek
6
a.	megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélküli aláírással; vagy
b.	megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával történő aláírással - amit megerősítés,
elfogadás vagy jóváhagyás követ -
kifejezik hozzájárulásukat ahhoz, hogy a Jegyzőkönyv rájuk nézve kötelező legyen.
2.	A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe
helyezni.
7.	Cikk
A jelen Jegyzőkönyv az azon időpontot követő három hónapos időszak lejárta utáni hónap első
napján lép hatályba, amikor az Egyezményben részes minden Magas Szerződő Fél kifejezte
hozzájárulását ahhoz, hogy a Jegyzőkönyv a 6. Cikk rendelkezéseinek megfelelően kötelező legyen
rá nézve.
8.	Cikk
1.	A jelen Jegyzőkönyv 2. Cikkével bevezetett módosítások csak az azon jelöltek vonatkozásában
megadott jegyzékek tekintetében alkalmazandóak, amelyeket a Magas Szerződő Felek az
Egyezmény 22. Cikke alapján a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépését követően nyújtottak be a
Parlamenti Közgyűléshez.
2.	A jelen Jegyzőkönyv 3. Cikkével bevezetett módosítás nem alkalmazandó azon folyamatban lévő
ügyekben, amelyekben a felek valamelyike már a Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt ellenezte a
Bíróság Kamarájának arra vonatkozó javaslatát, hogy hatásköre kerüljön átadásra a
Nagykamarához.
3.	A jelen Jegyzőkönyv 4. Cikke a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követő hat hónapos
időszak lejárta után lép hatályba. A jelen Jegyzőkönyv 4. Cikke nem kerül alkalmazásra azon
kérelmekre, amelyek tekintetében az Egyezmény 35. Cikke 1. bekezdése szerinti jogerős határozat a
jelen Jegyzőkönyv 4. Cikkének hatálybalépése előtt került meghozatalra.
4.	A jelen Jegyzőkönyv minden egyéb rendelkezése a 7. Cikk rendelkezéseivel összhangban, a
Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó.
9.	Cikk
Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, valamint az Egyezményben
részes többi Magas Szerződő Felet
a.	minden aláírásról;
b.	minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;
c.	jelen Jegyzőkönyv 7. Cikk szerinti hatálybalépésének időpontjáról;
d.	a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos bármely más cselekményről, értesítésről vagy közlésről.
7
Melyek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a Jegyzőkönyvet.
Készült Strasbourgban, 2013. június 24-én, angol és francia nyelven, mindkét nyelvű szöveg
egyaránt hiteles; egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az
Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács minden tagállamának, valamint
az Egyezményben részes többi Magas Szerződő Félnek.”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Jegyzőkönyv 7. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Jegyzőkönyv, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját - annak ismertté
válását követően - a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügyért felelős miniszter
gondoskodik.
8
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az emberi jogok és az alapvető szabadságok
védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt módosító 15. Jegyzőkönyv (a
továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §
(1)-(3) bekezdésének, valamint 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza a
Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.
A 2. és 3. §-hoz
A Javaslat 2. §-a és 3. §-a a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően rendelkezik az Egyezmény kihirdetéséről, és
tartalmazza a Jegyzőkönyv angol nyelvű hiteles szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítását.
A Jegyzőkönyv 1. Cikke
Az Egyezmény preambulumához egy új, a szubszidiaritás elvére, valamint a mérlegelési jogkör
doktrínájára utaló bekezdés kerül beillesztésre. Ennek célja az, hogy fokozza az Egyezmény
transzparenciáját és hozzáférhetőségét, és konzisztenssé tegye az Egyezményt a Bíróság által az
esetjogában kifejlesztett mérlegelési jogkör doktrínájával.
Az Egyezményben részes államok kötelesek a joghatóságuk alá eső minden személy számára
biztosítani az Egyezményben meghatározott jogokat és szabadságokat, és nemzeti hatóság előtti
hatékony jogorvoslatot kötelesek biztosítani minden olyan személy számára, akinek jogát vagy
szabadságát megsértették. Az Egyezmény tekintetében a Bíróság értelmezése az irányadó.
A Bíróság joggyakorlata egyértelművé teszi, hogy - az adott ügy körülményeitől, illetve a szóban
forgó jogoktól és szabadságoktól függően - a részes államok bizonyos terjedelmű mérlegelési
jogkörrel rendelkeznek az Egyezmény alkalmazása és végrehajtása terén. E jogkör azt tükrözi, hogy
az Egyezmény az emberi jogok nemzeti szinten történő biztosításához képest kisegítő
(szubszidiárius) jellegű, és hogy a nemzeti hatóságok elvileg jobb helyzetben vannak a helyi
szükségletek és feltételek megítélésére, mint a nemzetközi bíróság. A mérlegelési jogkör az
Egyezményrendszer alapján történő ellenőrzéssel jár együtt. Ebben a vonatkozásban a Bíróságra az
a szerep hárul, hogy az állam mérlegelési jogkörének kellő figyelembevételével felülvizsgálja a
nemzeti hatóságok által meghozott határozatok Egyezménynek való megfelelését.
A Jegyzőkönyv 2. Cikke
9
Az Egyezmény 2. cikkébe egy új 2. bekezdés kerül beillesztésre annak megkövetelésére, hogy a
jelöltek életkora azon időpontban, amikorra a Parlamenti Közgyűlés az Egyezmény 22. Cikke
szerinti, a bírák megválasztása terén rá háruló szerep betöltése érdekében a három jelöltet
tartalmazó jegyzéket kéri, 65 év alatt legyen.
E módosítás célja annak lehetővé tétele a magasan képzett bírák számára, hogy a teljes 9 éves
hivatalviselési időt kitölthessék, és ilyen módon erősítsék a Bíróság tagságának konzisztenciáját. Az
Egyezmény 23. Cikke 2. bekezdésének a jelenleg hatályos szövege azzal a következménnyel jár,
hogy egyes nagy tapasztalattal rendelkező bírák számára lehetetlen hivatali idejük kitöltése.
A bírák megválasztásához vezető, a hazai kiválasztási eljárástól a Parlamenti Közgyűlés általi
megszavazásig tartó eljárás hosszú. Ezért annak kizárása érdekében, hogy valamely jelölt azért ne
tudjon hivatalba lépni, mert az eljárás során betölti a korhatárt, szükségesnek látszott egy kellően
biztos, olyan időpont lefektetése, amelyben a 65 éves életkor meghatározásra kerül. A javaslat
szerint a jelölt életkora azon időpontban kerüljön meghatározásra, amikorra a három jelöltet
tartalmazó jegyzéket a Parlamenti Közgyűlés kéri.
A 23. Cikk 2. bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, mivel helyébe a 21. Cikkben bevezetett
változások lépnek.
A jelöltválasztó hazai eljárás hosszára figyelemmel a Jegyzőkönyv 8. Cikkének 1. bekezdése
rögzíti, hogy a változások csak az azon jegyzékeken szereplő jelöltek vonatkozásában kerülnek
alkalmazásra, akiket a Magas Szerződő Felek az Egyezmény 22. Cikke alapján a Jegyzőkönyv
hatálybalépését követően nyújtanak be a Parlamenti Közgyűléshez. A korábban benyújtott
jegyzékeken szereplő jelöltek - kiterjesztően beleértve a Jegyzőkönyv hatálybalépésének
időpontjában már hivatalban lévő, valamint a már megválasztott, de hivatalba még nem lépett
bírákat is - továbbra is a Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt alkalmazandó szabály hatálya alá esnek,
azaz hivatalviselési idejük a 70. életév betöltésekor jár le.
A Jegyzőkönyv 3. Cikke
Az Egyezmény 30. Cikke úgy módosul, hogy a felek többé nem ellenezhetik valamely ügy Kamara
általi, Nagykamara számára történő átadását. Az intézkedés célja az, hogy hozzájáruljon a Bíróság
esetjogának következetességéhez, kölezővé téve hatáskörének átadását olyan esetekben, amikor a
bevett esetjogtól eltérés várható. A felek ellenzési jogának megszüntetése megerősíti ezt a fejlődést.
Ezen jog megszüntetése a Bíróság előtti eljárások felgyorsítását is célozza olyan ügyekben, amelyek
az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő
lényeges kérdést vetnek fel, illetve amelyekben a meglévő esetjogtól eltérés várható.
Ezzel kapcsolatosan a Kamarával szemben elvárás, hogy szándékáról konzultáljon a felekkel, és
kívánatos, hogy a hatáskör-átadás előtt a Kamara a lehető legjobban szűkítse le az ügyet, beleértve
az ügy bármely releváns részének elfogadhatatlanná nyilvánítását is.
Ez a módosítás abban a reményben kerül bevezetésre, hogy a jövőben a Nagykamara konkrétabb
jelzést fog adni a feleknek a meglévő esetjogtól való potenciális eltérésről, illetve az Egyezmény
vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges
kérdésekről.
10
A jegyzőkönyv 8. Cikkének 2. bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz. A jogbiztonság és az
előreláthatóság érdekében szükségesnek mutatkozott annak rögzítése, hogy a felek hatáskörátadás-
ellenzéshez való jogának megszüntetése nem kerül alkalmazásra azon folyamatban lévő ügyekben,
amelyekben a felek valamelyike már a Jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően ellenezte a
hatáskör Nagykamara számára történő átadására vonatkozó kamarai javaslatot.
A Jegyzőkönyv 4. Cikke
A Jegyzőkönyv 4. és 5. Cikke az Egyezmény 35. Cikkét módosítja. A 35. Cikk 1. bekezdése azért
kerül módosításra, hogy a hazai jogerős határozat meghozatalától számított hat hónapról négy
hónapra csökkentse azon időszakot, amelyen belül a kérelmek a Bíróság elé terjeszthetők. A
gyorsabb kommunikációs technológiák kifejlődése, valamint a tagállamok belső eljárásaiban
hatályos, hasonló hosszúságú határidők voltak a határidő-csökkentés mellett szóló érvek.
A Jegyzőkönyv 8. Cikkének 3. bekezdése átmeneti rendelkezést tartalmaz. A kérelmek Bíróság elé
terjesztésére nyitva álló határidő csökkentése csak a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját
követő hat hónapos időszak lejárta után kerül alkalmazásra annak biztosítása érdekében, hogy a
potenciális kérelmezők teljes mértékben tisztában legyenek az új határidővel. Továbbá, az új
határidő nem lesz visszamenőleges hatályú, mivel a 4. Cikk nem kerül alkalmazásra azon kérelmek
esetében, amikor az Egyezmény 35. Cikkének 1. bekezdése szerinti hazai jogerős határozat az új
szabály hatálybalépése előtt került meghozatalra.
A Jegyzőkönyv 5. Cikke
Az Egyezmény 35. Cikke 3. bekezdésének b) pontja úgy módosul, hogy az ügy hazai bíróság általi
megfelelő vizsgálatára vonatkozó feltétel törlésre kerül. A „ha az emberi jogok tiszteletben tartása
a kérelem érdemének vizsgálatát teszi szükségessé ” feltétel megmarad.
A „jelentős előny” elfogadhatósági feltétellel kapcsolatosan bevezetett módosítást illetően nincs
átmeneti rendelkezés. A Jegyzőkönyv 8. Cikkének 4. bekezdése szerint ez a módosítás a
Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától alkalmazandó annak biztosítása érdekében, hogy a
rendszer remélt hatékonyság-növekedésének hatása ne legyen késleltetett. Ezért ez a módosítás
azon kérelmek tekintetében is alkalmazandó lesz, amelyekkel kapcsolatosan az elfogadhatósági
határozat meghozatala a Jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában még folyamatban van.
A Jegyzőkönyv 6-9. Cikkei
Ezen Cikkek az Európa Tanács keretében készült szerződés általános záró rendelkezéseit
tartalmazzák.
A 4. §-hoz
Az első három bekezdés a törvény hatálybalépéséről rendelkezik, a negyedik bekezdés a törvény
végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.