﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6410. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. szeptember
2015 . évi ... .törvény
a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról
1.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1. §
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (2a) bekezdésében az
„elbírálásáig” szövegrész helyébe az „elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló
határidő elteltéig” szöveg lép.
2.	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
2.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 16/B. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóságnak történő, a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti bejelentés alapján végezhető.”
(2)	A Kkt. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató
iskolavezetői és szakoktatói tevékenységét abban az esetben végezheti, ha a külön
jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte
iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A járművezetők vizsgáztatását a Kormány
által rendeletben kijelölt, ezen feladatok ellátására alapított, kizárólagos állami tulajdonban
álló nonprofit szervezet (a továbbiakban: vizsgaközpont) végzi. A közúti közlekedési
szakemberek vizsgáinak szervezésében a közlekedési hatóság által megbízott képző szerv
közreműködhet. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, aki a
tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelentette, büntetlen
előéletű, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy
közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.”
(3)	A Kkt. 18. §-a a következő (9b)-(9d) bekezdéssel egészül ki:
„(9b) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakemberek részére kiállított, szakmai
képesítés megszerzését tanúsító igazolásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
1
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail
cím),
c)	továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d)	képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e)	a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f)	a nyilvántartásba vétel száma, időpontja,
(9c) A (9b) bekezdés szerinti nyilvántartás c)-f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(9d) A nyilvántartás adatai közül a szakmai képesítéssel rendelkezők családi neve és
utóneve, születési családi neve és utóneve, a nyilvántartást vezető közlekedési hatóság
megnevezése és a képesítő okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.”
(4)	A Kkt. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolavezetői és a szakoktatói tevékenység végzésére jogosító engedélyt a
közlekedési hatóság visszavonja, a vizsgabiztosi tevékenység folytatását megtiltja, és az
iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a)	az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,
b)	nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c)	kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d)	a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
e)	a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f)	az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti járművezetők és
a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól
szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.”
(5)	A Kkt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedési hatóságnál a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás
áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját
számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok
módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott árufuvarozásra és
személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek
kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben - ha kormányrendelet
ettől eltérően nem rendelkezik - a kérelem elektronikus úton nem terjeszthető elő.”
(6)	A Kkt. 20. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az (1) bekezdés a), b), k) vagy m)
pontjában, illetve a (11) bekezdés c) pontja szerinti ellenőrzés során az (1) bekezdés a)-b)
pontjában meghatározott szabályszegést elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer,
a hatóság eljáró tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot és döntését közli az
2
elkövetővel. Ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben
fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell.”
(7)	A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa)-ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére,
valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az
(1)	bekezdés szerinti rendelkezések megtartását
a)	belföldi forgalomban közlekedő jármű esetén]
„aa) a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
ab) az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és
méretet meghaladó járművek közúti közlekedésének tekintetében a közlekedési hatósági
jogkörben a Kormány rendeletében meghatározott közút kezelője is,”
[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi
forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában
meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]
(8)	A Kkt. 20. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére,
valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az
(1)	bekezdés szerinti rendelkezések megtartását]
„c) az üzembentartó telephelyén, a fel-, át-, és lerakóhelyeken, illetve más, az árukezelés
céljából üzemeltetett területen
ca)	a közlekedési hatóság, a rendőrség, és a vámhatóság,
cb)	az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi
hatóság is,”
[jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1)
bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi
forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában
meghatározott ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.]
(9)	A Kkt. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt
hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabályszegés miatt
hozott határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 70 napon belül, az (1)
3
bekezdés h) pontjában meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az előírás
megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási
bírságot kiszabó, elsőfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon
történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság
bélyegzőlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthető, ha az aláírás és a bélyegzőlenyomat
hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.”
(10)	A Kkt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A közlekedési hatóság a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti
járművek forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi,
közlekedés biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, a használatra
jellemző adatokról közúti jármű előéleti nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az
adott közúti jármű
a)	forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata alapján megállapított,
b)	közlekedésbiztonsági jellemzőit érintő javításával kapcsolatos,
c)	a kötelező felelősség biztosítása alapján e törvény rendelkezései szerint keletkezett,
d)	futás teljesítményével összefüggő, és
e)	a hatósági engedélyben feltüntetett jármű azonosító
adatokat.
(2)	A közúti jármű előéleti nyilvántartás adatai az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának
igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhetők.
(3)	A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra
egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai, illetve tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.”
(11)	A Kkt. 24/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A jármű időszakos vizsgálata során a jármű műszaki megvizsgálását, illetve
környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság közszolgálati tisztviselője, illetve a
(2)	bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló
személy (a továbbiakban együtt: műszaki vizsgabiztos) végzi. Műszaki vizsgabiztosi
tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, nem áll műszaki vizsgabiztosi
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a műszaki vizsgabiztosi
tevékenység folytatására irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint
bejelentette, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai
képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság
által a tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett közhiteles hatósági
nyilvántartás tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait.”
4
(12) A Kkt. 42/A. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a közút kezelője az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelem
előterjesztésétől számított 21 napon belül nem nyilatkozik, akkor a hozzájárulást
megadottnak kell tekinteni.”
(13) A Kkt. 46/J. §-sal egészül ki:
„46/J. § A típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a
típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló kormányrendeletben
meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.”
3.	§
A Kkt.
a)	18. § (9) bekezdésében az „iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység
folytatásához engedéllyel rendelkezőkről” szövegrész helyébe az „iskolavezetői, a szakoktatói
és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosultakról” szöveg,
b)	18. § (9) bekezdés b) pontjában az „engedélyes” szövegrész helyébe a „tevékenység
végzésére jogosult” szöveg,
c)	18. § (10) bekezdésében az „engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „tevékenység
végzésére jogosultak” szöveg,
d)	21. § (4a) bekezdésében a „hat hónapon belül” szövegrész helyébe a „négy hónapon belül”
szöveg,
e)	29. § (7) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,
f)	48. § (3) bekezdés n) pontjában az „engedélyezésére” szövegrész helyébe a „bejelentésére”
szöveg
lép.
4.	§
Hatályát veszti a Kkt.
a)	16/B. § (3)-(4) és (6) bekezdése;
b)	18. § (14)-(16) bekezdése;
c)	19. § (7)-(9) bekezdése;
d)	20. § (11) bekezdésében az „ , a belföldi forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés
a)	és b), valamintf)-j) pontjában meghatározott ellenőrzésbe a vámhatóság is” szövegrész;
e)	24/A. § (7)-(9) bekezdése;
f)	42/A. § (2) bekezdésében a „vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30
napon belül nem nyilatkozik,” szövegrész,
g)	44. § (1) bekezdés g) pontja;
h)	47. § 22.10. pontja.
5
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
5. §
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság)
„b) az eljárást megszünteti, ide nem értve az illeték meg nem fizetése címén történő
megszüntetést, valamint ha az eljárás megszüntetésének oka az, hogy a kérelem érdemi
vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés
előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy
ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül
megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás
felfüggesztésére;”
(2)	Az Itv. 33. § (2) bekezdés 5. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
5.	az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)
„h) az apa adatait a születés anyakönyvezése után jegyezték be, és e bejegyzést követően az
érdekelt részére első alkalommal”
(történik a kiállítása;)
(3)	Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 48. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)
„48. kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt
kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás.”
(4)	Az Itv. 73. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közigazgatási hatósági eljárási illetéket)
6
„b) átutalással, az átutalás közleményrovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye,
valamint a bb) alpont esetén az ügyszám feltüntetésével
ba)	az eljárás kezdeményezését megelőzően vagy
bb)	az eljáró hatóság felhívására”
(kell megfizetni a (2)-(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak
kivételével.)
(5)	Az Itv. 73/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha az ügyfél az eljárási illetéket a felhívás kézhezvételét megelőzően nem fizette meg,
a felhívásban megjelölt illetéket a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül
átutalással, illetve - ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is
lehetőség lett volna, választása szerint - zárt borítékban feladott válaszbeadványon
illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a
felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.
(4)	Ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8
napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az eljáró hatóság az eljárást
nem szüntette meg vagy a kérelmet nem utasította el érdemi vizsgálat nélkül, az
illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a
mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.”
(6)	Az Itv. 80. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés
a következő l) ponttal egészül ki:
(Azoktól az esetektől eltekintve, amelyekben az illetéket törvény rendelkezése alapján kell
törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a
megfizetett illeték visszatérítésének - hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja
kérelmére - a következő esetekben van helye:)
„k) ha a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, vagy ha az eljárás
megszüntetésének oka az, hogy
ka) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, vagy
kb) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan
összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem
biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére;
l) ha a hatóság arról rendelkezik, hogy a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek
megfizetése alól.”
6. §
Hatályát veszti az Itv.
7
a)	26/A. § (3) bekezdésében
aa)	az „a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával,”,
ab)	a „pedig”,
b)	Melléklet IX. Cím IV. alcím 2. pont a) alpontjában az „a csere a hatóság téves bejegyzésén
alapul vagy”
szövegrész.
4.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
7.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) 54. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
foglalkoztatást elősegítő támogatás iránti kérelem az állami foglalkoztatási szerv honlapjáról
letölthető formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva elektronikus
formában is benyújtható. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmet és annak mellékleteit
azok megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.”
8.	§
Az Flt.
a)	54. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
b)	54. § (4) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg
lép.
9.	§
Hatályát veszti az Flt.
a)	51/A. §-a,
b)	54. § (6) bekezdésében „a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt
napon belül kell kibocsátani,” szövegrész,
c)	54. § (9a) bekezdésében a „ , valamint az 51/A. § (9) bekezdésében” szövegrész.
5.	Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
módosítása
10.	§
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. §-a a
következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
8
„(6) Az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására irányuló eljárás
ügyintézési határideje 45 nap.
(7)	Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
6.	A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása
11.	§
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész
helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.
7.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosítása
12.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
26.	§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében az ügyintézési határidő 30
nap.”
8.	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása
13.	§
Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12. § (3)
bekezdésében az „és a közlekedési hatósággal” szövegrész.
9.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
14.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) „Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése” alcíme a következő 17/A.
§-sal egészül ki:
„17/A. § (1) Ha a megtérítésre kötelező szociális hatáskört gyakorló szervtől pénzbeli
ellátásban részesülő személy a megtérítés összegét - a kötelezettséget megállapító határozat
9
jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül - nem fizeti meg, a szociális hatáskört
gyakorló szerv a követelését az általa folyósított pénzbeli ellátásból történő levonással
érvényesíti. A levonás a folyósítandó pénzbeli ellátás 30%-áig terjedhet.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti végrehajtás nem vezet eredményre, a követelést adók
módjára kell behajtani.
(3)	Nem kell végrehajtást lefolytatni, ha a megtérítésre kötelezett személy terhére
nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.
(4)	A megtérítésre kötelezett személy halála esetén a követelés meg nem térült összegét - a
hagyaték erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető pénzbeli ellátásból
-	ide nem értve a jogosult által a halála hónapjában már fel nem vett és az örökös
hozzátartozó által felvehető ellátást - a meg nem térített összeget nem lehet levonni.”
(2)	Az Szt. 32/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az időskorúak járadékára való jogosultságot a (4) bekezdésben meghatározottakon túl -
a kérelemben megjelölt időponttól, vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem
benyújtását követő hónap utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak
járadékában részesülő személy kéri.”
(3)	Az Szt. 33. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségkárosodott személy
egészségkárosodásának mértékét, az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségességét,
valamint a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját az eljáró hatóság
szakkérdésként megvizsgálja. Ha az elsőfokú eljárásban a szakkérdést vizsgálni kell, az
ügyintézési határidő negyven nap.”
(4)	Az Szt. 34. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,)
,f aki a jogosultságának megszüntetését kéri.”
(5)	Az Szt. 34. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a
kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem
benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”
(6)	Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha)
,f azt az ápolást végző személy kérte.”
10
(7) Az Szt. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a
kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem
benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”
(8)	Az Szt. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Fellebbezési eljárás során a hatóság a (3) bekezdés szerinti szakvélemény
felülvizsgálatáról - annak hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről - a szociális hatóság
által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő útján gondoskodik.”
(9)	Az Szt. 58/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatás iránti kérelméről első fokon
a)	tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a
kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,
b)	a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a
fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben
nyújtotta be,
c)	a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a
fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.
(5)	Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az
egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben
biztosított - támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében
érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás
visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év
március 31-éig határoz.
(6)	A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának helyszíni ellenőrzését
lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a
jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szociális szolgáltató,
szociális intézmény (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül
küldi meg a fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon
belül tehet észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a
jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző
igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott
észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak
az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított - támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a
továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az
ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első
11
fokon - a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző
igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést
elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő - hatvan napon belül határoz.
(7)	A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos másodfokú
eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.
(8)	Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(10)	Az Szt. 92/K. §-a a következő (4e) és (4f) bekezdéssel egészül ki:
„(4e) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott
szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít
meg, az első fokú eljárásban
a)	az ügyintézési határidő ötven nap, és
b)	a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az
ügyintézési határidőbe.
(4f) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó
szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a
szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül
készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek.”
10.	A bányászatról szóló 1993. éviXLVIII. törvény módosítása
15. §
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22/D. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Földtani kutatást csak a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentett
személy vezethet.”
(2)	A Bt. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Aki bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a bányafelügyelet részére a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Bányaüzemi felelős
műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel a
bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott
feltételeknek.
(4)	A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére
jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult
12
személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és
oklevelének számát.”
(3)	A Bt. 43/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézés határideje
a)	a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatban
aa)	a tárolás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 70 nap,
ab)	a bezárást követő időszakra vonatkozó terv elbírálására 45 nap,
b)	a bányatelek megállapítására indított eljárás során 60 nap,
c)	a kutatás engedélyezésére vonatkozó eljárás során 20 nap.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott
eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.”
(4)	A Bt. 44. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységet az
folytathat, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott
szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek,
és a tevékenység folytatásáról a bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.
A tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás
tartalmazza a tevékenységet folytató személy természetes személyazonosító adatait, iskolai
végzettségének megnevezését és oklevelének számát, bejelentésének sorszámát, a
bejelentett tevékenység megnevezését, valamint a nyilvántartásból törlés időpontját és
iktatási számát.
(4a) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján
naprakészen közzéteszi a tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a
tevékenységet folytató személy nevét és címét, a tevékenység folytatásáról szóló bejelentés
számát, és a bejelentett tevékenység betűkódját.”
(5)	A Bt. 44. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység
végzését érintő eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(6)	A Bt. 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„44/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez
jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint
igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként
kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a
bányafelügyeletnél a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet az a személy folytathat, aki büntetlen
előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről
vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy
természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység
végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(7)	A Bt. 44/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/B. § (1) Aki hites bányamérői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a bányafelügyeletnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg
kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(2)	Hites bányamérői tevékenységet az folytathat, aki büntetlen előéletű, és megfelel az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által
vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes
személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység
végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(8)	A Bt. VI. része a következő 49/E. §-sal egészül ki:
„49/E. § (1) A kormányrendeletben meghatározott bányászati keresetkiegészítés
megállapítása és felülvizsgálata iránti első fokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven
nap, ha az eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti
bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell.
(2)	A bányászok - kormányrendeletben meghatározott - egészségkárosodási járadékának
megállapítása és felülvizsgálata iránti első fokú eljárásban az ügyintézési határidő
harmincöt munkanap, ha ez eljárásban a kérelmező egészségkárosodásának mértékét
szakkérdésként vizsgálni kell. Az ügyintézési határidő tizenhét munkanap
a)	az első fokú eljárásban, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét nem kell
megvizsgálni, és
14
b) a másodfokú eljárásban.”
16. §
A Bt.
a)	50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában és az 50/A. § (2) bekezdés j), l) ésp) pontjában az
„engedély kiadásának” szövegrész helyébe az „eljárás” szöveg,
b)	50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és
egyéb szervek” szöveg
lép.
17.	§
Hatályát veszti a Bt.
a)	5. § (1) bekezdés j) pontjában a „továbbá a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői
és felügyeleti tevékenység folytatását,” szövegrész;
b)	43/A. § (2) bekezdése, valamint a
c)	44/C. §.
11.	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
18.	§
(1)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 64/A. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § (1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység az ingatlanvállalkozás-felügyeleti
hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján folytatható.”
(2)	A Lakástv. 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/B. § (1) Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység az
ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósághoz benyújtott, a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés
alapján folytatható.”
(3)	A Lakástv. 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/C. § (1) Üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -
közvetítői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján
15
kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy
a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek, továbbá
az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői
tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerint bejelentette.
(2)	Nem végezhet ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői
tevékenységet az, aki
a)	büntetett előéletű,
b)	az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy
c)	gazdasági társaság vezető tisztségviselője nem lehet.
(3)	Az ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység
bejelentése tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési
címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a
szakképesítést tanúsító bizonyítványt.
(4)	Az üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -
közvetítői tevékenységet - a bejelentést követően - olyan gazdálkodó szervezet folytathatja,
amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni
vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - az
üzletszerű ingatlanközvetítői, vagy az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői
tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerint bejelentette, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett,
jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(5)	Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok
elkészítésére - a forgalmi értékbecslés és az ingatlanvagyon-értékelés kivételével - az
ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is
jogosult.”
(4)	A Lakástv. 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy az
üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenységet végző természetes
személyekről és gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba való bejegyzésre és
törlésre irányuló eljárás során okirati bizonyításnak van helye.”
(5)	A Lakástv. 87/B. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter, hogy)
„a) az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-
értékelő és -közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység
bejelentésének rendjét, a bejelentés alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem
16
tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt
kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint”
(rendeletben szabályozza.)
19.	§
Hatályát veszti a Lakástv.
a)	1/A. § (2b) bekezdése,
b)	64/D. § (5)-(6) bekezdése.
12.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
20.	§
(1)	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át
nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós
esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.”
(2)	Az Mvt. 84. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság jogosult)
„ b) valamennyi munkahelyen - külön engedély nélkül - ellenőrzést tartani;”
21. §
Az Mvt.
a)	64. § (3) bekezdésében a „bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során” szövegrész
helyébe az „esetén” szöveg
b)	83/D. §-ában a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg
lép.
22.	§
Hatályát veszti az Mvt.
a)	64. § (4) bekezdésében az „ , és annak eredményét nyilvántartásba kell venni” szövegrész,
b)	83/E. §-a.
17
13. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
23.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A tenyésztő szervezet elismerésére irányuló eljárás során az ügyintézési határidő 4
hónap.”
14. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
24.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 47. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is
megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket. A
végrehajtó a közúti közlekedési nyilvántartó szervet, valamint a személyadat- és
lakcímnyilvántartó szervet az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából kizárólag
elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával keresi meg.”
25.	§
A Vht. 11. § (2) bekezdés a) pontjában a „legalább a születési idejét vagy az anyja” szövegrész
helyébe a „legalább a születési helyét, idejét és az anyja” szöveg lép.
15.	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
26.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 66. § (5) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá tartozó környezethasználathoz más
jogszabály által meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárás is
szükséges, az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve
egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. A környezetvédelmi, illetve egységes
környezethasználati engedély megszerzéséig a környezethasználathoz más jogszabály által
meghatározott létesítési, illetve működési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni. A
létesítési (építési), illetve működési (használatbavételi) engedély a környezetvédelmi, illetve
egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól nem térhet el.”
18
(2) A Kvt. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes
vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított
harminc napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az
ügyintézési határidő negyvenöt nap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással
kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési
határidőbe nem számít be.”
(3)	A Kvt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A környezetvédelmi engedély megszerzésére, továbbá a működési engedély
kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő hetven nap.
(2)	Az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárásban - a (3)
bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyintézési határidő hetven nap.
(3)	Az egységes környezethasználati engedély kormányrendeletben meghatározott határidőn
belül történő felülvizsgálatára irányuló eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
(4)	A Kormány rendeletében meghatározott összevont eljárásban az ügyintézési határidő
három hónap.
(5)	A környezetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését
követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági
állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget
megkeresésében megindokolja.
(6)	A környezetvédelmi hatóság által az előzetes vizsgálati eljárásban és a (3) bekezdésben
meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.”
(4)	A Kvt.-nek „A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös
szabályai” alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:
„91/A. (1) A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a kivizsgálást - a
kockázat mérlegelése alapján - a lehető leghamarabb meg kell kezdeni és hetven napon
belül le kell folytatni.
(2)	A külön jogszabály szerinti kármentesítési eljárás során a környezetvédelmi hatóság
negyvenöt napon belül dönt és határozatot hoz
a)	a tényfeltárási záródokumentáció elbírálásáról, valamint a szennyezettséggel,
károsodással kapcsolatos további feladatokról,
b)	a kármentesítési beavatkozás záródokumentációjának elfogadásáról,
c)	a kármentesítési monitoring záródokumentáció elfogadásáról és a kármentesítési
intézkedések befejezéséről.
19
(3)	A (2) bekezdés szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.”
27.	§
Hatályát veszti a Kvt. 92. § (5)-(7) bekezdése.
16.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
28.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) VIII. Fejezete a
következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. § (1) A vízügyi hatósági eljárásokban a döntést a kérelem megérkezését követő
naptól számított 45 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok
a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.
(2)	A vízügyi hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.”
29.	§
Hatályát veszi a Vgtv. 5/A. § (4)-(6) bekezdése.
17.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
30.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő
(2a)-(2g) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A gazdasági célú légiközlekedési tevékenység első alkalommal történő
engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás esetén az ügyintézési határidő
45 nap.
(2b) Az ügyintézési határidő 70 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:
a)	légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b)	légijármű üzemben tartási engedély kiadása, módosítása,
c)	az 1321/2014/EU rendelet I. melléklet M. rész A. szakasz G. alrész szerinti folyamatos
légialkalmasság-irányító szervezet j óváhagyása,
20
d)	Nemzeti Polgári Légiközlekedés Védelmi Minőségbiztosítási Program alapján lefolytatott
eljárás,
e)	légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági
eljárás lefolytatása,
f)	a 300/2008/EK rendelet 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás,
g)	a légiközlekedés védelmi események kivizsgálása,
h)	repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése.
(2c) Az ügyintézési határidő 70 nap a frekvencia-hozzájárulással kapcsolatos előzetes
nemzeti és nemzetközi frekvenciaegyeztetés, illetve frekvenciakoordináció során.
(2d) Az ügyintézési határidő 4 hónap
a)	a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra
jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló,
b)	a repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,
c)	a légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző
szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló, valamint
d)	repülés-szimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló
hatósági eljárásokban.
(2e) Az ügyintézési határidő 45 nap a kereskedelmi repülőtér díjszabályzatának
elfogadására, valamint a díjszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló hatósági
eljárásban.
(2f) Az ügyintézési határidő 70 nap a katonai légügyi hatóság következő közigazgatási
hatósági eljárásaiban:
a)	állami légijármű és légijármű berendezés karbantartó szervezetek jóváhagyása,
b)	az állami légijárművekkel előforduló légiközlekedési balesetekkel és repülőeseményekkel
kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása,
c)	az állami repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése,
valamint
d)	az állami repülések célját szolgáló repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölése.”
(2g) A (2a) bekezdésben meghatározott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
31.	§
Hatályát veszti az Lt. 23/C. §-a.
18.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
32.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
21
„(3) A tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány a 6. § (1) és (2)
bekezdése szerinti azonosító kódot elektronikusan hitelesen igazolja, amennyiben a külön
törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza.”
19.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
módosítása
33.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § p) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„p) ipari park: infrastruktúrával ellátott olyan terület, ahol elsősorban termelő és
feldolgozóipari tevékenységet végző, valamint innovációra törekvő vállalkozások
találhatóak;”
20. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi
XXXI. törvény módosítása
34.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Tvt.) „Tűzvédelmi hatósági feladatok” alcíme a következő 11/A. §-sal
egészül ki:
„11/A. § A beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítésének és használatbavételének
engedélyezése, valamint egyedileg tervezett tűzvédelmi megoldás jóváhagyása iránti
eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.”
(2)	A Tvt. 13/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”
(3)	A Tvt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje harmincöt nap.”
(4)	A Tvt. 46/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy
szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről
szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő
kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a tűzvédelmi szakértői tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi
szakértő kivételével - köteles a tűzvédelmi hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló
szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő
természetes személyazonosító adatait.
(3)	A tűzvédelmi hatóság által a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező
személyekről vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl -
tartalmazza
a)	a természetes személyazonosító adatokat,
b)	az elérhetőségi címet (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail),
c)	a szakértői igazolvány számát, a kiadás időpontját, valamint
d)	a tűzvédelmi szakterület megnevezését.”
35.	§
A Tvt.
a)	21/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „az engedély” szövegrész helyébe az „a bejelentés”
szöveg,
b)	46/A. § (5) bekezdésében az „az engedély megadásával” szövegrész helyébe az „a
nyilvántartásba vétellel” szöveg,
c)	47. § (2) bekezdés 2. pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a
„bejelentés” szöveg
lép.
36.	§
Hatályát veszti a Tvt.
a)	21. § (4) és (7)-(9) bekezdése,
b)	46/B. §-a.
23
21. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
37.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 76. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„76. § (1) A természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az eljárási határidő
hetven nap.
(2)	A természetvédelmi szakhatóság a szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését
követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni. A szakhatósági
állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget
megkeresésében megindokolja.
(3)	A védett, fokozottan védett területet, a védett, fokozottan védett fajokat, valamint azok
élőhelyét, továbbá Natura 2000 területet, vagy a közösségi jelentőségű fajokat,
élőhelytípusokat érintő hatósági eljárások során az ügyben eljáró hatóság különös indokolást
érdemlő esetben az eljárást felfüggesztheti.”
22. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
38.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/A. § (1)
bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.
39.	§
Hatályát veszti a Met. 4/A. §-a.
23.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
40.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 12. §-a a következő
(2)-(3a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv a beérkezett kérelmet megvizsgálja és amennyiben
megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott
feltételeknek, úgy - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - 8 napon belül a
mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az
ügyfelet. Az atomenergia-felügyeleti szerv határidő tűzésével indokolt esetben a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben előírt
határidőnél hosszabb határidőt is megállapíthat a hiánypótlás teljesítésére.
24
(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv az eljárást felfüggeszti, amennyiben az ügy érdemi
eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv
hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő
más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el. Az atomenergia-felügyeleti
szerv az eljárás felfüggesztéséig valamennyi eljárási cselekményt végrehajtja, amely az
előzetes kérdés elbírálása nélkül lehetséges.
(3 a) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem
kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
41.	§
Hatályát veszti az Atv. 19/B. § (5)-(7) bekezdése.
24.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
42.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhatóság
a)	az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének
meghatározásáról, valamint a 79. § (5) bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség
szerint,
b)	a gyermek nevelésbe vételéről és gondozási helyének meghatározásáról, valamint a 79. §
(5)	bekezdése szerinti járulékos kérdésekről lehetőség szerint,
c)	a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásáról és a 79. § (5) bekezdése
szerinti járulékos kérdésekről
egy eljárás keretében, harmincöt napon belül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá
nyilvánított határozatban dönt.”
(2)	A Gyvt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A gyámhatóság lehetőség szerint már az ideiglenes hatályú elhelyezést követően
vagy a nevelésbe vételi eljárás során, de legkésőbb a nevelésbe vétel kezdő időpontját
követő harmincöt napon belül meghatározza a gyermek gondozási helyét. A gyermek
gondozási helyét a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, valamint a 132. §
(1)	bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakmai véleményének, szakértői
véleményének, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által készített elhelyezési
javaslatnak és egyéni elhelyezési tervnek, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti
szempontoknak a mérlegelésével kell meghatározni.”
25
(3) A Gyvt. 86. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és
erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának
megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám)
„h) szükség szerint, de legalább félévente, kísérő nélküli kiskorú esetén legalább évente
jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről,”
(4)	A Gyvt. 98. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott
szakkérdést is vizsgálni kell, és kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít
meg, az első fokú eljárásban
a)	az ügyintézési határidő ötven nap, és
b)	a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az
ügyintézési határidőbe.
(10b) Ha a működést engedélyező szerv az ellenőrzés során a módszertani feladatokat ellátó
szervet vagy a kijelölt egyházi módszertani intézményt szakértőként rendeli ki, a szakértő a
szakvéleményét a kirendelő végzés vele való közlésétől számított negyvenöt napon belül
készíti el, és küldi meg a működést engedélyező szervnek.”
(5)	A Gyvt. 103/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály gyermekvédelmi vagy
szociálpolitikai szakterületen gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai szakértő igénybevételét
írja elő, vagy ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként
kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott
jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki a Kormány
által erre kijelölt szervhez a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentést tett.”
(6)	A Gyvt. 127. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(7)	A Gyvt. a következő 128/B. §-sal egészül ki:
„128/B. § (1) Ha az örökbefogadás engedélyezése az apaság, illetve az anyaság előzetes
megállapításától függ, a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást az
apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig
felfüggeszti.
26
(2)	A gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezéséről két hónapon belül dönt, kivéve, ha
az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a
gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül kell a döntést meghozni.
(3)	A hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a
gyámhatóság a szülő titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásához a Ptk. 4:126. § (3)
bekezdése szerint szükséges jóváhagyását a hozzájáruló nyilatkozat megtételének napját
követő két hónapon belül megtagadhatja. Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek
születését megelőzően tette meg, a jóváhagyás megtagadására irányadó határidő
egészségileg károsodott gyermek esetén a gyermek születésekor kezdődik. Két hónap
elteltével - ha a gyámhatóság nem foglal állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell
tekinteni.”
(8)	A Gyvt. 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.”
(9)	A Gyvt. 145. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
(5)	A kincstár az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről
szóló törvényben biztosított - támogatás iránti kérelméről első fokon
a)	tárgyév január 16-áig határoz, ha a fenntartó a kérelmet a tárgyévet megelőzően, a
kormányrendeletben meghatározott határidőben nyújtotta be,
b)	a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül határoz, ha a
fenntartó a kérelmet a tárgyévben, a kormányrendeletben meghatározott határidőben
nyújtotta be,
c)	a kérelem megérkezését követő naptól számított hatvan napon belül határoz, ha a
fenntartó az igénylési határidőt elmulasztja.
(6)	Ha kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg, a kincstár az
egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló törvényben
biztosított - támogatásról benyújtott elszámolásának elfogadásáról, az elszámolás keretében
érvényesített többlettámogatási igényről, valamint az elszámolás alapján a támogatás
visszavonásáról, a visszafizetésről és a kamatfizetésről első fokon a tárgyévet követő év
március 31-éig határoz.
(7)	A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásának helyszíni ellenőrzését
lefolytató területi szerve (a továbbiakban: ellenőrző igazgatóság) az ellenőrzésről a
jegyzőkönyvet a fenntartóhoz tartozó, általa ellenőrzött valamennyi szolgáltató, intézmény,
hálózat (székhely, telephely) ellenőrzésének lezárását követő húsz napon belül küldi meg a
fenntartónak, amely az abban foglaltakra a kézhezvételtől számított húsz napon belül tehet
észrevételeket. Ha az ellenőrző igazgatóság a fenntartó észrevételeivel egyetért, a
jegyzőkönyvet tíz napon belül módosítja, és megküldi a fenntartó részére. Az ellenőrző
igazgatóság a végleges jegyzőkönyvet a fenntartó észrevételeivel és - el nem fogadott
észrevételek esetén - az elutasítás indokaival együtt öt napon belül megküldi a kincstárnak
az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló
27
törvényben biztosított - támogatásának ellenőrzését elrendelő területi szerve részére (a
továbbiakban: ellenőrzést elrendelő igazgatóság). Az ellenőrzést elrendelő igazgatóság az
ellenőrzés során megállapított többlettámogatásról, visszafizetésről és kamatfizetésről első
fokon - a végleges ellenőrzési jegyzőkönyvek elkészítését, illetve, ha más ellenőrző
igazgatóság bevonására is sor került, valamennyi végleges jegyzőkönyvnek az ellenőrzést
elrendelő igazgatósághoz történő beérkezését követő - hatvan napon belül határoz.
(8)	A kincstárnak az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi
költségvetésről szóló törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos másodfokú
eljárásaiban az ügyintézési határidő hatvan nap.
(9)	Az egyházi fenntartók és a nem állami fenntartók - a központi költségvetésről szóló
törvényben biztosított - támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokban a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
43.	§
A Gyvt.
a)	80/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében a „gyermek gondozási helyét meghatározó döntés”
szövegrész helyébe a „gyermek gondozási helyét első alkalommal meghatározó döntés”
szöveg,
b)	93. § (7) bekezdésében a „(10) bekezdés b)-f) pontjában” szövegrész helyébe a „(10)
bekezdés b), c), e) ésf) pontjában” szöveg,
c)	103/A. § (2) bekezdésében a „Gyermekvédelmi vagy szociálpolitikai” szövegrész helyébe
az „Az (1) bekezdés szerinti” szöveg, a „tevékenység folytatását a Kormány által erre
kijelölt szerv annak engedélyezi” szövegrész helyébe a „tevékenységet az folytathat” szöveg
lép.
44.	§
Hatályát veszti a Gyvt. 103/A. § (3)-(5) bekezdése.
25.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
45.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv) 53/C. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben
meghatározott szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő 35 nap, kivéve, ha szakhatósági
eljárás lefolytatására is sor kerül.
28
(3b) Az összevont telepítési eljárás során az építésügyi hatóság számára irányadó
ügyintézési határidő
a)	a telepítési hatásvizsgálati szakaszban
aa)	50 nap,
ab)	környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési
eljárás lefolytatása esetén 85 nap;
b)	az integrált építési engedélyezési szakaszban
ba)	25 nap,
bb)	környezeti hatásvizsgálati eljárás vagy egységes környezethasználati engedélyezési
eljárás lefolytatása esetén 85 nap.”
46.	§
Az Étv. 53/C. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.
47.	§
Hatályát veszti az Étv. 57/C. § (2) bekezdésében az „ , amelyet kivételesen indokolt esetben
egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbíthat” szövegrész.
26.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
48.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) V. Fejezete az 1. Címet megelőzően a következő 44/F. §-sal egészül ki:
„44/F. § Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor a jogszerző halálát
bizonyító anyakönyvi kivonat nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó
igazolja, hogy bíróságnál kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, az eljárást
fel kell függeszteni. Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító
bírósági határozatot a jogerőre emelkedést követő hat hónapon belül benyújtja a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a hozzátartozói nyugellátást az eredeti
igénybejelentés napjától kezdődően, az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján
kell megállapítani.”
(2)	A Tny. a következő 72. §-sal egészül ki:
„72. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a nyugellátásokkal és más ellátásokkal
kapcsolatos eljárásaiban - ha az adott eljárás tekintetében törvény másként nem rendelkezik
vagy kormányrendelet rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg - az ügyintézési
határidő huszonkét munkanap. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító
szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő harmincöt
munkanap.
29
(2)	Az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha
a)	az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj -megállapításhoz
tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be,
b)	a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj -
megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a
hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell,
vagy
c)	a 22/A. § szerinti növelés iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó
valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a növelést
megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet a növelést megelőző naptári év kereseti
szintjéhez kell igazítani,
és az (1) bekezdés szerinti határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.
(3)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló hatósági
bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje tíz munkanap.
(4)	A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott eljárásokban a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
49.	§
Hatályát veszti a Tny. 96/B. § (6) bekezdésében az „ , amely további hatvan nappal
meghosszabbítható” szövegrész.
27.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
50.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2)	Az Ebtv. 19/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák
egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új eszközt
nem igénylő új orvosi eljárásra irányul, az ügyintézési határidő hatvan nap.”
(3)	Az Ebtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
30
„(4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ-szám)
igazoló hatósági igazolványát és - amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte -
érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A
biztosított a TAJ-számát a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító
igazolványával - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikusan is igazolhatja,
amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A
biztosított a TAJ-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra
vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja.”
28.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
51.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében és a
41.	§ (2) bekezdésében a „60” szövegrész helyébe a „45” szöveg lép.
52.	§
Hatályát veszti a Kultv. 95/A. § (4)-(8) bekezdése.
29.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
53.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 45. § (2)
bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg lép.
54.	§
Hatályát veszti az Inytv. 45. § (1) bekezdése.
30.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
55.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110/A. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelmezőnek a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv.
64. § (1) bekezdése szerinti eljárási díj megfizetésének igazolását.”
31
(2) Az Eütv. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„234. § (1) Ha jogszabály - a 106. §-ban és a 235. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel -
egészségügyi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő
igénybevételéhez külön jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló
törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével -
szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban
meghatározott jogkövetkezmények annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki
büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a jogszabályban meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a szolgáltatás felügyeletét ellátó szervnek bejelenteni. A bejelentésben
meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(3)	A szolgáltatás felügyeletét ellátó szerv által a szakértői tevékenység folytatására jogosult
személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult
személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői
tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
(3)	Az Eütv. a következő 244/C. §-sal egészül ki:
„244/C. § Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
56.	§
Az Eütv.
a)	158. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,
b)	159. § (7) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon”
szöveg
lép.
57.	§
Hatályát veszti az Eütv.
a)	110/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági erkölcsi bizonyítvány vagy a (4) bekezdés szerinti adatközlés alapján” szövegrész,
b)	234/A. § (4) és (5) bekezdése.
32
31. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
58. §
(1)	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/D. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó
vállalkozás a fogyasztói érdekek védelmének céljából fogyasztóvédelmi referenst
foglalkoztathat.”
(2)	Az Fgytv. 17/D. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Fogyasztóvédelmi referens az a magyar állampolgár vagy az Európai Unió tagállama és
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára
lehet, aki államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítést vagy szakképzettséget szerzett.
(3 a) A vállalkozás olyan személyt foglalkoztathat fogyasztóvédelmi referens munkakörben,
akinek az államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítése, szakképzettsége illeszkedik a
foglalkoztató vállalkozás cégjegyzékben szereplő főtevékenységi köréhez.”
(3)	Az Fgytv. 46. §-a a következő (2b)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a
továbbiakban: Ket.) 93. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása során az
ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, -
az ellenkező bizonyításáig - az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben
erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló iratot csatol.
(2c) A (2a) bekezdésben foglalt vélelem megdöntése iránti kérelmet a döntéssel szembeni
fellebbezéssel egyidejűleg terjeszthet elő az ügyfél. A kérelemben elő kell adni azokat a
tényeket, illetve körülményeket, amelyek a képviseleti jogosultság hiányát valószínűsítik.”
(4)	Az Fgytv 46. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés b)
pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét a törvény 14. § (1) bekezdése és a
14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a
kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6.
§ (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság
eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának
lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.”
33
(5) Az Fgytv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) A 17/D. § (3) bekezdésében előírt képzettség nélkül fogyasztóvédelmi referens
legkésőbb 2014. július 31-éig foglalkoztatható.
(2)	Az a fogyasztóvédelmi referens, aki részére 2016. január 1-jét megelőzően
iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést követően képesítési bizonyítvány kiadására
került sor, tevékenységét 2016. január 1-jét követően is folytathatja.”
59.	§
Az Fgytv.
a)	46. § (5) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „60” szöveg,
b)	46/A. §-ában a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben”
szövegrész helyébe a „Ket.-ben” szöveg
lép.
60.	§
Hatályát veszti az Fgytv.
a)	17/D. § (4), (5) és (7)-(17) bekezdése,
b)	46. § (1) bekezdése,
c)	46/A. § d) pontja,
d)	1. melléklete.
32.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998.
évi XXVI. törvény módosítása
61. §
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény 23/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23/C. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos
állapotot szakkérdésként vizsgálja.
(2)	Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének
hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye korábban nem állapította
meg, az első fokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap.”
33.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
62.	§
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. § (1)-(3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
34
„41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítésére
irányuló szándékát a szolgáltató az állatvédelmi hatóságnak köteles a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint
bejelenteni.
(2)	Állatotthon akkor létesíthető, ha
a)	az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan
rendelkezésre állnak;
b)	a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
c)	az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;
d)	az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt
felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik.
(3)	Az állatotthon létesítése iránti bejelentéshez - a külön jogszabályban meghatározottakon
túlmenően - mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.”
34.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
63.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 34. §-a a következő (2) és (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha családtámogatással összefüggő első fokú eljárásban
a)	az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti
fennállása,
b)	az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,
c)	a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja
kérdését szakkérdésként kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap.
(3)	Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós
rendeletek szabályai irányadók.”
35.	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
64.	§
(1)	A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.)
30.	§ (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező
hatóság annak engedélyezi)
„b) aki rendelkezik e törvény szerinti megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel, valamint a
törvény végrehajtásáról kiadott kormányrendelet szerinti vagyoni biztosítékkal,”
(2)	A Ttv. 30. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
35
(A temetkezési szolgáltatási tevékenység folytatását a temetkezési szolgáltatást engedélyező
hatóság annak engedélyezi)
„d) akivel szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, és”
65.	§
A Ttv. 21. § (5) bekezdésében az „az elhunyt közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe az „az
elhunytnak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói, valamint a végrendeleti juttatásban
részesített személyek” szöveg lép.
66.	§
Hatályát veszti a Ttv.
a)	30. § (4) és (6) bekezdése;
b)	36. § (1) bekezdésében az „ ,urna” szövegrész.
36.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
67.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a
következő ai) ponttal egészül ki:
(Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a)	a járművezető)
„ah) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait,
ai) „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kategóriájára, kiadásának dátumára vonatkozó
adatokat, továbbá”
(2)	A Kknyt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedély-nyilvántartás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében
-	a természetes személyazonosító, a lakcím-azonosító adatok, valamint a „Gépjárművezetői
képesítési igazolvány” adatai kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
(3)	A Kknyt. 9. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból,
pótkocsiból és autóbuszból)
36
„b) legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db)
alpontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti,
amely alkalmasságát a települési önkormányzat jegyzője igazolja,”
feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy
a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat
jegyzője igazolja.)
(4)	A Kknyt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti telephely alatt a legfeljebb 10
járművet üzemeltető üzemben tartó által a külön jogszabályban megnevezett tárolóhely is
értendő.”
(5)	A Kknyt. 14. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót értesíti:)
„e) a közlekedési hatóság elektronikus úton
ea)	a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározott
pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó adatairól,
eb)	az engedélynek a 8. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott adatairól,
ec)	a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a
járműhonosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában
meghatározott adatairól,
ed)	a „Gépjárművezetői képesítési igazolvány” kategóriájáról, kiadásának dátumáról;”
(6)	A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„c) a közlekedési hatóság a 9/A.-9/C. §-ban meghatározott nyilvántartási adatok kivételével
ca)	a pályaalkalmassági, képzési, utánképzési és vizsgáztatási feladatai ellátásához a 8. §-
ban meghatározott adatokat,
cb)	a jármű műszaki adatainak és alkalmasságának megállapításával kapcsolatos feladataik
ellátásához a 9. §-ban meghatározott adatokat.”
(7)	A Kknyt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és
nyilvánosságra hozhatja, valamint az adatokat
a)	a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon,
b)	egyéb esetekben személyazonosításra alkalmatlan módon
statisztikai célra továbbíthatja.
37
(2)	A 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok közül a jármű gyártmánya,
típusa, színe, a 9. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adatok, a forgalomból kivont
állapot ténye, valamint a körözés ténye az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának
igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül elektronikus úton is lekérdezhető.”
37.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
68.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül
ki:
„(6) A kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési)
terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, valamint a komp- és révátkelőhely
létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési
határidő 30 nap.”
69.	§
Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
a)	26/A. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései,
b)	26/B § (4)-(5) bekezdése, és a (6) bekezdésben az „A hatósági ellenőrzés céljából a
hajózási hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés
kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vizsgabiztos büntetlen előéletű-e.” szövegrész.
38.	A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi
LXXXIV. törvény módosítása
70.	§
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Mnmktv.) 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. § (1) Ha jogszabály az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében
meghatározott szakterületen, növényvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő,
vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi
szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult
szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az olyan személy igénybevételéhez
fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a növényvédelmi szakértői tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik az élelmiszerlánc
felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
38
(2)	Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi
szakértő kivételével - köteles a kamarának a tevékenység folytatására irányuló szándékát a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerint bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.
(3)	A kamara által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett
nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes
személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére
való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
71.	§
Az Mnmktv.
a)	39. § (5) bekezdés b) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a „bejelentés”
szöveg,
b)	39. § (5) bekezdés d) pontjában az „engedélyért” szövegrész helyébe a „bejelentésért”
szöveg
lép.
39.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
72.	§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (3) bekezdésében az „Az (1) és” szövegrész
helyébe az „A” szöveg lép.
73.	§
Hatályát veszti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151/A. § (1) bekezdése.
40. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása
74.	§
Hatályát veszti az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény
a)	5. § (2) bekezdésében a „ , továbbá az sem, aki az 5/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nem igazolja, vagy az 5/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem kéri annak igazolását, hogy
büntetlen előéletű, és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt”,
b)	5/A. és 5/B. §-a.
39
41. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény
módosítása
75.	§
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 9. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel
csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás
alapján, az igazolás kiállításának napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal,
14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.”
42.	Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
76.	§
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdésében a „két
hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg lép.
43.	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
77.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 75. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § Az ügyintézési határidő kulturális javak védetté nyilvánítása vagy védettségének
megszüntetése iránti eljárásban hetven nap.”
78.	§
Hatályát veszti a Kötv. 61/J. § (5) bekezdésében az „E határidő - indokolt esetben - egyszer
harminc nappal meghosszabbítható.” szövegrész.
44.	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
79.	§
(1)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: Etv.) 9. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg lép.
40
(2)	Az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi
CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv.
a)	9. § (2) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónapon” szövegrész helyett a
„negyvenöt napon” szöveggel, a „három hónapon belül” szövegrész helyett a „két hónapon
belül” szöveggel,
b)	9. § (5) bekezdését módosító rendelkezése a „két hónapon” szövegrész helyett a
„negyvenöt napon” szöveggel,
c)	9. § (6) bekezdését módosító rendelkezése az „egy hónapon” szövegrész helyett a
„huszonegy napon” szöveggel
lép hatályba.
80. §
Nem lép hatályba az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról
szóló 2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv. 9. § (8) bekezdését megállapító
rendelkezése.
45.	A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása
81. §
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a és 5/A.
§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a -
cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló
-	természetes személyt, aki
a)	felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő
legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b)	a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,
c)	büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól
eltiltás hatálya alatt.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt,
amelynek
a)	létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és
b)	van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt:
alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.
(3)	A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni.
41
(4)	A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni,
hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői
szakmai képzés elvégzésével elsajátította.
(5)	Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről
szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.
5/A. § Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés
időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig kezeli.”
82. §
A Kvtv. 8. §
a)	(1) bekezdésében a „felvételi kérelmet” szövegrész helyébe a „bejelentést” szöveg,
b)	(2) bekezdésében a „kérelemnek” szövegrész helyébe a „bejelentésnek” szöveg, a
„kérelemhez” szövegrész helyébe a „bejelentéshez” szöveg
lép.
83.	§
Hatályát veszti a Kvtv. 8. § (3) és (6) bekezdése.
46.	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
84.	§
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31/B. § a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba
hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti
rendelkezéseket kell alkalmazni:)
„a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-
hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11.
melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos
Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e
törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos
jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos
Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,”
42
47. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
85.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai
feltételek megléte esetén - a magánszemély az adóazonosító számát a tároló elemmel
rendelkező állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, amennyiben a
külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza.”
(2)	Az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról)
„i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és
nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben,
valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás,
illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve
a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben;”
(3)	Az Art. 146. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi
kerületi) hivatal megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében
az illetékes állami adóhatóság jár el.”
(4)	Az Art. 175/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„175/A. § (1) Aki adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet
kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és
okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(2)	Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők
nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki
a)	büntetlen előéletű,
b)	nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek
megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
c)	rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az
e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.
(3)	Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói,
adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti
43
bejelentést követően - akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az
adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.”
(5)	Az Art. 175/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti az adótanácsadók,
adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását.”
86.	§
Az Art. 175/D. §
a)	(1) bekezdésében az „engedély megadására” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba
vételre” szöveg,
b)	(2) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg,
c)	(3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „21 napon” szöveg
d)	(4) bekezdésében az „az engedély megadásával” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba
vétellel” szöveg,
e)	(6) bekezdésében az „Az engedély kiadásával, visszavonásával” szövegrész helyébe az
„A nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel” szöveg
lép.
87.	§
Hatályát veszti az Art.
a)	52. § (7) bekezdés l) pontja, és
b)	175/B. §-a.
48.	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
88.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 31. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) § Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
44
49. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
89.	§
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.)
a)	24. § (9) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harmincöt napon”
szöveg,
b)	37. § (4) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon”
szöveg,
c)	82. § (5) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon ”
szöveg
lép.
90.	§
Hatályát veszti a Jöt. 43. § (1) bekezdésében az „A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem
tárgyában harminc napon belül dönt.” szövegrész.
50. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
91.	§
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
51. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosítása
92.	§
A szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCVIII.
törvény 4. §-ának a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
7. §-át módosító rendelkezése a „90 nap” szövegrész helyett a „70 nap” szöveggel lép hatályba.
45
52. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
93.	§
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvénynek (a továbbiakban: Ftv.) „A
hatósági engedélyezés szabályai” alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A 3. § szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
94.	§
Hatályát veszti az Ftv.
a)	3/A. § (3) bekezdése,
b)	3/A. (5) bekezdésében és a 3/B. § (4) bekezdés a) pontjában a „(3) és” szövegrész,
c)	3/C. § (4) és (6) bekezdése,
d)	18/D. § (3) bekezdése.
53.	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény módosítása
95.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 26. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben a belföldi jogsegély iránti megkeresést
kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet
megküldeni.
(10)	A hatóságok az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a belföldi jogsegély során
kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján tartanak
kapcsolatot egymással.”
96.	§
(1)	A Ket. 29. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha
a)	a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az
olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a
tényállás tisztázott,
46
b)	nincs ellenérdekű ügyfél és
c)	az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem haladja meg a két hónapot, vagy a hatvan
napot.
(1c) Ha a hatóság megállapítja, hogy az (1b) bekezdésben meghatározott bármely feltétel
nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi, és függő hatályú döntést vagy a 71/A.§
(6)	bekezdés a) pontjában meghatározott határidőben az ott meghatározott valamely döntést
hoz.”
(2)	A Ket. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban,
amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező 71/A. § szerinti függő hatályú
döntés meghozatalának van helye.”
97.	§
A Ket. 31. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A hatóság az eljárást megszünteti, ha)
„l) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás
más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan
összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem
biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére.”
98.	§
A Ket. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Törvény lehetővé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az ügy érdemi eldöntése
olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik,
vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése
nélkül megalapozottan nem dönthető el. Amennyiben a más szerv előtti eljárás
megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni.
Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti.”
99.	§
(1)	A Ket. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hatóság a sommás eljárásban az (5) bekezdésben meghatározott időpontot követően
a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés
közléséről.”
47
(2) A Ket. 33. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb
nyolc nap.”
(3)	A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Ennél rövidebb
határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény állapíthat meg.”
100. §
A Ket. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt
követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül -
a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - legfeljebb negyvenöt
napos határidővel hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási
felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése
alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag
hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be,
mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus
tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé.”
101. §
A Ket. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél kérelme jog
megszerzésére irányul és ellenérdekű ügyfél az elsőfokú eljárásban nem vett részt,)
„a) az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az előírt határidőben
nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő
hatályú döntés meghozatalának nem volt helye,”
48
102. §
A Ket. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) A kérelemre indult eljárásban a hatóság - az e §-ban meghatározottak szerint -
a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.
(2)	A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy
a)	az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek
hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni;
b)	a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól;
c)	a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
(3)	A (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni
a)	a hatósági bizonyítvány kiállítására,
b)	a hatósági igazolvány kiállítására,
c)	a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,
d)	azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás
tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint
e)	ha törvény ekként rendelkezik.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a
kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem
döntött és az eljárást nem szüntette meg.
(5)	A (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati
határidő a közlés és a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését követő napon
kezdődik.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott döntést mellőzi a hatóság, ha
a)	az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
aa)	érdemben dönt,
ab)	a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítj a,
ac)	az eljárást megszünteti,
ad)	az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy
ae)	nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul;
vagy
b)	a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább
ba)	két hónap, vagy
bb)	hatvan nap.
(7)	A függő hatályú döntés tartalmazza legalább a 72. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, d)
pont da) és dg) alpontjában, e) pont ef)-eg) alpontjában, f)-g) pontjában foglaltakat, valamint
49
a (2) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezés esetén az (5) bekezdése szerinti időpontot
naptári dátum szerint meghatározva.
(8)	A függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a hatóság értesíti a felügyeleti szervét,
valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg
megfizetése, valamint a kérelmező által az eljárásért, valamint a szakhatósági eljárásért
megfizetett illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj, továbbá az általa előlegezett eljárási
költség visszatérítése iránt.
(9)	A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban
vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei - ide nem értve e §
rendelkezéseit - fennállnak-e.”
103.	§
A Ket. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyezséget jóváhagyó egyszerűsített és a sommás eljárást lezáró - kérelemnek helyt
adó - döntésből mellőzhető az indokolás.”
104.	§
A Ket. 98. § (1)-(1a) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet.
(1a) A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés
meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell.”
105.	§
A Ket. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés
meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása
szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását
maga végzi el, és ennek alapján dönt.”
106.	§
A Ket. 140. § (2) bekezdés f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg
a Ket. 140. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást fel kell függeszteni, ha)
50
,f a kötelezett fizetési kedvezmény iránt kérelmet terjeszt elő, kivéve, ha az ügyfél korábbi,
ilyen tárgyú kérelmét a hatóság jogerősen már elbírálta, vagy a fizetési kedvezmény
engedélyezését jogszabály kizárja,
g)	azt jogszabály elrendeli, valamint
h)	a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a
bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.”
107.	§
A Ket. 171/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol - a Kormány szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam
által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló rendelete kivételével - jogszabály
a)	központi elektronikus szolgáltató rendszert említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások együttesét vagy az adott
szövegkörnyezetben hivatkozott szolgáltatást,
b)	ügyfélkaput vagy hivatali kaput említ, ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak,
valamennyi a Kormány rendeletében meghatározott, a Kormány által kötelezően nyújtott
azonosítási és biztonságos kézbesítési szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást,
továbbá
c)	ügyfél tárhelyét, vagy bármely megfogalmazásban tárhelyére történő információ-
elhelyezést említ, ott a Kormány által kötelezően nyújtott biztonságos kézbesítési
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatással történő kézbesítést
kell érteni.”
108.	§
A Ket.
a)	26. § (5) bekezdés b) pontjában a „nyolc” szövegrész helyébe az „öt” szöveg,
b)	59. § (7) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
c)	93. § (4) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet” szövegrész helyébe a
„törvény” szöveg,
d)	94. § (1) bekezdés a) pontjában a „legalább húsznapos” szövegrész helyébe a „megfelelő”
szöveg,
lép.
109. §
Hatályát veszti a Ket.
a)	26. § (5) bekezdés d) pontja;
b)	26. § (6) bekezdése;
c)	32. § (2)-(4) és (6)-(7) bekezdése;
d)	33. § (1) bekezdésében a „vagy kormányrendelet” szövegrész;
e)	33. § (7) és (9) bekezdése;
51
f)	33/A. § (4) bekezdése;
g)	51. § (2) bekezdésében az „a kérelmére indult eljárásban” szövegrész;
h)	79. § (3) bekezdése.
54.	Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény
módosítása
110. §
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében
a „negyven napon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg lép.
55.	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény
módosítása
111. §
(1)	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Köt.) 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fogadó szervezet az írásba foglalt önkéntes szerződést annak megszűnésétől számított
öt évig megőrzi.”
(2)	A Köt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(1) A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenőrzés érdekében -
nyilvántartást vezet azokról az önkéntesekről, akikkel a megkötött önkéntes szerződést nem
foglalták írásba. A nyilvántartás tartalmazza
a)	az önkéntes természetes személyazonosító adatait, valamint, ha az önkéntes nem magyar
állampolgár, az állampolgárságát,
b)	az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
c)	kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység
tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes esetén a törvényes képviselő természetes
személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d)	a 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,
e)	a közérdekű önkéntes tevékenység megkezdésének időpontját, valamint
f)	azt az időpontot, amikor a jogviszony hatálya megszűnik.”
52
56.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
112. §
(1)	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 3. §-a
a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A klinikai vizsgálat engedélyének jogerőre emelkedését követően módosított vizsgálati
terv tekintetében az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága a módosítási kérelemről
annak kézhezvételétől számított harminc napon belül állást foglal. Ha a lényeges módosítás
a szakhatóság állásfoglalás nélkül eldönthető vagy gyógyszerminőségi jellegű, annak
engedélyezéséről az engedélyező a szakhatósági állásfoglalás kikérése nélkül, saját
hatáskörében dönt.”
(2)	A Gyógyszer tv. 15. § -a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki.
„(3a) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban az ügyintézési határidő 30 nap.”
(3)	A Gyógyszer tv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban
meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.”
113.	§
Hatályát veszti a Gyógyszer tv.
a)	4. § (11) bekezdésében az „A bejelentés alapján indult eljárás során az ügyintézési
határidő egy ízben legfeljebb hatvan nappal meghosszabbítható.” szövegrész,
b)	15. § (6)-(7) bekezdése,
c)	17/B. § (8) bekezdésében az „ , amelyet az eljáró hatóság vezetője annak letelte előtt
indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthat” szövegrész.
57.	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások
nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
114.	§
(1)	A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 3. §-a a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
53
„(5) Az engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2)	A Httv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy büntetlen
előéletű, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy azt a tényt, hogy a (2)
bekezdés a)-c) pontja szerinti biztonsági feltételeknek megfelel hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére a 2. §-ban meghatározott
engedély kiadását követően kerül sor.”
115.	§
A Httv. 3. § (6) bekezdésében a „hatvan nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg
lép.
58.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
116.	§
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja.”
(2)	Az Szvmt. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja.”
(3)	Az Szvmt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Igazolványt - kérelmére - az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön
jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a
magánnyomozói tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik.
Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró
rendelkezés hatálya alatt áll.”
54
59.	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény módosítása
117.	§
Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló
2005. évi CXXXV. törvény 35. § (2) bekezdése.
60.	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
118.	§
(1)	A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 4. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és
egyéb tárgy forgalmazására irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi
hatóságnak bejelenteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenység végzésére csak az a vállalkozás
jogosult,
a)	amely vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás
esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer,
díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b)	amelynek nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.”
(2)	A Kertv. 6/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/D. § Szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság részére történő a szálláshely-
üzemeltetési bejelentést követően folytatható.”
(3)	A Kertv. 6/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékot a
kereskedelmi hatóság részére kell bejelenteni.”
(4)	A Kertv. 6/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6/G. § A kereskedelmi hatóság
a)	a kereskedőkről,
b)	a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva
tartásáról,
55
c)	a bejelentett bevásárló központokról és helyi termelői piacokról, valamint az
engedélyezett vásárokról és piacokról,
d)	az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
e)	a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
f)	a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
g)	a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
h)	a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről
nyilvántartást vezet.”
119.	§
A Kertv.
a)	12. § (1) bekezdés f) pontjában az „engedély kiadásának” szövegrész helyébe a
„bejelentésnek” szöveg,
b)	12. § (1) bekezdés g) pontjában a „jogosító engedély kiadásának” szövegrész helyébe a
„vonatkozó bejelentés” szöveg,
c)	12. § (2) bekezdés b) pontjában a „jogosító engedély kiadásának” szövegrész helyébe a
„vonatkozó bejelentés” szöveg
lép.
120.	§
Hatályát veszti a Kertv.
a)	6/F. § (2) bekezdés c) pontjában a „vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása”
szövegrész és a
b)	6/F. § (3)-(6) bekezdése.
61.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
121.	§
(1)	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 36. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a
közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos
oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket
teljesítő képzőszervezet és vasúti társaság jogosult, amelynek legalább egy személyesen
közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem
maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a külön jogszabályban
meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a
továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki
56
büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás
hatálya alatt.”
(2)	A Vkt. 80. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik)
„c) a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az
alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján
a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés
biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt
alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,”
(3)	A Vkt. 81. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört
betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését
állapítja meg,]
„a) a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt
aa)	teljes egészében, vagy
ab)	egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy
ac)	egyes képzési helyek vonatkozásában
felfüggesztheti, megtilthatja vagy visszavonhatja,”
122.	§
A Vkt.
a)	80/A. § (3) bekezdésében a
aa)	„három hónap” szövegrész helyébe a „két hónap” szöveg,
ab)	„hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap” szöveg,
ac)	„harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonegy nap” szöveg,
b)	80/E. § (1) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg,
c)	80/E. § (2) bekezdés a) pontjában a „négy hónap” szövegrész helyébe a „három hónap”
szöveg,
d)	80/E. § (2) bekezdés b) pontjában a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap”
szöveg
lép.
123.	§
Hatályát veszti a Vkt.
a)	9. § (2)-(4) bekezdése,
b)	36. § (4)-(6) bekezdése.
57
62. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény módosítása
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
24.	§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és
külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a
jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától függetlenül - évente
legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett
bejelenteni. A szövetkezet, európai szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását nem kell
bejelenteni.”
63.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
módosítása
124.	§
Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
a)	3. § (6) bekezdése,
b)	5. §-a.
64.	Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosítása
125.	§
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5)
bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni
azzal, hogy a törvény)
„b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”
126.	§
Hatályát veszti az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII.
törvény 23. § (5) bekezdésében az „a törvény” szövegrész.
58
65.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII.
törvény módosítása
127.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban:
Gyftv.) 32/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az egészségbiztosítási szerv e § szerinti eljárásokban 90 napon belül dönt.”
128.	§
A Gyftv.
a)	48. § (1) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon
belül” szöveg,
b)	53. § (5) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „21 napon belül” szöveg
lép.
129.	§
Hatályát veszti a Gyftv.
a)	20. § (11) bekezdésében az „ , amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 21
nappal meghosszabbítható”,
b)	43. § (4) bekezdésében az „Indokolt esetben ez a határidő egy ízben további hatvan
nappal meghosszabbítható.”
szövegrész.
66.	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
módosítása
130.	§
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
59
131. §
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
a)	4. § (3) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg,
b)	7. § (7) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg
lép.
67.	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
132.	§
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 70. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(5)	Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi
tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ,
amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyannak a hatóságnak az adott üggyel
szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró
idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.”
133.	§
Az Szmtv.
a)	22. § (4) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,
b)	24. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg
lép.
68.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény módosítása
134.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet
a)	az első fokon eljáró hatóság hetven,
60
b)	a másodfokon eljáró hatóság harminc
napon belül bírálja el.
(7)	A nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban
meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár
letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az
állásfoglalását
a)	az elsőfokú eljárásban harminc,
b)	a másodfokú eljárásban húsz
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési
határidőbe beleszámít.”
(2)	A Harmtv. 38. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet
a)	az első fokon eljáró hatóság hetven,
b)	a másodfokon eljáró hatóság harminc
napon belül bírálja el.
(9)	Az EK letelepedési engedély kiadása iránti eljárásban a külön jogszabályban
meghatározott hatóság azon szakkérdésben, hogy a harmadik országbeli állampolgár
letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az
állásfoglalását
a)	az elsőfokú eljárásban harminc,
b)	a másodfokú eljárásban húsz,
napon belül adja meg az eljáró idegenrendészeti hatóságnak, amely időtartam az ügyintézési
határidőbe beleszámít.”
(3)	A Harmtv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hontalanság elismerésére irányuló kérelem tárgyában az eljáró hatóság negyvenöt
napon belül dönt.”
(4)	A Harmtv. 88. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(5)	Ha az ügy érdemi eldöntése olyan, az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi
tartózkodási jogosultsága vonatkozásában felmerülő kérdés előzetes elbírálásától függ,
amely eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyannak a hatóságnak az adott üggyel
szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül magalapozottan nem dönthető el, az eljáró
idegenrendészeti hatóság az eljárást felfüggesztheti.”
135. §
61
A Harmtv. 29/A. § (5) bekezdésében a „kilencven napon belül” szövegrész helyébe a „hetven
napon belül” szöveg lép.
69.	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény módosítása
136.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: MVH eljárási törvény) 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését
az ügy összes iratának beérkezését követő negyvenöt napon belül hozza meg.”
137.	§
Az MVH elj árási törvény
a)	41. § (1) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,
b)	55. § (3) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,
a „harminc napon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon” szöveg,
c)	55. § (4) bekezdésében a „három hónapon” szövegrész helyébe a „hetven napon” szöveg,
d)	68. § (7) bekezdésében a „hatvan” szövegrész helyébe a „negyvenöt” szöveg,
e)	76. § (3) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg
lép.
138.	§
Hatályát veszti az MVH eljárási törvény 55. § (12) bekezdése.
70.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
139.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„8. § (1) Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a kamara
elnökségéhez fellebbezhet.
62
(2) A fellebbezési eljárásban az ügyintézési határidő 45 nap.”
71.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. évi törvény módosítása
140.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. évi törvény 47. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
72.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
141.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a
következő 75. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„75. Elektromos gépjármű töltési energia értékesítése: a villamosenergia-kereskedelem
olyan formája, amelyben az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával
történő feltöltésére alkalmas töltőállomáson létesített csatlakozási ponton keresztül a
töltőállomás üzemeltetője (a továbbiakban: elektromos gépjármű töltőállomás üzemeltető)
az elektromos gépjármű üzemeltetője vagy használója részére villamos energiát értékesít.”
(2)	A Vet. a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § Az elektromos gépjármű töltőállomás üzemeltetője a külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.”
(3)	A Vet. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § A Hivatal engedélye nélkül gyakorolható tevékenység az elektromos gépjármű
töltési energia értékesítése.”
(4)	A Vet. 116. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)
63
„a) olyan kiserőmű építéséhez, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton
nem haladja meg az 50 kVA-t,
b)	a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW
névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre,"
(5)	A Vet. 116. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni)
„e) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a kisfeszültségű
magánvezetékre, a kisfeszültségű termelői vezetékre és a kisfeszültségű közvetlen vezetékre,
amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül megépítésre, amelynek tulajdonosa az
építéshez hozzájárult."
(6)	A Vet. 117. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.”
(7)	A Vet. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító
erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére az építtető vagy a
termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan
használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték
engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 124-126. §-ban foglalt jogokkal bír, és az
ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.”
(8)	A Vet. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények -
bele nem értve a kisfeszültségű hálózati elemeket - üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon
belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.”
(9)	A Vet. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság a jogszabályi előírásoktól eltérően,
szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték
tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel vagy megfeleltethető
a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.
(2)	Ha a Hatóság az (1) bekezdés szerint a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel
egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi
bírságot szab ki.”
64
(10) A Vet. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték
megszüntetésére (bontására) a Hatóság engedélye vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A
villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
kormányrendeletben meghatározott esetekben nem szükséges a Hatóság engedélye, kivéve,
ha a bontási tevékenység műemléket vagy a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett
építményt, építményrészt érint.”
(11)	A Vet. 136. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 121. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén a bejegyzett
jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési
ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást
nyújtani.”
(12)	A Vet. 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje
a)	amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, hatvan nap,
b)	amennyiben a Hivatal
ba)	a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek megsértése
miatt benyújtott panaszügyben,
bb)	a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó által
kezdeményezett panaszügyben, vagy
bc)	a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli
rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat tulajdonosa
közötti panaszügyben
jár el, 45 nap,
c)	a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 25 nap,
d)	amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes
azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap,
e)	a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az
eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét
követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében
meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK
rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam,
f)	amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 25 nap,
g)	a XIII/A. Fejezetben szabályozott eljárások esetében tizenkét hónap,
h)	a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat
meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás
felfüggesztésére és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság
65
véleményének kézhezvételét vagy az Európai Bizottság 2009/72/EK rendelet 11. cikk (6)
bekezdése szerinti eljárási határidejének lejártát követő 2 hónap,
i)	a kábelcsere-ütemezési tervvel kapcsolatos ügyekben 30 nap.”
(13)	A Vet. 168. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A Hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.”
142.	§
Hatályát veszti a Vet.
a)	121. § (1) bekezdés a) pontja,
b)	121. § (3) bekezdés a) pontja,
c)	122. §-a,
d)	168. § (4a) bekezdése és
e)	168. § (17) bekezdésében az „azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három
hónap”
szövegrész.
73.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
módosítása
143.	§
Hatályát veszti a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
10/A. § (1) bekezdése.
74.	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
144.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 22. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért
ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési
határideje negyvenöt nap.”
(2)	A Kstv. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a 40/E. §-t követően a következő
alcímmel és 47/F. §-sal egészül ki:
66
„ Vegyes rendelkezések
40/F. § Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
75.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
145.	§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 7. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott, a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
146.	§
A Tfvt. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) A hígtrágya termőföldön történő felhasználására irányuló szándékot - az
állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével - a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni
a talajvédelmi hatóságnak.
(2)	A bejelentésre a 49. § (3)-(4) bekezdése, a talajvédelmi hatóság ellenőrzésére az 50. § (1)
bekezdése megfelelően alkalmazandó.”
147.	§
A Tfvt.
a)	53. § (1) bekezdés b) pontjában az „engedély meglétét” szövegrész helyébe az „engedély
meglétét, bejelentés megtörténtét” szöveg,
b)	56. § (1) bekezdés c) pontjában a „49. §-ban írt, engedély nélkül” szövegrész helyébe a
„49. § szerinti engedély vagy az 50/A. § szerinti bejelentés nélkül” szöveg,
c)	3. melléklet 8. pontjában a „folytatása esetén” szövegrész helyébe a „folytatása, illetve az
50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén” szöveg
lép.
67
148. §
Hatályát veszti a Tfvt.
a)	5/A. § (3) bekezdésében az „A hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől
számított 30 napon belül kell kiadni.” szövegrész,
b)	6/A. § (2) bekezdése,
c)	49. § (1) bekezdés d) pontja.
76.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
149.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 88. § (2) és (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő
felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerint be kell jelenteni a területi műszaki biztonsági hatósághoz. A tevékenységet
az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján műszaki biztonsági
hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult
számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a
felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.
(3)	A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban:
gázszerelő) a műszaki biztonsági hatóság által vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és
időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek
meghatározását, valamint az igazolvány számát.”
(2)	A Get. 88. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A műszaki biztonsági hatóság törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő
megsértette a gázszerelésre vonatkozó - jogszabályban előírt - szakmai szabályokat és ezt a
műszaki-biztonsági hatóság megállapította.”
(3)	A Get. 89. § (6d) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki:)
„b) a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára
jogosultak nyilvántartásában szerepel,”
68
(4) A Get. 129. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott eljárásokban a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
150.	§
A Get.
a)	3. § 29. pontjában az „engedélyköteles” szövegrész helyébe az „engedély- vagy
bejelentés-köteles” szöveg,
b)	3. § 41. pont b) alpontjában az „engedélyköteles” szövegrész helyébe az „engedély- vagy
bejelentés-köteles” szöveg,
c)	129. § (2) bekezdés a) pontjában a „két hónap” szövegrész helyébe „45 nap” szöveg,
d)	129. § (2) bekezdés b) pontjában a „hat hónap” szövegrész helyébe a „négy hónap”
szöveg,
e)	129. § (2) bekezdés c) pontjában a „30 nap” szövegrész helyébe a „25 nap” szöveg,
f)	133. § (2) bekezdés 2. pontjában az „e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának
rendjét” szövegrész helyébe az „e tevékenységek bejelentésének rendjét” szöveg,
g)	133. § (2) bekezdés 6. pontjában a „gázszerelők engedélyének kiadásáért fizetendő díj”
szövegrész helyébe a „gázszerelők bejelentése esetén fizetendő díj” szöveg
lép.
77.	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
módosítása
151.	§
(1)	Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 24. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, valamint azzal összefüggő állami feladatok
ellátásáért való felelőssége körében)
„e) működteti a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok
kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének
biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, az Európai Parlament és a
Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelet 4. cikk (6) bekezdése szerinti audit
rendszert.”
(2)	Az Éltv. 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]
69
„a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító
számot,”
(3)	Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli
a)	a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
elérhetőségét, adóazonosító jelét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát;
b)	jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a (cég)nevét,
adószámát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát, bankszámlaszámát.”
(4)	Az Éltv. 38/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől az adatok meghatározott szempontú
csoportosítása is igényelhető.”
(5)	Az Éltv. 38/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E törvény hatálya alá tartozó tevékenységet csak FELIR azonosítóval rendelkező
ügyfél folytathat.”
(6)	Az Éltv. 38/B. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A FELÍR azonosítóhoz tartozó, nyilvántartásba vett adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti
szerv a következők szerint igazolja:)
„a) igazolást állít ki, melyen szerepel a FELIR azonosító, az ügyfél-azonosító szám,
valamint
aa)	természetes személy esetében az ügyfél neve és születési dátuma,
ab)	jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a cégnév és
az adószám;”
(7)	Az Éltv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a növényvédő szerek, valamint a növényvédő
szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, védőanyagok, kölcsönhatás-fokozók,
segédanyagok, hatásjavítók, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makroszervezetek és
mikroorganizmusok forgalomba hozatali, felhasználási engedélyezési és engedélymódosítási
eljárása során az engedély megadásáról tizenkét hónapon belül dönt.”
70
152. §
Az Éltv.
a)	40. § (2) bekezdésében a „két hónapon” szövegrész helyébe a „negyvenöt napon” szöveg,
a „tizenkét hónapon” szövegrész helyébe a „nyolc hónapon” szöveg,
b)	40. § (3) bekezdésében a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „négy hónapon” szöveg,
c)	40. § (4) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a
„harminc nap” szövegrész helyébe a „huszonöt nap” szöveg,
d)	40. § (5) bekezdésében a „kilencven napon” szövegrész helyébe a „hatvan napon” szöveg,
a „kétszáztíz napon” szövegrész helyébe a „százhatvan napon” szöveg,
e)	40. § (6) bekezdésében a „90 napon” szövegrészek helyébe a „60 napon”
szöveg
lép.
153.	§
Hatályát veszti az Éltv. 40. § (2) bekezdésében az „Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a
növényvédő szerek párhuzamos behozatalának engedélyezési eljárásában az engedély
megadásáról negyvenöt munkanapon belül dönt.” szövegrész.
78.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény módosítása
154.	§
(1)	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
(a továbbiakban: Evt.) 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az erdőgazdálkodó részére az Adattárban nyilvántartott
a)	személyes adataihoz, valamint
b)	a használatában lévő erdőre vonatkozó adatokhoz
történő elektronikus hozzáférést az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak
szerint biztosítani kell.”
(2)	Az Evt. 65. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő, főző-, melegítő eszköz
alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.”
(3)	Az Evt. 105. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az erdészeti hatóságnak az erdő igénybevételi eljárásban és az erdő területén fátlan
állapot kialakításának vagy fenntartásának engedélyezési eljárásában a közigazgatási
71
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(11)	Az erdészeti hatóság az eljárását az ügy érdemével összefüggően indított büntetőeljárás
vagy szabálysértési eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.”
(4)	Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„27. az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem-, bejelentés, valamint
adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az erdészeti hatósággal való elektronikus
kapcsolattartás feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes
szabályokat.”
155.	§
Az Evt. 105. § (3) bekezdésében a „45 nap” szövegrész helyébe a „harmincöt nap” szöveg lép.
156.	§
Hatályát veszti az Evt.
a)	12. § (1) bekezdés a) pontja,
b)	33. § (2) bekezdés g) pontjában a „valamint azok elemzését,” szövegrész,
c)	75. § (1) bekezdése.
79.	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint
a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi
XLVII. törvény módosítása
157.	§
(1)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
68.	§ (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)
„a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a
kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a polgári célú pirotechnikai
termék engedélyezéséhez, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV.
72
törvény 3. § (1) bekezdése szerinti hatósági jogkörben, továbbá a haditechnikai termék,
gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez
aa)	a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott adatok,
ab)	a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában
meghatározott adatok, valamint
ac)	a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;”
(2)	A Bnytv. 68. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A büntetés-végrehajtási intézet közvetlen hozzáféréssel jogosult
a)	az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés a) és b)
pontjában foglalt adatot átvenni,
b)	a büntetőügy iktatószámának és a jogerős bírói határozat számának megadásával, a 11. §
(1)	bekezdés b) és m) pontjában vagy a 16. § (1) bekezdés b) és m) pontjában meghatározott
adatokat átvenni annak igazolása céljából, hogy az elítélt ujj - és tenyérnyomatát vagy DNS-
profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, valamint
c)	a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által a pártfogó felügyelet végrehajtása céljából
közvetlen hozzáféréssel átvenni a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő
adatait:
ca)	a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,
cb)	ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1)
bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,
cc)	ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi
őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában
meghatározott adatok.
(8a) A pártfogó felügyelői szolgálat a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet
végrehajtása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a közérdekű munka, illetve
pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy következő adatait:
a)	a 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatok,
b)	ha az érintett személlyel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, a 16. § (1)
bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatok,
c)	ha az érintett személlyel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi
őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, a 23. § c) és h) pontjában
meghatározott adatok.”
(3)	A Bnytv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 71. § a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
kezelt adatok alapján megállapítható, a (3) bekezdés szerinti tényt határoz meg, a
jogosultsághoz szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában
73
hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság adatigénylésre jogosult. Az adatigénylés
alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítás útján igazolja az adatigénylés szerinti
tényt az adatigénylő hatóság számára. A bűnügyi nyilvántartó szerv által továbbított
adatokat az adatigénylő hatóság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az eljárása
jogerős befejezéséig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára kezeli.
(2a) A (3) bekezdés szerinti valamely tényhez mint feltételhez kötött jogosultság
gyakorlására irányuló kérelem vagy bejelentés benyújtása a kérelmező vagy bejelentő ahhoz
való hozzájárulásának minősül, hogy a jogosultság feltételét képező tényt a jogosultsághoz
szükséges hatósági döntés, hatósági ellenőrzés vagy bejelentés tárgyában hatáskörrel
rendelkező közigazgatási hatóság megismerje.”
158.	§
A Bnytv.
a)	68. § (2) bekezdés d) pontjában az „a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése” szövegrész
helyébe az „a magánnyomozói tevékenység hatósági engedélyezése és ellenőrzése” szöveg,
b)	68. § (2) bekezdés e) pontjában az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése”
szövegrész helyébe az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység hatósági engedélyezése és
ellenőrzése” szöveg,
c)	69. § (1) bekezdésében az „adatigénylés alapján kizárólag” szövegrész helyébe az
„adatigénylés alapján - a 71. § (2) bekezdés szerinti kivétellel - kizárólag” szöveg
lép.
159.	§
Hatályát veszti a Bnytv. 73. § (2) és (3) bekezdése.
80.	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
160.	§
Hatályát veszti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése.
81.	A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal
szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009.
évi XCV. törvény módosítása
74
161. §
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény
4.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő negyvenöt nap.”
82.	A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII
törvény módosítása
162. §
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kijelölési eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap.”
83. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
163.	§
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a szerződés
tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a tervezett szerződéskötést
megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó ez alatt az időszak alatt
bármikor elfogadhatja a hitelező ajánlatát és kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését.”
84.	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
164.	§
(1)	Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Aet.) 11. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás lefolytatására -
amennyiben a házassági anyakönyvi bejegyzés adatai az elektronikus anyakönyvben
75
korábban már rögzítésre kerültek - bármely anyakönyvvezető, egyéb esetben a
házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezető illetékes.”
(2)	Az Aet. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban
meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, e
törvény rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír
alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni.”
(3)	Az Aet. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (3a) és (3b) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint az (1a) bekezdésben
meghatározott okirat kivételével a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből,
illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító
erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai
felülhitelesítéssel látta el.”
(4)	Az Aet. 14. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet,
vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy az (1a)
bekezdésben meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai
felülhitelesítés nélkül is elfogadható.”
(5)	Az Aet. 14. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály
másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Az (1a)
bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban
meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezést végző hatóság részére továbbított
okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek
valamelyikén állították ki. Az (1a) bekezdésben meghatározott más esetben a hivatásos
konzuli tisztviselő hiteles magyar fordítás helyett hivatalos, kivonatolt fordítást továbbít
jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére
a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényegi tartalmáról.”
(6)	Az Aet. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A házassági névviselési forma módosítása iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél
vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos
konzuli tisztviselő köteles továbbítani a kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a
hazai anyakönyvezést végző hatóságnak. Ha a házassági névviselési forma módosítása iránti
76
kérelem elbírálása a hazai anyakönyvezést végző hatóság hatáskörébe tartozik, az
anyakönyvvezető a kérelmet a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak küldi meg.”
(7)	Az Aet. 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hazai anyakönyvezési eljárás ügyintézési határideje 40 nap. A hazai anyakönyvezési
eljárás ügyintézési határideje 8 nap, ha a szükséges okiratok hiánytalanul rendelkezésre
állnak, és a 14/A. § alapján az igazságügyért felelős miniszter véleményének kérése nem
szükséges, valamint
a)	születés anyakönyvezése esetén mindkét szülő magyar állampolgár, a gyermek a
házasságukból származik, és a szülők születésének és házasságuknak az anyakönyvezésére
korábban sor került,
b)	születés anyakönyvezése esetén az anya magyar állampolgár és születésének az
anyakönyvezésére korábban sor került, továbbá az apa személye nem ismert,
c)	házasságkötés anyakönyvezése esetén a házasuló felek magyar állampolgárok és
születésüknek az anyakönyvezésére korábban sor került, vagy
d)	külföldön történt haláleset hazai anyakönyvezésére kerül sor.”
(8)	Az Aet. 81/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A személyazonosító igazolványt kiállító hatóság a nemzetiségek jogairól szóló 2011.
évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérelmezett személyazonosító igazolvány
kiadása céljából, az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a
nemzetiséghez tartozó személy nevét nemzetiségi nyelven.”
165.	§
Hatályát veszti az Aet. 67. § (3) bekezdése.
85.	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
166.	§
(1)	A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A leltározást - a (2)-(3) bekezdés kivételével - a jegyző végzi.
(2)	A leltározást a közjegyző végzi, ha a leltár felvételének vagy kiegészítésének
szükségessége a jegyző vagy a jegyző által megbízott ügyintéző eljárása után merült fel. A
közjegyző a leltár felvétele vagy kiegészítése céljából az illetékes jegyzőt is megkeresheti.
(3)	A leltározást akkor is a közjegyző végzi, ha a jegyző a 23. § (1) bekezdésében
meghatározott határidőn belül a leltárt nem készíti el, és erről a közjegyző értesül.”
77
(2) A Htv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a közjegyző a jegyző költségére végzi
el a leltározást. Ebben az esetben a leltározással összefüggésben felmerülő hagyatéki költség
megelőlegezésének nincs helye.”
(3)	A Htv. 119. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) a hagyatéki leltár felvételével összefüggő részletes eljárási szabályokat;”
167.	§
Hatályát veszti a Htv. 16.§ (3) bekezdésében az „A megkeresett szerv vezetője ezt a határidőt
annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal
meghosszabbíthatja.” szövegrész.
86.	A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő'
törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
168.	§
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi
és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre
jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.
(2)	Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei
kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő
nevét és fényképét.”
87.	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény módosítása
169.	§
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény 15. § (4) bekezdésében, valamint 18. § (2) bekezdésében a „30” szövegrészek helyébe
a „25” szöveg lép.
78
88.	A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
170.	§
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény X. fejezete a következő 47/A. alcímmel egészül
ki:
„47/A. A NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő
pályázatokon való részvételi jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárási szabályok
79/A. § (1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja
keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság
megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetről szóló
kormányrendeletben szabályozott szakmai és gazdasági alkalmasságra vonatkozó értékelési
eljárás során az értékelés iránt benyújtott kérelem megérkezését követő naptól számított
huszonegy napon belül a honvédelemért felelős miniszter - ha a kérelem hiányos -
hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.
(2)	A hiánypótlásra vonatkozó felhívásban meg kell jelölni a kérelem hiányosságait és a
hiánypótlási határidőt, amely harminc napnál hosszabb nem lehet.
(3)	A honvédelemért felelős miniszter a gazdálkodó szervezet szakmai és gazdasági
alkalmasságáról negyvenöt napos ügyintézési határidőn belül dönt.”
89.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
171.	§
(1)	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az iparbiztonsági hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott
közigazgatási eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról.”
(2)	A Kat. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki
„(1a) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának
ügyintézési határideje és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 70 nap.”
(3)	A Kat. 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
79
„(3a) A küszöbérték alatti üzemek elsőfokú engedélyezési eljárásának ügyintézési határideje
és a másodfokú eljárás ügyintézési határideje 45 nap.”
172.	§
A Kat. 26. § (1) bekezdésében és a 40. § (3) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész
helyébe a „harminc napon” szöveg lép.
90.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
173.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének
elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, a tanuló - a döntést követő öt
napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezést nyújthat be a
kormányhivatalhoz. A kormányhivatal által működtetett érettségi vizsga vizsgabizottság,
továbbá független vizsgabizottság döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a
fellebbezés - a döntést követő öt napon belül - a hivatalhoz nyújtható be. A fellebbezést a
kormányhivatal, a hivatal három munkanapon belül bírálja el. Eljárására az (1) és (3)-(6)
bekezdést, valamint a 39. § (4) bekezdését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye
nincs.”
(2)	Az Nkt. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A KIR központi nyilvántartás adataihoz a hivatal a kormányhivatal, valamint a járási
hivatal részére - feladatellátásához szükséges adatok tekintetében - közvetlen hozzáférést
biztosít.”
174.	§
Az Nkt. 96. § (3) bekezdésében a „két hónap” szövegrész helyébe a „negyvenöt nap” szöveg, a
„négy hónap” szövegrész helyébe a „három hónap” szöveg, a „hat hónap” szövegrész helyébe a
„négy hónap” szöveg lép.
175.	§
80
Hatályát veszti az Nkt. 82. § (10)-(12) bekezdése.
91.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
176.	§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a
keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére (a továbbiakban:
keresőképtelenség) tekintettel - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy
baleseti táppénzre jogosult.
(4)	A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra,
amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti
munkaideje a 20 órát meghaladja.”
(2)	Az Mmtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rehabilitációs ellátás
a)	az ellátás időtartamának leteltével, valamint
b)	az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától
megszűnik.”
(3)	Az Mmtv. a következő 16/A. §-sal és 16/B. §-sal egészül ki:
„16/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás esetén
az ügyintézési határidő 50 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem
benyújtásától - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény 33. § (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - számított 50
napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság végzésében a megváltozott
munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének
megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása
megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás
összegébe be kell számítani.
16/B. § Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértőként jár el,
a)	a közlekedőképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidő 50 nap,
b)	az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidő 21 nap.”
(4)	Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
81
„26/A. § A rehabilitációs hatóság kérelemre komplex minősítést végez, és ennek
eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó
ügyintézési határidő 50 nap.”
(5)	Az Mmtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a
bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele
szemben kizáró ok nem áll fenn.”
(6)	Az Mmtv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.”
(7)	Az Mmtv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre
irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a
bejelentő természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele
szemben kizáró ok nem áll fenn.”
(8)	Az Mmtv. 27/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértői tevékenység
gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését.”
(9)	Az Mmtv. a következő 38/E. §-sal egészül ki:
„38/E. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2015. évi .... törvénnyel módosított 7. § (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli
ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs
pénzbeli ellátás a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a
keresőképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás időtartama a
keresőképtelenség időtartamával meghosszabbodik.”
177.	§
Hatályát veszti az Mmtv.
a)	7. § (5) bekezdésében az „- a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével -”
szövegrész,
b)	10. § (2) bekezdés b) pontja.
82
92. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
178.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. § (4)-(4a)
bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek.
„(4) Aki költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet kíván végezni, köteles az
erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerint az államháztartásért felelős miniszter részére
bejelenteni. Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki
cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység
vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban
előírt végzettséggel és gyakorlattal.
(4a) Az ellenőrzés során a büntetlen előéletet igazoltnak kell tekinteni akkor is, ha a
kérelmező munkáltatója igazolja, hogy a kérelmező jogszabály alapján büntetlen előélethez
vagy nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakörben dolgozik.”
(2)	Az Áht. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A belső ellenőri tevékenység bejelentésére a nyilvántartásba bejegyzett adatok
módosítására és törlésére irányuló eljárásért az államháztartásért felelős miniszter
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(3)	Az Áht. 109. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)
„4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre
jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot
nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási
szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás
szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba
bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj szabályait,”
(rendeletben szabályozza.)
83
179. §
Az Áht.
a)	70. § (5) bekezdésében az „engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet,
amely” szövegrész helyébe a „jogosult személyekről vezetett nyilvántartás” szöveg,
b)	109. § (1) bekezdés 17. pontjában az „engedéllyel” szövegrész helyébe a „jogosultsággal”
szöveg
lép.
180. §
Hatályát veszti az Áht. 70. § (4b)-(4c) bekezdése.
93. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
181. . §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a
„224. §-t” szövegrész helyébe a „224. § (1)-(3) bekezdését” szövegrész lép.
94.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
182.	§
(1)	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 41/H. §
(2)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő harmincöt nap.”
(2)	Az Nftv. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ügyintézési határidő
a)	felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban 4 hónap;
b)	felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban 6
hónap;
c)	külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló
eljárásban 7 hónap;
d)	a 65-66. § szerinti törvényességi ellenőrzés esetén, a Hivatal eljárását is beleértve 120
nap;
e)	a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzés esetén 90 nap;
f)	diákotthon nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban 2 hónap;
g)	felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi eljárásban 2 hónap.”
(3)	Az Nftv. 41. alcíme a következő 71/B. §-sal egészül ki:
84
„71/B. § (1) A MAB az oktatási hivatal felkérésére szakvéleményt készít
a)	a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére,
b)	a felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára,
c)	a felsőoktatási intézmény felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés indítására,
d)	a doktori iskola létesítésére, megszűnésére,
e)	a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésére
irányuló eljárásban.
(2)	A szakvélemény elkészítésének határideje kilencven nap.
(3)	A felsőoktatási intézmény működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárásban a
MAB a korábbi szakvéleményét felhasználhatja.
(4)	Az Nftv. 107/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációja esetén az akkreditációs eljárás
során az oktatási hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül
dönt.”
95.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
183.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hivatal víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú
döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.”
184.	§
A Vksztv.
a)	4. § (2) bekezdés a) pontjában az „30” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdés b) pontjában a „45” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,
c)	4. § (2) bekezdés c) pontjában a „6 hónap” szövegrész helyébe a „százharmincöt nap”
szöveg
lép.
96.	A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása
185.	§
(1)	A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.)
15. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
85
(Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék
nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt
követelményeknek, jogosult:)
„f) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági
szereplőt,”
(2)	A Pftv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti
hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő
tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés
megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.”
(3)	A Pftv. 16. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a
minta az előírt követelményeknek nem felel meg.”
(4)	A Pftv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásában az ügyintézési határidő 70 nap. Az
ügyintézési határidőbe nem számít bele a 18. § szerinti tárgyalás időtartama.”
(5)	A Pftv. 30. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„e) a műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alatt álló berendezések létesítésének
tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására,
időszakos ellenőrzésére és megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási
rendszer követelményeit és a hatósági jóváhagyás és felügyelet feltételeit”
(rendeletben határozza meg.)
97.	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012.
évi CXX. törvény módosítása
186. §
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
86
törvény 22. § (6) bekezdésében a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy
napon belül” szöveg lép.
98.	A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység
végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása
187.	§
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
szóló 2012. évi CXXVII. törvény
a)	20. § (3) bekezdésében,
b)	38. § (3) bekezdésében,
c)	39. § (3) bekezdésében
a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „huszonegy napon belül” szöveg
lép.
99. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
188.	§
Hatályát veszti a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 12. § (3) bekezdése.
100. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és
védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása
189.	§
(1)	A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről
szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2.§-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az ágazati kijelölő hatóság a (3) bekezdés szerinti döntését az azonosítási jelentés
kézhezvételétől számított 70 napon belül hozza meg.”
(2)	Az Lrtv. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
101.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
190.	§
(1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 79. § (8) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
87
„(8) A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 45
nap.”
(2)	A Ht. 79. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„79. § (10) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a
veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló
kormányrendelet 15. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott minősítés tárgyában a
döntését a kérelem benyújtását követő 50 napon belül hozza meg.”
102.	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról
szóló 2013. évi L. törvény módosítása
191.	§
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény 14. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatóság eljárásainak általános ügyintézési határideje 30 nap.”
103.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
192.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 6. §-a helyébe
a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési
szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét
írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az
igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére
jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint
a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben
meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott
szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb
feltételeknek.
(2)	Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
88
(3)	Aki felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni - a nyelvi
programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - köteles az erre irányuló szándékát
a kamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(4)	A (2)-(3) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes
személyazonosító adatait.”
(2)	Az Fktv. 28. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f) pontban foglaltak vonatkozásában a
társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter
egyetértésével - határozza meg]
„b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának
részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló
bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban
előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a
felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó
rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére,
tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,”
193.	§
Az Fktv. 8. § (3) bekezdésében a „kérelem” szövegrész helyébe a „bejelentés” szöveg, a
„kérelemre” szövegrész helyébe a „bejelentésre” szöveg lép.
194.	§
Hatályát veszti az Fktv.
a)	7. § (1) bekezdésében a „6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező” és a „6. § (2)
bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező,” szövegrészek,
b)	8. § (1) bekezdés c) pontja.
104.	A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
módosítása
195.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 46. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel
rendelkező személynek adható meg.”
89
105. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013.
évi CXXV. törvény módosítása
196.	§
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV.
törvény 3. § (3) bekezdésében a „90” szövegrész helyébe a „70” szöveg lép.
106. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013.
évi CCXII. törvény módosítása
197.	§
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi
CCXII. törvény
a)	30. § (1) bekezdésében az „ , amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,
b)	36. § (1) bekezdés a) pontja,
c)	41. § (3) bekezdésében az „ , amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,
d)	44. § (3) bekezdésében az „ , amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal,
legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg” szövegrész,
e)	95. § (6) bekezdésében az „A földhasználati nyilvántartási eljárásban az ügyintézési
határidő 30 nap.” szövegrész.
107. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása
198.	§
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Az engedélykérelemhez a fémkereskedelmi tevékenységről szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló közigazgatási
hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem
szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok
hitelesített másolatát.”
90
108. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
199.	§
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
a)	260. § (2) bekezdése a „hatvan” szövegrész helyett a „ötven” szöveggel
b)	260. § (3) bekezdése az”ötven” szövegrész helyett a „negyvenöt” szöveggel
lép hatályba.
109. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII.
törvény módosítása
200.	§
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a
továbbiakban: Kpk.) 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Aki az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni köteles
a közlekedési hatóságnak a tevékenység folytatására irányuló szándékát a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint
bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító
adatait.”
201. §
A Kpk. 16. § (5) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „négy” és a „harminc”
szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.
202. §
Hatályát veszti a Kpk.
a)	18. § (4)-(5) bekezdése,
b)	18. § (6) bekezdésében az „és (4)” szövegrész.
110.	A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
módosítása
203.	§
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban:
Are.) 5. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
91
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„14. Családi Csődvédelmi Szolgálat: az Igazságügyi Hivatalnál és a fővárosi és megyei
kormányhivataloknál (a továbbiakban: kormányhivatal) az e törvényben és végrehajtási
rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szervezeti egység,”
204.	§
Az Are. 11. § (1) bekezdésében a „kormányhivatalokban felállításra kerülő szervezeti
egységek” szövegrész helyébe a „kormányhivatalok” szöveg lép.
111.	Záró rendelkezések
205.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-78. §, a 79. § (1) bekezdése, a 81-91. §, a 93-198. § és a 200-204. § 2016. január 1-jén
lép hatályba.
206.	§
Az e törvénnyel módosított rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban
kell alkalmazni.
92
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
„2. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez
	A	B
	AGAZAT	ALAGAZAT
9	Agrárgazdaság	mezőgazdaság
10		élelmiszeripar
11		elosztó hálózatok
12	Egészségügy	aktív fekvőbeteg-ellátás
13		mentésirányítás
14		egészségügyi tartalékok és vérkészletek
15		magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok
16		egészségbiztosítás informatikai rendszere
16a		gyógyszer-nagykereskedelem
17	Pénzügy	pénzügyi eszközök kereskedelmi, fizetési, valamint klíring- és elszámolási infrastruktúrái és rendszerei
18		bank- és hitelintézeti biztonság
19		készpénzellátás
93
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásokra vonatkozó
általános és különös szabályok módosításával az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív
terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása: a közigazgatási
bürokráciacsökkentés jogszabályi kereteinek megteremtése.
A közigazgatási bürokráciacsökkentés jelen törvényjavaslatban (a továbbiakban: törvényjavaslat)
alkalmazott módszerei: az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, az engedélyhez kötött
tevékenységek körének csökkentése, ügyintézési határidők csökkentése, és egyes hatósági
ügyeket érintő jogszabály-módosítási javaslatok.
Általános eljárási szabályok egyszerűsítése tekintetében a törvényjavaslatnak nem képezi tárgyát
a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) teljes felülvizsgálata, figyelemmel a közigazgatási perrendtartásról szóló
törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő
egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozatban meghatározott ütemezésre.
A Ket. kisebb terjedelmű, egyes eljárási cselekményeket érintő módosítása azonban
nélkülözhetetlen a bürokráciacsökkentéshez. Az egyes közigazgatási ügyek szabályait részben az
általános, részben a különös (ágazati) eljárási szabályok határozzák meg. Az egymással
összefüggő eljárásjogi rendelkezésekre tekintettel a bürokrácia-csökkentésre irányuló javaslatok
nem valósíthatók meg csupán a különös eljárási szabályok módosításával, szükséges az általános
szabályok módosítása is.
Kiemelendő, hogy jelenleg a Ket. nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az eljárások
formálisan jogszerű, de gyakorlati szempontból nem célszerű elhúzódását ténylegesen
megakadályozzák. A Ket. emellett rendkívül megengedő abban a tekintetben, hogy számos
eljárási cselekmény esetében kormányrendeleti szinten el lehet térni az általános szabályoktól.
Tipikus példa az eltérő ágazati szabályozásra, hogy a Ket.-ben biztosított lehetőséggel élve az
ágazati jogszabályok az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt
határoznak meg, továbbá az általánostól eltérő szabályokat tartalmaznak az eljárás
meghosszabbítása és felfüggesztése tekintetében is.
A fenti szabályozási elemek nagymértékben hozzájárulnak a hatósági eljárások elhúzódásához.
Mindezekre tekintettel a Ket. kisebb terjedelmű, de az eljárások gyorsítása szempontjából
kulcsfontosságú eljárási cselekményekre irányuló módosítása nélkülözhetetlen a
bürokráciacsökkentés megvalósításának.
A Ket.-módosítással érintett főbb jogintézmények az eljárás felfüggesztése, a belföldi jogsegély,
a határidőkkel kapcsolatos módosítások és a másodfokú hatóság hatásköre.
94
Az eljárás felfüggesztésére jelenleg rugalmas keretek között van lehetősége a hatóságnak, ami
azt eredményezheti, hogy az eljárás - formálisan jogszerűen - anélkül húzódik el hónapokra,
hogy az ügyintézési határidő eltelne. A törvényjavaslat az eljárás felfüggesztési lehetőségének
csökkentésével előmozdítja, hogy a hatóságok vállalják fel a döntés felelősségét, és csak valóban
indokolt esetben, törvényben meghatározott konkrét előkérdés esetén (azaz a jelenleginél jóval
szűkebb esetkörben) legyen lehetőség az eljárás felfüggesztésére.
A hatóságok közötti együttműködést könnyíti és az érintett ügyek elintézését gyorsítja, hogy az
adatkérés iránti jogsegély során kizárólag elektronikus úton (akár írásbelinek minősülő
elektronikus úton, akár elektronikus levél útján) tarthatnak kapcsolatot egymással. A jogsegély
egyéb eseteiben a megkeresést elektronikus úton kell megküldeni az érintett szervnek.
A módosítás nyomán az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt kormányrendelet már nem állapíthat meg, erre kizárólag
törvényi szinten lesz lehetőség. Emellett a kérelmező számára biztosított hiánypótlási határidő
eddig hiányzó maximumát is meghatározza a módosítás.
Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a
határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be.
A módosítás nyomán - főszabályként - a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége arra, hogy
a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot. Az új
eljárásra való utasítással gyakorlatilag megduplázódik a teljes eljárás. A módosítás alapján a
másodfokú hatóság saját eljárásában folytatja le a szükséges bizonyítási eljárást, és ennek alapján
jogerős érdemi döntést hoz az ügyben.
A bürokráciacsökkentés keretében sor kerül egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére
azzal, hogy a korábban engedélyhez között tevékenység bejelentési eljárássá alakul át. Az
érintett ügyekben az engedélyezési eljárás lefolyatatása helyett a hatósági kontroll
megvalósítható ellenőrzés útján.
A bejelentés keretszabályait a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának
általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény tartalmazza.
Az engedély helyett bejelentéshez kötött ügyekben kiszámítható időpontban - a bejelentést
követően - megkezdhető a tevékenység. Formai okok miatt nem húzódik el az eljárás (eljárási
cselekmények helyett hatósági ellenőrzés történik), alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és
a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik.
Az engedélyezés nem minden esetben alakítható át bejelentéssé. Ennek oka egyes esetekben a
közérdek magas szintje (közegészség, közrend, közbiztonság, természet- és környezetvédelem),
és részben az ezzel összefüggő európai uniós szabályozási kötöttség, másrészt az ellenérdekű
ügyfelek részvételével zajló eljárásokban az Alaptörvényben biztosított ügyféli jogok védelme.
95
Mindezekre tekintettel szükséges olyan megoldás kidolgozása is, amely az engedélyezési
eljárások átalakítása nélkül eredményezi az ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételét.
Ezt szolgálja a hatóság jogszerű hallgatására épülő új jogintézmény, a függő hatályú döntés
bevezetése. Ez az eljárás folyamatában a hatóság által az ügyfeleknek küldendő, az eljárás
megindításáról szóló értesítés helyét veszi át, azaz a hatóság számára többletterhet nem jelent,
azonban biztosítja és igazolja az ügyfél számára, hogy ha a hatóság 2 hónapon belül nem tud
érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság.
A függő hatályú döntéssel kiegészülve az egyes tevékenységek jellegétől függően a hatósági
kontroll differenciált, hármas tagozódású rendszere alakul ki. Az előzetes hatósági kontrollt
igénylő esetekben engedélyezés; 2 hónapon belül garantált jogosultságszerzés a hatóság
hallgatása vagy az eljárás elhúzódása esetén; végül bejelentéshez kötött jogosultságszerzés, ha
nincs ellenérdekű ügyfél és nem sérül magasabb szintű közérdek.
A törvényjavaslat tartalmazza a különös eljárási rendelkezéseket tartalmazó törvényekben
megállapított, a Ket. szerinti általános ügyintézési határidőnél hosszabb határidők csökkentését.
Ezt egészíti ki a kormányrendeleti szintű eltérési lehetőség megszüntetése miatt az érintett
kormányrendeletek határidőre vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése.
Az egyes hatósági ügyek egyszerűsítésére irányuló jogszabály-módosítások előkészítésére
egyrészt a fővárosi és megyei kormányhivataloktól érkezett javaslatok, másrészt a bürokratikus
terhek egyszerűsítésének intézkedési tervéről szóló 1475/2015. (VII. 20.) Korm. határozat szerint
a szabályozásért felelős minisztériumok javaslatai alapján került sor.
96
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	alcímhez
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása annak felgyorsítására irányul,
hogy a jogerős közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során a döntés
végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozandó bírósági határozat esetleges késedelme ne
okozzon bizonytalan helyzetet, és a közigazgatási határozat végrehajthatósága minden esetben
rövid határidőn belül egyértelművé váljon az ügyfél számára.
2.	alcímhez
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítása egyebek
mellett létrehozza a közúti közlekedési szakemberek névjegyzékét, amelynek eredményeként
szükségtelenné válik a szakmai irányítóktól a szakmai képesítést, továbbképzés elvégzését
igazoló okmányok, bizonyítványok bekérése. Ezen túlmenően a Kkt. 23/A. §-át érintő
módosítás alapján az ügyfelek számára szélesedik az elektronikusan intézhető ügyek
köre;továbbá a járművizsgáztatási nyilvántartó rendszerből - a földhivatali tulajdoni lap
lekérdezéshez hasonlóan - elektronikus formában lekérhető egy adott jármű műszaki állapota,
előélete. A közútkezelői hozzájárulási eljárás egyszerűsödik és a közútkezelői útellenőri
szolgálat (a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a
figyelemmel kísérése) során a közlekedési hatóság párhuzamos hatásköre megszűnik.
A Kkt. 16/B. § (3)-(4) bekezdését, a 18. § (14)-(16) bekezdését, a 19. § (7)-(9) bekezdését,
valamint a 24/A. § (7)-(9) bekezdését érintő módosítás - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről,
az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott
ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) módosításával
összhangban - arra irányul, hogy a műszaki vizsgabiztosi, a közúti közlekedési szolgáltatási, a
járművezetői vizsgabiztosi, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységgel összefüggő
közlekedési hatósági eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi)
bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében,
amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók.
A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg
minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen
előéletet, foglalkozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
A Kkt. 16/B. § (5) bekezdésének, 18. § (8) és (11) bekezdésének, valamint a 24/A. § (6)
bekezdésének módosítása a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló, továbbá a műszaki
vizsgabiztosi tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A
hatályos rendelkezések szerint a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenységet,
továbbá a műszaki vizsgabiztosi tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az
97
engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata
alapján a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenység, továbbá a műszaki
vizsgabiztosi tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése
elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenységhez, továbbá a műszaki
vizsgabiztosi tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a
szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi
jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel
összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem
kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő
adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre
a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek
eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján
megállapítható tényt kell igazolni.
A Kkt. 20. §-át érintő módosítások következtében lehetővé válik, hogy a közúti forgalomban
végzett ellenőrzés során az egyszerűsített, határozathozatal nélkül történő bírságkiszabás ne
csak a közlekedési szabályok vagy az útdíjfizetési kötelezettség megszegése esetén legyen
alkalmazható, hanem a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött
belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és
személyszállításra, illetve saját számlás áru- és személyszállításra) vonatkozó szabályok
megsértése esetén is. Ennek eredményeként a meglehetősen gyakori engedély nélküli
fuvarozási tevékenységgel szemben hatékonyabb fellépés válik lehetővé. Ezekben az esetekben
is megnyílik a lehetőség a szabályszegést elkövető járművének visszatartására, ami a szankciók
érvényesítését segíti elő. Szintén a hatékonyabb fellépést segíti, hogy az előterjesztés
megteremti annak lehetőségét, hogy a közlekedési hatóság, a rendőrség és a vámhatóság
nemcsak az üzembentartó telephelyén, hanem a fel-, le- és átrakodóhelyeken, vámudvarokban
is ellenőrizhesse a szükséges okmányok meglétét. Indokolt a vámhatóság szerepének erősítése
mind a közúti forgalomban közlekedő, mind az időlegesen a közúti forgalmon kívül lévő, de
fuvarozási tevékenységet végző járművek esetében. A módosítások alkalmasak az engedély
nélküli fuvarozási tevékenység visszaszorítására.
A Kkt. 21. § (4) és (4a) bekezdései a közlekedési szabályszegésekhez kapcsolódó bírságolási
eljárások tekintetében, a Kkt. 29. § (7) bekezdése pedig a közút, közforgalom elől el nem zárt
magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, forgalom részére történő átadásához,
megszüntetéséhez, elbontásához kapcsolódó engedélyezési eljárások tekintetében a
közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél
hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Kkt. 21. § (4) - (4a)
és (7) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító
98
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
A típusvizsgálati tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás tekintetében irányadó eljárási
határidőt jelenleg a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a
típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról szóló 303/2009. (XII. 22.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdése határozza meg. A módosítás a
Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási határidőt beemeli a Kkt.-ba. A
hivatkozott rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Figyelemmel arra,
hogy az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt
lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók, a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott határidő
- az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul
hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az
érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
3.	alcímhez
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (2) bekezdésének b)
pontját érintő (ezzel összefüggésben az Itv. 81. § (1) bekezdés k) pontjának) módosítása a Ket.
31. § (1) bekezdés új l) pontjának beiktatásával vált szükségessé, miután méltánytalan lenne, ha
olyan ügyben is fennmaradna az ügyfél illetékfizetési kötelezettsége, amelyben az eljárás
megszüntetéséről azért döntött a hatóság, mert másik hatósági döntése nélkül nem dönthető el
az ügy. A Ket. módosításával összefüggésben annak rögzítésére is sor kerül, hogy a függő
hatályú döntés hatályba lépése esetén az egyéb jogkövetkezmények mellett az ügyfél által
megfizetett illeték visszatérítésének van helye.
A módosítás mentesíti továbbá az eljárási illeték alól az apa adatait is tartalmazó születési
anyakönyvi kivonat első alkalommal történő kiállítását, ha a gyermek születését eredetileg az
apa adatai nélkül anyakönyvezték, így az apa adatait csak utólag jegyzik be.
A törvényjavaslat általános érvénnyel biztosít eljárási illetékmentességet azokra az elsőfokú
közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábban
tett,jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie.
Annak érdekében, hogy az ügyfél az eljárási illetéket a hatóság illetékfizetésre vonatkozó
felhívása (azaz külön hatósági eljárási cselekmény) nélkül is átutalhassa az eljárás
kezdeményezése előtt, a javaslat rendelkezik az átutalással történő illetékfizetés feltételeiről.
Az ügy, ügyfél és befizetés hármasának megfelelő összekapcsolása, ezáltal az eljárási
illetékfizetés hatékony ellenőrzése érdekében az utalás közleményrovatában minden esetben fel
kell tüntetni az ügyszámot, az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét.
Az Itv. 73/A. § (3) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a hatóság felhívására
kizárólag akkor kell megfizetni az illetéket, ha az ügyfél az eljárási illetékfizetési
99
kötelezettségének a felhívás kézhezvételéig nem tett eleget. A hatósági leletkiállítás feltételeit
illetően is pontosabbá válik szabályozás, mivel - az átutalással történő eljárási illetékfizetés
módosuló rendelkezéseivel összhangban - rögzíti, hogy kizárólag akkor kell leletet kiállítani,
ha az ügyfél legkésőbb az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon
belül nem tett eleget az illetékfizetési kötelezettségének, és az eljáró hatóság az eljárást nem
szüntette meg vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el. Tekintettel arra, hogy
az Itv. általános szabályként rögzíti, hogy a hatóság téves bejegyzése miatt kezdeményezett
eljárás illetékmentes, indokolatlan ezt külön is kimondani az Itv. melléklet IX. Címének hatálya
alá tartozó okmányokra nézve.
A természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul
megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt másik lakástulajdon megszerzésének
illetékmentességére való jogosultság igazolása esetén hiteles tulajdoni lap másolatának
megkövetelése az eljárás más eleméből fakadóan felesleges. A jegyző az Itv. 26/A. § (1)
bekezdés a) pontja alapján hatósági bizonyítványban nem csak azt igazolja, hogy a
magánszemély a természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen
lakásaként használta, hanem azt is, hogy a magánszemélynek volt-e bármilyen jogcíme
(tulajdon, haszonélvezet, használat) az ingatlan használatára. Ennek alapján a hatósági
bizonyítványt a jegyző az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján adja ki, így az ügyfélnek az
iratot szükségtelen beszereznie.
4.	alcímhez
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) 54. § (1) bekezdésére az ügyfélbarát közigazgatás megvalósítása érdekében
nélkülözhetetlen elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése érdekében van szükség.
Az Flt. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók.
Az Flt. 54. § (4) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő. Mindezeken túl a központi foglalkoztatási,
képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatási támogatások, továbbá a pályázat
alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az
elbírálásra nyitva álló határidő - a támogatások céljának minél gyorsabban történő elérése
érdekében - 45 napra csökken.
5.	alcímhez
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény nem
tartalmaz rendelkezést az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatára, illetve jóváhagyására irányuló
100
eljárás ügyintézési határidejére vonatkozóan. A 14/B. § kiegészítése a közigazgatási hatósági
eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő
megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak
törvényben nyílik mód.
6.	alcímhez
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdése a Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A törvényben jelenleg meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be
nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
7.	alcímhez
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
módosítása a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő
megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak
törvényben nyílik lehetőség. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a
jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
8.	alcímhez
A közlekedési hatóságnak a földrendező bizottság eljárásától függetlenül is lehetősége van a
földterületek megközelítését biztosító úthálózatok kialakítása során szakmai észrevételeinek
megtételére, így indokolt a párhuzamosságot eredményező rendelkezés hatályon kívül
helyezése.
9.	alcímhez
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:
Szt.) nem tartalmaz rendelkezést a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett rendszeres
pénzellátások visszatérítésére vonatkozóan, így a végrehajtás elrendelését követően - önkéntes
101
teljesítés elmaradása esetén - nincs lehetőség végrehajtási eljárás teljeskörű lefolytatására. A
jogszabály kiegészítés célja, hogy a jelenlegi joghézag megszüntetésével biztosítsa a
végrehajtási eljárás eredményes lefolytatását.
A Szt. 32/B. §-a, 34. §-a és 42. §-a kiegészítésének célja, hogy a jelenlegi joghézag
megszüntetésével lehetőséget biztosítson az időskorúak járadékára, aktív korúak ellátására,
továbbá ápolási díjra jogosult személy kérelmére az ellátás megszüntetésére.
Az Szt. nem tartalmaz az elsőfokú eljárásban ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezést
arra az esetre, ha szakkérdést is vizsgálni kell.
Az Szt. 33. § kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a
Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
A Szt. 43/A. § (5) bekezdés módosítása lehetővé teszi, hogy a fellebbezési eljárás során a
szociális hatóság szakvélemény hiánya esetén új szakvélemény elkészítéséről szakértő útján
gondoskodjon.
Az Szt. 58/A. § kiegészítésének célja, hogy az egyházi és nem állami fenntartók állami
támogatásával kapcsolatos eljárások ügyintézési határidejét meghatározza. Ezekben az
eljárásokban nem alkalmazható a függő hatályú döntés, tekintettel arra, hogy - figyelemmel az
Áht. 22. §-ában meghatározott határidőkre - ügyintézési határidő helyett határnap kerül
meghatározásra. A kérelem benyújtásának időpontjától függően az ügyintézési határidő
meghaladhatj a a 60 napot.
Az Szt. 92/K. § kiegészítésének célja, hogy a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz
kormányrendeletben meghatározott szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos ügyintézési határidőt
meghatározza, amely a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a
Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
10.	alcímhez
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 22/D. § (4)
bekezdésének, a 28. § (3)-(4) bekezdésének, a 44. §-ának, a 44/A. §-ának, valamint a 44/B. §-
ának módosítása a földtani kutatási tevékenység, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői
tevékenység, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenység, a
földtani szakértői tevékenység, továbbá a hites bányamérői tevékenység megkezdésével járó
bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a földtani kutatási
tevékenységet, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői tevékenységet, a nyomástartó berendezést
vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenységet, a földtani szakértői tevékenységet, továbbá
a hites bányamérői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési
eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a földtani
kutatási tevékenység, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői tevékenység, a nyomástartó
berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti tevékenység, a földtani szakértői
tevékenység, továbbá a hites bányamérői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a
102
tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű
ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a földtani kutatási tevékenységhez, a bányaüzemi műszaki felelős vezetői
tevékenységhez, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői, illetve felügyeleti
tevékenységhez, a földtani szakértői tevékenységhez, továbbá a hites bányamérői
tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai
garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára
egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív
feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem
kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő
adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre
a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek
eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján
megállapítható tényt kell igazolni.
A fentiek mellett a módosítás célja, hogy a 10 napos ügyfél-értesítési határidő 8 napra
csökkenjen, amelynek köszönhetően az érintett állampolgárok az eddigiekhez képest hamarabb
szereznek tudomást az eljárás megindításáról, elősegítve ezzel az ügyféli jogok gyakorlását.
A Bt. 43/B. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A Bt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési
határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az
ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A Bt. 44/C. §-ának módosítása - Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a
nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a
hites bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető ne legyenek kötelesek külön hatósági
(erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok
tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként
megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a
Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy
ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható
tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a
hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés
mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
A Bt. 49/E. §-sal történő kiegészítése a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidőnél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására
103
irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik
lehetőség. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg
kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
11.	alcímhez
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) az üzletszerű ingatlanközvetítői,
valamint az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység folytatására irányuló
szabályozásának módosításai az üzletszerű ingatlanközvetítői, valamint az üzletszerű
ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek
csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységet hatósági
engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése
keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében az engedélyezés helyett a
tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű
ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így
a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni. Hasonló
indok alapján kerül hatályon kívül helyezésre a Lakástv. 1/A. § (2b) bekezdése is, miután a
külföldi személy ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a büntetlen előéletét a jelenlegi
szabályozás szerint hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni, a Bnytv. módosítása
alapján azonban az eljáró hatóság (a fővárosi és megyei kormányhivatal) jogosult lesz az erre
vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől igényelni.
12.	alcímhez
Az új szabályozás következtében csökken a munkabalesetekhez, a foglalkozási
megbetegedésekhez és a fokozott expozíciós esetekhez kapcsolódó adminisztratív teher. A
104
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 83/D. §-a a
közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél
hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
Az Mvt. 83/E §-ának módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy a
munkavédelmi hatóság eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi)
bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében,
amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók.
A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg
minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen
előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
13.	alcímhez
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 20. § (3) bekezdése a közigazgatási
hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb
határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén
30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A tenyésztő szervezet
elismerésére irányuló eljárásban meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő. A módosítás alapján továbbá az eljárás
egyszeri hat hónappal történő meghosszabbítására sem lesz lehetőség.
14.	alcímhez
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (7) bekezdése értelmében a
végrehajtó az adós személyének azonosítására szolgáló, valamint az adós lakóhelyére
(tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására),
jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok beszerzése
céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó
hatóságokat, szervezeteket. A módosítás azt célozza, hogy a végrehajtó a közúti közlekedési
nyilvántartó szervtől, valamint a személyadat- és lakcímnyilvántartó szervtől kizárólag
elektronikusan, az erre a célra kialakított informatikai rendszer használatával kérhessen
105
adatszolgáltatást. Ennek következtében csökkeni fog a fenti eljárási cselekménnyel
összefüggésben felmerülő költség- és munkateher, a végrehajtási eljárás hatékonyabb, gyorsabb
lesz.
15.	alcímhez
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.) 66. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy ha egy környezetvédelmi vagy egységes
környezethasználati engedély köteles tevékenység megkezdéséhez építési, illetve működési
engedély is szükséges, akkor az adott építési, illetve működési engedély csak a
környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély birtokában adható meg. Ezzel
a rendelkezéssel biztosítható, hogy a Kvt., illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Khvr.) szerinti környezetvédelmi engedély megfelel a 2011/92/EU irányelv 1.
cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti „engedély” (development consent) fogalmának.
A fenti rendelkezés végrehajtása érdekében, abban az esetben, amikor a Khvr. 2/A. § szerinti
szakhatósági eljárás során a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy az adott építési,
illetve működési engedélyezési eljárás tárgyát képező beruházásnak lehetnek olyan jelentős
környezeti hatásai, ami szükségessé teszi a környezeti hatásvizsgálati (KHV) eljárás
lefolytatását, a folyamatban lévő építési, illetve működési engedélyezési eljárást a
környezetvédelmi engedély megszerzéséig fel kell függeszteni. Ezt a felfüggesztési
kötelezettséget jelenleg az adott építési, illetve működési engedélyezési eljárás részletes
szabályait tartalmazó kormányrendeletek írják elő.
A Ket. 32. §-ának az előterjesztés szerinti módosítása esetén azonban - a 2011/92/EU
irányelvvel való összhang megtartása érdekében - szükséges a Kvt. 66. § (5) bekezdésének
kiegészítése.
A Kvt. 67. § (2) és 91. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. Az előzetes vizsgálati eljárás időtartama, ideértve a
közmeghallgatás tartásának esetére vonatkozóan meghatározott határidőt is, valamint a
környezetvédelmi engedélyezési, továbbá a működési engedélyezési eljárás időtartama - az
ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú.
Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A Kvt. 91. §-a a továbbiakban kiegészül a jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott
határidőnél rövidebb, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb ügyintézési határidőkkel, tekintettel arra, hogy a
Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik lehetőség.
106
A törvénymódosítás tartalmazza továbbá a kármentesítéssel kapcsolatos ügyintézési időket, és
a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság ügyintézési idejének meghatározását is,
amelyet korábban szintén kormányrendeleti szinten szabályoztak.
A Kvt. 92. § módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul továbbá, hogy az
érintett szakértői tevékenységek megkezdéséhez az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön
hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan
adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban)
egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a
felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek
eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján
megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek
megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy
bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére
kerül sor.
16.	alcímhez
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 5/A. §-ának
módosítása a vízgazdálkodási szakértői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek
csökkentését célozza.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
A Vgtv. 33/B. §-sal történő kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten
szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására
figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. Az általánostól eltérő határidő rögzítése
indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési
határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az
ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
17.	alcímhez
A légiközlekedési szakterület esetében irányadó eljárási határidőket jelenleg a Nemzeti
Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum)
határozza meg. A módosítás a Statútum 5. § (7)-(10a) bekezdésében meghatározott
légiközlekedési hatósági, valamint a Statútum 5/A. § (5) bekezdésében meghatározott katonai
107
légügyi hatósági eljárások határidejét beemeli a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII.
törvénybe (a továbbiakban: törvény). A hivatkozott rendelkezések a közigazgatási hatósági
eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt
állapítanak meg a hatóság számára. Figyelemmel arra, hogy az általános ügyintézési határidő
2014.	január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók, a
Statútum 5. § (7)-(10a) bekezdésében, valamint a Statútum 5/A. § (5) bekezdésében
meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is
figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban
meghatározott határidő.
A törvény 23/C. §-át érintő módosítás - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul,
hogy a légiközlekedési, valamint a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység engedélyezésére
irányuló légiközlekedési és katonai légügyi hatósági eljárásban az ügyfelek ne legyenek
kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást
kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi
nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az
adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára,
amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt
adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell
igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz
kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül
helyezésére kerül sor.
18.	alcímhez
Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati
szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló
2015.	évi CXXX. törvény 2016. január 1-jei hatállyal módosítja a polgárok személyi adatainak
és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt, és ennek keretében 2016.
január 1-jétől bevezeti a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványt,
amelynek tároló eleme elektronikusan tartalmazni fogja a polgár társadalombiztosítási
azonosító jelét és adóazonosító jelét, ha a polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem
benyújtásakor az azonosító jelekkel rendelkezik.
19.	alcímhez
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI törvény 5. § p) pontja szerinti
fogalom-meghatározás célja az egyértelműsítés és az ipari parkok jogalkotói szándéknak
megfelelő értelmezése. A törvényjavaslat a törvény és a kormányrendelet definíciója közötti
összhang megteremtésére irányul.
108
20. alcímhez
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Tvt.) 13/A. § (4) bekezdése a piacfelügyeleti eljárásokban, a 14. § (1)
bekezdése a tűzvizsgálati eljárásokban állapít meg a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A Tvt.-ben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A tűzvédelmi szakértővel kapcsolatos módosítás a tevékenység megkezdésével járó
bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint a szakértői
tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen
törvényjavaslat előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti szakértői
tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös
tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tűzvédelmi szakértői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi
előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet
folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység
megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
A tűzvédelmi tervezői tevékenységgel, valamint a tűzvédelmi szakértővel kapcsolatos egyes
rendelkezések hatályon kívül helyezése a Bnytv. módosításával áll összefüggésben. Bár a
büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a
bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság
részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és
az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság
számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
21.	alcímhez
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Trtv.) törvény 76. § (1)
bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
109
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A
Trtv. 76. § (1) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A törvénymódosítás tartalmazza továbbá a szakhatóságként eljáró természetvédelmi hatóság
ügyintézési idejének meghatározását is, amelyet korábban kormányrendeleti szinten
szabályoztak, továbbá szűkített körben a védett, fokozottan védett területek és fajok érintettsége
esetén az eljárások felfüggesztésének lehetőségét is.
22.	alcímhez
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/A. §-a a
közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél
hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény módosításával létrejön az egységes hatósági igazolvány, ezáltal az ágazati
szabályokban, a későbbiekben szükségtelenné válik az ellenőrzések alkalmával használt
hatósági igazolványokra vonatkozó rendelkezések fenntartása. A Met. 4/A. §-ának hatályon
kívül helyezése az e célnak való megfelelést szolgálja.
23.	alcímhez
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. §-ának módosítására a Ket. egyes
rendelkezéseinek módosításával összefüggésben - az érintett ügycsoportban a Ket.
szubszidiárius jellegére tekintettel - az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásainak speciális
vonásaira tekintettel szükséges nagyobb eljárásvezetési rugalmasság érdekében kerül sor.
Az Atv. 19/B. § (5)-(7) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra
irányul, hogy az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértők a
szakértői tevékenység folytatásával kapcsolatosan ne legyenek kötelesek külön hatósági
(erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok
tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként
megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a
Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy
ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható
110
tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a
hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés
mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
24.	alcímhez
A gyermekek védelméről és a gyámügyi szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:
Gyvt.) 78. § és 79. § módosítása a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra,
hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
A Gyvt. 86. §-a jelenleg kötelezően írja elő a gyermekvédelmi gyám tekintetében a fél évente
történő jelentéstételi kötelezettséget, mindamellett, hogy amennyiben a nevelésbe vétel
körülményei megváltoznak, a gyám, a szülő, és a gondozási hely is kérhet rendkívüli
felülvizsgálatot.
A jelenlegi szabályozás indokoltatlan adminisztrációs kötelezettséggel terheli az eljárásban
résztvevőket, a kísérő nélküli kiskorú esetében a törvény által kötelezően előírt fél éves
jelentéstételi kötelezettség, és a szintén fél évente történő esedékes felülvizsgálati eljárás
párhuzamosan történő lefolytatása nem indokolt. A módosítás csökkenti a párhuzamos hatósági
eljárások gyakoriságát, és az eljárás résztvevőinek terheit.
A Gyvt. nem tartalmaz rendelkezést az ügyintézési határidőre vonatkozóan a szolgáltatói
nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló eljárásban arra az esetre vonatkozóan, ha
szakkérdést is vizsgálni kell, továbbá a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő szolgáltatók
ellenőrzése során a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a kijelölt egyházi
módszertani intézmény szakvéleményének elkészítésére vonatkozóan. A Gyvt. 98. §-ának
kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket.
módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
A Gyvt. az örökbefogadás engedélyezésére vonatkozó ügyintézési határidőre vonatkozóan nem
tartalmaz rendelkezést. A Gyvt. 128/B. §-ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások
Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására
irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik
mód.
A Gyvt. 132. §-ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra,
hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
A Gyvt. 145. §-ának kiegészítésének célja, hogy az egyházi és nem állami fenntartók állami
támogatásával kapcsolatos eljárások ügyintézési határidejét meghatározza. Ezekben az
eljárásokban nem alkalmazható a függő hatályú döntés, tekintettel arra, hogy - figyelemmel az
Áht. 22. §-ában meghatározott határidőkre - ügyintézési határidő helyett határnap kerül
meghatározásra. A kérelem benyújtásának időpontjától függően az ügyintézési határidő
meghaladhatj a a 60 napot.
A Gyvt. 80/A. § (1), (2) és (3) bekezdése módosításának, valamint pontosításának célja a
felülvizsgálat kezdő időpontjának egyértelmű meghatározása az eltérő jogalkalmazási gyakorlat
111
megszüntetése érdekében, figyelemmel arra, hogy a nevelésbe vett gyermekek gondozási helye
a nevelésbe vétel elrendelése után változhat.
A Gyvt. 93. § (7) bekezdésében foglalt utógondozói ellátás ismételt elrendelésének lehetőségét
tiltó jogszabály esetköreinek csökkentése indokolt. A 93. § (10) bekezdés d) pontja esetében
nem indokolt 1 éves időtartam kikötése az utógondozói ellátás ismételt elrendeléséhez,
tekintettel arra, hogy ha a fiatal felnőtt maga kérelmezi az utógondozói ellátás megszüntetését,
később azonban - megváltozott életkörülményei miatt - ismételten szüksége van ellátásra, és
kérelmezi, a módosítás biztosítja a lehetőséget.
A Gyvt. 103/A. §-t érintő módosításokat a szakértői tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési
eljárás megszüntetése, valamint a szakértői tevékenység folytatásának egyszerűsítése indokolja.
25.	alcímhez
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (4)
bekezdése az építésügyi engedélyezési eljárásokban a szakhatósági állásfoglalás kiadására a
Ket.-ben meghatározott határidőnél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
ügyintézési határidő általános csökkentése érdekében, tekintettel arra, hogy az Étv.-ben
meghatározott szakhatósági állásfoglalás kiadására rendelkezésére álló határidő indokolatlanul
hosszú, a jelenlegi harminc nap huszonegy napra történő csökkentése indokolt.
Az Étv. további határidőkre vonatkozó kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul,
tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten
rögzített határidő indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban
meghatározott határidő.
26.	alcímhez
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
44/F. §-sal való kiegészítésének célja, hogy lehetőséget biztosítson az eljárás felfüggesztésére.
A Tny. 96/B. § (6) bekezdése vonatkozásában megszüntetendő az ügyintézési határidő
meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban
nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be, így a szövegrész hatályon kívül helyezése
indokolt.
27.	alcímhez
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) nem rendelkezik a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi
technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő előzetes befogadása iránti kérelem új
eszközt nem igénylő új orvosi eljárására vonatkozó ügyintézési határidőről. Az Ebtv. 19/A. §-
ának kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
112
ügyintézési határidejénél hosszabb határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a
Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód.
Az Ebtv. 29. § (4) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy a biztosított a TAJ-számát a
tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával - a technikai feltételek
megléte esetén - elektronikusan is igazolhassa, amennyiben a külön törvényben
meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza.
28.	alcímhez
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997.
évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 39. § (2) bekezdése, 40. § (2) bekezdése és a 41. §
(2)	bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A
Kultv. 39. § (2) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében és a 41. § (2) bekezdésében
meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is
figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban
meghatározott határidő.
A Kultv. 95/A. § (4)-(8) bekezdésének hatályon kívül helyezése a kulturális szakértői
tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza.
A büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
azonban a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány,
vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem benyújtása, tekintettel arra,
hogy az adattovábbításra, és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
29.	alcímhez
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az
ingatlanügyi hatósági eljárásokban a harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több
érdekeltet érintő beadványoknál a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. Az Inytv.-ben meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
113
Az ingatlanügyi hatósági eljárásokban az Inytv. 45. § (2) bekezdésében található, a Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidőtől eltérő határidő indokolatlanul hosszú. Az Inytv.
45.	§ (1) bekezdésének hatályon kívül helyezésével az ingatlanügyi hatósági eljárásokban is a
Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidő érvényesül.
30.	alcímhez
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban Eütv.) 110/A. §-ának
módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az egészségügyi
államigazgatási szerv eljárásában az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi)
bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében,
amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) megtalálhatók. A
módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja
minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen
előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
Az Eütv. 234. §-ának módosítása az egészségügyi szakértői tevékenység megkezdésével járó
bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az egészségügyi
szakértői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az egészségügyi szakértői
tevékenység esetében az engedélyezési eljárás helyett a tevékenység folytatásának bejelentése
elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt, és a
közérdek védelmét megfelelően biztosítja a bejelentett tevékenységre vonatkozó hatósági
ellenőrzés, valamint az azzal összefüggő szankciórendszer. A büntetlen előélet és a
foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként
nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő
adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre
a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek
eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján
megállapítható tényt kell igazolni.
Tekintettel arra, hogy a bejelentésre vonatkozó általános rendelkezéseket a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény határozza meg, a módosítás nem tér ki a hatósági ellenőrzés és a jogosulatlan
tevékenység szankcióinak tárgykörére.
Az Eütv. 158. § (3) bekezdése és 159. § (7) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-
ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. Az Eütv. 158. § (3) bekezdésében és 159. § (7) bekezdésében
meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó
114
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
Az Eütv. 110/A. § (2) bekezdés a) pontjában a hivatkozott jogszabályi szövegrész az Eütv.
110/A. § (4) bekezdésében javasolt jogszabály módosítással összhangban hatályát veszti.
Az Eütv. 234/A. §-a az Eütv. 234. §-ában javasolt jogszabály módosítással összhangban
hatályát veszti.
31.	alcímhez
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) jelenleg
hatályos rendelkezései szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó azon vállalkozások,
amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak, kötelesek fogyasztóvédelmi referenst
foglalkoztatni. Figyelemmel arra, hogy az ismertetett előírástól várt eredmények
(fogyasztóvédelmi szemlélet erősítése, fogyasztóvédelmi szabályok ismeretének elmélyítése)
egyéb, a fogyasztóvédelmi referens intézményének „kiváltására” alkalmas és jelenleg is létező
megoldások (pl. vevőszolgálat) révén is elérhetők, indokolatlan ennek fenntartása. Ennek
megfelelően a módosítás következtében csupán lehetőség lesz fogyasztóvédelmi referens
alkalmazására méghozzá az eddigiekhez képest szélesebb körben, tekintettel arra, hogy ezentúl
a kis- és középvállalkozások is foglalkoztathatnak fogyasztóvédelmi referenst. Emellett a
fogyasztóvédelmi referens képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatosan a fogyasztóvédelmi
hatóságra háruló feladatok is megszűnnek, amelynek köszönhetően a fogyasztóvédelmi hatóság
hatékonyabban tudja ellátni egyéb feladatait.
A hatósági ellenőrzések tapasztalataiból kiindulva a módosítás egy megdönthető törvényi
vélelmet állít fel, amely értelmében az ellenőrzés során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró
személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, az ügyfél képviseletére jogosultnak
kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló iratot
csatol. A hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódóan elmondható, hogy az Fgytv. a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályaitól eltérő, a fogyasztóvédelmi hatóságra vonatkozó különös
szabályokat, így a jogkövetkezmény megállapítása kapcsán eltérő rendelkezést tartalmaz. Az
Fgytv. jelenleg nem biztosít lehetőséget a Ket. 94. §-ában foglaltak alkalmazására, amely
alapján jogsértés megszüntetésére, a jogszerű állapot megteremtésére irányuló eredménytelen
felhívást követően van lehetőség súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazására. Ennek
megteremtése a fogyasztóvédelmi eljárásokban is indokolt. Ezen túlmenően a fogyasztó
kérelmen szereplő aláírása a gyakori elektronikus panaszok miatt a fogyasztói
jogérvényesítésnek nem szükségszerű eleme, így ennek kötelező tartalmi elemként történő
rögzítése a továbbiakban nem indokolt, amely eredményeként a hiánypótlás kibocsátása is
elkerülhető.
Az Fgyt. 46. § (5) bekezdése a fogyasztóvédelmi hatóság közszolgáltatással kapcsolatos
eljárása tekintetében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános
ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő
folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
115
megvalósíthatók. Az Fgyt. 46. § (5) bekezdésében meghatározott határidő - a Ket.-ben
meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -
indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
32.	alcímhez
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosítása jelenleg kormányrendeletben meghatározott határidő rendelkezéseit
tartalmazza, a kormányrendeletben szabályozottakhoz képest csökkentett határidőkkel. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A kormányrendeletben meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott,
ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul
hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az
érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban meghatározott határidők.
33.	alcímhez
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 41. § (1)-(3)
bekezdéseinek módosítása az állatpanzió és állatmenhely létesítésével járó bürokratikus terhek
csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint állatpanzió és állatmenhely
létesítéséhez hatósági engedély szükséges. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés
előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján ezek esetében az engedélyezés helyett a
tevékenység bejelentése elegendő.
A módosítás az állatpanzió és állatmenhely létesítéséhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi
előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet
folytatni szándékozó személyek számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység
megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
34.	alcímhez
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása jelenleg
kormányrendeletben meghatározott határidő rendelkezéseit tartalmazza, a kormányrendeletben
szabályozottakhoz képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
116
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A kormányrendeletben
meghatározott határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a
módosításban meghatározott határidők.
35.	alcímhez
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a
pénzügyi teljesítőképesség megléte vonatkozásában, valamint az összeférhetetlenséggel
összefüggésben pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A Ttv. 21. § (5) bekezdés módosításának célja, hogy a hazavitt hamvak esetében a kegyeleti jog
gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell a közeli hozzátartozó mellett a hozzátartozók, illetve
a végrendeleti juttatásban részesített személyek számára is.
A Ttv. 36. § (1) bekezdésében az urna szövegrész hatályon kívül helyezése a Ttv., valamint a
temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999.
(X. 1.) Korm. rendelet közötti összhang megteremtését szolgálja.
A büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a temetkezési
szolgáltatási tevékenység végzésének, a Ttv. 30. § (4) és (6) bekezdésének hatályon kívül
helyezésével azonban nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány benyújtása vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
36.	alcímhez
A közlekedési hatóságnak külön jogszabály alapján tárolási helyül történő bejelentés és a
szükséges okmányirodai ügyintézéshez a bejelentés megtörténte igazolásának megszüntetése
indokolt, mivel az adott tevékenység engedélyezési eljárásai alkalmával a hatóság rögzíti a
járművek tároló helyeit, így a jelenlegi szabályozás szerinti külön igazolás csak növeli az
eljárás bonyolultságát. Minderre lehetőség nyílik a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
1999.	évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosításával. Ezen túlmenően az
adatbázisok elektronikus összekapcsolása gyorsítja az ügyintézést. Figyelemmel arra, hogy a
módosítás következtében a közlekedési hatóság értesíti a nyilvántartót a járművezető
„Gépjárművezetői képesítési igazolvány”-ának meghatározott adatairól, szükséges
megteremteni ezen adatkör tekintetében is a nyilvántartás és adatkezelés jogalapját. A Kknyt. 8.
§-át érintő módosítások ezt a célt szolgálják.
117
37. alcímhez
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. §-ának kiegészítése a közigazgatási
hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb,
jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő megállapítására irányul, tekintettel
arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik mód. Az
általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg kormányrendeleti szinten
rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -
indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
A törvény 26/A. §-át, valamint a 26/B. § (4)-(6) bekezdését érintő módosítás - a Bnytv.
módosításával összhangban - arra irányul, hogy a képesítéshez kötött szolgálat gyakorlásához
szükséges képesítő okmány kiadására irányuló hajózási hatósági eljárásában az ügyfelek ne
legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő
adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a
bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és
az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság
számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát)
kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz
kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül
helyezésére kerül sor.
38.	alcímhez
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV.
törvény módosítása az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében
meghatározott szakterületen növényvédelmi szakértői tevékenység megkezdésével járó
bürokratikus terhek csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az élelmiszerlánc
felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen, növényvédelmi
szakértői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások
jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján az élelmiszerlánc
felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületen növényvédelmi
szakértői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő,
különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás az élelmiszerlánc felügyeletéért felelős miniszter rendeletében meghatározott
szakterületen növényvédelmi szakértői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi
előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet
folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység
megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
118
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem
kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő
adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre
a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek
eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján
megállapítható tényt kell igazolni.
A módosítás emellett az engedélyezés helyébe lépő bejelentés jogszabályon történő
szövegcserék átvezetését is tartalmazza.
39.	alcímhez
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása szerint, bár a büntetlen előélet és a
foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a könyvviteli szolgáltatás végzésének, a
bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság
részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és
az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság
számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
40.	alcímhez
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110/A. §-ának módosításával összhangban
hatályát veszti az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény
5/A.-5/B. §-a. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 5. § (2)
bekezdésében a hivatkozott jogszabályi szövegrész az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló
2000.	évi CXVI. törvény 5/A. §-a hatályon kívül helyezésével összhangban hatályát veszti.
41.	alcímhez
A hatályos szabályozás alapján a járművezető a nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen
való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés teljesítését - a közúti közlekedési
előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítási javaslatának
megfelelően - az adatáramlás gyorsítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivataloknak
elektronikus úton kell rögzíteniük a rendszerben. Szükséges továbbá annak pontosítása is, hogy
mely időpontban nyilvántartott pontok csökkentésére van lehetőség az utánképzés
teljesítésével.
119
42. alcímhez
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (4) bekezdése a közigazgatási
hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb
határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén
30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
43.	alcímhez
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 75. §-a a közigazgatási
hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb
határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén
30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
44.	alcímhez
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: Etv.) 9. § (1) és (2) bekezdése, valamint az egyes, a felsőoktatás szabályozására
vonatkozó törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvény által 2016. január 1-jén
hatályba lépő (5) és (6) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével
az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy
a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be, így nem
lép hatályba az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló
2015. évi CXXXI. törvény 15. §-ának az Etv. 9. § (8) bekezdését megállapító rendelkezése.
120
45. alcímhez
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 5. és 5/A. §-ának módosítása a
közvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozza. A
hatályos rendelkezések szerint a közvetítői tevékenységet hatósági engedély alapján lehet
végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett
felülvizsgálata alapján a közvetítői tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység
bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz
részt.
A módosítás a közvetítői tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem
érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó
személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez
szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya természetes személy esetében
továbbra is feltétele a jogosultságnak, a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a
hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló
kérelem, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv.
adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése
során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell
igazolni.
46.	alcímhez
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény a területrendezési tervek
összhangjának esetleges hiánya esetére tartalmaz átmeneti rendelkezést.
47.	alcímhez
Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati
szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló
2015.	évi CXXX. törvény hatályba lépésével összhangban az adózás rendjéről szóló 2003. év
XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. §-ának módosítása megteremti az állampolgárok
számára az adóazonosító szám elektronikus igazolásának lehetőségét.
A gyakorlatban sok problémát jelent a helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselők azon
kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése, miszerint az önkormányzati képviselő
megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezte-e felvételét az állami adóhatóság
által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisba. Figyelemmel arra, hogy mind a
121
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, mind a
nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a méltatlanság megállapításának okai
között sorolja fel a fennálló és értesítés alapján sem kiegyenlített köztartozást, a fővárosi és
megyei kormányhivatalnak és a helyi, nemzetiségi önkormányzatnak tudomással kell bírnia
erről a tényről annak érdekében, hogy a szükséges lépéseket megtehesse. Erre vonatkozó
hiteles tájékoztatást az adatbázist vezető állami adóhatóság nyújthat, ezért a törvénymódosítás
arra irányul, hogy az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztathassa a fővárosi és megyei
kormányhivatalt vagy az önkormányzatot.
Gyakorlati tapasztalatok alapján a köztartozások önkormányzati adóhatóság általi behajtása
nem elég hatékony, ezáltal a fővárosi és megyei kormányhivatalok kintlévősége folyamatosan
nő. A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatellátásának hatékonyságának növelése
érdekében a kintlévőség állomány csökkentése szükséges, ezért indokolt a fővárosi és megyei
kormányhivatalok esetében a hivatalt megillető köztartozások behajtását az illetékes állami
adóhatósághoz telepíteni.
A törvénymódosítás hatályon kívül helyezi az Art. 52. § (7) bekezdésének l) pontját, tekintettel
arra, hogy a - már hatálytalan - helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényre
történő hivatkozást tartalmazza, és az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontjában biztosításra kerül az
adatkérés lehetősége.
Az Art. 175/A-175/E. §-ának módosítása az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles
adószakértői tevékenység megkezdésének megkönnyítésére, bürokratikus terhektől való
mentesítésére irányul. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységeket hatósági
engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése
keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenységek esetében az engedélyezés
helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban
ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tevékenységekhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti,
így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Az Art. 175/B. § (1) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra is
irányul továbbá, hogy az adótanácsadói, adószakértői illetve okleveles adószakértői
tevékenység engedélyezési eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági
(erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok
tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként
megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a
Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy
ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható
tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a
hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés
mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
122
48. alcímhez
A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás
megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás
lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer
forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási
költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A
jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban az elektronikus hírközlésről szóló
2003. évi C. törvény 31. § (4) bekezdését érintő módosítás alapján nem kell tartalmaznia a
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező
jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek (frekvenciával mint stratégiai
erőforrással való gazdálkodás) védelmét biztosítja.
49.	alcímhez
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény 24. § (9) bekezdésében, a 37. § (4) bekezdésében, a 82. § (5)
bekezdésében és 43. § (1) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
50.	alcímhez
A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás
megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás
lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer
forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási
költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A
jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban a mozgóképről szóló 2004. évi II.
törvény 19/D. §-ának a (3) bekezdéssel történő kiegészítése alapján nem kell tartalmaznia a
döntésnek, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a hatósági eljárás
kiemelt közérdek (a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a
magyarországi filmipar fejlesztése) védelmét biztosítja.
123
51. alcímhez
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 2016. január 1-jén
hatályba lépő új 7. § (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével
az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott rövidebb határidő.
52.	alcímhez
A Bnytv. módosításával összefüggésben a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV.
törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek engedélyezési eljárásával
összefüggésben az engedélyezési eljárásban mellékletként nem kerül előírásra a hatósági
(erkölcsi) bizonyítvány vagy a hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem,
tekintettel arra, hogy az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg
minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
Emellett a módosítás a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel
meghatározására irányul. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy -
amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi
döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő
összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a
kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog
gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban a
lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/B. §-sal történő kiegészítése
alapján nem kell tartalmaznia a döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező
jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek védelmét biztosítja.
53.	alcímhez
A Ket. módosítása egyes olyan eljárási cselekményekre irányul, amelyek hozzájárulnak az
eljárások formálisan jogszerű, de gyakorlati szempontból nem célszerű elhúzódásának
megakadályozásához.
A Ket. 26. §-ának módosítása a hatóságok közötti együttműködést könnyíti és az érintett ügyek
elintézését gyorsítja azzal, hogy az adatok iránti jogsegély során kizárólag elektronikus úton
(akár írásbelinek minősülő elektronikus úton, akár elektronikus levél útján) tarthatnak
kapcsolatot egymással, a jogsegély egyéb eseteiben pedig a megkeresést kell elektronikus úton
továbbítani.
124
A Ket. 29. §-ának módosítása a sommás eljárás bevezetésére irányul, ami tulajdonképpen
főszabállyá teszi a kérelemre induló eljárásokban a 8 napon belüli döntéshozatalt. Azokban az
eljárásokban, amelyekben a kérelem előterjesztésekor a döntés meghozatalához szükséges
valamennyi információ - függetlenül attól, hogy azt az ügyfél terjesztette elő, vagy a hatóság
rendelkezik azzal - a hatóság rendelkezésére áll, így a tényállás további tisztázására, külön
bizonyítási eljárás lefolytatására nincs szükség, indokolt a kormányablakokról szóló 515/2013.
(XII. 30.) Korm. rendeletben megállapított, a gyakorlatban is bevált szabályozáshoz hasonló
eljárásrend kialakítása. Ennek értelmében egy ügyben akkor van lehetőség azonnali
ügyintézésre - azonnali döntéshozatalra -, ha az ügyfél a kérelem előterjesztésekor
valamennyi, az ügy elintézéséhez szükséges feltételt teljesíti és nincs ellenérdekű ügyfél az
ügyben. Ha azonban a kérelem benyújtásakor az ügyfél mégsem bocsát minden szükséges
feltételt, dokumentumot a hatóság rendelkezésére, függetlenül attól, hogy az ügyfelet
hiánypótlásra kell felhívni, vagy bizonyítást kell lefolytatni, akkor teljes eljárás lefolytatására
kerül sor, tehát a hatóság az általános - illetve az ügyre vonatkozó - ügyintézési határidőn belül
jár el.
A fenti sajátos eljárásforma általánosítása biztosítja, hogy minden olyan esetben, amikor a
döntés meghozatalához minden szükséges feltétel a hatóság rendelkezésére áll, a hatóságnak
azonnal - de legkésőbb 8 napon belül - döntést kell hoznia, e feltételek hiányában pedig
végzéssel áttérhet a az eljárás az általános szabályok szerinti - teljes eljárásként való -
lefolytatására. A sommás eljárás nagy könnyebbséget jelent az ügyfeleknek az egyszerű
megítélésű, jellemzően okmányokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyeikben, így például az
igényelt igazolványokat a jelenlegi 21 nap helyett 8 nap alatt megkaphatná az ügyfél. E
megoldás előnye, hogy az azonnaliság minden eljárásban adott.
Amennyiben a 8 napon belüli döntéshozatalra a törvényi feltételek hiánya miatt nincs
lehetőség, a hatóság a sommás eljárás szabályainak mellőzésével jár el.
A Ket. 32. §-ának módosítása keretek közé szorítja a hatósági eljárások felfüggesztésének
lehetőségét. A hatályos szabályok szerint az eljárás kérelemre és hivatalból, bármely
előkérdésnek minősített okra hivatkozva lehetséges. A felfüggesztési okok tág értelmezése és a
felfüggesztések túlságosan gyakori, részben indokolatlan alkalmazása az ügyintézés
elhúzódását eredményezi. A módosítással a felfüggesztési lehetőségek köre a törvényben
meghatározott esetekre szűkül, biztosítva, hogy csak a valóban indokolt esetekben kerüljön sor
az eljárás felfüggesztésére. Ezzel összefüggésben mindazon esetekben, amelyekben törvényben
meghatározott előkérdés hiányában felfüggesztésnek nincs helye, azonban az ügyben érdemi
döntés nem hozható, az eljárás megszüntetésének lesz helye a Ket. 31. §-ának módosítása
alapján. Az Itv. ezzel összefüggő módosítása alapján az illeték- és díjfizetési kötelezettség nem
áll fenn az előkérdés elbírálatlansága ellenére megindított, és emiatt megszüntetett eljárások
esetében.
A Ket. 33. §-ának módosítása nyomán az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben
meghatározott ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt kormányrendelet már nem
állapíthat meg, erre kizárólag törvényi szinten lesz lehetőség. Megszüntetésre kerül az a
lehetőség, hogy a hatóság meghosszabbítsa a rá irányadó ügyintézési határidőt, tekintettel arra,
hogy a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be.
A Ket. 37. §-a emellett a kérelmező számára biztosított hiánypótlási határidő eddig hiányzó
maximumát is meghatározza.
A Ket. 71/A. §-a a hatóság jogszerű hallgatásának intézményét továbbfejlesztve biztosít a
kérelmező ügyfél számára garanciát az ügye ésszerű határidőn belül történő elintézésére. A
valamely jogosultság iránt kérelmet benyújtó ügyfél ugyanis a módosítás alapján a hatóságtól 8
125
napon belül kap egy függő hatályú döntést arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás
megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás
lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer
forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási
költségek megfizetése alól; továbbá - meghatározott kivételektől eltekintve - a kérelmezett jog
gyakorlása az ügyfelet megilleti. A függő hatályú döntés a hatóság adminisztratív terheit nem
növeli, mert az eljárás folyamatában az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veszi át,
ugyanakkor azonban hatósági döntést ad az ügyfél kezébe az eddigi bizonytalan jogi helyzet
helyett.
A Ket. 105. §-ának módosítása a jogorvoslat keretében lefolytatandó eljárások számát
csökkenti, valódi, gyors és hatékony jogorvoslati lehetősége biztosítva az ügyfél számára. A
módosítás nyomán a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége arra, hogy a tényállás
tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot, megduplázva
ezzel a teljes eljárást (hiszen a megismételt eljárásban hozott első fokú döntéssel szemben ismét
megnyílik a fellebbezési lehetőség). A másodfokú hatóság ezzel szemben saját eljárásában
fogja lefolytatni a szükséges bizonyítási eljárást, és ennek alapján jogerős döntést hozva
helybenhagyja vagy megváltoztatja az első fokú hatóság döntését, azaz az eljárás nem indulhat
újra az elejéről. Ez alól csak az az eset kivétel, ha a másodfokú eljárásban azt állapítja meg a
hatóság, hogy további ügyfél bevonása szükséges.
A Ket. 140. § (2) bekezdés módosítása szövegpontosító rendelkezést tartalmaz, továbbá
lehetővé teszi a végrehajtás felfüggesztését, amennyiben a közigazgatási ügyekben eljáró
bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezte és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy
felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.
54.	alcímhez
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdése a
közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél
hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az igazságügyi
szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében meghatározott
határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -
indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
55.	alcímhez
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Köt.) 6. §-a kiegészítésének célja az önkéntes tevékenység végzéséhez kapcsolódó bürokratikus
és adminisztratív terhek csökkentése. Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos iratmegőrzési
126
kötelezettség célja annak biztosítása, hogy az önkéntes tevékenységgel kapcsolatos adatok az
önkéntes jogviszony megszűnését követően is visszakövethetők, szükség esetén ellenőrizhetők
legyenek.
A Köt. 14. § (1) bekezdésének módosítása meghatározza, hogy a fogadó szervezet az írásbeli
szerződésbe nem foglalt önkéntes jogviszonyról - jogviszonnyal kapcsolatos hatósági
ellenőrzés érdekében - az általa foglalkoztatott önkéntesekről nyilvántartást vezet, továbbá
rögzíti a nyilvántartás tartalmi elemeit. A módosítás célja annak biztosítása, hogy az önkéntes
tevékenységgel kapcsolatos adatok - akár írásba foglalt önkéntes szerződés hiányában - az
önkéntes jogviszony megszűnését követően is visszakövethetők, szükség esetén ellenőrizhetők
legyenek.
56.	alcímhez
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 3. §-
ának, és 15. §-ának kiegészítése jelenleg kormányrendeletben meghatározott határidő
rendelkezéseit tartalmazza. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, tekintettel az
emberi élet és egészség védelmével kapcsolatos alapvető érdekre.
A Gyógyszer tv. 4. § (11) bekezdése, és 17/B. § (8) bekezdése módosítására az ügyintézési
határidő meghosszabbításának megszüntetésével összefüggésben kerül sor.
A Gyógyszer tv. 15. § (6) és (7) bekezdésének hatályon kívül helyezése a Bnytv. módosításával
összhangban - arra irányul, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában a
kérelmezők ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság
részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv
nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint
az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. biztosítja minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet,
foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
57.	alcímhez
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 3. §-ának kiegészítése a
Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására irányul.
A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy - amennyiben a hatóság az eljárás
megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz - az eljárás
lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer
forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási
költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A
jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban a Httv. kiegészítése alapján nem kell
127
tartalmaznia a döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező jogosultság esetében a
hatósági eljárás kiemelt közérdek védelmét biztosítja.
A Httv. 5. §-ának módosítása - a Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy az
engedélyezési eljárásban az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi)
bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében,
amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók.
A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg
minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen
előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
58.	alcímhez
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005.	évi CXXXIII. törvény módosítása a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítás
módjával kapcsolatos pontosítást tartalmaz.
59.	alcímhez
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény 35. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése a kárenyhítési kérelem
elbírálásával kapcsolatos eljárás egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében
megszünteti az eljáró hatóságnak az eljárás megindításáról szóló értesítési kötelezettségét az
eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó áldozat irányában.
60.	alcímhez
A kereskedelmi törvény módosításai a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy
forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység, továbbá a szálláshely-szolgáltatási,
valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus
terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységeket
hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés
előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenységek esetében az
engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az
eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tevékenységekhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti,
így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.
128
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
61.	alcímhez
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 36. § (3) és
a 80. § (1) bekezdés c) pont módosítása a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő
munkakört betöltő munkavállalók képzésével és vizsgáztatásával járó bürokratikus terhek
csökkentését célozza. A hatályos rendelkezések szerint az alapképzést és időszakos oktatást
hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés
előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a vasúti közlekedés biztonságával
összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása esetében az
engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az
eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a vasúti közlekedés biztonságához szükséges feltételeket, az anyagi jogi
előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet
folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység
megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
A Vkt. 81. § (7) bekezdésének a) pontjával kapcsolatos módosítással a hatóság meg is tilthatja
a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt növelve ezzel a
hatékonyságot a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók
képzésében, valamint vizsgáztatásában. A fentiek mellett a Vkt. 80/A. § (3) bekezdésében,
valamint a Vkt. 80/E. § (1) és (2) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
129
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. A Vkt. 80/A. § (3), valamint a 80/E. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is
figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban
meghatározott határidő.
A Vkt. 9. § (2)-(4), és 36. § (4)-(6) bekezdésének módosítása - a Bnytv. módosításával
összhangban - arra irányul, hogy a vasúti igazgatási szerv működési engedély kiadásával
összefüggő eljárásban a kérelmezők ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi)
bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében,
amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók.
A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg
minden olyan közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen
előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
62.	alcímhez
A hatályos cégjogi szabályozás a szövetkezetek (európai szövetkezetek) esetében előírja, hogy
a jegyzett tőke változását évente legalább egyszer a cégbíróság felé változásbejegyzési kérelem
formájában be kell jelentenie. A szövetkezeti működés egyik alapelve a változó tőke elve,
amelynek megfelelően a Ptk. a szövetkezetek esetében már egyértelműen rögzíti, hogy a
jegyzett tőkét csak alapításkor kell az alapszabályban meghatározni, azonban később annak
változása miatt alapszabályt nem kell módosítani.
Minden cég köteles évente a számviteli törvény szerinti beszámolóját az Igazságügyi
Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és az Elektronikus
Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat részére megküldeni - 3.000 Ft közzétételi költségtérítés
megfizetésével együtt -, amely szervezeti egység saját honlapján keresztül bárki számára
ingyenesen biztosítja a beszámolókba való betekintést. Erre figyelemmel, indokolatlan, hogy
ugyanazon adatra (aktuális jegyzett tőke) vonatkozóan cégbírósági bejelentésre is kötelezi a
törvény a szövetkezeteket. A beszámoló közzétételével szemben a cégeljárásban a jogi
képviselő igénybevétele kötelező, és a cégbírósági eljárásért illetéket (15.000,-Ft) és közzétételi
költségtérítést (3.000,-Ft) kell fizetni.
63.	alcímhez
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításának célja a Ket.-től
eltérő határidő-hosszabbítási, illetve a Ket.-tel párhuzamosan szabályozott határidőre
vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése.
130
64. alcímhez
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5)
bekezdés b) pontja a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános
ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő
folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy
a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 23. § (5)
bekezdésében a hivatkozott jogszabályi szövegrész a szabályozás pontosításával összhangban
hatályát veszti.
65.	alcímhez
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban:
Gyftv.) 48. § (1) bekezdése, és 53. § (5) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. A meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A Gyftv. 20. § (11) bekezdése, és 43. § (4) bekezdése módosítására az ügyintézési határidő
meghosszabbításának megszüntetésével összefüggésben kerül sor.
66.	alcímhez
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12. §-ának
kiegészítése a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel
meghatározására irányul. A függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy -
amennyiben a hatóság az eljárás megindításától számított két hónapon belül eltérő érdemi
döntést nem hoz - az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő
131
összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles az ügyfél részére megfizetni; a
kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; továbbá a kérelmezett jog
gyakorlása az ügyfelet megilleti. A jogosultság gyakorlására vonatkozó rendelkezést azonban
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény kiegészítése
alapján nem kell tartalmaznia a döntésének, tekintettel arra, hogy az ügy tárgyát képező
jogosultság esetében a hatósági eljárás kiemelt közérdek védelmét biztosítja.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. § (3)
bekezdése és a 7. § (7) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A törvény 4. § (3) bekezdésében és a 7. § (7) bekezdésében meghatározott
határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -
indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
67.	alcímhez
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 70. §-ának kiegészítése egyrészt a Ket.
szerinti függő hatályú döntés jogosító rendelkezése alóli kivétel meghatározására, másrészt az
eljárás felfüggesztésére vonatkozó lehetőség megteremtésére irányul.
Az Szmtv. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A
törvény 22. § (4), valamint a 24. § (3) bekezdéseiben meghatározott határidők - az ügyintézési
határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az
ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
68.	alcímhez
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény (a továbbiakban: Harmtv.) kiegészül a jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott
határidőnél rövidebb, ugyanakkor a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb ügyintézési határidőkkel, tekintettel arra, hogy a
Ket. módosítására figyelemmel erre már csak törvényben nyílik lehetőség.
132
A Harmtv. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A
Harmtv. 29/A. § (5) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési határidőbe be nem
számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A Harmtv. 88. §-ának kiegészítése egyrészt a Ket. szerinti függő hatályú döntés jogosító
rendelkezése alóli kivétel meghatározására, másrészt az eljárás felfüggesztésére vonatkozó
lehetőség megteremtésére irányul.
69.	alcímhez
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: MVH eljárási törvény) a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőket állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. Az MVH eljárási törvényben meghatározott határidők - az
ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul
hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az
érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
Az eljárás gyorsítása és az ügyintézési határidő csökkentése érdekében szükséges az eljárási
határidő meghosszabbítását lehetővé tevő rendelkezés hatályon kívül helyezése is.
70.	alcímhez
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdése a
közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél
hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
133
71. alcímhez
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. évi törvény kiegészítése a Ket. szerinti függő hatályú
döntés jogosító rendelkezése alóli mentességre irányul.
72.	alcímhez
A Kormány által a Jedlik Ányos Tervben elfogadott jogszabály-alkotási feladat meghatározás
szerint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.)
módosítása szükséges annak érdekében, hogy a villamosenergia-kereskedőkön kívül az
elektromos töltőállomás üzemeltetők a kizárólag elektromos járművek töltésére szolgáló
berendezésből vételezett villamos energiát villamos energia kereskedői engedély nélkül
értékesíthessék.
A Vet. 116. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjának módosítása bővíti az engedélyhez nem kötött
esetek körét a háztartási méretű kiserőmű építésével, továbbá amennyiben az érintett ingatlan
tulajdonosa ahhoz hozzájárult, a magánvezeték, termelői vezeték és kisfeszültségű vezeték
építésével. A Vet. 132. §-ának módosítása az előmunkálati jog megszüntetésére irányul,
tekintettel arra, hogy a gyakorlatban egy ritkán alkalmazott eljárásról van szó,érdemi hatása az
eljárásra és döntéshozatalra nincs.
A Vet. 133. §-át érintő módosítás szűkíti az üzemeltetési engedélyhez kötött építmények körét
a kisfeszültségi hálózati elemekkel.
A Vet. 135. § -át érintő módosítás kiterjeszti, a fennmaradási engedélyezés tárgyi hatályát a
Vet. hatálybalépését követően a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített
villamos műre, termelői vezetékre, magánvezetékre és közvetlen vezetékre azzal, hogy a
fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg építésügyi bírság kiszabását is kötelezővé teszi.
A Vet. 136. § (2) bekezdését érintő módosítás értelmében a villamosmű, termelői vezeték,
magánvezeték és közvetlen vezeték bontására a műszaki biztonsági hatóság engedélyével vagy
kötelezése alapján kerülhet sor, kivéve villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési
eljárásokról szóló kormányrendeletben meghatározott eseteket feltéve, hogy a bontási
tevékenység műemléket vagy helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt,
építményrészt nem érint.
A Vet. 136. § (3) bekezdését érintően az előmunkálati jog megszűnéséből adódó szükségszerű
technikai jellegű módosításra kerül sor.
A Vet. 168. §-a a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A
Vet. 168. §-ában meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
134
A Vet. 168. § (4a) bekezdése jelenleg a hálózati engedélyessel valamint a hálózati
engedélyestől eltérő engedélyessel szemben indult panaszügyekben határidőhosszabbítást tesz
lehetővé, amely az eljárások elhúzódásához vezet. E lehetőség megszüntetése következtében a
panaszok elbírálásának gyorsabb elintézése várható. A Vet. 121. § (1) bekezdés a) pontját, a (3)
bekezdés a) pontját, továbbá a 122. § bekezdését érintően az előmunkálati jog megszűnéséből
adódó szükségszerű technikai jellegű módosításra kerül sor.
Tekintettel az ügyintézési határidő csökkentésére, a hivatali eljárások rövidítése érdekében
hatályát veszti a Vet. 168. § (17) bekezdésében a „azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási
határidő három hónap” szövegrész.
73.	alcímhez
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állás betöltéséhez szükséges
engedélyezési eljárással kapcsolatos rendelkezés hatályon kívül helyezése - a Bnytv.
módosításával összhangban - arra irányul, hogy az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön
hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan
adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban)
egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az adatkezelésre a
felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan hatóság számára, amelynek eljárásában vagy
ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható
tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a
hatósági (erkölcsi) bizonyítvány hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
74.	alcímhez
A kisajátítási eljárás ügyintézési ideje a Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidőnél hosszabb. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra
csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus
megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó
hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. Emellett a módosítás a Ket. szerinti függő hatályú
döntés jogosító rendelkezése alóli mentességre irányul.
75.	alcímhez
A bürokratikus terhek csökkentése érdekében felülvizsgálatra kerültek egyes engedélyezési
eljárások is. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.)
49.	§ (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezésre kerül, azzal összefüggésben, hogy a
törvénymódosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a hígtrágya termőföldön történő
felhasználására vonatkozó szándék bejelentését követően kezdődhessen a tevékenység végzése.
A módosítás emellett a bejelentéssel kapcsolatos rendelkezések szövegcserés átvezetését is
tartalmazza.
135
A hasznosítási kötelezettség teljesítésének igazolására kiállított hatósági bizonyítvány kiadására
nyitva álló harminc napos határidő indokolatlanul hosszú. Az Tfvt. 5/A. § (3) bekezdése adott
szövegrészének hatályon kívül helyezésével a hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló
eljárásban a Ket.-ben meghatározott tíz nap az irányadó.
76.	alcímhez
A földgázellátásról szóló 2008. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Get.) 88. § (2)-(3)
bekezdés módosításai a gázcsatlakozó-vezeték és felhasználói berendezés létesítési, biztonsági
előírást érintő felszerelési, valamint az időszaki ellenőrzési tevékenység megkezdésével járó
bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett
tevékenységeket hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen
előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében
az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az
eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így
a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
A Get. 129. § (2) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A Get. 129. §-ában meghatározott egyes határidők - a Ket.-ben
meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel -
indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő. A határidő-módosítással érintett eljárásokban a kérelmezett jog gyakorlásáról függő
hatályú döntésben nem kell rendelkezni.
77.	alcímhez
A közigazgatási folyamatok vonatkozásában az élelmiszerlánc-szereplők részéről is egyre
nagyobb az igény az egységes elektronikus ügyintézésre, ami által a hagyományos ügyintézési
csatornák kiszélesednek elektronikus csatornával. A folyamatosan változó ügyfél igényeket
követni kell, amelyet többek között a meglévő szolgáltatások fejlesztésével, egyszerűsítésével,
új szolgáltatások bevezetésével, valamint az ügyfélkiszolgálás során biztosított kényelmi
elemekkel és az eljárások elektronizálásával érhető el. Az államigazgatás és a vállalkozók
136
közötti kapcsolatban közvetítő nélkül használható, egyszerű, egyértelmű együttműködési
módokat és elektronikus felületeket szükséges létrehozni.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (a továbbiakban: FELIR) az
élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban:
Éltv.) 2012. május 1-től hatályos rendelkezései szerint az élelmiszerlánc-felügyelet
megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében - az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által - létrehozott és működtetett informatikai rendszer, amely
elősegíti az élelmiszerlánc szereplők azonosítását, a rájuk vonatkozó adatok egységes kezelését,
és támogatja az erre épülő átfogó ellenőrzési rendszer hatékony működését.
Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók részére a FELIR elektronikus felülete által
biztosított elektronikus hozzáférés leegyszerűsíti és felgyorsítja a hatósági ügyintézést.
Hozzájárul az ügyfelekre háruló terhek csökkentéséhez azáltal, hogy az államigazgatásban
rendelkezésre álló információkat nem kérik be az ügyfelektől.
A FELIR révén a hatóság és az élelmiszeripari-vállalkozók a szükséges információkat egy
közhiteles, naprakész és elektronikus úton is elérhető egységes adatbázisból tudják lekérdezni.
Az Éltv. 2015. május 5. napjától hatályos 76. § (1) bekezdés j) pontja felhatalmazza a
Kormányt, hogy a törvény hatálya alá tartozó élelmiszerlánc szereplők, létesítmények,
tevékenységek élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba
vételének és engedélyezésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
A kormányrendelet megalkotásával párhuzamosan törvényi szintű jogszabály módosítás is
indokolttá vált, amely szükségessé teszi az Éltv. módosítását.
Az Éltv. a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőket állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók.
Az Éltv.-ben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
78.	alcímhez
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) módosítása biztosítja az erdőgazdálkodók számára az általuk használt
erdők adattári adataihoz történő elektronikus hozzáférést. Ez számos erdészeti hatósági eljárás
lefolytatását könnyíti meg mind a hatóság mind az ügyfél erdőgazdálkodó illetve erdészeti
szakszemélyzet számára. Ezzel összefüggésben a törvény felhatalmazást ad az elektronikus
kapcsolattartás szabályainak miniszteri rendeleti szintű megalkotására.
Az Evt. 105. §-ának módosítása az erdészeti hatósági engedélyezési eljárások ügyintézési
határidejének csökkentésére irányul.
137
79. alcímhez
A Bnytv. 68. §-ának módosítása lehetővé teszi, hogy a rendőrség, a büntetés-végrehajtási
intézet, továbbá a pártfogó felügyelői szolgálat az általuk a hatályos jog szerint is kezelt, a
bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokat - jogszabályban meghatározott feladataik
hatékonyabb ellátása érdekében, a jelenlegi papíralapú adatigénylés mellett - elektronikus úton,
egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel is
megismerhessék.
A Bnytv. 71., 73. és 74. §-ának módosítása arra irányul, hogy ne legyen szükséges minden
olyan esetben, amelyben törvény valamely jogosultság feltételeként a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt határoz meg (büntetlen előélet,
foglalkozástól eltiltás hiánya), külön rendelkezni a feltétel bizonyításának módjáról. Tekintettel
arra, hogy a bizonyítással kapcsolatos törvényi rendelkezések minden esetben ugyanazon
szabályokat tartalmazzák, szükségtelen ezt a jogrendszerben tucatnyi alkalommal
megismételni, ehelyett a Bnytv.-ben elhelyezett általános szabállyal biztosítható a
bizonyításhoz szükséges adatigénylés és adatkezelés lehetősége az érintett hatóság számára.
80.	alcímhez
Tekintettel arra, hogy a Ket. módosításának következtében az eljárás felfüggesztésének
lehetősége megszűnik, így indokolttá válik az ágazati szabályozás ennek megfelelő módosítása
és a felfüggesztésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése.
81.	alcímhez
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben
alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 4.
§ (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános
ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő
folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók.
82.	alcímhez
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott határidő
megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre már csak
törvényben nyílik mód.
138
83. alcímhez
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2014. évi LXXVIII. törvény a fogyasztó érdekében írta elő, hogy
jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a szerződés tervezetét a
fogyasztó kérése nélkül is legalább hét nappal a szerződéskötést megelőzően a fogyasztó
rendelkezésére kell bocsátani. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve -
amelynek előírásait jelen módosítás is követi - lehetőséget biztosít azonban arra, hogy a
fogyasztó a hét napos határidő („szerződéskötési moratórium”) alatt bármikor elfogadhassa a
hitelintézet ajánlatát.
84.	alcímhez
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Aet.) 11. § (2)
bekezdésének módosítása biztosítja, hogy a házassági névviselési forma módosítása iránti
kérelmet bármely anyakönyvvezető elbírálhassa, amennyiben a házassági eseményt korábban
már rögzítették az elektronikus anyakönyvben. Az elektronikus anyakönyv bevezetésével az
adatváltozások bejegyzése tekintetében az illetékesség már nem kell, hogy egy adott településre
korlátozódjon. Az anyakönyvi bejegyzést bármelyik anyakönyvvezető láthatja, és saját
hatáskörben megállapíthatja, hogy lehetőség van a névmódosítás engedélyezésére.
Az Aet. 14. §-ának módosításának célja a külföldi anyakönyvi események hazai
anyakönyvezésének meggyorsítása, a folyamatok egyszerűbbé és könnyebbé tétele az olyan
esetekben, amelyek a körülmények egyszerűségére tekintettel nem igényelnek összetett
mérlegelést. Tekintettel arra, hogy egyre gyakoribb élethelyzet a külföldi tartózkodás alatt
bekövetkező anyakönyvi esemény (különösen egy gyermek születése), indokolt, hogy ezekben
az élethelyzetekben minél gyorsabb és hatékonyabb módon valósulhasson meg a számos más
ügy intézéséhez szükséges hazai anyakönyvezés. Ennek érdekében indokolt elektronikus út
lehetővé tételével felgyorsítani az eljárást, amíg a - sokszor távoli országokból érkező - papír
alapú okiratokra való várakozás jelenleg jelentősen meghosszabbíthatja az eljárást.
Az Aet. 14. § (1a) bekezdésében a fenti célokra tekintettel általános szabályként indokolt
rögzíteni, hogy az eljárások gyorsasága érdekében a jogszabályban meghatározott elektronikus
módon (a tervezett végrehajtási rendelkezések szerint az EAK rendszeren keresztül) rögzített,
az Aet. rendelkezéseinek megfelelő okiratot is el kell fogadni az anyakönyvi eljárásban, és azt
az ellenkező bizonyításáig a papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni. Ez
lehetővé teszi, hogy az anyakönyvezés, amely számos további ügy elintézésének (például a
személyi okmányok kiállításának) is feltétele, a lehető leggyorsabban megtörténjen, és ne
okozzon szükségtelen késedelmet az, ha adott esetben távoli országból érkezik Magyarországra
a papír alapon megküldött okirat, ami jelentős időt is igénybe vehet. Az okiratok rögzítésének
pontos részletszabályait (milyen úton és milyen határidővel kell arról gondoskodni) minden
esetben a végrehajtási rendelkezések fogják tartalmazni.
A rendelkezés az anyakönyvi eljárásban a külföldön kiállított okiratok elfogadhatóságáról
rendelkezik. Főszabály szerint a külföldön kiállított okirat a magyar anyakönyvi eljárásban
diplomáciai felülhitelesítéssel fogadható el, amely a magyar konzul azon aktusát jelenti,
139
amellyel az igazolja, hogy tudomása szerint a kérdéses okirat megfelel az adott ország
közokiratokra vonatkozó követelményeinek. Mivel ez a konzul részéről további eljárást kíván
meg, a folyamat gyorsítása érdekében - és arra is tekintettel, hogy az Aet. 14. § (1a)
bekezdésben foglalt rendelkezés lehetőséget nyújt az ellenkező bizonyítására is - indokolt az
(1a) bekezdés szerinti esetet kivenni a diplomáciai felülhitelesítési követelmény alól, azzal,
hogy a nyilvánvalóan nem valós iratok kiszűrése a hivatásos konzuli szolgálatnak ez esetben is
feladata.
A módosítás az eljárás gyorsítása érdekében kimondja, hogy ha az adott országban a magyar
külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy a 14. § (1a) bekezdésben
meghatározott tevékenységet nem végez, a külföldi okirat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is
elfogadható. A rendelkezés a módosítást megelőzően hatályos állapotában csak a diplomáciai
felülhitelesítési tevékenységet nem végző külképviseletekre vonatkozott, és a gyakorlatban
azokat a helyzeteket jelölte, amikor az adott országban uralkodó viszonyokra tekintettel a
külképviselet nincs abban a helyzetben, hogy a közokiratokra vonatkozó követelményekről és
az azoknak való megfelelésről nyilatkozzon. Indokolt, hogy ezen országok vonatkozásában az
(1a) bekezdés szerinti esetben is általános kivétel kerüljön megállapításra, hiszen az ilyen
helyzetben levő országokban sem szolgálná az eljárás gyorsítását, ha az érintett okiratok
diplomáciai felülhitelesítését követelné meg a jogszabály.
Az Aet. 14. § új - részben a hatályos (3) bekezdés normatartalmát átemelő - (3c) bekezdésében
az eljárás gyorsítását és a hazai anyakönyvezést végző szervek munkájának könnyítését
szolgálja, hogy - hiteles fordítás helyett - a konzul az elektronikus úton továbbított külföldi
okirat lényeges tartalmáról kivonatos fordítást csatol. A hazai anyakönyvezést végző hatóság
részére továbbított, angol, német vagy francia nyelvű okiratok esetében továbbá a törvény a
jövőben egyáltalán nem követel meg fordítást.
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérésre
a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi
bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetiségi nyelven is tartalmazza. A javasolt
módosítás a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt lehetőség érvényesüléséhez teremt
jogszabályi alapot. Mivel a személyazonosító igazolvány a hivatkozott törvényi szabály alapján
„az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően” tartalmazza a nevet nemzetiségi
nyelven, ezért az adatot az azt nyilvántartó elektronikus anyakönyvből szükséges átvenni.
85.	alcímhez
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 21. §-ának
módosítása megteremti a lehetőségét annak, hogy a jegyző leltárfelvétellel kapcsolatos
feladatai elmulasztása esetén a hagyatéki eljárás ne szakadjon meg. A korábbi szabályozás
alapján a jegyző mulasztása esetén az eljárás folytatása ellehetetlenült, hiszen a közjegyző a
csak a leltárfelvételt követően végezhette el ezt a feladatot (pótlólag). A módosítás alapján a
határidőt elmulasztó jegyző helyett a közjegyző kötelessége a leltárfelvétel. A jegyző helyett -
a leltárfelvétel tekintetében - eljáró közjegyző költségeinek megtérítésére a jegyző köteles. A
Htv. 16. § (3) módosítása arra irányul, hogy a közigazgatási bürokrácia csökkentése céljának
140
megfelelően az eljárás elhúzódását akadályozza a határidő meghosszabbítása lehetőségének
hatályon kívül helyezésével.
86.	alcímhez
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok
kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény módosításával a területi hatósági ellenőrzési hatáskör integrációjának
megalapozása történik meg. Ezzel együtt szükséges rendelkezni az egységes hatósági
igazolványnak a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal
kormánytisztviselője által történő használatáról, valamint az igazolvány tartalmi elemeiről.
87.	alcímhez
Az információs önrendelkezési és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15.
§ (4) bekezdésében és 18. § (2) bekezdésében az adatkezelő számára adatkezeléssel,
adatfeldolgozással, adattovábbítással, továbbá adathelyesbítés, adatzárolás vagy adattörlés
iránti kérelem elutasításával kapcsolatos tájékoztatás megadására meghatározott határidő
indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével a tájékoztatás megadására elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
88.	alcímhez
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető
intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény új alcíme a Ket.-től eltérő hosszabb
határidőknek kötelezően törvényben lehetséges szabályozása miatt az Észak-atlanti Szerződés
Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való
részvételi jogosultság feltételeiről, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás
szabályairól és az eljáró szervezetről szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet egyes -
határidőkre vonatkozó - rendelkezéseit tartalmazza, a kormányrendeletben szabályozottakhoz
képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal,
21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága,
elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt
alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A kormányrendeletben meghatározott
határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is
figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban
meghatározott határidők.
89.	alcímhez
141
A módosítás a függő hatályú döntés alkalmazhatóságát kizárja a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzemre és a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre vonatkozó engedélyezés
folyamatából, élet- és vagyonbiztonsági szempontokra figyelemmel..
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.
20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-
ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. A Korm. rendeletben meghatározott határidő - az ügyintézési
határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú, az
ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. Miután azonban e törvénynek
a Ket.-re vonatkozó módosítási javaslata szerint kormányrendelet hosszabb ügyintézési
határidőt nem állapíthat meg hatósági eljárások vonatkozásában, szükséges ezen hosszabb
határidők átültetése a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény rendelkezései közé.
A fenti ügyintézési határidő csökkentéséhez kapcsolódóan a hiánypótlási felhívás kibocsátására
rendelkezésre álló idő csökkentése is indokolt az eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében.
90.	alcímhez
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38.§ (7)
bekezdése alapján a független vizsgabizottság, az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése,
intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, a tanuló a kormányhivatalhoz, a
kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a hivatalhoz nyújtható be fellebbezés.
Független vizsgabizottságot kizárólag a kormányhivatal működtet, ezért az Nkt. 38. § (7)
bekezdésének szövegszerű pontosítása indokolt.
A Nkt. 44. § (6a) bekezdése alapján a tankötelesek nyilvántartásáról a járási hivatalok
gondoskodnak, azonban nem rendelkeznek a feladatellátáshoz szükséges, közvetlen
hozzáféréssel a KIR rendszerhez. A járási hivatal a feladatot más szervek bevonásával látja el,
amely indokolatlan többletterhet jelent mind az eljáró hatóság, mind a közreműködők számára.
A Nkt. 44. § (2a) bekezdéssel való kiegészítésének célja, hogy a nyilvántartás hatályossága
érdekében közvetlen hozzáférés biztosításával növelje feladatellátás hatékonyságát, és
csökkentse a bürokratikus terheket.
Az Nkt. 96. § (3) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az
általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé
tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. Nkt. 96. § (3) bekezdésében meghatározott határidők - az ügyintézési
határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az
142
ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
Az Nkt. 82. § (10)-(12) bekezdésének hatályon kívül helyezése - a Bnytv. módosításával
összhangban - arra irányul, hogy az államigazgatási szerv eljárásában az ügyfelek ne legyenek
kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére történő adattovábbítást
kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában (a bűnügyi
nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra és az
adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság számára,
amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt
adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát) kell
igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz
kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül
helyezésére kerül sor.
91.	alcímhez
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (3) és (4) bekezdése jelenleg
hatályos rendelkezése értelmében a keresőképtelenség idejére a rehabilitációs pénzbeli ellátás
folyósítását szüneteltetni kell, ugyanakkor a keresőképtelenség miatti szüneteltetés
időtartamával az ellátás meghosszabbodik. Ha az ügyfél keresőképtelenné válik, akkor
rehabilitációs ellátásban nem, csak jövedelme után betegszabadságban, táppénzben részesülhet
(a heti munkaidő nem haladhatja meg a 20 órát). Tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség
idejével a rehabilitációs pénzbeli ellátás időtartama meghosszabbodik, a rehabilitációs pénzbeli
ellátás folyósításának szüneteltetése szociálisan hátrányosan érinti az ügyfeleket, továbbá
indokolatlanul növeli a bürokratikus terheket.
A Mmtv. 7. § (5) bekezdés módosításának következtében a rehabilitációs pénzbeli ellátás
folyósítását nem kell szüneteltetni az ellátott keresőképtelenségére tekintettel, valamint az
ellátás folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a keresőképtelenség időtartamával.
A Mmtv. 10. § (1) bekezdés módosításával a rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosultság
megszűnésére vonatkozó rendelkezés pontosítására került sor, tekintettel arra, hogy az ellátásra
való jogosultság az ellátás időtartamának leteltével is megszűnik, azonban a jogszabály erre
vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. A módosítással az ellátás időtartamának leteltével
történő megszűnésről az eljáró hatóságnak nem kell döntésben rendelkeznie, amely az
adminisztrációs terhek csökkenését eredményezi. A kiegészítésre figyelemmel az Mmtv. 10. §
(2)	bekezdés b) pontja hatályát veszti.
Az Mmtv. 16/A. §, 16/B. § és 26/A. § -ának módosítása jelenleg kormányrendeletben
meghatározott határidő rendelkezéseit tartalmazza, a kormányrendeletben szabályozottakhoz
képest csökkentett határidőkkel. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal,
21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága,
elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt
alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A kormányrendeletben meghatározott
határidők - a Ket.-ben meghatározott, ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is
143
figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendők a módosításban
meghatározott határidők.
Az Mmtv. 27. § (2) bekezdésének és a 27/A. § (2) bekezdésének módosítása - a Bnytv.
módosításával összhangban - arra irányul, hogy a Kormány által kijelölt szerv eljárásában a
bejelentők ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság
részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv
nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint
az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet,
foglakozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor. Ennek megfelelően az
Mmtv. hatósági ellenőrzéssel és adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezései törlésre kerülnek.
Az Mmtv. 38/E. §-sal való kiegészítése a jogszabály módosítással érintett rendelkezések
tekintetében, a folyamatban lévő ügyekben megvalósuló egységes jogalkalmazás érdekében
szükséges.
92.	alcímhez
Az államháztartásról szóló törvény belső ellenőri tevékenység folytatására irányuló
szabályozásának módosításai a belső ellenőri tevékenység megkezdésével járó bürokratikus
terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységet
hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés
előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenység esetében az
engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az
eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így
a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
144
93. alcímhez
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénybe (a továbbiakban: Kttv.) az
egyes jogállási törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXV. törvény 22. §-a iktatta be a
polgármester, alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó különös rendelkezéseket
tartalmazó VII/A. fejezetet (225/A-225/L. §).
A 225/L. § (1) bekezdése sorolja fel a Kttv.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a
polgármesteri jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell. A 224. § a helyettes államtitkár
illetményével összefüggésben tartalmaz előírásokat. A 224. § jelenleg hatályos (4)-(6)
bekezdése szerint a helyettes államtitkár alapilletményét minisztériumban a miniszter át nem
ruházható hatáskörében legfeljebb 30%-kal megemelheti. A helyettes államtitkár
jutalmazásáról a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és
személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási
államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter dönt. A helyettes államtitkár részére a
közigazgatási államtitkár és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős
minisztérium közigazgatási államtitkárának együttes javaslata alapján a miniszter célprémiumot
állapíthat meg.
A fenti rendelkezések polgármester esetében történő alkalmazhatósága - konkrétan az
illetmény legfeljebb 30 %-kal történő eltérítésének lehetősége - a gyakorlatban értelmezési
problémát okozott, ezért szükséges a 225/L. §-ból kiemelni a 224. § (4)-(6) bekezdéseit. Ezzel
egyértelművé tehető, hogy a polgármester illetményének meghatározására kizárólag az Mötv.
71. §-ában foglalt kógens szabályokat lehet alkalmazni, illetve a jutalmazásról a Kttv. 225/H. §
rendelkezik.
94.	alcímhez
A Ket. általános ügyintézési határideje 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt
lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. Annak ellenére, hogy a felsőoktatási felvételi eljárásra a Ket.
hatálya nem terjed ki, ezen eljárásban is szükséges az eljárási határidők csökkentése a
felvételizők érdekeinek figyelembevételével, miután a jelenlegi határidő (negyven nap, amely
még negyven nappal meghosszabbítható) indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során
lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára
elegendő a módosításban meghatározott határidő.
Megszüntetendő az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége, tekintettel arra, hogy
a határidő-hosszabbítás a gyakorlatban nem a jogalkotó célja szerinti szerepet tölti be.
Emellett a 68. § kiegészítése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott
általános ügyintézési határidejénél hosszabb, jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott
határidő megállapítására irányul, tekintettel arra, hogy a Ket. módosítására figyelemmel erre
már csak törvényben nyílik mód.
95.	alcímhez
145
A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 4. §-a a
közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél
hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014.
január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés
hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös
eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A Vksztv. 4. §-ában
meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is
figyelemmel - indokolatlanul hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási
cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban
meghatározott határidő.
96.	alcímhez
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.)
jelenlegi szabályozása szűk körben teszi kötelezővé a vállalkozásoknak, hogy a piacfelügyeleti
hatóságot a kötelezésben foglaltak megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről értesítse. A
kiszabható jogkövetkezmények szélesebb köre indokolja, hogy a piacfelügyeleti hatóság -
mérlegelése körében - értesítési kötelezettséget írjon elő a vállalkozások részére. A
kötelezettség előírása nagymértékben egyszerűsíti a vállalkozások és a piacfelügyeleti
hatóságok adminisztratív terheit, mivel a vállalkozások - büntetőjogi felelősségük tudatában -
nyilatkozatot tesznek a jogkövetkezmény alkalmazásáról, ezáltal a hatóság részéről akkor
szükséges utóellenőrzés lefolytatása, amennyiben az eset körülményei alapján felmerül annak
lehetősége, hogy a vállalkozás a jogerősen kiszabott jogkövetkezményt nem teljesítette (például
a vállalkozás a tájékoztatást nem küldte meg, vagy a jogsértés folytatására utaló közérdekű
bejelentés érkezik).
Ezen túlmenően a vállalkozások és a hatósági jogalkalmazás számára is egyértelműsíteni
szükséges, hogy melyik gazdasági szereplő és milyen esetben köteles megfizetni a hatóság előtt
felmerülő - sok esetben jelentős mértékű - eljárási költséget. Annak rögzítése, hogy az eljárási
költséget a jogsértésért felelős vállalkozás köteles megfizetni, a fogyasztóvédelmi törvénnyel is
összhangban van. Az egységes jogalkalmazás jegyében a módosítási javaslat jelentősen
csökkenti a vállalkozások által megfizetendő eljárási költségeket is, mivel egyértelműsíti, hogy
a jogsértésért a szakmai gondossága körében nem felelős vállalkozást nem terheli az eljárási
költség megfizetésének kötelezettsége.
A Pftv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott határidő a Ket.-ben meghatározott általános
ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános
ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő
folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása,
ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is
megvalósíthatók. A Pftv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott határidő - az ügyintézési
határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az
ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő. A fentiek mellett a Pftv. 30. §
146
(1)	bekezdésében felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a műszaki-
biztonsági hatósági felügyelet alatt álló berendezések létesítésének tervezésére, létesítésére,
üzembe helyezésére, üzemeltetésére, átalakítására, javítására, időszakos ellenőrzésére és
megszüntetésére vonatkozó műszaki-biztonsági irányítási rendszer követelményeit és a
hatósági jóváhagyás és felügyelet feltételeit.
97.	alcímhez
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló törvényben meghatározott kamara, valamint a rendőrség panaszkezeléssel
összefüggő határidejének csökkentésével a panaszkezelési eljárásokat gyorsítja.
98.	alcímhez
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről
szóló 2012. évi CXXVII. törvény 20. § (3) bekezdése, a 38. § (3) bekezdése, valamint a 39. §
(3)	bekezdése a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A
módosítással érintett bekezdésekben meghatározott határidők - az ügyintézési határidőbe be
nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszúak
A tagfelvételi és a praxisengedély engedély iránti kérelemmel, az állat-egyészségügyi
szolgáltató praxisengedély kiadása iránti kérelemmel, valamint az állat-egészségügyi
szolgáltató tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos ügyintézés során - a lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével - az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az
állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 20. § (3)
bekezdése, a 38. § (3) bekezdése, valamint a 39. § (3) bekezdése ennek megfelelően módosul.
99.	alcímhez
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása - a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) módosításával
összhangban - arra irányul, hogy a postai szolgáltatás engedélyezése iránti eljárásában az
ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a hatóság részére
történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv nyilvántartásában
147
(a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint az adattovábbításra
és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan közigazgatási hatóság
számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszerben
kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet, foglakozástól eltiltás hiányát)
kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány közigazgatási hatósághoz
kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül
helyezésére kerül sor.
100.	alcímhez
A Ket. módosításával összhangban szükséges a létfontosságú rendszerek és létesítmények
azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben a Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidőtől eltérő határidő biztosítása. A kijelölésről, vagy
a kijelölés visszavonásáról szóló döntést megelőzően a hatóságnak egy komplex vizsgálatot
kell lefolytatnia, amely vizsgálat lefolytatására a létfontosságú rendszerek és létesítmények
azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról
szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletben jelenleg meghatározott 90 napos eljárási határidővel
szemben a módosításban szereplő 70 nap erre elegendő. Európai Uniós szabályozás alapján
szükséges a törvény mellékletéből az ipari ágazat kivétele.
101.	alcímhez
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 79. § (8) bekezdése a közigazgatási hatósági
eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít
meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra
csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus
megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó
hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók. A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési
eljárásokban, valamint a nyilvántartásba vételi eljárásokban meghatározott határidők - az
ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul
hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az
érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
A tervezet törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendeleti szinten meglévő, az Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség által lefolytatandó minősítési eljárás
Ket.-ben foglaltaktól eltérő, hosszabb ügyintézési határidejét, de egyidejűleg csökkentve annak
tartamát. Az általánostól eltérő határidő rögzítése indokolt, azonban a jelenleg
kormányrendeleti szinten rögzített határidő - az ügyintézési határidőbe be nem számító
időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú. Az ügyintézés során lefolytatandó
eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a
módosításban meghatározott határidő.
148
102. alcímhez
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben meghatározott általános ügyintézési
határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság számára. Az általános ügyintézési
határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és az ezt lehetővé tevő folyamatok
(munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások alkalmazása, ügyiratkezelés
gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok eljárásaiban is megvalósíthatók.
103.	alcímhez
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény felnőttképzési szakértői tevékenység
folytatására vonatkozó rendelkezéseinek módosításai a felnőttképzési szakértői tevékenység
megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések
szerint az említett tevékenységet hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési
eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti
tevékenység esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös
tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt.
A módosítás a tevékenységhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így
a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy
számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges
adminisztratív feltételek teljesítése.
Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének
garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági
ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.
Bár a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya továbbra is feltétele a jogosultságnak,
a bejelentés mellékleteként nem kerül előírásra a hatósági (erkölcsi) bizonyítvány vagy a
hatóság részére történő adattovábbításra irányuló kérelem, tekintettel arra, hogy az
adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt kell igazolni.
104.	alcímhez
Az elektromos halászgép használatára vonatkozó engedéllyel rendelkezők esetében az
államilag elismert speciális szakiskolai képzés keretében megszerezhető elektromos halászgép-
kezelői szakképesítés sikeres teljesítése biztosítja a megfelelő szakmai felkészültséget és így a
szakmai alapon számon kérhető jogosultságot.
Az alapesetben tiltott elektromos halászgép használatával történő halfogási tevékenység
végzésére kizárólag egyenáramú eszközre vonatkozóan, indokolt esetben (pl. tudományos
kutatás, ökológiai célok), kérelem alapján a halgazdálkodásért felelős miniszter adhat
149
engedélyt. Az egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység nem
a vizek gazdasági hasznosítását szolgálja, hanem - az említettek szerint - elsősorban
tudományos kutatás céljából, illetve ökológiai célokból történik.
Összességében az eszköz használatát a 2013. évben elfogadott új halgazdálkodási és
halvédelmi jogszabályok szigorúan szabályozzák, az ezen felül szükséges mezőgazdasági és
erdészeti gépkezelői jogosítvány kiváltása ez esetben eleve formális elvárás. Az elektromos
halászgép, valamint az ehhez szükséges képesítés e rendelet hatálya alól való kikerülése tehát
az állami bürokrácia, a túlszabályozás, valamint az érintett ügyfelekre nehezedő adminisztratív
és anyagi terhelés mértékének csökkentését szolgálja.
105.	alcímhez
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV
törvényben foglalt eljárásokra nézve a jogszabály a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. A törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott határidő - az
ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul hosszú.
Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az érdemi döntés
meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
106.	alcímhez
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény esetében az
eljárási határidő meghosszabbítását lehetővé tevő rendelkezések hatályon kívül helyezése a
hatósági eljárások gyorsítását célzó módosítás, továbbá a földhasználati nyilvántartással
kapcsolatos 30 napos határidő helyett a Ket. vonatkozó általános ügyintézési ideje lesz
irányadó.
107.	alcímhez
A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 8. § (5) bekezdésének módosítása
lehetővé teszi, hogy egyértelműen a törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok alapján történjen az engedély iránti
kérelem elbírálása, lehetővé téve a kérelem mellett a csatolandó dokumentumok elektronikus
úton történő benyújtását is.
150
108. alcímhez
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény a minősített befolyás
megszerzésének engedélyezése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények
figyelembevételével az érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott
határidő.
109. alcímhez
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény (a
továbbiakban: Kpk.) szerinti egyéb kötöttpályás szakértői tevékenységet igazságügyi szakértői
jogosultság és kamarai tagság nélkül folytató jogosultakról a közlekedési hatóság nyilvántartást
vezet. A nyilvántartásba vétel érdekében kerül előírásra a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti
bejelentési kötelezettség. Az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos hatályon kívül helyezés a
Bnytv. módosításával összhangban - arra irányul, hogy szakértői tevékenységgel összefüggő
ügyekben az ügyfelek ne legyenek kötelesek külön hatósági (erkölcsi) bizonyítványt vagy a
hatóság részére történő adattovábbítást kérni olyan adatok tekintetében, amelyek állami szerv
nyilvántartásában (a bűnügyi nyilvántartásban) egyébként megtalálhatók. A módosítás szerint
az adattovábbításra és az adatkezelésre a felhatalmazást a Bnytv. adja meg minden olyan
közigazgatási hatóság számára, amelynek eljárásában vagy ellenőrzése során a bűnügyi
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható tényt (büntetlen előéletet,
foglalkozástól eltiltás hiányát) kell igazolni. Ennek megfelelően a hatósági (erkölcsi)
bizonyítvány közigazgatási hatósághoz kérelem vagy bejelentés mellékleteként történő
benyújtását előíró rendelkezések hatályon kívül helyezésére kerül sor.
A fentiek mellett a Kpk. 16. § (5) bekezdésében a közigazgatási hatósági eljárások Ket.-ben
meghatározott általános ügyintézési határidejénél hosszabb határidőt állapít meg a hatóság
számára. Az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jén 30%-kal, 21 napra csökkent, és
az ezt lehetővé tevő folyamatok (munkaszervezés hatékonysága, elektronikus megoldások
alkalmazása, ügyiratkezelés gyorsítása) a különös eljárási határidőt alkalmazó hatóságok
eljárásaiban is megvalósíthatók. A Kpk. 16. § (5) bekezdésében meghatározott határidők - az
ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamokra is figyelemmel - indokolatlanul
hosszúak. Az ügyintézés során lefolytatandó eljárási cselekmények figyelembevételével az
érdemi döntés meghozatalára elegendő a módosításban meghatározott határidő.
151
110. alcímhez
A módosítás a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveinek pontosítására szolgál, területi
szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalokat nevezi meg.
111. alcímhez
A törvény és egyes, kihirdetett módosító rendelkezések eltérő szöveggel történő
hatálybalépéséről, illetve hatályba nem lépéséről szóló rendelkezései 2015. december 31-én
lépnek hatályba. Az egyéb módosító rendelkezések hatályba léptetésére 2016. január 1-jével
kerül sor.
Tekintettel arra, hogy a módosító rendelkezések olyan eljárásokra, illetve eljárási
cselekményekre vonatkoznak, amelyek esetében folyamatban lévő eljárások tekintetében
történő alkalmazás nehézségeket okozna, a módosított rendelkezéseket csak a
hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
152