﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6623. számú
törvényjavaslat
az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. október
1
2015. évi ... törvény
az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	Értelmező rendelkezések
1 . §
E törvény alkalmazásában
a)	polgár: az a természetes személy, akinek adatai az arckép profil nyilvántartásban szerepelnek,
b)	arcképmás: olyan, a polgár arcképéről informatikai eszköz igénybevételével készített vagy
informatikai eszköz igénybevételével feldolgozható felvétel, mely alkalmas arckép profil képzésére,
c)	arckép profil: az arcképmásból képzett alfanumerikus adatsor, mely az annak alapjául szolgáló
arcképmás rekonstruálására nem alkalmas,
d)	arcképelemző rendszer: az arckép profilok létrehozására, valamint összehasonlító elemzésére
képes, a személyazonosítást elősegítő informatikai alkalmazás,
e)	központi szerv: a nyilvántartás vezetéséért és az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős, a
Kormány által rendeletben kijelölt központi államigazgatási szerv,
f)	technikai kapcsoló szám: az adatközlésre kötelezett szerv által képzett olyan alfanumerikus
azonosító, amelynek célja a polgár természetes személyazonosító adatainak, valamint
arcképmásának az arckép profil adataihoz történő hozzárendelése,
g)	arcképelemző tevékenység: az arcképelemző rendszer informatikai jellegű összehasonlító,
valamint az azt elemző személy kiértékelő tevékenységével kapcsolatos eljárások összessége,
h)	adatközlésre kötelezett szerv: a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi
idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 96. § és 99. § szerinti
résznyilvántartásait, a menekültügyi nyilvántartást, valamint a központi útiokmány-nyilvántartást
vezető szerv,
i)	nyilvántartás: az arckép elemzési nyilvántartás,
j) arckép profil nyilvántartás: az adatközlésre kötelezett szerv által átadott arcképmásból képzett
arckép profilt és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot tartalmazó hatósági nyilvántartás,
k) jogosultság nyilvántartás: az e törvényben megjelölt, az arcképelemző tevékenység
igénybevételére jogosult szerv (a továbbiakban: igénybevételre jogosult szerv), az igénybevételre
jogosult szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre
felhatalmazott személy), valamint a központi szervnek az arcképelemző rendszer működtetésére
jogosult tagja e törvényben meghatározott adatait tartalmazó nyilvántartás.
2.	A törvény alapelvei
2.	§
(1)	A központi szerv az arckép profil nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét
minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi.
(2)	Kizárólag a központi szerv kezelheti az arckép profilok összességét.
2
(3)	A központi szerv kizárólag az e törvényben meghatározott célból és kizárólag az igénybevételre
jogosult szerv részére végezhet arcképelemző tevékenységet.
(4)	A központi szerv az általa kezelt arckép profilt más szerv vagy személy számára nem teheti
hozzáférhetővé.
II.	Fejezet
A NYILVÁNTARTÁS FOGALMA ÉS ADATTARTALMA
3.	A nyilvántartás
3.	§
(1)	A nyilvántartást a központi szerv vezeti. A nyilvántartás az arckép profil nyilvántartásból,
valamint a jogosultság nyilvántartásból áll.
(2)	A nyilvántartás vezetésére és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja
a)	a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése és megszakítása, valamint az
elkövetők elfogása és felelősségre vonása,
b)	a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott személy azonosítása,
c)	a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott
személyek azonosítása és az eltűnt személyek felkutatása,
d)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló közigazgatási
hatósági eljárásokban a kérelmező azonosítása,
e)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint törvényben meghatározott titkos információgyűjtő,
valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek titkos információgyűjtő és
titkos adatszerző tevékenységének támogatása,
f)	a nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés, valamint törvényben
meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladataik
támogatása és az objektumok műveleti védelme,
g)	törvényben meghatározott személyvédelmi feladatok ellátása,
h)	jogszabályban meghatározott központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából
fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelme,
i)	a bűncselekmények megelőzése, felderítése és a büntetőeljárás lefolytatása érdekében
segítségnyújtás a külföldi hatóságok részére azon személy azonosításában, akivel szemben az
eljárást folytatják,
j) rendkívüli halál esetén, illetve ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása érdekében
folytatott közigazgatási eljárás során az ismeretlen személyazonosságú holttest, valamint az
ismeretlen személyazonosságú személyek álló vagy mozgó felvételek, rajzok alapján történő
azonosítása,
3
k) a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001.
évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Tvdt.) a Tanúvédelmi Szolgálat részére meghatározott
feladatok ellátása,
l) az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságának megállapítása,
m) a Harmtv. alapján harmadik országbeli állampolgárnak minősülő személy
személyazonosságának idegenrendészeti eljárás keretében történő megállapítása,
n) a menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek személyazonosságának
megállapítása, valamint
o) a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás során a kérelmező
személyazonosságának megállapítása.
(4)	A jogosultsági nyilvántartás vezetésének a célja az igénybevételre jogosult szerv, a hozzáférésre
felhatalmazott személy, valamint a központi szervnek az arcképelemző rendszer működtetésére
jogosult tagja arckép profil nyilvántartáshoz való hozzáféréséhez szükséges adatainak tárolása,
valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.
4.	Az arckép profil nyilvántartás
4.	§
(1)	Az arckép profil nyilvántartás tartalmazza
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Harmtv. 96. § szerinti résznyilvántartásában tárolt
arcképmásból képzett arckép profilokat,
c)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Harmtv. 99. § szerinti résznyilvántartásaiban
tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat,
d)	a menekültügyi nyilvántartásban tárolt arcképmásból képzett arckép profilokat,
e)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar
állampolgárok központi útiokmány-nyilvántartásban tárolt arcképmásából képzett arckép profilokat,
valamint
f)	az a)-e) pontban meghatározott adathoz rendelt technikai kapcsoló számot.
(2)	Az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásban szereplő természetes
személyhez és annak arcképmásához rendelten technikai kapcsoló számot képez. Az adatközlésre
kötelezett szerv az arcképmást és a technikai kapcsoló számot közvetlen adatkapcsolat útján
továbbítja a központi szerv részére.
(3)	A (2) bekezdés szerint továbbított arcképmásból a központi szerv arckép profilt képez és azt a
technikai kapcsoló számmal együtt nyilvántartásba veszi. A központi szerv az arckép profil és a
technikai kapcsoló szám nyilvántartásba vételét követően a részére továbbított arcképmást
haladéktalanul törli.
(4)	Ha az adatközlésre kötelezett szerv a természetes személy több arcképmását tartja nyilván, a (2)
és (3) bekezdés szerinti eljárást valamennyi arcképmás tekintetében le kell folytatni.
(5)	Ha az adatközlésre kötelezett szerv a természetes személyhez kapcsolódóan új arcképmást vesz
nyilvántartásba, a (2) bekezdés szerinti eljárást az új arcképmás nyilvántartásba vételétől számított
három napon belül lefolytatja.
4
(6)	Az adatközlésre kötelezett szerv értesíti a központi szervet azon arckép profil technikai kapcsoló
számáról, melyhez tartozóan az adott arckép profil képzésétől számítottan
a)	az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 15 év,
b)	az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 8 év,
c)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 20 év,
d)	az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben 10 év,
e)	az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben 15 év
eltelt, amennyiben az adatközlésre kötelezett szerv az adott személyhez tartozó újabb arckép
profilhoz rendelten technikai kapcsoló számot képzett.
(7)	A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott értesítése
alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból a korábbi arckép profilt, valamint az adatközlésre
kötelezett szerv az ezen arckép profilhoz kapcsolódóan általa nyilvántartott technikai kapcsoló
számot.
5.	§
(1)	Az adatközlésre kötelezett szerv által képzett technikai kapcsoló szám tartalmát és képzési
szabályát a központi szerv, valamint az igénybevételre jogosult szerv nem határozhatja meg.
(2)	A technikai kapcsoló számot kizárólag az adatközlésre kötelezett szerv, valamint a központi
szerv kezelheti, az kizárólag az adatigénylésre jogosult szerv kérelmére végzett arcképelemző
tevékenység keretében az igénybevételre jogosult szerv és az adatközlésre kötelezett szerv részére,
illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a
polgárt megillető tájékoztatással összefüggő feladatok ellátása érdekében az adatközlésre kötelezett
szerv részére továbbítható.
(3)	A technikai kapcsoló szám képzése kizárólag oly módon történhet, hogy abból ágazati azonosító
kód vagy egyéb személyazonosító adat ne legyen megismerhető.
(4)	A technikai kapcsoló szám képzése kizárólag egyedileg történhet.
(5)	A technikai kapcsoló szám nem lehet alkalmas adatkezelések összekapcsolására, illetve
általánosan használt azonosító kódként történő felhasználásra.
5.	A jogosultság nyilvántartás
6.	§
(1)	A jogosultság nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	az igénybevételre jogosult szerv
aa)	megnevezését,
ab)	levelezési címét,
ac)	telefonszámát,
ad)	telefaxszámát,
ae)	elektronikus levélcímét, valamint
af)	hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
b)	a hozzáférésre felhatalmazott személy
ba)	nevét,
bb)	személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
5
bc)	beosztását,
bd)	szervezeti egységét,
be)	hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és
időpontját,
bf)	egyedi azonosítóját.
(2)	A jogosultság nyilvántartás az arcképelemző rendszer kezelésére jogosultak tekintetében az
alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a központi szerv
aa)	megnevezését,
ab)	levelezési címét,
ac)	telefonszámát,
ad)	telefaxszámát,
ae)	elektronikus levélcímét, valamint
af)	hozzáférési jogosultsága típusát, keletkezésének és törlésének tényét, valamint időpontját;
b)	az arcképelemző rendszer használatával elemző tevékenységet folytató személy
ba)	nevét,
bb)	személyi azonosítóját, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait,
bc)	beosztását,
bd)	szervezeti egységét,
be)	hozzáférési jogosultsága terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét, valamint
időpontját,
bf)	hozzáférési jogosultságához rendelt felhasználói azonosítóját.
(3)	A központi szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a jogosultság törlésétől
számított húsz évig kezeli.
(4)	A jogosultság nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét megismerheti
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából
aa)	a központi szerv irányításáért felelős szerv,
ab)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),
b)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,
c)	törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a
nemzetbiztonsági szolgálatok.
7. §
(1)	Az arcképelemző tevékenység igénybevételéhez szükséges egyedi azonosítókat az
igénybevételre jogosult szerv a központi szervhez benyújtott kérelemben igényli.
(2)	Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 6. § (1) bekezdés a) pontjában,
valamint a 6. § (1) bekezdés b) pont ba)-be) alpontjában meghatározott adatokat.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról, így különösen a
hozzáférési felhatalmazás megszűnéséről az igénybevételre jogosult szerv - az adatváltozást követő
három munkanapon belül - értesíti a központi szervet.
8. §
6
A központi szerv az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc munkanapon
belül tájékoztatja az igénybevételre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi
azonosítóiról, valamint az arcképelemző tevékenység igénybevételéhez szükséges technikai
ismeretekről.
6.	Az igénybevételre jogosult szervek
9.	§
(1)	A 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jogosult az általa folytatott
büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a rendelkezésükre álló vagy általuk
rögzített arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a
terhelt személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében.
(2)	A 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból jogosult
a)	az általa folytatott büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség a feltételezett elkövetőről,
b)	a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatának
ellátása során,
c)	a terrorizmust elhárító szerv az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatainak ellátása
során
az általa kezelt arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe
venni az ismeretlen személy azonosítása érdekében.
(3)	A 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott célból jogosult a büntetés-végrehajtási intézet az
elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott személy jogszerűen kezelt vagy rögzített arcképmásának
felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni a büntetés-
végrehajtási intézetbe befogadni kívánt elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott személy
személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében.
(4)	A 3. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott célból jogosult a körözési eljárást folytató szerv
az általa kezelt arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe
venni a Körtv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosítása és az eltűnt
személyek felkutatása érdekében.
(5)	A 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott célból a közigazgatási szerv a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás során
jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi útiokmány-nyilvántartásban,
valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban kezelt, illetve az eljárás során a kérelmező által
rendelkezésre bocsátott arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét
igénybe venni a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése érdekében.
(6)	A 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célból jogosult
a)	a nemzetbiztonsági szolgálat titkos információgyűjtő tevékenységének,
b)	a törvényben meghatározott titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenység
folytatására feljogosított szervek titkos információgyűjtő és titkos adatszerző tevékenységének
támogatása során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző
tevékenységét igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása
érdekében.
7
(7)	A 3. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott célból a nemzetbiztonsági szolgálatok jogosultak
a nemzetbiztonsági ellenőrzés, valamint törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági, bűnmegelőzési ellenőrzési és az objektumok műveleti védelme céljából a rendelkezésére
álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni
személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.
(8)	A 3. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott célból jogosult
a)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kiemelten védett vezetők
tekintetében személyvédelmi feladatai ellátása során,
b)	a terrorizmust elhárító szerv a kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása során,
c)	az Országgyűlési Őrség a házelnök személyvédelme során
a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét
igénybe venni személyazonosság ellenőrzése és ismeretlen személy azonosítása érdekében.
(9)	A 3. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott célból jogosult
a)	az Alkotmányvédelmi Hivatal a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység
szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelme során,
b)	az Információs Hivatal az objektumai, valamint a kormányzati tevékenység szempontjából
fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelme során
c)	a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai
szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok
biztonsági védelme során
a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét
igénybe venni személyazonosság ellenőrzése, valamint ismeretlen személy azonosítása érdekében.
(10)	A 3. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott célból jogosult
a)	az Országgyűlési Őrség az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az
Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a belépési jogosultság ellenőrzése
során,
b)	a rendőrség a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek
(intézmények) és létesítmények, valamint a kiemelten fontosnak minősített rendőrségi épületek, az
ott folyó tevékenységek megfelelő szintű védelme, valamint a belépési jogosultság ellenőrzése
során
a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi szerv arcképelemző tevékenységét
igénybe venni személyazonosság ellenőrzése érdekében.
(11)	A 3. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott célból jogosult a központi szerv arcképelemző
tevékenységét igénybe venni a megkereső külföldi hatóság erre irányuló kérelme alapján
a)	a jogsegélyt teljesítő magyar szerv külföldi hatóság megkeresésében érkezett álló vagy mozgó
felvételeken, rajzokon szereplő feltételezett elkövetők,
b)	az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nemzetközi bűnügyi
együttműködés keretében a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül érkezett
álló vagy mozgó felvételeken, rajzokon szereplő feltételezett elkövetők,
c)	a terrorizmust elhárító szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a terrorizmust
elhárító szervhez közvetlenül érkezett álló vagy mozgó felvételeken, rajzokon szereplő személyek
személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében.
8
(12)	A 3. § (3) bekezdés j) pontjában meghatározott célból jogosult az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest azonosítása céljából
folytatott közigazgatási eljárás során a rendelkezésére álló arcképmás felhasználásával a központi
szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni ismeretlen személy azonosítása érdekében.
(13)	A 3. § (3) bekezdés k) pontjában meghatározott célból jogosult a Tanúvédelmi Szolgálat a
rendelkezésére álló vagy általuk rögzített arcképmás adat felhasználásával a központi szerv
arcképelemző tevékenységét igénybe venni
a)	a Tvdt.-ben meghatározott fenyegetett helyzetben lévő személy vagy érintett,
b)	a biztonsági kockázatot felmérő vizsgálat, illetve a különleges óvintézkedések előkészítése és
végrehajtása során felmerülő személy,
c)	nemzetközi együttműködés keretében a külföldi társszervtől közvetlenül a Tanúvédelmi
Szolgálathoz érkezett álló vagy mozgó felvételeken, rajzokon szereplő személy
személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében.
(14)	A 3. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott célból jogosult a rendőrség a határforgalom-
ellenőrzés során az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságának
megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét
igénybe venni.
(15)	A 3. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározott célból jogosult az idegenrendészeti hatóság
harmadik országbeli állampolgárnak minősülő személy személyazonosságának megállapítása,
valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.
(16)	A 3. § (3) bekezdés n) pontjában meghatározott célból jogosult a menekültügyi hatóság a
menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek személyazonosságának megállapítása,
valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.
(17)	A 3. § (3) bekezdés o) pontjában meghatározott célból jogosult az állampolgársági ügyekben
eljáró szerv a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárás során a kérelmező
személyazonosságának megállapítása, valamint ellenőrzése érdekében a központi szerv
arcképelemző tevékenységét igénybe venni.
III.	Fejezet
ADATOK TOVÁBBÍTÁSA AZ IGÉNYBEVÉTELRE JOGOSULT SZERV RÉSZÉRE
7.	Arcképelemző tevékenység igénylése a nyilvántartásból
10.	§
(1)	A központi szerv az e törvényben meghatározottak szerint az igénybevételre jogosult szerv
kérelmére arcképelemző tevékenységet végez.
(2)	Az igénybevételre jogosult szerv a központi szerv részére kizárólag az e törvényben
meghatározott célból továbbíthat arcképmást. Az igénybevételre jogosult szerv a központi szerv
részére csak olyan rendelkezésére álló arcképmást továbbíthat az arcképelemzői tevékenység
lefolytatása céljából, amelyet az igénybevételre jogosult szerv törvény alapján jogszerűen kezel.
9
(3)	A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon -
átadhatók és felhasználhatók.
8.	Ismeretlen személy azonosításának elemzői támogatása
11.	§
(1)	A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv által részére továbbított arcképmásból arckép
profilt képez. Amennyiben az átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, a központi
szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.
(2)	Az arckép profil képzését követően a központi szerv az igénybevételre jogosult szerv által
átadott arcképmásból képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép
profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal összehasonlítja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti összehasonlítást követően a központi szerv az összehasonlítás
eredményét kiértékeli.
(4)	A (3) bekezdés szerinti feladata ellátása során a központi szerv jogosult az arckép profilhoz
rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil
alapjául szolgáló arcképmást, valamint ahhoz tartozóan az arcképmás felvételezésének dátumát, az
arcképmáshoz tartozó személy születési évét és nemét igényelni közvetlen adatkapcsolat útján.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott kiértékelési tevékenység elvégzését követően a központi szerv
az (1) és (4) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat haladéktalanul törli.
(6)	A (3) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az
igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül
továbbítja a kiértékelés eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, a nyilvántartásban kezelt
technikai kapcsoló számot.
(7)	Az igénybevételre jogosult szerv által a (6) bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló szám
kizárólag az arcképelemző tevékenység igénybevételét megalapozó ügyben használható fel. A (6)
bekezdés alapján átvett technikai kapcsoló számot az igénybevételre jogosult szerv annak átvételét
követő második munkanapon köteles törölni.
(8)	A (3) bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén a központi szerv az
eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja.
9.	A személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása
12.	§
(1)	Az igénybevételre jogosult szerv a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyazonosító
adat közlésével az adatközlésre kötelezett szervtől - ha törvény alapján a természetes
személyazonosító adatok kezelésére jogosult - kérheti, hogy az adatközlésre kötelezett szerv a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a személyazonosság ellenőrzésével érintett polgár
arcképmásához tartozó technikai kapcsoló számot és a 13. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott ügyazonosító adatot a központi szerv részére továbbítsa.
10
(2)	A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az igénybevételre jogosult szerv
által részére átadott arcképmásból arckép profilt képez és erről értesíti az adatközlésre kötelezett
szervet. Amennyiben az átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, a központi szerv
ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.
(3)	Az adatközlésre kötelezett szerv a központi szerv értesítését követően haladéktalanul továbbítja
a központi szerv részére a személyazonosság ellenőrzésével érintett polgár arcképmásához tartozó
technikai kapcsoló számot.
(4)	A központi szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző rendszer igénybevételével
összehasonlítja a részére továbbított technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal.
(5)	A (4) bekezdés szerinti összehasonlítást követően a központi szerv az összehasonlítás
eredményét kiértékeli.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti feladata ellátása során a központi szerv jogosult az arckép profilhoz
rendelt technikai kapcsoló szám felhasználásával az adatközlésre kötelezett szervtől az arckép profil
alapjául szolgáló arcképmást, valamint ahhoz tartozóan az arcképmás felvételezésének dátumát, az
arcképmáshoz tartozó személy születési évét és nemét igényelni közvetlen adatkapcsolat útján.
(7)	Az (5) bekezdésben meghatározott kiértékelési tevékenység elvégzését követően a központi
szerv az (1) és (6) bekezdésben megjelölt, részére átadott adatokat haladéktalanul törli.
(8)	Az (5) bekezdés szerinti kiértékelő tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az
igénybevételre jogosult szerv részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül
átadja az arcképelemzői tevékenység eredményét.
(9)	Az (5) bekezdés szerinti kiértékelés eredménytelensége esetén a központi szerv az
eredménytelenség tényéről az igénybevételre jogosult szervet nyolc munkanapon belül tájékoztatja.
10.	Az arcképelemzői tevékenység igénybevételének általános követelményei
13.	§
(1)	A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet
akkor folytathat, ha
a)	az igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli az arcképelemzési tevékenység
igénybevételének a célját,
b)	az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat és
c)	az arcképelemzői tevékenység igénybevételét az igénybevételre jogosult szerv által írásban
felhatalmazott személy kezdeményezi.
(2)	A (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről,
hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett
változásról az igénybevételre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően -
haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(3)	A központi szerv az arcképelemzői tevékenység teljesítését megtagadja, illetve az
adattovábbítási eljárást megszünteti, ha tudomására jut, hogy az arcképelemzői tevékenység
igénybevétele az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek nem felel meg, vagy külön törvény
alapján az arra felhatalmazott a központi szerv részére olyan rendelkezést ír elő, amely a
11
kérelemben érintett adatok vonatkozásában a harmadik személy részére történő adatszolgáltatást
megtiltja vagy korlátozza.
(4)	A 11-12. §-ban meghatározott értesítési, illetve adattovábbítási feladatait a központi szerv,
valamint az igénybevételre jogosult szerv közvetlen adatkapcsolat útján látja el.
IV.	Fejezet
ADATVÉDELMI SZABÁLYOK
14.	§
A központi szerv a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának
ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró NAIH részére a nyilvántartásba való betekintést
biztosítj a.
11.	A polgár tájékoztatása
15.	§
(1)	A központi szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
törvény szerint a polgárt megillető tájékoztatással összefüggő feladatait az adatközlésre kötelezett
szerv igénybevételével látja el.
(2)	Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a
polgárt megillető tájékoztatás iránti kérelmet a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a
menekültügyi nyilvántartást, a központi útiokmány nyilvántartást vagy a Harmtv. 96. § és 99. §
szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szervhez kell benyújtani. A kérelemben
kifejezetten meg kell jelölni, hogy az a központi szerv általi adatkezelésre és adattovábbításra
vonatkozik.
(3)	A benyújtást követő öt napon belül a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a menekültügyi
nyilvántartást, a központi útiokmány nyilvántartást, valamint a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti
idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv megvizsgálja a kérelmet, és ha a kérelmezővel
összefüggésben technikai kapcsoló számot kezel, a kérelem benyújtásának tényéről a központi
szervet értesíti. Ezzel egyidejűleg megküldi a központi szerv részére a kérelmező általa kezelt
technikai kapcsoló számát.
(4)	A polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás teljesítése során az
adattovábbításra vonatkozó információk közlése a külön törvényben meghatározottak szerint
megtagadható, illetve korlátozható.
(5)	A polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
alapján megillető, személyes adatai kezeléséről szóló tájékoztatás teljesítése során a polgár az
adattovábbításra vonatkozó információkról a külön törvényben meghatározott szervek jelzése
alapján nem tájékoztatható.
(6)	A (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követően a központi szerv megvizsgálja, hogy az
értesítésben megjelölt technikai kapcsoló számmal összefüggésben fennállnak-e a (4) bekezdésben
felsorolt, az érintett polgár tájékoztatási jogainak korlátozását megalapozó indokok.
12
(7)	A tájékoztatás megtagadását írásban kell indokolni, annak megjelölésével, hogy a tájékoztatás
megtagadására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a polgárt a rendelkezésére álló
jogorvoslati lehetőségekről.
(8)	A központi szerv a kérelem benyújtásának tényéről szóló értesítés kézhezvételét követő 15
napon belül, a vizsgálat eredményének megfelelően, a polgár részére történő továbbítás céljából, a
technikai kapcsoló számmal összefüggő adattovábbításra vonatkozó, az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott adatokat, illetve a tájékoztatási
jog korlátozásának fennállása esetén a (6) bekezdésben foglaltakat - a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást, a menekültügyi nyilvántartást, a központi útiokmány nyilvántartást, valamint a
Harmtv. 96. § és 99. § szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv által meg nem
ismerhető módon - az értesítésnek megfelelően megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a
menekültügyi nyilvántartást, a központi útiokmány nyilvántartást, illetve a Harmtv. 96. § és 99. §
szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv részére.
(9)	A (8) bekezdés szerinti tájékoztatást a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a menekültügyi
nyilvántartást, a központi útiokmány nyilvántartást, valamint a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti
idegenrendészeti résznyilvántartásokat vezető szerv továbbítja a polgárnak az annak kézhezvételét
követő 10 napon belül.
(10)	Ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a menekültügyi nyilvántartást, a központi
útiokmány nyilvántartást, valamint a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti idegenrendészeti
résznyilvántartásokat vezető szerv a (3) bekezdés szerinti vizsgálata eredményeképpen azt állapítja
meg, hogy a kérelmezővel összefüggésben technikai kapcsoló számot nem kezel, úgy erről,
valamint a polgár tájékoztatásának jelen § szerinti szabályairól tájékoztatja a kérelmezőt.
12.	Adattovábbítási nyilvántartás
16.	§
(1)	A nyilvántartásból teljesített adatigénylésekről az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és
az adattovábbítás célját is.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartást a központi szerv vezeti. A központi szerv az
adattovábbításokat arckép profilok szerint rögzíti az adattovábbítási nyilvántartásban.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult a polgáron kívül
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a központi szerv irányításáért felelős szerv,
b)	a NAIH,
c)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,
d)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a
nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá
e)	a Tvdt.-ben meghatározott feladatok ellátása érdekében a Tanúvédelmi Szolgálat.
13
(4)	A központi szerv az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat az adattovábbítástól számított
húsz évig kezeli.
V.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13. Hatályba léptető rendelkezés
17.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-16. §, a 18-24. § és a 26-29. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más
törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvény 1. §-a és 43. §-a nem lép hatályba.
14.	Átmeneti rendelkezések
18.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a központi útiokmány-nyilvántartást vezető
szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban szereplő polgár általa kezelt személyazonosításra alkalmas okmányához
kapcsolódó arcképmás és aláírás adatát, valamint ahhoz rendelten az adatátadás során történő
azonosítás céljából a polgár természetes személyazonosító adatait automatikus adatátadás útján a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba
történő bejegyzés céljából átadja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatátadást követő 15 napon belül a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást vezető szerv az e törvényben meghatározottak szerint a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban kezelt arcképmáshoz rendelten technikai kapcsoló számot képez.
(3)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban
kezelt arcképmást és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az arckép profil létrehozása és az e
törvény szerinti nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek a (2) bekezdés szerinti eljárást
követő 30 napon belül továbbítja.
19.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a központi útiokmány-nyilvántartást vezető
szerv az e törvényben meghatározottak szerint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem
szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok általa kezelt arcképmásához rendelten
technikai kapcsoló számot képez.
14
(2) A központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv a központi útiokmány-nyilvántartásban kezelt
(1)	bekezdés szerinti arcképmást és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az arckép profil
létrehozása és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek az (1)
bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon belül továbbítja.
20.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a menekültügyi nyilvántartást vezető szerv
az e törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmáshoz
rendelten technikai kapcsoló számot képez.
(2)	A menekültügyi nyilvántartást vezető szerv a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmást
és az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az arckép profil létrehozása és az e törvény szerinti
nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek az (1) bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon
belül továbbítja.
21. §
(1)	Az e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a központi idegenrendészeti nyilvántartást
vezető szerv az e törvényben meghatározottak szerint a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak
a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti résznyilvántartásaiban kezelt arcképmáshoz rendelten technikai
kapcsoló számot képez.
(2)	A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv a központi idegenrendészeti
nyilvántartásnak a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti résznyilvántartásaiban kezelt arcképmást és az
ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot az arckép profil létrehozása és az e törvény szerinti
nyilvántartásba vétele céljából a központi szervnek az (1) bekezdés szerinti eljárást követő 30 napon
belül továbbítja.
15.	Felhatalmazó rendelkezések
22. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki a központi szervet.
(2)	Felhatalmazást kap a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szabályozásáért felelős miniszter,
hogy rendeletben szabályozza az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályait.
16.	Módosuló jogszabályok
23.	§
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
(a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„q) arcképmásához rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.”
15
(2)	Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a
rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a nyomozó
hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs
központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az
állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az
Országgyűlési Őrség és a rendőrség személy- és létesítményvédelmi feladatokat ellátó szerve
törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény
felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont],
továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról
szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos
Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői
szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett
meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a
befogadás során az elítélt személyazonosságának az ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett
meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)-h), l), m), n) ésp) pont] igénylésére jogosultak.”
(3)	Az Nytv. a következő 24/F. §-sal egészül ki:
„24/F. § (1) A központi szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és
nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint a 11. § (1) bekezdésének q)
pontjában meghatározott adatot átadja.
(2)	Az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben
meghatározott igénybevételre jogosult szervek - az e törvényben meghatározott feltételekkel - a 11.
§ (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat közlésével is igényelhetnek adatot a
nyilvántartásból.
(3)	A központi szerv - a 11. § (1) bekezdésének q) pontjában meghatározott adat alkalmazásával -
köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős
szervnek a polgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint a polgár nyilvántartásban
szereplő arcképmás adatának változásáról.”
(4)	Az Nytv. 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A központi szerv a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvény szerinti megillető tájékoztatás esetén, ha az a 24/F. § (2) bekezdés alapján történő
adattovábbításra vonatkozik, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
szóló törvénynek a polgár tájékoztatására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy a központi
szerv fogalma alatt e törvény szerinti központi szervet kell érteni.”
24.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. § (1) bekezdése a
következő l) ponttal egészül ki:
(A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:)
16
„l) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar
állampolgár arcképmásához rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző
rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.”
(2)	Az Utv. 24. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti
okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott adatait a központi
útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.”
(3)	Az Utv. a következő 27/A. §-sal egészül ki.
„27/A. § A központi adatkezelő szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil
létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem
szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár arcképmását, valamint a 24. § (1)
bekezdésének l) pontjában meghatározott adatot átadja.”
(4)	Az Utv. 27. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben
meghatározott igénybevételre jogosult szervek a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott
adat közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.
(10)	A központi adatkezelő szerv - a 24. § (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott adat
alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás
vezetéséért felelős szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal
rendelkező magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen
személy központi útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról.”
25. §
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 156. §-a a
következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (16)-(17) bekezdés szerinti helymeghatározási adatok
szolgáltatását a hálózatában, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által meghatározott
követelményrendszer szerint rendelkezésre álló helymeghatározási adatoknak a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat által előírt technikai szempontok szerinti továbbításával köteles teljesíteni.”
(2)	Az Eht. 188. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. Alapkiépítésű monitoring alrendszer: olyan, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által
meghatározott műszaki alapkövetelmények szerint Magyarország területén létesített és működtetett
rendszer, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezet előfizetői,
illetve felhasználói köréből tetszőlegesen kiválasztható, az előfizetők (felhasználók)
összlétszámának legalább 0,1-0,6%-át kitevő, 150 000 előfizetői létszám alatt 0,6%, de legalább 60,
150 000-1 000 000 előfizetői létszám között 0,3%, de legalább 900, 1 000 000 előfizetői létszám
felett 0,1%, de legalább 3000 (a teljes előfizetői körből egy előfizetőre számított átlagforgalom
17
legfeljebb kétszeresével forgalmazó) előfizető vagy felhasználó kommunikációjának egyidejű
ellenőrizhetőségét és azok kísérőadatainak késedelem nélküli, teljes körű, folyamatos, egyidejű
kiválasztását és kiadását a kilépési pontra.”
26. §
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
(a továbbiakban: Harmtv.) 96. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási
engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)
„k) az arcképmáshoz rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.”
(2)	A Harmtv. 99. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint
ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti
kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK
letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)
„l) az arcképmáshoz rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.”
(3)	A Harmtv. 106. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az idegenrendészeti hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és
nyilvántartásba vétele céljából a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá
tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot
átadja.
(6)	Az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben
meghatározott igénybevételre jogosult szervek - az e törvényben meghatározott feltételekkel - az
arcképmáshoz rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló
törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a
nyilvántartásból.
(7)	Az idegenrendészeti hatóság - az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott
technikai kapcsoló szám alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az
arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti
résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről,
valamint az arcképmás adat változásáról.”
27. §
(1)	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 83. § (1) bekezdése az
alábbi v) ponttal egészül ki:
18
(A menekültügyi nyilvántartás az e törvény hatálya alá tartozó személy következő adatait
tartalmazza:)
„v) az arcképmásához rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot.”
(2)	A Met. 87. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A menekültügyi hatóság az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és
nyilvántartásba vétele céljából a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek
arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot átadja.
(7)	Az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben
meghatározott igénybevételre jogosult szervek - az e törvényben meghatározott feltételekkel - az
arcképmáshoz rendelt, az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló
törvényben meghatározott technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot a
nyilvántartásból.
(8)	A menekültügyi hatóság - az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott
technikai kapcsoló szám alkalmazásával - köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az
arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek a menekültügyi nyilvántartásban kezelt
arcképmás adat nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról.”
28. §
(1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.). 8. §-a a következő (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(6) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) jogosult rendszer-rendszer
kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a
személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során egyedi ügyhöz kapcsolódóan
felhasználni. Az NBSZ az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli.”
(2)	A Körtv. 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv a törvényben meghatározott személy- és létesítménybiztosítási feladatainak
ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek
nyilvántartásából.”
(3)	A Körtv. 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az NBSZ a személyazonosítást elősegítő eszköz üzemeltetése során közvetlen hozzáféréssel
jogosult átvenni a 8. § (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat a körözött
személy tartózkodási helyének meghatározása érdekében.”
(4)	A Körtv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
19
„(3a) Ha az NBSZ a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során olyan
találatot észlel, amely olyan körözött személy azonosítását segíti elő, akinek az adatai közérdekből
nyilvánosak és a találat jelzése a 8. § (6) bekezdése szerinti egyedi ügy érdekeit nem sérti, a
rendszer értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet a találatról.”
(5)	A Körtv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A körözési eljárást lefolytató szerv jogosult az általa kezelt képmás adat felhasználásával a
8. § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosítása és az eltűnt személyek
felkutatása érdekében az arckép profil nyilvántartást kezelő szerv arcképelemző tevékenységét
igénybe venni.”
29. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 89. §-át megelőző alcím
címe és a 89. §-a helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:
,,Az elítélt személyazonosságának megállapítása
89. § (1) A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát ellenőrzi.
(2)	A bv. intézet az ellenőrzés során a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján
átveszi az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartásában kezelt adatait és azokat összeveti a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő
adatokkal.
(3)	Ha az átvett adatok tartalmaznak az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri
azonosító kódot, a bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében rögzíti az elítélt ujjnyomatát és
kezdeményezi a szakértői nyilvántartó szervnél a Bnytv. 82. § (5) bekezdés b) pontja szerinti
összehasonlítást. Az összehasonlítást elektronikus úton, az erre a célra szolgáló elektronikus
berendezés révén történő beolvasással kell elvégezni. Az ujj- és tenyérnyomat rögzítése az
összehasonlítás elvégzéséig tarthat.
(4)	A személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet az elítéltről képfelvételt
készíthet, amelyet jogosult az arcképelemző tevékenység igénybevétele céljából az arcképprofil
nyilvántartás részére megküldeni.
(5)	Ha a (2)-(4) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzés eredményeként az elítélt
személyazonosságával kapcsolatban kétség merült fel, a bv. intézet a személyazonosság ellenőrzése
céljából az elítélt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványában vagy
tartózkodásra jogosító okmányában, ezek hiányában a befogadás alapjául szolgáló iratokban
szereplő adatok alapján elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével adatot
igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-
nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokból.
(6)	Az (5) bekezdés alapján a bv. intézet az idegenrendészeti nyilvántartásokból az érintett
következő adatait veheti át:
a)	természetes személyazonosító adatait,
20
b)	állampolgárságára vonatkozó adatokat,
c)	arcképmását,
d)	aláírását, valamint
e)	a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító
okmánya okmányazonosítóját és az érvényességére vonatkozó adatokat.
(7)	Ha a (2)-(5) bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel, az érintett
személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint illetékes rendőri
szervet keresi meg.
(8)	A (2)-(3) és (5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a személyazonosság tisztázását
követően haladéktalanul törölni kell.”
21
INDOKOLÁS
az arckép elemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen
bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához
fűződő társadalmi érdek indokolttá teszi a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások
kiegészítését, különös tekintettel az olyan fokozott bizonyosságú azonosítást lehetővé tevő, egyedi
jellemzőkön alapuló adatokban rejlő lehetőség kihasználására, amelynek segítségével nagy
pontossággal állapítható meg egy adott személy személyazonossága.
Az okmányhamisítás új elkövetési alakzatai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege okán
szükséges a korszerű technológiák által biztosított pontos és gyors azonosítási lehetőségek, az ezt
lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználása jogi
alapjának megteremtése.
Az arcképmás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) meghatározása alapján személyes adatnak minősül, melyet
az Alkotmánybíróság több határozatban is kimondott, így a 36/2005. (X. 5.) AB határozat szerint „a
képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen hordozón rögzített felvétel személyes adatnak
minősül.” Mivel az arcképmás ezt a minőségét nem veszíti el az átalakítást követően sem, ezért az
arcképmásból képzett arckép profil is személyes adat.
A tervezett szabályozás körében az Infotv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező
adatkezelésről beszélhetünk. Az Infotv. 5. § (3) bekezdése alapján a kezelendő adatok fajtáit, az
adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint
az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény határozza meg.
A fentebb ismertetett érvek alapján, figyelembe véve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében
foglaltakat, a biometrikus arckép azonosítás törvényi szintű szabályozása indokolt.
A törvényjavaslat megfelel a személyes adatok védelméhez fűződő jogból fakadó alkotmányossági,
az ún. osztott információs rendszerek követelményének, amely alapján az ugyanazon érintettről egy
adatkezelő által kezelt személyes adatok köre csak a lehető legszükségesebb mértékre
korlátozódhat, és az nem eredményezheti azt, hogy az adatkezelő a személyiségprofil kialakítására
alkalmas adatok széles köréhez rendelkezzen hozzáféréssel. A nyilvántartások az adatkezelés
törvényben meghatározott céljainak keretei között, e célokra korlátozódóan kezelik az érintettek
személyes adatait.
A törvény hatályba lépését követően egy ún. ősfeltöltés történik annak érdekében, hogy a központi
szervnél rendelkezésre álljanak a törvényben meghatározott nyilvántartásokban kezelt arcképek.
Ennek érdekében a központi útiokmány-nyilvántartást és a közúti közlekedési nyilvántartást vezető
szerv a polgár általa kezelt arcképmását és természetes személyazonosító adatait a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást vezető szerv (a továbbiakban: SZL) részére átadja. Ezek olyan polgárok
arcképmásai, akik szerepelnek az SZL-ben. Az SZL ezekhez az arcképmásokhoz technikai kapcsoló
számot képez, és együtt átadja az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szervnek.
22
Az ősfeltöltés része továbbá olyan arcképmások feltöltése is, amelyek az SZL-ben nem szereplő, úti
okmánnyal rendelkező magyar állampolgároké. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
(a továbbiakban: Utv.) 5. § (1) bekezdése értelmében a magyar állampolgárok jogosultak útlevélre.
Az útlevél kiadásának nem feltétele az, hogy az érintett az SZL-ben szerepeljen. Ha az érintett
szerepel, akkor a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998.
(V. 22.) Korm. rendelet értelmében az adategyeztetés és megszemélyesítés az SZL adatai alapján
kell, hogy történjen. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 2013. március 1-jéig a polgár döntésére bízta, hogy
külföldre távozását követően kéri-e adatainak további kezelését, mint külföldön élő magyar
állampolgár vagy sem. Ettől az időponttól kezdődően az SZL kezeli az adataikat, azaz 2013 óta
célkitűzés, hogy az SZL-ben minden magyar állampolgár szerepeljen, függetlenül attól, hogy
külföldön vagy belföldön él. Ha a magyar állampolgár érvényességi idején belül cseréli le az
útlevelét, és névviselése sem változott, akkor SZL adatai nélkül lehet kiállítani az útlevelet. Kb.
40.000 ilyen útlevél van. A központi útiokmány-nyilvántartást vezető szerv tehát az SZL-ben nem
szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgárok általa kezelt arcképmásához rendelten
technikai kapcsoló számot képez, majd a központi szervnek továbbítja.
A menekültügyi nyilvántartást vezető szerv a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmáshoz,
a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv a központi idegenrendészeti
nyilvántartásnak a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti résznyilvántartásaiban kezelt arcképmáshoz
rendelten technikai kapcsoló számot képez, és ezeket továbbítják a központi szervnek.
A törvényjavaslatban taxatíve meg van határozva, hogy mely szervek milyen célból jogosultak az
arcképelemzői tevékenysége igénybevételére. A tárolt arckép profilokban történő keresés minden
esetben ügyhöz kötötten történhet. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére
arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha az igénybevételre jogosult szerv pontosan
megjelöli annak célját, az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat és azt
az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi.
Az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik esetben ismeretlen személy azonosítása,
a másik esetben a személyazonosság ellenőrzése történik.
Ismeretlen személyek azonosítása esetén az adatigénylésre jogosult szervektől (pl.: nyomozó
hatóság) érkező arcképmásból képzett arckép profilok kerülnek összehasonlításra az arckép profil
nyilvántartásban kezelt összes arckép profillal. A személyazonosság ellenőrzése esetén viszont az
az adott személyhez tartozó arcképmásból képzett arckép profil kerül összehasonlításra az arckép
profil nyilvántartásban a személyhez tartozó arckép profillal. Ha arckép profilt technikailag nem
lehet képezni, akkor erről az igénybevételre jogosult szerv azonnal értesítést kap.
Az első fázisában az arckép profilok informatikai rendszer általi összehasonlítása történik meg,
majd ennek eredményeként második fázisként az ún. kiértékelői tevékenység elvégzése következik.
A kiértékelő tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az igénybevételre jogosult szerv
részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül továbbítja a kiértékelés
eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, a nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló
számot.
A kiértékelés akkor tekinthető eredményesnek, ha a szoftveres összehasonlítás eredményeképpen
előálló kandidátusi lista és a bemeneti kép elemzői vizsgálata során az elemző meg tudja feleltetni a
bemeneti képet a kandidátusi lista egy vagy több elemével. Ekkor az ezekhez a képekhez tartozó
technikai kapcsoló számot átadja az adatigénylőnek. Ha sikertelen az elemzői megfeleltetés, mert az
23
elemzői vizsgálat nem valószínűsít egyezőséget, akkor mondható ki az, hogy eredménytelen volt a
kiértékelés, ekkor az adatigénylő nem kap technikai kapcsoló számot, illetőleg tájékoztatást kap az
eredménytelenség tényéről.
A kiértékelői tevékenység nem minősül különleges szakértelmet igénylő kérdésnek, és így ez a
tevékenység nem tekintendő szakértői tevékenységnek. A foglalkoztatott elemzők a
személyazonosság megállapításának magas szintű támogatása érdekében antropológiai ismeretekkel
is fognak rendelkezni.
Az adatszolgáltatás keretében a kiértékelési tevékenység elvégzését követően csak a releváns
arcképprofilhoz hozzárendelt kapcsolati kód átadása történik meg az adatigénylésre jogosult
részére. Az adatigénylésre jogosult az Integrált Portálalapú Lekérdező Rendszer felületén keresztül,
jogosultságának megfelelően, egy, az általa indított külön eljárás keretében kapja meg az SZL-ben
kezelt, az átadott kapcsolati kódhoz tartozó személyes adatokat.
Az adatszolgáltatás keretében a kapcsolati kód átadása az adatigénylésre jogosult részére
folyamatos, mindenre kiterjedő naplózás mellett, az adatvédelmi és adatbiztonsági elvárások
maximális betartásával történik. Az adatigénylésre jogosult szervek, valamint e szervek nevében
hozzáférésre felhatalmazott személyek egy külön nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban
kerülnek rögzítésre.
24
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Ezen rendelkezés összefoglalva tartalmazza mindazon fogalmakhoz, illetve jogintézményekhez
kapcsolódó értelmező rendelkezéseket, amelyeknek egyértelmű megfogalmazása e törvény
gyakorlati alkalmazása szempontjából elengedhetetlenül szükséges.
a 2. §-hoz
A törvény alapelvei a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog elsődlegességéből
indulnak ki és megfogalmazzák érvényesülésének alapvető feltételeit. Rögzítésre kerül, hogy csak a
központi szerv kezelheti az arckép profilok összességét, amely tevékenységet minden más
adatkezeléstől elkülönítetten, a törvényben meghatározott célból és kizárólag az igénybevételre
jogosult szerv részére végezheti.
a 3. §-hoz
A törvényjavaslat célja egy olyan arckép profilokat nyilvántartó rendszer törvényi feltételeinek
megteremtése, amely a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása
mellett támogatja az adatigénylésre jogosult szervek személyazonosításra irányuló tevékenységét.
A törvény által létrehozni és szabályozni kívánt rendszer olyan országos hatósági nyilvántartás,
amely a hatálya alá tartozó polgároknak kizárólag e törvényben meghatározott arckép profil adatait,
illetve az azokhoz rendelt technikai kapcsoló számokat tartalmazza.
A nyilvántartás az adatkezelők által adatelemzési céllal átadott arcképmás adatokból képzett arckép
profilokat tartalmazó hatósági nyilvántartásból, valamint az arckép profil nyilvántartás használatára
jogosultak nyilvántartásából áll.
a 4-5. §-hoz
A nyilvántartásban kezelt adatok köre: arckép profilok, illetve az azokhoz rendelt technikai
kapcsoló számok. A nyilvántartás vezetése a központi szerv feladatát képezi, mely szerv az
adatközlésre kötelezett szerv értesítése alapján gondoskodik az egyes nyilvántartási elemek
bejegyzéséről, valamint törléséről. A technikai kapcsoló szám képzése úgy történik, hogy abból
semmilyen ágazati azonosító kód vagy egyéb személyazonosító adat nem nyerhető vissza. Minden
technikai kapcsoló szám egyedi, nem általánosan használt, ezért nem alkalmas adatkezelések
összekapcsolására.
a 6-8. §-hoz
A rendelkezés az arckép profil nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelendő
adatok körét tartalmazza. Ezen nyilvántartás létrehozásának célja az, hogy a központi szerv által
végzett arcképelemző tevékenység esetében az adatkezelési cél és az adatkezelési jogosultság
ellenőrizhető és dokumentálható legyen. Ezen cél megvalósulását szolgálja e §-ban felsorolt szervek
részére meghatározott célokból biztosított azon lehetőség, mely szerint jogosultak átvenni az
arcképelemző rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét.
25
Továbbá az arcképelemző tevékenység igénybevételéhez szükséges egyedi azonosítók igénylésére
szolgáló kérelem adattartalmával és benyújtásával kapcsolatos részletszabályokat tartalmazza.
a 9. §-hoz
Az adatigénylésre jogosult szervek felsorolását tartalmazza a törvény 3. §-ában megjelölt
adatkezelési célokkal összhangban. Adatigénylésre jogosult szervek: nyomozó hatóság, az
ügyészség, a büntetés-végrehajtási intézet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, a törvényben meghatározott titkos információgyűjtő,
valamint titkos adatszerző tevékenység folytatására feljogosított szervek, a körözési eljárást folytató
szerv, a közigazgatási szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság és az
Országgyűlési Őrség.
a 10-12. §-hoz
E rendelkezések az arckép profil nyilvántartásból történő adatigénylés részletszabályait
tartalmazzák. Az arcképelemzői tevékenység két fő típusa különböztethető meg: egyrészről az
arcképprofil-nyilvántartásban kezelt arckép profil adatok kerülnek összehasonlításra az
adatigénylőktől érkező arcképmás adatból képzett arckép profillal. A másik esetben az
okmányigénylések során keletkezett, adott személyhez tartozó arcképmás adatból képzett arckép
profil összehasonlítása történik meg a személyhez tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt
arckép profilokkal. A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai célra - személyazonosításra
alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
A kiértékelő tevékenység eredményessége esetén a központi szerv az adatigénylésre jogosult szerv
részére az igény beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül átadja a kiértékelés
eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, a nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló
számot. A kiértékelés eredménytelensége esetén a központi szerv az eredménytelenség tényéről az
adatigénylőt nyolc munkanapon belül tájékoztatja.
a 13-14. §-hoz
Ezen §-ok a nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbítás általános követelményeit
állapítják meg. A hatályos adatvédelmi szabályozással összhangban írja elő a törvényjavaslat azt,
hogy az adatigénylésre jogosult kérelmére adat akkor továbbítható, ha az adatigénylő pontosan
megjelöli az adatigénylés célját, valamint e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen
hozzáféréssel kizárólag az adatigénylésre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy
rendelkezik. A központi szerv köteles megtagadni az adatigénylés teljesítését, illetve az
adattovábbítási eljárást megszünteti, ha tudomására jut, hogy az adatigénylés a törvényben
meghatározott feltételnek nem felel meg.
Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében az arckép profil nyilvántartásba, valamint a
jogosultság nyilvántartásba a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekinthet be.
a 15-16. §-hoz
Az „Adatvédelmi szabályok” megnevezésű fejezet két címe a polgár tájékoztatásával és az
adattovábbítási nyilvántartással kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A központi szerv
meghatározott esetekben a polgárt az információs önrendelkezési jogról és az
26
információszabadságról szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására
vonatkozó tájékoztatását mellőzi.
A nyilvántartásból teljesített adatigénylésekről az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvényben meghatározott adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
Az adattovábbítási nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és
az adattovábbítás célját is. Az adattovábbítási nyilvántartást a központi szerv vezeti. A szolgáltatott
adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét. A törvényjavaslat alapján az érintett
polgáron kívül az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre az alábbi szervek jogosultak: a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, bűncselekmény gyanúja esetén az eljárásra
hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság és az ügyész, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok.
a 17. §-hoz
A rendelkezés a törvény hatálybalépését állapítja meg. A (3) bekezdésben azért szükséges a
bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény és azzal összefüggésben más
törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 1. és 43. §-ának hatályba nem lépéséről rendelkezni,
mert a fenti törvényjavaslat is 2016. január 1-jei hatállyal módosítaná az Nytv. 4. § (1) bekezdését,
valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 89. §-át.
a 18-21. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés az arckép profil nyilvántartás kezdeti adatfeltöltését biztosítja. E szerint a
törvény hatálybalépését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséért felelős szerv a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt arcképmást technikai kapcsoló számmal látja el, és
azt, valamint az ahhoz tartozó arcképmást az arckép profil létrehozása és nyilvántartásba vétele
céljából az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek automatikus adatátadás útján
átadja, illetve a központi útiokmány-nyilvántartást, a közúti közlekedési nyilvántartást, a
menekültügyi nyilvántartás és a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv a polgár
általa kezelt személyazonosításra alkalmas okmányához kapcsolódó arcképmás és aláírás adatát
automatikus adatátadás útján a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére átadja. A
rendelkezések biztosítják az arckép profil nyilvántartás hatálya alá tartozó adatok teljes körűségét.
a 22. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.
a 23. §-hoz
A büntetés-végrehajtási intézetekben a befogadás során az elítéltek személyazonosításával
kapcsolatos eljárás során, ha a bűnügyi nyilvántartási adatok, illetve az ujjnyomat összehasonlítása
során kétség merül fel a befogadni kívánt személy személyazonosságával kapcsolatban, akkor a
büntetés-végrehajtási intézetnek lehetősége nyílik arra, hogy a különböző, a személyazonosítást
lehetővé tevő állami nyilvántartásokból történő adatlekérdezés révén az érintett kétséges
személyazonosságát tisztázni tudja. A megfelelő adatkezelési szabályozás kialakítása érdekében e §
módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
27
törvényt (a továbbiakban: Nytv.) és megjeleníti abban a büntetés-végrehajtási intézetek
adathozzáférési jogosultságát, illetve pontosan meghatározza a nyilvántartásból átvehető személyes
adatok körét.
Az Nytv. további módosításai megteremtik annak a jogalapját, hogy a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást vezető szerv az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása és
nyilvántartásba vétele céljából a polgár arcképmását, valamint arcképmásához rendelt, az
arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott
technikai kapcsoló számot átadja. Az SZL ezt az adatszolgáltatást haladéktalanul köteles teljesíteni
az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek, ha a polgár új arcképmás adatát
nyilvántartásba veszi. A technikai kapcsoló szám közlésével lesz lehetőségük az arcképelemzési
nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre
jogosult szerveknek arra, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhessenek.
a 24. §-hoz
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításának célja, hogy megteremtse a
jogalapját az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvény
rendelkezései alkalmazásának. Eszerint az útiokmány-nyilvántartásban a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgár
arcképmásához rendelt, az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló
törvényben meghatározott technikai kapcsoló számot a központi adatkezelő szerv kezelheti. E szerv
köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil nyilvántartás vezetéséért felelős
szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező
magyar állampolgár arcképmás adatának nyilvántartásba vételéről, valamint ezen személy
útiokmány-nyilvántartásban szereplő arcképmás adatának változásáról. Továbbá a technikai
kapcsoló számot és a magyar állampolgár arcképmását az arckép profil nyilvántartás részére arckép
profil létrehozása és nyilvántartásba vétele céljából átadhatja. Az arcképelemzési nyilvántartásról és
az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott igénybevételre jogosult szervek a
fenti technikai kapcsoló szám közlésével is igényelhetnek adatot az útiokmány-nyilvántartásból.
a 25. §-hoz
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának célja, hogy a titkos
információgyűjtéshez nélkülözhetetlen monitoring és adatszolgáltatási funkciókat ellátó, a
hírközlési szolgáltatók által a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) igényei
alapján biztosított alrendszerek kizárólag Magyarország területén kerüljenek működtetésre, továbbá,
hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a hálózatában a helymeghatározási adatokat az NBSZ
által meghatározottak szerint biztosítsa.
a 26-27. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a
továbbiakban: Harmtv.) és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításának célja,
hogy megteremtse a jogalapját az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről
szóló törvény rendelkezései alkalmazásának. Ennek megfelelően az idegenrendészeti hatóság
kezeli, valamint a menekültügyi nyilvántartás tartalmazza az arcképmáshoz rendelt, az
arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott
technikai kapcsoló számot. Továbbá az arckép profil nyilvántartás részére arckép profil létrehozása
és nyilvántartásba vétele céljából az idegenrendészeti hatóság a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti
28
résznyilvántartások hatálya alá tartozó, a menekültügyi hatóság menekültügyi nyilvántartás hatálya
alá tartozó személyek arcképmását, valamint az arcképmáshoz rendelt technikai kapcsoló számot
átadja. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben
meghatározott igénybevételre jogosult szervek az arcképmáshoz rendelt, az arcképelemzési
nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló
szám közlésével is igényelhetnek adatot a nyilvántartásból.
Az idegenrendészeti hatóság a Harmtv. 96. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó
személyek, valamint a menekültügyi hatóság a menekültügyi nyilvántartásban kezelt arcképmás
adat nyilvántartásba vételéről, valamint az arcképmás adat változásáról az arcképelemzési
nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározott technikai kapcsoló
szám alkalmazásával köteles haladéktalanul adatszolgáltatást teljesíteni az arckép profil
nyilvántartás vezetéséért felelős szervnek.
a 28. §-hoz
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvényben szükséges megjeleníteni, hogy az NBSZ az általa a külső
engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtő tevékenységéhez kapcsolódóan működtetett
arcképelemző informatikai rendszert körözött személy azonosítására, valamint az arcképmás
felismerésének időpontjában aktuális tartózkodási helyének meghatározása érdekében is
használhatja. A rendszer hatékony működése érdekében az NBSZ részére közvetlen adathozzáférést
kell biztosítani a körözési nyilvántartáshoz az arckép profilok felhasználása érdekében.
Az NBSZ által telepített, személyazonosítást elősegítő rendszer nemcsak a titkos információgyűjtés
során alkalmazható, hanem a körözési eljárás elősegítése érdekében is. Ennek keretében a
rendszerbe feltöltésre kerülnének a körözési nyilvántartásban szereplő megfelelő minőségű
arcképmásokból képzett arckép profilok, amely profilok, valamint a hozzárendelt technikai
kapcsoló jelek alapján a tényleges azonosítást a megrendelő szerv végezné el. Találat esetén az
NBSZ - ha az egyedi ügy érdekeit nem sérti - automatikusan értesítené a körözési eljárást
lefolytató szervet. Ez azt is jelenti, hogy a rendszer a titkos információgyűjtéssel ellentétben nem
egyedi megkeresések alapján, hanem a körözési nyilvántartásból képzett arckép profilokkal
folyamatosan vetné össze a rendszerben keletkező adatokat azzal, hogy személyes adatként
kizárólag a technikai kapcsoló számmal ellátott arcképmás kerül kezelésre.
a 29. §-hoz
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) módosítása alapján -
ellentétben a Bv. tv. hatályos 89. § (1) bekezdésével - minden befogadott elítélt esetén el kell
végezni egyrészt a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek
nyilvántartásában kezelt adatokkal való összevetést, másrészt az ujjnyomat révén történő
személyazonosítást. Az utóbbi elvégzése érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekben olyan
elektronikus berendezések rendszerbe állítására van szükség, amelyek segítségével elektronikus
úton, csekély idő alatt lehetőség nyílik az érintett ujjnyomatának a Bűnügyi Szakértői és
Kutatóintézet által vezetett bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt
daktiloszkópiai adatokkal való összehasonlítására.
A rendszer automatikusan jelzi az egyezést. Ez biztos módszert kínál arra, hogy minden elítélt
esetében gyors és költséghatékony módon lehessen meggyőződni arról, hogy az a személy kezdi el
29
a büntetés letöltését, akivel szemben a bíróság erről határozott. A személyazonosságának
megállapítása érdekében a büntetés-végrehajtási intézet továbbá az arcképprofil nyilvántartás
részére jogosult megküldeni az elítéltről készített fényképet az arcképelemző tevékenység
igénybevétele céljából. Ha az előző összehasonlítások nem voltak eredményesek, akkor a
törvényjavaslat további lehetőségeket biztosít a büntetés-végrehajtás részére annak érdekében, hogy
a különböző, a személyazonosítást lehetővé tevő állami nyilvántartásokból történő adatlekérdezés
révén az érintett kétséges személyazonosságát tisztázni tudja.
Ha a nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetés sem hozott eredményt, végső esetben a
büntetés-végrehajtási intézet az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a székhelye
szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.