﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6625. számú
törvényjavaslat
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további
törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. október
1
2015. évi.......törvény
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további
törvények módosításáról
1. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
1.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az
eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő
megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg
nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is,
hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél
jelentkezhet.”
2.	§
A Szabs. tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével
kezdődik.
(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az
eljárás alá vont személy vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltás intézkedést
megelőzően - a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál
leadta.”
3.	§
A Szabs. tv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása
próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye
tárgyi súlyára figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása
nélkül is elérhető.
(2)	A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell
meghatározni.
(3)	A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben,
2
a)	akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési
elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,
b)	aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás
felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(4)	Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra,
és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan
telik.
(5)	A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha
a)	a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a (3)
bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b)	a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó
szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki.
(6)	A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az (5)
bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az (5) bekezdés b) pontja szerinti
esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el.
(7)	A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a
próbaidő leteltének napját követően a 21. § (2) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe
venni.
(8)	A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának
felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a
fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és - ha a fiatalkorú
megelőző pártfogás alatt áll - a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.
(9)	A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás
büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az (5) bekezdés alapján az elzárás
foganatosítása szükséges.”
4.	§
A Szabs. tv. 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának
megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a
szabálysértési költség viselésének tárgyában.”
5.	§
(1)	A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a)	a szándékosság és a gondatlanság,
b)	a kísérlet,
c)	a társtettes és a közvetett tettes,
d)	a felbujtó és a bűnsegéd,
e)	a hozzátartozó,
f)	a csoportos elkövetés,
g)	a nagy nyilvánosság fogalmára,
h)	a büntethetőséget kizáró okokra,
i)	a magánindítványra, valamint
j) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § Lopás, Btk. 371. §
Rongálás, Btk. 372. § Sikkasztás, Btk. 373. § Csalás, Btk. 376. § Hűtlen kezelés, Btk. 378. §
3
Jogtalan elsajátítás és a Btk. 379. § Orgazdaság tényállásoknak megfelelő szabálysértési
tényállásokra
a Btk. által - az a)-d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró
részben, valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a
szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.”
(2) A Szabs. tv. 29. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„e) nyilvános rendezvény a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény,
továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett látogatható.”
6. §
A Szabs. tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a
szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének
elmulasztása miatt - ha e törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye. A
jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.
(2)	Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének
hiányában
a)	a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen
kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen
panasznak,
b)	a bíróság végzése ellen fellebbezésnek
van helye.
(3)	Jogorvoslati kérelem benyújtására - ha e törvény kivételt nem tesz - az jogosult, akire
nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.
(4)	A jogorvoslati határidő - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a közléstől, az
intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.
(5)	A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten
azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy
a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az
ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy
végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a
szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon
belül értesíti.”
7. §
A Szabs. tv. 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon
belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt
elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül
tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs
helye.”
4
8. §
A Szabs. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy
illetékessége, az ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel -
haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy
bírósághoz.”
9.	§
A Szabs. tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában
törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott
nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.
(2)	Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás
alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.
(3)	Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által
meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.
(4)	Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül
kapcsolatot tarthat.”
10.	§
A Szabs. tv. 55. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy,
tanú vesz vagy vett részt.”
11. §
A Szabs. tv. a következő 43/A. alcímmel egészül ki:
„43/A. Megkeresések
56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben
elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a
szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet
meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre bocsátása
érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt
állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem
rendelkezik - köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát
közölni.
(2)	A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a
közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési
eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami
és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó és civil szervezetet
kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetve iratok rendelkezésre
5
bocsátása érdekében, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos
határidőt állapíthat meg.
(3)	Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan
személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához
elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok
körét meg kell jelölni.
(4)	Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely
a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5)	Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a
megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.
(6)	Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a
megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további
eljárási cselekmény nem végezhető.”
12.	§
A Szabs. tv. 57. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a
szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy
bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak
lényeges korlátozásával szerzett meg.”
13.	§
A Szabs. tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható. Tanúként az hallgatható meg, akinek a
bizonyítandó tényről tudomása lehet.”
14.	§
A Szabs. tv. 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, idézés esetén azzal
a felhívással, hogy a törvényes képviselő a megjelenéséről gondoskodjék.”
15.	§
A Szabs. tv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a
kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a
szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve
ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető; e
döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
16.	§
A Szabs. tv. 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„(6) Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában
kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos
érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a
lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125-126. §-ban foglalt bírósági
eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás
alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal
előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki. A másik szakfordító kirendelése
tárgyában hozott határozat, illetve végzés ellen - annak tartalmától függetlenül - nincs helye
jogorvoslatnak.”
17.	§
A Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő,
egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható.
Az így elrendelt körözést legkésőbb az ügy érdemi lezárásakor vissza kell vonni.”
18.	§
A Szabs. tv. a következő 57/B. alcímmel egészül ki:
„57/B. A felismerésre bemutatás
70/B. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság
felismerésre bemutatást tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. Az
eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy
tárgyat kell bemutatni. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak - ha más lehetőség
nem áll rendelkezésre - felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más
adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.
(2)	A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, meg kell hallgatni arról,
hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata
van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.
(3)	Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert,
továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú - így
különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű -
személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a
kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak
a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.
(4)	A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell
végezni.
(5)	Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a
felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi
adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.
(6)	A felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(7)	A felismerésre bemutatás lefolytatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá -
amennyiben erre lehetőség van - a jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvevővel is
rögzíthető.”
7
19.	§
A Szabs. tv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az elkövetőnek, aki a
szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás
vagy a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni
bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási
intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg.”
20.	§
A Szabs. tv. 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feladatának teljesítése során azt a
dolgot, amely e törvény alapján általa lefoglalható, a szabálysértési vagy előkészítő eljárás
lefolytatására jogosult hatóságnak történő átadásáig átvételi elismervény ellenében
ideiglenesen elveheti.”
21.	§
(1)	A Szabs. tv. 77. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés
lép:
„77. § (1) A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság az
e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének
megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen”
(2)	A Szabs. tv. 77. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek
teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal
sújthatja különösen)
„i) az e törvény rendelkezései szerint az előkészítő eljárást lefolytató szerv, szabálysértési
hatóság illetve a bíróság által megkeresett szervet vagy személyt, ha a megkeresés
teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.”
22.	§
A Szabs. tv. 80. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az
előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy)
„g) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik, illetve
az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési eljárási illeték megfizetésére
felhívás ellenére nem került sor,
h) a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott
nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül.”
8
23.	§
A Szabs. tv. 83. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(A szabálysértési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha)
„k) a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik és az
már nem pótolható, illetve az illetékekről szóló törvényben meghatározott szabálysértési
eljárási illeték megfizetésére felhívás ellenére nem került sor,
l) megállapítható, hogy e törvény rendelkezései szerint a feljelentés elutasításának lett volna
helye.”
24.	§
A Szabs. tv. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen nincs helye
jogorvoslatnak.”
25.	§
A Szabs. tv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tanú, a szakértő meghallgatásának, illetve a szemlének a helyéről és időpontjáról az
eljárás alá vont személyt és a sértettet értesíteni kell. A szemle helyéről és időpontjáról szóló
értesítés kivételesen mellőzhető, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az a szemle
eredményességét veszélyeztetné.”
26.	§
A Szabs. tv. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy részére a határozatot és a
bíróság végzését hirdetményi úton is lehet kézbesíteni. Hirdetményi kézbesítés esetén a
hirdetmény tartalmazza az ügy számát és tárgyát, az eljárás alá vont személy nevét és utolsó
ismert lakcímét, a kifüggesztés napját, továbbá, hogy a címzett az iratot melyik szabálysértési
hatóságnál vagy bíróságnál veheti át.”
27.	§
A Szabs. tv. 92. § (3) bekezdése helyébe a következők rendelkezés lép:
„(3) Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az eljárás alá
vont személy a magyar nyelvet nem ismeri, hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos.”
28.	§
(1)	A Szabs. tv. 97. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„(3) A kijavítás tényét, illetve a kiegészítésről szóló határozatot azzal kell közölni, akivel az
eredeti határozatot közölték, illetve akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést
tartalmaz.”
(2) A Szabs. tv. 97. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kijavítás a határozat rendelkező részét érinti - ha e törvény a kijavított határozat
ellen jogorvoslatot enged -, a szabálysértési hatóság határozata ellen a kijavítással érintett
rész vonatkozásában panasznak, a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
(5)	A határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon túl nincs helye a hivatalból
történő kiegészítésnek. Akinek kiegészítésre okot adó mulasztás törvényben meghatározott
jogát vagy jogos érdekét sérti, a jogsérelemről való tudomásszerzésétől számított három
hónapon belül kérheti a határozat kiegészítését. A jogerőre emelkedésétől számított hat
hónapon túl a határozat kiegészítésének nincs helye.
(6)	A kiegészítést elrendelő határozat vagy végzés elleni jogorvoslatra a kiegészített határozat
vagy végzés elleni jogorvoslati szabályokat kell alkalmazni.”
29.	§
A Szabs. tv. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak három napon belül helyt
ad és a sérelmezett határozatát visszavonja vagy módosítja, továbbá a sérelmezett helyzet
megszüntetése érdekében szükséges intézkedést megteszi. Döntéséről a panaszt tevőt, továbbá
a határozat visszavonása vagy módosítása esetén azokat értesíti, akikkel a panasz alapjául
szolgáló határozatot közölte. A változatlan tartalommal ismételten benyújtott panasz alapján
visszavonásnak, illetve módosításnak nincs helye.”
30.	§
(1)	A Szabs. tv. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a tárgyalásra idézi
a)	az eljárás alá vont személyt, ha
aa)	a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy
ab)	a bíróság az eljárás alá vont személy jelenlétét egyéb okból szükségesnek tartja, vagy
b)	az eljárás alá vont személy képviselőjét, ha a bíróság megítélése szerint az a) pont ab)
alpontja szerinti esetben a tárgyalás ilyen módon is megtartható.”
(2)	A Szabs. tv. 110. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bíróság az eljárás alá vont személyt
értesíti.”
(3)	A Szabs. tv. 110. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (3) bekezdés b) pontja szerint idézett képviselő jelenlétének hiánya csak abban az
esetben akadálya a tárgyalás megtartásának, ha a tárgyaláson az eljárás alá vont személy sem
jelenik meg, így a kifogás tárgyában megalapozott döntés nem hozható.”
10
31.	§
(1)	A Szabs. tv. 127. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság szabálysértési elzárásra történő átváltoztató döntése ellen perújításnak van
helye, ha az jogszabályt sért.”
(2)	A Szabs. tv. 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eset kivételével nincs helye perújításnak, ha
a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.”
32.	§
A Szabs. tv. 128. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő)
„d) az ügyész, a 127. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben.”
33.	§
(1)	A Szabs. tv. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a perújítási kérelmet megalapozottnak találja, a perújítást elrendeli,
egyidejűleg az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti, illetve
félbeszakíthatja.”
(2)	A Szabs. tv. 130. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság tárgyalást tart, ha az a tényállás tisztázása érdekében szükséges, vagy azt az
elkövető kéri. Az elkövető a perújításról való tudomásszerzést követő nyolc napon belül
kérheti a tárgyalás tartását.”
34.	§
A Szabs. tv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a perújítás elrendelését követően az ügyben tárgyalást tűz, az eljárásra a
szabálysértési tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket a perújítás jellegéből folyó értelemszerű
eltérésekkel kell alkalmazni.”
35.	§
A Szabs. tv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítási kérelem alapos, az alapügyben hozott végzést
egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új végzést hoz, ha pedig a perújítási kérelmet
alaptalannak találja, azt végzéssel elutasítja.”
11
36.	§
A Szabs. tv. 133/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az elkövetőnek nem jár kártalanítás, ha a bíróság a szabálysértési eljárást a 127. § (1)
bekezdés e) pontja szerinti perújítás folytán a 83. § (1) bekezdés a) pontja szerint szünteti meg
és az elkövető büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, továbbá ha a szabálysértési
büntetés a Btk. alapján beszámítható.”
37.	§
A Szabs. tv. 133/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság, szabálysértési
hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést hozó helyszíni
bírságot kiszabó szerv, továbbá a 141. § (13) bekezdés e) pontja alapján az alapügyben hozott
határozatot hatályon kívül helyező bíróság rendeli el, amely ellen nincs helye
jogorvoslatnak.”
38.	§
(1)	A Szabs. tv. 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött
kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben elrendelt szabálysértési
elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek
hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”
(2)	A Szabs. tv. 139. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az elkövető a felhívásban megjelölt határnapon a szabálysértési elzárás büntetés,
valamint a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű
munka helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében a büntetés-végrehajtási
intézetben nem jelent meg és az elővezetése sem vezetett eredményre, a szabálysértési
hatóság az elkövető kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítása céljából
körözését rendeli el. A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözés
elrendeléséről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
39.	§
(1)	A Szabs. tv. 141. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az
okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell
megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség
befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(2)	Az általános szabálysértési hatóság által kiszabott helyszíni bírság, valamint pénzbírság
végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye
szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”
12
(2)	A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok
ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott pénzbírság, valamint
helyszíni bírság végrehajtásáról a szabálysértési jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az
egyes feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv
gondoskodik.
(2b) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott pénzbírság, valamint helyszíni
bírság végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.
(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtásáról
azon szerv gondoskodik, amelyik
a)	az elkövető lakóhelye,
b)	tartózkodási helye,
c)	a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye,
valamint
d)	a felderítés helye
szerint illetékes.”
(3)	A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2d)-(2g) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) Ha a pénzbírság vagy a helyszíni bírság végrehajtására az általános szabálysértési
hatóság rendelkezik feladat- és hatáskörrel, azok befizetésének ellenőrzésére az általános
rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében az általános szabálysértési
hatóság elektronikus hozzáférést biztosít a beszedési számláinak kivonatához az általános
rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére.
(2f) Az általános szabálysértési hatóság az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv
központi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a 157. §
(3a) bekezdése szerinti adatkörből rendelkezésére álló adatokat továbbítja. Az általános
rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a (2g) bekezdés szerinti feladatok ellátását
követően ezeket az adatokat törli.
(2g) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a (2d) bekezdésben
meghatározott feladat ellátása során összeveti a feladatellátásával összefüggésben
rendelkezésre álló adatokat, és az összevetés eredményeképpen elvégzi a 153. § (3) bekezdés
h)	pontja szerinti feladatokat.”
40. §
A Szabs. tv. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság - gépjárművezető
távollétében kiszabott helyszíni bírság kivételével - közérdekű munkával történő megváltása
érdekében az elkövető - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a pénzbírság, helyszíni
bírság befizetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő harmadik munkanapig
13
személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés
helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél. A határidőben történő személyes
jelentkezés elmulasztása esetén a meg nem fizetett pénzbírságot, helyszíni bírságot - a 141. §
(17)	bekezdés kivételével - szabálysértési elzárásra kell átváltoztatni.
(2)	A pénzbírságot vagy helyszíni bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani, ha az
eljárás alá vont személy
a)	a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben
meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül,
b)	a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő.
(3)	A meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka
végrehajtásában az állami foglalkoztatási szerv működik közre. A meg nem fizetett
pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg
nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Az
állami foglalkoztatási szerv, illetve a kijelölt munkahely a 144. § (5), (7)-(11), (14), (16) és
(18)	bekezdésekben foglaltak szerint köteles az elkövető részére közérdekű munkát - a
nyilvántartása alapján - felajánlani, illetve az elkövetőt foglalkoztatni.
(4)	A meg nem fizetett pénzbírság, vagy helyszíni bírság helyébe lépő közérdekű munka
tartama eltérhet a közérdekű munka tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól, azonban
a végrehajtás időpontjára és időtartamára a 144. § (12)-(13) és (15) bekezdése az irányadó.
(5)	Az elkövető végrehajtás során tanúsított 144. § (17) bekezdésben foglalt mulasztása esetén
az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a fennmaradó pénzbírság vagy
helyszíni bírság összegét elzárásra változtatja át azzal, hogy a pénzbírság, illetve helyszíni
bírság összegének számításakor egy óra ledolgozott közérdekű munka nyolcszáz forintnak
felel meg.
(7)	A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltása
esetén az elkövető saját költségén, a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított
tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt az illetékes állami
foglalkoztatási szervnél bemutatni.”
41.	§
A Szabs. tv. 106. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. A közérdekű munka végrehajtása
144. § (1) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott közérdekű munka
végrehajtásáról az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye
szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.
(2)	A szabálysértési hatóság jogkörében eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes feladatok
ellátására létrehozott rendőri szerv szabálysértési hatósága által kiszabott közérdekű munka
végrehajtásáról a szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőrkapitányság vagy az egyes
feladatok ellátására létrehozott szabálysértési hatósági jogkörben eljáró rendőri szerv
gondoskodik.
(3)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve által kiszabott közérdekű munka
végrehajtásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve gondoskodik.
14
(4)	A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munka végrehajtásáról azon szerv
gondoskodik, amelyik
a)	az elkövető lakóhelye,
b)	tartózkodási helye,
c)	a végrehajtás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében az elkövetés helye,
valamint
d)	a felderítés helye
szerint illetékes.
(5)	A közérdekű munka végrehajtásában az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye,
ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv
közreműködik.
(6)	Közérdekű munka kiszabása esetén az elkövető köteles a határozat jogerőre emelkedését
követő három napon belül az illetékes állami foglalkoztatási szervnél jelentkezni.
(7)	A közérdekű munka végrehajtása érdekében az állami foglalkoztatási szerv elsősorban az
elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti település területén működő, vagy olyan
közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet jelöl ki, amelynek a megközelítése - az
elkövető lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől - tömegközlekedési eszközzel az egy órát
nem haladja meg. A közérdekű munka végrehajtása során az állami foglalkoztatási szerv - a
foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével, a munkáltató beleegyezésével -
foglalkoztatót jelöl ki a közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(8)	Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére szolgáló munkahely
kijelölésekor figyelembe veszi
a)	hogy a foglalkoztatót a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a
szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.
tv.) alapján közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként kijelölték-e, valamint
b)	a településen rendelkezésre álló, közfoglalkoztatottakat foglalkoztató gazdálkodó
szervezetek munkaerőigényét.
(9)	Ha az állami foglalkoztatási szervet a pártfogó felügyelő a Bv. tv. 284. § (1) bekezdése
alapján értesítette arról, hogy a 144/A. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban is szereplő
foglalkoztatót közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyként jelölte ki, és a
foglalkoztató által igényelt létszám alapján a foglalkoztatónál több elkövető nem állítható
munkába, a foglalkoztatót a (7) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén sem lehet
kijelölni közérdekű munka végrehajtásának helyéül.
(10)	Közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely hiányában a munkahely kijelölés
ismételt megkísérlése érdekében harminc napon belül ismételt megjelenésre kell felszólítani
az elkövetőt mindaddig, ameddig közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahely kijelölésére
nem kerül sor.
(11)	Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elkövető a
jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül beszerzett foglalkoztathatósági
szakvélemény alapján előreláthatóan képes elvégezni.
15
(12)	A közérdekű munkát az elkövető hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon
vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A munkahellyel a közérdekű munka tartamára
nem létesül munkaviszony.
(13)	A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb
nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy
óránál.
(14)	A kijelölt munkahely köteles
a)	az elkövetőt közérdekű munkával foglalkoztatni,
b)	a közérdekű munkavégzésről nyilvántartást vezetni és az elkövetővel kapcsolatban kért
felvilágosítást a szabálysértési hatóságnak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek megadni.
A kijelölt munkahely az állami foglalkoztatási szervet arról is haladéktalanul értesíti, ha az
elkövető büntetésének végrehajtására más munkahely kijelölése azért indokolt, mert a
közérdekű munka lehetősége a közérdekű munka időtartamának kitöltése előtt megszűnt.
(15)	A kijelölt munkahely - lehetőség szerint az elkövető munkavégzésre vonatkozó
igényének figyelembevételével - meghatározza a közérdekű munka megkezdésének
időpontját.
(16)	A kijelölt munkahely haladéktalanul értesíti az állami foglalkoztatási szervet, ha az
elkövető nem kezdi meg a közérdekű munka végzését, vagy munkakötelezettségének nem
tesz eleget.
(17)	Ha az elkövető
a)	a foglalkoztathatósági szakvéleményt határidőben nem adta le,
b)	munkakötelezettségének nem vagy részben, vagy az állami foglalkoztatási szerv előtti
megjelenési vagy ismételt megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
c)	esetében a 142. § (2) bekezdésében meghatározott körülmény következik be,
a b) és c) pontok esetében a teljesített munkaórák megjelölésével az állami foglalkoztatási
szerv haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül erről értesíti a végrehajtásért felelős
szabálysértési hatóságot. Az a) és b) pont esetében az értesítést a szabálysértési hatóság - az
ügyben keletkezett iratokkal együtt - szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás érdekében
tizenöt napon belül megküldi a bíróságnak. A bíróság a fennmaradó közérdekű munkát a meg
nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy a büntetésként kiszabott közérdekű munka
szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására vonatkozó szabályok alkalmazásával
szabálysértési elzárásra változtatja át.
(18)	Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzését ellenőrizheti.
(19)	A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtásának
megkezdésére az elkövető kérelmére - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb két havi
halasztást engedélyezhet, ha az elkövető egészségi állapotában olyan változás következett be,
amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A halasztás tárgyában hozott
határozat ellen panasznak nincs helye. A szabálysértési hatóság a foglalkoztatói nyilvántartás
részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli a 144/A. § (2a) bekezdés g)
pontjában meghatározott adatokat.
(20)	A szabálysértési hatóság a büntetésként kiszabott közérdekű munka végrehajtását
indokolt esetben hivatalból vagy az elkövető kérelmére félbeszakíthatja, a döntése előtt
16
meghallgathatja az elkövetőt. A félbeszakítás tárgyában hozott határozat ellen panasznak
nincs helye. A félbeszakítás tartama évente a harminc napot nem haladhatja meg, amelynek
tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A szabálysértési hatóság a
foglalkoztatói nyilvántartás részére a határozat meghozatalát követő három napon belül közli
a 144/A. § (2a) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat.”
42.	§
(1)	A Szabs. tv. 144/A. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A foglalkoztatói nyilvántartás közérdekű munka végrehajtására jelentkező elkövető
vonatkozásában tartalmazza)
„b) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,”
(vonatkozó adatokat.)
(2)	A Szabs. tv. 144/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka végzésére kijelölhető
foglalkoztatókra vonatkozó, foglalkoztatói nyilvántartásban rögzített adatokat a honlapján
közzéteszi.”
(3)	A Szabs. tv. 144/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állami foglalkoztatási szerv a (2a) bekezdésben foglalt adatokat és a kijelölt
foglalkoztató (2) bekezdés szerinti adatait a határozat, illetve végzés vagy a helyszíni bírság
jogerőre emelkedésétől számított két évig kezeli.”
(4)	A Szabs. tv. 144/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott foglalkoztatók kötelesek bejelenteni,
az (5) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott foglalkoztatók bejelenthetik az állami
foglalkoztatási szerv részére a (2) bekezdésben foglalt adatokat. Az adatszolgáltatást a
közérdekű munkalehetőség megteremtésével egyidejűleg kell teljesíteni.”
43.	§
(1)	A Szabs. tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelmet a pénzbírságot kiszabó határozat, illetve végzés jogerőre emelkedésétől
számított harminc napon belül, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig
lehet előterjeszteni. Méltányossági kérelmet egy alkalommal lehet előterjeszteni.”
(2)	A Szabs. tv. 147. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A nem az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően előterjesztett, valamint az elkésett,
a nem a jogosult által előterjesztett, vagy az egyazon ügyben ismételten előterjesztett
méltányossági kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, továbbá a határidőn túl
17
előterjesztett méltányossági kérelem esetében az igazolási kérelemről a szabálysértési
szabályozásért felelős miniszter dönt, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
44.	§
(1)	A Szabs. tv. 153. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza)
„l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka
helyébe lépő szabálysértési elzárás előjegyzett kezdő és utolsó napját, tényleges kezdő és
utolsó napját, az azonnali szabadítás elrendelésének az időpontját, az elzárás
felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát.”
(2)	A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti)
„h) a 141. § (2d) bekezdés szerinti esetben a (2) bekezdés f) pontja és a (2) bekezdés o) pont
od) alpontja szerinti adatokat az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi
szerve.”
(3)	A Szabs. tv. 153. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (2) bekezdés l) pontjában az elzárás felfüggesztésének tényére és a próbaidő tartamára
vonatkozó adatot a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában -
jogszabályban meghatározott módon és formában - a bíróság rögzíti.”
45.	§
(1)	A Szabs. tv. 157. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból
törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési
nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
„d) a szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy
személy, az állami foglalkoztatási szerv, a büntetés-végrehajtási szerv, valamint a
szabálysértési szabályozásért felelős miniszter a szabálysértési méltányossági eljárás során az
e törvényben foglalt feladataik ellátása céljából,”
(2)	A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Az erdészeti hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen
hozzáféréssel jogosult átvenni
a)	a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő
adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó
adatokat,
18
b)	a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2)
bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre
emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o)
pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra
vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 243. § (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési
bírsággal sújtották-e.”
(3)	A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A természetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából
közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni
a)	a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő
adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó
adatokat,
b)	a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2)
bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre
emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o)
pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra
vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 187. § (1) bekezdésben meghatározott
szabálysértés miatt az adatátvételt megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal
sújtották-e.”
(4)	A Szabs. tv. 157. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) Az állami adóhatóság jogszabályban meghatározott feladata ellátása céljából közvetlen
hozzáféréssel jogosult átvenni
a)	a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő
adatok közül az aa)-ae) és ag)-ah) alpontban szereplő, az érintett személyre vonatkozó
adatokat,
b)	a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából a 153. § (2)
bekezdés b) pontjában a szabálysértés megnevezésére, c) pontjában a döntés jogerőre
emelkedésének időpontjára, d) pontjában a szabálysértés miatt kiszabott büntetés nemére, o)
pont ob) és oc) alpontjában a helyszíni bírság kiszabására vonatkozó adatok közül az arra
vonatkozó adatokat, hogy az érintett személyt a 177. §-ban meghatározott, a 191. §-ban
meghatározott, vagy pénzügyi vagy kereskedelmi szabálysértés miatt az adatátvételt
megelőző három éven belül szabálysértési bírsággal sújtották-e.”
(5)	A Szabs. tv. 157. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a 141. § (2d)
bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörében közvetlen hozzáféréssel jogosult
átvenni
a)	a személyazonosító adatok nyilvántartásából a 151. § (2) bekezdés aa), ab), ad), ae) és
ah) pontjában szereplő, az érintett személyre vonatkozó,
19
b)	a szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásából
ba)	a 153. § (2) bekezdés c) pontjából az eljárt szabálysértési hatóság megnevezésére,
határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,
bb)	a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság összegére
vonatkozó,
bc)	a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő,
bd)	a 153. § (2) bekezdés o) pontjából az oa)-od) alpontban szereplő
adatokat.”
46.	§
A Szabs. tv. a következő 132/A. alcímmel egészül ki:
„132/A. Közérdekű üzem működésének megzavarása
177/A. § (1) Aki közérdekű üzem működését megzavarja, szabálysértést követ el.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában közérdekű üzem:
a)	a közmű,
b)	a közösségi közlekedési üzem,
c)	az elektronikus hírközlő hálózat,
d)	az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett
logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek,
e)	a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra
szánt alapanyagot termelő üzem.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.”
47.	§
(1)	A Szabs. tv. 183. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
„a) a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver, a festéklövő
fegyver, illetve a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény,
illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására,
viselésére, tartására vagy használatára vonatkozó szabályokat megszegi,”
(szabálysértést követ el.)
(2)	A Szabs. tv. 183. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Aki a visszavont hatósági engedélyben meghatározott lőfegyveréhez tartozó,
gondatlanságból hatósági engedély nélkül továbbtartott csekély mennyiségű lőszer
szabályszerű elidegenítéséről vagy hatósági tárolásba vételéről a hatóság felhívása ellenére
három munkanapon belül nem gondoskodik, szabálysértést követ el.”
20
(3)	A Szabs. tv. 183. §-a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.”
(4)	A Szabs. tv. 183. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt az eljárás a rendőrség
hatáskörébe tartozik.”
48.	§
A Szabs. tv. a következő 153/B. alcímmel egészül ki:
„153/B. Új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés
199/B. (1) Aki csekély mennyiséget meg nem haladó új pszichoaktív anyagot megszerez vagy
tart, szabálysértést követ el.
(2)	E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény
legfeljebb 10 gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe
tartozik. ”
49.	§
A Szabs. tv. 200/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki közterületen a tulajdonos hozzájárulása nélkül árusít, szabálysértést követ el.”
50.	§
A Szabs. tv. 243. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságról,
helyszíni bírságról a szabálysértési hatóság, valamint a helyszíni bírságolásra jogosult szerv
vagy személy haladéktalanul értesíti az erdészeti hatóságot.”
51.	§
(1)	A Szabs. tv. 247. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az a szülő vagy törvényes képviselő)
„c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága - alatt
álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő
foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai
foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet
mulaszt,”
(szabálysértést követ el.)
(2)	A Szabs. tv. 247. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
21
„(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési
felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye.”
52.	§
A Szabs. tv. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„253. § (1) E törvény
a)	67. §-a és 91. §-a a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való
jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	71. § (2) bekezdése és 73. § (10)-(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz
való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
valamint
c)	53. § (1), (3) és (4) bekezdése, 57. § (3) bekezdése, valamint 73. § (7) bekezdése a
büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi
segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a
szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt
harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013.
október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az
1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i
608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.”
53.	§
A Szabs. tv.
1.	6. § (3) bekezdésében az „amíg a kötelesség nem teljesül” szövegrész helyébe az
„amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna” szöveg,
2.	6. § (5) bekezdésében a „személlyel szemben” szövegrész helyébe a „személy
ellen” szöveg,
3.	10. § c) pontjában a „nevelő szülő” szövegrész helyébe a „nevelő szülő, gyám”
szöveg,
4.	16. alcímének címében az „elzárás és a pénzbírság” szövegrész helyébe az
„elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság és a helyszíni bírság” szöveg,
5.	24. § (2) bekezdésében az „elhalasztására, illetve a pénzbírság” szövegrész helyébe
az „elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra,
illetve a pénzbírság” szöveg,
6.	24. § (3) bekezdésében az „elzárás, a meg nem fizetett” szövegrész helyébe az
„elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett” szöveg,
7.	28. § (4) bekezdésében a „fenyítés kiszabása” szövegrész helyébe az „eljárás
lefolytatása” szöveg,
8.	36. § (2) bekezdésében a „körben regionális vagy kisebbségi nyelvét” szövegrész
helyébe a „körben nemzetiségi nyelvét” szöveg,
9.	56. § (3) bekezdésében a „személy lakóhelyének” szövegrész helyébe a „személy
vagy tanú lakóhelyének, a „személy hollétéről” szövegrész helyébe pedig a
„személy vagy tanú hollétéről” szöveg,
22
10.	66. § (2) bekezdésében a „felmentheti.” szövegrész helyébe a „felmentheti, a
felmentő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak.” szöveg,
11.	71. § (2) bekezdésében a „megkezdésekor figyelmeztetni” szövegrész helyébe a
„megkezdésekor tájékoztatni kell arról, hogy mely cselekmény miatt indult vele
szemben szabálysértési eljárás, valamint figyelmeztetni” szöveg; az „A
figyelmeztetést és” szövegrész helyébe az „A tájékoztatást, a figyelmeztetést és”
szöveg,
12.	72. § (1) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt”
szövegrész helyébe az „a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a szakértő előtt”
szöveg,
13.	72. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „nem
teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság
helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása esetében” szöveg,
14.	72. § (7) bekezdésében a „kötelezettet kérelmére” szövegrész helyébe a
„kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől
számított három napon belül benyújtott kérelmére” szöveg,
15.	73. § (2) bekezdésében „legfeljebb hetvenkét óráig tart” szövegrész helyébe a
„legfeljebb hetvenkét óráig tart, amelybe a szabálysértési őrizetet megelőző
előállítás teljes ideje beleszámít” szöveg,
16.	73. § (7) bekezdésében az „a parancsnokát is” szövegrész helyébe az „az elöljáróját,
továbbá a fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételéről a törvényes képviselőjét is”
szöveg,
17.	73. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében a „szerv a szabálysértési” szövegrész
helyébe a „szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési” szöveg,
18.	75. § (1) bekezdésben a „szabálysértési hatóság,” szövegrész helyébe a
„szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv,” szöveg,
19.	77. § (1) bekezdés g) pontjában az „a tanút vagy” szövegrész helyébe az „a tanút, a
kiskorú tanú törvényes képviselőjét, vagy” szöveg,
20.	77. § (1) bekezdés h) pontjában a „gondozóját” szövegrész helyébe a „törvényes
képviselőjét” szöveg, továbbá a „gondozója” szövegrész helyébe a „törvényes
képviselője” szöveg,
21.	82/A. § (3) bekezdésében a „költségekről.” szövegrész helyébe a „költségekről,
valamint a pártfogó felügyelői szolgálat vezető közvetítőjének elérhetőségéről.”
szöveg,
22.	82/E. § (3) bekezdésében a „részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat,
de” szövegrész helyébe a „részt vehet, de” szöveg,
23.	82/K. § (2) bekezdésében a „során regionális vagy kisebbségi nyelvét” szövegrész
helyébe a „során nemzetiségi nyelvét” szöveg,
24.	83. § (3) bekezdésében az „f) és h)” szövegrész helyébe az ,f), h) és k)” szöveg,
25.	86. § (1) bekezdésében az „a szerv” szövegrész helyébe az „a bíróság,
szabálysértési hatóság” szöveg,
26.	87. § (1) bekezdésében az „akinek a meghallgatása indokolt” szövegrész helyébe az
„akinek a meghallgatása indokolt vagy jelenléte kötelező” szöveg,
27.	89. § (6) bekezdésében a „hirdetmény kifüggesztésétől” szövegrész helyébe a
„hirdetménynek az eljáró szabálysértési hatóságnál vagy a bíróságnál történt
kifüggesztésétől” szöveg,
28.	92. § (1) bekezdés b) pontjában a „készkiadása” szövegrész helyébe a „készkiadása
és díj a” szöveg,
29.	98. § (1) bekezdésében a „határozatával, illetve intézkedésével szemben”
szövegrész helyébe a „határozatával, intézkedésével szemben vagy az intézkedés
23
elmulasztása miatt”, az „akit az intézkedés érint” szövegrész helyébe pedig az „akit
az intézkedés érint vagy érintett volna” szöveg,
30.	99/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy második
fordulatába,” szövegrész helyébe a „27. § (2) bekezdés c) pontjába vagy a (2a)
bekezdésébe,” szöveg,
31.	104. § (1) bekezdésében a „valamint felhívja” szövegrész helyébe a „valamint
szükség esetén felhívja” szöveg,
32.	115. § (1) bekezdésében az „először az eljárás alá vont személy, illetve a
képviselője fejtheti ki” szövegrész helyébe az „először a szabálysértési hatóság
jelenlévő képviselője, majd az eljárás alá vont személy jelenlévő képviselője, illetve
az eljárás alá vont személy fejtheti ki” szöveg,
33.	117. § (8) bekezdésében az „a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésével”
szövegrész helyébe az „a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés
elkövetésével” szöveg,
34.	118. § (4) bekezdésében a „bekezdés alapján” szövegrész helyébe a „bekezdésben
foglalt esetben” szöveg,
35.	126/A. § (1) bekezdésében a „bekezdés e) és f), valamint h) és i) pontjában”
szövegrész helyébe a „bekezdés e)-i) pontjában” szöveg,
36.	125. § (2) bekezdésében az „az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn,” szövegrész
helyébe az „az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, a 124. § (3) bekezdése
szerinti ügyvéd a bíróságon nem jelent meg,” szöveg,
37.	134. § (4) bekezdés c) pontjában az „eseti gondnokot” szövegrész helyébe a „eseti
gyámot” szöveg,
38.	134. § (6a) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság” szövegrész helyébe az „a
szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, vagy a bíróság”
szöveg,
39.	138. § (1) bekezdésében a „közlés” szövegrész helyébe a „meghozatala” szöveg,
40.	140. § (1) bekezdésében a „szabálysértési elzárás végrehajtását legfeljebb hat
hónappal elhalaszthatja” szövegrész helyébe a „szabálysértési elzárás végrehajtását
egy alkalommal legfeljebb hat hónappal elhalaszthatja” szöveg,
41.	141. § (3) bekezdésében a „lakóhelye,” szövegrész helyébe a „lakóhelye,
tartózkodási helye,” szöveg,
42.	141. § (5) bekezdésében az „A helyszíni bírságot kiszabó szerv” szövegrész helyébe
az „A 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában meghatározott helyszíni bírságot kiszabó
személy” szöveg,
43.	141. § (6) bekezdésében az „a szabálysértési hatóság a” szövegrész helyébe az „a
végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság a” szöveg,
44.	141. § (14) bekezdésében az „a pénzbírságot, illetve a szabálysértési elzárásra
átváltoztatott pénzbírságnak a még” szövegrész helyébe az „a pénzbírságot, a
helyszíni bírságot, illetve a szabálysértési elzárásra átváltoztatott pénzbírságnak
vagy helyszíni bírságnak a még” szöveg,
45.	141. § (16) bekezdésében a „rendbírságot az” szövegrész helyébe a „rendbírságot,
az elővezetési költséget az” szöveg,
46.	144/A. § (2) bekezdésében a „nyilvántartás tartalmazza” szövegrész helyébe a
„nyilvántartás a közérdekű munka végzésére kijelölhető foglalkoztatók
vonatkozásában tartalmazza” szöveg,
47.	153. § (2) bekezdés d) pontjában a „valamint beszámításokkal csökkentett
mértékét,” szövegrész helyébe a „valamint beszámításokkal csökkentett mértékét,
illetve a szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának próbaidőre való
felfüggesztése tényét” szöveg,
24
48.	153. § (3) bekezdés e) pontjában az „esetén a” szövegrész helyébe az „esetén -
kivéve a (3 a) bekezdésben foglaltakat - a” szöveg,
49.	177. § (4) bekezdésében a „az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,”
szövegrész helyébe az „a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra
felhatalmazott ügyintézője,” szöveg,
50.	215/A. §-ban az „összefüggő bejelentési, megjelenési,” szövegrész helyébe az
„összefüggő megjelenési,” szöveg
lép.
54.	§
Hatályát veszti a Szabs. tv.
a)	13. § (2) és (3) bekezdése,
b)	92. § (1) bekezdés c) pontja,
c)	127. § (1) bekezdés f) pontja,
d)	132/A. §-a, valamint
e)	169. § (3) bekezdése.
2.	A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
55.	§
(1)	A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) 30.
§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldi határozat végrehajtása iránti megkeresést a pénzbírság, valamint - a
végrehajtásra átvett eljárási költség tekintetében - a szabálysértési költség végrehajtására
vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani azzal az eltéréssel, hogy a bíróság a
végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során az alapeljárás törvényességét nem
vizsgálhatja. Ha a megkeresésben a pénzbírság szabálysértési elzárásra való átváltoztatását
kizárták, a pénzbírság adók módjára történő behajtásáról kell intézkedni.”
(2)	Az Szjst. 30. §-a a következő (4) - (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános szabálysértési hatóság az elkövető részére a pénzbírság és eljárási költség
megfizetésére harminc napos határidőt biztosít, egyúttal tájékoztatja az elkövetőt a meg nem
fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell
terjednie arra, hogy ha az elkövető a pénzbírságot nem fizeti meg, helyébe milyen tartamú
közérdekű munka lép, valamint arra is, hogy a pénzbírság befizetésére nyitva álló határidő
lejártát követő harmadik munkanapig személyesen jelentkezhet a lakóhelye vagy tartózkodási
helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél a pénzbírság közérdekű munkával
történő megváltása érdekében. Amennyiben az eljárás alá vont személy az állami
foglalkoztatási szerv előtti megjelenési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a
szabálysértési hatóság intézkedik a pénzbírság szabálysértési elzárásra történő
átváltoztatásáról vagy annak adók módjára történő behajtásáról; e körülményekre a
tájékoztatásnak úgyszintén ki kell terjednie.
25
(5)	Amennyiben az elkövető jelentkezik az állami foglalkoztatási szervnél, akkor az állami
foglalkoztatási szerv soron kívül értesíti a végrehajtásért felelős általános szabálysértési
hatóságot.”
56.	§
Az Szjst. 31. § (1) bekezdésében a „közúti közlekedési szabályok megsértése” szövegrész
helyébe a „jogsértés” szöveg lép.
57.	§
Hatályát veszti az Szjst.
a)	2. § (3) bekezdése, valamint
b)	Melléklete.
3.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
58.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) „Az
előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása” alcím címe helyébe a következő szöveg lép:
„Az előzetes fogvatartás, a házi őrizet és a szabálysértési büntetések beszámítása”
(2)	A Btk. „Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása” alcíme a következő 92/A. §-
sal egészül ki:
„92/A. § (1) A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka
teljes időtartamát, valamint a pénzbüntetést be kell számítani - a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény 127. § (1) bekezdés e) pontja szerint lefolytatott perújítási eljárást követően, a
perújítással érintett cselekmény miatt - a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe,
elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.
(2)	A beszámításnál egy napi szabálysértési elzárás egy napi szabadságvesztésnek, illetve
elzárásnak, egy napi közérdekű munkának, valamint ötezer forint pénzbüntetésnek felel meg.
(3)	A szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként egy napi szabadságvesztésnek, illetve
elzárásnak, hat óra közérdekű munkának, illetve a pénzbüntetés azonos értékének felel meg.
(4)	A szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka hat óránként egy napi
szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, ötezer forint pénzbüntetésnek, valamint a közérdekű
munka azonos mértékének felel meg.”
4.	Záró rendelkezések
59.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jén lép
hatályba.
26
(2)	A 39. § (3) bekezdése, 44. § (2) bekezdése és a 45. § (5) bekezdése 2016. március 1-jén
lép hatályba.
60. §
E törvény
a)	52. §-a, 53. § 11. pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012.
május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének, 6 cikkének és 11.
cikkének,
b)	9. §-a, 12. §-a, 52. §-a, valamint az 53. § 16. pontja a büntetőeljárás során és az európai
elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról,
valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való
jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való
kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv 3-5. cikkének, 9. cikkének, 12. cikkének és 15. cikkének
való megfelelést szolgálja.”
27
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az egységes jogalkalmazás megteremtése érdekében szükségessé vált a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II.
törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.), valamint az ezzel összefüggő, a szabálysértési
jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjst.) módosítása. A
törvényjavaslat a korábbi szabályozáshoz képest koncepcionális módosításokat nem javasol,
azonban a jogalkalmazó szerveknek az új kódex hatálybalépése óta eltelt időszakban szerzett
tapasztalatai, valamint az uniós jogi kötelezettségek teljesítése indokolják a módosítást.
A törvényjavaslat tartalmazza a fiatalkorúak tekintetében a szabálysértési elzárás végrehajtás
felfüggesztésének új jogintézményét, amely tovább szélesíti a bíróságok jogalkalmazói
mozgásterét a fiatalkorúak esetén.
A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban:
Btk.) szabályozási elveinek, valamint a közösségi normákban - a büntetőeljárás során és az
európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való
jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához
való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való
kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvben, valamint a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012.
május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben - megjelenő eljárási
szabályoknak megfelelő alapjogi garanciákat biztosító keretet alkot, hasonlóan az egységes
jogalkalmazást segítő, büntethetőséget kizáró okok rendszerének, valamint a kettős alakzatú
cselekmények törvényi tényállása meghatározásának - a Btk.-ra való utalással - módosítására
tett javaslathoz.
A Btk. szabályozásával párhuzamosan - kiegészítve a Btk.-ban foglalt bűncselekményt - a
megfelelő büntetendőség kialakítása érdekében, az ilyen jellegű cselekmények elterjedésének
megakadályozása, valamint a visszatartó erő biztosítása érdekében a szabálysértések körében
is indokolt új törvényi tényállás bevezetésével meghatározni a közérdekű üzem működésének
megzavarásával elkövetett szabálysértések körét.
A javaslat az átlátható szabályozás megteremtése érdekében az egységes joggyakorlat
elősegítése céljából pontosítja, rendszerezi a közérdekű munkára vonatkozó rendelkezéseket,
amely kiterjed a közérdekű munka végrehajthatóságának elévülésére, valamint a
végrehajtással kapcsolatban a munkakötelezettség teljesítése érdekében az állami
foglalkoztatási szerv előtti megjelenési és ismételt megjelenési kötelezettségre.
A nevesített közösségi joganyagból eredő jogharmonizáció megteremtése érdekében
módosulnak a képviseleti jogra vonatkozó szabályok, valamint biztosított lesz a képviseleti
jogokról történő lemondás lehetősége is.
Új jogintézményként kerül bevezetésre a megkeresés és felismerésre bemutatás, amelyek a
büntetőeljárási szabályrendszer mintájára, megfelelő garanciák mellett jelennek meg.
A nyilvántartásokhoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét a Szabs. tv.-ben indokolt
megteremteni, tekintettel arra, hogy a különböző hatóságok külön törvényben meghatározott
feladataik, jellemzően engedélyezési eljárásaik során közvetlenül hozzáférjenek az
eljárásukhoz jogszabály által megkövetelt szabálysértési előéleti adatokhoz.
28
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Szabs. tv. 13. § (1) bekezdése - a jelenleg hatályos rendelkezések mellett - azt is
szabályozta, hogy a meg nem fizetett pénzbírság helyébe ötezer forintonként hat óra
közérdekű munkát kell meghatározni, továbbá, hogy a meg nem fizetett pénzbírságnak
ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. Figyelemmel arra, hogy ezen
szabályok végrehajtási jellegűek, a Szabs. tv. logikai felépítésének, rendszerének átláthatóbbá
tétele érdekében a pénzbírság végrehajtására vonatkozó rendelkezések körében - a Szabs. tv.
142. §- kerültek szabályozásra.
Új szabályozási elem, hogy a tájékoztatás a bíróságok által hozott végzésnek is tartalmi eleme
kell, hogy legyen, erre vonatkozóan bővül a hatályos szabályozás.
a 2. §-hoz
A Szabs. tv. a járművezetéstől eltiltás kezdetének időpontjaként a döntés jogerőre
emelkedését határozza meg, azonban nem rendelkezik a járművezetéstől eltiltás tartamába
beszámítható időtartamokról. A módosítás rendelkezik arról, hogy szabálysértéssel
összefüggésben a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően a vezetői engedély
helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő az eltiltás idejébe
beleszámít. Az új szabályozás a (2) bekezdésben kerül rögzítésre, az (1) bekezdés
jogtechnikai jellegű módosítás.
a 3. §-hoz
A Szabs. tv. 18. alcíme külön rendelkezéseket tartalmaz a fiatalkorúak által elkövetett
szabálysértések elbírálására. Fiatalkorúakkal szemben - a Szabs. tv.-ben meghatározott
feltételek fennállása esetén - valamennyi büntetés és intézkedés alkalmazható, köztük a
szabálysértési elzárás büntetés is. Tekintettel arra, hogy fiatalkorú elkövetőkkel szemben
ezen legszigorúbb büntetés kiszabására csak legvégső esetben, továbbá az arányosság
követelményének figyelembe vételével kerülhet sor, a jogalkalmazói mozgástér bővítése miatt
indokolt egy olyan új, a büntetőjogban alkalmazott jogintézményhez hasonló rendszer
kialakítása, amely megteremti a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő
felfüggesztése lehetőségét.
Ezen új jogintézmény a cselekmény tárgyi súlyához, a fiatalkorú elkövető egyéni személyes
körülményeihez igazodó büntetés-kiszabás lehetőségének erősítését szolgálja.
A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet. A próbaidő időtartamát
hónapokban kell meghatározni. A Szabs. tv. meghatározza azon eseteket, amikor fiatalkorúval
szemben a szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel: egyrészt azon
elkövetővel szemben, akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon
belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt elmarasztaltak,
másrészt azzal szemben sem, aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a
szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
Kiemelendő szabály, hogy ha a fiatalkorú a próbaidő eredményes leteltét követően ismételten
szabálysértést követ el, annak elbírálása során a korábbi szabálysértés elkövetését nem lehet a
büntetés kiszabásakor vagy az intézkedés alkalmazásakor figyelembe venni.
29
Tekintettel arra, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény 68. §-a alapján a gyámhatóság védelembe veheti a szabálysértési hatóság
értesítése alapján a szabálysértési tényállást megvalósító gyermeket és a szabálysértést
elkövetett fiatalkorút, szükséges azon kötelezettség megteremtése, hogy a fiatalkorú
felfüggesztett szabálysértési elzárása esetén a gyámhatóság értesítésre kerüljön.
a 4. §-hoz
A Szabs. tv. szabálysértési költség viselésére vonatkozó 92. § (2) bekezdése alapján az
eljárás alá vont személy akkor viseli a költséget, ha vele szemben joghátrányt alkalmaztak. Az
anyagi kárral járó szabálysértések - közlekedési balesetek - eljárásai során felmerült
szabálysértési költség viseléséről abban az esetben is a szabálysértési hatóságnak kell
döntenie, ha az elkövető katona, így a szabálysértési felelőssége tekintetében a vele szemben
lefolytatott fegyelmi eljárás keretében születik döntés.
A törvényjavaslat értelmében a fegyelmi eljárás keretében meghozott döntésről értesíteni kell
a szabálysértési hatóságot annak érdekében, hogy az elkövetőt a felmerült szabálysértési
költség megfizetésére kötelezhesse a szabálysértési hatóság.
az 5. §-hoz
A Szabs. tv. ezen szakasza a büntető anyagi jogi fogalmakat rendeli irányadónak tekinteni
azon jogintézmények és fogalmak esetében, amelyek a büntetőeljárásban és a szabálysértési
eljárásban egyaránt előfordulnak. E felsorolást a törvényjavaslat kiegészíti a
magánindítvánnyal és egyes törvényi tényállásokkal.
A magánindítvány külön nevesítésére azért van szükség, mert a Btk. - szemben a régi Btk-val
-	ezt a jogintézményt már nem a büntethetőséget kizáró okok keretében, hanem a büntetőjogi
felelősségre vonás egyéb akadályai között nevesíti. Ugyan a Szabs. tv. a magánindítvány
tekintetében nem kizárólag anyagi jogi, hanem eljárásjogi szabályokat is tartalmaz - ezáltal
bizonyos tekintetben bővebb, mint a Btk. vonatkozó rendelkezései -, indokolt a
magánindítványnak a Btk. szerinti alapvető szabályait irányadónak tekinteni azon
kérdésekben, amelyekben a Szabs. tv. nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket. Ilyennek
tekinthető a Btk. azon deklaratív megállapítása, hogy alapvetően a sértett jogosult
magánindítványt előterjeszteni, milyen szabály érvényesüljön akkor, ha a sértett a
cselekvőképességében csak részlegesen korlátozott, milyen szabályokat kell alapul venni, ha a
törvényes képviselő és a magánindítványra jogosult, cselekvőképességében korlátozott,
részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen sértett között érdekellentét áll fenn, továbbá,
hogy bármely elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre
hatályos.
A Szabs. tv. különös részében szabályozott tulajdon elleni szabálysértések egy része ún.
kettős alakzatú, figyelemmel arra, hogy a szabálysértési értékhatárt meghaladó értékre
elkövetett ilyen cselekmény bűncselekménynek minősül. A Szabs. tv. nem határozza meg a
kettős alakzatú szabálysértések körébe vont cselekmények (lopás, sikkasztás, jogtalan
elsajátítás, orgazdaság, csalás, rongálás, hűtlen kezelés) törvényi tényállását, ezért indokolt
annak rögzítése, hogy e tekintetben a Szabs. tv. a Btk. által meghatározott tényállásokat
rendeli alkalmazni.
Figyelemmel arra, hogy a Szabs. tv.-ben szereplő szabálysértések közül a rendzavarás,
valamint a feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel szabálysértések tényállási
30
elemként tartalmazzák a nyilvános rendezvényen történő elkövetést, indokolt egységesen a
Szabs. tv. 19. alcím szerinti Értelmező rendelkezések között szerepeltetni a nyilvános
rendezvény fogalmát.
a 6. §-hoz
A Szabs. tv. 35. §-a kizárólag azon általános szabályról rendelkezik, amely azt mondja ki,
hogy ha a Szabs. tv. kivételt nem tesz, a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság határozata
és intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt jogorvoslatnak van helye. A
jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.
Ezt a szabályt egészítik ki azon rendelkezések, amelyek meghatározzák a jogorvoslat nemeit,
azok határidejét, továbbá az előterjesztésre jogosultak körét. Indokolt a generális jogorvoslati
szabályok rögzítése, tekintettel arra, hogy egy szabálysértési eljárás során foganatosított
minden egyes eljárási cselekményre nem mondható ki teljeskörű jogorvoslati szabályozás,
különös tekintettel arra, hogy a szabálysértési eljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül.
Főszabály szerint a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata
ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése ellen panasznak, továbbá a bíróság
végzése ellen fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati határidő a közléstől számított nyolc
nap. Jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést
tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint. A Szabs. tv. mindhárom esetre megállapít eltérő
rendelkezéseket.
a 7. §-hoz
Az ügyész fellépése esetén a benyújtott indítványról a bíróság dönt, amely döntés ellen nincs
helye fellebbezésnek, de törvényben meghatározott határidőben tárgyalás tartása kérhető.
A javaslat szerinti új rendelkezés, hogy a bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen
fellebbezésnek helye nincs, ebben az esetben a további jogorvoslat kizárt.
Figyelemmel arra, hogy a kifogás elbírálása tárgyában hozott ügydöntő végzésre vonatkozó
szabályok szerint a bíróság ügydöntő határozatával szemben kizárja a további jogorvoslat
lehetőségét, ugyanezen tilalmat az ügyész fellépése nyomán folytatott bírósági tárgyaláson
meghatározott határozat esetében is indokolt a törvényben kimondani.
a 8. §-hoz
A Szabs. tv. nem rendelkezik a szabálysértési ügy áttételére irányuló hatósági intézkedés
formájáról. Eltérő joggyakorlat alakult ki arra vonatkozóan, hogy a hatáskör vagy illetékesség
hiánya miatt az áttételt milyen formában kell elrendelni.
Erre tekintettel a törvényben szükséges annak rögzítése, hogy az eljáró szabálysértési hatóság
az áttételről határozatban, a bíróság végzésben köteles rendelkezni, tekintettel arra, hogy az
áttétel mint érdemi döntés kihat az eljárással érintett személyek - eljárás alá vont, sértett -
eljárási jogaira.
a 9. §-hoz
31
A törvényjavaslat szerinti 53. § (1) bekezdés a hatályos szövegnek felel meg, az alapvető
módosulást a (2)-(4) bekezdések teremtik meg.
A képviselethez való jog érvényesülésének alapvető garanciáját jelenti a képviselő
személyének kizárólag a képviselttel szembeni érdekeltsége. Az érdekellentétek elkerülése -
ezáltal az eljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz való jogának biztosítása - miatt
ezért szükséges bevezetni olyan szabályozást, amely bizonyos személyeket kizár az eljárás alá
vont személy érdekében és képviseletében történő eljárásból.
A büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi
segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a
szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt
harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013.
október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/48/EU
Irányelv) 9. cikke előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák az ügyvédi segítség
igénybevételének az irányelv szerint biztosítandó jogairól való lemondását. E jogokról történő
lemondás nem sértheti a nemzeti jogszabályok szerinti kötelező védelem szabályozását. Erre
figyelemmel a szabálysértési eljárásban is érvényesülő képviselethez való jog olyan irányú
bővítésére van szükség, amely a büntetőeljárási törvényhez hasonlóan lehetővé teszi az eljárás
alá vont személy számára, hogy a képviselő meghatalmazását visszavonja, megvonja. Ezzel
az eljárás alá vont személy kifejezett magatartásával is lemondhat a képviselethez való
jogáról.
A 2013/48/EU Irányelv hatálya a büntetőeljárás terheltjei mellett az olyan eljárás alá vont
személyekre is kiterjed, akik ellen szabálysértési eljárás indult, ebben az esetben ugyanakkor
az irányelvi előírásokat elegendő a bíróság előtti eljárásokban alkalmazni. Tekintettel arra,
hogy a 3. cikkben szereplő rendelkezések a képviselethez való jog garanciális szabályait
rögzítik, indokolt valamennyi eljárás alá vont személy számára biztosítani a képviselővel
történő, ellenőrzés nélküli kommunikációt.
a 10. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy képviselője vonatkozásában kizárási okok
megállapítására került sor, annak érdekében, hogy az eljárási résztvevők alapvető érdekei ne
ütközzenek, indokolt ezen okokkal összhangban a sértett képviseletére is kizárási okokat
megállapítani.
a 11. §-hoz
A szabálysértések felderítésének, bizonyításának eredményességét jelentős mértékben
befolyásolja, hogy milyen bizonyítási eszközök állnak a hatóságok rendelkezésére. Indokolt
megteremteni azt a jogszabályi környezetet, amelyben a szabálysértési hatóságok úgy
kezelhetik az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, hogy közben érvényesül
az érintett személyes adatai védelméhez fűződő joga. A megkeresésre vonatkozó részletes
szabályozás a büntetőeljárásban érvényesülő szabályokhoz szorosan kötődik, ugyanakkor a
megkereshető szervek köre lényegesen szűkebben lett kialakítva, tekintettel arra, hogy a
szabálysértések társadalomra veszélyességének foka a bűncselekményekéhez képest
alacsonyabb szintű.
A gyakorlatban tömegesen előfordul, hogy a jármű, amellyel a szabálysértést elkövették, jogi
személy vagy egyéb társadalmi szervezet tulajdonában/üzemben tartásában van, így a jogi
személy vagy egyéb társadalmi szervezet megkeresése szükséges a jármű vezetőjének
megállapítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult
32
tanúkénti meghallgatását a megkeresés intézményével élve mellőzni lehet, az ilyen eljárások
gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében indokolt a szabálysértési hatóságok által
intézhető megkeresés intézményének korlátozott kiterjesztése a közlekedési szabálysértések
elkövetése esetén is.
A szabályozás - figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti
adatminimalizálás elvére - biztosítja, hogy kizárólag a legszűkebb, indokolt adatkör
kezelésére kerüljön sor, továbbá kizárja a készletezésre történő adatkezelést, vagyis, hogy
olyan adatok felvételére kerüljön sor, amelyeket csak később meghatározásra kerülő célból
gyűjtenének.
A megkereső hatóság a megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos
határidőt állapíthat meg, amelyet a megkeresett szervnek - amennyiben nem jelzi a teljesítés
akadályát - teljesíteni kell. Amennyiben a teljesítés elmarad, a megkeresett szerv a
megkeresést intéző szerv által a Szabs. tv. szerint rendbírsággal sújtható. Erre tekintettel
szükséges az előkészítő eljárást lefolytató szerv részére is biztosítani a rendbírságolás jogát.
a 12. §-hoz
A 2013/48/EU Irányelv 12. cikke arra hívja fel a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a
védelemhez való jog tiszteletben tartásáról, amikor az ügyvédi segítség igénybevételéhez való
jog megsértésével tett vallomást vagy így szerzett bizonyítékot értékelnek. Erre az európai
uniós kötelezettségre figyelemmel, szükséges kiegészíteni a Szabs. tv.-t egy olyan szabállyal,
amely a bizonyítékok értékelése körében garantálja az eljárás alá vont személy védelemhez
való jogának érvényesülését.
a 13. §-hoz
A szabálysértési eljárás eredményes lefolytatása érdekében a szabálysértési hatóság tanút
hallgathat meg. Indokolt a törvényben pontosan megjelölni, hogy a szabálysértési eljárásban
ki minősül tanúnak, mivel így teljesül a hatóság azon eljárási korlátja, hogy személyeket
indokolatlanul idézzen meghallgatásra.
a 14. §-hoz
A tizennyolcadik életévet be nem töltött kiskorú idézése és értesítése is a törvényes
képviselője útján kell történjen, így a hatályos normaszöveg pontosításra kerül, tekintettel
arra, hogy a gondozónál a törvényes képviselet szélesebb személyi kört ölel fel. Az idézésnek
tartalmaznia kell a törvényes képviselő részére azt a felhívást, hogy a kiskorú hatóság előtti
megjelenéséről gondoskodjon.
a 15. §-hoz
A szabálysértési eljárás során az ismételt szakértő kirendelése bizonyítási kérdés, az eljáró
hatóság döntésén múlik, tekintettel arra, hogy adott esetben a tényállás tisztázásához
szükséges lehet. A Szabs. tv. az ismételt szakértő kirendelésére, annak sérelmezett
megállapításaira vonatkozó jogorvoslat előterjesztésére lehetőséget ad, ezek az érdemi
döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatban megtámadhatóak.
33
a 16. §-hoz
A szabálysértési eljárás során ismételt szakfordító kirendelését a Szabs. tv. teszi lehetővé az
eljárás alá vont személy érdekében, tekintettel arra, hogy erre akkor kerül sor, ha a kirendelt
(korábbi) szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos
érdekét. Erre tekintettel az eljárás alá vont személy érdekében az ismételt kirendelés
tárgyában külön jogorvoslati lehetőséget nem indokolt biztosítani. Az esetleges sérelem az
érdemi döntéssel szemben benyújtott jogorvoslatban megtámadható.
a 17. §-hoz
A Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az ismeretlen helyen lévő egyedi
azonosításra alkalmas tárgy körözésének elrendelésére, a tárgykörözés visszavonásának
időpontját azonban nem tartalmazza. Így a következetes joggyakorlat megteremtése
érdekében szükséges annak szabályozása, hogy a körözés visszavonására legkésőbb mely
időpontban kerüljön sor.
a 18. §-hoz
A Szabs. tv. 57. §-a alapján a szabálysértési eljárásban a szabad bizonyítás elve érvényesül, az
egységes joggyakorlat és a legfontosabb garanciális szabályok megteremtése érdekében
indokolt a Szabs. tv. X. fejezetében a bizonyítási eszközök körét a felismerésre bemutatással
kiegészíteni. Az új rendelkezés a büntetőeljárásról szóló törvény mintájára szabályozza az
eljárási cselekmény lebonyolításának módját és az eljárási cselekmény résztvevőinek jogait és
kötelezettségeit.
a 19. §-hoz
A hatályos szabályozásban az elővezetés elrendelésének azon esetkörét, amely szerint a
büntetésként kiszabott elzárás foganatosítása érdekében történő elővezetés elrendelhető, a
Szabs. tv. 139. § (5) bekezdése rögzíti, azonban valamennyi elővezetésre okot adó esetkört
indokolt egységesen és azonos törvényhelyen megjeleníteni. Ezen túlmenően a módosítás az
eljárási pozíciót megjelenítő elnevezés (eljárás alá vont személy) helyett az elmarasztalást is
kifejező „elkövető” kifejezést vezeti be.
a 20. §-hoz
A helyszínen eljáró és intézkedő szervek és személyek számára a lefoglalás elrendelése olyan
adminisztratív kötelezettséget jelent, amely a helyszínen számos esetben jelentősen
megnehezíti a lefoglalás elrendelését, mivel a határozat meghozatalának tárgyi és
adminisztratív feltételei nem biztosíthatók (határozat kinyomtatása, iktatása, joghatályos
közlése stb.). E gyakorlati probléma megoldására került bevezetésre az ideiglenes elvétel
jogintézménye, amely a gyors intézkedési lehetőséget teremti meg az eljáró szerveknek. Az
intézkedés ellen az általános szabályok szerint panaszjog biztosított.
a 21. §-hoz
34
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi az előkészítő eljárást folytató szervnek,
hogy a törvényben meghatározott esetkörben megkereséssel éljen, szükséges a módosítás
során ennek megjelenítése. Figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazás során számos esetben
vitatott volt, hogy az előkészítő eljárást folytató szerv a rendbírság-kiszabási jogot
gyakorolhatja-e, ezért indokolt a jog kifejezett megjelenítése.
a 22-23. §-hoz
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a büntethetőséget kizáró okok között
szabályozta a magánindítvány hiányát. A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdése a büntethetőséget
kizáró okokra a Btk. rendelkezéseit írja elő alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Btk.
hatálybalépését követően a Btk. nem a büntethetőséget kizáró okként, hanem külön
fejezetben, a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályaként szabályozza a
magánindítvány hiányát, indokolt a Szabs. tv.-ben foglalt feljelentés elutasítási és az eljárás
megszüntetési okok módosítása.
A Szabs. tv. 216/A. §-ában foglalt „az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó
bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása” szabálysértés speciális
szabályt fogalmaz meg ezen szabálysértés elkövetése miatt tett feljelentés megtételére. A
Szabs. tv. 216/A. § (3) bekezdése szerint a feljelentés megtételére kizárólag a ténymegállapító
vizsgálat időtartama alatt, továbbá a ténymegállapító vizsgálat befejezését követő nyolc napon
belül a ténymegállapító vizsgálatot folytató bizottság elnöke vagy tagja jogosult. A
hivatkozott rendelkezésre tekintettel szükséges a feljelentés elutasítási és az eljárás
megszüntetési okok között ezt is szerepeltetni.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Melléklet I. A szabálysértési eljárás illetéke
pontja alapján a becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás
illetékköteles. Amennyiben az eljárás megindításának ezen külön törvényben rögzített
feltétele nem kerül teljesítésre, a feljelentés elutasításának, illetve megszüntetésének van
helye.
a 24. §-hoz
Az igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége az eljárás alá vont személy jogainak
érvényesülését biztosítja, a kedvezően elbírált igazolási kérelmekkel szembeni jogorvoslati
lehetőség veszélyeztetné az érintett eljárási jogainak megfelelő érvényesülését, továbbá
számos esetben az eljárások elhúzódását eredményezné. Erre tekintettel indokolt a kedvezően
elbírált igazolási kérelmekkel szembeni jogorvoslat lehetőségét kizárni.
a 25. §-hoz
A Szabs. tv. 87. § (4) bekezdése értelmében az eljárás alá vont személyt és a sértettet a szemle
helyéről és időpontjáról értesíteni kell. A gyakorlatban előfordul, hogy a szemle
eredményességét veszélyeztetheti az eljárás alá vont személy értesítése, aki a fellelhető
bizonyítékokat elrejtheti, megsemmisítheti. Erre való tekintettel szükséges a Szabs. tv. 87. §
(4)	bekezdésének fentiek szerinti módosítása.
a 26. §-hoz
35
A törvényjavaslat kiszélesíti a hirdetményi kézbesítés szabályainak eddigi esetköreit, ezzel
megteremtve az eljáró hatóságok számára, hogy eljárási kötelezettségeiknek akkor is eleget
tudjanak tenni, ha az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az eljárás
során ismeretlen helyre távozott. Ha az eljárás alá vont az eljárás érdemi befejezését követően
értesül az ügy érdemi elbírálásáról, vagy esetlegesen a vele szemben megindított végrehajtási
eljárásról, úgy az általános szabályok szerint jogosult perújítás kezdeményezésére.
a 27. §-hoz
A hatályos törvény kifejezetten nem rendelkezik a jelnyelvi tolmács igénybevételével
felmerülő költség viseléséről, az csak a tolmácsra vonatkozó rendelkezésekből vezethető le,
ezért indokolt az állam általi költségviselésre vonatkozó rendelkezés pontosítása.
a 28. §-hoz
A Szabs. tv.-ben meghatározott esetekben a szabálysértési hatóság határozatának vagy bíróság
végzésének kijavítására vagy kiegészítésére van lehetőség. A jelenleg hatályos szabályozás
azonban a határozat vagy a végzés kijavítását, illetve kiegészítését nem köti határidőhöz, ami
számos esetben az eljárások elhúzódásához vezethet. Az eljárások indokolatlan
elhúzódásának megakadályozása érdekében az új szabályozás a határozat (végzés) hivatalból
történő kiegészítését a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül teszi lehetővé. A
hatóság mulasztása folytán jogsérelmet szenvedő érintett a kiegészítést a jogsérelemről való
tudomásszerzését követő három hónapon belül kezdeményezheti, a jogerőre emelkedéstől
számított hat hónap elteltével azonban kiegészítésnek nincs helye.
a 29. §-hoz
Törvényi szinten indokolt szabályozni azt az esetkört, amikor az ügyészi felülbírálatra azért
nincs szükség, mert a szabálysértési hatóság saját hatáskörében alaposnak találja a panaszt és
intézkedik a sérelmezett helyzet helyreállítására.
Az új rendelkezés szerint, ha a szabálysértési hatóság a panaszt alaposnak találja, annak
három napon belül ad helyt. A sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében lehetősége nyílik
a sérelmes határozat visszavonására vagy módosítására. Döntéséről a panasztevőt, valamint
azokat is értesíti, akikkel a panasz alapjául szolgáló határozatot is közölte.
a 30. §-hoz
A Szabs. tv. 110. § (3) bekezdése értelmében a bíróság az eljárás alá vont személyt abban az
esetben idézi, ha azt maga kérte, vagy ha a jelenlétét a bíróság egyéb okból szükségesnek
tartja. Figyelemmel arra, hogy egyes esetekben, járulékos kérdésekben az eljárás alá vont
személy érdekei képviselője útján is érvényesíthetők, illetve az eljárás alá vont személy
jelenléte a képviselő megjelenése által is biztosítható, indokolt az olyan szabályozás
törvénybe iktatása, amely a bíróság utólagos döntése alapján a tárgyalás megtartását a
korábban idézett - de a tárgyaláson megfelelően képviselt - eljárás alá vont személy
jelenlétének hiányában is lehetővé teszi. A módosítás eredményeképpen az eljárás alá vont és
a képviselő távolmaradása csak abban az esetben eredményezi a tárgyalás elmaradását, ha a
bíróság anélkül nem tud megalapozottan dönteni.
a 31. §-hoz
36
E rendelkezés a Szabs. tv. 127. §-át az egyértelműbb jogértelmezés érdekében pontosítja
azzal, hogy a 127. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottakat egy önálló bekezdésben
rögzíti, ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat az (1) bekezdés f) pontját hatályon kívül
helyezi.
A Szabs. tv. perújításra nyitva álló 1 éves határidőre vonatkozó korlátozó rendelkezésének a
pontosítása szükséges a szabálysértésként elbírált bűncselekmény miatti perújítási ok
esetében. A büntetőeljárási törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szabálysértés miatti
perújítás hiányában ugyanazon cselekmény miatt a büntetőeljárás nem indulhat meg [a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 6. § (5) bek.]. A perújítás megindításának 1
éves objektív határideje a bűncselekmények általános elévülési idejével nincs összhangban.
Ezekre tekintettel indokolt lehetővé tenni, hogy a szabálysértésként elbírált bűncselekmény
esetében a bűncselekmény elévülési idején belül, ám a perújítás megindításának 1 éves
határidején túl is elrendelhető legyen a perújítás.
a 32. §-hoz
Az az ügyészség látja el a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének
törvényességi ellenőrzését, ezért indokolt az elzárásra történt átváltoztatásra vonatkozó
rendelkezés jogszabálysértő volta miatti perújítási kérelem előterjesztését az ügyészség
jogkörébe utalni.
a 33. §-hoz
A perújítási kérelem alapossága számos esetben - így különösen a szabálysértési elzárásra
átváltoztató végzésekkel kapcsolatban indított eljárásokban - az iratok alapján is eldönthető.
A pergazdaságosság és az időszerűség követelményének megtartása mellett indokolt ezen
esetekben a tényállás tisztázásához kötni, hogy a bíróság tárgyalást kíván-e tűzni.
Emellett a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesíthetősége érdekében biztosítani kell, hogy
amennyiben azt az elkövető kéri, a bíróság tárgyalást tartson.
a 34-35. §-hoz
A törvényjavaslat 33. §-a által bevezetni kívánt azon szabályozásra tekintettel, miszerint a
bíróság a perújítási eljárásban csak akkor tart tárgyalást, ha azt szükségesnek ítéli, vagy az
elkövető kéri, a perújítási eljárás további szabályainak ezzel összefüggő pontosítása is
szükséges.
a 36. §-hoz
A Szabs. tv. értelmében szabálysértési perújítási eljárást kell indítani, ha a szabálysértési
eljárás keretében bűncselekményt szabálysértésként bírált el a bíróság. A gyakorlatban
számos esetben előfordul az, hogy az adott elkövetőt több tulajdon elleni szabálysértés
elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetésekkel sújtanak, amelyeket ki is tölt, majd ezt
követően - mivel az üzletszerű elkövetésre tekintettel a szabálysértések bűncselekménnyé
minősülnek fel - az ügyészség perújítást kezdeményez, tekintettel arra, hogy a cselekmény
nem szabálysértés, hanem bűncselekmény. Amennyiben a perújítási eljárás eredményeként
megállapításra kerül, hogy az elkövetett cselekmény valóban nem szabálysértés, hanem
bűncselekmény, a perújítás megszüntetését követően büntetőeljárás lefolytatásának van helye.
37
Problémát jelent azonban, ha időközben a szabálysértési eljárás keretében kiszabott büntetés
végrehajtása már megkezdődött vagy befejeződött. A Szabs. tv. értelmében a bíróság jogerős
döntése alapján letöltött szabálysértési elzárás büntetésért az elkövetőnek kártalanítás jár
akkor is, ha a perújítás és az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a cselekmény nem
szabálysértés, hanem bűncselekmény, tehát egy súlyosabban minősülő cselekmény.
A fentiekre tekintettel szükséges a Szabs. tv. 133/A. §-ában meghatározott kártalanítási
főszabály kiegészítése azzal a kisegítő szabállyal, hogy nem jár kártalanítás abban az esetben,
ha a perújítással érintett ügyben az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a cselekmény
bűncselekmény. Emellett a törvényjavaslat a büntetőeljárásban kiszabott büntetésbe történő
beszámítás szabályairól is rendelkezik.
a 37. §-hoz
A Szabs. tv. korábban megteremtette annak törvényi lehetőségét, hogy ha a jogerős döntést
követő felülvizsgálat eredményeképpen az elkövetővel szemben az eljárást megszüntették,
vagy a vele szemben hozott határozatot visszavonták, illetve módosították, a pénzbírság, a
helyszíni bírság és a szabálysértési költség címén megfizetett összeget az elkövetőnek vissza
kell téríteni. A visszafizetést az eljárást megszüntető rendelkezést meghozó bíróság,
szabálysértési hatóság, illetve a helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról döntést
hozó helyszíni bírságot kiszabó szerv rendeli el.
A visszafizetésről szóló rendelkezést nem indokolt jogorvoslati kérelemmel támadhatóvá
tenni, tekintettel arra, hogy a befizetés igazolt ténye és a felelősség kérdésében hozott
határozat mellett a rendelkezés nem kíván jogalkalmazói mérlegelést. Továbbá arra tekintettel
sem indokolt a jogorvoslat lehetőségét biztosítani, hogy a visszafizetés a hatóság jogellenes
eljárása következtében történik, az az elmarasztalt személy jogait és érdekeit védi.
A visszafizetést elrendelők körének bővítése indokolt arra az esetre, ha a bíróság a
végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során törvénysértést észlel és a szabálysértési
hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ugyanis gyakorlatban
előforduló probléma, hogy az érintett a hatályon kívül helyezést megelőzően az összeget
megfizeti.
a 38. §-hoz
A törvényjavaslat a Szabs. tv. 10. § c) pontjának módosításával rögzíti, hogy nincs helye
szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy tizennegyedik életévét be nem töltött
gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám. Amennyiben azonban a gyermek a tizennegyedik
életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévet még nem, a törvényes képviselőjével, vagy
gyámjával szemben szabálysértési elzárás foganatosítható. Erre figyelemmel szükséges
tájékoztatási kötelezettséget előírni a szabálysértési hatóságnak a gyámhatóság irányába a
gyermek ellátása, gondozása, törvényes képviseletének biztosítása érdekében.
Jelen szabályozás szerint kizárólag a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás
végrehajtásakor, a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben történő meg nem jelenés esetén
van lehetőség körözés elrendelésére annak érdekében, hogy az elkövetőt a büntetés-
végrehajtási intézetbe előállítsák. A gyakorlatban számos esetben fordul elő, hogy a
végrehajtás folytatására azért nincs lehetőség, mert - azt követően, hogy az eljárás alá vont
személy a felhívásban meghatározott határnapon nem jelenik meg - a szabálysértési hatóság
által elrendelt elővezetés eredménytelen és az idő múlásával az elzárás végrehajthatatlanná
38
válik. Indokolt ezért a szabálysértési jogban a körözés elrendelésének szélesebb körben - a
meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka
helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása érdekében - való alkalmazására vonatkozó
törvényi feltételek megteremtése.
a 39. §-hoz
Jogalkalmazási problémát okozott a nem központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek
helyszíni bírság bevételeinek elszámolása.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az
önkormányzat saját bevétele - többek között - törvény alapján az önkormányzatot megillető
illeték, bírság, díj. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C.
törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) taxatíve felsorolja, hogy melyek azok az
átengedett bevételek, amelyek a települési önkormányzatokat illetik meg. Ezen felsorolásban
nem került rögzítésre a Szabs. tv. alapján kiszabott bírságok bevétele, ezért az nem az
államháztartás önkormányzati alrendszer, hanem a központi alrendszer bevétele. A
törvényjavaslat ezt egyértelműsíti.
Az egységes joggyakorlat megteremtése érdekében indokolt a kiszabott pénzbírság, valamint
helyszíni bírság végrehajtását foganatosító szerv megjelölésének pontosítása. Ennek
keretében elkülönül egymástól a járási hivatalra vonatkozó szabályozás a rendőrségre
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (a továbbiakban: NAV) irányadó rendelkezésektől.
A járási hivatalra vonatkozó illetékességi szabályok sorrendi kötöttséget határoznak meg,
ezzel szemben a rendőrség és a NAV esetében a felsorolt illetékességi szabályok vagylagos
felsorolást képeznek. A bíróság, valamint a helyszíni bírság kiszabására jogosult további
személyek által kiszabott bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben nem indokolt a
módosítás.
A kiszabott pénzbírság vonatkozásában a központi bírságkezelési rendszer kiterjesztésével a
törvényjavaslat megteremti annak jogalapját, hogy a központi bírságkezelési informatikai
rendszert kezelő Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) a járási hivatal
által végrehajtott ügyek szűk körében a befizetések beazonosítását informatikai alkalmazás
segítségével a járási hivatal illetékes kormányhivatala számlájának megtekintése útján
hajthassa végre, mindezzel csökkentve a járási hivatalok adminisztratív terheit.
a 40. §-hoz
A meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság közérdekű munkával történő megváltására
vonatkozó szabályozás koherenciájának megteremtése érdekében szükséges az érintett
rendelkezések rendszerezett, átlátható összegzése és pontosítása. A törvényjavaslat a már
meglévő szabályozást rendszerezi, új szabályozást nem tartalmaz, ugyanakkor rögzíti, hogy az
állami foglalkoztatási szerv a végrehajtásban közreműködik. A korábbi szabályozás
értelmében az állami foglalkoztatási szerv a végrehajtásról gondoskodik.
a 41. §-hoz
A közérdekű munka végrehajtása alcím átfogó módosítására az egységes joggyakorlat
biztosítása érdekében van szükség. A végrehajtási szabályok logikai sorrendben szabályozzák
az egyes hatóságok feladatait, azok végrehajtásának határidejét, és a végrehajtásért felelős
39
szervek illetékességi szabályai a pénzbírság végrehajtásánál alkalmazott szabályozással
összhangban kerültek meghatározásra.
A javaslat az eddigi rendeleti szabályozáshoz képest törvényi szintre emeli a büntetésként
kiszabott közérdekű munka végrehajtásának elhalasztására, valamint félbeszakítására
vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
a 42. §-hoz
A nyilvántartás adataival kapcsolatos rendelkezések egyértelműsítése és teljes
átláthatóságának megteremtése érdekében szükségesek a javasolt technikai módosítások. A
nyilvántartási adatokra való hivatkozás az egységes joggyakorlat érdekében egyszerűsítésre
került, az elvégzendő közérdekű munka mértékére vonatkozó adattartalomban a korábbi
jogszabályi hivatkozás került hatályon kívül helyezésre, az állami foglalkoztatási szerv
honlapján való közzététel adattartalma került egyértelműsítésre.
A módosítás szerint a foglalkoztatók adatszolgáltatásukkal egyidőben kötelesek a tényleges
közérdekű munka lehetőségének megteremtésére, így bejelentés esetén legalább egy fő
tényleges munkavégzését biztosítani kell.
a 43. §-hoz
A szabálysértési eljárásban benyújtott méltányossági kérelmek elbírálása során kialakult
jogalkalmazói tapasztalatok miatt szükséges ezen jogintézményre vonatkozó több rendelkezés
módosítása.
A törvényjavaslat 43 § (1) bekezdésére irányuló módosítása értelmében a méltányossági
kérelem csak a törvényben meghatározott határidőben és meghatározott személyek számára
terjeszthető elő, amely előterjesztés kizárólag egy alkalommal lehetséges.
A javaslat rögzíti, hogy a kiszabott pénzbírság tekintetében benyújtott méltányossági kérelem
nem a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőhöz igazodik, hanem az azt kiszabó
határozat jogerőre emelkedéséhez, tekintettel arra, hogy aránytalanul hosszú ideje van azon
elkövetőnek méltányossági kérelmet benyújtani, aki a szabálysértési eljárás során a
pénzbírság vonatkozásában részletfizetést, vagy halasztást kapott. Ez a gyakorlati
tapasztalatok alapján visszaélésszerű joggyakorlatot eredményez.
A Szabs. tv. 147. § (7a) bekezdésének pontosítása az ezen feltételeknek nem megfelelően
előterjesztett méltányossági kérelmek érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lehetőségét
teremti meg. A határidőn túl benyújtott méltányossági kérelem esetében előterjesztett
igazolási kérelem ügyében a döntés a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter
hatáskörében marad.
a 44. §-hoz
Arra figyelemmel, hogy a törvényjavaslat bevezeti a szabálysértési elzárás próbaidőre történő
felfüggesztését, indokolt, hogy a felfüggesztett elzárás tényét, valamint a próbaidő tartamát a
szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza. Ennek
megfelelően az adatközlést a döntést hozó bíróság végzi.
40
A törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy a kiszabott pénzbírság vonatkozásában
a megfizetést követően a szabálysértési nyilvántartási rendszer adatai teljességének biztosítása
érdekében a központi bírságkezelési rendszer kiterjesztésével a központi bírságkezelési
informatikai rendszert kezelő ORFK az általa beazonosított befizetésekre vonatkozóan a járási
hivatal által végrehajtott ügyekben adatrögzítést hajtson végre.
a 45. §-hoz
A Szabs. tv. 147. § (3) bekezdése a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, (4)
bekezdése a köztársasági elnök hatáskörébe utalja a méltányossági kérelmek elbírálását.
Figyelemmel arra, hogy e kérelmek elbírálása során a szabálysértési nyilvántartási
rendszerben rögzített, az elkövető szabálysértési előéletére vonatkozó adatok kiemelt
jelentőséggel bírhatnak, szükséges a méltányossági kérelem elbírálására jogosult hozzáférési
jogosultságát rögzítő rendelkezés meghatározása.
Jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében szükséges, hogy az erdészeti
hatóság tudomással bírjon arról, ha az erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása
elnevezésű szabálysértési tényállás első fordulata szerinti cselekmény miatt az elkövetőt
szabálysértési bírsággal sújtották. Ebben az esetben ugyanis az erdészeti hatóság a gyűjtési
naplót két évre visszavonja az elkövetőtől, vagy annak az érintett személy részére történő
kiadását két évre megtiltja. Ahhoz, hogy az erdészeti hatóság tudomást szerezzen az ilyen
szabálysértések elkövetőiről és bírságokról, meg kell teremteni számára azt a jogosultságot,
hogy az érintett szabálysértéssel kapcsolatos nyilvántartási adatokat e feladatának ellátása
céljából kezelhesse.
A törvényjavaslat megteremti annak jogalapját, hogy a hatóságok által kiadott
engedélykérelmek elbírálása céljából az erdészeti hatóság (a gyűjtési napló visszavonása), a
természetvédelmi hatóság (a polgári természetőr jogosultság megállapítása, a védett,
fokozottan védett, közösségi jelentőségű, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó kiemelt
természetvédelmi oltalomban részesülő állatfaj egyedének, hibridjének tartásához,
hasznosításához, bemutatásához szükséges engedély kiállítása) és az állami adóhatóság
(szerencsejáték-engedélyek kiadása) a szabálysértési nyilvántartásban az ügyfelek
szabálysértési előéletére vonatkozó esetleges adatokat közvetlenül ellenőrizni tudja.
A központi bírságkezelési rendszer bevezetésével összefüggően szükséges meghatározni azon
adatköröket, amelyeket az ORFK a bírság-befizetések beazonosítása érdekében átvenni
jogosult. Tekintettel arra, hogy ezen esetekben az alapvető feladat az, hogy a járási hivatalhoz
beérkezett, ám ismeretlen bírság-befizetések azonosítására sor kerüljön, elengedhetetlen a
személyazonosító adatok és a szabálysértést elkövetettek és helyszíni bírságoltak
nyilvántartásában szereplő, a kiszabott pénzbírságokra és helyszíni bírságokra vonatkozó
adatok megismerése. A személyes adatok kezelése célhoz kötöttségének elvére tekintettel
ugyanakkor a törvényjavaslat alapján kizárólag azon adatkörök megismerésére kapna
felhatalmazást az ORFK bírságkezelő központja, amelyek az érintett feladat ellátásához
nélkülözhetetlenül szükségesek.
a 46. §-hoz
A Btk. 323. § (1) bekezdése értelmében a közérdekű üzem működésének megzavarását az
követi el, aki közérdekű üzem működését jelentős mértékben megzavarja.
41
Az új szabálysértést az követi el, aki szándékosan vagy gondatlanságból a közérdekű üzem
működését úgy zavarja meg, hogy azzal nem okoz jelentős mértékű üzemzavart és szándékos
elkövetés esetén 50.000 Ft-nál kisebb kár keletkezik. A fentiek alapján az új szabálysértés -
hasonlóan a tulajdon ellen szabálysértéshez és több más szabálysértési elzárással is büntethető
szabálysértéshez - úgynevezett kettős alakzatú, amely esetében a közérdekű üzem
működésének megzavarása bűncselekménynek a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes
esete szabálysértésként lenne szankcionálható.
A szabálysértés csak abban az esetben befejezett, amennyiben a közérdekű üzem
működésében zavar keletkezik, a zavar mértéke azonban nem érheti el a jelentős mértéket,
ugyanis ebben az esetben már a közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekmény
valósul meg.
Az általános szabályok szerint mind a szándékos, mind a gondatlan bűnösség tényállásszerű.
A szabálysértést csak abban az esetben lehet megállapítani, ha az elkövetőnek meghatározott
gondossági kötelezettsége állt fenn, amelyet nem tanúsított, vagy neki felróható okból nem
volt képes tanúsítani. Meghatározott gondossági kötelesség fakadhat valamely foglalkozási
szabályból. Tipikusak lehetnek e szabálysértés esetében az építkezési, talaj-megmunkálási,
mezőgazdasági, közlekedési foglalkozási szabályok. Az elkövető esetében nem lehet
kimentési ok az ittasság, a gyógyszerszedés vagy a munkaképességét negatívan befolyásoló
betegség sem. Aki megfelelő gondosságot tanúsít, még ha a közérdekű üzem működését meg
is zavarja, nem lehet e szabálysértés elkövetője.
a 47. §-hoz
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (1)
bekezdés b) pontjában foglalt törvényi rendelkezés hatósági engedélyhez köti többek között a
festéklövő fegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártását, javítását és
forgalmazását. E tevékenységek engedély nélkül történő végzése a korábbi szabályozás
alapján ugyanakkor nem szankcionált, ezért a szóban forgó eszközfajtákat gyártó, javító,
illetve forgalmazó személyekkel szembeni fellépés lehetőségét a Szabs. tv. 183. § (2)
bekezdés a) pontjában foglalt törvényi tényállás megfelelő kiegészítése útján szükséges
megteremteni.
A Szabs. tv. 183. §-ában statuált szabálysértési tényállások által védeni kívánt igazgatási
előírásokat elsősorban megállapító, Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja értelmében a
rendőrség által kiadott hatósági engedély szükséges többek között a lőszer tartásához, míg a 3.
§ (3) bekezdése a jogszerűen tartott lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a
lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő
bejegyzését írja elő.
Az Ftv. fent hivatkozott rendelkezéseiből, valamint a Szabs. tv. 2. § (1) bekezdésében foglalt
előírásokból következik, hogy a Szabs. tv. 183. § (1a) bekezdés a) pontjában statuált - az ott
meghatározott eszközök engedély nélküli tartását szankcionálni rendelő szabálysértést azon
személyek is elkövetik, akik a korábban jogszerűen tartott lőfegyverüktől megválva, az ahhoz
tartozó - bármekkora mennyiségű, illetőleg adott esetben a jogszabályi követelményeknek
megfelelő módon továbbtárolt - lőszer egyidejű elidegenítése iránt akár gondatlanságból nem
intézkednek, feltéve, hogy a korábban birtokolt lőfegyver elidegenítését követően nem marad
a birtokukban további jogszerűen tartott, így az adott lőszerfajta jogszerű tartását is
megalapozó lőfegyver.
42
Figyelemmel a csekély mennyiségű, az időközben elidegenített lőfegyverhez tartozó lőszer
gondatlanságból történő engedély nélküli továbbtartásával megvalósuló jogsértés
társadalomra veszélyességének elhanyagolható voltára, indokolt a kérdéses esetkört
privilegizált szabálysértési alakzatként meghatározó új szabálysértési tényállás törvénybe
iktatása. A saját cselekményének jogellenes voltát az engedély nélküli lőszertartást
gondatlanságból elkövető személy tudata jellemzően nem fogja át, így a jogellenes állapot
felszámolására csak az erről való tudomásszerzését követően nyílik módja. A szabálysértési
felelősségre vonásra a jogalkotó kizárólag azt követően kíván lehetőséget adni, hogy az
igazgatási előírások megsértésének megállapítására a hatóság részéről korábban már sor
került.
A Szabs. tv. 183. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés az (1a) bekezdés által statuált
szabálysértési tényállásokat a rendőrségi hatáskörbe utalt szabálysértések körében
pillanatnyilag annak ellenére nem nevesíti, hogy a szóban forgó szabálysértések más hatóság
hatáskörében történő elbírálása nem indokolt. E szempontra figyelemmel gondoskodni kell a
normaszöveg megfelelő korrekciójáról.
a 48. §-hoz
A Btk. az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettének tényállása keretében büntetni
rendeli a csekély mennyiséget - azaz 10 grammot - meghaladó mennyiségű új pszichoaktív
anyag megszerzését, illetve tartását. Ez alapján a 10 gramm mennyiségnél kevesebb új
pszichoaktív anyag birtoklása nem büntethető, annak ellenére, hogy az ilyen cselekmények
elszaporodottsága számottevő. Erre tekintettel, figyelemmel e magatartások társadalomra
veszélyességére, indokolt bevezetni az ilyen magatartások szabálysértési jog keretében
történő tilalmát és szankcionálását.
a 49. §-hoz
A Szabs. tv. „Jogosulatlan közterületi értékesítés” szabálysértési tényállása
háttérjogszabályként a kereskedelemről szóló törvény szerinti közterületi értékesítésre utalt,
amelynek üzletszerűség fogalma részben eltér a büntetőjogi üzletszerűség fogalmától. Ez az
eltérés jogalkalmazási problémákat okozott és eltérő gyakorlat alakult ki a szabálysértési
hatóságok között, abban a tekintetben, hogy az egyszeri értékesítés is megvalósítja a
szabálysértést, avagy annak többször kell megvalósulnia a szabálysértés megállapításához.
A jogalkalmazási problémák megszüntetése érdekében a módosítással a szabálysértési
tényállás által védett jogtárgyat sértő cselekményt sui generis kriminális cselekményként
rendeli büntetni a Szabs. tv.
A rossz minőségű, bizonytalan eredetű élelmiszerek, azonosíthatatlan, bevizsgálás nélkül
forgalomba helyezett műszaki cikkek, termékek árusításának visszaszorítása, a fogyasztók
védelme indokolja, hogy a jogalkalmazók kétség nélkül meg tudják állapítani a szabálysértés
elkövetését. A közterületen forgalomba hozott élelmiszerek és megfelelő garanciális háttér
nélkül árusított műszaki cikkek fokozott fogyasztói kockázatot is jelenthetnek a lakosság
számára.
az 50. §-hoz
43
Jogszabályban meghatározott, hogy amennyiben az erdei haszonvételek jogosulatlan
gyakorlása elnevezésű szabálysértési tényállás első fordulata szerinti cselekmény miatt az
elkövetőt szabálysértési bírsággal sújtották, az erdészeti hatóság a gyűjtési naplót két évre
visszavonja tőle, vagy annak az érintett személy részére történő kiadását két évre megtiltja.
Ahhoz, hogy az erdészeti hatóság tudomást szerezzen az ilyen szabálysértésekről és
bírságokról, meg kell teremteni számára az arra való jogosultságot, hogy az érintett
szabálysértéssel kapcsolatos nyilvántartási adatokat e feladatának ellátása céljából kezelhesse.
Ezzel párhuzamosan szükséges előírni a szabálysértési hatóságok, helyszíni bírságolásra
jogosultak számára azt, hogy a kiszabott bírságokról értesítsék az erdészeti hatóságot.
az 51. §-hoz
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
értelmében a gyermekvédelmi gyám a feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal
létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el. A
gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el,
ugyanakkor nem él egy háztartásban a gyermekekkel, velük csupán előre egyeztetett
találkozáson vesz részt. Tekintettel arra, hogy gyermekvédelmi gyám jogszabályban
meghatározott feladatait látja el, ellene a szabálysértési eljárás megindítása sem indokolt,
mivel a gyermek tényállásszerű cselekedeteiért őt nem terheli jogi felelősség. A gyámok ezen
körének az esetleges mulasztásai a foglalkoztatási fegyelmi felelősség körében értékelendő.
A bíróságok jogalkalmazási gyakorlata értelmében egy nevelési / tanítási évben egyszer
követhető el az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség
megszegése szabálysértés. Tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. 247. §-a kerettényállás, az
igazolatlan mulasztás mértékét külön jogszabály határozza meg. A szakmai álláspontra is
tekintettel - amely szerint az említett szabálysértést egy nevelési évben, illetve egy tanítási
évben csak egy alkalommal lehet elkövetni - az eltérő jogalkalmazás megszüntetése
érdekében szükséges a Szabs. tv. törvényjavaslat szerinti módosítása. A szülő vagy törvényes
képviselő jelen törvény tényállás szerinti szabálysértési felelőssége a gyermekvédelmi
rendszer egy lépcsőfokaként illeszkedik a jogrendszerbe. Ha az igazolatlan mulasztás a
háttérjogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, a szabálysértési felelősségre vonást
követően egyéb közigazgatási (gyermekjóléti, gyámhatósági intézkedések), valamint súlyos
esetben büntetőjogi szankciói lehetnek a mulasztásoknak.
az 52. §-hoz
Az európai uniós jogharmonizációt végrehajtó módosítások miatt szükséges pontosítani a
jogharmonizációval érintett szakaszok körét.
az 53. §-hoz
1.	A határidőhöz kötött kötelességek esetén a törvényi tényállás része az az időtartam, amely
eredménytelen eltelte után az elkövetési magatartás (mulasztás) befejezetté válik. A törvényi
tényállás az egyszeri mulasztással megvalósult, a tényállás eredményt nem tartalmaz, vagyis a
mulasztás miatt keletkezett jogellenes helyzet jogilag nem releváns következménye az
elmulasztott magatartás tanúsítása.
Figyelemmel arra, hogy a mulasztás egy konkrétan meghatározott időponthoz kötődik, amely
egyben az immateriális cselekmény befejezettségét jelenti, így az elévülés azon a napon
kezdődik és 6 hónapot követően ipso iure beáll, amikor az eljárás alá vont személy még
44
jogszerűen eleget tehetett volna a kötelességének. A szabálysértés elkövetése logikailag csak
egyszer történhet meg, erre tekintettel a kötelesség teljesüléséig fennálló időszakban történt
ismételt bírságolás törvénysértő. Az ún. tiszta mulasztásos cselekményekre vonatkozó
elévülési szabályt ugyanezen jogintézmény büntetőjogi szabályával [Btk. 27. § c) pont]
egységes elvi alapon indokolt szabályozni.
2.	Az eljárás alá vont személlyel szemben foganatosított cselekmények megfogalmazása
indokolatlanul leszűkíti az eljáró hatóságok mozgásterét az elévülést félbeszakító
cselekmények tekintetében. Célszerűbb átvenni a büntetőjogi szabályozás szóhasználatát,
amely az elkövető ellen foganatosított cselekményekhez fűz elévülést félbeszakító joghatást. E
módosítás eredményeként kialakítható az egységes joggyakorlat abban a tekintetben, hogy a
felelősségvonás, vagy a végrehajtás foganatosítása érdekében nem közvetlenül az eljárás alá
vont személy ellen végzett eljárási cselekmények a félbeszakítást kiváltják.
3.	A hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
értelmében a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Szabs. tv. 10. § c)
pontja kizárja a szabálysértési elzárás büntetés alkalmazását a tizennegyedik életévét be nem
töltött gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, azonban nem zárja ki abban az esetben, ha a
tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket egyedül nevelő eljárás alá vont személy a
gyermek gyámja (pl. nagyszülő). Indokolt a Ptk. rendelkezéseivel való összhang
megteremtése érdekében, valamint a gyámnak biztosított azonos jogállás céljából a Szabs. tv.
10.	§ c) pontjának módosítása.
Indokolt a gyám vonatkozásában is kibővíteni a Szabs. tv. 10. § c) pontját, mivel
gyakorlatilag a gyám rendelkezik a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek minden
élethelyzetéről, így az ő elvonása - egyéb nevelő személy hiányában - veszélyeztetheti a
gyermek mindennapjait.
4.	A törvényjavaslat technikai módosítást tartalmaz tekintettel arra, hogy az alcím címének
pontosítása szükséges a benne foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
5.	Tekintettel arra, hogy a közérdekű munka teljesítésére adott halasztás, illetve a
munkavégzés félbeszakítása nem jelenti a közérdekű munka elvégzésére vonatkozó
kötelezettség megszűnését, törvényben indokolt meghatározni, hogy a halasztás, illetve a
félbeszakítás nem számít bele a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejébe.
6.	A technikai jellegű módosítás szükséges, tekintettel arra, hogy a közérdekű munka
elévülésének félbeszakításáról is szükséges rendelkezni.
7.	A jelenlegi megfogalmazás a fegyelmi hatóság által alkalmazható szankciók körét szűkíti,
ugyanis mintegy kötelezővé teszi a fegyelmi fenyítés kiszabását. Erre tekintettel a rendelkezés
pontosítása szükséges.
8.	A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény nem a „regionális vagy
kisebbségi nyelv” meghatározást használja, hanem a nemzetiségi nyelv fogalmát. Az
egységes fogalomhasználat érdekében szükséges a Szabs. tv. módosítása.
9.	Figyelemmel arra, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok szerint a szabálysértési eljárás során
tanúként meghallgatni kívánt személyek ismeretlen helyre történő távozása számos esetben az
eljárások elhúzódását eredményezi, az ismeretlen helyen tartózkodó személyek felkutatását
45
célzó hatósági intézkedések személyi hatályát az eljárás alá vont személyek mellett a
tanúkénti pozícióban lévő személyekre is indokolt kiterjeszteni.
10.	Mivel a szakértő felmentése nem jár jogsérelemmel az érintettekre nézve, az erről szóló
hatósági rendelkezéssel szemben önálló jogorvoslati jogot nem indokolt biztosítani. Az
újonnan kirendelt szakértő esetlegesen sérelmezett megállapításai az érdemi döntéssel
szemben benyújtott jogorvoslatban megtámadhatóak.
11.	A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU Irányelv) előírásainak
megfelelően a szabálysértési eljárás alá vont személy esetében biztosítani kell az egyes,
kifejezetten eljárási jogokat érintő hatósági tájékoztatás megfelelő garanciáit. A 2012/13/EU
Irányelv 3. és a 6. cikke foglalkozik az eljárás alapját képező cselekményről való
tájékoztatáshoz való jog biztosításával. Ezekre figyelemmel az eljárás alá vont személy
meghallgatására vonatkozó előírások között szerepeltetni szükséges e tájékoztatási
kötelezettséget.
12.	A bizonyítási eljárás eredményességének biztosítása érdekében szükséges az eljárás alá
vont személy és a tanú esetében megteremteni a szakértő előtt történő megjelenésre való
elővezetésük lehetőségét.
13.	E módosítás technikai pontosítás. A törvényjavaslat a Szabs. tv. 72. § (2) bekezdésének
módosításával az elővezetés lehetőségét a büntetésként kiszabott elzárás esetén is lehetővé
teszi. A Szabs. tv. 72. § (3) bekezdésében a módosuló (2) bekezdésre való hivatkozást is
pontosítani szükséges.
14.	A Szabs. tv. 72. § (7) bekezdése alapján lehetőség van eredménytelen elővezetés esetén a
kötelezettet különös méltánylást érdemlő okból az elővezetési költség megfizetése alól
mentesíteni. A gyakorlatban problémaként jelentkezik, hogy a kötelezett milyen határidőn
belül terjeszthet elő erre vonatkozó kérelmet. A javaslat a Szabs. tv. 72. § (7) bekezdésének
kiegészítését rendeli el a határidő megjelölésével.
15.	A hatályos Szabs. tv. az előállítás idejének szabálysértési őrizetbe való beszámításáról
rendelkezik, azonban az eljárás alá vont személy szabadságjogainak biztosítása érdekében
szükséges ezen beszámítási szabály kimondása a szabálysértési őrizet maximális idejének
meghatározásakor is.
16.	A 2013/48/EU Irányelv 5. cikkében előírtaknak megfelelően biztosítani kell, hogy a
fiatalkorú őrizetbe vett személy szülője vagy más alkalmas felnőtt a lehető leghamarabb
értesüljön a szabadság elvonásáról. Módosítást tartalmaz továbbá a törvényjavaslat - a
parancsnok helyett - az elöljáró értesítésével kapcsolatban is. Mivel a Szabs. tv. szerint
katonát az elöljárója útján kell idézni, így a katona szabálysértési őrizetéről is az elöljárót kell
értesíteni. Ezen szóhasználatot alkalmazza a Be. is az őrizetbe vett katona esetében.
17.	Az eljárás alá vont személyt megillető jogairól való tájékoztatást szabálysértési őrizetbe
vétel esetén az őrizetbe vétel időpontjában kell megadni.
18.	Az elzárással sújtható szabálysértések esetében a bírósági eljárást megelőzően a rendőrség
előkészítő eljárást folytat le a Szabs. tv. 117. §-a értelmében. Az előkészítő eljárás célja
többek között a tényállás felderítése és a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása. Az
46
előkészítő eljárásra a Szabs. tv. 117. § (2) bekezdése szerint a szabálysértési hatóság
eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
Erre figyelemmel egyértelműsíteni szükséges, hogy - a bizonyítékok felkutatása és biztosítása
keretében - a szabálysértési hatóság mellett az előkészítő eljárást lefolytató rendőrség is
jogosult a tárgyi bizonyítási eszközök, valamint az elkobozható dolgok lefoglalására.
19.	A törvényjavaslat a kiskorú tanú idézésének szabályai közé bevezetné, hogy a kiskorú
kizárólag a törvényes képviselője útján idézhető és a törvényes képviselőt arra kell felhívni,
hogy a kiskorú megjelenéséről gondoskodjék. Ennek megfelelően a kiskorú tanú
távolmaradása esetén a törvényes képviselővel szemben is szükséges megteremteni a
rendbírság kiszabásának lehetőségét.
20.	A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a kiskorút
törvényes képviselője útján kell idézni, akinek kötelessége, hogy a megjelenésről
gondoskodjon.
21.	A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetítői eljárás eredménytelen
befejezésének nagy számban az az oka, hogy a közvetítői eljárásban a felek valamelyike, vagy
egyik fél sem jelent meg a megbeszélésen, illetve a megbeszélés megszervezése akadályba
ütközött. Sok esetben a felek távolmaradásának egyik oka, hogy nem kapnak elegendő
információt a közvetítői eljárásról, esetleg a kapott információk további kérdéseket vetnek fel
bennük. A felek megfelelő és részletes tájékoztatása érdekében szükséges a pontosítás.
22.	A közvetítői eljárások eljárási alapelveinek - gyorsaság és hatékonyság - maradéktalan
érvényesülése érdekében szükséges a módosítás bevezetése. A képviselő az eljárásban részt
vehet, jogi tanácsaival támogathatja az érintettet, aki saját belátása szerint felszólalhat az
eljárás során. A képviseletre vonatkozó általános szabályok érvényesülése mellett nem
indokolt a párhuzamos szabályozás fenntartása.
23.	A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a „nemzetiségi
nyelv” fordulat felel meg a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti
szóhasználatnak.
24.	Ez a technikai módosítás szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat által módosítani kívánt
Szabs. tv. 83. § (1) bekezdéshez, amely egy új megszüntetési okot k) pontként vezet be.
Indokolt, hogy az új megszüntetési okról az ügyészség is értesüljön.
25.	A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás tekintettel arra, hogy az igazolási
kérelem elbírálására nem adott szerv, hanem bíróság, illetve szabálysértési hatóság jogosult.
26.	Az idézésre vonatkozó rendelkezések módosítása a koherencia megteremtése érdekében
szükséges, mivel idézni azt is kell, akinek a jelenléte kötelező.
27.	Hirdetményi úton történő kézbesítés során a hirdetmény kifüggesztése időben és térben
eltérő lehet, így szükséges pontosan meghatározni, hogy mely hatóság általi kifüggesztéstől
számított tizenöt napon belül kerül sor a kézbesítési vélelem beálltára.
28.	A törvényjavaslat alapján az eljárás alá vont személy, illetve sértett képviselőjének
készkiadása mellett a díjuk is szabálysértési költségnek minősül.
47
29.	A Szabs. tv. felsorolja a szabálysértési hatóság azon határozatait és intézkedéseit, amelyek
ellen lehetőség van panasszal élni. Sérelmes helyzet a szabálysértési hatóság intézkedésének
elmulasztása esetén is bekövetkezhet, erre tekintettel szükséges biztosítani, hogy ezen
mulasztás esetén is lehessen panasszal élni.
30.	A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás tekintettel arra, hogy a 99/A § a 27. §
(2)	bekezdés második fordulatára utal, amely egy korábbimódosítás útján az akkor
megállapított új (2a) bekezdésbe került, ezért szükséges az erre hivatkozó jogszabályhely
koherenciájának megteremtése.
31.	A Szabs. tv. 104. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés pontosítását szolgálja az, hogy a
törvényjavaslat szerint a „feljelentő további adatok közlésére való felhívhatósága”
lehetőségként kerül szabályozásra. A korábbi rendelkezés arra utal, hogy a feljelentő további
adatok közlésére való felhívása kötelező a meghallgatásos eljárásban.
32.	A szabálysértési hatóság képviselője a szabálysértési tárgyaláson részt vehet, azonban a
jelenlegi szabályozás nem biztosítja a bizonyítási eljárás befejezését követően a tárgyaláson
jelenlévő szabálysértési hatósági képviselőnek azt a jogot, hogy összefoglalja álláspontját az
ügy lényegét érintő tényekről, jogi minősítésről, jogkövetkezményekről. Ezáltal a képviseleti
tevékenység lényegében elveszíti jelentőségét. A törvényjavaslat ezt a lehetőséget teremti
meg.
33.	Az előkészítő eljárás során az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető hollétének
megállapítása érdekében, az előkészítő eljárások eredményességének biztosítása céljából
szükséges a körözések körének kibővítése a tulajdon elleni szabálysértéseken túl minden
elzárással is sújtható szabálysértés esetére. A társadalomra veszélyesség azonos foka
indokolja, hogy valamennyi elzárással sújtható szabálysértés körében is eredményesebben
felkutatható legyen az elkövető.
34.	A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a hivatkozott
bekezdésben foglalt esetre vonatkozik a rendelkezés, nem pedig a hivatkozott bekezdés
alapján elrendelt intézkedésre.
35.	A Szabs. tv. 39. § (2) bekezdés g) pontja szerint az erdészeti hatóság arra felhatalmazott
ügyintézője helyszíni bírság kiszabására jogosult. A Szabs. tv. 126/A. § (1) bekezdése
értelmében az ott meghatározott, helyszíni bírság kiszabására jogosult személy szabálysértési
elzárással is büntethető azon szabálysértések esetén, ahol a helyszíni bírság kiszabására
jogosult a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes
járásbíróságra előállíthatja. Figyelemmel arra, hogy az erdészeti hatóság arra felhatalmazott
ügyintézője tulajdon elleni szabálysértés esetén helyszíni bírság kiszabására jogosult, indokolt
a bíróság elé állítás lehetőségét számára is megteremteni.
36.	A védelemhez való jog garanciális biztosítása különös jelentőséggel bír a
szabadságelvonással érintett személyek esetében. A bíróság elé állítás során az eljárást soron
kívül folytatja le a bíróság és az eljárás tárgya valamely elzárással is sújtható szabálysértés
elkövetése, ezért ahhoz, hogy az őrizetbe vett eljárás alá vont személy tisztességes eljáráshoz
való joga ne sérüljön és a védelemhez való joga hatékonyan érvényesülhessen, indokolt a
pontosítás.
48
37.	A törvényjavaslat ezen pontja technikai pontosítás, tekintettel arra, hogy a gyámhatóság
szükség esetén - a gyermekvédelmi szabályoknak megfelelően - nem eseti gondnokot, hanem
eseti gyámot rendel ki.
38.	A fiatalkorú személyek széles körű védelme érdekében a védelembe vétel
kezdeményezésének lehetőségét a szabálysértési hatóságokon túl szükséges az előkészítő
eljárást lefolytató szerv, valamint a bíróság részére is biztosítani.
39.	A Be. 588. § (3) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azon a napon
emelkedik jogerőre, amelyen azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést
kizárja. A Be. és a Szabs. tv. szabályozásának különbözősége szakmai szempontok alapján
nem indokolható.
40.	Az eljárások elhúzódásának megakadályozása, a visszaélésszerű joggyakorlat
kialakulásának megelőzése érdekében szükséges annak rögzítése, hogy a végrehajtás
elhalasztásának egy alkalommal van helye.
41.	A bíróság, valamint az egyes, helyszíni bírság kiszabására jogosult személyek által
kiszabott pénzfizetési kötelezettségek esetében szükséges lehetővé tenni, hogy a végrehajtást
az elkövető tartózkodási helye szerinti szerv is foganatosíthassa.
42.	A helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó illetékességi szabályok rendszerezésére
tekintettel az (5) bekezdéssel érintett személyi kör pontosítása szükséges.
43.	A közérdekű munka végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtásért felelős
szabálysértési hatóságnak kell ellátni, ezért szükséges a törvényjavaslat szerinti pontosítás.
44.	Tekintettel arra, hogy a helyszíni bírság és a pénzbírság végrehajtására vonatkozó
szabályozást azonos elvek mentén célszerű kialakítani, e rendelkezést is szükséges
kiegészíteni a helyszíni bírsággal. Ennek eredményeként a helyszíni bírság meg nem fizetett
részét is lehetséges lesz más személynek az elkövető javára megfizetni.
45.	Az elővezetési költség a Szabs. tv. 92. §-a szerint nem minősül szabálysértési költségnek,
így amennyiben annak - törvényben előírt határidőben - megfizetése elmarad, az adók
módjára történő behajtás érdekében indokolt külön megjeleníteni.
46.	A Szabs. tv. 144/A. § (2) és (2a) bekezdése a foglalkoztatói nyilvántartás adattartalmáról
rendelkezik. Az e pontban foglalt technikai pontosítás célja a két bekezdés egymással való
összhangjának megteremtése azzal, hogy a (2) bekezdés bevezető mondata is - a tartalmának
megfelelően - meghatározná, hogy e bekezdés a közérdekű munka végzésére kijelölhető
foglalkoztatókra, a (2a) bekezdés pedig a közérdekű munkára jelentkező elkövetőkre
vonatkozó adatokat tartalmazza.
47.	Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a szabálysértési jogba új jogintézményként
vezetné be az elzárás büntetés felfüggesztését, a szabálysértési nyilvántartás - ezen belül a
szabálysértést elkövetettek és helyszíni bírságoltak nyilvántartása - adatköreit ezzel az
adatkörrel kiegészíteni szükséges.
49
48.	E technikai módosítás szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat szerinti 153. § (3a)
bekezdéshez, amely az elzárás felfüggesztésével összefüggő adatok szabálysértési
nyilvántartásban történő rögzítésének kötelezettségét a bíróság számára írja elő.
49.	A közterület-felügyelők jelentős közterületi jelenlétet képviselnek egyes településeken,
így jelentős számú jogsértés esetén tudnak fellépni. Indokolt a bírságolási jogkör biztosítása,
tekintettel arra is, hogy a meghatározott tulajdon elleni szabálysértések elkövetése, tettenérése
esetén a közterület-felügyelők részére biztosított helyszíni bírságolási joggal a hatósági
intézkedések gyorsabbá és hatékonyabbá válhatnak.
50.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 55. § (1) bekezdése szerint ,,A polgári
védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a
polgári védelmi szolgálatot foglalja magában.” A megjelenési, adatszolgáltatási és
feladatellátási kötelezettségekkel kapcsolatban ezt követően a Kat. részletesebb szabályokat
tartalmaz, azonban a bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések már hatályukat
vesztették. A Kat. végrehajtási rendeletei sem tartalmaznak előírásokat az érintett
kérdéskörrel kapcsolatban, ezért jelen elkövetési magatartás hatályon kívül helyezése
indokolt.
az 54. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
A pénzbírság végrehajtására vonatkozó egyes eljárásjogi szabályok a logikai egység
megteremtése érdekében a törvényjavaslat szerinti Szabs. tv. 144/A. §-ban, valamint a 142. §-
ban kerülnek rögzítésre.
A Szabs. tv. 92. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza a c) pont szerinti szabályt, ezért
szükségtelen ezen alpont hatályban tartása.
A Szabs. tv. 127. § technikai pontosítás miatt egy új bekezdéssel egészül ki, amely tartalma a
korábbi f) pontban volt rögzítve, ezért szükséges az f) pont hatályon kívül helyezése. A
perújítás kezdeményezési jogosultként az ügyész külön megfogalmazásra került, így
szükségtelen a 132/A. § további hatályban tartása.
A Szabs. 169. § (3) bekezdés szerinti értelmező rendelkezés a törvényjavaslat szerinti 29. §
(2)	bekezdésben általános - értelmező - rendelkezésként kerül rögzítésre, így a hatályon kívül
helyezése indokolt e törvényhelyen.
az 55. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy az Szjst. nem rendelkezik az eljárási költség végrehajtásáról, indokolt
a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvételéről szóló
rendelkezés olyan pontosítása, amely a végrehajtásra átvett eljárási költségre a szabálysértési
költség végrehajtására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.
Az Szjst. nem rendelkezik arról, hogy a végrehajtásra átvett határozatokban kiszabott bírság
befizetéséről, valamint a meg nem fizetés következményéről az elkövetőt tájékoztatni kell. E
probléma kiküszöbölése érdekében indokolt, hogy a végrehajtási jogsegély ügyben
végrehajtásra intézkedő szabálysértési hatóság tájékoztatást adjon a végrehajtásra átvett
pénzbírság tekintetében a teljesítésére szolgáló közérdekű munka magyar szabályok szerinti
időtartamáról, illetve a megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén annak
jogkövetkezményeiről.
50
A nyilvántartás vezetése érdekében szükséges az állami foglalkoztatási szervek részére is
tájékoztatási kötelezettséget előírni, annak érdekében, hogy a járási hivatalok a közérdekű
munkára történő jelentkezésről értesüljenek.
az 56. §-hoz
A hatályos Szjst. 31. § (1) bekezdése szerint, ha az azonos típusú közúti közlekedési
szabályok megsértése esetén a külföldön kiszabott pénzbírság összege a Magyarországon
kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét meghaladja, a végrehajtás a magyar
jogszabályok szerint kiszabható legmagasabb összegre terjed ki.
Diszkriminatív a felső tételkeret magyar jog szerinti leszűkítésének csak a közúti közlekedési
jogsértésekre történő alkalmazása. A gyakorlatban több esetben is előfordult, hogy a külföldi
hatóságok nem közúti közlekedési szabálysértés elkövetése miatt félmillió forintot is
meghaladó pénzbírság átadására intézkedtek magyar állampolgárral szemben, ezért indokolt a
módosítás.
az 57. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsának a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való
alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB kerethatározat 5. cikk (1) bekezdése
felsorolja azokat a kibocsátó államban büntetendő cselekményeket, amelyek miatt hozott
határozatokat az Európai Unió tagállamai kötelesek elismerni és végrehajtani. A
kerethatározat ugyanakkor nem követel meg korlátozó rendelkezéseket a pénzbírságot kiszabó
jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására. Erre tekintettel indokolt a
szabálysértési jogsegélyről szóló törvény mellékletének hatályon kívül helyezése, így
megvalósulhat valamennyi szabálysértés miatt hozott pénzbírságot kiszabó határozat átadása.
az 58. §-hoz
A Szabs. tv. értelmében szabálysértési perújítási eljárást kell indítani, ha a szabálysértési
eljárás keretében bűncselekményt szabálysértésként bírált el a bíróság. A gyakorlatban
számos esetben előfordul az, hogy az adott elkövetőt több tulajdon elleni szabálysértés
elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetésekkel sújtanak, amelyeket ki is tölt, majd ezt
követően - az üzletszerű elkövetésre tekintettel a cselekmény felminősül - az ügyészség
perújítást kezdeményez, mivel a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény.
Amennyiben a perújítási eljárás eredményeként megállapításra kerül, hogy az elkövetett
cselekmény valóban nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, a perújítást követően
büntetőeljárás lefolytatásának van helye. Problémát jelent azonban, ha időközben a
szabálysértési eljárás keretében kiszabott büntetés végrehajtása már megkezdődött vagy
befejeződött. Ebben az esetben a Szabs. tv. szerint a bíróság jogerős döntése alapján letöltött
szabálysértési elzárás büntetésért az elkövetőnek kártalanítás jár akkor is, ha a perújítás és az
eljárás megszüntetésének az oka, hogy a cselekmény nem szabálysértés, hanem
bűncselekmény, tehát egy súlyosabban minősülő cselekmény. A törvényjavaslat ennek az
anomáliának a megszüntetésére irányul. A javaslat értelmében szükséges a büntetőjogi
szabályok módosítása azzal, hogy a büntetőeljárásban kiszabott büntetésbe be kell számítani -
és milyen mértékben - a szabálysértési eljárás keretében végrehajtott büntetést. Emellett
szükséges a szabálysértési jog szerinti kártalanítási szabályok módosítása is.
51
az 59. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés. A központi bírságkezelő rendszer teljeskörű működéséhez
szükséges megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért indokolt az erre a rendszerre
vonatkozó rendelkezések eltérő hatályba léptetése.
a 60. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelést rögzíti.