﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6629. számú törvényjavaslat
az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2015. október
2015. évi.....törvény
az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról
1.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. § (1)
bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében
a katonai légügyi hatóság jogosult)
,f a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és
a közreműködő szakszemélyzet természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét,
a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére
vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket”
(a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása
céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra és kórós szenvedélyre vonatkozó adatok
kivételével az adatok hitelességének utólagos ellenőrzése, valamint nyilvántartás vezetése
céljából kezelni.)
(2)	Az Lt. 3/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggésben, a katonai
légügyi hatóság az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat az adatkezelés céljának
megvalósításához szükséges mértékben és ideig kezeli.”
2.	§
Az Lt. 3/F. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Állami légijármű fedélzetén elhelyezett veszélyes áruk szállítás előtti ellenőrzésére a
katonai légügyi hatóság, a légijármű parancsnoka, a légiközlekedési szakszemélyzet és -
honvédelmi érintettség esetén - a Magyar Honvédség logisztikai támogatásáért felelős
szervezetének képviselője jogosult.”
3.	§
(1)	Az Lt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet - a (3) és
(4)	bekezdésben foglalt kivétellel - a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A
külpolitikáért felelős miniszter a kérelmet a magyar légtér igénybevételéről szóló
kormányrendeletben meghatározott módon továbbítja a légiközlekedési hatóságnak.”
(2)	Az Lt. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Alaptörvény 47. cikke szerinti csapatmozgások esetén a diplomáciai kérelem alóli
mentesség nem mentesít a csapatmozgásra vonatkozó közjogi engedély alól. A diplomáciai
1
kérelem alóli mentességgel rendelkező államok ilyen esetben megfelelő időben kötelesek
engedélyt kérni.”
4.	§
Az Lt. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjra vonatkozó, 60 napnál régebbi, lejárt követelés
esetén a díj fizetésére kötelezettel szemben a légiforgalmi szolgáltatás megtagadható.”
5.	§
Az Lt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A légiközlekedési hatóság döntése alapján köteles a légvédelmi készenléti szolgálat
riasztásával kapcsolatosan keletkezett költségeknek a Magyar Honvédség részére történő
megtérítésére az, aki felróható magatartásával a riasztást eredményező eseményt okozta.”
6.	§
Az Lt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar polgári légi jármű - a repülőmodell, a pilóta nélküli légijármű és a
repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési
hatóság Magyarország Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A
légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad
ki.”
7.	§
(1)	Az Lt. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Üzemben tartási engedély szükséges)
„a) a gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző lajstromozásra kötelezett
légijármű,”
(üzemben tartásához.)
(2)	Az Lt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell üzemben tartási engedély az állami légijármű és a pilóta nélküli állami
légijármű üzemben tartásához.”
8.	§
Az Lt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai repülésirányító szolgálat
ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős
miniszter által kijelölt szervezetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős
miniszter gondoskodik.”
2
9.	§
Az Lt. „Az idegen ingatlannal kapcsolatos rendelkezések” alcíme helyébe a következő alcím
lép:
„Az idegen ingatlannal és a légiközlekedés biztonságára veszélyes tevékenységgel
kapcsolatos rendelkezések
44.	§ (1) Jogszabály előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes
eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető,
erdőtelepítés, mezőgazdasági tevékenység akkor végezhető, ha az a légiközlekedés
biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket a légiközlekedési hatóság, az állami célú
légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság és a katonai
hatóság jóváhagyta.
(2)	Az állam tulajdonában lévő és a nyilvános repülőtérrel kapcsolatban az idegen ingatlan
igénybevétele a kisajátítási törvény hatálya alá tartozik.”
10.	§
Az Lt. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A repülésbiztonság fenntartása és növelése érdekében állami téradatbázisként létre kell
hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával fenn kell tartani Magyarország
légiközlekedési terep és akadály adatbázisát.”
11.	§
Az Lt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légijármű vezetője, továbbá a
szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag alkalmas.”
12.	§
Az Lt. „A szakszolgálati engedély’ alcíme a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § Szakszolgálati tevékenységet nem végezhet az a személy,
a)	akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést
megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig,
b)	akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától
jogerősen eltiltott, az eltiltás hatályának időtartama alatt,
c)	akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a járművezetést érintő
cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett, a gondnokság időtartama
alatt.”
13.	§
(1)	Az Lt. 61/A. § (3) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(A Társaság feladatai:)
3
„n) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében repülésmeteorológiai
feladatok ellátása;
o)	Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében, valamint a külön jogszabályban
meghatározott Budapest közelkörzet légtereiben alkalmazott műszer szerinti repülési
eljárások tervezése.”
(2)	Az Lt. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdésben megjelölt társaság a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységével
összefüggésben, hosszú távú üzleti érdekeinek elérése céljából gazdasági társaságban
kisebbségi vagy többségi tulajdonrészt szerezhet, valamint gazdasági társaságot alapíthat.”
14.	§
Az Lt. 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A légiforgalmi szolgáltató a Magyarország légiközlekedési terep és akadály
adatbázisában szereplő, a feladatai ellátása érdekében szükséges adatokat, valamint a
légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján a részére szolgáltatandó
adatokat díj - és költségmentesen kapja meg.”
15.	§
Az Lt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A katonai repülésirányító szolgálat részeként működő katonai légiforgalmi szolgálatokat
a honvédelemért felelős miniszter hozza létre és tartja fenn.”
16.	§
Az Lt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § A légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak részletes szabályait a miniszter a
honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.”
17.	§
Az Lt. a következő 63/D. §-sal egészül ki:
„63/D. § A munkáltató a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes
tanúsításokra vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU
bizottsági rendelet 17. cikke, továbbá a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös
követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet
módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet II.
Melléklet 3.3. pontja végrehajtása érdekében ellenőrzési rendszert alakít ki.”
18.	§
(1)	Az Lt. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyben a következő
(3 a) bekezdéssel egészül ki:
4
„(3) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről,
valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági
rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014.
április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet) 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező és
önkéntes jelentéstételi rendszer létrehozását, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében
meghatározott személyek kijelölését a repülésbiztonsági szervezeten belül kell végrehajtani.
(3 a) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott
légijármű üzemben tartójának, az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, az
állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, az állami légiforgalmi
szolgálatnak, a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott események bejelentésére, elemzésére,
nyomon követésére valamint a szükséges intézkedések meghozatalára a repülésbiztonsági
szervezeten belül baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében
repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez, amely
a légiközlekedési hatóság, az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami
repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi
szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.”
19.	§
Az Lt. 66. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A légiközlekedési hatóság a közlekedésbiztonsági szervezettel együttműködve végzi el a
376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (6) bekezdésében meghatározott
események elemzését.
(8)	A repülésbiztonsági kockázatok azonosítása és a szükséges intézkedések meghozatala
érdekében a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
szervezetek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (4) bekezdésében
meghatározott elemzést megküldik a közlekedésbiztonsági szervnek.”
20.	§
(1)	Az Lt. „Légiközlekedési bírság, zajvédelmi díj” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:
„66/C. § (1) A légiközlekedési hatóság által a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet, valamint végrehajtási rendeletei alapján kiadott engedéllyel rendelkező szervezetek a
légiközlekedési hatóságnak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke
alapján ellátott felügyeleti feladatok ellátásért évente felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti
díjat évente január 31-ig kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalással megfizetni.
(2)	A felügyeleti díj a légiközlekedési hatóságot illeti meg, amelyet kizárólag a felügyeleti
feladataival összefüggésben használhat fel. Amennyiben az engedéllyel rendelkező szervezet
felügyeletét külföldön kell ellátni, a szervezet a felügyeleti díj megfizetésén felül köteles
megtéríteni a légiközlekedési hatóság külföldi kiutazással kapcsolatos költségeit.
(3)	A felügyeleti díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.”
(2) Az Lt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
5
21. §
(1)	Az Lt. 71. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„1. állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, a vámhatósági, a rendőrségi és határőrizeti célú
légiközlekedés, mely végezhető állami légijárművel, valamint lajstromba, vagy lajstromozásra
nem kötelezett légijármű esetében a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába felvett polgári
légijárművel abban az esetben, ha a repülés honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi vagy
határőrizeti célt szolgál;”
(2)	Az Lt. 71. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi
irányító szolgálatot, állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében katonai légiforgalmi
irányító szolgálatot biztosítanak;”
(3)	Az Lt. 71. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában)
„19. repülőtér: bármely olyan kijelölt terület - beleértve mindenfajta a területhez tartozó
épületet, berendezést és felszerelést - a földön, vagy a vízen, illetve rögzített, parthoz rögzített
vagy úszó építmény felületén, amelyet részben vagy teljes egészében légijárművek
leszállásához, felszállásához és földi mozgásához használnak;”
(4)	Az Lt. 71. §-a a következő 35-40. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában)
„35. pilóta nélküli légijármű: olyan - a pilóta nélküli légijármű rendszer elemét képző -
távvezérelt légijármű, amelynek vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi. Pilóta
nélküli légijárműnek minősül az előző feltételeknek megfelelő önálló repülésre - részben,
vagy teljesen - alkalmas és az önálló repülésre nem alkalmas távvezérelt légijármű is;
36.	pilóta nélküli légijármű rendszer: a légijárművet, a légijármű vezetéséhez szükséges
távvezérlő munkaállomást és az ezek közötti folyamatos adatkapcsolatot nyújtó berendezést,
valamint a légijárművel végrehajtott repüléshez szükséges egyéb berendezéseket magában
foglaló rendszer;
37.	repülőmodell: olyan önálló repülésre nem képes, távvezérelt merev- vagy forgószárnyú
légijármű, valamint ballon, amelynek vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi,
felhasználása kizárólag hobbi vagy szabadidő eltöltése céljából történik, továbbá a fedélzetén
nincs adatrögzítésre, adatátvitelre, valamint helymeghatározásra alkalmas eszköz;
38.	katonai körzet: az a légtér, ahol a katonai repülésirányító szolgálatok nyújtanak
szolgáltatást;
39.	repülőeszköz: a siklórepülő eszköz, a polgári ejtőernyő és a 216/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet II. Melléklet e) pontjában meghatározott egyszemélyes vagy
300 kg legnagyobb felszálló tömeget el nem érő repülőgép együttes megnevezése;
40.	siklórepülő eszköz: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról
szóló miniszteri rendeletben meghatározott sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő.”
6
22. §
(1)	Az Lt. 73. § (1) bekezdés zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„zs) a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelölésére és a légiközlekedési akadályok
jelölésére vonatkozó szabályokat.”
(2)	Az Lt. 73. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„e) a repülésmeteorológiai szolgáltatót vagy szolgáltatókat.”
(3)	Az Lt. 73. § (3) bekezdése a következő g-j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„g) az állami célú légiközlekedés védelmének szabályait,
h)	a veszélyes áruk állami légijárművel történő légi szállításának részletes szabályait,
i)	az állami repülések céljára szolgáló repülőterek létesítésének, fejlesztésének és
megszüntetésének, valamint a közös felhasználású repülőtérré történő fejlesztésnek, üzemben
tartásának, üzemeltetésének részletes szabályait,
j) a légvédelmi készenléti szolgálat riasztásából eredő költségek megtérítésének részletes
szabályait.”
23. §
(1)	Az Lt. 74. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„w) a miniszter, hogy a repülőeszközzel végzett és a repülőeszközökkel kapcsolatos
tevékenységek végrehajtására, a tevékenységet végzők képzésére és engedélyeire vonatkozó
részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Lt. 74. § (3) bekezdése a következő c) - h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„c) a miniszter, hogy a lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és
törlésének a szabályait,
d)	a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben Magyarország
légiközlekedési terep és akadály adatbázisa adattartalmára vonatkozó szabályokat,
e)	a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a pilóta nélküli
légijárművek és a pilóta nélküli légijármű rendszerek gyártásának, engedélyezésének,
üzemben tartásának, az azokkal végrehajtott repülések, a vezetőik képesítésének és az
egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a vezetőik egészségügyi alkalmasságának
szabályait,
f)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel
és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a pilóta nélküli állami légijárművek
repülésének, illetve légijármű rendszerek üzemeltetésének, a vezetőik képesítésének és az
egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a vezetőik egészségügyi alkalmasságának
szabályait, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,
7
g)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel
egyetértésben az egyes védett személyek állami légijárművel történő szállításának részletes
szabályait,
h)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben
az állami célú légiközlekedésben a földi kiszolgálás feltételeit és engedélyezésének rendjét”
(rendeletben állapítsa meg.)
24.	§
Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő 5) - x) ponttal egészül ki
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:)
„s) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról
szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
t) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó
részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében
történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet,
u) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról,
valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i
1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
v) a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013.
május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
w) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014.
február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,
x) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről,
valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági
rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014.
április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
25.	§
Az Lt.
a)	2. § (1) bekezdés h) pontjában az „a honvédelemmel összefüggő” szövegrész helyébe az
„az állami célú légiközlekedéssel összefüggő” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdés e) pontjában az „a miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe az „a
miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel
együttesen” szöveg,
c)	3/C. § (1) bekezdés második mondatában a „Magyarország Állami Légijármű Lajstromba”
szövegrész helyébe a „Magyarország Légijármű Lajstromába” szöveg,
d)	3/E. § (2) bekezdésben a „Magyarország Állami Légijármű Lajstromába” szövegrész
helyébe a „Magyarország Légijármű Lajstromába” szöveg,
e)	46. § (1) bekezdésében, 48. § (1) és (7) bekezdésében az „a személyzet által vezetett egyéb
repülőeszköz” szövegrész helyébe az „a repülőeszköz” szöveg,
f)	52/A. § (1) bekezdésében a „légvédelmi irányító” szövegrész helyébe a „katonai
repülésirányító” szöveg,
8
g)	52/A. § (2) és (3) bekezdésében a „légvédelmi irányító szolgálat” szövegrész helyébe a
„katonai repülésirányító szolgálat” szöveg,
h)	73. § (1) bekezdés m) pontjában a „légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó”
szövegrész helyébe a „légitársasági segítségnyújtási tervre vonatkozó” szöveg,
i)	74. § (2) bekezdés u) pontjában a „légiforgalom irányításának” szövegrész helyébe a
„légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak” szöveg,
j) 74. § (3) bekezdés b) pontjában a „továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével
kapcsolatos részletes szabályokat” szövegrész helyébe a „továbbá a nyilvántartásával,
felhasználásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat” szöveg
lép.
26.	§
Hatályát veszti az Lt.
a)	3/A. § (2)-(4) bekezdése,
b)	6. § (5) bekezdése,
c)	az 53. § (4) bekezdés a) pontja és (9) bekezdése,
d)	az ÖTÖDIK RÉSZ VI. Fejezet címében az „és rendellenességek” szövegrész,
e)	64. § (1) bekezdésében az „A szakmai vizsgálat keretében lehet vizsgálni a külön
jogszabályban meghatározott légiközlekedési rendellenességet is.” szövegrész,
f)	64. § (2) bekezdésében az „és a légiközlekedési rendellenesség” szövegrész,
g)	65/A. § (4) bekezdésében az „és légiközlekedési rendellenességek” szövegrész,
h)	73. § (1) bekezdés d) pontja,
i)	74. § (1) bekezdésf) pontjában a „6. § (5) bekezdésében említett” szövegrész.
2.	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
27.	§
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az
egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján
kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek.
A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt
egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:)
„i) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és
repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott szakmai vizsgálat során a közlekedésbiztonsági szerv.”
9
3.	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
28.	§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya a Magyarország területén, illetve légterében bekövetkezett közlekedési
baleset és egyéb közlekedési esemény bejelentésére és vizsgálatára terjed ki.”
29.	§
A Kbvt. 1/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az EU rendelet 1. cikkét, 2. cikkét, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14.
cikkét, 15. cikk (1) bekezdését, 16. cikk (1)-(7) bekezdését és 16. cikk (8) bekezdés b) pontját,
17.	cikkét, 18. cikk (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a polgári repülés területén közös
szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a
91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)
a)	II. mellékletében meghatározottaktól eltérő légijárművel bekövetkezett repülőeseménnyel,
b)	II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos
repülőeseménnyel, repülőeseménnyel
összefüggésben megfelelően kell alkalmazni.
(4)	A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről,
valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági
rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014.
április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet) 2. cikk 1-7, 9, 12, pontját, 4. cikk (1) bekezdését, (5) bekezdését, 15-16. cikkét és I.
mellékletét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő
légijárművel, valamint állami légijárművel bekövetkezett eseményekkel összefüggésben
megfelelően kell alkalmazni.”
30.	§
(1)	A Kbvt. 2. § m)-n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
,,m) víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az
úszólétesítmény működésével kapcsolatban lévő, olyan bekövetkezett - nem szándékos
emberi magatartásra visszavezethető - esemény vagy eseménysorozat, amely során
ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik,
mb) személy úszólétesítményről eltűnik,
10
mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, az úszólétesítmény
elsüllyed vagy az úszólétesítményen tartózkodó személyek az életük megóvása érdekében az
úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,
md) az úszólétesítményben olyan kár keletkezik, amely jelentős hatással van az
úszólétesítmény fő szerkezeti elemeire, teljesítményére vagy működési jellemzőire, és a kár fő
komponens vagy komponensek nagyjavítását vagy cseréjét teszi szükségessé vagy az
úszólétesítmény megsemmisülésével jár,
me) az úszólétesítmény hajóútban megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé
válik,
mf) olyan kár keletkezik az úszólétesítményen kívüli víziközlekedési infrastruktúrában, amely
súlyosan veszélyeztetheti a balesetben érintett úszólétesítmény vagy más úszólétesítmény
biztonságát, vagy bármely személy életét, és amely a víziközlekedési infrastruktúra
megsemmisülésével jár, vagy jelentős hatással van a víziközlekedési infrastruktúra fő
szerkezeti elemeire, teljesítményére vagy működési jellemzőire, és a kár fő komponens vagy
komponensek nagyjavítását vagy cseréjét teszi szükségessé, vagy
mg) az úszólétesítményt vagy úszólétesítményeket ért kár következtében az érintett állam
vagy államok, illetve a lajtromozó állam megítélése szerint jelentős környezeti kár, valamint
Magyarország területén a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról,
valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti természetben okozott
károsodás keletkezik,
n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény
működésével kapcsolatban lévő, olyan - nem szándékos emberi magatartásra visszavezethető
-	esemény vagy eseménysorozat, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az
úszólétesítmény biztonságát vagy bármely személy életét, illetve a környezetet;”
(2)	A Kbvt. 2. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„ u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amely során
ua) legalább egy személy életét veszti,
ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül, vagy hajóútban elsüllyed,
uc) az érintett állam vagy államok, illetve a lajtromozó állam megítélése szerint jelentős
környezeti kár keletkezik, valamint Magyarország területén a természetben okozott károsodás
mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet
szerinti természetben okozott károsodás következik be, vagy
ud) a víziút műtárgyainak megrongálódásával kapcsolatban részleges vagy teljes hajózási
zárlatot rendeltek el;”
31.	§
A Kbvt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek
megelőzése érdekében
a)	elvégzi
aa)	a vasúti balesettel és súlyos vasúti balesettel, a váratlan vasúti eseménnyel, valamint a
nagyon súlyos víziközlekedési balesettel és víziközlekedési balesettel, valamint a
víziközlekedési eseménnyel,
ab)	a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseménnyel,
11
ac)	a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő
légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magába hordozó
eseménnyel,
ad)	az állami légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot
magába hordozó eseménnyel
kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,
b)	a légiközlekedési hatósággal együttműködve elvégzi az EU rendelet 13. cikk (1)
bekezdésében meghatározott elemzések nyomon követését;
c)	lefolytatja a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai
és tematikus vizsgálatát és
d)	biztonsági ajánlásokat dolgozhat ki.”
32.	§
(1)	A Kbvt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedésbiztonsági szerv 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a
közlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések, továbbá a
376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kötelező és önkéntes
bejelentések fogadására, és a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.”
(2)	A Kbvt. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult
szakmai és tematikus vizsgálat, továbbá a szakmai vizsgálattól függetlenül indult
közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági
szerv, valamint a hatóságok és egyéb eljáró szervek az együttműködés érdekében, a szakmai
vizsgálat szabályainak figyelembe vételével, az eseménnyel összefüggő tényekre vonatkozó
adatok, vagy a közigazgatási hatósági, szabálysértési, illetve büntetőeljárás során keletkezett
adatok, dokumentumok beszerzése érdekében egymást megkereshetik.”
33.	§
(1)	A Kbvt. 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv:)
,,g) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
eseményjelentések, elemzések, és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre,
repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és
feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;”
(2)	A Kbvt. 7. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:
(A közlekedésbiztonsági szerv:)
„l) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében
meghatározottak szerint a bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja;
m) ellátja a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében
meghatározott kapcsolattartási pont feladatait;
n) a közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai
vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet és a
vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki.”
(3)	A Kbvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt adatbázisban tartja
nyilván az e törvényben meghatározott légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és
repülőeseménnyel összefüggő bejelentéseket és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott adatokat, információkat, továbbá a szakmai vizsgálat során az e
törvénnyel és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban birtokába
került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött,
értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, a polgári légiközlekedés védelmének
szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének
rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű
eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e
törvényben, az EU-rendeletben és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben
meghatározott célokra használhatók fel.”
(4)	A Kbvt. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közlekedésbiztonsági szerv a (2) bekezdésben megjelölt adatbázisban rögzített adatok
alapján teljesíti a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2)
bekezdésében, valamint a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott, továbbá az egyéb
nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettséget.”
(5)	A Kbvt. 7. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartást vezet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti
balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói
vizsgálat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott balesetvizsgáló
képzést végző szervezetekről.”
34.	§
A Kbvt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának
megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat kiterjed a biztonságirányítási rendszer
működésének vizsgálatára is.
(1a) A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy
kötelezettség megállapítására.”
35.	§
(1)	A Kbvt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események
tényállásának megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal
egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva -jogosult különösen arra, hogy)
„a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul, előzetes értesítés
nélkül - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal
egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény
helyszínéhez, az eseménnyel érintett járműhöz, az eseménnyel érintett jármű rakományához
13
vagy roncsához, az eseménnyel érintett infrastruktúrához, a forgalomirányító és
jelzőberendezésekhez;”
(2)	A Kbvt. 9. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események
tényállásának megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal
egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy)
„e) haladéktalanul megismerje a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, közlekedésének
előkészítésében, továbbá a forgalom lebonyolításában, tájékoztatásában, illetve irányításában
részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeit, illetve a tőlük vett mintákat;”
(3)	A Kbvt. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vasúti baleset és súlyos vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, valamint a nagyon
súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési baleset, valamint a víziközlekedési esemény
vizsgálata során a közlekedésbiztonsági szerv - a büntetőeljárást lefolytató hatóságtól szerzett
információk kivételével - jogosult információkat közölni az áldozatokkal és azok
hozzátartozóival vagy azok képviselőivel, továbbá nyilvánosságra hozni az eseményvizsgálat
során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos
információkat, jogosult továbbá előzetes jelentések kiadására, feltéve, hogy az nem
veszélyezteti a szakmai vizsgálat követelményeit, alapvető honvédelmi érdeket és megfelel a
személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak.”
36.	§
A Kbvt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Aki közlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrségnek
bejelenteni. A rendőrség haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyek feladatkörébe
tartozik a közlekedési baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség
nyújtása, az élet- és vagyonbiztonság védelme, a közlekedési baleset szakmai vizsgálata.
(2)	A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseménnyel érintett jármű személyzete, a
járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, a közlekedési
hatóság, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más
hatóságok haladéktalanul köteles jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett
vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott
miniszteri rendeletben meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a
magyar úszólétesítmény üzemben tartójára is az úszólétesítményt külföldön ért baleset esetén
is.
(3)	A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében
meghatározott eseményeket
a)	a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott
légijármű és az állami légijármű parancsnoka, vagy amennyiben a parancsnoknak nem áll
módjában, a személyzet egyéb tagja,
b)	a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott
légijármű és az állami légijármű, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében,
gyártásában karbantartásában, üzembe helyezésébe, üzembe tartásában, üzemeltetésében,
műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy,
c)	az a személy, aki állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartásával
kapcsolatos feladatokat lát el,
14
d)	az a személy, aki olyan állami léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatot lát el,
amelyhez szakszolgálati engedély szükséges,
e)	az a személy, aki állami léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával,
karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével
kapcsolatos feladatot lát el,
f)	az a személy, aki állami légijármű földi kiszolgálásával, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a
terhelési adatlap-kitöltést, a berakodást, a jégtelenítést és a légijármű vontatást, valamint
egyéb földi üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el,
köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről
szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni a
közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I.
mellékletében meghatározott adattartalommal.
(4)	A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint
összegyűjtött eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb
információkat az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott letelepedett szervezet köteles
haladéktalanul jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek.”
37.	§
A Kbvt. „A szakmai vizsgálat megindítása” alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A szakmai vizsgálat megindításáról a közlekedésbiztonsági szerv dönt.
(2)	A bejelentőt - bejelentése miatt - munkáltatója vagy megbízója részéről nem érheti
hátrány.
(3)	A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint
levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és Magyarország Légiforgalmi
Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett elérhetőségeken. A közlekedésbiztonsági szerv
nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul
megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól
származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót értesíti. Légiközlekedési baleset,
súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében a közlekedésbiztonsági szerv a bejelentés
10/C. § (4) bekezdésében meghatározott eredeti adattartalmával haladéktalanul értesíti a
légiközlekedési hatóságot.”
38.	§
A Kbvt. „A szakmai vizsgálat megindítása” alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § (1) A bejelentést követően a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálati kötelezettségére
figyelemmel dönt a szakmai vizsgálat megindításáról. A közlekedésbiztonsági szerv vezetője
a bejelentést követően a vizsgálóbizottság tagjainak kijelölésével megindítja a szakmai
vizsgálatot.
(2)	A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A vizsgálóbizottság tagjait a
közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a szakmai vizsgálat lefolytatására,
egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével
megbízott vizsgálóbizottság vezetőjét.
(3)	A vizsgálóbizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv
kormánytisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a)-c)
15
pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott -
szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető.
(4)	A szakmai vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos
repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági
szerv kormánytisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is
kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.
(5)	A vizsgálóbizottság a kijelölést követően a szakmai vizsgálat 8. §-ban rögzített alapelvei
szerint, a szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével határozza
meg a vizsgálat körét és a vizsgálatok során követendő eljárást, valamint haladéktalanul
megkezdi a szakmai vizsgálatot. Amennyiben a közlekedési balesetben és egyéb közlekedési
eseményben több jármű érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet a legsúlyosabb
következménye alapján kell minősíteni.
(6)	Ha a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint,
a szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség képviselője megfigyelőként részt vehet. A
megfigyelő a vizsgálóbizottsággal, illetve a szakmai kivizsgálóval együtt lehet jelen az
eljárásban érintett személy meghallgatásának kivételével a vizsgálati cselekményeknél, és a
személyes adatok kivételével gyakorolhatja iratbetekintési jogát, jogosult továbbá arra, hogy
indítványozza kérdés feltételét tanúhoz, illetve szakértőhöz, továbbá jogosult nyilatkozatot
tenni.”
39.	§
A Kbvt. „A szakmai vizsgálat megindítása” alcíme a következő 10/C. §-sal egészül ki:
„10/C. § (1) Súlyos vasúti baleset esetén - illetve, amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv
úgy dönt, hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban szakmai
vizsgálatot indít - a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat megindításáról
egy héten belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza a
baleset dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos
áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében.
(2)	Ha a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint,
a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a Magyar Honvédséget értesíti.
(3)	A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett
légiközlekedési balesetről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad a honvédelemért
felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek,
valamint a vámhatóság érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.
(4)	A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési
esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv a lehető legkisebb késedelemmel
értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó,
valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam eseményvizsgáló szervét.
Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell
megküldeni. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az
egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat
és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.”
40.	§
A Kbvt. 11. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(11) A közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény esetén a személyzet és az utasok
tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a rakománynak a
begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzemben tartó vagy az üzemeltető feladata, azok
helyszínről történő elszállítására - az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően - a
vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt. A jármű vagy tartozékai elszállításakor és
megőrzésekor, az esetleges későbbi vizsgálatok lefolytatása érdekében úgy kell eljárni, hogy
azok további sérülést vagy elváltozást a lehető legkisebb mértékben szenvedjenek.”
41.	§
(1)	A Kbvt. 11/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága szakmai vizsgálatához felhasználhatja
más hatóság, illetve az üzemben tartó, üzemeltető vagy a 376/2014/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletben meghatározott letelepedett szervezet által készített helyszíni
szemlejegyzőkönyvet is.”
(2)	A Kbvt. 11/A. § (4)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(9) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálóbizottság vezetője a helyszíni szemlével
összefüggésben, a szemle idejére jogosult - az esemény vizsgálatában érintett hatóságokkal
egyeztetve - az esemény helyszínének környezetében lévő infrastruktúrán zajló forgalom,
illetve tevékenység szükséges mértékű és időtartamú korlátozásának vagy szüneteltetésének
elrendelésére.
(5)	Az esemény helyszínére belépő, az esemény vizsgálatában érintett hatóságok és a
mentésben részt vevő szervezetek kivételével valamennyi személynek rendelkeznie kell az
általa végezhető tevékenység megnevezését tartalmazó irattal, továbbá jól látható helyen
viselt, a nevét, funkcióját tartalmazó azonosítóval.
(6)	A helyszíni szemle befejezését követően a le nem foglalt járművek, berendezések
eltávolításáról az üzemben tartó, üzemeltető, annak hiányában a tulajdonos gondoskodik.
(7)	A helyszíni szemlén a közlekedésbiztonsági szerv részéről részt vevő személyeket
megfelelő védőruházattal, a szükséges védőoltásokkal és az azonosítást megkönnyítő
jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához megfelelő technikai felszereléssel kell
ellátni.
(8)	Az érintett üzemben tartó, üzemeltető vagy a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott letelepedett szervezet felelős vezetője a közlekedésbiztonsági
szerv felhívására gondoskodik a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok,
okmányok összegyűjtéséről és elismervény ellenében azoknak a vizsgálóbizottság
rendelkezésére bocsátásáról.
(9)	A meghatalmazott képviselőknek az esemény helyszínére történő érkezése nem
késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.”
42.	§
A Kbvt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
17
„(4) A közlekedési esemény szakmai vizsgálata során átvett vagy lefoglalt bármely járművet,
berendezést és egyéb dolgot, ha arra a vizsgálat lefolytatásához már nincs szükség, át kell
adni
a)	a további vizsgálatot végző nyomozó vagy más hatóság részére, ha e hatóság azt
szükségesnek tartja,
b)	egyéb esetben a tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az általuk kijelölt szervezet,
személy részére, illetve amennyiben ezek nem ismertek, annak, akitől az lefoglalásra került.
(5)	Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, a
közlekedésbiztonsági szerv - állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű
vagy úszólétesítmény kivételével - értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli
birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §). Állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi
célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény tekintetében az üzemben tartó a jármű, berendezés és
egyéb dolog átvételéről köteles intézkedni.”
43.	§
A Kbvt. 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szakmai vizsgálat során, a közlekedésbiztonsági szerv megkeresése alapján az
érintettek kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni. Az együttműködésre különösen a
közlekedési és más hatóság, a jármű, az infrastruktúra, üzemben tartója, üzemeltetője, a
járművet, annak tartozékait, vagy az infrastruktúrát gyártó, karbantartó, javító szervezet,
továbbá a forgalom irányítását, tájékoztatását végző szervezet köteles. Az együttműködés
keretében a szervezetek az esemény okainak felderítése érdekében szükséges adatokkal,
vizsgálati eredményekkel, szakmai állásfoglalásokkal kötelesek segíteni a vizsgálóbizottság
munkáját.”
44.	§
A Kbvt. 15/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi
a)	a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben
érintett szervezet vezetőjének és a közrehatása miatt érintett szakszemélyzetnek,
b)	a biztonsági ajánlások címzettjének és
c)	a vizsgálatban részt vett állam, államok eseményvizsgáló szerveinek
d)	amennyiben a veszélyes áru jelenléte a baleset bekövetkeztében szerepet játszott, a
hivatásos katasztrófavédelmi szervnek,
amelyekre azok annak kézhezvételétől számított 60 napon belül észrevételt tehetnek.”
45.	§
A Kbvt. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést a honlapján közzéteszi.”
46.	§
A Kbvt. III. fejezete a következő 16/A. §-sal és a 16/A. §-t megelőző következő alcímmel
egészül ki:
18
„Tematikus vizsgálat
16/A. § A közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek
megelőzése érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események
bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomására jutott információk
alapján, egy témakör alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthat. A
tematikus vizsgálat zárójelentése biztonsági ajánlást tartalmazhat. A tematikus vizsgálat
kizárólag hivatalból indulhat meg és egyebekben a szakmai vizsgálat szabályai vonatkoznak
rá.”
47.	§
A Kbvt. 17. § a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdésében és az EU-rendeletben foglalt
feladatának ellátása céljából a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény szakmai
vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok kezelésére jogosult:)
„ac) egészségi állapotára vonatkozó, valamint feladatainak ellátásával összefüggő
egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos különleges adat,”
48.	§
A Kbvt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki az EU-rendelet, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint e
törvény rendelkezéseit megszegve - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével -
a)	az EU-rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,
b)	a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,
c)	bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat
elrejti, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy
d)	a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó
kötelezettségét elmulasztja,
e)	a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdésében a
jelentéstételi rendszer létrehozására, a 6. cikk (1) és (5) bekezdésében a jelentések kezelésére,
a 13. cikk (1)-(4) bekezdésében az események elemzésére, a 16. cikk (2) és (11) bekezdésében
az információk védelmére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja
természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.”
49.	§
A Kbvt. VI/A. Fejezete a következő 20/B. §-al egészül ki:
„20/B. § (1) A bírságot a 20/A. § (1)-(1a) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegre,
valamint a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt szempontokra tekintettel, ezer forintra
kerekítéssel kell megállapítani.
(2)	A bírság kiszabásáról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell annak az
előirányzat-felhasználási keretszámlának a számát, amelyre a fizetést teljesíteni kell.
19
(3)	A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül kell
megfizetni.
(4)	A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
50.	§
A Kbvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:)
„a) Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi
közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a
996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az
1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről;”
51.	§
A Kbvt.
a)	2. § b) és q) pontjában, a 7. § d) pontjában, a 19/D. § (3) bekezdésében, a 22. § (3)
bekezdésében a „súlyos víziközlekedési baleset” szövegrész helyébe a „víziközlekedési
baleset” szöveg,
b)	3. § (8) bekezdés a) pontjában a „vizsgáztatói tevékenység” szövegrész helyébe a „hatósági
vizsgáztatói tevékenység” szöveg,
c)	7. § (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, és b) pontjában „a polgári repülés
területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról,
valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK-rendelet)” szövegrész helyébe a „216/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet ” szöveg,
d)	10. § (14) bekezdésében a „balesetkivizsgáló szervét” szövegrész helyébe az
„eseményvizsgáló szervét” szöveg,
e)	11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A helyszín biztosításáról” szövegrész helyébe
az „Az esemény helyszínének biztosításáról” szöveg,
f)	11. § (2) bekezdésében az „a helyszínen” szövegrész helyébe az „az esemény helyszínén”
szöveg,
g)	11. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „A helyszín biztosítását” szövegrész helyébe az
„Az esemény helyszínének biztosítását” szöveg,
h)	11. § (7) és (9) bekezdésében az „A helyszín” szövegrész helyébe az „Az esemény
helyszínének” szöveg,
i)	11. § (8) bekezdésében az „a helyszín” szövegrészek helyébe az „az esemény helyszínének”
szövegek,
j) 11. § (10) bekezdésében az „a helyszíni szemlét” szövegrész helyébe az „az esemény
helyszíni szemléjét” szöveg,
k) 11/A. § (1) bekezdésében az „a helyszínen” szövegrész helyébe az „az esemény
helyszínén” szöveg,
20
l) 13. § (2) bekezdés a) pontjában az „az érintett jármű szerinti szakterületen” szövegrész
helyébe az „az érintett szakterületen” szöveg,
m) 15/B. § (3) bekezdésében a „balesetkivizsgáló szervei” szövegrész helyébe az
„eseményvizsgáló szervei” szöveg,
n) 19. § (4) bekezdésében a „balesetkivizsgáló szervét” szövegrész helyébe az
„eseményvizsgáló szervét” szöveg,
0)	20/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Aki az EU-rendelet” szövegrész
helyébe az „Aki az EU-rendelet, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
szöveg
lép.
52.	§
Hatályát veszti a Kbvt.
a)	1/A. § (1)-(2) bekezdésében az „és légiközlekedési rendellenességgel” szövegrész,
b)	2. § b) pontjában az „a légiközlekedési rendellenesség,” szövegrész,
c)	2. § i) és t) pontja,
d)	7. § (3) bekezdése,
e)	9. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „többi” szövegrész,
f)	15. § (8) bekezdésében a „vagy légiközlekedési rendellenességgel” szövegrész,
g)	18/A. §-ában a „vagy légiközlekedési rendellenesség” szövegrész,
h)	18/B. §-ában a „vagy légiközlekedési rendellenességgel” szövegrész,
1)	20/A. § (4)-(6) bekezdése,
j) 22. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben az „és légiközlekedési
rendellenességek” szövegrész,
k) 23. § (1) bekezdés b) pontja,
l)	23. § (2) bekezdés b) pontja.
4.	A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi
Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és
belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény módosítása
53.	§
A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról
szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi
alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül
ki:
„(1a) A belföldi belvízi veszélyesáru-szállítási műveleteknek a Szabályzatban előírt
feltételektől eltérő feltételekkel való végrehajtása egyedi esetben engedélyezhető, amennyiben
a biztonság nem sérül és jól meghatározott, időben és térben behatárolt szállítási, rakodási és
árukezelési műveletekről van szó. Az egyedi engedélyt a katasztrófavédelmi hatóság és a
rendőrség véleménye alapján a hajózási hatóság adja ki, amelyet a hajósoknak szóló
hirdetményben is közzé tesz.”
21
5. Záró rendelkezések
54.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. november 15-én lép hatályba.
(2)	A 20. § és az 1. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
55.	§
(1)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg:
a)	a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a
94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó
részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében
történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet,
c)	a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról,
valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-ei
1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
d)	a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013.
május 3-ai 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
e)	a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014.
február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet
f)	a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről,
valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági
rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014.
április 3-i 376/2014/EU rendelet.
(2)	Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek
megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével,
b)	a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv.
22
1. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„1. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez
Sors zám	Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése	Díj (forint)
I.	A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok	
1.	Légitársasági pilóta, kereskedelmi pilóta és többfős személyzet pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó képző szervezet éves felügyelete	120 000
2.	Magánpilóta, vitorlázó pilóta, ballon pilóta szakszolgálati engedélyekhez valamint könnyű légijárműre érvényes pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó képző szervezet éves felügyelete	60 000
3.	Karbantartás oktató szervezet éves felügyelete	60 000
4.	Alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezést (BITD) üzemeltető szervezet éves felügyelete	30 000
5.	Repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezést (FNPT) üzemeltető szervezet éves felügyelete	60 000
6.	Teljes repülésszimulátort (FFS) és repülésgyakorló berendezést (FTD) üzemeltető szervezet éves felügyelete	120 000
7.	LAPL, légiutas-kísérő és 2. osztályú orvosi minősítés kiadására jogosult repülőorvosi központ éves felügyelete	60 000
8.	1., és 3. osztályú orvosi minősítés kiadására jogosult repülőorvosi központ éves felügyelete	120 000
II.	A 748/2012 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket és felszereléseit gyártó szervezetek	
1.	Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légijárművet gyártó szervezet tevékenységének éves felügyelete	74 000
2.	Egyhajtóműves légijárművet gyártó szervezet tevékenységének éves felügyelete	130 000
3.	Gázturbinás és többhajtóműves légijárművet gyártó szervezet éves felügyelete, légij árműtípusonként.	200 000
4.	Légijármű berendezés és alkatrész gyártó, összeszerelő szervezet éves felügyelete	90 000
III.	A 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket karbantartó szervezetek	
1.	Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légijárműveket, valamint máshová nem sorolt légijárműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet éves felügyelete egy kategóriára	50 000
2.	Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légijárműveket, valamint máshová nem sorolt légijárműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet éves felügyelete további kategóriánként	5 000
3.	5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete egy kategóriára	75 000
4.	5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete további kategóriánként	10 000
5.	27 000 kg vagy ez alatti, de 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet felügyelete egy típusra	280 000
6.	27 000 kg vagy ez alatti, de 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete további típusonként	30 000
7.	27 000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete egy típusra	465 000
8.	27 000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy	50 000
23
Sors zám	Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése	Díj (forint)
	alapkarbantartását végző szervezet tevékenységének éves felügyelete további típusonként	
9.	Légijárművek gázturbinás hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy hajtóműtípusra	310 000
10.	Légijárművek gázturbinás hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további típusonként	30 000
11.	Légijárművek dugattyús hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy hajtóműcsaládra	55 000
12.	Légijárművek dugattyús hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további típuscsaládonként	5 000
11.	Légijárművek komplett hajtóművének vagy segédhajtóművének nem minősülő alkatrészeinek, berendezéseinek és/vagy sárkányszerkezetének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy kategóriára	60 000
12.	Légijárművek komplett hajtóművének vagy segédhajtóművének nem minősülő alkatrészeinek, berendezéseinek és/vagy sárkányszerkezetének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további kategóriánként	5 000
13.	Légijármű sárkány vagy hajtómű szerkezeti elemeinek roncsolásmentes anyagvizsgálatát végző szervezet éves felügyelete	74 000
IV.	A 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, légijármű légialkalmasság fenntartó és légiármű légialkalmasság tanúsító szervezetek	
1.	5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozásra nem kötelezett légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijármű kategóriára	25 000
2.	5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozásra nem kötelezett légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijármű kategóriánként	2 000
3.	5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozott légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijármű kategóriára.	46 000
4.	5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozott légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijármű kategóriánként.	5 000
5.	5700 kg-nál nagyobb és 27 000 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijárműtípusra	420 000
6.	5700 kg-nál nagyobb és 27 000 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légij árműtípusonként	40 000
7.	27 000 kg és annál nagyobb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijárműtípusra	700 000
8.	27 000 kg és annál nagyobb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijárműtípusonként	60 000
V.	A 965/2012 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket üzembentartó szervezetek	
1.	40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 19 légijárműig	750 000
2.	40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 20-44 légijármű esetén	3 500 000
3.	40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 45-149 légijármű esetén	9 000 000
4.	40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 150 vagy több légijármű felett	15 000 000
5.	5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 9 légijárműig	350 000
6.	5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 10-24 légijármű esetén	400 000
7.	5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó	950 000
24
Sors zám	Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése	Díj (forint)
	szervezet éves felügyelete engedélybe 25 vagy több légijármű felett	
8.	750 kg feletti, és 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig	100 000
9.	750 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig	65 000
10.	750 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe 5 vagy több légijármű felett	85 000
11.	5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig	100 000
12.	5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5-9 légijármű esetén	125 000
13.	5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe 10 vagy több légijármű felett	250 000
14.	5700 kg alatti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig	65 000
15.	5700 kg alatti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5 vagy több légijármű felett	85 000
16.	Ballont üzembentartó szervezet éves felügyelete	35 000
VI.	A 139/2014 EU rendelet alapján engedélyezett repülőterek	
1.	I. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 700.000 utas /év feletti forgalom esetén	2 500 000
2.	I. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 700.000 utas /év alatti forgalom esetén	700 000
3.	II. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 10.000 utas /év feletti forgalom esetén	300 000
4.	II. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 10.000 utas /év alatti forgalom esetén	100 000
VII.	A 1034/2011 és 1035/2011 EU rendeletek alapján engedélyezett léginavigációs szolgáltatók és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet képző szervezetek	
1.	CNS szolgáltató éves felügyelete ATC szolgáltatást nyújtó repülőtér esetén	300 000
2.	CNS szolgáltatók éves felügyelete AFIS szolgáltatást nyújtó repülőtér esetén	90 000
3.	AFIS szolgáltató éves felügyelete érvényes szakszolgálati engedélyenként	15 000
4.	Repülésmeteorológiai szolgáltató éves felügyelete	92 000
5.	AFIS képzési szervezet éves felügyelete	20 000
6.	ATCO képzési szervezet éves felügyelete	120 000
7.	Nyelvismeretei vizsgaközpont éves felügyelete	35 000
25
Általános indokolás
Jogharmonizációs célú módosítást tesz szükségessé a polgári légi közlekedési események
jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti
és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban
376/2014/EU rendelet) hatályba lépése.
Az uniós rendelet alapján egyrészt szükséges hatályon kívül helyezni az uniós szabályozási
hatáskörbe tartozó légijárművekkel történt légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények
és repülőesemények bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a nemzeti hatáskörbe
tartozó légijárművekkel történő légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és
repülőesemények bejelentésére vonatkozó tárgykörben az uniós rendelettel összhangban kell
végrehajtani a szabályozás felülvizsgálatát.
Jogharmonizációs célú módosítást tesz szükségessé továbbá a tengeri szállítási ágazatban
bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az
1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról
szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely
meghatározza, hogy egyes rendelkezések tekintetében az IMO 1997. november 27-i a 849(20)
közgyűlési határozatához csatolt, a tengeri balesetek és események kivizsgálásának
szabályzatának, valamint az IMO Tengerbiztonsági Bizottságának és Tengerikörnyezet-
védelmi Bizottságának 2008. december 18-i MSC-MEPC.3/Circ.1 számú körlevelében
található meghatározásoknak a naprakész változatát kell alkalmazni.
Módosítást tesznek szükségessé az Európai Vasúti Ügynökség által 2012-ben
Magyarországon végrehajtott ellenőrzésről készített „Audit assesment report”-ban szereplő
megállapítások.
A bírságra vonatkozó rendelkezések tekintetében szükséges törvényi szinten szabályozni a
bírság kiszabását, beszedését, kezelését és nyilvántartását.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényre (a továbbiakban: Lt.) vonatkozó
javaslatok a 376/2014/EU rendelet jogharmonizációja miatt indokolt módosításokat
tartalmazzák.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvényre vonatkozó javaslatokat a közlekedésbiztonsági szervnek a légi-, a
vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatával
összefüggő adatkezelése indokolja.
A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról
szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi
alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény módosítása szükséges a következők miatt.
A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv az ADN Szabályzat alkalmazását rendelte el a tagállamokon
belüli belföldi belvízi szállításokra is, ugyanakkor az irányelv 6. cikk (5) bekezdése megadta a
lehetőséget, hogy a tagállamok egyedi - kellően biztonságos - esetekben eltérést
engedélyezzenek az ADN Szabályzat előírásaitól. Az irányelv átültetésekor nem volt igény
ennek a lehetőségnek a kihasználására, a Dunán szállított veszélyes áruk (tűzijáték testek)
kilövés helyére történő szállításának rendezése érdekében viszont most célszerű az irányelv
adta lehetőséget beemelni a törvénybe.
26
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Lt. módosítását tartalmazza. A pilóta nélküli légijárművek üzemeltetésével összefüggő
hatósági eljárásokra tekintettel indokolt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal
részére törvényi szinten biztosítani az adatkezelés törvényességét.
A 2. §-hoz
A veszélyes áruk állami szervek céljára szolgáló légijárművel való szállításának rendjét a
veszélyes áruk légiszállítási szabályainak és eljárásainak végrehajtásáról szóló 3854 NATO
egységesítési dokumentum (STANAG 3854), valamint a nemzetközi polgári repülésről
Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény, veszélyes áruk
biztonságos légiszállításáról szóló 18. Függeléke (Annex 18) határozza meg. A STANAG
3854 NATO egységesítési egyezmény alkalmazásba vételét és bevezetését a Magyar
Honvédség a 33/2008. (HK 16.) HM HVKFH közleménnyel elrendelte, azonban az erre
vonatkozó jogi szabályozó ez idáig nem került kibocsátásra. A polgári légijárművel szállított
veszélyes anyagok (áruk) szállításának hatósági felügyeletéért a légiközlekedési hatóság és a
katasztrófavédelmi hatóság a felelős, azonban az Lt. nem rendelkezik külön az állami
légijárművel történő veszélyes anyagok (áruk) szállításának ellenőrzéséről, így szükséges a
légügyi törvény kiegészítése.
A 3. §-hoz
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján - pontos szabályozás hiányában - többször gondot
okozott a csapatmozgások diplomáciai engedélyeztetési eljárása. A javaslat a
csapatmozgásokra vonatkozó utalást tartalmazza.
A 4. §-hoz
A léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013.
május 3-ai 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikk (3) bekezdése előírja, hogy a
tagállamoknak hatékony végrehajtási intézkedésekről kell gondoskodniuk a léginavigációs
díjak beszedése érdekében. A rendelet szerint ezen intézkedések között szerepelhet a
szolgáltatások további igénybevételének megtagadása, a légi jármű visszatartása vagy a
hatályos jogszabályokkal összhangban lévő egyéb végrehajtási intézkedés. A rendelet
lehetőségei között a javaslat a szolgáltatás megtagadásának lehetőségét írja elő a 60 napnál
régebbi, lejárt követelés esetére.
Az 5. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy amennyiben felróható emberi magatartás - és nem például műszaki
meghibásodás - indokolja a légvédelmi készenléti szolgálat riasztását, úgy a szükségtelen
riasztást előidéző annak költségeit térítse meg a Magyar Honvédség számára. Tekintettel arra,
hogy ezekben az esetekben a légijármű vezetője valamely, jogszabályban is rögzített repülési
szabályt sérti meg, amelyet jelenleg is a légiközlekedési hatóság vizsgál, arra is a
légiközlekedési hatóság lesz jogosult, hogy a riasztás szükségtelen voltát megállapítsa.
A 6. §-hoz
A javaslat a Magyarország Állami Légijármű Lajstroma helyett bevezeti a Magyarország
Légijármű Lajstroma kifejezést, tekintettel arra, hogy a nyilvántartás a polgári légijárművek
vezetésére szolgál, ahol az „állami” szó használata megtévesztő lehet, mivel az állami
légijármű más kategória, mint a polgári légijármű. Az Lt. jelenleg is tartalmazza a fogalom-
meghatározásoknál az állami légijármű fogalmát, amely a honvédelmi, vámhatósági,
rendőrségi és határőrizeti szervek céljára szolgáló légijárművet jelenti. Az új fogalom
27
átvezetése szükséges az alacsonyabb szintű jogszabályokban is, amelyről az előterjesztő a
törvénymódosítás hatályba lépéséig gondoskodik.
A 7. §-hoz
A szakasz a légijárművek üzemben tartási engedélyére vonatkozó rendelkezéseket
szabályozza újra, amely alapján azon légijárművek esetében szükséges az üzemben tartási
engedély, amelyek gazdasági célú légiközlekedési tevékenységeket végeznek.
A 8. §-hoz
A Honvédség alaprendeltetésének ellátása érdekében a katonai repülések sajátosságai a
polgári léginavigációs szolgálatoknál összetettebb szolgálatok működését teszik szükségessé.
A katonai repülésirányító szolgálat összefoglaló név, amely magában foglalja a katonai
légiforgalmi irányító (military air traffic control), légi bevetés-irányító (air mission control),
harctéri repülésirányító (JTAC/FAC) és a lőtéri repülésvezető (Range Control) szolgálatokat.
Ezeknek a szolgálatoknak a működtetése a NATO integrált légvédelmi rendszeréhez történt
csatlakozásból és a Honvédség más (pl.: V4 harccsoport, közvetlen légi támogatási képesség)
nemzetközi szerepvállalásaiból eredő kötelezettség. A honvédelemért felelős miniszternek
biztosítania kell, hogy a katonai repülésirányító szolgálat a polgári léginavigációs
szolgálatokra előírttal azonos biztonsági garanciát nyújtó szinten és a műveleti elvárásoknak
megfelelően működjön, beleértve a képzést is.
A 9. §-hoz
Repülésbiztonsági szempontból indokolt a vonatkozó szakasz kiegészítése.
A 10. §-hoz
A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt
Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 1971. évi 25.
törvényerejű rendelettel kihirdetett Chicagói Egyezmény 15., a nemzetközi polgári repülésről
Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek
kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvénnyel kihirdetett Függeléke értelmében
Magyarországnak - meghatározott tartalommal - elektronikus terep és akadály adatbázist kell
létrehoznia. A § ezt az állami feladatot fogalmazza meg, megteremtve a jogszabályi alapot az
adatbázis létrehozására és működtetésére. Az adatbázis adattartalmára, létrehozására és
fenntartására kormányrendelet készül. Az erre vonatkozó felhatalmazás 2014. november 21-
től már szerepel az Lt.-ben, azonban a feladat állami feladatként történő deklarációja jelenleg
hiányzik.
A 11. és a 12. §-okhoz
Az Európai Unió szabályozásának való megfelelést a légiközlekedés területén az Európai
Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: EASA) ellenőrzi szabványosítási vizsgálatok
keretében. Az EASA e hatásköréhez kapcsolódóan a következő álláspontot fogalmazta meg
az egyes szakszolgálati engedélyek kiadására vonatkozó feltételekkel kapcsolatban:
Azokon a területeken, ahol európai uniós jogi aktus rendelkezik a szakszolgálati engedély
kiadásának feltételeiről, az uniós szabályozáson kívül a szakszolgálati engedély kiadására
vonatkozó további nemzeti szabályok megállapítása (pl. erkölcsi bizonyítvány, egészségügyi
alkalmassági szabályok, az alkohol- és kábítószer fogyasztásra vonatkozó nemzeti büntetőjogi
szabályoknak való megfelelés) az európai jog megszegését jelenti.
Fentiek alapján tehát egyetlen tagállam sem szabhat meg a szakszolgálati engedély
kiadásának feltételéül olyan szabályt, amelyet az EU jogi aktusában nem ír elő. A tagállamok
28
ezeket a feltételeket legfeljebb a munkavégzés vagy a tevékenység ellátása vonatkozásában
írhatják elő.
Hazánkban ilyen szabály az, hogy nem rendelkezhet szakszolgálati engedéllyel az, aki
büntetett előéletű, kényszergyógykezelés alatt áll, a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától
eltiltották vagy gondnokság alá helyezték. Szükséges tehát a hazai szabályozásban e
feltételeket áthelyezni a szakszolgálati engedély kiadásának és megőrzésének feltételei közül
a szakszolgálati tevékenység ellátására és az ilyen célból történő foglalkoztatásra vonatkozó
szabályok közé.
Külföldi állampolgár esetén a légiközlekedési hatóságnak a szakszolgálati engedélyt
ugyanúgy ki kell adnia, ha az európai uniós szabályokat teljesíti, mint a magyar
állampolgárnak. A jelenlegi szabályok szerint azonban a magyar állampolgártól erkölcsi
bizonyítványt kell kérni, míg a külföldi állampolgárnak e feltételt nem kell teljesítenie. A
teljesítendő feltételek tehát nem egyenlők.
Az EASA álláspontjából kiindulva továbbá kijelenthető, hogy a szakszolgálati engedély nem
igazolhat közbiztonsági vagy egészségügyi alkalmasságot, hanem kizárólag csak szakmai
felkészültséget.
A 13. §-hoz
Az Lt. alapján a HungaroControl Zrt. Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
repüléstájékoztató szolgálatot lát el, amelynek része a repülésmeteorológiai tájékoztatások
közlése is, amelyhez repülőtéri meteorológiai irodát tart fenn és a szükséges infrastruktúrát
működteti. Erre tekintettel indokolt a HungaroControl Zrt. tevékenységi körének kiegészítése
a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret érintő repülésmeteorológiai feladatok
ellátásával.
Tekintettel arra, hogy az Lt. 61/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a Budapest Liszt Ferenc
Nemzetközi Repülőtérhez kapcsolódó légterekben a HungaroControl Zrt. látja el a
légiforgalmi irányító szolgálatot, indokolt, hogy az ezen légterekben alkalmazott műszer
szerinti repülési eljárásokat a lehető legmagasabb szintű szolgáltatás biztosítása érdekében
szintén a HungaroControl Zrt. tervezze.
Az Lt. hatályos 61/A. § (6) bekezdése 2010. március 1-jei hatályba lépésére az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései miatt volt szükség, amely
korlátozta a HungaroControl Zrt. gazdasági társaságban történő tulajdonszerzési lehetőségeit.
Tekintettel az államháztartásról szóló törvény ezen rendelkezésének hatályon kívül
helyezésére, az Lt.-ben szereplő rendelkezés a HungaroControl Zrt. gazdasági lehetőségeit
jelentősen lecsökkenti, így a HungaroControl Zrt. versenyképességének megőrzése, jelenlegi
magas szolgáltatási színvonalának megtartása, valamint további fejlesztése érdekében
javasoljuk a 61/A. § (6) bekezdés fentiek szerinti módosítását.
A 14. §-hoz
Technikai jellegű módosítás. A hatályos szöveg tartalmában nem változik, csupán az 51. § új
(3)	bekezdésére tekintettel szükséges a megfogalmazás pontosítása.
A 15. §-hoz
A katonai repülésirányító szolgálat összefoglaló név, amely magában foglalja a katonai
légiforgalmi irányító (military air traffic control), légi bevetés-irányító (air mission control),
harctéri repülésirányító (JTAC/FAC) és a lőtéri repülésvezető (Range Control) szolgálatokat.
A módosításra az egységes szövegezés miatt van szükség.
29
A 16. §-hoz
Jelenleg folyamatban van a kapcsolódó, a repülések végrehajtásának, valamint a légiforgalmi
szolgálatok ellátásának és eljárásainak szabályairól szóló új miniszteri rendeletek
megalkotása, melynek során felülvizsgálatra került a hatályos rendeletek címe is. Mivel az air
traffic management (ATM) körébe tartozó részletszabályok megalkotására szóló
felhatalmazás kialakítása indokolt, így az érintett szabályozás tárgyköre szélesebb, mint amit
a légiforgalmi irányítás kifejezés lefed. A módosítást indokolta továbbá, hogy a repülések
végrehajtásának szabályairól szóló rendeletre vonatkozó rendelkezés az Lt. 52. § (4)
bekezdésben is szerepel.
A 17. §-hoz
A légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó
részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében
történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet 17.
cikke alapján a szakszolgálati engedély birtokosa nem gyakorolhatja tevékenységét, ha
egészségügyi alkalmasságának bármilyen csökkenéséről van tudomása, amely miatt nem
tudja biztonságosan ellátni a feladatait. Az alkalmasságot károsan befolyásolhatja nem csak az
egészségügyi állapot változása, hanem egyes szerek (például alkohol, kábítószer, pszichotróp
anyagok) hatása, amelyekre a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében fokozott
figyelmet kell fordítani.
Erre tekintettel a léginavigációs szolgáltatónak eljárást kell kidolgoznia az egészségügyi
alkalmasság csökkenésével kapcsolatos hatások kezelésére, amelynek része nem csak az
orvosi alkalmasság ellenőrzése, de az alkalmasságot károsan befolyásoló szerek szűrése is.
A léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról,
valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i
1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. Mellékletének 3.3. pontja hasonló feladatot
állapít meg a légiforgalmi szolgáltató számára a mérnöki és műszaki személyzet
vonatkozásában.
A 18. §-hoz
A 376/2014/EU rendelet előírja, hogy a tagállamokban letelepedett mindegyik szervezetnek
kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia az eseményekre vonatkozó adatok
összegyűjtésének elősegítésére. Ezzel összhangban az Lt. módosítási javaslata tartalmazza,
hogy a 376/2014/EU rendeletben előírt jelentési rendszert a repülésbiztonsági szervezeten
belül kell végrehajtani.
A 19. §-hoz
A 376/2014/EU rendelet alapján új feladatként jelentkezik a szervezetek által tett bejelentések
nyomon követése és egyes bejelentések elemzése. A javaslat szerint ezen bejelentések
nyomon követését a Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: KBSZ) végzi
együttműködve a légiközlekedési hatósággal, az egyes közvetlenül a KBSZ-hez érkező
bejelentések elemzését pedig a légiközlekedési hatóság a KBSZ-el együttműködve végzi.
A 20. §-hoz és az 1. melléklethez
A szakasz a légiközlekedési hatóság által végzett felügyeleti díjakra vonatkozó
rendelkezéseket, a melléklet a felügyeleti díj éves összegét határozza meg. A légiközlekedési
hatósági szolgáltatások díjait jelenleg a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások
díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendelet.
30
A 21. §-hoz
A javaslat tartalmazza az állami célú légiközlekedés, az ellenőrzött repülőtér és a repülőtér
fogalmának pontosítását, továbbá új fogalomként kerül bevezetésre a pilóta nélküli légijármű,
a pilóta nélküli légijármű rendszer, a repülőmodell, a katonai körzet, a repülőeszköz és a
siklórepülő eszköz.
A 22. és a 23. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés pontosító módosítását és új felhatalmazásokat tartalmaz.
A 24. §-hoz
A szakasz az Lt. jogharmonizációs záradékát egészíti ki a javasolt módosításokkal
összhangban.
A 25. §-hoz:
A szakasz pontosító módosításokat tartalmaz.
A katonai repülésirányító szolgálat megnevezés új NATO terminológia szerinti összefoglaló
név, amely magában foglalja a katonai légiforgalmi irányító (military air traffic control), légi
bevetés-irányító (air mission control), harctéri repülésirányító (JTAC/FAC) és a lőtéri
repülésvezető (Range Control) szolgálatokat. Az Lt. 52/A. §-ának módosítása az új
terminológia használatának felelne meg, a korábbi légvédelmi irányító szolgálat a légi-bevetés
irányító szolgálatnak felel meg.
A 26. §-hoz
A javaslat az Lt. módosításokkal összhangban egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
A 27. §-hoz
A § az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítására tesz javaslatot, amelyben előírja, hogy a légi-, a
vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról
szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények
vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2010.	október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott
szakmai vizsgálat során, a közlekedésbiztonsági szerv írásbeli megkeresésére a kezelést végző
orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső szerv
által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a
megkereső szervnek.
A 28. §-hoz
A Kbvt. a 376/2014/EU rendelet végrehajtását szolgáló rendelkezéseket tartalmaz, így
indokolt a törvény hatályát kiegészíteni a közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény
bejelentésére vonatkozó rendelkezéssel.
A 29. §-hoz
A javaslat célja a hatályos rendelkezések pontosítása a polgári repülés területén közös
szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a
91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: EK-rendelet) rendelkezéseinek a nemzeti hatáskörbe tartozó légijárművekre
történő kiterjesztésére, továbbá a 376/2014/EU rendelet egyes rendelkezései alkalmazásának
elrendelése a nemzeti hatáskörbe tartozó légijárművekre vonatkozóan, ezzel megteremtve a
31
szabályozási összhangot az uniós hatáskörbe és a nemzeti hatáskörbe tartozó légijárművekkel
történő események bejelentése tárgyában.
A 30. §-hoz
A javaslat jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy az európai
parlament és a tanács 2009/18/EK irányelve meghatározza, hogy egyes rendelkezések
tekintetében az IMO 1997. november 27-i a 849(20) közgyűlési határozatához csatolt, a
tengeri balesetek és események kivizsgálásának szabályzatának, valamint az IMO
Tengerbiztonsági Bizottságának és Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának 2008. december
18-i MSC-MEPC.3/Circ.1 számú körlevelében található meghatározásoknak a naprakész
változatát kell alkalmazni. A javaslat a jelenleg hatályos IMO szabályzat és körlevél
naprakész változata szerinti meghatározásokat tartalmazza.
A 31. §-hoz
A 376/2014/EU rendelet alapján új közfeladatként jelentkezik a szervezetek által tett
bejelentések nyomon követése és egyes bejelentések elemzése. A javaslat szerint ezen
bejelentések nyomon követését a KBSZ végzi együttműködve a légiközlekedési hatósággal,
az egyes közvetlenül a KBSZ-hez érkező bejelentések elemzését, pedig a légiközlekedési
hatóság a KBSZ-el együttműködve végzi. Jelenleg évente nagyságrendileg 500 olyan
bejelentés érkezik, amelynek az elemzését, nyomon követését a 376/2014/EU rendelet alapján
el kell végezni. Tekintettel azonban arra, hogy a 376/2014/EU rendelet értelmében
megváltozik a bejelentésre köteles események köre, becsléseink szerint várhatóan a
bejelentések száma 50%-kal emelkedni fog.
A 32. §-hoz
A javaslat a 376/2014/EU rendeletre figyelemmel pontosítja a közlekedésbiztonsági szerv 24
órás baleseti ügyeleti szolgálatának feladatait, valamint a kialakult gyakorlat alapján a
közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatával összefüggésben
indult közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a
közlekedésbiztonsági szerv, a hatóságok és az eljáró szervek közötti együttműködést.
A 33. §-hoz
A javaslat a 376/2014/EU rendeletre tekintettel pontosítja a közeledésbiztonsági szerv által
létrehozott és működtetett adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket, valamint rendelkezéseket
tartalmaz a 376/2014/EU rendeletben meghatározott tagállami feladatoknak a
közlekedésbiztonsági szerv által történő ellátásáról.
A 34. §-hoz
Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) 2012-ben Magyarországon auditot tartott. Az audit
eredményét az Audit Assesment Report tartalmazza, amely megállapítja, hogy a
közlekedésbiztonsági szerv által lefolytatott szakmai vizsgálatnak ki kell terjednie a
biztonság-irányítási rendszer megfelelő működésére vonatkozó „responsibility” tárgykörére
is. Tekintettel arra, hogy szakmai vizsgálat alapelve, hogy nem irányulhat a felelősség vagy
vétkesség megállapítására, így a javaslat egyértelmű szabályokat állapít meg arra
vonatkozóan, hogy a szakmai vizsgálatnak a biztonságirányítási rendszer elemeinek és a
rendszerhez kapcsolódó feladatok végrehajtásának vizsgálatára is ki kell terjednie.
A 35. §-hoz
A javaslat rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közlekedésbiztonsági szerv
előzetes értesítés nélkül hozzáférhessen a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési
esemény, a repülőesemény és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, az eseménnyel érintett
32
járműhöz, járműtípushoz, az eseménnyel érintett jármű rakományához vagy roncsához, az
eseménnyel érintett infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez, tekintettel
arra, hogy a közlekedésbiztonsági szerv feladata, hogy a szakmai vizsgálatot a lehető
leghamarabb indítsa meg, valamint a szakmai vizsgálat hatékony lefolytatása indokolttá teszi,
hogy az esemény helyszínén a lehető leghamarabb, a helyszín megváltoztatását megelőzően
megkezdhesse a vizsgálatokat. A javaslat a szakmai vizsgálat lefolytatása érdekében bővíti
azon (az eseményekkel érintett) személyek körét, akik egészségügyi vizsgálati eredményeihez
a közlekedésbiztonsági szerv hozzáférhet.
A javaslat továbbá az áldozatok jogaira vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket a vasúti és
víziközlekedési balesetek vagy események esetén, a légi-, a vasúti és a víziközlekedési
balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a
polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a
94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban és
felhatalmazást ad a közlekedésbiztonsági szervnek, hogy információkat közöljön az
áldozatokkal és azok hozzátartozóival vagy azok képviselőivel, továbbá nyilvánosságra hozza
az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással
kapcsolatos információkat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok
figyelembevételével.
A 36-39. §-hoz
A javaslat rendelkezéseket állapít meg a nemzeti hatáskörbe tartozó légijárművekkel
kapcsolatos jelentős légiközlekedési kockázatot magukba hordozó események bejelentésére,
összhangban a 376/2014/EU meghatározott szabályokkal, valamint a bejelentéssel, a szakmai
vizsgálat megindításával és az értesítési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseket
újraszerkeszti.
A 40., 42. és 43. §-hoz
A 376/2014/EU rendelet harmonizációjára tekintettel folyamatban van a légiközlekedési
balesetek, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának
szabályairól szóló 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet módosítása, amelynek során felmerült,
hogy több, jelenleg rendeleti szintű rendelkezés törvényi szintű szabályozást igényel. A § az
említett GKM rendeletben szereplő szabályozást emeli át a Kbvt.-be.
A 41. §-hoz
A javaslat pontosítja a helyszín fogalmával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint kiegészíti a
szakmai vizsgálatban közreműködők körét a 376/2014/EU rendeletben meghatározott
szervezetekkel.
A 44. §-hoz
Egyes közlekedési balesetek, illetve egyéb közlekedési események esetében előfordulhat,
hogy nagyszámú érintett szakszemélyzet van, olyanok is, akiknek nem volt közrehatásuk az
esemény bekövetkezésében. A hatályos szabályozás szerint azonban minden érintett
szakszemélyzetnek meg kell küldeni a zárójelentés-tervezetet. A javaslat kiegészíti a hatályos
rendelkezéseket azzal, hogy a zárójelentés-tervezetet csak az eseményben közrehatása miatt
érintett szakszemélyzetnek kell megküldeni.
33
A 45. §-hoz
A hatályos Kbvt. is előírja a zárójelentés honlapon való közzétételét a légiközlekedési
rendellenesség vizsgálatával kapcsolatban készített zárójelentés kivételével. A 376/2014/EU
rendelet hatályba lépésével megszűnik a légiközlekedési rendellenesség fogalom, ezért az erre
utaló rendelkezés hatályon kívül helyezését valósítja meg a szakasz újraszabályozása.
A 46. §-hoz
A javaslat a nemzetközi gyakorlatnak és a polgári légiközlekedési balesetek és
repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: EU-rendelet) rendelkezéseivel összhangban tartalmazza, hogy a
közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése
érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a
szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomására jutott információk alapján, egy témakör
alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthat. A tematikus vizsgálat olyan,
általában több szakmai vizsgálat során feltárt problémák, hibák, nem megfelelő gyakorlat
részletes, az esetek összevetését, és mélyebb elemzését tartalmazó vizsgálat, amely a hasonló
hibák kiküszöbölése és ezen keresztül a balesetek bekövetkezése érdekében ajánlásokat
fogalmaz meg.
A 47. §-hoz
A javaslat kiegészítő szabályokat tartalmaz a közlekedésbiztonsági szerv adatkezelésére. A
közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett jármű személyzete
tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában
részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személy esetén felhatalmazást ad a
közlekedésbiztonsági szervnek a személy egészségi állapotára vonatkozó különleges adatok
kezelése mellett, a szakszemélyzet feladatainak ellátásával összefüggő egészségügyi
vizsgálatával kapcsolatos különleges adatok kezelésére is, figyelemmel arra, hogy a szakmai
vizsgálatnak ki kell terjednie a szakszemélyzet által ellátott feladatokra és ezzel
összefüggésben arra is, hogy az adott személy egészségi szempontból alkalmas volt-e a
feladatai ellátására.
A 48. és 49. §-hoz
A javaslat tartalmazza az EU-rendelet, illetve a Kbvt. megszegőivel szemben kiszabható
bírság kivetésének, beszedésének, kezelésének és nyilvántartásának részletes szabályait.
Az 50. §-hoz
A javaslat az uniós jogi aktussal történő harmonizációt tartalmazza.
Az 51. §-hoz
A javaslat a módosításokkal összhangban, valamint pontosító rendelkezések szövegcserés
módosítását tartalmazza.
Az 52. §-hoz
A javaslat a módosításokkal összhangban egyes rendelkezéseket helyez hatályon kívül.
Az 53. §-hoz
A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK irányelv az ADN
Megállapodáshoz csatolt Szabályzat előírásainak alkalmazását rendelte el a tagállamok
közötti nemzetközi és tagállamokon belüli belföldi belvízi szállításokra. Az irányelv 6. cikk
34
(5)	bekezdése szerint „kivételesen és csak akkor, ha a biztonság nem sérül, bármely tagállam
adhat ki egyedi engedélyeket olyan, saját területén belüli veszélyesáru-szállítási műveletek
elvégzésére, amelyeket ez az irányelv megtilt, vagy veszélyesáru-szállítási műveleteknek az
ezen irányelvben előírt feltételektől eltérő feltételekkel történő elvégzésére, ha jól
meghatározott, időben behatárolt szállítási műveletekről van szó.”
Az irányelv átültetésekor a 6. cikk (5) bekezdése nem került át a magyar jogrendbe, mivel
nem tartalmazott kötelezettséget, csupán lehetőséget. Az irányelv eredeti jogharmonizációs
javaslata, illetve az ADN Megállapodáshoz csatolt Szabályzat kihirdetéséhez készült
megfelelési táblázat kidolgozásakor nem került sor a 6. cikk (5) bekezdése átvételére.
Az azóta eltelt időben (különösen a katasztrófavédelmi hatóságot a belvízi veszélyes áru
szállítás ellenőrzésére feljogosító 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépése után)
merült fel az a probléma, hogy az augusztus 20-i budapesti tűzijátékokhoz a Dunán szállított
veszélyes áruknak (tűzijáték testek) a kilövés helyére történő szállítása során praktikusan nem
tarthatók be az ADN Szabályzat előírásai, ehelyett azonban a hajózási hatóság által elrendelt
forgalmi zárlat, a rendőrség és a katasztrófavédelmi hatóság kísérő hajói és egyéb biztonsági
előírások kellő biztonságot nyújtanak a szállítás és a lebonyolítás során.
Az egyértelmű jogi helyzet kialakítása érdekében célszerű az irányelv adta lehetőséget
beemelni a törvénybe.
Az 54. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Az 55. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
35