﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6632. számú
törvényjavaslat
a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. október
2015. évi ... törvény
a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:
Ktdt.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. §-a a következő 7a-7d.
pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. csomagolás: valamennyi olyan,
a)	bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására,
átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden
terméket a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra
használt egyutas árucikkek; így:
aa)	a fogyasztói vagy elsődleges csomagolás, amely értékesítési egységet képez a
fogyasztó számára az értékesítés helyszínén;
ab)	a gyűjtő- vagy másodlagos csomagolás, amely az értékesítés helyszínén meghatározott
számú értékesítési egységet foglal magában, ha ezeket az egységeket a fogyasztó részére
értékesítik, vagy ezek az egységek csupán a polcok feltöltésére szolgálnak, és a
csomagolást a termékről a termék tulajdonságainak megváltoztatása nélkül el lehet
távolítani, valamint
ac)	a szállítási vagy harmadlagos csomagolás, amely megkönnyíti a fogyasztói vagy
gyűjtőcsomagolás átadását, átvételét és szállítását annak érdekében, hogy a fizikai
átadásnál, átvételnél és szállításnál megóvja az árut a károsodástól, ide nem értve a
közúti, vasúti, vízi és légi közlekedésben használatos tartályokat;
b)	árucikk, ha a csomagolás fogalom-meghatározásnak a csomagolás által még biztosított
egyéb funkciók sérelme nélkül megfelel, kivéve, ha az adott árucikk a termék szerves
részét képezi, és erre az árucikkre a termék tartásához vagy megőrzéséhez a termék teljes
élettartama alatt szükség van, valamint az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra,
fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,
c)	az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt árucikk, továbbá az értékesítés
helyén eladott, megtöltött vagy az értékesítés helyén történő megtöltésre tervezett és szánt
egyszer használatos (eldobható) árucikk, ha azok csomagolási funkciót látnak el,
d)	a csomagolásba beépülő egyes alkotóelem és kiegészítő elem, amelyet azon csomagolás
részének kell tekinteni, amelybe azok beépültek; továbbá a termékre közvetlenül
ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elem kivéve, ha
azok a termék szerves részét képezik, és minden alkotóelem, amelyet együttes fogyasztásra
vagy értékesítésre szántak.
7a. csomagolás alkotóeleme: olyan alkotórész, amelyből a csomagolás vagy a csomagolás-
összetevő készül, és amely kézzel vagy egyszerű mechanikai eszközzel a csomagolástól
vagy a csomagolás-összetevőtől nem választható el;
7b. csomagolás-összetevő: a csomagolás olyan része, amely kézzel vagy egyszerű mechanikai
eszközzel a csomagolástól elválasztható;
7c. csomagolás része: a csomagolás alkotóeleme és a csomagolás összetevője;
7d. csomagolási hulladék: hulladékká vált csomagolás, csomagolószer, ide nem értve az ipari
vagy termelési tevékenység során képződő gyártási vagy maradék hulladékot;”
1
(2)	A Ktdt. 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„13a. építési termék: a 305/2011/EU rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti építési termék;”
(3)	A Ktdt. 2. §-a a következő 14b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„14b. gépjármű: a 8703 vtsz. - kivéve a 8703 10 alszám alá tartozó termékek - és a 8711 vtsz.
alá tartozó termék, kivéve a segédmotorral felszerelt kerékpárt és az oldalkocsit;”
(4)	A Ktdt. 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„19. kereskedelmi csomagolás:
a)	a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem
erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával
is,
b)	a 2106 90 20, 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített
vagy színezett cukorszirup,
c)	a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy
mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása
és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta,
d)	a 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a
szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más
alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek és a 657/2008/EK
bizottsági rendelet I. melléklete I. és II. kategóriájába tartozó készítmények kivételével,
e)	a 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör,
f)	a 2204 vámtarifaszámú bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009
vtsz. alá tartozó kivételével,
g)	a 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy
aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl. almabor,
körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei, és erjesztett italok és alkoholmentes italok
másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol
legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem
denaturált etil-alkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr
és más szeszes ital
termékek kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a
záróelem kivételével (ide nem értve a doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét);”
(5)	A Ktdt. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„20. kereskedelmi csomagolószer: olyan kizárólag fémből készült csomagolóeszköz, és a
doboz, hordópalást lezárására szolgáló záróelem, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén
és további feldolgozás nélkül - ide nem értve a záróelem doboz, hordópalásttal történő
egybeépítését - alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, továbbá a csomagolószer
2
ilyen jellege a csomagolószer forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során
megállapítható;”
(6)	A Ktdt. 2. §-a a következő 20b és 20c. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„20b. kézműipari termék: a kézműipari tevékenység keretében előállított termék;
20c. kézműipari tevékenység: olyan termék-előállítási forma, amely során a termék lényeges
jellegét a közvetlen emberi tevékenység, megmunkálás adja;”
(7)	A Ktdt. 2. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„25a. nagyméretű rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek
nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és
amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek,
használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és
fejlesztési létesítményben;”
(8)	A Ktdt. 2. § 30. és 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. §-a a következő
30a-30c. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„30. termékdíjátalány:
a)	a csekély mennyiségű kibocsátó,
b)	a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági
termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról,
valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU Európai Parlament és Tanács rendelete szerinti
mezőgazdasági termelő kötelezett, továbbá
c)	a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba
hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett
számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
30a. termékdíjhiány: a kötelezett terhére megállapított termékdíj-különbözet, ha a termékdíj-
különbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg. Az eredeti esedékesség napján
fennálló túlfizetést a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet
figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.
30b. termékdíj-különbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott és az
adó- és vámhatóság által utólag megállapított termékdíj különbözete vagy a büntetőeljárás
során jogerősen megállapított - és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján
az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt - termékdíjbevétel-csökkenés, vagyoni
hátrány, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,
30c. termékdíj-tartozás: az esedékességkor meg nem fizetett termékdíj;”
31. újrahasználható csomagolószer: olyan csomagolószer, amely az MSZ EN 13429:2004
Csomagolás - Újrahasználat szerinti szabvány, vagy azzal egyenértékű megoldás alapján
alkalmas csomagolásként történő többszöri felhasználásra;”
(9)	A Ktdt. 2. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:
3
(E törvény alkalmazásában:)
„32a. vámtarifaszám: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról
szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 2010. január 1-jén hatályos
áruosztályozási szabályai alapján megállapított, a tanácsi rendelet I. melléklete szerinti
áruazonosító szám;”
2. §
A Ktdt. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Az e törvényben nem meghatározott fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi
CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) meghatározottak szerint kell értelmezni.”
3.	§
(1)	A Ktdt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba
hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.”
(2)	A Ktdt. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 3. § (2)
bekezdés a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(A termékdíj-kötelezettség)
„c) bérgyártás esetén a bérgyártatót,
d)	a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi
forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első
belföldi birtokosát,
e)	a 6. § (1) bekezdés alapján készletre vételt végzőt [a továbbiakban a)-e) pontok együtt:
kötelezett]”
(terheli.)
(3)	a Ktdt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges
elválasztása a terméktől - kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő külföldről
visszahozott újrahasználható csomagolószer elválasztását -, amennyiben a csomagolást alkotó
csomagolószer után a termékdíj-kötelezettség nem került korábban teljesítésre vagy a
csomagolószer termékdíja visszatérítésre került.”
4.	§
(1)	A Ktdt. 4. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség)
,,h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal
letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet részére történő
4
átruházása esetén, ha külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként
feladott termékdíjköteles termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.”
(2)	A Ktdt. 4. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek teljesítésének hiányában a
366. napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettség keletkezik.”
5.	§
A Ktdt. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek
engedélyezhető
a)	amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b)	amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált,
előállított, feldolgozott, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépített, újbóli
felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele
ellenőrizhető,
c)	amely az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott vám- vagy adótartozással nem
rendelkezik kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
d)	amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás
alatt,
e)	amely - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét
követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel
rendelkezik,
f)	amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel
rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek
intézésére, és
g)	amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni
vállalkozó
ga)	a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet
tisztasága elleni,
gb)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII.
vagy XXXVIII-XLm. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a
büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.”
6 . §
(1)	A Ktdt. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévet követő év április 20. napjáig
teljesíti bevallási kötelezettségét.”
(2)	A Ktdt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat - a gépjármű alkotórészét,
tartozékát képező termékdíjköteles termék kivételével - két tizedes jegy pontossággal
5
kilogrammban tünteti fel. Termékdíjátalány-fizetés választása során a gépjármű alkotórészét,
tartozékát képező termékdíjköteles termék esetében a gépjármű mennyiségét kell a
bevallásban feltüntetni.”
7.	§
A Ktdt. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § (1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti,
továbbá az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév)
negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési
kötelezettség terheli.
(2)	Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettet a tárgyévre (adóévre) nézve termékdíj-
előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(3)	A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett
termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra
vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy
visszafizetett összeget is.
(4)	Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett termékdíj-előlegének mértéke a tárgyévet
megelőző évre az adott termék- vagy anyagáramra vonatkozóan bevallott termékdíj
összegének 95%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan
elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett
összeget is.
(5)	A kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási
kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz
eleget.
(6)	Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási
kötelezettségének tárgyév december 20-ig tesz eleget.
(7)	A termékdíj-előleget tárgyév december 20-ig kell megfizetni.
(8)	A termékdíj-előleget a kötelezett - az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett
kivételével - a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj
mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.
(9)	Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a tárgyévre vonatkozó bevallásában a
termékdíj -előleget a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a
különbözetet visszaigényli.”
8.	§
A Ktdt. 13.§ (1) bekezdés c) és d) pontja helybe a következő rendelkezés lép:
(A számlán)
,,c) a 3. § (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során, továbbá
d)	a termékdíj raktárba a termékdíj visszaigénylésével történő beszállítás során”
(- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben
meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.)
9. §
A Ktdt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6
„14/A. § Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a
szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges.
Az átvállalónak a nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre
vonatkozó kérelmet, vagy a jogutódlás tényét a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá
a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell
elektronikus úton megküldenie az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba
vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és
vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi
időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és
vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.”
10. §
A Ktdt. 13. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Termékdíjátalány
15.	§ (1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését ezen alcímben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A
a)	csekély mennyiségű kibocsátó,
b)	a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági
termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról,
valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti
mezőgazdasági termelő, és
c)	a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba
hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő
kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.
(3)	A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását - a 15/B. §
(2)	bekezdésben meghatározott kivétellel - nem változtathatja meg a tárgyéven belül.
15/A. § A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tízmillió forintos értékesítési nettó
árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző
évben évi tízmillió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötvenmillió forintos
értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a
tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.
15/B. § (1) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíjátalánya:
a)	akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;
b)	csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c)	egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
d)	elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e)	gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;
f)	reklámhordozó papír termékáram esetén 8 000 Ft/év;
g)	egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
7
h)	egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
i)	irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.
(2)	Ha a termékdíjátalány-fizetést választó csekély mennyiséget kibocsátó kötelezett a 2. § 6.
pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-
fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az
általános szabályok szerint tesz eleget.
15/C. § A gépjármű alkotórészét, tartozékát képező termékdíjköteles termékek tömegét és a
fizetendő termékdíjátalány összegét a 4. melléklet tartalmazza.”
11. §
A Ktdt. 16/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett bevallásában, a bevallás benyújtásáig
gyűjtött, és hasznosításra átadott, igazoltan hasznosított mennyiséget, valamint a tárgyévben
kibocsátott mennyiséget veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3.
mellékletben meghatározott eljárás szerint a kötelezettségét.”
12. §
A Ktdt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befizetett termékdíj, a 15/A. és 15/B. §-ban meghatározott termékdíjátalány
kivételével
a)	a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b)	a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és
állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c)	a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d)	az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja
megvalósításával összefüggő tevékenység;
e)	a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált
termékdíjköteles termék felhasználása;
f)	a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási
időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása;
g)	egyéb csomagolószer esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem
csomagolás előállítására való felhasználása;
h)	a csomagolás alkotórészeként forgalomba hozott záróelem kereskedelmi
csomagolószerként megfizetett termékdíja
esetén visszaigényelhető.”
13. §
A Ktdt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság a kötelezett, vagy a csomagolószer felhasználójának
kérelmére akkor veszi fel a csomagolószert az újrahasználható csomagolószerek
8
nyilvántartásába, ha az megfelel az újrahasználható csomagolószerre vonatkozóan a 2. § 31.
pontban meghatározott feltételeknek.”
14.	§
A Ktdt. 27/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv szerződéses partnere a
nyomda megrendelője, abban az esetben a megrendelőnek az (1) bekezdés szerinti
nyilatkozata megtétele előtt be kell szereznie a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati
szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megrendelt áru a 2. § 26. pont b) alpontjában
meghatározott feltételeknek megfelel.”
15.	§
(1)	A Ktdt. 29/A. § (21) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(21) A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzések
során a határidők tekintetében az Art. vonatkozó rendelkezései irányadóak.”
(2)	A Ktdt. 29/A. § (27) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(27) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a jogosulatlanul igénybe
vett támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió
forintig terjedő bírságot szab ki.”
(3)	A Ktdt. 29/A. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:
„(28) A (26) és (27) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények tekintetében fizetési
könnyítés, mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.”
16.	§
A Ktdt. 29/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény tekintetében fizetési könnyítés,
mérséklés vagy elengedés nem alkalmazható.”
17.	§
A Ktdt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani
a)	termékdíjhiány,
b)	a termékdíj jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,
c)	egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.
(2)	A termékdíjbírság mértéke
9
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetén a visszaigényléssel vagy visszatérítéssel érintett összeg
háromszorosa;
c)	az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott
hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített
mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével
kiszámított termékdíj-különbözet után megállapított hiány háromszorosa szerinti összeg.
(3)	Csomagolószerrel kapcsolatosan megállapított termékdíjhiány esetén az egyéb anyagok
díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adó- és vámhatóság a termékdíjbírságot, ha a
kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra az Art. szabályait a jelen §-ban meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)	A kötelezettet terhelő termékdíj-tartozás, valamint a bírság, vagy pótléktartozás
mérséklésére vagy elengedésére az Art. rendelkezései az irányadóak. Nincs helye a
termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.”
18. §
A Ktdt. IX. fejezete a következő 24a. alcímmel egészül ki:
„24a. Késedelmi pótlék
31/A. § (1) A termékdíj késedelmes megfizetése vagy megállapított termékdíjhiány esetén
késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek megállapítására az Art. késedelmi pótlékra
vonatkozó szabályai értelemszerűen az irányadók.
(2)	Az e törvény alapján nyújtható költségvetési támogatás jogosulatlan igénybe vétele esetén
a késedelmi pótlékot a költségvetési támogatás igénybe vételének napjától a jogosulatlanul
igénybe vett támogatás kétszeresének megfizetése napjáig terjedő időszakra kell fizetni.”
19.	§
A Ktdt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti
kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási
bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettség az Art. 172. §-ban foglaltak
szerinti megszegése esetén a kötelezettet az Art. szerinti, míg az Art. 172. §-ban nem
szabályozott kötelezettség megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújthatja.”
20.	§
A Ktdt. a következő 40/G. §-sal egészül ki:
„40/G. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról
szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv. 3.) hatályba lépését megelőző évben
10
egyéni hulladékkezelést választó kötelezettnek a Módtv. 3. hatályba lépését megelőzően
hatályos rendelkezések alapján kell teljesítenie a 2015. év negyedik negyedévére vonatkozó
termékdíj-kötelezettségét.”
21.	§
A Ktdt. 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
22.	§
A Ktdt. a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
23.	§
A Ktdt.
1.	1. § (4) bekezdésében az „osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált
Nomenklatúra szerint az 1. melléklet” szövegrész helyébe az „osztályozott körét az 1.
melléklet”,
2.	2. § 1a. pontjában a „másik termékbe, elveszítve” szövegrész helyébe a „másik
termékbe, egyéb kőolajtermék esetén elveszítve”,
3.	2. § 14. pont b) alpontjában a „ha a külföldről beszerzett és külföldön” szövegrész
helyébe a „ha a külföldön”,
4.	2. § 18. pontjában a „feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető” szövegrész
helyébe a „feldolgozható, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépíthető,
újbóli felhasználásra előkészíthető”,
5.	4. § (2) bekezdés d) pontjában az „időpontja szerinti termékdíj-megállapítási
időszakban” szövegrész helybe az „időpontját követő 365 napon belül”,
6.	6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „készletre történő felvételének” szövegrész
helyébe a „készletre vételének”, a „készletre történő felvétel” szövegrész helyébe a
„készletre vétel”,
7.	9/A. § (6) bekezdés a) pontjában a „feldolgozása, ha” szövegrész helyébe a
„feldolgozása, alkotórészként, tartozékként más termékbe beépítése, ha”,
8.	10. § (2) bekezdésében a „nem alkalmazhatja.” szövegrész helyébe a „nem
alkalmazhatja és a határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.”,
9.	a 10. § (5) bekezdésében a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3), (3a) és
(4)	bekezdésben” szöveg, a „(3) vagy (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3),
(3 a) vagy (4) bekezdésben”,
10.	10. § (8) bekezdésében a „teszi meg.” szövegrész helybe a „teszi meg és a bejelentést
tárgyéven belül nem változtathatja meg.”,
11.	11. § (1) bekezdésben a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) és a (2a)
bekezdésben”,
12.	11. § (2) bekezdésében a „jogosult kötelezett,” szövegrész helyébe a „jogosult csekély
mennyiségű kibocsátó kötelezett,”
13.	11. § (3) bekezdésében a „termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási,” szövegrész
helyébe a „termelőt bevallási,”,
14.	a 13. § (2) bekezdésében a „A termékdíj-átalányfizetést” szövegrész helybe a „A
15/A. és 15/B. § szerint termékdíj-átalányfizetést”,
15.	16. § (1) bekezdésében a „február 20-ig” szövegrész helybe a „március 31-ig”,
16.	16. § (2) bekezdésében a „75%-ot” szövegrész helyébe az „55%-ot”,
17.	16. § (3) bekezdésében a „25%-os” szövegrész helyébe a „45%-os”,
18.	16/A. § (2) bekezdésében a „visszagyűjtésére” szövegrész helyébe a „gyűjtésére”,
11
19.	16/A. § (3) bekezdésében a „forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált
termékdíjköteles” szövegrész helyébe a „forgalomba hozott, saját célra felhasznált
vagy készletre vett termékdíjköteles”,
20.	16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén végfelhasználó vevőtől is” szövegrész
helyébe a „telephelyén is”,
21.	29. § (7) bekezdésében az „Art. adatgyűjtésre, valamint a gazdasági események
valódiságára irányuló ellenőrzési szabályai” szövegrész helyébe az „Art. adatgyűjtésre
vonatkozó ellenőrzés szabályai”,
22.	1. melléklet b) pontjába foglalt táblázat
a)	C:51. mezőjében az „ex. 7211” szövegrész helyébe az „ex 7211, ex. 7212”,
b)	C :62. mezőjében az „ex. 3802” szövegrész helyébe az „ex. 3824 90”,
23.	1. melléklet c) pontjában foglalt táblázat B:12. mezőjében a „Hidraulikusfék-folyadék
és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes
ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz” szövegrész
helyébe a „Hidraulikus fékfolyadék és más elkészített folyadék hidraulikus
hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70
tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz”,
24.	1. melléklet e) pontjába fogalt táblázat
a)	B:1. mezőjében a „Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek kivéve:
kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a
„Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek kivéve: kézműipari termék”,
b)	B:2. mezőjében a „Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és
készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr
(testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék
vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve,
szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy
borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál
nagyobb kiszerelésű termékek, illetve kézműipari foglalkozás keretében előállított
termékek” szövegrész helyébe a „Szappan; szappanként használt szerves felületaktív
termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal
is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények
folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve,
szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy
borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál
nagyobb kiszerelésű termékek, illetve a kézműipari termék”,
c)	B:5. mezőjében a „Szépség- vagy testápoló készítmények kivéve: kézműipari
foglalkozás keretében előállított termékek” szövegrész helyébe a „Szépség- vagy
testápoló készítmények kivéve: kézműipari termék”,
d)	B:6. mezőjében a „Hajápoló szerek, kivéve: kézműipari foglalkozás keretében
előállított termékek” szövegrész helyébe a „Hajápoló szerek kivéve: kézműipari
termék”,
e)	B:7. mezőjében a „Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni
készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem
említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított
vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is, kivéve: kézműipari foglalkozás keretében
előállított termékek” szövegrész helyébe a „Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy
borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények,
szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek;
helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is kivéve:
kézműipari termék”
12
25.	1. melléklet f) pontjába fogalt táblázatot követő mondatban a „bruttó súlya”
szövegrész helyébe a „bruttó tömege, a „teljesítmény felvétele” szövegrész helyébe az
„elektromos teljesítmény felvétele”,
26.	1. melléklet g) pontjába foglalt táblázat B oszlop 2. mezőjében az „Újrafutózott vagy
használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30;
4012 90 90 alá tartozó termékeket” szövegrész helyébe az „Újrafutózott vagy használt
gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs kivéve: a 4012 90 30 és 4012
90 90 vtsz. alá tartozó termék, továbbá a kerékpár gumiabroncs”
szöveg lép.
24.	§
(1)	Hatályát veszti a Ktdt.
1.	2. § 1., 3., 16., 22. és 23. pontja;
2.	10/A.§ (2) bekezdése;
3.	16/A. § (9) bekezdése;
4.	29/A. § (22) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Ktdt. 1. melléklet
1.	első mondata;
2.	b) pontjába foglalt táblázat 15-18. sora.
25.	§
Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba.
26.	§
E törvény tervezetének
a)	a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a
98/48//EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i
98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke, és
b)	a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése
szerinti bejelentése megtörtént.
13
1. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj
tételeinek meghatározása
Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő
kötelezett teljesítési hányada qe, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos
átlagos teljesítési hányada qáhksz, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási
arány pedig qf.
1.	A qf és qáhksz értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B	C
1.	Termékáram	qf felső hasznosítási arány	qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2.	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	0,85	0,85
3.	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	0,85	0,85
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B	C
1.	Anyagáram	qf felső hasznosítási arány	qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2.	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével	0,65	0,25
3.	Műanyag bevásárló-reklám táska	0,65	0,15
4.	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	0,65	0,40
5.	Társított rétegzett italkarton	0,65	0,20
6.	Fém	0,65	0,60
7.	Papír	0,65	0,65
8.	Fa, természetes alapú anyag	0,65	0,15
9.	Üveg	0,65	0,60
14
10.	Egyéb	0,65	0,25
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B	C
1.	Anyagáram	qf felső hasznosítási arány	qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2.	Fém	0,65	0,17
c) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B	C
1.	Termékáram	qf felső hasznosítási arány	qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2.	Nagygépek	0,65	0,41
3.	Kisgépek	0,65	0,20
4.	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon- készülék	0,65	0,36
5.	Szórakoztató elektronikai cikkek	0,65	0,32
6.	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	0,65	0,06
7.	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	0,65	0,05
8.	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	0,65	0,05
9.	Adagoló automaták	0,65	0,06
10.	Rádiótelefon-készülék	0,65	0,36
d) Gumiabroncs
	A	B	C
1.	Termékáram	qf felső hasznosítási arány	qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2.	Gumiabroncs	0,75	0,75
2. A termékdíj meghatározása:
Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az
alábbi általános formula határozza meg:
15
T=R+E1+K1
ahol
T a megfizetendő fajlagos termékdíj,
R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,
E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,
K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.
3.	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle
termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2.	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	44
3.	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	44
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B
1.	Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2.	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével	34
3.	Műanyag bevásárló-reklám táska	1300
4.	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	34
5.	Társított rétegzett italkarton	12
6.	Fém	12
7.	Papír	16
8.	Fa, természetes alapú anyag	14
9.	Üveg	12
10.	Egyéb	34
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B
1.	Anyagáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2.	Fém	160
c) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
16
2.	Nagygépek	34
3.	Kisgépek	34
4.	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék	34
5.	Szórakoztató elektronikai cikkek	68
6.	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	34
7.	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	34
8.	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	34
9.	Adagoló automaták	68
10.	Rádiótelefon-készülék	160
d) Gumiabroncs
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos rendszerirányítási alapköltség (Ft/kg)
2.	Gumiabroncs	35
4.	Externális költség
A megfizetendő externális költség (Ei) számítása a qe<qf esetben az
képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális
alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi
táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
2.	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	24
3.	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	24
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B
1.	Anyagáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
2.	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével	24
3.	Műanyag bevásárló-reklám táska	774
17
4.	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	24
5.	Társított rétegzett italkarton	7
6.	Fém	8
7.	Papír	4
8.	Fa, természetes alapú anyag	4
9.	Üveg	6
10.	Egyéb	24
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B
1.	Anyagáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
2.	Fém	120
c) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
2.	Nagygépek	24
3.	Kisgépek	24
4.	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék	24
5.	Szórakoztató elektronikai cikkek	46
6.	Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	24
7.	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	24
8.	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	24
9.	Adagoló automaták	46
10.	Rádiótelefon-készülék	120
d) Gumiabroncs
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
2.	Gumiabroncs	34
5.	Kezelési költség
A megfizetendő kezelési költség (Ki) számítása a qe<qáhksz<c[f esetben a
Képlettel történik, a qe<qáhksz és qáhksz=qf esetben a
18
minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a
különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
a) Akkumulátor
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2.	Elektrolittal feltöltött akkumulátor	20
3.	Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor	20
b) Csomagolószer
ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)
	A	B
1.	Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2.	Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével	30
3.	Műanyag bevásárló-reklám táska	30
4.	Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)	30
5.	Társított rétegzett italkarton	10
6.	Fém	10
7.	Papír	5
8.	Fa, természetes alapú anyag	10
9.	Üveg	10
10.	Egyéb	30
bb) Kereskedelmi csomagolószer
	A	B
1.	Anyagáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2.	Fém	100
c) Elektromos, elektronikai berendezés
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2.	Nagygépek	30
3.	Kisgépek	30
4.	Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék	30
5.	Szórakoztató elektronikai cikkek	70
6.	Elektromos és elektronikus barkácsgépek,	15
19
	szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok	
7.	Játékok, szabadidős és sportfelszerelések	15
8.	Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök	15
9.	Adagoló automaták	70
10.	Rádiótelefon-készülék	100
d) Gumiabroncs
	A	B
1.	Termékáram	Fajlagos kezelési alapköltség (Ft/kg)
2.	Gumiabroncs	30
20
2. melléklet a 2015. évi ... törvényhez

„4. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez
Termékdíjátalány fizetés választása esetén
a gépjármüvek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átalagos tömege és
az átalánydíj összege
	A	B				C
1.	Vtsz. és HR alszám, megnevezés	a) akkumulátor (kg/db)	b) gumiabroncs (kg/db)	c) kenőolaj (kg/db)	d) elektromos, elektronikai berendezés (kg/db)	átalány- termékdíj (Ft/db)
2.	8703 21 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű legfeljebb 1 000 cm3 hengerűrtartalommal	10	25	7	17	4 000
3.	8703 22 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 1 000 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 1 500 cm3 hengerűrtartalommal	13	35	9	20	5 000
4.	8703 23 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral	15	40	11	23	6 000
21
	működő jármű 1 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 3 000 cm3 hengerűrtartalommal					
5.	8703 24 Más szikragyújtású, dugattyús, belső égésű motorral működő jármű 3 000 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal	15	45	11	35	7 000
6.	8703 31 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő legfeljebb 1 500 cm3 hengerűrtartalommal	18	35	7	17	5 000
7.	8703 32 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 1 500 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 2 500 cm3 hengerűrtartalommal	20	40	9	22	6 000
8.	8703 33 Más kompressziós gyújtású, dugattyús, belső égésű (dízel vagy féldízel) motorral működő 2 500 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal	22	45	11	30	7 000
9.	8703 90 Más (elektromotoros motorral, más)	12	40	2	60	7 000
22
10.	8711 10 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; legfeljebb 50 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	3	6	1	2	1 000
11.	8711 20 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 50 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 250 cm hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	4	10	2	6	1 500
12.	8711 30 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 250 cm3-t meghaladó, de legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	4	10	3	10	2 000
13.	8711 40 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 500 cm3-t	4	11	4	14	2 500
23
	meghaladó, de legfeljebb 800 cm hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő					
14.	8711 50 Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), oldalkocsival is; 800 cm -t meghaladó hengerűrtartalmú, dugattyús, belső égésű motorral működő	4	14	5	18	3 000
24
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Ktdt.) 2012. január 1-jei hatálybalépését követően összegyűlt jogalkalmazói
tapasztalatok beépítését célozza megvalósítani. A koncepció alapvető célja, hogy egyértelmű,
egyszerűsített, átlátható szabályrendszer alakuljon ki, amelyet mind a kötelezett gazdálkodók,
mind az alkalmazó hatóságok azonosan értelmeznek és alkalmaznak. A szabályozással
összefüggésben a jogalkalmazóktól érkezett visszajelzések az egyszerűsítés, és az
adminisztrációs teher csökkentésének igényét mutatta, különösen az egyéni hulladékkezelést
választók esetében.
A törvényjavaslat jelentősen könnyíti az egyéni hulladékkezelést választó kötelezettek
számára a termékdíj-kötelezettség teljesítését. Az eddigi negyedéves bevallási és fizetési
kötelezettséget egy évente egyszeri előleg bevallási és megfizetési, majd tárgyévet követően
egy éves elszámolási kötelezettség váltja fel. Az éves bevallás elkészítésekor az érintett
kötelezetteknél valamennyi szükséges adat (hulladékhasznosítói igazolás) már rendelkezésre
áll, ebből kifolyólag a kötelezettnek a bevallását a továbbiakban információhiány miatt nem
kell önellenőrzés keretében korrigálni. Ez a javaslati pont az ellenőrző hatóság munkáját is
támogatja.
Megnyílik az átalánydíj fizetés lehetősége a gépjármű gyártók és forgalmazók számára. Az
érintett gazdálkodók részéről érkezett kezdeményezés alapján a gépjárművek termékdíjköteles
alkatrészei és alkotóelemei után fizetendő termékdíj, egy darab alapú díjtételként
megfizethető, az eddigi tételesen kimunkált, termék- és anyagáramonként tömegalapon
számított díjtétel helyett. Iparági becslések alapján közel 1200 gazdálkodót érint majd az
egyszerűsítés.
Átláthatóbbá válik a Ktdt. szankciórendszere. A javaslat egyértelműen tisztázza a Ktdt.-ben
nem szabályozott esetekben, hogy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az
irányadók, amely mind a kötelezettek, mind az ellenőrző hatóság jogértelmezését támogatja.
A főbb javaslatok joggyakorlati megvalósításához elengedhetetlen új fogalmakkal, valamint a
termékdíjköteles termékek lehatárolását segítő új definíciókkal bővülnek a Ktdt. értelmező
rendelkezései. A törvényjavaslat az egyes korábbi definíciókat pontosítja, azokat a
hulladékgazdálkodás tárgykörébe tartozó jogszabályokkal összhangba hozza. A forgalomba
hozatal definíciója kiegészítésével a továbbiakban nem csak a hazai, hanem a külföldi
gazdálkodók is termékdíjat kötelesek fizetni a termékdíjköteles terméket a távolsági (online)
értékesítés útján magyarországi vevő részére történő értékesítés esetén, amely módosítás a
hazai gazdálkodók piaci hátrányát feloldja.
A törvényjavaslat tartalmaz továbbá a jogértelmezést elősegítő szövegpontosításokat.
25
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításához
Az 1. §-hoz
A Ktdt. 2.§ 1a. pontjában szövegpontosításra került sor, melynek értelmében csak az egyéb
kőolajtermékek alapanyagként történő felhasználása esetén követelmény a termék eredeti
tulajdonságainak lényeges megváltozása.
A Ktdt. 2. § 7. pontjának kiegészítésére a csomagolási hulladékkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a
továbbiakban: Cskr.) való összhang megteremtése miatt kerül sor. Ugyancsak a Cskr.-ben
található csomagolás alkotóeleme, -összetevője, csomagolási hulladék forgalmak átvételével
pontosabbá válik a szabályozás.
A Ktdt. 2. § 13a. ponttal való kiegészítése megahatározza az építési termék fogalmát, amelyet
az 1. melléklet a csomagolószereknél kivételként nevesít. Tekintve hogy a hatályos európai
jogforrásban meghatározásra került az építési termék fogalma, ezért az arra történő hivatkozás
segíti az érintett kötelezetteket a termékdíjköteles termékkör azonosításában.
A Ktdt. 2. §-ának új 14a. pontja meghatározza az e törvény szerinti gépjármű fogalmát. E
törvény szerinti gépjárművek közé csupán a személygépkocsi és motorkerékpár tartozik,
mivel ezeknél a gépjárműveknél ad lehetőséget a módosítás a bennük alkotórészként lévő
termékdíjköteles termékek (akkumulátor, egyéb kőolajtermék, gumiabroncs, elektronikai
berendezések) utáni termékdíjátalány fizetésre, mellyel jelentősen csökken az érintettek
adminisztrációs terhe. A termékdíjátalány választható lehetőség, mellette megmarad a tételes
alkotórészek bevallásának a lehetősége is.
A Ktdt. 2. § 19. pontjában található kereskedelmi csomagolás meghatározás módosítása
csupán technikai jellegű változást jelent, mivel a későbbiekben meghatározásra kerül a
vámtarifaszám fogalma, ezért a kereskedelmi csomagolás meghatározás felvezető
mondatrésze, amely a vámtarifaszám meghatározására utal, törlésre kerül.
A Ktdt. 2. § 20. pontjában a kereskedelmi csomagolószer definíció módosítását a záróelem
termékdíj-kötelezettségével összefüggő jogértelmezési nehézségek indokolták. A javaslat
elfogadásával egyértelművé válik, hogy a doboz hordópalást lezárására szolgáló záróelem is
kereskedelmi csomagolószernek minősül, azonban ha a záróelem csomagolás alkotórészeként
kerül forgalomba, és a záróelem termékdíja kereskedelmi csomagolószerként megfizetésre
került, a javaslat biztosítja a visszaigénylés lehetőségét.
A Ktdt. 2. § új 20b. és 20c. pontokkal egészül ki, amelyek meghatározzák kézműipari termék
és a kézműipari tevékenység fogalmát. A fogalmak meghatározására az 1. mellékletben az
egyéb vegyipari termékeknél található kézműipari termék kivételként történő meghatározása
miatt kerül sor.
A Ktdt. 2. § új 25a. pontja átveszi az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet nagyméretű
rögzített ipari szerszám fogalmát, mivel e termékek kivételként kerültek meghatározása az 1.
mellékletben a termékdíjköteles barkácsgépek közül.
A Ktdt. 2. § 30. pontja kiegészül a gépjárművekre vonatkozó termékdíjátalány-fizetés
lehetőségével.
A Ktdt. új 30a., 30b. és 30c. pontjaiban a termékdíjhiány, a termékdíj-különbözet és a
termékdíj-tartozás fogalmak kerültek meghatározásra, az Art. hasonló fogalmainak termékdíj-
specifikus átalakításával, a szankciórendszer pontosítása miatt, mely növeli a szabályrendszer
jogbiztonságát.
A Ktdt. 2. § 31. pontjának módosításával az újrahasználható csomagolószer meghatározása a
különös szabályokból a fogalom-meghatározás alá kerül áthelyezésre.
26
A Ktdt. új 32a. pontja meghatározza a vámtarifaszám fogalmát, és az áruosztályozás során
alkalmazandó szabályokat, mellyel valamennyi érintett számára könnyebbé válik a tárgyi
hatály értelmezése.
A 2. §-hoz
A Ktdt. 2. §-a a forgalmak között számos meghatározást átvett a hulladékról szóló 2012. évi
CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) fogalmaiból. Az egyes fogalmak egyesével történő
átvétele helyett, a Ht. fogalomrendszerének alkalmazása célravezetőbb megoldás, mivel
megelőzhető ezzel az esetlegesen eltérő forgalomhasználat által okozott jogbizonytalanság.
A 3. §-hoz
A külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószerek saját célú
felhasználásának minősül a csomagolás lebontása, azonban a személyi hatály meghatározása
során nem került meghatározásra, hogy kit terhel a kötelezettség. A módosítással
meghatározásra kerül a kötelezett személye, mellyel a gyakorlatban felmerülő hasonló
kérdésekre egyértelmű választ ad a szabályozás.
A termékdíj-kötelezettek személyének meghatározása kiegészítésre kerül a készletre vevő és a
csomagolást lebontó személyével. A készletre vétellel keletkező fizetési kötelezettség
keletkezésének lehetőségét 2009-től teremtette meg jogalkotó, azonban a kezdetek óta
felmerülő kérdés volt a gyakorlati alkalmazás során, hogy az ezzel a lehetőséggel élő
gazdálkodó kötelezetté válik-e vagy sem. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a készletre
vétel is egy kötelezettséget keletkeztető tevékenység, mellyel az érintett gazdálkodók esetében
fennálló jogbizonytalanság megszűntethetővé válik.
A 4. §-hoz
A Ktdt. 4. § (2) bekezdés h) pontjának módosításával a háromszögügylet keretében
megvalósított export esetén nem csupán a gyártó szállíthatja ki külföldre a termékdíjköteles
terméket, hanem a belföldi vagy a külföldi vevő is végezheti, szervezheti a termékdíjköteles
termék külföldre történő szállítását. A módosítás eredményeként csökken az export
háromszögügyletek szereplőinek adminisztrációs terhe.
A módosítás eredményeként egy év alatt kell a visszaszállítást megvalósítani és a bevallás,
megfizetés, majd a visszaigénylés végrehajtására csak a határidő leteltéig vissza nem szállított
göngyölegek esetében kerül sor. Jelentős mértékben csökkenti az érintettek adminisztrációs
terheit a változás és egyben javítja a gazdálkodók versenyképességét is.
Az 5. §-hoz
A módosítás technikai pontosítást tartalmaz. Nem szükséges az egyéni vállalkozó külön
nevesítése az engedély jogosultjai között, mivel a gazdálkodó szervezet fogalma az egyéni
vállalkozót is magába foglalja.
A 6. §-hoz
Az egyéni hulladékkezelő a hulladékhasznosítási teljesítményének megfelelő, a Ktdt. 3.
melléklete alapján számított termékdíj tételekkel teljesíti termékdíj-kötelezettségét
negyedéves adómegállapítási időszakok szerint. A hulladékhasznosításra átadott hulladékok
tényleges hasznosításáról a hulladék hasznosítója a tárgyévet követő év február 20-ig adja ki
27
az igazolást az egyéni teljesítőnek. A negyedévek során nem a ténylegesen hasznosított,
hanem a hasznosításra átadott mennyiségek képezik a számítás alapját, amely mind adójogi,
mind hulladékhasznosítási oldalon pontatlan részadatokat eredményez. A módosítás
eredményeként az egyéni hulladékkezelőknek éves adómegállapítási időszak kerül
meghatározásra, melynek eredményeként éves bevallást kell benyújtaniuk és a ténylegesen
hasznosított adatok alapján számított termékdíjtétellel kell a termékdíjat megfizetniük. A
módosítás eredményeként kiszámítható és pontos adatok fognak az egyéni hulladékkezelésről
rendelkezésre állni és egyben csökken az egyéni hulladékkezelést választók adminisztrációs
terhe is, mivel az évi négy bevallás helyett csupán kettő (előleg és éves) bevallási
kötelezettségük keletkezik.
A 7. §-hoz
Az egyéni hulladékkezelést választóknak az éves bevallás mellett termékdíj-előleget is kell
bevallaniuk és megfizetniük, hasonlóan a kollektív teljesítést választókhoz. Az előleg mértéke
az egyéni hulladékkezeléssel érintett termékdíjköteles termékre az előző évben fizetett
termékdíj összegének 95%-a. A kollektív teljesítést választóknak a negyedik negyedévre
vonatkozóan kell az első három negyedév harmadának 80-át előlegként megfizetniük, ami az
I-III. negyedév teljes összegének a megfizetését jelenti és a IV. negyedévre a harmad 80%-át,
vagyis az éves befizetés az adott évben keletkező kötelezettség 95%-át teszi ki. Az egéyni
teljesítő viszont éves bevallást nyújt be, ezért az előleg mértéke azonosan 95%-os mértékben
került meghatározása. Az előleg megfizetésének határideje egységesen tárgyév december 20.
A 8. §-hoz
Az adminisztrációs kötelezettségek indokoltságának felülvizsgálata eredményeként a
módosítást követően a csomagolószerek és reklámhordozó papírok esetében sem fog fennállni
kötelező számlazáradékolási rész-kötelezettség.
A 9. §-hoz
Pontosításra kerül a termékdíj-kötelezettség szerződéssel történő átvállalása során, hogy a
bejelentéseket az adóhatóság felé az átvállalónak kell megtennie.
A 10. §-hoz
A termékdíjátalány jogintézmény bővítése történik a Ktdt. szerinti gépjárművek esetében
választható átalánytermékdíj-fizetés szabályaival. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében
szerkezeti átalakítást is tartalmaz a módosítás, melynek eredményeként külön-külön
paragrafusba kerültek az egyes (csekély mennyiségű kibocsátó, mezőgazdasági termelő,
gépjármű) termékdíjátalányra vonatozó általános és különös szabályok. A mezőgazdasági
termelő fogalmát tartalmazó, hivatkozott európai uniós jogszabály hatályát vesztette, ezért a
hivatkozás cseréjére volt szükség.
A 11. §-hoz
Az egyéni hulladékkezelő az éves bevallásában, a bevallás benyújtásáig ténylegesen
hasznosított mennyiségek figyelembe vételével számítja ki a módosítás eredményeként a
Ktdt. 3. mellékletében meghatározottak szerint a megfizetendő termékdíj összegét a korábbi
tervadatok helyett.
28
A 12.§-hoz
A termékdíjátalányra nem vonatkozott a termékdíj visszaigénylésének lehetősége, mivel a
csekély mennyiségű kibocsátó csak végfelhasználónak értékesíthet, a mezőgazdasági termelő
által fizetendő átalány összegét pedig nem kell a számlán feltüntetni. A gépjármű
termékdíjátalánya azonban visszatéríthető, mivel a Ktdt. 4. melléklete alapján a gépjárműben
található átlagos termékdíjköteles termékek mennyisége rögzítésre kerül.
A 13.§-hoz
Az újrahasználható csomagolószer fogalom-meghatározások közé történő elhelyezésével
egyidejűleg a különös szabályokból törlésre kerül a módosítással az újrahasználható
csomagolószer meghatározása.
A 14. §-hoz
A hazai gyártású reklámhordozó papír megrendelőjének nyilatkoznia kell a nyomda felé,
hogy a megrendelt termék a Ktdt. 2. § 26. pontjában meghatározottak alapján
termékdíjköteles termék-e vagy sem. Az állami, önkormányzati szerv vagy közhasznú
szervezet alapfeladata körében kiadott kiadványai nem tartoznak a termékdíjköteles termékek
köz, azonban e feltételek fennállásáról (harmadik fél jogállásáról) felhatalmazás nélkül nem
nyilatkozhat a megrendelő, ha a megrendelő személye nem azonos a kivételeknél
meghatározott személyekkel. A módosítás lehetővé teszi, hogy a megrendelő e feltételek
fennállásáról a harmadik fél felhatalmazása alapján nyilatkozhasson.
A 15-16. §-hoz
A Ktdt. 29/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során alkalmazandó szankciók
(jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegének kétszerese, illetve bírság) tekintetében
fizetési könnyítést, mérséklést vagy elengedést a vámhatóság nem alkalmaz. A Ktdt. 31. § (4)
bekezdése ugyanakkor a Ktdt. 31. § (1) bekezdése szerinti termékdíjbírsággal összefüggésben
nevesíti a mérséklést. A termékdíjbírság, illetve a hulladékgazdálkodás ellenőrzése során
alkalmazandó bírság elkülönül egymástól, azonban a hivatkozott rendelkezés miatt a
kedvezmény alkalmazhatósága nem egyértelmű, ezért szükséges annak pontosító jellegű
kiegészítése.
A 17. §-hoz
A Ktdt. új 30a., 30b. és 30c. pontjaiban a termékdíjhiány, a termékdíj-különbözet és a
termékdíj-tartozás fogalmak kerültek meghatározásra, az Art. hasonló fogalmainak termékdíj-
specifikus átalakításával. A termékdíj bírság jogintézményének módosítása megteremti az
összhangot az új fogalmakkal és a szankciórendszer pontosításával növeli a jogbiztonságot.
A 18. §-hoz
A hatályos szabályok alapján jogkövetkezményként a jogosulatlanul igénybe vett támogatás
esetén a jogosulatlan használat miatt késedelmi pótlék nem szabható ki. Az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) szabályozottakhoz, csakúgy, mint az
adónemek és egyéb költségvetési támogatások esetén, indokolt ez esetben is a pénzeszközök
jogosulatlan használata esetén késedelmi pótlék kiszabása.
29
A 19. §-hoz
A mulasztási bírság szabályai kerülnek pontosításra, melynek eredményként egyértelművé
válik, hogy az Art-ben meghatározott alapvető adózói kötelezettségek megsértése esetén az
Art. szerinti, míg az Art.-ben nem szabályozott kötelezettségszegés esetén a Ktdt. szerinti
mulasztási bírság kerülhet megállapításra.
A módosító javaslat új bírságtételt nem állapít meg, kizárólag az állami adó- és vámhatóság
javaslata alapján kerül pontosításra.
A 20. §-hoz
Az egyéni hulladékkezelőknek a 2015. év IV. negyedévének adómegállapítási időszakára
vonatkozó, a tárgyévet követő év január 20-ig esedékes bevallást a módosítás előtt hatályos
szabályok alapján kell megtenniük.
A 21. §-hoz
A Ktdt. 3. melléklete technikai okok miatt kerül kicserélésére. A számított díjtételek egyes
összetevőinek alapösszegeit meghatározó táblázatok előtt nem kerültek elhatárolásra az egyes
díjtétel összetevőkre vonatkozó rendelkezések, melyet pótol az új 3. melléklet, továbbá az
elektromos, elektronikai berendezések esetében az országos átalagos teljesítési hányad
módosításra került az időközben hatályba lépett 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendeletben
található arányszámoknak megfelelően.
A 22. §-hoz
A Ktdt. új 4. melléklete meghatározza a Ktdt. szerinti gépjárművekben átlagosan beépítésre
kerülő termékdíjköteles termékek tömegadatait és az egyes vámtarifaszámok alá tartozó
gépjárművekhez a termékdíjköteles termék alkotórészek teljes díjtétellel számított
összegének ezer forintra kerekített átalánytermékdíját.
A 23. §-hoz
A technikailag szövegcserével elvégezhető módosításokat tartalmazza.
1.	A vámtarifaszám önálló pontban történő megahatározása tartalmazza az időállapot
meghatározását is.
2..	Szövegpontosító javaslat. A termékdíjköteles termékek közül kizárólag az egyéb
kőolajtermékekre értelmezhető a tagmondat.
3.	A módosítással ezt követően a forgalomba hozatal közé értendő a távolsági értékesítés
(online kereskedelem) is. A jelen szabályozás szerint, ha egy gazdálkodó belföldön
távolsági értékesítés útján termékdíjköteles terméket értékesít, a forgalomba hozatal ténye
a gazdálkodónál termékdíj-kötelezettséget keletkeztet. Azonban, ha egy külföldi
gazdálkodó magyarországi vevő részére ugyanazt a termékdíjköteles terméket értékesíti
távolsági értékesítés útján, a külföldi értékesítő nem válik kötelezetté. Ez a hazai online
kereskedelmet folytató gazdálkodókkal szemben diszkriminatív, számukra piaci hátrányt
okozhat. A módosítási javaslat a piaci hátrányt úgy oldja fel, hogy a továbbiakban a
termékdíjköteles termék külföldről, távolsági értékesítés keretében történő ingyenes vagy
visszterhes átruházása is termékdíj-kötelezettséget keletkeztet a gazdálkodó számára akkor,
ha a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló szabályozás szerint ÁFA
regisztrációval rendelkezni köteles. Azaz nem kizárólag a háromszereplős, hanem a
30
kétszereplős külföldről történő termékdíjköteles termék beszerzésére irányuló ügyletek is
termékdíj -kötelezettséget eredményeznek.
4.	A módosítást követően nem termékdíjköteles termék gyártására, összeszerelésére is
létesíthető ipari termékdíj raktár, ha abba termékdíjköteles terméket építenek be. A
külföldre értékesítő gyártók, összeszerelők versenyképességét növeli a javaslat.
5.	A hulladékképződés megelőzése után az egyik legfontosabb hulladékgazdálkodási alapelv
az újrahasználat minél nagyobb arányban történő megvalósulása, mellyel jelentős
mennyiségű hulladékképződés is megelőzhető. A külföldről behozott és a későbbiekben
külföldre visszaszállításra kerülő, külföldi tulajdonú göngyölegekre a 2012-től hatályba
lépett új termékdíjas szabályozás olyan szabályt alkotott, amelynek eredményeként nem
keletkezik termékdíj-kötelezettség, amennyiben az adómegállapítási időszakon (naptári
negyedéven) belül kerülnek a külföldi göngyölegek visszaszállításra. A gyakorlatban a
naptári negyedév utolsó hónapjában, napjaiban beérkező áruk csomagolására használt
göngyölegek nem tudtak idő hiányában külföldre visszaszállításra kerülni ugyanabban a
negyedévben, így bevallási és megfizetési kötelezettsége keletkezett a gazdálkodóknak. A
visszaszállítási határidő egy évben történő meghatározásával elegendő idő fog
rendelkezésre állni a göngyölegek visszaszállítására.
6.	A készletre vétel fogalmát pontosító rendelkezés.
7.	A módosítást követően nem termékdíjköteles termék gyártására, összeszerelésére is
létesíthető ipari termékdíj raktár, ha abba termékdíjköteles terméket építenek be.
8.	Az egységes szabályozás érdekében a határidő elmulasztása jogvesztővé válik a
bejelentkezés során is a kedvezmények választása esetében.
9.	Az egységes szabályozás érdekében a határidő elmulasztása jogvesztővé válik a változás-
bejelentés során is a kedvezmények választása esetében.
10.	Az egyéni hulladékkezelés tárgyévre választható és ezzel együtt ki kell zárni a választás
megváltoztatásának a lehetőségét az éves hulladékhasznosítási teljesítmények
tervezhetősége érdekében.
11-13. Az egyéni hulladékkezelő éves adómegállapítási időszaka miatt szükséges a szöveg
módosítása.
14.	A gépjárművek esetében termékdíjátalány-fizetést választóknál szóba jöhet a termékdíj
visszatérítése, melynek feltétele a megfizetett termékdíjátalány számlán történő
feltüntetése a visszatérítésre jogosult vevő kérésére.
15.	Az OKTF NHI által a hulladékgazdálkodás közszolgáltatóival, illetve ipari szereplőivel
megkötött szolgáltatás-vásárlási, illetve -megrendelési szerződések szerint benyújtott,
költségvetési támogatás igénylésére szóló utolsó havi jelentés megküldésének határideje a
tárgyévet követő év március 31. Ebből kifolyólag indokolt a hulladékhasznosításról szóló
igazolások kiadásának határidejét egységesen a tárgyévet követő év március 31-i
határidővel megállapítani.
16..	Az anyagában történő hulladékhasznosítás minimális mértéke azonosan kerül
meghatározásra a vonatkozó uniós irányelvekben foglaltakkal.
17..	Az energetikai úton történő hulladékhasznosítás minimális mértéke azonosan kerül
meghatározásra a vonatkozó uniós irányelvekben foglaltakkal.
18.	Szövegpontosításra kerül sor a Ht. fogalmainak megfelelően.
19.	Miután a készletre vétel is termékdíj kötelezettséget keletkeztet, így a kibocsátási formák
közé fel kell venni a készletre vétel lehetőségét is az egyéni hulladékkezelés szabályainál.
20.	A Ktdt. 2. § 12. pont módosításával teremti meg az összhangot a javaslat.
21.	Szövegpontosítást tartalmaz a javaslat.
22.
a)	Pontosítás az egységes eljárás érdekében, melynek eredményeként mind a felületileg
kezeletlen, mind a felületileg kezelt pántolószalag termékdíjköteles termék.
31
b)	A páralekötő csomagolási segédanyaghoz tartozó vámtarifaszám korrekcióra szorul,
ugyanis a csomagolásoknál páralekötésre ma már jellemzően az aktív szén helyett a
szilikagél használatos.
23.	Szövegpontosítást tartalmaz a javaslat.
24.	A módosítás a kézműipari termék új definícióját vezeti át a melléklet vonatkozó
részeiben.
25.	Szövegpontosítást tartalmaz a javaslat.
26.	A gumiabroncsokra vonatkozó egységes eljárást teremti meg a javaslat. Az egyes
kerékpároknál alkalmazott légabroncsok nem tartoznak a termékdíjköteles termékek közé.
A javaslat a kivételt a tömör kerékpár gumiabroncsokra is kiterjeszti.
A 24. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza a javaslat.
(1)	bekezdés
1.	A Ht. fogalomrendszerének általános használatával indokolatlanná vált az egyes fogalmak
meghatározásának átvétele.
2.	Nincs szükség annak előírására Ktdt.-ben, hogy a gazdálkodó folyószámláján miként tartsa
nyilván a megfizetett termékdíj összegét.
3.	Az egyéni hulladékkezelők éves adómegállapítási időszakával nincs szükség a negyedéves
bevallási szabályokra.
4.	Az Art.-től eltérő ezen szabályok fenntartására nincs szükség.
(2)	bekezdés
1.	Párhuzamos szabályozás történt, mivel az 1. melléklet első és második mondata azonos
szabályozási tartalmat visel. A javaslat az első mondat törlését tartalmazza.
2.	A farostból készült lemezek jellemzően közvetlenül nem alkalmazhatók ideiglenes
védőburkolat kialakítására, ezért indokolatlan ebben a feldolgozottságban a termékdíj -
kötelezettségük. A csomagolóeszköz előállítására történő felhasználást követően a
csomagolóeszköz már termékdíj-kötelessé válik.
A 25. §-hoz
A módosítás a javaslat szerint 2016. január 1-jén lép hatályba.
A 26. §-hoz
A notifikációs rendelkezéseket tartalmazza.
32