﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6634. számú
törvényjavaslat
egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében
szükséges és más célból történő módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. október
1
2015. évi ... törvény
egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében
szükséges és más célból történő módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok kiépítése során építtetőként az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.”
2.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül
ki:
„(7) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok üzemeltetését a közút kezelője - az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött megállapodásban
foglaltak alapján - végzi.
(8) A Komplex Közlekedési Ellenőrző Pontok megvalósítása és üzemeltetése során az (1) bekezdés
szerinti közútkezelő szervezetek együttműködésére a (6) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.”
3.	§
(1)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 10. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:)
„10. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és
közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen
jelzőtábla, jelzőlámpa, segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó) - a Komplex
Közlekedési Ellenőrző Pont kivételével -, a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédő erdősáv, fasor vagy
cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon
belül ültetett fa - az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez
szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok;”
(2)	A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„32. Komplex Közlekedési Ellenőrző Pont: a közúti forgalomban részt vevők több szempontú
ellenőrzésére szolgáló, információgyűjtő, elemező és dokumentáló rendszernek az elektronikus
észlelésre szolgáló elemei és az azok rögzítésére szolgáló tartószerkezet.”
2.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
2
4.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
29/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/H. § (1) A központi szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban
bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul
a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az
INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásban érvénytelenítésre került személyazonosító igazolvány törvényben
meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság birtokában.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és az okmány
megkerülésének tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az
(1)	bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.
(3)	Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve
az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a központi szerv
gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül
történő, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő
tétel beviteléről, illetve törléséről.”
3.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
5.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § A rendőrség az erre vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető
nyilvántartásaiban szereplő, az e törvény alapján kezelhető adatok körébe tartozó személyes
adatokat átveheti és kezelheti.”
6.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/K. § (1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik
ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű
adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:
a)	beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b)	körözési nyilvántartási rendszer,
c)	a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,
d)	útiokmány-nyilvántartás,
e)	személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
f)	személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,
g)	közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,
h)	Schengeni Információs Rendszer,
i)	a szabálysértésekről vezetett nyilvántartás, valamint
3
j) az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartások.
(2)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek államhatáron történő átlépésekor
az (1) bekezdésben felsorolt nyilvántartásokban történő ellenőrzést szúrópróbaszerűen alkalmazzák.
(3)	A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő vízumkötelezett
harmadik országbeli állampolgár által bemutatott okmányok adatait és e személy ujjnyomatát
összeveti a Vízuminformációs Rendszerrel.”
7.	§
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„t) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi
közös álláspont.”
4.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény módosítása
8.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
4.	§ h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a
tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz,
tűzoltó készülék, oltóanyag, amely nem tartozik a j) pont szerinti építési termék fogalmába,
valamint a tűzoltóság által a tűzoltás, műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő
eszköz, védőeszköz;”
(2)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
4.	§-a a következő z) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„z) tűzoltó szolgálat: a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezet (ICAO) által kiadott, a
nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt
Egyezményhez tartozó, aktuális 14. Függelék I-es kötetében (ANNEX 14/I., Repülőterek)
meghatározott repülőtereken mentő-, tűzoltó feladatokat ellátó szervezet.”
9.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Olyan építési termék hozható forgalomba - az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy
műemléki felhasználású építési termék kivételével -, amely rendelkezik az építési termék
4
építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának
részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal.”
(2)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tűzoltó-technikai terméket forgalomba hozni, forgalmazni vagy beépíteni akkor lehet, ha)
„b) annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben
meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott
képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt, vagy”
(3)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
13.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést forgalomba hozni, forgalmazni
vagy beépíteni akkor lehet, ha
a)	az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, amennyiben azt a tűzvédelmi
megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírja, vagy
b)	annak megfelelősége a termékre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményben
meghatározott módon, annak hiányában a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott
képviselő vizsgálaton alapuló megfelelőségi nyilatkozatával igazolt.”
10. §
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
19.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek
tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük, ha
a)	a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak,
b)	az általuk üzemeltetett, bérelt épületrész, épület területén található olyan helyiség, amelynek a
legnagyobb befogadóképessége meghaladja az 50 főt, vagy
c)	kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek.
(2)	Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik, a
munkavégzésben részt vevő családtagjaik a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi előírások
szerint végezzék a tevékenységüket, valamint a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék
és betartsák.
(3)	Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel,
tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell
gondoskodniuk, ha
a)	robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy
telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az
1.000 kg vagy liter mennyiséget,
b)	tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárolnak és az egy telephelyen a szabadtéri és az
épületen belüli tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja az 1.000 m2-t,
c)	ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek és a családtagokkal együtt a munkavégzésben
részt vevő munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
d)	olyan épületrészt, épületet üzemeltetnek, bérelnek,
da)	amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
5
db)	amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
dc)	amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése,
oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.”
11.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a
következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § A jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat,
a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó
előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák.”
12. §
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
20.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden tűz- vagy robbanásveszélyes technológia bevezetése, forgalomba hozatala, ezek
hiányában alkalmazása előtt a gyártó, forgalmazó, importőr vagy meghatalmazott képviselő, ezek
hiányában a megrendelő vagy alkalmazó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából
szükséges vizsgálatokat, legalább a kijelölt tanúsító szervezetekre vonatkozó követelményeknek
megfelelő vagy akkreditált szervezettel elvégezni vagy elvégeztetni, és a vizsgálatok eredményét a
tűzvédelmi hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani.”
13.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a
következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § Beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés jogszabályi rendelkezés
vagy hatósági előírás alapján történő létesítési kötelezettsége esetén a beépített tűzjelző vagy
beépített tűzoltó berendezés létesítését, továbbá átalakítását, bővítését, használatbavételét és
megszüntetését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell.”
14.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
24/A. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője)
„k) meghatározza a tűzoltó szolgálat tűzoltási, műszaki mentési tevékenysége végrehajtásának
módjára vonatkozó szakmai szabályokat és a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel való
együttműködés rendjét.”
15.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény „A
létesítményi tűzoltóság” alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:
6
„35/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Magyar Honvédség tűzoltó szervezetei esetében a
létesítményi tűzoltóságra e törvényben meghatározott irányítási és ellenőrzési jogkört nem
gyakorol.”
16.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
39.	§ (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az igazolvány adattartalma:)
„e) beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tag esetén a "beavatkozó önkéntes tűzoltó"
megnevezés.”
17.	§
(1)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
47. § (2) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„7. a beépített tűzjelző berendezés vagy beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez, átalakításához,
bővítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem
tartalmát, a létesítési kötelezettség eseteit, valamint az engedélyezés feltételeit,”
(2)	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
47. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:)
„12. a tűzvédelmi szabályzat általános elveit, a tűzvédelmi használati szabályok tartalmi
követelményeit és a tűzvédelmi használati szabályok készítésére kötelezettek körét, annak eseteit,”
18.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
12.	§ (1) bekezdés b) pontjában a „tűzoltó” szövegrész helyébe a „tűzvédelmi” szöveg lép.
5.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosítása
19.	§
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha)
7
„b) rendelkezik az Országos Képzési Jegyzékben a fegyveres biztonsági őrök számára
meghatározott szakképesítéssel vagy a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági
őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott
jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához
szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint - a nukleáris
és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében -
teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi és szakképesítésre vonatkozó
követelményeket.”
(2)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 7. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított tizenötödik napon a
hatósági szolgálati igazolványt határozattal
visszavonja, ha)
„ac) a fegyveres biztonsági őr a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a
nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őr nem
teljesíti a fizikai állóképességi követelményeket, vagy”
20. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos
nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.”
21. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel,
a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyveres
biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát, ennek keretében különösen a fegyveres
biztonsági őrség keretében végzett szolgálat irányítási, szervezési, tervezési és ellenőrzési
szabályait, a szolgálat ellátásához kapcsolódó képesítési feltételeket, a képzési és a továbbképzési
renddel összefüggő szabályokat, a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit és a vizsgáztatás rendjét, a
szolgálatellátási renddel összefüggő szabályokat, a kényszerítő eszközök - különös tekintettel a
lőfegyverre - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat.”
22. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény
a)	1. § (6) bekezdésében a „törvényben meghatározott” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint
a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott”,
8
b)	5. § (1) bekezdés b) pontjában az „elméleti képzéséről” szövegrész helyébe az „elméleti és
gyakorlati képzéséről”,
c)	az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)”,
valamint
d)	9/A. § (9) bekezdés c) pontjában az „Avtv.-nek” szövegrész helyébe az „Info tv.-nek”
szöveg lép.
6.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
23.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő k) ponttal
egészül ki:
(Érvénytelen az úti okmány, ha)
„k) a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmány adatainak körözési nyilvántartási
rendszerbe rögzítéséről a központi szervet elektronikus úton értesítette.”
24.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján kiállított közokiratok
23/B. § (1) Ha törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés így rendelkezik, a törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot a (2)-(4) bekezdés szerinti
eljárásrend alapján kell kiállítani.
(2)	A Kormány által kijelölt központi államigazgatási szerv (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: központi szerv) a személyesen megjelenő ügyfél (a továbbiakban: kérelmező)
kérelmére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés által meghatározott tartalmú közokiratot
állít ki. A közokirat kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3)	A közokirat - ha a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik -
tartalmazza
a)	a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt természetes személyazonosító
adatait,
b)	a kérelmező által eredetiben bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítvány alapján azt a tényt, hogy a
kérelmező büntetlen előéletű,
c)	a kérelmező által eredetiben bemutatott magánútlevél alapján azt a tényt, hogy a kérelmező
rendelkezik a visszautazás időpontjában is érvényes magánútlevéllel, valamint
d)	a kérelmező nyilatkozatait arról, hogy a kérelmező
da)	megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik,
db)	megfelelő nyelvismerettel rendelkezik, továbbá
dc)	vállalja, hogy legkésőbb a külföldi hatóság által kiállított tartózkodásra jogosító engedélyben
foglalt idő leteltekor elhagyja az engedélyt kiállító államot.
9
(4)	Ha a kérelmező a szükséges nyilatkozatot nem teszi meg vagy egyéb, a törvénnyel kihirdetett
nemzetközi szerződésben meghatározott, a közokirat tartalmi elemeként feltüntetendő feltételt nem
teljesít, kérelmét el kell utasítani.
(5)	A központi szerv a közokiratokról - az annak felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések
lefolytatása céljából - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a)	a közokirat számát és kiállításának keltét,
b)	a kérelmező személyazonosító adatait, valamint
c)	a közokirat kiállításának alapjául szolgáló okiratok számát (egyedi azonosítóját).
(6)	A központi szerv az (5) bekezdésben meghatározott adatokat a bejegyzésüktől számított öt évig
tartj a nyilván.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásból - a közrendet, a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot
veszélyeztető cselekmények megelőzése érdekében, valamint annak megállapítsa céljából, hogy az
érintett az adott ország beutazási és tartózkodási szabályait megtartotta-e - adatot igényelhet
a)	a külpolitikáért felelős miniszter,
b)	a büntetőeljárást folytató szerv,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint
d)	azon állam magyarországi külképviselete, amelyben a közokirat felhasználásra kerül.”
25.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(5) A központi adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy - a körözési
nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe
rögzítéséről küldött elektronikus értesítés alapján - büntetőeljárásban bizonyítékként való
felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni
Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban érvénytelenítésre került
hivatalos és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az okmány nincs a hatóság, a 20. §
(1)	bekezdés i) pontja szerinti esetben a szülői felügyeletet gyakorló személy, vagy a 20. § (1)
bekezdés h) pontja szerinti esetben a visszatartására jogosult szerv birtokában.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerinti útlevél időközben megkerült és az okmány megkerülésének tényét a
központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető
szerv az okmánykörözés visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, a központi
adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított schengeni figyelmeztető jelzés
törléséről.
(7)	Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti
okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről
értesíti a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv a jogszabályban meghatározott
NS.CP Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve
törléséről.”
(2)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül
ki:
„(9) A központi adatkezelő szerv az (5) és (6) bekezdés szerinti jelzéskezelési művelet
végrehajtásával egyidejűleg gondoskodik az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete körözési adatbázisában történő elhelyezéséről, illetve törléséről.”
26. §
10
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„d) a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok
kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős központi államigazgatási szervet.”
(2)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő h) ponttal
egészül ki:
(Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - ab) és ad) pont
tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben hogy rendeletben határozza meg)
„h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a törvénnyel kihirdetett nemzetközi
szerződés alapján kiállítandó közokirat kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
valamint megfizetésének szabályait.”
7.	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény módosítása
27.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya kiterjed az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs
Rendszer (VIS), az EURODAC, az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), valamint a bűnüldöző
szervek együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések keretében, továbbá
az európai közösségi jogi normák alapján megvalósuló együttműködésre és információcserére.”
28.	§
(1)	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„b) magyar együttműködő szerv:
ba)	a törvény alapján nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szerv,
bb)	a törvény, vagy az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben
figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra köteles, vagy kiegészítő információt
szolgáltató szerv, valamint
bc)	az INTERPOL FIND rendszerhez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv;”
11
(2)	Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 2. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„d) INTERPOL FIND rendszer: a bűnmegelőzési, a bűnüldözési, valamint a határrendészeti
tevékenységi körben az Interpolnak
da)	a személykörözési adatbázisában (Nominal Database) tárolt, az érintett körözési státuszára
(körözött, gyanúsított, tanú, áldozat, fenyegetett, eltűnt, illetve azonosítatlan), a körözés
elrendelésének céljára (letartóztatás, tartózkodási hely megállapítása, további információ
beszerzése, azonosítás, illetve figyelmeztetés), valamint az új bűnelkövetési módszerek leírására
vonatkozó adattartalmakhoz az elfogatóparancs alapján történő elfogás, a bűnügyi tevékenységre,
személyazonosságra vonatkozó kiegészítő adat beszerzése érdekében a tartózkodási hely
megállapítása, az eltűnt személyek tartózkodási helyének megállapítása, illetve az önmagukat
azonosítani képtelen személyek azonosítása, illetve felkutatása érdekében, továbbá a más országban
bűncselekményt elkövetett személyekre, illetve a bűncselekmény jövőbeni elkövetésében
valószínűsített érintettségre vonatkozó figyelmeztetéssel, a közbiztonságot veszélyeztető
cselekményekben, eseményekben, illetve a terrorizmusban való érintettségre vagy a nemzetközi
jogi szankciók hatálya alá tartozásra vonatkozó figyelmeztetéssel összefüggésben szükséges, avagy
az ismeretlen holttestek azonosítását szolgáló intézkedések megtétele céljából,
db)	az elveszett, illetve eltulajdonított úti okmányok adatbázisában (SLTD) tárolt adatokhoz a
megtalálásuk, a jogellenes felhasználásuk, illetve a hatósági kézre kerülésük esetén a szükséges
intézkedések megtétele céljából, valamint
dc)	az eltulajdonított gépjárművek adatbázisában (SMV) tárolt adatokhoz az egyes gépjárművek
tekintetében egyedileg meghatározott intézkedések megtétele céljából
történő hozzáférést lehetővé tevő hálózati adatbázis.”
29.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény I. Fejezete a következő 11. §-sal egészül ki:
„11. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és
bűnüldözési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal tekintetében az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egység ellátja az
EURODAC-hoz a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a 603/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján kijelölt ellenőrző hatóság feladatait.”
30.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény a következő II. Fejezettel egészül ki:
„II. Fejezet
Az INTERPOL FIND rendszer használata
12
Az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban elért találatot követő eljárásrend
12.	§ (1) Az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban elért találat esetén a hozzáférési
jogosultsággal rendelkező szerv a NEBEK útján, találati értesítő megküldésével, késedelem nélkül
kezdeményezi a körözés érvényességének az INTERPOL külföldi központi hatóság (a
továbbiakban: külföldi központi hatóság) általi megerősítését.
(2)	E § alkalmazásában találat az INTERPOL FIND rendszer körözési adatbázisaiban kezelt
adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv által végzett lekérdezés során bevitt adatnak
megfelelő, az INTERPOL körözési adatbázisában fellelhető körözés, amely alapján további
intézkedésnek van helye.
(3)	A NEBEK a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervtől kapott találati értesítőt
haladéktalanul továbbítja a válaszadásra jogosult külföldi központi hatósághoz, 8 órán belüli
megerősítést kérve.
(4)	Ha a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv az INTERPOL FIND rendszer körözési
adatbázisaiban lekérdezést végez és megállapítja, hogy van olyan körözés, amelynek adattartalma
megfelel a lekérdezés alapjául szolgáló személyről vagy dologról bevitt adatoknak, de az azonosság
nem egyértelmű, a NEBEK-et keresi meg az azonosság megállapítása, kiegészítő információk
szolgáltatása érdekében.
(5)	A NEBEK az egyeztetés során azonosítási anyagot és egyéb kiegészítő információkat szerez be
a külföldi központi hatóságtól, és ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a hozzáférési
j ogosultsággal rendelkező szervhez.
(6)	Ha a külföldi központi hatóság megerősíti a körözés érvényességét, és az esetlegesen kért
kiegészítő információk is az azonosságot támasztják alá, a hozzáférési jogosultsággal rendelkező
szerv foganatosítja a jogszabályban meghatározott intézkedéseket. Amennyiben a hozzáférési
jogosultsággal rendelkező szerv nem jogosult a jogszabályban meghatározott intézkedések
foganatosítására, a találattal érintett személyt vagy dolgot haladéktalanul átadja az intézkedések
végrehajtására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek.
(7)	Ha a külföldi központi hatóság tájékoztatása szerint a körözés már nem érvényes, a kiegészítő
információk nem alapozzák meg az azonosságot, vagy a jogszabályban meghatározott intézkedések
foganatosítására nyitva álló határidőn belül a megkeresésre nem érkezik válasz, az alkalmazott
intézkedéseket haladéktalanul meg kell szüntetni.
Az INTERPOL FIND rendszer személykörözési adatbázisában rögzített adatok
megfelelőségének vizsgálata
13.	§ (1) A NEBEK jogosult az INTERPOL FIND rendszer által hozzáférhetővé tett
személykörözések vonatkozásában a körözés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétét
ellenőrizni általános jelleggel, illetve egyedi ügyekben is.
(2)	Az INTERPOL FIND rendszer személykörözési adatbázisában kért intézkedés nem teljesíthető,
ha
a)	a magyar jog szabályaival ellentétes,
b)	veszélyezteti Magyarország biztonságát, sérti közrendjét, vagy
c)	bűnüldözési érdeket sért.
(3)	A NEBEK előterjesztésére a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kérdésben a rendészetért
felelős miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésben az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv vezetője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörét érintően
annak elnöke dönt.
13
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott személyek döntése alapján a NEBEK jogosult technikai úton
kizárni a körözés teljesítésére irányuló kérést a lekérdezhető személykörözési adatok köréből,
illetve találat elérése esetén a kért intézkedéseket visszautasítani.
A több adatbázisban elért találatot követően foganatosítandó intézkedések sorrendjének
meghatározása
14.	§ Ha a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv megállapítja, hogy az ellenőrzés alá vont
ugyanazon személy vagy dolog vonatkozásában az INTERPOL FIND rendszer több körözési
adatbázisában is találatot jelez, a foganatosítandó intézkedéseket az alábbi sorrendben kell
végrehajtani:
a)	a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény,
b)	a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény, majd
c)	az e törvény
szerinti intézkedések.”
31.	§
Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV.
törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény
a)	9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet,
b)	11. §-a a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében
benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony
alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról,
továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való,
bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző
ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i,
603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének, valamint
c)	12. §-a az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB
tanácsi közös álláspont
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
8.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
módosítása
32. §
14
(1)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont sa)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:)
„sa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. §]
bűntette, az emberkereskedelem [Btk. 192. §], valamint az emberkereskedelemmel összefüggésben
elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. §], kényszermunka [Btk. 193. §], személyi
szabadság megsértése [Btk. 194. §], kényszerítés [Btk. 195. §], szexuális kényszerítés [Btk. 196. §],
kerítés [Btk. 200. §], prostitúció elősegítése [Btk. 201. §], kitartottság [Btk. 202. §],
gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §], gyermekpornográfia [Btk. 204. §], gyermekmunka
[Btk. 209. §], harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása [Btk. 356. §],”
(2)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont se)
alpont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:)
(a bűnszövetségben elkövetett,)
„3. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés c) pont], ártalmas közfogyasztási
cikkel visszaélés [Btk. 189. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés b) pont],
közösség tagja elleni erőszak [Btk. 216. (3) bekezdés f) pont], nukleáris létesítmény üzemeltetésével
visszaélés [Btk. 251. § (2) bekezdés], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (2)
bekezdés b) pont], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bekezdés],
egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 327. § (2) bekezdés], sporteredmény tiltott befolyásolása
[Btk. 349/A. § (2) bekezdés], embercsempészés [Btk. 353. §], rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés d)
pont, (4) bekezdés b) és c) pont], kifosztás [Btk. 366. § (2) bekezdés c) pont, (3) bekezdés b) pont],
zsarolás [Btk. 367. § (2) bekezdés a) pont], lopás [Btk. 370. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont],
sikkasztás [Btk. 372. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont, (3)-(6) bekezdés b) pontja], csalás [Btk.
373. § (2) bekezdés b) pont ba) alpont, (3)-(6) bekezdés b) pontja], gazdasági csalás [Btk. 374. § (3)
bekezdés b) pont ba) alpont, (4)-(6) bekezdés b) pontja], információs rendszer felhasználásával
elkövetett csalás [Btk. 375. § (2)-(5) bekezdés], bélyeghamisítás [Btk. 391. § (3) bekezdés b) pont],
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bekezdés], költségvetési csalás
[Btk. 396. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rossz minőségű
termék forgalomba hozatala [Btk. 415. § (2) bekezdés b) pont], megfelelőség hamis tanúsítása [Btk.
416. § (2) bekezdés a) pont], tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (4) bekezdés c) pont],”
(3)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól
és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont sf)
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
15
(szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:)
„sf a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 259. §-ába ütköző közveszélyokozás
bűntette, 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi,
közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette,
263/A. § (1) és (3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, 263/B. §-ába
ütköző visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel, 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, 264/C. §-ába ütköző
visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, 270/A. § (3) bekezdésébe ütköző
közveszéllyel fenyegetés bűntette, 274. § (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, 282-
282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel, 283/B. §-ába ütköző visszaélés új pszichoaktív
anyaggal, illetve a kábítószer-kereskedelem [Btk. 176-177. §], a kábítószer birtoklása [Btk. 178-
179. §], a kóros szenvedélykeltés [Btk. 181. §], a kábítószer készítésének elősegítése [Btk. 182. §],
a kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. § (1) és (2) bekezdés], az új pszichoaktív anyaggal
visszaélés [Btk. 184. §], az új pszichoaktív anyaggal visszaélés [184/A. §, 184/B. §, 184/C. §], a
teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (1)-(5) bekezdés], az egészségügyi termék
hamisítása [Btk. 186. § (1)-(4) bekezdés], a radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1)-(4)
bekezdés], a terrorcselekmény [Btk. 314-316. §], a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
[Btk. 317. §], a terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §], a jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. §], a
közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk.
325. § (1) és (3) bekezdés], a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. §
(1)-(6) bekezdés], a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(3) bekezdés], a
haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. §], a kettős felhasználású
termékkel visszaélés [Btk. 330. §], a közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. § (2) bekezdés], a
közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés, 343. § (1) bekezdés], a biztonsági okmány hamisítása
[Btk. 344. §], a határzár tiltott átlépése [Btk. 352/A. §], a határzár megrongálása [Btk. 352/B. §], az
uzsora-bűncselekmény [Btk. 381. § (1)-(2) bekezdés], az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk.
388. § (1)-(3) bekezdés],”
9.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
33.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nyilvántartó a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy - a körözési nyilvántartási
rendszert vezető szerv által az okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítéséről
küldött elektronikus értesítés alapján - büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra
irányuló figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) elhelyezése céljából
haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II) továbbítja annak a
forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének a törvényben
meghatározott adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását vagy az egyéb jogszabályban
meghatározott okból történő érvénytelenítését az engedély-, illetve a járműnyilvántartásba
bejegyezték, ha az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti okmány, illetve hatósági jelzés időközben megkerült és az okmány,
illetve a hatósági jelzés megkerülésének tényét az engedély-, illetve a járműnyilvántartásba
bejegyezték, vagy a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv által az okmánykörözés
visszavonásáról, törléséről elektronikus úton küldött értesítést, a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti
módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés törléséről.
16
(4)	Ha a vezetői engedély megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen vezetői
engedély eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány
megkerüléséről értesíti a nyilvántartót, a nyilvántartó a jogszabályban meghatározott NS.CP Portál
felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.”
10.	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
módosítása
34.	§
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 8. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az együttműködés formái:
a)	a közvetlen információcsere,
b)	az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő információcsere,
c)	az ellenőrzött szállítás,
d)	a közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,
e)	a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,
f)	a fedett nyomozó alkalmazása,
g)	a határon átnyúló megfigyelés,
h)	a forrónyomon üldözés,
i)	az összekötő tisztviselő alkalmazása,
j) a titkos információgyűjtés nemzetközi együttműködés alapján,
k) a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapján, valamint
l) az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együttműködés.
(2)	A magyar bűnüldöző szervek az (1) bekezdés g) és j) pontja szerinti együttműködés során - a
vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései alapján - jogosultak a Nemzetbiztonsági
Szakszolgálatot igénybe venni.”
11.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
35.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 49. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7 a) Az e törvény szerinti, határon lefolytatott eljárás során benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet, valamint az ügy iratait és az ellenkérelmet a menekültügyi hatóság elektronikus úton
továbbítja a bíróság számára.”
12.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása
36.	§
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (2)
bekezdésében a „Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság” szövegrész helyébe a „Fővárosi
Katasztrófavédelmi Igazgatóság” szöveg lép.
17
13.	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény módosítása
37.	§
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv,
amelynek tagjai hivatásos állományúak, közszolgálati tisztviselők, közalkalmazottak és
munkavállalók.”
14.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
módosítása
38.	§
(1)	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 36. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza]
„b) a 10-11. § szerinti tárgy azonosító adatait, valamint a schengeni azonosító számát,”
(2)	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 36. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő az
általa továbbított adat tekintetében, továbbá az N.SIS II Hivatal, a SIRENE Iroda és a NAIH
tekinthet be.”
(3)	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 36. §-a a következő (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) Az NS.CP napló nyilvántartásban tárolt adatok igénylésére jogosult a bíróság, az ügyészség és
a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben
meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség a
bűnüldözési tevékenységük ellátásához. Az adatszolgáltatás jogszabályi feltételeinek fennállása és
az adatszolgáltatás teljesíthetősége esetén az igényelt napló adatok átadásáról az NS.CP napló
nyilvántartást vezető N.SIS II Hivatal gondoskodik.”
18
15.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
39.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) kapcsolatba hozható személy: a körözési eljárás során a körözést elrendelő vagy a körözési
eljárást lefolytató szerv által megjelölt, a körözött személy felkutatását elősegítő információval
rendelkező személy, személyazonossággal visszaélés esetén a személyazonossággal visszaélés
áldozata,”
40.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény II. Fejezete a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
„14/A. Az érintettek jogai és ezek érvényesítése
14/A. § (1) Az érintett az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szereplő adatai kezelésére
vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény
szerinti tájékoztatásra, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét bármely
rendőri szervnél előterjesztheti. A rendőri szerv a kérelmet a nyilvántartóhoz továbbítja.
(2)	A nyilvántartó az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvény szerint megillető tájékoztatásból az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását
mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi,
hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése
a)	a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és
intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását
akadályozza, vagy
b)	a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági,
iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok
eredményességét veszélyezteti.
(3)	A tájékoztatás nem mellőzhető, ha a mellőzés (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka
időközben megszűnt, és az érintett a tájékoztatásra vonatkozó kérelmét az erről való
tudomásszerzését követően fenntartja.
(4)	A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, annak megjelölésével,
hogy a tájékoztatás mellőzésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell az érintettet a
rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.
(5)	Ha a nyilvántartó megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az
adatokat helyesbíti.
(6)	A nyilvántartó a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi rendelkezések betartásának
ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti
jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.
19
(7)	A (6) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett
megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.”
41. §
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény a következő 20/A-20/E. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.)
a)	a lefoglalásra,
b)	a tanúra és a hatósági tanúra,
c)	a szemlére,
d)	a szakértőre,
e)	a tolmácsra,
f)	a jegyzőkönyvre
g)	az eljárás akadályozásának következményeire,
h)	a határidő számítására, valamint
i)	az igazolási kérelemre
vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2)	Akinek az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekmény végrehajtása alapvető jogát sértette, a
végrehajtástól számított nyolc napon belül panasszal fordulhat a végrehajtást elrendelő rendőri
szerv vezetőjéhez.
(3)	A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy felkutatása céljából - a tizennyolcadik
életévét meg nem haladott tanú kivételével - a tanúként kihallgatott személy által elmondottak
valóságtartalmának ellenőrzése érdekében az érintett előzetes, írásos hozzájárulásával poligráfot
alkalmazhat.
20/B. § (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a hatóság határozatot hoz
a)	lefoglalás elrendeléséről, illetve a lefoglalás megszüntetéséről,
b)	a szakértő, illetve a tolmács kirendeléséről,
c)	a szakértő, illetve a tolmács díjának megállapításáról,
d)	a szakértő kizárásáról,
e)	az eljárási bírság kiszabásáról, valamint
f)	az eltűntté nyilvánításról.
(2)	A határozatnak tartalmaznia kell
a)	az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,
b)	a rendelkező részben
ba)	a hatóság döntését, továbbá azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a
határozatot meghozta,
bb)	a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati
eljárásról való tájékoztatást,
bc)	a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés
elmaradásának jogkövetkezményeit, továbbá
bd)	a határozatban megállapított fizetési kötelezettség lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
c)	az indokolásban
ca)	a határozat rendelkezéseire okot adó tényeket,
cb)	a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását,
valamint
cc)	a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.
20
(3)	A határozatot írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik,
továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni és szóban
is közölni kell, egyéb esetben pedig kézbesítés útján kell közölni.
(4)	Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, a hatóság a határozat
kijavítását elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.
20/C. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél
kötelező, illetve azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit
megidéztek, köteles az őt megidéző körözési eljárást lefolytató szerv előtt megjelenni.
(2)	Az idézés és az értesítés írásban, illetve más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen
távbeszélő, telefax, számítógép útján - a körözési eljárást lefolytató szerv előtti személyes
megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetve az értesítésnek tartalmaznia kell
a)	a kibocsátó hatóság megnevezését,
b)	azt, hogy a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
c)	azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
d)	az idézés, illetve az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény órákban meghatározott
várható időtartamát, valamint
e)	a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.
(3)	Az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.
(4)	Az idézett személy felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál
felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.
(5)	Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni.
(6)	A kiskorú idézésében, illetve értesítésében egyidejűleg - a kiskorú korára, érettségére
figyelemmel - számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés, illetve értesítés tartalmáról.
(7)	A kiskorú idézéséről az őt gondozó törvényes képviselőt vagy más személyt azzal a felhívással
kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem
töltötte be, a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését, illetve
értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.
(8)	Ha a (7) bekezdés szerint idézett személy nem jelenik meg, és törvényes képviselője nem
igazolja, hogy ez neki nem róható fel, a törvényes képviselő a Ket. szerinti eljárási bírsággal (a
továbbiakban: bírság) sújtható.
20/D. § (1) Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.
(2)	Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről
engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc
napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas
állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, bírsággal sújtható. Nem sújtható
bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű.
(3)	Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki,
elővezettethető. Az elővezetés foganatosítását a körözési eljárást lefolytató szerv vezetője rendelheti
el.
(4)	Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség, a
rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, az elővezetés
céljából az állományilletékes parancsnokot kell megkeresni.
(5)	Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza
kell vonni a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.
(6)	Az elővezetés elrendelése ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.
20/E. § Az e törvény rendelkezései szerint kiszabott bírságot adók módjára kell behajtani.”
42. §
21
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a körözési eljárásban elrendelt
elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének szabályait.”
43.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdés a) pontjában a „32. §, 35/A. §,” szövegrész
helyébe a „32. §, 33. §, 35/A. §,” szöveg lép.
16.	A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság
között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott
jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás
alapján kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről,
valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXX. törvény
módosítása
44.	§
(1)	A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a
közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott
jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás alapján
kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről, valamint ezzel
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXX. törvény 3. §-a szerinti
Végrehajtási Megállapodás 13. cikkének hiteles angol nyelvű szövege a következő szöveggel lép
hatályba:
„Article 13
Interpretative Provision
The Parties agree that for the future application of the CBE-Agreement references in the CBE-
Agreement to the provisions of Directive 2011/82/EU of the European Parliament and of the
Council of 25 October 2011 facilitating the cross-border exchange of information on road-safety
related traffic offences shall be interpreted as references to the corresponding provisions of
Directive 2015/413/EU of the European Parliament and of the Council of 11 March 2015
facilitating the cross-border exchange of information on road-safety related traffic offences.
Done at Sankt Pölten, on 5th May 2015, in a single original copy in the English language.”
(2)	A Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a
közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott
jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás alapján
kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről, valamint ezzel
összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXX. törvény 3. §-a szerinti
22
Végrehajtási Megállapodás 13. cikkének hiteles magyar nyelvű szövege a következő szöveggel lép
hatályba:
„13. Cikk
Értelmező rendelkezés
A Felek egyetértenek abban, hogy a CBE-megállapodás jövőbeli alkalmazása során a CBE-
megállapodásban a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre
vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2011. október 25-i
2011/82/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó hivatkozások alatt a közúti
közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon
átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló 2015. március 11-i 2015/413/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásokat értik.
Kelt Sankt Pöltenben, 2015. május 5-én, egy eredeti példányban, angol nyelven.”
17.	Záró rendelkezések
45.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 2. alcím 2016. január 2-án lép hatályba.
46.	§
E törvény 2-3., 6-7., 9. és 14. alcíme
a)	a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet,
b)	a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében
benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony
alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról,
továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való,
bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző
ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i,
603/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint
c)	az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi
közös álláspont
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
23
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jelen törvénymódosítás
-	a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény,
-	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény,
-	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény,
-	a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény,
-	a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény,
-	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény,
-	az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi
LIV. törvény,
-	a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény,
-	a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény,
-	a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény,
-	a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény,
-	az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény,
-	a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény,
-	a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény,
-	a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény, valamint
-	a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság
között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt
alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló
Megállapodás alapján kötött Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás
kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015.
évi LXX. törvény
részleges módosítására irányul.
1.	A törvénymódosítás egyik célja, hogy az INTERPOL FIND rendszer magyarországi
megvalósítására tekintettel szükséges jogszabályok módosítása megtörténjen különös tekintettel
arra, hogy az e rendszer alrendszerét képező, elveszett és ellopott útlevelek nemzetközi adatbázisa
(SLTD) a határellenőrzés során közvetlenül elérhető legyen a magyar rendőrség számára.
Tekintettel arra, hogy az EURODAC rendszerhez való bűnüldözői hozzáférés keretében az európai
uniós előírásokban meghatározott ellenőrző hatóságként az Országos Rendőr-főkapitányság
Bűnügyi Főigazgatósága került kijelölésre, szükséges az Európai Unió bűnüldözési információs
rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló
együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása.
24
2015. február 1-jei hatállyal módosult a SIRENE Kézikönyv és ezzel összefüggésben a második
generációs Schengeni Információs Rendszerben (SIS II) központilag új kódok és elvárt
intézkedések kerültek bevezetésre a vonatkozó kódtábla-módosítással együttesen, ezért szükséges a
külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról
szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása.
2.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) módosítása a jogtechnikai
pontosítások mellett több kiegészítő szabályt is tartalmaz.
-	Korlátozni szükséges az érintett tájékoztatáshoz való jogát, amelynek gyakorlása egyes
esetekben nemzetbiztonsági, illetve bűnüldözési érdekeket sértene. A Körtv. kiegészítése
ennek megfelelően állapítja meg az érintetti tájékoztatáskérés megtagadásának lehetséges
indokait, egyúttal rögzíti az önkényes jogkorlátozás lehetőségét kizáró törvényi garanciákat
is.
-	Az eltűnt személyek felkutatása érdekében folytatott körözési eljárásokban jelenleg nincs
lehetőség eljárási cselekmények tényleges végrehajtására, az eltűnt személyek
felkutatásához és az eltűnéssel összefüggésbe hozható bűncselekmények, továbbá a
bűncselekményt elkövető személyek felderítéséhez, az ismeretlen holttestek, holttestrészek
azonosításához fűződő társadalmi érdek ugyanakkor azt indokolná, hogy a törvény
felhatalmazása alapján a hatóságok valamennyi körözési eljárás során végrehajthassák a
szükséges eljárási cselekményeket (helyszíni szemle, tárgyi bizonyítási eszközök
lefoglalása, tanúkihallgatás, szakértő kirendelése stb.).
3.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) közelmúltban történt
módosításaira figyelemmel indokolt felülvizsgálni, illetve kiegészíteni a szervezett bűnözés,
valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó
törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény értelmében a szervezett bűnözéssel
összefüggő bűncselekménynek minősülő törvényi tényállások körét.
4.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (Fbtv.) módosításának elsődleges célja annak biztosítása, hogy a fegyveres
biztonsági őrség állománya számára alkalmazási feltételként előírt vizsga kiváltható legyen az
Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a fegyveres biztonsági őrök számára meghatározott
szakképesítéssel. Az OKJ alapján a fegyveres biztonsági őr olyan felső középfokú szakképesítés-
ráépülés, amely iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez
kötött és szakképesítésre épül. A törvénymódosítás hatálybalépését követően a fegyveres biztonsági
őri jogviszony létesítésének immár nem lesz elengedhetetlen feltétele a vizsga letétele, hiszen az
kiváltható lesz a megfelelő szakképesítés megszerzésével.
Az ezirányú korrekciók mellett a törvénymódosítás a Rendőrségről szóló törvényben írottakkal
megegyező módon deklarálja a ruházat-átvizsgálást végző személynek az érintettel azonos nemű
személy eljárását megkövetelő garanciális előírást.
5.	Szükségessé vált a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.) megfelelő kiegészítése,
tekintettel arra, hogy szükséges gondoskodni arról, hogy a Met. 71/A. §-a szerinti, a határon
lefolytatott eljárás során benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket, valamint a hozzájuk tartozó
iratanyagot a menekültügyi hatóság a nyomtatott papíralapú dokumentumpéldányok előállítását
mellőzve, kizárólag elektronikus úton továbbíthassa az eljáró bíróságok részére, gyorsítva ezáltal a
kérelmek elbírálását, egyben egyszerűsítve az eljárást.
25
6.	A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
(Ttv.) módosításának célja a tűzoltó-technikai termék fogalmának újbóli meghatározása annak
érdekében, hogy az építési termékek ne tartozzanak a tűzoltó-technikai termék fogalmába. A
törvénymódosítás pontosítja a tűzvédelmi szabályzat készítésére, valamint tűzvédelmi
szakképesítéssel rendelkező személy vagy szolgáltatás igénybevételére kötelezettek körére
vonatkozó hatályos rendelkezéseket is.
7.	A közúti forgalomellenőrzési, közlekedésrendészeti feladatok (rendszámfelismerés,
forgalomszámlálás, záróvonal átlépésének észlelése, biztonsági öv használatára vonatkozó előírások
ellenőrzése) elvégzését elősegítő technikai fejlesztést az Országos Rendőr-főkapitányság a
„Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések - A közlekedésbiztonság növelése terén
kifejtett rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése” című KÖZOP-projektek keretében 365 darab
fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont (KKEP) telepítésével és üzembeállításával
köteles végrehajtani, amely cél érdekében megfelelően módosítani szükséges a közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) szövegét.
26
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
A törvénymódosítás a Komplex Közúti Közlekedési Ellenőrzési Pontok (a továbbiakban: KKEP)
tekintetében az Országos Rendőr-főkapitányságot jelöli ki építtetőként, figyelemmel arra, hogy a
hatályos Kkt. rendelkezések szerint építtető kizárólag a NIF Zrt. és a közút kezelője lehetne.
A 2. §-hoz:
A fix telepítésű KKEP-k üzemben tartása két típusú feladatkört foglal magába. Egyrészről a
rendszer részét képező híradástechnikai és informatikai eszközök karbantartását javítását,
fejlesztését, valamint az ezek elhelyezésére szolgáló épített infrastruktúrát. Ez utóbbi állapota a
közúti közlekedés biztonságára, a közutak esztétikai környezetére közvetlen hatással bír, ezért
annak karbantartásáról javításáról folyamatosan szükséges gondoskodni. A feladatok ellátásához a
közútkezelő megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, a szükséges szervezeti infrastruktúrával
rendelkezik, tekintettel arra, hogy ezen feladatok az úttartozékok üzemeltetésétől lényegesen nem
különböznek. Erre figyelemmel indokolt, hogy a fix telepítésű KKEP-k épített infrastruktúrával
összefüggő üzemeltetési feladatait is az illetékes közútkezelő lássa el. A feladatok ellátására az
általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervével kötött megállapodás
alapján kerül sor. A KKEP-ek megvalósítása és üzemeltetése során elengedhetetlen a közútkezelői
szervezetek hatékony és gyors együttműködése. A javaslat ennek érdekében együttműködési
kötelezettséget ír elő a közútkezelő szervezetek részére.
A 3. §-hoz:
A módosítás a KKEP-nek a törvényi szinten történő definiálását célozza, meghatározva egyben a
közúttal való - jogi szempontból releváns - kapcsolatát. A javaslat úttartozék fogalom-
meghatározás között szereplő közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény
fogalma alól kiveszi a KKEP-ket, tekintettel arra, hogy - a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény 1. § (2) bekezdése 4. pontjában meghatározott közfeladat ellátása érdekében - az nem
oszthatja az úttartozékok jogi sorsát. A feladatellátás és az uniós finanszírozás miatt
elengedhetetlen, hogy a kiépítésre kerülő szerkezetek, eszközök vagyonjogi
szempontból egyértelműen elkülönülj enek - az egyébként a Közlekedésfejlesztési Koordinációs
Központ vagyonkezelésében álló - közúttartozékoktól. A módosítással elérhető, hogy a KKEP-ek
egységesen a Magyar Állam tulajdonába és az Országos Rendőr-főkapitányság vagyonkezelésébe
kerüljenek.
A 4. §-hoz:
2015. február 1-jei hatállyal módosult a SIRENE Kézikönyv és ezzel összefüggésben a második
generációs Schengeni Információs Rendszerben (SIS II) központilag új kódok és elvárt
intézkedések kerültek bevezetésre a vonatkozó kódtábla-módosítással együttesen. A Schengeni
Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek
elfogadásáról szóló 2013/115/EU bizottsági végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról szóló
2015. 01. 29-i bizottsági végrehajtási határozat is rögzítette a változást.
A megváltozott uniós rendelkezések miatt módosult a hazai schengeni alrendszer elvárt
funkcionalitása és emiatt szükségessé vált az utazásra jogosító okmányok érvénytelenségi okaira,
27
valamint az ahhoz kapcsolódó schengenijelzés-elhelyezésre és -törlésre vonatkozó ágazati
jogszabályok felülvizsgálata.
A módosítás egyrészt az eddigi, a SIS-be való jelzéselhelyezés mellett az Interpol megfelelő
nyilvántartásában is rögzíti a körözési jelzés elhelyezésének kötelezettségét, másrészt egyértelműsíti
a körözésre utaló jelzés visszavonásának kötelezettségét az elveszett okmány megtalálásának
esetében.
Az 5. §-hoz:
Annak érdekében, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv jogosult
legyen az Interpol nyilvántartásából automatizált rendszer-rendszer kapcsolat, valamint közvetlen
hozzáférés vagy adatigénylés útján igényelt adat kezelésére, az erre vonatkozó törvényi
felhatalmazás törvénybeiktatása indokolt.
A határokon átnyúló szervezett bűnözés egyes megjelenési formáinak (kábítószer- és
embercsempészet, az illegális migráció elősegítése), illetve a kiberbűnözésnek a megerősödése
mellett a vallási fundamentalizmus térnyerése, így különösen az Iszlám Állam (IÁ) által képviselt
barbár terrorizmus olyan új típusú (köz)biztonsági kihívás elé állítja mind Európát, mind a világot,
amely egységes, összehangolt erőfeszítéseket kíván meg az európai államok rendvédelmi szerveitől.
Tekintettel arra, hogy az említett szervezett bűnözői körök tagjaira, valamint az IÁ szimpatizánsaira
nagyfokú mobilitás jellemző, a kellő időben történő azonosításukhoz feltétlenül indokolt a
schengeni térségbe, illetve az Európába irányuló utasforgalom fokozottabb és következetesebb
adattári ellenőrzése, illetve a mindehhez szükséges nemzeti jogszabályi háttér megerősítése és
átláthatóbbá tétele.
Mivel a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol vagy IP) együttműködés keretében
folytatott sokrétű körözési tevékenység, így az okmánykörözés is lényegében az Európai Unió
bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében
megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (2)
bekezdésében foglalt kétmondatnyi, rendkívül szűkszavú rendelkezéseken nyugszik, a jövőbeni
átlátható jogalkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy az (okmány)körözési tevékenység
részletszabályai a vonatkozó ágazati normákban is transzparensen megjelenjenek. Ezt szolgálja az
1999. évi LIV. törvénybe újonnan bekerülő azon rendelkezés, amely egyértelműen tisztázza az
INTERPOL FIND rendszeren keresztül érkezett személykörözés végrehajtásának hazai
eljárásrendjét.
A 6. §-hoz:
Mivel a tárgykör európai uniós szabályozásának szintjén döntés született hozott arról, hogy az
Interpol elveszett és ellopott útiokmányokra vonatkozó adatbázisát a határforgalom ellenőrzése
során használni kell, az erre vonatkozó adatkezelési rendelkezéssel szükséges kiegészíteni az Rtv-
nek a határforgalom ellenőrzése során történő adatkezelésre vonatkozó §-át.
Az INTERPOL FIND nyilvántartás alnyilvántartásainak a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény (Rtv.) 91/K. §-ában történő nevesítése nyomán a rendőrség jogosulttá válik a határforgalom
ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott
okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összevetni említett
nyilvántartásban rögzített adattartalommal.
28
A 7. §-hoz:
Figyelemmel arra, hogy az Rtv. az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005.
január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspontban foglalt európai uniós kötelezettségeknek való
megfelelést szolgáló előírásokat is rögzít, a szóbanforgó uniós normát a törvény jogharmonizációs
záradékában is szükséges megjeleníteni.
A 8. §-hoz:
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
(Ttv.) 4. § h) pontjának módosítása az építési termékeket kiveszi a tűzoltó-technikai termék fogalmi
köréből, miáltal megszűnik az építési termékek forgalmazására, beépítésére vonatkozó kettős
szabályozás.
A Ttv. 4. § h) pont hatályos megfogalmazása szerint azok a termékek minősülnek tűzoltó-technikai
terméknek, amelyek - többek között - nem tartoznak az EU rendelet hatálya alá. A cél viszont az,
hogy az építési termékek ne tartozzanak a tűzoltó-technikai termék fogalmába - ne vonatkozzon
kettős szabályozás az építési termékek forgalmazására, beépítésére, hiszen azok beépítési - részben
forgalmazási - feltételeit az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének,
ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII.16.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályozza. Az EU rendelet hatálya viszont csak azokra az építési
termékekre terjed ki, amelyekre van harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés, azokra
az építési termékekre, amelyekre nincs harmonizált szabvány, vagy európai műszaki értékelés nem
terjed ki. Viszont vannak az EU rendelet és a Ttv. „építési termék” fogalmába tartozó olyan
termékek, amelyek nem harmonizált építési termékek, így azokat a Ttv. hatályos 4. § h) pontja
szerint tűzoltó-technikai terméknek is lehet tekinteni és megfelelőségét a tűzoltó-technikai termékre
vonatkozó szabályok szerint is meg lehet valósítani. Ugyanakkor, mint az „építési termék”
fogalmába tartozó termékre, a nem harmonizált építési termékek beépítésére vonatkozó előírásokat
meghatározó Kr. előírásait is be kell tartani. A módosítás a kettős szabályozást küszöböli ki.
Magyarországon jelenleg a "tűzoltó szolgálat" fogalma nincs definiálva, viszont egyes
jogszabályokban alkalmazzák (pl.: a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének,
valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.)
Korm. rendelet) ezért szükséges annak meghatározása figyelembe véve a nemzetközi (ICAO)
szabályokat.
A 9. §-hoz:
Az EU rendelet kizárólag azoknak a termékeknek a forgalmazására terjed ki, amelyekre van
harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés. Az építési termékek forgalmazására
vonatkozik még a kölcsönös elismerés elve, amely szerint, ha egy EU tagállamban a terméket
jogszerűen forgalomba hozták, az Magyarországon is jogszerűen forgalmazható, ha a magyar
előírásokkal egyenértékű biztonságot nyújt. Ezt a hatóság vizsgálhatja. A nem harmonizált
termékek egy részének jogszerű forgalmazása így egyértelmű. Jelenleg Magyarországon nincs
előírás azokra a nem harmonizált építési termékek forgalmazására, amelyeket Magyarországon
kívánnak először forgalomba hozni. A Kr. a betervezésre és beépítésre állapít meg előírásokat, a
forgalmazásra azonban nem. A Kr. szerint a termék teljesítményét a beépítésnél kell igazolni a Kr-
ben meghatározott módon (5-7. §). Az építési termékek piacfelügyeleti hatóságai - Nemzeti
29
Fogyasztóvédelmi Hatóság, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - az építési termékek
forgalmazását ellenőrzik, viszont ha a forgalmazáshoz jogszabály nem írja elő, hogy milyen iratokat
kell a termékhez mellékelni, azt a piacfelügyeleti hatóságok nem követelhetik meg, továbbá azt nem
lesz kötelező a forgalmazónak a vevők rendelkezésére bocsátani. A termékek piacfelügyeletéről
szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben általános érvényű és rugalmas előírások vannak, melyek
nem határozzák meg egyértelműen a nem harmonizált építési termékek forgalmazására vonatkozó
szabályokat. A tervezett szabályozás az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki
épületbe felhasználni tervezett építési termékre nem ír elő teljesítménynyilatkozatot, mivel sok
esetben nincs gyártó, forgalmazó, illetve a termékek csak a beépítés során, más termékekkel,
anyagokkal egybeépítve nyernek az építmény szempontjából értékelhető tulajdonságokat. Ezekben
az esetekben elegendő a felelős műszaki vezető nyilatkozatával igazolni a termékek beépítésének
megfelelőségét. Az építési termékek felsorolását a Kr. tartalmazza. A javasolt szabályozás egy nem
teljes körűen szabályozott területen határoz meg a jogalkalmazóknak egyértelmű előírást.
A Ttv. 13. § (2) bekezdés b) pontjában a mondat nyelvtani pontosítása indokolt.
A Ttv. 13. § (3) bekezdésének módosítása a gyártók, forgalmazók számára teszi könnyebbé a tűz-
vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalomba hozatalát. Hasonlóan a tűzoltó-
technikai termékhez, amennyiben egy tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre
van tűzvédelmi, biztonságossági követelmény (a Ttv. 4. § l) és t) pontja szerint európai uniós jogi
aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti
műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv), mely alapján a
termék bevizsgálható, az alkalmazása szempontjából lényeges tűzvédelmi követelmények
megállapíthatók, a gazdasági szereplőknek egyszerűbb és kevésbé költséges a termék
megfelelőségét megfelelőségi nyilatkozattal igazolni. Indokolatlan a tűzvédelmi megfelelőségi
tanúsítvány beszerzését előírni különösen azokban az esetekben, amikor az EU más tagállamában
már végeztek a termék megfelelőségére vonatkozó eredményes vizsgálatokat.
A 10. §-hoz:
Indokolt a Ttv. olyan irányú módosítása, hogy ne csak az újonnan létesülő, hanem a meglévő
épületek esetében is meghatározott körben kötelező legyen a tűzvédelmi szabályzat készítése.
Tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük azoknak a gazdálkodó tevékenységet végzőknek is, akik
olyan épületet, épületrészt üzemeltetnek vagy bérelnek, amely területén 50 főnél nagyobb
befogadóképességű helyiség található.
Pontosításra szorul a Ttv.-ben a gazdálkodó szervezetek munkavállalóikkal kapcsolatos
kötelezettsége is. Az eddigi vagylagosság helyett együttes követelményként került meghatározásra,
hogy a gazdálkodó tevékenységet folytatók gondoskodjanak arról, hogy munkavállalóik a
jogszabályok tűzvédelmi előírásai szerint végezzék tevékenységüket, valamint megismerjék és
betartsák a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat, illetve nem indokolt a tűzvédelmi szabályzat
ismertetése mindenkivel, aki a helyiséget vagy létesítményt igénybe veszi.
A Ttv. meghatározza, hogy a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek közül kik azok,
akiknek a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező
személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk. A hatályos szabályozás ezt a
kötelezettséget kockázati osztályba soroláshoz köti, azonban az csak az új épületekre vonatkozik,
ezért szükséges a kötelezettség kiterjesztése a meglévő épületekre is. Ennek alapján részletesen
rögzítésre került, hogy a tárolt anyagok mennyiségétől, a tárolási terület alapterületétől,
30
munkavállalói létszámtól vagy a helyiség befogadóképességétől függően mely esetben kell
tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztatni vagy szolgáltatást igénybe venni.
A tűzvédelem biztosításának a 19. § (3) bekezdése szerinti három esete közül az elsőben a
gazdálkodó tevékenységet végző szervezeten belül létrehozandó külön egység, osztály, csoport
(megfelelő szervezet) feladata a tűzvédelem biztosítása, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó
tűzvédelmi előírások érvényesítése.
A tűzvédelem biztosításának második esete az, amikor a gazdálkodó tevékenységet végző szervezet
nem egy külön osztályt, csoportot hoz létre a tűzvédelem biztosítására, hanem a hivatásos
katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban
foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X.
30.) ÖM rendeletben meghatározott szintű tűzvédelmi képesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat
(szakképesítéssel rendelkező személy igénybevétele).
A tűzvédelem biztosításának harmadik esetében pedig a gazdálkodó szervezet a szervezetén belül
nem hoz létre külön tűzvédelmi egységet, nem alkalmaz megfelelő képesítésű személyt, hanem egy
tűzvédelmi szolgáltatás nyújtásával foglalkozó külső szervezetet bíz meg a tűzvédelmi feladatok
ellátásával (szolgáltatás igénybevétele).
A 19.§ (3) bekezdésének új rendelkezése a vállalkozások számára nem többletterhet, hanem a
korábbi szabályozáshoz képest enyhítést jelent, mert:
a)	nem minden magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati
egységben kell a jövőben tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, szolgáltatót
foglalkoztatni vagy külön szervezeti egységet létrehozni, hanem csak azon gazdasági társaságoknál,
ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy
telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000
kg/litert,
b)	nem minden közepes és magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási rendeltetésű épület
esetében kell tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, szolgáltatót foglalkoztatni vagy
külön szervezeti egységet létrehozni, hanem csak ahol a tűzveszélyes osztályba tartozó anyag
tárolásra szolgáló alapterület meghaladja az 1000 m2-t, vagy az ipari, mezőgazdasági tevékenység
végzése esetén a munkavállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt,
c)	nem kell minden közösségi rendeltetés esetén tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt,
szolgáltatót foglalkoztatni vagy külön szervezeti egységet létrehozni, csak, ha olyan épületrészt,
épületet üzemeltetnek, bérelnek
amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség található,
amelynek összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, vagy
amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása,
gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt.
A 11. §-hoz:
A gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi szabályzat megalkotására vonatkozó kötelezettsége mellett
indokolt, hogy külön jogszabályban meghatározott esetekben a lakó- és üdülőegységekre
vonatkozóan is tűzvédelmi használati szabályok kerüljenek megállapításra. Ez hasonló funkciót
töltene be, mint a tűzvédelmi szabályzat a gazdálkodó szervezeteknél.
A 12. §-hoz:
31
A Ttv. 20. § (2) bekezdésének módosítása a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés,
valamint a tűz- vagy robbanásveszélyes technológia fogalmának elkülönítése, továbbá az „anyag”
normaszövegből való törlése miatt indokolt. A CLP-rendelet szabályozza, hogy egy anyagot hogyan
kell osztályba sorolni és jelölni, hogyan lehet forgalomba hozni, ezért arra a Ttv-ben külön előírás
már nem szükséges.
Egy tűz- vagy robbanásveszélyes technológia esetén előfordulhat, hogy annak részegységei
különböző gyártóktól, forgalmazóktól származnak, kizárólag egy létesítményen belül állítják össze
azokat, és előzetes együttes bevizsgálásukra nem került sor. Ebben az esetben is szükséges és fontos
a tűzvédelmi előírások érvényesítése, az esetleges tűz vagy robbanás megelőzése érdekében. Az
egyes részegységek gyártói, forgalmazói csak az általuk szállított részegységre vállalhatnak
felelősséget, a technológia biztonságosságáért - amennyiben annak részegységei különböző
gyártóktól, forgalmazóktól származnak - a megrendelő illetve az alkalmazó felelős. Ezért a
tűzvédelem biztosítása és a felelősségi körök pontos meghatározása miatt indokolt a bekezdés
kiegészítése, pontosítása.
Indokolt az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározni, hogy egy tűz- vagy
robbanásveszélyes technológiát milyen követelményeknek megfelelő szervezet jogosult
bevizsgálni. Ezáltal biztosítható, hogy a szükséges szakértelem és felszerelés a vizsgálatok
elvégzéséhez rendelkezésre álljon, és elkerülhető, hogy a vizsgálatokat az átlagosnál nagyobb
kockázatot jelentő tűz- vagy robbanásveszélyes technológiánál bárki elvégezhesse.
Tűz- vagy robbanásveszélyes technológia esetén - mivel azok telepítése, beépítése általában
meghatározott építményekbe kis számban történik, vagyis a típustanúsítás aránytalanul nagy
költséggel járna a forgalomba hozott, alkalmazott technológiai rendszerek számához képest -
elegendő a tűzvédelmi követelmények és rendelkezések megállapításához szükséges vizsgálatok
elvégzése és szükség esetén a tűzvédelmi hatóság rendelkezésére való bocsátása.
A 13. §-hoz:
A módosítás a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítése, használatbavétele, beépített
tűzvédelmi berendezés megszüntetése tekintetében ír elő engedélyeztetési kötelezettséget. A
létesítés és használatbavétel tekintetében a kötelezettség már most is fennáll, új elem a beépített
tűzvédelmi berendezés megszüntetésének engedélyezése. Ezáltal megteremtődik annak lehetősége,
hogy az üzemeltető legálisan, a tűzvédelmi hatóság egyedi mérlegelésén alapuló jóváhagyásával
szüntesse meg a tűzvédelmi berendezést anélkül, hogy az az elvárt biztonsági szint csökkenéséhez
vezetne.
A 14. §-hoz:
A Ttv. módosításával lehetőséget kap a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve
vezetője, hogy a tűzoltó szolgálat tevékenységének szakmai szabályait és a hivatásos tűzoltósággal
való együttműködés rendjét meghatározza. Ez a szakmai tevékenység végrehajtása kereteinek
megállapítását jelenti a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A tűzoltó szakmai
tevékenység során fontos, hogy a tűzvédelemben tevékenykedő szervezetek ugyanazon feladatok
során egységesen értelmezett, azonos elven, azonos biztonsági körülmények között végezzék
feladataikat. Ez azért is lényeges, mert sok esetben a különböző szervezetek együtt, egymás
munkáját támogatva kell, hogy részt vegyenek a káresetek felszámolásában, ami csak ilyen módon
valósulhat meg. A szabályozás egyértelművé teszi a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és a
32
katasztrófavédelem egyéb szervei közötti kapcsolattartás, szakmai támogatások, szakmai elvárások
körét.
A szakmai szabályok és együttműködési rend az eddigi szabályozások által előírt anyagi és
humánerőforráson túli többletterhet nem eredményez.
A 15. §-hoz:
A rendelkezés a Ttv-ben egyértelművé teszi, hogy a Magyar Honvédség létesítményi tűzoltóságok
közé tartozó tűzoltó szervezetei felett nem a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az irányítási és
ellenőrzési jogkör gyakorlója.
A 16. §-hoz:
A Ttv. a hivatásos tűzoltóságokon kívül meghatározza az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság,
valamint a beavatkozó és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület működését, szerepvállalását
Magyarország tűzvédelmében. A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületi tagok esetén szükséges
olyan igazolvány kiadása, ami rögzíti, hogy "beavatkozó önkéntes tűzoltó"-ként tevékenykednek. A
„beavatkozó önkéntes tűzoltó” így igazolhatja a helyszínen lévő egyéb szervezeti egységek részére
történő utasítások jogosságát.
A 17. §-hoz:
A 11. §-ban megfogalmazott előírás (gazdálkodó szervezetek esetében, meghatározott esetekben
lakó- és üdülőegységeknél tűzvédelmi használati szabályok kerüljenek megállapításra)
érvényesülését segíti elő a felhatalmazó rendelkezés, amely alapján a miniszteri rendeleti szintű
részletszabályok kiadhatók.
A 11. és a 13. §-ban megfogalmazott előírás érvényesülését segíti elő a felhatalmazó rendelkezés,
amely alapján a miniszteri rendeleti szintű részletszabályok kiadhatók.
A 18. §-hoz:
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy
tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott „tűzoltó technika” fogalmat
sem a Ttv., sem más jogszabály nem határozza meg, helyette a „tűzvédelmi technika” fogalmát
használja több jogszabály is. A Ttv. 47. § (2) bekezdés 10. pontjában a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter arra kap felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg a tűzoltási,
műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika tervezésének, fejlesztésének,
rendszeresítésének, felülvizsgálatának és javításának követelményeit és ellenőrzési rendszerét. Ezen
felhatalmazás alapján született meg a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó
tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet, melynek 1. § 9.
pontja meghatározza a tűzvédelmi technika fogalmát.
A 19. § (1) bekezdéséhez:
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény (Fbtv.) 7. § (1) bekezdés b) pontja módosításának célja a fegyveres biztonsági őri
szakképesítés és a fegyveres biztonsági őrök számára előírt hatósági vizsga egyenértékűségének
biztosítása, vagyis annak lehetővé tétele, hogy a fegyveres biztonsági őrség állománya számára
alkalmazási feltételként előírt vizsga kiváltható legyen az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a
33
fegyveres biztonsági őrök számára meghatározott szakképesítéssel. Az OKJ alapján a fegyveres
biztonsági őr olyan felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely iskolarendszeren kívüli
szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött és szakképesítésre épül. A
törvénymódosítás hatálybalépését követően a fegyveres biztonsági őri jogviszony létesítésének
immár nem lesz elengedhetetlen feltétele a vizsga letétele, hiszen az kiváltható lesz a megfelelő
szakképesítés megszerzésével.
A 19. § (2) bekezdéséhez:
A szakmai felkészültség folyamatos gyarapításának előmozdítása érdekében a fegyveres biztonsági
őrség tagjaival szemben támasztott követelményeket indokolt kiegészíteni a továbbképzéseken való
folyamatos részvételre vonatkozó kötelezettséggel, amelynek esetleges elmulasztása a jogviszony
megszűnését eredményezheti.
A saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tagjainak elméleti képzéséről és
továbbképzéséről - az Fbtv. 5. § (1) bekezdés b) pontjában írottaknak megfelelően - változatlanul a
törvény szerinti kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet gondoskodik.
A 20. §-hoz:
Az Fbtv. 10. §-ának kiegészítése a Rendőrségről szóló törvényben írottakkal megegyező módon
deklarálja a ruházat-átvizsgálást végző személynek az érintettel azonos nemű voltát megkövetelő
garanciális előírást.
A 21. §-hoz:
Az Fbtv. 30. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás kiegészítése az e körben korábban
meghatározott tárgykörök mellett immár a fegyveres biztonsági őrség tagjaival szemben támasztott
képesítési feltételek miniszteri rendeleti úton történő szabályozására is lehetőséget biztosít.
A 22. §-hoz:
Az Fbtv. szövegén átvezetni szükséges jogtechnikai korrekciókat megállapító rendelkezés.
A 23. §-hoz:
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (Utv.) 20. §-a határozza meg az úti okmány
érvénytelenségének esetköreit, amely érvénytelenségi okokat indokolt kiegészíteni azzal az esettel,
amikor a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv az okmány adatainak körözési nyilvántartási
rendszerben történő rögzítéséről a központi szervet elektronikus úton értesítette.
A 24. §-hoz:
Ausztrália 2012. november 8-án jegyzékben jelezte szándékát a turisták „Working Holiday Scheme
(WHS)” program keretében történő ideiglenes munkavállalásáról szóló nemzetközi megállapodás
létrehozására. (Magyarország hasonló megállapodásokat kötött korábban Új-Zélanddal, a Koreai
Köztársasággal és Tajvannal). A megállapodás létrehozására a 133/2013. (XI. 4.) ME határozat adta
meg a felhatalmazást. A szakértői tárgyalásokra több fordulóban került sor, amelyek
eredményeképpen 2015. szeptemberében megegyezés született a Megállapodás végleges, a felek
akaratával mindenben megegyező szövegében. A Megállapodás által előirányzott Working Holiday
34
Scheme program keretében a két ország 18-30 év közötti állampolgárai - évente meghatározott
keretszám alapján - egy évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén; továbbá
amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus,
a Megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak.
A Megállapodásban rögzített, legfeljebb 12 hónapig érvényes vízum (Work and Holiday visa) már
létező tartózkodásra jogosító okmány Ausztráliában. A magyar-ausztrál WHS megállapodásban
foglaltak gyakorlati megvalósulásához szükséges közokirat kiállításához kapcsolódó eljárásrend
kialakítása érdekében az Utv. módosítása szükséges, ugyanis az ausztrál fél igénye szerint a vízum
igényléséhez a kérelmezőnek csatolnia kell majd egy ún. támogató levelet (letter of support) is. A
javasolt módosítás ennek a közokiratnak a kiállításához szükséges szabályokat - az esetleges
további hasonló megállapodásokra is gondolva - általános keretdiszpozícióként tartalmazza.
A 25. §-hoz:
2015. február 1-jei hatállyal módosult a SIRENE Kézikönyv és ezzel összefüggésben a második
generációs Schengeni Információs Rendszerben (SIS II) központilag új kódok és elvárt
intézkedések kerültek bevezetésre a vonatkozó kódtábla-módosítással együttesen. A Schengeni
Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek
elfogadásáról szóló 2013/115/EU bizottsági végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról szóló
2015. 01. 29-i bizottsági végrehajtási határozat is rögzítette a változást.
A megváltozott uniós rendelkezések miatt módosult a hazai schengeni alrendszer elvárt
funkcionalitása és emiatt szükségessé vált az utazásra jogosító okmányok érvénytelenségi okaira,
valamint az ahhoz kapcsolódó schengenijelzés-elhelyezésre és -törlésre vonatkozó ágazati
jogszabályok felülvizsgálata.
A 26. §-hoz:
Az Utv. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése a Kormány feladatává teszi a törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott
közokiratok nyilvántartásáért felelős központi közigazgatási szerv kijelölését, másrészt lehetőséget
biztosít a szóbanforgó közokirat kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének,
valamint megfizetése rendj ének a miniszteri rendeleti úton történő szabályozására.
A 27. és a 29. §-hoz:
A tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős
tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló
604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatékony alkalmazása érdekében az
ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző
hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások
kérelmezéséről,valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló
1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i, 603/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Eurodac II rendelet) 2015. július 20-ától kell alkalmazni. Az
Eurodac II rendelet a jelenleg alkalmazandó 2725/2000/EK és a 407/2002/EK rendeleteket
(Eurodac rendeletek) váltja fel, amelyekhez képest számos új rendelkezést tartalmaz. A rendelet
teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, ugyanakkor az uniós jog
35
maradéktalan alkalmazásának elősegítéséhez szükséges a nemzeti központi hozzáférési pont
kijelölése.
Az Eurodac II rendelet célja kettős: az egyik célja a dublini rendszer hatékony alkalmazásának
elősegítése, a másik célja lehetővé tenni, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol
bűnüldözési célból kérhesse az ujjlenyomatadatok összehasonlítását a központi rendszerben tárolt
ujjlenyomatadatokkal. Az Eurodac II rendelet új rendelkezésként bevezette a bűnüldözői
hozzáférést, amely alapján lehetőség van arra, hogy a bűnüldöző hatóságok és az Europol
ujjlenyomat-adatoknak az Eurodac központi adatbázisában tárolt ujjlenyomatokkal való
összehasonlítását kérhessék abból a célból, hogy megállapítsák a súlyos bűncselekménnyel
gyanúsított vagy bűncselekménynek áldozatul esett személy pontos személyazonosságát, illetve
további információt szerezzenek e személlyel kapcsolatban. Magyarország az Eurodac II rendelet 5.
cikke szerinti kijelölt hatóságokként az Országos Rendőr-főkapitányságot, a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalt, valamint a Terrorelhárítási Központot jelölte ki, és 2013. október 20-án erről
tájékoztatta a Bizottságot. A bűnüldöző hatóságok hozzáférésével kapcsolatos hazai jogi háttér
megteremtése igényli az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi
Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999.
évi LIV. törvény (Nebek tv.) módosítását is, tekintettel arra, hogy a bűnüldözői hozzáférés
keretében az Eurodac II rendelet 6. cikk szerinti ellenőrző hatóságként az Országos Rendőr-
főkapitányság került kijelölésre.
A 28. §-hoz:
Az INTERPOL FIND rendszer egy olyan on-line alkalmazás, amelynek segítségével a tagállamok
bűnügyi és határrendészeti szolgálati ágainak, illetve az ügyeleti szolgálat állománya közvetlenül
hozzáférhet három meghatározó INTERPOL körözési modul - a személykörözések, az
elveszett/eltulajdonított úti okmányok (SLTD), valamint az eltulajdonított gépjárművek -
adatállományához. Az INTERPOL körözésekhez jelenleg hazai szinten kizárólag a NEBEK kijelölt
állományának van hozzáférési jogosultsága. A hazai és a nemzetközi bűnüldözés hatékonyságának
elősegítése, a bűncselekmények eredményesebb felderítése, illetve az Európai Unió elvárásainak
teljesítése érdekében indokolt, hogy a felhatalmazással rendelkező állomány közvetlenül is
hozzáférjen az INTERPOL FIND rendszer körözési adatállományaihoz. Az INTERPOL, felismerve
a változó tagállami igényeket egy speciális online alkalmazás rendelkezésre bocsátásával lehetővé
tudja tenni a meghatározott INTERPOL körözési nyilvántartások végpontjainak kiterjesztését.
A tervezet javaslatot tesz az 1999. évi LIV. törvény 2. § b) pontjában foglalt értelmező rendelkezés
-	„magyar együttműködő szerv” - fogalmának a kiterjesztésére is. Az 1999. évi LIV. törvény
hatályos 2. § b) pontja szerint „magyar együttműködő szerv: törvény alapján nyomozó hatósági
jogkörrel rendelkező szerv; valamint külön törvény, illetőleg az Európai Unió jogi aktusa alapján a
Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra
köteles, illetőleg kiegészítő információt szolgáltató szerv”. A magyar együttműködő szerv fogalmát
indokolt kiterjeszteni „az INTERPOL FIND rendszerhez hozzáférési jogosultsággal rendelkező
szervek körére is”.
Az INTERPOL FIND rendszert a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a Robotzsarun
keresztül fogják elérni. Hozzáférési jogosultsággal pedig azon szervek és személyek rendelkeznek
majd, akik hozzáférnek a hazai körözési nyilvántartási rendszerhez (HERMON), illetve a
Határellenőrző és Regisztrációs Rendszerhez (HERR).
36
Az INTERPOL FIND rendszer által közvetített körözési adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés
megteremtése érdekében az 1999. évi LIV. törvényben szükséges rögzíteni a találatkezelési rendet
és a kiegészítő információk cseréjét, a személykörözéseket érintően a megfelelőségi vizsgálatot,
több adatbázisban elért találatot (schengeni-nemzeti-interpol) követően foganatosítandó
intézkedések sorrendjét. A javaslat tartalmazza azon adatkörök pontos meghatározására, amelyeket
az INTERPOL FIND által közvetített körözés kérések tekintetében az eljáró szervek és személyek
kezelhetnek.
A személykörözések esetén a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a körözött személy
családi nevét és utónevét, álnevét vagy gúnynevét, születési idejét, továbbá az állampolgárságára
vonatkozó adatokat kezeli. Okmánykörözések esetén a kezelt adatok körét az okmány számok, az
okmányok fajtája, illetve a kibocsátó ország megnevezése teszi ki. Gépjárművek esetén pedig az
alvázszám, a gyártmány, illetve a gépjármű típusa szerepel a körözéskérésekben.
A 30. §-hoz:
Mivel a FIND alkalmazás bevezetésével a bűnüldözői munkában az eddiginél sokkal nagyobb
jelentősége lesz az Interpol nyilvántartások használatának, hiszen számos esetben nyílik majd mód
közvetlen, on-line módon lekérdezni azokat, a rendelkezés részletes, a jogbiztonságot szolgáló
szabályozást iktat be az 1999. évi LIV. törvénybe az Interpol nyilvántartásokban elért találatot
követő hazai eljárásrendről, rögzítve ebben a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
szerepét. Meghatározásra kerül a több adatbázisban (hazai körözési nyilvántartás, SIS, Interpol)
elért találatot követően foganatosítandó intézkedések sorrendje is. Ugyancsak megteremti a
módosítás a külföldön kibocsátott nemzetközi elfogatóparancsok nyomán az Interpol
személykörözési adatbázisában rögzített tételek hazai végrehajtásának teljesítése során figyelembe
veendő körülmények vizsgálatának eljárásrendjét, ezáltal is növelve a jogbiztonságot.
A 31. §-hoz:
A tárgykör európai uniós szabályozásában bekövetkezett változásokra figyelemmel indokolt
felülvizsgálni, illetve megfelelően kiegészíteni az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere
és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény jogharmonizációs záradékát.
A 32. §-hoz:
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) közelmúltban történt módosításaira
figyelemmel indokolt felülvizsgálni, illetve kiegészíteni a szervezett bűnözés, valamint az azzal
összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó
törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény értelmében a szervezett bűnözéssel
összefüggő bűncselekménynek minősülő törvényi tényállások körét.
A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények körében újonnan megjelenő tényállás
a)	az emberkereskedelemmel összefüggésben történő elkövetés esetén
-	az emberi test tiltott felhasználása,
-	a kényszermunka,
-	a személyi szabadság megsértése,
-	a kényszerítés,
37
-	a szexuális kényszerítés,
-	a kerítés,
-	a prostitúció elősegítése,
-	a kitartottság,
-	a gyermekprostitúció kihasználása,
-	a gyermekpornográfia,
-	a gyermekmunka, valamint
-	a harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása
b)	a bűnszövetségben történő elkövetés esetén
-	az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés,
-	a közösség tagja elleni erőszak,
-	a sporteredmény tiltott befolyásolása,
-	a kifosztás,
-	a lopás,
-	a sikkasztás,
-	a csalás,
-	a gazdasági csalás,
-	a rossz minőségű termék forgalomba hozatala,
-	a megfelelőség hamis tanúsítása, valamint
-	a tiltott adatszerzés,
c)	önmagában vett elkövetése esetén is
-	a kábítószer-prekurzorral visszaélés,
-	a teljesítményfokozó szerrel visszaélés,
-	az egészségügyi termék hamisítása,
-	a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
-	a biztonsági okmány hamisítása,
-	a határzár tiltott átlépése,
-	a határzár megrongálása,
-	az uzsora-bűncselekmény, valamint
-	az iparjogvédelmi jogok megsértése.
A 33. §-hoz:
A személyazonosításra alkalmas okmányok, valamint a forgalmi engedély és a hatósági jelzés
(rendszám) tekintetében a schengeni jelzéselhelyezésre és a jelzés törlésére vonatkozó ágazati
szabályozás nem tekinthető egységesnek, továbbá a Schengeni Információs Rendszer második
generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel,
valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi
CLXXXI. törvény (a továbbiakban SIS II tv.) rendelkezéseivel sincsenek teljes mértékben
összhangban. A módosítás az ágazati jogszabályok esetében tapasztalható ezen „szórást” is
megszüntetni.
A törvénymódosítás ezért egyrészt a szükséges szakrendszeri fejlesztések jogalapját kívánja
megteremteni, másrészt biztosítani kívánja a vonatkozó uniós és magyar schengeni (SIS II)
joganyag és az okmány-nyilvántartásokat érintő ágazati jogszabályok jelzés elhelyezésre vonatkozó
szabályai közötti koherenciát, továbbá a lehetőségekhez mérten a személyazonosító okmányok
38
érvénytelenségi és visszavonásai okait szándékozik egységes elvek mentén kialakítani. A
törvénymódosítás javaslat biztosítja továbbá a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek,
dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek,
valamint az új - hamarosan éles üzemi működésbe álló - HERMON-KÖNYIR rendszer üzleti
logikájának való megfelelést is.
A vezetői engedély, forgalmi engedély és a rendszám tekintetében az okmány érvénytelenségi okok
módosítása nem szükséges, azonban a fent javasolt módosítási igényeket a közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló törvényben is indokolt átvezetni.
A 34. §-hoz:
2013. január 1-jén a központi szolgáltató szervezet és a szolgáltatások megrendelésére jogosult
szervek közötti indokolatlan párhuzamosságok megszüntetése céljából a Rendőrség és a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat figyelőszolgálata összevonásának eredményeként egységes belügyi
figyelőszolgálat jött létre. A figyelőszolgálat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban:
NBSZ) keretein belül működik, amely hatáskörét és tevékenységének részletes szabályait a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény határozza meg. A szervezet a
titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit alkalmazva végez szolgáltatásokat a magyar
bűnüldöző és nemzetbiztonsági szervek számára, tehát bűnüldözési és nemzetbiztonsági feladatokat
egyaránt ellát, és a gyakorlatban feladatai túlnyomó többségét bűnüldözési érdekkörben hajtja
végre. Szükséges a szervezet részvétele a - bűnügyi együttműködésről szóló nemzetközi
szerződések, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV.
törvény alapján megvalósuló - határon átnyúló megfigyelésekben. Mivel a szervezetet a 2002. évi
LIV. törvény, illetve a nemzetközi szerződések nem nevesítik, erre jelenleg nincs lehetőség.
A 2002. évi LIV. törvény módosítása a törvény 8. § (2) bekezdésben egyértelműen rögzíti az NBSZ
részvételének lehetőségét a határon átnyúló megfigyelésben és a titkos információgyűjtésben
nemzetközi együttműködés alapján, kiemelve ugyanakkor, hogy ezek NBSZ általi végrehajtása
esetén az NBSZ nem minősül együttműködő szervnek, hanem a megkeresés érkeztetése a
továbbiakban is kizárólag az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja feladatkörét
képezi, az NBSZ pedig az együttműködő ügygazda rendőri szerv megrendelése alapján
végrehajtóként jelenik meg.
A 2002. évi LIV. törvény kisterjedelmű módosítása tehát megadja a felhatalmazást az egységes
belügyi figyelőszolgálat részére a határon átnyúló megfigyelésben való részvételre, amely
keretdiszpozíció tényleges alkalmazhatósága attól függ, hogy a vonatkozó kétoldalú
megállapodások is megfelelően módosításra kerülnek-e, illetve hogy a szerződő partnerek ezzel
egyetértenek-e.
A 35. §-hoz:
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (Met.) megfelelő kiegészítése útján szükséges
gondoskodni arról, hogy a jogszabály 71/A. §-a szerinti, a határon lefolytatott eljárás során
benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmeket, valamint a hozzájuk tartozó iratanyagot a
menekültügyi hatóság a nyomtatott papíralapú dokumentumpéldányok előállítását mellőzve,
kizárólag elektronikus úton továbbítsa az eljáró bíróságok részére.
E szabályozás maradéktalanul összhangban áll az ún. határon lefolytatott eljárások tekintetében
irányadó európai uniós követelményekkel, amelyek megkövetelik a tagállamoktól a kérelmezők
39
számára a bíróság előtti jogorvoslathoz való jogot hatékony módon biztosító nemzeti szabályok
megalkotását és hatálybaléptetését.
A 36. §-hoz:
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvénynek a
katasztrófavédelmi szervezeti változásokkal való összhangját megteremtő technikai módosítása
szükséges.
A 37. §-hoz:
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény módosítását tartalmazza annak érdekében, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi
szervnek lehetősége legyen munkavállalók alkalmazására is.
A 38. §-hoz:
A jelenleg hatályos SIS II törvény a SIS II nemzeti alrendszer napló nyilvántartás vezetésére
vonatkozó szabályozása meglehetősen szűkszavúan rendelkezik az N.SIS II Hivatal napló
nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatairól. A javaslat egyrészt törvényi szinten rögzíti az
N.SIS II Hivatal mint adatkezelő számára a nyilvántartásba történő betekintési jogosultságot,
másrészt lehetővé teszi a nyilvántartásból történő adatszolgáltatást és meghatározza annak főbb
garanciális elemeit. A javaslat kiegészíti továbbá a napló adattartalmára vonatkozó szabályozást a
tárgyak azonosító adataival, tekintettel arra, hogy az NS.CP napló a schengeni azonosítón felül ezen
információkat is tartalmazhatja (pl.: okmányszám, jármű típus, gyártmány adat stb.).
A módosítás a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról,
működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK Rendelet 12. cikkében foglaltak hatékonyabb
végrehajtását szolgálja.
A 39. §-hoz:
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 1. § c) pontjában foglalt fogalom-
meghatározás kiegészítése azért indokolt, mert a büntetőügyben eljáró - a körözést elrendelő -
nyomozó hatóság a körözési eljárást lefolytató rendőri szervnél már az elrendelés időpontjában is
több információval rendelkezik a kapcsolatba hozható személyre vonatkozóan.
A 40. §-hoz:
Az adatkezeléssel érintett személyeknek az adatkezeléssel összefüggő jogait és ezek
érvényesítésének módját meghatározó jogszabály - az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) - egyszersmind a joggyakorlás
lehetséges korlátait is meghatározza, amennyiben 19. §-ában akként rendelkezik, hogy az
adatkezeléssel érintett személyek jogai - köztük a velük kapcsolatban nyilvántartott adatokról szóló
tájékoztatáshoz való joguk - törvény által
-	egyrészt az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a
bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében,
-	másrészt állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből,
40
-	harmadrészt az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből,
-	negyedrészt a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a
munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából -
beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is -, továbbá
-	ötödrészt az érintett vagy mások j ogainak védelme érdekében
korlátozható.
E rendelkezésekre figyelemmel a Körtv.-ben korlátozni szükséges az érintett tájékoztatáshoz való
jogát, amelynek gyakorlása egyes esetekben nemzetbiztonsági, illetve bűnüldözési érdekeket
sértene. A Körtv. kiegészítése ennek megfelelően állapítja meg az érintetti tájékoztatáskérés
megtagadásának lehetséges indokait, egyúttal rögzíti az önkényes jogkorlátozás lehetőségét kizáró
törvényi garanciákat is.
A 41. §-hoz:
A 2014. január 1-jén hatályba lépett Körtv. rendelkezései alapján az eltűnés miatt folytatott körözési
eljárásokban jelenleg nincs lehetőség eljárási cselekmények tényleges végrehajtására, az eltűnt
személyek felkutatásához és az eltűnéssel összefüggésbe hozható bűncselekmények, továbbá a
bűncselekményt elkövető személyek felderítéséhez, az ismeretlen holttestek, holttestrészek
azonosításához fűződő társadalmi érdek ugyanakkor azt indokolná, hogy a törvény felhatalmazása
alapján a hatóságok valamennyi körözési eljárás során végrehajthassák a szükséges eljárási
cselekményeket (helyszíni szemle, tárgyi bizonyítási eszközök lefoglalása, tanúkihallgatás, szakértő
kirendelése stb.).
Figyelemmel arra, hogy az ilyen esetben foganatosítani indokolt eljárási cselekmények teljes körét a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(Ket.) jelenleg is hiánytalanul tartalmazza, biztosítani szükséges annak törvényi lehetőségét, hogy a
szóbanforgó hatósági cselekményeket a körözési eljárás lefolyatására feljogosított szervek a Körtv.
20.	§-a szerinti eljárásuk során is foganatosíthassák.
A helyszíni szemle, a tárgyi bizonyítási eszközök lefoglalása, a tanúkihallgatás, illetve a szakértői
vélemény beszerzése - valamint a mindezen eljárási cselekmények foganatosítás nyomán beszerzett
adatok és információk - a körözési tevékenység eredményes végzése mellett egyszersmind az
eltűnéssel kapcsolatba hozható esetleges későbbi büntetőeljárás megindításának is szilárd alapját
képezhetik, továbbá nagyban elősegíthetik a bűncselekményt elkövető személy felelősségre
vonását.
Az ügy szempontjából jelentős tény vagy körülmény megállapításához szükséges hatósági
szakértelem hiányában igazságügyi szakértő kirendelése válhat indokolttá, amely a körözési
eljárások során ezidáig szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint jellemzően a nyomszakértők, a
daktiloszkópiai szakértők, az informatikai szakértők, az igazságügyi genetikus szakértők, az
írásszakértők, valamint a szerológus szakértők bevonását jelenti.
A körözési eljárás során az eltűnés körülményeinek, valamint az eltűnt tartózkodási helyének
megállapítása érdekében szükségessé válhat olyan személyek meghallgatása, akikről a hatóság
feltételezi, hogy az ügyre vonatkozóan jelentős tényről lehet tudomásuk.
A körözési eljárás során számos esetben előfordulhat, hogy az eltűnés oka kizárólag valamely dolog
birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonásával (lefoglalással) tisztázható, az eltűnés
41
körülményeinek és okainak tisztázása érdekében emellett ingó dolgok (pl. az eltűnt által használt
személyes tárgyak, személygépkocsi stb.) lefoglalása, illetve meghatározott személyek vagy
helyszínek megfigyelése, illetve megtekintése is szükségessé válhat.
Tolmács alkalmazására a körözési eljárás során akkor kerülhet sor, ha a hatóság nem magyar
anyanyelvű vagy hallássérült személyt kíván tanúként meghallgatni.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Ket.-nek a szóbanforgó jogintézményekre vonatkozó előírásai a
körözési eljárás során - annak sajátosságaira figyelemmel - nem minden esetben alkalmazhatóak
maradéktalanul, a Körtv. szövegében indokolt rögzíteni a mindezen hatósági cselekmények
foganatosításának tekintetében irányadó különös előírásokat is.
A 42. §-hoz:
Figyelemmel arra, hogy a Körtv. szövegébe újonnan beépülő rendelkezések lehetővé teszik az
ismételt idézésre meg nem jelenő, és mulasztásukat ki nem mentő személyek elővezetését, indokolt
a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének rendeleti
úton történő szabályozására jogosító felhatalmazó rendelkezés törvénybeiktatása.
A rendeleti szintű szabályozás megalkotása - az államháztartásért felelős miniszter egyetértése
mellett - a rendészetért felelős miniszter jogalkotási feladat- és hatáskörébe tartozik.
A 43. §-hoz:
A Körtv. szövegén átvezetni szükséges jogtechnikai korrekciót rögzítő rendelkezés.
A 44. §-hoz:
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a 2015. évi LXX. törvénnyel kihirdetett, a Bolgár
Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti
közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények
határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló Megállapodás alapján kötött Adminisztratív és
Technikai Végrehajtási Megállapodás aláírásának egyes körülményei időközben ismertté váltak, a
kihirdetésről szóló törvény szövegét indokolt kiegészíteni az ezekre vonatkozó szövegrészekkel.
A 45. §-hoz:
Hatálybaléptető rendelkezések.
A 46. §-hoz:
Jogharmonizációs záradék.