﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6955. számú
törvényjavaslat
a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő
egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. október
2015.	évi......törvény
a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények
módosításáról
1.	§
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a
továbbiakban: Vtv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvény hatálya nem terjed ki a természetes környezetben vadon élő nem vadászható
állatfajra, valamint az állatkertben élő vadra.”
2.	§
A Vtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat
a)	a természetvédelemre,
b)	az állat- és növényvédelemre,
c)	az állategészségügyre és élelmiszerbiztonságra,
d)	a mező- és erdőgazdálkodásra,
e)	a termőföld-hasznosításra,
f)	a vízgazdálkodásra, valamint
g)	a halgazdálkodásra
vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.”
3.	§
(1)	A Vtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászterület határát megállapító határozat alapján az érintett földtulajdonosok vadászati
joggal rendelkező közösséget (a továbbiakban: tulajdonosi közösséget) alkotnak. A tulajdonosi
közösséget, valamint a tulajdonosi közösség képviselőjét a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi,
illetve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.”
(2)	A Vtv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadászatra jogosultat a vadászati hatóság nyilvántartásba veszi, illetve az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak esetén a nyilvántartásból törli.”
4.	§
(1)	A Vtv. 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül
kell hagyni az azon található)
g)	közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, továbbá
1
(területét.)
(2) A Vtv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határain.”
5.	§
(1)	A Vtv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak trófeáját is), a hullatott agancs, a
szárnyas vad jogszerűen gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult tulajdonába
kerül. A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye szerinti vadászatra jogosult
tulajdonába kerül, ha - a vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával - utánkeresés során ejtik el,
vagy elhullottan fellelik.”
(2)	A Vtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó és -szaporító telepen (a
továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad - a vadászatra jogosulttal
kötött eltérő megállapodás hiányában - a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában
van.”
6.	§
A Vtv. a következő 11/A-11/C. §-sal egészül ki:
„11/A. § (1) A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártakor a vadászterület határát újból meg kell
állapítani.
(2)	A vadászterület határának újbóli megállapításakor a vadászati hatóság a hatályos
vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének március 31-ig, a meglévő vadászterület
határokat és a vadgazdálkodási tájegység határait alapul véve, a következő vadgazdálkodási
üzemterv időszakára a vadászterület határára vonatkozó ajánlást (a továbbiakban: ajánlás) tesz
közzé.
(3)	Az ajánlás az érintett vadászterület, valamint az érintett vadászterület tájegységéhez tartozó
szomszédos, lejáró üzemtervű vadászterületek térképi megjelenítését, azonosításra alkalmas adatait
tartalmazza.
(4)	A vadászati hatóság az ajánlást a hirdetőtábláján, és elektronikus tájékoztatásra szolgáló
honlapján legalább harminc napra hirdetmény formájában közzéteszi. A vadászati hatóság
kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján, illetve elektronikus
tájékoztatásra szolgáló honlapján a hirdetmény formájában való közzétételt, amelyet az
önkormányzat tájékoztató jelleggel legalább harminc napra közzétesz. Az ajánlást érintő vita esetén
a vadászati hatóság hirdetőtábláján közzétett dokumentum az irányadó.
(5)	Az ajánlással érintett vadászterület földtulajdonosa az ajánlásra
a)	a vadászterület határaival kapcsolatos módosító javaslatot, illetve
2
b)	új vadászterület kialakítását célzó javaslatot [az a) és b) pont a továbbiakban együtt: módosító
javaslat]
nyújthat be a vadászati hatósághoz a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati
évének május 15. napjáig.
(6)	A földtulajdonos a módosító javaslatot egyedül vagy más földtulajdonossal együtt is
benyújthatja.
(7)	A módosító javaslatot a 8. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek
figyelembe vételével lehet benyújtani, azzal, hogy legalább háromszáz hektár, egybefüggő,
vadászterületnek minősülő területre vonatkozhat.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott terület legfeljebb 20 %-a más, nem a módosító javaslatot
benyújtó földtulajdonos(ok) tulajdonában is lehet.
(9)	Az e § előírásainak megfelelő módosító javaslat befogadásáról (érvényes módosító javaslat) a
vadászati hatóság 10 napon belül végzéssel dönt. A vadászati hatóság módosító javaslat
befogadásáról szóló döntésével szemben jogorvoslati kérelemmel a vadászterület határát
megállapító döntéssel szemben benyújtott fellebbezéssel lehet élni.
(10)	Ha a vadászati hatóság ajánlásában szereplő vadászterület határára nem érkezik érvényes
módosító javaslat, a vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó
szabályok szerint hivatalból megállapítja a vadászterület határát.
11/B. § (1) A vadászati hatóság a vadászterületek átfedésére irányuló érvényes módosító javaslat
esetén, a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének július 15. napjáig
egyeztetést tart az érvényes módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok közös képviselőjének, és
a módosító javaslattal érintett hatályos vadászterületek képviselőinek részvételével az átfedésben
lévő területrész vonatkozásában.
(2)	Ha az érvényes módosító javaslattal érintett földtulajdonos, a képviseletéről nem az (1)
bekezdésben meghatározott módon kíván gondoskodni, a vadászati hatóság által tartott
egyeztetésen személyesen is részt vehet.
(3)	A vadászati hatóság az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetést több, a vadászati hatóság
ajánlásában szereplő vadászterület határára vonatkozó érvényes módosító javaslat esetében
egyszerre is lefolytathatja.
(4)	A vadászati hatóság a lefolytatott egyeztetésen kialakult egyezséget hatósági határozatba
foglalja, és az egyezségben foglaltakat figyelembe véve, a vadászterület kialakítás szabályai szerint
megállapítja a vadászterület határát.
(5)	Egyezség hiányában a vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó
szabályok szerint a vadászterület határát hivatalból állapítja meg.
11/C. § (1) A vadászati hatóság a vadászterület megállapítására vonatkozó határozatát a 11/A. § (4)
bekezdés szerinti módon közzéteszi, amely alapján a megállapított vadászterület tulajdonosi
közösségének gyűlése a határozat jogerőre emelkedését követően összehívható.
3
(2) A vadászati hatóság vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásában hozott döntése
ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki nem tett módosító javaslatot, illetve a 11/B. §
szerinti egyeztetés során az eljárásban neki felróható okból nem vett részt.”
7.	§
A Vtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent
földtulajdonosok
a)	a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b)	a vadászterület határának 20. § (1) bekezdés szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben
foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve
c)	a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről
a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel
határoznak.
(2)	A földtulajdonosok a vadászterület összes területe - ideértve a medret is - összes tulajdonosának
a tulajdoni hányada arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával
kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.
(3)	A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek
intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és
perelhető. A tulajdonosi közösség (1) bekezdés szerint megválasztott, és a vadászati hatóságnál
nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a
tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi közösség nevében jogokat szerezhet és
kötelezettségeket vállalhat, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával,
hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint
harmadik személyekkel szemben.
(4)	A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.
(5)	Nem lehet képviselő, aki:
a)	büntetett előéletű;
b)	ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
c)	a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési
kötelezettségének nem tett eleget.
(6)	A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség által megválasztott képviselő (5) bekezdés a) és b)
pontja szerinti feltételeknek való megfelelését a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba
vétel során megvizsgálja.
(7)	Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál
tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára
haszonbérleti szerződést köt.
(8)	A képviselői megbízatás megszűnik
a)	visszahívással,
4
b)	lemondással,
c)	a képviselő halálával, jogi személy képviselő esetén jogutód nélküli megszűnésével,
d)	a képviselő cselekvőképességének a feladata ellátásához szükséges ügycsoportban történő
korlátozásával,
e)	jogi személy képviselő esetén a vele szembeni végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás
jogerős megindításával,
f)	a képviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével,
g)	a képviselő kilencven napot meghaladó akadályoztatása esetén.
(9)	A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek
hatvan napon belül új képviselőt választani.
(10)	A tulajdonosi közösség gyűlése a képviselőt visszahívhatja. A visszahívott képviselő az új
képviselő megválasztásáig változatlan díjazás mellett köteles feladatait ellátni, azzal, hogy
kötelezettséget nem vállalhat, és jogról nem mondhat le érvényesen.
(11)	A képviselő köteles:
a)	a tulajdonosi közösség gyűlése határozatait a jogszabályok, és a működési szabályzat
rendelkezéseinek megfelelően előkészíteni és végrehajtani;
b)	a határozatokról és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni;
c)	a tulajdonosi közösség részére elkülönített, kizárólag a tulajdonosi közösség pénzügyeinek
kezelésére bankszámlát - ha a képviselő költségvetési szerv, akkor a külön e célra a Magyar
Államkincstárnál vezetett alszámlát - nyitni és vezetni;
d)	a haszonbérleti díj kifizetését a vadászati év lezárását követő hatvan napon belül biztosítani a
földtulajdonosok részére.
(12)	A tulajdonosi közösség - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot
készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a
képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe
adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének
részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja
meg.
(13)	Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál
nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését.
(14)	A tulajdonosi közösség gyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a
képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívása a 14.
§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint kezdeményezhető.”
8.	§
A Vtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag hasznosítani lehet, haszonbérlet útján.”
9.	§
A Vtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat
meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított
5
egyötöde kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és minden érintett település
önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlését
megelőző legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelyet a gyűlést megelőző napig
kell kifüggesztve tartani. A hirdetmény - tájékoztató jelleggel - a települési önkormányzat hivatalos
lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján,
valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető.
(2)	A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település
önkormányzatánál azonos napon, azonos tartalommal kell megtörténnie. A hirdetménynek
tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet
szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését. A tulajdonosi
közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet
megtartani. Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését
szabályszerűen hívták össze.
(3)	A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett, vagy a meghozott határozattal egyet nem
értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a
meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem
vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától
számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják.”
10.	§
(1)	A Vtv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe
adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.”
(2)	A Vtv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A haszonbérlő a haszonbérleti díj 90%-ának megfelelő előleget köteles fizetni a vadászati év
kezdetét megelőző év december 1-ig. A képviselő a fizetés elmaradásáról a vadászati év kezdetét
megelőző év december 31-ig köteles értesíteni a vadászati hatóságot, amely - ha a haszonbérleti díj
előleg megfizetése, vagy a haszonbérleti szerződés érvényessége tárgyában peres vagy nemperes
eljárás nincs a felek között - felszólítja a vadászatra jogosultat a haszonbérleti díj előleg
megfizetésére. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti díj előleget a vadászati év kezdetét megelőző
február hónap utolsó napjáig a hatóság felszólítása ellenére sem fizeti meg, a vadászati hatóság a
haszonbérlőt a vadászatra jogosultak nyilvántartásából törli. A haszonbérlő a haszonbérleti díjat a
vadászati évet követő április hónap utolsó napjáig fizeti meg.”
11. §
(1)	A Vtv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület
hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vadászterületnek minősülő, de a vad elől
kerítéssel tartósan elzárt mezőgazdasági művelési ágba sorolt ingatlan után haszonbérleti díj nem
jár.
6
(3)	A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó,
a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv időtartamára, legfeljebb azonban
2037. február 28-ig lehet megkötni.”
(2)	A Vtv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vadászati hatóság a haszonbérleti szerződésben foglaltak teljesülését bármikor vizsgálhatja,
de legalább a 45. § (2a) bekezdésben meghatározott időszakonként felülvizsgálja, és a 18. § (4)
bekezdés b) és c) pontja esetében a vadászatra jogosultat a nyilvántartásból törli.”
12. §
A Vtv. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A haszonbérleti szerződés azonnali hatállyal megszűnik abban az esetben, ha a vadászati
hatóság a vadgazdálkodási üzemtervi cikluson belüli időszakos felülvizsgálata során a vadászatra
jogosultat a nyilvántartásából törli.”
13.	§
A Vtv. 19. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:)
„l) a vadászterület határának egyértelmű azonosíthatóságára, tartósságára és nyomon
követhetőségére.”
14.	§
A Vtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára szól,
és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat. A hatósági határozatban megállapított
vadászterület szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek
közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntés a vadászterület
megváltoztatásának minősül.
(2)	A vadászterület határának megváltoztatásakor a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia
kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint - a vadászati jog haszonbérbe adása esetén - a
haszonbérleti szerződés jóváhagyásáról is.
(3)	A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megváltoztatására irányuló
kérelmet, ha
a)	a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és
b)	a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek egyezséget kötnek.”
15.	§
7
A Vtv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapítását a vadászati
hatóság - a (2) bekezdés c) pontja esetén a természetvédelmi szakkérdések vizsgálatával - a
vadászatra jogosulttal való előzetes egyeztetés után kezdeményezheti. A határozat meghozatalára a
(2) és (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
16.	§
A Vtv. 27. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a 10.,
12. és 13. §-okban előírt önálló vagy társult vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási
kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a 28-30. §-okban
a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület
vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek - beleértve a
természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is - a fennmaradását közvetlenül vagy
súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság - a vad- és élőhelyének védelme, valamint a
vadkárok megelőzése érdekében - az érintett tulajdonos költségére határozatában)
„e) kijelöli a vadászterületen a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység ellátására alkalmas jogi
személyt, illetve a vadállomány védelme érdekében kijelölheti a közös képviselő személyét,”
17.	§
A Vtv. a 27. §-t követően a következő I/A. Fejezettel egészül ki:
„I/A. Fejezet
ZÁRTTÉRI VADTARTÁS
A zárttéri vadtartás általános szabályai
27/A. § (1) Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével folytatható.
(2)	Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon,
illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott
a)	vadászati,
b)	kutatási, oktatási, bemutatási,
c)	élelmiszertermelési
célú tartása és szaporítása [a)-c) pontok a továbbiakban együtt: vadtartás].
(3)	A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy vadfarmon folytatható. Nagyvad
zárttéri tartása esetében a zárttéri vadtartó létesítménnyel közvetlenül határos területen újabb zárttéri
nagyvadtartó létesítmény nem létesíthető és működtethető. Vadaskert esetében engedélyezhető az
osztott - vadász-, szaporító és korosító - kertek működtetése, azonban vadászni kizárólag a
vadaskert vadászati célú kertrészében lehet.
8
(4)	A vad zárt térben engedély nélkül történő, valamint a nagyvadnak nem az engedélyben foglaltak
szerinti tartása a zárttéri vadtartás szabályai megsértésének minősül.
(5)	Apróvadat zárt térben - a bemutató jellegű tartás kivételével - apróvadtartó- és szaporító telepen
lehet tartani.
(6)	Nagyvad zárt térből zárt térbe történő szállítását - a külföldre történő szállítás kivételével - a
vadászati hatóság engedélyezi.
27/B. § (1) Zárttéri vadtartó létesítmény kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell,
hogy a kerítéssel elzárt területről az engedélyben meghatározott vad önszántából ne juthasson ki,
illetve hogy oda természetes úton ne jusson be. E feltételek teljesítésének elmulasztása a
vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.
(2)	Nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.
(3)	Vadászterületre - figyelemmel a (2) bekezdésre - csak olyan vad helyezhető ki, amely
állategészségügyi igazolással rendelkezik, és ennek alapján a természeti környezetben élő
állatfajoknak a telepített vad által történő állatbetegségekkel való fertőzése kizárható.
(4)	Ha a nagyvadtartó a vadászati hatóság felszólítását követően sem biztosítja a nagyvadtartás
jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, illetve ha a zárttéren tartott vad a
vadgazdálkodás vagy a természetvédelem érdekeit a hatóság felszólítását követően is veszélyezteti,
a vadászati hatóság a létesítési engedély visszavonása mellett a nagyvadtartó költségére a zárttéren
tartott nagyvadállomány felszámolását rendeli el.
(5)	A (4) bekezdés, a 27/C. § (7) bekezdés, valamint a 27/E. § (2) bekezdés alkalmazása nem
mentesíti a vadtartót a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatti felelősségre vonás alól.
Vadaskert
27/C. § (1) A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó
vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. Vadaskertbe csak
szabad vadászterületről befogott, illetve másik vadaskertből származó vad helyezhető ki. Vaddisznó
vadaskertbe a vadászati hatóság külön engedélye alapján vadasparkból vagy vadfarmról is
kihelyezhető, ha a vaddisznó egyedek fenotípusos és genotípusos megjelenése a faj jellemzőit
hordozzák. A vadaskertbe történő kihelyezést megelőzően a vaddisznó egyedeket - az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon - egyedi azonosításra alkalmas füljelzővel
kell ellátni.
(2)	A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert létesítését engedélyező
határozatban szereplő nagyvadfajok esetén - a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó
képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.
(3)	A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának,
használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság
határozatban engedélyezi. A vadászati hatóságnak az engedélyt a 27/D. § (2) bekezdés a)-d)
pontjában felsorolt feltételek meghatározásával kell kiadni.
(4)	A vadaskert létesítési engedélyének módosítását a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati
hatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezi.
9
(5)	A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a
27/D. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a
megadott határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.
(6)	A vadaskertben - a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában - vadászati
tevékenységet a vadaskert üzemeltetője folytathat. Az üzemeltetéssel kapcsolatos szabályokat a
miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben határozza meg.
(7)	A vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A
hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
Vadaspark
27/D. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati
rendeltetésű kerítéssel bekerített területe.
(2)	A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület
tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a
vadászati hatóság engedélyezi. A határozatban meg kell határozni:
a)	a telepíthető vadfajokat, illetve a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és
ivararányt;
b)	a vad tartásával kapcsolatos szakmai és állategészségügyi feltételeket;
c)	erdő esetében az erdő védelmével, valamint az erdei haszonvételek gyakorlásával kapcsolatos
feltételeket;
d)	természetvédelem alatt álló terület esetében a terület védelmével kapcsolatos feltételeket.
(3)	A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését a vadászati hatóság évente felülvizsgálja, és ha a
(2) bekezdés a)-d) pontja szerinti feltételeknek a hatóság felszólítására a kötelezett a megadott
határidőn belül nem tesz eleget, dönt az engedély visszavonásáról.
27/E. § (1) Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A
vadászati hatóság - ha az engedélyben szereplő vadlétszám és ivararány másképp nem állítható
helyre - kérelemre vagy hivatalból vadállomány-szabályozó vadászatot rendelhet el.
(2)	A vadászati hatóság a vadaspark létesítésére kiadott engedélyt hivatalból is visszavonhatja. A
hivatalból történő visszavonás során a 27/F. § (4) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat kell
megfelelően alkalmazni.
Vadfarm
27/F. § (1) A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen élelmiszer
előállítása céljából történő a 27/A. § (2) bekezdésben felsorolt nagyvadfajok tartására szolgáló
létesítmény.
(2)	Vadfarm létesítését az érintett földterület használójának kérelmére, a földterület tulajdonosának
előzetes hozzájárulásával, a vadászati hatóság engedélyezi. Nem létesíthető vadfarm védett
10
természeti területen. Vadfarm létesítése és működtetése során a 27/D. § (2) bekezdés a)-c) pontját és
a 27/D. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Vadfarmon vadászni tilos.
(4)	A vadászati hatóság a vadfarm létesítésére kiadott engedélyét, ha
a)	az engedélyes a vadászati hatóság felszólítását követően sem teljesíti a jogszabályban vagy a
létesítési engedélyben előírt feltételeket,
b)	az engedélyessel szemben a vadászati hatóság 5 éven belül jogerősen 3 alkalommal szab ki
bírságot a zárttéri vadtartás szabályai megsértése miatt,
hivatalból visszavonja.”
18.	§
A Vtv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Magyarország állatföldrajzi környezetében nem honos vadfaj vadászati célú telepítését a
vadászati hatóság csak vadaskertbe engedélyezheti. A vadászati hatóság idegenhonos inváziós faj
telepítését nem engedélyezi.”
19.	§
A Vtv. Általános szabályok alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes
hozzájárulásával létesíthető.
(2)	Ha a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve
használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a
létesítmények, berendezések létesítője a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési
igénnyel léphet fel a vadászatra jogosulttal szemben.
(3)	Vadgazdálkodási, vadászati létesítmény:
a)	védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, illetve
b)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen a
katonai hatóság
engedélyével létesíthető.
(4)	Vadászterületen - a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve - a vad mozgását
befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászatra jogosult hozzájárulásával, és a vadászati hatóság
engedélyével létesíthető.
(5)	A vadászterületen, a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítésekor, figyelemmel kell lenni a vad
természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.
11
(6)	A vadászterületen engedély nélkül létesített kerítés esetén a vadászterületen kerítés létesítését
engedélyező hatóság határoz a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés fennmaradásáról
vagy annak lebontásáról. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés
létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól.”
20.	§
A Vtv. a 37. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„ Tiltott vadászati eszközök
37/A. § (1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:
1.	a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
2.	a számszeríj;
3.	a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
4.	a hurok, horog, madárlép, verem;
5.	a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló;
6.	elöltöltő fegyver használata nem egyéni nagyvad vadászatra;
7.	az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
8.	vak, illetve megcsonkított élő csali állat;
9.	az áramütést előidéző elektromos eszközök;
10.	az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
11.	elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas
célzóeszközök;
12.	mérgezett vagy altató csalétkek.
(2)	A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátásakor folytatott vadászata során százhúsz
joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós, vagy
annál nagyobb kaliberű vadászlőfegyvert, továbbá maroklőfegyvert is használhat.
(3)	A hivatásos vadász munkaköri feladatainak ellátása során éjjellátó keresőtávcsövet is
használhat.
Tiltott vadászati módok
37/B. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a
vadat a Tanács a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a
lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel
való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük
előállított áruknak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i
3254/91/EGK rendeletében foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni,
illetve elpusztítani.
(2)	A vadászati hatóság - közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)-(3)
bekezdésében foglaltak szerint, más vadfaj vonatkozásában állategészségügyi, vadvédelmi, illetve
állományszabályozási okból is - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön
jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását.
(3)	E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül:
12
1.	vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési
lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott;
2.	az elöltöltő fegyverrel történő társas vadászat.
(4)	A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére
megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti, ha a tulajdonosának felderítésére nincs
közvetlen lehetőség
a)	a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, továbbá
b)	fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a
kutyát vagy macskát.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek
megfelelően alkalmazott vadász-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyára.”
21.	§
A Vtv. 38/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésben szereplő engedélyezhető, illetve elrendelhető tevékenységek közül a
megfelelő módszer kiválasztása során az állatvédelmi, illetve állatjóléti szempontokat is figyelembe
kell venni.”
22.	§
A Vtv. „Körzeti vadgazdálkodási terv” alcímének címe és 42. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„ Tájegységi vadgazdálkodási terv
42. § A tájegységi vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló, húsz
évre szóló, hosszú távú vadgazdálkodási előírás.”
23.	§
A Vtv. 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A körzeti vadgazdálkodási terv az adott térségre vonatkozóan tartalmazza:)
„f) a hosszú távú természetvédelmi célokat.”
24.	§
A Vtv. 44. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított három hónapon belül a
tájegységi fővadász elkészíti a vadászatra jogosult részére a vadgazdálkodási üzemtervre vonatkozó
javaslatát. A vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított hat
13
hónapon belül jóváhagyásra benyújtja a vadászati hatóság részére a vadászterületre vonatkozó
vadgazdálkodási üzemtervet.
(3)	A vadgazdálkodási üzemterv elkészítése során figyelemmel kell lenni:
a)	a vadászterületen élő vadfajok genetikai értékének megőrzésére,
b)	a vadállomány egyedsűrűségének megnövekedéséből eredő károk megelőzésére, és
c)	a környezetével egyensúlyban élő egyedsűrűségű vadállomány tartamos hasznosítására.”
25.	§
A Vtv. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az üzemtervet és az üzemterv szerinti szakszerű vadgazdálkodást a vadászati hatóság
a)	a tájegységi fővadász szakvéleményének figyelembevételével,
b)	a tájegységi vadgazdálkodási terv módosításakor, illetve
c)	ha az élőhely állapotában, a vadászterületen vagy a vadállományban bekövetkezett változás
ezt indokolja
kérelemre vagy hivatalból, de legalább hétévenként felülvizsgálja, és szükség esetén dönt az
vadgazdálkodási üzemterv módosításáról.”
26.	§
(1)	A Vtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles a vadászterület éves
vadgazdálkodási tervét elkészíteni és azt legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig
a vadászati hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani.”
(2)	A Vtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:)
„d) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb apróvadfajok gyérítésének
végrehajtási tervszámait, eszközeit és ütemezését;”
27. §
A Vtv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az Adattári adatok
a)	a vadászatra jogosult rá vonatkozó részében,
b)	a vadászterület igazolt földtulajdonosai, földhasználói számára - a rájuk vonatkozó rész
tekintetében -,
c)	továbbá a személyhez nem köthető adatok bárki számára
nyilvánosak.
14
(2a) A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben feltételekhez, illetve igazgatási szolgáltatási díj (a
továbbiakban: díj) fizetéséhez kötheti. Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak
minősül.”
28. §
A Vtv. „Hivatásos vadász alkalmazása” alcímének címe, és 50-53. §-a helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„A hivatásos vadász
50.	§ (1) Hivatásos vadász a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben
foglaltak végrehajtásának szakirányítójaként a vadgazdálkodással összefüggő feladatok szakszerű
ellátását végzi.
(2)	Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki rendelkezik:
a)	e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, legalább középfokú szakirányú
végzettséggel,
b)	vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,
c)	a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel,
d)	a vadászati hatóság által hitelesített szolgálati naplóval,
e)	vadászkamarai tagsággal és
f)	akit a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban:
Vadászkamara) hivatásos vadászként nyilvántartásba vett.
(3)	A vadászatra jogosult vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett négyezer hektár után
legalább egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni.
(4)	A hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban, teljes napi munkaidőben végzi. Az
általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben, illetve részmunkaidőben a
hivatásos vadász a tevékenységét nem végezheti.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a hivatásos vadász tevékenységét elláthatja
természetvédelmi őr vagy erdészeti szakszemélyzet tagja, ha tevékenységük működési területe 80
%-ban megegyezik.
(6)	A hivatásos vadász tevékenységének munkaviszonyban történő ellátására a munka
törvénykönyvét e törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(7)	Egy hivatásos vadász kizárólag egy vadászatra jogosult alkalmazásában állhat.
(8)	Ha a vad és élőhelyének szakszerű védelme ezt különösen indokolttá teszi, a vadászati hatóság
felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét is előírhatja.
51.	§ (1) A hivatásos vadász - mint rendészeti feladatokat ellátó személy - az egyes rendészeti
feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés
elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati
igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskü letételét
15
követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi és részére hitelesített
szolgálati naplót ad át.
(2)	A vadászati hatóság a nyilvántartásba vételi eljárása során vizsgálja, hogy a hivatásos vadász
megfelel-e az 50. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint rendelkezik-
e érvényes munkaszerződéssel, illetve e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
szolgálati felszereléssel és ruházattal.
(3)	Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság
a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a
nyilvántartásából törli.
(4)	A hivatásos vadászok nevét, szolgálati igazolványuk számát, valamint szolgálati helyüket
kétévenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
52.	§ (1) A vadászati hatóság ellenőrzi, hogy a vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazására
előírt valamennyi kötelezettségének az e törvényben foglaltak szerint eleget tesz. Erre tekintettel a
vadászatra jogosult köteles a hivatásos vadász alkalmazását, azt megelőzően legalább nyolc nappal
-	a szolgálati hely megjelölésével - a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából
bejelenteni.
(2) Ha a vadászatra jogosult a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a
vadászati hatóság felhívására nem vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget, a
vadászati hatóság a hivatásos vadász előírásszerű alkalmazásáig a vadászatra jogosult
vadászterületén a vadászatot felfüggeszti és a vadászatra jogosult költségén gondoskodik a
vadgazdálkodási feladatok ellátásáról.
53.	§ (1) A hivatásos vadász legfőbb feladata a vadgazdálkodás szakszerűségének, valamint a
vadászati tevékenység jogszerűségének biztosítása, amelynek érdekében:
a)	részt vesz az éves vadgazdálkodási terv elkészítésében, biztosítja az abban foglalt előírások
teljesítését;
b)	ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével kapcsolatos szakfeladatokat;
c)	szolgálati tevékenysége során közreműködik a vadállomány szabályozásával kapcsolatos
szakfeladatok elvégzésében;
d)	közreműködik a vadászati tevékenységre vonatkozó előírások betartatásában, a vadászattal
összefüggő jogellenes cselekmények megakadályozásában, valamint a vadászetikai szabályok
megtartásában;
e)	az a)-d) ponttal kapcsolatos megállapításait, intézkedéseit a szolgálati naplóban rögzíti.
(2) A vadászati hatóság - a hivatásos vadász munkáltatójának kérelmére vagy hivatalból - a
Vadászkamara egyidejű értesítése mellett, kezdeményezheti a rendőrségnél a hivatásos vadász
szolgálati jelvényének és szolgálati igazolványának visszavonását, egyúttal a hivatásos vadász
szolgálati naplóját bevonja, ha a hivatásos vadász az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásával
kapcsolatos kötelezettségeit felróható módon megszegi.”
29.	§
A Vtv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem minősül a vad tartásának, illetve az (1) bekezdés szerinti elfogásának, ha a vadat
megfogását követően közvetlenül jelölik, adatait rögzítik és szabadon bocsátják.”
16
30. §
(1)	A Vtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A vadász a vadászatra jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójellel köteles a
gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót, az őzet és a szikaszarvast - a vad elejtését
követően, az elejtés helyéről történő szállítás megkezdésekor - megjelölni. A vadászatra jogosult az
azonosítójel felhelyezésével szerzi meg a vad feletti rendelkezési jogot.
(2a) Egyéni vadászat során a vad elejtését követően a vadász köteles gondoskodni a teríték-
nyilvántartás vezetéséről.”
(2)	A Vtv. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vadászatra jogosult a fenntartható vadgazdálkodás biztosítása érdekében érvényes
vadászjeggyel és legalább középfokú végzettséggel rendelkező szakmai irányítót nevez ki, akinek
nevét és elérhetőségét a vadászati hatóságnak írásban bejelenti.”
31.	§
A Vtv. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vadászatra jogosultnak biztosítania kell a területén vadászni jogosult személyek számára a
vadászati naplóhoz való megfelelő hozzáférést.”
32.	§
A Vtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a
természetes személy folytathat, aki:
a)	vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel,
b)	a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár
tartására kiadott engedéllyel,
c)	elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító
engedéllyel,
d)	vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
e)	magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra
alkalmas magyar agárral
rendelkezik.”
33.	§
A Vtv. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17
„(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki.”
34.	§
A Vtv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadász
a)	a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt (a továbbiakban együtt: engedély),
b)	az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet,
c)	vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,
d)	ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító
engedélyt,
e)	elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára
jogosító engedélyt,
f)	vadászíjjal történő vadászat esetén a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga
teljesítésének igazolását, és
g)	magyar agárral történő vadászat esetén az agarászatra feljogosító kiegészítő vizsga
teljesítésének igazolását
a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos
vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására
bemutatni.”
35.	§
(1)	A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam
eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.”
(2)	A Vtv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel
kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti
részből és gyakorlati vadászlövészetből áll.
(2a) Az
a)	íjjal vadászók vadászíjász,
b)	a ragadozó madárral vadászók solymász,
c)	az elöltöltő fegyverrel vadászók elöltöltő-fegyveres,
d)	a magyar agárral vadászók agarász
elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesznek.”
36.	§
A Vtv. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) Vadat
18
a)	vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú -
vadászlőfegyverrel,
b)	legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel,
c)	az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel,
d)	solymászatra engedélyezett ragadozó madárral,
e)	agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy
f)	jogszerű csapdázási módszerrel
lehet elejteni, illetve elfogni.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos vadász - kegyelemlövés céljából - a számára
engedélyezett maroklőfegyver használatával is elejtheti a vadat.”
37.	§
A Vtv. 71. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vadászat rendje megsértésének minősül
1.	az e törvényben meghatározott tiltott módon történő vadászat;
2.	az e törvényben meghatározott tiltott eszközzel való vadászat;
3.	a nagyvad terelővadászatán a 45 centiméternél magasabb marmagasságú kutyával folytatott
vadászat;
4.	az azonosító jel használata során a használatra vonatkozó rendelkezések be nem tartásával
folytatott vadászat;
5.	az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző használata;
6.	a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes
vadászlőfegyver használata;
7.	a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata;
8.	a sörétes vadászlőfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata)
vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver használata;
9.	a jogszerű csapdázási tevékenység során alkalmazott szagtalanítási eljárás kivételével a vad
megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag alkalmazása;
10.	tükörrel és más vakító eszközzel, továbbá gázokkal és kifüstöléssel történő vadászat;
11.	a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy
elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz
alkalmazása;
12.	légi járműből, vadászható madárfajok esetén a motoros járműből vagy járműről, vadászható
emlősfajok esetén mozgó motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt
kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből való vadászat;
13.	a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből való vadászat;
14.	a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről való vadászat;
15.	a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetve a muflonra hajtóvadászat keretében történő
vadászat;
16.	a falkavadászat;
17.	az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos
vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat;
18.	a külön jogszabályban megállapított vadfajok vadászatának kivételével a csillagászati
napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok
közötti vadászat (a továbbiakban: éjszakai vadászat);
19.	vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági
elrendelése ellenére folytatott vadászat;
19
20.	vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem
szelektív csapdázási módszer, a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy
nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését
eredményező csapdázási eljárás és módszer alkalmazása;
21.	az elektronikus optikai eszköz használata, kivéve azon céltávcsöveket, amelyekben
elektronikusan megvilágított irányzék segíti a célzást, a megvilágított íjász irányzékot, a
kézi, illetve a kereső, vagy céltávcsőbe épített lézeres távolságmérő eszközt;
22.	a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság
engedélye nélküli - vadelejtés;
23.	a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használata;
24.	vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő
vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver használata;
25.	a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-
nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-
nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer alkalmazása;
26.	mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával való vadászat;
27.	a teríték-nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése.
(2)	A vadászati hatóság
a)	ha a vadkár másként nem hárítható el, illetve
b)	ha állategészségügyi, humánegészségügyi vagy vagyonvédelmi indokok ezt szükségessé
teszik,
e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok fényszóróval történő éjszakai
vadászatát engedélyezheti.”
38.	§
A Vtv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászatra jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett vaddisznó
tizenhat centiméternél hosszabb agyarát - legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő
hónap utolsó napjáig - a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.”
39.	§
(1)	A Vtv. 74. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati hatóság a bírálat elvégzéséről igazolást állít ki a vadászatra jogosult részére. A
vadászatra jogosult csak az igazolás birtokában szerzi meg a trófea - ideértve az elhullott vad
trófeáját is - feletti rendelkezési jogot. ”
(2)	A Vtv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A trófea csak a (2) bekezdés szerinti hatósági igazolás birtokában hozható forgalomba,
valamint vihető ki az ország területéről.”
(3)	A Vtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké
nyilvánítását kezdeményezheti az Országos Trófeabíráló Testületnél. A nemzeti értékké nyilvánított
20
trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak az Országos
Trófeabíráló Testület engedélyével lehet kivinni.”
40.	§
A Vtv. „Trófeabírálat” alcíme a következő 74/A. és 74/B. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) A trófeabírálatot követő 8 napon belül a vadászati hatóság az elejtés
„szakszerűtlenségéről” határozatban dönt. „Szakszerűtlen” minősítés esetén a trófea nem kaphat
érmet. A szakszerűtlen elejtéssel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a vadászatra jogosult
rendelkezik ügyféli jogállással.
(2)	Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj
hasznosítása során ismétlődően szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a
szakszerűtlenség mértékétől és az ismétlődés gyakoriságától függően - a vadászati hatóság a trófeás
nagyvadállomány minőségi védelme érdekében felhívja a vadászatra jogosult figyelmét a
szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a felhívásban foglaltakat nem tartja be, a
vadászati hatóság a vadászterületen súlyhatárhoz - muflonkos esetén a csigahosszhoz - kötött
trófeás vad hasznosítási korlátozást rendel el, amelynek megszegése esetén vadgazdálkodási
bírságot szab ki.
(3)	A zárttéri vadtartó létesítményben tartott és elejtett trófeás vad esetében a trófeabírálat adatainak
nyilvántartása a szabad területen elejtett trófeás vad adatainak nyilvántartásától elkülönítetten
történik. Az adott vadfaj vadászatára létesült vadaskertben elejtett trófeás vad elejtése nem
minősíthető szakszerűtlennek.
74/B. § (1) A trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését az Országos
Trófeabíráló Testület látja el.
(2)	Az Országos Trófeabíráló Testület olyan 5 főből álló testület, amelynek elnökét és tagjait - a (4)
bekezdés szerinti kivétellel - a miniszter nevezi ki.
(3)	Az Országos Trófeabíráló Testület tagjai:
a)	a miniszter által vezetett minisztérium 1 képviselője;
b)	a másodfokú vadászati hatóság 1 képviselője;
c)	az Országos Magyar Vadászkamara 1 képviselője;
d)	a miniszter által kijelölt további 1 személy.
(4)	Az Országos Trófeabíráló Testület tagja továbbá a vadászati hatóság elsőfokú eljárásban részt
nem vevő képviselője, amely tag részvételének szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet
szabályozza.
(5)	Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja.
(6)	Az Országos Trófeabíráló Testület közigazgatási hatósági jogkörben
a)	a vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár;
b)	dönt a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról;
c)	gondoskodik a hazai trófea-ranglista - zárttéri vadtartó létesítményben elejtett trófeától
elkülönített - vezetéséről,
d)	engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.
21
(7)	Az Országos Trófeabíráló Testület döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági
felülvizsgálata kezdeményezhető.”
41.	§
A Vtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a
továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.
(2)	Vadkárnak minősül a
a)	gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban
és az erdőgazdálkodásban, továbbá
b)	az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az
erdősítésben, valamint a csemetekertben
okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.
(3)	Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a
vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a
bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
(4)	Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló
természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére
szolgáló, a (2) bekezdés szerinti természetes önfenntartási érték.
(5)	A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet
folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett,
illetve akinek vadászterületéről a vad kiváltott.”
42.	§
A Vtv. 78. és 79. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„78. § (1) A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a)	a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos
kapcsolattartót megadni;
b)	a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági
tevékenységgel összhangban legyen;
c)	a vad általi károkozás, vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját
haladéktalanul értesíteni;
d)	a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra,
őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni;
e)	fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni, valamint a vadkárral
veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló
vadgazdálkodási berendezést elhelyezni;
f)	ha a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával
egyeztetve ideiglenes villanypásztort telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek
üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik;
22
g)	ha a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése
másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen
célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közreműködni, illetve
ahhoz hozzájárulni;
h)	a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni;
i)	a szükséges mennyiségben és mértékben vadkárelhárító vadászatot folytatni;
j) a nagyvadállomány túlszaporodása esetén - a fokozott vadkárveszélyre tekintettel - a vadászati
hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kezdeményezni.
(2)	A vadászatra jogosult a mezőgazdálkodáson, illetve az erdőgazdálkodáson kívül okozott károk
megelőzése érdekében - vadveszély esetén - az út létesítőjénél, illetve fenntartójánál, továbbá a
vasút létesítőjénél, fenntartójánál, valamint üzemeltetőjénél megfelelő védelmi berendezések
létesítését, illetve közúti, vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti. Az út, illetve a vasút
létesítője, fenntartója, valamint üzemeltetője - ha a vadászatra jogosult a létesítés vagy az
elhelyezés, továbbá a fenntartás, valamint az üzemeltetés költségeit vállalja - köteles a
kezdeményezésnek helyt adni.
79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében
köteles:
a)	a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk
elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni;
b)	a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és
tájékoztatni;
c)	a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található,
mezőgazdasági művelési ágba tartozó tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület
szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely
magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát;
d)	az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható
mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni;
e)	nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan
közreműködni a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében;
f)	a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;
g)	a mezőgazdasági művelési ágba tartozó tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult
ideiglenesen, vadkár elhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és
fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi;
h)	apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák
kaszálása során vadriasztó láncot, vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
(2)	A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál
állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
(3)	Ha a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési
kötelezettségének szakszerű és a károk elhárítására, csökkentésére alkalmas módon az (1) bekezdés
a)-g) pontjaiban foglaltak szerint nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell
figyelembe venni.
(4)	Ha a föld használója vadkár igényét érvényesíteni kívánja, úgy az adott növénykultúrában
keletkezett vadkárra vonatkozó - a miniszter által rendeletben megállapított - bejelentési határidőn
belül az észlelést követően, legfeljebb 15 nap elteltével - az egyes növénykultúrákra meghatározott
bejelentési időszakban - köteles azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.”
23
43. §
(1)	A Vtv. 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban
együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt
napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.”
(2)	A Vtv. 81. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három
munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az
esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői
vizsgálat befejezése után kerülhet sor.”
44.	§
A Vtv. VI. Fejezetének, és az „A vadvédelmi hozzájárulás” alcímének címe, továbbá 82. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Általános szabályok
82. § (1) A vadászati hatóság a trófeás nagyvadállomány (őzbak, gímbika, dámbika, muflonkos)
minőségi védelme érdekében részben vagy teljes egészében megtilthatja a trófeás vad hasznosítást.
A tiltás vonatkozhat a vadfaj összes trófeás egyedére, illetve egyes korosztályai (fiatal, középkorú,
idős) elejtésének egy vagy több éves időtartamra szóló tilalmazására.
(2)	A trófeás vad korosztályi hasznosítását a vadászati hatóság felső súlyhatárhoz - muflonkos
esetén a csigahosszhoz - kötheti, az elejtési súlyhatárt (csigahosszt) meghaladó egyedek elejtését
megtilthatja. A korosztályon belüli elejtési súlyhatárt (csigahosszt) a tájegységi vadgazdálkodási
tervekben foglaltaknak, valamint a Kormány által határozattal létrehozott területi vadgazdálkodási
tanács és a tájegységi fővadász véleményének figyelembe vételével a vadászati hatóság az éves
vadgazdálkodási tervben állapítja meg.
(3)	A 83. és 84. § szerinti, illetve az e törvény szerinti egyéb jogkövetkezmény alkalmazásának
nincs helye, ha a jogkövetkezmény alapjául szolgáló ténynek a vadászati hatóság tudomására
jutásától számított egy év, vagy a tény bekövetkeztétől számított három év eltelt. A határidő
számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.”
45.	§
(1)	A Vtv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor,
ha)
„a) az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően, illetve valótlan adattartalommal tesz eleget;”
24
(2) A Vtv. 83. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni a jogosult akkor,
ha)
„i) nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a vadászat alkalmával a
vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról.”
(3)	A Vtv. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke:
a)	az (1) bekezdés a) és i) pontja és az (5) és (6) bekezdés szerinti esetben a cselekmény súlyától és
ismétlődésétől függően legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint lehet,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében
a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú
egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb
egymillió forint lehet,
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,
d)	az (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer
és legfeljebb ötmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is
kiszabható.”
(4)	A Vtv. 83. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a
jogosult:)
,f az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a 82. § (1) és (2) bekezdésben
meghatározott tilalommal érintett egyed elejtésére kerül sor;”
(5)	A Vtv. 83. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 82. § (1) és (2) bekezdése szerinti tilalommal érintett egyed elejtése a vadgazdálkodási
szabályok megsértésének minősül és a vadászatra jogosult vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
A vadgazdálkodási bírságot minden tilalommal érintett trófeás vad egyede után ismétlődően kell
kiszabni.
(6)	A vadászati hatóság határozata alapján vadgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki a zárttéri
vadtartás szabályait megsérti vagy a vadászterületen vadászati hatósági engedély nélkül létesít a vad
mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítést.”
46.	§
(1)	A Vtv. 84. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(84. § (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)
25
„e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el, illetve
jogosulatlanul a vad elejtésére irányuló tevékenységet folytat;”
(2)	A Vtv. 84. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés a)-f), i) és j) pontja esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább ötvenezer
forint, legfeljebb egymillió forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.
(3)	Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a
cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint lehet.”
47.	§
A Vtv. 90. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A miniszter a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő
feladatokat tájegységenként, a minisztérium állományába tartozó tájegységi fővadászok útján látja
el.”
48.	§
A Vtv. a következő 93. §-sal egészül ki:
„93. § (1) A tájegységi fővadász szakirányítási és szaktanácsadási feladatköröket lát el.
(2)	A tájegységi fővadász szakirányítási feladatkörében eljárva:
a)	kezdeményezheti a vadászati jog kényszerhasznosítását;
b)	közreműködik a zárttéri vadtartás jogszerűségének ellenőrzésében;
c)	tagként részt vesz a vadászvizsga bizottság munkájában;
d)	közreműködik a hivatásos vadász jogszerű alkalmazási feltételeinek ellenőrzésében;
e)	közreműködik a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység hatósági ellenőrzésében;
f)	javaslatot tesz a vadászati tilalom elrendelésére;
g)	javaslatot tesz vadászati kíméleti területté történő nyilvánításra;
h)	irányítja a hatósági vadászatot;
i)	javaslatot tesz a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára;
j) a vadgazdálkodási üzemtervek időszakos felülvizsgálata során módosítási szakvéleményt ad a
vadászati hatóságnak;
k) kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, a vadászati érdekképviseleti szervekkel, a tulajdonosi
közösség képviselőjével, a vadászati és természetvédelmi hatósággal, valamint a nemzeti park
igazgatósággal.
(3)	A tájegységi fővadász szaktanácsadási feladatkörében eljárva:
a)	segíti a vadászatra jogosultat és a gazdálkodót a vadkármegelőzésben és vadkárelhárításban;
b)	a vadászatra jogosultat segíti a szakszerű vadkár felmérési és térítési eljárásban;
c)	közreműködik a hivatásos vadászok szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;
d)	közreműködik a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók időszakos szakmai tájékoztatásában,
továbbképzésében;
e)	segíti a szakszerű vadgazdálkodást és vadállomány hasznosítást;
26
f)	a vadászatra jogosult meghívása esetén részt vesz a vadászatra jogosult éves közgyűlésén;
g)	a vadászatra jogosultnak szakmai segítséget nyújt az éves vadgazdálkodási terv kidolgozásában.
(4)	Tájegységi fővadász munkakör ellátására felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább öt
éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet kinevezni.”
49.	§
(1)	A Vtv. 100. § (1) bekezdés a) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a)	természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza)
„4. a tájegységi vadgazdálkodási terv védett természeti területekre vonatkozó előírásait;”
(2)	A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
(rendeletben szabályozza)
„2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat,
továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,”
(3)	A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
(rendeletben szabályozza)
„16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,”
(4)	A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 33-37. alpontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
(rendeletben szabályozza)
„33. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő
eljárást,
34.	az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és
határidőket,
35.	a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,
36.	a trófeabírálat részletes szabályait,
37.	a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium
vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló
tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit.”
27
(5) A Vtv. 100. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a vadgazdálkodási tájegységeket.”
50.	§
A Vtv. 101. és 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vtv. a következő 103. §-sal
egészül ki:
„101. § Ez a törvény
a)	a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5., 6., 7. és 9. cikkének, II. melléklet B. részének és III. melléklet B. részének;
b)	a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május
21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15.
cikk, 16. cikk, V. és VI. számú mellékletének, valamint az azokat módosító
ba)	a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK
irányelv műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1997. október 27-i
97/62/EK tanácsi irányelvnek,
bb)	az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a
szerződések kiigazításáról szóló okmánynak,
bc)	a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió
alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánynak;
c)	a környezetvédelem területén elfogadott 79/409/EGK, 92/43/EGK, 97/68/EK, 2001/80/EK és
2001/81/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról
szóló, 2006. november 20-i 2006/105/EK tanácsi irányelvnek;
d)	a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság
csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/17/EU tanácsi irányelv
2.	cikkének
való megfelelést szolgálja.
102.	§ E törvény 37/B. § (1) bekezdése és 67. § (1) és (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak
Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes
csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból
származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő
behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i 3254/1991/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
103.	§ E törvény 27/A-27/F. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
51.	§
28
A Vtv. a 103. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
104.	§ (1) A 15. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket első alkalommal a 2018. március 1-jén
kezdődő vadászati év tekintetében kell alkalmazni.”
(2)	A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
módosításáról szóló 2015. évi ...... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt
jóváhagyott körzeti vadgazdálkodási terv 2017. február 28-ig szóló hosszú távú vadgazdálkodási
előírás, amely alapján a Módtv. hatálybalépése előtt jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterv 2017.
február 28-ig hatályos, amely szerint a vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási tevékenységét
végezni.
105.	§ (1) Tájegységi vadgazdálkodási tervet első alkalommal a 2017. március 1-jével kezdődő
húsz évre szóló vadgazdálkodási időszakra kell elkészíteni.
(2)	A 2017. március 1-jétől hatályos vadgazdálkodási üzemtervet a tájegységi vadgazdálkodási terv
alapján kell elkészíteni.
(3)	A 2017. március 1-jén kezdődő vadászati évre vonatkozó éves vadgazdálkodási tervet a
tájegységi vadgazdálkodási terv alapján kell elkészíteni.
106.	§ A 2009. május 15. előtt engedélyezett zárttéri vadtartás, és az 1997. augusztus 31. előtt
engedélyezett vadaskert esetében a vadászatra jogosultnak a 27/C. § (4) bekezdésében, és a 27/D. §
(2)	bekezdés a)-d) pontjában előírt engedélyt a Módtv. hatálybalépésétől számított három éven belül
meg kell szereznie a vadászati hatóságtól, illetve ez időpontig a Módtv. által a vadfarmra és a
vadaskertre előírt feltételeket teljesítenie kell. Az e bekezdésben előírtaknak nem megfelelő
vadfarm és vadaskert nem üzemeltethető.
107.	§ A Módtv. hatálybalépését követően megállapított vadászterület tekintetében a vadászati jog
haszonbérlője lehet a 16. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl az a gazdasági társaság is, amely
a Módtv. hatálybalépésekor a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított vadászterület tekintetében a
vadászterület használatára jogosult.
108.	§ (1) A Módtv. hatálybalépése előtt létrejött, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó
szerződés időbeli hatályának lejárta előtt, a Módtv. hatálybalépését követően kialakított
vadászterület tulajdonosi közössége a vadászatterület kialakítását követő első tulajdonosi gyűlésén
dönthet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról.
(2)	A 16. § (4) bekezdésében meghatározott előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról szóló
döntéshez a Módtv. hatálybalépését követően kialakított vadászterület földtulajdonosai
tulajdonában álló földterület - ideértve a medret is - tulajdoni hányad arányában számított
szavazattöbbsége szükséges.
(3)	Az előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosult személy az (1) bekezdésben meghatározott
tulajdonosi gyűlésen jogosult részt venni és a tulajdonosi közösség (1) bekezdésben meghatározott
döntését megelőzően a tulajdonosi közösség részére az előző üzemtervi időszakban folytatott
vadgazdálkodási tevékenységéről tájékoztatást adni.
(4)	A tulajdonosi közösség a 16. § (4) bekezdésében meghatározott előhaszonbérleti jog
gyakorlásának kizárásáról szóló döntéssel egyidejűleg dönthet az új haszonbérlő személyéről.
29
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott döntés érvényességét az előhaszonbérleti jog gyakorlására
jogosult személynek az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi gyűlésről való távolmaradása
nem érinti.”
52.	§
A Vtv.
1.	1. § (1) bekezdésében a „megtérítésének” szövegrész helyébe a „megelőzésének és
megtérítésének” szöveg,
2.	2. § c) pontjában a „vadászterületen szabadon élő” szövegrész helyébe a „vadászterületen
szabadon élő, valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében
tartott” szöveg,
3.	7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 21. § (2)
bekezdésében, 27. § (7) bekezdésében, a II. fejezet „A jogosult vad- és élőhelyvédelmi
feladatai’ alcímének címében, 34. § (1)-(2) és (3) bekezdésében, 35. § (1)-(2) és (3)
bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 44. § (5) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 56. §
(2)	bekezdésében, 57. § (1) bekezdésében, 58. § (1) és (2) bekezdésében, 63. § (1)
bekezdésében, 69. § (2) és (4) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 73. § (1) és (3)
bekezdésében, 74. § (1) és (7) bekezdésében, 75/A. § (1) bekezdésében, 76. §-ában, 80. § (4)
bekezdésében, 83. § (1) és (4) bekezdésében, 84. § (4) bekezdésében, 87. § (4) bekezdésében,
92. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult”
szöveg, a „jogosult” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosult” szöveg, 9. § (3)
bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében a „jogosultnak” szövegrész helyébe a „vadászatra
jogosultnak” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „jogosultját” szövegrész helyébe a „vadászatra
jogosultját” szöveg, 16. § (4) bekezdésében a „jogosultaknak” szövegrész helyébe a
„vadászatra jogosultaknak” szöveg, 18. § (1) és (2) bekezdésében a „jogosultként” szövegrész
helyébe a „vadászatra jogosultként” szöveg, 31. § (2) bekezdésében a „jogosulttal” szövegrész
helyébe a „vadászatra jogosulttal” szöveg, 43. § (3) bekezdésében, 48. § (2) bekezdés c)
pontjában, a „jogosultak” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosultak” szöveg, 72. § (2)
bekezdésében, 77. §-ában, 80. § (2) bekezdésében, a „jogosultat” szövegrész helyébe a
„vadászatra jogosultat” szöveg, 87. § (4) bekezdésében a „jogosultnál” szövegrész helyébe a
„vadászatra jogosultnál” szöveg,
4.	9. § (6) bekezdésében a „ragadozó madárral” szövegrész helyébe a „ragadózó madárral vagy
magyar agárral” szöveg,
5.	13. § (3) bekezdésében „az aláírást” szövegrész helyébe „a tulajdonosi közösség gyűlését”
szöveg,
6.	16. § (1) bekezdés c) pontjában az „a mezőgazdasági,” szövegrész helyébe az „a
természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv, a mezőgazdasági,” szöveg,
7.	17. § (7) bekezdésében a „vadászati közösség” és a „földtulajdonosok vadászati közössége”
szövegrész helyébe a „tulajdonosi közösség” szöveg,
8.	19. §-t megelőző „A vadászterület határának megállapítása” alcíme „megállapítása”
szövegrész helyébe a „megállapítása, megváltoztatása” szöveg,
30
9.	21. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „vadászati hatóság” szövegrész helyébe a
„miniszter - a c) pont esetén ha azzal a természetvédelemért felelős miniszter is egyetért -”
szöveg,
10.	27. § (1) bekezdésében „az érintett tulajdonos” szövegrész helyébe „a fenti cselekményekért,
vagy mulasztásokért felelős földtulajdonos vagy vadászatra jogosult” szöveg,
11.	27. § (3) bekezdés c) pontjában a „10. § (2) bekezdésében, illetve a 13. § (3) bekezdésében
foglalt kötelezettségének” szövegrész helyébe a „vadászati jog gyakorlása, hasznosítása
feltételeinek” szöveg,
12.	38/A. § (1) bekezdésében a „30. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „37/B. § (2)
bekezdésében” szöveg,
13.	41. § (2) bekezdés a) pontjában, 43. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 43. § (1) bekezdés
d)	pontjában, 43. § (2) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésben, 44. § (4)
bekezdésében, 48. § (2) bekezdés a) pontjában a „körzeti” szövegrészek helyébe a
„tájegységi” szöveg,
14.	43. § (3) bekezdésében a „körzethez” szövegrész helyébe a „tájegységhez” szöveg,
15.	44. § (1) bekezdésében az „- e törvény eltérő rendelkezése hiányában - tíz évre szóló”
szövegrész helyébe a „, húsz évre szóló” szöveg,
16.	44. § (4) bekezdésében a „vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a
tájegységi” szövegrész helyébe a „tájegységi fővadász a vadgazdálkodási üzemtervre
vonatkozó javaslattételről, illetve a vadászatra jogosult az üzemterv elkészítéséről a
tájegységi” szöveg,
17.	47. § (4) bekezdésében „A vadgazdálkodási terv” szövegrész helyébe „Az éves
vadgazdálkodási terv” szöveg,
18.	56. § (1) bekezdésében a „ragadozó madárral” szövegrész helyébe a „ragadozó madárral,
illetve magyar agárral” szöveg,
19.	65. § (1) bekezdés a) pontjában a „engedélyét” szövegrész helyébe az „engedélyét, vagy
elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyét” szöveg,
20.	65. § (3) bekezdésében az „a)-b) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja” szöveg,
„visszavonásának időpontját” szövegrész helyébe a „visszavonásának időpontját és
időtartamát” szöveg,
21.	67. § (5) bekezdésében a „vad keresésére, felkutatására,” szövegrész helyébe a „vad
keresésére, felkutatására, valamint elfogására” szöveg,
22.	69. § (2) bekezdésében a „vadászati hatóság” szövegrész helyébe a „hatósági vadászat
irányítója” szöveg,
23.	73. § (1) bekezdésében a „vadfaj” szövegrész helyébe a „vadfaj trófeás egyedének” szöveg,
24.	80. § (4) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés” szöveg,
31
25.	81. § (2) bekezdésében és a 81/A. §-ban a „kárbecslési” szövegrész helyébe a „kárfelmérési”
szöveg,
26.	81. § (2) bekezdésében a „8” szövegrész helyébe az „öt” szöveg, valamint a „nyolc”
szövegrész helyébe az „öt” szöveg, a (3) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész
helyébe „három munkanapon belül” szöveg, a (4) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helyébe
az „öt” szöveg,
27.	81. § (4) bekezdésében a „becslését” szövegrész helyébe a „felmérését” szöveg, a
„vadkárbecslési” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérési” szöveg, a „kárbecslést” szövegrész
helyébe a „kárfelmerést” szöveg,
28.	81. § (5) bekezdésében a „kárbecslésről” szövegrész helyébe a „kárfelmérésről” szöveg, a
„vadkárbecslési” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérési” szöveg,
29.	83. § (4) bekezdés a) pontjában a „vadászati hatóságnak” szövegrész helyébe a „vadászati
hatóságnak, az elszámolás nem a valóságnak megfelelő, az azonosítójel helyi szabályait
jogszabályellenesen állapítja meg,” szöveg,
30.	89. § (1) bekezdésben a „személy” szövegrész helyébe a „személy, illetve a tájegységi
fővadász” szöveg,
31.	92. § (1) bekezdés e) pontjában a „vadkárbecslői” szövegrész helyébe a „vadkárfelmérői”
szöveg,
32.	92. § (1) bekezdés h) pontjában a „földtulajdonosok vadászati közösségének” szövegrész
helyébe a „tulajdonosi közösség” szöveg,
33.	100. § (1) bekezdés c) pont 24. alpontjában a „és nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „,
nyilvántartásának és kötelező felszerelésének” szöveg
lép.
53.	§
(1)	Hatályát veszti a Vtv.
1.	16. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá az”,
2.	18. § (1) bekezdésében a „- a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt -”,
3.	27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „10., 12. és 13. §-okban előírt önálló vagy
társult”, továbbá a „a 28-30. §-okban”,
4.	65. § (3) bekezdésében „, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felelősség
megállapításának időpontját és okát”,
5.	74. § (1) bekezdésében az „a vadászjeggyel vadászó vadász egyéni lőjegyzékébe, valamint”,
6.	84. § (1) bekezdés i) pontjában az „az egyéni lőjegyzék,”
7.	100. § (1) bekezdés c) pont 6. alpontjában az „, az egyéni lőjegyzékre”
32
8.	100. § (1) bekezdés c) pont 7. alpontjában a „fajtacsoport tenyésztésének, nyilvántartásának,
teljesítményvizsgálatának és”
szövegrész.
(2)	Hatályát veszti a Vtv.
1.	13. § (1) bekezdése,
2.	15. § (2) bekezdése,
3.	17. § (5) bekezdése,
4.	18. § (4) bekezdés a) pontja,
5.	18. § (5) bekezdése,
6.	19. § (1) bekezdése,
7.	20/A. §-a,
8.	21. § (2) bekezdés b) pontja,
9.	Vadaskert létesítése, Vadaspark létesítése, Vadfarm létesítése alcíme és 22-25/A. §-a,
10.	Tiltott vadászati módok alcíme és 30-33. §-a,
11.	Tiltott vadászati eszközök alcíme és 68. §-a,
12.	45. § (1) bekezdés b) és e) pontja,
13.	47. § (2) bekezdés e) pontja,
14.	60. § (3) és (4) bekezdése,
15.	67. § (5) bekezdés második mondata,
16.	71. § (3) és (4) bekezdése.
54.	§
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 3. § (1)
bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendőrség által kiadott engedély szükséges:)
„e) a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, sportlövészeti célú
használatához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához, valamint”
55.	§
33
Az Ftv. 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben
adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver
jogszerű használatához - és a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez -
szükséges elméleti és jártassági követelményként jogszabályban meghatározott feltételeket
teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak
vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért
felelős vezető
a)	tizennyolcadik életévét betöltötte és
b)	cselekvőképes.”
56.	§
Az Ftv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontjában meghatározott adatok - a lőfegyver
műszaki érvényességének időtartama kivételével - a vadászjegy vagy a vadászati engedély
visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók. A
vadászlőfegyver tartására jogosító engedély, az annak alapján kiadott európai lőfegyvertartási
engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély visszavonásáról
a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.”
57.	§
(1)	Az Ftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver, a lőszer, illetve a lőszerelem forgalmazásakor köteles
a)	a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait,
továbbá a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltőfegyver vadászati célú használatához
szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,
b)	a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló
hatósági igazolvány alapján elvégezni,
c)	a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének hatályosságáról, valamint arról meggyőződni,
hogy a vevő jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer, lőszerelem megszerzésére, továbbá
d)	a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.”
(2)	Az Ftv. 12. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:)
„e) a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges
lőszerelem forgalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartásba vett adatokat.”
58.	§
34
Az Ftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A lőfegyver-kereskedőnek
a)	a 12. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat a lőfegyver forgalomba hozatala
nyilvántartásának felvételétől számított öt évig,
b)	a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a nyilvántartásba vételtől kezdve folyamatosan
meg kell őriznie.”
59.	§
Az Ftv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A 12. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére az 5. §
(1)	bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.
(2)	A 12. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére
a)	a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító szerv, valamint
b)	az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak
jogosultak.
(3)	A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-
kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.”
60.	§
Az Ftv. 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)
„b) a fegyver tartásához, illetve jogszerű használatához, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -
újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a
lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.”
61. §
Az Ftv.
a)	3/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 6. § (4) bekezdésében, 8. § a) pontjában, 15. § a)
pontjában és 18/D. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában és 22. § (1) bekezdés a) pontjában az
„illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve”,
b)	2. § 18. pontjában a „vagy lőszergyártás” szövegrész helyébe a „, lőszer-, illetve lőszerelem-
gyártás”,
35
c)	5. § (1) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv”,
d)	6. § (4) bekezdésében az „a rendőrség központi szerve” szövegrész helyébe az „az 5. § (1)
bekezdésében meghatározott szerv”,
e)	18. § (2) bekezdésében az „a rendőrség központi szervének” szövegrész helyébe az „5. § (1)
bekezdésében meghatározott szervnek”, valamint
f)	22. § (4) bekezdésében a „fegyvertartáshoz szükséges” szövegrész helyébe az „a
fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához szükséges”
szöveg lép.
62. §
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (3)
bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a
szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha)
„e) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 53.
§ (2) bekezdése szerinti ok fennáll.”
63. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A
a)	15. §, 17-18., 20-21. §, 27. §, 29-37. §,
b)	45. § (1)-(3) és (5) bekezdése,
c)	46. §,
d)	52. § 2., 4., 9., 12., 18-21. pontja,
e)	53. § (1) bekezdés 4. pontja,
f)	53. § (2) bekezdés 4. és 5., 8-11., 15-16. pontja,
g)	54-61. §
2016.	július 1-jén lép hatályba.
(3)	A
36
a)	19. §
b)	24-26. §, 47-48. §,
c)	52. § 15-17., 22., 30. pontja,
d)	53. § (2) bekezdés 12. és 13. pontja
2017.	január 1-jén lép hatályba.
(4)	A
a)	2. §, 5. §, 8. §, 10. § (1) bekezdés, 11. és 12. §, 16. §, 28. §, 38-44. §, 45. § (4) bekezdése,
b)	52. § 6., 10. és 11., 23., 25-29., 31. pontja
c)	53. § (1) bekezdés 1., 3., 5-7. pontja,
d)	53. § (2) bekezdés 1., 2., 3. és 14. pontja, és
e)	62. §
2017.	március 1-jén lép hatályba.
64. §
(1)	Ez a törvény
a)	a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5., 6., 7. és 9. cikkének, II. melléklet B. részének és III. melléklet B. részének;
b)	a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május
21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15.
cikk, 16. cikk, V. és VI. számú mellékletének, valamint az azokat módosító
ba)	a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 92/43/EGK
irányelv műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 1997. október 27-i
97/62/EK tanácsi irányelvnek,
bb)	az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a
szerződések kiigazításáról szóló okmánynak,
bc)	a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió
alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmánynak;
c)	a környezetvédelem területén elfogadott 79/409/EGK, 92/43/EGK, 97/68/EK, 2001/80/EK és
2001/81/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról
szóló, 2006. november 20-i 2006/105/EK tanácsi irányelvnek;
37
d)	a környezetvédelem területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság
csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/17/EU tanácsi irányelv
2.	cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 20. §-a és 37. §-a a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról,
valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő
módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének
és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, 1991. november 4-i
3254/1991/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(3)	E törvény 17. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
38
Általános indokolás
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (a
továbbiakban: vadgazdálkodási törvény) közel húsz évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés. Az
azóta bekövetkezett társadalmi, gazdasági és technikai változások indokolják, hogy a
vadgazdálkodási törvény egyes rendelkezései - melyek idejétmúltnak bizonyultak - aktualizálásra
és kiegészítésre kerüljenek. A módosítást széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg, tekintettel
arra, hogy a 2014. év folyamán az Országos Magyar Vadászati Védegylet, az Országos Magyar
Vadászkamara, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is kezdeményezte a vadgazdálkodási
törvény módosítását (a továbbiakban: törvényjavaslat).
A törvényjavaslat sarokköve, hogy a természeti és ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó
tájegységi vadgazdálkodási szemlélet bevezetésén keresztül, stabil gazdálkodási keretek
megteremtésével választ adjon az ágazat egy vadászatra jogosult szintjén kezelhetetlen kérdéseire.
A tájegységi vadgazdálkodási rendszer működtetését az előterjesztő - figyelemmel a társadalmi
igényekre - kizárólag állami szerepvállalással tartja kivitelezhetőnek, melynek következtében a
vadgazdálkodásért felelős minisztérium szervezeti rendszerébe integrált szakirányítói rendszer
kiépítésére, tájegységi fővadászi rendszer kialakítására van szükség.
Az elmúlt két vadgazdálkodási üzemtervi ciklus bizonyította, hogy a kiszámíthatóságot és a
gazdálkodói stabilitást a legalább 3000 hektáron gazdálkodó vadászatra jogosultak, és a jelenleginél
csak jóval hosszabb (20 éves) üzemtervi ciklus képes szavatolni. Ugyancsak a kiszámíthatóság
jegyében a törvényjavaslat megtartja a földtulajdonosok döntési kompetenciáját a vadászterületek
kialakítása során, emellett azonban a területkialakítás eljárását oly módon kívánja újraszabályozni,
hogy a vadászati hatóságnak aktív szerepvállalást ír elő.
Az ágazati szereplők és az érdekképviseleti szervek véleményét is figyelembe véve szükséges a
vadászati jog hasznosítási módjának tisztázása, tekintettel arra, hogy bebizonyosodott, hogy a
formátlan jogközösségként működő földtulajdonosi vadászati közösségek működése nem nyújt
megfelelő szakmai alapokat, és jogi értelemben sem jelent tiszta helyzetet. Erre tekintettel indokolt
a vadászati jog kötelező haszonbérletbe adásának bevezetése amellett, hogy a haszonbérlők körének
szervezeti formáit a törvényjavaslat továbbra is meghatározza. Emellett a tulajdonosi közös
képviselő jogai és kötelezettségei is tisztázásra kerülnek, valamint előírás, hogy a haszonbérlőnek
az adott vadászati évre vonatkozóan, a haszonbérleti díj 90 %-át - haszonbérleti díj előlegként -
előre kell fizetnie.
A hivatásos vadászok munkakörülményeinek javítása fennálló célja az ágazati szereplőknek. A
törvényjavaslatban sor kerül a hivatásos vadászok alkalmazási követelményeinek újbóli
meghatározására, valamint a munkahelyvédelmet biztosító, megkezdett 4000 hektáronkénti
kötelező alkalmazás előírására.
A vadgazdálkodás statisztikai bázisának és stratégiai tervezési lehetőségeinek fenntartása érdekében
továbbra is indokolt a háromszintű vadgazdálkodási tervezés megtartása oly módon, hogy a
vadászatra jogosultaknak minél szűkebb, kizárólag a vadgazdálkodást érintő tervezési feladatai
legyenek, ezzel csökkentve a jogosultak adminisztratív terheit.
A vadgazdálkodási ágazat meghatározó problémáját, a vadkárokhoz kapcsolódó kérdéskört a
módosítás új alapokra kívánja helyezni. Ennek legfontosabb eleme, hogy rögzítésre kerül az, hogy a
vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, így nem tekinthető
rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése. Ebből következően a
vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, melyet a gazdálkodó meghatározott
értékhatáron belül köteles elviselni. Ennek mértéke az okozott kár 10 százaléka.
39
Jelentős változást hoz a vadgazdálkodási törvényben a vadkárok megelőzése tekintetében, hogy
tételesen meghatározásra kerültek mind a vadászatra jogosult, mind pedig a földhasználó
kötelezettségei, melytől a vitás helyzetek számának csökkenése várható. A vadkárfelméréssel
kapcsolatos részletszabályok, valamint az egységes vadkárfelmérési eljárásrend rendeleti szintű
kidolgozása szükséges a jövőben.
A törvényjavaslat további fontosabb törekvése, hogy a vadgazdálkodás szakmai hátterét
megerősítse, és a vadászatra jogosultak munkájában a jelenleginél magasabb szakmai
követelményrendszert támasszon. Ehhez a tájegységi vadgazdálkodáson keresztül megadja a kellő
szakmai alapokat, ugyanakkor új szemléletben közelít meg számos szakmai elemet, úgymint a
hivatásos vadászok kérdését, a trófeagazdálkodás szakszerűségét, a szabadterületi vadállomány
védelmét, a tiltott módon és eszközzel történő vadászat kérdését, a vadászat rendjét, valamint az
ezekhez rendelhető szankciók rendszerét.
Ezen felül a javaslat kiemelt hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására, így a
vadászíjászat, ragadozó madárral történő vadászat, csapdázás, elöltöltő fegyveres vadászat, magyar
agárral történő agarászat tekintetében.
A vadászat gyakorlatával kapcsolatosan számos rugalmas szabály került beépítésre, valamint
eltörlésre kerül számos vadászatra jogosultat és vadászó személyt érintő adminisztratív teher.
Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat jogszerű tevékenységként kívánja szabályozni az elöltöltő
fegyverek használatával történő vadászat egyes formáit, így elengedhetetlen a lőfegyverekről és
lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása, valamint a szolgálati igazolvány és a
szolgálati jelvény visszavonhatósága érdekében az az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek
tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító
módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása is.
Össztársadalmi igény a biológiai sokféleség megőrzése, a Magyarországon vadászható állatfajok
állományainak fenntartható megőrzése a szakszerű vadgazdálkodás segítségével, biztosítva a
természetvédelemmel, az erdő- és mezőgazdálkodással kapcsolatos összhang megteremtését. Az új
szabályozás egyrészt figyelembe veszi a társadalmi és szakmai szervezetek részéről
megfogalmazott igényeket, másrészt a hagyományos vadgazdálkodás értékeire építve a fenti
összhang megteremtésével segíti a stabil és tartamos vadgazdálkodási környezet kialakítását.
40
Részétes indokolás
Az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat technikai jellegű módosításként pontosítja a vadgazdálkodási törvény hatályát,
továbbá a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek és jogok érintett
ágazatokkal összhangban való alkalmazását határozza meg.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat új kifejezésként bevezeti a tulajdonosi közösség fogalmát a korábbi,
jogalkalmazási értelmezési problémákat felvető földtulajdonosok vadászati közössége fogalom
helyett.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat a vadászterület határainak megállapításának pontosítását végzi el, figyelemmel a
létrehozandó tájegységek határaira is.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat egyrészről egyértelműsíti a vad sebzésével kapcsolatos szabályokat, másrészről a
zárttéri vadtartás tekintetében meghatározza, hogy a vadászatra jogosulttal kötött eltérő
megállapodás hiányában az üzemeltető tulajdonában van a zárttéren jogszerűen tartott vad, szemben
a szabad területen élő vad állami tulajdonjogával.
A 6-7. §-hoz
A törvényjavaslat - figyelemmel a 2017. február végén lejáró üzemtervi ciklusra - megteremti a
szükséges jogi környezetet a földtulajdonosok és a tulajdonosi közösségek számára, hogy
kialakítsák az új vadászterületeket, meghozhassák a tulajdonosi közösség jogkörébe utalt
döntéseket, valamint képviseletükre alkalmas közös képviselőt válasszanak, továbbá meghatározza
a tulajdonosi közösség működésének szabályait. A vadászterületek kialakításában tapasztalható
korábbi anomáliákra, a nagyszámú, elhúzódó peres ügyekre, valamint a vadállomány tartamos
hasznosítására tekintettel a törvényjavaslat a területkialakítás során a vadászati hatóságnak aktív
szerepvállalást ír elő, meghagyva a földtulajdonosok döntési szabadságát.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy a 2017. március 1-jén kezdődő új üzemtervi
ciklusban társult vadászati jog esetén a vadászati jog kizárólag haszonbérbe adás útján
hasznosítható.
A 9. §-hoz
41
A törvényjavaslat meghatározza a társult vadászati jog esetén a döntéshozatal feltételrendszerét, és
a jogorvoslat módját.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelműen tiltja a vadászati jog alhaszonbérletbe adását, továbbá a
földtulajdonosi érdekek védelmében új rendelkezésként előírja, hogy a vadászatra jogosult
haszonbérleti díj előleget fizessen a vadászati év kezdetét megelőzően.
A 11-12. §-hoz
A törvényjavaslat iránymutatást ad a haszonbérleti díj mértékének meghatározásához, gátat kíván
vetni a vadászterületen történő indokolatlan kerítésépítéseknek, meghatározza a következő
vadgazdálkodási üzemtervi ciklus időtartamát, továbbá megteremti annak a lehetőségét, hogy a
vadászati hatóság a vadászatra jogosult vadgazdálkodási tevékenységét hatékonyan ellenőrizhesse.
A 13-14. §-hoz
A törvényjavaslat a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására vonatkozóan
tartalmaz rendelkezéseket.
A 15. §-hoz
A törvényjavaslat a vadászterület különleges rendeltetésének közérdekből történő megállapításával
kapcsolatos rendelkezéseket pontosítja.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat a vadászati jog kényszerhasznosítása esetén vezet be egyértelműsítő szabályokat.
A 17-18. §-hoz
A törvényjavaslat a zárttéri vadtartással kapcsolatos általános és részletszabályokat egy új
fejezetben, egységes logikai szerkezetben helyezi el a törvényben. Egyértelműbb és részletesebb
előírásokat tartalmaz a létesítésre és a fenntartás módjára, ezzel párhuzamosan hatékonyabb
ellenőrzést tesz lehetővé a vadászati hatóság részére.
A 19. §-hoz
A törvényjavaslat a vadgazdálkodási, vadászati létesítmények - ideértve a tartós telepítésű
kerítéseket is - vadászterületen történő kialakítására, engedélyezésére ad részletszabályokat.
A 20-21. §-hoz
42
A törvényjavaslat a tiltott vadászati eszközöket és módokat sorolja fel, illetve részletesen előírja,
hogy melyek azok a kivételes esetek, amikor bizonyos - egyébként tiltott - vadászati eszköz vagy
mód alkalmazására indokolt érdekből mégis sor kerülhet.
A 22-27. §-hoz
A törvényjavaslat a tájegységek bevezetésére figyelemmel újraszabályozza a vadgazdálkodási
tervezés háromszintű rendszerét, egyszerűsítve és pontosítva azt. Meghatározza továbbá a
vadgazdálkodással kapcsolatos nyilvános adatok körét is.
A 28. §-hoz
A törvényjavaslat a hivatásos vadászokra vonatkozó előírások részbeni újraszabályozásával kívánja
a hivatásos vadász szaktudásának érvényre kerülését, erkölcsi és anyagi megbecsülését elősegíteni.
Ebben kiemelkedő szerepet játszik annak egyértelműsítése, hogy a javaslat meghatározza a
hivatásos vadász munkavégzésének módját és feltételrendszerét, jogait és kötelezettségeit.
A 29. §-hoz
A törvényjavaslat e szakasza a vadászat általános rendjén belül tartalmaz egy pontosító
rendelkezést, csökkentve és egyszerűsítve a vadászatra jogosult adminisztrációs terheit a
tudományos kutatási tevékenységek folytatása esetén.
A 30-36. §-hoz
A törvényjavaslat a vadászati tevékenység gyakorlása során betartandó adminisztratív szabályok
körét rendezi. Részletesen meghatározza, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel lehet
Magyarországon jogszerűen vadászni.
A 37. §-hoz
A törvényjavaslat a vonatkozó nemzetközi jogi normák figyelembevételével tételesen
meghatározza, hogy a vadászat gyakorlása során mely eszközök és eljárások alkalmazása minősül a
vadászat rendje megsértésének.
A 38-40. §-hoz
A törvényjavaslat az elejtett vad trófeájával kapcsolatos adminisztratív szabályokat egyértelműsíti.
A vadgazdálkodás szakmai szempontjainak erősítése érdekében az ismétlődő szakszerűtlen
elejtések esetén lehetőséget teremt a vadászatra jogosulttal szembeni szankciók alkalmazására. A
törvényjavaslat egyértelműen elkülöníteni rendeli a zárttéren tartott és hasznosított trófeás vad
trófeabírálati adatait. Létrehozza az Országos Trófeabírálati Testületet, amely országos hatáskörrel,
másodfokú fórumot biztosít a trófeabírálattal kapcsolatos vitás kérdések rendezésére, illetve dönt a
trófea nemzeti értékké nyilvánításáról, gondoskodik a hazai trófea-ranglista - zárttéri vadtartó
létesítményben elejtett trófeától elkülönített - vezetéséről, illetve engedélyezi a nemzeti értékké
nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.
43
A 41-43. §-hoz
A törvényjavaslat a vadkár fogalmát az eddigiektől némileg eltérően határozza meg, tekintettel arra,
hogy kimondja, hogy a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, ezért
nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése. Ebből
következően táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, melyet a gazdálkodó meghatározott
értékhatáron belül köteles viselni. Ennek mértéke az okozott kár 10 százaléka.
A törvényjavaslat ez eddiginél sokkal részletesebben határozza meg a vadkár megelőzésében
érdekelt felek kötelezettségeit, tisztázza a felelősségi, az együttműködési viszonyokat és
felróhatóság esetén a mulasztó felet teszi felelőssé a bekövetkezett károkért, egyben pontosítja a
vadkárfelmérési szabályokat is.
A 44-46. §-hoz
A törvényjavaslat logikailag egy fejezeten belül rendezve tartalmazza a vadgazdálkodással,
vadászattal kapcsolatos előírások megsértőivel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket. A
kiszabható bírságok összege a korábbiakhoz képest emelkedett - a jogalkotó szándéka szerint
növelve a visszatartó erőt is - tekintettel arra, hogy ezen összegek az elmúlt 10 évben nem
változtak.
A 47-48. §-hoz
A törvényjavaslat új elemként bevezeti a tájegységi fővadász intézményét, a szakminisztérium
szervezetébe integrálva, valamit részletesen meghatározza az általa ellátandó feladatköröket.
A 49. §-hoz
A törvényjavaslat a felhatalmazó rendelkezések körének szükséges kiegészítéseit tartalmazza.
Az 50. §-hoz
A törvényjavaslat beépíti a vadgazdálkodási törvénybe az Európai Unió jogának való megfeleléssel
kapcsolatos rendelkezéseket.
Az 51-53. §-hoz
A törvényjavaslat az átmeneti, a szövegcserés és a hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmazza.
Az 54. §-hoz
A törvényjavaslat a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban:
Ftv.) módosítását is tartalmazza annak érdekében, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 2016. július 1-jével hatályba lépő módosításával
összhangban legyen. Azért, hogy az elöltöltő fegyverek vadászati célú használatát korlátozó
akadályok a fegyverjogi szabályozás oldaláról is elháruljanak, az Ftv. előírásai értelmében hatósági
engedély alapján végezhető tevékenységek körében az elöltöltő fegyverek vadászati célú
használatát is meg kell jeleníteni.
44
Az 55. §-hoz
Az Ftv. 3/A. § (1) bekezdésének jelenlegi szövege a fegyvertartás, illetve a házilagos lőszerszerelés
és -újratöltés mellett nem utal az elméleti és jártassági követelményeknek a fegyverhasználat
engedélyezése érdekében történő előírásának lehetőségére, jóllehet az elméleti felkészültség, illetve
a biztonságos fegyverhasználatban való jártasság igazolását is magában foglaló általános
követelményrendszert az elöltöltő fegyverek vadászati célú használatára jogosító engedélyt
kérelmezőkre is indokolt kiterjeszteni.
A törvényszöveg ezirányú módosítása nem változtat a hatósági engedélyezés általános feltételeként
meghatározott követelmények mibenlétén, a tevékenységvégzés tehát - eltérő törvényi rendelkezés
hiányában - változatlanul kizárólag a megkövetelt jártasságukról a jogszabályban előírt módon
számot adott, tizennyolcadik életévüket betöltött, cselekvőképes személyek számára lesz, illetve
marad engedélyezhető.
Az 56. §-hoz
A vadászati tárgyú jogszabályok irányadó előírásaira figyelemmel a rendőrhatóságnak a vadászati
hatóság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára
jogosító engedély rendőrség általi visszavonásának esetére is indokolt kiterjeszteni.
Az Ftv. 6. § (2) bekezdését érintő módosítás mindemellett a törvényben jelenleg tévesen szereplő
hivatkozást is megfelelően korrigálja.
Az 57-58. §-hoz
A lőfegyver-kereskedők ellenőrzési, regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségeként előírt
feladatokat a törvényben foglalt fogalom-meghatározás szerint lőszeralkatrésznek (lőszerelemnek)
minősülő feketelőpor forgalmazására is indokolt kiterjeszteni annak érdekében, hogy lehetővé
váljon a forgalomban lévő robbanásveszélyes lőporkészletek mennyiségének folyamatos hatósági
nyomonkövetése.
A folyamatos nyomonkövethetőség biztosítása érdekében a törvény akként rendelkezik, hogy a
lőfegyver-kereskedő által a forgalmazott lőszerelem mennyiségére vonatkozóan regisztrált
adattartalom a nyilvántartásba vételét követően nem selejtezhető.
Az 59. §-hoz
A törvényjavaslatban szereplő Ftv. módosítás az ezirányú adatigénylésre jelenleg is felhatalmazott
hatóságok mellett a rendőrség terrorizmust elhárító szervét - a Terrorelhárítási Központot (TEK) -
is feljogosítja a lőfegyver-kereskedő által a forgalmazott lőszerelem mennyiségére vonatkozóan
regisztrált adattartalom szolgáltatásának igénylésére.
A 60. §-hoz
A módosuló felhatalmazó rendelkezések - a jogalkotásra kötelezett címzetti kört, illetve a korábban
hatályban volt szabályozás alapján fennálló jogalkotási feladat- és hatásköröket érintetlenül hagyva
-	a rendeleti úton történő szabályozás lehetőségét az elöltöltő fegyverek vadászati célú
használatának lehetővé tétele nyomán újonnan jelentkező szabályozási területekre is kiterjesztik.
45
A 61. §-hoz
A szabályozás egységét, valamint az Ftv. szövegének koherenciáját fenntartani hivatott jogtechnikai
jellegű szövegpontosításokat megállapító szövegcserés módosító rendelkezések.
A 62. §-hoz
Az elöltöltő fegyverek vadászati célú használatának hatósági engedélyezését lehetővé tevő
fegyverjogi szabályozás - a vadászati tárgyú jogszabályok hasonló jogpolitikai célt szolgáló
módosításához igazodva - 2016. július 1-jén lép hatályba.
A 63. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.
A 64. §-hoz
A törvényjavaslat felsorolja az Európai Unió jogának való megfeleléssel kapcsolatos
rendelkezéseket.
46