﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6979. számú
törvényjavaslat
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. október
2015. évi ... törvény
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról
1.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 6. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(4) A (6) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor
is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a
nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas
elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(5)	A nyilatkozattevő személyének (4) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a
nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy
minősített elektronikus aláírása.
(6)	A szolgálati viszony létesítésével, a szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony
megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben
hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség
megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója
részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(7)	A (6) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör
gyakorlója által írásban kijelölt, vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított
személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak
tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges
utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal
megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.”
(2)	A Hszt. 6. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
(8)	Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot a (6) bekezdés
szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú
kiadmány, mely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását
tartalmazó elektronikus iratról - a (7) bekezdés rendelkezései alapján - készült és egyidejűleg
tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.
(9)	Az írásbeli jognyilatkozatokat - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével - a
(6)	bekezdés szerinti elektronikus dokumentumban kell kiadni vagy a (7) és (8) bekezdés szerint
kell kiadmányozni.”
(3)	A Hszt. 6. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli
jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre
jogosult személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik.
1
A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy
megtagadta, vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2)	Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az
átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(3)	Ha a rendvédelmi szerv a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele
útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum
átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a rendvédelmi szerv másik írásbeli formában
közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés
napja.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint
tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot
kézbesítettnek kell tekinteni,
a)	ha a címzett vagy meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta: az átvétel
megtagadásának napján,
b)	ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy
elköltözése miatt meghiúsult: a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy
c)	egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint a második kézbesítési kísérlet
sikertelensége esetén hátrahagyott értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon.
(5)	Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági
eljárásnak van helye, a (4) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az
eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől
számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő
határidőn belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére
egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak
kell tekinteni.”
2. §
A Hszt. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az elévülés határidejébe nem számít bele a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény
vonatkozásában benyújtott szolgálati panasz benyújtásától a szolgálati panasz elbírálásáig terjedő
időtartam, kivéve, ha a 268. § (3) bekezdése alapján a szolgálati panasz elutasítására kerül sor.”
3.	§
A Hszt. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét,
rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv
megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
hivatásos állománya esetében a szolgálati igazolvány a hivatásos állomány tagjának
társadalombiztosítási azonosító jelét nem tartalmazza. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb
adattartalmáról is rendelkezhet.”
4.	§
A Hszt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(2) A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa
betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási
kategóriájába kell besorolni.”
5.	§
A Hszt. 37. alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:
„64/A. § A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal
kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a 108. § és a 109. § (2)-(6) bekezdése, a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló
2010. évi CXXII. törvény 33/B. §-a és 33/C. §-a, az ellátott munkakörrel kapcsolatos
összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
6.	§
A Hszt. 65. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának
tagját az 51. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervhez - beleegyezésével - az
állományilletékes parancsnok vezényli, határozatlan időre. A (2) bekezdéstől eltérően a
vezénylés csak szolgálati beosztás betöltésére történhet.”
7.	§
A Hszt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagja a vezénylés ideje alatt a vezénylés idejére megállapított
szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viseli. Ha az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv hivatásos állományának a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szervhez vagy a terrorizmust elhárító szervhez szolgálati beosztásba történő
vezénylése esetén a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített
rendfokozat alacsonyabb a viselt rendfokozatnál, a hivatásos állomány tagja a korábbi
rendfokozatát viseli a vezénylés ideje alatt is, mindaddig, amíg a vezénylés idejére megállapított
szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb.”
8.	§
A Hszt. 69. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából
tartós külszolgálatra külföldre vezényelt tagját illetménye - a rá vonatkozó illetményrendszer
szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján - a
tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat
ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.
(9)	A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi rendes
szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.”
3
9. §
A Hszt. 44. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § A szolgálati viszony szünetelése - a 171. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti lakhatási
támogatások kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.”
10. §
A Hszt. 78. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja)
„e) ruházati utánpótlási ellátmányra és kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmányra, továbbá a
176. § (1) bekezdésében meghatározott választható juttatásra csak az a) pont alapján szolgálatba
hívása időtartamára - időarányosan - jogosult.”
11.	§
(1)	A Hszt. 88. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam
alatt:)
„g) a szolgálati viszony szünetelésének időtartama.”
(2)	A Hszt. 88. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára,
ha]
„a) a 86. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján alkalmatlanná vált,”
12. §
A Hszt. 118. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját magasabb besorolású vezetői
beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni. Ha besorolása a korábbi
vezetői beosztáshoz képest alacsonyabb rendfokozatot vagy beosztási illetményt eredményezne,
a hivatásos állomány tagját a második vezetői fizetési fokozatba kell besorolni és részére a
korábbi rendfokozatának megfelelő rendfokozatot megállapítani, abban az esetben is, ha a 9.
mellékletben az adott vezetői fizetési fokozathoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb.
A magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezéskor a vezetői beosztást betöltő vezetői
fizetési várakozási ideje újraindul. Ha korábban már betöltött az új vezetői beosztással azonos
vagy magasabb besorolású vezetői beosztást, az ott eltöltött fizetési várakozási időt figyelembe
kell venni.”
4
13. §
A Hszt. 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állomány 46. § (2) bekezdése szerint besorolt nem pályakezdő tagjának a
fizetési fokozatát a fizetési várakozási időben eltöltött szolgálati idő figyelembevételével kell
megállapítani. Ha az így megállapított fizetési fokozatához az adott besorolási kategóriában
nincs szorzószám rendelve, az illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített
legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani. A fizetési fokozatban való előmenetelre,
valamint a szolgálati beosztás módosításakor a megállapított fizetési fokozat irányadó.”
14.	§
A Hszt. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés második mondata szerint besorolt hivatásos állomány tagjának rendfokozatát
a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített legalacsonyabb rendfokozatnál
eggyel alacsonyabb rendfokozatban kell megállapítani. A rendszeresített rendfokozatba akkor
léptethető elő - figyelemmel a 121. §-ban foglalt rendelkezésekre is -, amikor a beosztása
szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített fizetési fokozathoz szükséges szolgálati időt
eléri. ”
15.	§
A Hszt. 121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Középvezetői és beosztott vezetői szolgálati beosztás esetében a besorolási kategóriához
tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a vezetői fizetési
várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott, az előresorolást megelőző továbbképzési
kötelezettségét teljesítette és a vezetői szolgálati beosztásban eltöltött időben
teljesítményértékelései átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.”
16.	§
(1)	A Hszt. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat maximális időtartamát úgy kell
meghatározni, hogy a heti szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat együttesen nem haladhatja meg
a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott heti időtartamot, a 134. § (2)
bekezdése szerinti időkeret alkalmazása esetén négyhavi átlagban nem haladhatja meg az
irányelvben meghatározott heti időtartamot.”
(2)	A Hszt. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A készenlét időtartama havonként - többhavi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása
esetén havonkénti átlagban - a kettőszázhatvan órát nem haladhatja meg.”
5
17. §
A Hszt. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) A hivatásos állomány tagja évente alap- és pótszabadságra jogosult, továbbá az e
törvényben meghatározott feltételekkel egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságot
vehet igénybe.
(2) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.”
18. §
A Hszt. 158. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 51. § (2)-(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány rendvédelmi szerven kívül
szolgálatot teljesítő tagja - az előző évi egyéni teljesítményértékelés eredményétől függően - a
foglalkoztató szerv személyi juttatás előirányzata terhére részesíthető teljesítményjuttatásban.”
19.	§
A Hszt. 216. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fenyítés jogerős)
„a) a panaszjogról való lemondás benyújtásának napjával, ha a panaszjogról a hivatásos
állomány tagja írásban lemondott, vagy a panasz benyújtására nyitva álló határidő leteltének
napját követő nappal, ha az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a nyitva álló határidőn belül nem
nyújtottak be panaszt,”
20.	§
(1)	A Hszt. 290. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében alkalmazni kell a 109. § (1) bekezdésében
foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. Ha a rendvédelmi szerv munkavállalója az
összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg,
munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.”
(2)	A Hszt. 290. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára az Mt. 22. § (8)
bekezdésének második mondata, valamint 23. § (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.
Esetükben e törvény 6. § (4)-(9) bekezdését kell alkalmazni.”
(3)	A Hszt. XXXVIII. Fejezete a következő 290/A. §-sal egészül ki:
„290/A. § A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyára
az Mt. 22. § (8) bekezdésének második mondata, valamint 23. § (1) bekezdés b) pontja nem
alkalmazható. Esetükben e törvény 6. § (4)-(9) bekezdését kell alkalmazni.”
6
21. §
(1)	A Hszt. 297. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a hivatásos állomány tagjával szemben)
„ c) figyelmeztetést vagy megrovást alkalmaz, vagy”
(2)	A Hszt. 297. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a hivatásos állomány tagjával szemben)
„d) megszünteti az etikai eljárást.”
22.	§
A Hszt. 336. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja kihelyezett
állományban van, ha
a)	nemzetbiztonsági feladatait külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve - azt
felhasználva - leplezetten látja el,
b)	nemzetbiztonsági feladatait külső foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése nélkül,
huzamosabb időn át leplezetten látja el.
(3)	A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja a 77. §-ban felsorolt
eseteken kívül akkor is rendelkezési állományban van, ha a külső szervvel létesített leplezett
foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követően nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg
nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. A rendelkezési állomány
időtartama legfeljebb egy év, amelyet az országos parancsnok indokolt esetben további egy évvel
meghosszabbíthat.”
23.	§
A Hszt. 336. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti kihelyezett állományban, valamint a (3) bekezdés szerinti
rendelkezési állományban lévők szolgálati viszonya folyamatos. Ha az állomány ezen tagjának a
külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyából származó illetménye, díjazása nem éri el az e
törvény szerint őt megillető illetményt, a különbözetet és az egyéb bér jellegű járandóságokat
részére a polgári nemzetbiztonsági szolgálat fizeti meg. Az állomány ezen tagja a polgári
nemzetbiztonsági szolgálat terhére illetményben és egyéb bér jellegű kifizetésekben a miniszter
által meghatározott rendben és feltételekkel részesülhet.
(5)	A kihelyezés feltételeit, eljárásrendjét, a kihelyezés megszüntetésének, valamint a (3)
bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezés szabályait, továbbá a kihelyezés vagy a (3)
bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt a hivatásos állomány tagja részére e törvény
alapján illetmény vagy más juttatás kifizetésére, valamint a szabadság kiadására vonatkozó
részletszabályokat a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza.
(6)	A hivatásos állomány kihelyezett állományban lévő tagjának a kihelyezés időtartama alatt a
hivatásos szolgálati viszonyára tekintettel kifizetett jövedelméből - a személyi jövedelemadóról
7
szóló törvény szerinti összevont adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával
számított személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint a biztosított által
fizetendő járulékok mértékeivel megegyező összegű - adót kell levonni és befizetni az
adóhatóságnak.
(7)	A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának e jogviszonyával összefüggő,
leplezett módon történő külföldi feladat-végrehajtásra irányuló külföldi szolgálati kiküldetése
alapján kifizetett jövedelméből - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont
adóalapra meghatározott általános adómérték alkalmazásával számított személyi jövedelemadó
és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló törvény szerint a biztosított által fizetendő járulékok mértékeivel megegyező
összegű - adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak.
(8)	A (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetett jövedelem járulékalapot képező
jövedelemnek minősül, amely után a hivatásos állomány tagja által fizetendő egyéni járulékokat
a levont adó tartalmazza. A hivatásos állomány tagjának ezt a jövedelmet nem kell az összevont
adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek nem kell erről a jövedelemről a
hivatásos állomány tagja részére igazolást kiadnia. A kifizetőnek ezen adót, valamint a
munkáltatót terhelő közterheket az adóhatóság felé nem kell személyre szólóan bevallania. A
nemzetbiztonsági érdek és a személyi biztonsági feltételek érvényesítése érdekében a
nemzetbiztonsági szolgálatok a hatóságok részére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.
évi CXXXV. törvény 28. § (5) bekezdése szerinti külön megállapodás alapján teljesítik a
nyugdíjjárulék fizetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeiket.”
24.	§
A Hszt. 342. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra és a
336. § (3) bekezdése szerinti, kihelyezett állományból rendelkezési állományba helyezettekre
vonatkozó különös szabályokat közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.”
25.	§
A Hszt. 350. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában az
állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből dönthet úgy, hogy egyes szolgálati beosztások
esetében a teljesített túlszolgálat a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak díjazással vagy
csak szabadidőben ellentételezhető.”
26.	§
A Hszt. 352. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A 351. § alkalmazásában:)
„e) 2016-os illetménykülönbözet: a korábbi rendszeres díjazás és a 2016-os rendszeres díjazás
közötti emelkedés százalékos mértékben kifejezve,
8
f)	2016-os rendszeres díjazás: a c) pont 1-4. alpontjában felsorolt illetményelemeknek a
hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a XIII. Fejezet szerint, 2016. január 1. napján
számított együttes összege.”
27.	§
A Hszt. a következő 353/A. §-sal egészül ki:
„353/A. § (1) 2016. január 1-je és december 31-e között a hivatásos állomány tagjának
illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az illetményt -
az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban -, amelyre a
hivatásos állomány tagja 2016. január 1-től jogosult. A hivatásos állomány tagja részére -
amennyiben szolgálati beosztása nem változik - 2016. január 1-je és 2016. december 31-e között
a 2016. január 1. napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani.
(3)	2016. január 1-jén a hivatásos állomány tagja részére a (4)-(6) bekezdésben meghatározott
szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a
korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 35 %-ot.
(4)	A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2016-os rendszeres díjazása nem éri el a
részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, az továbbra is a 351. § (3)
bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a 2016-
os rendszeres díjazás összege közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.
(5)	A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2016-os rendszeres díjazásának összege
eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a
2016-os illetménykülönbözet nem haladja meg a 35 %-ot, a 2016-os rendszeres díjazás szerinti
illetményt kell folyósítani.
(6)	A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek az esetében a 2016-os illetménykülönbözet
meghaladja a 35 %-ot, a 154. § (2) bekezdés szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű
alapilletményt kell folyósítani, ami a korábbi rendszeres díjazáshoz 35%-os mértékű emelkedést
eredményez.
(7)	Az e törvény szerinti, alapilletményen kívüli más illetményelemekre a hivatásos állomány
tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.
(8)	A (4) bekezdés szerinti korrekciós díjat a hivatásos állomány azon tagjának lehet csak
megállapítani, aki a 353. § (6) bekezdése alapján 2015. július 1. és 2015. december 31. között
kompenzációs díjra volt jogosult, és a korrekciós díj mértéke nem haladhatja meg a korábbi
kompenzációs díj mértékét.”
28.	§
A Hszt. 355. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„355. § (1) A szolgálati viszony 2015. december 31-ét követő, az 52. § (2) bekezdés a), b), e)-g)
vagy j) pontja szerinti módosítása esetén, valamint a 2015. december 31-ét követően létesített
szolgálati viszony esetén a hivatásos állomány tagjának illetményét a (2) bekezdésben
meghatározott korlátozással a XIII. Fejezet rendelkezései alapján kell meghatározni.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt személy alapilletménye legfeljebb 35 %-kal lehet magasabb,
mint az illetmény megállapításakor az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása, az általa
viselt rendfokozat és a részére megállapított szolgálati idő alapján 2015. június 30-án a 352. § b)
pontjába tartozó illetményelemek alapján megállapított összeg.
9
(3)	A 158. § szerinti teljesítményjuttatás első alkalommal a 2015. évre vonatkozóan elvégzett
teljesítményértékelés alapján 2016. évben fizethető.”
29.	§
A Hszt. 358. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„358. § (1) Abban az esetben, ha a hivatásos állomány 2015. július 1. napján szolgálati
viszonyban álló tagja által betöltött szolgálati beosztás besorolási kategóriájához a hivatásos
állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre,
akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített
legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani azzal, hogy megállapított fizetési fokozata ezzel
nem változik. A fizetési fokozatban előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosítása
esetén a megállapított fizetési fokozat irányadó.
(2)	A 2015. július 1. - 2015. december 31. között a hivatásos állomány (1) bekezdés alapján
besorolt tagjának illetményét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának
szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésével
bevezetésre kerülő új, besorolási kategóriához rendszeresített első fizetési fokozatok nem érintik,
illetményét - amennyiben szolgálati beosztása nem változik - továbbra is a 2015. július 1. -
2015. december 31. között hatályos szabályok szerint az adott besorolási kategóriához
rendszeresített első fizetési fokozat alapján kell megállapítani.
(3)	A 2016. január 1-jét megelőzően a 119. § (2) bekezdés alapján besoroltak esetében a Módtv. -
nyel megállapított 119. § (3) bekezdést nem kell alkalmazni.
(4)	Ha a Módtv.-nek az 5-8. mellékletet érintő módosítása a besorolási kategória valamely
fizetési fokozatához magasabb rendfokozatot rendszeresített, az azon besorolási kategória
érintett fizetési fokozatába besoroltak esetében 2016. január 1-jén a hivatásos állomány tagját a
rendfokozati vizsga teljesítése nélkül a Módtv.-ben megállapított rendfokozatba ki kell nevezni
vagy elő kell léptetni.”
30.	§
(1)	A Hszt. a következő 362/A. §-sal egészül ki:
„362/A. § A Módtv. 3. §-ában szereplő, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állománya részére kiállított szolgálati igazolványok adattartalmára vonatkozó módosításra
tekintettel a szolgálati igazolványok cseréjét 2016. december 31-ig kell elvégezni, a 2016. január
1-jét megelőzően kiadott, a társadalombiztosítási azonosító jelet is tartalmazó szolgálati
igazolvány 2016. december 31-ig tovább használható.”
(2)	A Hszt. a következő 362/B. §-sal egészül ki:
„362/B. § A Módtv.-nyel megállapított 6. § (9) bekezdésében szereplő rendelkezés azon
rendvédelmi szerveknél - az Országgyűlési Őrség kivételével -, amelyek rendelkeznek az
elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges feltételekkel, 2016. január 1-jétől
kötelezően alkalmazandó. Azon rendvédelmi szerveknél - az Országgyűlési Őrség kivételével -,
amelyek nem rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges feltételekkel,
a feltételek megteremtéséről legkésőbb 2016. június 30-ig kell gondoskodni és a 6. § (9)
bekezdésében foglalt szabályozást 2016. július 1-jétől alkalmazni kell.”
10
31. §
A Hszt.
a)	5. melléklete helyébe az 1. melléklet lép,
b)	6. melléklete helyébe a 2. melléklet lép,
c)	7. melléklete helyébe a 3. melléklet lép,
d)	8. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
32.	§
A Hszt. 9. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
33.	§
A Hszt.
a)	1. § (6) bekezdésében a „14. §-t” szövegrész helyébe a „14. §-t, a 290/A. §-t”,
b)	2. § 20. pontjában a „létesít” szövegrész helyébe a „létesít, véglegesítéséig”,
c)	60. § (3) bekezdésében a „rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű”
szövegrész helyébe a „hivatásos állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében
végzett”,
d)	67. § (1) bekezdésében a „62-64. §-ban” szövegrész helyébe a „62-64/A. §-ban”,
e)	68. § (1) bekezdésében a „bekezdését” szövegrész helyébe a „bekezdését, valamint a
64/A. §-t”,
f)	128. § (1) bekezdésében a „középiskolai végzettség szükséges.” szövegrész helyébe az
„érettségi végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi besorolási
osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén az érettségi
végzettségtől el lehet tekinteni.”,
g)	146. § (1) bekezdés b) pontjában a „terrorelhárító”szövegrész helyébe a „miniszter által
meghatározott, terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített”,
h)	152. § (8) bekezdésében a „helyezésére” szövegrész helyébe a „helyezésére vagy
halálára”,
i)	158. § (1) bekezdésében a „március” szövegrész helyébe az „április”,
j) 210. § (1) bekezdés g) pontjában a „fenn, vagy” szövegrész helyébe a „fenn.”,
k) 225. § (2) és (4) bekezdésében a „meghozatalától” szövegrész helyébe a
„kézhezvételétől”,
l) 297. § (6) bekezdésében az „a) vagy c) pontjában” szövegrész helyébe a „c) vagy d)
pontjában”,
m) 341. § (1) bekezdés 20. pont c) alpontjában a „módját” szövegrész helyébe a „módját,
továbbá a rekreációs célú pótszabadságra jogosultság szempontjából figyelembe vehető,
terrorelhárítási feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztások meghatározását”,
n) 352. § nyitó szövegrészében a „351.” szövegrész helyébe a „351-353/A”,
o)	359. § (1) bekezdésében „fizetési fokozatban” szövegrész helyébe a „fizetési fokozatban
és vezetői fizetési fokozatban”,
p) 359. § (2) és (3) bekezdésében „fizetési fokozathoz” szövegrész helyébe a „fizetési
fokozathoz és vezetői fizetési fokozathoz”
szöveg lép.
11
34. §
(1)	Hatályát veszti a Hszt. 210. § (1) bekezdés h) pontja.
(2)	Hatályát veszti a Hszt.
a)	46. § (3) bekezdésében a „ , valamint a szolgálati beosztásához szükséges” szövegrész,
b)	297. § (5) bekezdés b) pontjában a „ , vagy” szövegrész,
c)	326. §-ában az „a 152. §” szövegrész,
d)	341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjában az „az írásbeli nyilatkozat elektronikus
adathordozón történő rögzítésének, valamint elektronikus úton közlésének eseteit és
szabályait,” szövegrész,
e)	357. § (3) bekezdés a) pontjában az „a tényleges szolgálati ideje alapján” szövegrész.
35.	§
A Hszt. 285. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A
tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés befejezésekor „Tisztjelölt” vizsgát, ezt követően a
hivatásos állomány tagja számára előírt esküt tesz. A teljesített vizsga a képzési szaknak és
szakiránynak megfelelő részszakképesítéssel egyenértékű szakmai képzettségnek minősül.”
36.	§
A Hszt. 287. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„287. § (1) A tisztjelölt a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szerv tisztjelölti
állományában, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot.
Szolgálati helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi
Tagozata (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat). A tisztjelöltek szolgálati feladatait a
Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton
megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek
egyben az állományilletékes rendvédelmi szerv tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges
jogrendi helyzetekben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét az országos parancsnok
és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás
tartalmazza.
(2)	A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban „hallgató” megszólítást kell
alkalmazni, amelyet írásban a jövendő hivatásának megfelelő rendvédelmi szervnél alkalmazott
jelzővel kell kiegészíteni.
(3)	A tisztjelölt szolgálatteljesítése során - a 285. § (4) bekezdésében meghatározott képzettségi
szintet meghaladó - intézkedésre önállóan nem jogosult. Az alapképzést követően - az eskütétel
után - szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert,
felszerelést a rendvédelmi szerv számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a
jogszabályok előírásainak megfelelően használhat.
(4)	A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy
az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.
(5)	A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási,
rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására
12
vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában rajparancsnoki vagy
szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.”
2.	Más kapcsolódó törvények módosítása
37.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdése a következő f) ponttal
egészül ki:
(Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya)
f tisztjelöltekből”
(állhat.)
(2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdés e) pontjában a
„munkavállalókból” szövegrész helyébe a „munkavállalókból, valamint” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdés d)
pontjában a „valamint” szövegrész.
38.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 30.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági
szolgálatok főigazgatói kezdeményezik,
a)	a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami
tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek,
b)	a központi energiaellátó, külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás-
és tartalomszolgáltatók, hírközlési és postai szolgáltatók,
c)	a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó,
valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények, valamint
d)	a (3) bekezdésben szereplő szervezetek kivételével a nemzetbiztonsági védelem alá eső
szervek és létesítmények
a nemzetbiztonsági szolgálat - alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő - munkatársával
hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt vagy
munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) létesítenek.
(2)	Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok
foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését kezdeményezhetik az (1) bekezdés hatálya alá
nem tartozó szervezeteknél is.
(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetik foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának
Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(4)	Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén a foglalkoztatás
nemzetbiztonsági érdekének figyelembe vételével a szervezetek közötti együttműködés speciális
13
szabályait - a hatályos jogszabályok keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az
érintett szervezet közötti külön megállapodás rögzítheti.”
39.	§
Az Nbtv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggő
speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális
működési kiadásokat összevontan - az általános számviteli szabályoktól eltérően - egy
összegben kell szerepeltetni. Az ezzel összefüggő kötelezettségvállalások nyilvántartását és a
pénzügyi ellenjegyzések eljárási rendjének formai megvalósítását az államháztartásról szóló
törvény szabályaitól eltérően - a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében - a
kötelezettségvállalás szűkített, miniszteri utasításban meghatározott adattartalmával kell
végrehajtani.”
40.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény „Felhatalmazások” alcíme a következő 59. §-sal
egészül ki:
„59. § A 4. § r) pontja szerinti igazgatási szerv vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok
kihelyezett állományának tagját érintő társadalombiztosítási adatszolgáltatás rendjét és az azzal
összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a nemzetbiztonsági
szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.”
41.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.
évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok
kihelyezett állományának tagját érintő nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával összefüggő
adatszolgáltatás rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei
között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.”
42.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül
ki:
„(7 a) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos bevallások,
adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások
keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.”
14
43. §
(1)	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 9. §-a a következőf) ponttal egészül ki:
(A központi államigazgatási szerv vezetője felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület
katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért. Ennek keretében:)
,f a területi szerv vezetőjének javaslatára kinevezi és felmenti a helyi szervek vezetőit,
gyakorolja a velük kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket.”
(2)	A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdésében az „és közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „ ,
közalkalmazottak és tisztjelöltek” szöveg lép.
44.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 20. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha
annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a
nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas
elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.”
(2)	A Kttv. 20. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével
kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj
megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló
felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan
legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(6)	Az (5) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör
gyakorlója által írásban kijelölt, vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított
személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak
tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges
utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal
megegyezik. A közszolgálati tisztviselővel a papír alapú kiadmányt kell közölni.
(7)	Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot az (5)
bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír
alapú kiadmány, mely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását
tartalmazó elektronikus iratról - a (6) bekezdés rendelkezései alapján - készült és egyidejűleg
tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.
(8)	Az írásbeli jognyilatkozatokat az államigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati
tisztviselők esetében a (3) bekezdés szerinti elektronikus dokumentumban kell kiadni vagy az (5)
és (6) bekezdés szerint kell kiadmányozni.”
(3)	A Kttv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
15
„(2a) Ha a munkáltató a jognyilatkozatot az elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele
útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum
átvételét öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltató másik írásbeli formában közli vele a
jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.”
(4)	A Kttv. 226. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyban]
„g) az írásbeli jognyilatkozatok esetében a 20. § (8) bekezdése”
[nem alkalmazható(k).]
(5)	A Kttv. 258. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló
munkaviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 22. § (8) bekezdésének
második mondata, valamint 23. § (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható. Esetükben e törvény
20.	§ (3)-(8) bekezdését, valamint 21. § (2a) bekezdését kell alkalmazni.”
45.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V.
törvény 1. alcíme a következő 19/O. §-sal egészül ki:
„A Kttv.-nek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2015. évi .... törvénnyel megállapított 20. § (8) bekezdésében szereplő rendelkezése azon
államigazgatási szerveknél, amelyek rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához
szükséges feltételekkel, 2016. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó. Azon államigazgatási
szerveknél, amelyek nem rendelkeznek az elektronikus dokumentumok kiállításához szükséges
feltételekkel, a feltételek megteremtéséről legkésőbb 2016. június 30-ig kell gondoskodni és a
Kttv. 20. § (8) bekezdésében foglalt szabályozást 2016. július 1-jétől alkalmazni kell.”
3.	Záró rendelkezések
46.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 37. és a 43. § (2) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
47.	§
E törvény 38. és 39. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
16
1. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„5. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez
Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása az általános
rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél,
valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél
	A	B	C	D	E	F
1.	fizetési fokozat	besorolási kategóriák				
2.		A	B	C	D	E
3.		a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok				
4.	1.	4,7	5,2	X	X	X
5.		őrm.	őrm.	X	X	X
6.	2.	4,9	5,4	5,9	X	X
7.		őrm.	őrm.	tőrm.	X	X
8.	3.	5,1	5,6	6,1	7,1	X
9.		őrm.	őrm.	tőrm.	ftőrm.	X
10.	4.	5,3	5,8	6,3	7,3	7,7
11.		őrm.	tőrm.	tőrm.	ftőrm.	tzls.
12.	5.	5,5	6,0	6,5	7,5	7,9
13.		tőrm.	tőrm.	ftőrm.	zls.	tzls.
14.	6.	5,7	6,2	6,7	7,7	8,1
15.		tőrm.	tőrm.	ftőrm.	zls.	tzls.
16.	7.	5,9	6,4	6,9	7,9	8,3
17.		tőrm.	tőrm.	ftőrm.	tzls.	ftzls.
18.	8.	6,1	6,6	7,1	8,1	8,5
19.		tőrm.	ftőrm.	zls.	tzls.	ftzls.
20.	9.	6,3	6,8	7,3	8,3	8,7
21.		ftőrm.	ftőrm.	zls.	ftzls.	ftzls.
22.	10.	6,5	7,0	7,5	8,5	8,9
23.		ftőrm.	ftőrm.	zls.	ftzls.	ftzls.
A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:
a)	őrm. -	őrmester
b)	tőrm.	- törzsőrmester
c)	ftőrm	. - főtörzsőrmester
d)	zls. -	zászlós
e)	tzls. -	törzszászlós
f)	ftzls.	- főtörzszászlós”
17
2. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„6. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez
Tiszti beosztási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása az általános rendőrségi
feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a
hivatásos katasztrófavédelmi szervnél
	A	B	C	D	E	F
1.	fizetési fokozat	besorolási kategóriák				
2.		A	B	C	D	E
3.		a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok				
4.	1.	7,4	8,7	X	X	X
5.		hdgy.	hdgy.	X	X	X
6.	2.	7,7	9	9,8	X	X
7.		hdgy.	hdgy.	fhdgy.	X	X
8.	3.	8	9,3	10,1	10,5	X
9.		hdgy.	hdgy.	fhdgy.	szds.	X
10.	4.	8,3	9,6	10,4	10,8	11,2
11.		hdgy.	hdgy.	fhdgy.	szds.	őrgy.
12.	5.	8,6	9,9	10,7	11,1	11,5
13.		hdgy.	fhdgy.	szds.	szds.	őrgy.
14.	6.	8,9	10,2	11	11,4	11,8
15.		fhdgy.	fhdgy.	szds.	őrgy.	őrgy.
16.	7.	9,2	10,5	11,3	11,7	12,1
17.		fhdgy.	fhdgy.	szds.	őrgy.	alez.
18.	8.	9,5	10,8	11,6	12	12,4
19.		fhdgy.	szds.	őrgy.	alez.	alez.
20.	9.	9,8	11,1	11,9	12,3	12,7
21.		fhdgy.	szds.	őrgy.	alez.	alez.
22.	10.	10,1	11,4	12,2	12,6	13
23.		szds.	szds.	őrgy.	alez.	alez.
A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:
a)	hdgy. - hadnagy
b)	fhdgy. - főhadnagy
c)	szds. - százados
d)	őrgy. - őrnagy
e)	alez. - alezredes”
18
3. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„ 7. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez
Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az
Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál
	A	B	C	D	E
1.	fizetési fokozat	besorolási kategóriák			
2.		A	B	C	D
3.		a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok			
4.	1.	5,4	5,9	X	X
5.		őrm.	őrm.	X	X
6.	2.	5,6	6,1	7,1	X
7.		őrm.	tőrm.	tőrm.	X
8.	3.	5,8	6,2	7,3	7,7
9.		őrm.	tőrm.	tőrm.	tzls.
10.	4.	6	6,3	7,4	7,9
11.		őrm.	tőrm.	tőrm.	tzls.
12.	5.	6,2	6,5	7,5	8
13.		tőrm.	tőrm.	ftőrm.	tzls.
14.	6.	6,3	6,7	7,7	8,1
15.		tőrm.	ftőrm.	ftőrm.	tzls.
16.	7.	6,5	6,9	7,9	8,3
17.		tőrm.	ftőrm.	zls.	tzls.
18.	8.	6,7	7,1	8,1	8,5
19.		ftőrm.	ftőrm.	zls.	ftzls.
20.	9.	6,8	7,3	8,3	8,7
21.		ftőrm.	zls.	tzls.	ftzls.
22.	10.	7	7,5	8,5	8,9
23.		ftőrm.	zls.	tzls.	ftzls.
A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:
a)	őrm. -	őrmester
b)	tőrm.	- törzsőrmester
c)	ftőrm	. - főtörzsőrmester
d)	zls. -	zászlós
e)	tzls. -	törzszászlós
f)	ftzls.	- főtörzszászlós”
19
4. melléklet a 2015. évi
törvényhez
„8. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez
Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési
Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál
	A	B	C	D	E
1.	fizetési fokozat	besorolási kategóriák			
2.		A	B	C	D
3.		a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok és a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok			
4.	1.	9	9,9	X	X
5.		hdgy.	hdgy.	X	X
6.	2.	9,2	10,1	10,6	X
7.		hdgy.	hdgy.	fhdgy.	X
8.	3.	9,4	10,3	10,8	11,3
9.		hdgy.	hdgy.	fhdgy.	szds.
10.	4.	9,6	10,5	11	11,5
11.		hdgy.	hdgy.	fhdgy.	szds.
12.	5.	9,9	10,7	11,2	11,7
13.		fhdgy.	fhdgy.	fhdgy.	szds.
14.	6.	10,2	11	11,4	11,9
15.		fhdgy.	szds.	szds.	szds.
16.	7.	10,5	11,3	11,7	12,1
17.		fhdgy.	szds.	őrgy.	őrgy.
18.	8.	10,8	11,6	12	12,4
19.		szds.	szds.	őrgy.	alez.
20.	9.	11,1	11,9	12,3	12,7
21.		szds.	őrgy.	alez.	alez.
22.	10.	11,4	12,2	12,6	13
23.		szds.	őrgy.	alez.	alez.
A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:
a)	hdgy. - hadnagy
b)	fhdgy. - főhadnagy
c)	szds. - százados
d)	őrgy. - őrnagy
e)	alez. - alezredes”
20
_. melléklet a 2015. évi
törvényhez
1. A Hszt. 9. mellékletének „II. Középvezetői szolgálati beosztások” című táblázata helyébe a
következő táblázat lép:
,II. Középvezetői szolgálati beosztások
	A	B	C	D	E
1.	fizetési fokozat	besorolási kategóriák, valamint a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelet rendfokozatok és a beosztási illetményt meghatározó szorzószámok			
2.		főosztályvezető 2	főosztályvezető 1	szakirányító 2	szakirányító 1
3.	1.	15	16	18	19
_.		alezredes	alezredes	alezredes/ezredes	alezredes/ezredes
5.	2.	15,75	16,75	18,75	19,75
6.		alezredes/ezredes	alezredes/ezredes	alezredes/ezredes	alezredes/ezredes
7.	3.	16,5	17,5	19,5	20,5
8.		alezredes/ezredes	alezredes/ezredes	alezredes/ezredes	ezredes/tábornok
2.	A Hszt. 9. mellékletének „III. Beosztott vezetői szolgálati beosztások” című táblázata helyébe
a következő táblázat lép:
„III. Beosztott vezetői szolgálati beosztások
	A	B	C	D	E
1.	fizetési fokozat	besorolási kategóriák, valamint a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelet rendfokozatok és a			
		beosztási illetményt meghatározó szorzószámo			í
2.		osztályvezető 2	osztályvezető 1	főosztályvezető- helyettes 2	főosztályvezető- helyettes 1
3.	1.	12	13	14	15
4.		őrnagy	őrnagy	alezredes	alezredes
5.	2.	12,5	13,5	14,5	15,25
6.		alezredes	alezredes	alezredes	alezredes
7.	3.	13	14	15	15,5
8.		alezredes	alezredes	alezredes/ezredes	alezredes/ezredes
21
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Kormány az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. (XII. 30.) Korm.
határozattal a közszolgálati rendszerek átalakítása, a rendészeti, a honvédelmi és a közigazgatási
életpályák megteremtése érdekében elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló
koncepciót, amelynek részeként a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztattak
tekintetében az Országgyűlés elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.).
2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás
következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében. Hosszú évek várakozását
követően, az új törvény 2002 óta nem látott mértékű illetményemeléssel jelentős változást hozott
a mintegy 60000 fős hivatásos állomány anyagi megbecsülése terén, amely mellett egy új
elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került.
A bérfejlesztés több lépcsős, ennek első üteme valósult meg 2015. július 1-jével. Az új
előmeneteli rendszer szerinti besorolással és szükség szerint további, egyéni korrekciós
intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére állomány kategóriánként
differenciált mértékű 30, 25, illetve 15 %-os illetményemelés került biztosításra, amelyet az
elkövetkező négy évben további, átlagosan 5-5 %-os béremelés fog követni. A Hszt.
módosításának fő célja a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A javaslat a jognyilatkozatok megtételére vonatkozó szabályokat egészíti ki, rendezve ezzel a
jognyilatkozatok elektronikus formában történő megtételére vonatkozó legalapvetőbb
szabályokat. A javaslat alapján a Hszt. 6. §-ába belekerülnek azok a rendelkezések, amelyek
rögzítik, hogy mikor minősül az elektronikusan elkészített jognyilatkozat írásbelinek, illetve
melyek azok a jognyilatkozatok, amelyeket legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással
kell kiadmányozni - amelyek esetében a hivatásos állomány tagjával az arról kiállított és
záradékkal hitelesített papír alapú kiadmányt kell a hivatásos állomány tagjával közölni. A Hszt.
6/A. §-ába kerülnek a jognyilatkozatok közlésére vonatkozó szabályok, amelyek lényegében a
Hszt. jelenlegi 6. § (4)-(7) bekezdését tartalmazzák, kiegészítve az elektronikus dokumentumok
közlésével kapcsolatos rendelkezésekkel.
a 2. §-hoz
Egy munkáltatói intézkedéssel szemben indított munkaügyi pert a szolgálati panasznak meg kell
előznie, így indokolt, hogy a szolgálati panasz elbírálásának időtartama az elévülési időbe ne
számítson be. A javasolt rendelkezés az elévülés nyugvásaként szabályozza ezt az esetkört, azaz
az elévülés számítása esetén nem kell figyelembe venni a szolgálati panasz benyújtásától a
szolgálati panasz elbírálásáig terjedő időtartamot, de nem szakad meg az elévülés. Lényeges
szabály, hogy a korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú szolgálati panasz
benyújtása nem érinti az elévülést, vagyis az azonos tartalommal ismételten benyújtott szolgálati
panasz esetén az elévülés ideje nem nyugszik.
22
a 3. §-hoz
A javaslat módosítja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a szolgálati igazolvány
adattartalmára vonatkozó rendelkezést, amely eltérés a személyi állomány fokozott védelmét
szolgálja. E személyi kör esetében a szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány
tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá
az igazolvány azonosítószámát, a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító
jelét azonban nem.
a 4. §-hoz
A hivatásos állomány nem pályakezdő tagjának a szolgálati viszony létesítésekor történő
besorolására vonatkozóan tartalmaz pontosító rendelkezést, a Hszt. besorolásra vonatkozó egyes
további jogszabályhelyei összhangjának megteremtése érdekében, a javaslat más
rendelkezéseivel is összefüggésben.
az 5. §-hoz
A más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat rendezi.
Szükséges a speciális szabályokat megalkotni annak érdekében, hogy a vezényléssel a hivatásos
állományban lévő, de valamely más foglalkoztatási jogviszonyba sorolt munkakört ellátó
vezényeltek vonatkozásában egyértelműen megállapítható legyen, hogy esetükben mely
összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni. A Hszt. 65. § (3) bekezdésében szereplő
szabály alapján a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított
szervhez, a Hszt. 67. § (1) bekezdését érintő szövegcserés módosítás következtében az ügyészi
szervezethez, valamint és a Hszt. 68. § (1) bekezdését érintő szövegcserés módosítás
következtében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényeltek esetében is rendezi a javaslat az
összeférhetetlenség kérdését.
a 6. §-hoz
A büntetés-végrehajtási szervezetnek a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott
gazdasági társaságaihoz vezényelt állománya esetében a javaslat speciális szabályokat rögzít. A
vezénylés az állományilletékes parancsnok jogkörébe kerül, figyelemmel arra, hogy e
munkáltatói jog miniszteri jogkörben gyakorlása a fogvatartotti munkáltatáshoz szükséges
állomány utánpótlását nehézkessé teszi, illetve a vezénylés minden esetben szolgálati beosztásba
történhet.
a 7. §-hoz
A rendőri állomány belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vagy a
terrorizmust elhárító szervhez szolgálati beosztásba vezényelt tagjai esetében ad speciális
rendelkezést a rendfokozat vonatkozásában.
a 8. §-hoz
A külföldre vezényléssel összefüggésben az összekötő tiszt illetményére és szabadságára
vonatkozó, garanciális rendelkezések törvényi szinten történő rögzítésére irányuló módosítást
23
tartalmazza. Az összekötő tiszti szolgálattal kapcsolatosan indokolt, hogy az összekötő tiszt a
külföldi szolgálatot megelőző időtartamra járó időarányos szabadságát még a külszolgálatot
megelőzően igénybe vegye. Ez azonban a szabadság kiadásának egy speciális, eltérő szabálya,
ezért indokolt törvényi szinten rögzíteni. Úgy szintén garanciális szempontból indokolt a
törvényben rögzíteni, hogy az összekötő tisztet illetményként az ezen szolgálatot megelőzően
betöltött szolgálati beosztása szerinti illetmény illeti meg.
a 9. §-hoz
A szolgálati viszony szünetelése alatt a hivatásos állomány tagja nem gyakorolhatja a szolgálati
viszonyból eredő jogait. E főszabály alól képez kitételt a rendelkezés, mely szerint a szünetelés a
már megszerzett alábbi lakhatási támogatásokat nem érinti:
-	szolgálati lakás,
-	lakhatás biztosításához szükséges lakás, ház vagy ingatlan megszerzésének anyagi támogatása
kamatmentes kölcsönnel vagy vissza nem térítendő juttatással,
-	a lakásigény megoldásához nyújtott egyszeri pénzbeli támogatás,
-	az egyedülállók és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén szálló- vagy
garzonelhelyezés,
-	a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének állami
támogatása,
-	önkormányzati tulajdonban lévő, a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési jogával érintett lakás
biztosítása, a tulajdonos önkormányzat rendeletében meghatározott bérleti díj megfizetése
mellett.
A szolgálati viszony szünetelésére három esetben kerülhet sor: választáson jelöltként
nyilvántartásba vétel, állami vezetővé kinevezés, nemzetbiztonsági kockázat miatti beosztásból
történő felmentés. Ezen esetekben indokolt, hogy a hivatásos állomány tagja ne kerülhessen a
jogviszonyát meg nem szüntető, de azt érintő változás miatt a lakhatás tekintetében hátrányos
helyzetbe.
a 10. §-hoz
A Hszt. alapján a hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja nem
lát el szolgálati feladatot, szolgálatba hívására kizárólag veszélyhelyzet, megelőző védelmi
helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idején van lehetőség.
Az érintett személy tehát hacsak az Alaptörvény szerinti különleges jogrend bevezetésére nem
kerül sor, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését követően többé semmilyen módon
nem lát el szolgálati feladatot a rendvédelmi szerv részére. Ezen szolgálatban nem töltött
időtartamra indokolatlan részére a ruházati utánpótlási ellátmány, kiegészítő ruházati utánpótlási
ellátmány, valamint a cafeteria juttatás megállapítása. Természetesen más a helyzet akkor, ha a
nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévő szolgálatba hívására sor kerül, ebben az esetben a
szolgálatban töltött idővel arányosan jogosulttá válik ezen juttatásokra is.
a 11 . §-hoz
A Hszt. felmentési védelemre vonatkozó szabályai kiegészülnek a szolgálati viszony
szünetelésének időtartamával. A felmentési védelem alóli kivételek felsorolása pedig a nem
kifogástalan életvitel miatt megállapított alkalmatlanság mellett kiegészül a nemzetbiztonsági
ellenőrzés megállapításán alapuló alkalmatlanság esetkörével, tekintettel arra, hogy ha olyan
24
nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra, ami egyébként kizárja a jogviszony
fenntartását, akkor a jogviszonyt a felmentési védelemre tekintet nélkül indokolt megszüntetni.
Ez különösen így van a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében, tekintettel arra, hogy ott a
teljes hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, tehát még elméletben sem
helyezhető az érintett nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött szolgálati beosztásba.
a 12. §-hoz
A javaslat rendezi a magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezéskor a fizetési fokozat
megállapításával kapcsolatos szabályokat. A módosítás kimondja, hogy arra az esetre, ha a
magasabb vezetői beosztás első fizetési fokozatában beosztással járó rendfokozat és a beosztási
illetmény alacsonyabb lenne, mint a korábban betöltött beosztással járó rendfokozat, akkor az
érintettet a második vezetői fizetési fokozatba kell besorolni. Továbbá meghatározza a fizetési
várakozási idő számításához szükséges szabályokat is.
a 13. és 14. §-hoz
A hivatásos állomány nem pályakezdő tagjának besorolására vonatkozóan tartalmaz pontosító
rendelkezést, a Hszt. besorolásra vonatkozó egyes további jogszabályhelyei összhangjának
megteremtése érdekében. Szabályozást tartalmaz arra az esetre, ha - a főszabálytól eltérően - a
beosztáshoz rendelt első fizetési fokozathoz előírt szolgálati idővel nem rendelkező személy
kerül kinevezésre. Ekkor a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztáshoz rendszeresített
rendfokozati minimumánál eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül kinevezésre. A
rendelkezésben hivatkozott 46. § (2) bekezdés a nem pályakezdőnek a szolgálati viszony
létesítésekor történő besorolására ad szabályt, így a 119. § (2) bekezdése is a szolgálati viszony
létesítésekor történő besorolással kapcsolatos kérdéseket rendez. A javaslat a Hszt. 358. §-ának
módosításával átmeneti rendelkezést is tartalmaz a Hszt. 119. §-át érintő módosítások
vonatkozásában.
a 15. §-hoz
A vezetői fizetési fokozatban előmenetelhez - a beosztottak előmeneteléhez hasonlóan -
feltételrendszer meghatározására kerül sor. Az előmenetel feltétele: legalább jó szintű
teljesítményértékelés az eltöltött vezetői idő átlagában, továbbá az előresorolást megelőző utolsó
továbbképzési ciklus teljesítése.
a 16. §-hoz
A javaslat a túlszolgálat és a készenlét maximális időtartamát szabályozza újra. A túlszolgálat
időtartamának maximális időtartama a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003.
november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjára utalással
történik, ezáltal teljes mértékben biztosítva az összhangot az irányelvvel. A készenlét havi
maximális időtartamát 260 órában határozza meg a javaslat.
a 17. §-hoz
Az alap- és pótszabadság, valamint szülési szabadság időtartama vonatkozásában a távolléti díjra
való jogosultság kerül rögzítésre a törvényben.
25
a 18. §-hoz
A Hszt. 158. § (1) bekezdését a teljesítményjuttatást a szervezeti egység számára a szervezeti
teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi juttatás előirányzaton belül biztosított
költségvetési keret terhére teszi lehetővé. A Hszt. 51. § (2)-(4) bekezdése szerint szolgálatot
teljesítők esetében - amennyiben a szolgálatot nem valamely más rendvédelmi szervnél teljesítik
-	fogalmilag kizárt a szervezeti teljesítményértékelés elvégzése, így a rendelkezésben
meghatározott költségvetési keret sem biztosítható. Ezen személyek vonatkozásában rögzít a
javaslat egy kisegítő rendelkezést, esetükben is az egyéni teljesítményértékeléshez kötve a
teljesítményjuttatást.
a 19. §-hoz
A javaslat alapján meghatározásra kerül, hogy a fenyítés mikor válik jogerőssé abban az esetben,
ha az érintett a panaszjogról lemond. Garanciális jellegű szabály, hogy a jogerő beálltát a
lemondás írásban történő benyújtásának tényéhez köti.
a 20. §-hoz
A rendvédelmi szerv összeférhetetlen helyzetben lévő munkavállalójával szemben a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján lehet eljárni.
Amennyiben nem kerül sor a munkavállaló más munkakörbe helyezésére (munkaszerződés
módosítása), akkor az Mt. szerinti munkáltatói felmondással kerülhet sor a munkaviszony
megszüntetésére (ha a közös megegyezés nem lehetséges). Így megszüntetési jogcímként a
munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás vetődhet fel, miután az a
körülmény, hogy az érintett munkavállaló olyan beosztást tölt be, amely összeférhetetlennek
minősül, nyilvánvalóan nem tekinthető a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásnak vagy a
munkavállaló képességének, valamint lényeges kötelezettségszegésnek. A jogalkalmazási
nehézségek elkerülése érdekében a törvény tartalmazza, hogy összeférhetetlenség meg nem
szüntetése esetén a munkaviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg.
A jognyilatkozatoknak elektronikus módon történő megtételével kapcsolatos módosítással
összefüggésben a javaslat a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában
az elektronikus jognyilatkozat-tételre vonatkozó szabályok esetében megfogalmaz egy eltérő
rendelkezést, mely szerint az eltérő szabályok esetében a munkavállalók jognyilatkozatai
vonatkozásában nem a munka törvénykönyve, hanem a Hszt. szabályai szerint kell eljárni.
Ugyanezen elv alapján a közalkalmazotti jogviszonyban állók vonatkozásában is
megfogalmazásra kerül az eltérő szabály. Ezen eltérő szabályozások indoka, hogy az
elektronikus jognyilatkozat-tételre azonos szabályok szerint kerüljön sor a rendvédelmi szervnél,
ne eltérő eljárásrendet kelljen megállapítani attól függően, hogy a rendvédelmi szerv
munkavállalójáról, közalkalmazottjáról vagy hivatásos állományáról van-e szó.
a 21. §-hoz
A Magyar Rendvédelmi Kar által lefolytatott etikai eljárás esetén alkalmazható szankciók körét
egészíti ki a figyelmeztetés, illetve megrovás lehetőségével. Ez a rendelkezés figyelemmel van a
közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 31. § (15) bekezdésére is, amely a
kormánytisztviselővel szemben megállapított etikai vétség esetén szintén a figyelmeztetés vagy
megrovás alkalmazását teszi lehetővé a Magyar Kormánytisztviselői Kar részére.
26
A Hszt. jelenlegi szabályozásában mindössze három lehetséges következmény szerepel az etikai
vétség megállapítása esetén: fegyelmi eljárás kezdeményezése, kifogástalan életvitel ellenőrzés
lefolytatásának kezdeményezésére irányuló javaslat megtétele vagy az etikai eljárás
megszüntetése. Nem volt olyan lehetőség, amellyel maga az etikai eljárás lezárásra kerülhetne a
megállapított etikai vétség miatti „rosszallás” kifejezésével. Ezért javasolja a módosítás új
jogkövetkezményként lehetővé tenni a figyelmeztetés vagy megrovás alkalmazását. Emellett a
közalkalmazottak esetében sem a kifogástalan életvitel ellenőrzés, sem a fegyelmi eljárás nem
értelmezhető, ezért is indokolt az új jogkövetkezmények beiktatása.
a 22. és 23. §-hoz
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományával kapcsolatos szabályokat
egészíti ki, illetve pontosítja, részben arra tekintettel, hogy a kihelyezés nem minden esetben jár
együtt külső foglalkoztatási jogviszony létesítésével, másrészt pedig az egyes - a kihelyezett
állomány tevékenységére tekintettel nélkülözhetetlen - tárgykörökben szükséges
részletszabályokra vonatkozó jogalapot egyértelműsíti a törvényben.
A módosítás további indoka, hogy a Hszt. 336. § (3) bekezdése szerinti állomány - a kihelyezett
állományban töltött időszakot követő átmeneti, az újrafoglalkoztatást megelőző időszakra -
jelenleg illetményben, egyéb bérjellegű kifizetésben nem részesülhet. Ezen helyzet
megszüntetése érdekében is javasolt módosítás, mert indokolt lehetővé tenni részükre bizonyos
mértékű kifizetéseket. Továbbá a kihelyezett állomány vonatkozásában is indokolt lehetővé tenni
a kifizetéseket, tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a kihelyezéskor
létesített külső jogviszonyban az őt megillető illetmény alatta marad a korábbi, a hivatásos
szolgálatra tekintettel őt megillető illetménynek, ha pedig a kihelyezésre külső jogviszony
létesítése nélkül kerül sor, akkor más jövedelemben nem is részesül.
Indokolt továbbá a kihelyezett állomány eltérő adózási rendjére vonatkozó eltérő szabály
megteremtése is, amelynek értelmében ezen kifizetések esetén az adó befizetését és bevallását a
nemzetbiztonsági szolgálat teljesíti az adóhatóság felé, egyéni adó- és járulékbevallásra, illetve
befizetésre nem kerül sor, ezáltal biztosítva a kihelyezett állomány védelmét és tevékenységének
leplezettségét.
Hasonló szabályt indokolt azok esetében is beilleszteni, akik ugyan nem kihelyezett
állományként, de valamilyen leplezett módon történő külföldi feladat-végrehajtásra irányuló
külföldi szolgálati kiküldetést teljesítenek. Az elkülönítés alapja tehát ebben az esetben az, hogy
milyen feladatokat teljesít a hivatásos állomány tagja külföldön. Azaz, ha az érintett azért megy
például külföldi kiküldetésre, mert valamilyen egyeztetésen vagy képzésen nyíltan, a külvilág
számára is megjelenő módon képviseli a polgári nemzetbiztonsági szolgálatot, nyilvánvalóan
nincs szükség arra, hogy az erre tekintettel kapott jövedelme speciálisan adózzon. Míg ha az
érintett olyan feladat miatt utazik külföldre, amely esetében különös jelentősége van, hogy ne
derüljön ki, hogy az utazáson a polgári nemzetbiztonsági szolgálat tagjaként vett részt, akkor már
mind az érintett személyes védelme, mind az ellátott nemzetbiztonsági feladatok indokolják,
hogy az adózásra is speciálisan kerüljön sor.
a 24. §-hoz
A Hszt. 336. §-át érintő módosításra tekintettel indokolt az ezzel kapcsolatos felhatalmazó
rendelkezés pontosítása is.
27
a 25. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyos munkakörök esetében túlszolgálat megváltásakor
szükséges szűk körben a túlszolgálat díjazás formában történő megválthatóságát biztosítani. A
javasolt módosítás egy kivételes eljárásrendet határoz meg, amely a főszabály - miszerint a
hivatásos állomány tagjának választásán alapul, hogy szabadidőben vagy díjazással
ellentételezik-e a túlszolgálatot - mellett kiegészítő jelleggel működik, szigorú vezetői kontroll
mellett, kizárólag indokolt és szükséges esetekben. Eszerint a kivételes eljárásrend szerint az
állományilletékes parancsnok dönthet úgy, hogy egyes szolgálati beosztások esetében a
túlszolgálat csak díjazással vagy csak szabadidőben ellentételezhető.
a 26. és 27. §-hoz
Meghatározásra kerül a 2016. január 1-jétől december 31-éig tartó időszakra a hivatásos
állomány tagjának járó illetmény.
Az életpálya koncepcióban jelzett ütemezett illetményemelés értelmében 2015. július 1-jével
megtörtént az új előmeneteli- és illetményrendszerre történő áttérés átlag 30 %-os mértékű (össz-
bérfejlesztés 60 %-a) illetményemeléssel, majd 2016. január 1-től évente átlagosan 5-5 %-os
mértékű emelésre kerül sor 2019. január 1-ig, ekkor éri el az állomány a teljes beállási szintet. A
2015.	július 1-jei illetményemelés szabályait a Hszt. 353. §-a tartalmazza, ennek értelmében az
új besorolás és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel valamennyi hivatásos
állományú részére biztosítani kellett az átlagosan 30% mértékű illetményemelkedést, az alábbi
differenciálással:
-	az alapfeladatot ellátó tiszthelyettes/zászlós/tiszt esetében: érje el a 30 %-ot;
-	a nem alapfeladatot ellátó tiszthelyettes/zászlós/tiszt esetében: érje el a 25 %-ot;
-	a vezetők esetében érje el a 15 %-ot.
A javaslat két új fogalmat határoz meg a 2016. évi illetmények vonatkozásában.
-	A 2016-os illetménykülönbözet a hivatásos állomány tagja részére 2015. június 30-án
folyósított illetmény meghatározott illetményelemeiből számított összeg (korábbi
rendszeres díjazás) és Hszt. XIII. Fejezete alapján számított 2016. január 1. napjára
vonatkozóan a meghatározott illetményelemekből számított összeg (2016-os rendszeres
díjazás) közötti százalékos különbséget jelenti.
-	a 2016-os rendszeres díjazás az alapilletmény és a meghatározott, havonként számított
pótlékok összegéből 2016. január 1. napjára vonatkozóan a törvény XIII. Fejezete szerint
kiszámított illetmény.
A 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakra az alábbi átmeneti szabályok szerint
kell az illetményt folyósítani:
-	a 2016-os évben a hivatásos állomány tagja a részére 2016. január 1-jére vonatkozó
összegek alapján megállapított alapilletményre lesz jogosult,
-	az illetményt minden esetben az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében
állapítja meg,
-	azok esetében, akik részére a 2015 júliusában megállapított új illetmény meghaladja a Hszt.
XIII. Fejezete szerint számított illetmény (a továbbiakban: besorolás szerinti illetmény)
összegét (mert ez a minimális illetményemelés eléréséhez szükséges volt), továbbra is a
28
2015 júliusában megállapított összeggel kell az illetményt megállapítani, és az ehhez
szükséges mértékű korrekciós díjra jogosultak,
-	azok, akik vonatkozásában a besorolás szerinti illetmény alapján további
illetményemelkedést lehet biztosítani, illetményemelésre jogosultak azzal, hogy az
illetményük nem lehet magasabb, mint a besorolás szerinti illetmény összege, és az
emelkedés legfeljebb a 2015. június 30-ára vonatkozóan megállapított korábbi rendszeres
díjazás 35 %-áig terjedhet.
a 28. §-hoz
A javaslat tartalmazza egyrészt, hogy már 2016-ban fizethető teljesítményjuttatás.
A javaslat másrészt meghatározza az illetmény-megállapítás szabályait azok esetében, akiket
2016.	január 1-jén vagy azt követően vesznek hivatásos állományba, illetve azok esetében,
akiknek a szolgálati beosztása 2016. január 1-jén vagy azt követően módosul. Esetükben már
főszabály szerint a besorolás szerinti illetményt, vagyis a törvény XIII. Fejezete szerinti
illetményt kell fizetni, egy korlátozással. A 2016. évi illetmény nem haladhatja meg a mindenki
másnál egyébként érvényesülő 35 %-os felső határt, ehhez egy kisegítő számítási szabály
beillesztése volt szükséges. Ezáltal biztosítjuk, hogy az új belépők esetében már ne kerüljön a
Hszt. XIII. Fejezete szerinti illetményen felüli illetmény (vagyis korrekciós díj) megállapításra,
ugyanakkor a 35 %-os felső határ biztosítja, hogy azonos szolgálati beosztás betöltése és azonos
megállapított szolgálati idő esetén a 2016. január 1-jén újonnan szolgálati viszonyt létesítő ne
kaphasson magasabb illetményt, mint a 2015. december 31-én már hivatásos állományban lévő
illetménye.
a 29. §-hoz
A javaslat a Hszt. 358. §-ának egy új (2) és (3) bekezdéssel történő kiegészítésével átmeneti
rendelkezéseket rögzít a hivatásos állomány azon tagjai esetében, akiknek besorolását és
illetmény megállapítását a javaslatnak a Hszt. 5-8. mellékletében szereplő táblázatok új
szorzószámai esetlegesen hátrányosan érinthetné, valamint akiknek a Hszt. 119. §-át érintő
módosítás hátrányosan érinthetné. A rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy az első személyi
kör esetében nem az új, alacsonyabb szorzószámokat, hanem a 2015. július 1-jén alkalmazott
szorzószámokat kell figyelembe venni az illetmény megállapításánál, a második személyi kör
esetében pedig a 119. § új (3) bekezdése nem alkalmazandó.
A javaslat tartalmaz egy átmeneti rendelkezést azok esetében is, akik olyan fizetési fokozatban
vannak, amelyhez a javaslat 2016. január 1-jétől magasabb rendfokozatot rendszeresít.
Esetükben az új rendfokozatba való előléptetést vagy kinevezést 2016. január 1-jével el kell
végezni, ehhez a rendfokozati vizsga teljesítése nem szükséges.
a 30. §-hoz
A javaslatnak a Hszt. 18. §-át érintő módosítással összhangban rögzít átmeneti rendelkezést,
amelynek értelmében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati
igazolványát az új, szűkített adattartalomra tekintettel egy éven belül kell lecserélni. Emellett a
javaslatnak a Hszt. 6. § (9) bekezdését érintően is szükséges féléves átmeneti időszak biztosítása,
az ezzel kapcsolatos átmeneti rendelkezést a (2) bekezdés állapítja meg.
29
a 31. és 32. §-hoz
Az állomány fiatal korösszetételére figyelemmel a Hszt. magasabb beosztásokba helyezésére
vonatkozó szabályainak pontosítását tartalmazza. Életszerűen 5-10 éves szolgálati viszonnyal
egyes területeken már tapasztaltnak számítanak a kollégák, ezért a Hszt. 5-8. mellékletében
meghatározott illetmény- és előmeneteli táblákat módosítja a javaslat. A „B”, a „C”, a „D” és az
„E” besorolási kategóriában (a csak központi szervvel rendelkező szerveknél a „B”, a „C” és a
„D” besorolási kategóriában) további egy-egy fizetési fokozat kerül beépítése, amely 4-4 évvel
csökkenti a magasabb beosztásba kerüléshez elvárt szolgálati időt. Ezen mellékletek
vonatkozásában a javaslat több átmeneti rendelkezést is meghatároz.
Az ezredesi és a tábornoki rendfokozatba kinevezés diszkrecionális jogkörbe kerül. Ennek
megfelelően a vezetői illetmény- és előmeneteli táblában (Hszt. 9. melléklet) egyes középvezetői
és beosztott vezetői szolgálati beosztások esetében a rendszeresített rendfokozat módosításra
kerül: a jelenleg ezredesi beosztások a módosítással alezredes/ezredes, a jelenlegi tábornoki
beosztások pedig ezredes/tábornok rendfokozattal szerepelnek. Ehhez a javaslathoz nem tartozik
átmeneti rendelkezés, mert a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés a)
pontja alapján a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. Vagyis ha
például egy vezetői beosztásnál jelenleg az ezredes rendfokozat szerepel a törvényben, a
módosítást követően pedig alezredes/ezredes szerepel, akkor a jelenlegi szabályok szerint
ezredesi rendfokozatot viselők esetében a jelen módosítás nem eredményezi a rendfokozat
változását.
a 33. §-hoz
Szövegpontosító rendelkezések a tervezett módosításokkal összefüggésben.
Figyelemmel arra, hogy az új 290/A. § hatályát (amely az elektronikus kiadmányozást és közlést
tartalmazza) a közalkalmazottakra is indokolt kiterjeszteni, szükséges a hatály pontosítása [Hszt.
1.	§ (6) bek.].
Pontosításra kerül a pályakezdő fogalma, ennek értelmében a hivatásos állomány tagja első
foglalkoztatási jogviszonyként létesítés esetén a véglegesítésig minősül pályakezdőnek [Hszt. 2.
§ 20. pont].
Az oktatás, képzés egyes eseteiben a hivatásos állomány tagját az oktatás időtartamára a
rendvédelmi szerv átrendeli. E rendelkezés pontosításával valamennyi, nem tanulmányi
szerződés keretében végzett oktatás, képzés esetében az átrendelést kell alkalmazni, nem csak a
rendelkezési állományban lévők oktatása, képzése esetében [Hszt. 60. § (3) bek.]
A javaslat új szabályozást állapít meg a Hszt. 64/A. §-aként, amely rendezi a más szervhez
vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat. A szövegcserés módosítás
következtében az ügyészi szervezethez, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre
vezényeltek esetében is rendezi a javaslat az összeférhetetlenség kérdését [Hszt. 67. § (1) bek.,
Hszt. 68. § (1) bek.].
A tiszthelyettesek és zászlósok részére előírt középiskolai végzettség pontosításra kerül a
köznevelési törvény fogalomrendszerének megfelelően, így a továbbiakban nem a köznevelési
30
törvényben nem szereplő „középiskolai végzettség” kifejezés szerepel majd a törvényben, hanem
az érettségi végzettség. Kiegészítésre kerül továbbá a törvény azzal, hogy jogszabályban
meghatározott beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén az érettségi végzettségtől el lehet
tekinteni [Hszt. 128. §].
A Hszt. speciális rekreációs szabadságra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, eszerint a hivatásos
állomány tagja tizennégy nap rekreációs célú pótszabadságra jogosult, ha terrorelhárító szolgálati
beosztásban teljesíti szolgálatát. Figyelemmel arra, hogy a „terrorelhárító szolgálati beosztás”
nem egyértelmű meghatározás, indokolt annak pontosítása, hogy mely beosztások esetében jár e
szabadság; a módosítás értelmében ezt a miniszter határozza meg. Ezzel összefüggésben a
javaslat módosítja a vonatkozó miniszteri rendeleti felhatalmazást is [Hszt. 146. § (1) bek., Hszt.
341. § (1) bek. 20. pont c) alpont].
A szabadság tekintetében elhalálozás esetén nem mondja ki kifejezetten a Hszt., hogy nem áll
fenn visszatérítési kötelezettség, erre figyelemmel indokolt a kivételi kör kiterjesztése [Hszt.
152. § (8) bek.].
A javaslat értelmében teljesítményjuttatás már a 2016. évben is folyósítható lesz, ehhez
kapcsolódó rendelkezés a kifizetés hónapjának meghatározása. A teljesítményértékelést érintő
eljárási szabályok kismértékű változása miatt indokolt, hogy a kifizetésre március helyett április
hónapban kerüljön sor [Hszt. 158. § (1) bek.]
A fegyelmi eljárás megszüntetési eseteit módosító rendelkezéshez kapcsolódóan
szövegpontosítás szükséges [Hszt. 210. § (1) bek.].
A Becsületbíróság döntésével szembeni kereset benyújtásának határideje tekintetében két eltérő
időpont szerepel a szabályozásban (a döntés meghozatalától vagy kézhezvételétől), indokolt a
rendelkezések összhangjának megteremtése [Hszt. 225. § (4) bek.], továbbá a
Becsületbírósághoz fordulás lehetőségét sem a sérelmezett munkáltatói intézkedés
meghozatalához, hanem az érintett részére történő kézbesítéséhez kell kötni [Hszt. 225. § (2)
bek.].
Az etikai eljárást érintő módosításhoz kapcsolódó módosítás, amely rögzíti, hogy
közalkalmazottak esetében figyelmeztetés vagy megrovás alkalmazható, vagy az etikai eljárás
megszüntetésére kerülhet sor [Hszt. 297. § (6) bekezdés].
A 2016. évi illetmény megállapításával, az illetményfejlesztéssel összefüggésben megállapításra
kerülő rendelkezésekhez kapcsolódóan a 2015. évi illetményemelésre vonatkozó szabályozás
egy részének alkalmazása szükséges, a javaslat szerinti módosított tartalommal [Hszt. 352. §].
A módosítás rendezi, hogy a vezetői fizetési fokozatban való előmenetel - a beosztotti
állományhoz hasonlóan - a 4 éves továbbképzési ciklushoz igazodva, 2018. január 1-jéig áll
[Hszt. 359. § (1)-(3) bek.].
a 34. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.
31
A fegyelmi eljárással összefüggésben az egyik fegyelmi eljárást megszüntető ok hatályon kívül
helyezése indokolt, tekintettel arra, hogy a rendelkezés nincs összhangban a fegyelmi eljárásban
érvényesülő határidőkkel [Hszt. 210. § (1) bek. h) pont].
A javaslatban megállapításra kerülő új 46. § (2) bekezdésével összhangban nem fordulhat elő,
hogy a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképzettséget az érintett a szolgálati beosztásba
helyezést követően szerezze meg, ezért az ezzel kapcsolatos szövegrészt indokolt hatályon kívül
helyezni [Hszt. 46. § (3) bek.]
A Hszt. 297. § (5) bekezdésének módosítása csak az ott szereplő felsorolás kiegészítése miatt
szükséges kodifikáció-technikai módosítás. [Hszt. 297. § (5) bek.]
A Hszt. tartalmazza azokat a szakaszokat, amelyek a szenior állomány tekintetében nem
alkalmazhatóak, indokolt, hogy e körből a szabadság kiadásáról és megváltásáról rendelkező
152. § kikerüljön [Hszt. 326. §].
A Hszt. az elektronikus úton kiadott jognyilatkozatok közlésének szabályaival kapcsolatosan
jelenleg miniszteri rendelet megalkotására ad felhatalmazást. Ezen szabályok más jogállási
törvényekben törvényi szinten kerültek rögzítésre, ennek megfelelően indokolt a Hszt. -be is
beemelni a szabályokat. Így azonban a miniszteri rendelet megalkotására irányuló felhatalmazás
már okafogyottá válik, ezért a javaslat az erre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi
[Hszt. 341. § (1) bek. 6. pont a) alpont].
Pontosításra kerül a vezetői beosztást betöltő fizetési fokozatának meghatározásához szükséges
idő számítására vonatkozó szabály [Hszt. 357. § (3) bek.].
a 35. és 36. §-hoz
A tisztjelöltekre vonatkozó, 2016. július 1-jétől hatályba lépő rendelkezések pontosítását
tartalmazza.
a 37. §-hoz
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvénynek az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv személyi állományára vonatkozó módosítását tartalmazza, figyelemmel arra,
hogy 2016. július 1-jétől hatályba lép a tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezés a Hszt.-ben, így
tisztjelöltek is lehetnek e rendvédelmi szervek állományában.
a 38-42. §-hoz
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kihelyezett állományával kapcsolatosan tartalmazza a
Hszt.-n kívüli más törvények módosítását.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.)
módosítása a kihelyezett állomány által ellátott feladatokkal kapcsolatos kis terjedelmű
módosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a hírközlési és postai szolgáltató piac
liberalizációjával egyre bővül az a szolgáltatói kör, amelynek tevékenysége kapcsolódhat a
nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének naprakész ellátásához. A kormányzati struktúra
átalakulásával bővült a nemzetbiztonsági védelem alatt álló objektumok köre is, amelynek külső
32
és belső védelmi feladatainak ellátásához szintén indokolt lehet a kihelyezett állomány igénybe
vétele, ennek megfelelően tesz javaslatot a tervezet az Nbtv. 30. § (1) bekezdésének
kiegészítésére. A 30. § (2)-(4) bekezdését érintő módosítások technikai jellegű pontosításokat
tartalmaznak.
Az Nbtv. 63. §-a a speciális működési kiadásokat érintő kötelezettségvállalások nyilvántartásával
kapcsolatos eltérő szabályt rögzít.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény és az adózás
rendjéről szóló törvény a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó
egyes adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában teszi egyértelművé, hogy az
adatszolgáltatást az ezzel kapcsolatos külön megállapodásban rögzítettek szerint teljesíti a
nemzetbiztonsági szolgálat.
a 43. §-hoz
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv személyi állományára vonatkozó
módosítását tartalmazza, figyelemmel arra, hogy 2016. július 1-jétől hatályba lép a tisztjelöltekre
vonatkozó rendelkezés a Hszt.-ben, így tisztjelöltek is lehetnek a rendvédelmi szervek
állományában.
A javaslat továbbá a katasztrófavédelmi kirendeltségek vezetőinek kinevezését, felmentését és az
egyéb munkáltatói jogkörök gyakorlását a főigazgató hatáskörébe telepíti, hasonlóan ahhoz,
ahogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 24/A. §-a rendelkezik a tűzoltó parancsnok esetében.
a 44. és 45. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. év CXCIX. törvény (Kttv.) 20. § (3) bekezdése
kifejezetten nevesít olyan jognyilatkozatokat, melyek tekintetében az elektronikus kiadmányozás
nem alkalmazható (kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat
megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a
sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére
irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás). A nevesített formák kivételével azonban az
elektronikus dokumentum vonatkozásában nem ír elő elektronikus aláírást, csupán
beazonosíthatóságot [ Kttv.20. § (4) bek]. A javaslat az elektronikus kiadmányozásra vonatkozó
korlátozásokat megszünteti, egyidejűleg rendezi, hogy a munkáltató által elektronikusan
kiadmányozott jognyilatkozat kézbesítése, valamint a vegyes kiadmányozás hogyan történik
hitelesen. A módosítással összefüggésben a javaslat a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál
foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában az elektronikus jognyilatkozat-tételre vonatkozó
szabályok esetében ad eltérő rendelkezést, mely szerint az eltérő szabályok esetében a
munkavállalók jognyilatkozatai vonatkozásában nem a munka törvénykönyve, hanem a Kttv.
szabályai szerint kell eljárni.
Emellett a javaslatnak a Kttv. 20. § (8) bekezdését érintően is szükséges féléves átmeneti időszak
biztosítása, az ezzel kapcsolatos átmeneti rendelkezést a javaslat a közszolgálati tisztviselőkről
33
szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvénybe illeszti be.
a 46. és 47. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezéseket és a sarkalatossági záradékot tartalmazza.
34