﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6980. számú
törvényjavaslat
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb
eljárásjogi és igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2015. október
2015.	évi ... törvény
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és
igazságügyi törvények módosításáról
1.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 141. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már
az első tárgyaláson kideríthető, nyomban érdemben határoz. A bíróság a jelen lévő felek
meghallgatása alapján megállapítja azokat az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az
érdekelt azonosságának megállapításához szükségesek (természetes személy esetében
születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, munkahely, adóazonosító jel; gazdálkodó szervezet
esetében székhely, nyilvántartási szám, adószám, a fizetési számla száma és a számlát vezető
pénzforgalmi szolgáltató neve). Ha a bíróságnak a személyazonosság tekintetében kétsége
merül fel, a fél által
a)	a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésre
bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b)	a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és
tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és
érvényességéről
elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.”
2. §
A Pp. 155/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság
végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben
meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a
feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett
magyar jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel
egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter részére is. Ha a
bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet elutasítja, erről
végzéssel határoz. A bíróság az elutasító döntését legkésőbb az eljárást befejező érdemi
határozatában megindokolni köteles.
(3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés és az előzetes döntéshozatali
eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasításáról rendelkező végzés ellen nincs helye
külön fellebbezésnek.”
1
3. §
A Pp. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja
nevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán
vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha
egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. Ha a bíróság a tanú személyi adatainak
zártan kezelését nem szüntette meg, vagy a tanú kérelmére azokat zártan kezeli, a tanú
személyi adatait a személyazonosításra alkalmas iratok megtekintésével állapítja meg, írásban
rögzíti és zártan kezeli. Ha a bíróságnak a személyazonosság tekintetében kétsége merül fel, a
tanú által
a)	a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésre
bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b)	a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és
tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és
érvényességéről
elektronikus úton vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződhet.”
4.	§
A Pp. a következő 321/A. §-sal egészül ki:
„321/A. § (1) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a fizetési meghagyásos eljárást követő peres
eljárásban 2016. január 1. napját követően ezen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A kötelezett ellentmondását követően
a)	az elektronikus kommunikációt választó jogosult vagy képviselője,
b)	a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult,
c)	jogi képviselővel eljáró jogosult esetén, a jogi képviselő
az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait, továbbá minden egyéb beadványt,
okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint
terjeszthet elő.
(3)	Ha a fizetési meghagyásos eljárást követő peres eljárásban a kapcsolattartás a jogosult
részéről elektronikus úton történik, és a jogosult az ellentmondás előterjesztését követően az
ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait a bíróság részére nem elektronikus
úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti.”
5.	§
A Pp. XX. Fejezete a 340/A. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai
2
340/B. § (1) A XXVIII. fejezet rendelkezéseit a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata iránti perekben 2016. január 1. napját követően ezen alcímben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK
űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével, a belföldi székhellyel rendelkező
gazdálkodó szervezet a képviselő teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás
támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a keresetlevelet a 330. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A
gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során
a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás
támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett, a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal
rendelkezik; ez esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt
kell alkalmaznia.
(3)	A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat,
továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a
bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a
közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv az elektronikus benyújtás során a képviselő
személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási
szolgáltatás igénybevétele helyett, a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap
benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez
esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell
alkalmaznia.
(4)	Az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szerv köteles gondoskodni
a)	a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a
keresetlevél elektronikusan került előterjesztésre,
b)	a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok
digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a felülvizsgálni kért
határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került
előterjesztésre.
(5)	A bíróság a felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A
kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a felperest arra, hogy ha elektronikus útra
kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és
tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.
(6)	A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás során a közigazgatási szerv
a 330. § (2) bekezdés szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot
megküldés helyett elektronikusan hozzáférhetővé teszi a bíróság számára, ha az ehhez
szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.
A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás szabályai
340/C. § (1) A XXVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a menedékjogról szóló törvény, valamint a
végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján indult bírósági felülvizsgálati eljárásokban
ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3
(2) Ha az ügy sajátos körülményeire tekintettel a meghallgatásra kerülő félnek a
személyazonossága igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy tartózkodásra jogosító
okmánya nincs, a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó, tárgyalást vezető elnök (bíró),
illetve személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró), illetve bírósági titkár a meghallgatás
kezdetén és a meghallgatás befejezésekor rögzíti a zártcélú távközlő hálózat útján
meghallgatásra kerülő fél személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési
helyét, születési idejét és anyja nevét. A személyazonosítás részeként a közölt adatokat a
bíróság összeveti a hatósági eljárásban közölt adatokkal.”
6. §
A Pp. XX/A. Fejezete a következő 341/J. §-sal egészül ki:
„341/J. § (1) A XXVIII. fejezet rendelkezéseit birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti
perben 2016. január 1. napját követően az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó
szervezet a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél a jogi képviselő
teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a képviselő teljes
körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével
nyújthatja be a keresetlevelet a jegyzőnél. A gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi
képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviselő személyének teljes körű
azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett,
a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási
szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik; ez esetben a per folyamatban
léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(3)	Ha a felperes a keresetlevelet a 341/F. § (2) bekezdése szerint a birtokvédelmi határozatot
hozó jegyzőnél terjeszti elő, a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni
a)	a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél
elektronikusan került előterjesztésre, és
b)	a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok
digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a határozat alapjául
szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.
(4)	Ha a felperes a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz
nyújtja be, a bíróság a 341/F. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti eljárása során hívja fel a
birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőt, hogy az iratokat digitalizált formában terjessze fel.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a felperessel való első
kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a
felperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait
kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő
benyújtás jogkövetkezményeiről.”
4
7. §
A Pp. 386/U. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Elektronikus kapcsolattartás
386/U. § (1) A perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani.
A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.
(2)	A perben az elektronikus kapcsolattartásra a 394/C-394/M. §-t kell alkalmazni.
(3)	Ha a pert a 386/P. § (4) bekezdése alapján az általános szabályok szerint kell lefolytatni,
az elektronikus kapcsolattartásra a XXVIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
8. §
A Pp. Hetedik Részének címe helyébe a következő rész cím lép:
„Az elektronikus kapcsolattartás alkalmazása és zártcélú távközlő hálózat igénybevétele a
polgári perben”
9.	§
A Pp. XXVIII. Fejezete a következő fejezet címmel egészül ki:
„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai”
10.	§
A Pp. XXVIII. Fejezete a 394/B. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Elektronikus kapcsolattartás a féllel”
11. §
A Pp. 394/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a fél részére papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban
képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő, hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy
a képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy a
bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja. Ha a fél nem vállalja az elektronikus
kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta,
akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait digitalizálja és
elektronikusan kézbesíti a másik fél számára.”
12. §
A Pp. 394/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„394/C. § (1) A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja -
2016.	január 1. napját követően a következő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2)	A (10)-(12) bekezdésben foglalt kivétellel
a)	a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: gazdálkodó szervezet) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát,
okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű
azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével
nyújthatja be a bírósághoz, és a képviselő részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;
b)	ha a gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság
elektronikusan kézbesít, és a gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait
kizárólag elektronikusan, a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK
űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;
c)	ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden
egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan a jogi képviselő személyének
teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi
képviselő részére.
(3)	A gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - a keresetlevelet, továbbá
minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű
azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevétele helyett,
a szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban
léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(4)	A közigazgatási szerv, ha nem minősül gazdálkodó szervezetnek és ha nem közigazgatási
perben jár el, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a
közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz - kivéve, ha ügyvédi képviselettel jár el -, és a
bíróság is elektronikusan kézbesít a közigazgatási szerv részére. Ebben az esetben a per
folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(5)	Az ügyész az e törvény szerinti, valamint azokban a perekben, amelyekben külön törvény
alapján indít, vagy ellene indítanak, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati
bizonyítékot a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás
támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is
elektronikusan kézbesít az ügyész részére.
(6)	E Fejezet alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni a 73/C. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott személyeket.
(7)	E fejezet alkalmazásában a gazdálkodó szervezet képviselője a jogi képviselő. Ha a
gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el, a képviselő a törvényes vagy a szervezeti
képviselő, egyéni vállalkozó esetében képviselőnek kell tekinteni magát az egyéni
vállalkozót.
6
(8)	Ha a gazdálkodó szervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, a gazdálkodó
szervezet új képviselője az első beadvány benyújtásával egyidejűleg igazolja képviseleti
jogosultságát.
(9)	A fél a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát elektronikusan és papír
alapon is bejelentheti. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását elektronikus úton jelenti be,
úgy kell tekinteni, hogy a fél a 394/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartást
vállalja, akkor is, ha a továbbiakban nem kíván jogi képviselővel eljárni.
(10)	A jogi képviselővel eljáró, de egyébként saját személyében elektronikus útra nem köteles
fél a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát papír alapon is benyújthatja. A jogi
képviselet visszavonásával egyidejűleg a fél nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat benyújtását
követően jogi képviselő igénybevételével vagy jogi képviselő nélkül jár el. Ha a fél a jogi
képviselet visszavonását követően jogi képviselő igénybevételével jár el, a jogi képviselet
visszavonásával egyidejűleg a fél a nyilatkozat benyújtását követően eljáró új jogi képviselő
meghatalmazását csatolja. Az új jogi képviselő elektronikus elérhetőségének biztosítása
érdekében - a fél nyilatkozatának a bírósághoz érkezését követő tizenöt napon belül - köteles
a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton felvenni, amelynek során digitalizált
meghatalmazását csatolja. A kapcsolatfelvétel elmulasztása esetén a bíróság az új jogi
képviselőt pénzbírsággal sújtja.
(11)	A bíróság a keresetlevelet az alperesnek papír alapon kézbesíti. A keresetlevél
kézbesítésével egyidejűleg a bíróság felhívja az alperest arra, hogy ha elektronikus útra
kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és
tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről. Az 58. § (1)
bekezdésében szabályozott esetben a fenti kötelezettségről való tájékoztatás a perbehívót
terheli a perbehívott irányába.
(12)	Az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alól kivételt jelent,
ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges. Erre
különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége
vagy sajátos alakja miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír
alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél
indítványára is elrendelheti.”
13.	§
A Pp. 394/D. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel”
14.	§
A Pp. 394/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre külön
jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, vagy szervezet az elektronikus
kapcsolattartást vállalhatja az erre szolgáló elérhetőségének az Országos Bírósági Hivatal
részére történő megküldésével. Ha a névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre
külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet az elektronikus
7
kapcsolattartást vállalja, elektronikus kapcsolattartása során az e fejezet szakértőkre
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
15.	§
A Pp. 394/E. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:
„A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő
elektronikus kapcsolattartása”
16.	§
A Pp. 394/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal
történő elektronikus kapcsolattartása során 2016. január 1. napját követően úgy kell eljárni,
hogy a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére
kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti és a másik bíróság a közigazgatási szerv és más
hatóság is elektronikusan kézbesít az azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás
támogatási szolgáltatás igénybevételével. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti,
ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges;
erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége
miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága
vitás.”
17.	§
A Pp. 394/G. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik (321/A. §, 340/B. §,
341/J. §, 394/B-394/E. §), úgy arra a (2)-(10) bekezdésben és a 394/H-394/M. §-ban foglalt
szabályokat is alkalmazni kell.
(2)	Az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer (a továbbiakban: az
Országos Bírósági Hivatal rendszere) alkalmazásával biztosítja, hogy a bírósággal kézbesítési
szolgáltatást nyújtó rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) útján folyamatosan
lehessen kapcsolatot tartani, és a bíróság valamint
a)	ha az elektronikus kapcsolattartás kötelező, a jogi képviselő, a gazdálkodó
szervezet, a közigazgatási szerv, az ügyész, továbbá a jegyző,
b)	ha az elektronikus kapcsolattartás választható és azt a fél, annak képviselője, vagy a
szakértő választja, a fél vagy képviselője, valamint a szakértő
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: elektronikus úton kapcsolatot tartó] közötti
kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.”
18.	§
A Pp. 394/H. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
8
„(8a) A (8) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a
99/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül arra hivatkozással terjeszthető elő,
hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát
önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.”
19.	§
A Pp. „Az elektronikus kommunikáció szabályai” című alcíme a következő 394/I-394/M. §-
sal egészül ki:
„394/I. § (1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton
történik, és az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton terjeszti
elő, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik,
a)	a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja,
b)	az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az
elektronikus úton kapcsolatot tartó nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.
(2)	Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton
kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, az (1) bekezdés b)
pontjában foglalt jogkövetkezményen felül a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartót
pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.
394/J. § (1) Az elektronikus úton kapcsolatot tartó köteles gondoskodni a keresetlevél és a
beadvány mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról és a papír alapú okiratok
megőrzéséről.
(2)	A jogi képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén a keresetlevél vagy az első, a
bírósághoz benyújtott beadvány mellékleteként csatolja az általa elektronikus formába
átalakított meghatalmazást. A bíróság az eredeti meghatalmazás bemutatására hívja fel a jogi
képviselőt az egyezőség megállapítása érdekében, ha e tekintetben alapos kétsége merül fel.
(3)	E § alkalmazásában az okirat akkor tekinthető elektronikus okirati formába átalakítottnak,
ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.
(4)	Azt, hogy a keresetlevél és a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, e törvényben és
külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák,
vélelmezni kell.
394/K. § A papír alapú okiratok - jogszabályban meghatározott módon történő -
digitalizálására a bíróságnak öt munkanap áll rendelkezésére. Az iratok digitalizálásához
szükséges időt - legfeljebb azonban öt munkanapot - a határidő számítása szempontjából
figyelmen kívül kell hagyni.
394/L. § Ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is jogosult - és az
elektronikus kapcsolattartás nem a gazdálkodó szervezet, illetve közigazgatási szerv
azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével
történik - a keresetlevélhez, illetve az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni
kell valamennyi személy közös nyilatkozatát arról, hogy
9
a)	hozzájárul, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a benyújtó személy teljes körű
azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével
nyújtják be,
b)	tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a
benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő kézbesítése.
394/M. § (1) A keresetlevelet, a beadványt, valamint az okirati bizonyítékot a kézbesítési
rendszer által befogadható méretben kell benyújtani. A befogadható méretre vonatkozó
adatokat az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi.
(2)	Ha a keresetlevél, a beadvány vagy az okirat, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési
rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadványt több, a kézbesítési rendszer által
befogadható méretű részletben kell benyújtani. Az egyes részletekhez tartozó űrlapokon meg
kell jelölni, hogy a beadvány összesen hány részletből áll, továbbá az adott részlet sorszámát.
Az űrlapokból a részletek összetartozásának egyértelműen ki kell tűnnie.
(3)	A keresetlevél vagy a beadvány (2) bekezdés szerinti valamennyi részletének feltöltése
esetén az utolsó részlethez kapott befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban kell a
keresetlevelet vagy a beadványt a bírósághoz megérkezettnek tekinteni.”
20.	§
A Pp. Hetedik Része a következő XXVIII/A. Fejezettel egészül ki:
„XXVIII/A. Fejezet
A zártcélú távközlő hálózat igénybevételének szabályai
394/N. § (1) A bíróság a fél indítványára vagy hivatalból végzéssel elrendelheti, hogy a fél és
más perbeli személy meghallgatására, illetve a tanú és a szakértő kihallgatására zártcélú
távközlő hálózat útján kerüljön sor, ha célszerűnek látszik - különösen, ha az az eljárás
lefolytatását meggyorsítja -, vagy a meghallgatás, illetve a kihallgatás (e fejezetben a
továbbiakban együtt: meghallgatás) a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött
helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna.
(2)	A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, illetve a
személyes meghallgatás kitűzött helyszíne és a zártcélú távközlő hálózat útján történő
meghallgatás helyszíne között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot
egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A zártcélú távközlő hálózat útján történő
meghallgatásra sor kerülhet a tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszíne és
több egyéb zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatási helyszín igénybevételével is,
ha azok közvetlen összeköttetése biztosítható. A zártcélú távközlő hálózat útján történő
meghallgatáshoz a helyiséget bíróság vagy egyéb - a zártcélú távközlő hálózat működésének
biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szerv bocsátja rendelkezésre.
(3)	A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzéssel szemben nincs
helye fellebbezésnek. A végzést a bíróság a tárgyalásra, illetve a személyes meghallgatásra
szóló idézéssel együtt kézbesíti azoknak, akik a tárgyalásra, illetve a személyes
meghallgatásra megidézésre kerülnek. A végzést a bíróság haladéktalanul megküldi a zártcélú
10
távközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak,
illetve egyéb szervnek.
394/O. § (1) A zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személynek - a bíróság
vagy az egyéb szerv épületében - az erre a célra kialakított helyiségben kell megjelennie és a
meghallgatás ideje alatt jelen lennie.
(2)	A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára
vonatkozó rendelkezéseket azzal kell alkalmazni, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás kitűzött
helyszínén kell biztosítani. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra
kialakított helyiségben
a)	a meghallgatásra kerülő személy,
b)	az, akinek a jelenlétét a meghallgatott személyéhez kapcsolódóan a tárgyaláson,
illetve a személyes meghallgatáson a törvény lehetővé, illetve kötelezővé teszi (különösen a
képviselő, az ügygondnok, a törvényes képviselő, a tolmács),
c)	a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök
működését biztosító, kezelő személy,
lehet jelen.
(3)	A zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát a
tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró) - ha a
személyes meghallgatást bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár - állapítja meg. Az
elnök (bíró), illetve bírósági titkár állapítja meg azt is, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján
történő meghallgatásra kialakított helyiségben csak olyan személyek tartózkodnak, akiknek a
jelenlétét a törvény lehetővé teszi, továbbá, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva
eljárási jogainak gyakorlásában.
(4)	A zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának
igazolása az általa
a)	a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre
bocsátott adatai és
b)	a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványa vagy
tartózkodásra jogosító okmánya képi adatátvitellel történő bemutatásával
történik.
(5)	A bíróságnak a zártcélú távközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy által
a)	a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésre
bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
b)	a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és
tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és
érvényességéről
elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.
11
(6)	A meghallgatás megkezdésekor az elnök (bíró), illetve ha a személyes meghallgatást
bírósági titkár folytatja le, a bírósági titkár tájékoztatja a zártcélú távközlő hálózat útján
meghallgatott személyt, hogy a meghallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerül sor.
(7)	A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során biztosítani kell, hogy a
tárgyalás, illetve a személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelen lévő résztvevők láthassák
a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben a
meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel egyidejűleg ott-tartózkodó
valamennyi személyt. Biztosítani kell továbbá, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján történő
meghallgatásra kialakított helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalás, illetve a
személyes meghallgatás kitűzött helyszínén jelenlévő elnök (bíró), illetve bírósági titkár
számára. A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben
tartózkodó meghallgatott személy részére is biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás
menetét.
394/P. § A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalásról, illetve
személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie a zártcélú távközlő
hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményei rögzítésére, feltüntetve a
zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen lévő
személyeket.”
21.	§
A Pp. 395. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„k) a polgári eljárásban a tárgyalás (meghallgatás, kihallgatás) zártcélú távközlő
hálózat útján történő megtartásának részletes szabályait - az informatikáért felelős
miniszterrel egyetértésben és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével
-	rendeletben határozza meg,”
22. §
A Pp. XXIX. Fejezete a következő 397/H. §-sal egészül ki:
„397/H. § (1) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint
egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel
megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról,
valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított
a)	23. § (1) bekezdés b) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvény 23. § a) pontjának hatálybalépését követően indult perekben,
b)	321/A. §-át a 2016. január 1. napját követően indult fizetési meghagyásos eljárást
követően perré alakult eljárásban,
12
c)	340/B. §-át a 2016. január 1. napját követően indult közigazgatási eljárás során
hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,
d)	341/J. §-át a 2016. január 1. napját követően indult jegyző előtti birtokvédelmi
eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,
e)	386/U. §-át a 2016. január 1. napját követően indult perekben,
f)	394/C. §-át a 2016. január 1. napját követően indult perekben
kell alkalmazni.”
23.	§
A Pp.
a)	23. § (1) bekezdés b) pontjában a „megtérítése iránt” szövegrész helyébe a
„megtérítése, valamint a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértések miatti
sérelemdíj megfizetése iránt” szöveg,
b)	394/F. § (1) bekezdésében az „e törvény elektronikus kommunikációt rendel”
szövegrész helyébe az „e törvény elektronikus kapcsolattartást rendel” szöveg,
c)	394/G. § (3) bekezdésében az „a félnek” szövegrész helyébe az „az elektronikus
úton kapcsolatot tartó részére” szöveg,
d)	394/G. § (5) bekezdésében a „legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással
ellátva” szövegrész helyébe a „legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva,
vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével”
szöveg,
e)	394/G. § (5) bekezdésében az „A fél” szövegrészek helyébe az „Az elektronikus
úton kapcsolatot tartó” szöveg,
f)	394/G. § (5) és (6) bekezdésében az „A félnek” szövegrész helyébe az „Az
elektronikus úton kapcsolatot tartónak” szöveg,
g)	394/G. § (5) bekezdésében és a 394/H. § (2), (4), (7) és (8) bekezdésében az „a fél”
szövegrészek helyébe az „az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,
h)	394/G. § (6) bekezdésében az „a félnek” szövegrész helyébe az „az elektronikus
úton kapcsolatot tartónak” szöveg,
i)	394/G. § (7) bekezdésében és a 394/H. § (6) és (7) bekezdésében az „A fél”
szövegrész helyébe az „Az elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,
j) 394/H. § (2) bekezdésében a „Ha fél” szövegrész helyébe a „Ha az elektronikus úton
kapcsolatot tartó” szöveg,
k) 394/H. § (9) bekezdésében az „a fél vagy képviselője” szövegrész helyébe az „az
elektronikus úton kapcsolatot tartó” szöveg,
l) 394/H. § (9) bekezdésében az „a felet vagy képviselőjét” szövegrész helyébe az „az
elektronikus úton kapcsolatot tartót” szöveg,
m) 394/H. § (9) bekezdésében az „azon szolgáltatását megszüntette” szövegrész
helyébe az „azon szolgáltatását nem hozta létre vagy megszüntette” szöveg
lép.
24.	§
(1)	Hatályát veszti a Pp.
a)	394/B. § (4) bekezdése,
13
b) 394/G. § (7) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 28/B. § (3) bekezdésében a ,„valamint a hatóság döntésének bírósági
felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban” szövegrész.
25.	§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) Ha az eljárás lefolytatására illetékes közjegyző az eljárás lefolytatásában akadályoztatva
van, köteles ezt - az akadályoztatás okának megjelölésével - a székhelye szerinti területi
közjegyzői kamara elnökének írásban haladéktalanul bejelenteni. Ha a bejelentés alapos, a
területi közjegyzői kamara elnöke a területi közjegyzői kamara területén székhellyel
rendelkező közjegyzők közül kijelöli az eljárás lefolytatásában akadályoztatott közjegyző
helyett az eljárást lefolytató közjegyzőt. Ha a területi közjegyzői kamara elnöke a bejelentést
alaptalannak ítéli, erről a bejelentést tevő közjegyzőt értesíti. A területi közjegyzői kamara
elnöke döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(8)	Ha a (7) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás
lefolytatásában akadályoztatva van, a (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.
(9)	Ha a területi közjegyzői kamara illetékességi területére kinevezett valamennyi közjegyző -
a területi közjegyzői kamara elnökének a döntése szerint - az eljárás lefolytatásában
akadályoztatva van, az eljáró közjegyzőt a magyarországi székhelyű közjegyzők közül a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki. E kijelölést - a (7) és (8) bekezdés
szerinti döntésének a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke részére történő
megküldésével - a területi közjegyzői kamara elnöke kezdeményezi. A Magyar Országos
Közjegyzői Kamara elnöke döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(10)	Ha a (9) bekezdés alapján az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző az eljárás
lefolytatásában akadályoztatva van, a (7)-(9) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően
alkalmazni.”
26.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 8. §
(2)	és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatóság az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet az ügy irataival és a
keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt elektronikus úton három napon
belül továbbítja a bírósághoz.
(3)	A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben
meghatározottak szerint, elektronikus úton történik.”
14
27. §
Az Ngtv. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról,
valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított 8. § (2) és (3) bekezdését a 2016. január 1. napját követően indult
közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben kell
alkalmazni.”
28. §
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 37. §-a
a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közjegyző a felhívást azzal a figyelmeztetéssel is ellátja, hogy ha a jogosult a Pp.
alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp. alapján az elektronikus
kapcsolattartást választja, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait, bizonyítékait, és minden
további beadványát és okirati bizonyítékát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, továbbá
az illetéket elektronikusan vagy a Magyar Államkincstár illeték-bevételi számlájára köteles
megfizetni. A közjegyző a felhívásban tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a kapcsolattartás a
részéről a peres eljárásban elektronikusan történik, és
a)	az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait nem elektronikus úton
terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti,
b)	az egyéb beadványait nem elektronikus úton terjeszti elő, az egyéb beadványban
foglalt nyilatkozat hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.”
29.	§
Az Fmhtv. 61. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról,
valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi ...
törvénnyel megállapított 37. § (4a) bekezdését a 2016. január 1. napját követően indult
ügyekben kell alkalmazni.”
30.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1-6. § és a 8-24. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3)	A 7. § és a 26-29. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
15
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvényt (a továbbiakban: Pp.) hat témakörben módosítja.
1.)	Egyrészt az Alkotmánybíróság 26/2015. (VII.21.) AB határozatában
megállapította, hogy az Országgyűlés a Pp. 155/A. §-ában szabályozott előzetes
döntéshozatali eljárás kezdeményezésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló
alaptörvény-ellenességet idézett elő. Ennek megszüntetése érdekében szükséges a Pp. 155/A.
§-ába foglalt rendelkezések megfelelő kiegészítése.
2.)	Másrészt a közigazgatási és a polgári perrendtartással összefüggő egyes bírósági és
ügyészségi feladatokról szóló 1295/2015. (V. 7.) Korm. határozat egyebek mellett
megállapítja, hogy a Kormány szükségesnek tartja a kötelező elektronikus kapcsolattartás
infrastrukturális feltételeinek a bíróságok által 2015. december 31-ig történő megteremtését,
ezért javaslatot tesz az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosítására.
A Kormány döntésének megfelelő szabályozás kialakítását a 650/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint
egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvény 18. §-a
tartalmazza, amely törvényben meghatározott esetekben - egyebek mellett, ha a fél jogi
képviselővel jár el, ha a fél gazdálkodó szervezet - 2016. január 1. napját követően kötelezővé
teszi az elektronikus kapcsolattartást a polgári perekben.
A Pp. XXVIII. Fejezete már jelenleg is számos, az elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó előírást tartalmaz: meghatározza - egyebek mellett -, hogy mely esetben van
lehetőség az elektronikus eljárásra, és mely esetben kötelező az elektronikus eljárás, rögzíti a
kötelező elektronikus kapcsolattartás hatálya alá tartozó alanyok körét, továbbá az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó egyes speciális rendelkezéseket ír elő. A Javaslat az
informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítja, egyértelműbbé teszi és bővíti a
polgári per során irányadó elektronikus kapcsolattartás szabályait.
A Javaslat a szükséges rendelkezéseket azon technikai sajátosságból kiindulva rögzíti,
hogy a kézbesítési rendszer igénybevételéhez szükséges teljes körű azonosítást biztosító és
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás (Ügyfélkapu) természetes személyekhez
kötődik. A Javaslat nevesíti azokat a kivételeket, amikor a kötelező elektronikus
kapcsolattartás hatálya alá tartozó alanyok tekintetében is papír alapú lehet a kapcsolattartás.
A Javaslat továbbá a polgári perben irányadó elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
szabályokat pontosítja vagy kiegészíti. Meghatározza többek között az elektronikus
kézbesítési vélelem megdöntésének feltételeit, az elektronikus kapcsolattartás megszegésének
jogkövetkezményét, az okiratok digitálissá történő átalakításának és megőrzésének szabályait.
Előírja továbbá, hogy amennyiben a képviselet ellátására több személy is jogosult, hogyan
lehet a bírósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani, valamint a kézbesítési rendszer
működőképességének biztosítása érdekében a nagy méretű elektronikus beadványok
részletekben való beküldésének szabályait.
16
A Javaslat rögzíti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre,
valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre vonatkozó sajátos
kézbesítési és digitalizálási rendelkezéseket. Ezen rendelkezések szükségessége abból adódik,
hogy e perek esetében a felperes a keresetlevelet közigazgatási határozat bírósági
megtámadása esetén kizárólag az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél terjesztheti
elő, illetve a birtokvédelmi határozat esetében a határozatot hozó jegyzőnél is előterjesztheti.
3.)	A Javaslat a fentiek mellett megteremti a távmeghallgatás szabályait a Pp.-ben a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályaihoz hasonlóan, a bírósági jó
gyakorlatok figyelembe vételével, és jogszabályi rögzítésével. Ez lehetővé teszi a felek, tanúk,
szakértők meghallgatásának, kihallgatásának lefolytatását - megkeresett bíróság
közbeiktatása nélkül - akkor is, ha a félnek, a tanúnak vagy a szakértőnek a tárgyalás kitűzött
helyszínén való megjelenésére nincs módja.
4.)	A Javaslat tartalmazza azon hatásköri szabályt is, amely egyértelművé teszi, hogy a
közhatalommal okozott kár megtérítése iránt indított per mellett, az a per is a törvényszék
hatáskörébe tartozik, amelyet a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértések
miatti sérelemdíj megfizetése iránt indítanak.
5.)	A Javaslat megteremti az összhangot a kötelező elektronikus kapcsolattartás
tárgykörében a Pp. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
szabályozása között.
6.)	A Javaslat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításával rögzíti az
eljárásban akadályozott közjegyző helyett eljáró közjegyző kijelölésének szabályait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és a 3. §-hoz
A bíróság a fél személyes meghallgatása során elvégzi a fél azonosítását és felveszi a
fél személyes adatait. A hatályos szabályok nem adnak arra módot, hogy amennyiben
bármilyen kétsége merülne fel a bíróságnak a fél személyazonossága tekintetében, azt a
meghallgatással egyidejűleg ellenőrizhesse. A Javaslat erre a jövőben módot ad azzal, hogy
lehetővé teszi a bíróság számára a személyazonosító adatoknak a személyiadat- és
lakcímnyilvántartást végző hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal való összevetését a
nyilvántartásba való betekintéssel. E lehetőség biztosításával a Javaslat hozzájárul a
jogbiztonság erősítéséhez.
A Javaslat ugyanezt a lehetőséget biztosítja a bíróság számára a tanú azonosítása
tekintetében is.
A 2. §-hoz
Az Alkotmánybíróság 26/2015. (VII.21.) AB határozatában megállapította, hogy az
Országgyűlés a Pp. 155/A. §-ában szabályozott előzetes döntéshozatali eljárás
kezdeményezésével kapcsolatos, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet
17
idézett elő. Az alaptörvény-ellenesség az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azért áll fenn,
mert a hivatkozott rendelkezések nem tartalmazzák, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás
kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában is alakszerű határozattal (végzéssel)
kell a bíróságnak döntenie, és azt sem tartalmazzák, hogy az elutasítás okát a bíróságnak
legkésőbb ügydöntő határozatában meg is kell indokolnia. E mulasztás megszüntetését
célozza a Pp. 155/A. § (2) és (3) bekezdésének - módosító javaslat szerinti - kiegészítése.
A 4. §-hoz
A Pp. 394/B. § (4) bekezdése jelenleg a választható elektronikus kapcsolattartás
szabályai között sem biztosítja a fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás
esetkörére az elektronikus kapcsolattartást. A Javaslat mellőzi a kivételek közül ezt a pert, és
hatályon kívül helyezi a kivételek közé soroló rendelkezést. A Javaslat rendelkezik továbbá a
Pp. „A bíróság fizetési meghagyásos eljárással összefüggő feladatai” című XIX. Fejezetének
módosításával arról, hogy a perré alakult eljárásban is alkalmazni kell mind a választható,
mind a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit a Pp.-nek. Ennek
megfelelően, ha a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja (a perben felperes) elektronikus
kapcsolattartásra köteles vagy az elektronikus kapcsolattartást választja, akkor az
ellentmondást követően - már a bíróság felé - előterjesztendő részletes tényállításait és az
ügyre vonatkozó bizonyítékait elektronikusan kell benyújtania. Ha a jogosult elektronikusan
jár el, és ennek ellenére a kötelezett ellentmondásának előterjesztése után részletes
tényállításait és az ügyre vonatkozó bizonyítékait nem elektronikus úton terjeszti elő, a
bíróság a pert megszünteti. A fizetési meghagyásos eljárás kötelezettjét (a perben alperes) a
bíróság már az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó általános rendelkezések
alkalmazásával „szólítja meg” első alkalommal papír alapú kézbesítéssel és ellátja őt az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó megfelelő tájékoztatással. Ezt követően a Pp.
előírásainak megfelelően az alperes, ha elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy az
elektronikus kapcsolattartást választja, a jövőben már ezen az úton tartja a kapcsolatot a
bírósággal.
Az 5. és a 6. §-hoz
A Pp. 394/E. § (2) bekezdése szerint a bíróságok a közigazgatási szervekkel, illetve
más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során 2016. január 1. napját követően
úgy kell eljárni, hogy a bíróság a hivatalos iratait a közigazgatási szerv vagy más hatóság
részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. A közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata iránti perek esetében a felperes a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási
határozatot hozó szervnél terjesztheti elő. A keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási szerv az
ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely
azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - továbbítja a
bírósághoz. A birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti per esetében pedig a
keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőhöz kell benyújtani, aki a keresetlevelet
az ügy irataival együtt felterjeszti a bírósághoz.
Tekintettel arra, hogy a közigazgatási szervekkel és más hatóságokkal a bíróságok
elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot, a Javaslat a következőket rögzíti.
Az elektronikus eljárásra köteles felperesnek (pl. gazdálkodó szerv vagy a jogi
képviselővel eljáró magánszemély) a keresetlevelét már az elsőfokú közigazgatási hatósághoz
-	illetve a birtokvédelmi ügyben a jegyzőhöz - is elektronikus út igénybevételével kell
18
benyújtania. Ha a felperes elektronikus eljárásra nem kötelezett magánszemély, akkor papír
alapon nyújtotta be a keresetlevelét a közigazgatási szervhez, illetve a jegyzőhöz. Ebben az
esetben a közigazgatási szerv, illetve a jegyző köteles a hozzá benyújtott keresetlevél és a
mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról valamint a papír alapú okiratok
megőrzéséről, továbbá a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló ügy iratainak
digitalizálásáról gondoskodni. Ha a felperes elektronikus úton nyújtotta be a keresetlevelét,
abban az esetben a közigazgatási szerv, illetve a jegyző csak a felülvizsgálni kért határozat
alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról köteles gondoskodni. Amennyiben egyes
iratok elektronikusan állnak rendelkezésre, azokat elektronikusan kell továbbítani.
A Javaslat arról is rendelkezik, hogy ha a közigazgatási szervnek saját Hivatali kapuja
van, úgy a közigazgatási szerv az elektronikus benyújtás során saját képviselője
Ügyfélkapujának igénybevétele helyett a közigazgatási szerv Hivatali kapujának
igénybevételével is eljárhat. Ez esetben a per teljes folyamatban léte alatt az elektronikus
kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
Arra figyelemmel, hogy e perek sajátossága, hogy a bírósággal a kapcsolatot nem a
felperes veszi fel a keresetlevél benyújtásával, a Javaslat azt is rögzíti, hogy a bíróság a
felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít az eljárást indító fél
(felperes) részére, és a felperesnek a kötelező elektronikus kapcsolattartás körébe tartozó
kérdések tekintetében a szükséges első tájékoztatást megadja. Hiszen a bíróság ebben a
pillanatban még nem ismeri a felperes elektronikus elérhetőségét.
A Javaslat az elektronikus kapcsolattartás fő szabályától eltérő megoldási lehetőséget
is biztosít a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás során. E szerint a
közigazgatási szerv a határozat alapjául szolgáló iratokat, továbbá minden egyéb beadványt,
okirati bizonyítékot annak elektronikus megküldése helyett elektronikusan is hozzáférhetővé
tehet a bíróság számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.
A Javaslat a menekültügyi határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásokban a
zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás esetére speciális szabályozást tartalmaz
az azonosításra, mivel ezekben az ügyekben a meghallgatottak - a körülmények sajátossága
folytán - nem minden esetben rendelkeznek személyazonosító okmánnyal. Erre tekintettel az
ő azonosításuk akként történik, hogy a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor
egyaránt rögzíteni kell a meghallgatottnak a személyazonossága igazolásának érdekében
közölt ugyanazon adatait, így: nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. Emellett
a személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a hatósági eljárásban
közölt adatokkal is.
A 7. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat az elektronikus kommunikáció kifejezés helyett az
elektronikus kapcsolattartás kifejezést vezeti be és használja, a hatályos Pp. alcím címét is
ennek megfelelően módosítja. Emellett, tekintettel arra, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői
Szerv szakvéleményére alapított perekben kötelező a jogi képviselet, a Javaslat a kötelező
elektronikus kapcsolattartás szabályozásával összhangban rögzíti e perek esetében is az
elektronikus kapcsolattartás szabályait.
19
A 8. §-hoz
A Javaslat módosítja a Pp. Hetedik Részének címét egyrészt arra tekintettel, hogy a
Javaslat az elektronikus kommunikáció kifejezés helyett az elektronikus kapcsolattartás
kifejezést vezeti be és használja, másrészt arra figyelemmel, hogy a Javaslat a Hetedik Részt
kiegészíti a zártkörű távközlő hálózat útján történő meghallgatás szabályaival.
A 9. és 10. §-okhoz
A Javaslat a Pp. XXVIII. fejezetét fejezetcímmel egészíti ki, továbbá alcímet vezet be
az átláthatóbb tagolás érdekében.
A 11. §-hoz
A Javaslat a 394/B. § (3) bekezdésének módosításával egyértelművé teszi, hogy ha a
fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára
kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait
digitalizálja és elektronikusan kézbesíti a másik fél számára.
A 12. §-hoz
A Pp. hatályos rendelkezései meghatározzák az elektronikus kapcsolattartásra
kötelezettek alanyi körét, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek és a jogi
képviselővel eljáró felek esetén a jogi képviselők - a Pp.-ben meghatározott kivételektől
eltekintve - kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bírósággal.
A Javasat a gazdálkodó szervezetek teljes köre helyett csak a belföldi székhellyel
rendelkező gazdálkodó szervezeteket kötelezi elektronikus kapcsolattartásra.
A Pp. szabályozása alapján gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság, az európai
részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az
erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi
személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi
iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a
magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Emellett az állam, a helyi
önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány
gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó
szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek a bírósággal papír
alapon, illetve önkéntes választásuk szerint elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot. Ennek
oka, hogy a belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek elektronikus úton
történő kapcsolattartásra való kötelezése több okból nem lehetséges.
Egyrészt az iratok kézbesítésére vonatkozó uniós illetve a nemzetközi szabályozás
kapcsán sem tisztázott kérdés, hogy valamely, a bíróság tagállamától eltérő államban
lakóhellyel/székhellyel rendelkező címzett részére az elektronikus kézbesítés, ha az a bíróság
államában működő kézbesítési rendszerben történik, határon átnyúló vagy belföldi
kézbesítésnek minősül-e.
20
Amennyiben a belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknek az
Ügyfélkapu igénybevételével történő kézbesítést határon átnyúló kézbesítésnek tekintjük, nem
hagyható figyelmen kívül, hogy az elektronikus kézbesítés az 1393/2007/EK rendeletben
meghatározott, az Európai Unió Bírósága által az Alder ügyben kimondottak szerint
kizárólagosan meghatározott kézbesítési módok között nem szerepel, csakúgy, mint a
kézbesítési jogsegélyt szabályozó nemzetközi jogforrásokban sem. Következésképpen a
külföldi címzettnek elektronikus úton történő kézbesítés nem állna összhangban uniós illetve
nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel. Ha a fentiek ellenére alkalmazhatóak lennének az
elektronikus kézbesítésre az uniós és a nemzetközi jogforrások, akkor is alkalmazni kellene
ezen jogforrásoknak a kézbesítendő iratok nyelvére vonatkozó előírásait, aminek
következtében az ilyen módon kézbesítendő iratokhoz is csatolni kellene az adott esetben
idegen nyelven készült fordítást.
Amennyiben a belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknek a
képviselője Ügyfélkapuja igénybevételével történő kézbesítést belföldinek tekintjük, az a
külföldi címzettnek uniós jogszabályban illetve nemzetközi egyezményben megállapított, az
irat nem megfelelő nyelvén alapuló, az irat átvételére vonatkozó jogának kiüresítését
jelentené, hiszen ilyen esetben az irat nyelvével összefüggő szabályok nem kerülnének
alkalmazásra.
Másrészt, ha a belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezet elektronikus
kapcsolattartásra kötelezése mellett lefolytatásra kerülne az eljárás, kérdéses, hogy az abban
hozott érdemi határozat külföldön miként volna elismerhető, végrehajtható. A külföldi
határozatok elismerésének és végrehajtásának egyik hagyományos megtagadási oka az, ha az
eljárást megindító irat kézbesítése nem megfelelően történt, aminek következtében védekezési
jogát nem megfelelően gyakorolhatta. Ezen túlmenően egyes államokban az érdemi határozat
megfelelő kézbesítését is figyelembe veszik az elismerés és a végrehajtás
megengedhetőségekor. Amennyiben tehát a magyar határozat más államban történő
végrehajtásáról döntene a külföldi bíróság nem kizárt, hogy úgy ítélné meg, hogy a magyar
bíróság által a belföldi székhellyel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő,
elektronikus kézbesítés nem volt megfelelő, így a magyar határozatnak abban az államban
nem lehetne érvényt szerezni.
A Javaslat továbbá a rendelkezésekre álló technikai feltételeket alapul véve, pontosítja
a Pp. hatályos, elektronikus kapcsolattartásra irányadó rendelkezéseit, és egyértelművé teszi,
hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás keretében a gazdálkodó szervezetek a képviselő
(jogi képviselő, törvényes képviselő vagy szervezeti képviselő) személyének teljes körű
azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével
tarthatják elektronikus úton a kapcsolatot a bírósággal.
A Javaslat a jogi képviselők elektronikus kapcsolattartása esetében is rögzíti, hogy arra
a jogi képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás
támogatási szolgáltatás igénybevételével kerül sor.
A Javaslat a gazdálkodó szervezet esetében arra biztosít lehetőséget, hogy választása
szerint - a már rendelkezésére álló - a gazdálkodó szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK
űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével azaz a Hivatali kapuján keresztül is
tarthatja a kapcsolatot a bírósággal.
21
A közigazgatási szervek esetében a Javaslat egyértelművé teszi, hogy abban az esetben
is kötelező az elektronikus kapcsolattartás a részükről, ha nem mint gazdálkodó szervezet és
nem mint a közigazgatási per alperese vesz részt a perben. A közigazgatási szerv elektronikus
kapcsolattartási kötelezettségének Hivatali kapuja igénybevételével is eleget tehet, saját
választása szerint. A per teljes időtartama alatt azonban csak a választott kapcsolattartási mód
alkalmazható, a szerv vegyesen - képviselője Ügyfélkapuján és a Hivatali kapun is
egyidejűleg - nem tarthatja az elektronikus kapcsolatot a perben.
Az ügyész sajátos közjogi helyzetére tekintettel a Javaslat rendezi, hogy az ügyész,
mint a fél jogait gyakorló absztrakt közjogi jogalany a peres eljárásokban elektronikus útra
kötelezettként jár el. Az ügyész e kötelezettségének a Legfőbb Ügyészség Hivatali kapujának
igénybevételével tesz eleget.
A Pp. hatályos szabályai kizárólag a kötelező jogi képviselet tekintetében adják meg a
jogi képviselő fogalmát, ezért a Javaslat meghatározza, hogy a XXVIII. fejezet tekintetében ki
tekintendő jogi képviselőnek. A jogi képviselő fogalmának a Pp. elektronikus
kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései tekintetében való meghatározása természetesen
nem érinti a jogi képviselet ellátásának jogosultságát, a fogalom kizárólag azt határozza meg,
hogy ki köteles a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartani. A kötelező elektronikus
kapcsolattartás szempontjából ugyanazon személyi kört kell jogi képviselőnek tekinteni, mint
a kötelező jogi képviselet szempontjából, annak érdekében, hogy az elektronikus
ügyintézésből se záródjon ki a nem elektronikus ügyintézésre is jogosult, meghatározott jogi
képviselői kör.
Emellett, tekintettel arra, hogy a teljes körű azonosítást biztosító és ÁNYK űrlap
benyújtás támogatási szolgáltatás (Ügyfélkapu) természetes személyhez kötődik, a Javaslat
rögzíti, hogy a Javaslat által meghatározott esetekben kit kell gazdálkodó szervezet
képviselőjének tekinteni. A Javaslat rendelkezik továbbá a gazdálkodó szervezet képviselője
képviseleti jogának megszűnése és az új képviselő jogosultsága igazolásának módjáról.
A Javaslat a jogi képviselet visszavonásával kapcsolatban kimondja, hogy amennyiben
a fél a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatot elektronikus úton teszi, azt a
bírósággal való elektronikus kapcsolattartás vállalásnak kell tekinteni. Ebben az esetben a fél
a per későbbi szakaszában a Pp. 394/B. § (7) bekezdése alapján a beadvány papír alapú
benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés
engedélyezését. Az áttérés engedélyezésének kérelmezésekor a jogi képviselő nélkül eljáró
félnek valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt
az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.
A Javaslat a Pp. 394/C. § módosításával a kötelező elektronikus kapcsolattartás alóli
meglévő kivételek esetköreit is pontosítja, illetve kiegészíti.
Az alperes irányába történő első kapcsolatfelvétel problémája a teljes körű azonosítást
biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás elektronikus használatával még
nem hidalható át, tekintettel arra, hogy e kézbesítési rendszeren keresztül a bíróság csak azt
követően tud kapcsolatba lépni a féllel, ha először a fél lép kapcsolatba vele elektronikusan.
Ennek hiányában technikailag a bíróság által nem ismert a fél teljes körű azonosítását
biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatása elektronikus elérhetősége. A
keresetlevél alperes részére történő kézbesítése e technikai sajátosság miatt ezen időpontban a
per kezdetekor még kizárólag papír alapon tud megtörténni, ezért a Javaslat a kötelező
22
elektronikus kapcsolattartásra irányadó szabályok kivételei között nevesíti ezt az esetet. A Pp.
58. § (1) bekezdése szerint a perbehívás esetén az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik
személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a
harmadik személyt perbe hívhatja. A perbehívást a perbehívónak kell a perbehívottal írásban
közölnie. A Javaslat erre tekintettel rögzíti, hogy az elektronikus kapcsolattartásról való
tájékoztatási kötelezettség is a perbehívót terheli a perbehívott irányába.
A Javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg a
bíróság felhívja az alperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati
bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus
úron történő benyújtás következményeiről.
A Javaslat változatlanul tartalmazza a Pp. 394/C. §-ában már rögzített azon szabályt,
amely szerint az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alól
kivételt jelent, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése
szükséges. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy
mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú
okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is
elrendelheti.
A kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírások a jogi képviselővel
eljáró fél esetében a jogi képviselőre irányadóak, tehát a jogi képviselő tartja a kapcsolatot a
teljes körű azonosítást biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével a bírósággal. A Javaslat ezért biztosítja a jogi képviselővel eljáró fél
számára, hogy választása szerint papír alapon vagy elektronikus úton nyújtsa be a jogi
képviseletet visszavonására irányuló nyilatkozatát.
A 13. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat az elektronikus kommunikáció kifejezés helyett az
elektronikus kapcsolattartás kifejezést vezeti be és használja, a hatályos Pp. alcím címét is
ennek megfelelően módosítja.
A 14. §-hoz
A Javaslat az igazságügyi szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői
tevékenységre külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet számára is
lehetővé teszi, hogy az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkhöz hasonlóan
vállalhassák az elektronikus kapcsolattartást. A Javaslat tisztázza, hogy ha az igazságügyi
szakértői névjegyzékben nem szereplő, szakértői tevékenységre külön jogszabályban
feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet az elektronikus kapcsolattartást vállalja, rá az
elektronikus kapcsolattartás szabályai az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő
szakértőkre vonatkozó előírások szerint irányadóak.
A 15. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat az elektronikus kommunikáció kifejezés helyett az
elektronikus kapcsolattartás kifejezést vezeti be és használja, a hatályos Pp. alcím címét is
ennek megfelelően módosítja.
23
A 16. §-hoz
A Javaslat az egyértelmű szabályozás érdekében pontosítja a Pp. 394/E. § (2)
bekezdését, és rögzíti, hogy a bekezdés előírásával érintett valamennyi szerv felé fennálló
követelmény az elektronikus úton történő kézbesítés.
A 17. §-hoz
A Pp. 394/G. § (1) bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben történik
elektronikus úton a kapcsolattartás és mely szabályok az elektronikus kapcsolattartás általános
szabályai. Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok bővültek, ezt a Javaslat a Pp. 394/G. § (1)
bekezdésében is egyértelművé teszi.
A Javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy kik tarthatják a kapcsolatot elektronikus
úton, ha az elektronikus kapcsolattartás kötelező és kik jogosultak elektronikus úton
kapcsolatot tartani a bírósággal, ha az elektronikus kapcsolattartás erre való kötelezés
hiányában önként is választható. A Javaslat az érintettek nevesítése mellett, rövid
megjelölésüket is tartalmazza.
A 18. §-hoz
Az elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítési tárhelyhez kizárólag a természetes
személy teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével lehet hozzáférni, amely kizárólagos jogosultság. Erre tekintettel a Javaslat
biztosítja a Pp. 394/H. § (8) bekezdésében szabályozott kézbesítési vélelem megdöntésének
lehetőségét. A vélelem megdöntésére azonban kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a
kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát a kérelmező önhibáján
kívüli okból nem tudta gyakorolni.
A 19. §-hoz
A Javaslat ezen szakasza a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó általános
szabályait pontosítja, egészíti ki.
A Javaslat előírja az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményét;
a nem elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül
elutasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan, amennyiben a Pp.
másként nem rendelkezik.
A Javaslat kimondja továbbá, hogy amennyiben a kapcsolattartás elektronikus úton
történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti
elő, a bíróság az (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményen felül az elektronikus
úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti. E
jogkövetkezmény azt az esetet rendezi, ha az elektronikusan kapcsolatot tartó félnek ugyan
van a teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatása,
azonban nem jelentkezik be a bírósághoz, vagy a létesítés és bejelentkezés ellenére a
bírósággal továbbra is papír alapon kommunikál.
A Javaslat az elektronikus úton kapcsolatot tartó feladatává teszi a papír alapú okiratok
elektronikus okirati formába történő átalakítását és megőrzését. Természetesen a papír alapú
24
okiratok digitalizálására abban az esetben van szükség, ha az irat nem elektronikus formában
áll rendelkezésre.
A Pp. 69. § (1) bekezdése alapján írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott
köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése
alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni. A Javaslat ez alól a szabály
alól kivételt biztosít, és rögzíti, hogy a meghatalmazást elektronikus formába átalakítva kell
az elektronikus úton benyújtott keresetlevélhez, illetve beadványhoz csatolni. Az eredeti
meghatalmazást akkor kell bemutatni, ha erre a bíróság felhívja a jogi képviselőt, mert az
elektronikus úton csatolt meghatalmazás és az eredeti írásbeli meghatalmazás egyezőségének
megállapítása érdekében szükséges. Természetesen, amely iratok elektronikusan állnak
rendelkezésre, azokat elektronikusan kell továbbítani.
A Javaslat értelmében az okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába
átalakított digitális okiratnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír
alapú okiratéval.
A Javaslat vélelmet állít fel a tekintetben, hogy a beadvány elektronikus benyújtására
szolgáló, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módokat és technikai
eszközöket jogszerűen alkalmazzák.
Tekintettel arra, hogy a papír alapú iratok digitalizálása - nagy mennyiségű irat
esetében - időigényes folyamat, a bíróságnak pedig a benyújtott okiratokat elektronikus
formában kell az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett fél számára továbbítani, ezért erre a
Javaslat maximálisan öt munkanapot biztosít a bíróság számára, melyet a határidő számítása
szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
A Javaslat kimondja, hogy ha a képviselet ellátására jogszabály szerint több személy is
jogosult (együttes képviseleti jog) - és az elektronikus kapcsolattartás nem a gazdálkodó
szervezet, illetve közigazgatási szerv azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás
támogatási szolgáltatás (Hivatali kapu) igénybevételével történik -, a keresetlevélhez, illetve
az első elektronikus úton benyújtott beadványhoz csatolni kell valamennyi személy
nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a keresetlevelet, illetve a beadványt a
benyújtó személy teljes körű azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási
szolgáltatás igénybevételével nyújtják be továbbá, hogy tudomásul veszi, hogy szabályszerű
kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy kézbesítési tárhelyére történő
kézbesítése.
Tekintettel arra, hogy a kézbesítési rendszer működőképessége meghatározott méret
feletti adatok befogadása esetén veszélyeztetett, a Javaslat előírja, hogy a keresetlevelet
valamint a beadványt a kézbesítési rendszer által biztonsággal befogadható méretben kell
benyújtani. A befogadható méretre vonatkozó tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a
bíróságok központi internetes honlapján teszi közzé.
A Javaslat rendezi azt az esetet is, ha a keresetlevél vagy a beadvány mérete a
kézbesítési rendszer által biztonsággal befogadható nagyságot meghaladja. Ebben az esetben a
keresetlevelet vagy a beadványt és mellékleteit több, a kézbesítési rendszer által biztonsággal
befogadható részletben kell benyújtani. A részletekhez tartozó űrlapon olyan megjelölést kell
alkalmazni, amelyből a részletek összetartozása egyértelműen kitűnik, továbbá minden
részlethez tartozó űrlapon meg kell jelölni, hogy hány részletből áll a keresetlevél vagy a
25
beadvány és ebből hányadik az adott részlet. A keresetlevél vagy a beadvány valamennyi
részletének feltöltése esetén az utolsó részlethez kapott befogadás-visszaigazolásban
megjelölt időpontban kell a keresetlevelet vagy a beadványt a bírósághoz megérkezettnek
tekinteni.
A 20. §-hoz
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a felek és más perbeli személyek, így a
tanúk, illetve a szakértők is, távmeghallgatás útján meghallgatásra, illetve kihallgatásra
kerülhessenek. E lehetőség biztosítása jelentősen megkönnyítheti azon személyek
meghallgatását, kihallgatását, akiknek a megjelenése a tárgyalás kitűzött helyén csak jelentős
nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel lenne megoldható. Emellett ezen
jogintézmény alkalmazása az eljárások lefolytatását is gyorsíthatja.
A zártcélú távmeghallgatást a bíróság pervezető (nem megfellebbezhető) végzéssel
rendelné el, ha ennek törvényi feltételei fennállnak.
A zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra vagy egy másik bíróságon
vagy egy egyéb - a zártcélú távközlő hálózat működésének biztosításához szükséges
feltételekkel rendelkező - szervnél rendelkezésre bocsátott helyiségben kerülhet sor. A
zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás során a tárgyalás, illetve a személyes
meghallgatás helyszíne és a meghallgatott személy tartózkodási helye (a másik bíróság vagy
az egyéb szerv) között az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg
továbbító készülék biztosítja. A távmeghallgatás során biztosítani kell, hogy a tárgyaláson
jelen lévő résztvevők láthassák a zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatásra
kialakított helyiségben a meghallgatott személyt, valamint a meghallgatott személlyel
egyidejűleg ott-tartózkodó valamennyi személyt. A zártcélú távközlő hálózat útján történő
meghallgatáson olyan technikai feltételeket kell teremteni, hogy az biztosítani tudja, hogy a
távmeghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségnek minden pontja látható legyen a tárgyalást
vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást lefolytató elnök (bíró), illetve bírósági
titkár számára, aki nem a meghallgatás helyszínén, hanem a tárgyalás, illetve a személyes
meghallgatás kitűzött helyszínén van jelen. Ugyanakkor a zártcélú távközlő hálózat útján
történő meghallgatásra kialakított helyiségben tartózkodó meghallgatott személy részére is
biztosítani kell, hogy követhesse a tárgyalás menetét.
Mivel a távmeghallgatás helyszínén nem tartózkodik bírósági alkalmazott, az
azonosítás képi közvetítéssel történik, és emellett sor kerül a személyazonosító adatoknak a
személyiadat- és lakcímnyilvántartást végző hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal
való összevetésére is a nyilvántartásba való betekintéssel.
A 21. §-hoz
A Javaslat felhatalmazó rendelkezést rögzít a Pp.-ben, annak érdekében, hogy a
zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatás részletes szabályai rendeletben
kerülhessenek meghatározásra.
A 22. §-hoz
A Pp. kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit a
közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perek, továbbá a birtokvédelmi
26
határozat megváltoztatása iránti perek esetében azokban az ügyekben kell alkalmazni,
amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás, illetve a jegyző birtokvédelmi eljárása 2016.
január 1. napját követően indult meg. Ez esetben az átmeneti rendelkezés a közigazgatási
eljárás, illetve a jegyző birtokvédelmi eljárásának kezdő időpontjához kapcsolódik.
Hasonlóan a közigazgatási perekhez, a fizetési meghagyásos eljárást követő peres
eljárás esetében sem a 2016. január 1-jét követően indult perekben, hanem azokban a
perekben kell alkalmazni az új rendelkezéseket, amelyek a 2016. január 1-jét követően indult
fizetési meghagyásos eljárásokból alakultak perré.
A Pp. kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit az egyéb perek
esetében a 2016. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Ezek az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy a kötelező elektronikus
kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetek és jogi képviselők számára fokozatosan,
és ne valamennyi, már folyamatban lévő ügyükben egy időben álljon be e kötelezettségük.
Lehetővé teszi továbbá a szabályozás, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
iránti perek, továbbá a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perek esetében a
közigazgatási szervek, illetve a jegyzők számára fokozatosan álljon be a kötelezettségük, és
már az általuk lefolytatott eljárás ideje alatt felkészüljenek a beálló kötelezettségükre, az
iratok digitalizálására és az elektronikus kapcsolattartásra. Az átmeneti rendelkezések emellett
elősegítik, hogy a vegyes ügyek - amelyekben mind a papír alapú, mind az elektronikus
kapcsolattartás megjelenik - száma minél kisebb legyen, továbbá, hogy a kézbesítési rendszer
terhelése fokozatosan emelkedjen és ne egy ütemben.
A Javaslat rögzíti azt is, hogy a Pp. 23. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, új hatásköri
szabályt az új rendelkezés hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A Pp.-nek a törvénnyel megállapított egyéb rendelkezéseit már a hatályba lépésékor
folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.
A 23. §-hoz
A Pp. hatályos szabályozása szerint a közhatalommal okozott kár megtérítése iránti
perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény megszüntette a nemvagyoni kár fogalmát és bevezette a sérelemdíj jogintézményét. A
személyiségi jogsértések miatt - egyebek mellett - sérelemdíj megfizetésére irányuló kérelem
is előterjeszthető. Annak érdekében, hogy a közhatalommal okozott kár, továbbá a
közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértések miatti sérelemdíj megtérítése
iránti perek azonos hatáskörű bíróság előtt legyenek elbírálhatóak - függetlenül a pertárgy
értékétől - a Javaslat rendelkezik arról, hogy a közhatalom gyakorlása során okozott
személyiségi jogsértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perek is a törvényszék
hatáskörébe tartoznak.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat az elektronikus kapcsolattartás szabályai alcímet
további szakaszokkal bővíti, a Javaslat szövegcserével megfelelően módosítja az erre való
hivatkozást is.
27
Tekintettel arra továbbá, hogy a Javaslat az elektronikus kommunikáció kifejezés
helyett az elektronikus kapcsolattartás kifejezést vezeti be és használja, a hatályos Pp.
rendelkezést is ennek megfelelően módosítja.
A Javaslat 16. §-ával módosított Pp. 394/G. § (2) bekezdésében bevezetett rövid
megjelölést a Javaslat az elektronikus kommunikáció alcím alatt már megállapított
rendelkezéseken szövegcserés módosítással átvezeti.
A Javaslat előírja, hogy a bíróság nem csak abban az esetben sújtja a felet
pénzbírsággal és kézbesíti a bírósági iratot papír alapon, ha a fél vagy képviselője a
kézbesítési rendszer azon szolgáltatását megszüntette, amelyen keresztül a részére a bírósági
iratok kézbesítésre kerülhetnek, hanem abban az esetben is, ha a fél vagy képviselője e
szolgáltatást nem hozza létre.
A technikai fejlesztések lehetővé teszik, hogy a fél a keresetlevelet vagy a beadványt
ne kizárólag legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás igénybevételével, hanem más, a
fél hiteles azonosítását biztosító szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
igénybevételével hitelesítse. A Javaslat ezt a lehetőséget biztosítja a felek számára a
módosítással.
A 24. §-hoz
A Pp. hatályos 394/B. § (4) bekezdése kimondja, hogy a fél nem nyújthatja be
beadványát elektronikus úton a járásbíróságról a törvényszékre áttett perekben, illetve a
fizetési meghagyást követő perben. Tekintettel arra, hogy a járásbíróság és a törvényszék
közötti elektronikus kapcsolattartás biztosított, és a fizetési meghagyást követő perben sem
indokolt fenntartani a kivételes szabályt, a Javaslat hatályon kívül helyezi a Pp. 394/B. § (4)
bekezdését.
A Javaslat emellett hatályon kívül helyezi a Pp. 394/G. § (7) bekezdését, tekintettel
arra, hogy az tartalmában azonos a (6) bekezdésben foglaltakkal.
A Javaslat a Pp. és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) összhangjának biztosítása
érdekében hatályon kívül helyezi a Ket. 28/B. § (3) bekezdésében a hatóság döntésének
bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban az elektronikus eljárás lehetőségét kizáró
rendelkezést.
A 25. §-hoz
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) alapján a
közjegyzőt eljárási kötelezettség terheli, kivéve, ha a közreműködés megtagadásának van
helye a törvényben meghatározott okból. A gyakorlatban előfordulhat azonban olyan eset,
hogy a közjegyző az elintézendő ügyek kirívóan nagy mennyisége miatti akadályoztatása
esetén a hatályos helyettesítési szabályok figyelembevételével sem tud eljárni. Ezért a
közjegyzői szolgáltatások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében indokolt a Ktv.
kiegészítése olyan szabályokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy az eljárás lefolytatására a
jogszabály alapján illetékes közjegyző akadályoztatása esetén a területi közjegyzői kamara
elnöke kijelölhesse az eljárást helyette lefolytató közjegyzőt. Hasonló rendelkezést tartalmaz a
fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 9. § (3) bekezdése, amely a
28
közjegyzőhöz benyújtott kérelmek nagy számára tekintettel teszi lehetővé az eljárásra
lefolytatására másik közjegyző kijelölését.
Az akadályoztatás tényét és okát a közjegyzőnek írásban kell bejelentenie a székhelye
szerint illetékes területi közjegyzői kamara elnöke részére, aki haladéktalanul dönt a
bejelentésről. Ha a bejelentést alaptalannak ítéli, azaz a közjegyző a területi közjegyzői
kamara elnökének megítélése szerint nem akadályozott, erről értesíti a közjegyzőt; ha pedig a
bejelentés alapos, a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező közjegyzők
közül kijelöli az eljáró közjegyzőt.
Szükséges azt is szabályozni, hogy az eljárás lefolytatására kijelölt közjegyző
akadályoztatása esetén a kijelölés szabályait megfelelően kell alkalmazni.
Abban az esetben, ha a területi közjegyzői kamara területén székhellyel rendelkező
közjegyzők közül senki nem jelölhető ki, mivel mindannyian akadályoztatva vannak, az eljáró
közjegyzőt - a területi közjegyzői kamara elnökének kezdeményezésére - a Magyar Országos
Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki az ország területén működő közjegyzők közül.
Sem a területi közjegyzői kamara elnökének, sem a Magyar Országos Közjegyzői
Kamara elnökének döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A 26. és 27. §-hoz
A Javaslat a Pp. és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Ngtv.) rendelkezései összhangjának biztosítása érdekében módosítja az Ngtv.
8.	§ (2) és (3) bekezdését. E rendelkezések jelenleg kötelező jogi képviseletet írnak elő egyes
esetekben, ugyanakkor az elektronikus kapcsolattartást választható lehetőségként rögzítik.
Tekintettel arra, hogy a Pp. 2016. január 1. napját követően a jogi képviselők esetében
kötelező elektronikus kapcsolattartást rendel, az Ngtv. 8. § (2) és (3) bekezdésében is erről
kell rendelkezni. Emellett a Javaslat a Pp.-ben foglaltaknak megfelelő átmeneti rendelkezést is
rögzít az Ngtv.-ben, előírva azt, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó
rendelkezéseket a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perek esetében
azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás 2016.
január 1. napját követően indult meg.
A 28. és 29. §-hoz
A Pp. szabályaival való összhang megteremtése érdekében a Javaslat módosítja a
fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényt (a továbbiakban: Fmhtv.). A
Javaslat az Fmhtv.-ben rögzíti, hogy a közjegyző a jogosultat az ellentmondásról szóló
értesítésben felhívja arra, hogy amennyiben a Pp. rendelkezései alapján elektronikus
kapcsolattartásra köteles a perben, illetve erre nem köteles, de a Pp. rendelkezései alapján az
elektronikus kapcsolattartást választja, úgy elektronikusan kell előterjesztenie a bíróság felé
az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait, valamint a további beadványait.
Tájékoztatni kell továbbá a jogosultat a nem elektronikus úton történő benyújtás
jogkövetkezményeiről. Arról is tájékoztatni kell a jogosultat, hogy ha az ügyre vonatkozó
részletes tényállításait és bizonyítékait elektronikus úton kell benyújtania, illetve az
elektronikus benyújtást választja, úgy az illetéket is elektronikusan vagy a Magyar
Államkincstár illeték-bevételi számlájára kell megfizetnie. A közjegyző tájékoztatásának arra
29
is ki kell terjednie, hogy amennyiben a jogosult részéről a perben a kapcsolattartás
elektronikusan történik, és az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és bizonyítékait nem
elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a pert megszünteti, illetve ha az egyéb beadványait
nem elektronikus úton terjeszti elő, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan és
úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz.
Emellett a Javaslat a Pp.-ben foglaltaknak megfelelő átmeneti rendelkezést is rögzít az
Fmhtv.-ben, előírva azt, hogy a felhívás új tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket azokban
a fizetési meghagyásos eljárásokban kell alkalmazni, amelyek 2016. január 1. napját követően
indultak meg.
A 30. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
30