﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6982. számú
törvényjavaslat
a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló
2008. évi LXXIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. október
2015. évi ... törvény
a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló
2008. évi LXXIII. törvény módosításáról
1.	§
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi
LXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a jövedéki adóról és a
jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más alkoholtermékekre
alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy)
kell ellátni.”
2.	§
A Tv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal
rendelkező köztestület, amely a pálinka előállításának, származásának, minőségének
és eredetvédelmének egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő
közös magyar érdek előmozdításával, a pálinka előállításával kapcsolatban az
előállítók képviseletével összefüggő, a 11. és 12. §-ban foglalt országos közfeladatokat
lát el.
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanács jogi személy, székhelye Budapest.
(3)	A Pálinka Nemzeti Tanács név használatára kizárólag az e törvény szerint
létrehozott köztestület jogosult.
(4)	A Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatainak ellátására költségvetési előirányzattal
rendelkezik. A gazdálkodására az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási
rendeletei rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
3.	§
A Tv. 11. és 12. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a származás-, minőség- és eredetvédelemmel
kapcsolatos ügyekben
1
a)	vizsgálja az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka
termékleírások betartását és kezdeményezi az uniós földrajzi jelzés oltalommal
összefüggő jogérvényesítést;
b)	szakmai véleményt nyilvánít a pálinkák földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmekkel
kapcsolatos eljárásban;
c)	kapcsolatot tart nemzetközi eredetvédelmi szervezetekkel;
d)	a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik
a pálinkaellenőrző hatósággal és a vámhatósággal;
e)	nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát;
f)	a pálinkára vonatkozó jogszabályok megsértése esetén értesíti az illetékes hatóságot;
g)	a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai
együttműködését, szakmai fórumokat szervez.
(2) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai tevékenységének előmozdítása érdekében
a)	a termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez;
b)	tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
c)	internetes oldalt működtet az előállítók, a kereskedők és a fogyasztók tájékoztatása
érdekében;
d)	elősegíti a tisztességes piaci magatartás megvalósulását, ennek érdekében etikai
kódexet bocsát ki;
e)	együttműködik a közigazgatási szervekkel és a piaci szereplőkkel a feketegazdaság
elleni küzdelemben;
f)	együttműködik:
fa)	a pálinkaellenőrző hatósággal;
fb)	a vámhatósággal;
fc)	a fogyasztóvédelmi hatósággal;
fd)	a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával;
fe)	a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
12. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka mint nemzeti kincs megóvása érdekében
a)	kidolgozza a hosszú távú Nemzeti Pálinkastratégiát;
b)	kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az
éves, illetve több éves pálinkafejlesztési, valamint bel- és külpiaci marketing tervet, és
nyomon követi annak megvalósítását, továbbá ennek érdekében együttműködik a
szakmai szervezetekkel;
c)	hazai és külföldi kiállításokat, kiállításokon való megjelenést, konferenciákat
szervez;
d)	országos pálinka és törkölypálinka versenyt rendez;
e)	részt vesz a pálinkával kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység
kidolgozásában.
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanács
2
a)	részt vesz a közfeladatai ellátását és a működésének feltételeit érintő jogszabályok,
kormányzati programok vagy intézkedések előkészítésében;
b)	véleményezi a közfeladataival kapcsolatos hazai és európai uniós jogi aktusok
tervezetét, valamint a magyar álláspontra vonatkozó javaslatot tesz;
c)	elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó
szakmai ajánlásokat.”
4.	§
A Tv. a 13. §-t megelőzően a következő alcímekkel egészül ki:
„A Pálinka Nemzeti Tanács szervezete és működése
12/A. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai a törvény erejénél fogva a pálinka-
előállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt
lezárt gazdasági évvel rendelkeznek és ezen időszak minden évében legalább tíz
szeszfőzde adóraktár engedéllyel rendelkező tagjuk van, továbbá önkéntes alapon a
Pálinka Nemzeti Tanács tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet
kérelmére a Pálinka Nemzeti Tanács tagként felvesz (a továbbiakban együtt: szakmai
szervezetek).
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanácsban minden szakmai szervezet a szeszfőzde adóraktár
engedéllyel rendelkező tagjai száma alapján képviselteteti magát. A Pálinka Nemzeti
Tanácsban minden szakmai szervezetet egy fő képvisel (a továbbiakban: képviselő),
amelyet minden 30. szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagja után további
egy fő képviselő egészít ki.
(3)	Minden képviselőt egy szavazati jog illet meg azzal, hogy egy szakmai szervezet
az összes szavazat legfeljebb 40%-ával rendelkezhet akkor is, ha többre lenne jogosult.
(4)	A szakmai szervezetek a tagjaik közül a képviselőiket öt évre választják meg. A
képviselő megbízatása megszűnik a képviselő
a)	halálával;
b)	lemondásával;
c)	visszahívásával;
d)	szakmai szervezeti tagságának megszűnésével vagy felfüggesztésével;
e)	megbízatása időtartamának lejártával, valamint
f)	által képviselt szakmai szervezetnek a Pálinka Nemzeti Tanácsban való tagságának
megszűnésével.
(5)	A Pálinka Nemzeti Tanácsot alkotó szakmai szervezetekről és azok képviselőiről
névjegyzéket kell készíteni. A névjegyzékbe vételt a szakmai szervezetnek kell
kezdeményeznie. A tagsági jogait csak a nyilvántartásba vett tag gyakorolhatja. A
névjegyzékben bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. A névjegyzéket
a Pálinka Nemzeti Tanács honlapján közzé kell tenni.
3
(6)	A szakmai szervezetek évente tájékoztatást adnak a Pálinka Nemzeti Tanács
részére a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaikról. A szakmai
szervezeteknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot a
szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaik számának változásáról.
(7)	A szakmai szervezet joga, hogy
a)	a Pálinka Nemzeti Tanácsba képviselőt válasszon;
b)	a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőitől tájékoztatást kérjen;
c)	a Pálinka Nemzeti Tanács feladatkörébe tartozó bármely ügyben véleményt
nyilvánítson és javaslatot tegyen;
d)	a Pálinka Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen az Alapszabályban
meghatározottak szerint részt vegyen.
(8)	A Pálinka Nemzeti Tanács tagja és a képviselő köteles az Alapszabályban és a
Pálinka Nemzeti Tanács más szabályzatában a tagra és a képviselőre vonatkozó
rendelkezéseket megtartani.
12/B.§ (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása
érdekében informatikai rendszert működtet, amelynek során jogosult nyilvántartani:
a)	a szakmai szervezetek nevét, címét, továbbá a szakmai szervezetek szeszfőzde
adóraktári engedéllyel rendelkező tagjainak nevét és a szeszfőzde adóraktári engedély
számát;
b)	a szakmai szervezetek képviselőinek természetes személyazonosító adatait és az
elektronikus levelezési címét;
c)	az uniós földrajzi jelzés oltalom alatt álló pálinka és törkölypálinka előállítására
jogosult vállalkozások nevét, címét;
d)	a pálinka érzékszervi bírálók természetes személyazonosító adatait, a végzettséget
igazoló okirat adatait, valamint az elektronikus levelezési címét;
e)	a pálinka versenyre benyújtott nevezéseknél a nevezési lapon szereplő adatokat;
f)	a 13. §-ban meghatározott, az adópolitikáért felelős miniszter által átadott adatokat.
(2)	A szakmai szervezetnek az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott adatokról
a tagsági viszony létesítését, vagy változás esetén a változást követő 30 napon belül
nyilatkoznia kell.
(3)	A nyilvántartás adatállománya a Pálinka Nemzeti Tanács kizárólagos tulajdona,
azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá az
informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen
adatoknak elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére
megállapodás nem köthető.
(4)	A Pálinka Nemzeti Tanács az általa kezelt adatokat kizárólag
4
a)	a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,
b)	a tagság ellenőrzéséhez;
c)	jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint
d)	az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra
használhatja fel.
(5)	A Pálinka Nemzeti Tanács a nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi
azonosításra nem alkalmas módon
a)	piac- és termelésszervezési célokra;
b)	statisztikai célokra;
c)	jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele, valamint
d)	gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során
használhatja fel.
12/C. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács Alapszabályában kell meghatározni a szakmai
szervezetek taggá válására vonatkozó feltételeket.
(2)	Az Alapszabálynak tartalmaznia kell a Pálinka Nemzeti Tanács
a)	elnevezését, székhelyét;
b)	célját és feladatait;
c)	tagszervezetei képviselőinek szakmai és képzettségi feltételeire vonatkozó
szabályokat,
d)	képviseletére jogosultak megnevezését;
e)	működésére, Titkárságára vonatkozó szabályokat;
f)	tisztségviselőinek feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk
időtartamát és megszűnésének eseteit, valamint a visszahívás feltételeit;
g)	gazdálkodására - így különösen a költségvetésre - vonatkozó alapvető szabályokat;
h)	bizottságai és munkacsoportjai létrehozásának feltételeit és azok működésére
vonatkozó szabályokat;
i)	szolgáltatásait és azok igénybevételének feltételeit.
(3)	Az Alapszabály tartalmazza a tagok képviseletére jogosult természetes személyek
delegálására vonatkozó szabályokat, a képviselet gyakorlásának szabályait, továbbá a
képviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselet ellátásának, különösen a
szavazati jog gyakorlásának módját.
(4)	Az Alapszabály elfogadásához és módosításához az összes képviselő legalább
kétharmadának támogató szavazata szükséges.
(5)	Az Alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet.
12/D. § A Pálinka. Nemzeti Tanács
a)	jóváhagyja az Alapszabályt és szükség szerint módosítja azt;
5
b)	jóváhagyja a beszámolót és tájékoztatókat;
c)	megválasztja és visszahívja a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőit;
d)	az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között
meghatározza a költségvetését és annak végrehajtását;
e)	véleményt nyilvánít a pálinkát érintő kérdésekben;
f)	egyes közfeladatok ellátása érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács tagjaiból az
Alapszabály szerint bizottságot, munkacsoportot hozhat létre;
g)	dönt a jogszabály vagy az Alapszabály által a hatáskörébe utalt kérdésekről.
12/E. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács szükség szerint, de legalább negyedévente tart
ülést. Az ülést a napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke hívja össze.
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanácsnak ülést kell tartania akkor is, ha ezt - a napirend
megjelölésével - a tagok vagy a képviselők egyharmada írásban kezdeményezi. Az
Alapszabály meghatározhatja az ülés kötelező összehívásának további eseteit is.
(3)	A Pálinka Nemzeti Tanács ülése akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott
tagok és a képviselők több mint fele jelen van. A határozatképtelenség esetén
követendő eljárásra az Alapszabály rendelkezései irányadóak.
(4)	A Pálinka Nemzeti Tanács határozatait az ülésen jelen levő képviselők
szavazatainak több mint felével hozza meg, kivéve, ha e törvény vagy az Alapszabály
másként rendelkezik. Az e törvényben meghatározott tisztségviselők megválasztásakor
titkos szavazást kell tartani.
12/F. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanácsba az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az
adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál és a delegált tagok az üléseken
tanácskozási joggal részt vesznek.
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanácsban az agrárpolitikáért felelős miniszter által delegált
tagok jogosultak a Pálinka Nemzeti Tanács irataiba betekinteni, az üléseken jelen
lenni, a napirenden szereplő kérdésekhez hozzászólni, valamint adatot, információt
kérni.
A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői
12/G. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselői az elnök, az alelnökök és a
felügyelő testület elnöke. A tisztségviselő egyidejűleg egy tisztséget tölthet be.
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztségre választható az a természetes személy, aki
magyar állampolgár, a szakmai szervezetnek olyan tagja, aki pálinka előállítással és
forgalmazással foglalkozik, vagy olyan jogi személy tagjának képviselője, amely
pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozik, ha büntetlen előéletű és vele
szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
6
(3)	Összeférhetetlen a Pálinka Nemzeti Tanácsban tisztség viselésével, ha a
tisztségviselő
a)	államigazgatási szervnél folytat főállásban közszolgálati tisztviselői tevékenységet;
b)	politikai pártban országos tisztséget tölt be;
c)	más tisztségviselőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. §
(1)	bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója;
d)	nem rendelkezik lakóhellyel Magyarországon.
(4)	Az elnök, az alelnökök és a felügyelő testületnek a tagjai nem lehetnek egymásnak
közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
(5)	A (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a
megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy
megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti.
Az érintett az összeférhetetlenség felmerülésétől számított tizenöt napon belül köteles
az összeférhetetlenséget megszüntetni, ha az a választást követően merül fel. Az
érintettnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Pálinka Nemzeti Tanácsot az
összeférhetetlenség megszüntetéséről.
(6)	Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot az (5) bekezdésben foglalt határidőn
belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség fennállását az elnök állapítja meg.
Az elnök
12/H. § (1) Az elnök a Pálinka Nemzeti Tanács képviseletét önállóan gyakorolja,
jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját
legfeljebb két alelnök segíti.
(2)	Az elnököt a Pálinka Nemzeti Tanács tagjai választják meg.
(3)	Az elnök
a)	irányítja a Pálinka Nemzeti Tanács működését;
b)	előkészíti a Pálinka Nemzeti Tanács éves programtervét és felügyeli annak
végrehajtását;
c)	előkészíti a beszámolót és a tájékoztatókat;
d)	gondoskodik a Pálinka Nemzeti Tanács döntéseinek végrehajtásáról;
e)	beszámol a felügyelő testületnek a Pálinka Nemzeti Tanács és a saját döntéseiről,
valamint azok végrehajtásáról;
f)	ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pálinka Nemzeti Tanács vagy az
Alapszabály a hatáskörébe utal;
g)	a feladatai ellátása érdekében munkacsoportot hozhat létre a Pálinka Nemzeti
Tanács képviselői, illetve szakértők részvételével.
7
A felügyelő testület
12/1. § (1) A köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodásának
törvényességét, a vagyonkezelés és gazdálkodás során e törvény céljainak
érvényesülését háromtagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület tagja
büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.
(2)	A felügyelő testület két tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter nevezi ki és
hívja vissza, további egy tagját a Pálinka Nemzeti Tanács választja és hívja vissza. A
felügyelő testület tagjainak megbízatása öt évre szól. A felügyelő testület elnöke a
Pálinka Nemzeti Tanács által választott tag.
(3)	A felügyelő testület köteles előzetesen megvizsgálni és véleményezni a Pálinka
Nemzeti Tanács ülésének napirendjén szereplő, a köztestületi vagyonkezelés
szempontjából jelentős előterjesztést.
(4)	A Pálinka Nemzeti Tanács és az elnök felkérheti a felügyelő testületet, hogy az
általa meghatározott kérdéskörben folytasson le vizsgálatot. E felkérésnek a felügyelő
testület haladéktalanul köteles eleget tenni.
(5)	A felügyelő testület feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a Pálinka
Nemzeti Tanács irataiba betekinthet, a Pálinka Nemzeti Tanács tagjától,
tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.
(6)	A felügyelő testület testületként jár el. A felügyelő testület működésének részletes
szabályairól szóló ügyrendjét maga állapítja meg, azt a Pálinka Nemzeti Tanács hagyja
jóvá. Az ügyrendben rendelkezni kell különösen a testület ülésének összehívásáról,
levezetéséről, a testület határozatképességének, a szavazás módjának szabályairól.
(7)	Ha a felügyelő testület a feladatai ellátása során jogszabályt, az Alapszabályt, a
Pálinka Nemzeti Tanács valamely testületének döntését vagy egyébként érdekeit sértő
körülményt észlel, tapasztal, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz,
illetve jogosult - jogszabály vagy az Alapszabály megsértése esetén köteles - a
napirend megjelölésével a Pálinka Nemzeti Tanács ülésének összehívására.
A Pálinka Nemzeti Tanács gazdálkodása és vagyona
12/J. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek
részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. A
vagyongazdálkodási szabályzatot - az agrárpolitikáért felelős miniszter
jóváhagyásával - a Pálinka Nemzeti Tanács tagjainak legalább kétharmados
többséggel kell elfogadniuk.
(2)	A Pálinka Nemzeti Tanács költségvetését és beszámolóját a Pálinka Nemzeti
Tanács az agrárpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával fogadja el.
8
(3)	A Pálinka Nemzeti Tanács a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó
költségeket a következő bevételekből fedezi:
a)	központi költségvetésből származó bevételekből;
b)	egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
12/K. § (1) A Pálinka Nemzeti Tanács törvényességi felügyeletét az agrárpolitikáért
felelős miniszter látja el.
(2)	Amennyiben az agrárpolitikáért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az
Alapszabály, más szabályzat vagy valamely tisztségviselő határozata jogsértő, a
megfelelő határidő tűzésével felhívja a Pálinka Nemzeti Tanácsot vagy az érintett
tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke,
érintettsége esetén az alelnöke köteles a felhívásban foglaltakat a felhívásban megadott
határidőn belül megvizsgálni és a jogsértést megszüntetni, valamint az intézkedésről
vagy egyet nem értéséről az agrárpolitikáért felelős minisztert tájékoztatni.
(3)	Az agrárpolitikáért felelős miniszter a Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a
közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat, ha a Pálinka
Nemzeti Tanács elnöke a jogsértést nem szüntette meg a felhívásban megadott
határidő lejártától számított harminc napon belül.
(4)	Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést
megállapítja,
a)	a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot, határozatot vagy annak jogsértő részét
hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása érdekében elrendeli a választásra
jogosult szerv összehívását,
c)	a jogsértően működő szerv működését felfüggesztheti,
d)	a szerv ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége
másként nem biztosítható.”
5.	§
A Tv. a következő 17. §-sal egészül ki:
„17. § (1) A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló
2008. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban:
Átalakulási tv.) kihirdetését megelőzően működő Pálinka Nemzeti Tanács a
köztestületként működő Pálinka Nemzeti Tanács alakuló üléséig átmeneti testületként
működik, előkészíti és összehívja az alakuló ülést.
(2)	Az átmeneti testület a Pálinka Nemzeti Tanács alakuló ülésére a Pálinka Nemzeti
Tanács jelenlegi tagjain kívül meghívja azokat a szakmai szervezeteket, amelyek 2015.
május 31-ig legalább öt lezárt gazdasági évvel és benyújtott beszámolóval
9
rendelkeznek és a bíróság nyilvántartásában szerepelnek, továbbá ebben az időszakban
évente legalább tíz szeszfőzde adóraktár engedéllyel rendelkező tagjuk is van és
mindezeket igazolják az átmeneti testületnek.
(3)	Az Átalakulási tv. kihirdetését követő 120 napon belül az átmeneti testület
felhívása alapján meg kell tartani a Pálinka Nemzeti Tanács alakuló ülését.
(4)	Az Átalakulási tv. hatálybalépését megelőző napon a Pálinka Nemzeti Tanács
tagjait delegáló szervezetek a (3) bekezdés szerint megalakuló Pálinka Nemzeti Tanács
tagjává válnak.
(5)	A Pálinka Nemzeti Tanács alakuló ülése dönt az Alapszabály elfogadásáról, és
javaslatot tesz a Pálinka Nemzeti Tanács elnökének személyére.
6.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
10
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi
LXXIII. törvény (a továbbiakban: 2008. évi LXXIII. törvény) módosításáról szóló
törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács köztestületté válásával kapcsolatos
szabályokat tartalmazza.
A Pálinka Nemzeti Tanács jelenleg véleményező, javaslattevő jogkörrel működő
konzultatív testület, amely 6 szakmai szervezet képviselőiből áll.
A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és
földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet alapján a pálinka és a törkölypálinka uniós oltalom alatt
álló földrajzi jelzés. A pálinka és a törkölypálinka uniós oltalma nagymértékben
hozzájárult a különleges minőségű pálinka előállításával foglalkozó pálinkaházak és
manufaktúrák számának emelkedéséhez.
A pálinka és a törkölypálinka termékleírásának elkészítését a mezőgazdasági termékek
és az élelmiszerek, valamint a szeszesitalok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló
eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 15. §
(3)	bekezdése a földművelésügyi miniszter feladatává tette.
A 2008. évi LXXIII. törvény szigorú előírásokat tartalmaz a pálinka és a
törkölypálinka földrajzi jelzés használatának feltételeiről. Az oltalom alatt álló
földrajzi jelzéssel rendelkező pálinkák termékleírásának ellenőrzésére kiemelt
figyelmet kell fordítani. A pálinka és a törkölypálinka mint uniós oltalom alatt álló
földrajzi jelzés védelme érdekében a Pálinka Nemzeti Tanács a jelenlegi formájában
nem rendelkezik önálló hatáskörrel.
A pálinkák földrajzi árujelzőinek uniós oltalmából eredő jogérvényesítés azonban
szükségessé teszi, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács megfelelő hatáskörrel rendelkezzen.
A törvényjavaslat a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatává teszi többek között az
oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező pálinka, törkölypálinka termékleírások
betartásának vizsgálatát, az uniós földrajzi jelzés oltalommal összefüggő
jogérvényesítést, a jogsértőkkel szembeni fellépést. E feladatok ellátása megalapozza a
köztestületként való működést.
A törvényjavaslat alapján a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személlyé, köztestületté
válik, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség és eredetvédelemmel, a
pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti kincs megóvásával
kapcsolatos közfeladatokat látja el. A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka és
törkölypálinka előállítás, a termékleírások ellenőrzése, az uniós oltalomból eredő
11
jogérvényesítés, a minőségvédelem, az egységes marketing stratégia kialakítása
érdekében csak köztestületként tud hatékonyan fellépni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A belföldön forgalomba kerülő pálinkát és törkölypálinkát a más alkoholtermékekre
alkalmazandó zárjegyektől színében eltérő zárjeggyel (pálinka-zárjegy) kell ellátni. A
törvényjavaslat a pálinka előállítók javaslata alapján kötelezővé teszi a pálinka zárjegy
használatát. Az eltérő színű pálinka zárjegyet a 2008. évi LXXIII. törvény hatályos
szövege is tartalmazza, csak a használatot nem teszi kötelezővé.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a Pálinka Nemzeti Tanács jogi személyiséggel rendelkező
köztestület, amely közfeladatai tekintetében a származás-, minőség és
eredetvédelemmel, a pálinka piacra jutásának elősegítésével, a pálinka mint nemzeti
kincs megóvásával kapcsolatos közfeladatokat látja el.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat rendelkezik a Pálinka Nemzeti Tanács feladatairól. A Pálinka
Nemzeti Tanács közfeladatai: a származás, a minőség és az eredetvédelemmel
kapcsolatos ügyek, a pálinka piacra jutásának elősegítése, a pálinka mint nemzeti kincs
megóvásával kapcsolatos feladatok. A Pálinka Nemzeti Tanács a pálinka és
törkölypálinka előállítás, a termékleírások ellenőrzése, az uniós oltalomból eredő
jogérvényesítés, a minőségvédelem, az egységes marketing stratégia kialakítása
érdekében csak köztestületként tud hatékonyan fellépni.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat előírja a Pálinka Nemzeti Tanács szervezetére és működésére,
tisztségviselőire, az elnökére, a felügyelő testületére és gazdálkodására vonatkozó
szabályokat.
A törvényjavaslat 4. §-a 12/A. § - 12/K.§-al egészíti ki a 2008. évi LXXIII. törvényt.
A 12/A. § - a szakmai szervezetek egyetértésével - a törvényjavaslat a főzdékre nézve
nem állapít meg kötelező tagságot, csak a pálinka előállítókat képviselő és szeszfőzde
adóraktári engedéllyel rendelkező tagokkal is rendelkező szakmai érdekvédelmi
szervezetek részére. A szakmai szervezeteknek minden évben legalább 10 szeszfőzde
adóraktári engedéllyel rendelkező taggal és öt lezárt gazdasági évvel kell
rendelkezniük ahhoz, hogy a Pálinka Nemzeti Tanácsa tagjává válhassanak. Emellett a
12
Pálinka Nemzeti Tanács döntése alapján önkéntes alapon további szervezetek is
tagként felvehetőek.
A törvényjavaslat előkészítése során kialakított konszenzus alapján minden szervezetet
egy fő képvisel, azonban minden tagszervezet plusz egy főt delegálhat minden 30.
szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagja után. Az egyes szakmai
szervezetek azonban nem szerezhetnek ily módon több szavazatot, mint az összes
szavazat 40 %-a. A döntéshozatal egyszintű és minden képviselőnek egy szavazati
joga van. A képviselőket öt évre választják. A Pálinka Nemzeti Tanács
alapszabályában meghatározhatja, hogy a tagszervezetei által delegált képviselőkkel
szemben milyen szakmai és képzettségi feltételeket támaszt.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás és a szavazati arányok kialakítása megfelel a
szakmai szervezetek hazai struktúrájának és a nemzetközi gyakorlatnak.
A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy szakmai szervezetek évente tájékoztatást
adnak a Pálinka Nemzeti Tanács részére a szeszfőzde adóraktári engedéllyel
rendelkező tagjaikról. A szakmai szervezeteknek haladéktalanul tájékoztatniuk kell a
Pálinka Nemzeti Tanácsot a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjaik
számának változásáról.
12/B. § A Pálinka Nemzeti Tanács által nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó
szabályokat határozza meg.
A 12/C. § a Pálinka Nemzeti Tanács alapszabályának kötelező tartalmi elemeit írja elő.
A 12/D. § a Pálinka Nemzeti Tanács szervezeti működésével kapcsolatos feladatokat
határozza meg.
A 12/E. § tartalmazza a Pálinka Nemzeti Tanács ülésire, határozatképességére és
döntéseire vonatkozó szabályokat. A Pálinka Nemzeti Tanács ülése akkor
határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok és a képviselők legalább 50%-a jelen
van. A határozatképességhez a megfelelő számú tagszervezet képviselete is szükséges,
mivel egy szakmai szervezetnek több képviselője is lehet.
A 12/F. § írja elő, hogy a Pálinka Nemzeti Tanácsba a földművelésügyi miniszter
kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy tagot delegál, akik jogosultak az üléseken
tanácskozási joggal részt venni. A földművelésügyi miniszter által delegált tagok
jogosultak az iratokba betekinteni és információt kérni.
A 12/G. § a Pálinka Nemzeti Tanács tisztségviselőiről, a 12/H. § pedig a Tanács
elnökéről rendelkezik. A Pálinka Nemzeti Tanács elnökét a képviselők választják meg.
Az elnök munkáját legfeljebb két alelnök segítheti. A Pálinka Nemzeti Tanács
tisztségviselője csak pálinka előállítással és forgalmazással foglalkozó személy lehet.
13
A 12/I. § alapján a köztestületi vagyonkezelés és a köztestület gazdálkodás
törvényességét háromtagú felügyelő testület ellenőrzi. A felügyelő testület két tagját az
agrárpolitikáért felelős miniszter nevezi ki, míg a harmadik tagot a Pálinka Nemzeti
Tanács választja. A törvényjavaslat meghatározza a felügyelő testület hatáskörét. A
felügyelő testület tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Pálinka Nemzeti Tanács
ülésein.
A 12/J. § alapján a Pálinka Nemzeti Tanács közfeladatainak ellátására költségvetési
előirányzattal rendelkezik. A Pálinka Nemzeti Tanács vagyongazdálkodási
szabályzatának, költségvetésének és beszámolójának elfogadásához a földművelésügyi
miniszter jóváhagyása szükséges.
A 12/K. § értelmében a Pálinka Nemzeti Tanács felett a földművelésügyi miniszter
gyakorolja a törvényességi felügyeletet.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat az új Pálinka Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozó
szabályokat határozza meg. Az új Pálinka Nemzeti Tanács a törvényjavaslat
kihirdetését követő 120. napon alakul meg.
A jelenlegi Pálinka Nemzeti Tanács a törvény hatálybalépésekor átmeneti testületté
alakul át és előkészíti az új Pálinka Nemzeti Tanács megalakulását. A jelenlegi
tagokon kívül az alakuló ülésére meg kell hívni azokat a szakmai szervezeteket is,
amelyek 2015. május 31-ig legalább öt lezárt gazdasági évvel és benyújtott
beszámolóval rendelkeznek, továbbá az illetékes törvényszék nyilvántartásában
szerepelnek és mindezeket megfelelően igazolják.
A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
14