﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6983. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények
módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
2015. október
2015. évi.... törvény
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő
törvények módosításáról
1.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
i§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-a a következő (8) bekezdéssel
egészül ki:
„(8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére
statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és
felhasználhatók.”
2.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
2.§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 39/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói
szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) kivitelezési szerződést
köt. A kivitelezési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező kivitelezési
szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó
kivitelező által megkötött kivitelezési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az
építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező - a közbeszerzésekről szóló
törvény hatálya alá tartozó, 2015. november 1-jét követően megindított építési beruházásokra
irányadó kifizetési szabályok alkalmazása kivételével - a kivitelezési szerződésben foglalt
kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére
csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők
követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.”
(2)	Az Étv. 59. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az 58. § szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére
statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és
felhasználhatók.”
2
3. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
3-§
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:)
J) felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,”
4. A kis- és középvállalkozásokról, fejló'désük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény módosítása
4.§
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
13.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott
célelőirányzat kezelője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a Közbeszerzési Hatóság
elnöke minden év június 30-ig - az előző év adatai alapján - összesített adatokat szolgáltat a
miniszter részére a KKV-k részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a
közbeszerzésekből.”
5.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
5.§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72/B. § (1) Ha az
a)	1. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott, valamint
b)	1. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységek szervezésével és
irányításával összefüggő
tevékenységre (a továbbiakban együtt: vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenység) irányuló
közbeszerzési eljárásban a rezsióradíj mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII.
törvény (a továbbiakban: Kbt.) 76. §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul
alacsony árajánlatnak minősül, és köteles az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerint indokolást
kérni, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a Kormány rendeletében
megállapított minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékénél.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése szerinti
indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az
aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal
3
számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett
figyelembe.”
6.	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása
6.§
(1)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szóig, tv.) 16. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E § nem alkalmazható)
„cj a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazásában az ajánlattevővel, az alvállalkozóval
vagy a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezettel szembeni kizáró okok hiányának,
valamint a minőségbiztosítási szabványoknak és a környezetvédelmi vezetési rendszereknek
való megfelelés igazolására,”
(2)	A Szóig. tv. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 26. §, a 27. §, valamint a 29. § szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi
Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon
térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
7. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CL V. törvény módosítása
7.§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Gazdálkodó szervezet)
„b) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a)-b) pontja
szerinti, minősített adat átadásával járó”
(beszerzési eljáráson csak akkor vehet részt, ha az iparbiztonsági ellenőrzését végrehajtották
és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt
részére kiállította. Az ipar biztonsági ellenőrzés végrehajtását a minősített adatot kezelő szerv
vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.)
8.	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
8.§
4
(1)	A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 4. § (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül a 2. melléklet I. pontja szerinti
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe nem tartozó,
többségi állami tulajdonban álló, a közbeszerzésekről szóló törvényben (a továbbiakban: Kbt.)
meghatározott, közszolgáltató tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetben fennálló, állami
tulajdonban lévő társasági részesedés.”
(2)	Az Nvt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának
időleges jogát, a (4)-(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió
útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági
tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h-k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)~b),
d)-e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy
kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról
szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek
leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása
nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal - eredeti
időtartamának legfeljebb felével - történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a
koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen,
késedelem nélkül teljesítette. Ha a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés
egyúttal a Kbt. hatálya alá is tartozik, a szerződés időtartamára és meghosszabbításának
lehetőségére a Kbt.-t kell alkalmazni.”
(3)	Az Nvt. 12. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Ha az állam vagy az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységének
gyakorlására vonatkozó szerződés a Kbt. hatálya alá tartozik, a közbeszerzési vagy
koncessziós beszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét a Kbt. alapján kell megállapítani
abban az esetben is, ahol e § alapján koncessziós szerződés megkötése nem szükséges.”
(4)	Az Nvt. 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„a) I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 17. § (2)
bekezdése, 18. §-a, 18/A. §, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2)
bekezdése alapján,”
(sarkalatosnak minősül.)
9.	A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLJX. törvény módosítása
9.§
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 36. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
5
„(3) Az egyetemes postai szolgáltató és a postai közreműködő között létrejött szerződés abban
az esetben minősül a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatási koncessziós
szerződésnek, amennyiben a postai közreműködő e tevékenységét oly módon végzi, hogy az
ezzel kapcsolatos gazdasági kockázatot maga viseli. A postai közreműködő különösen abban
az esetben viseli maga a gazdasági kockázatot, ha az általa végzett tevékenység
ellenszolgáltatásaként nem átalánydíjra, hanem az elvégzett tevékenységgel arányos díjra
jogosult, továbbá az általa végzett tevékenységgel okozott kárért az egyetemes postai
szolgáltató irányában felelősséggel tartozik.”
10.	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról
szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása
10. §
(1)	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSZSZ tv.) 1. §-a a következő (la) bekezdéssel
egészül ki:
„(la) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Közbeszerzési Hatóság kijelölése alapján
szakhatóságként működik közre a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának
ellenőrzésére irányuló eljárásban.”
(2)	A TSZSZ tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja
szerinti eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos ügyekben a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői tanács azon tagjai járhatnak el, akik tekintetében
a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést
lefolytatták, és az ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.”
11.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
11.	§
(1)	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.)
1. § (5) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[(5) E törvény hatálya - a 23. § (l)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d)
pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki]
,,m) a közbeszerzési tárgyú képzésekre, így különösen a felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadói tevékenység végzéséhez, illetve az akkreditáció megszerzéséhez szükséges
képzésekre.”
6
(2)	A Felnőttképzési tv. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal
részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és
felhasználhatók.”
(3)	A Felnőttképzési tv. 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (l)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére
statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és
felhasználhatók.”
(4)	A Felnőttképzési tv. 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai
célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.”
12.	Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása
12. §
(1)	Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Ettv.) 2. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Rendelet 3. cikk (1) bekezdése alkalmazásában Magyarország tekintetében európai
területi társulásban tagként a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése szerinti, jogi személyiséggel rendelkező szervezet
vehet részt.”
(2)	Az Ettv. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jóváhagyás a Rendelet 4. cikk (3) bekezdésében szabályozott eseteken túl akkor tagadható
meg, ha]
„a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti kérelmező - ide nem értve az államot és a
jelen bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kérelmezőt - nem rendelkezik felettes szervi
hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezménytervezet szerinti európai területi
társulásban tagként részt vehet,”
13.	A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról,
valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII.
törvény módosítása
13.	§
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel
kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 3. § (2)
7
bekezdésében az „a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (1) bekezdés d)
pontja” szövegrész helyébe az „a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1)
bekezdés c) pontja” szöveg lép.
14.	A Budapesten megrendezendő ÚszóVízilabdaMüugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi
XXXIII. törvény módosítása
14.	§
A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII.
törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beruházással összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az
ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.)
szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására.
A Kbt. rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása esetén
a)	az ajánlatkérő minden esetben köteles legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni, és
b)	az ajánlatok értékelési szempontja a legalacsonyabb ár vagy legalacsonyabb költség is
lehet.”
15.	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
15.	§
(1)	A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés
vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá
nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési
beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább
huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a)	egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
b)	egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
c)	képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d)	kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e)	nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából,
f)	bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt közvetlen támogatásból, vagy
g)	bármely, uniós forrásból származó - 2015. november 1-jét megelőzően megjelent
felhívás alapján odaítélt - támogatásból
valósul meg.”
(2)	A Kbt. 195. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A közbeszerzésekért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott központi
ellenőrzéssel összefüggésben eljárási bírsággal sújthatja azt az ellenőrzéssel érintett
szervezetet, amely a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a
határidőket elmulasztja.”
(3)	A Kbt. 197. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési
eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal
kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és
előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A 139. §, a 141. §, a 142. §, a 153. § (1)
bekezdés c) pontja és a 175. § rendelkezéseit alkalmazni kell e törvény hatálybalépését
megelőzően megkezdett beszerzések vagy közbeszerzési eljárások eredményeként kötött
szerződések új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő módosításának lehetőségére,
valamint a módosítás és teljesítés ellenőrzésére, továbbá a XXI. fejezet rendelkezéseit az
ezekkel összefüggő jogorvoslati eljárásokra.”
(4)	A Kbt. 197. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatályba lépéséig a 198. § (1)
bekezdés 20-21. pontja szerinti Korm. rendeletek által szabályozott beszerzési eljárásokban a
jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A
jogorvoslati eljárás során e törvény Hatodik Része szerint kell eljárni, azzal, hogy a
jogorvoslati kérelem és a döntés a Közbeszerzési Hatóság honlapján nem tehető közzé, és a
Közbeszerzési Döntőbizottság csak zárt tárgyalást tarthat.”
(5)	A Kbt. 198. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„14. az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, a
Kormány közalapítványai, valamint azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezetek közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi
ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi
(részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő
Zrt.-vei kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye
gyakorolja, valamint e szervezetek közbeszerzési szerződései, építési vagy szolgáltatási
koncessziói módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e
szervezetek és a kezelésükben lévő vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés
útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának
engedélyezését, a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével
összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a központi ellenőrzéssel összefüggésben
a közbeszerzésekért felelős miniszter által kiszabható bírságot és - az adópolitikáért felelős
miniszter egyetértésével - annak mértékét. Az engedélyezési és ellenőrzési tevékenység
keretében a Kormány jogpolitikai céljainak érvényesítése érdekében a közbeszerzésre, illetve
annak feltételeire vonatkozó tartalmi követelmények is előírhatóak;”
(6)	A Kbt. 198. § (1) bekezdése a következő 20-22. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
9
„20. a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatályba lépéséig a védelem terén
kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások
megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat;
21.	a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó
beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat;
22.	a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti külön törvény hatályba lépéséig a hírszerző és
elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekre vonatkozó sajátos szabályokat.”
16.	Záró rendelkezések
16.	§
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17.	§
A 8. § (l)-(3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
18.	§
Hatályát veszti
a)	a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 81. § (2) bekezdése,
b)	a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 34/A.
§-a,
c)	a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról
szóló 2014. évi XC. törvény 17. § a) pontja.
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új közbeszerzési törvény 2015. november 1-jén lép hatályba. Az új törvény a még hatályos
közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvénytől - az uniós irányelveknek megfelelően -
sok esetben eltérően rendez több alapvető jogintézményt, illetve egyéb részletszabályokat.
Erre tekintettel - a jogi koherencia biztosítása érdekében - szükséges a még a hatályos
törvényre utaló, külön törvények szerinti merev hivatkozásoknak az új törvényi
rendelkezéseknek megfelelő módosítása, egyes speciális rendelkezéseket tartalmazó
törvények új jogszabályhoz igazodó módosítása, valamint az okafogyottá vált szabályok
hatályon kívül helyezése.
A javaslat tartalmaz továbbá a Központi Statisztikai Hivatal feladatkörét érintő, uniós
jogszabályi rendelkezés alapján meghatározott, nyilvántartásokhoz való hozzáférést biztosító
rendelkezéseket is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján vezetett
nyilvántartás tekintetében biztosítja a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásokhoz való
azonnali és ingyenes hozzáférését és az adatok felhasználását az európai statisztikákról szóló
223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2015/759 EU rendeletben 1. cikk 11. pontjában
megállapított új, a válaszadók terheinek csökkentése érdekében meghatározott előírás alapján.
A 2. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel az új törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését
célozza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) tekintetében. Az új közbeszerzésekről szóló törvény 135. § (3)-(4)
bekezdése sajátos kifizetési szabályokat határoz meg az építési beruházások körében, mely
összhangban áll az Étv. 39/A. § (6) bekezdésében foglalt, az alvállalkozó kifizetésének
biztonságát célzó rendelkezés jogalkotói szándékával. Tekintettel arra, hogy az új
közbeszerzésekről szóló törvény alapján építési beruházások esetén az alvállalkozó kivitelező
kifizetésére közvetlenül az építtető, vagy - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén
szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet által kerül sor, így az alvállalkozói
kifizetések biztonsága és gyorsasága az Étv. 39/A. § (6) bekezdésének céljával megegyezően
biztosított.
A rendelkezés továbbá az Étv. alapján vezetett nyilvántartás tekintetében biztosítja a Központi
Statisztikai Hivatal nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférését és az adatok
felhasználását az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló
2015/759 EU rendeletben 1. cikk 11. pontjában megállapított új, a válaszadók terheinek
csökkentése érdekében meghatározott előírás alapján.
11
A 3. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tekintetében.
A 4. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
tekintetében.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény tekintetében.
A 6. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szóig, tv.) tekintetében.
A rendelkezés továbbá a Szóig. tv. alapján vezetett nyilvántartások tekintetében biztosítja a
Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférését és az
adatok felhasználását az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról
szóló 2015/759 EU rendeletben 1. cikk 11. pontjában megállapított új, a válaszadók terheinek
csökkentése érdekében meghatározott előírás alapján.
A 7. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény tekintetében.
A 8. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
12
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tekintetében.
Az új közbeszerzési törvény a hazai szabályozási környezetbe illeszkedésével kapcsolatban
tisztázni kell annak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényhez és a
koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényhez való viszonyát. Mindenekelőtt ki kell emelni,
hogy e törvények az irányelvétől eltérő koncesszió fogalmat használnak, amelynek sajátos
tárgya az állami monopóliumok gyakorlásának átengedése. A fogalmak elkülöníthetősége
érdekében az irányelvi rendelkezések átültetésekor a törvényjavaslat nem használja a
koncessziós szerződés kifejezést, hanem az építési és szolgáltatási koncesszió, valamint a
koncessziós beszerzési eljárás megnevezéseket használja, utalva arra, hogy az irányelvi
rendelkezések a koncessziót a beszerzést megvalósító szerződések egyik formájaként
szabályozzák. A nemzeti vagyonról szóló törvény és a koncessziós törvény szerinti
koncessziós szerződések közül azokra kell az új közbeszerzési törvény szabályait alkalmazni,
amelyek beszerzést valósítanak meg. Az új irányelv nem vonatkozik az olyan
megállapodásokra, amelyekben az állam csak engedélyezi egy gazdasági tevékenység
végzését, meghatározza annak feltételeit, és amelynek alapján a gazdasági szereplőnek nem
kikényszeríthető kötelezettsége a szolgáltatás nyújtása. Azon szerződések vonatkozásában,
amelyek mindkét szabályrendszer hatálya alá tartoznak, a törvényjavaslat egyértelművé teszi,
hogy mely vonatkozásban mely szabályokat kell a szerződésekre alkalmazni. Az új
koncessziós irányelv átültetése mindenképpen szükségessé teszi, hogy a tartalmilag az uniós
építési és szolgáltatási koncessziónak megfelelő szerződésekre az irányelv szabályozási
körében (a szerződéskötést megelőző verseny és egyes, a szerződés tartalmát - például
időtartamát - meghatározó szabályok, jogorvoslatok) egységes szabályozást alakítson ki a
jogalkotó. A koncessziós törvény és az ágazati szabályozások ugyanakkor a beszerzési jellegű
szerződésekre is vonatkozhatnak annyiban, amennyiben a kizárólagos állami/önkormányzati
gazdasági tevékenységek végzésével kapcsolatban az e tevékenységek fokozott állami
ellenőrzését, és a hozzájuk fűződő kiemelt közérdeknek a szerződő gazdasági szereplő
érdekeivel való összhangját tükröző, a felek jogait és kötelezettségeit rendező szabályokat
jelenítenek meg.
A 9. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény tekintetében.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény tekintetében.
A módosítás az új Kbt. 198. § (1) bekezdés 16. pontjában foglalt, Közbeszerzési Hatóság által
lefolytatható ellenőrzések körében hatáskört biztosít a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
13
számára szakhatóságként történő közreműködésre. Pontosításra kerülnek továbbá az ún.
védelmi és biztonsági tárgyú, valamint „minősített beszerzések” esetében a nemzetbiztonsági
ellenőrzésekkel kapcsolatos szabályok is azzal, hogy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakértői tanács tagja csak akkor járhat el, ha a vele kapcsolatban lefolytatott ellenőrzés
nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg. E pontosítással összhangba kerül a
jogszabály szövege a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
rendelkezéseivel is.
A 11. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.)
tekintetében.
A rendelkezés továbbá a Felnőttképzési tv. alapján vezetett nyilvántartások tekintetében
biztosítja a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartásokhoz való azonnali és ingyenes
hozzáférését és az adatok felhasználását az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet
módosításáról szóló 2015/759 EU rendeletben 1. cikk 11. pontjában megállapított új, a
válaszadók terheinek csökkentése érdekében meghatározott előírás alapján.
A 12. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény tekintetében.
A 13. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel
kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény tekintetében.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek az Országgyűlés
2015. szeptember 22-i ülésnapján történt elfogadására és 2015. november 1-jével történő
hatályba lépésére tekintettel a törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtését célozza
a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII.
törvény tekintetében.
A 15. §-hoz
Az (1) és a (3) bekezdés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a
továbbiakban: Kbt.) rendelkezéseinek jogtechnikai pontosítására irányul. Az (1) bekezdésben
14
szereplő módosítás pontosítja az irányelvek által nem lefedett támogatásból megvalósuló
beszerzések esetében a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséget. A (3)
bekezdésben szereplő módosítás egyértelműsíti azt a jogalkotói szándékot, hogy a
közbeszerzési szerződések módosítására vonatkozó, új közbeszerzési irányelvekben szereplő
és az ajánlatkérőkre kedvezőbb szabályok a már megkötött közbeszerzési szerződések
esetében is alkalmazhatók lesznek a Kbt. hatályba lépése után, illetve ezek tekintetében már a
jogorvoslati szabályok is alkalmazhatók.
A (4) és (6) bekezdés szerinti módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a védelmi és
biztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó külön törvény elfogadásáig egyes, a védelem és a
nemzetbiztonság szempontjából különösen fontos beszerzések megvalósíthatók legyenek, míg
a (2) és (5) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletben határozza meg a
központi ellenőrzéssel összefüggésben a közbeszerzésekért felelős miniszter által kiszabható
bírságot és annak mértékét.
A 16. §-hoz
A javaslat hatályba lépését meghatározó rendelkezés, amely a koherencia biztosítása
érdekében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2015. november 1-jei
hatályba lépésével összhangban került előírásra.
A 17. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmazza.
A 18. §-hoz
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról
szóló 2014. évi XC. törvény 17. § a) pontja ellentétes mind a hatályos közbeszerzésekről
szóló 2011. évi CVIII. törvény 3. §-ával, mind pedig a közbeszerzésekről szóló 2015. évi
CXLIII. törvény 2. § (7) bekezdésével, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.
törvény 52. §-ával is. Erre figyelemmel szükséges és indokolt a rendelkezés hatályon kívül
helyezése.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 34/A. §-
a még a korábban hatályos, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényre
hivatkozik. Tekintettel arra, hogy a rendelkezés időszerűségét vesztette, így célszerű annak
hatályon kívül helyezése.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 81. § (2)
bekezdése azon rendelkezésre tekintettel került előírásra, amely mind a hatályos 2011. évi
CVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében, mind pedig a korábbi, a közbeszerzésekről szóló
2003. évi CXXIX. törvény 55. § (3) bekezdésében megtalálható volt. Eszerint az ajánlatkérő
az ajánlati felhívásban előírhatja az ajánlattevők részére építési beruházás és szolgáltatás
megrendelés tárgyú közbeszerzési eljárások esetén a munkavállalók védelmére és a
munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről szóló tájékozódást az illetékes szerveknél.
Figyelemmel arra, hogy ezen előírást a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
sem tartalmazza, így indokolt az Mvt. 81. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
15