﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6984. számú
törvényjavaslat
a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások
ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV.
törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2015. október
2015. évi ... törvény
a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások
ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV.
törvény módosításáról
1.	A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
1.	§
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 91. §-a a következő
(12)-(17)	bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a közszolgáltató a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjak alapjául
szolgáló gyűjtőedényhez képest eltérő űrmértékű gyűjtőedényt (a továbbiakban: új
gyűjtőedény) rendszeresít vagy ajánl fel, az új gyűjtőedény vonatkozásában alkalmazható
legmagasabb ürítési díjat - egytényezős közszolgáltatási díj esetén közszolgáltatási díjat - a
(13)-(16)	bekezdés szerint számítja ki a közszolgáltató.
(13)	A közszolgáltató az általa ellátott egyes önkormányzatok közigazgatási területére
vonatkozóan kiszámítja a (2), a (2d) és a (10) bekezdés alapján a gyűjtőedény méretenként
meghatározott legmagasabb ürítési díj, valamint a gyűjtőedény térfogatának hányadosát (a
továbbiakban: fajlagos ürítési díjtétel).
(14)	Ha az új gyűjtőedény űrmértéke kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény
méret, vagy ha az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet határozza meg, a
közszolgáltató legmagasabb ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott
fajlagos ürítési díjtételek közül a legalacsonyabb díjtétel és az új gyűjtőedény űrmértékének
szorzatát alkalmazhatja.
(15)	Ha az új gyűjtőedény űrmértéke nem kisebb, mint bármely korábban alkalmazott
gyűjtőedény méret, a közszolgáltató ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint
meghatározott fajlagos ürítési díjtételek átlagértékét és az új gyűjtőedény űrmértékének
szorzatát alkalmazhatja.
(16)	Ha az új gyűjtőedény rendszeresítését követően az ingatlanhasználó által átadott
települési vegyes hulladék mennyisége változatlan marad vagy csökken, és a (15)
bekezdésben meghatározott számítással a részére meghatározható közszolgáltatási díj
legmagasabb összege emelkedne, a közszolgáltató a továbbiakban is legfeljebb a (2), a (2d) és
a (10) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja.
(17)	A (12)-(16) bekezdésben meghatározott rendelkezések a rendelkezésre állási díj
meghatározását nem érintik.”
2.	§
A Ht. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(2) Ez a törvény
a)	az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b)	a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014.
december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
3. §
A Ht. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
4. §
Hatályát veszti a Ht. 60. § (1) bekezdésében a „ , környezetvédelmi és gazdasági” szövegrész.
2.	Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló
2013.	évi CXXXIV. törvény módosítása
5. §
Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2013. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 3/A. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) Az átmeneti ellátásra irányuló kijelölés az új kéményseprő-ipari közszolgáltatási
szerződés megkötéséig, de legfeljebb a Kormány rendeletében meghatározott időtartamra
érvényes.”
6.	§
Az Ekt. a következő 3/F-3/H. §-okkal egészül ki:
„3/F. § (1) Ha a települési önkormányzat a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) ellátását a
vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 44/F. és 44/G. §-
ában foglaltak szerint nem biztosítja vagy a közbeszerzési eljárás eredménytelensége miatt az
nem biztosítható, a települési önkormányzat e körülmény bekövetkezéséről haladéktalanul, de
legfeljebb 3 napon belül tájékoztatja az állami szervet.
(2)	Az állami szerv az ellátáshoz fűződő közérdekből a közszolgáltatás ideiglenes
ellátására (a továbbiakban: ideiglenes begyűjtési ellátás) az (1) bekezdésben meghatározott
tájékoztatást követő 15 napon belül hatósági eljárás keretében közérdekű szolgáltatót jelöl ki a
környezetvédelmi engedéllyel rendelkező vagy a vízügyi hatóság által nyilvántartásba vett
szolgáltatók közül.
2
(3)	Az állami szerv közérdekű szolgáltató kijelölésére irányuló eljárására és az eljárás
során hozott döntésre az 1. § (4)-(6) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(4)	Ideiglenes begyűjtési ellátásra irányuló kijelölés a nem közművel összegyűjtött
háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó új közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de
legfeljebb a Kormány rendeletében meghatározott időtartamra érvényes.
(5)	A közérdekű szolgáltató a Vgtv. 44/F. § (2) bekezdése szerinti bejelentésében, illetve a
környezetvédelmi engedélyben szereplő közszolgáltatási területen kívül is végezhet ideiglenes
begyűjtési ellátásra irányuló tevékenységet.
(6)	A közérdekű szolgáltató az ideiglenes begyűjtési ellátást a szolgáltatással érintett
területre irányadó közszolgáltatási díj ellenében köteles elvégezni. A díjat az
ingatlantulajdonos fizeti meg, amelyet a települési önkormányzat egészben vagy részben
átvállalhat.
(7)	A közérdekű szolgáltatónál az ideiglenes begyűjtési ellátás során, az állami szervnél a
3/G.§-ban meghatározott feladat ellátása során felmerülő, a közszolgáltatási díjból meg nem
térülő indokolt költségeket a központi költségvetés fedezi. Az indokolt költségek
elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásában az ellátásért felelős települési önkormányzat
közreműködik.
3/G. § Ha az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal megállapítja, hogy a nem
közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás ellátásának kiesése
miatt járványveszély vagy más súlyos közegészségügyi kockázat alakult ki, a nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének megszervezéséről és elvégzéséről (a
továbbiakban: rendkívüli ellátás) a közérdekű szolgáltató kijelöléséig, vagy a közszolgáltatás
helyreállításáig az állami szerv gondoskodik.
3/H. § (1) A helyi önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a vízügyi hatóság - az
ideiglenes begyűjtési ellátás, továbbá a rendkívüli ellátás megszervezéséhez szükséges - a
nyilvántartásában szereplő és rendelkezésére álló, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli
szervezetekre, egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre vonatkozó adatokat az állami szerv
kérésére haladéktalanul szolgáltatja.
(2)	Kártalanítás mellett az ideiglenes begyűjtési ellátáshoz és a rendkívüli ellátáshoz
szükséges szállítóeszköz rendelkezésre bocsátására kötelezhető - a más településen végzett
közszolgáltatás veszélyeztetése nélkül - a közszolgáltatást végző közszolgáltató.
(3)	A kijelölt közérdekű szolgáltató és a rendkívüli ellátás megszervezéséért felelős
állami szerv közfoglalkoztatottakkal is elláthatja feladatát. A közérdekű szolgáltató az
önkormányzati kötelező feladat ellátásában történő közreműködése erejéig minősül
közfoglalkoztatónak.
(4)	A Vgtv. 44/C. § (1) bekezdése szerinti átadási hely üzemeltetője a nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételét nem tagadhatja meg amiatt, hogy annak
begyűjtése ideiglenes begyűjtési ellátás vagy rendkívüli ellátás keretében történik.
3
(5)	Az ellátásért felelős települési önkormányzat - az állami szerv intézkedésétől
függetlenül - folyamatosan megtesz minden intézkedést a Vgtv. 44/C. §-ában foglalt, nem
közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás helyreállítása
érdekében.”
7.	§
Az Ekt. 4/A. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a kéményseprő-ipari
közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére)
„f) az átmeneti ellátásra kijelölés lehetséges időtartamát.”
8.	§
Az Ekt. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtési közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére
a)	a közérdekű szolgáltató kijelölésére irányuló hatósági eljárás lefolytatására jogosult
állami szerv kijelölését és a közérdekű szolgáltató kijelölésének részletes szabályait,
b)	az ideiglenes begyűjtési ellátás és a rendkívüli ellátás keretében elvégzendő feladatok
részletes szabályait,
c)	a díjfizetés és az érintettek közötti elszámolás, a szállítóeszköz rendelkezésre
bocsátására kötelezés esetén a kártalanítás szabályait,
d)	az ideiglenes begyűjtési ellátásra irányuló kijelölés lehetséges időtartamát.”
3.	Záró rendelkezések
9.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
10.	§
(1)	Ez a törvény a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008.
november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálj a.
(2)	Ez a törvény a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló
2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló,
2014.	december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges
rendelkezéseket állapít meg.
4
1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
„ 1. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez
Veszélyességi jellemzők
1.	HP 1 „Robbanásveszélyes”: Olyan hulladék, amely képes kémiai reakció révén gázt
fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá
olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz.
Beleértendő a pirotechnikai hulladék, a robbanásveszélyes
szervesperoxid-hulladék és a robbanásveszélyes önreaktív
hulladék.
1.1.	Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet az 1. táblázatban található
veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak
valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni -
amennyiben ez megfelelő és arányos - a HP 1 kategória tekintetében. Ha valamely anyag,
keverék vagy árucikk jelenléte arra utal, hogy a hulladék robbanásveszélyes, azt a HP 1
kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.
1.2.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai,
valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 1 veszélyességi kategóriába
való besorolásához:
1. táblázat
	
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai:	Figyelmeztető mondatok kódjai:
instabil robbanóanyagok	H 200
robbanóanyagok 1.1	H 201
robbanóanyagok 1.2	H 202
robbanóanyagok 1.3	H 203
robbanóanyagok 1.4	H 204
önreaktív anyagok A	H 240
szerves peroxidok A	
önreaktív anyagok B	H 241
szerves peroxidok B	
2.	HP 2 „Oxidáló”: Olyan hulladék, amely - általában azzal, hogy oxigént biztosít - más
anyag égését okozza vagy elősegíti.
2.1.	Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 2. táblázatban található
veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak
valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni -
amennyiben ez megfelelő és arányos - a HP 2 kategória tekintetében. Ha valamely anyag
5
jelenléte arra utal, hogy a hulladék oxidáló hatású, azt a HP 2 kategóriának megfelelő
veszélyességűnek kell minősíteni.
2.2.	A HP 2 veszélyességi kategóriába besorolandó hulladékokra vonatkozó veszélyességi
osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai:
2. táblázat
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai:	Figyelmeztető mondatok kódjai:
oxidáló gázok 1	H 270
oxidáló folyadékok 1	H 271
oxidáló szilárd anyagok 1	
oxidáló folyadékok 2	H 272
oxidáló folyadékok 3	
oxidáló szilárd anyagok 2	
oxidáló szilárd anyagok 3	
3.	HP 3 „Tűzveszélyes”:
a)	a tűzveszélyes folyékony hulladék olyan folyékony
hulladék, amelynek lobbanáspontja 60 °C alatt van, vagy
olyan gázolaj, dízel és könnyű fűtőolaj hulladéka,
amelynek lobbanáspontja > 55 °C és < 75 °C;
b)	a tűzveszélyes öngyulladó folyékony és szilárd hulladék
olyan szilárd vagy folyékony hulladék - akár kis
mennyiségben is -, amely a levegővel való érintkezést
követő öt percen belül meggyullad;
c)	a tűzveszélyes szilárd hulladék olyan szilárd hulladék,
amely könnyen éghető, vagy súrlódás révén tüzet okozhat,
vagy elősegíti azt;
d)	a tűzveszélyes gáz-halmazállapotú hulladék olyan gáz-
halmazállapotú hulladék, amely levegőn 20 °C-on és
101,3 kPa szokásos nyomáson tűzveszélyes;
e)	a vízzel reakcióba lépő hulladék olyan hulladék, amely
vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben bocsát ki
tűzveszélyes gázokat;
f)	egyéb tűzveszélyes hulladék: tűzveszélyes aeroszolok,
tűzveszélyes önmelegedő hulladék, tűzveszélyes szerves
peroxidok és tűzveszélyes önreaktív hulladék.
3.1.	Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 3. táblázatban található
veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak
valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni, amennyiben
ez megfelelő és arányos. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék tűzveszélyes,
azt a HP 3 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.
6
3.2.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai,
valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 3 veszélyességi kategóriába
való besorolásához:
3. táblázat
	
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai:	Figyelmeztető mondatok kódjai:
tűzveszélyes gázok 1	H 220
tűzveszélyes gázok 2	H 221
aerosol 1	H 222
aerosol 2	H 223
tűzveszélyes folyadékok 1	H 224
tűzveszélyes folyadékok 2	H 225
tűzveszélyes folyadékok 3	H 226
tűzveszélyes szilárd anyagok 1	H 228
tűzveszélyes szilárd anyagok 2	
önreaktív anyagok CD	H 242
önreaktív anyagok EF	
szerves peroxidok CD	
szerves peroxidok EF	
öngyulladó folyadékok 1	H 250
öngyulladó szilárd anyagok 1	
önmelegedő anyagok 1	H 251
önmelegedő anyagok 2	H 252
vízzel reakcióba lépő anyagok 1	H 260
vízzel reakcióba lépő anyagok 2	H 261
vízzel reakcióba lépő anyagok 3	
4.	HP 4 „Irritáló” - bőrirritáció és szemkárosodás: Olyan hulladék, amely a bőrrel vagy
szemmel érintkezve bőrirritációt
vagy szemkárosodást okozhat.
4.1.	Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz a küszöbérték feletti
koncentrációban, amelyet a 4.2-4.6. pontban megjelölt veszélyességi osztályok és kategóriák
kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot a
HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.
7
4.2.	A Skin corr. 1A (H 314), Skin irrit. 2 (H 315), Eye dam. 1 (H 318) és Eye irrit. 2 (H 319)
kategóriák szempontjából történő értékelés esetében a figyelembe vett küszöbérték 1 %.
4.3.	Ha a Skin corr. 1A (H 314) kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege
eléri vagy túllépi az 1 %-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.
4.4.	Ha a H 318 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy
túllépi a 10 %-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.
4.5.	Ha a H 315 vagy H 319 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege
eléri vagy túllépi a 20 %-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.
4.6.	Megjegyzendő, hogy a H 314 (Skin corr. 1A, 1B vagy 1C) kategóriába sorolt anyagokat 5
%-os vagy azt meghaladó arányban tartalmazó hulladékokat a HP 8 veszélyességi kategóriába
kell sorolni. A HP 4 besorolás nem alkalmazható, ha az anyag HP 8 besorolású.
5.	HP 5 „Célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás”: Olyan hulladék, amely egyszeri
vagy ismétlődő expozíciót
követően célszervi toxicitást
okozhat, vagy amely aspiráció
következtében akut toxikus
hatást okoz.
5.1.	Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 4. táblázatban található
veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak
valamelyikével minősítenek, és egy vagy több ilyen anyag eléri vagy túllépi a 4. táblázatban
megadott koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kell
sorolni. Ha STOT besorolású anyagok vannak jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell
egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a
hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.
5.2.	Ha a hulladék egy vagy több, az Asp. Tox. 1 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és
ezen anyagok összes mennyisége eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket, a hulladékot
csak akkor kell a HP 5 veszélyességi kategóriába sorolni, ha - folyadékok esetében - a teljes
kinematikus viszkozitás (40 °C-on) nem haladja meg a 20,5 mm /s-t.
5.3.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a
figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a
hulladékoknak a HP 5 veszélyességi kategóriába való besorolásához:
4.	táblázat
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Koncentrációs határértékek
STOT SE 1	H 370	1 %
STOT SE 2	H 371	10 %
STOT SE 3	H 335	20 %
STOT RE 1	H 372	1 %
STOT RE 2	H 373	10 %
Asp. tox. 1	H 304	10 %
8
6.	HP 6 „Akut toxicitás”: Olyan hulladék, amely szájon át vagy bőrön át kapott dózis,
illetve belélegzés folytán akut toxicitást okozhat.
6.1.	Ha a hulladékban található összes olyan anyag koncentrációjának összege, amelyet az 5.
táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető
mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, eléri vagy túllépi az 5. táblázatban szereplő
határértéket, a hulladékot a HP 6 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha a hulladékban
egynél több akut toxikus kategóriába sorolt anyag található, a koncentrációk összegzése csak
az ugyanazon veszélyességi kategóriába tartozó anyagok esetén szükséges.
6.2.	Az értékelés szempontjából a következő küszöbértékeket kell figyelembe venni:
a)	az Acute tox. 1, 2 vagy 3 (H 300, H 310, H 330, H 301, H 311, H 331) kategória
esetében: 0,1 %,
b)	az Acute tox. 4 (H 302, H 312, H 332) kategória esetében: 1 %.
6.3.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a
figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a
hulladékoknak a HP 6 veszélyességi kategóriába való besorolásához:
5. táblázat
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Koncentrációs határértékek
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 1	H 300	0,1 %
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 2	H 300	0,25 %
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 3	H 301	5 %
Akut toxicitást okozó anyagok (szájon át) 4	H 302	25 %
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 1	H 310	0,25 %
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 2	H 310	2,5 %
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 3	H 311	15 %
Akut toxicitást okozó anyagok (bőrön keresztül) 4	H 312	55 %
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 1	H 330	0,1 %
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 2	H 330	0,5 %
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 3	H 331	3,5 %
Akut toxicitást okozó anyagok (belélegzés útján) 4	H 332	22,5 %
9
7.	HP 7 „Rákkeltő (karcinogén)”: Olyan hulladék, amely rákot okoz vagy növeli annak
incidenciáját.
7.1.	Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 6. táblázatban található veszélyességi
osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével
minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 6. táblázatban szereplő
koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kell
sorolni. Ha egynél több rákkeltő besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak
tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket
ahhoz, hogy a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.
7.2.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a
figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a
hulladékoknak a HP 7 veszélyességi kategóriába való besorolásához:
6. táblázat
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Koncentrációs határértékek
karcinogén anyagok 1A	H 350	0,1 %
karcinogén anyagok 1B		
karcinogén anyagok 2	H 351	1,0 %
8.	HP 8 „Maró”: Olyan hulladék, amely a bőrrel érintkezve bőrirritációt okozhat.
8.1.	Ha a hulladék egy vagy több, a Skin corr. 1A, 1B vagy 1C (H 314) kategóriába besorolt
anyagot tartalmaz, és ezek koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 5 %-ot, a
hulladékot a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni.
8.2.	A Skin corr. 1A, 1B, 1C (H 314) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében
figyelembe vett küszöbérték 1,0 %.
9.	HP 9 „Fertőző”: Olyan hulladék, amely életképes mikroorganizmusokat vagy azok
toxinjait tartalmazza, amelyek közismerten vagy megalapozott
feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő
szervezetekben.
9.1.	A HP 9 kategóriába történő sorolás a tagállamok referenciadokumentumaiban vagy
jogszabályaiban meghatározott szabályok szerint történik.
10.	HP 10 „Reprodukciót (szaporodást) károsító”: Olyan hulladék, amely a felnőtt hímne-
mű és nőnemű egyedek szexuális
működésére és termékenységére
gyakorol káros hatást, valamint az
utódokban fejlődési toxicitást okoz.
10.1.	Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 7. táblázatban található veszélyességi
osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével
minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 7. táblázatban szereplő
10
koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kell
sorolni. Ha egynél több, a reprodukciót (szaporodást) károsító besorolású anyag van jelen a
hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a
koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába
kelljen sorolni.
10.2.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a
figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a
hulladékoknak a HP 10 veszélyességi kategóriába való besorolásához:
7. táblázat
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Koncentrációs határértékek
reprodukciót károsító anyagok 1A	H 360	0,3 %
reprodukciót károsító anyagok 1B		
reprodukciót károsító anyagok 2	H 361	3,0 %
11.	HP 11 „Mutagén”: Olyan hulladék, amely mutációt, vagyis a sejt genetikai anyagának
végleges mennyiségi vagy szerkezeti változását okozhatja.
11.1.	Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 8. táblázatban található veszélyességi
osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével
minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 8. táblázatban szereplő
koncentrációs határértéket egyikét, a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kell
sorolni. Ha egynél több mutagén besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak
tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket
ahhoz, hogy a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.
11.2.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a
figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a
hulladékoknak a HP 11 veszélyességi kategóriába való besorolásához:
8. táblázat
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai	Figyelmeztető mondatok kódjai	Koncentrációs határértékek
mutagén anyagok 1A	H 340	0,1 %
mutagén anyagok 1B		
mutagén anyagok 2	H 341	1,0 %
12.	HP 12 „Akut mérgező gázokat fejlesztő”: Olyan hulladék, amely vízzel vagy savval
érintkezve akut mérgező gázokat fejleszt
(Acute tox. 1, 2 vagy 3).
11
12.1.	Ha a hulladék az EUH029, EUH031 és EUH032 kiegészítő veszélyességi kategóriák
egyikébe tartozó anyagot tartalmaz, azt a vizsgálati módszerek és útmutatások szerint a HP 12
veszélyességi kategóriába kell sorolni.
13.	HP 13 „Érzékenységet okozó”: Olyan hulladék, amely egy vagy több olyan anyagot
tartalmaz, amelyek közismerten a bőr és a
szaglószervek érzékenységét okozzák.
13.1.	Ha a hulladék allergén besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez hozzárendelték a H 317
vagy H 334 figyelmeztető mondatok egyikének kódját, és valamely anyag koncentrációja
eléri vagy túllépi a 10 %-os koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 13 veszélyességi
kategóriába kell sorolni.
14.	HP 14 „Környezetre veszélyes (ökotoxikus)”: Olyan hulladék, amely közvetlenül vagy
közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet
egy vagy több környezeti elemre.
15.	HP 15 „Olyan hulladék, amely képes a HP 1-14-ben felsorolt olyan veszélyességi
tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik”:
Ha a hulladékra egy vagy több, a 9. táblázatban szereplő figyelmeztető mondat vagy
kiegészítő figyelmeztetés vonatkozik, a hulladékot a HP 15 veszélyességi kategóriába kell
sorolni, kivéve ha a hulladék olyan formában található, hogy az semmilyen körülmények
között nem bocsát ki robbanásveszélyes vagy potenciálisan robbanásveszélyes tulajdonságú
anyagokat.
15.1.	A hulladék-összetevőkre vonatkozó figyelmeztető mondatok és kiegészítő
figyelmeztetések a hulladékoknak a HP 15 veszélyességi kategóriába való besorolásához:
9. táblázat
Figyelmeztető mondatok/kiegészítő figyelmeztetések:	
Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat	H 205
Száraz állapotban robbanásveszélyes	EUH001
Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet	EUH019
Zárt térben hő hatására robbanhat	EUH044
15.2.	A hulladék más alkalmazható kritérium alapján is a HP 15 veszélyességi kategóriába
sorolható, mint például a csurgalékvíz értékelése alapján.
16.	Megjegyzés:
A HP 14 veszélyességi tulajdonságúnak minősítés a veszélyes anyagok osztályozására,
csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv VI. mellékletében
meghatározott feltételeknek megfelelően történik.
17.	Vizsgálati módszerek:
12
Az alkalmazandó módszerek megtalálhatók a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről,
engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a
tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008.
május 30-i 440/2008/EK bizottsági rendeletben és az Európai Szabványügyi Bizottság
(European Committee for Standardization, CEN) egyéb, kapcsolódó feljegyzéseiben vagy
más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekben és útmutatásokban.”
13
Általános indokolás
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) módosításának (a
továbbiakban: Javaslat) egyik célja, hogy megfeleljen hulladékokról és egyes irányelvek
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv (a továbbiakban: hulladék keretirányelv) 21. cikk (1) bekezdésében
foglaltaknak. A Ht. 60. § (1) bekezdése szerint a hulladékolajat elkülönítetten kell gyűjteni,
amennyire műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható. Ez a
rendelkezés a hulladék keretirányelv 21. cikk (1) bekezdését ültette át. Az Európai Bizottság a
hulladék keretirányelv magyar jogba való átültetése tárgyában indult 6980/14/ENVI számú
EU Pilot eljárás keretében kifogásolta a megfogalmazást, és arra kérte a magyar hatóságokat,
hogy módosítsák a rendelkezést, tekintettel arra, hogy abban csak a műszaki
megvalósíthatóságra kell hivatkozni.
Az Európai Unió Bizottsága 2014. december 18-án elfogadta a hulladékokról és egyes
irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014. december 18-i 1357/2014/EU bizottsági
rendeletet (a továbbiakban: 1357/2014/EU bizottsági rendelet), amely 2015. június 1-jei
hatállyal módosította a hulladék keretirányelv 3. mellékletét, ami a hulladékok veszélyességi
jellemzőit tartalmazza. A mellékletet a Ht. 1. melléklete ültette át, amelynek helyébe - az
egységes és áttekinthető jogalkalmazás érdekében - az új mellékletet kell léptetni. A Ht.
módosítása ezt a cél is szolgálja.
A Javaslat másik jelentős célja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének
feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján 2016. január 1-jét követően
rendszeresített gyűjtőedény méretek (60, illetve 80 literes gyűjtőedény), valamint az egyéb
újonnan bevezetett gyűjtőedény méretek (a továbbiakban együtt: új gyűjtőedény) esetében
alkalmazható hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításának szabályait határozza
meg.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)
bekezdésének 11. pontja a környezet- és természetvédelmet, a vízgazdálkodást helyben
biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé telepíti.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 4.§-ának (2)
bekezdése szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni a nem közművel
összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről. A Vgt. 44/F.§ (3) bekezdés f)
pontja alapján közszolgáltatást az végezhet, aki - többek között - a települési
önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.
Bár a Vgt. 44/B-44/G.§-ai több garanciális jellegű szabályt tartalmaznak, amelyek
rendeltetése a közszolgáltatás folyamatosságának biztosítása, nincs arra az esetre szabályozás,
ha a településen a közszolgáltatás bármelyik szerződő fél jogellenes tevékenysége folytán,
vagy a közszolgáltató kiválasztására irányuló, a Vgt.-ben szabályozott eljárás
eredménytelensége miatt átmenetileg szünetel. Ezt a szabályozási hiányosságot kívánja
pótolni a törvény.
14
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza az új gyűjtőedény alkalmazása esetében a közszolgáltatási díj
számítását.
Az új gyűjtőedény esetében a közszolgáltatási díj számításának alapja a már rendszeresített
gyűjtőedény méretekre alkalmazható közszolgáltatási díj és a szolgáltatási egység
térfogatának hányadosaként számítható fajlagos ürítési díjtétel. Az új gyűjtőedény méretre
vonatkozó ürítési díj a fajlagos ürítési díjtétel és a szolgáltatási egység térfogatának szorzata,
amely egytényezős díjrendszer esetében egyben a fizetendő közszolgáltatási díj.
A rezsicsökkentés célkitűzéseivel összhangban az új gyűjtőedény méretek bevezetése során
nem emelkedhet az ingatlanhasználó által fizetendő közszolgáltatási díj abban az esetben, ha
az átadásra kerülő hulladék mennyisége a gyűjtőedény cserét megelőző állapothoz képest
csökken, vagy változatlan marad.
A Ht. 91. § (2) bekezdése meghatározza a kéttényezős díjrendszerben alkalmazott
rendelkezésre állási díj legmagasabb mértékét is, amely előírásokat az új gyűjtőedény méretek
bevezetése során is érvényesíteni kell.
A 2.§-hoz
A Javaslat az 1357/2014/EU bizottsági rendelet vonatkozásában jogharmonizációs
hivatkozást illeszt be a Ht. rendelkezései közé.
A 3.§-hoz
A rendelkezés az 1357/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésként
a Ht. 1. mellékletét cseréli le a bizottsági rendeletben foglaltakra.
A 4. §-hoz
A Javaslat az Európai Bizottság - a hulladék-keretirányelv magyar jogba való átültetése
tárgyában indult 6980/14/ENVI számú EU Pilot eljárás keretében tett - kifogásának
megfelelően módosítja a hulladékolaj elkülönített gyűjtésére vonatkozó szabályozást.
Az 5. és a 7. §-hoz
Az Ekt. szerint a közszolgáltatási szerződésen alapuló kéményseprő-ipari közszolgáltatás
hiányában, a közszolgáltatás átmeneti ellátására a kormányrendeletben kijelölt fővárosi,
megyei katasztrófavédelmi igazgatóság határozattal közérdekű szolgáltatót jelöl ki.
A kijelölés hatósági döntéssel első alkalommal maximálisan 9 hónapra történhet, majd ezt
követően háromhavonta, legfeljebb egy évvel hosszabbítható. A kijelölések eddigi
tapasztalatai alapján ugyanakkor megállapítható, hogy több települési önkormányzat a fenti
időtartam alatt nem tud eleget tenni a szerződéskötési kötelezettségének.
Ezért a törvényjavaslat a többszöri meghosszabbítás helyett - a települési önkormányzat
kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének fenntartása
15
mellett - azt a szabályt vezeti be, hogy a közszolgáltatás helyreállításáig, de legfeljebb a
végrehajtási kormányrendeletben meghatározott időtartamig kerülhessen sor a kijelölt
közérdekű szolgáltató általi ideiglenes ellátásra.
Ezzel összhangban a törvény 4/A.§-a kiegészítésre kerül a Kormány részére vonatkozó
felhatalmazással, amely szerint kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának kiesése esetére
az átmeneti ellátásra irányuló kijelölés lehetséges időtartamát kormányrendelet határozza
meg.
A 6. §-hoz
Amennyiben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének Vgt.-ben
meghatározott rendje bármely okból megváltozna, erről az adott település önkormányzatának
képviselő-testülete rendelkezik legkorábban megfelelő információval. A törvényjavaslat ezért
előírja az önkormányzat számára, hogy a szükséges lépések megtételére a törvénnyel
feljogosított és kormányrendeletben kijelölt állami szervet értesítse. A közszolgáltatás
nyújtására jelenleg két gazdálkodói kör jogosult: amelyik 2012. december 31-ig kiadott, még
érvényes környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, illetve amelyiket ezen időpontot
követően a vízügyi hatóság mint a törvényi feltételeket teljesítő szolgáltatót nyilvántartásba
vett. Az állami szerv hatósági jogkörében e két körből jelöl ki szolgáltatót az adott település
vonatkozásában a tevékenység ellátására. Ez a hatósági jogkörben közérdekre tekintettel előírt
tevékenység azonban a szolgáltató érdekeit szem előtt tartva csak ideiglenes, a törvény
végrehajtási szabályaiban meghatározott időtartamú lehet.
A hatósági jogkörben hozott döntéssel szemben természetesen biztosítani kell a jogorvoslat
lehetőségét, azonban ezen jog gyakorlása nem eredményezheti a szolgáltatás hosszabb időn
keresztül történő elmaradását, ezért a törvényjavaslat - hasonlóan a hulladékgazdálkodás és
kéményseprő-ipari közszolgáltatás kiesésének eseteiben történő kijelölés esetén - visszautaló
szabállyal lehetővé teszi a hatósági döntés azonnali végrehajthatóságának kimondását.
A közszolgáltatás díját a Vgt. 44/D. § (7) bekezdése alapján a helyi önkormányzat határozza
meg, a díjfizetési kötelezettség az ingatlantulajdonost terheli. Ez a szabály érvényesül az
ideiglenes begyűjtési ellátás és a rendkívüli ellátás esetében is azzal, hogy amennyiben a
kijelölt szolgáltatónál, illetve az állami szervnél a tulajdonos által fizetendő díjból meg nem
térülő, a gyűjtéssel összefüggő igazolt többletköltség merül fel, ezt a központi költségvetés
biztosítj a.
A közszolgáltatás szünetelése egészségügyi kockázatot hordoz magában. A körülmények
megítélése és mérlegelése a tisztifőorvos feladata. Amennyiben a megyei tisztifőorvos
megállapítja, hogy a kockázat mértéke elérte azt a szintet, amely különleges intézkedést
igényel, a kijelölt állami szerv szervezési lépéseket tesz és gondoskodik a szennyvíz
rendkívüli ellátás keretében történő begyűjtéséről és elszállításáról.
A háztartási szennyvíz összegyűjtésének, szállításának szakszerű ellátásához szükséges
adatokkal a környezetvédelmi hatóság, a vízügyi hatóság és az érintett települési
önkormányzat rendelkezik. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek az ideiglenes begyűjtési
ellátásra történő kijelölési eljárás, valamint a rendkívüli ellátás megszervezése során -
figyelemmel a hatékonyság, gyorsaság, gazdaságosság törvényben előírt követelményére -,
ezért a törvény kötelezi ezeket a szerveket a megfelelő adatok soron kívüli átadására.
16
Az ideiglenes begyűjtési ellátás és a rendkívüli ellátás során szükséges szállítójárművek
hatóság által történő igénybevételének lehetőségét előíró szabály a háztartási szennyvíz
összegyűjtéséhez, az esetleges egészségügyi kockázatok kiküszöböléséhez fűződő
közérdekhez kötődik.
A törvénnyel szabályozott ideiglenes feladatokban nagyobb létszámú közfoglalkoztatott
alkalmazható, melynek alapjait a törvényjavaslat teremti meg.
Az ideiglenes begyűjtési ellátásban és a rendkívüli ellátásban nélkülözhetetlen állami
szerepvállalás ellenére a települési önkormányzatnak a Vgt.-ben meghatározott feladatait
teljesíteni kell, azaz mindent meg kell tennie a közszolgáltatás helyreállítására.
A 8. §-hoz
A törvény e §-a ad felhatalmazást a Kormánynak a nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódó tevékenység két új jogintézményének, az ideiglenes
begyűjtési ellátásnak és a rendkívüli ellátásnak a részletszabályai kidolgozására, az ezekben
az esetekben eljáró állami szerv kijelölésére, a díjfizetés és elszámolás szabályainak
megalkotására és az ideiglenes begyűjtési szolgáltatásra kijelölő döntés időtartamának
meghatározására.
A 9. §-hoz
A rendelkezés a hatálybalépést határozza meg.
A 10. §-hoz
A rendelkezés a Javaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
17