﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/6986. számú
törvényjavaslat
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes
törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. október
2015. évi......törvény
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes
törvények módosításáról
I. Fejezet
AZ ADÓ- ÉS EGYÉB KÖZTERHEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI
KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ
TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
1.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény
módosítása
1.	§ Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az V/B. Fejezet alkalmazásában
1.	adóév: a naptári év;
2.	automatikus információcsere: az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam),
vagy a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes
hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást
kihirdető törvény) 1. mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam) illetőséggel
rendelkező személyekre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli,
előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy illetősége szerinti állam
hatáskörrel rendelkező hatóságával;
3.	Betéti Számla: az 1. melléklet VIII/C/2. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
4.	Ellenőrzést gyakorló személy: az 1. melléklet VIII/D/5. pontja szerinti ellenőrzést gyakorló
személy;
5.	hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállamának, vagy más államnak hatáskörrel
rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
6.	Járadékbiztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/6. pontja szerinti Járadékbiztosítási
Szerződés;
7.	Jelentendő Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/D. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
8.	Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/A. pontja szerinti jelentő magyar
Pénzügyi Intézmény;
9.	Kizárt Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VIII/C/17. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
10.	Letétkezelői Számla: az 1. melléklet VIII/C/3. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
11.	Nem dokumentált Pénzügyi Számla: az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti nem
dokumentált Pénzügyi Számla;
2
12.	Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti Nem Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény;
13.	Pénzügyi Számla: az 1. melléklet VTTT/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla;
14.	Visszavásárlási Érték: az 1. melléklet VIII/C/8. pontja szerinti visszavásárlási érték;
15.	Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: az 1. melléklet VIII/C/7. pontja
szerinti visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződés.”
2.	§ Az Aktv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel
rendelkező hatóságát, ha a 19/A. § (2) bekezdés a)-e) pontjában felsorolt jövedelemtípusok
tekintetében nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az
értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”
3.	§ Az Aktv. a következő V/B. fejezettel egészül ki:
„V/B. FEJEZET
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás, átvilágítás és automatikus információcsere
egyes szabályairól
43/G. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15
napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak.
(2)	A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény e minőségét az annak keletkezését követő 15
napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak. A Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a
bejelentésben megjelöli e minőségének - az 1. melléklet VIII/B. pontja szerinti - jogcímét.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a változást követő 15 napon belül jelenti
be az állami adóhatósághoz.
(4)	Az állami adóhatóság az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez honlapján közzéteszi
a)	az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények és a
Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények elnevezését, székhelyét és adószámát (ha az ilyennel
rendelkezik),
b)	az 1. melléklet VIII/C/17. g) pontja szerinti Kizárt Pénzügyi Számlák listáját, és
c)	a Megállapodást kihirdető törvény 1. mellékletében felsorolt államok listáját.
(5)	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/5. és III/C/5. c) pontja szerinti
Nem dokumentált Pénzügyi Számláról a Számlatulajdonos nevének és számlaszámának
feltüntetésével a dokumentáció hiánya megállapításának adóévét követő év június 30. napjáig-
bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.
(6)	Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/H. § alapján nem keletkezik
adatszolgáltatási kötelezettsége, erről a tényről az azonosító adatainak feltüntetésével a 43/H. §-ban
előírt határidőig bejelentést tesz az állami adóhatósághoz.
43/H. § A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet II-'VII. pontjában meghatározott
átvilágítási szabályoknak megfelelően megszerzett adatok kapcsán fennálló adatszolgáltatási
3
kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig az 1. melléklet I. pontja szerinti
adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.
43/I. § (1) Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől
kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember
30-ig közli az Európai Unió tagállama vagy más állam hatáskörrel rendelkező hatóságával a
Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott információkat. Más
állam tekintetében e bekezdés szerinti első információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás
alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában kerülhet sor, amely időszak bármely napján a
Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok
közötti többoldalú Megállapodás hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés szabályai szerint
nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a nyilvántartásából.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:
1.	a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, címe, adóazonosító száma (ha ilyennel
rendelkezik), magánszemély esetében születési helye, ideje;
2.	a Jelentendő Ellenőrzést gyakorló személy neve, lakcíme adóazonosító száma, születési helye
és ideje;
3.	a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító);
4.	a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma;
5.	a számlának az adóév utolsó napján fennálló egyenlege, továbbá a Visszavásárlási Értékkel
rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén - ideértve a készpénz-
egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket - annak értéke. Ha a számlát az adóév folyamán lezárták,
akkor a lezárás időpontját megelőző nap és az ebben az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;
6.	a Letétkezelői Számla esetében
a)	az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat, osztalék, továbbá a számlán tartott
eszközökhöz kapcsolódóan keletkező egyéb bevétel bruttó összege;
b)	az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt, a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy
visszaváltásából származó bevétel bruttó összege, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy más módon a
Számlatulajdonos megbízottjaként járt el;
7.	a Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy jóváírt kamat bruttó összege;
8.	a 6-7. pontban nem szereplő számlák esetében az adóévben a Számlatulajdonos részére a
számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg (ideértve az adóévben a
visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét),
melynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy az adósa.
(3)	Az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamától vagy más államtól automatikus
információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja, nyilvántartja és azokat adóügyben
bizonyítékként felhasználhatja.
(4)	Az e fejezet szerinti, adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló
együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt,
szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül.
(5)	Nem jelenti az adótitok, illetve a tőkepiacról szóló törvény szerinti értékpapírtitok, a
biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítási titok, a befektetési vállalkozásokról és
4
az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló
törvény szerinti értékpapírtitok, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti fizetési titok,
a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti banktitok, továbbá a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti üzleti titok sérelmét, ha az információk
átadására, átvételére és felhasználására az e fejezetben foglaltaknak megfelelő átvilágítás,
adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül sor.
43/J. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti
bejelentési, továbbá a 43/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a 43/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti bejelentési
kötelezettségét - ha az lehetséges - elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra
rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz.
(2) Az állami adóhatóság a 43/I. §-ban meghatározott, automatikus információcsere keretében az
Európai Unió tagállamába továbbított információt a 16. § (5) bekezdésének megfelelő formátumban
továbbítja.
43/K. § A 43/G. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdése, valamint a 43/H. § szerinti bejelentési és
adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén
az állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 2 millió forintig terjedő
mulasztási bírsággal sújthatja.
43/L. § (1) Az állami adóhatóság a 43/I. § szerinti automatikus információcsere teljesítéséről - az
információ felhasználásának statisztikai adatai kivételével - az adóévet követő év december 31-ig
jelentést készít az adópolitikáért felelős miniszter részére. A jelentésben az állami adóhatóság az
adóévre vonatkozó automatikus információcsere statisztikai adatait, valamint az e fejezet alapján
folytatott automatikus információcsere értékelését és hatékonyságának növelésére tett javaslatait
szerepelteti.
(2) A 43/I. § (3) bekezdése szerinti információ felhasználásának statisztikai adatairól az állami
adóhatóság az adóévet követő második év december 31-ig tesz jelentést az adópolitikáért felelős
miniszter részére.”
4.	§ Az Aktv. a következő 45/C. §-sal egészül ki:
„45/C. § (1) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, valamint a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015.
évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdése szerinti
bejelentési kötelezettségét először a 43/G. § (1)-(3) és (5) bekezdésének hatálybalépését követő 45.
napig teljesíti az állami adóhatósághoz.
(2)	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Módtv.-nyel megállapított 43/H. §-a szerinti
adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig teljesíti az állami adóhatósághoz.”
5.	§ Az Aktv. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 4. § (6) bekezdése, az V/B. fejezet, valamint az 1. és 2. melléklet a 2011/16/EU tanácsi
irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében
történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.”
6.	§ Az Aktv. az 1. és 2. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.
5
II. Fejezet
AZ AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉVEL ÉS EURÓPAI UNIÓS
JOGBÓL FAKADÓ MÁS KÖTELEZETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ
TOVÁBBI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
2.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
7.	§ A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) XIII. fejezete a
következő alcímmel egészül ki:
„A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló
kötelezettségek
146/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet
VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos
és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az
Aktv 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban:
illetőségvizsgálat).
146/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az
ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges -
elektronikus úton tájékoztatja
a)	az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b)	az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2)	Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az
adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton -
tájékoztatja.”
8.	§ A Tpt. „Értékpapírtitok” fejezete a következő 374/A. §-sal egészül ki:
„374/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok és az üzleti titok sérelmét az Aktv. 43/H. §-ában foglalt
kötelezettség teljesítéséhez az adóhatóság felé szükséges adatszolgáltatás.”
9.	§ A Tpt. 25. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
3.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény módosítása
10.	§ A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.)
118. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha)
„h) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy
árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az
állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.”
6
11.	§ A Bszt. XXI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló
kötelezettségek
123/D. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet
VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos
és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az
Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
123/E. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az
ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges -
elektronikus úton tájékoztatja
a)	az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b)	az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2)	Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az
adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton
-	tájékoztatja.”
12.	§ A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„h) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az
adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő
módosításáról.”
4.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
módosítása
13.	§ Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a
továbbiakban: Fsztv.) 63. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az adóhatóság az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult fizetési titokhoz
jutni.”
14.	§ Az Fsztv. a következő 16/B. alcímmel egészül ki:
„16/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló
kötelezettségek
86/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen
alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C.
pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az
Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos)
illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a
továbbiakban: illetőségvizsgálat).
7
86/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az
ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges -
elektronikus úton tájékoztatja
a)	az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b)	az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(2)	Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az
adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton -
tájékoztatja.”
15.	§ Az Fsztv. 90. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az
adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő
módosításáról.
5.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény módosítása
16.	§ A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi intézmény az Aktv. 43/H. §-a szerinti
adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíti az adóhatóság felé.”
17.	§ A Hpt. 161. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adóhatóság a FATCA-törvényből, valamint a pénzügyi számlákkal kapcsolatos egyéb
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából az Aktv. 43/B. és 43/C., továbbá 43/H. §-a
szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”
18.	§ A Hpt. XIII. Fejezete a következő 126/B. alcímmel egészül ki:
„126/B. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló
kötelezettségek
288/C. § Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a
továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C.
pontja szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: Pénzügyi Számla) vonatkozásában elvégzi az
Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos)
illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (a
továbbiakban: illetőségvizsgálat).
288/D. § (1) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az
ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges -
elektronikus úton tájékoztatja
a)	az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b)	az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
8
(2)	Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az
adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton
-	tájékoztatja.”
19.	§ A Hpt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
6.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
20.	§ A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bit.) 138. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő
adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az
Aktv. 43/B és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.”
21.	§ A Bit. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény
szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és
Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben
foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a
továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).”
22.	§ A Bit. a következő 60/A. alcímmel egészül ki:
„ 60/A. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló
kötelezettségek
„148/A. § (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet
VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos
és Jogalany (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az
Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
(2)	Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az
ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges -
elektronikus úton tájékoztatja
a)	az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b)	az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(3)	Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az
adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus
úton - tájékoztatja.”
23.	§ A Bit. 453. §-a a következő 9. ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Ez a törvény)
9
„9. a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus
információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi
irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
III.	Fejezet
EGYES TÖRVÉNYEKNEK A SZERENCSEJÁTÉK-SZERVEZÉSSEL
ÖSSZEFÜGGŐ MÓDOSÍTÁSA
7.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
24.	§ Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdése.
8.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
25.	§ (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 1. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5c) A szervező a szerencsejátékban való részvételre létrejött szerződést súlyosan megszegő
játékossal szemben a belépés, online bejelentkezés és a szerencsejátékban való részvétel
megtagadása (a továbbiakban: kitiltás) hatékony végrehajtása céljából nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásban a szervező a játékos 29/H. § (1) bekezdés szerinti adatait, a kitiltás tényét, indokát,
elrendelésének időpontját, továbbá eseti jellegét vagy határozott, legfeljebb 5 éves időtartamát
tünteti fel. A szervező a nyilvántartás adatait a kitiltás elrendelésétől számított 6 évig kezelheti. A
kitiltással kapcsolatos nyilvántartásba a kitiltott játékos a játékost érintő kitiltás adatai
vonatkozásában tekinthet be. A játékos a betekintéssel egyidejűleg a nyilvántartott adatokról okirat
kiállítását igényelheti, amelyet a szervező a betekintéssel egyidejűleg, de legfeljebb az azt követő
munkanapon térítésmentesen köteles teljesíteni.”
(2)	Az Szjtv. 1. § (6)-(6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, valamint online
kaszinójátékban és távszerencsejátékban nem vehet részt az a személy, akit a bíróság a
cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, vagy akinek cselekvőképességét a
bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta. E
követelményt a szerencsejáték-szervező a felelős játékszervezés elvének megfelelően, külön
jogszabályban meghatározott módon köteles biztosítani.
(6a) Ha a bíróság a személyt cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a szerencsejátékokkal
összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezi, az elsőfokú
határozatot hozó bíróság e tényről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a
jogerő beálltától - másodfokú eljárás esetén az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való érkezésétől -
számított 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(6b) Az állami adóhatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről és a (6)
bekezdés szerinti személyekről a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet
(a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás). A nyilvántartás célja az e bekezdés szerinti
személyek szerencsejátékban történő részvételének korlátozása. A (6) bekezdés szerinti szervező a
10
játékosvédelmi nyilvántartás adatait kizárólag az e bekezdés szerinti személyek szerencsejátékban
történő részvételének korlátozása érdekében szerezheti meg, kezelheti és használhatja fel.”
(3)	Az Szjtv. 1. § (6d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza)
„a) elkülönítve a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyek, valamint a (6) bekezdés
szerinti személyek személyes azonosító adatait (családi és utónév, születési családi és utónév, anyja
neve, születési hely és idő, azonosító okmány típusa és száma, lakcím),”
(4)	Az Szjtv. 1. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szervező a szerencsejáték-szervezéssel
összefüggő, az e törvény, a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelet,
valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével
kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján rendelkezésére álló adatokat
az adat keletkezésétől számított 6 évig köteles megőrizni és kérésre az állami adóhatóság részére -
papír alapon, elektronikusan vagy adathordozó eszközön - hozzáférhetővé tenni.”
26.	§ Az Szjtv. 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A távszerencsejáték és online kaszinójáték szolgáltatásokra e törvény hatálya abban az
esetben terjed ki, ha
a)	a szerencsejátékot Magyarország területén szervezik,
b)	a szolgáltatás igénybe vevője Magyarország területén vesz részt a szerencsejátékban, vagy
c)	a szolgáltatás Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan
esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén
reklámozzák.”
27.	§ Az Szjtv. 12. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírság)
„b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)-(6d) bekezdésébe, a 9. § (2)
bekezdésébe, a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a
26/B. § (5) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdéseibe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, 29/B. § (2),
(5)-(8) bekezdéseibe, valamint a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló
kormányrendelet, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és
ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló rendelet rendelkezéseibe,”
28.	§ Az Szjtv. „Játékkaszinó játékadója” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Játékkaszinó és online kaszinó játékadója
35.	§ (1) A játékkaszinó és online kaszinó - ideértve a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő
automatát is - játékadója, ha az adóév első napjától elért, göngyölített módon számított tiszta
játékbevétel összege:
11
0-10 milliárd forint 30 százalék,
10 milliárd 1 forinttól 3 milliárd forint és a 10 milliárd forinton felüli rész 10 százaléka.
(2)	A tiszta játékbevételt növeli az adóév első napjától elfogadott borravaló 50%-a.
(3)	A szervező a játékadó tárgyhónapban fizetendő összegét a következők szerint állapítja meg: a
szerencsejáték-szervező a (2) bekezdés figyelembevételével összesíti az adóév első napjától a
tárgyhó utolsó napjáig elért tiszta játékbevételt, ezután az (1) bekezdésben foglaltak alapján
megállapítja a játékadó tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra számított adóévi összegét, ebből
levonja a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig terjedő tárgyadóévi időszakra, a koncessziós díj
figyelembe vétele nélkül számított játékadó összegét, majd ezt követően levonja a tárgyév
vonatkozásában fizetendő bruttó koncessziós díjnak a tárgyhónapra arányosan jutó összegét.
(3a) Ha az online kaszinó(k) tiszta játékbevétele meghaladja a szervező által üzemeltetett
játékkaszinó-egység(ek) összesített tiszta játékbevételét, a pozitív különbözetet az (1)-(3)
bekezdéstől függetlenül, további 15% játékadó terheli. E bekezdés alkalmazásában a játékkaszinók
tiszta játékbevételének számításakor a (2) bekezdést nem lehet alkalmazni.”
29.	§ Az Szjtv. 38. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
,f a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben
foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével”
(kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.)
30.	§ Az Szjtv.
a)	13. § (3) bekezdésben a „távszerencsejáték-szervezővel” szövegrész helyébe a
„távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezővel” szöveg,
b)	12. § (3) bekezdés c) pontjában az „1. § (5a) vagy (5b) bekezdéseibe,” szövegrész helyébe az
„1. § (7a) bekezdésébe,” szöveg,
c)	12. § (3) bekezdés d) pontjában a „29/C. § (1)-(7), (9) bekezdésébe” szövegrész helyébe a
„29/C-V. §-ba” szöveg,
d)	29/H. § (1) bekezdés a) pontjában és 29/H. § (3) bekezdés a) pontjában a „születési családi és
utónév,” szövegrész helyébe a „születési családnév és utónév, anyja neve,” szöveg,
e)	29/H. § (5) bekezdésében a „szerint vezeti. A játékosi” szövegrész helyébe a „szerint vezeti. A
szervező a játékosi egyenlegeket egy minden egyéb pénzügyi eszköztől elkülönített magyarországi
bankszámlán köteles tartani. Az elkülönített bankszámlán elhelyezett összegnek fedeznie kell a
játékosi egyenlegek összegét. Ha a játékosi egyenlegek összege meghaladja az elkülönített
bankszámlán található összeget, a szervező 30 napon belül köteles a különbözet pótlására. A
játékosi” szöveg,
12
f)	29/K. § (1) bekezdésében a „kéthetente, a tárgyidőszakot tartalmazó hónap 15. és utolsó naptári
napján” szövegrész helyébe a „tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig” szöveg,
g)	29/U. §-ában a „29/H-J. §-ban” szövegrész helyébe a „29/F. §, 29/G. § (1) bekezdésében,
29/H-J. §, (1)-(3) bekezdésében, 29/K. § (1) és (2) bekezdésében,” szöveg,
h)	29/V. §-ában a „vagy ennek megfelelő összegű” szövegrész helyébe a „vagy - a nyeremény
keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint -
ennek megfelelő összegű” szöveg,
i)	36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint,”
szövegrész helyébe a „II. kategóriájú játékkaszinó esetén 5 millió forint, online kaszinó
üzemeltetése esetén 5 millió forint,” szöveg,
j) 36/I. § (1) bekezdésében a „90” szöveg helyébe a „365” szöveg
lép.
31.	§ Hatályát veszti az Szjtv.
a)	29/E. § (3) bekezdése,
b)	29/K. § (3) bekezdése,
c)	29/S. § (1) bekezdése.
9.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
32.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-
tv.) 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések
hatálya alá - a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban:
Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból,
valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a
továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell
tekinteni.”
(2)	Az Szja-tv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez
nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból,
a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a
távszerencsejátékból valamint - az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó
nyeremény kivételével - az online kaszinójátékból származó nyeremény.”
10.	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi
XXXIV. törvény módosítása
33.	§ A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 19. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
13
(E törvény alkalmazásában:)
„5. vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda,
a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a
Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal
összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I.
mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel,
halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és
vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek.”
34.	§ A Kkv. tv. 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i
2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”
11.	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény
módosítása
35.	§ A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) 5/A. § (1)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a
Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti
nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, a Rendelet 9.
cikkének megfelelően)
„c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 50%-ának
megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie”
12.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
36.	§ A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
a)	1. § (1) bekezdés i) pontjában a „vagy távszerencsejátékot szervez;” szövegrész helyébe a
„vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervez;” szöveg,
b)	3. § v) pont vc) alpontjában az „illetve a távszerencsejáték szervezőjénél” szövegrész helyébe
az „illetve a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél” szöveg
lép.
14
IV.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13.	Hatályba léptető rendelkezések
37.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	Az 1-19. § 2016. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 20-23. § 2016. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 28. §, a 30. § i) pontja és a 32. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
14. Az Európai Unió jogának való megfelelés
38.	§ Az 1-20. §, 22-23. § valamint az 1-4. melléklet a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az
adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő
módosításáról szóló, 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálj a.
15
„ 1 melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az e törvény 43/H. §-ában meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettségét a következők szerint teljesíti:
I.
Általános adatszolgáltatási szabályok
A.	A C-E. pontban foglaltakra is figyelemmel a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény valamennyi
általa vezetett Jelentendő Pénzügyi Számlával kapcsolatban a következő adatokat jelenti be az
állami adóhatósághoz:
1.	a) magánszemély esetében a Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, lakcíme, az
illetősége szerinti tagállama vagy más állama, adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik),
születési helye és ideje;
b)	jogalany esetében - ha az V., a VI. és a VII. ponttal összhangban lévő átvilágítási eljárás
eredményeként az Ellenőrzést gyakorló egy vagy több személy Jelentendő Személynek minősül -
a Jogalany neve, címe, tagállama, vagy más állama és (ha ilyen van) az illetősége szerinti más,
joghatósággal rendelkező terület, továbbá adóazonosító száma (ha ilyennel rendelkezik),
valamint a Jelentendő Személy neve, lakcíme, az illetősége szerinti tagállam vagy más állam,
adóazonosító szám (ha ilyennel rendelkezik), születési helye és ideje;
2.	a Jelentő Pénzügyi Számla száma (ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító);
3.	a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény neve és azonosító száma (ha van);
4.	a számla egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási szerződés vagy
Járadékbiztosítási Szerződés esetén, ideértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási értéket)
az adóév végén, illetve ha a számlát évközben lezárták, a számla lezárását megelőző napon;
5.	Letétkezelői Számla esetében:
a)	a kamat és az osztalék bruttó összege, valamint a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan
keletkező, az adóévben a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizetett vagy azon
jóváírt egyéb bevétel bruttó összege, valamint
b)	a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó, az adóévben a számlára
befizetett vagy azon jóváírt bruttó bevétel, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy egyéb
módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;
16
6.	Betéti Számla esetében az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat bruttó összege;
7.	az 5. és 6. pontban nem szereplő számláknál az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával
kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeg, amelynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
a kötelezettje vagy adósa, ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos
részére teljesített kifizetések összevont összegét.
B.	A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes kifizetések pénznemét.
C.	Az A/1. ponttól eltérően, a Jelentendő Meglévő Pénzügyi Számlához kapcsolódóan, az
adóazonosító számról vagy a születési időről nem kell adatot szolgáltatni, ha ezek a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában nem szerepelnek. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
azonban megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az azon adóévet követő második
adóév végéig, amelyben a Meglévő Számlát Jelentendő Számlának minősítették, a Meglévő
Számlához kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számot és a születési időre vonatkozó
információt.
D.	Az A/1. ponttól szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni az Adóazonosító számról, ha a
Számlatulajdonos illetősége szerinti tagállam, más állam, vagy más joghatósággal rendelkező
terület Adóazonosító számot nem ad ki.
E.	Az A/1. pont szabályaitól eltérően nem kell adatot szolgáltatni a születési helyről, kivéve, ha:
1.	a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény köteles beszerezni ezt az információt, és arról adatot
szolgáltatni, valamint
2.	az információ a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisában rendelkezésre
áll.
II.
Általános átvilágítási szabályok
A.	Egy számla attól az időponttól kezelendő Jelentendő Számlaként, amikor a II-VII. pontban
meghatározott átvilágítási eljárások alapján a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény annak
minősítette.
B.	A számla - kivéve az adóév közben lezárt számla - egyenlegét vagy értékét az adóév utolsó
napjával bezárólag kell meghatározni. Az adóév közben lezárt számla egyenlegét vagy értékét a
számla lezárásának napját megelőző nappal kell meghatározni.
C.	Az egyenleg- vagy értékhatárt az adóév utolsó napjával bezárólag kell meghatározni.
D.	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek
teljesítéséhez harmadik felet vehet igénybe, azzal, hogy az adatszolgáltatási és átvilágítási
kötelezettségek teljesítéséért a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményt korlátlan felelősség terheli.
17
E.	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Új Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárások
szabályait a Meglévő Számlákra is alkalmazhatja, azzal, hogy a Meglévő Számlákra egyébként
érvényes átvilágítási szabályokat továbbra is alkalmazni kell.
III.
Meglévő Egyéni Számlák átvilágítása
A.	A Meglévő Egyéni Számlák átvilágítására a B-E. pontokban meghatározott szabályokat kell
alkalmazni.
B.	Alacsonyabb Értékű Számlák átvilágítására vonatkozó szabályok
1.	Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szerepel a magánszemély
Számlatulajdonos Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcíme, a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény a magánszemély Számlatulajdonos Jelentendő Személyként való minősítése
szempontjából úgy tekintheti, hogy a Számlatulajdonos abban a tagállamban, más államban vagy
más joghatósággal rendelkező területen rendelkezik adóügyi illetőséggel, ahol az állandó lakcím
vagy szokásos tartózkodási hely található. Több tagállam, más állam vagy más joghatósággal
rendelkező területen található, Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcím esetében úgy tekintendő,
hogy a magánszemély Számlatulajdonos valamennyi érintett tagállam, más állam vagy más
joghatósággal rendelkező területen illetőséggel rendelkezik.
2.	Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az átvilágítás során a magánszemély Számlatulajdonos
illetőségét nem az Okirati bizonyítékkal igazolt állandó lakcím alapján állapítja meg, az illetőség
megállapítása érdekében elektronikus adatbázisában - a B/3.-B/6. pontokban foglaltakat is
figyelembe véve - az alábbi szempontok figyelembe vételével keres
a)	a Számlatulajdonos valamely tagállamban, vagy más államban illetőséggel rendelkezik-e;
b)	a Számlatulajdonos levelezési vagy lakcíme (postafiók is) valamely tagállamban, vagy más
államban található-e;
c)	a Számlatulajdonos egy vagy több telefonszámmal rendelkezik-e valamely tagállamban,
vagy más államban, és Magyarországon nem rendelkezik telefonszámmal;
d)	a Számlatulajdonos rendszeres átutalási megbízásokat ad-e egy tagállamban, vagy más
államban vezetett (nem Betéti Számlához kapcsolódó) számlára;
e)	a Számlatulajdonos valamely tagállamban, vagy más államban lakcímmel rendelkező
személynek adott-e érvényes meghatalmazást vagy aláírási jogosultságot; vagy
f)	a Számlatulajdonos valamely tagállamban, vagy más államban „postán maradó” vagy
„kézbesítési megbízott” levelezési címmel rendelkezik-e.
3.	Ha az elektronikus keresés a B/2. pontban felsorolt egyetlen szempontra sem ad ki találatot,
akkor mindaddig nincs szükség további intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem
18
áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a számlához kapcsolódik, vagy a
számla Magas Értékű Számlává válik.
4.	Ha az elektronikus keresés a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt szempontra találatot ad ki, vagy a
körülményekben olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a
számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan
tagállamban, vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezőnek kell tekintenie a
Számlatulajdonost, amelyre a keresés találatot adott k , kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett
dönt, és az ott megállapított valamely kivétel alkalmazható a számlával kapcsolatban.
5.	Ha az elektronikus keresés „postán maradó” megbízásra vagy „kézbesítési megbízott” levelezési
címre hoz ki találatot, de más címet és a B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokhoz
kötődő utalást nem talál a Számlatulajdonosra vonatkozóan, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény a körülményeknek leginkább megfelelő sorrendben a papíralapú nyilvántartásában a C/2.
pontban foglaltak szerint keres, illetve meg kell kísérelnie a Számlatulajdonostól, annak adóügyi
illetőségére vonatkozó nyilatkozat vagy Okirati bizonyíték beszerzését. Ha a papíralapú keresés
nem vezet eredményre és nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot nem sikerül beszerezni, a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény e törvény 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti
az állami adóhatóságnak, hogy a számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.
6.	A B/2. pontban felsorolt szempontok alapján történő keresés által kiadott találat ellenére, a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem köteles a Számlatulajdonost valamely tagállamban, vagy
más államban illetőséggel rendelkezőnek tekinteni, ha:
a)	a Számlatulajdonos adatai között szerepel az adott tagállamban, vagy más államban
található naprakész levelezési cím vagy lakcím, egy vagy több telefonszám egy
tagállamban, vagy más államban (de nem található telefonszám Magyarországon) vagy
(Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlához kapcsolódó) rendszeres átutalási megbízások
egy tagállamban, vagy más államban vezetett számlára, és a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban ellenőrizte, és szerepelnek a
nyilvántartásában:
aa)	a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállamról, más államról vagy
más joghatósággal rendelkező területről (amelyek között nem szerepel a szóban forgó
tagállam, vagy más állam); és
ab)	Okirati bizonyíték arról, hogy a Számlatulajdonos nem Jelentendő Személy;
b)	a Számlatulajdonos adatai között szerepel az érintett tagállamban, vagy más államban
lakcímmel rendelkező személynek adott, hatályos meghatalmazás vagy aláírási jog, és a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi az alábbiakat vagy azokat korábban
ellenőrizte, és szerepelnek a nyilvántartásában:
19
ba)	a Számlatulajdonos nyilatkozata az illetősége szerinti tagállam(ok)ról, más államról
vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület(ek)ről, amelyek között nem szerepel a
szóban forgó tagállam, vagy más állam; vagy
bb)	a Számlatulajdonos Okirati bizonyítéka arról, hogy adatszolgáltatásra nem kötelezett
C.	Magas Értékű Számlák esetében az alábbi kiterjesztett ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni:
1.	Magas Értékű Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a B/2. pontban
meghatározott szempontok alapján kell keresnie az elektronikus adatbázisában.
2.	Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisa a C/3. pontban felsorolt összes
adatmezőt tartalmazza és abban valamennyi, a számlanyitáshoz kötelezően megadandó adat
megtalálható, akkor nincs szükség papíralapú keresésre. Ha az elektronikus adatbázisban nem
található meg az összes információ, akkor Magas Értékű Számla esetében a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézménynek az érvényes központi ügyfél-nyilvántartást, illetve ha az információk abban
sem találhatók, akkor a számlához kapcsolódó és a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által az
előző öt adóév során beszerzett alábbi dokumentumokat is - a B/2. pontban felsoroltakat is
figyelembe véve - ellenőriznie kell:
a)	a számlához kapcsolódóan beszerzett legutóbbi Okirati bizonyítékokat;
b)	a legutóbbi számlanyitási szerződést vagy dokumentációt;
c)	a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-
azonosítás kapcsán, vagy egyéb szabályok alapján végzendő átvilágítási eljárások
keretében beszerzett legutóbbi dokumentációt;
d)	a hatályos meghatalmazást vagy aláírási jogot igazoló okiratot; továbbá
e)	a nem Betéti Számlához kapcsolódó hatályos, rendszeres átutalási megbízást.
3.	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek nem kell a C/2. pontban ismertetett papíralapú
keresést elvégeznie, ha az elektronikus adatbázisa tartalmazza a következőket:
a)	a Számlatulajdonos illetőséggel rendelkezőként való minősítése;
b)	a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő
állandó lakcíme és levelezési címe;
c)	a Számlatulajdonosnak a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában szereplő
telefonszáma;
d)	Betéti Számlától eltérő Pénzügyi Számlák esetében a számlán lévő összeg másik számlára
történő átutalásáról szóló rendszeres megbízás (ideértve a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény más fiókjánál vagy más Pénzügyi Intézménynél vezetett számlákat);
20
e)	a Számlatulajdonos „postán maradó” vagy „kézbesítési megbízott” levelezési címre
vonatkozó megbízása;
f)	a számlához kapcsolódó meghatalmazás vagy aláírási jog.
4.	A C/1. és C/2. pontban ismertetett elektronikus és papíralapú keresések mellett, a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézménynek Jelentendő Számlaként kell kezelnie minden, valamely ügyfélkapcsolati
felelőshöz rendelt Magas Értékű Számlát, (ideértve a Magas Értékű Számlával összevont Pénzügyi
Számlákat is), ha az ügyfélkapcsolati felelősnek tényleges tudomása van arról, hogy a
Számlatulajdonos Jelentendő Személy.
5.	A keresés eredményeként
a)	ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2.
pontban szereplő egyetlen szempontra sem eredményez találatot és a C/4. pont alapján a
Számlatulajdonos nem minősül Jelentendő Személynek, akkor nincs szükség további
intézkedésre, amíg a körülményekben olyan változás nem áll be (2. melléklet 1. pont),
amelynek eredményeképpen egy vagy több, a B/2. pontban meghatározott szempont a
számlához kapcsolódik.
b)	ha a Magas Értékű Számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés a B/2.
A)-B/2.e) pontban felsorolt bármely szempontra találatot ad, vagy a körülményekben
később olyan változás áll be, amelynek eredményeképpen egy vagy több szempont a
számlához kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan
tagállam, vagy más állam tekintetében Jelentő Számláknak kell tekintetni a számlát,
amelyre a keresés találatot adott ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellet dönt, és a
számlával kapcsolatban az említett pontban megállapított valamely kivétel alkalmazható.
c)	ha a Magas Értékű számlákra vonatkozó, a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzés „postán
maradó” vagy „kézbesítési megbízott” megbízásra hoz ki találatot, de más címet és a
B/2.a)-B/2.e) pontban felsorolt egyéb szempontokra való utalást a Számlatulajdonosra
vonatkozóan nem talál, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény beszerzi a
Számlatulajdonostól annak adóügyi illetőségére vonatkozó nyilatkozatát vagy más okirati
bizonyítékot. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a nyilatkozatot vagy az okirati
bizonyítékot nem tudja beszerezni, a 43/G. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a számla nem dokumentált számla.
6.	Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én nem minősül Magas Értékű Számlának,
de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű Számlává válik, a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán, amelyben a számla Magas Értékű
Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell
lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az érintett számláról arra az adóévre
vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült, valamint az azt követő adóévekre
vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.
21
7.	Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy Magas Értékű Számla esetében elvégezte a C. pont
szerinti kiterjesztett ellenőrzési eljárást, ugyanazon Magas Értékű Számlával kapcsolatban - az
ügyfélkapcsolati felelősnek a C/4. pont szerinti megkérdezése kivételével - egyetlen következő
adóévben sem köteles az eljárást megismételni, kivéve, ha Nem dokumentált Számláról van szó,
amely esetben a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig évente újra el kell végeznie az
ellenőrzést, amíg a számla nem dokumentált jellege meg nem szűnik.
8.	Ha egy Magas Értékű Számla esetében a körülményekben olyan változás áll be (2. melléklet 1.
pont), amelynek eredményeképpen a B/2. pontban felsorolt egy vagy több szempont a számlához
kapcsolódik, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek minden olyan tagállam, vagy más
állam tekintetében Jelentendő Számlának kell tekintenie a számlát, amelyre a keresés találatot adott
ki, kivéve, ha a B/6. pont alkalmazása mellett dönt, és a számlával kapcsolatban az említett pontban
megállapított valamely kivétel alkalmazható.
9.	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek olyan eljárásokat kell alkalmaznia, amelyek
biztosítják, hogy az ügyfélkapcsolati felelős észlelje az adott számlához kapcsolódó körülmények
megváltozását. Így, ha egy ügyfélkapcsolati felelős arról értesül, hogy a Számlatulajdonosnak új
levelezési címe van valamely tagállamban vagy más államban, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézménynek az új címet a körülmények megváltozásának kell tekintenie, és ha a B/6. pont
alkalmazása mellett dönt, akkor a Számlatulajdonostól beszerzi a megfelelő dokumentációt.
D.	A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő
Alacsonyabb Értékű Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni.
E.	A III. rész alapján Jelentendő Pénzügyi Számlának minősített, Meglévő Egyéni Számlákat
minden további adóévben Jelentendő Pénzügyi Számlának kell tekinteni, kivéve, ha a
Számlatulajdonos már nem minősül Jelentendő Személynek.
IV.
Új Egyéni Számlák átvilágítása
1.	Az Új Egyéni Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi
szabályokat kell alkalmazni:
A.	Az Új Egyéni Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a számlanyitáskor
(akár a számlanyitási dokumentáció összeállítása keretében is) nyilatkozatot kell bekérnie, mely
lehetővé teszi a Számlatulajdonos adóügyi illetőségének, valamint a számlanyitáshoz bekért adatok
-	köztük a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási
eljárások eredményeként rendelkezésre álló dokumentáció tartalmának - mérlegelése útján a
nyilatkozat helytállóságának megállapítását. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény rendelkezésére álló adatok vizsgálata az irányadó.
B.	Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos adózási szempontból tagállamban, vagy más
államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát
22
Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli, és a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a
Számlatulajdonosnak az érintett tagállamban, vagy más államban kiadott Adóazonosító számát (az
I/D. pontra is figyelemmel) és születési idejét.
C.	Ha az Új Egyéni Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás következik be, melynek
eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására jut vagy okkal feltétel ezheti,
hogy az eredeti nyilatkozat hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény olyan érvényes nyilatkozatot szerez be a Számlatulajdonostól, amelyből a
Számlatulajdonos adóügyi illetősége megállapítható.
V.
Meglévő Jogalanyi Számlák átvilágítása
A Meglévő Jogalanyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák kiválasztására az alábbi
szabályokat kell alkalmazni:
A.	Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy
Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie, a 2015. december 31-én 250 000 USD-t nem meghaladó,
forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összesített egyenlegű vagy értékű
Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege vagy értéke valamely következő
adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy értéket.
B.	Átvilágítandó Jogalanyi Számlák
A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én
meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában)
kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy
értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév
utolsó napján meghaladja azt, a D. pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell
átvilágítani.
C.	Jelentendő Jogalanyi Számlák
A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák közül azon számlákat kell Jelentendő Pénzügyi
Számlaként kezelni, amelyek tulajdonosa egy vagy több olyan Jogalany, amely Jelentendő Személy,
vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek
minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll.
D.	Átvilágítás a Jelentendő Jogalanyi Számlák kiszűrésére
A B. pontban említett Meglévő Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
a következő átvilágítási eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa
23
egy vagy több Jelentendő személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely egy vagy
több, Jelentendő személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:
1.	Annak megállapítására, hogy a Jogalany Jelentendő Személy-e:
a)	Ellenőrizni kell a jogszabályban előírt vagy ügyfélkapcsolati célokból nyilvántartott
adatokat (beleértve a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás keretében
gyűjtött információkat is) annak megállapítása céljából, hogy az adatok arra utalnak-e,
hogy a Számlatulajdonos tagállami, vagy más állami illetőségű személy. E tekintetben
tagállami, vagy más állami illetőségre utaló adatnak tekintendő a tagállamban, vagy más
államban található székhely, bejegyzési hely vagy más cím is.
b)	Ha az adatok arra utalnak, hogy a Számlatulajdonos tagállami, vagy más állami illetőségű,
a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli,
kivéve, ha a Számlatulajdonos nyilatkozik arról, hogy Nem Jelentendő Személy vagy a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető
adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Nem Jelentendő Személy.
2.	Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több Jelentendő Személynek minősülő,
Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany
Meglévő Jogalanyi Számlák tulajdonosai esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő
Jogalanyokat is) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos
olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő,
Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll. Ha az Ellenőrzést gyakorló személy,
akinek/amelynek a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll, Jelentendő Személynek
minősül, a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény a D/2.a)-c) pontokban foglaltak alapján jár el.
a)	A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi
jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel ,
kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve
megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan egyéb, a
VIII/A/6.b) pontjában említett Befektetési jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézmény, amely
nem minősül Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézményének. A Számlatulajdonos a
passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.
b)	A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás
kapcsán végzendő átvilágítási eljárások keretében beszerzett adatokat is figyelembe veheti.
24
c)	Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló
személy Jelentendő Személy-e
Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést
gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe
veszi:
ca)	a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási
eljárások keretében beszerzett adatokat azon, egy vagy több Nem Pénzügyi Jogalany
Meglévő Számlái esetében, amelyek összesített egyenlege vagy értéke nem haladja meg
az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben
(devizában) kifejezett összeget; vagy
cb)	a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy
mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi
illetőséggel.
E.	Meglévő Jogalanyi Számlákra vonatkozó ellenőrzési határidő és egyéb különös szabályok
1.	A 2015. december 31-én 250 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben
(devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését
2017.	december 31-ig kell elvégezni.
2.	Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy
értéke 2015. december 31-én nem haladja meg a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy
külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy későbbi adóév december 31-én
meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig kell elvégezni.
3.	Ha a Meglévő Jogalanyi Számlával kapcsolatos körülményekben olyan változás áll be (2.
melléklet 1. pont), melynek eredményeként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomására
jut vagy alappal feltételezi, hogy a számlához kapcsolódó nyilatkozat vagy más dokumentáció hibás
vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a D. pontban meghatározott
szabályoknak megfelelően újra elvégzi a számla minősítését.
VI.
Új Jogalanyi Számlák átvilágítása
Az Új Jogalanyi Számlák esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő ellenőrzési
eljárásokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő
Személy vagy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő
Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt áll:
1.	A Jelentendő Személy azonosítása
25
a)	Nyilatkozat bekérése - amelyre sor kerülhet a számlanyitási dokumentáció összeállítása
keretében is -, mely lehetővé teszi, hogy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
megállapítsa a Számlatulajdonos adóügyi illetőségét, valamint a számlanyitáshoz bekért
adatok - köztük a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő
átvilágítási eljárások keretében összeállított dokumentáció tartalmának -mérlegelése annak
érdekében, hogy a nyilatkozat helytálló-e. Ha a Jogalany úgy nyilatkozik, hogy nem
rendelkezik adóügyi illetőséggel, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a
Számlatulajdonos illetőségének meghatározása céljából a Jogalany székhelyének címét
veheti alapul.
b)	Ha a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos tagállami, vagy más állami illetőségű, akkor a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli,
kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve
megállapítja, hogy a Számlatulajdonos az adott tagállam, vagy más állam viszonylatában
Nem Jelentendő Személy.
2.	Annak megállapítása, hogy a Jogalany egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő,
Ellenőrzést gyakorló személy ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e.
Új Jogalanyi Számlák esetében (ideértve a Jelentendő Személynek minősülő Jogalanyokat is) a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény megállapítja, hogy a Számlatulajdonos olyan Passzív Nem
Pénzügyi Jogalany-e, amely egy vagy több, Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló
személy ellenőrzése alatt áll. Ha az az Ellenőrzést gyakorló személy - akinek/amelynek a Passzív
Nem Pénzügyi Jogalany az ellenőrzése alatt áll - Jelentendő Személy, a számlát Jelentendő
Számlaként kell kezelni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a következő a)-
c)	pontokban foglaltak alapján jár el.
a)	A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi
jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel,
kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve
megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan egyéb, a
VIII/A/6. b) pontjában említett Befektetési jogalanytól eltérő Pénzügyi Intézmény, amely
nem minősül Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézményének. A Számlatulajdonos a
passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.
b)	A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása
A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személy azonosítása céljából a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény támaszkodhat a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-
azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésére álló
adatokat veheti figyelembe.
26
c)	Annak megállapítása, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló
személy Jelentendő Személy-e
Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést
gyakorló személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a
Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát is figyelembe veheti.
VII.
Az átvilágítás különös szabályai
A.	Nyilatkozatok és Okirati bizonyítékok felhasználása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem veheti figyelembe azt a nyilatkozatot vagy Okirati
bizonyítékot, amelyről tudja, vagy alappal feltételezi, hogy a nyilatkozat vagy az Okirati bizonyíték
hibás vagy nem megalapozott.
B.	A Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződések és a Járadékbiztosítási
Szerződések egyedi kedvezményezettjeinek, valamint a Visszavásárlási értékkel rendelkező
csoportos Biztosítási Szerződések és a Csoportos Járadékbiztosítási Szerződések
kedvezményezettjeinek Pénzügyi Számláira vonatkozó különös eljárási szabályok.
1.	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény egy olyan személyről, aki Visszavásárlási értékkel
rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban részesülő
egyedi kedvezményezettje (de a biztosítási szerződésben nem szerződő fél), feltételezheti, hogy
Nem Jelentendő Személy, és Pénzügyi Számláját Kizárt Számlaként kezelheti, kivéve, ha
ténylegesen tudomása van arról, vagy alappal feltételezi, hogy a kedvezményezett Jelentendő
Személy. A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okkal feltételezheti, hogy a Visszavásárlási
értékkel rendelkező biztosítási szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés haláleseti juttatásban
részesülő egyedi kedvezményezettje Jelentendő személy, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
rendelkezésére álló, a kedvezményezettel kapcsolatos adatok a III/B. pontban említett utalásokat
tartalmazzák. Ha egy Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek tudomása van arról, vagy okkal
feltételezheti, hogy a kedvezményezett Jelentendő Személy, akkor a III./B. pontban foglaltak
alapján jár el.
2.	A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos
Biztosítási Szerződésben vagy Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz
kapcsolódó Pénzügyi Számlákat mindaddig Kizárt Számlaként kezelheti, amíg a munkavállaló/a
biztosítási igazolás birtokosa vagy a kedvezményezett részére valamely kifizetés esedékessé nem
válik, feltéve, hogy a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződésben vagy
Csoportos Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló tagsághoz kapcsolódó Pénzügyi Számla
megfelel az alábbi követelményeknek:
27
a)	a Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződést, illetve Csoportos
Járadékbiztosítási Szerződést munkáltató számára bocsátották ki, és a biztosítottak köre
legalább huszonöt főből (biztosítási igazolással rendelkezők, illetve alkalmazottak) áll;
b)	a munkavállalók, illetve a biztosítási igazolások birtokosai jogosultak a tagsághoz
kapcsolódó biztosítási összeg átvételére, valamint a munkavállaló halála esetén kifizetendő
juttatás kedvezményezettjeinek megnevezésére; és
c)	az egyes munkavállalóknak, illetve biztosítási igazolások birtokosainak kifizetendő összeg
nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési
eszközben (devizában) kifejezett összeget.
3.	A Visszavásárlási értékkel rendelkező Csoportos Biztosítási Szerződés olyan szerződés, amely
a)	a munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén
összetartozó személyek számára biztosít fedezetet; és
b)	a csoport (vagy az azon belüli tagsági osztály) minden tagja számára egyéni biztosítási díjat
számít fel, amelynek megállapítására az életkor, a nem és az esetleges dohányzási
szokások kivételével az adott csoporttag (vagy azon belüli tagsági osztály) egyéni
egészségügyi jellemzőitől függetlenül kerül sor.
4.	A Csoportos Járadékbiztosítási Szerződés olyan szerződés, melynek kötelezettjei valamely
munkáltató, szakmai szövetség, szakszervezet vagy egyéb egyesület vagy csoport révén
összetartozó személyek.
C.	Számlaegyenleg-összesítésre és devizaátváltásra vonatkozó szabályok
1.	Egyéni Számlák összesítése
Az Egyéni Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy valamely Kapcsolt Jogalany által vezetett összes
Pénzügyi Számlát összesíti; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az összesítését
jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában összekapcsolhatók
(például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az alpontban foglalt
összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi Számlák minden
tulajdonosához a teljes egyenleget, illetve értéket hozzá kell rendelni.
2.	Jogalanyi Számlák összesítése
A Jogalanyok Pénzügyi Számlái összesített egyenlegének vagy értékének megállapítása céljából a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az általa vagy egy Kapcsolt Jogalany által vezetett összes
Pénzügyi Számlát figyelembe veszi; ez azonban csak azoknak a Pénzügyi Számláknak az
összesítését jelenti, amelyek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásaiban
összekapcsolhatók (például az ügyfélszám vagy az Adóazonosító szám alapján). Az ebben az
alpontban foglalt összesítési követelmények alkalmazása során a közös tulajdonban lévő Pénzügyi
28
Számlák minden tulajdonosához a Pénzügyi Számla teljes egyenlegét, illetve értékét hozzá kell
rendelni.
3.	Ügyfélkapcsolati felelősökre alkalmazandó összesítési szabály
A Pénzügyi Számlák összesített egyenlegének vagy értékének megállapításakor - annak
megállapítása céljából, hogy a Pénzügyi Számla Magas Értékű Számlának tekintendő-e - a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézmény összesíti azokat a Pénzügyi Számlákat is, amelyekről az
ügyfélkapcsolati felelős tudja vagy alappal feltételezi, hogy azok közvetlenül vagy közvetetten
ugyanazon személy tulajdonát képezik vagy irányítása alatt állnak, vagy ugyanazon személy
nyitotta (kivéve, ha ezt bizalmi minőségében tette).
4.	Az e mellékletben USA dollárban megadott összegbe a más fizetési eszközben (devizában)
kifejezett egyenérték is beleszámítandó. Az egyenérték kiszámítása során a Magyar Nemzeti Bank
által az adott devizára az adott napon kiadott hivatalos árfolyam az irányadó. Az árfolyam
számítására az adóév utolsó napja, lezárt számlák esetében a lezárás napját megelőző nap az
irányadó.
VIII.
E törvény V/B. fejezete, valamint az 1. és 2. melléklet alkalmazásában:
A.	Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
1.	Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény : magyar illetőségű Pénzügyi Intézmény (kivéve e Pénzügyi
Intézmény külföldi fióktelepét), valamint a külföldi illetőségű Pénzügyi Intézmény magyar
fióktelepe, amely nem minősül Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek,
2.	Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye :
Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező Pénzügyi Intézmény (kivéve ennek Résztvevő
joghatóságon kívüli fióktelepét), valamint a Résztvevő joghatóság területén kívüli illetőséggel
rendelkező Pénzügyi Intézmény Résztvevő joghatóságban illetőséggel rendelkező fióktelepe.
3.	Pénzügyi Intézmény: bármely Letétkezelő intézmény, Betéti Intézmény, Befektetési Jogalany
vagy Meghatározott biztosító Társaság.
4.	Letétkezelő Intézmény: olyan Jogalany, amely üzleti tevékenysége meghatározó részeként mások
számláján Pénzügyi Eszközök rendelkezésre tartásával foglalkozik. Erre a tevékenységre akkor
kerül sor, ha a Jogalany Pénzügyi Eszközök tartásából és ehhez kapcsolódó pénzügyi
szolgáltatásokból származó bruttó bevételének legalább 20%-a a következő két időtartam közül a
rövidebb során keletkezik:
a)	a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző év december 31-ével
záruló hároméves időszak; vagy
b)	a Jogalany fennállási időtartama.
29
5.	Betéti Intézmény: olyan Jogalany, amely szokásos banki vagy hasonló üzleti tevékenysége
részeként betéteket fogad.
6.	Befektetési Jogalany: olyan Jogalany,
a)	amelynek üzleti tevékenységét az ügyfelei részére vagy azok megbízásából elsősorban az
alábbi tevékenységek, illetve műveletek jelentik:
aa)	pénzpiaci eszközökkel (csekk, váltó, letéti jegy, származtatott eszközök, stb.), külföldi
devizával, árfolyam-, kamatláb- és indexalapú instrumentumokkal, átruházható
értékpapírokkal való kereskedés; vagy árutőzsdei határidős ügyletek végzése;
ab)	egyéni vagy csoportos portfóliókezelés; vagy
ac)	megbízás alapján pénzügyi eszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok kezelése;
vagy
b)	amelynek bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből,
újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, feltéve, hogy a Jogalany
olyan Jogalany irányítása alatt áll, amely Betéti Intézmény, Letétkezelő Intézmény,
Meghatározott biztosító Társaság vagy az A/6. pont a) alpontban említett Befektetési
Jogalany.
6.1.	Egy Jogalany üzleti tevékenységét akkor alkotja az A/6. a) pontban említett tevékenység,
illetve az A/6. b) pont alkalmazásában egy Jogalany bruttó bevétele akkor származik elsősorban
Pénzügyi Eszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből, ha a
Jogalanynak az érintett tevékenységből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a
rövidebb időszak alatt keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át teszi ki:
a)	a tevékenység minősítésének időpontja szerinti adóévet megelőző adóév december 31-ével
záruló hároméves időszak; vagy
b)	a Jogalany fennállásának időtartama.
6.2.	A Befektetési Jogalany fogalma nem foglalja magában a D/8. d)-g) pontokban foglalt bármely
feltételnek megfelelő Aktív Nem Pénzügyi Jogalanyt.
A Pénzügyi Intézmény e pontban való meghatározását a Gazdasági Együttműködési Szervezet
(OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoportjának ajánlásaiban foglalt rendelkezésekkel összhangban
kell értelmezni.
7.	Pénzügyi Eszköz: értékpapír (például: részvény; ; tulajdonjogot megtestesítő részesedés vagy
tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén
jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb
hitelviszonyt megtestesítő instrumentum), a gazdasági társulásokban fennálló részesedés, az
árutőzsdei ügylet, a swapügylet (például: kamatláb-csereügylet, deviza-csereügylet, bázisswap-
30
ügylet, felső-kamathatár, alsó kamathatár ügylet, árutőzsdei csereügylet, részvényalapú és
részvényindex-alapú swapügylet és egyéb hasonló megállapodás), Biztosítási Szerződés vagy
Járadékbiztosítási Szerződés, továbbá az értékpapírban, gazdasági társulásban, árutőzsdei
ügyletben, csereügyletben, illetve Biztosítási vagy Járadékbiztosítási Szerződésben fennálló
bárminemű érdekeltség (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletet vagy opciót is). A
Pénzügyi Eszköz fogalma nem tartalmazza az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen
érdekeltséget.
8.	Meghatározott biztosító Társaság: olyan Jogalany, amely biztosítóként (vagy biztosító
holdingtársaságaként) Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződést vagy
Járadékbiztosítási Szerződést bocsát ki vagy ilyen szerződés keretében kifizetési kötelezettséggel
tartozik.
B.	Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
1.	Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény: az a Pénzügyi Intézmény, amely:
a)	Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank, kivéve azon
kifizetések tekintetében, amelyek alapját a Meghatározott biztosító Társaságok, a
Letétkezelő Intézmények, illetve a Betéti Intézmények által folytatott kereskedelmi-
pénzügyi tevékenységből származó kötelezettség képezi;
b)	Széles Részvételű Nyugdíjalap; Szűk Részvételű Nyugdíjalap; Kormányzati Jogalany,
Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja; vagy Minősített hitelkártya-
kibocsátó;
c)	minden egyéb Jogalany, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és
amely a B/1. a)-b) pontokban ismertetett Jogalanyokhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik,
valamint amely szerepel a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek e törvény 43/G.
§ (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott adóhatósági közleményben, illetve a
2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai Bizottság által az Európai Unió
Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben;
d)	Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz; vagy
e)	vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amelyet
az e melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap Jelentendő
Számlái tekintetében adatszolgáltatási kötelezettség terhel.
2.	Kormányzati Jogalany: Magyarország kormánya, Magyarország bármely politikai alegysége
(amely magába foglalja az államot, megyét vagy önkormányzatot), vagy Magyarország, illetve az
előzőek közül egynek vagy többnek a teljes tulajdonában levő ügynökséget vagy szervet (ezek
mindegyike egy Magyar Kormányzati Jogalany) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal
31
vagy szerv. Ez a kategória Magyarország szerves részeit, ellenőrzött jogalanyait és politikai
alegységeit foglalja magában.
a)	Magyarország szerves része minden olyan személy, ügynökség, hivatal, iroda, alap, szerv
vagy más testület - megnevezésétől függetlenül -, amely Magyarország kormányzó
hatóságának minősül. A kormányzó hatóság nettó bevételét a saját, vagy Magyarország
más számláin kell jóváírni, és az nem tartalmazhat olyan részt, amely bármely
magánszemély hasznára száll át. Nem minősül Magyarország szerves részének az a
természetes személy, aki független állami minőségben hivatalnokként vagy ügyintézőként,
mint magánszemély jár el.
b)	Ellenőrzött Jogalany: olyan Jogalany, amely formailag Magyarországtól elkülönül, vagy
külön jogi személynek minősül, feltéve, hogy:
ba)	egy vagy több Kormányzati Jogalany teljes tulajdonában és irányítása alatt áll, akár
közvetlenül, akár egy vagy több ellenőrzött Jogalanyon keresztül;
bb)	nettó bevételét a saját számláján, illetve egy vagy több Magyar Kormányzati Jogalany
számláján írják jóvá, és az nem tartalmazhat olyan bevételrészt, amely bármely
magánszemély hasznára száll át; továbbá
bc)	megszűnése esetén a vagyona egy vagy több Kormányzati Jogalanyra száll át.
c)	A bevétel akkor nem száll át magánszemély hasznára, ha az adott személy kormányzati
program célzott kedvezményezettje, és a programra a közjólét érdekében, a
közszolgálatában kerül sor, vagy azok a kormányzati igazgatás valamelyik funkciójához
kapcsolódnak. Ha a bevétel valamely Magyar Kormányzati Jogalany kereskedelmi jellegű
tevékenységének - például pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi banki
tevékenység - eredményeként keletkezett, akkor azt magánszemély hasznára átszállt
bevételnek kell tekinteni.
3.	Nemzetközi Szervezet: bármely Nemzetközi Szervezet vagy annak kizárólagos tulajdonában álló
ügynökség vagy szerv. Ide tartoznak azok a kormányközi szervezetek (beleértve a nemzetek feletti
szervezetet is), amelyet
a)	elsősorban kormányok alkotnak;
b)	amelyeknek székhely-megállapodása van hatályban Magyarországgal; és
c)	amelyek bevétele nem száll át magánszemély hasznára.
4.	Központi Bank: az az intézmény, amely - Magyarország kormányát kivéve - törvény vagy
kormányrendelet alapján fizetőeszközként forgalomba kerülő eszközöket bocsát ki. A Központi
Banknak részét képezheti olyan szerv, amely elkülönül Magyarország Kormányától, függetlenül
attól, hogy az részben vagy egészben Magyarország tulajdonában áll-e.
32
5.	Széles Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi nyugdíjat,
rokkantsági ellátást, haláleseti juttatásokat, vagy ezek kombinációját biztosítja jelenlegi vagy volt
munkavállalók (vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek), mint kedvezményezettek
számára e munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve,
hogy az alap:
a)	nem rendelkezik olyan kedvezményezettel, aki egyedül jogosult az alap vagyonának több
mint 5 %-ára;
b)	állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat az alap
tagjairól az illetékes nyugdíj-felülvizsgálati hatóságoknak, valamint az állami
adóhatóságnak; továbbá
c)	az alábbi követelmények közül legalább egynek megfelel:
ca)	az alap mentesül a befektetésből származó jövedelem utáni adózás alól, vagy az ilyen
jövedelemre az előtakarékossági vagy egyéb nyugdíjrendszeri minősítéséből adódóan
halasztott vagy csökkentett kulcsú adózás vonatkozik;
cb)	az alapba érkező járulékbefizetések legalább 50 %-a (a B/5-7. pontokban említett más
rendszerekbe való befizetések vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-
előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök kivételével) a
munkáltatói hozzájárulásból származik;
cc)	az alapból történő kifizetések vagy kivonások csak a nyugdíjazással, fogyatékossággal
vagy halálesettel kapcsolatos bizonyos események bekövetkezése esetén
engedélyezettek (kivéve a B/5-7. pontokban említett más nyugdíjalapokba teljesített
vagy a C/17. a) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíj számlákra
való átvitelekkel kapcsolatos kifizetéseket), vagy az ilyen események bekövetkezése
előtt végrehajtott kifizetésekre, illetve kivonásokra jogkövetkezmények vonatkoznak;
cd)	az alapba történő munkavállalói járulékbefizetés (egyes pótlólagos járulékbefizetések
kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem függvényében korlátozott
vagy évente nem haladhatja meg az 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy
külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, a VII/C. pontban
meghatározott számlaösszesítési és deviza-átváltási szabályok alkalmazásával.
6.	Korlátozott Részvételű Nyugdíjalap: olyan Magyarországon létrehozott alap, amely öregségi
nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy haláleseti juttatást biztosít jelenlegi vagy volt munkavállalók
(vagy a munkavállalók által kijelölt magánszemélyek), mint kedvezményezettek számára, e
munkavállalók által a munkáltatójuknak nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően, feltéve, hogy:
a)	az alapnak kevesebb, mint 50 tagja van;
b)	az alapot egy vagy több olyan munkáltató támogatja, amely nem Befektetési Jogalany vagy
Passzív Nem Pénzügyi Jogalany;
33
c)	az alapba történő munkavállalói és munkáltatói járulékbefizetések (a C/17. a) pontban
említett nyugdíj-előtakarékossági és egyéb nyugdíjszámlákról áthozott eszközök
kivételével) a munkavállaló által megszerzett jövedelem és ellentételezés függvényében
külön-külön korlátozottak;
d)	az alap azon résztvevői, amelyek Magyarországon nem belföldi illetőségűek az alap
eszközeiből legfeljebb 20 %-ra jogosultak; és
e)	az alap állami szabályozás hatálya alá tartozik és Magyarországon évente adatot szolgáltat
az alap tagjairól az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek, valamint az állami adóhatóságnak.
7.	Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank nyugdíjalapja:
Magyarországon azzal a céllal létrehozott alap, hogy öregségi nyugdíjat, rokkantsági ellátást vagy
haláleseti juttatásokat biztosítson olyan kedvezményezettek vagy résztvevők számára, akik e
jogalanyok vagy szervezetek jelenlegi vagy korábbi munkavállalói - vagy ilyen munkavállalók által
kijelölt személyek -, illetve nem jelenlegi vagy korábbi munkavállalók ugyan, de a számukra
biztosított ellátások az e kedvezményezettek vagy résztvevők által a Magyar Kormányzati Jogalany,
Nemzetközi Szervezet vagy Központi Bank számára nyújtott személyes szolgáltatások
ellentételezésére szolgálnak.
8.	Minősített Hitelkártya-kibocsátó: olyan Magyar Pénzügyi Intézmény, amely megfelel az alábbi
követelményeknek:
a)	azért minősül Pénzügyi Intézménynek, mert kizárólag úgy fogad betéteket, hogy ha az
ügyfél a kártya esedékes egyenlegét túllépő befizetést hajt végre, a túlfizetés azonnali
visszatérítésére nem kerül sor; és
b)	2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan üzletpolitikát és eljárásokat
alkalmaz, amelyekkel
ba)	megelőzhető az ügyfelek 50 000 USD-t meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési
eszközben (devizában) kifejezett összeggel történő túlfizetése,
bb)	biztosítható, hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60
napon belül visszakapják a túlfizetett összeget, minden esetben alkalmazva a VII/C.
pontban meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat. Az esetleges
túlfizetés összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegek
figyelmen kívül hagyásával, csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket
kell figyelembe venni.
9.	Nem Jelentő Kollektív Befektetési Eszköz: olyan kollektív befektetési eszközként szabályozott
Magyar Befektetési Jogalany, ahol a befektetési eszközben fennálló minden érdekeltség olyan
magánszemélyek vagy Jogalanyok birtokában van, vagy mások olyan magánszemélyek vagy
Jogalanyok révén tartják az érdekeltséget a befektetési eszközben, akik vagy amelyek Nem
34
Jelentendő Személyek; ide nem értve a Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló
személyek ellenőrzése alatt álló Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyokat.
C.	Pénzügyi Számla
1.	Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Intézménynél vezetett számla, amely Betéti Számlából,
Letétkezelői Számlából, valamint az a)-c) pontban felsoroltakból áll:
a)	Befektetési Jogalany esetén a Magyar Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés
vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz. A Pénzügyi Számla ebben az
esetben nem tartalmazhat olyan Befektetési Jogalanyban fennálló Tőkerészesedést vagy
azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszközt, amely azért minősül Befektetési
Jogalanynak, mert más Pénzügyi Intézménynél az ügyfél nevében elhelyezett Pénzügyi
Eszközökkel kapcsolatos beruházási, kezelési és ügyintézési műveletek céljából
aa)	befektetési tanácsadói szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél
megbízásából, vagy
ab)	portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújt az ügyfél részére és eljár az ügyfél
megbízásából;
b)	a C/1. a) pontban említetteken kívüli Pénzügyi Intézmény esetében az abban fennálló
Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ha az adott
eszköztípus alkalmazásának célja az e törvény 43/H. §-ában meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettség kikerülése;
c)	a Pénzügyi Intézmény által magánszeméllyel kötött Visszavásárlási értékkel rendelkező
Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés - a nem befektetéshez kötött, nem
átruházható azonnali életjáradék-szerződések kivételével -, amely Kizárt Pénzügyi
Számlára folyósított öregségi nyugdíj- vagy rokkantsági jogosultság készpénzre váltására
szolgál.
A Pénzügyi Számla fogalma nem terjed ki a Kizárt Pénzügyi Számlára.
2.	Betéti Számla: Pénzügyi Intézmény által szokásos banki vagy egyéb hasonló tevékenysége
keretében vezetett olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, illetve
olyan számla, amit betéti igazolás, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló
igazolás vagy bármilyen hasonló instrumentum igazol. Betéti Számlának minősül az a számla is,
amelyet biztosító társaság valamely összeget garantáló befektetési szerződés vagy egyéb hasonló,
kamat fizetésére vagy jóváírására vonatkozó megállapodás alapján tart fenn az ügyfél számára.
3.	Letétkezelői Számla: olyan számla (a Biztosítási Szerződés és Járadékbiztosítási Szerződés
kivételével), amelyet olyan személy érdekében tartanak fenn, aki vagy amely befektetési vagy
egyéb céllal birtokol egy Pénzügyi Eszközt.
35
4.	Tőkerészesedés: Magyar Pénzügyi Intézménynek minősülő gazdasági társulás esetében a
gazdasági társulásban fennálló tőke- vagy nyereségrészesedés. Pénzügyi Intézménynek minősülő
vagyonkezelői alap esetében a Tőkerészesedés tulajdonosának kell tekinteni az alap teljes vagy
részvagyonának vagyonrendelőjét vagy kedvezményezettjét, vagy bármely más természetes
személyt, aki az alap felett a tényleges ellenőrzést gyakorolja. A Jelentendő Személy abban az
esetben minősül vagyonkezelői alap kedvezményezettjének, ha közvetlen vagy közvetett úton
(többek között meghatalmazotton keresztüli) juttatást kap vagy kaphat az alaptól.
5.	Biztosítási Szerződés: olyan Járadékbiztosítási Szerződésen kívüli szerződés, amely alapján a
kibocsátó a halálesettel, betegséggel, vagy balesettel összefüggő, illetve felelősségi vagy vagyoni
kockázattal járó biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási összeget fizet.
6.	Járadékbiztosítási Szerződés: olyan szerződés, amelynek alapján a kibocsátó vállalja, hogy
kifizetéseket teljesít egy vagy több magánszemély várható élettartama alapján részben vagy
egészben meghatározott időtartam alatt. Ide tartozik az a tagállam, más állam vagy más
joghatósággal rendelkező terület joga, szabályozása vagy gyakorlata szerint kibocsátott
Járadékbiztosítási Szerződés is, amely alapján a kibocsátó vállalja, hogy többéves időtartam során
kifizetéseket teljesít.
7.	Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés: olyan Biztosítási Szerződés (a két
biztosító között megkötött, kártérítés-viszontbiztosítási szerződés kivételével), amely
Visszavásárlási Értékkel rendelkezik.
8.	Visszavásárlási Érték: a következő két érték közül a magasabb:
a)	az az összeg, amelyre a biztosításikötvény-tulajdonos a biztosítási szerződés
visszavásárlása vagy megszüntetése esetén jogosult (a visszavásárlás árának vagy a
kötvénykölcsön értékének levonása nélkül számítva), illetve
b)	az az összeg, amelyet a biztosításikötvény-tulajdonos a Biztosítási Szerződés keretében
vagy arra tekintettel kölcsönként felvehet. Az előzőektől függetlenül a Visszavásárlási
Érték nem tartalmazza a következő, a Biztosítási Szerződés keretén belül kifizetendő
összegeket:
ba)	a kizárólag az életbiztosítási szerződésben biztosított egyén halála esetén kifizetendő
összeg;
bb)	a személyi sérülés vagy betegség alapján teljesített kifizetés vagy más, a biztosított
kockázat bekövetkezéséből fakadó gazdasági károkat fedező kártérítési szolgáltatás;
bc)	a Biztosítási Szerződés (befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés vagy
Járadékbiztosítási Szerződés kivételével) alapján korábban megfizetett biztosítási díj
visszatérítése (levonva a biztosítási díjak költségeit, függetlenül attól, hogy azok
ténylegesen felmerültek-e), amire a kötvény felmondása vagy megszüntetése miatt, a
kockázati kitettségnek a biztosítási szerződés időtartama során bekövetkező
36
csökkenése miatt, illetve a biztosítási díjjal kapcsolatos könyvelési vagy egyéb
hasonló hibák miatt került sor;
bd)	a biztosításikötvény-tulajdonosnak kifizetett nyereségrészesedés (a megszűnéskori
nyereségkifizetés kivételével), feltéve, hogy a nyereségrészesedés olyan Biztosítási
Szerződéshez kapcsolódik, amelynek alapján kizárólag a C/8. pont b) alpontjában
meghatározott juttatások kifizetésére kerülhet sor; vagy
be)	biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét visszatérítése olyan Biztosítási
Szerződéshez kapcsolódóan, amelynek biztosítási díja legalább évente fizetendő,
feltéve, hogy a biztosításidíj-előleg vagy biztosításidíj-letét összege nem haladja meg a
szerződés értelmében fizetendő következő éves díjat.
9.	Meglévő Pénzügyi Számla:
a)	a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én már meglévő
Pénzügyi Számla;
b)	bármely Számlatulajdonos bármely Pénzügyi Számlája, a számlanyitás dátumától
függetlenül, feltéve, ha:
ba)	a Számlatulajdonosnak ugyanannál a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél (vagy a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény magyarországi Kapcsolt Jogalanyánál) már van
olyan Pénzügyi Számlája, amely a C/9. pont a) alpontja alapján Meglévő Számlának
minősül;
bb)	a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (illetve a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
magyarországi Kapcsolt Jogalanya) mind a VII/A. pontban meghatározott adatszerzési
követelmények teljesítése szempontjából, mind a Pénzügyi Számla egyenlegének vagy
értékének a számla-küszöbérték alkalmazása céljából történő meghatározása
szempontjából egyetlen Pénzügyi Számlaként kezeli mindkét fent említett Pénzügyi
Számlát és a Számlatulajdonos valamennyi, a b) pont értelmében Meglévő Számlának
minősülő Pénzügyi Számláját;
bc)	olyan Pénzügyi Számla esetében, amelyre vonatkozóan el kell végezni a pénzmosás
elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárásokat, a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a C/9. pont a) alpontja szerinti Meglévő Számlára
vonatkozóan elvégzett átvilágítási eljárások elvégzésével eleget tehet a pénzmosás
elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások
követelményeinek; és
bd)	a Pénzügyi Számla nyitása nem kívánja meg, hogy a Számlatulajdonos - az e melléklet
alkalmazásában közlendő adatokon túl - új, kiegészítő vagy módosított ügyfél-
információkat adjon meg.
37
10.	Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt
követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő
Számlának.
11.	Meglévő Egyéni Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több
magánszemély.
12.	Új Egyéni Számla: olyan Új Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több
magánszemély.
13.	Meglévő Jogalanyi Számla: olyan Meglévő Számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több
Jogalany.
14.	Alacsonyabb Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő Meglévő Számla,
amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én nem haladja meg az 1 000 000
USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget.
15.	Magas Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek
összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely adóév utolsó
napján meghaladja az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben
(devizában) kifejezett összeget.
16.	Új Jogalanyi Számla: olyan Új számla, amelynek Számlatulajdonosa egy vagy több Jogalany.
17.	Kizárt Pénzügyi Számla: a következő Magyarországon vezetett számlák valamelyike:
a)	olyan nyugdíjszámla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
aa)	az egyéni öregséginyugdíj-számlákra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik, vagy
olyan elismert vagy szabályozott nyugdíjrendszer része, amelynek célja nyugdíj,
illetve egyéb ellátások biztosítása (ideértve a rokkantsági, az özvegyi, valamint az
árvaellátást is);
ab)	a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára történő, egyébként
adókötelesek befizetések, melyek a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből levonhatók
vagy abba nem beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó,
illetve a számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy
alacsonyabb adókulccsal kell adózni);
ac)	a számlával összefüggésben a magyar állami adóhatóság felé adatszolgáltatási
kötelezettség áll fenn;
ad)	a kifizetés feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, rokkantság vagy haláleset, illetve az
ilyen esemény bekövetkeztét megelőzően sorra kerülő kifizetés esetén
jogkövetkezmény alkalmazandó; és
ae)
38
aea)	az éves befizetés felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi
fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, vagy
aeb)	a teljesíthető összes befizetés felső határa 1 000 000 USD-nak megfelelő,
forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden
esetben alkalmazva az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott
számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.
A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/a) pont ae) alpontjában
meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át
egy vagy több, a C/17/a) vagy b) pontjának követelményeit teljesítő Pénzügyi
Számláról, illetve egy vagy több, a B/5-7. pontban foglaltakat teljesítő nyugdíjalapból;
b)	olyan számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
ba)	a nyugdíj -előtakarékosságtól eltérő célú befektetési eszközökre vonatkozó szabályozás
hatálya alá tartozik, és szabályozott értékpapírpiacon rendszeresen kereskednek vele,
vagy a nyugdíj-előtakarékosságtól eltérő célú megtakarítási eszközökre vonatkozó
szabályozás hatálya alá tartozik;
bb)	a számlához adókedvezmény kapcsolódik (például a számlára érkező adóköteles
befizetések, levonhatók a Számlatulajdonos bruttó jövedelméből vagy abba nem
beszámítandók, vagy azok után alacsonyabb adókulcs alkalmazandó, illetve a
számlából származó befektetési jövedelem után halasztottan vagy alacsonyabb
adókulccsal kell adózni);
bc)	a kifizetések feltétele a befektetési vagy megtakarítási számla céljához (például
oktatási vagy egészségügyi juttatások nyújtásához) kapcsolódóan meghatározott
feltételek teljesülése, illetve az e feltételek teljesülését megelőzően történő kifizetés
esetén jogkövetkezmény alkalmazandó; és
bd)	az éves befizetések felső határa 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy fizetési
eszközben (devizában) kifejezett összeg, minden esetben alkalmazva az e melléklet
VII/C. pontjában meghatározott számlaösszesítési és devizaátváltási szabályokat.
A Pénzügyi Számla abban az esetben is megfelel a C/17/b) pont bd) alpontjában
meghatározott követelményeknek, ha arra vagyoni vagy pénzeszközök utalhatók át egy vagy
több, a C/17. a) vagy b) pont követelményeit teljesítő Pénzügyi Számláról, illetve egy vagy
több, a B/5-7. pont bármelyikében foglalt követelményeket teljesítő nyugdíjalapból;
c)	olyan életbiztosítási szerződés, amelynek fedezeti időszaka a biztosított magánszemély 90.
életévének betöltése előtt véget ér, feltéve, hogy a szerződés megfelel az alábbi
követelményeknek:
ca)	az idő múlásával nem csökkenő, rendszeres biztosítási díj legalább évente fizetendő a
szerződés fennállása alatt vagy addig, amíg a biztosított be nem tölti a 90. életévét. E
két időtartam közül a rövidebbet kell figyelembe venni;
39
cb)	a szerződésnek nincs olyan szerződési értéke, amelyhez a szerződés megszüntetése
nélkül egy személy hozzáférhet (kivét, vagy hitel útján vagy más módon);
cc)	a szerződés felmondása vagy megszüntetése esetén fizetendő összeg (kivéve a
halálesethez kapcsolódó ellátást) nem haladhatja meg a szerződés alapján fizetett
biztosítási díjak összegét, levonva abból a szerződés fennállásának időszakára vagy
időszakaira számított, elhalálozással, betegséggel és egyéb kiadásokkal kapcsolatos
költségek összegét (függetlenül attól, hogy azok ténylegesen felmerültek-e), valamint
a szerződés felmondása vagy megszüntetése előtt kifizetett összeget; és
cd)	a szerződés átruházása esetén ahhoz az új tulajdonos nem ellenszolgáltatás fejében
jutott hozzá;
d)	kizárólag hagyatékhoz kapcsolódó számla, ha a számlával kapcsolatos dokumentáció
tartalmazza az elhunyt végrendeletének vagy a haláleset tényét igazoló bármely hivatalos
dokumentum másolatát;
e)	a következők közül bármelyikkel összefüggésben létrehozott számla:
ea)	bírósági végzés vagy ítélet, továbbá hatósági döntés;
eb)	ingatlan vagy személyes vagyontárgy értékesítése, cseréje vagy bérbeadása, feltéve, ha
a számla megfelel az alábbi követelményeknek:
eba)	a számlára kizárólag a következők kerülnek: az ügylethez közvetlenül kapcsolódó
kötelezettség teljesítéséhez szükséges foglaló, előleg vagy letét, vagy hasonló
befizetés, illetve olyan Pénzügyi Eszköz, amelyet az ingatlan vagy vagyontárgy
értékesítéséhez, cseréjéhez vagy bérbeadásához kapcsolódóan helyeznek a
számlára,
ebb)	a számlát kizárólag azért hozták létre és arra használják, hogy biztosítsa a
vásárlónak az ingatlan vagy vagyontárgy vételárának kifizetéséhez kapcsolódó
kötelezettsége teljesítését, az eladó bármely függő kötelezettségének kifizetését,
vagy a bérleti szerződésnek megfelelően a bérelt ingatlanhoz vagy
vagyontárgyhoz kapcsolódó bármely kárból eredő kártérítési kötelezettségnek a
bérbeadó vagy a bérlő általi teljesítését,
ebc)	a számlán lévő eszközöket (ideértve az azokból származó jövedelmet is) a vevő,
az eladó, a bérbeadó vagy a bérlő javára fizetik ki vagy más módon írják jóvá
(ideértve az említett személyek kötelezettségeinek teljesítését is), az ingatlan vagy
vagyontárgy eladása, cseréje, a bérleti szerződés felmondása, vagy megszűnése
időpontjában,
ebd)	a számla nem Pénzügyi Eszköz eladásával vagy cseréjével összefüggésben
létrehozott tőkeáttételes kereskedési számla vagy hasonló számla, és
ebe)	a számla nem kapcsolódik a C/17/f) alpontjában meghatározott számlához;
ec)	az ingatlan jelzálog-hitelt nyújtó Pénzügyi Intézmény kizárólagos kötelezettsége, hogy
a törlesztő részlet egy részét tartalékolja az ingatlanhoz kapcsolódó adók vagy
biztosítás összegének későbbi időpontban történő megfizetésének céljából;
40
ed)	a Pénzügyi Intézmény arra vonatkozó kizárólagos kötelezettsége, hogy megkönnyítse
az adók egy későbbi időpontban való megfizetését;
f)	olyan Betéti Számla, amely megfelel az alábbi követelményeknek:
fa)	a számlát kizárólag azért nyitották, mert az ügyfél a hitelkártya vagy más rulírozó
hitellehetőség esedékes egyenlegét meghaladó összegben teljesítette befizetési
kötelezettségét, és a különbözet részére történő visszatérítésére egy későbbi
időpontban kerül sor; és
fb)	a Pénzügyi Intézmény 2016. január 1-jétől vagy korábbi időponttól kezdődően olyan
üzletpolitikát és eljárásokat alkalmaz, amelyekkel vagy megelőzhető, hogy az
ügyfelek 50 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben
(devizában) kifejezett összeget meghaladó túlfizetést teljesítsenek, vagy biztosítható,
hogy az említett összeget meghaladó túlfizetést teljesítő ügyfelek 60 napon belül
visszakapják a túlfizetett összeget. Az e melléklet VII/C. pontjában meghatározott
devizaátváltási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell. A túlfizetés
összegének meghatározásakor a díjvitákból eredő pozitív egyenlegeket figyelmen
kívül hagyásával csak az áruvisszaküldésből eredő pozitív egyenlegeket kell
figyelembe venni;
g)	minden egyéb olyan számla, amellyel összefüggésben csekély az adókijátszás kockázata, és
amely a C/17/a)-f) alpontjaiban ismertetett számlákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik,
valamint amely szerepel e törvény 43/G. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott
adóhatósági közleményben, továbbá a 2011/16/EU irányelv 7a. cikke alapján az Európai
Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzékben.
D.	Jelentendő Pénzügyi Számla
1.	Jelentendő Pénzügyi Számla: olyan Pénzügyi Számla, amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény vezet, és tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy, vagy olyan Passzív Nem
Pénzügyi Jogalany, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy egyúttal Jelentendő
Személy is, feltéve, hogy a számla e melléklet II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási
eljárások eredményeként Jelentendő Pénzügyi Számlának minősül.
2.	Jelentendő Személy: olyan, tagállamban vagy más államban illetőséggel bíró személy, aki vagy
amely nem minősül az alábbiaknak:
a)	olyan vállalat, amely részvényeivel egy vagy több szabályozott értékpapír-piacon
rendszeresen kereskednek;
b)	olyan vállalat, amely az a) pontban meghatározott vállalat Kapcsolt Jogalanya;
c)	Kormányzati Jogalany;
d)	Nemzetközi Szervezet;
41
e)	Központi Bank; továbbá
f)	Pénzügyi Intézmény.
3.	Tagállami, vagy más állami személy: olyan tagállami, vagy más állambeli személy vagy
Jogalany, aki vagy amely más tagállam, vagy más állam adójogszabályai értelmében más
tagállambeli, vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli,
vagy más állambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Jogalanyt (például
gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást), amely nem
rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel
rendelkezőnek kell tekinteni.
4.	Résztvevő joghatóság: Magyarország vonatkozásában:a) egy más tagállam, vagy más állam;
b)	más joghatósággal rendelkező terület,
ba)	amellyel Magyarországnak olyan hatályos megállapodása van, amely alapján a
joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott
adatokat, és
bb)	amely szerepel Magyarország által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt
jegyzékben;
c)	bármely más joghatósággal rendelkező terület,
ca)	amellyel az Európai Uniónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében
az említett joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában
meghatározott adatokat, és
cb)	amely szerepel az Európai Bizottság által közzétett jegyzékben.
5.	Ellenőrzést gyakorló személy: olyan természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol egy Jogalany
felett. Bizalmi vagyonkezelés esetében ez a fogalom a vagyonrendelőt, a vagyonkezelőt, a védnököt
(ha van ilyen), a kedvezményezettet vagy a kedvezményezettek csoportját, illetve bármely más
természetes személyt jelent, aki vagy amely a vagyon felett tényleges ellenőrzést gyakorol. A
fentiektől eltérő jogi forma esetén Ellenőrzést gyakorló személynek az egyenértékű vagy hasonló
felelősségi körbe tartozó személyek minősülnek. Az Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a
Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaival összhangban kell értelmezni.
6.	Nem Pénzügyi Jogalany: olyan Jogalany, amely nem Pénzügyi Intézmény.
7.	Passzív Nem Pénzügyi Jogalany :
a)	olyan Nem Pénzügyi Jogalany, amely nem Aktív Nem Pénzügyi Jogalany; vagy
b)	olyan, az A/6. b) pontban meghatározott Befektetési Jogalany, amely nem valamely
Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye.
42
8.	Aktív Nem Pénzügyi Jogalany: minden olyan Nem Pénzügyi Jogalany, amely teljesíti a következő
feltételek valamelyikét:
a)	az előző adóévben bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 %-a volt passzív jövedelem, és
az előző adóévben a Nem Pénzügyi Jogalany eszközeinek kevesebb mint 50 %-a állt olyan
eszközökből, amelyekből passzív bevétel származott, vagy passzív bevétel szerzés céljából
tartották őket;
b)	részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy olyan
Jogalany Kapcsolt Jogalanya, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek
szabályozott értékpapír-piacon;
c)	Kormányzati Jogalany, Nemzetközi Szervezet, Központi Bank, vagy olyan Jogalany, amely
teljes egészében az említett egy vagy több Szervezet/Jogalany tulajdonában van;
d)	tevékenysége egy vagy több olyan leányvállalat jegyzett tőkéjének (részben vagy egészben
történő) birtoklásához vagy az ezek számára biztosított finanszírozáshoz és
szolgáltatásnyújtáshoz köthető, amelyek a Pénzügyi Intézmények tevékenységétől eltérő
üzleti tevékenységet folytatnak, azzal, hogy a Jogalany nem tekinthető Aktív Nem
Pénzügyi Jogalanynak abban az esetben, ha a Jogalany befektetési alapként, vagy ilyen
elnevezéssel működik, ideértve a magántőke-alapot, a kockázati tőke-alapot, a hitelből
történő kivásárlásra szakosodott alapot vagy bármely olyan befektetési eszközt, amelynek
célja, hogy vállalatokat vásároljon fel vagy finanszírozzon, és így ezekben a vállalatokban
-	befektetési céllal - tőkeeszközök formájában részesedéssel rendelkezzen;
e)	jelenleg nem végez és korábban sem végzett tevékenységet, de a Pénzügyi Intézményekétől
eltérő tevékenység finanszírozása céljából tőkét fektet be eszközökbe, feltéve, hogy
alapítását követő 24 hónap elteltével már nem teljesíti ezt a feltételt;
f)	az adóévet megelőző öt évben nem volt Pénzügyi Intézmény és eszközeinek felszámolása
vagy tevékenységének átszervezése a Pénzügyi Intézményekétől eltérő tevékenység
folytatása vagy újraindítása érdekében folyamatban van;
g)	elsősorban finanszírozási és fedezeti ügyleteket folytat nem Pénzügyi Intézménynek
minősülő Kapcsolt Jogalanyokkal, vagy azok javára, feltéve, hogy az említett Kapcsolt
Jogalanyok csoportja elsősorban a Pénzügyi Intézmények tevékenységétől eltérő
tevékenységet folytat; vagy
h)	az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:
ha)	az e szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban
kizárólag vallási, jótékonysági, tudományos, művészeti, kulturális, sport- vagy oktatási
céllal hozták létre és működtetik, vagy az illetősége szerinti tagállamban, más
államban vagy az illetősége szerinti más joghatóságban hozták létre és ott működtetik,
és szakmai szervezet, ipari egyesület, kereskedelmi kamara, munkavállalói szervezet,
43
mezőgazdasági vagy kertészeti szervezet, polgári szervezet vagy kizárólag a
társadalmi jólét előmozdítása érdekében tevékenykedő szervezet;
hb)	az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más
joghatóságban mentes a jövedelemadó alól;
hc)	nincs olyan részvényese vagy tagja, akinek vagy amelynek a Jogalany jövedelmében
vagy az eszközeiben tulajdonosi vagy kedvezményezetti érdekeltsége van;
hd)	az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más
joghatóságban hatályos jogszabály vagy a létesítő okirata nem teszi lehetővé, hogy
jövedelmét vagy eszközét magánszemélynek vagy nem jótékonysági Jogalanynak
juttassa vagy annak javára fordítsa, kivéve, ha erre az általa folytatott jótékonysági
tevékenység keretében vagy a nyújtott szolgáltatásokért fizetett ésszerű
ellentételezésként, vagy az általa beszerzett ingatlan valós piaci értékének megfelelő
kifizetésként kerül sor; és
he)	az illetősége szerinti tagállamban, más államban vagy az illetősége szerinti más
joghatóságban hatályos jogszabály vagy a létesítő okirata előírja, hogy felszámolása
vagy megszüntetése esetén teljes eszközállománya egy Kormányzati Jogalanyt vagy
más nonprofit szervezetet, vagy az illetősége szerinti tagállam, más állam vagy az
illetősége szerinti más joghatóság kormányát vagy annak bármely közigazgatási
alegységét illeti meg.
E.	Vegyes rendelkezések
1.	Számlatulajdonos: az a személy, akit vagy amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az
általa vezetett Pénzügyi Számla tulajdonosaként tart nyilván vagy azonosított. E melléklet
alkalmazásában nem Számlatulajdonos az a személy, aki vagy amely nem Pénzügyi Intézmény, és
aki vagy amely képviselőként, hivatalos gyámként, gondnokként, meghatalmazottként, aláírási
joggal rendelkezőként, befektetési tanácsadóként vagy közvetítőként egy másik személy javára
vagy részére Pénzügyi Számlát tart fenn; ebben az esetben a másik személyt kell a számla
tulajdonosának tekinteni. Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy
Járadékbiztosítási Szerződés esetében a Számlatulajdonos az a személy, aki vagy amely a
visszavásárlási összegre, vagy a szerződés kedvezményezettjének megváltoztatására jogosult. Ilyen
jogosult hiányában, az a személy minősül Számlatulajdonosnak, akit vagy amelyet a szerződésben
szerződő félként neveztek meg, vagy aki/amely a szerződés alapján a kifizetés összegére jogosult. A
Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés
lejártakor a kifizetés összegére jogosult valamennyi személy Számlatulajdonosnak minősül.
2.	Pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások: a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azon átvilágítási eljárásai, amelyeket a rá vonatkozó, a
pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások, vagy
hasonló eljárások alapján végez.
44
3.	Jogalany: jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári
jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány).
4.	Kapcsolt Jogalany :
a)	a Jogalany egy másik Jogalany ellenőrzése alatt áll;
b)	két Jogalany közös ellenőrzés alatt áll; vagy
c)	két Jogalany az A/6. pont b) alpontjában meghatározott Befektetési Jogalanynak minősül,
közös vezetéssel rendelkezik és a közös vezetés eleget tesz a két Befektetési Jogalany
átvilágítási kötelezettségeinek. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Jogalanyban
gyakorolt szavazati jogoknak és a szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett
vagy közvetlen rendelkezés.
5.	Adóazonosító szám: a Jelentendő Személy azonosítására szolgáló szám (ilyen hiányában, annak
funkcionális megfelelője).
6.	Okirati bizonyíték:
a)	a tagállam, más állam vagy egyéb joghatóság erre felhatalmazott kormányzati szerve
(különösen kormány vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított
illetőségigazolás
b)	magánszemély esetében az erre felhatalmazott kormányzati szerv (különösen kormány
vagy ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított érvényes azonosító okmány,
amely tartalmazza a magánszemély nevét és jellemzően azonosítási célokat szolgál;
c)	Jogalany esetében az erre felhatalmazott kormányzati szerv (különösen kormány vagy
ennek hivatala, illetve önkormányzat) által kiállított közokirat, amely tartalmazza a
Jogalany nevét és a nyilatkozata szerinti illetőség tagállamában, más államban vagy
joghatóság területén levő székhelyének a címét, vagy a Jogalany bejegyezése, illetve
alapítása szerinti tagállamnak, más államnak vagy joghatóságnak a megnevezését;
d)	auditált pénzügyi kimutatás, harmadik személy által készített hiteljelentés,
csődnyilvántartást igazoló okirat vagy értékpapír-szabályozói jelentés.
Meglévő Jogalanyi Számla esetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény okirati bizonyítékként
használhat fel a nyilvántartásaiban szereplő, a Számlatulajdonosra vonatkozó minden olyan
minősítést, amelyet egységes ágazati osztályozási rendszer alapján határoztak meg, és amelyet a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a szokásos üzleti gyakorlatával összhangban vett
nyilvántartásba a pénzmosás elleni fellépés, illetve az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő
átvilágítási eljárások céljából vagy más, jogszabályban meghatározott (adóügyi céloktól eltérő)
célból, továbbá amelyet a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény azt megelőzően alkalmazott, hogy a
Pénzügyi Számlát Meglévő Számlának minősítette, feltéve, hogy a minősítés
megalapozatlanságáról nincs tudomása, vagy azt alappal nem feltételezi. Az egységes ágazati
45
osztályozási rendszer ebben az összefüggésben olyan osztályozási rendszert jelent, amellyel a
vállalatokat adóügyi céloktól eltérő egyéb célból üzlettípus szerint sorolják be.”
46
„2 melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez
2. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos kiegészítő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályok
1.	A körülmények megváltozása
A körülmények megváltozása minden olyan változás, amelynek következtében egy adott személy
minősítését érintő új információ merül fel, vagy amely bármely más módon ellentmondást
eredményez egy adott személy minősítésével kapcsolatban. A körülmények megváltozásának
tekintendő továbbá a Számlatulajdonos számlájával kapcsolatos új vagy megváltozott információ
(többek között a Számlatulajdonos személyében bekövetkezett változás), illetve a vizsgált
számlához kapcsolódó új vagy megváltozott információ (alkalmazva az 1. melléklet VII/C. 1-3.
pontjában meghatározott számlaösszesítési szabályokat), ha az új vagy megváltozott információ
befolyásolja a Számlatulajdonos minősítését.
Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az 1. melléklet III/B/1. pontjában meghatározott, a lakcím
vagy a székhely, illetve a telephely címére irányuló vizsgálat eredményét vette alapul, és a
körülmények olyan változása következett be, amelynek következtében a Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény tudomást szerez arról, vagy alappal feltételezi, hogy az eredeti Okirati bizonyíték (vagy
más, azzal egyenértékű dokumentáció) hibás vagy nem megalapozott, akkor a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézmény az adott adóév utolsó napjáig, vagy - ha az későbbi időpont - a körülmények
megváltozásának észlelésétől vagy az arról szóló értesítéstől számított 90 naptári napon belül
beszerezi a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Okirati bizonyítékot a Számlatulajdonos
adóügyi illetőségének meghatározásához. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az említett
határidőig nem tudja beszerezni a Számlatulajdonos nyilatkozatát és az új Okirati bizonyítékot,
akkor az 1. melléklet III/B/2-6. pontjában meghatározott elektronikus keresési eljárást kell
alkalmaznia.
2.	A Számlatulajdonos nyilatkozata Új Jogalanyi Számlák esetén
Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló
személy Jelentendő Személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény kizárólag a Számlatulajdonos
vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát veheti alapul.
3.	A Pénzügyi Intézmény illetősége
Egy Pénzügyi Intézmény akkor tekintendő valamely tagállamban, vagy más államban illetőséggel
rendelkezőnek, ha az említett tagállam, vagy más állam joghatósága alá tartozik (azaz kiterjednek rá
az adott tagállam, vagy más állam adatszolgáltatási előírásai). Ha egy Pénzügyi Intézmény adóügyi
szempontból illetősséggel rendelkezik egy tagállamban, vagy más államban, akkor annak a
47
tagállamnak, vagy más államnak a joghatósága alá tartozik, így tagállami, vagy más állami
Pénzügyi Intézménynek tekintendő.
Ha egy vagyonkezelői alap Pénzügyi Intézménynek minősül (függetlenül attól, hogy egy adott
tagállamban, vagy más államban adóügyi illetőséggel rendelkezik-e), úgy kell tekinteni, hogy a
tagállam, vagy más állam joghatósága alá tartozik, ha egy vagy több vagyonkezelője az adott
tagállamban, vagy más államban rendelkezik illetőséggel, kivéve, ha a vagyonkezelői alap az 1. és
2.	melléklet alapján szolgáltatandó, a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozó valamennyi adatot
adóügyi illetősége alapján egy másik tagállamnak, vagy más államnak szolgáltatja.
Adóügyi illetőség hiányában (például mert adózási szempontból átláthatónak tekinthető vagy
jövedelemadóval nem rendelkező joghatóság területén található), a vagyonkezelői alapnak nem
minősülő Pénzügyi Intézmény akkor minősül egy tagállam, vagy más állam joghatósága alá
tartozónak, ha:
a)	az említett tagállam, vagy más állam jogszabályainak megfelelően alapították;
b)	székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetés helyét) az említett tagállamban, vagy más
államban található; vagy
c)	az említett tagállam, vagy más állam pénzügyi felügyelete alá tartozik.
Ha a vagyonkezelői alapnak nem minősülő Pénzügyi Intézmény két vagy több tagállamban, vagy
más államban rendelkezik illetőséggel, akkor abban a tagállamban, vagy más államban kell
teljesítenie az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségeit, ahol a Pénzügyi Számlát vezeti.
4.	Számlavezetés
A számlát főszabályként az alábbiak szerinti Pénzügyi Intézmény vezeti:
a)	Letétkezelői Számla esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a számlán lévő eszközök
letéti őrzését végzi (ideértve azt az esetet is, amikor a Pénzügyi Intézmény a
Számlatulajdonos számára a megbízó nevén tart eszközöket).
b)	Betéti Számla esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a számla tekintetében kifizetéseket
teljesít (kivéve a Pénzügyi Intézmény megbízottját, függetlenül attól, hogy maga a
megbízott Pénzügyi Intézmény-e).
c)	Pénzügyi Intézményben fennálló Tőkerészesedés vagy Pénzügyi Intézmény által
kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - ha a részesedés vagy
értékpapír Pénzügyi Számlának tekintendő - a Pénzügyi Intézmény.
d)	Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási
Szerződés esetében az a Pénzügyi Intézmény, amely a szerződés alapján a kifizetéseket
teljesíti.
48
5.	Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alap
Az adóügyi illetőséggel nem rendelkező Jogalanyt (különösen gazdasági társaságot, polgári jogi
társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást) az 1. melléklet VIII/D/3. pontja alapján a
tényleges irányításának a helye szerinti joghatóság területén illetőséggel rendelkezőnek kell
tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában egy jogi személy vagy jogi megállapodás akkor tekintendő
gazdasági társasághoz vagy polgári jogi társasági szerződéshez hasonlónak, ha egy tagállam, vagy
más állam adóügyi jogszabályainak értelmében az adott tagállamban, vagy más államban nem
tekintendő adóalanynak. A kétszeres adatszolgáltatás elkerülése érdekében azonban (tekintettel arra,
hogy vagyonkezelői alapok esetében az Ellenőrzést gyakorló személy fogalma tágan értelmezhető)
a Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alapok nem tekinthetők hasonló jogi
megállapodásnak.
6.	A Jogalany székhelyének címe
Az 1. melléklet VIII/E/6. c) pontjában előírt követelmények egyike szerint egy Jogalany hivatalos
dokumentációjának tartalmaznia kell vagy a Jogalany abban a tagállamban, más államban vagy
joghatósággal rendelkező területen lévő székhelyének a címét, ahol a Jogalany állítása szerint
adóügyi illetőséggel bír, vagy annak a tagállamnak, más államnak vagy joghatósággal rendelkező
területnek a megnevezését, ahol a Jogalanyt bejegyezték vagy alapították. A Jogalany székhelyének
címe általában az a hely, ahol a Jogalany tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem
tekinthető a Jogalany székhelyének annak a Pénzügyi Intézménynek a címe, amelynél a Jogalany
számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve, ha ez
a Jogalany által használt egyetlen cím, és a Jogalany létesítő okiratában a Jogalany bejegyzett
címeként jelenik meg. Nem tekinthető végül a Jogalany székhelyének az olyan cím, amelyre
vonatkozóan „postán maradó” megbízás van érvényben.”
49
3. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Tpt. 25. melléklete a következő 30. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„30. A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az
adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő
módosításáról.”
50
4. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„i) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus
információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2014. december 9-i 2014/107/EU tanácsi
irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
51
Indokolás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló
2015. évi... törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2011/16/EU irányelvet módosító, a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcserét
bevezető 2014/107/EU irányelv (a továbbiakban: DAC2) fő célja az Európai Unión belül az
adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcserének az adatszolgáltatási kötelezettség alá
tartozó pénzügyi számlákra való kiterjesztése. A szabályozás oka az, hogy a külföldi pénzügyi
termékek széles skálájába való befektetési lehetőségek kibővülésével az adózás területén való uniós
és nemzetközi közigazgatási együttműködés meglévő eszközei már nem elég hatékonyak a
határokon átnyúló adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemben.
Azt követően, hogy az USA és számos egyéb ország - köztük valamennyi uniós tagállam -
tárgyalásokat folytatott azokról az automatikus információcseréről szóló kétoldalú
megállapodásokról, amelyek az USA-beli, az adójogszabályoknak a külföldi számlával rendelkező
adózók általi betartásáról hozott törvény (FATCA) végrehajtását szolgálják, a G20-csoport
megbízta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy e megállapodások
alapján dolgozza ki az automatikus adóügyi információcsere egységes nemzetközi sztenderdjét.
Az OECD 2014 februárjában tette közzé az adózás területén a számlainformációk automatikus
cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderd főbb elemeit, nevezetesen az illetékes hatóságokkal
kötendő minta-megállapodást (CAA) és a közös jelentéstételi előírást (CRS), amelyeket azt
követően a G20-ak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei jóváhagytak. 2014 júliusában az OECD
Tanácsa közzétette a korábban még hiányzó elemekkel kiegészített teljes nemzetközi sztenderdet,
nevezetesen a CAA-hoz és a CRS-hez fűzött észrevételekkel, valamint a nemzetközi sztenderd
alkalmazásához szükséges információ-technológiai előírásokkal. A G20-ak pénzügyminiszterei és
jegybankelnökei 2014 szeptemberében jóváhagyták a nemzetközi sztenderd teljes csomagját.
Az a tény, hogy az uniós tagállamok a FATCA-hoz kapcsolódó megállapodásokat kötöttek vagy
kötnek az USA-val, azt jelenti, hogy ezek a tagállamok a 2011/16/EU irányelv 19. cikke értelmében
vett szélesebb körű együttműködést biztosítanak, vagy fognak biztosítani, és így kötelesek vagy
kötelesek lesznek ezt a szélesebb körű együttműködést más tagállamok számára is biztosítani.
Annak érdekében, hogy mind az adóhatóságok, mind a gazdasági szereplők költségei és
adminisztratív terhei minimálisak legyenek, alapvető annak biztosítása, hogy az Unión belüli
automatikus információcsere kiterjesztett hatálya összhangban legyen a nemzetközi fejleményekkel.
E cél elérése érdekében kell az uniós tagállamoknak előírniuk, hogy pénzügyi intézményeik a CRS-
ben foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat alkalmazzanak. Ezen túl a
2011/16/EU irányelv 8. cikkének hatályát is ki kellett terjeszteni oly módon, hogy az a CAA-ban és
a CRS-ben megegyező információkra vonatkozzon.
Fentieknek alapján a Miniszterek Tanácsa elfogadta a 2011/16/EU irányelv módosítását tartalmazó
2014/107/EU irányelvet, amely a 2011/16/EU irányelv által bevezetett 8. cikk hatályának
kiterjesztésével az automatikus adóügyi információcserét az adatszolgáltatási kötelezettség alá
tartozó pénzügyi számlákra vonatkozó egyes információkra is kiterjeszti.
52
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a tervezet a DAC2, továbbá OECD
tagságunkból fakadóan a CRS magyar átvételét végzi el az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény
(Aktv.), valamint a kapcsolódó egyes pénzügyi ágazati törvények módosításával.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERE
1.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. XXXVII. törvény módosítása
a(z) 1. §-hoz
Ezek a rendelkezések az adatszolgáltatási és átvilágítási kötelezettségek teljesítésével
összefüggésben, az Aktv. 4. §-ában egy új (6) bekezdés bevezetésével a 2014/107/EU irányelv
egyes fogalmainak meghatározását tartalmazó értelmező rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek közül
kiemelt jelentőséggel bír az Aktv. új, V/B. fejezetének szabályai kapcsán az automatikus
információcsere 2. pontban meghatározott fogalma, amely a minta-megállapodásban (CAA), illetve
a közös jelentéstételi előírásban (CRS) részes államokra történő utalással egyben a CRS
alkalmazásának az alapját is megteremti. A szabályozás hazai gyakorlati alkalmazásának
egyszerűsítése érdekében a módosítás a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetett magyar FATCA
szabályozást, valamint az OECD CRS magyar változatának szerkezetét és terminológiáját is
figyelembe veszi.
a(z) 2. §-hoz
Jogszabályhelyre való hivatkozás módosítása, továbbá a „vagy egy meghatározott küszöbérték
alatt” kifejezés harmonizációs célú kihagyása, melyet a 2014/107/EU irányelv 1. cikk (2) a) pontja
rögzített.
a(z) 3. §-hoz
Ezek a rendelkezések egy új, V/B. fejezettel és a 43/G-L. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos
rendelkezéseit. A rendelkezések a pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás, átvilágítás és
automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.
A 43/G. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési, valamint közzétételi szabályokat,
melyek ahhoz szükségesek, hogy a Jelentő és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményekről, az
adatszolgáltatási kötelezettség hiányáról és a Nem dokumentált Számlákról az állami adóhatóság,
illetve az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének elősegítése érdekében a közzétételen keresztül
az érintett adózók tudomást szerezzenek.
Az új 43/H. § a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény adatszolgáltatási kötelezettségének határidejét
és e kötelezettség adattartalmára való utalást rögzíti, amikor kimondja, hogy a Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézmény e kötelezettségét az adóévet követő év június 30. napjáig a módosítás által
bevezetendő új, 1. melléklet I. pontja szerinti adattartalommal teljesíti az állami adóhatósághoz.
A módosítással bevezetendő új 43/I. § rögzíti az állami adóhatóságnak az automatikus
információcsere keretében külföldre irányuló adatátadási kötelezettségét, miszerint azt a 2016.
január 1-jétől kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokra vonatkozóan, az adóévet
követő év szeptember 30-ig szükséges teljesíteni az Európai Unió tagállama, vagy más állam
hatáskörrel rendelkező hatósága részére a Jelentendő Pénzügyi Számláknak a javasolt 43/I. § (2)
bekezdésében meghatározott egyes adatainak felhasználásával (ilyen adat többek között a
Jelentendő Pénzügyi Számla tulajdonosának neve, lakcíme, adóazonosító száma, magánszemély
54
esetében születési helye, ideje; Számlatulajdonos Jogalany esetében annak neve, címe és
adóazonosító száma; a számlaszám stb.).
A FATCA szabályozás mintájára e § rögzíti továbbá azt a garanciális rendelkezést, miszerint a
pénzügyi számlákat érintő adatszolgáltatásra és automatikus információcserére irányuló
együttműködés során az állami adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter által közölt,
szerzett vagy továbbított információ adótitoknak minősül. E rendelkezés alóli kivételként a
módosítási javaslat alapján nem jelenti az adótitok, illetve az egyes pénzügyi ágazati törvények
szerinti titokvédelmi szabályok sérelmét, ha az információk átadására, átvételére és felhasználására
a pénzügyi számlákkal kapcsolatos automatikus információcsere és együttműködés keretében kerül
sor.
A módosítási javaslat által bevezetendő 43/J. § alapján az elektronikus ügyintézés gyorsaságának
kihasználása érdekében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a bejelentési, valamint
adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a
bejelentési kötelezettségét - ha az lehetséges - elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a
célra rendszeresített elektronikus űrlapon teljesíti az állami adóhatósághoz. A Nem Jelentő Magyar
Pénzügyi Intézmények esetében az elektronikus kapcsolattartástól való eltérés indoka, hogy az ilyen
intézmények egy része nem rendelkezik adóazonosító számmal, így az állami adóhatósággal való
elektronikus kapcsolattartás számukra nem lehetséges. A módosítási javaslat különös szabályként
rögzíti, hogy az állami adóhatóság az Európai Unió tagállamába továbbított információt az Európai
Bizottság által elfogadott egységes számítógépes formátum használatával továbbítja.
A 2014/107/EU irányelv I. mellékletének a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó IX. részének 5.
pontját, valamint az Aktv-ben rögzített, a FATCA Megállapodáshoz kapcsolódó egyes
rendelkezéseket is figyelembe véve, ebben az esetben is indokolt a jogkövető magatartás biztosítása
és az esetleges jogsértés következményének különös szabályként történő meghatározása. E célból a
módosítási javaslat 43/K. §-a rögzíti az egyes bejelentési és adtaszolgáltatási kötelezettségek
késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság által
alkalmazandó adóigazgatási szankció lehetőségét, amely alapján a bejelentésre, adatszolgáltatásra
kötelezett - a FATCA-szabályozás kapcsán bevezetett szankció mértékének megfelelő - 2 millió
forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
a(z) 4. §-hoz
A módosítási javaslat szerinti 43/L. § kötelezi az állami adóhatóságot arra, hogy az automatikus
információcsere teljesítéséről az adóévet követő év (felhasználási statisztikai adatok esetében az
adóévet követő második év) december 31-ig jelentést készítsen az adópolitikáért felelős miniszter
részére. A jelentésben az állami adóhatóság az adóévre vonatkozó automatikus információcsere és
annak felhasználásának statisztikai adatait, valamint az automatikus információcsere értékelését és
hatékonyságának növelésére tett javaslatait szerepelteti.
A módosítási javaslat szerinti új 45/C. § alapján a Jelentő és a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi
Intézmény a bejelentési kötelezettségét először az e bejelentési kötelezettségét rögzítő rendelkezés
hatályba lépését követő 45. napig teljesíti az állami adóhatósághoz. E rendelkezés rögzíti, hogy a
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény adatszolgáltatási kötelezettségét először 2017. június 30-ig
teljesíti az állami adóhatósághoz. E rendelkezés azért szükséges, mivel a Meglévő Magas Értékű
Egyéni Számlák átvilágítását a javasolt új 1. melléklet III/D. pontja alapján 2016. december 31-ig
kell lezárni.
55
a(z) 5. §-hoz
Az Aktv. 46. §-ának új (3) bekezdése a 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az
adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő
módosításáról szóló 2014/107/EU tanácsi irányelvre való hivatkozással a jogharmonizációs
záradékot tartalmazza. Ugyanakkor a pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási és
átvilágítási szabályok nem csak európai uniós harmonizációs kötelezettséget teljesítenek, hanem az
OECD által bevezetett CRS, vagyis a közös jelentéstételi előírások hazai átvételét is tartalmazzák.
a(z) 6. §-hoz
Mellékletekre történő hivatkozás.
I.	Fejezet
II.
AUTOMATIKUS INFORMÁCIÓCSERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK
MÓDOSÍTÁSA
2.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
a(z) 7. §-hoz
E rendelkezések a FATCA szabályozáshoz hasonlóan, az illetőségvizsgálat elvégzésének
kötelezettségét tartalmazza a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai keretében. Az új
szabályozás alapján az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével
egyidejűleg hirdetményi úton tájékoztatja az illetőségvizsgálat elvégzéséről. Az adóhatóság felé
fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről, illetve ennek teljesítéséről való értesítésre írásban kerül
sor. A szabályozás mindkét esetben lehetővé teszi az elektronikus úton történő tájékoztatást.
a(z) 8. §-hoz
a(z) 9. §-hoz
A jogharmonizáció és a belső jogszabályi megfeleltetés érdekében az Aktv. V/B. fejezetének 43/I. §
(5)	bekezdésében szereplő, a titokvédelem alóli kivételt tartalmazó szabályt - a FATCA
szabályozáshoz hasonlóan -, valamint a jogharmonizációs hivatkozás a Tpt. szabályai közé is át kell
vezetni. A szabályok ezeket a rendelkezéseket tartalmazzák.
3.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
a(z) 10. §-hoz
A belső jogszabályi megfeleltetés érdekében az Aktv. V/B. fejezetének 43/I. § (5) bekezdésében
szereplő, a titokvédelem alóli kivételt tartalmazó szabályt - a FATCA szabályozáshoz hasonlóan - a
Bszt. szabályai közé is át kell vezetni. A szabály ezt a rendelkezést tartalmazza.
a(z) 11. §-hoz
a(z) 12. §-hoz
E rendelkezések a FATCA szabályozáshoz hasonlóan, az illetőségvizsgálat elvégzésének
kötelezettségét, valamint a jogharmonizációs hivatkozást tartalmazzák a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek
szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény előírásai keretében. Az új szabályozás alapján az
56
intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg hirdetményi úton
tájékoztatja az illetőségvizsgálat elvégzéséről. Az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségről, illetve ennek teljesítéséről való értesítésre írásban kerül sor. A szabályozás
mindkét esetben lehetővé teszi az elektronikus úton történő tájékoztatást.
4.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
a(z) 13. §-hoz
A belső jogszabályi megfeleltetés érdekében az Aktv. V/B. fejezetének 43/I. § (5) bekezdésében
szereplő, a titokvédelem alóli kivételt tartalmazó szabályt - a FATCA szabályozáshoz hasonlóan - a
Fsztv. szabályai közé is át kell vezetni. A szabály ezt a rendelkezést tartalmazza.
a(z) 14. §-hoz
a(z) 15. §-hoz
E rendelkezések a FATCA szabályozáshoz hasonlóan, az illetőségvizsgálat elvégzésének
kötelezettségét, valamint a jogharmonizációs hivatkozást tartalmazzák az egyes fizetési
szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény előírásai keretében. Az új szabályozás alapján az
intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg hirdetményi úton
tájékoztatja az illetőségvizsgálat elvégzéséről. Az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségről, illetve ennek teljesítéséről való értesítésre írásban kerül sor. A szabályozás
mindkét esetben lehetővé teszi az elektronikus úton történő tájékoztatást.
5.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
a(z) 16. §-hoz
a(z) 17. §-hoz
a(z) 18. §-hoz
a(z) 19. §-hoz
A jogharmonizáció, valamint a belső jogszabályi megfeleltetés érdekében az Aktv. V/B. fejezetének
43/I. § (5) bekezdésében szereplő, a titokvédelem alóli kivételt tartalmazó szabályokat - a FATCA
szabályozáshoz hasonlóan -, valamint a jogharmonizációs hivatkozást a Hpt. szabályai közé is át
kell vezetni. A szabályok ezeket a rendelkezéseket tartalmazzák.
E rendelkezés a FATCA szabályozáshoz hasonlóan, az illetőségvizsgálat elvégzésének
kötelezettségét tartalmazza a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény előírásai keretében. Az új szabályozás alapján az intézmény a
Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg hirdetményi úton tájékoztatja az
illetőségvizsgálat elvégzéséről. Az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről,
illetve ennek teljesítéséről való értesítésre írásban kerül sor. A szabályozás mindkét esetben
lehetővé teszi az elektronikus úton történő tájékoztatást.
6.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
a(z) 20. §-hoz
A belső jogszabályi megfeleltetés érdekében az Aktv. V/B. fejezetének 43/I. § (5) bekezdésében
szereplő, a titokvédelem alóli kivételt tartalmazó szabályt - a FATCA szabályozáshoz hasonlóan - a
Bit. szabályai közé is át kell vezetni. A szabály ezt a rendelkezést tartalmazza.
57
a(z) 21. §-hoz
a(z) 22. §-hoz
a(z) 23. §-hoz
E rendelkezések mind a FATCA szabályozás alapján előírt, mind a Pénzügyi Számlákkal
kapcsolatos egyéb átvilágítás kapcsán az illetőségvizsgálat elvégzésének kötelezettségét, valamint a
jogharmonizációs hivatkozást tartalmazzák a Bit. keretében. Az új szabályozás alapján az
intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg hirdetményi úton
tájékoztatja mind az illetőségvizsgálat elvégzéséről, mind az adóhatóság felé fennálló
adatszolgáltatási kötelezettségéről, illetve ennek teljesítéséről. Az új szabályozás alapján az
intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg hirdetményi úton
tájékoztatja az illetőségvizsgálat elvégzéséről. Az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási
kötelezettségről, illetve ennek teljesítéséről való értesítésre írásban kerül sor. A szabályozás
mindkét esetben lehetővé teszi az elektronikus úton történő tájékoztatást.
III.	Fejezet
EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
7.	A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
a(z) 24. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi
CXXXIX. törvény alapján távszerencsejáték szervezésére kizárólag az állami játékszervezők
jogosultak, így nem állami szervezők távszerencsejáték szervezésre koncessziós jogot pályázat
nélküli ajánlattételi eljárásban nem szerezhetnek. Erre tekintettel a jelen törvényjavaslat hatályon
kívül helyezi a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény távszerencsejátékkal kapcsolatos
ajánlattételi rendelkezését.
8.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
a(z) 25. §-hoz
A Javaslat a felelős játékszervezés körében a kitiltás általános szabályai, valamint a játékosvédelmi
nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaz, pontosítja a
gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos terminológiát, egyúttal valamennyi szerencsejátékra
irányadó 6 éves adatmegőrzési kötelezettséget ír elő.
a(z) 26. §-hoz
A Javaslat az online kaszinójáték távszerencsejáték fogalmától független szabályozása miatt
pontosítja a törvény területi hatályáról szóló rendelkezést.
a(z) 27. §-hoz
A Javaslat a korábbi módosításoknak megfelelően, koherencia jelleggel pontosítja az Szjtv.
bírságtábláját.
a(z) 28. §-hoz
Javaslat pontosítja a játékkaszinó, online kaszinó játékadóztatásáról szóló alcímet. A módosítás
pontosítja és egyértelművé teszi, hogy a több játékkaszinó egységgel rendelkező szervező a
játékkaszinó egységeinek és online kaszinóinak tiszta játékbevételét havonta összevontan,
göngyölítve állapítja meg, ennek során a koncessziós díj göngyölített, kumulált levonására nincs
58
lehetőség, a koncessziós díjnak minden tárgyhónapban csak az adott tárgyhónapra eső arányos része
vonatható le. Új elem a rendelkezésben az online kaszinók kiegészítő 15%-os játékadója abban az
esetben, ha a szervező játékkaszinóinak tiszta játékbevételét az online kaszinó(k) játékbevétele
meghaladja. Ebben az esetben a pozitív különbözet, mint adóalap után 15%-os játékadó fizetésére is
köteles a szervező.
a(z) 29. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. felhatalmazó rendelkezésének módosításával lehetőséget ad a gazdátlan,
szerencsejátékhoz használt játékeszköz találásának Ptk.-tól eltérő, miniszteri rendeleti szintű
szabályozására.
a(z) 30. §-hoz
A Javaslat érdemi módosítás nélkül pontosítja a játékkaszinók, online kaszinók játékadózására
vonatkozó szabályt. Az Szjtv. 35. § (3) bekezdésében a jelenleg miniszteri rendeleti szintű,
játékkaszinókra vonatkozó adóalap számítási szabály szerepel törvényi rendelkezésben, tartalmi
változtatás nélkül.
A távszerencsejátékra és az online kaszinójátékra vonatkozóan a Javaslat a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
(a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágítási kötelezettségről szóló rendelkezéseivel való teljes
összhang megteremtése érdekében kiegészíti a szervezők által ellenőrzendő és kezelhető adatkört a
játékos anyja nevével (Szjtv. 29/H. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának
módosítása).
A Javaslat 12. § (3) bekezdését módosító rendelkezései a bírságtényállások koherencia jellegű
pontosítását tartalmazzák.
A Javaslat Szjtv. 1. § (6d) bekezdését módosító rendelkezése a játékosvédelmi nyilvántartásban
szereplő játékosi adatkört pontosítja a hatósági és szervezői adatkezelés elősegítése érdekében
lényeges, nem változó adatok szerepeltetésével, valamint az adatkörnek a pénzmosás ellenes
szabályok során alkalmazott adatkörnek megfelelő meghatározásával.
Technikai, koherencia jellegű módosítások az online kaszinójáték bevezetésével kapcsolatban.
A Javaslat az Szjtv. 1. § (7 a) bekezdésében általános adatmegőrzési kötelezettséget ír elő, így a
távszerencsejátékra vonatkozó 6 éves adatmegőrzési kötelezettségről szóló speciális rendelkezést
hatályon kívül kell helyezni.
a(z) 31. §-hoz
Technikai, koherencia jellegű módosítások az online kaszinójáték bevezetésével kapcsolatban.
9.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvény módosítása
a(z) 32. §-hoz
Az Szjtv. 2015. október 1-jétől hatályos 29/Q. §-a kimondja a külföldi jackpot rendszerből
származó játékosi nyeremény adókötelezettségét. Ezzel összhangban a Javaslat Szja-tv.-t módosító
rendelkezése, koherencia jellegű pontosításként kimondja, hogy az online kaszinójátékból származó
nyeremény a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével nem számít
jövedelemnek, így gyakorlatilag adómentes. Ezzel a távszerencsejátékból származó nyereményhez
59
hasonlóan az online kaszinójátékból származó nyeremény főszabály szerint adómentes, a külföldi
jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével, amely az Szjtv. 29/Q. §-ával összhangban
adóköteles jövedelemnek minősül, így játékosi szinten adózik.
10.	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény
a(z) 33. §-hoz
a(z) 34. §-hoz
A Javaslat célja, hogy az új, a támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletre való hivatkozás
szerepeljen a törvényben.
11.	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény
a(z) 35. §-hoz
A rendelkezés az Európai Unió Bírósága előtt lefolytatott C-255/2014. sz. előzetes döntéshozatali
ügyben hozott ítéletnek való megfelelést szolgálja. Az ítélet kimondja, hogy a Készpénztörvény
5/A. §-ában lefektetett sávos szankciórendszer legmagasabb, 60 %-os sávja ellentétes az Uniós
joggal. Ennek megfelelően a legmagasabb sáv 50 %-ra csökken.
12.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról
a(z) 36. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2015. évi
CXXXIX. törvény alapján 2015. október 1-jétől a jelenleg is a Pmt. hatálya alá tartozó
távszerencsejáték fogalmától elkülönítve, önállóan kerül szabályozásra az online kaszinójáték. A
Pmt. hatályát ezért a távszerencsejátéktól független online kaszinójátékra is tételesen ki kell
terjeszteni, a Javaslat a Pmt. ennek megfelelő módosítását tartalmazza.
IV.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13.	Hatályba léptető rendelkezések és az Európai Unió jogának való megfelelés
a(z) 37. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a(z) 38. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
1.	melléklethez
A Javaslat alapján az Aktv. új, 1. melléklete tartalmazza a 2014/107/EU irányelv I. mellékletében,
valamint az OECD közös jelentéstételi előírásaiban (CRS) rögzített adatszolgáltatási és átvilágítási
részletszabályokat. E melléklet a következő fejezetekből áll:
60
I.	rész: amely az általános jelentéstételi kötelezettségek leírását tartalmazza, ideértve a jelentéstétel
tartalmát.
II.	rész: az általános átvilágítási követelmények leírását tartalmazza.
III.	rész: a Meglévő Egyéni Pénzügyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák azonosítására
vonatkozó eljárások leírását tartalmazza.
IV.	rész: az Új Egyéni Pénzügyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák azonosítására
vonatkozó eljárások leírását tartalmazza.
V.	rész: a Meglévő Jogalanyi Pénzügyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák
azonosítására vonatkozó eljárások leírását tartalmazza.
VI.	rész: az Új Jogalanyi Pénzügyi Számlák közül a Jelentendő Pénzügyi Számlák azonosítására
vonatkozó eljárások leírását tartalmazza.
VII.	rész: az átvilágítási eljárásokhoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat tartalmazza.
VIII.	rész: a 2014/107/EU irányelvben szereplő fogalmak meghatározását tartalmazza, ideértve a
jelentéstételre nem kötelezett, ún. Nem Jelentő Pénzügyi Intézmények, illetve a nem jelentendő ún.
Kizárt Pénzügyi Számlák meghatározását.
2.	melléklethez
A Javaslat alapján az Aktv. új 2. melléklete a pénzügyi számlákkal kapcsolatos kiegészítő
adatszolgáltatási és átvilágítási szabályokat értelmező jelleggel tartalmazza. A melléklet indoka,
hogy a 2014/107/EU irányelv II. melléklete uniós jogszabályi szintre emelte az OECD közös
jelentéstételi előírásai (CRS) magyarázatának egyes, uniós relevanciával bíró elemeit. Ez az
Európai Bíróság (EB) ügykörének megalapozását is jelenti egyben, hiszen az EB-nek nincs
hatásköre az OECD CRS magyarázatok értelmezésére, illetve annak tagállami alkalmazásának
számonkérésére. E melléklet hat pontot tartalmaz, amelyek a következő meghatározásokat
tekintetében tartalmaznak magyarázatot: a körülmények megváltozása, a számlatulajdonos
nyilatkozata Új Jogalanyi Számlák esetén, a Pénzügyi Intézmény illetősége, a Számlavezetés, a
Passzív Nem Pénzügyi Jogalanynak minősülő vagyonkezelői alap, valamint a Jogalany
székhelyének címe.
3.	melléklethez
4.	melléklethez
Az automatikus információcseréhez kapcsolódó jogharmonizációs záradékokra vonatkozó
módosítás.
61