﻿Magyarország Kormánya
T/6987 . számú
törvényjavaslat
a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi
CXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. október
2015. évi
törvény
a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény módosításáról
1.	§
A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Natv.) 3. §-a a
következő szöveggel lép hatályba:
„3. § (1) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra, az akkreditált szervezet,
illetve természetes személy akkreditált tevékenységével kapcsolatos panasz intézésére a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és a felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az akkreditáló szerv által hozott határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye. Az
akkreditálási eljárásban újrafelvételi eljárásnak nincs helye.”
2.	§
A Natv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„6. § (1) Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll.
(2)	Az értékelési szakasz során az akkreditáló szerv szakértőként minősítőkből és az
akkreditálási kérelemmel érintett területen szakértelemmel rendelkező személyekből álló
értékelő csoportot rendel ki.
(3)	Az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárás és a felügyeleti vizsgálat döntéshozatali
szakaszában a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületeken szakértőként az
akkreditáló bizottságot rendeli ki.
(4)	Az értékelő csoport tagja nem lehet olyan személy, aki az akkreditáló bizottság tagja.
(5)	Az értékelési szakasz ügyintézési határideje száz nap.
(6)	A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje harminc nap.
(7)	A döntéshozatali szakaszban az akkreditáló szerv határoz az akkreditálásról vagy az
akkreditálás iránti kérelem elutasításáról. Az akkreditált státusz öt évre szól.
(8)	Az akkreditáló szervnek az akkreditált státuszra vonatkozó határozata elismeri és igazolja,
hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési
feladat elvégzésére.”
3.	§
A Natv. 7. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„7. § Az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének bővítési eljárásáért, a
kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, továbbá a külföldi akkreditált státusz
elismerési eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
4.	§
1
A Natv. 8. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„8. § (1) Az akkreditált státusz alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az
akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát felügyeleti vizsgálat
keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrizni kell.
(2)	A felügyeleti vizsgálat az akkreditált szervezet vagy természetes személy kérelmére indul.
Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés, az akkreditálás alapjául szolgáló
körülmények megváltozása, valamint - az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő
szervezetek esetében - a 600/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikke szerint kerülhet sor. A
rendkívüli felügyeleti vizsgálatra a felügyeleti vizsgálatra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(3)	A rendkívüli felügyeleti vizsgálat hivatalból indul.
(4)	Az akkreditált szervezet az első felügyeleti vizsgálat iránti kérelmet az akkreditált státusz
első megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb két évente köteles
benyújtani úgy, hogy a helyszíni szemlék között két évnél hosszabb idő nem telhet el.
(5)	Az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet az akkreditált státusz
megadásától számított egy éven belül, azt követően legfeljebb évente nyújtja be a felügyeleti
vizsgálat iránti kérelmet.
(6)	A felügyeleti vizsgálati eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékelési
szakasz ügyintézési határideje hatvanöt nap. A döntéshozatali szakasz ügyintézési határideje
tizenöt nap.
(7)	A felügyeleti vizsgálati eljárás esedékességéről a (4) bekezdésben szabályozott esetben a
legutolsó helyszíni szemle után 19 hónappal, az (5) bekezdésben szabályozott esetben a
legutolsó helyszíni szemle után 7 hónappal az akkreditáló szerv értesíti az akkreditált
szervezetet vagy természetes személyt a felügyeleti vizsgálati eljárás kezdeményezésének
kötelezettségéről és a kérelem benyújtásának határidejéről.
(8)	Az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálat eredményétől függően az akkreditált státuszt
a)	legfeljebb a 6. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamig fenntartja,
b)	részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, vagy
c)	részlegesen vagy teljes körűen visszavonja.
(9)	A felügyeleti vizsgálat jogerős lezárásáig az akkreditált státusz érvényes.
(10)	Ha az akkreditáló szerv az akkreditált státuszt részlegesen vagy teljes körűen
felfüggeszti, részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, vagy az akkreditált szervezet vagy
természetes személy kérelmére az akkreditált területet szűkíti, erről a megfelelőségértékelő
szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott, feladatkörrel rendelkező
kijelölő hatóságot értesíti. A felügyeleti vizsgálat, illetve a rendkívüli felügyeleti vizsgálat
eredményeit az akkreditáló szerv a feladatkörrel rendelkező kijelölő hatóságnak megküldi.
(11)	Az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet akkreditált státuszának
időtartama alatt az akkreditáló szerv a felügyeleti vizsgálatok során - a bűnügyi nyilvántartó
szerv bevonásával - ellenőrzi, hogy a hitelesítő szervezet vezető tisztségviselője,
munkavállalóként vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott
hitelesítő szakértője (a továbbiakban: hitelesítő szakértő), vezető hitelesítő szakértője
büntetlen előéletű-e, nem áll-e a hitelesítési vagy hitelesítői szakértői tevékenység folytatását
kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A felügyeleti vizsgálat lefolytatása céljából az
akkreditáló szerv adatot kér annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselő vagy a hitelesítő
szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként foglalkoztatott személy büntetlen előéletű és nem
áll a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt. A bűnügyi nyilvántartó szervtől kapott adatot az akkreditáló szerv addig
kezelheti, amíg az érintett személy a hitelesítő szervezettel vezető tisztségviselői,
munkavállalói vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.
2
(12)	A (11) bekezdés szerinti adatkérés céljából az akkreditált szervezet az akkreditáló szerv
rendelkezésére bocsátja a vezető tisztségviselő, a hitelesítő szakértő és a vezető hitelesítő
szakértő a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 69. § (2)
bekezdés a) pontja szerinti adatait. Az adatokat az akkreditáló szerv addig kezelheti, amíg az
akkreditált hitelesítő szervezet szerepel a 12. § szerinti nyilvántartásban.”
5.	§
(1)	A Natv. 9. § (1) bekezdése a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát
részlegesen vagy teljes körűen felfüggeszti, ha)
„e) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet vonatkozásában a 600/2012/EU
bizottsági rendelet 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak, vagy ha
a 8. § (9) bekezdése szerinti adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a hitelesítő
szervezet vezető tisztségviselője, hitelesítő szakértőként, vezető hitelesítő szakértőként
foglalkoztatottja büntetett előéletű vagy a hitelesítési vagy hitelesítő szakértői tevékenység
folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll.”
(2)	A Natv. 9. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált
státuszát részlegesen vagy teljes körűen felfüggesztheti, ha az akkreditált szervezet vagy
természetes személy a jelentős változás bejelentését elmulasztja. Jelentős változásnak
minősül:
a)	az akkreditált szervezet jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formájában, felépítésében,
vezetésében,
b)	az akkreditált tevékenységet ellátó személyek létszámában, fél éven belül, 30%-ot elérő
vagy meghaladó mértékben,
c)	az akkreditált szervezeti egység vezetőjének, minőségirányítási vezetőjének vagy olyan
munkatársának személyében, aki az adott akkreditálási tevékenységet kizárólagosan végezte,
d)	az akkreditált szervezet székhelyében, telephelyében, az akkreditált természetes személy
lakcímében, valamint
e)	az akkreditált területben
bekövetkezett változás.”
6.	§
A Natv. 10. §-a a következő g) és h) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(Az akkreditáló szerv az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát
részlegesen vagy teljes körűen visszavonja, ha)
„g) az akkreditált szervezet vagy természetes személy az akkreditáló szerv értesítését követő 2
hónapon belül nem kérelmezi felügyeleti vizsgálatát,
h) az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet a 600/2012/EU bizottsági
rendelet 53. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint járt el.”
3
7. §
A Natv. 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„12. § (1) Az akkreditáló szerv nyilvántartást vezet az akkreditált szervezetekről és
természetes személyekről, ami tartalmazza
a)	az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát,
b)	az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek cégnevét és természetes személyek nevét,
c)	az akkreditált szervezetek, szervezeti egységek székhelyét, telephelyeit és természetes
személyek lakóhelyét,
d)	az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet,
e)	az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját,
f)	az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezet akkreditált státuszának részleges
vagy teljes felfüggesztésére, részleges vagy teljes körű visszavonására vonatkozó
információkat,
g)	az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek tekintetében azokat a
tagállamokat, amelyekben a hitelesítő szervezet hitelesítést végez és
h)	az 5. § (1) bekezdés k) pontja szerinti hitelesítő szervezetek által foglalkoztatott hitelesítő
szakértők nevét, lakcímét, nyilvántartási számát, szaktudását, minősítését, jogosultságának
korlátozottságára vonatkozó adatokat.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) és d)-h) pontjában meghatározott
adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartást az akkreditáló szerv
a honlapján közzéteszi.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra
egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és a Központi Statisztikai
Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az akkreditáló szerv az akkreditált státusz
visszavonását követő 10. év utolsó napjáig kezeli. Ezt követően a nyilvántartásból az adatokat
az akkreditáló szerv visszaállíthatatlanul törli.”
8.	§
A Natv. 14. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„a) az akkreditálási eljárásnak, a felügyeleti vizsgálat eljárásának, a külföldi akkreditált
státusz elismerésére vonatkozó eljárásnak, és az akkreditált státusz alapjául szolgáló
körülményekben bekövetkezett változás bejelentésének részletes szabályait és az értékelő
csoport, az akkreditáló bizottság összetételére, eljárására, díjazására vonatkozó szabályokat,
valamint”
(rendeletben határozza meg.)
9.	§
A Natv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős
miniszterrel egyetértésben az akkreditálási eljárásáért, az akkreditált státusz területének
4
bővítési eljárásáért, a kérelemre indult felügyeleti vizsgálati eljárásért, továbbá a külföldi
akkreditált státusz elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak
beszedésének, kezelésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”
10.	§
A Natv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A Nemzeti Akkreditáló Testület által ellátott feladatokat 2016. január 1-jén a
központi költségvetési szervként működő akkreditáló szerv veszi át.
(2)	A 15. §-ban meghatározott határnapon folyamatban lévő eljárásokat az akkreditáló szerv
folytatja le. A Nemzeti Akkreditáló Testület által kiállított akkreditálási okiratot az
akkreditáló szerv az első általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat során visszavonja, és - a
felügyeleti vizsgálat eredményétől függően - egyidejűleg azzal azonos tartalmú akkreditálási
okiratot állít ki.
(3)	A Nemzeti Akkreditáló Testület magánjogi jogai és kötelezettségei átszállnak az
akkreditáló szervre. A Nemzeti Akkreditáló Testület által megkötött nemzetközi
együttműködési megállapodások és a nemzetközi szervezetekben tagként vállalt jogok és
kötelezettségek átszállnak az akkreditáló szervre.
(4)	A Nemzeti Akkreditáló Testülettel munkaviszonyban álló személy munkaviszonya 2016.
január 1-jével az akkreditáló szervvel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.
A jogviszony átalakulására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (2)-
(13)	bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy átvevő költségvetési szerv alatt az akkreditáló
szervet, társaság alatt a Nemzeti Akkreditáló Testületet kell érteni.
(5)	A Nemzeti Akkreditáló Testület vagyona, az állam által átvett feladatok ellátásához
szükséges forrás biztosítása érdekében 2016. január 1-jével ingyenesen az állam tulajdonába
kerül. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog e törvény erejénél
fogva ingyenesen az akkreditáló szervet illeti meg. A Nemzeti Akkreditáló Testület
vagyonának állam általi átvételével összefüggő eljárásokban az államot 2015. december 31-ig
az iparügyekért felelős miniszter, 2016. január 1-jétől az akkreditáló szerv képviseli. A
Nemzeti Akkreditáló Testület elnöke írásban, 2015. december 31-éig a Nemzeti Akkreditáló
Testület vagyonáról teljes körű tájékoztatást ad az iparügyekért felelős miniszter részére, a
tájékoztatás alapját a Nemzeti Akkreditáló Testület által hitelesített, 2015. december 31-én
felvett vagyonleltár képezi. A Nemzeti Akkreditáló Testület a tájékoztatással egyidejűleg
teljességi nyilatkozatot tesz a Nemzeti Akkreditáló Testület vagyona tekintetében. A Nemzeti
Akkreditáló Testület vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe.
(6)	A Nemzeti Akkreditáló Testület 2015. december 31-ig 2016. január 1-jei értéknappal
átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az akkreditáló szerv fizetési
számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az akkreditáló szerv részére. A
pénzeszközök átadását a Nemzeti Akkreditáló Testület saját tőkéjével (ezen belül az
eredménytartalékával) szemben kell elszámolni.
(7)	Az akkreditáló szerv 2016. január 31-ig gondoskodik a Nemzeti Akkreditáló Testület -
2015. december 31. napjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény szerinti - tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről,
könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások
elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról.
(8)	A Nemzeti Akkreditáló Testület köteles együttműködni az iparügyekért felelős
miniszterrel, és a feladat ellátásával összefüggő adatokat, iratokat, valamint az akkreditált
szervezetekről és természetes személyekről vezetett nyilvántartást 2015. december 31-éig az
iparügyekért felelős miniszter által kijelölt személy rendelkezésére bocsátani.
5
(9)	A 2016. január 1-jén folyamatban lévő peres és nemperes eljárásokban a Nemzeti
Akkreditáló Testület helyébe az akkreditáló szerv lép.
(10)	A 2016. január 1-jét megelőzően kiadott, az akkreditálás odaítéléséről szóló határozatok
a bennük foglalt időpontig, illetve az e törvény szerinti visszavonásukig érvényesek.”
11.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Ez a törvény 2016. január 2-án hatályát veszti.
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az új, egységes nemzeti akkreditálási rendszer kiépítése. Az
előterjesztés tartalmazza nemzetközi kötelezettségeinkre tekintettel a - 2016. január 1-jén
hatályba lépő - a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban:
Natv.) módosítását, mely az európai előírásoknak (Európai Akkreditálási Együttműködés - a
továbbiakban: EA) való megfelelés miatt szükséges.
Az akkreditálási eljárás értékelési és döntéshozatali szakaszból áll. Az értékelési szakasz
során az akkreditáló szerv által a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 58. § szerinti szakértőként kirendelt,
minősítőkből és szakértőkből álló értékelő csoport jár el, véleményezi a benyújtott
dokumentumokat, feltárja az esetleges hiányosságokat, helyszíni szemlén vesz részt. Az
értékelési szakasz végén értékelést, szakvéleményt fogalmaz meg a Hatóság irányába az
akkreditált státusz vonatkozásában. A Hatóság az értékelő csoport szakvéleménye alapján
végzést bocsát ki az értékelési szakasz lezárásáról.
Ezt követően az eljárás a döntéshozatali szakaszba lép, ahol - az ISO/IEC 17011 szabvány
szerint - független testület, az akkreditáló bizottság vizsgálja meg az értékelő csoport által
összeállított iratanyagot. A döntéshozatali szakaszban a Hatóság az akkreditáló bizottságot
rendeli ki a Ket. 58. § szerinti szakértőként. Az akkreditáló bizottság a Hatóság által
akkreditált valamennyi területet képviselő szakértői testület. Az akkreditáló bizottság a
kérelem, valamint az értékelési szakasz iratanyaga alapján készíti el szakvéleményét.
A hatályos szabályozáshoz képest - a hivatkozott szabvány és uniós rendelet előírásaira
tekintettel - a független értékelő csoport és akkreditáló bizottság nem fog változni az
előterjesztésben szereplő konstrukcióban.
Az akkreditálás eljárása az EA-ban való részvétel fenntartása érdekében - a hatályos
szabályozástól az eljárási garanciák, függetlenségi és kvalifikációs kritériumok tekintetében
lényegileg nem tér el.
A felügyeleti vizsgálati eljárás az új szabályozás szerint az akkreditált szervezet kérelmére
indul oly módon, hogy az akkreditáló szervezet felhívja az akkreditált szervezetet a szükséges
dokumentumok megjelölésével a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére.
A javaslat szerint az akkreditált területek szűkítésére vonatkozó kérelem megadása - a
hatályos szabályokkal ellentétben - nem kerül tárgyalásra az akkreditáló bizottság ülésén,
arról az akkreditáló szerv saját hatáskörben dönthet, s azért díjat nem számolhat fel. Minden
egyéb esetben az akkreditáló szerv az akkreditáló bizottság szakvéleményének birtokában
hozhat döntést.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
Kodifikációs-technikai módosítást (a fellebbezés kizárásáról rendelkező 6. § (6) bekezdése
került a 3. § (2) bekezdésébe), továbbá kiegészítést tartalmaz.
A törvényjavaslat szerint a törvény kizárja a fellebbezés lehetőségét. Ez azonban nem jelent
egyet azzal, hogy ne lenne megfelelő kezelési módja a beérkezett panaszoknak, ill. egyéb,
jogorvoslatra irányuló kérelmeknek. Az akkreditáló szervnél létrehozott független,
7
közvetlenül a főigazgató alá rendelt jogorvoslati iroda fogja kezelni a kérelmeket, pl. kereset
benyújtása estén érdemi ellenkérelmet terjeszt elő, vagy a döntés saját hatáskörben történő
visszavonására utasítja az eljáró hatósághoz.
2.	§-hoz
Az EA MLA aláírói státusz megtartása érdekében a törvényjavaslat törekedett a hatályos
rendszer minden garanciális elemének átvételére, így mind az értékelő csoport, mind az
akkreditáló bizottság megmaradt, mint jogintézmény. A két szakértői csoport egymástól és az
akkreditált szervezettől - a vonatkozó szabványoknak megfelelően - független. Az értékelő
csoport és az akkreditáló bizottság a jövőben szakértőként kerül kirendelésre az eljárásokban,
gyakorlatilag az új akkreditáló szerv által vizsgált minden akkreditálás-szakmai
szakkérdésben állást kell, hogy foglaljanak. Az értékelő csoport helyszíni szemlét tart, míg az
akkreditáló bizottság az értékelő csoport által összeállított iratok alapján hozza meg döntését.
Tekintettel arra, hogy a Ket. tervezett módosításával az eljárás meghosszabbításának
lehetősége megszűnik, a törvényjavaslat 100 napban határozza meg az értékelési szakasz, és
30 napban a döntéshozatali szakasz eljárási határidejét, mely nem meghosszabbítható.
Az akkreditált státusz a jövőben nem négy, hanem öt évre szól, csökkentve ezzel a
vállalkozások adminisztratív és költségterheit.
3.	§-hoz
A felügyeleti eljárás kérelemre történő indítása az alábbiak miatt indokolt. A felügyeleti
vizsgálat helyszíni szemle megtartásával, konzultációk lefolytatásával jár együtt, mely
jellemzően az akkreditált területen dolgozók munkaidejének jelentős részét igénybe veszi az
akkreditált szervezetnél. Részükről merült fel az igény, hogy - bizonyos időkorláton belül -
saját maguk ütemezhessék a felügyeleti vizsgálat időpontját. Így a kérelem benyújtásának
időpontjával a vállalkozás egy kevésbé aktív hétre/hónapra ütemezheti az eljárás lefolytatását,
minél kisebb fennakadást okozva ezzel tevékenységében.
A felügyeleti vizsgálat díja az akkreditáló szerv költségvetési önfenntartásának az egyik
alapja, jelenleg is ez teszi ki a NAT eljárásainak és bevételeinek túlnyomó hányadát.
A jövőben nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az akkreditált státusz területének
szűkítési eljárásáért, továbbá a nyilvántartási adat módosításáért.
4.	§-hoz
A hosszabb felügyeleti vizsgálati időközökre az ISO/IEC 17011 szabvány lehetőséget ad, a
törvényjavaslat a lehető leghosszabb - így az akkreditáltaknak legkedvezőbb - időközt
tartalmazza.
A legutolsó helyszíni szemlét követő két év lejárta előtt öt hónappal az akkreditáló szerv
értesítést küld az akkreditált szervnek a vizsgálatra vonatkozó tájékoztatással együtt annak
érdekében, hogy az akkreditált szervnek elég felkészülési ideje legyen a vizsgálatra. Az
akkreditált szerv ezt követően legkésőbb két hónappal benyújtja kérelmét a felügyeleti
vizsgálati eljárásra annak érdekében, hogy az ISO/IEC 17011 szabvány előírása - a helyszíni
vizsgálatok között legfeljebb két év telhet el - tartható legyen.
A hatályos szabályozáshoz képest az akkreditált státusz érvényességi ideje négy évről öt évre
bővül, a felülvizsgálati eljárás a hatályos szabályozás szerinti éves szintről csökken oly
módon, hogy az akkreditált státusz megszerzését követően egy éven belül kell az első, majd
legfeljebb két éven belül kell a soron következő felülvizsgálati eljárást megindítani
(figyelemmel arra, hogy a helyszíni szemlék között nem telhet el 2 évnél hosszabb idő). Ez
azt eredményezi, hogy míg korábban 20 éves időtávon 5-ször volt szükség megújítani az
8
akkreditált státuszt - 15 felügyeleti vizsgálat mellett - e javaslat elfogadása esetén 4-szer lesz
szükség az akkreditálási státusz megújítására - 8 felügyeleti vizsgálat mellett. Ez - a fenti
időtávon - egy nagyobb vállalkozásnál kb. 10 millió forintos megtakarítást jelent - csak az
eljárási díjakból, míg egy kisebb vállalkozásnál is 2 millió forintos megtakarítást jelent.
Tekintettel arra, hogy a Ket. tervezett módosításával az eljárás meghosszabbításának
lehetősége megszűnik, a törvényjavaslat a felügyeleti vizsgálatban 65 napban határozza meg
az értékelési szakasz, és 15 napban a döntéshozatali szakasz eljárási határidejét, mely nem
meghosszabbítható.
Tekintettel arra, hogy az akkreditált terület bővítéséről illetve szűkítéséről az akkreditáló
szerv év közben is határozhat- a szűkítés iránti kérelemről mérlegelés nélkül dönt - fontos,
hogy a beérkező adatszolgáltatások értékelésére minden esetben a hatályos okirat tartalma
alapján kerüljön sor, így a változások időben történő lekövethetősége érdekében az NGM az
akkreditáló szervtől a határozathozatallal egyidejűleg tájékoztatást kapjon a változásokról.
5.	§-hoz
Az ún. jelentős változás be nem jelentéséhez a törvény joghatást fűz - az akár az akkreditált
státusz visszavonásához is vezethet. Ezért szükséges meghatározni a jelentős változás
esetkörét, mely - a hatályos szabályozáshoz képest - sokkal szűkebb körű, és csak azon
adatok bejelentésére korlátozódik, mely ténylegesen befolyásolhatják az akkreditált szerv
ezen minőségét.
6-9. §-hoz
A 6-9. § a fentiekkel összefüggésben az akkreditált státusz visszavonásával kapcsolatos
kiegészítő szabályokat és az akkreditált szervezetekről vezetett nyilvántartás szabályait
állapítja meg, illetve pontosítja a kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket.
10.	§-hoz
A módosítás a NAT és az új akkreditáló szerv közötti feladat átadás-átvételi szabályokat
pontosítja.
11.	§-hoz
A törvényjavaslat hatályba lépéséről és hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
9