﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2015. évi... törvény
az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti
elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról

Magyarország Országgyűlése,
tudatában annak a történelmi kihívásnak, amelyet az irreguláris migráció napjainkban az
Európai Unióra és benne Magyarországra nézve jelent,
elismerve a Kormány által a migrációs válsággal összefüggésben eddig kifejtett erőfeszítéseket,
és egyetértve a Kormány által eddig képviselt állásponttal, amely szerint hibás az Európai Unió
által választott azon megoldás, mely a nemzetközi védelmet kérők tagállamok közötti, kötelező
kvótákon alapuló elosztását írja elő,
megállapítva, hogy a nemzetközi jog alapján egyetlen szuverén állam sem kötelezhető arra,
hogy átvállaljon és elbíráljon más tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet,
figyelemmel az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére, amely meghatározza a Magyarország
által az Európai Unió intézményei útján gyakorolt hatáskörök terjedelmét,
különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező
kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy ennek során figyelmen
kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamentek számára nem biztosították
véleményük kifejtésének lehetőségét,
annak kinyilvánítása érdekében, hogy az Európai Unió Tanácsának e határozata ellen az uniós
jog által biztosított valamennyi jogi eszközzel, köztük a bírósági út igénybevételével is fel kell
lépni, a következő törvényt alkotja:

1.§
Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére is figyelemmel,
a szubszidiaritás elvének érvényesülése és a nemzeti parlamentek megfelelő szerepének
biztosítása érdekében az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott és az
Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. szeptember 24-én közzétett, a nemzetközi védelem
területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések
megállapításáról szóló (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (a továbbiakban: a határozat)
jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági úton.
2-§
Az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy a határozat megsemmisítése érdekében az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján indítson keresetet az Európai
Unió Bírósága előtt.
1
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Az Európai Unió Tanácsa 2015. szeptember 22-én fogadta el a Bizottság által előterjesztett
határozatot (a továbbiakban: a határozat). A határozat elfogadásakor Magyarország nemmel
szavazott (Szlovákia, Románia és Csehország szintén nemmel szavazott, Finnország
tartózkodott), a határozat elfogadására minősített többséggel került sor.
A határozat értelmében 2017. szeptember 26-ig 120 000 nemzetközi védelmet kérelmező
személy áthelyezésére kerül sor Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. A
határozat értelmében az áthelyezések első szakaszában 66 000, ezek közül Magyarországra
1294 (Görögországból 988, Olaszországból 306) kérelmező kerül áthelyezésre. A fennmaradó
54 000 kérelmező áthelyezésére 2016. szeptember 26-át követően kerül sor, az elosztásukra
alapvetően az első szakaszban alkalmazott arányok vonatkoznak, a módosítás lehetőségével.
Az Európai Unió alapját képező szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az európai
unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv és a szubszidiaritás és az arányosság elvének
alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a nemzeti parlamentek az Unió jogalkotási
aktusainak tervezeteiről véleményt nyilváníthatnak, indokolt véleményt fogadhatnak el arra
vonatkozóan, hogy a jogalkotási aktus tervezete összhangban van-e a szubszidiaritás elvével.
A nemzeti parlamentek számára a tervezet véleményezésére nyolchetes időtartamot kell
biztosítani.
Mivel a határozat tervezete nem jogalkotási aktusként került megküldésre a nemzeti
parlamentek számára 2015. szeptember 13-án, megfosztották a nemzeti parlamenteket attól a
lehetőségtől, hogy véleményüket a tervezetről kifejtsék és ezzel megsértették az Európai Unió
alapját képező szerződésekhez csatolt 1. és 2. jegyzőkönyvet, ami a határozat jogellenességét
eredményezi. Ugyanakkor a határozatra vonatkozó javaslatból és magából az elfogadott
határozatból is egyértelműen kitűnik, hogy a határozat a 604/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (Dublin III rendelet) egyes rendelkezéseitől való eltérést határoz meg.
Következésképpen a határozat egy - rendes jogalkotási eljárásban, nyilvánvalóan jogalkotási
aktusként elfogadott - uniós rendelettől való eltérést jelent, aminek nem jogalkotási aktussá
történő minősítése egyértelműen kizárható.
Magyarország Alaptörvénye E) cikkének (2) bekezdése értelmében „ Magyarország az Európai
Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító
szerződésekbőlfakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig
-	az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió
intézményei útján gyakorolhatja”. Következésképpen Magyarország szuverenitásával, a
hatáskör-átruházás teijedelmével kapcsolatos kérdés is, hogy az Unió jogosult-e a határozatban
foglalt vagy ahhoz hasonló intézkedések elfogadására.
A határozat - ellentétben az Európai Tanácson (EiT) 2015 áprilisában és júniusában
megfogalmazottakkal, ahol az „önkéntes kvóták” mellett foglaltak állást - kötelezővé teszi a
tagállamok számára a határozat által meghatározott számú áthelyezett kérelmező átvételét.
Önmagában az megkérdőjelezhető, hogy a Tanács az EiT döntésétől eltérve kötelező kvótákat
határozott meg. Ettől függetlenül is, mind a megfelelő hatáskör megléte, mind az arányosság
elve szempontjából megkérdőjelezhető a kötelező kvóták előírása, különösen Magyarország
tekintetében, mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikk (3)
bekezdésének megfogalmazása szerint a Tanács az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
fogadhat el átmeneti intézkedéseket. E rendelkezés nem értelmezhető oly módon, hogy a
harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlásával ugyancsak érintett tagállamra
3
nézve kötelezettség volna megállapítható kérelmezők átvételére vonatkozóan akkor, ha e
tagállam nem tartja azt érdekében állónak és azt nem támogatja.
A fenti megfontolásokra tekintettel a határozat jogszerűsége több szempontból is vitatható,
indokolt ezért az EUMSZ által a tagállamok számára biztosított lehetőséggel élve az Európai
Unió Bíróságától kérni a határozat megsemmisítését az EUMSZ 263. cikke alapján. Az
Országgyűlés ennek érdekében felhívja a Kormányt, hogy az erre vonatkozó keresetet indítsa
meg.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-hoz
Mivel a határozat jogszerűsége az általános indokolásban kifejtettek alapján több szempontból
is vitatható, az 1. § rögzíti, hogy jogellenességének megállapítása iránt fel kell lépni bírósági
úton, ezért a 2. §-ban az Országgyűlés felszólítja a Kormányt, hogy a határozat megsemmisítése
érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján indítson keresetet
az Európai Unió Bírósága előtt.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.




ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Törvényjavaslat
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „az Európai Unió Tanácsa által a
nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal
összefüggésben indítandó bírósági eljárásról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2015. november 6.