﻿2015. évi ... törvény
a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a
sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról

1.§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 32. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A szerencsejáték:szervező a sorsolásos játékok, a fogadások és a távszerencsejáték
havi gyakoriságú játékadójának megállapítása keretében kiszámítja az (i)-(s) bekezdés
szerinti játékadó tárgyhavi összegét szerencsejátékonként (számított tárgyhavi
játékadó). Ezt követően a számított tárgyhavi játékadó figyelembevételével a szervező
a külön jogszabályokban a sorsolásos játékok, fogadások, távszerencsejáték
játékadójának célhoz kötött felhasználására vonatkozó előírások szerinti, tárgyhavi
összegét szerencsejátékonként kiszámítja (tárgyhavi célhoz kötött felhasználású
tételek). A számított tárgyhavi játékadó és a tárgyhavi célhoz kötött felhasználású
tételek különbözetét a szervező szerencsejátékonként megállapítja, és a pozitív
különbözetből jogosult levonni á sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog
szerződéses ellenértéke időarányos összegének szerencsejátékonként a pozitív
különbözet összege szerint arányosított részét (fizetendő tárgyhavi játékadó). Ha a
sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke időarányos
összegének levonása a tárgyhónapban nem vagy csak részben lehetséges, a levonandó
összeg az adómegallapításhoz való jog elévülési idején belül a játékadóvál szemben
elszámolható.”

2.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.»törvény 22/C. § (3)
bekezdés aj pontja helyébe a következő rendelkezés lép:	1	-
(Az adókedvezmény támogatási igazolás alapján vehető igénybe. Az adókedvezmény
igénybevételének feltétele, hogy az adózó -jogszabályban meghatározottak szerint -
)
„a) az (5) bekezdés i) pontjá szerinti támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás
igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem
benyújtását megelőzően kiállítja, továbbá a támogatási igazolás kiállítását követően a
támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást és a (3a) és (3b) bekezdésben
meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a továbbiakban: kiegészítő
sportfejlesztési támogatás) a (3a) bekezdés szerint arra jogosult szervezet számára
átutalja, valamint”
3. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (5)
bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel
kapcsolatban csak akkor állítható ki, ha)
,,i) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a támogatási igazolás kiállítására
jogosult szerv felé előzetesen igazolja, hogy részére, legalább a kiállítani kért
támogatási igazolás iránti kérelemben szereplő összegű támogatást, a kérelemben
megjelölt támogató szervezet támogatási szándéknyilatkozat alapján rendelkezésre
bocsátja.”
4.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról’szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. §-a a
következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvénynek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a
társasági adóról és az osztalékadóról .szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint a
sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel
megállapított 22/C. § (5) bekezdés i) pontját első alkalommal a hatályba lépését követő
napon benyújtott támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek esetén kell
alkalmazni.”
5.	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés j) pont fa) és fb)
alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági jogkörben
jár el a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény rendelkezései alapján.”
6. §
A sportról szóló 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem
ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:
a)	a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából
gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot
erre a társaságra ruházza át,	,
b)	a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása
nincs, és az indulási (nevezési) jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át,
c)	a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer
(bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal,
köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési)
jogát átruházza a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által
erre a célra alapított sportvállalkozásnak,
d)	az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület
is tagja, mely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának
sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos
versenyrendszer (bajnokság) azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal,
a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve
határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban
rendelkező sportegyesület tagra a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával
átruházza.”
7. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő .
rendelkezés lép:
„(1) A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós,
valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő
közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának - beleértve a
reklám és marketingjogokat is - engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása,
szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.”
8. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon
lép hatályba.
(2)	Az 1. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

INDOKLÁS

Általános indokolás
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosuló rendelkezése
biztosítja, hogy az állami játékszervező a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti
vagyoni értékű jogra megkötött szerződés ellenértékét a sorsolásos és fogadási játékok,
távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül
levonja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. töményt érintő módosító
javaslat a sportfejlesztési programok pénzügyi megvalósítása biztosításának és
tervezhetőségének garanciális feltételeit szabályozza.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban Sportv.) 36. § (1) bekezdése 2012.
január 1-je óta mondja ki hogy a sporttevékenység, illetve a sportversenyek
(mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl.
internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú
hasznosításának engedélyezése, továbbá a versenyrendszer (bajnokság) kiírása,
szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez. A sporttevékenységgel
kapcsolatos reklám- és marketing]ogokat a törvény jelenlegi szövege nem definiálja,
mint vagyoni' értékű jogot, azonban nyilvánvaló, hogy ezek jogok is legalább olyan
szoros kapcsolatban állnak a sporttevékenységekkel, sportrendezvényekkel, mint a
már nevesített vagyoni értékű jogként kezelendő sportközvetítési és versenyszervezési
jogok. A fentiek alapján indokolt a Sportv. 36. § (1) bekezdésében egyértelművé tenni,
hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketing] ogok a közvetítéssel, illetve
versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével és lebonyolításával összefüggő
jogokkal azonos módon vagyoni értékű jogot képeznek. A Sportv. módosítása továbbá
a törvény belső koherenciáját biztosítja, jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz és
biztosítja az egységes fogalomhasználatot.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosuló rendelkezés biztosítja, hogy az állami játékszervező a sportról szóló 2004.
évi I. törvény szerinti vagyoni értékű jogra megkötött szerződés ellenértékét -a
sorsolásos és fogadási játékok, távszerencsejáték játékadójából az adómegállapításhoz
való jog elévülési idején belül levonja. A játékszervező a levonás összegét havonta
játékonkénti arányosítással állapítja meg. A levonás során a külön törvényekben
biztosított, célhoz kötött felhasználású összegeket a szervező figyelembe veszi, így a
levonási jog a kötött felhasználású tételekre nincs negatív hatással. A játékonkénti
arányosítás elvégzése a játékadó bevételek költségvetési nyilvántartását is lehetővé
teszi.	.
, A 2-3. §-hoz
A módosító javaslat a sportfejlesztési programok pénzügyi megvalósítása
biztosításának és tervezhetőségének garanciális feltételeként előírja, hogy az adózó
4
részéről az adókedvezmény igénybevételének feltétele az előzetes támogatói
szándéknyilatkozat támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére történő
rendelkezésre bocsátása.
A módosító javaslat az adókedvezmény igénybevételének feltételét képező támogatási
igazolás iránti kérelem benyújtásának előfeltételeként a jóváhagyott sportfejlesztési
programok megvalósításának pénzügyi biztosításának elősegítése céljából előírja, hogy
a kérelemhez előzetes támogatói szándéknyilatkozatot kell a támogatás
igénybevételére jogosult szervezetnek mellékelnie, amelynek mértékét is meghatározza
a javaslat.
A 4. §-hoz
A javaslat átmeneti rendelkezéssel segíti az új rendelkezés hatályosulását.
Az 5. §-hoz
A módosítás - figyelemmel a sportról szóló törvény 22. § (4) bekezdésében foglaltakra
-	a törvény belső koherenciájának biztosítását szolgálja.
A 6.§-hoz
A módosítás jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaz és biztosítja az egységes
fogalom-használatot.	'
A 7. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a sporttal összefüggő reklám- és marketingjogok
a közvetítéssel, illetve versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével és
lebonyolításával összefüggő jogokkal azonos módon vagyoni jogot képeznek.
A 8.§-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
5
Az Országgyűlés
Gazdasági bizottsága
Törvényjavaslat kezdeményezése
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1)
bekezdése alapján mellékelten benyújtja a szerencsejáték szervezéséről szóló
1991. évi XXXIV. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Budapest, 2015. november 10.
Tisztelettel:
Bánki Erik
elnök