﻿2015. évi... törvény
a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról

1.§
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 2. § e) és f) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
,,e) légitámadás és hadművelet: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint
hadviselő fél részvételével bekövetkezett
ea)	légitámadás, illetve annak következményei felszámolásával kapcsolatos tevékenység
vagy
eb)	hadművelet - ide értve a hadműveletnek nem minősülő bármely harci cselekményt is
f)	visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: Magyarország területét érintő, illetve
Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett háborúból, megszállásból,
fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetve
akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy
robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett
mentesítés során történt;”
2.§
A Hdt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § Azon volt hadiárva, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen
alapul, de
a)	a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII.
törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,
b)	a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,
c)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították vagy
d)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette
egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek összege az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.”
3-§
A Hdt. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § Azon volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye 1949. január
1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de
a)	a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII.
törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,
b)	a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,
1
c)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították vagy
d)	a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette
egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek összege az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.”
4.§
A Hdt. 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült járadék, továbbá
egyösszegű térítés felvételére az elhunyt jogosult által fel nem vett társadalombiztosítási
nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3)	Szünetelési ok fennállása vagy a jogosultság megszűnése esetén a járadékot az utolsó
felvétellel kell szüneteltetni vagy megszüntetni. Ha a hadigondozott részére tévesen fizettek ki
járadékot és a kifizetés alaptalanságáról tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte
elő, köteles az összeget visszafizetni.”
5-§
(1)	A Hdt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 26. §-a a következő
(2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hadigondozotti ügyekben az elsőfokú hadigondozási hatóság a hadigondozott
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatala.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel
vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében az
elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala, a másodfokú
hadigondozási hatóság a honvédelemért felelős miniszter.
(2b) Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:
a)	a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról és az
orvosszakértői szerv szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz, valamint a
hadieredetű fogyatkozás megnevezéséről,
b)	a pénzellátások — beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is —
megállapításáról és összegszerűségéről,
c)	a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozotti igazolvány
kiadásáról,
d)	a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett
pénzellátás visszafizetéséről.”
(2)	A Hdt. 26. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
2
„(7) A másodfokú hadigondozási hatóság határozatát a bíróság megváltoztathatja.
(8)	Az eljáró hadigondozási hatóság az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az
egyéb pénzellátásokra való jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető
határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés,
illetve a pénzellátás folyósítása iránt.”
6. §
A Hdt. 26. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „A járási hivatal” szövegrész helyébe az
„Az elsőfokú hadigondozási hatóság” szöveg lép.
7.§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Az Országgyűlés a 2015. évi CIV. törvénnyel, 2015. július 4-i hatállyal módosította a
hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt annak érdekében, hogy azoknak a
hadiárváknak, hadiözvegyeknek, hadigondozott családtagoknak, hadigyámoltaknak a sorsát is
rendezze, akiket 1949. január 1-je előtt hadigondozotti ellátásra jogosultként nyilvántartásba
vettek, azonban pénzellátásukat nagykorúvá válásuk miatt vagy politikai okból szüneteltették
vagy megszüntették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmüket politikai okból elutasították,
továbbá akik ez irányú kérelmüket politikai okból elő sem terjesztette. A módosítással a
törvény hatálya kitérjesztésre került a Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem
rendelkező, külhoni magyar állampolgárokra is.
A Javaslat ennek megfelelően szövegpontosítást tartalmaz az értelmező
rendelkezésekben annak érdekében, hogy a hadigondozási ellátást a Magyarország a magyar
állam érdekében veszteséget szenvedetteknek támogatást nyújtson. A jogalkotói szándék a
korábbi hatályos szövegtől nem tér el. A törvény hatálya ugyanis immáron a határon túli
magyarokra is kiterjed, ám a jogalkotónak nem volt célja az olyan (kettős-) magyar
állampolgár hadigondozásba vétele, mely egy nem magyarországi vagy magyar érdekű
esemény vagy veszteség miatt következett be.
A legutóbbi módosítással - tehát jelenleg - a hadigondozást kiterjesztette a törvény
mindazon volt hadiárvákra, akik 1949. előtt benyújtották a hadigondozás iránti igényüket. A
jelenlegi javaslat célja még méltányosabb rendszer kialakítása azáltal, hogy a törvény
értelmezésében vett minden 1949. január 01 -je előtti veszteség (és nem a benyújtás) alapozza
meg a volt hadiárvák, volt hadigondozott családtagok és volt hadigyámoltak hadigondozását.
Az eljáró hatóságok megjelölésének pontosítása szükséges, tekintve, hogy minden
igénylő számára biztosított legyen a kétfokú a jogorvoslati rendszer. Ezen eljárási szabályt
pontosítja a Javaslat, amennyiben az említett határon túli magyar állampolgárságú kérelmezők
esetében a másodfokú hadigondozási hatósági jogkört a honvédelemért felelős miniszterhez
telepíti.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy a hadigondozást a magyar
állam a magyar állam érdekében veszteséget szenvedetteknek támogatást nyújtson. A
jogalkotói szándék a korábbi hatályos szövegtől nem tér el, azonban a jogalkalmazói
tapasztalatok alapján a szöveg pontosítása szükséges.
4
A 2—3. §-hoz
A Javaslat célja méltányosabb rendszer kialakítása azáltal, hogy a törvény értelmezésében vett
minden 1949 előtti veszteség megalapozza a volt hadiárvák, volt hadigondozott családtagok
és volt hadigyámoltak hadigondozását.
A 4. §-hoz
A módosítás — a hatálytalan 1975. évi II. törvényre való hivatkozás megszüntetésével — a
rendelkezést egyértelművé teszi és a rosszhiszeműség kifejezés kodifikációs indokból történő
kiiktatásával a visszafizetési kötelezettség szabályait pontosítja.
Az 5. §-hoz
Az eljáró hatóságok megjelölésének pontosítása szükséges tekintve, hogy minden igénylő
számára biztosított legyen a kétfokú a jogorvoslati rendszer. A másodfokú hatóság
vonatkozásában az új törvényi rendelkezés speciális illetékességi szabályt tartalmaz (a
főszabálytól eltérően a honvédelemért felelős miniszter nevesítésével).
A 6. §-hoz
A módosítás a kétfokú eljárási szabályokhoz kapcsolódik.
A 7. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
5
Országgyűlési Képviselő
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat kezdeményezése
Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a hadigondozásról szóló
1994. évi XLV. törvény módosításáról" címmel a következő törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
Budapest, 2015. november 0 " •
Tisztelettel:
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség