﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7392. számú
törvényjavaslat
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2015. november
1
2015. évi ... törvény
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Az Országgyűlés az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedése, az eljárások gyorsítása és az
adminisztratív terhek csökkentése, a magánjogi jogviszonyok, továbbá az állam és polgár közötti
jogviszonyok szélesebb körű elektronizálása, az elektronikus ügyintézést biztosító szervek
együttműködésének biztosítása, valamint a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb
közszolgáltatások nyújtása a lakosság számára a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások
nyújtása érdekében a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések
1.	Értelmező rendelkezések
1.	§
E törvény alkalmazásában
1.	ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás: a jogszabályban meghatározott
szerv/szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél
általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással
egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás;
2.	archiválási szolgáltatás: az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésére vonatkozó
szolgáltatás, amely magában foglalja az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon történő
elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról,
valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i
910/2014/EU rendelete ( a továbbiakban: eIDAS Rendelet) 3. cikk 16. c) pontja szerinti bizalmi
szolgáltatását is.;
3.	automatikus információátadás: információátadás az információ átadását biztosító
együttműködő szerv részéről emberi beavatkozást nem igénylő módon;
4.	automatikus információátadási felület: az információ átadását biztosító együttműködő szerv
által létrehozott és üzemeltetett, automatikus információátadást lehetővé tevő műszaki megoldás;
5.	azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a
jogszabályban meghatározott szolgáltató az ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az
általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;
6.	belső nyilvántartás: olyan nyilvántartás, amelynek a vezetése kizárólag az azt vezető szerv
saját céljait, feladatellátását, ellenőrzési tevékenységét szolgálja, és nem célja, hogy harmadik
személy számára adatot adjon át, valamint nem minősül információforrásnak harmadik személy
számára;
7.	bizalmi szolgáltatás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 16. pontja szerinti szolgáltatás;
8.	bizalmi szolgáltatási rend: olyan szabálygyűjtemény, amelyben egy bizalmi szolgáltató,
igénybevevő vagy más személy valamely bizalmi szolgáltatás használatának feltételeit írja elő
igénybevevők valamely közös biztonsági követelményekkel rendelkező csoportja vagy
meghatározott alkalmazások számára;
9.	bizalmi szolgáltatási ügyfél: a bizalmi szolgáltatóval szolgáltatási szerződést kötő személy;
10.	bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 19. pontja szerinti szolgáltató;
2
11.	biztonságos kézbesítési szolgáltatás: olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus
küldemény kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését
biztosítja:
a)	ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották,
akkor erről a küldő számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott
elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre,
b)	az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a
kézbesítés során, sem a kézbesítést követően,
c)	az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a
tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja,
d)	a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a
kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha
azonosítható - okát tartalmazza;
12.	egyszerű információátadás: információ automatikus információátadásnak nem minősülő
átadása együttműködő szervek között;
13.	elektronikus azonosítás: az eIDAS rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott folyamat;
14.	elektronikus fizetés:
a)	a pénzforgalmi számláról történő átutalás,
b)	az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,
c)	az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus
fizetés,
d)	bankkártyával történő fizetés,
e)	az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül, POS terminál útján történő
bankkártyás fizetés;
15.	elektronikus fizetési és elszámolási rendszer: a Kormány által rendeletben meghatározott
módon a hozzá csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek és ügyfeleik számára a
fizetési számlák közötti elektronikus fizetések lehetőségét biztosító szolgáltatás;
16.	elektronikus információs rendszer: az adatok, információk kezelésére használt eszközök
(környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók) és szoftverek együttese;
17.	elektronikus ügyintézést biztosító szerv:
a)	az államigazgatási szervek,
b)	a helyi önkormányzat,
c)	a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított
egyéb jogalanyok,
d)	az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, választott bíróságok,
e)	az alapvető jogok biztosa,
f)	az Ügyészség,
g)	a közjegyzők,
h)	a bírósági végrehajtók,
i)	a hegyközségek kivételével a köztestületek,
j) a közüzemi szolgáltatók, valamint
3
k) a törvényben vagy kormányrendeletben a II. Rész szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezett
közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint
l) a Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését
önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító, az a)-k)
alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok;
18.	Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet): az elektronikus
ügyintézés előmozdításáért, az elektronikus ügyintézés felügyeletéért, az együttműködő szervek
együttműködéséért és koordinációjáért felelős, e törvényben és a törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott feladatokat ellátó, Kormány által kijelölt szerv;
19.	elektronikus űrlap kitöltés támogatási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében a
jogszabályban kijelölt szolgáltató biztosítja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által
meghatározott adattartalmú elektronikus űrlapok létrehozását, azok ügyfél általi kitöltésének és
benyújtásának lehetőségét;
20.	érvényesítési adat: az elDAS Rendelet 3. cikk 40. pontja szerinti adat;
21.	érvényességi lánc: az elektronikus dokumentum vagy annak lenyomata, és azon egymáshoz
rendelhető információk (így különösen azon tanúsítványok, a tanúsítványokkal kapcsolatos
információk, az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatok, a tanúsítvány aktuális
állapotára, visszavonására vonatkozó információk, valamint a tanúsítványt kibocsátó szolgáltató
érvényességi adatára és annak visszavonására vonatkozó információk) sorozata, amelyek
segítségével megállapítható, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett fokozott
biztonságú vagy minősített elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző, az aláírás, bélyegző
vagy időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;
22.	fokozott biztonságú aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikkének 11. pontja szerinti aláírás;
23.	gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi
székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában
gazdálkodó szervezetnek minősül valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi
személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezet;
24.	hitelesítési rend: olyan bizalmi szolgáltatási rend, amely bizalmi szolgáltatás keretében
kibocsátott tanúsítványra vonatkozik;
25.	információátadás: információk együttműködő szervek közötti átadása és átvétele;
26.	információátadási szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amelynek keretében egy együttműködő
szerv egyszerű vagy automatikus információátadás útján adatokat vagy iratokat ad át egy másik
együttműködő szervnek;
27.	információforrás: az a jogalany, akinél az információ rendelkezésre áll;
28.	irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények: az eIDAS Rendeletben, az eIDAS Rendelet
uniós végrehajtási aktusaiban, az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályokban, a bizalmi szolgáltató szolgáltatási szabályzatában, bizalmi szolgáltatási
rendjében, valamint a bizalmi felügyelet bizalmi szolgáltatóra vonatkozó határozatában
meghatározott követelmények;
29.	jogi képviselő: jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél képviseletében eljáró
ügyvéd, ügyvédi iroda és jogtanácsos;
30.	kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben
meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő, jogszabályban meghatározott elektronikus
hírközlő hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott
elektronikus hírközlési szolgáltatás;
4
31.	központi dokumentum hitelesítési ügynök: olyan központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatás, ahol az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ügyintézője az általa
feltöltött iratot a szolgáltatás által felkínált hitelesítési módok közül választva hitelesítheti;
32.	közfeladatot ellátó szerv: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről szóló törvényben meghatározott, a 17. pontban foglaltak közé nem tartozó
közfeladatot ellátó szerv;
33.	közüzemi szolgáltató: az a vállalkozás, amely külön törvény alapján termékértékesítési vagy
szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozik, amely e kötelezettség alapján víziközmű-
szolgáltatást, távhőszolgáltatást, települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére,
gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatást, kéményseprő-ipari szolgáltatást,
egyetemes postai szolgáltatást, villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó
részére villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó
szolgáltatást, valamint földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére földgáz-
kereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatást
nyújt és a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 150.000
számlát bocsátott ki;
34.	lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt
bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés
időpontjában teljesíti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének rendeletében
megfogalmazott követelményeket;
35.	minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat;
36.	minősített bizalmi szolgáltatás: az elDAS Rendelet 3. cikk 17. pontja szerinti szolgáltatás;
37.	minősített bizalmi szolgáltató: az eIDAS Rendelet 3. cikk 20. pontja szerinti szolgáltatás;
38.	minősített elektronikus aláírás: az eIDAS Rendelet 3. cikk 12. pontja szerinti aláírás;
39.	összerendelési nyilvántartás: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló törvényben szabályozott összerendelési nyilvántartás;
40.	személyre szabott ügyintézési felület: a jogszabályban kijelölt szolgáltató által nyújtott olyan,
az ügyfél által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított ügyfél számára
egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges n yilatkozatok,
eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, az ügyfél által igénybe vehető
elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére;
41.	szolgáltatási szabályzat: a bizalmi szolgáltató nyilatkozata az egyes bizalmi szolgáltatások
nyújtásával kapcsolatosan alkalmazott részletes eljárási vagy más működési követelményekről;
42.	szolgáltatási szerződés: a bizalmi szolgáltató és a bizalmi szolgáltatási ügyfél között létrejött
szerződés, amely a bizalmi szolgáltatás nyújtására és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó
feltételeket tartalmazza;
43.	tanúsítvány alany: a tanúsítványban a bizalmi szolgáltató által igazolt azonosságú vagy
tulajdonságú személy, így különösen elektronikus aláírás tanúsítványa esetén az aláíró;
44.	tanúsítvány: az elektronikus aláírás tanúsítvány, az elektronikus bélyegző tanúsítvány és a
weboldal-hitelesítő tanúsítvány, valamint mindazon, a bizalmi szolgáltatás keretében a
szolgáltató által kibocsátott elektronikus igazolás, amely tartalmazza a tanúsítványra vonatkozó
érvényesítési adatot és a tanúsítvány használatához szükséges kapcsolódó adatokat, és amely
elektronikus dokumentum megbízhatóan védve van a kibocsátáskor és az érvényességi ideje alatt
rendelkezésre álló technológiákkal elkövetett hamisítás ellen;
45.	tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan
formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz különösen a papír, az USB kulcs, a
CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze;
5
46.	természetes személy: nem gazdálkodó szervezetként eljáró, a polgári törvénykönyvről szóló
törvény szerinti természetes személy;
47.	természetes személy tanúsítvány alany: a tanúsítványban szereplő természetes személy,
függetlenül attól, hogy a tanúsítványban egyúttal valamely nem természetes személy
képviseletére való jogosultságát vagy azzal való kapcsolatát is igazolják;
48.	ügyfél: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben
ügyfélként, félként vagy az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a szolgáltatás
igénybevevőjeként vagy ezek képviselőjeként részt vevő olyan személy vagy egyéb jogalany, aki
vagy amely elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősül és az ügyben eljáró
elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem tagja vagy alkalmazottja.
MÁSODIK RÉSZ
Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél elektronikus kapcsolatának
általános szabályai
1.	Fejezet
Általános rendelkezések
2.	Az elektronikus ügyintézés alapelvei
2.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyek,
valamint a jogszabály alapján biztosítandó szolgáltatásaik igénybevételéhez, lemondásához vagy
módosításához szükséges ügyeknek (e rész alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyek) az
ügyfelekkel történő elektronikus intézését az e részben meghatározottak szerint kötelesek
biztosítani.
(2)	Az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti jogalany a Felügyeletnek történő bejelentéssel vállalja a
Kormány által rendeletben meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését.
(3)	E Rész rendelkezései tekintetében
a)	a gazdálkodó szervezetnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv és a
közműszolgáltató közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó szervnek minősülő
elektronikus ügyintézést biztosító szerv,
b)	a gazdálkodó szervezetként eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az 1. § 17. pont
k) és l) alpontja szerinti jogalanyok közötti magánjogi jogviszony tekintetében a gazdálkodó
szervnek minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv,
c)	a közműszolgáltató vagy az 1. § 17. pont k) és l) alpontja szerinti jogalanyok és ezek tagja
vagy alkalmazottja közötti magánjogi jogviszony tekintetében a tag vagy alkalmazott,
ügyfélnek minősül.
(4)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy annak tagja vagy alkalmazottja e Rész
rendelkezései tekintetében e törvény szerinti ügyfélnek minősül, ha az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv előtt folyó
6
a)	büntetőeljárásban terheltként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,
b)	hatósági eljárásban ügyfélként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,
c)	peres vagy nemperes eljárásban félként, tanúként, tolmácsként vagy szakértőként,
d)	szabálysértési eljárásban eljárás alá vont személyként, tanúként, tolmácsként vagy
szakértőként
jár el.
(5)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben foglalt rendelkezéseket az (1)-(4)
bekezdés hatálya alá nem tartozó, funkcionális működésével összefüggő ügyekben is
alkalmazhatja.
3.	§
Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv
előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze.
4.	§
Elektronikus ügyintézés esetére - az egyszerűbb és költségkímélőbb eljárásra tekintettel -
egységes elvek alapján, azonos feltételek mellett az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerv a
jogszabályban vagy általános szerződési feltételeiben meghatározottaknál rövidebb ügyintézési
határidőt vállalhat, amennyiben az nem hat ki kedvezőtlenül a nem elektronikusan intézett ügyek
átlagos ügyintézési idejére.
5.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabály nem tartalmazhat olyan követelményt,
amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazását teszi az
ügyfél számára kötelezővé, kivéve a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben
meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatást, valamint az állam által ingyenesen
biztosított infokommunikációs szolgáltatások igénybevételét.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek részére együttműködésük elősegítése
érdekében jogszabály előírhatja meghatározott műszaki megoldás vagy megvalósítás
alkalmazását.
6.	§
(1)	Elektronikus ügyintézés során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél -
jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során - a jóhiszeműség, tisztesség és kölcsönös
együttműködés követelményének megfelelően kötelesek eljárni.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézést támogató és a
jogszabályban előírt feltételeket biztosító rendszerfolyamatokat az ügyfél érdekeinek
figyelembevételével alakítja ki.
7.	§
Az elektronikus ügyintézés során biztosítani kell a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános
adatok megismerhetőségét és a személyes, a minősített és a nem nyilvános adatok védelmét.
II.	Fejezet
Az elektronikus ügyintézés
7
8. §
(1)	Az ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei
intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus
úton megtenni.
(2)	Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény,
eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését
vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.
(3)	Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az elektronikus
ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes
jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen.
3.	Kötelező elektronikus ügyintézés
9.	§
(1)	Elektronikus ügyintézésre köteles
a)	a gazdálkodó szervezet valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében, valamint
b)	az ügyfél jogi képviselője.
(2)	Elektronikus ügyintézésre az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl az ügyfél vagy
annak képviselője kizárólag törvényben meghatározott esetekben és csak akkor köteles, ha az
adott ügyintézési cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(3)	Természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(4)	Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha
a)	az ügyfél az ügyet elektronikus úton azért nem tudja intézni, mert az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv az e törvény szerinti kötelezettségének - üzemzavar, üzemszünet vagy bármely
egyéb okból - átmenetileg vagy tartósan nem tesz eleget,
b)	az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt
elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás
átmenetileg vagy tartósan nem érhető el,
c)	az ügyfél a nyilatkozatát azért nem a jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító
szerv által előírt formanyomtatványon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és
letölthető változatát az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás
szabályai szerint nem tette közzé.
(5)	Ha jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást -
vagy az elektronikus kapcsolattartás módját - kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem
felelő nyilatkozat - a törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével -
hatálytalan.
(6)	A (4) bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg
a (4) bekezdés szerinti körülmények vagy események fennállnak.
4.	Az elektronikus ügyintézés módja
10.	§
Az ügyfél az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és
egyéb kötelezettségeket választása szerint
a)	- törvény eltérő rendelkezése hiányában valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szerv
tekintetében - egységes, személyre szabott ügyintézési felületen vagy
8
b)	ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyet biztosít, úgy az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton
teljesítheti.
5.	Automatikus döntéshozatali eljárás
11.	§
(1)	Jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv automatikus döntéshozatal esetén a rendelkezésére álló, valamint az
automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül
hozza meg a döntését és közli az ügyféllel.
(2)	Kérelemre induló automatikus döntéshozatali eljárás során az ügyfél az elektronikus
azonosítást követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított elektronikus
űrlap útján nyújtja be kérelmét.
(3)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a honlapján, valamint a személyes ügyintézési
felületen is elérhető módon közzéteszi az alkalmazott döntéshozatali eljárás módszertanát és
lényeges szabályait.
6.	Átjárás a papír alapú és az elektronikus ügyintézés között
12.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézése során szükség szerint
a)	a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot készít vagy készíttet,
b)	az elektronikus úton kiadmányozott döntésről hiteles papír alapú másolatot készít vagy azt
hiteles papír alapú irattá alakíttatja.
(2)	Az elektronikus dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti papír alapú dokumentum
bizonyító erejével
a)	a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályai
szerinti hiteles másolatkészítés esetén,
b)	az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szabályai szerinti hiteles másolatkészítés
esetén.
(3)	A dokumentum bizonyító ereje megegyezik az eredeti elektronikus dokumentum bizonyító
erejével, ha az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, valamint elektronikus iratról
hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére irányuló központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatás szabályai szerinti készítették.
III.	Fejezet
Elektronikus kapcsolattartás
13.	§
(1)	Elektronikus a kapcsolattartás, ha az ügyfél a nyilatkozatát vagy az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv a nyilatkozatát vagy döntését (a továbbiakban együtt: nyilatkozatát) elektronikus
úton teszi meg. Jogszabály rendelkezhet úgy, hogy az elektronikus kapcsolattartással eleget tesz
a személyes megjelenési kötelezettséggel járó eljárási cselekmény teljesítésének is.
(2)	Elektronikus kapcsolattartás alatt a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő
kapcsolattartást is érteni kell, kivéve azokban az esetekben, ahol ez nem értelmezhető.
7.	Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség
9
14.	§
(1)	Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyilvántartásba
vételét, ha a gazdálkodó szervezet nem nyilvántartásba vétellel jön létre, létrejöttét követő 8
napon belül - köteles bejelenteni az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásába (a
továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló
elérhetőségét (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség), amely lehet
a)	biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, vagy
b)	a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőség.
(2)	A gazdálkodó szervezet az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségének
megváltozását a változás bekövetkezését megelőzően, a változás időpontjának megjelölésével
bejelenti a rendelkezési nyilvántartásba.
(3)	A nyilvántartásba vétellel létrejövő gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben foglalt
kötelezettségét azzal is teljesíti, ha az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos
elérhetőségét a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartásba bejelenti.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek
minősül,
a)	ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét
igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b)	ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény
átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban,
vagy
c)	ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a
címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett
időpontját követő ötödik munkanapon.
(5)	A gazdálkodó szervezet jogosult az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további hivatalos
elérhetőségek és azokhoz tartozó ügyintézési rendelkezések megadására, feltéve, hogy a további
elérhetőségek tekintetében vállalja a (6) bekezdés szerinti követelmények teljesítését.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti elérhetőségként olyan elérhetőség adható meg, amely
a)	egyértelműen azonosíthatóan kizárólag az adott gazdálkodó szervezet elérhetősége,
b)	alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személynek egyértelmű
elektronikus azonosítására,
c)	garantálja a dokumentum sértetlen fogadását,
d)	kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit,
e)	az (5) bekezdésben foglaltak visszaigazolására alkalmas.
(7)	A Kormány rendeletében jelöli ki azon szolgáltatót, akivel az e tárgyban kötött külön
közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőséget a
Kormány rendeletében meghatározott szervek részére ingyenesen biztosítja.
15.	§
(1)	Természetes személy ügyintézési rendelkezésében jogosult megadni olyan hivatalos
elérhetőséget, amely tekintetében vállalja a 14. § szerinti követelmények teljesítését. Ebben az
esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a 14. § rendelkezései
megfelelően irányadóak.
(2)	Ha az eljárást a természetes személy ügyfél kezdeményezte elektronikusan, az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában is kézbesítheti a
küldeményét az ügyfél általa ismert, a 14. §-ban előírt feltételeknek megfelelő elérhetőségére.
10
Ebben az esetben a kézbesítés időpontja és a kézbesítési vélelem tekintetében a 14. §
rendelkezései megfelelően irányadóak. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hivatalos
elérhetőségre történő kézbesítéssel egyidejűleg - ha az technikailag lehetséges és az a hivatalos
elérhetőségtől eltér - az ügyfél kérelménél használt elektronikus kapcsolattartási címen értesíti
az ügyfelet arról, hogy a kézbesítés a hivatalos elérhetőségre történt.
(3)	Ha a természetes személy ügyfél az (1) bekezdés szerint nem ad meg hivatalos elérhetőséget,
úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében
nem zárta ki - megkísérelheti az ügyfél általa ismert elektronikus elérhetőségére kézbesíteni a
küldeményt. Ebben az esetben a 14. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy a kézbesítés második
sikertelen megkísérlését követően az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles más módon
intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről.
(4)	A 14. § és az (1) vagy (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőségnek nem minősülő
elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye,
kézbesítési vélelem e kézbesítéshez nem fűződik.
(5)	Ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában
elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy
más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő
ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az
elérhetőségen kapcsolatot tartani az ügyféllel, a 14. § rendelkezéseinek alkalmazásával. Ha az
ügyfél a 14. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e
bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából
használj a.
(6)	Ha az elektronikus ügyintézés nem kötelező, a természetes személy ügyfélnek az
elektronikus ügyintézést teljes körben vagy az érintett eljárási cselekmény vonatkozásában
kizáró ügyintézési rendelkezése az elektronikus nyilatkozatra vonatkozó kézbesítési vélelem
beálltát is kizárja.
8.	A kapcsolattartás módja
16. §
(1)	Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód
alkalmazásához, az ügyfél - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett
tájékoztatásban meghatározott elérhetőségeit alkalmazva - szabadon választja meg az
elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való elektronikus kapcsolattartás módját.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett nyilatkozatai megtétele
során, ha jogszabály a kapcsolattartás módját nem határozza meg,
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módot alkalmazza,
b)	ügyintézési rendelkezés hiányában az elektronikus kapcsolattartás módját szabadon választja
meg.
(3)	Ha az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartási mód nem biztosítja az
igénybevételével tett nyilatkozatok megtételének és tartalmának utólagos bizonyíthatóságát,
vagy ha a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lezajlott beszélgetést az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv a felvétel hitelességét utólagosan bizonyítható formában nem rögzíti,
az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a
megtett nyilatkozatokról összefoglalót készít, amelyet az ügyfél részére - ha rendelkezik az
ügyfél elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségével, úgy az ügyfél eltérő rendelkezése
hiányában elektronikus úton - megküldi.
11
(4)	Ha az ügyfél a (3) bekezdés szerinti összefoglalót a megküldéstől számított 3 munkanapon
belül nem kifogásolja, vélelmezni kell, hogy az összefoglaló hitelesen tanúsítja az elektronikus
kapcsolattartás körülményeit és az annak során megtett nyilatkozatokat. Az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv erre a kapcsolattartás során figyelmezteti az ügyfelet.
17.	§
(1)	Ha jogszabály valamely nyilatkozat tekintetében nem elektronikus ügyintézés esetében
írásbeli nyilatkozatot követel meg, annak az elektronikus kapcsolattartás során alkalmazott
jognyilatkozat megfelel, ha
a)	a nyilatkozattevő elektronikus azonosítása a 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint történik,
és
b)	biztosított, hogy a kézbesített elektronikus dokumentum megegyezik a nyilatkozattevő által
jóváhagyott dokumentummal.
(2)	Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet az (1) bekezdéstől
eltérő nyilatkozatok tekintetében is rendelkezhet úgy, hogy annak joghatásai az írásbeli
nyilatkozat j oghatásaival megegyeznek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus nyilatkozatnak az e törvény és végrehajtási rendelete
szerinti feltételeknek megfelelő kézbesítési szolgáltatás útján történő
a)	elküldésének a joghatásai megegyeznek az írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat postára
adásának a joghatásaival,
b)	kézbesítésének a joghatásai megegyeznek az írásba foglalt nem elektronikus nyilatkozat
benyújtásának, kézbesítésének vagy közlésének a joghatásaival.
(4)	Ha jogszabály nem zárja ki, az azonosított ügyfél által hangkapcsolatot biztosító elektronikus
úton megtett nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton szóban megtett
nyilatkozat j oghatásaival.
(5)	Ha jogszabály valamely nyilatkozat megtételét nem köti valamely kapcsolattartási mód
alkalmazásához, az e törvényben foglaltaknak megfelelően bármely elektronikus úton megtett
nyilatkozat joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásaival.
IV.	Fejezet
Az ügyfél jogai és kötelezettségei
9.	Elektronikus azonosítási kötelezettség
18.	§
(1)	Az ügyfél akkor jogosult elektronikus azonosítás nélkül elektronikus ügyintézésre, ha az
adott eljárási vagy ügyintézési cselekmény elvégzése vagy nyilatkozat megtétele nem
elektronikus ügyintézés esetén egyáltalán nem igényli személyazonosító adat megadását.
(2)	Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyfél az elektronikus ügyintézés során
választása szerint
a)	elektronikus azonosítási szolgáltatás,
b)	az elDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus
azonosító eszköz, vagy
c)	az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által közzétett tájékoztatásban az adott eljárástípus,
illetve eljárási cselekmény tekintetében a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő
elektronikus azonosítási szolgáltatás
útján azonosítja magát.
12
(3)	A nem elektronikus ügyintézés esetén - ha jogszabály erre lehetőséget ad - az ügyfél
személyes megjelenésével végezhető eljárási cselekményt vagy megtehető nyilatkozatot az
ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha olyan korábban elvégzett, az
ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető elektronikus
azonosítással azonosítja magát, amelynek során személye saját magával - a (4) bekezdésben
foglaltak szerint - egyértelműen megfeleltethető.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt esetben az ügyfél személye saját magával akkor feleltethető meg
egyértelműen, ha az elektronikus azonosítás keretében igazolt adatok egyeznek az ügyfélre
vonatkozó,
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban vagy
az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő
természetes személyazonosító adatokkal,
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban
szereplő természetes személyazonosító adatokkal vagy az elektronikus ügyintézést igénybe vevő
külföldi személyek nyilvántartásában az összerendelési nyilvántartáson keresztül közvetve
egyértelműen megfeleltethető adatokkal,
c)	az ügyintézési rendelkezésben rögzített azonosító adatokkal, vagy
d)	olyan, elektronikus ügyintézést biztosító szerv informatikai rendszerében kezelt
személyazonosító adatokkal, amelyekkel a rendszer valamely közhiteles nyilvántartás adataival
egybevetve az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti.
(5)	Az ügyfél hozzájárulása esetén az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szervek az elektronikus
azonosítási szolgáltatás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vagy egyéb, a (2) bekezdés szerinti
elektronikus azonosítási eszközhöz vagy megoldáshoz kapcsolódóan az ügyfél adatait tároló
nyilvántartást kezelő szervtől az ügy intézéséhez szükséges és az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv által kezelhető azonosító adatokat igényelhetik.
(6)	Az (1) és (3) bekezdés alá nem tartozó esetben az ügyintézési cselekményt vagy megtehető
nyilatkozatot az ügyfél elektronikus ügyintézés keretében akkor teljesítheti, ha korábban
elvégzett, személyes megjelenését igénylő személyazonosításra visszavezethető olyan
elektronikus azonosítással azonosítja magát, amely biztosítja, hogy az ügyfél neve az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az azonosításhoz szükséges további adatai pedig az
elektronikus azonosítási szolgáltató rendelkezésére álljanak.
(7)	Nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az ügyfél az
elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy nyilatkozatát azért nem a jogszabály
vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által előírt elektronikus ügyintézés keretében
nyújtja be, mert nem biztosított, hogy az ügyfél a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon
azonosíthassa magát.
(8)	Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv maga
állapítja meg, hogy az ügyfél elektronikus azonosítását igénylő elektronikus kapcsolattartás
során milyen, az eIDAS rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti biztonsági szintű elektronikus
azonosítást követel meg. Ha jogszabály vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv másként
nem rendelkezik, az elektronikus azonosításhoz elegendő az eIDAS rendelet 8. cikk (2) bekezdés
a)	pontja szerinti alacsony biztonsági szint.
19.	§
(1)	Gazdálkodó szervezet
a)	a 18. § (1) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását, vagy
b)	természetes személy képviselőjének a 18. § szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti
jogának igazolását
13
követően végezhet elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg
elektronikus azonosításhoz kötött jognyilatkozatot elektronikus úton.
(2)	Természetes személy képviselője a képviselt nevében a 18. § szerinti elektronikus
azonosítását, valamint képviseleti jogának igazolását követően végezhet elektronikus
azonosításhoz kötött eljárási cselekményt vagy tehet meg elektronikus azonosításhoz kötött
jognyilatkozatot elektronikus úton.
(3)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem kötelezheti az ügyfelet vagy képviselőjét a
képviselő képviseleti jogának igazolására, ha
a)	a képviseleti jogot igazoló adat nyilvános, vagy azt valamely jogszabállyal létesített
nyilvántartásnak közhiteles adatként tartalmaznia kell,
b)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatalmazást adott a képviselő részére az eljárási
cselekmény elvégzésére, jognyilatkozat megtételére.
10.	Azonosítók és adatok igazolásának kötelezettsége
20. §
(1)	Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti
elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféltől nem kérheti olyan adat igazolását, amely
nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia
kell.
(2)	Amennyiben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatot
információátadás útján szerzi be, az ügyintézési határidőbe a megkeresés teljesítésének
időtartama, de legfeljebb 3 munkanap nem számít bele.
21. §
(1)	Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, olyan azonosító kód
igazolását írja elő, amelyhez tartozó titkosított kapcsolati kód az összerendelési nyilvántartásban
szerepel, az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti elektronikus és nem
elektronikus ügyintézése esetén valamely más ilyen azonosító kódot igazoló,
személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványa bemutatásával is eleget tehet e
kötelezettségének.
(2)	Ha jogszabály az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési
nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv előtti elektronikus és nem elektronikus ügyintézése esetén az összerendelési
nyilvántartásban szereplő szakrendszer hatósági igazolványával rendszeresített azonosító kódja
igazolásával is eleget tehet e kötelezettségének.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az
összerendelési nyilvántartás igénybevételével szerzi be azt az azonosítót, amelynek kezelésére
jogszabály alapján jogosult.
(4)	Ha valamely, az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásaihoz csatlakozott adatkezelő
törvényi felhatalmazás alapján a természetes személyazonosító adatoktól eltérő azonosítót
használ, az ügyfél az azonosítót, illetve személyazonosságát az adatkezelő által használt
azonosítót igazoló igazolvány helyett azonosítási szolgáltatással is igazolhatja.
(5)	Az igényelt azonosító kód szolgáltatását követően az eljáró szerv - kivéve, ha annak
kezelésére törvény feljogosítja - és az összerendelési nyilvántartás működtetője haladéktalanul
törli a szolgáltatás teljesítése céljából az ügyfél által rendelkezésre bocsátott azonosító adatokat.
11.	Az ügyfél rendelkezési joga
22. §
(1)	Az ügyfél a Kormány rendeletében kijelölt szervnél ügyintézési rendelkezése keretében az
alábbi tárgykörökben tehet jognyilatkozatokat:
14
a)	elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása,
b)	elektronikus azonosítási mód megválasztása,
c)	kapcsolattartási mód megválasztása, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely
alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer
útján küldött üzenetet köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni,
d)	elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,
e)	képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.
(2)	Az ügyfél az elektronikus ügyintézési rendelkezésében
a)	igényelheti, hogy az általa meghatározott adatainak változásáról a Kormány rendeletében
meghatározott szolgáltató az ügyintézési rendelkezésben meghatározott elektronikus ügyintézést
biztosító szervet automatikusan vagy az ügyfél eseti rendelkezése alapján elektronikus úton
értesítse,
b)	egy, több vagy valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett
meghatalmazást adhat jogszabályban meghatározott más jogalany részére arra, hogy
meghatározott ügyekben vagy valamennyi ügyben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv
előtt a képviseletét ellássa,
c)	rendelkezhet arról, hogy valamely ügyintézési rendelkezését mely elektronikus ügyintézést
biztosító szerv jogosult megismerni, ha ezen a körön belül megjelöli, hogy az ügyintézési
rendelkezése mely elektronikus ügyintézést biztosító szervvel szemben hatályos,
d)	nyilatkozhat úgy, hogy a Kormány rendeletében meghatározott szolgáltató elektronikus úton,
időszakonként összesítve - az ügyfél kérelme esetén valamennyi elektronikus ügyintézést
biztosító szerv nevében együttesen - tájékoztassa az ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban
meghatározott ügyintézési cselekményekről,
e)	megteheti a jogszabályban meghatározott más jognyilatkozatot.
(3)	Ügyintézési rendelkezés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a)	személyes megjelenés mellett, valamint
b)	elektronikus úton, a Kormány által kijelölt szolgáltató által biztosított felületen vagy telefonos
csatornán
tehető vagy módosítható.
(4)	Ha valamely jognyilatkozat tekintetében jogszabály írásba foglalást vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba foglalást követel meg, úgy az ügyintézési rendelkezésben tett nyilatkozat e
követelményt teljesíti.
(5)	A rendelkezési nyilvántartásban felvett nyilatkozat valamennyi elektronikus ügyintézést
biztosító szervvel szemben hatályos, kivéve, ha az ügyfél magában az ügyintézési
rendelkezésben ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést
elektronikus azonosítás nélkül veszi igénybe.
(6)	Az adott ügy vonatkozásában érvénytelen az a rendelkezés, amely az ügyre vonatkozó
jogszabályokkal ellentétes.
12.	Az elektronikus tájékoztatáshoz való jog
23. §
(1)	Az ügyfél jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szervtől
a)	a 26. § (3) bekezdése szerinti ügyfélszolgálaton vagy elektronikus úton az ügye viteléhez,
b)	nem elektronikus úton is az elektronikus ügyintézéshez
szükséges tájékoztatást kérni és kapni.
15
(2)	Az ügyfél kérelmére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél részére kiadható,
elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló iratot nem
hiteles másolatként, tájékoztatás céljából, ingyenesen, elektronikus formában és úton az általa
megadott és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhető elektronikus
kapcsolattartási címre továbbítja.
13.	Elektronikus fizetés
24.	§
(1)	Természetes személy ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott
kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az ügyintézésért fizetendő
közterheket, adminisztratív díjakat, valamint a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton
megfizetni.
(2)	Gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott
kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv
előtti ügye során köteles az ügyintézésért fizetendő közterheket, adminisztratív díjakat, valamint
a szolgáltatások ellenértékét elektronikus úton megfizetni.
(3)	Törvény a természetes személy ügyfeleknek az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség
elektronikus úton történő teljesítését kötelezővé teheti.
V.	Fejezet
Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kötelezettségei
14.	Az elektronikus ügyintézés biztosítása
25.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél e törvényben meghatározott jogait e
törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti elektronikus ügyintézést biztosító
információs rendszer útján biztosítja.
(2)	Kormányrendeletben meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek
elektronikus intézése során kormányzati célú hírközlési szolgáltatást vesz igénybe, amennyiben
az rendelkezésre áll és értelmezhető.
(3)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító
információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését,
b)	a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,
c)	elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök
szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
d)	a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül
történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
e)	az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének
jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,
f)	a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok
feldolgozását,
g)	e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását,
h)	az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés
útján,
i)	- az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában foglalt szervek esetében - az eljárásért fizetendő terhek
elektronikus fizetését,
16
j) az elektronikus űrlap kitöltés támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok
kezelését.
(4)	Az 1. § 17. pont a), b), d)-f) és j) alpontja szerinti szervek kötelesek az (1) bekezdés szerinti
információs rendszer folyamatos elérhetőségét biztosítani.
(5)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél számára az elektronikus ügyintézést a
teljes ügyintézési folyamatot támogató elektronikus ügyintézési megoldások útján biztosítja, ha
azt törvény vagy az ügyfél ügyintézési rendelkezése nem zárja ki, és a teljes ügyintézési
folyamat megvalósítható elektronikus ügyintézési megoldások útján.
(6)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfélnek címzett olyan nyilatkozatait, melyek
esetében az elektronikus út értelmezhető, elektronikus úton teszi meg, ha
a)	jogszabály így rendelkezik,
b)	az ügyfél azt igényli, vagy
c)	az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be.
(7)	Ha jogszabály az ügyfél számára valamely jognyilatkozat megtételére formanyomtatvány
vagy elektronikus űrlap alkalmazását írja elő vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv
számára formanyomtatvány vagy elektronikus űrlap rendszeresítését teszi lehetővé, az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv a formanyomtatvány helyett a jogszabályban
meghatározott nyilatkozatok megtételét az ügyfél számára interaktív alkalmazás rendszeresítése
útján is biztosíthatja.
(8)	Jogszabály
a)	az azonos hatáskörű szervek közül kijelölheti azt az elektronikus ügyintézést biztosító szervet,
amely az adott ügy elektronikus intézésére országos illetékességgel kizárólagosan jogosult,
b)	rendelkezhet úgy, hogy elektronikus ügyintézés esetén az azonos hatáskörű szervek
mindegyike országos illetékességgel jár el és az ügyek elosztása objektív szempontok szerint,
automatikusan történik meg.
(9)	Az állam a (3) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer
működtetéséhez szükséges, a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az 1. §
17.	pont a)-i) alpontja szerinti szerveknek díjmentesen biztosítja.
15.	Tájékoztatási kötelezettségek
26. §
(1)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyek elektronikus intézéséhez szükséges vagy
azt segítő, a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú tájékoztatást - önállóan vagy más
elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel együtt - közzéteszi olyan módon, hogy azt az
ügyfél képes legyen megjeleníteni és tárolni.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa biztosított elektronikus ügyintézés
lehetőségéről az ügyfeleket nem elektronikus ügyintézés esetén is köteles tájékoztatni legalább
az első kapcsolatfelvételkor.
(3)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - önállóan vagy más elektronikus ügyintézést
biztosító szervekkel együttműködve - telefonon és más elektronikus úton is elérhető
ügyfélszolgálatot működtet a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek a közszolgáltatási
tevékenységet folytató vállalkozásokra vonatkozó szabályai szerint azzal az eltéréssel, hogy az
ügyfélszolgálatnak hetente legalább 40 órában elérhetőnek kell lennie.
(4)	Az 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti szervek külön megállapodás alapján a Kormány
rendeletében kijelölt országos telefonos ügyfélszolgálat útján is biztosíthatják a (3) bekezdés
szerinti feladatok ellátását.
17
16.	Üzemszünet, üzemzavar
27.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet,
amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését eredményezi, köteles olyan
időszakra ütemezni, amelyben a szünetelés nem okoz jelentős fennakadást az elektronikus
ügyintézésben.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv minden olyan előre tervezett technikai
tevékenységről köteles az ügyfeleket legalább 3 nappal a tevékenység megkezdése előtt
tájékoztatni, amely a szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézés szünetelését vagy korlátozott
működőképességét eredményezi.
(3)	Az elektronikus ügyintézés 1 munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem
igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott
eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van
lehetőség.
17.	Adatszolgáltatás
28.	§
(1)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv legkésőbb az elektronikus ügyintézési
lehetőségnek az adott ügyfajtában történő biztosítása megkezdése előtt 30 nappal, az e törvény
felhatalmazása alapján az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben
meghatározott adatokat a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás, valamint a szolgáltatási
szabályzat tervezetének megküldése mellett elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített
elektronikus űrlapon bejelenti a Felügyelet számára.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti adatokban,
tájékoztatóban vagy szolgáltatási szabályzatban bekövetkező változásokat a változás
hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal az (1) bekezdés szerint bejelenti a Felügyeletnek.
(3)	A Felügyelet az e § szerinti adatszolgáltatás alapján az e törvényben foglalt követelmények
teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges körben az elektronikus ügyintézést biztosító szervet
további adatok szolgáltatására kötelezheti.
VI.	Fejezet
Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtása
18.	Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
29.	§
(1)	Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
a)	az elektronikus azonosítási szolgáltatás,
b)	a biztonságos kézbesítési szolgáltatás,
c)	a közigazgatási felhasználási célú, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő
elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás,
d)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásként nevesített szolgáltatás.
(2)	Több szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás egységesen is kialakítható és
nyújtható, de ez esetben is mindegyik szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásra
vonatkozó követelménynek külön-külön kell a szolgáltatás nyújtójának megfelelnie.
(3)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentésére, a szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartásának vezetésére, a Felügyelet
tevékenységére vonatkozó, valamint a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
18
nyújtásának részletes szabályait a Kormány rendelete határozza meg. A szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései
a jelen alcím szerinti, valamint a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel megfelelően
alkalmazandók.
(4)	Törvény vagy kormányrendelet szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
igénybevételét kötelezővé teheti.
19.	Elektronikus azonosítási szolgáltatás
30.	§
(1)	Az elektronikus azonosítási szolgáltatást az veheti igénybe, aki a szolgáltatás igénybevétele
érdekében regisztrált és szerepel az elektronikus azonosítási szolgáltató 32. § (1) bekezdése
szerinti ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában.
(2)	Az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételére az ügyfél
a)	elektronikusan regisztrálhat elektronikus aláírás, az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése
szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosító eszköz, vagy olyan más azonosítási
szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti
követelményeknek, vagy
b)	személyes megjelenéssel regisztrálhat, a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő
eljárásban.
31.	§
(1)	A regisztrációt megelőzően a természetes személy ügyfélnek (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: igénylő) személyesen meg kell jelennie az elektronikus azonosítási szolgáltató
vagy az elektronikus azonosítási szolgáltató nevében a regisztrációt végző szervezet (a
továbbiakban együtt: ügyfél-regisztrációs szerv) előtt. Az elektronikus azonosítási szolgáltató
által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző
szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha legalább azonos biztonsági körülmények
között biztosítható az igénylő személyazonosságának az ezen alcímben meghatározott
ellenőrzése.
(2)	A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt az ügyfél-
regisztrációs szerv az általa bemutatott, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványban szereplő adatok alapján azonosítja. Az ügyfél-regisztrációs szerv a természetes
személy hatósági igazolványban szereplő természetes személyazonosító adatait összeveti
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival,
b)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a c) pontban megjelölt
nyilvántartásban nem szereplő külföldi természetes személy esetén a központi idegenrendészeti
nyilvántartás adataival,
c)	az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szereplő
adataival.
(3)	Ha az igénylő a (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az ügyfél -
regisztrációs szerv a bemutatott személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványba bejegyzett
születési nevet, a hatósági igazolvány okmányazonosítóját és típusát - az igazolvány
valódiságának és érvényességének, valamint az arcképmás- és az aláírás adatok azonosságának
megállapítása céljából - továbbítja az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartás számára.
(4)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára a természetes
személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, az okmány számát és érvényességére
vonatkozó adatot, valamint - az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás és
aláírás adatot továbbítja. A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási
szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás adatának továbbítása kötelező.
19
(5)	Ha az igénylő a (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, a központi
idegenrendészeti nyilvántartás az ügyfél-regisztrációs szerv számára annak adatigénylésére a
természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági adatot, valamint - az ügyfél-
regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás és aláírás adatot továbbítja. A Kormány
által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és aláírás
adatának továbbítása kötelező.
(6)	Ha az igénylő a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szerepel, az elektronikus
ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása az ügyfél-regisztrációs szerv
számára annak adatigénylésére a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgársági
adatot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő
regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot, valamint -
az ügyfél-regisztrációs szerv ilyen igénye esetén - az arcképmás és aláírás adatot továbbítja. A
Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetén az arcképmás és
aláírás adatának továbbítása kötelező.
(7)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a kapott adatokat összeveti a bemutatott okmányban szereplő
adatokkal, valamint megállapítja, hogy az arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent
személlyel.
(8)	Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség megállapítható
volt, akkor az ügyfél-regisztrációs szerv a 32. § (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés
szerinti nyilvántartásból az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba történő bejegyzés céljából
átveszi.
(9)	Ha a (7) bekezdés szerinti eljárás során adategyezőség és megfeleltethetőség nem volt
megállapítható, vagy a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány
érvénytelen volt, az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg
már rögzített adatokat törli.
(10)	A (4)-(6) bekezdés szerinti arcképmás- és aláírás adatokat a személyazonosság
megállapítását követően haladéktalanul törölni kell. Az ügyfél-regisztrációs szerv azon adatokat,
amelyek az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban nem szerepelnek, kizárólag
személyazonosításra és az adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel.
(11)	E törvény szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki a (2)
bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
(12)	Aki a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában megjelölt nyilvántartásban szerepel, az elektronikus
azonosítási szolgáltatást kizárólag e törvény hatálya alá tartozó ügyekben veheti igénybe.
32.	§
(1)	Az elektronikus azonosítási szolgáltató az igénylőkről a hiteles elektronikus azonosítás és
visszakövethetőség érdekében nyilvántartást (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs nyilvántartás)
vezet.
(2)	Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás
a)	az igénylő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, egyedi azonosító számát,
b)	a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban
megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába
történő regisztrációhoz használt okmány számát, típusát és érvényességére vonatkozó adatot
tartalmazza. Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartás tartalmazhatja az elektronikus azonosítási
szolgáltató által az általános szerződési feltételekben meghatározott adatokat.
(3)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció során nyilvántartásba vett adatokról, valamint
- ahol ez értelmezhető - az általa képzett azonosítóról igazolást állít ki. Az igazolásban
szerepeltetett, az igénylő által megadott adatok helyességét az igénylő a kinyomtatott
igazolásban saját kezű aláírásával, elektronikus úton előállított igazolásban a tároló elemmel
20
rendelkező személyazonosító igazolvány elektronikus személyazonosító funkciójával, legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett
dokumentumhitelesítés útján igazolja.
(4)	Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv az elektronikus azonosításhoz szükséges
adatellenőrzés, a kezelt adatok naprakészségének biztosítása érdekében adatigénylésre jogosult a
31.	§ (2) bekezdése szerinti nyilvántartásokból. Az adatigénylési jogosultság az ügyfél-
regisztrációs nyilvántartásban szereplő személy következő adataira terjed ki:
a)	az igénylő természetes személyazonosító adata, állampolgársága, valamint az elhalálozása,
b)	a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő igénylő esetén az a) pontban
megjelölteken túl az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába
történő regisztrációhoz használt okmány száma, típusa és érvényességére vonatkozó adat.
(5)	Az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációt megszünteti
a)	a felhasználó kérelmére,
b)	a felhasználó halála esetén,
c)	a 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő személy esetén az
elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába történő
regisztrációhoz használt okmány érvényességének lejártával.
(6)	A regisztráció megszűnik akkor is, ha a regisztrációs szerv arról értesül, hogy az igénylő a
31.	§ (2) bekezdésében megjelölt nyilvántartások egyikében sem szerepel.
(7)	Az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére
adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:
a)	a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó
tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának
ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása
céljából,
b)	a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása
vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c)	az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és
törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatnak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a
terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése,
felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.
(8)	A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv a regisztráció megszűnését
követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az elektronikus azonosítás
hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, az
általános szerződési feltételeiben meghatározott időpontig, de legalább a regisztráció
megszűnését követő 10 évig, legfeljebb a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.
(9)	Az ügyfél-regisztrációs szerv a (8) bekezdésben megjelölt zárolást követően a (7)
bekezdésben megjelölt szervek részére a (7) bekezdésben meghatározott okból a zárolást feloldja
és részükre adatot szolgáltat.
21
33.	§
(1)	A 18. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az elektronikus ügyintézés során sikeres
elektronikus azonosítás esetén az elektronikus azonosítási szolgáltató az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv számára az azonosított személy nevét, erre vonatkozó információ esetén a
rendelkezésére álló elektronikus levélcímét, valamint a szerv számára képzett, a természetes
személyazonosítókból le nem vezethető kapcsolati kódot továbbíthatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során az elektronikus azonosítási szolgáltató az
igénybevevő kérésére átadja a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató részére a
regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes
adatokat.
20.	A Kormány által kötelezően biztosítandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
34.	§
(1)	Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles
biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:
a)	elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére,
b)	biztonságos kézbesítési szolgáltatás,
c)	az alábbi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások:
ca)	közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírási tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban
meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés
alá eső jogviszonyban álló személyek részére,
cb)	titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön
jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget betöltő, valamint
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,
cc)	a ca) és cb) alpontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása
azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással,
cd)	időbélyegzés-szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint az e
törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi felhasználás
céljára,
ce)	elektronikus bélyegző szolgáltatás az elektronikus ügyintézést biztosító szervek,
valamint az e törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatók általi
felhasználás céljára,
cf)	elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatás,
d)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kötelezően nyújtandóként
előírt további szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.
(2)	Jogszabály az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyes szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatások nyújtását más szervek számára is előírhatja.
21.	A Kormány által kötelezően biztosítandó elektronikus azonosítási szolgáltatás
35.	§
(1)	Az ügyfél a következő, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási
szolgáltatásokat veheti igénybe:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás,
22
b)	ügyfélkapu, valamint
c)	részleges kódú telefonos azonosítás.
(2)	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások
igénybevevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében a Kormány által rendeletben
kijelölt szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-
regisztrációs Nyilvántartás) vezet.
(3)	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevevője
díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, az (1) bekezdés a) és b)
pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos
kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(4)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait az (5)-(14) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(5)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően biztosított
elektronikus azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges
adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások
hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.
(6)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a 32. § (2) bekezésben foglaltakon túl az
érintett következő adatait tartalmazza:
a)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás
esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító
igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és - ha az érintett azt
megadta - az érintett elektronikus levelezési címe,
b)	ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen
lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,
c)	részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség,
elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető
kérdésekre adott válaszok.
(7)	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele
során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartásban szereplő
a)	adatok ellenőrzéséhez,
b)	adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről
értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett
adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott
adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét
vizsgálja.
(8)	Az (1) bekezdésben megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs
szükség a 31. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél az (1) bekezdésben foglalt valamely
elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-
regisztrációs Nyilvántartásba regisztrált.
(9)	A 32. § (5) bekezdéstől eltérően Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban való
regisztráció a 32. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben csak akkor szűnik meg, ha az
ügyfél tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, vagy annak
23
érvényessége megszűnt. Megszűnik a regisztráció akkor is, ha az ügyfél tároló elemmel
rendelkező személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik és az (1) bekezdés b) és c) pontja
szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás használatát nem igényelte.
(10)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a
regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja, ezt követően azokat kizárólag az
elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek
védelme érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig kezelheti.
(11)	Az ügyfél az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt elektronikus azonosítási szolgáltatás
igénybevételére elektronikusan, a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány
használatával is regisztrálhat.
(12)	A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó
személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.
(13)	A (12) bekezdésben foglalt esetben Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a (6)
bekezdés a) pontja szerinti adatokat a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány
kiadásakor kell bejegyezni.
(14)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-
regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító
igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról.
22.	Adatkezelés
36.	§
(1)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatónak úgy kell megválasztania és minden
esetben oly módon kell üzemeltetnie a szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy
személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e
törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban ebben az
esetben is csak a szükséges mértékben és ideig.
(2)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a 34. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása,
tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, ahol szükséges, az
abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése
céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító
adatokat és lakcímet.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túl a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó
díjak számlázása céljából kezelheti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás
igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a
szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.
(4)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás
nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek.
(5)	A (2)-(3) bekezdésben meghatározott célokból kezelt adatokat a szerződés létrejöttének
elmaradását követően haladéktalanul, a szerződés megszűnése esetén pedig a megszűnéstől
számított 5 év elteltével kell törölni. A (4) bekezdésben meghatározott célból kezelt adatokat
haladéktalanul törölni kell, ha az adatkezelési cél megszűnt.
(6)	Ahol a szolgáltatás keretében adatfeldolgozás valósul meg, a szolgáltatási szerződést oly
módon kell megkötni, hogy a szerződés tartalma a személyes adatok tekintetében kielégítse az
24
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény által az
adatfeldolgozás vonatkozásában meghatározott feltételeket.
37.	§
(1)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás alkalmazásával elektronikus ügyintézést biztosító szerv megkeresésére - a
szolgáltatás igénybevevője azonosító adatainak ellenőrzése céljából - adategyeztetést végez, és
az adatok egyezéséről vagy az eltérés tényéről a megkereső elektronikus ügyintézést biztosító
szervet tájékoztatja.
(2)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az igénybe
vevő a szolgáltatás igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat
kezel.
(3)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatás nyújtása során kezelt személyes adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot,
biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, orvosi titkot és más hivatás gyakorlásához kötött
titkot kizárólag továbbított információként, közbenső és átmeneti jelleggel tárolhatja. A
szolgáltatás teljesítését követően az adatokat köteles az elektronikus információs rendszereiből
és adathordozóiról haladéktalanul törölni.
(4)	A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató alkalmazottait az (1) bekezdés szerint
megismert adatok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a foglalkoztatásra irányuló
jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
VII.	Fejezet
Központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások
38.	§
(1)	Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a
jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,
b)	iratérvényességi nyilvántartás,
c)	elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,
d)	azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés,
e)	központi érkeztetési ügynök, amelynek keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv javára ellátja a részére elektronikus úton érkezett küldemények átvétele,
felbontása és érkeztetése tekintetében kormányrendeletben meghatározott feladatokat,
f)	központi kézbesítési ügynök, amelynek keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv javára ellátja az általa kiküldendő elektronikus iratok kézbesítésének előkészítése,
adathordozójának, fajtájának meghatározása, továbbá a kézbesítés módja tekintetében a
kormányrendeletben meghatározott feladatokat,
g)	az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről, amelynek
keretében a szolgáltató az ügyfelet az általa meghatározott elektronikus ügyintézést biztosító
szervek tekintetében és időszakonként összesítve tájékoztatja a kormányrendeletben
meghatározott ügyintézési cselekményekről,
h)	papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,
i)	elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,
j) központi azonosítási ügynök,
k) személyre szabott ügyintézési felület,
25
l) ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás,
m) központi dokumentumhitelesítési ügynök.
(2)	Amennyiben a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevételéhez regisztráció
szükséges, a regisztrációra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kizárólag elektronikus
azonosítási szolgáltatással kerülhet sor. A regisztráció során az elektronikus azonosítási
szolgáltató az igénybevevő hozzájárulása alapján jogosult a kijelölt szolgáltató részére átadni a
regisztrációhoz szükséges, az elektronikus azonosítási szolgáltató által kezelt személyes
adatokat.
(3)	Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás
igénybevételét kötelezővé teheti.
(4)	A Kormány által kijelölt szolgáltató központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás
nyújtásával összefüggő adatkezelése körében a 36. § és a 37. § rendelkezései megfelelően
alkalmazandóak.
23.	Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása
39.	§
(1)	A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél
választási lehetőségeinek megteremtése és elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos
rendelkezésének tiszteletben tartása érdekében az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek
adattartamáról nyilvántartást vezet.
(2)	Az összerendelési nyilvántartás adatkezelője új természetes személy összerendelési
bejegyzésének nyilvántartásba történő bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az ügyfél
ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervet abból a célból, hogy a személy rendelkezéseinek
kezelése céljából a személy számára rendelkezési nyilvántartási bejegyzést hozzon létre.
(3)	A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerint átadott természetes
személyazonosító adatok alapján a személy részére belső azonosítót és összerendelési bejegyzési
kapcsolati kódot képez, majd gondoskodik az összerendelési bejegyzési kapcsolati kód titkosított
változatának - csak általa visszafejthető titkosítással - az összerendelési nyilvántartást vezető
szerv részére történő továbbításáról, ezt követően a természetes személyazonosító adatokat törli.
(4)	A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseletre vonatkozó rendelkezés
nyilvántartásba vétele során a képviselőt az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás
igénybevételével veszi nyilvántartásba, a képviselő természetes személyazonosító adatait és a
más hatóság által képzett azonosítót vagy azonosító kódot nem tárolja.
(5)	A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálja.
(6)	A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az ügyfél által tett nyilatkozatot titkosítva tárolja,
azt az ügyfélen kívül kizárólag jogszabály felhatalmazása vagy az ügyfél ügyintézési
rendelkezése alapján, az arra jogosult személynek bocsátja rendelkezésre.
(7)	Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv
az arra jogosult szervet vagy személyt - az összerendelési nyilvántartáson alapuló szolgáltatás
igénybevételével - jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a szerv vagy személy
megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv
az arra jogosult szervet vagy személyt csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének
tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési
rendelkezése szerint az adott szervvel vagy személlyel meg kívánt osztani.
(8)	A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító
szervek vagy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatás szolgáltató számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés
tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. Az elektronikus ügyintézést
biztosító szervek vagy más, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve központi
26
elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve
más azonosítók használatára jogosult.
(9)	Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az
összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más adatot
közölhet a megkereső szervvel, szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett szerv vagy
szolgáltató j ogosult.
24.	Iratérvényességi nyilvántartás
40.	§
(1)	Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás keretében a szolgáltató lehetővé teszi, hogy az
igénybevevő a birtokában lévő hiteles papír alapú vagy elektronikus okiratok hitelességét, illetve
-	amennyiben erre adatok rendelkezésre állnak - tartalmát ellenőrizze.
(2)	Az iratérvényességi nyilvántartás szolgáltatás igénybevevője az iratérvényességi
nyilvántartásban rögzíti az általa kiállított okiratoknak a szolgáltató által meghatározott egyes
adatait, illetve tartalmi elemeit. Az iratérvényességi nyilvántartás nyilvánosan elérhető, abban
bárki ellenőrizheti a birtokában lévő, a nyilvántartásban rögzített okiratnak a nyilvántartásban
elérhető adatait, valamint adott esetben az okirat hitelességét is.
25.	Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá
41.	§
Az iratról a papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá szolgáltatás szabályai szerint a
Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti
okiratéval.
26.	Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása
42.	§
Az elektronikus iratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatás
szabályai szerint a Kormány által kijelölt szerv által készített okirat bizonyító ereje megegyezik
az eredeti okiratéval.
VIII.	Fejezet
Elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása
27.	Elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása
43.	§
(1)	A Kormány által kijelölt szerv az elektronikus ügyintézés biztonsága, a felhasználók hiteles
elektronikus azonosítása, valamint az egyes elektronikus ügyintézési szolgáltatások
igénybevételének biztosítása érdekében nyilvántartást vezet azon, életvitelszerűen külföldön élő,
Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi
természetes személyekről, akik ebbe a nyilvántartásba az elektronikus ügyintézés céljából
önkéntesen regisztrálnak (a továbbiakban: külföldi személyek nyilvántartása).
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó ügyeit az (1) bekezdés szerinti regisztráció nélkül is
elektronikusan intézheti a külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel nem rendelkező az a természetes személy is, aki
a)	az eIDAS rendelet hatálya alá tartozik és a 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek
megfelelő elektronikus azonosítási eszközzel azonosítja magát, vagy
b)	nemzetközi szerződés alapján erre jogosult.
(3)	A regisztráció céljából a természetes személy ügyfélnek személyesen meg kell jelennie a
Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a
27
regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági
körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott
ellenőrzése.
(4)	A természetes személy személyes megjelenése esetén a természetes személyt a regisztrációs
szerv az általa bemutatott, külön jogszabályban meghatározott, a személyazonosság igazolására
alkalmas úti okmányban vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes
tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas
okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. A regisztrációs szerv a természetes személy
bemutatott okmányában szereplő természetes személyazonosító adatait ellenőrzi
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, valamint
c)	a külföldi személyek nyilvántartásában.
(5)	A regisztrációs szerv az ellenőrzés során kapott adatokat összeveti a természetes személy
bemutatott okmányában szereplő adatokkal, illetve megállapítja, hogy a bemutatott okmányban
szereplő arcképmás megfeleltethető-e az előtte megjelent személlyel.
44.	§
(1)	Ha a természetes személy nem szerepel a 31. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartások
egyikében sem, és a bemutatott okmányban szereplő arcképmás megfeleltethető az előtte
megjelent személlyel, a regisztrációs szerv a kérelmező természetes személy arcképmásának és
aláírásának a kormányrendeletben meghatározott módja szerinti rögzítése mellett a természetes
személyt felveszi a külföldi személyek nyilvántartásába.
(2)	A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat
helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy ügyfél adatai a 31. § (2) bekezdés szerinti
nyilvántartásban, vagy a külföldi személyek nyilvántartásában már szerepelnek, illetve ha az
ügyfél személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen.
(3)	A regisztrációs szerv a 31. § (3) bekezdése szerinti adatokat kizárólag az adatokkal való
egyezés vagy eltérés megállapítása céljából használhatja fel.
45.	§
(1)	A külföldi személyek nyilvántartásába történő regisztráció megszűnik
a)	a természetes személy halálával,
b)	ha azt a természetes személy kérte,
c)	az összerendelési nyilvántartás értesítése alapján, ha a regisztrált személy számára képzett
összerendelési bejegyzés személyi azonosítóhoz, illetve központi idegenrendészeti nyilvántartási
azonosítóhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot tartalmaz,
d)	a felvételnél a személyazonosság igazolására szolgáló okmány érvényességi idejének
lejártával, határidő nélküli érvényességi idejű okmány esetén a regisztrációtól számított 50 év
elteltével.
(2)	A külföldi személyek nyilvántartása a regisztráció megszűnésétől számított 5 évig
tartalmazza a természetes személy arcképmását, aláírását és
a)	természetes személyazonosító adatait, ha regisztrációja során történő
személyazonosítására személyes megjelenés során kerül sor,
b)	az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az őt kizárólagosan azonosító, a regisztráció
során megismert személyazonosító adatokat,
c)	az azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas okmánya vagy eszköze
kibocsátójának és fajtájának megjelölését, érvényességi idejét,
28
d)	nemét, állampolgárságát, valamint
e)	a c) pont szerinti okmány vagy eszköz azonosítóját.
(3)	A külföldi személyek nyilvántartásából az elektronikus azonosítási szolgáltató számára
abból a célból szolgáltatható adat, hogy az elektronikus azonosítási szolgáltató
a)	meg tudja állapítani, hogy egy adott személy megegyezik-e a nyilvántartásba vett
személlyel,
b)	az azonosítást kérő számára igazolni tudja az adott személy személyazonosságát,
c)	az azonosítást kérő rendelkezésére tudja bocsátani az adott személy azonosításához
feltétlenül szükséges adatokat.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti szerv az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére
adhatja meg az ügyfél általa kezelt adatait:
a)	bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó
tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának
ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása
céljából,
b)	a nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása
vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c)	az ügyészségnek az ügyészségről szóló törvényben meghatározott közérdekvédelmi és
törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése,
felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatnak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági
védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső
biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szervnek a
terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése,
felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából.
IX.	Fejezet
Az elektronikus ügyintézés felügyelete
46.	§
(1)	A Kormány által rendeletben kijelölt Felügyelet ellátja az elektronikus ügyintézést biztosító
szervek e Részben meghatározott kötelezettségei teljesítésének felügyeletét és elősegíti az
ügyfelek e Részben meghatározott jogainak érvényesülését.
(2)	Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kérelmére a Felügyelet közreműködik az
elektronikus ügyintézés biztosításához szükséges intézkedések koordinációjában.
(3)	A Felügyelet a szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások
tekintetében ellátja e szolgáltatásoknak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági felügyeletét.
28.	Felügyeleti vizsgálat
29
47.	§
(1)	Az ügyfél felügyeleti vizsgálatot kezdeményezhet az e törvényben biztosított jogainak
sérelme vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kötelezettségeinek jogát, jogos érdekét
érintő elmulasztása esetén.
(2)	A Felügyelet az ügyfél bejelentését 15 napon belül megvizsgálja és hivatalból felügyeleti
vizsgálatot indít, kivéve, ha megállapítja, hogy
a)	a bejelentés tárgyában nem rendelkezik hatáskörrel,
b)	a bejelentés alapját képező jogszabálysértés tárgyában jogorvoslati eljárás van folyamatban,
vagy az érintett jogsértés tárgyában közigazgatási hatóság vagy bíróság már jogerősen döntött,
kivéve, ha a jogerős döntés szerint a jogsértés nem minősül az ügy érdemére kiható eljárási
szabályszegésnek,
c)	a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű,
d)	a bejelentés névtelen,
e)	a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
f)	az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz.
(3)	A felügyeleti vizsgálat során a bejelentőt a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szerinti ügyféli jogok nem illetik meg, de az eljárás eredményéről a
Felügyelet tájékoztatja.
(4)	A Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít továbbá, ha - akár névtelen bejelentés alapján -
valószínűsíthető, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e törvényben meghatározott
kötelezettségeit vagy az ügyfelek e törvényben meghatározott jogait megsérti, és a jogsértés az
ügyfelek széles körét érinti vagy az komoly érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.
48.	§
(1)	A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során az elektronikus ügyintézés e Részben
meghatározott követelményeinek megtartását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.
(2)	Ha a Felügyelet megállapítja, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e Részben
vagy e törvény végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat megsértette,
a)	kötelezi az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jogsértés abbahagyására és a jogszerű
eljárásra,
b)	szükség szerint határidő tűzésével kötelezheti az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a
jövőre nézve a jogszerű eljárásra,
c)	az elektronikus ügyintézést biztosító szervet a jogsértés megállapítása mellett határidő
tűzésével intézkedési terv elkészítésére kötelezheti,
d)	törölheti az 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szervet az elektronikus ügyintézést biztosító
szervek nyilvántartásából,
e)	az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladatkörrel rendelkező vezetőjét az elektronikus
ügyintézéssel kapcsolatos képzés elvégzésére kötelezheti,
f)	a Kormány által rendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
g)	elrendelheti határozatának nyilvánosságra hozatalát, ha az elektronikus ügyintézés elősegítése
vagy nagyobb számú ügyfél e törvény szerinti jogainak védelme ezt indokolttá teszi.
(3)	A (2) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény csak a (2) bekezdés g) pontjával együtt
alkalmazható, a (2) bekezdés szerinti egyéb jogkövetkezmények egymás mellett is
alkalmazhatóak.
29.	Koordinációs eljárás
30
49.	§
(1)	A Felügyelet az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kérelmére vagy hivatalból
koordinációs eljárást folytat le. A koordinációs eljárás célja az elektronikus ügyintézés
kialakításának, valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.
(2)	A koordinációs eljárás során a Felügyelet:
a)	szakmai segítséget nyújt az elektronikus ügyintézés kialakításában, módosításában,
b)	konzultációt folytat le a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató, valamint az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv részvételével,
c)	javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.
30.	Az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisa
50.	§
(1)	A Felügyelet az e törvény szerint
a)	elektronikusan intézhető ügyekről, és az
b)	elektronikus ügyintézést biztosító szervekről
a Kormány által rendeletben meghatározott adattartalommal adatbázist vezet és tesz nyilvánosan
közzé.
(2)	Az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába bárki regisztráció vagy elektronikus
azonosítás nélkül, ingyenesen elektronikus úton betekinthet.
(3)	Az a szervezet, amely meghatározott ügyekben e törvény alkalmazását önként vállalja, e
szándékát a Felügyeletnek adatszolgáltatás teljesítésével bejelenti.
(4)	A Felügyelet a bejelentést megvizsgálja, és ha az adatszolgáltatás megfelel a jogszabályban
meghatározott feltételeknek, a szervezetet és elektronikusan intézhető ügyeit - a szervezet
egyidejű tájékoztatása mellett - felveszi az elektronikusan intézhető ügyek adatbázisába.
(5)	Ha a bejelentés, a tájékoztató, vagy a szervezet által vállalt ügyintézés nem felel meg a
jogszabályban meghatározott feltételeknek, a szervezetet erről a Felügyelet a hiányosságok
megjelölésével tájékoztatja.
(6)	Az e törvénynek megfelelő elektronikus ügyintézés biztosítását önként vállalt szervezet
köteles a változást megelőzően 15 nappal bejelenteni, ha az e törvénynek megfelelő elektronikus
ügyintézést a továbbiakban bármely ügy tekintetében nem vállalja.
HARMADIK RÉSZ
Az elektronikus ügyintézést biztosító, valamint egyéb szervek informatikai együttműködése
X.	Fejezet
Az együttműködés alapkövetelményei
31.	Az együttműködésre vonatkozó szabályok alkalmazása
51.	§
(1)	Az e Részben foglalt szabályokat az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a
Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek (a továbbiakban együtt: együttműködő
szervek) e minőségükben az e törvényben és más jogszabályban előírt vagy lehetővé tett egymás
közötti kapcsolattartására, információátadásaira, valamint az egymás közötti információátadással
járó ügyek intézésére és eljárások során az e törvényben meghatározottak szerint informatikai
együttműködésre kell alkalmazni.
(2)	E Részt
a)	a jogalkotási eljárásra,
31
b)	a Kormány döntéseinek előkészítésére,
c)	a választási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására,
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet adatai, iratai átadására,
nyilvántartásaiból történő adatszolgáltatásra, továbbá eljárásaira,
e)	az együttműködő szervek belső nyilvántartásaira, döntéseik tervezetére,
f)	az e törvényben meghatározott kivételekkel az együttműködő szervnek a döntés
megalapozását szolgáló, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló törvény szerint nem nyilvános adatai, ilyen adatot tartalmazó iratai megismerésére irányuló
eljárásra,
g)	törvény eltérő rendelkezése hiányában minősített adat és minősített adatot tartalmazó irat
átadására,
h)	az együttműködő szervek egymás közötti polgári jogi jogviszonyaira,
i)	a köziratok levéltárba adására, valamint
j) az együttműködő szervek közjogi vagy magánjogi jogutódlásával összefüggő átadás-átvételi
eljárásra
nem kell alkalmazni.
(3)	E Rész rendelkezései az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező
jogi aktusa által szabályozott kapcsolattartás, információátadás, valamint ügyek intézése
tekintetében az ott szabályozott kérdésekben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az
Európai Unió kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából - az ahhoz szükséges mértékben és
módon - jogszabály eltérhet.
32.	Az együttműködés alapelvei
52. §
(1)	Az együttműködő szerv a 2. § (1) bekezdés szerinti ügy (e rész alkalmazásában a
továbbiakban: ügy) elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, más együttműködő
szervnél keletkezett, vagy más együttműködő szerv által már beszerzett információkat, valamint
az együttműködő szervnek az ügy elintézéséhez szükséges döntését vagy nyilatkozatát - az e
törvényben meghatározott esetekben - ezen együttműködő szervtől elektronikus úton szerzi be.
(2)	Az együttműködő szervek - ha azt törvény nem zárja ki - egymással elektronikus úton tartják
a kapcsolatot.
(3)	Az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő
elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az - az e törvényben
meghatározott követelményeknek megfelelő módon - alkalmas legyen az e törvény szerinti
informatikai együttműködésük (a továbbiakban: informatikai együttműködés) megvalósítására.
(4)	Az együttműködő szervek informatikai együttműködésük során az együttműködési formához
kapcsolódó, és az együttműködésben részt vevő szervekre a kockázatokkal és a költségekkel arányos,
a vonatkozó elektronikus információbiztonsági követelményeknek megfelelő megoldást
alkalmazzák.
(5)	Az együttműködő szerv az informatikai együttműködés egyetlen formáját sem kötheti - az
igazoltan felmerülő költségek jogszabályban előírt megtérítésén felül - illeték, díj vagy más
ellenérték megfizetéséhez.
(6)	E törvény rendelkezéseit a személyes adatok kezelésére vonatkozó más törvényekben
meghatározott szabályok betartásával kell alkalmazni.
33.	Adatkezelés
53. §
32
Az ügyfél kérelmére, kezdeményezésére indult ügyben együttműködő szervnél rendelkezésre
álló, az ügy elintézéséhez szükséges személyes adat tekintetében az ügyfél hozzájárulását
vélelmezni kell a személyes adatnak az eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére
történő továbbításához, valamint az e szerv általi, az ügy elintézéséhez szükséges és elégséges
kezeléséhez, ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatkezeléssel kapcsolatos
lényeges körülményekről az ügyfelet az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvénynek megfelelő módon tájékoztatta.
54.	§
A személyes adatot szolgáltató együttműködő szerv az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvény szerinti adattovábbítási nyilvántartást az e törvény szerint
továbbított személyes adatok tekintetében olyan módon vezeti, hogy abból az ügyfél
elektronikus úton, legfeljebb 3 napon belül tájékoztatást tudjon szerezni arról, hogy mely adatait
mely együttműködő szerv, milyen célból és milyen időpontban vette át.
35.	Az informatikai együttműködés biztosításának technikai alapkövetelményei
55.	§
(1)	Az együttműködő szervek az ügyek elintézése vagy feladataik ellátása érdekében
megvalósított informatikai együttműködésük során elsősorban a teljes együttműködési
folyamatot támogató megoldásokat alkalmaznak, ha azt törvény nem zárja ki.
(2)	Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést nem kötheti indokolatlanul valamely
meghatározott hírközlési szolgáltatás, műszaki megvalósítás vagy megoldás alkalmazásához,
kivéve, ha az a vele együttműködő szerv vagy szervek számára sem közvetlen, sem közvetett
költséggel nem jár.
(3)	Az együttműködő szerv az 52. § (3) bekezdése szerinti elektronikus információs rendszerét
az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő módon, valamint úgy
alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az informatikai együttműködés megvalósításához
szükséges
a)	mértékben megfeleljen az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvény technológiai biztonsági, valamint a biztonságos
információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe
sorolásra vonatkozó követelményekről szóló végrehajtási rendeletében meghatározott
követelményeknek,
b)	körben olyan szabványokon és műszaki megoldásokon alapuljon, amelyek más együttműködő
szervek számára is hozzáférhetőek,
c)	körben alkalmas legyen a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal
való együttműködésre,
d)	szolgáltatásainak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti
rendelkezésre állását biztosítani tudja,
e)	módosításokat, fejlesztéseket ne akadályozza, valamint
f)	technikai megoldások más közfeladatot ellátó szervek általi újrahasznosíthatóságát a fenti
követelmények sérelme nélkül biztosítsa.
(4)	Az együttműködő szerv az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeinek a Kormány által
rendeletben meghatározott közzétételi felületen is köteles eleget tenni.
(5)	Az együttműködő szerv köteles biztosítani, hogy az érintett személy a személyes adatainak
forrásáról és továbbításáról tájékoztatást kaphasson.
56.	§
(1)	Az együttműködő szerv minden olyan tervezhető technikai tevékenységet, amely az
informatikai együttműködés korlátozását vagy szünetelését eredményezi, köteles olyan időszakra
33
ütemezni, amelyben a szünetelés az ügyek intézése és a közfeladatok teljesítése során a lehető
legkisebb fennakadást okozza.
(2)	Az együttműködő szerv minden olyan előre tervezett technikai tevékenységről köteles az
együttműködő szerveket és a Felügyeletet legalább 5 nappal előbb tájékoztatni, amely az
informatikai együttműködés korlátozását vagy akadályozását eredményezi.
(3)	Az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemzavart az együttműködő
szerveknek haladéktalanul jelezni kell, azt haladéktalanul el kell hárítani, és az együttműködő
szervek részére a más úton történő együttműködés lehetőségeit, egyidejű tájékoztatásuk mellett
biztosítani kell.
XI.	Fejezet
Együttműködő szervek közötti elektronikus kapcsolattartás
36.	Kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség
57.	§
(1)	Az együttműködő szerv köteles a jelen alcím rendelkezései szerint közzétenni a biztonságos
elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.
(2)	A biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség lehet
a)	biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím,
b)	olyan elektronikus levélcím, melynek tekintetében a címzett vállalja az információ
kézhezvételének a visszaigazolását, valamint
c)	a Kormány által rendeletben meghatározott típusú elérhetőség.
(3)	Az együttműködő szerv köteles legalább egy a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti
elérhetőség, és ezen felül jogosult egy vagy több biztonságos elektronikus kapcsolattartásra
szolgáló elérhetőség, valamint e címek alkalmazására vonatkozó rendelkezések közzétételére,
feltéve, hogy a további elérhetőségek tekintetében is biztosítja a jelen alcím szerinti
követelmények teljesítését.
(4)	Az együttműködő szerv köteles legalább munkanaponként ellenőrizni az (1) bekezdés
szerinti elérhetőségekre kézbesített küldeményeket. Az együttműködő szerv köteles ugyanezen
határidőben visszaigazolni az (1) bekezdés szerint közzétett elektronikus levélcímre kézbesített
küldemény kézhezvételét.
(5)	Az együttműködő szerv az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségének
megváltozását a változást megelőzően köteles közzétenni.
37.	A kapcsolattartás módja
58.	§
(1)	Az együttműködő szervek egymás közötti elektronikus kapcsolattartása csak az e törvényben
meghatározott olyan módon történhet, melynek során az együttműködő szervek biztosítják a
küldeménybe foglalt nyilatkozatot megtevő személy elektronikus azonosíthatóságát, a
küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását, a kézbesítés időpontjának
megállapíthatóságát (a továbbiakban: biztonságos elektronikus kapcsolattartás).
(2)	A biztonságos elektronikus kapcsolattartás történhet
a)	a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő
kézbesítés útján, vagy
b)	iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás igénybevételével.
(3)	A küldemény kézbesítettnek minősül
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az elküldést követő munkanapon,
34
b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a sikeres iratátadás szolgáltató által igazolt
időpontjában.
(4)	Az elektronikus kapcsolattartást kezdeményező együttműködő szerv a közzétett biztonságos
elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek közül az együttműködő szerv által
közzétett további információk figyelembevételével választja ki az elektronikus kapcsolattartásba
bevonni kívánt másik szerv elérhetőségét.
(5)	Biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak minősül az automatikus információátadás is, ha
az átadott információ utólagos megállapíthatósága - a változtatások rögzítésével vagy más
módon - biztosított.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti esetben az információ az információátadási szabályzatban vagy
megállapodásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.
59.	§
(1)	Ha a kézbesítéshez jogszabály nem fűz jogkövetkezményt, valamint tájékoztatás céljából az
együttműködő szervek biztonságos elektronikus kapcsolattartásnak nem minősülő módon is
tarthatják elektronikus úton egymással a kapcsolatot.
(2)	Az együttműködés kialakítása, valamint belső folyamatai biztosítása érdekében az
együttműködő szerv a II. rész szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és a
központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat igénybe veheti.
(3)	Az együttműködő szerv az e törvény szerinti együttműködés során szükség szerint a csak
papír alapon rendelkezésre álló iratról e törvény szabályai szerinti hiteles elektronikus másolatot
készít vagy - az elektronikus ügyintézésről szóló törvény szerinti központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatás igénybevételével - készíttet.
XII.	Fejezet
Az informatikai együttműködés általános szabályai
38.	Információforrások
60.	§
(1)	Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy
elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy
minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető - információ a (3) bekezdés szerinti
elsődleges információforrásból rendelkezésre áll, azt törvény kizáró rendelkezése hiányában
elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.
(2)	Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból automatikus információátadás útján
szerzi be az (1) bekezdésben meghatározott információt, ha e tekintetben automatikus
információelérési felület a rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki.
(3)	Elsődleges információforrásból áll rendelkezésre az információ, ha
a)	közhiteles nyilvántartásban szerepel,
b)	nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, de valamely együttműködő szervnél keletkezett,
vagy
c)	jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.
(4)	Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek az (1) bekezdés alkalmazásában tudomása
van arról, hogy az információ valamely elsődleges információforrásból rendelkezésre áll
a)	a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben,
b)	ha az információ az információforrások regisztere alapján együttműködő szervnél keletkezik,
vagy
35
c)	ha arról az ügyfél vagy az ügyben eljáró együttműködő szerv az információ és az elsődleges
információforrás megjelölésével tájékoztatta.
(5)	Törvény kizáró rendelkezése hiányában, ha az együttműködő szervnek a rendelkezésére álló
információ helyessége vagy fennállása tekintetében kétsége merül fel, az információt az
elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be.
(6)	Jogszabály meghatározhatja azt a feltételt, amelynek fennállása esetén, vagy azt az
időtartamot, melynek az adat felvételétől vagy irat keletkezésétől számított eltelte esetén az
együttműködő szervnél rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállásának a hiányát
vélelmezni kell.
61. §
(1)	Az együttműködő szerv, ha az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata
ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló - személyes vagy minősített adat esetében általa
törvény alapján kezelhető - információ elsődleges információforrásból nem szerezhető be, de
tudomása van arról, hogy másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, azt jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában másodlagos információforrásból elektronikus úton szerzi be.
(2)	Másodlagos információforrásból rendelkezésre áll az információ, ha
a)	azt valamely együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerezte be, vagy
b)	az nem együttműködő szervnél keletkezett, és azt valamely együttműködő szerv nem
együttműködő szervtől szerezte be.
(3)	Vélelmezni kell, hogy az együttműködő szervnek tudomása van arról, hogy az információ
valamely másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, ha
a)	az információt jogszabályi rendelkezés alapján vagy az információforrások regisztere szerint a
másodlagos információforrás a (2) bekezdés szerint szerezte be, vagy
b)	arról az ügyfél az ügyben eljáró együttműködő szervet, az információ és a másodlagos
információforrás megjelölésével tájékoztatta.
(4)	Az együttműködő szerv az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információt az
e §-ban foglalt egyéb feltételek fennállása esetén akkor is beszerezheti másodlagos
információforrásból, ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ
egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus
információátadás útján biztosított.
(5)	A másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt átadó együttműködő szerv
az információ átadása során az információátadást kezdeményező együttműködő szervet
tájékoztatja
a)	a (4) bekezdésben foglalt kivétellel arról, hogy azt mikor és mely információforrásból szerezte
be, valamint
b)	minden egyéb, az információ fennállása, helyessége vagy felhasználhatósága megítélését
befolyásoló általa ismert körülményről.
62. §
(1)	A 61. § (2) bekezdés a) pontja szerinti információval rendelkező együttműködő szerv az
információnak az elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információval való
egyezőségét - törvény eltérő rendelkezése hiányában - annak felhasználása vagy továbbítása
előtt ellenőrzi, kivéve ha a másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információ
egyezősége az elsődleges információforrásból elérhető információval automatikus
információátadás útján biztosított.
(2)	Az elsődleges és másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információt az
együttműködő szerv az erre irányuló elektronikus úton előterjesztett információátadás iránti
megkeresés beérkezésétől számított 3 napon belül elektronikus úton továbbítja, vagy ha az
36
információ továbbításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, azt megtagadja, és erről a
kezdeményező együttműködő szervet az indokok megjelölésével tájékoztatja.
(3)	Ha az információ továbbítását igénylő együttműködő szerv az információ továbbításának a
(2)	bekezdés szerinti megtagadásával nem ért egyet, az együttműködő szervek kötelesek
egymással 3 napon belül egyeztetni.
63.	§
(1)	Ha az elsődleges vagy másodlagos információforrásból rendelkezésre álló adat vagy iratban
foglaltak fennállása vagy helyessége tekintetében kétsége merül fel, az együttműködő szerv erről
az információforrás együttműködő szervet haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést
követő munkanapon értesíti, amely köteles ezt saját eljárásában felülvizsgálni, és ennek
eredményéről az együttműködő szervet tájékoztatni.
(2)	Az elsődleges információforrás az információ megváltozása esetén információátadást
kezdeményez annál az együttműködő szervnél, amely tőle az információt jogszabállyal
rendszeresített nyilvántartásába vette át.
(3)	Az információforrás együttműködő szerv az információátadási szabályzat vagy megállapodás
alapján a (2) bekezdésen túl is nyújthat olyan szolgáltatást, hogy az adat megváltozása vagy az
iratban foglaltak fennállását vagy helyességét befolyásoló körülmény bekövetkezése esetén erről
az információátadást kezdeményező együttműködő szervet tájékoztatja.
39.	Az információk továbbításának formái
64.	§
(1)	Az együttműködő szervek a 38. alcím szerinti információt elektronikus úton
a)	egyszerű információátadással, vagy
b)	automatikus információátadás útján
továbbítj ák.
(2)	A kormányrendeletben meghatározott együttműködő szerv a kormányrendeletben
meghatározott információk automatikus információátadással történő továbbítását biztosító
automatikus információátadási felületet hoz létre és bocsát az együttműködő szervek
rendelkezésére.
(3)	Személyes adatnak nem minősülő adat vagy ilyen adatot nem tartalmazó irat automatikus
információátadás útján történő továbbítására az együttműködő szerv jogszabályi rendelkezés
hiányában is létrehozhat, és az együttműködő szervek rendelkezésére bocsáthat automatikus
információátadási felületet, és meghatározhatja igénybevételének feltételeit.
(4)	Az együttműködő szerv az információt, ha az átadására alkalmas automatikus
információátadási felület a rendelkezésére áll, ennek az igénybevételével veszi át.
(5)	Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatáshoz csatlakozott, a természetes személyazonosító
adatoktól eltérő azonosítót használó együttműködő szervek közötti, személyes adatok
továbbításával járó információátadás, ha annak a törvényi feltételei fennállnak, az összerendelési
nyilvántartás alkalmazásával is megvalósítható.
40.	Információátadási szabályzat és megállapodás
65.	§
(1)	Az együttműködő szerv információátadási szabályzatot fogad el, és azt az információátadási
szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően legalább 15 nappal közzéteszi, valamint
megküldi elektronikus úton a Felügyeletnek.
(2)	Az információátadási szabályzatban meg kell határozni
37
a)	az együttműködő szervnél mint elsődleges és másodlagos információforrásnál rendelkezésre
álló, (3) bekezdés szerinti információk körét,
b)	az együttműködő szerv által működtetett automatikus információátadási felület adatait, és azt,
hogy az információátadási felület alkalmazásával mely információk átadására, továbbá milyen
feltételek mellett kerülhet sor,
c)	a 38. alcím szerinti információk 39. alcím szerinti elektronikus úton történő továbbításának a
feltételeit, valamint
d)	a Kormány által rendeletben meghatározott további kötelező tartalmi elemeket.
(3)	Az információátadási szabályzat legalább az alábbi információkra terjed ki:
a)	az együttműködő szerv által közhitelesen nyilvántartott adatokra,
b)	az együttműködő szerv által az ügy érdemében meghozott döntésekre,
c)	a közigazgatási hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalásokra,
d)	azon szerződésekre, melyek tekintetében jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő,
e)	a Kormány által rendeletben meghatározott további információkra.
(4)	Az együttműködő szerv az információátadásra vonatkozó megkereséssel a közzétett
információátadási szabályzatban foglaltakat elfogadja, és magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(5)	Az együttműködő szervek indokolt esetben az információátadási szabályzattól - a
Felügyeletnek az információátadási megállapodás hatálybalépését megelőzően elektronikus úton
bejelentett - információátadási megállapodásban eltérhetnek.
66.	§
(1)	Az együttműködő szerv az információátadási szabályzatot a módosítására okot adó
körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül módosítja.
(2)	Az információátadási szabályzat módosítását és megszűnésének a tényét az együttműködő
szerv a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal teszi közzé és küldi meg a
Felügyeletnek.
(3)	Az információátadási megállapodás módosítását, illetve megszűnését az együttműködő szerv
a módosítás hatálybalépését, illetve a megállapodás megszűnését megelőzően jelenti be a
Felügyeletnek.
(4)	Az információátadási szabályzat, valamint módosítása legkorábban a közzétételét követő 15.
napon lép hatályba.
67. §
(1)	Azonos hatáskörű területi államigazgatási szervek tekintetében az irányító államigazgatási
szerv, területi kamarák tekintetében az országos kamara, e szervekre kiterjedő hatállyal egységes
információátadási szabályzatot fogadhat el.
(2)	Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó szervek - indokolt esetben -
saját információátadási szabályzatot fogadhatnak el és információátadási megállapodást
köthetnek, melyben az egységes információátadási szabályzattól eltérhetnek.
(3)	Az egységes információátadási szabályzatot és módosítását a hatálybalépése előtt legalább 30
nappal kell közzétenni és bejelenteni a Felügyeletnek.
(4)	Az egységes információátadási szabályzat legkorábban a közzétételét követő 30. napon lép
hatályba.
(5)	Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az egységes információátadási szabályzatra az
információátadási szabályzatra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
41.	Az információforrások regisztere
38
68. §
(1)	A Felügyelet nyilvántartást vezet az együttműködő szerveknél rendelkezésre álló
információk köréről, valamint az együttműködő szervek által működtetett automatikus
információelérési felületekről (a továbbiakban: információforrások regisztere).
(2)	A Felügyelet az információforrások regiszterét hivatalból, az információátadási szabályzatok,
megállapodások, valamint ezek módosításai alapján vezeti.
(3)	Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy az információátadási szabályzat vagy
megállapodás nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, az együttműködő
szervet vagy szerveket határozatban kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.
(4)	Az információforrások regisztere nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés vagy
költségtérítés nélkül megismerhető.
(5)	Az információforrások regisztere részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási
szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
42.	Adat- és iratmegnevezések jegyzéke
69.	§
(1)	A Felügyelet elektronikus jegyzéket vezet az informatikai együttműködés biztosítása
szempontjából jelentőséggel bíró információk köréről, valamint azok megnevezéséről (a
továbbiakban: adat- és iratmegnevezések jegyzéke). A jegyzék tartalmazza a megnevezéseket,
azok értelmezését, az adatok és iratok kezeléséhez szükséges információkat.
(2)	Az információátadási szabályzat tartalmazza az együttműködő szerv által az
információátadási szolgáltatás keretében átvehető adatoknak az adat- és iratmegnevezések
jegyzéke szerinti megnevezését is.
(3)	Az adat- és iratmegnevezések regisztere nyilvános, az bárki számára azonosítás, díjfizetés és
költségtérítés nélkül megismerhető.
(4)	Az adat- és iratmegnevezések regisztere részletes adattartalmát, valamint vezetésének eljárási
szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
XIII.	Fejezet
Sajátos együttműködési formák
43.	Döntéshozatali és nyilatkozattételi együttműködés
70.	§
(1)	Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy
elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv döntése szükséges, és a
döntés hivatalból vagy az együttműködő szerv által kezdeményezhető eljárásban meghozható,
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a döntéshozatalra jogosult szervnél elektronikus úton
kezdeményezi a döntés meghozatalát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalára jogosult együttműködő szerv a döntést a
kezdeményező együttműködő szervvel elektronikus úton közli.
71.	§
(1)	Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy
elintézéséhez vagy feladata ellátásához másik együttműködő szerv általa beszerezhető
nyilatkozata szükséges, ezen együttműködő szervet elektronikus úton hívja fel nyilatkozattételre.
(2)	Az együttműködő szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát - ha jogszabály a nyilatkozat
megtételére eltérő határidőt nem állapít meg - 8 napon belül elektronikus úton adja meg.
39
44.	A címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képessége
72.	§
(1)	Az együttműködő szervek által vezetett, címadatot tartalmazó nyilvántartások
együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi
címregiszter szolgál.
(2)	A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások együttműködési képességét elősegítő
központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában információátadási szolgáltatás útján
hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó, együttműködő szervek által vezetett
nyilvántartások számára.
(3)	A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási
szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(4)	Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
határozza meg.
73.	§
(1)	A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv - annak érdekében, hogy a
címregiszterbe kizárólag az erre jogszabály alapján jogosult személyek, kizárólag a
jogszabályban foglaltak megtartása mellett tehessenek bejegyzést - nyilvántartást vezet azon
személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági
nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a
nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.
(2)	A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:
a)	az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,
b)	a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,
c)	a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint
d)	a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(3)	A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás adatai kizárólag hozzáférési jogosultság, valamint a
jogszabályi rendelkezéseknek hozzáférésre jogosult általi betartása ellenőrzése céljából
ismerhető meg.
(4)	A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési
jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.
(5)	Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy
törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi önkormányzati
képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a központi címregiszter
működtetéséért felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges
döntést meghozza és arról a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet haladéktalanul
értesíti.
(6)	A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános címadatok
a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból ismerhetők
meg.
XIV.	Fejezet
Együttműködés során használt szabályozott és központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatások
74.	§
40
(1)	Az együttműködés elősegítése érdekében az együttműködő szerv az együttműködés során,
valamint a belső elektronikus ügymenete során a VI. és VII. Fejezetben meghatározott, valamint
e törvény végrehajtási rendeletében szabályozott és központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat igénybe veheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igénybevétel során a VI. és VII. Fejezetben meghatározott
szabályokat értelemszerűen, az adatkezelésére vonatkozó szabályok betartásával kell alkalmazni.
(3)	A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:
a)	központi érkeztetési rendszer, amely biztosítja az iratkezelés egyes fázisainak központi
szolgáltatás útján történő elvégzését,
b)	elektronikus dokumentumtárolás szolgáltatás, amely biztosítja a szolgáltatás keretében tárolt
elektronikus dokumentum hitelességének megőrzését, tartós olvashatóságát és
értelmezhetőségét,
c)	iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás, amely biztosítja az együttműködő
szervek között elektronikus iktatókönyvben nyilvántartott irat vagy irategyüttes dokumentált
átadását.
(4)	Törvény vagy kormányrendelet valamely központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás
igénybevételét az együttműködés során is kötelezővé teheti.
(5)	A Kormány az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat és központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat az 1. § 17. pont a)-i) pontja szerinti jogalanyoknak ingyenesen biztosítja.
XV.	Fejezet
Az együttműködés koordinációja és felügyelete
45.	Az együttműködés felügyelete
75.	§
(1)	A Felügyelet e Részben foglalt feladat- és hatáskörében
a)	vezeti az információforrások regiszterét,
b)	fogadja az információátadási szabályzat és információátadási megállapodás bejelentését,
c)	vezeti az adat- és iratmegnevezések jegyzékét,
d)	műszaki irányelvet fogad el, valamint
e)	ellátja az együttműködő szervek e törvényben szabályozott tevékenységeinek felügyeletét, a
személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok
megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése kivételével.
(2)	A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladat- és hatáskörében
a)	felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-
e az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek,
b)	felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a hozzá bejelentett információátadási szabályzatokat
és megállapodásokat,
c)	a hozzá benyújtott információátadási szabályzatokkal szemben kifogással élhet,
d)	megvizsgálja az együttműködő szervekkel szemben, az e törvény szerinti kötelezettségekkel
összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet a
feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult szerv
vagy személy felé,
41
e)	az együttműködő szervek számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat
fogalmaz meg,
f)	a felügyeleti, az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet
készít.
(3)	Az együttműködő szerv a Felügyelet felhívására köteles közölni az információforrások
regisztere naprakész vezetéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatási kötelezettség
elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a Felügyelet felügyeleti vizsgálatot indít.
(4)	A Felügyelet a (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti feladatainak végrehajtásába - az
információbiztonságot érintő kérdések tekintetében - bevonja az elektronikus információs
rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.
46.	Felügyeleti vizsgálat
76.	§
(1)	Az információátadási szabályzat, az információátadási megállapodás, illetve az abban
foglaltak megváltozásának bejelentése alapján a Felügyelet felügyeleti vizsgálat keretében
vizsgálja, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és végrehajtási
rendeleteiben, a kapcsolódó jogszabályokban, az információátadási szabályzatban és az
információátadási megállapodásban foglaltaknak.
(2)	A Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során jogosult megismerni az információátadási
megállapodásokat, azzal, hogy a felügyeleti vizsgálat során tudomására jutott információkat
köteles bizalmasan kezelni, azokat nyilvánosságra nem hozhatja.
(3)	A Felügyelet összeveti az információátadási szabályzatot a műszaki irányelvekben és az e
törvény szerinti együttműködésre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakkal.
(4)	A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra a közigazgatási
hatósági eljárásról szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi,
valamint kormányrendeletben meghatározott további eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül,
b)	a felügyeleti jelentésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy nyilvánosságra
nem hozható személyes adatot nem tartalmazhat.
(5)	Ha a Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut, amely
információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs
rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.
(6)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján
átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti.
47.	Az együttműködés koordinációja
77.	§
(1)	A Felügyelet az együttműködő szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat
le. A koordinációs eljárás célja a jelen törvény szerinti együttműködés kialakításának, valamint
módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása.
(2)	A koordinációs eljárás során a Felügyelet:
a)	szakmai segítséget nyújt az együttműködés kialakításában, módosításában,
b)	konzultációt folytat le az együttműködő szervek részvételével,
c)	javaslatot tehet meghatározott szolgáltatás, megoldás alkalmazására.
48.	Műszaki irányelvek
42
78.	§
(1)	A Felügyelet az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben szabályozott
kérdések tekintetében műszaki irányelvet fogad el, valamint bárki számára ingyenesen és
korlátozásmentesen hozzáférhető módon tesz közzé
a)	az informatikai együttműködés elősegítésére, hatékonyságának, biztonságának javítására,
b)	az információátadási szolgáltatás módjára, valamint
c)	az információátadási szabályzat kialakítására
vonatkozóan.
(2)	A Felügyelet az általa lefolytatott felügyeleti vizsgálat és koordinációs eljárás alapján
szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja az általa kiadott műszaki irányelveket és
szükség esetén módosítja azokat, vagy új műszaki irányelveket fogad el.
NEGYEDIK RÉSZ
A bizalmi szolgáltatásokról
79.	§
(1)	Az e részben foglalt szabályokat
a)	az elDAS Rendelet szerinti, Magyarország területén letelepedett bizalmi szolgáltatókra és az
általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokra,
b)	az a) pont szerinti bizalmi szolgáltatásokat igénybe vevő felekre
kell alkalmazni.
(2)	Az e részben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni az eIDAS Rendelet 2. cikk (2)
bekezdése szerinti, kizárólag zárt rendszerekben alkalmazott bizalmi szolgáltatások nyújtására.
XVI.	Fejezet
A bizalmi szolgáltatások nyújtásának általános feltételei
49.	A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdése
80.	§
(1)	A Magyarországon letelepedett bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatás nyújtásának
megkezdésére vonatkozó szándékát a bizalmi felügyelet számára a bizalmi felügyelet által
rendszeresített elektronikus űrlapon bejelenti.
(2)	Minősített bizalmi szolgáltatás indítása előtt a bizalmi szolgáltató legalább 30 nappal a
bizalmi szolgáltatás megkezdését megelőzően nyújtja be az (1) bekezdés szerinti bejelentést.
(3)	A bizalmi szolgáltató a bejelentéshez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (a
továbbiakban: NMHH elnöke) rendeletében meghatározott iratokat köteles csatolni.
(4)	A bizalmi felügyelet a bejelentés alapján a bizalmi szolgáltatót és a szolgáltatást
nyilvántartásba veszi.
(5)	A bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet számára bejelenteni, ha a bejelentések
alapján nyilvántartásba vett adatokhoz képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás
nyújtásában változás történik.
(6)	A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bekövetkeztét
legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a nyilvántartásba vett adatokhoz
43
képest működésében vagy a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett
változásokról.
50.	A szolgáltatási szerződés és a bizalmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos követelmények
81. §
(1)	A bizalmi szolgáltatás nyújtására a bizalmi szolgáltató a bizalmi szolgáltatási ügyféllel
szolgáltatási szerződést köt.
(2)	A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést megelőzően az elDAS Rendeletben
meghatározottakon túl az igénybevevőt tájékoztatja arról, hogy a bizalmi szolgáltatás minősített
bizalmi szolgáltatásnak minősül-e.
(3)	A bizalmi szolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakon túl a bizalmi szolgáltatási ügyfelét
tájékoztatja az NMHH elnöke rendeletében meghatározottakról, valamint elérhetővé teszi
számára az NMHH elnöke rendeletében meghatározott adatokat és dokumentumokat.
(4)	Minősített bizalmi szolgáltató természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja csak
büntetlen előéletű lehet, és nem állhat a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5)	A szolgáltatási szerződésre, valamint a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire
(így különösen bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes
feltételeket az NMHH elnöke rendeletben szabályozza.
(6)	A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel (így
különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés
szerint) nyújtsa.
(7)	A bizalmi szolgáltató a szerződéskötést követően tartós adathordozón a bizalmi szolgáltatás
ügyfelének rendelkezésére bocsátja a szolgáltatási szerződést, a bizalmi szolgáltatási rendet és a
szolgáltatási szabályzatot.
51.	A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványokkal kapcsolatos ellenőrzés
82. §
(1)	A bizalmi szolgáltató által kibocsátott tanúsítványnak az abban foglalt adatokat a valóságnak
megfelelően kell tartalmaznia, kivéve ha magából a tanúsítványból kitűnik, hogy az adat
valódiságát a bizalmi szolgáltató nem ellenőrizte (így különösen álnév esetén). Ennek érdekében
a bizalmi szolgáltató a tanúsítványba foglalandó adatokat köteles ellenőrizni, így különösen a
tanúsítvány tartalmától függően ellenőrzi a tanúsítvány alany személyazonosságát, a
személyazonosság megállapításához használt azonosító adatok valódiságát és - ha van ilyen -
közhiteles vagy más központi nyilvántartásban foglalt adatokkal való megegyezőségét, a
tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, a
tanúsítványba foglalandó képviseleti jog meglétét, a tanúsítvány által igazolt címtartomány
(domain) fölötti rendelkezési jogot, a tanúsítványban feltüntetendő IP cím fölötti rendelkezési
jogot, a tanúsítványba foglalandó szervezeti egység létezését, a tanúsítványba foglalandó
szabályozott szakma megnevezése esetén az annak gyakorlására való jogosultságot.
(2)	Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot az elDAS
Rendelet 24. cikke (1) bekezdése szerint ellenőrzi, azzal, hogy az elDAS Rendelet hivatkozott
bekezdése szerinti nemzeti jogszabályból fakadó követelménynek kell tekinteni a (3)-(8)
bekezdés szerinti kötelezettségeket is. Nem minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi
szolgáltató a személyazonosságot az elDAS Rendelet 24. cikk (1) bekezdésében hivatkozott
módokon és a (3)-(8) bekezdésben foglalt kötelezettségek szerint köteles ellenőrizni azzal, hogy
a 24. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott minősített elektronikus aláírás vagy
minősített elektronikus bélyegző tanúsítványán túl fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy
elektronikus bélyegzőt is elfogadhat.
44
(3)	Ha a bizalmi szolgáltató a természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát
személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja ellenőrizni, a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ezt az Nytv. szerinti
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alapján végzi el.
(4)	Ha a bizalmi szolgáltató az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy tanúsítvány
alany esetén személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással kívánja a
személyazonosságot ellenőrizni, a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot elsősorban a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, illetve a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti úti
okmány alapján ellenőrzi.
(5)	Ha a bizalmi szolgáltató a (4) bekezdés szerinti személyazonosság ellenőrzését Magyarország
területén kívül végzi el személyes jelenlét alapján vagy azzal egyenértékű azonosítással, és a
természetes személy tanúsítvány alany a (4) bekezdés szerinti jogszabályok szerinti úti
okmánnyal nem rendelkezik, a bizalmi szolgáltató a személyazonosság ellenőrzését csak olyan, a
hitelesítési rendben meghatározott megbízható okmányok vagy más iratok alapján végezheti el,
amely esetén a bizalmi szolgáltató igazolni tudja a bizalmi felügyeletnek, hogy a hitelesítési
rendben meghatározott megbízható okmány vagy más irat a személyazonosság megállapításában
és ellenőrzésében a (4) bekezdésben foglaltakkal azonos fokú bizonyosságot ad.
(6)	Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a
(3)	bekezdés szerint ellenőrizte, köteles a személyazonosság igazolására használt hatósági
igazolvány érvényességét és az igazolványban foglalt adatok egyezését a megfelelő közhiteles
hatósági nyilvántartásban is ellenőrizni.
(7)	Ha a bizalmi szolgáltató egy természetes személy tanúsítvány alany személyazonosságát a
(4)	vagy (5) bekezdés szerint ellenőrizte, a személyazonosság megállapítására használt, (4) vagy
(5)	bekezdés szerinti okmány vagy más irat érvényességét (hitelességét), valamint az abban
használt adatok és a rájuk vonatkozó központi nyilvántartás egyezőségét ellenőrzi. Ha ilyen
nyilvántartás nem érhető el, a bizalmi szolgáltató számára nem hozzáférhető vagy a hozzáférés
és ellenőrzés költsége aránytalanul magas, a bizalmi szolgáltató ezt a tényt rögzíti, és az egyéb
rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt arról, hogy az adott tanúsítványt a tanúsítvány
alany részére kibocsátja-e.
(8)	Ha a tanúsítvány alanya nem természetes személy, a bizalmi szolgáltató legalább a
tanúsítvány alanynak a tanúsítványba foglalt teljes nevét és egyedi azonosító adatát ellenőrzi. Ha
a tanúsítvány alanya Magyarországon bejegyzett személy, a bizalmi szolgáltató ezen adatok
valódiságát és hatályosságát közhiteles nyilvántartás tartalma alapján, vagy ha ilyen közhiteles
nyilvántartás nincsen, a bejegyzést igazoló közokirat alapján ellenőrzi, egyébként az ellenőrzésre
az (5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak.
(9)	Ha a tanúsítvány alany nevében a bizalmi szolgáltató előtt képviselő jár el, vagy a
tanúsítvány teljes vagy részleges képviseleti jogot vagy ekként is értelmezhető jogviszonyt is
tartalmaz (a továbbiakban együtt: képviseleti jog), a bizalmi szolgáltató köteles a tanúsítvány
kibocsátása előtt a képviseleti jog fennállásáról és annak a tanúsítványból kiolvasható tartalmáról
jogszabály, közhiteles nyilvántartás, létesítő okirat vagy ezek hiányában meghatalmazás alapján
meggyőződni, ellenőrzés eredményét rögzíteni.
52.	A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvánnyal kapcsolatos általános
kötelezettségek
83.	§
Ha a bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány képviseleti
jogosultságot is igazol,
a)	a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány kibocsátásáról haladéktalanul értesíti a képviselt személyt,
45
b)	a bizalmi szolgáltató a képviseleti jogosultság megszűnése esetén a képviselt vagy a képviselő
személy kérésére köteles a képviseleti jogosultság tényét feltüntető tanúsítványt visszavonni,
c)	a bizalmi szolgáltató kizárólag a képviselt hozzájárulása esetén tüntethet fel álnevet a
tanúsítványban.
84.	§
(1)	A bizalmi szolgáltató az egyes tanúsítványokkal kapcsolatosan rendelkezésére álló
információkat - beleértve az azok előállításával összefüggőket is - és az ahhoz kapcsolódó
személyes adatokat legalább a tanúsítvány érvényességének lejártától számított tíz évig megőrzi.
Ha a bizalmi szolgáltatót valamely igénybevevő, hatóság vagy bíróság a tanúsítványba foglalt
adat valódiságával vagy érvényességével kapcsolatosan megindult jogvitáról értesíti, a bizalmi
szolgáltató a megőrzési kötelezettségének a jogvita jogerős lezárásáig akkor is köteles eleget
tenni, ha a tanúsítvány lejártától számított tíz éves határidő már lejárt. A bizalmi szolgáltató a
megőrzési határidő lejártáig olyan eszközt is biztosít, amellyel a kibocsátott tanúsítvány tartalma
megállapítható.
(2)	A bizalmi szolgáltató a megőrzési kötelezettségét minősített archiválási szolgáltatás útján is
teljesítheti.
(3)	A tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltató az eIDAS Rendelet 24. cikk (4) bekezdésében
foglalt nyilvántartásokon túl az általa kibocsátott tanúsítványok felfüggesztésével kapcsolatos
információkhoz való folyamatos hozzáférést is biztosítja, ha a bizalmi szolgáltató az adott
bizalmi szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét.
85.	§
(1)	A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót
a)	a következő adatok változásáról: az azonosításához szükséges, a tanúsítványban feltüntetett
személyazonosító adatok, más személy képviseletével összefüggésben kiállított tanúsítvány
esetén a képviseletre jogosult személy és a képviselt személy adatai, a tanúsítványban feltüntetett
egyéb adatok;
b)	a bizalmi szolgáltatással vagy a tanúsítvánnyal kapcsolatban észlelt, a külön jogszabályban,
szolgáltatási szerződésben illetve szolgáltatási szabályzatban meghatározott rendellenességről
vagy más, a bizalmi szolgáltatást érintő eseményről, így különösen arról, ha a bizalmi
szolgáltatás használatához szükséges, a bizalmi szolgáltató által biztosított kriptográfiai vagy
más biztonsági eszközt jogosulatlan személy használhatta;
c)	a bizalmi szolgáltatással kapcsolatos jogvita megindulásáról.
(2)	A bizalmi szolgáltatási ügyfél és a tanúsítványban a 82. § szerint igazolt igénybevevő
személy kérheti a tanúsítvány visszavonását vagy, ha a bizalmi szolgáltató az adott bizalmi
szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét, a tanúsítvány
felfüggesztését.
53 A bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány felfüggesztése és visszavonása
86.	§
(1)	A bizalmi szolgáltató által bizalmi szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítvány esetén a
bizalmi szolgáltató dönthet úgy, hogy biztosítja a hitelesítési rendben, szolgáltatási
szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben rögzített esetekben a tanúsítvány érvényességét
érintő felfüggesztés lehetőségét.
(2)	Ha a bizalmi szolgáltató a tanúsítvány felfüggesztését biztosítj a, felfüggeszti a tanúsítvány
érvényességét és ezt a tényt, valamint a felfüggesztés pontos időszakának megjelölését
nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi, ha
46
a)	ezt a 85. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;
b)	a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a
szolgáltatási szerződésben meghatározott - rendellenességről szerez tudomást;
c)	megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a
valóságnak;
d)	a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli.
87.	§
(1)	A bizalmi szolgáltató a tanúsítványt visszavonja és ezt nyilvántartásában haladéktalanul
közzéteszi, ha
a)	ezt a 85. § (2) bekezdés szerinti személy kéri;
b)	a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy a
szolgáltatási szerződésben meghatározott - olyan rendellenességről szerez tudomást, amelyet a
tanúsítvány felfüggesztésével nem lehet orvosolni vagy a tanúsítvány felfüggesztésének
lehetőségét a szolgáltató nem biztosítja;
c)	tudomást szerez róla, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak;
d)	a bizalmi felügyelet ezt jogerős és végrehajtható határozatában elrendeli;
e)	az adott bizalmi szolgáltatás nyújtását befejezte.
(2)	A bizalmi szolgáltató nem vonhat vissza egy tanúsítványt a visszavonás közzétételét
megelőző időre (visszamenőleges visszavonás).
(3)	A bizalmi szolgáltató a szolgáltatási szabályzatban vagy szolgáltatási szerződésben
rendelkezik a tanúsítvány érvényességének lejárta előtti visszavonásának jogkövetkezményeiről.
(4)	Az elDAS Rendelet 28. cikk (4) bekezdésének hatálya alá nem tartozó visszavont
tanúsítvány is a visszavonás időpontjában érvényességét veszti.
XVII.	Fejezet
A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése
88.	§
(1)	Ha a bizalmi szolgáltató meg kívánja szüntetni egy bizalmi szolgáltatásának nyújtását, erről
legkésőbb a tevékenység megszüntetésekor, minősített bizalmi szolgáltató esetén pedig legalább
a megszüntetést hatvan nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet, a bizalmi szolgáltatási
ügyfeleket, valamint az általa kibocsátott és még vissza nem vont elektronikus aláírás és
bélyegző tanúsítványokban megjelölt (bizalmi szolgáltatási ügyfélnek nem minősülő)
igénybevevőket.
(2)	Ha a bizalmi szolgáltató más bizalmi szolgáltatás nyújtását továbbra is folytatja, akkor
köteles gondoskodni a megszüntetni kívánt bizalmi szolgáltatással összefüggő, a nyilvánosság
számára elérhető nyilvántartásainak folyamatos elérhetőségéről, így különösen biztosítania kell a
84.	§ (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.
(3)	Ha a bizalmi szolgáltató a továbbiakban nem nyújt bizalmi szolgáltatást, az (1) bekezdés
szerinti értesítésben megjelöli azt a bizalmi szolgáltatót (a továbbiakban: átvevő bizalmi
szolgáltató), aki a bizalmi szolgáltatási tevékenység megszűnését követően biztosítja a (2)
bekezdés szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést.
(4)	Ha a megszüntetendő bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás, az átvevő bizalmi
szolgáltató is csak olyan bizalmi szolgáltató lehet, aki ugyanilyen bizalmi szolgáltatásra
vonatkozóan minősített bizalmi szolgáltatóként a bizalmi felügyelet nyilvántartásában szerepel.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés időpontjától kezdve a bizalmi szolgáltató nem bocsáthat ki
az adott bizalmi szolgáltatás kapcsán új tanúsítványt és a tevékenység megszüntetését legalább
47
húsz nappal megelőzően köteles az általa kibocsátott, és még vissza nem vont tanúsítványokat
visszavonni.
(6)	A bizalmi szolgáltató köteles az átvevő bizalmi szolgáltatónak a hozzáférési kötelezettség alá
eső nyilvántartási adatokat, valamint a visszavont tanúsítványokkal kapcsolatos minden adatot
(beleértve a személyes adatokat is) átadni.
89.	§
(1)	Ha a bizalmi szolgáltató a 88. § (2) vagy (3) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz
eleget, a bizalmi felügyelet haladéktalanul elrendeli a bizalmi szolgáltató által kibocsátott
tanúsítványok visszavonását és gondoskodik e tény közzétételéről, valamint kijelöli az átvevő
bizalmi szolgáltatót. A bizalmi felügyelet ezzel kapcsolatos költségeit a bizalmi szolgáltatási
tevékenységet befejező bizalmi szolgáltató köteles a bizalmi felügyelet erről szóló felszólításától
számított 15 napon belül megtéríteni. Ha a bizalmi szolgáltatási tevékenységet befejező bizalmi
szolgáltató e költségeket ezen határidőn belül nem téríti meg, a bizalmi felügyelet a költségek
megtérítésére felhasználhatja a bizalmi szolgáltató által jogszabály alapján e célból biztosított
pénzügyi biztosítékot.
(2)	Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet elsősorban minősített bizalmi
szolgáltatót jelöl ki átvevő bizalmi szolgáltatóként.
(3)	Ha a bizalmi szolgáltatás megszűnésekor a bizalmi felügyelet nyilvántartásában nincs
megfelelő bizalmi szolgáltató, az átvevő bizalmi szolgáltató feladatait a bizalmi felügyelet látja
el.
(4)	Ha a bizalmi szolgáltató ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás
indult, a bizalmi szolgáltató haladéktalanul köteles erről és a felszámolóról vagy
végelszámolóról tájékoztatni a bizalmi felügyeletet. A bizalmi felügyelet az eljárás időtartama
alatt jogosult a felszámolótól, végelszámolótól vagy a kényszertörlési eljárást lefolytató
cégbíróságtóla felszámolás, végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás állásáról tájékoztatást
kérni. Ha a bizalmi szolgáltató a zárómérleg benyújtásáig nem teljesíti a 88. § (1) és (2) bekezdés
szerinti kötelezettségeit, a bizalmi felügyelet kijelöli az átvevő bizalmi szolgáltatót.
(5)	A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatás nyújtásának megszüntetése esetén
nyilvántartásából törli a bizalmi szolgáltatást, a bizalmi szolgáltató megszűnése esetén pedig törli
valamennyi, az adott bizalmi szolgáltató által nyújtott, a nyilvántartásában szereplő bizalmi
szolgáltatást.
XVIII.	Fejezet
A bizalmi szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége
90.	§
(1)	A bizalmi szolgáltató az általa nyújtott bizalmi szolgáltatások felhasználásával elkövetett
bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából vagy nemzetbiztonsági érdekből - az
érintett személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatok tekintetében - az
adatigénylésre külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén díjmentesen adatokat
továbbít a nyomozó hatóságnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Az adatátadás tényét
rögzíteni kell, az adatátadásról a bizalmi szolgáltató az igénybevevőt nem tájékoztathatja.
(2)	A bizalmi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek haladéktalanul
köteles eleget tenni, és az adatok továbbítását nem kötheti egyéb feltételekhez, így különösen az
adatszolgáltatás költségeiben való megállapodáshoz vagy a költségek előlegezéséhez.
(3)	A bizalmi szolgáltató a tanúsítvány érvényességét érintő polgári peres, illetve nemperes
eljárás során - az érintettség igazolása esetén - az aláíró vagy bélyegzőt elhelyező
személyazonosságát igazoló, valamint a 82. § alapján egyeztetett adatokat átadhatja az
ellenérdekű félnek vagy képviselőjének, illetve azt közölheti a megkereső bírósággal.
48
(4)	Ha a tanúsítványban az igénybevevő álnéven szerepel, a bizalmi szolgáltató a tanúsítványban
szereplő igénybevevő valódi személyazonosságára vonatkozó adatot csak az érintett
igénybevevő, a bizalmi szolgáltatási ügyfél vagy a tanúsítványban igazolt igénybevevő által
képviselt más személy beleegyezésével, valamint az (1)-(3) bekezdés szerinti esetekben adhat át.
XIX.	Fejezet
A bizalmi szolgáltatások felügyelete és a bizalmi lista közzététele
54.	A bizalmi felügyelet kijelölése, feladatai és hatásköre
91.	§
(1)	A bizalmi szolgáltatások elDAS Rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeletét ellátó
hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
(2)	Az eIDAS Rendelet 22. cikke szerinti bizalmi lista közzétételéről a bizalmi felügyelet
gondoskodik.
92.	§
(1)	A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben foglalt feladatokon túl
a)	vezeti az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott nyilvántartásokat és azokat
bárki számára folyamatosan elérhető módon közzéteszi;
b)	figyelemmel kíséri a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos technológia és kriptográfiai
algoritmusok fejlődését és határozatba foglalja a bizalmi szolgáltatók által szolgáltatásaik
nyújtása során használható biztonságos kriptográfiai algoritmusokat, és az azok meghatározott
paraméterekkel történő alkalmazására vonatkozó követelményeket;
c)	a bizalmi szolgáltatások esetén ellátja a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság
feladatait.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában biztonságos egy kriptográfiai algoritmus akkor, ha
a meghatározott paraméterek alkalmazása mellett az elektronikus aláírás vagy bélyegző
érvényesítési adatából nem származtatható az aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt
adat, és a lenyomat kapcsán az NMHH elnöke rendeletében meghatározott követelményeket is
teljesíti.
93.	§
(1)	A bizalmi felügyelet eljárásaira - mint a termékek és szolgáltatások forgalmazására,
értékesítésére, valamint ezekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó
követelmények ellenőrzésével és piacszabályozással kapcsolatos eljárásokra - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt jelen törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Ha az eIDAS Rendelet vagy annak közvetlenül alkalmazandó uniós végrehajtási aktusa
eltérően nem rendelkezik, a hatóság ügyintézési határideje két hónap.
(3)	Bizalmi felügyeletként első fokon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala jár el,
határozata ellen az NMHH elnökéhez lehet fellebbezni.
(4)	A bizalmi felügyeletnek a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért az NMHH elnökének
rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a bizalmi felügyelet
bevételét képezi.
(5)	A bizalmi felügyelet a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges felmérések,
elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási
kötelezettséget írhat elő a törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók
számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a
bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles
49
szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet e
törvény 98. §-ában foglalt bírságot alkalmazhatja.
(6)	A bizalmi felügyelet köteles az általa meghatározott adatok kezeléséről és felhasználásáról,
továbbá az adatkezelés jogszabályban meghatározott céljáról az adat bizalmi szolgáltatóját - az
adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy a nem kötelező adatszolgáltatásról szóló
felhívással egyidejűleg - tájékoztatni. Amennyiben az adatszolgáltatás elrendelése az (5)
bekezdés alapján kötelező döntéssel történik, a bizalmi felügyelet köteles az adatszolgáltató
figyelmét a nem határidőben vagy nem a megfelelő formátumban történő, hiányos, vagy nem a
valóságnak megfelelő adatszolgáltatás jogkövetkezményeire felhívni, egyéb esetben a felhíváson
feltüntetni, hogy az adatszolgáltatás nem kötelező.
(7)	A bizalmi felügyelet a piacfelmérő, elemző és értékelő feladataihoz felhasználhatja az
Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében a törvény hatálya alá tartozó
tevékenységet végző bizalmi szolgáltatók által szolgáltatott adatokat.
(8)	A bizalmi felügyelet az (5)-(7) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat nem használhatja fel a
bizalmi szolgáltató elleni eljárás lefolytatására. Erről a bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatót
az adatszolgáltatásra kötelezéssel, illetve felhívással egy időben tájékoztatni köteles.
(9)	A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatási tevékenység gyakorlásának időtartama alatt
lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a minősített bizalmi szolgáltató
természetes személy, illetve jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
vezető tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, és nem áll-e bizalmi
szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági
ellenőrzés céljából a bizalmi felügyelet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a minősített bizalmi szolgáltató
természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető
tisztségviselője, vezetője és alkalmazottja büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a bizalmi
szolgáltatási tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(10)	A bizalmi felügyelet a (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bizalmi
szolgáltatási tevékenység gyakorlásának megszűnéséig vagy a minősített bizalmi szolgáltató jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a vezető tisztségviselőnek,
vezetőjének vagy alkalmazottjának a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnéséig kezeli.
55.	A bizalmi szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartások
94.	§
(1)	Az eIDAS Rendeletben foglaltakon túl a bizalmi felügyelet nyilvántartást vezet
a)	a bejelentett bizalmi szolgáltatókról és az általuk nyújtott bizalmi szolgáltatásokról;
b)	a bejelentett minősített elektronikus aláírást és minősített elektronikus bélyegzőt létrehozó
eszközökről;
c)	a b) pont szerinti eszközök megfelelőségét tanúsító kijelölt szervezetekről;
d)	az 88. § és 89. § szerinti átvevő bizalmi szolgáltatókról; és
e)	a 84. § (2) bekezdése szerinti azon minősített archiválási szolgáltatásokról, amelyeket a
bizalmi szolgáltatók megőrzési kötelezettségének ellátására használnak.
(2)	A bizalmi szolgáltatók által nyújtott minősített bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó hatósági
nyilvántartás és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások - azon adatok kivételével, amelyet
jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles nyilvántartásnak
minősülnek.
56.	A bizalmi szolgáltatók ellenőrzése, a bizalmi felügyelet által kiszabható intézkedések
95.	§
50
(1)	A bizalmi felügyelet a szolgáltatás nyújtásának megkezdését követő harminc napon belül
felügyeleti ellenőrzést végez a minősített bizalmi szolgáltatást bejelentő bizalmi szolgáltatóknál
az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartása tárgyában.
(2)	A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi
szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak.
(3)	A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó
követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében a következő
intézkedéseket teheti:
a)	felhívhatja a bizalmi szolgáltató figyelmét az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények
betartására;
b)	megtilthatja meghatározott technológiák, illetve eljárások alkalmazását;
c)	ideiglenes intézkedésként elrendelheti az új tanúsítvány kibocsátási tevékenység
szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;
d)	elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;
e)	bírságot szabhat ki;
f)	a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törölheti annak tényét,
hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;
g)	törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából.
(4)	Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi felügyelet a (3) bekezdésben foglalt
intézkedéseket a (3) bekezdésben foglalt eseteken túl az irányadó követelményekkel kapcsolatos
jogsértések vagy hiányosságok megelőzése érdekében is alkalmazhatja.
(5)	A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedésekkel kapcsolatos döntés során
mérlegeli a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az okozható, illetve okozott kár mértékét, azt, hogy
minősített bizalmi szolgáltatóval szemben kell-e eljárni, valamint, hogy tett-e korábban
intézkedést a bizalmi szolgáltatóval szemben. Az intézkedések együttesen is alkalmazhatók.
(6)	A bizalmi felügyelet törli a bizalmi szolgáltatót a nyilvántartásból, ha az irányadó bizalmi
szolgáltatási követelmények teljesítése más módon nem biztosítható. A nyilvántartásból való
törlésre csak akkor kerülhet sor, ha egyéb intézkedések nem vezetnek eredményre.
(7)	A minősített tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatóval kapcsolatos, a (3) bekezdés f) vagy
g)	pontja szerinti intézkedés esetén a bizalmi felügyelet egyidejűleg megtiltja a bizalmi
szolgáltatónak azt, hogy az általa kibocsátott tanúsítványt minősített tanúsítványnak nevezze, és
intézkedik a kibocsátott minősített tanúsítványok visszavonásáról.
(8)	A bizalmi felügyelet elrendelheti a minősített tanúsítvány visszavonását, ha valószínűsíthető,
hogy a minősített tanúsítvány valótlan adatot tartalmaz, meghamisították vagy a bizalmi
szolgáltató által a minősített tanúsítványok aláírásához vagy bélyegzővel való ellátásához
használt eszköz nem biztonságos.
(9)	Ha a bizalmi felügyelet megtiltja valamely bizalmi szolgáltatás nyújtását, a bizalmi
szolgáltató a 89. §-ban foglaltak szerint köteles eljárni, és ha e kötelezettségét a bizalmi
szolgáltató nem teljesíti, a bizalmi felügyelet a 90. §-ban foglaltak szerint jár el.
57.	A bizalmi felügyelet által kiszabható bírság mértéke
96.	§
(1)	A bizalmi felügyelet bírságot szabhat ki azzal a bizalmi szolgáltatóval szemben, aki az
irányadó bizalmi szolgáltatási követelményeknek nem tesz eleget.
(2)	A bizalmi felügyelet a bizalmi szolgáltatóval együtt annak vezető tisztségviselőjét is
bírsággal sújthatja ismételt jogsértés esetén vagy ha a bizalmi felügyelet határozatában
foglaltakat a bizalmi szolgáltató nem teljesíti.
51
(3)	Nem szabhat ki a bizalmi felügyelet bírságot a jogsértésnek a bizalmi felügyelet tudomására
jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl. Ha a
mulasztás vagy kötelezettségszegés bűncselekmény, a bizalmi felügyeleti bírság a
bűncselekmény jogerős megállapítását követő egy éven belül kiszabható.
(4)	A bizalmi felügyelet a bírság összegének megállapításakor mérlegeli
a)	a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat vagy kár mértékét,
b)	a felelős személyek által a bizalmi felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést (így
különösen dokumentumokba, nyilvántartásokba való betekintés biztosítása, az alkalmazott
technológiák és azok műszaki jellemzőinek bemutatása),
c)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetőleg annak
szándékát,
d)	a kötelezettségek megszegésének ismétlődését, illetve gyakoriságát.
(5)	A bírság összege 200 000 forinttól 20 000 000 forintig terjedhet, ha
a)	a jogsértés bizalmi szolgáltató minősített bizalmi szolgáltatásával kapcsolatos,
b)	a bizalmi szolgáltató általa kibocsátott tanúsítványban magát minősített bizalmi
szolgáltatóként tünteti fel, vagy erre egyéb módon közvetve vagy közvetlenül utal anélkül, hogy
erre jogosult volna,
c)	nem őrzi meg a tanúsítvány kibocsátásával kapcsolatos adatokat és iratokat a jogszabályokban
vagy a szolgáltatási szerződésben meghatározott ideig, és ezek őrzéséről másként sem
gondoskodik.
(6)	Az (5) bekezdésben nem említett esetekben a bírság összege 500 000 forinttól 10 000 000
forintig terjedhet.
(7)	Vezető tisztségviselővel szemben a bírság összege 100 000 forinttól 2 000 000 forintig
terjedhet.
XX.	Fejezet
Az egyes bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó különös rendelkezések
58.	Az elektronikus aláírással és bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó
különös rendelkezések
97.	§
(1)	Ha az elektronikus dokumentum minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel vagy
időbélyegzővel lett ellátva, és az aláírás vagy bélyegző vagy az időbélyegző ellenőrzésének
eredményéből más nem következik, vélelmezni kell, hogy a dokumentum tartalma az aláírás
vagy a bélyegző vagy az időbélyegző elhelyezése óta nem változott.
(2)	A tanúsítvány alanya az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatot
kizárólag elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására használhatja, betartva a
tanúsítványban jelzett esetleges egyéb korlátozásokat is.
(3)	A minősített elektronikus aláírási vagy bélyegző tanúsítvány felhasználható fokozott
biztonságú elektronikus aláírás, illetve bélyegző létrehozására is.
(4)	A bizalmi szolgáltatási ügyfél haladéktalanul tájékoztatja a bizalmi szolgáltatót, ha az
elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására
jutott vagy azt elvesztette.
52
(5)	Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző
létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására jutott vagy az ilyen adatot
elvesztették, a tanúsítványt visszavonja, és ezt nyilvántartásában haladéktalanul közzéteszi.
(6)	Ha a bizalmi szolgáltató arról szerez tudomást, hogy az elektronikus aláírás vagy bélyegző
létrehozásához használt adat illetéktelen személy tudomására juthatott, ennek veszélye fenyeget
vagy az ilyen adatot valószínűleg elvesztették, és a bizalmi szolgáltató biztosítja a tanúsítvány
felfüggesztésének lehetőségét, akkor a tanúsítványt felfüggeszti, és ezt nyilvántartásában
haladéktalanul közzéteszi.
98.	§
A 96. § (5) bekezdése szerinti bírság kiszabható akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy
bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját
elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez
szükséges intézkedéseket.
99.	§
(1)	A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli
dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és
elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.
(2)	Ahol valamely jogszabály elektronikus aláírást vagy elektronikusan aláírt dokumentumot
említ, azon kifejezett eltérő rendelkezés hiányában elektronikus bélyegzőt vagy elektronikus
bélyegzővel ellátott dokumentumot is érteni kell.
59.	Az archiválási szolgáltatással kapcsolatos különös rendelkezések
100.	§
Ha az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum archiválását
minősített bizalmi szolgáltató végzi, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az
elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, bélyegző vagy időbélyegző és az
azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az aláírás, bélyegző vagy időbélyegző elhelyezésének
időpontjában érvényes volt.
ÖTÖDIK RÉSZ
Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó egyes háttérszabályok
101. §
(1)	Ha a 101-103. §-ban foglalt rendelkezésektől törvény vagy kormányrendelet eltérően nem
rendelkezik, az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában meghatározott szervek
a)	egymás közötti elektronikus kapcsolattartására, valamint
b)	a természetes személyekkel vagy gazdálkodó szervezetekkel történő elektronikus
kapcsolattartására
az e Részben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Az irat és a jognyilatkozat elektronikus kézbesítésére a 14-15. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(3)	Ha az elektronikus kézbesítés bármely okból meghiúsul és a kézbesítési vélelem
megállapításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, az elektronikus irat hiteles papír alapú
kiadmányát kell a címzetthez eljuttatni.
53
102. §
(1)	A hiteles elektronikus iratról a kiállító vagy jogutódja az elektronikus irat kinyomtatásával és
záradékolásával hiteles papír alapú kiadmányt állíthat elő. Közigazgatási szerv esetében a
jogutód szerv az a szerv, akinek az irat kiállítása a hatályos szabályok szerint a feladatkörébe
tartozna.
(2)	A természetes személy a saját maga által kiállított vagy elektronikusan aláírt elektronikus
iratot papír alapon saját nevében záradékolhatja.
(3)	Az elektronikus iratról papír alapú kiadmányt a kiállító nem természetes személy nevében
a)	a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személy,
b)	a létesítő okiratban meghatározott személy,
c)	a jogi személy képviseletére jogosult személy
záradékolhat.
(4)	A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás
keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan
hitelesített irattal megegyezik.
(5)	Természetes személy esetén a záradéknak - a (4) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia
kell két tanú aláírását és az arra való szöveges utalást, hogy a természetes személy a záradékot
előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el.
(6)	Többoldalú jognyilatkozatról készült papír alapú másolat akkor hiteles, ha a másolatot
valamennyi aláíró vagy jogutódja az e §-ban megjelölt módon záradékolta.
(7)	Az e § szerint előállított papír alapú kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló elektronikus
irattal megegyezik.
103.	§
(1)	Papír alapú iratról az irat előállítója vagy jogutódja az irat digitalizálásával, a digitalizált irat
záradékolásával elektronikusan hitelesített iratot készíthet.
(2)	A papír alapú irat elektronikusan hiteles irattá történő átalakítása során aláíró a 102. § (2) és
(3)	bekezdésében meghatározott személy lehet.
(3)	A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírását és szöveges utalást arra, hogy az elektronikus kiadmány az
alapul szolgáló papír alapú irattal megegyezik.
(4)	Többoldalú jognyilatkozatról készült elektronikus másolat akkor hiteles, ha a szkennelt iraton
a záradék valamennyi aláíró vagy annak jogutódja legalább fokozott biztonságú elektronikus
aláírását tartalmazza.
(5)	Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha legalább az egyik aláíró az iratot elektronikusan írja alá,
az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány
54
a)	az az elektronikus kiadmány, melyen valamennyi aláíró legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírása szerepel, valamint ennek a 102. § alapján készített papír alapú másolata,
vagy
b)	az a papír alapú kiadmány, mely valamennyi, az iratot elektronikusan aláíró személy legalább
fokozott biztonságú aláírását együttesen tartalmazó elektronikus iratról készült és
ba)	a 102. § szerinti záradékot, valamint
bb)	az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását
egyidejűleg tartalmazza.
(6)	Az e § szerint előállított elektronikus kiadmány bizonyító ereje az alapul szolgáló papír alapú
irattal megegyezik.
104.	§
(1)	Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési
képességének biztosítása érdekében minden állami szerv köteles bejelenteni az elektronikus
kapcsolattartást vagy az informatikai rendszerek együttműködési képességét érintő informatikai
fejlesztési terveit a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a rendeletben meghatározottak
szerint.
(2)	A kijelölt szerv az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs
infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel kialakított álláspontjáról tizenöt
munkanapon belül tájékoztatja a bejelentő szervet.
(3)	Ha további adatok benyújtása válik szükségessé, a kijelölt szerv azok beérkezését követő
nyolc munkanapon belül adja ki állásfoglalását.
(4)	A bejelentő állami szervnek az informatikai fejlesztést a kijelölt szerv álláspontjának
figyelembevételével kell megvalósítania.
(5)	A bejelentés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a kijelölt szerv az
álláspontjának kialakítása során együttműködik az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott, az
elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatósággal.
HATODIK RÉSZ
Záró rendelkezések
60.	Felhatalmazó rendelkezések
105.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás részletes szabályait,
b)	azon ügytípusok körét, amelyek tekintetében az azokat biztosító jogalany e törvény
alkalmazását önkéntesen vállalhatja,
c)	a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatások részletes követelményeit, a szolgáltatásnyújtás részletes eljárási rendjét, a
szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait, a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési és a szolgáltató által teljesítendő személyi és
55
pénzügyi feltételeket, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás bejelentésével,
valamint a Felügyelet általi bírság kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseket és a bírság mértékét,
d)	az elektronikus ügyintézést biztosító szerv azonosításával kapcsolatos részletes
követelményeket,
e)	az elektronikus kapcsolattartási módokra vonatkozó részletes szabályokat,
f)	az ügyintézési rendelkezés tételének és nyilvántartásba vételének részletes szabályait,
g)	az elektronikus ügyintézés céljaira felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus
aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus
aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó sajátos követelményeket,
h)	az elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációjának részletes szabályait,
i)	az összerendelési nyilvántartás működésének és az összerendelési nyilvántartásból történő
adatszolgáltatás nyújtásának részletes szabályait,
j) az elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó részletes szabályokat,
k) a Felügyelet eljárásának részletes szabályait,
l) a 14. § (7) bekezdése szerinti jogalanyok körét,
m) az országos telefonos ügyfélszolgálat működésének részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a Felügyeletet,
b)	az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartását vezető szervet,
c)	a Kormány által kötelezően biztosított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások
szolgáltatóit, valamint a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóit,
d)	a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet, valamint a Kormány által
kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás regisztrációs szerveit,
e)	az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szervet.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatások rendelkezésre állására és annak
igazolására vonatkozó szabályokat,
b)	az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségei teljesítésére szolgáló közzétételi felületre
vonatkozó szabályokat,
c)	az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet és üzemzavar esetén
követendő eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,
e)	az automatikus információátadásra köteles együttműködő szerveket és az ilyen módon
továbbítandó információk körét, valamint az automatikus információátadási felületre vonatkozó
követelményeket,
f)	az információátadási szabályzat részletes tartalmi követelményeit, valamint az
információátadási szabályzatban szabályozandó információk körét,
g)	az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentésére vonatkozó szabályokat,
h)	az információforrások regisztere adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat,
i)	az adat- és iratmegnevezések jegyzéke adattartalmára és vezetésére vonatkozó részletes
szabályokat,
56
j) a központi címregiszter vezetése, működése, az egységes címképzés szabályait, valamint az
egységes címkezelés részletes eljárási szabályait,
k) az e törvény szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó
szabályokat, a kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások
körét,
l) a 104. § (1) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait,
m) a felügyeleti vizsgálat részletes szabályait, valamint
n) a koordinációs eljárás részletes szabályait.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az
a)	elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségek,
b)	elsődleges információforrásból rendelkezésre álló információk
e törvényben nem szabályozott típusait, körét rendeletben határozza meg.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a)	a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet,
b)	a törvény Harmadik Része szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szerveket,
valamint
c)	a 104. § (1) szerinti szervet.
(6)	Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős
miniszterrel egyetértésben a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért,
a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat érintő változások bejelentésért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díj megfizetésével, kezelésével, nyilvántartásával
kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.
106.	§
Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy
a)	a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes követelményeket, így különösen a bizalmi
szolgáltatók pénzügyi és személyzeti megfelelőségével, a tevékenységével és az általa használt
eszközökkel kapcsolatos követelményeket, az igénybevevők szerződésének megkötésével és a
szerződéskötéssel összefüggő tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos követelményeket,
valamint a szolgáltatási szerződésre, a bizalmi szolgáltatás nyújtásának egyéb feltételeire (így a
bizalmi szolgáltatási rendre és szolgáltatási szabályzatra) vonatkozó részletes feltételeket,
b)	a bizalmi felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmával és a bizalmi szolgáltatás
nyújtásával összefüggő bejelentésekkel kapcsolatos követelményeket,
c)	a bizalmi felügyeletnek fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét
rendeletben állapítsa meg.
61.	Hatályba léptető rendelkezések
107.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 114. § (1) bekezdése, a 114. § (4)-(9) bekezdése és a 114. § (10) bekezdés a)-d) pontja
2016. január 2-án lép hatályba.
(3)	A Negyedik Rész, a 104. §, a 113. § (1)-(6) bekezdése, a 118. §, a 122. § (1) bekezdés a)
pontja, valamint a 122. § (2) és (3) bekezdése 2016. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A Második és Harmadik Rész, a 108. § (1)-(6) bekezdése, a 109. §, a 113. § (7) bekezdése,
valamint a 122. § (1) bekezdés b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.
57
62.	Átmeneti rendelkezések
108.	§
(1)	Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2018. január 1. napjától kötelesek az
ügyek elektronikus intézését az e törvényben meghatározottak szerint biztosítani.
(2)	Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. január 1-jétől az (1) bekezdés
szerinti határidőig a Felügyeletnél az elektronikus ügyintézési szolgáltatás megkezdését
megelőzően, a 17. alcím szerinti adatszolgáltatás teljesítésével bejelenthetik, hogy a feladat- és
hatáskörükbe tartozó egyes ügyek vagy valamennyi ügy tekintetében az (1) bekezdés szerinti
határidőt megelőzően is vállalják az e törvény szabályainak megfelelő elektronikus ügyintézés
biztosítását.
(3)	Az 1. § 17. pont a)-k) alpontja szerinti jogalanyok 2017. június 30-ig ütemtervet készítenek
és küldenek a Felügyelet számára az (1) bekezdésből fakadó feladataik teljesítésére vonatkozóan.
(4)	Az elektronikus ügyintézést 2017. január 1-jén már biztosító, az 1. § 17. pont a)-k) alpontja
szerinti jogalanyok 2017. április 30-ig az e-közigazgatásért felelős miniszter által rendeletben
meghatározott adatokat elektronikus úton, a Felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlapon
a Felügyelet számára bejelentik.
(5)	A 9. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a gazdálkodó szervezet ügyfél vagy jogi
képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 2018. január 1. napjától köteles eleget tenni.
(6)	A 14. § (1) bekezdés szerinti kötelezettséget a II. rész hatálybalépésekor már létező
gazdálkodó szervezet 2017. augusztus 30-ig köteles teljesíteni.
(7)	E törvény hatálybalépését követően elektronikus ügyintézés céljából az elektronikus
ügyintézést biztosító szervek kizárólag olyan új informatikai rendszereket állíthatnak
működésbe, amelyek e törvény szerinti elektronikus ügyintézésre alkalmasak.
109.	§
(1)	Az együttműködő szervek 2018. január 1-től kötelesek az e törvény szerinti informatikai
együttműködésre.
(2)	Az együttműködő szerv az informatikai együttműködést - az információátadási szabályzat
Felügyeletnek való megküldésével és közzétételével - 2018. január 1. előtt is vállalhatja.
(3)	Az együttműködő szervek az információátadási szabályzataikat 2017. július 1-ig kötelesek
előkészíteni és a Felügyeletnek véleményezés céljából megküldeni.
110.	§
Azok az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti
elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, akik e törvény
hatálybalépésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában bejelentett
szolgáltatóként szerepeltek, és az e törvény szerinti bizalmi szolgáltatásra vonatkozóan nem
tesznek bejelentést, az Eat. szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásaikat
legkésőbb 2017. július 1-jéig kötelesek befejezni, amely kötelezettség teljesítésére az Eat. 16. §
és 16/N. § szerinti kötelezettségek irányadóak azzal, hogy a befejezéssel kapcsolatos
kötelezettségeikkel összefüggésben 2017. július 2-át követően a bizalmi felügyelet e törvény
89.	§-a , valamint 95. §-a és 96. §-a szerint jár el.
63.	Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének megfelelés
111. §
A 91. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése értelmében sarkalatosnak minősül.
64.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
112. §
58
(1)	E törvény a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus
azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III.
fejezetének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálj a.
(3)	E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
65.	Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
113. §
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eredeti papír alapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a
közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén
belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy
bélyegzőt, valamint - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti
közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat
kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve
amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít.”
(2)	A Pp. 195. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott
közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus
magánokiratról készített papír alapú okiratot is - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az
eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának
feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással
vagy bélyegzővel, és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön
jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban
készített okirat bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti
okiratéval.”
(3)	A Pp. 196. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel
egyidejűleg a 196. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az
abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el,
feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll)
„e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának
ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített
elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített
elektronikus okiratéval megegyezik;
f)	az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást, minősített elektronikus
bélyegzőt helyezett el;
g)	olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgálatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató
az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez
rendelést a kiállító sajátkezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen
igazolja; továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító
termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer
felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus
dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább
59
fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel
látja el."
(4)	A Pp. 196. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.],
továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról
készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az
eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az
okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta.
Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor
bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az
okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy bélyegzővel,
vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy
bélyegzővel, és - ha jogszabály így rendelkezik - minősített bizalmi szolgáltatás keretében
kibocsátott időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint
készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító
ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében
pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.”
(5)	A Pp. 197. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a magánokiraton levő aláírás valódisága nem vitás vagy bizonyított, illetve a legalább
fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy bélyegző vagy zárt rendszerben alkalmazott
bizalmi szolgáltatás keretében a kiállító sajátkezű aláírására egyértelműen visszavezethető
adatok ellenőrzésének eredményéből más nem következik, az aláírást vagy bélyegzőt megelőző
szöveget - elektronikus okirat esetén az aláírt vagy bélyegzővel ellátott adatokat - az ellenkező
bizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve, ha az okirat rendellenességei vagy
hiányai ezt a vélelmet megdöntik.”
(6)	A Pp. 197. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott
elektronikus okirat aláírójának vagy bélyegző létrehozójának azonossága, illetve az okirat
hamisítatlansága kétséges, ezek megállapítása érdekében a bíróság elsősorban az elektronikus
aláíráshoz vagy bélyegzőhöz tartozó tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az
elektronikus okirathoz kapcsolt időbélyegző által igazolt adatokkal kapcsolatos kétség esetén a
bíróság elsősorban az időbélyegzést végző bizalmi szolgáltatót keresi meg. Az olyan zárt
rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében kiállított elektronikus okirat esetében,
ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító
sajátkezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja, a bíróság
elsősorban a zárt rendszer bizalmi szolgáltatóját keresi meg.”
(7)	A Pp. 197. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A lenyomatképző algoritmusok biztonsági gyengülése ellen védett, minősített bizalmi
szolgáltató vagy archiválási rendszerek megfelelőségének értékelésére feljogosított szervezet
által értékelt zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás, jogszabályban meghatározott
hosszú távú megőrzésre alkalmas archiváló rendszerében tárolt, legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy zárt rendszerben alkalmazott bizalmi
szolgáltatás keretében kiállított és a szolgáltató által a kiállító személyéhez rendelet elektronikus
okirat valódiságát vélelmezni kell.”
(8)	A Pp. 394/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint,
valamint a Ket. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési
felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”
60
114. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„m) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, állandó személyazonosító
igazolványa elektronikus egyedi azonosítóját, azt a tényt, hogy az állandó személyazonosító
igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány van elhelyezve, továbbá személyi azonosítójáról és
lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját;”
(2)	Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
„d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja, a 11. § (1) bekezdés q) pontja, valamint az állandó
személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye kivételével,
a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre;”
(3)	Az Nytv. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/E. § Az anyakönyvvezető az elhalálozott személyek személyazonosító igazolványának,
valamint a személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolványának bevonása céljából
a 11. § (1) bekezdés m) pontja és a 17. § (4) bekezdése szerinti adatokat jogosult igényelni, az
állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén aláíró tanúsítvány elhelyezésének ténye,
valamint az állandó személyazonosító igazolványa elektronikus egyedi azonosítója kivételével.”
(4)	Az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A tároló elem tartalmazza:)
„d) a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét,
e)	a polgár adóazonosító jelét,”
(5)	Az Nytv. 29. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme nem, vagy nem helyesen
tartalmazza a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, illetve az adóazonosító jelét, abban az
esetben a polgár kérelmére
a)	az egészségbiztosítási szerv a polgár társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint
b)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a polgár adóazonosító jelét
a tároló elemen elhelyezi.”
(6)	Az Nytv. 29/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott és
a cselekvőképes nagykorú polgár
a)	állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a központi szerv aláírás-létrehozó adatot
helyez el,
b)	kérelmére a Kormány által kijelölt szolgáltató az a) pontban foglaltak, valamint az azonosítás
kivételével az Eat. szerinti elektronikus aláírás hitelesítési szolgáltatást nyújt.”
(7)	Az Nytv. 29/D. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem nem minősül a Nektv.
szerinti kártyafelhasználói regisztrációnak.”
(8)	Az Nytv. 29/J. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
61
„(10a) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartása a
személyazonosító igazolvány esetén a (10) bekezdéstől eltérően az Nytv. 29. § (3) bekezdése
szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsor alapján is megadja a tájékoztatást.”
(9)	Az Nytv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány - amennyiben a polgár
kérelmére elektronikus aláírási funkcióval is rendelkezik - a tároló elem biztonságos aláírás-
létrehozó eszközként történő tanúsításáig minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú
elektronikus aláírás létrehozására alkalmas.”
(10)	Az Nytv.
a)	4. § (2b) bekezdésében az „A 29/I. § hatálya” szövegrész helyébe az „A 29/J. § hatálya”
szöveg,
b)	29/A. § (2) bekezdésében a „- ha a törvény eltérően rendelkezik -’’szövegrész helyébe a „- ha
a törvény eltérően nem rendelkezik -” szöveg,
c)	29/C. § (4) bekezdésében az „A (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b)
pontj a szerinti” szöveg,
d)	29/J. § (11) bekezdésében a „(8)-(10) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8)-(10a) bekezdés”
szöveg,
e)	47. § (1) bekezdés a) pontjában az „igazolvány kiadásának” szövegrész helyébe az
„igazolvány adattartalma megjelenítésének, kiadásának” szöveg
lép.
115.	§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 69/B. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet a Ket. és a
végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, valamint a Ket. és a
végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által
nyilvántartásba vett szolgáltatótól.”
(2)	A Be.
a)	69/B. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szöveg,
b)	70. § (1) bekezdés f) pontjában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe „a Ket.” szöveg
lép.
116.	§
(1)	Az Eat. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az aláíró, illetve a 10. § szerinti képviselt személy, szervezet kérheti a tanúsítvány
visszavonását, illetve ha a hitelesítésszolgáltató ennek lehetőségét biztosítja, a tanúsítvány
felfüggesztését."
62
(2) Az Eat. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a hitelesítésszolgáltató a szolgáltatás kapcsán biztosítja a tanúsítvány felfüggesztésének
lehetőségét, a tanúsítvány érvényességét felfüggeszti és ezt nyilvántartásában haladéktalanul
közzéteszi, ha
a)	az aláíró, illetve a képviselt személy (szervezet) kéri;
b)	a szolgáltatással kapcsolatos - jogszabályban, a szolgáltatási szabályzatban vagy az általános
szerződési feltételekben meghatározott - rendellenességről szerez tudomást;
c)	megalapozottan feltételezhető, hogy a tanúsítványban foglalt adatok nem felelnek meg a
valóságnak, vagy az aláírás-létrehozó adat nem az aláíró kizárólagos birtokában van;
d)	a Hatóság jogerős és végrehajtható határozatában így rendelkezik."
117.	§
(1)	A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) a 168/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás
168/C. § (1) Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybevevőiről a
személyazonosság hiteles igazolása érdekében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv
egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartás) vezet.
(2)	Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevevője kérelme esetén
díjmentesen jogosult egy, a Kormány rendeletében meghatározott, valamennyi a Kormány által
kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési
szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára.
(3)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás tekintetében az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartás és a nyilvántartásba történő regisztráció szabályait a (4)-(9) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás célja a Kormány által kötelezően nyújtandó
azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és
technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles
biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.
(5)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás az érintett következő adatait tartalmazza:
a)	az érintett természetes személyazonosító adatai,
b)	az érintett állampolgársága,
c)	tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás
esetén az okmányszám, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, a személyazonosító
igazolványhoz rendelt regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és - amennyiben az érintett
tárhelyet igényel - az érintett elektronikus levelezési címe,
d)	ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen
lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe,
e)	részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség,
elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető
kérdésekre adott válaszok,
f)	az érintett egyedi azonosító száma.
(6)	A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás igénybevétele során az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt, az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban
szereplő
63
a)	adatok ellenőrzéséhez,
b)	adatok beszerzéséhez
olyan technológiai megoldást kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást vezető szerv kizárólag az elektronikus azonosítási szolgáltatás lekérdezéséről
értesül, annak címzettje ismeretlen marad számára. A technológiai megoldás kizárólag az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv által igényelt adatkérést, az adatkérés által érintett
adatokat továbbítja, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által megadott
adatoknak az ügyfél-regisztrációs nyilvántartásban szereplő adatokkal történő egyezőségét
vizsgálja.
(7)	Az (1) bekezdésben megjelölt azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez nincs szükség a
168/A. § szerinti regisztrációra, ha az ügyfél a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási
szolgáltatás igénybevétele érdekében már a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba
regisztrált.
(8)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a
regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja. A természetes személy adatait az ügyfél-
regisztrációs szerv az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok
jogai és jogos érdekeinek védelme és érvényesítése érdekében a regisztráció megszűnését követő
20 évig tárolja.
(9)	Az (1) bekezdés szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatást kizárólag az vehet igénybe, aki
a 168/A. § (3) bekezdésben megjelölt nyilvántartások valamelyikében szerepel.
168/D. § (1) A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított
azonosítási szolgáltatás olyan Kormány által nyújtandó azonosítási szolgáltatás, amelyre a 168.
§-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás esetében regisztrációs eljárás alatt a tároló elemet tartalmazó
személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást kell érteni.
(3)	A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba a 168/C. § (5) bekezdés c) pontja szerinti
adatokat a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány kiadásakor kell bejegyezni.
(4)	A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-
regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tároló elemet tartalmazó személyazonosító
igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A tároló elemmel rendelkező
személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásával a regisztráció megszűnik.”
(2)	A Ket. a következő 171/B. §-sal egészül ki:
„171/B. § (1) 2016. január 1-jétől a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás a tároló
elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás
tekintetében tartalmazza az igénybevevők e törvényben meghatározott adatait.
(2)	Az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását
az azt kezelő szerv 2016. január 1-jét követően tovább vezeti, és az ügyfélkapuval, illetve
részleges kódú telefonos azonosítással rendelkező személyek adatait annak technikai feltételei
megvalósulásakor, de legkésőbb 2016. december 31-éig átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartást kezelő szervnek.”
(3)	A Ket. 175. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)
„g) a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervet.”
118. §
64
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2)
bekezdésében a "szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter" szövegrész helyébe a "
szabályozási feladatkörrel rendelkező miniszter vagy önálló szabályozó szerv vezetője" szöveg
lép.
119.	§
(1)	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 20. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha
annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a
nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas
elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.”
(2)	A Kttv. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat megszüntetésével
kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj
megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló
felszólítás és a fizetési felszólítás elektronikus dokumentumban történő kiadmányozására,
közlésére és hitelesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény Ötödik Részét kell alkalmazni.”
120.	§
(1)	Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L.
törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 1. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„33. létfontosságú információs rendszerelem: az európai vagy nemzeti létfontosságú
rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és
védelméről szóló törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelemek azon elektronikus
információs létesítményei, eszközei vagy szolgáltatásai, amelyek működésképtelenné válása
vagy megsemmisülése az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt
rendszerelemeket vagy azok részeit elérhetetlenné tenné, vagy működőképességüket jelentősen
csökkentené;”
(2)	Az Ibtv. 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:)
,,c) az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és
létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt
rendszerelemek”
(elektronikus információs rendszereinek védelmére.)
(3)	Az Ibtv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 2. § (1) bekezdése szerinti állami és önkormányzati szervek kivételével, az európai vagy
nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények
azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemek
elektronikus információs rendszerei esetében az e törvény szerinti hatósági feladatokat, a
biztonsági felügyeletet a hivatásos katasztrófavédelem szervezetrendszerén belül működő, a
Kormány által kijelölt szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint látja el.”
65
(4)	Az Ibtv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(5) A szervezet vezetője az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, az elektronikus
információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál magasabb, kivételes esetben a hatóság
előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb biztonsági osztályt
is megállapíthat az elektronikus információs rendszerre vonatkozóan.”
(5)	Az Ibtv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és
létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt
rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében az e törvényben meghatározott
feltételeknek megfelelő, az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztálynál
magasabb, a hatóság előzetes engedélyével, kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva
alacsonyabb biztonsági osztály is megállapítható.”
(6)	Az Ibtv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és
létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt
rendszerelemek szervezetei tekintetében az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő,
az adott szervezetre irányadó besorolási szintnél magasabb, a hatóság előzetes engedélyével,
kockázatokra kiterjedő indoklással ellátva alacsonyabb szintű besorolás is megállapítható.”
(7)	Az Ibtv. 18. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát)
„b) a 2. § (1) bekezdése szerinti állami és önkormányzati szervek európai vagy nemzeti
létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról,
kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján kijelölt rendszerelemei elektronikus
információs rendszerei, valamint
c)	a 2. § (1) bekezdése szerinti, nemzetbiztonsági védelem alá eső állami és önkormányzati
szervek”
(vonatkozásában - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a Kormány rendeletében
meghatározott állami szerv végzi el.)
(8)	Az Ibtv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A sérülékenységvizsgálatot, illetve a biztonsági esemény vizsgálatát az (5) bekezdés
szerinti állami szerv végzi el, ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus információs
rendszereken kívüli, európai vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé a létfontosságú
rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény alapján
kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében nincs a
sérülékenységvizsgálat, illetve a biztonságiesemény-vizsgálat elvégzésére a jogszabályban
meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság.”
(9)	Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
66
„c) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a szervezetek hatósági nyilvántartásba vételének
rendjét”
(rendeletben határozza meg.)
(10)	Az Ibtv.
a)	18. § (3) bekezdés b) pontjában, (4), (6) és (9) bekezdésében, 22. § (1) és (2) bekezdésében a
„gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg,
b)	24. § (1) bekezdés j) pontjában a „gazdasági társasággal” szövegrész helyébe a „gazdálkodó
szervezettel” szöveg
lép.
121. §
Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény
13. § (4) bekezdésében az „A kártyakibocsátót” szövegrész helyébe az „Az 1. § (4) bekezdés b)
pontja szerinti kártyakibocsátót” szöveg lép.
122. §
(1)	Hatályát veszti
a)	az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény;
b)	az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló
2013. évi CCXX. törvény.
(2)	Hatályát veszti
a)	a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és
hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet;
b)	az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az
elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól szóló 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet.
(3)	Hatályát veszti
a)	az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről szóló
7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet;
b)	az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó
részletes követelményekről szóló 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet;
c)	a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak az elektronikus aláírással összefüggő nyilvántartással
kapcsolatos tevékenységéért fizetendő díjakról szóló 4/2006. (IV. 19.) IHM rendelet.
67
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja - a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva - az elektronikus úton
történő ügyintézés kiterjesztése; az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések
jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat
nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus
ügyintézésre szorítása.
Az elektronikus ügyintézés mint fogalom olyan komplex folyamatot takar, mely nagyon
sokféleképpen határozható meg. A szakirodalom mindmáig adós egy olyan konszenzusos
definícióval, mely valamennyi szakember számára elfogadhatóan határozná meg, hogy pontosan
mit is értünk elektronikus ügyintézés alatt.
Az eEurope 2002 akciótervben az Európai Bizottság (COM (2000) 330 final) az elektronikus
közszolgáltatások elterjedésének mérésére meghatározta a 20 leggyakrabban igénybe vett
elektronizálható szolgáltatást és definiálta az ezek fejlettségi szintjeinek jellemzőit.
Az e-ügyintézés szintjei ez alapján:
•	Az első szint az információnyújtás elektronikus módja, ilyen például, ha valamely minisztérium
honlapján lehet tájékozódni a nyitvatartási időről és az ügyintézés módjáról.
•	A második szint az egyirányú kapcsolat, vagyis amikor elektronikusan letölthetők az
ügyintézéshez szükséges nyomtatványok.
•	A harmadik szinten megjelenik az interaktivitás, vagyis on-line módon kitölthetők az űrlapok,
beleértve a hitelesítést. Mivel az illetékek befizetését ez a szint nem teszi lehetővé, az ügyfél
egyszeri megjelenése továbbra is szükséges.
•	A negyedik szinten, melyet a tranzakció névvel jeleznek, a teljes ügymenet elektronizált,
beleértve az illetékek lerovását is.
•	Az utóbbi időben pedig bizonyos szolgáltatások esetében megjelent az ötödik szint, a
perszonalizáció, ami lehetővé tesz bizonyos automatizálást, így például ha az adott
kormányszervnek rendelkezésére állnak más adminisztratív forrásból az állampolgár
meghatározott adatai, azokat már eleve feltüntetik a személyre szabott űrlapban, s az
állampolgárnak ezeket nem kell újra beírnia.
A normaszöveg alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus
ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését (pl. kinek adott meghatalmazást ügyei
vitelére),
b)	a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,
c)	a törvényben szabályozott elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
d)	a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül
történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
e)	az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének
jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,
f)	a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok
feldolgozását,
g)	e törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását,
h)	az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését, és
i)	- fő szabályként - az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését.
Ennek megvalósításához a törvényjavaslat azt hivatott biztosítani, hogy
68
-	az állami szerveket, valamint azon közszolgáltatókat, akik nagyszámú ügyben
találkoznak a lakossággal, egyrészt rászorítsa az ügyek elektronikus intézésére, másrészt
olyan rendszereket alapozzon meg, mely alapján bárki, aki ügyét - tekintet nélkül arra,
hogy az egy közigazgatási vagy közszolgáltatási ügy - elektronikusan kívánja intézni,
ugyanazon elvek mentén intézhesse azt;
-	biztosítsa, hogy a szükséges fejlesztések úgy valósuljanak meg, hogy a kialakított
rendszerek alkalmazása egyrészt minden igénybevevő számára lehetséges legyen anélkül,
hogy a már kialakított elektronikus rendszereiket jelentősen át kellene alakítani; másrészt
ott, ahol ilyen rendszerek nincsenek, ezeket a rendszereket minél egyszerűbben és kisebb
költséggel lehessen létrehozni.
A törvényjavaslat alapvetően két, egymástól logikailag elkülönülő, ám témájában az elektronikus
folyamatok szabályozása miatt mégis közös alapon álló részből áll. Ezek céljai és szabályozási
elvei az alábbiak szerint strukturálhatóak.
a)	az ügyek intézésének és az ügyféli/fogyasztói kapcsolattartásnak elektronikus útra
terelése
A törvényjavaslat értelmében a törvény szerinti elektronikus ügyintézésre kötelezettek az
alábbiak (személyi hatály):
a)	az államigazgatási szervek,
b)	a helyi önkormányzat tisztségviselői és szervei,
c)	a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított
egyéb jogalanyok,
d)	a bíróságok,
e)	az alapvető jogok biztosa,
f)	az ügyészségek,
g)	a közjegyzők,
h)	a bírósági végrehajtók,
i)	a köztestületek (kivéve a hegyközségeket),
j) azok a közüzemi szolgáltatók, melyek havonta - éves átlagban - legalább 150 ezer fogyasztói
számlát bocsátanak ki, valamint
k) a törvényben vagy kormányrendeletben erre kötelezett közfeladatot ellátó vagy
közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint
l) azok a szervek, akik ezt önként vállalják.
A törvényjavaslat tárgyi hatálya (mely ügyekben kell elektronikusan eljárni) három jellemzővel
határozható meg:
-	egyrészt minden olyan kapcsolattartásra kötelezően az elektronikus formát írja elő, mely
az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv és az ügyfél/fogyasztó között értelmezhető;
-	ezekben az ügyekben a szervek egymás közötti kapcsolattartását is elektronikus útra
tereli;
-	harmadrészt viszont nem cél az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek olyan belső
ügyviteli folyamatainak szabályozása, mely az ügyfelek/fogyasztók ügyeit közvetlenül
nem érintik (pl. belső pénzügyi folyamatok, vagy fegyelmi ügyek stb.).
b)	az elektronikus ügyintézéshez szükséges részfolyamatok szabályozásának egységesítése
A törvényjavaslat egyik célja - és e rendszerek szabályai vonatkozásában a hatálya is ehhez
igazodik -, hogy jogi és erre alapozva technikai segítséget nyújtson az elektronikus ügyintézésre
kötelezettek számára az ilyen ügyintézést biztosító rendszereik létrehozásához, valamint az
69
egymással való elektronikus kapcsolattartáshoz. Ehhez - a jelenleg a közigazgatási hatósági
eljárási törvényben szabályozott - építőelemeket, az ún. SZEÜSZ-ök-et (szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatás) a teljes elektronikus ügyintézésre kötelezett szervi kör
számára elérhetővé teszi és ebben a megközelítésben szabályozza újra.
A SZEÜSZ-ök rendszere azon az elvi alapon nyugszik, hogy az elektronikus ügyintézési
folyamat olyan atomi részekre bontható fel, melyekből - építőkockaként - az éppen adott
eljáráshoz igazodó sorrendben összeállítva bármely elektronikus eljárás felépíthető.
Példával illusztrálva: ha létezik egy szabványosított informatikai alkalmazás az elektronikus
azonosításra, egy az elektronikus kommunikációra, az elektronikus dokumentumhitelesítésre,
valamint lehetséges egy szabványos modullal elektronikus fizetést teljesíteni, akkor egy alapvető
eljárástípus elektronikus támogatása e modulok egyszerű összefűzésével megoldható. Ha ezek a
modulok az informatikában szabványosított illesztésekkel (ún. interfész) rendelkeznek, akkor
ezek az érintett szerveknél már eleve rendelkezésre álló informatikai rendszerekhez (pl.
elektronikus iratkezelő rendszerek) viszonylag egyszerűen és alacsony költséggel
hozzáilleszthetőek.
Ha mindezeket a szolgáltatásokat az állam központilag, állami szolgáltató útján és ingyen
biztosítja (a törvényjavaslat szóhasználatában: központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás,
KEÜSZ), akkor ezek felhasználásával az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerv a törvény
által megkövetelt mértékben biztosítani tudja az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
c)	Az elektronikus ügyintézésre kötelezett szer-vek egymás közötti elektronikus kapcsolatai
A törvényjavaslat harmadik része az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek egymás közötti
elektronikus kapcsolatait szabályozza. A szabályozás lényege, hogy amennyiben valamely
jogszabály - pl. egy eljárási törvény - az érintett szervek között valamiféle információáramlást ír
elő - pl. a közigazgatási eljárásban a belföldi jogsegély jogintézménye - akkor az
információáramlást elektronikusan, a törvényjavaslatban szabályozott módon kell megvalósítani.
Kizárólag az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködéséről jelenleg is van
hatályos szabályozás: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános
szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Ioptv.).
Ez a törvény - címéből is adódóan - kizárólag a nyilvántartások együttműködésére koncentrál.
Alapvető szabályozási elve az adatok elsődleges, illetve származtatott adatokra történő
csoportosítása azzal, hogy az elsődleges adatot tartalmazó, kormányrendeletben meghatározott -
ún. „etalon” - nyilvántartások adatainak valamennyi olyan jogilag szabályozott nyilvántartásba,
ahol ezek az adatok megjelennek, ezekből az etalon nyilvántartásokból kell átadni. Az első ilyen
már megvalósult nyilvántartási rendszer a központi címregiszter.
Az interoperabilitási törvényben kidolgozott rendszer továbbfejlesztésével a törvényjavaslat nem
csupán a nyilvántartások, hanem minden, elektronikus formában megjelenő adat elektronikus
ügyintézésre kötelezett szervek közötti áramlását szabályozza.
E szabályozással, valamint a SZEÜSZ/KEÜSZ építőelemek szabályaival még egy cél, az
előkészítés alatt álló nagy eljárási kódexeknek a kapcsolattartás elektronikus módját jogi és
informatikai eszközökkel történő támogatása is megvalósul.
A törvényjavaslat ugyanakkor nem teremt önálló adatkezelési jogcímet vagy előírást. Ezeket
a rendelkezéseket az egyes nyilvántartásokra vonatkozó ágazati szabályoknak, illetve az eljárási
kódexeknek kell tartalmazniuk; a törvényjavaslat csupán a „hogyan” kérdésére válaszol azzal,
hogy egyrészt elektronikus útra tereli a kommunikációt, másrészt meghatározza, hogy ez az
70
elektronikus kommunikáció milyen módon valósulhat meg úgy, hogy az a szükséges joghatás
kiváltására alkalmas legyen.
d)	Az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet
A törvényjavaslat mögött meghúzódó elvi koncepció lényegi eleme, hogy az elektronikus
ügyintézésre kötelezett szervek elektronikus ügyintézési tevékenységét egy erős
jogosultságokkal rendelkező felügyeleti szervnek kell összehangolnia és kikényszerítenie.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény már
létrehozta az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet (jelenleg: az e-közigazgatásért felelős
miniszter), azonban ez a szerv a törvényjavaslat a jelenleginél nagyságrendekkel több
szervezet és a jelenleginél jelentősen tágabb tevékenységi kör felügyeletét látja el.
Új feladatként jelenik meg a koordinációs tevékenység (az elektronikus ügyintézés
biztosításához szükséges intézkedések és az e törvény szerinti együttműködés kialakításának,
valamint módosításának e törvényben foglaltak szerinti megvalósítása tekintetében) és műszaki
irányelvek elfogadása.
Bővül a Felügyelet által alkalmazható szankciók köre is (az elektronikus ügyintézést biztosító
szervet a jogsértés megállapítása mellett határidő tűzésével intézkedési terv elkészítésére
kötelezheti, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladatkörrel rendelkező vezetőjét az
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos képzés elvégzésére kötelezheti.
e)	az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi
szolgáltatásokról szóló uniós szabályozáshoz való igazodás
Az e-aláírásokról irányelv (1999/93/EK) rendelkezett. A legtöbb tagállamban ez alapján született
meg törvényi szabályozás az e-aláírásokra, Magyarországon ez az elektronikus aláírásról szóló
2001. évi XXXV. törvény (Eatv.).
Az irányelvet 2014-ben rendelet váltotta fel: a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz
kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (eIDAS-
rendelet).
Ennek fokozatos hatálybelépése által folyamatosan történik a rendeleti szintű részletszabályok
elfogadása és a jogharmonizáció (a tagállamoknak hatályon kívül kell helyezniük e-aláírás
szabályozásuk nagy részét, mivel a rendelet szövege és a végrehajtási szabályok közvetlenül és
kötelezően alkalmazandóak).
Az eIDAS rendelet főbb újdonságai:
-	a felügyeleti szervek nagyobb mértékben vannak együttműködésre kötelezve egymással és az
Európai Bizottsággal.
-	az e-azonosítási rendszerek terén együttműködési kötelezettség jelenik meg: ez tartalmilag a
többi tagállam e-azonosítási megoldásainak kötelező vizsgálata, és sikeres vizsgálat után
kényszerű elfogadása. Ezáltal a valamely tagállam bejelentett, megfelelő (alacsony, jelentős vagy
magas) biztonsági szintű e-azonosítási megoldását használó természetes vagy nem természetes
személy képes lesz másik tagállam elektronikus szolgáltatásaihoz hozzáférni, határokon átívelő
módon.
f általános háttérszabályok az elektronikusan hiteles iratok átalakítására
A törvényjavaslat pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabály arra,
hogy az elektronikusan hiteles iratok hogyan alakíthatóak át hiteles papír alapú kiadmánnyá.
Nem életszerű ugyanis, hogy hiányzik annak jogi lehetősége, hogy egy közfeladatot ellátó szerv
a saját elektronikus iratáról hiteles másolatot tudjon készíteni.
71
Ennek feloldása céljából - abban az esetben, ha jogszabály bizonyos körben nem rendelkezik
másképp - az egyéb megoldásoktól (központilag kijelölt hitelesítő, iratérvényességi
nyilvántartás) függetlenítve a törvényjavaslat kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szerv által
kiállított hiteles elektronikus iratról a kiállító szerv vagy jogutódja - tehát csak saját maga -
hiteles papír alapú másolatot állíthat ki, megfelelő záradék felvezetésével.
A törvényjavaslat háttérszabályt ad arra az esetre is, hogy ha az akarategység szempontjából
lényeges egy okirat több fél általi hiteles aláírása, melyik kiadmány minősül hitelesnek, ha az
egyik fél elektronikus aláírást kíván használni, a másik fél pedig hagyományosan ír alá (a
javaslat értelmében az elektronikusan kiadmányozott iratról készült, záradékkal hitelesített papír
alapú másolaton a másik fél aláírásával hitelesített irat).
g)	egyéb pontosítások
1.	Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és
önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény
módosításáról szóló 2015. évi CXXX. törvénnyel a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény az elektronikus tároló elemet tartalmazó
személyazonosító igazolvány bevezetése kapcsán módosul. Jelen módosítás ehhez kapcsolódóan
tartalmaz pontosító, illetve kiegészítő rendelkezéseket.
Az előterjesztő részben ettől függetlenül jelzi, hogy az e-kártya bevezetésével lehetséges lesz a
közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok számára a járművezető személyazonosságának
automatizált lekérdezése és - ha egyúttal a közúti közlekedési nyilvántartással való automatizált
kapcsolat is kialakításra kerül - az ellenőrző hatóságok vezetői engedély hiányában is ellenőrizni
tudják az ellenőrzött személy gépjárművezetői jogosultságának meglétét.
Ez ahhoz vezethet, hogy vezetői engedélyt belföldön nem feltétlenül indokolt a tárcában tartani
vezetés közben (ezt jelenleg törvénynél alacsonyabb szintű szabályok írják elő).
2.	A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások
igénybevevőiről, köztük a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított
azonosítási szolgáltatás igénybevevőiről az e-ügyintézési törvény hatálybalépésétől, azaz 2017.
január 1-jétől a személyazonosság hiteles igazolása érdekében egységes ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást) kell vezetni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (Ket.) hatályos szabályai alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító
igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódóan ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást kell vezetni. A 2016. január 1-jétől bevezetésre kerülő ezen azonosítási
szolgáltatáshoz tehát 2016. január 1-jétől önálló ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kellene
létrehozni, 2017. január 1-jétől pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba tagozódna
be.
A fentiek kétszeres fejlesztési és erőforrás igénnyel járnak. Ennek elkerülése érdekében a
törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a Ket. módosításával a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartás kerüljön bevezetésre 2016. január 1-jei időponttal a tároló elemet tartalmazó
személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás regisztrációs
nyilvántartásaként, majd 2016. december 31-ig valósuljon meg a Központi Ügyfél-regisztrációs
Nyilvántartás teljes funkcionalitással a többi, Kormány által kötelezően biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatás ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában szereplő személyek adatainak
migrálásával.
3.	A törvényjavaslat keretei között módosításra kerül az információbiztonságról szóló 2013. évi
L. törvény is. A technikai módosítások mellett indokolt az elektronikus információs rendszerek
72
biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok hatásköreinek egyértelmű elhatárolása, továbbá, hogy a
besorolást végző szervezet - az alacsonyabb kockázati kitettséget leíró indoklást előterjesztve - a
hatóság előzetes jóváhagyásával a jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb - a rendszert
fenyegető kockázatokkal arányosabb - biztonsági osztályt és biztonsági szintet állapíthasson
meg.
Az egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat érdekében pontosításra kerül azon szervek köre, melyek
tekintetében állami szerv végzi a sérülékenységvizsgálatot.
A hatályos rendelkezések szerint az állami szerven kívül gazdasági társaság végezhet
sérülékenységvizsgálatot. A módosítás értelmében bővül ez a kör, s a jövőben gazdálkodó
szervezetek végezhetnek ilyen tevékenységet.
2.	Részletes összefoglaló:
A törvényjavaslat 6 Részből épül fel:
-	az I. Rész a törvény által használt fogalmakat tartalmazza,
-	a II. Rész az elektronikus ügyintézés általános szabályait tartalmazza, a polgár és az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv, valamint az elektronikus ügyintézés felügyeletét
ellátó szerv viszonyait szabályozza,
-	a III. Rész az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti kapcsolattartását,
az interoperabilitás megújításának szabályait tartalmazza,
-	a IV. Rész az eIDAS rendelet átültetéséhez szükséges törvényi rendelkezéseket
tartalmazza,
-	az V. Rész az elektronikus és papír alapú okiratok (más jogszabály által nem érintett)
hitelességének szabályait tartalmazza,
-	a VI. Rész a törvény hatálybalépéséhez szükséges záró rendelkezéseket tartalmazza.
A II. Rész összefoglalása:
A tervezett szabályozás hatályát tekintve három szempontból is eltér a jelenlegi szabályozástól:
a)	egységesen szabályozza valamennyi közhatalmi eljárás és közszolgáltatás tekintetében az
elektronikus ügyintézést,
b)	lehetővé teszi, hogy - bizonyos ésszerű korlátok között - bármely, akár magánjogi
jogalany önként vállalhassa, hogy szolgáltatása, termékértékesítése tekintetében az elektronikus
ügyintézést a törvényben meghatározottak szerint biztosítja, valamint
c)	nem terjed túl az elektronikus ügyintézést biztosító szerv és az ügyfél között érvényesülő
alapvető, törvényi szintet igénylő, elsődlegesen garanciális jellegű szabályok meghatározásán.
Egységes Digitális Ügyintézési Tér
A törvényjavaslat a lehető legtöbb közhatalmi eljárás és közszolgáltatás esetében egységes
szabályozásra tesz javaslatot. Ennek megfelelően az állami és önkormányzati szervek, a
köztestületek, az alapvető jogok biztosa, az igazságszolgáltatás szervei, valamint a közüzemi
szolgáltatók is a törvényjavaslatnak megfelelően lennének kötelesek biztosítani az elektronikus
ügyintézés lehetőségét. Sőt a törvényjavaslat alapján jogszabály más közfeladatot ellátó vagy
közszolgáltatást nyújtó jogalany számára is előírhatja a törvény követelményeinek
érvényesítését.
A törvényjavaslat nem csupán e szervek közhatalom-gyakorlása körében, hanem az e szervek
által jogszabály alapján nyújtandó szolgáltatásai igénybevétele tekintetében is egységes
minimumszabályozást vezet be. Ennek megfelelően az ügyfél fogalmát is tágan értelmezi, abba
beletartozik az elektronikus ügyintézést biztosító szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben
73
ügyfélként, félként, vagy egyébként az eljárás alanyaként, az eljárás egyéb résztvevőjeként, a
szolgáltatás igénybevevőjeként, ezek képviselőjeként részt vevő bármely személy is.
A fentieknek köszönhetően a széles értelemben vett ügyfél - megfelelő átmeneti időszakot
követően - a közszférával kapcsolatos valamennyi ügyét
a)	egységes felületen,
b)	egységes feltételek mellett és logikával,
c)	egységes eszközökkel
jogosult és képes lesz elektronikus ügyintézés keretében elintézni. Az Egységes Digitális
Ügyintézési Tér tehát nem egy önálló, elkülönült informatikai rendszerként jön létre, hanem egy
logikai egységként, amely számos különböző, azonban egységes felületen elérhető és azonos
logikájú szolgáltatáscsomagként.
A tervezett szabályozás nem kívánja szabályozási úton megszüntetni az elektronikus ügyintézést
biztosító szervek által már kialakított, bejáratott, működő elektronikus ügyintézési lehetőségeket,
hanem ezekkel párhuzamosan tenné kötelezővé, hogy az így nyújtott ügyintézési
szolgáltatásokhoz az egységes felületen és feltételek mellett is biztosítsák a hozzáférést.
Ezzel a törvényjavaslat a meglévő megoldásokra is építve létrehozza az Egységes Digitális
Ügyintézési Teret, amelyben az ügyfél számára egy helyen, személyre szabottan nyílik lehetőség
valamennyi elektronikusan intézhető ügye elintézésére.
Kapcsolat az eljárási törvényekkel - az elektronikus kapcsolattartás
A törvényjavaslat célja, hogy a különböző eljárási törvényekben rögzített elektronikus
ügyintézési szabályokat a lehető legszélesebb körben kiváltsa. Ennek megfelelően a
törvényjavaslat az egyes eljárásrendekben található jó megoldásokat - mint például a polgári
perrendtartásnak a jegyzőkönyv elektronikus megküldésére vonatkozó szabályait - kiemeli, és
általános jelleggel, valamennyi eljárásban és elektronikus ügyintézés során igénybe vehető
megoldásként szabályozza. Az egységes használat, jogalkalmazás érdekében az eljárások vagy
az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő lefolytatásához szükséges
minimumszabályokat egységesen, valamennyi eljárásrendben alkalmazható módon rögzíti.
Az elektronikus ügyintézéshez való jog
A törvényjavaslat - összhangban a Ket. jelenleg hatályos szabályozásával - a törvényben
biztosított ügyféli jogok anyajogaként nevesíti az elektronikus ügyintézéshez való jogot. Ez a jog
kiterjed arra, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervek előtt az ügyfél bármely jognyilatkozatot
elektronikus úton is megtehessen, illetve az erre alkalmas eljárási cselekményt elektronikus úton
is elvégezhessen. Ez alól csak törvény vagy eredeti jogalkotó hatáskörben megalkotott
kormányrendelet adhat szabályozási szintű felmentést. Ezen jogszabályok is csak akkor adhatnak
felmentést, ha az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okirat eredetisége másként nem
pótolható.
Az ügyfél a törvényjavaslat alapján arra is jogosulttá válik, hogy valamennyi, általa
elektronikusan intézhető ügyet egyetlen egységes és személyre szabott ügyintézési felületen (az
Egységes Digitális Ügyintézési Térben) is elintézhessen.
A rendelkezés szorosan összefügg azzal, hogy a törvényben foglaltak megtartásának felügyeletét
ellátó közigazgatási hatóság az elektronikus ügyintézést biztosító szervekről és az elektronikusan
intézhető ügyekről nyilvántartást vezet (mind a kötelezett, mind az önkéntesen szolgáltató
alanyokra vonatkozóan), mely adatbázis bárki számára regisztráció, díjfizetés és azonosítás
nélkül is hozzáférhető.
Az elektronikus ügyintézés elterjedésének elősegítése érdekében indokolt, hogy az elektronikus
ügyintézést biztosító szervezet azokat az előnyöket, melyek nála abból erednek, hogy az ügyfél
elektronikusan intézi az ügyét, az ügyféllel megoszthassa.
74
Fontos garanciája az elektronikus ügyintézéshez való jognak a technológiasemlegesség
követelménye, azaz, hogy egy szerv vagy jogszabály sem írhat elő elektronikus ügyintézéshez
olyan technikai követelményt, amely az általában az ügyfelek rendelkezésére álló technikai
feltételek megteremtésén, illetve a minden körülmények között szükséges eszközök (mind
hardver, mind szoftver) megszerzésén túl többletkötelezettséget eredményezne.
A törvényjavaslat garanciális jelleggel mentesíti az ügyfelet a hátrányos jogkövetkezmények
alól, ha önhibáján kívül - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv hibájából vagy üzemzavar
miatt - nem képes az adott ügyben elektronikus ügyintézésre, ideértve azt az esetet is, ha papír
alapú formanyomtatvány előírása esetén nem érhető el annak elektronikusan letölthető és
kitölthető változata.
Kötelező elektronikus ügyintézés
A hatályos szabályozásnak megfelelően természetes személyek esetében az elektronikus
ügyintézés kötelező használata továbbra is csak törvényben lenne előírható.
Gazdálkodó szervezetek esetében ugyanakkor - bár megfelelő felkészülési idő mellett - maga a
törvényjavaslat írja elő az elektronikus ügyintézést minden esetben, ahol csak erre lehetőség van.
Gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó
szervezet (vállalkozások, államháztartási és civil szervezetek, továbbá az egyéb jogi személyek).
Ehhez hasonlóan, kötelező jogi képviselet esetén is előírja a törvényjavaslat, hogy a jogi
képviselő köteles elektronikusan intézni az ügyeket, ahol ez lehetséges.
Természetesen az előző pontban jelzett garanciális mentesítés itt érvényesül, ha az ügyfél (illetve
képviselője) önhibáján kívül nem képes az ügyeket elektronikusan intézni.
A gazdálkodó szervezetek számára kötelezettségként szerepel, hogy az adott ügyekért
teljesítendő fizetési kötelezettségüket elektronikusan kötelesek megfizetni.
Elektronikus fizetés a törvény szerint:
a)	a pénzforgalmi számláról történő átutalás,
b)	az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő átutalás,
c)	az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül történő egyszerűsített elektronikus
fizetés,
d)	bankkártyával történő fizetés,
e)	az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül POS terminál útján történő
bankkártyás fizetés
A természetes személyeknek nem kötelezettségük, de jogosultak az elektronikus fizetésre
valamennyi esetben.
Rendelkezési jog
A törvényjavaslat ezért - megtartva és továbbfejlesztve a hatályos szabályozás logikáját - széles
körben teszi lehetővé, hogy az ügyfél - nem csak elektronikus ügyintézésére vonatkozóan,
személyesen vagy elektronikus úton - rendelkezhessen az ügyei intézésével kapcsolatos eljárási
igényeiről. Az ügyintézési rendelkezés tartalma a kapcsolattartási forma és mód, azonosítási mód
megválasztásától, az értesítési cím, a képviseletre vonatkozó meghatalmazás bejelentésén
keresztül, az ügyintézési rendelkezései megismerésére vonatkozó engedélyek megadásáig
rendkívül sokféle lehet. A jelenleg a Ket.-ben szabályozott jogintézmény továbbgondolásával az
ügyfél ügyintézési rendelkezése keretében egyetlen bejelentéssel akár valamennyi elektronikus
ügyintézést biztosító szervnél bejelentheti adatai megváltozását.
75
Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kötelezettségei
A fent vázolt logika mentén a törvényjavaslat az elektronikus ügyintézést biztosító szerv
kötelezettségeit sokkal szűkszavúbban szabályozza, mint az ügyféli jogokat és kötelezettségeket.
Ennek nyilvánvalóan az is az oka, hogy ami az ügyfél oldalán jogként jelenik meg, az az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv oldalán olyan kötelezettség, amelyet nem kell ismételten
rögzíteni.
A törvényjavaslat ennek megfelelően kifejezetten rögzíti, hogy az ügyfél számára az
elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítani kell. Ennek érdekében az elektronikus ügyintézést
-	akár kötelezően, akár önkéntesen - biztosító szervnek erre alkalmas informatikai rendszert kell
működtetnie (melynek főbb garanciális jellegű követelményeit törvény, részletes technikai
szabályait végrehajtási rendelet tartalmazza).
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetnek nem elegendő
csupán mechanikusan, az ügyintézés belső összefüggéseinek tisztázása nélkül elektronizálnia
eljárásait, hanem azt végig is kell gondolnia, optimalizálnia kell, és a teljes ügyintézési
folyamatot támogató, ügyfélbarát megoldást kell választania.
E körben kiemelendő, hogy a törvényjavaslat kifejezetten támogatja és formanyomtatványt
(elektronikus űrlapot) előíró jogszabályi rendezés esetén is lehetővé teszi interaktív, az ügyfelet
lépésről-lépésre vezető alkalmazás segítségével az ügyintézéshez szükséges adatok felvételét, de
úgy, hogy az ügyfél maga is megfelelő bizonyítékkal rendelkezzen a szolgáltatott adatokról.
Hasonlóképpen biztosítja a törvényjavaslat az automatizált döntéshozatali eljárás lehetőségét, ha
az elektronikus ügyintézés során az ügyfél kezdeményezésére olyan ügy intézésére kerül sor,
amely mérlegelést nem igényel, és amely esetében a döntéshez szükséges információk már az
ügyindításkor rendelkezésre állnak. A törvényjavaslat biztosítja a hivatalbóli eljárások során is
az automatikus döntéshozatal lehetőségét, kizárva ezáltal ezen ügyekben a humán tényezőt.
Tekintettel arra, hogy az elektronikus ügyintézés sok esetben oda vezethet, hogy a valóságban
teljesen mindegy, hogy az eljáró hatóság vagy más szerv Magyarország területén hol található, a
törvényjavaslat sajátos ügyelosztási lehetőségeket teremt. Lehetővé teszi, hogy a jogalkotó az
elektronikus eljárásban történő eljárásra az azonos hatáskörű szervek közül egy szervet jelöljön
ki, vagy pedig - a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő szabályozáshoz hasonlóan - az
ügyelosztást más módon, nem területi alapon, de objektív szempontok, például az aktuális
ügyteher figyelembevételével oldja meg.
Ki kell emelni, hogy a törvény által előírt minimum követelményekhez szükséges szabályozott
elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, valamint központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat az állam a meghatározott jogalanyok számára díjmentesen köteles biztosítani,
így valamennyi államigazgatási szerv (akár a legkisebb önkormányzat) is képes lesz az e-
ügyintézéshez szükséges feltételeket biztosítani.
Elektronikus kapcsolattartás
A törvényjavaslat valamennyi eljárási jog és ezen túlmenően valamennyi ügy elektronikus
intézése során egységesen szabályozza az elektronikus kapcsolattartás kérdéseit. Elsősorban ez
az a fejezete a tervezett törvénynek, amely kapcsolatot biztosít az eljárásjogi kódexekkel.
A szabályozási logika dogmatikai alapját az adja, hogy akár bírósági, akár hatóság, akár más
eljárásról van szó, elektronikus ügyintézés keretében elsősorban azok az eljárási cselekmények
teljesíthetőek, amelyek az eljárás valamely szereplője nyilatkozatának közlésével vagy valamely
irat továbbításával járnak.
Ennek megfelelően a közös nevezőt biztosító szabályozásnak ki kell terjednie arra, hogy
a)	e jognyilatkozatokat a nem elektronikus kapcsolattartással azonos joghatás kiváltására
alkalmas módon milyen elektronikus kapcsolattartási (dokumentálási) formában tehetik meg az
eljárások szereplői,
76
b)	ezen elektronikus kapcsolattartási módok közül mi alapján választanak az eljárások egyes
szereplői,
c)	e szereplők azonosítására - ha ez szükséges - hogyan kerülhet sor, valamint
d)	a nyilatkozatokat mely kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre kell továbbítani.
A kapcsolattartás módja
Azok a feltételek kerülnek meghatározásra a törvényjavaslatban, amelyek alkalmazásával a
nyilatkozat közlésének a joghatásai megegyeznek a nem elektronikus úton írásban vagy szóban
megtett nyilatkozatok közlésének a joghatásaival. Ennek megfelelően, ha jogszabály
írásbeliséget ír elő, annak az olyan elektronikus kapcsolattartással lehet eleget tenni, melyben a
nyilatkozattevő azonosítására sor került, valamint az elküldött és a megérkezett nyilatkozat
megegyezősége biztosított (ezt a követelményt azonban a hagyományos papír alap esetén is
biztosítani kell). Ezen felül más törvény is megfeleltetheti más elektronikus kapcsolattartási
módokon való kapcsolattartás joghatásait, az írásbeli kapcsolattartáséval. A hangkapcsolatot
biztosító elektronikus úton megtett nyilatkozat joghatásai pedig megegyeznek a szóbeli
nyilatkozatokéval. Ha jogszabály a nem elektronikus úton megtett nyilatkozat megtételét nem
köti valamilyen kapcsolattartási mód alkalmazásához, akkor elektronikus ügyintézés során is
bármely elektronikus kapcsolattartási mód alkalmazható.
A kapcsolattartásra alkalmazható elérhetőségek, kézbesítési vélelem
Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elérhetőségeit köteles közzétenni a honlapján
közzétett tájékoztatóban. Értelemszerűen minden elektronikus ügyintézést biztosító szervnek
kötelező biztosítania biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül küldemények fogadását,
legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírással ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását.
A gazdálkodó szervezet ügyfelek részére a tervezett szabályozás előírja, hogy az elektronikus
kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét a nyilvántartásba vételét (ennek hiányában
létesítését) követő 8 napon belül, annak változását viszont előre be kell jelentenie.
Biztosítani kell, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezzen olyan hivatalos elektronikus
elérhetőséggel, amelyen keresztül az e-ügyintézési törvény hatálya alá tartozó ügyekben a
biztonságos kézbesítés követelményeinek megfelelő módon kommunikál, tehát
a)	egyértelműen azonosítható, hogy kizárólag az adott gazdálkodó szervezeté,
b)	alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személyének egyértelmű
azonosítására,
c)	garantálja a dokumentum sértetlenségét,
d)	kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit.
2.	Ez az elektronikus elérhetőség szerepeljen a rendelkezési nyilvántartásban és az adott
gazdálkodó szervezetre vonatkozó közhiteles nyilvántartásban (cégnyilvántartás, egyéni
vállalkozók nyilvántartása, civil szervezetek nyilvántartása).
3.	A Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy határozza meg azon gazdálkodó szervezetek
körét, amelyeknek az állam ezt az elektronikus elérhetőséget és a biztonságos kézbesítés
követelményeinek megfelelő módon történő kommunikációt ingyenesen biztosítja (pl.
felszámolás alatt álló szervezetek, KKV-k, civil szervezetek egy része).
A természetes személyek számára a hivatalos értesítési cím megadása továbbra is lehetőség
marad. Ha ilyen címet a természetes személy ügyfél nem ad meg, de az elektronikus ügyintézést
biztosító szerv számára ismert az ügyfél valamely elektronikus kapcsolattartásra alkalmas címe,
és azt az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki, megkísérelheti vele ezen a címen
felvenni a kapcsolatot. A hivatalos értesítési címre kézbesített küldeményekre vonatkozóan a
törvényjavaslat kézbesítési vélelmet állít fel, amely a postai küldemények kézbesítési vélelmének
77
az elektronikus kapcsolattartásra alkalmazott változata. Természetesen a kézbesítési vélelem
megdöntésére vonatkozó, eljárási kódexekben alkalmazott szabályok e vélelem esetében is
alkalmazhatóak.
Azonosítás
Az elektronikus ügyintézési cselekmények nem feltétlenül igénylik az ügyfél azonosítását.
Abban az esetben, ha a nem elektronikus ügyintézéshez a jogszabály nem igényli
személyazonosító adat megadását, elektronikus ügyintézés esetében sem várható el azonosítás.
Minden más esetben az ügyfélnek azonosítania kell magát az ügyintézés azon pontján, ahol az
adatok kezelése ezt szükségessé teszi. A tervezett szabályozás biztosítja, hogy bármely
elektronikus ügyintézési cselekmény megtehető legyen az azonosítási szolgáltatás használatát
követően.
A törvényjavaslat ezen felül lebontja az akadályokat a belső piacon történő elektronikus
tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az
eIDAS rendelet szerinti azonosító eszközzel való azonosítás elől, és lehetővé teszi azt is, hogy az
elektronikus ügyintézést biztosító szerv további azonosítási lehetőségeket is kínáljon.
Az állam által biztosított azonosítási szolgáltatások közül a javaslat nevesíti az ügyfélkaput, az e-
kártyát, valamint a részleges kódú telefonos azonosítást. Ezen azonosítási szolgáltatások
egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartásból épülnek fel, a felhasználó elég, hogy egy
azonosítási szolgáltatásra regisztráljon, a többit szándéknyilatkozata alapján igénybe veheti.
A gazdálkodó szervek azonosítására a gazdálkodó szervezet természetes személy képviselőjének
azonosítása és képviseleti jogának igazolása útján is lehetőséget nyújt a tervezett szabályozás.
Sőt, ha a képviseleti jogosultság közhiteles nyilvántartásból vagy a nem természetes személy
ügyintézési rendelkezéséből következik, a képviseleti jog további igazolása sem szükséges vagy
követelhető meg.
A külföldi - Magyarországon például lakóhely hiányában nyilvántartásba nem vett - ügyfelek,
azonosításhoz kötött elektronikus ügyintézés céljából, önként regisztrálhatnak az elektronikus
ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába. Természetesen e nélkül is
jogosultak elektronikus ügyintézésre az eIDAS rendelet által biztosított megoldások
használatával.
Szabályozott és Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (SZEÜSZ és KEÜSZ)
Az elektronikus ügyintézés teljes folyamata az egyes részfolyamatokat megtestesítő elektronikus
ügyintézési szolgáltatásokból építhető fel.
Egyes elektronikus ügyintézési szolgáltatások külön szabályozás nélkül folytathatóak, azonban
az ügyfelek érdekeinek védelme, a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása érdekében a
legfontosabb szolgáltatások esetében rögzíteni kell azok nyújtásának és működésének alapvető
szabályait, ez utóbbiak a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ).
Ahhoz, hogy ezen szolgáltatások szolgáltatói számon kérhetőek legyenek, szükséges, hogy
azokat kifejezetten csak a Felügyeletnek tett bejelentés és a szolgáltatás részletes
dokumentációjának becsatolása mellett lehessen nyújtani.
A hatályos szabályozás (Ket.) 28 szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást jelöl meg, a
jelen javaslat azonban csak azokat nevesíti, amelyeknél a személyes adatok kezelése miatt
törvényi felhatalmazás szükséges. A többi SZEÜSZ szükségességének felülvizsgálata jelenleg
zajlik, a kormányrendeleti szabályozás szintjén kerülnek szabályozásra.
Az elektronikus ügyintézés működésének elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy egyes
SZEÜSZ-ök létezése mindenképp biztosítva legyen. Mindez azt jelenti, hogy az állam köteles
gondoskodni, hogy akkor is, ha nem nyújtja azt piaci alapon egyetlen szolgáltató, ezen SZEÜSZ
létezzen, működtesse valaki. Ebben az esetben a Kormány köteles a SZEÜSZ működését
78
biztosítani (Kormány által kötelezően biztosítandó SZEÜSZ-ök), azaz vagy saját szervén vagy
kijelölt szolgáltatón keresztül azt nyújtani. Ezen SZEÜSZ-ök esetében a Kormány által kijelölt
szerv résztvevője lesz a piacnak, azaz az adott SZEÜSZ-t nem csak a Kormány, hanem más
szerv is nyújthatja, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy az ügyfél pedig választhat,
hogy melyik SZEÜSZ-t veszi igénybe.
A hatályos szabályozással összhangban a SZEÜSZ nyújtását az elektronikus ügyintézés
felügyeletét ellátó szervnek be kell jelenteni, a további SZEÜSZ-ök szabályozása, valamint a
törvényben nevesített SZEÜSZ-ök részletes, törvényi szintet nem igénylő szabályozása
kormányrendeletben történne.
Az elektronikus ügyintézés felügyelete
A SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök, valamint az elektronikus ügyintézési szolgáltatások megvalósítása
során kulcskérdés a megvalósítás és a szolgáltatásnyújtás hatékony felügyelete, koordinációja.
A tervezett szabályozás jelenleginél szélesebb felügyeleti lehetőségeket és jogköröket biztosítana
a helyzetelemzésben leírt problémák kezelése érdekében (bár a törvénynek közvetlenül nem
feladata, de itt is jelezni kell, hogy a korábban e szervezetekre telepített feladatok ellátása a
jelenlegi erőforrásoknál lényegesen nagyobbakat igényel).
A tervezett felügyeleti jogkörök széles körű vizsgálati jogosultságon és az alkalmazható
jogkövetkezmények széles palettáján alapulnak. Ugyanakkor a felügyeleti tevékenység
hangsúlya várhatóan mégis a szabályozásban - jellegénél fogva - kisebb terjedelemmel
megjelenő konzultációs, koordinációs eljáráson nyugszik majd.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felügyeleti tevékenység minden esetben hivatalbóli közigazgatási
hatósági eljárás lesz, melynek kezdeményezésére az elektronikus ügyintézési jogaik
megsértésére hivatkozó ügyfelek bejelentőként és nem ügyfélként vesznek részt.
A felügyeleti jogkörben alkalmazható jogkövetkezmények értelemszerűen részben elkülönülnek
az elektronikus ügyintézést kötelezően és önkéntesen biztosító szervek között. Ez utóbbiak
esetében a legsúlyosabb szankció az elektronikus ügyintézést biztosító szervek köréből történő
kizárás, és az ezzel járó negatív következmények.
Az elektronikus ügyintézés felügyelete emellett nem képzelhető el a felügyeleti szerv megfelelő
informáltsága nélkül, ezért a törvényjavaslat - végrehajtási rendeletben kibontandó tartalommal
-	az ellenőrzéshez szükséges, és az elérni kívánt közcéllal arányos, az elektronikus ügyintézési
szervek számára aránytalan és indokolatlan adminisztratív terhet nem generáló adatszolgáltatási
kötelezettségeket állapít meg.
A III. Rész összefoglalása
Háttér
A szabályozás megalkotásának célja
A tervezett törvényi szabályozás megalkotásának három fő mozgatórugója:
a)	az ügyeiket elektronikus úton intéző ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése,
b)	az ügyeiket nem elektronikus úton intéző ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése,
a mögöttes, több elektronikus ügyintézést biztosító szervet érintő eljárási folyamatok
elektronikus útra terelésével, hatékony kereteinek megteremtésével,
c)	az érintett szervek adminisztratív terheinek, költségeinek mérséklése, hatékonyságuk
növelése az ügyféli kezdeményezésre és a nem ügyféli kezdeményezésre indult ügyekben
is, a szervek közötti együttműködés elektronikus útra terelésével, hatékony kereteinek
megteremtésével.
Az ügyfelek szempontjából a szabályozás megalkotásának legáltalánosabb célja, hogy a
hatékony állami működés érdekében, amit csak lehet, a közfeladatot ellátó, és egyébként az
elektronikus ügyintézést biztosító szervek, szervezetek (a továbbiakban együtt: együttműködő
79
szervek) az ügyfelek szükségtelen beavatkozása, terhelése nélkül, egymással együttműködve
intézzenek el. Így lesz szükség nemzetgazdasági szinten a legkevesebb erőforrásra az adott
feladat megoldásához. Ez például azt jelenti, ha más szervnél lévő iratra, adatra (a továbbiakban
együtt: információ) van szükség az ügy elintézéséhez, azt az ügy elintézéséért vagy közfeladat
ellátásáért felelős szerv ezen információforrástól maga szerezze be.
A javasolt szabályozás természetesen nem vonja el az ügyfél azon jogát, hogy maga igazolja az
adatait. A szabályozásnak arra az esetre kell választ adnia, ha az ügy megoldása, közfeladat
ellátása akár az ügyfél helyzetét, akár az érintett szervezetek belső működését vagy
együttműködését javítandó az együttműködő szervek közötti együttműködést igényli.
Egy törvényben, de szerkezetileg elkülönülten jelenik meg az elektronikus ügyintézés és az
interoperabilitás szabályozása. Ez egyfelől biztosítja az egymással összefüggő szabályok
egységes kezelését, de a szerkezeti elkülönítés garantálja azt is, hogy a jogalkalmazás során
biztosítottak legyenek a jogbiztonsági szempontok, hogy a két tárgyában összefüggő, de mégis
eltérő hatályú és eltérő szabályozási logikát követő törvény egymás mellett tudja kifejteni
hatását.
Állami és önkormányzati szervek nyilvántartásainak együttműködése
A tervezett szabályozás egyik fő oszlopát természetesen az Ioptv. rendelkezései által
megteremtett eszközök, intézmények biztosítják. Az ott kidolgozott rendszer továbbfejlesztése,
továbbgondolása, nem nyilvántartásban szereplő adatokra, iratokra való kiterjesztése az Ioptv.
logikájának megtartása mellett tudja garantálni az elektronikus ügyintézésre vonatkozó
szabályozás megfelelő érvényesülése mellett az ügyeiket nem elektronikus úton intéző ügyfelek
adminisztratív terheinek csökkentését, egyszerűbb, kényelmesebb ügyintézését is, valamint
együttműködő szervek terheinek csökkentését, hatékonyabb, magasabb színvonalú eljárását,
ügyintézését is.
Az új szabályozásnak meg kell teremtenie a kapcsolatot az eljárási kódexekkel, azaz biztosítania
kell azt, hogy az egyes eljárásokban ne csupán az ügyfél-hatóság/bíróság/más szerv, hanem az
együttműködő szervek közötti kapcsolattartás minimumkövetelményei is rögzítve legyenek.
Ennek megfelelően szabályozni szükséges
a)	az egyes, nem elektronikus kapcsolattartási formákkal azonos joghatás kiváltására
alkalmas elektronikus kapcsolattartási formák minimumfeltételeit,
b)	azt, hogy az igénybe vehető kapcsolattartási formák közül az egymás közötti
kapcsolattartás során hogyan válasszanak az elektronikus ügyintézést biztosító szervek,
c)	az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás számára nyitva álló elérhetőségei
esetében az elektronikus ügyintézési szabályozáshoz hasonlóan folyamatos figyelési
kötelezettséget,
d)	az elektronikus ügyintézést biztosító szervek egymás közötti kapcsolattartása során
megvalósuló azonosítás speciális kérdéseit,
e)	az egyes (elektronikus és nem elektronikus) formátumok közötti átjárhatóság és a
hitelesítés kérdéseit,
f)	azt, hogy elektronikus úton mikor minősül feladottnak, közöltnek, kézbesítettnek egy
másik elektronikus ügyintézést biztosító szervnek küldött nyilatkozat,
g)	a nyilatkozat kézhezvételének visszaigazolása kérdését.
Joghatás kifejtésére alkalmas közlések esetén cél ugyanakkor a biztonsági követelményeknek
meg nem felelő elektronikus kapcsolattartási formák (például egyszerű email) visszaszorítása,
ehelyett pl. kötelező hivatali kapu vagy más biztonságos hivatalos elérhetőség (egyébként az
elektronikus ügyintézési szabályozásban is előírt) biztosítása.
Információátadás
Természetesen az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti együttműködés
legalapvetőbb és leggyakoribb formája az, hogy információkat adnak át egymásnak. Ezt, egy a
80
jelenlegi koncepcióban megcélzottnál szűkebb körben az Ioptv. szabályozza jelenleg. A
kiterjesztés, továbbfejlesztés többirányú:
A)	Egyrészt ne csupán adatokra, információkra, hanem adott esetben az ügy elintézéséhez
szükséges iratok továbbítására is terjedjen ki a szabályozás tárgyi hatálya. E körben például
hatósági, bírósági döntések, az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel kötött szerződések, a
neki címzett nyilatkozatok, illetve az általa megtett nyilatkozatok az információ fogalmába és így
az együttműködés körébe ugyanúgy beletartozhatnak, mint például az elektronikus ügyintézést
biztosító szervhez benyújtott kérelmek és különösen kötelező mellékleteik.
B)	Másrészt fontos az is, hogy az adatok közül se csupán a nyilvántartásban szereplő
adatokra, hanem minden olyan adatra terjedjen ki az együttműködési kötelezettség, amelyről az
együttműködő szerveknek tudniuk kell, hogy más együttműködő szervnél rendelkezésre állnak.
C)	Ugyancsak fontos kiterjesztés lehet, hogy az adat- és iratátadásra - az ügyfél megfelelő
tájékoztatása mellett - minden kérelemre indult olyan eljárásban kerülhessen sor, amelynek
elintézéséhez az adott adatra, iratra szükség van. Biztosítandó természetesen az érintett
eljárásjogi kódexekkel, valamint a készülő EU-szintű adatvédelmi szabályozással való összhang.
E körben úgy érdemes szabályozni, hogy
a)	a tömegesen előforduló és egyszerű megítélésű esetekben az információátadás -
megfelelő garanciákkal körülhatárolt módon - kérésre automatikus legyen,
b)	míg a ritkábban előforduló esetekben a hagyományos - az adatkezelés célja és jogalapja
megjelölését tartalmazó - megkereséses módszerrel működjön, azzal az eltéréssel, hogy
ez főszabály szerint elektronikus úton, a jelenleginél sokkal rövidebb, legfeljebb 3
munkanapos határidővel történjen, és az adatkérés jogszerűségéért való felelősség
(igazából a jelenlegi rendszerhez hasonlóan) elsősorban a megkereső szervet terhelje.
D)	E körben indokolt szabályozni az iratkezelő rendszerek közötti iratátadás szolgáltatás
(mint technikai szolgáltatás, eszköz) működését is.
Döntéshozatali és nyilatkozattételi együttműködés
A törvényjavaslat túllép az információk átadásán alapuló együttműködés keretein és elvi
jelleggel írja elő azt, hogy ha valamely együttműködő szervnek közfeladata ellátásához vagy az
ügyfél ügyének elintézéséhez más együttműködő szerv még nem létező döntése vagy
nyilatkozata szükséges, akkor ennek beszerzéséről maga gondoskodjon. Erre döntések esetében
természetesen csak akkor nyílik lehetőség, ha a döntés meghozatala az együttműködő szerv
kérelmére vagy kezdeményezésére lehetséges.
E jogintézmények elsősorban azt hivatottak biztosítani, hogy az ügyintézés hatékonysága ne csak
az egyes eljárásrendeken belül, hanem eljárásrendek között vagy akár eljárásrenden kívül is
javuljon. Ideértve például azokat az eseteket, amikor közigazgatási szervnek valamely
közszolgáltató nyilatkozatára vagy közszolgáltatónak valamely közigazgatási szerv döntésére
van szüksége ahhoz, hogy ügyfelét kiszolgálja.
Interoperabilitási nyilvántartás, adatbázis
Az Ioptv. szerinti nyilvántartások regiszterét az adatkapcsolatokhoz, adatátadásokhoz hasonlóan,
azzal párhuzamosan fejleszteni kell, azaz a nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden olyan adat,
irat metaadatait, amely potenciálisan hozzáférhető más szervek számára.
Fontos ezen felül, hogy - szintén az Ioptv. mezsgyéjén haladva - az informatikai
együttműködéshez szükséges információk és adatok (ideértve az API-kat is) egy helyről
elérhetőek legyenek minden együttműködő szerv számára. Ez adatszolgáltatási kötelezettség
előírásával biztosítható.
81
Technikai követelmények
A tervezett törvényi szabályozásnak az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti
együttműködés technikai feltételeit csak a szükséges legszűkebb körben indokolt tartalmaznia.
Ennek egyik indoka az, hogy az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvény e kérdések egy részét kezeli, a másik, hogy e szabályok
nem igényelnek törvényi szintű rögzítést. Törvényi szintet igényelnek például az - adott esetben
az ügyfelekre vagy a közigazgatás zavartalan működésére kihatással lévő - üzemzavar,
üzemszünet alapvető szabályai vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek SZEÜSZ és
KEÜSZ igénybevételére való technikai alkalmasságának az előírása, illetve az együttműködési
képesség mint tervezési alapkövetelmény, továbbá az ezt elősegítő eljárási rendek
megfogalmazása.
Adatkezelés, titokvédelem
A közfeladatot ellátó szervek belső kapcsolatai az elektronikus ügyintézési szabályozásnál
komolyabban érintenek adatkezelési és titokvédelmi kérdéseket. A törvényjavaslat főszabály
szerint nem írja felül az adat- és titokvédelmi szabályokat, nem biztosít új jogcímet védett adatok
megismerésére. Ez alól kivételt képeznek az ügyfél kérelmére intézett ügyek, ahol - az ügyfél
megfelelő előzetes tájékoztatása esetén - a törvényjavaslat alapján vélelmezni kell az ügyfél
hozzájárulását ahhoz, hogy az ügy elintézéséhez szükséges, akár személyes adatot is tartalmazó
információkat az ügy elintézéséért felelős szerv más együttműködő szervtől beszerezze.
Fontos, hogy az adatkezelési jogosultságok bővülése, illetve a modern technológiák
alkalmazásával az adatkezelés tényleges bővülése az adatvédelmi garanciák bővülésével
párhuzamos legyen, amelyre épp az elektronikus úton megvalósuló együttműködés kiváló
lehetőségeket is biztosít.
Felügyelet
A tervezett törvényi szabályozás - kerettörvény jellegéből eredően - szükségszerűen csak az
alapelveit, alapkövetelményeit tudja lefektetni egy a jelenleginél hatékonyabb, gyorsabb állami
működésnek. E követelmények nem lehetnek egyedileg, eljárásról-eljárásra, ügyről-ügyre,
közfeladatról-közfeladatra törvényben meghatározottak. E követelmények érvényesítése, a
mindennapi ügyintézés és közfeladat-ellátás során történő „aprópénzre váltása” az együttműködő
szervek feladata, amely nem feltétlenül áll összhangban e szervek szervezeti érdekeivel.
Éppen ezért a tervezett szabályozásnak, az elektronikus ügyintézési szabályozáshoz hasonlóan
sarokköve, hogy megfelelő, széles körű hatósági és koordinatív eszközökkel rendelkező
felügyeleti tevékenység garantálja az érvényesülését, és azok számára a jogorvoslás lehetőségét,
akiknek jogait, jogos érdekeit ezen alapkövetelmények teljesítésének elmulasztása sérti. A
felügyelet szabályozásának - a szükséges eltérések mellett - lényegében egységesnek kell lennie
az elektronikus ügyintézési és az interoperabilitási szabályozás tekintetében.
Bejelentés informatikai fejlesztési szándékról
Az informatikai fejlesztések egységességének, az informatikai rendszerek együttműködési
képességének biztosítása érdekében minden állami szerv köteles bejelenteni informatikai
fejlesztési terveit a Kormány rendeletében kijelölt szervnek.
A kijelölt szerv az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs
infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjára figyelemmel kialakított álláspontjáról tizenöt
munkanapon belül tájékoztatja a bejelentő szervet.
A IV. Rész összefoglalása
Az eIDAS Rendelet 2016. július 1-jével hatályon kívül helyezi az 1999/93/EK irányelvet, és
ugyanezen naptól már az eIDAS Rendelet előírásait kell alkalmazni.
Az eIDAS Rendelet célja, hogy átfogó uniós keretet adjon az elektronikus tranzakciók
biztonságának és megbízhatóságának érdekében, jelentősen kibővítve az 1999/93/EK irányelv
82
hatókörét. Ez egyaránt lefedi az e-kormányzati megoldásokat és a piaci szereplők által használt
elektronikus biztonsági megoldásokat is. A fenti célt az eIDAS Rendelet két, eltérő eszközzel
kívánja megvalósítani.
Az online szolgáltatásoknál használt elektronikus azonosítás körében az eIDAS Rendelet a
tagállami önkéntesség és a kölcsönös elismerés elvére építi a szabályozást. Azaz egy tagállam
szabadon eldöntheti, hogy a tagállamban használt valamely elektronikus azonosítási rendszerét
bejelenti-e a Bizottságnak, de ha bejelenti, akkor ezt a rendszerét (adott biztonsági szinten belül)
minden más tagállam is köteles elismerni, aki már tett ilyen bejelentést. Pontosabban ez az
elismerés csak azon közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatások online elérésére terjed ki,
amelyek a tagállamon belül a bejelentett rendszert használják. E körben tehát a tagállami
szabályozási szabadság a rendeleti szabályozási szint ellenére is alapvetően érintetlen marad.
Az eIDAS Rendelet másik eszköze a bizalmi szolgáltatások uniós kerete. Itt az elektronikus
aláírások kapcsán már kialakult egyes szolgáltatástípusok alapján határozzák meg az
általánosabb "bizalmi szolgáltatás" fogalomkörét, és az ilyen szolgáltatások felügyeletének uniós
rendjét, beleértve a minősített és nem minősített szolgáltatások közötti különbségtételt is. Az
eIDAS Rendelet tételesen nevesít néhány bizalmi szolgáltatást is, és egyes bizalmi
szolgáltatásokhoz uniós szinten joghatásokat is rendel (pl. a minősített elektronikus aláírás a saját
kezű aláírással azonos joghatású, minősített időbélyegző esetében vélelmezni kell a feltüntetett
dátum és időpont pontosságát és a hozzá kapcsolt adatok sértetlenségét stb.). Az azonosítástól
eltérően azonban a bizalmi szolgáltatások uniós kerete jelentősen meghatározza a hazai
szabályozási mozgásteret is.
A rendeleti formából és a kiterjedt hatályos magyar elektronikus aláírási szabályozásból
következően az átültetést meghatározó feladat a deregulációs kötelezettség, másrészről azonban
be kell azonosítani azokat a rendelkezéseket is, amelyekre az eIDAS Rendelet végrehajtása miatt
van szükség. Az eIDAS Rendeletben kifejezetten előírt, a tagállamra ruházott kötelező
végrehajtási jogalkotás terjedelme igen szűk, ugyanakkor jelentős az olyan szabályok köre,
amelyre azért van szükség, hogy a kötelezően alkalmazandó uniós szabályok hatékonyan
alkalmazhatóak legyenek (lásd C-31/78. számú, Bussone-ügyben [1978] EBHT 2429], 32. pont).
A fentiekre tekintettel a jelen törvényjavaslat a hatályos elektronikus aláírásról szóló törvény
rendelkezéseit és a meglévő hatósági gyakorlatot próbálja megőrizni úgy, hogy egyúttal e
rendszert hozzáillessze az eIDAS Rendelet szerkezetéhez és fogalmaihoz.
A törvényjavaslat szerkezetét illetően először a valamennyi bizalmi szolgáltatásra vonatkozó
általános feltételeket rögzíti (beleértve a tanúsítványt kibocsátó bizalmi szolgáltatásokra
vonatkozó olyan közös szabályokat is, amelyek nem kifejezetten az aláírás vagy bélyegző
létrehozással kapcsolatosak, hasonlóan az eIDAS Rendelet 24. cikkéhez.) Ezen fejezetben
találhatóak a szolgáltatás nyújtásának megkezdésével, a szolgáltatási szerződéssel és a
tanúsítványokkal összefüggő ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek, valamint a bizalmi
szolgáltatás keretében kibocsátott tanúsítványok ideiglenes felfüggesztésével és visszavonásával
kapcsolatos szabályok.
Ezt követően egy külön fejezetben olvashatóak a bizalmi szolgáltatás nyújtásának befejezésével
kapcsolatos szabályok, amelyeket a bizalmi szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási
kötelezettségek és a felügyeleti szabályok fejezete követ. Ez utóbbi fejezet jelöli ki az eljáró
hatóságot (a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot), amelynek eljárására a Ket. 13. § (2)
bekezdésének d) pontja szerinti rendelkezések figyelembe vételével a Ket. is irányadó (a
termékek és a szolgáltatások forgalmazására, illetve értékesítésére, valamint az ezekkel
összefüggő kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó követelmények ellenőrzésével, illetve a
piacszabályozással kapcsolatos eljárás.) Ez a fejezet tartalmazza a nem megfelelés esetén
alkalmazható jogkövetkezményeket és az alkalmazható bírságok mértékét is.
Az V. Rész összefoglalása
83
Az állami szervek működése során keletkező iratok tekintetében feltétlenül gondoskodni kell
arról, hogy a nem hatósági eljárás/bírósági eljárás során keletkező iratok, szerződések
elektronizálása, valamint az elektronikus és papír alapú iratok közötti átjárás biztosított legyen.
A törvényjavaslat rendezi, hogy a hivatalos iratokhoz hasonló módon szabályozva legyen az
átjárhatóság, valamint az elektronikus kézbesítés lehetősége.
Az elektronikus aláírási eljárás egy olyan hitelesítési folyamat, amely során az elektronikusan
aláíró személy az adott dokumentum tekintetében az adott időpontban aláírásával igazolja a
dokumentum tartalmának valódiságát. Ezután a dokumentum - a hitelesség megóvása érdekében
-	megváltoztathatatlan állapotba kerül.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan elektronikus aláírás, amely
a)	alkalmas az aláíró azonosítására,
b)	egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
c)	olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és
d)	a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését
követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.
A jogi-technológiai alapok tehát elviekben rendelkezésre állnak.
Hiányoznak, vagy csak jogági szinten léteznek azonban azok a szabályok, melyek egyértelmű
választ tudnak adni a gyakorlatban jelentkező néhány problémákra.
A felmerülő kérdéseket
a)	a jogrendszer egészét érintő módon, az alapokat illetően törvényben,
b)	szubszidiárius módon (ha az ágazati törvény eltérően nem rendelkezik),
c)	a gyakorlatban legegyszerűbben és legéletszerűbben megvalósítható módon
kell megalkotni.
Ezzel az egyes jogágakra vonatkozó speciális elvárások továbbra is érvényesíthetőek maradnak,
ugyanakkor - a szubszidiaritás miatt - nem marad szabályozatlan terület.
Az elektronikusan hiteles kiadmányok kézbesítése kapcsán a normaszöveg - ha nincs eltérő
ágazati szabályozás - az elektronikus ügyintézésre vonatkozó kézbesítési szabályok alkalmazását
rendeli el.
Ez lényegében egymásra épülő megoldások alkalmazását jelenti
-	az ügyfélkapu alkalmazása (ha van és ismert),
-	az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőség használata;
-	ilyen elérhetőségek hiányában vagy ha a kapcsolódó vélelmek alapján sem
megállapítható a kézbesítés, papír alapú kiadmány készítése és annak postázása.
A törvényjavaslat pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabály arra,
hogy az elektronikusan hiteles iratok hogyan alakíthatóak át hiteles papír alapú kiadmánnyá.
A jelenleg létező szabályozások problémája a jogági elkülönülés. Ennek feloldása céljából -
lehetőségként - az egyéb megoldásoktól (központilag kijelölt hitelesítő, iratérvényességi
nyilvántartás) függetlenítve a törvényjavaslat kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szerv által
kiállított hiteles elektronikus iratról a kiállító szerv vagy jogutódja hiteles papír alapú másolatot
állíthat ki, megfelelő záradék felvezetésével, valamint - saját maga által előállított elektronikus
irat kapcsán - ezt a természetes személy is megteheti.
A törvényjavaslat háttérszabályt ad arra az esetre is, hogy ha az akarategység szempontjából
lényeges egy okirat több fél általi hiteles aláírása, melyik kiadmány minősül hitelesnek, ha az
egyik fél elektronikus aláírást kíván használni, a másik fél pedig hagyományosan ír alá. (A
javaslat értelmében az elektronikusan kiadmányozott iratról készült, záradékkal hitelesített papír
alapú másolaton a másik fél aláírásával hitelesített irat.)
84
Kiemelten fontos, hogy az informatikai fejlesztések megfelelő színvonalon és egységes rendszer
keretében történjenek meg. Ezért a Kormány által kijelölt szerv véleményezési jogkört kap az
állami szervek meghatározott célból történő informatikai fejlesztéseinek vizsgálatára.
85
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat által használt fogalmakat határozza meg.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat II. részének tárgyi hatályát határozza meg.
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a következők:
1.	az államigazgatási szervek,
2.	a helyi önkormányzat tisztségviselői és szervei,
3.	a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított
egyéb jogalanyok,
4.	az OBH és a bíróságok,
5.	az alapvető jogok biztosa,
6.	az ügyészségek,
7.	a közjegyzők,
8.	a bírósági végrehajtók,
9.	a hegyközségek kivételével a köztestületek,
10.	a közüzemi szolgáltatók (amelyeknél a havi kibocsátott számla mennyisége a 150.000-et
meghaladja), valamint
11.	a törvényben vagy kormányrendeletben erre kötelezett közfeladatot ellátó vagy
közszolgáltatást nyújtó jogalanyok.
Egyéb szerv az Elektronikus Ügyintézési Felügyelethez (a továbbiakban: Felügyelet) történő
bejelentés útján önként vállalhatja a törvény alkalmazását.
Ezen szervek és az ügyfelek közötti ügyek (azaz a szerv és a szerv részét nem képező ügyfél
közötti valamennyi, a szerv hatáskörébe tartozó ügyek) tartoznak a törvény hatálya alá.
A 3-7. §-hoz
A törvény II. részének további alapelveit tartalmazza:
-	az ügyfél elektronikus ügyintézéshez való joga
-	az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó kedvezmények,
-	technológiai semlegesség alapelve,
-	jóhiszeműség és tisztesség, valamint ügyfélcentrikusság alapelve,
-	adatvédelmi alapelv
A 8. §-hoz
Az ügyfél főszabály szerint jogosult a törvény hatálya alá tartozó szervek előtti ügyekben az
elektronikus ügyintézésre. A korábbi hatályos szabályozáshoz képest a törvény előírja, hogy csak
akkor korlátozható törvényben vagy korm. rendeletben az elektronikus ügyintézés, ha a
személyes megjelenés vagy okirat eredetisége másként nem pótolható.
A 9. §-hoz
A törvényjavaslat kiemeli, hogy a hatálya alá tartozó ügyekben a gazdálkodó szervezetek,
valamint a jogi képviselők kötelesek az elektronikus ügyintézésre, nem gazdálkodó szervezet
természetes személy azonban csak törvényben kötelezhető erre. Kimondja a javaslat, hogy az
elektronikus kapcsolattartási kötelezettség megszegésével benyújtott nyilatkozat érvénytelen.
86
A 10. §-hoz
Deklarálja, hogy elektronikus ügyintézést vagy az Egységes Digitális Teret megtestesítő
Személyre szabott Ügyintézési Felületen (a továbbiakban: SZÜF), vagy az elektronikus
ügyintézést biztosító szerv által jelzett módon lehet folytatni.
A 11. §-hoz
Az automatikus döntéshozatali eljárás szabályait ismerteti a törvényjavaslat. Az automatikus
döntéshozatal során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv emberi közbeavatkozás nélkül,
kizárólag az ügyfél által megadott, a rendelkezésre álló, valamint közvetlen információátvétel
útján beszerzett adatokból hoz döntést. A javaslat lehetőséget ad mind a kérelemre, mind a
hivatalból történő eljárások automatizálására.
A 12. §-hoz
A rendelkezés biztosítja az elektronikus és papíralapú okiratok hitelességét, másolatok
hitelesítését.
A 13. §-hoz
Az elektronikus kapcsolattartás esetén fontos tisztázni, hogy az elsősorban - ha jogszabály
kivételt nem tesz - az írásbeliséget helyettesíti.
A hangkapcsolat útján történő kapcsolattartás szabályait is rendezi a rendelkezés. Mind a
hangkapcsolat útján, mind az egyéb elektronikus úton történő ügyintézés minősülhet szóbelinek,
ha a törvényjavaslat 18. § (3) és (4) bekezdésben foglalt feltételeknek eleget tesz.
A 14-15. §-hoz
A rendelkezés az elektronikus kapcsolattartás/kézbesítés alapvető szabályait rendezi gazdálkodó
szervezetek, valamint egyéb személyek esetében.
1.
1.,	Biztosítani kell, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezzen olyan hivatalos elektronikus
elérhetőséggel, amelyen keresztül az e-ügyintézési törvény hatálya alá tartozó ügyekben a
biztonságos kézbesítés követelményeinek megfelelő módon kommunikál, tehát
a)	egyértelműen azonosítható, hogy kizárólag az adott nem természetes személyé,
b)	alkalmas a küldés és fogadás időpontjának, valamint az átvevő személyének egyértelmű
azonosítására,
c)	garantálja a dokumentum sértetlenségét,
d)	kezeli a sikertelen kézbesítés eseteit.
2.	Ez az elektronikus elérhetőség szerepeljen a rendelkezési nyilvántartásban és az adott nem
természetes személyre vonatkozó közhiteles nyilvántartásban (cégnyilvántartás, egyéni
vállalkozók nyilvántartása, civil szervezetek nyilvántartása).
3.	Meg kell határozni azon nem természetes személyek körét, amelyeknek az állam ezt az
elektronikus elérhetőséget és a biztonságos kézbesítés követelményeinek megfelelő módon
történő kommunikációt ingyenesen biztosítja (pl. felszámolás alatt álló szervezetek, KKV-k,
civil szervezetek egy része).
11.,
Természetes személy ügyfelek esetében:
-	ha az ügyfél rendelkezik a gazdálkodó szervezetekéhez hasonló biztonságos kézbesítési
szolgáltatáshoz tartozó címmel, és ezt a rendelkezési nyilvántartásában megadja vagy az
e-ügyintézést biztosító szervvel ezen kommunikál, a felé való elektronikus kézbesítés
szabályai megegyeznek a gazdálkodó szervezet felé történő kézbesítés szabályaival,
87
-	ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor is lehetséges az elektronikus kézbesítés, de a
kézbesítési vélelmek nem állnak be, visszajelzés hiányában más módon kell a kézbesítést
foganatosítani.
A 16. §-hoz
A kapcsolattartás módjának szabályairól szóló rendelkezés.
A 17. §-hoz
A rendelkezés kimondja, hogy akkor minősül egyértelműen írásbelinek az elektronikus úton tett
nyilatkozat, ha az azonosítás megtörtént és a dokumentum hitelessége garantált. Jogszabály ezen
követelményektől eltérhet.
Hangkapcsolat útján történő kapcsolattartás szóbeli kapcsolattartásnak minősülhet, ha jogszabály
nem zárja ki.
A 18-19. §-hoz
A rendelkezések az azonosítási szolgáltatásokat nevesítik. A törvényjavaslat alapján elektronikus
ügyintézés történhet
-	azonosítási szolgáltatás,
-	az eIDAS rendelet szerinti azonosítás,
-	vagy az e-ügyintézést biztosító szerv követelményeinek megfelelő egyéb azonosítási
szolgáltatás útján.
Gazdálkodó szervezet vagy önmagát igazolja az eIDAS rendelet alapján, vagy a képviselője
igazolja saját magát, illetve képviseleti jogosultságát.
A 20. §-hoz
A törvényjavaslat alapján elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyféltől nem kérheti olyan
adat igazolását, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásának
tartalmaznia kell. Az adat beszerzéséről szóló megkeresés határideje legfeljebb három napig az
ügyintézési határidőbe nem számít bele, azaz - szemben a mostani hatósági eljárási logikával - a
megkereső szerv lesz érdekelt abban, hogy az adat minél hamarabb megérkezzen hozzá.
A 21. §-hoz
A Szaz. tv.-ben nevesített összerendelési nyilvántartás révén lehetőség nyílik arra, hogy egyes
személyazonosság igazolására alkalmas azonosító kódok helyett a polgár más ágazati
azonosítójával/igazolványával is igazolja magát (azaz pl. TAJ-szám helyett a személyazonosító
igazolványa önmagában is elégséges lesz az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez
szükséges igazolásra).
A 22. §-hoz
A rendelkezési nyilvántartás olyan nyilvántartás, ahol az ügyfél a törvényjavaslatban
meghatározottak szerint előre rendelkezhet arról, hogy mely ügyet miként és milyen
képviselettel kívánja ellátni. Fontos jelezni, hogy a képviseletre csak olyat jelölhet meg, aki az
adott jogszabály vonatkozásában is eljárhat. A jogszabállyal ellentétes rendelkezés érvénytelen.
A 23. §-hoz
Az e-ügyintézést biztosító szerv számára kötelezettség, hogy az ügymenetről tájékoztatást adjon.
A 24. §-hoz
Nem gazdálkodó szervezet természetes személy ügyfél csak törvényben vagy eredeti jogalkotói
hatáskörben kiadott korm. rendeletben kötelezhető elektronikus fizetésre, azonban minden, a rész
hatálya alá tartozó ügyben jogosult azt igénybe venni.
88
A 25-28. §-hoz
Az e-ügyintézést biztosító szerv fontos feladata, hogy lehetőség szerint egységes
ügymenetmodellben a következő elektronikus ügyintézési lehetőségeket biztosítsa:
a)	az ügyfél ügyintézési rendelkezésének lekérdezését,
b)	a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül történő ügyintézés lehetőségét,
c)	elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a központi azonosítási ügynök
szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
d)	a Kormány rendeletében meghatározott biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül
történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
e)	az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének
jogszabályban meghatározott módon történő haladéktalan igazolását,
f)	a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus
aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok
feldolgozását,
g)	e törvényjavaslat szerint hitelesített dokumentumok előállítását,
h)	az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését a 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés
útján,
i)	- az 1. § 17. pont a)-i) alpontjában foglalt szervek esetében - az eljárásért fizetendő terhek
elektronikus fizetését,
j) az elektronikus űrlap kitöltés támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok
kezelésétAz állam ezen felülethez szükséges szolgáltatásokat a törvényben meghatározott
szerveknek díjmentesen biztosítja.
A rendelkezés mindezek mellett szabályozza az e-ügyintézést biztosító szerv adatszolgáltatási
kötelezettségét, valamint az üzemzavar, -szünet eseteit is.
A 29-37. §-hoz
A törvényjavaslat szakít a hatályos szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról (a
továbbiakban: SZEÜSZ) szóló szabályozási modellel és új megközelítésbe helyezi azokat.
Egyrészt elválasztja a SZEÜSZ-öktől a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat
(KEÜSZ), azon logika mentén, hogy a SZEÜSZ-ök a piaci szabályok alapján bárki által
nyújthatóak, míg a KEÜSZ-öket kizárólag az állam biztosíthatja. A tételes felsorolás helyett csak
azon SZEÜSZ-ök lettek nevesítve, amelyeknek adatkezelési szabályait e törvénynek rendeznie
kell.
Külön nevesítésre került az azonosítási szolgáltatás is, amelynek szabályai a hatályos
szabályozáshoz képest egyértelművé váltak, egyértelmű, hogy ez a szolgáltatás az e-ügyintézés
kezdete, azonban nem szükséges minden SZEÜSZ alkalmazásához külön ügyfél-regisztráció.
A Kormány által nyújtandó azonosítási szolgáltatások külön alcímet kaptak, elhatárolandó a
többi azonosítási szolgáltatástól. A törvényjavaslat szigorúbb adatkezelést, profilalkotásra
alkalmatlan azonosítási szolgáltatást követel meg a Kormány által nyújtandó azonosítási
szolgáltatások esetében. A törvényjavaslat alapján ezen azonosítási szolgáltatások (az e-
kártyához kapcsolódó azonosítási szolgáltatás, az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos
azonosítás) külön szolgáltatások, azonban egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartás (a
Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás), valamint biztonságos kézbesítési szolgáltatás és
tárhely-szolgáltatás működik mögötte. Az egyes szolgáltatások könnyített aktiválással, külön
regisztrációval is igénybe vehetőek. Kiemelendő, hogy a 2016. január 1-jétől kiváltható, tároló
elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány (a továbbiakban: e-kártya) iránti kérelem
ekvivalens lesz a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba történő regisztráció iránti
kérelemmel is.
89
A 38-42. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a legfontosabb KEÜSZ-öket és azok alapvető szabályait. A
részletes szabályokat - a SZEÜSZ-ökhöz hasonlóan - Korm. rendelet fogja tartalmazni.
A 43-45. §-hoz
Az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartása egyfajta harmadik
nyilvántartásként biztosítja, hogy az eIDAS rendelet hatálya alá nem tartozó, se lakcím-, se az
idegenrendészeti nyilvántartásban nem szereplő személyek is könnyedén végezhessenek
Magyarországon elektronikus ügyintézést. A regisztrációjuk megkönnyíti az egyes azonosítási
szolgáltatások igénybevételét, képesek lesznek a hazai elektronikus rendszert használni. A
regisztrációjuk ideje az ahhoz használt okmány érvényességéhez kötött. Az arcképmás és aláírás
rögzítése a visszaélések elkerülését szolgálja: ha valaki ugyanis hamis okmánnyal regisztrál
ebben a nyilvántartásban, a hatályos szabályozás alapján nincs semmi olyan adat róla, amivel
később azonosítani lehetne.
A 46-51. §-hoz
A törvényjavaslat megerősíti az elektronikus ügyintézés felügyeletét. A Felügyelet immáron nem
csak a SZEÜSZ (és KEÜSZ) felügyeleti szerve, hanem az egész elektronikus ügyintézést átlátó,
hatósági, koordinációs és tanácsadói jogkörrel felruházott szerv. A Felügyelet a javaslatban
szereplő feladatai alapján képes lesz az Egységes Digitális Tér őreként eljárni, figyelemmel tudja
követni az egyes szolgáltatások működését, beindulását, az általa vezetett nyilvántartás pedig
valamennyi polgár számára áttekinthetővé teszi az elektronikus ügyintézés rendszerét.
Az 52-56. §-hoz
Az együttműködés alapelvei az alábbiak:
1.	Az együttműködő szerv az ügy elintézéséhez vagy a feladatának ellátásához szükséges
adatokat, iratokat, nyilatkozatokat, döntéseket az ügyfél terhelése nélkül maga szerzi be a
másik együttműködő szervtől;
2.	Az együttműködő szervek egymással elektronikus úton kommunikálnak;
3.	Az informatikai rendszereket úgy kell kialakítani és fejleszteni, hogy elősegítsék az
együttműködést;
4.	Az informatikai együttműködés során a legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást
kell választani;
5.	Az informatikai együttműködés fő szabályként nem köthető ellenérték fizetéséhez;
6.	Az együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések nem érintik az adatvédelmi és
titokvédelmi követelmények érvényesülését.
Az interoperabilitás elősegítése érdekében az állami szerveknek be kell jelenteniük informatikai
fejlesztési terveiket a Kormány rendeletében kijelölt szervnek.
Rögzítésre kerül az együttműködő szervek informatikai rendszereinek kialakításával,
fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos követelményrendszer, az ennek teljesítésével
kapcsolatos törvényi vélelem, valamint az együttműködést akadályozó vagy korlátozó technikai
tevékenység, üzemzavar esetén követendő eljárás.
Az 57-59. §-hoz
Az együttműködő szervek elektronikus kapcsolattartására vonatkozó rendelkezéseket
tartalmazzák.
Az együttműködő szervek kötelesek közzétenni biztonságos elektronikus kapcsolattartásra
szolgáló elérhetőségüket és elektronikus levélcímüket.
Az együttműködő szervek közötti kapcsolattartás csak biztonságos elektronikus kapcsolattartás
útján történhet, amely biztosítja a nyilatkozattevő azonosíthatóságát, a küldemény sértetlenségét,
a küldemény kézbesítésének igazolását és a kézbesítés időpontjának megállapíthatóságát.
Kivétel:
90
•	ha a kézbesítéshez jogszabály nem fűz jogkövetkezményt;
•	a tájékoztatás céljából történő elektronikus kapcsolattartás.
A 60-69. §-hoz
Az informatikai együttműködés általános szabályai.
A 2013. évi CCXX. törvény hatályos szabályozásához képest komoly előrelépést jelent az
információátadással kapcsolatban, hogy
•	az együttműködési kötelezettség nem csak a nyilvántartásban szereplő adatokra
vonatkozik, hanem kiterjed az együttműködő szerveknél rendelkezésre álló
minden adatra;
•	az együttműködési kötelezettség nem csak adatok átadására és átvételére
vonatkozik, hanem a rendelkezésre álló iratokra is kiterjed;
•	az ügyfél kezdeményezésére indult ügyekben az együttműködő szerv vélelmezi az
ügyfél hozzájárulását és hivatalból beszerzi az információt.
Az együttműködő szerv elektronikus úton más együttműködő szervtől veszi át az információt, ha
•	az nem áll a rendelkezésére vagy annak hitelessége kétséges;
•	arra az ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szüksége van;
•	hitelt érdemlő tudomása van arról, hogy az más együttműködő szervnél rendelkezésre áll,
és
•	az információ átvételét törvény nem zárja ki.
Az információt elsődleges információforrásból kell beszerezni, ha ott rendelkezésre áll.
Az információ elektronikus továbbítása egyszerű információátadással vagy automatikus
információátadás útján történhet. Kormányrendelet fogja meghatározni azokat az együttműködő
szerveket, amelyek automatikus információátadási felületet hoznak létre. Ha rendelkezésre áll
automatikus információátadási felület, az információátadás ennek igénybevételével történik.
Az együttműködő szervek információátadási szabályzatot fogadnak el, amelyet legalább 15
nappal a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt közzétesznek és elektronikusan megküldenek
az együttműködési felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet). Indokolt esetben a szabályzattól
információátadási megállapodásban eltérhetnek.
Az együttműködő szervek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében egységes
információátadási szabályzatot fogad el
•	a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter;
•	azonos hatáskörű területi államigazgatási szervek tekintetében az irányító
államigazgatási szerv;
•	területi kamarák tekintetében az országos kamara.
Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó szervek - indokolt esetben -saját
információátadási szabályzatot fogadhatnak el és információátadási megállapodást köthetnek. A
saját információátadási szabályzat az egységes információátadási szabályzat kiegészítésére
szolgál, azzal ellentétes csak akkor lehet, ha az eltérést az egységes információátadási szabályzat
kifejezetten megengedi.
A Felügyelet nyilvános nyilvántartást (az információforrások regisztere) vezet az együttműködő
szerveknél rendelkezésre álló információk köréről, valamint az együttműködő szervek által
működtetett automatikus információelérési felületekről. Elektronikus jegyzéket vezet az
informatikai együttműködés biztosítása szempontjából jelentőséggel bíró információk köréről,
valamint azok megnevezéséről (adat- és iratmegnevezések jegyzéke).
91
A 70-74. §-hoz
A sajátos együttműködési formákkal (a döntéshozatali és nyilatkozattételi együttműködés,
valamint a címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képessége) és az
együttműködést elősegítő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal kapcsolatos
szabályozást tartalmazzák.
Fontos, az ügyfelek érdekét szem előtt tartó új rendelkezés, hogy az együttműködő szerv
kezdeményezi a másik együttműködő szerv döntésének meghozatalát vagy nyilatkozattételét az
ügyfél helyett, ha ez a folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges.
A címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az
egységes címkezelés biztosítására szolgáló központi címregiszter tekintetében alapvetően a
hatályos szabályozás kerül átvételre.
Három, az együttműködést elősegítő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás kerül itt
meghatározásra:
•	a központi érkeztetési rendszer;
•	az elektronikus dokumentumtárolás;
•	az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés.
A 75-78. §-hoz
Az együttműködés felügyeletével kapcsolatos rendelkezések. Meghatározzák a Felügyelet
feladatkörét, a felügyeleti vizsgálatra, az együttműködés koordinációjára és a műszaki irányelvek
elfogadására és közzétételére vonatkozó szabályokat.
A felügyeleti teendőket az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet látja el. Az
információbiztonságot érintő kérdések tekintetében a felügyeleti vizsgálattal kapcsolatos
feladatai ellátásába bevonja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért
felelős hatóságot.
A Felügyelet az együttműködő szerv kérelmére vagy hivatalból koordinációs eljárást folytat le az
együttműködés kialakításának, módosításának az e törvényjavaslat III. részében foglaltak szerinti
megvalósítása érdekében. Műszaki irányelveket fogad el az informatikai együttműködés
elősegítésére, hatékonyságának, biztonságának javítására, az információátadási szolgáltatás
módjára, valamint az információátadási szabályzat kialakítására vonatkozóan.
A 79. §-hoz
A rendelkezés deklarálja a IV. rész szabályozási tárgyát. A törvényjavaslat hatályát és a
szabályozási mozgásteret alapvetően az eIDAS Rendelet határozza meg, de tartalmát jelentősen
befolyásolják a jövőben tervezett (opcionálisan kiadásra kerülő) bizottsági végrehajtási aktusok,
és az Eat. megközelítése is.
Az Eat. már az 1999/93/EK irányelvet úgy értelmezte, hogy csak a Magyarországon letelepedett
szolgáltatókra vonatkozik, azaz a határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó EU-s szolgáltatókra
nem, amely értelmezés helyességét az eIDAS Rendelet is már alátámasztotta.
A 80. §-hoz
A bizalmi szolgáltatás nyújtásának megkezdésének feltételeit egyrészről az eIDAS Rendelet
szabályozza, további részletes szabályok meghozatalára a Bizottság is felhatalmazást kapott, így
a hazai szabályozásnak törvényi szinten arra kell szorítkoznia, hogy az eljáró felügyelet által
rendszeresített űrlapot kell majd erre használni. Az elektronikus eljárást itt is biztosítani kell, de
ennek részleteit az elektronikus ügyintézési szabályok fogják rögzíteni.
Minősített szolgáltatás esetén a törvényjavaslat előírja az előzetes bejelentést. Nem minősített
szolgáltatás esetén ilyen előzetes értesítést az eIDAS Rendelet nem tesz lehetővé, hiszen ez
utóbbi körben csak az utólagos felügyelet engedélyezett, azaz a hatóság csak akkor járhat el, ha
az irányadó követelmények megsértéséről szerzett tudomást (és az így lefolytatott ellenőrzés
92
alapján előírhatja akár a nem minősített szolgáltató nyilvántartásból való törlését is.) Ezért nem
minősített szolgáltatók a bizalmi szolgáltatási tevékenységüket a bejelentés megtételét követően
rögtön megkezdhetik.
Ugyanebből kifolyólag csak minősített szolgáltató esetén írható elő, hogy a változásokról előre
értesítse a felügyeletet.
A bejelentéssel kapcsolatos további részletes szabályokat, igazolásokat a végrehajtási rendelet (a
felügyelet kijelölésével összhangban NMHH rendelet) határozza meg.
A 81. §-hoz
Ez a § a szolgáltató és ügyfele közötti szerződéssel és a szerződéskötéskor szükséges
tájékoztatással kapcsolatos általános követelményeket határozza meg, de a részletes szabályokat
(a szerződések és tájékoztatások minimum tartalmát, kötöttségeit) a jelenlegi állapothoz
hasonlóan NMHH rendelet határozza meg.
A hatályos Eat. amikor előírja a szolgáltatási szerződés írásba foglalási kötelezettséget (,
valójában csak azt írja elő, amit most egyértelműsíteni kíván a törvényjavaslat, azaz azt, hogy az
ügyfélnek rendelkezésre kell bocsátani egy "tartós adathordozón" a megállapodás tartalmát.
Összhangban azonban a fogyasztóvédelmi jellegű 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § 9. pont
szerinti fogalmával, tartós adathordozó alatt ez esetben az emailben megküldött szerződést is
érteni kell.
Az ügyfél ismeretével kapcsolatos kötelezettségek (ún. KYC-előírások) alapján a törvényjavaslat
előírja, hogy a szolgáltató - tanúsítvány igénylésétől függetlenül - köteles a képviselővel eljáró
ügyfél képviseleti jogát is ellenőrizni. Ez természetesen nem jelenti, hogy minden bizalmi
szolgáltatás esetén a képviselő személyes jelenlétére volna szükség, de a szolgáltató úgy köteles
eljárni, mintha egy tanúsítványt adna ki az illetőnek.
A 82. §-hoz
A § rögzíti, hogy ha a bizalmi szolgáltatás keretében tanúsítvány kerül kibocsátásra, akkor
milyen feltételekkel kell a tanúsítvány tartalmát ellenőrizni. Ez a bizalmi szolgáltatások
szempontjából kritikus kérdés, mert egyértelmű szabályozás hiányában előfordulhat, hogy a
szolgáltató olyan adatokat rögzít a tanúsítványban, amiben harmadik fél megbízik, noha a
szolgáltató az adatot nem is ellenőrizte.
A példálózó felsorolás célja, hogy útmutatást adjon, milyen tanúsítvány esetén milyen
ellenőrzések lehetnek szükségesek. Például ún. "domain validation" tanúsítványok esetén, ahol
csak egy IP cím és a domain kapcsolatát igazolják, és nem igazolják az érintett személyt, akkor a
hitelesítésszolgáltatónak ezt a tényt kell ellenőriznie. Valamely személyt azonosító tanúsítvány
esetén pedig az illető személyazonosságát. Az is fontos, hogy álneves tanúsítványt a
szabványokkal összhangban csak úgy lehet kiadni, ha az álnév minőség magából a
tanúsítványból kitűnik, azaz nem elég pl. az álnév tartalmát egy hitelesítési rendben vagy
szolgáltatási szabályzatban rögzíteni.
Az eIDAS Rendelet 24. cikke szerinti rendelkezés csak minősített szolgáltatókra vonatkozik,
ugyanakkor a személyazonosság ellenőrzésének kötelezettségét indokolt nem minősített
szolgáltatás esetén is előírni, ahogyan ez eddig is előírás volt. Más kérdés természetesen, hogy az
ellenőrzés során minősített szolgáltatás esetén csak az eredeti igazolvány alapján lehet
ellenőrizni az illetőt, míg nem minősített szolgáltatás esetén erre lehetőség volna a jelenlegi
gyakorlathoz hasonlóan beszkennelt igazolványképek alapján is.
A törvényjavaslatnak ki kell térnie azokra az esetekre is, amikor egy ellenőrizendő személy nem
tartozik az Nytv. hatálya alá. Ilyen esetekben alapvetően a szolgáltató bölcsességére,
felkészültségére és felelősségvállalására kell bízni a megfelelő ellenőrzés mikéntjét, de azért a
törvényjavaslatban erre is megfelelő útmutatást kell adni.
A törvényjavaslat előírja azt is, hogy egy okmány vagy irat alapján elvégzett személyazonosság
megállapítást követően az alapul szolgáló okmány vagy irat érvényességét és az abban foglalt
93
adatok megfelelőségét, valódiságát is ellenőrizni kell, ha van rá lehetőség (pl. a KEKKH
nyilvántartásában vagy más közhiteles és nyilvános nyilvántartásban.) Az eljárás mikéntjét a
szolgáltatóknak kell szolgáltatási szabályzatukban vagy ügyviteli rendjükben kidolgozniuk.
Ugyanígy kötelező a nem természetes személyeket és a képviseleti jogot is ellenőrizni.
A 83-87. §-hoz
A képviseleti jogot igazoló tanúsítványok esetén az előírt értesítésekre a képviseleti joggal
kapcsolatos erős kontrollok biztosítása miatt van szükség.
A szolgáltatók tanúsítványokkal kapcsolatos adatmegőrzési kötelezettségét a törvényjavaslat 10
évben határozza meg, az Eat.-tal összhangban. Az ETSI EN 319 411 szabvány legalább hét éves
megőrzési időt ír elő, ehhez képest továbbra is a hosszabb adatmegőrzési idő és a
szofisztikáltabb, az esetlegesen megindult bírósági eljárásokat is figyelembe vevő időtartam
meghatározása indokolt.
A törvényjavaslat az ügyfélnek a szolgáltató felé terhelő értesítési kötelezettséget írja elő.
Természetesen a szolgáltatási szerződés ezt meghaladóan is előírhat további értesítési
kötelezettséget az ügyfél számára.
A törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a szolgáltatók döntése, kívánják-e az ügyfeleiknek
biztosítani a tanúsítvány felfüggesztésének lehetőségét. (Ez az Eat.-ban minden szolgáltató
kötelezettsége volt.) A tanúsítvány felfüggesztésének feltételei egyebekben megegyeznek az
Eat.-ban már leírtakkal.
A 88-89. §-hoz
Az Eat. 16. §-a a bizalmi szolgáltatás befejezéséről rendelkezett, a befejezés szóhasználat helyett
az eIDAS Rendelet miatt át kellett térni a "megszüntetés" szóhasználatra. Nem minősített
szolgáltató esetén a 3. § indokolása kapcsán már leírt okból nem lehet előzetes felügyeleti
tájékoztatást megkövetelni. Az Eat. 16. § (1)-(2) bekezdéssel és a 45/2005. (III. 11.) Korm.
rendelet 6. §-ával megegyezően ez a § a "szolgáltató által választott" megszüntetés esetét, annak
folyamatát szabályozza, amelyre a hazai piacon is az elmúlt 14 évben már kellő gyakorlat alakult
ki.
Az Eat. 16. § (3)-(7) bekezdésével megegyezően ez a § szabályozza azt az esetet is, amikor a
szolgáltató nem teljesíti a megszüntetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és így a felügyeletnek
kell intézkednie.
A 90. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a bizalmi szolgáltatók személyes adat és más (Ket. szerinti értelemben
vett) védett adat megosztására csak törvényben kötelezhetőek, a 3/2005. (III. 18.) IHM rendelet
6.	§-ában szereplő kiegészítő előírásokat is indokolt volt az Eat.-ban meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettségekkel együtt, törvényi szinten meghatározni.
Ugyanez a § rögzíti az Eat. többi, nem a felügyeletnek történő adatátadással és
adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezését is (Eat. 11. § (2)-(5) bekezdések.)
A 91-94. §-hoz
A törvényjavaslat az eIDAS Rendelet 17. cikkében meghatározottak szerinti, a bizalmi
szolgáltatások felügyeletére kijelölt szervként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli
ki. A kijelölés oka, hogy ezt a felügyeleti tevékenységet az elektronikus aláírással kapcsolatos
szolgáltatások körében már 2001 óta végzi ez a szervezet, a tevékenység ellátásához szükséges
szakértelem, erőforrások, gyakorlat és a megfelelő szervezeti felépítés is rendelkezésre áll, az
uniós és nemzetközi szervezetekben (így különösen az elektronikus aláírással kapcsolatos
európai felügyeleti hatóságok szervezetében, a FESA-ban) jól ismert, kiépített kapcsolatokkal
rendelkezik.
94
A mai műszaki előírások alapján a bizalmi szolgáltatások felügyelete is alapvetően a
hitelesítésszolgáltatói, időbélyegzési és archiválási szolgáltatási tevékenység felügyeletét fogja
jelenteni, tehát a felügyelet által végzendő tevékenység is alapvetően megegyezik a korábbi
elektronikus aláírás szolgáltatási felügyeleti tevékenységgel.
Mindez azt támasztja alá, hogy indokolt a bizalmi szolgáltatási felügyeleti tevékenységre a fent
nevezett szervezetet kijelölni.
Az Eat. 18-19. §-ában meghatározott feladatok közül az eIDAS Rendelet 17. cikkének részletes
előírásai miatt csak szűkebb körben kell bizonyos feladatokat nevesíteni, illetve a felügyelet által
vezetendő (személyes adatot nem tartalmazó és közhitelesnek sem minősülő) nyilvántartások
konkrét körét elegendő alacsonyabb szintű jogszabályban megemlíteni.
A törvényjavaslat nevesíti az ún. algoritmus határozatokkal kapcsolatos feladatkört,
természetesen ez alkalommal minden bizalmi szolgáltatásra megfogalmazva.
A felügyelet feladata alapvetően piacszabályozási, így a Ket. 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti
szabály a felügyelet tevékenységére is irányadó.
Az eljárási határidőket illetően az Eat.-ban is már megfogalmazott két hónapos eljárási határidőt
indokolt megtartani, figyelemmel az eljárások összetettségére (különösen minősített bizalmi
szolgáltatás esetén kell nagyszámú követelmény teljesülését vizsgálni), és figyelemmel az
eIDAS Rendeletben foglalt, maximum három hónapos eljárási határidőre is.
A kijelölt felügyelet saját szervezeti felépítésével és az elektronikus hírközlésben és
médiaszolgáltatások felügyeletében megszokott fellebbezési renddel összhangban, valamint az
eddigi szolgáltatói gyakorlatokra figyelemmel itt is indokolt elsőfokon az NMHH Hivatalára
telepíteni a hatáskört, míg a fellebbezést az NMHH Elnöke bírálja el.
A törvényjavaslat rögzíti a felügyeletnek történő adatszolgáltatási kötelezettségeket (az Eat. 8/A.
§-ból átvéve.)
A törvényjavaslat tartalmazza a 45/2005. (III. 11.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése és 10. §-a
szerinti nyilvántartások vezetésére való hivatkozást, és egyes, a felügyelet által vezetett
nyilvántartások közhitelessé minősítését.
A 95-96. §-hoz
Ezek a §-ok az ellenőrzési tevékenység szabályait, a jogkövetkezményeket és a bírság mértékét
határozzák meg, az Eat. 20-23. §-ai alapján. Az ellenőrzési tevékenység tartalma itt is az eIDAS
Rendelet miatt eltérően szabályozandó minősített és nem minősített szolgáltatások esetén. Nem
minősített szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetén éves ellenőrzést sem lehet elrendelni, csak ha a
jogszabályok megsértésére utaló információ jutott a felügyelet tudomására.
A 97-98. §-hoz
A rendelkezés az Eat. 4. § szerinti egyes jogkövetkezményeket kívánja megőrizni, amely
összhangban van az eIDAS Rendelet előírásával is (lásd például az eIDAS Rendelet 22. és 27.
preambulum pontjait.)
Ezen kívül ez a § veszi át az Eat. olyan, aláírással kapcsolatos rendelkezéseit is, amelyek nem
tanúsítványhoz, hanem pl. az aláírás létrehozó eszközhöz kötődnek (pl. a kompromittálódás
esete, lásd Eat. 14. § (1) bekezdés c) pontja vagy az Eat. 14. § (2) bekezdés d) pontja), vagy
kifejezetten az aláíró tanúsítványokhoz kötődnek (lásd pl. az Eat. 13. § (4) bekezdése.)
A 98. § egyértelművé teszi, hogy bírság szabható ki akkor is, ha az elektronikus aláírással vagy
bélyegzővel kapcsolatos bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató nem teszi meg a saját
elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához használt adatának megfelelő védelméhez
szükséges intézkedéseket.
A 99. §-hoz
95
Az Eat. hatályon kívül helyezésével az eddig az Eat. 3. § (2) bekezdésében szabályozott, az
elektronikus aláírások családjogi és öröklési jogi alkalmazásának tilalmát kimondó rendelkezést
célszerű megőrizni.
A 100. §-hoz
Az archiválással kapcsolatos megdönthető vélelmet állapítja meg.
A 101-103. §-hoz
Az állami szervek működése során keletkező iratok során feltétlenül gondoskodni kell arról,
hogy a nem hatósági eljárás/bírósági eljárás során keletkező iratok, szerződések elektronizálása,
valamint az elektronikus és papír alapú iratok közötti átjárás biztosított legyen.
Az javaslat rendezi, hogy a hivatalos iratokhoz hasonló módon rendezve legyen az átjárhatóság,
valamint az elektronikus kézbesítés lehetősége.
Az elektronikus aláírási eljárás egy olyan hitelesítési folyamat, amely során az elektronikusan
aláíró személy az adott dokumentum tekintetében az adott időpontban aláírásával igazolja a
dokumentum tartalmának valódiságát. Ezután a dokumentum - a hitelesség megóvása érdekében
-	megváltoztathatatlan állapotba kerül.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás olyan elektronikus aláírás, amely
a)	alkalmas az aláíró azonosítására,
b)	egyedülállóan az aláíróhoz köthető,
c)	olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és
d)	a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden - az aláírás elhelyezését
követően a dokumentumon tett - módosítás érzékelhető.
A jogi-technológiai alapok tehát elviekben rendelkezésre állnak.
Hiányoznak, vagy csak jogági szinten léteznek azonban azok a szabályok, melyek egyértelmű
választ tudnak adni a gyakorlatban jelentkező néhány problémára.
A felmerülő kérdéseket
a)	a jogrendszer egészét érintő módon, az alapokat illetően törvényben,
b)	szubszidiárius módon (ha az ágazati törvény eltérően nem rendelkezik),
c)	a gyakorlatban legegyszerűbben és legéletszerűbben megvalósítható módon
kell megalkotni.
Ezzel az egyes jogágakra vonatkozó speciális elvárások továbbra is érvényesíthetőek maradnak,
ugyanakkor - a szubszidiaritás miatt - nem marad szabályozatlan terület.
Az elektronikusan hiteles kiadmányok kézbesítése kapcsán a normaszöveg - ha nincs eltérő
ágazat szabályozás - az elektronikus ügyintézésre vonatkozó kézbesítési szabályok alkalmazását
rendeli el.
Ez lényegében egymásra épülő megoldások alkalmazását jelenti
-	az ügyfélkapu alkalmazása (ha van és ismert),
-	az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőség használata;
-	ilyen elérhetőségek hiányában vagy ha a kapcsolódó vélelmek alapján sem
megállapítható a kézbesítés, papír alapú kiadmány készítése és annak postázása.
A törvényjavaslat pótolja azt a hiányosságot, hogy jelenleg nincs általános háttérszabály arra,
hogy az elektronikusan hiteles iratok - saját kibocsátójuk által - hogyan alakíthatóak át hiteles
papír alapú kiadmánnyá. A gyakorlati élet során azonban ez az elvárás számtalan szituációban
felmerülhet.
Ennek feloldása céljából - lehetőségként - az egyéb jogi és technikai megoldásoktól
függetlenítve a törvényjavaslat kimondja, hogy a közfeladatot ellátó szerv által kiállított hiteles
elektronikus iratról a kiállító szerv vagy jogutódja hiteles papír alapú másolatot állíthat ki,
96
megfelelő záradék felvezetésével, valamint - a saját maga által előállított elektronikus irat
kapcsán - ezt a természetes személy is megteheti.
A törvényjavaslat háttérszabályt ad arra az esetre is, hogy ha az akarategység szempontjából
lényeges egy okirat több fél általi hiteles aláírása, melyik kiadmány minősül hitelesnek, ha az
egyik fél elektronikus aláírást kíván használni, a másik fél pedig hagyományosan ír alá (a
törvényjavaslat értelmében az elektronikusan kiadmányozott iratról készült, záradékkal
hitelesített papír alapú másolaton a másik fél aláírásával hitelesített irat).
A 104. §-hoz
Az informatikai fejlesztések összehangolását biztosító rendelkezés.
A 105-106. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
A 107. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépését tartalmazza. A törvényjavaslat egyes sürgős, vagy az
átmenethez szükséges rendelkezései 2016. január 1-jén, az eIDAS rendelet harmonizációjához
szükséges rendelkezések pedig 2016. július 1-jén lépnek hatályba. Az e-ügyintézéssel
kapcsolatos II. és III. rész 2017. július 1-jén lép hatályba.
A 108-109. §-hoz
Az elektronikus ügyintézés új szabályaira történő áttérést biztosító rendelkezéseket tartalmazza.
Lényeges kiemelni, hogy a teljes körű e-ügyintézésre történő áttérést biztosító szabályokat 2018.
január 1-jétől kell alkalmazni (ha törvény kivételt nem tesz).
A 110. §-hoz
Az Eat. és a jelen törvényjavaslat közötti átmenetet biztosító rendelkezéseket tartalmazza.
A 111. §-hoz
Sarkalatossági záradékot tartalmaz.
A 112. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezéseket tartalmaz.
A 113. §-hoz
A Pp. módosítás célja, hogy a Pp. 195-196. §-ában szereplő, elektronikus aláírással kapcsolatos
szabályok legyenek kiegészítve úgy, hogy a csak elektronikus aláírásra utaló rendelkezések
helyébe az elektronikus aláírásra és bélyegzőre egyaránt utaló szabályok kerüljenek, amely
szóhasználatbeli változásra az eIDAS Rendelet elektronikus bélyegző fogalmának bevezetése
miatt van szükség.
A törvényjavaslat megteremti annak az alapját, hogy az aláíróü személy egyértelmű azonosítása
után, a kiállító személy biometrikai információjával (elsősorban sajátkezű aláírásával)
záradékolt, feljogosított tanúsító által értékelt rendszert használó bizalmi szolgáltatóáltal
készített, elektronikusan aláírt vagy bélyegzett dokumentum felhasználható legyen bizonyító
erejű magánokiratként. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a kézi aláírásra visszavezetett
dokumentumhitelesítéssel, az aláíró személyes jelenléte mellett, az aláírónak előzetesen kiadott
aláírü tanúsítvány és kulcs nélkül is létre lehessen hozni az elektronikusan aláírt, hiteles
dokumentumot.
Ezen pont szerint keletkezetett okiratok esetében az alábbi feltételeknek kell együttesen
teljesülniük:
97
-	a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli,
-	a szolgáltató a személyhez rendelést a kiállító sajátkezű aláírására egyértelműen
visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja,
-	a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek
megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer
felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus
dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt
legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú
időbélyegzővel lássa el.
A dokumentumok elektronikus aláírással töürténő ellátására a jelenleg használt összes
algoritmus és szabvány maximálisan támaszkodik az ún. lenyomatképzési (hasj) eljárásokra. A
lenyomatképzési eljárás segítségével egy elektronikus dokumentumról olyan egyedei, rövidített
adathalmaz készíthető, amely csak az eredeti dokumentumra jellemző, és elméletileg nem
készíthető egy másik olyan dokumentum, aminek a lenyomata megegyezik az eredeti
dokumentummal. Ha a lenyomatképző algoritmus „kijátszható”, azaz valaki el tud készíteni két
olyan, értelmezhető dokumentumot, amelyeknek a lenomyata ugyanolyan, akkor azadott
lenyomatképző eljárással készített elektronikusan aláírt dokumentum az érvényességét elveszíti.
A bizonyító erejű magánokirat hitelességének megőrzése érdekében hash algoritmusok
gyengülése ellen az okirat keletkezése után is védekezni kell. Ezért a bizonyító erejű
elektronikus magánokiratoknak a hosszútávú megőrzési rendszerbe történő elhelyezése
garantálni tudja, hogy az elektronikus dokumentumo keletkezuésénél használt hash
algoritmuscsalád meggyengülése esetén is megmarad a dokumentum egyértelmű hitelessége.
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy már 2016. január 1-jétől a polgári eljárásban is valamennyi
SZEÜSZ használható legyen.
A 114. §-hoz
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
az elektronikus tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány bevezetése kapcsán
módosulni fog. Jelen módosítás ehhez kapcsolódóan tartalmaz pontosító, illetve kiegészítő
rendelkezéseket.
A 115. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a büntetőeljárásban is valamennyi SZEÜSZ használható
legyen már 2016. január 1-j
A 116. §-hoz
2016. január 1-jétől, még a hatályos Eat. alatt is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a
hitelesítésszolgáltató csak akkor legyen köteles az igénybevevők kérésére a tanúsítványok
felfüggesztését biztosítani, ha ezt a lehetőséget a szolgáltató maga nyújtani kívánja.
A 117. §-hoz
2016. január 1-jével bevezetésre kerül a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány,
amelynek ún. elD (e-azonosítás) kártyafunkciója kibővíti annak a lehetőségét, hogy az
állampolgárok azonosításhoz/hitelesítéshez kötött elektronizált hatósági eljárásokat vehessenek
igénybe. A normaszöveg a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján
biztosított azonosítási szolgáltatást mint Kormány által kötelezően biztosított elektronikus
azonosítási szolgáltatást nevesíti.
A Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybevevőiről,
köztük a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási
szolgáltatás igénybevevőiről az e-ügyintézési törvény hatálybalépésétől, azaz 2017. január 1-
jétől a személyazonosság hiteles igazolása érdekében egységes ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást (a továbbiakban: Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást) kell vezetni.
98
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (Ket.) hatályos szabályai alapján a tároló elemet tartalmazó személyazonosító
igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódóan ügyfél-regisztrációs
nyilvántartást kell vezetni. A 2016. január 1-jétől bevezetésre kerülő ezen azonosítási
szolgáltatáshoz tehát 2016. január 1-jétől önálló ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kellene
létrehozni, 2017. január 1-jétől pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásba tagozódna
be.
A fentiek kétszeres fejlesztési és erőforrás igénnyel járnak. Ennek elkerülése érdekében a
mellékletben szereplő normaszöveg arra tesz javaslatot, hogy a Ket. módosításával a Központi
Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás kerüljön bevezetésre 2016. január 1-jei időponttal a tároló
elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás
regisztrációs nyilvántartásaként, majd 2016. december 31-ig valósuljon meg a Központi Ügyfél-
regisztrációs Nyilvántartás teljes funkcionalitással a többi Kormány által kötelezően biztosított
elektronikus azonosítási szolgáltatás ügyfél-regisztrációs nyilvántartásában szereplő személyek
adatainak migrálásával.
A 118. §-hoz
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény
felhatalmazó rendelkezése alapján jelenleg csak miniszteri rendelet rögzítheti az egyes
termékekkel kapcsolatosan a megfelelőségértékelési kijelöléshez szükséges részletes szabályokat
(így a felelősségbiztosítás feltételeit, a kijelölési irat részletes tartalmát), így az NMHH rendelet
erre a célra nem volna alkalmas, noha e téren 2001 óta az NMHH a felelős szabályozó, és ezt a
különbségtételt semmi nem indokolja. A kijelölés szabályait korábban egy IHM rendelet
rendezte, indokolt azonban a megfelelőségi értékelési szabályrendszert a 2009. évi CXXXIII.
törvény által meghatározott mederbe terelni és az indokolatlan speciális szabályokat nem
fenntartani.
A javaslat ezért a miniszteren kívül az adott termék szabályozásáért felelős önálló szabályozó
szerv vezetőjét (így az NMHH elnökét) is felhatalmazza ilyen részletes szabályok kiadására.
A 119. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
alapesetben lehetővé teszi az egyes jognyilatkozatok elektronikus úton történő kibocsátását és
kézbesítését. A kinevezés és annak elfogadása, a kinevezés módosítása, a közszolgálat
megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, kártérítési ügyben hozott határozat, a
sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére
irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás esetében azonban a törvény kifejezetten kizárja az
elektronikus forma alkalmazását. Ennek az az oka, hogy a jognyilatkozatok e csoportja esetében
garanciális szempontból feltétlenül indokolt, hogy a nyilatkozatok hitelessége és kézbesítésének
időpontja ne lehessen jogvita tárgya. Mivel hiányoztak azok a részletes törvényi szabályok,
amelyek általánosságban rendezték volna az elektronikus iratok hitelességi, kézbesítési kérdéseit,
ezért indokolt volt e jognyilatkozatok esetében a papír alaphoz ragaszkodni.
A törvényjavaslat V. Részében foglalt rendelkezésekkel a hiányzó törvényi alapok létrejönnek,
így a korlátozás feleslegessé válik.
A 120. §-hoz
Az elektronikus információs rendszerek biztonsági felügyeletét ellátó hatóságok hatásköreinek
egyértelmű elhatárolása érdekében a törvényjavsalat rögzíti, hogy a katasztrófavédelemi hatóság
hatáskörébe az európai vagy nemzeti létfontosságú létesítménnyé, rendszerré törvény alapján
99
kijelölt létesítmények, rendszerek elektronikus információs rendszerei csak akkor tartoznak, ha
azt nem az Ibtv. 2. § (1) bekezdése szerinti állami vagy önkormányzati szerv működteti.
Az elektronikus információs rendszerek, így a létfontosságú létesítmények elektronikus
információs rendszerei vonatkozásában is, illetve ez utóbbi rendszereket üzemeltető vagy
fejlesztő szervek tekintetében előfordul, hogy bár a vonatkozó kritériumrendszer alapján
magasabb besorolás lenne indokolt az irányadó biztonsági osztályhoz, illetve szinthez képest,
azonban a rendszert fenyegető kockázatok alapján, a tényleges védelmi igény az előírt biztonsági
osztály vagy szint követelményeinél alacsonyabb. A módosítás lehetővé teszi, hogy ezen
esetekben a besorolást végző szervezet - az alacsonyabb kockázati kitettséget leíró indoklást
előterjesztve - a hatóság előzetes jóváhagyásával a jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb
-	a rendszert fenyegető kockázatokkal arányosabb - biztonsági osztályt és biztonsági szintet
állapítson meg. Az osztályba sorolás helytállósága a hatósági ellenőrzések során megállapítható.
Az egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat érdekében pontosítja a törvényjavaslat azon szervek
körét, melyek tekintetében az állami szerv végzi a sérülékenységvizsgálatot.
A felhatalmazó rendelkezés módosítása alapján az e-közigazgatásért felelős miniszternek nem
kell rendelkeznie a biztonsági események jelentésének és közzétételének rendjéről. Ez a kérdés a
biztonságiesemény-kezelési eljárás körében került szabályozásra a kormányzati eseménykezelő
központ és az eseménykezelő központok feladat- és hatásköréről, valamint a biztonsági
események kezelésének, a biztonsági események műszaki vizsgálatának és a
sérülékenységvizsgálat lefolytatásának szabályairól szóló 185/2015. (VII. 13.) Korm.
rendeletben.
Az Ibtv. hatályos rendelkezései szerint az állami szerven kívül gazdasági társaság végezhet
sérülékenységvizsgálatot. A módosítás értelmében bővül ez a kör, s a gazdálkodó szervezetek
végezhetnek ilyen tevékenységet.
A 121. §-hoz
A Nektv. technikai pontosítását tartalmazza.
A 122. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.