﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/ 7393. számú
törvényjavaslat
Az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi
megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. november
1
2015. évi ... törvény
az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh
Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság,
Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság,
az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a
Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a
Szlovák Köztársaság és a Finn Köztársaság között az Egységes Szanálási Alapba fizetendő
hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló megállapodás
(a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.§
Az Országgyűlés a Megállapodást és a kapcsolódó helyesbítő jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3.§
A Megállapodás és a kapcsolódó helyesbítő jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a
következő:
„MEGÁLLAPODÁS
AZ EGYSÉGES SZANÁLÁSI ALAPBA FIZETENDŐ
HOZZÁJÁRULÁSOKNAK AZ ALAPBA VALÓ
ÁTUTALÁSÁRÓL ÉS KÖZÖS FELHASZNÁLÁSÚVÁ TÉTELÉRŐL
A SZERZŐDŐ FELEK: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán
Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög
Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Olasz
Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi
Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a
Szlovák Köztársaság és a Finn Köztársaság;
ELKÖTELEZETTEN AZIRÁNT, hogy olyan integrált pénzügyi keretrendszert hozzanak létre az
Európai Unióban, amelynek alapvető eleme a bankunió;
EMLÉKEZTETVE a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az egységes
szanálási mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes
eljárás kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 (a továbbiakban: az SRM
rendelet) összhangban létrehozott Egységes Szanálási Alapról (a továbbiakban: az Alap) szóló
kormányközi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokról és a megállapodás megkötéséről
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az
Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás
kialakításáról, valamint az Egységes Bankszanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet módosításáról.
2
szóló, az euroövezethez tartozó tagállamoknak az Európai Unió Tanácsa keretében ülésező
képviselői által elfogadott 2013. december 18-i határozatra, valamint az e határozathoz csatolt
feladatmeghatározásra;
MIVEL:
(1)	Az Európai Unió az utóbbi években több olyan jogi aktust fogadott el, amelyek alapvető
fontosságúak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának megteremtése, az euroövezet és az
Unió egésze pénzügyi stabilitásának garantálása, valamint a gazdasági és monetáris unió
elmélyítése szempontjából.
(2)	Az Európai Tanács 2009 júniusában „az egységes piac valamennyi pénzügyi intézményére
alkalmazandó egységes európai szabálykönyv’’ létrehozására szólított fel. Az Unió így - az
575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel , valamint a 2013/36/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvvel3 - a harmonizált prudenciális szabályok egy olyan egységes
rendszerét hozta létre, amelyet a hitelintézeteknek az egész Unióban tiszteletben kell
tartaniuk.
(3)	Az Unió létrehozta továbbá az európai felügyeleti hatóságokat, amelyekre számos, a
mikroprudenciális felügyelettel kapcsolatos feladatot ruházott. E hatóságok az 1093/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet4 által létrehozott Európai Bankhatóság (EBH), az
1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet5 által létrehozott Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), valamint az 1095/2010/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet6 által létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA). Emellett - az
1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet7 révén - létrejött az Európai
Rendszerkockázati Testület is, amely pedig a makroprudenciális felügyelet egyes feladatait
végzi.
Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési
vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176 .,
2013.6.27.,	1. o.).
3	Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez
való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv
módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176 ., 2013.6.27., 338. o.).
4	Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti
hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági
határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331 ., 2010.12.15., 12. o.).
5	Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti
hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat
módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331 ., 2010.12.15., 48. o.).
6	Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti
hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK
bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331 ., 2010.12.15., 84. o.).
7	Az Európai Parlament és a Tanács 1092/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a pénzügyi rendszer európai
uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331 .,
2010.12.15.,	1. o.).
3
o
(4)	Az uniós jogalkotó az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozta az egységes felügyeleti
mechanizmust, amely a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal
kapcsolatos külön feladatokkal bízta meg az Európai Központi Bankot (EKB), és felügyeleti
hatáskörrel ruházta fel az EKB-t - az illetékes nemzeti hatóságokkal együttesen eljárva - az
azon tagállamokban letelepedett hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme az euro,
és az azon tagállamokban letelepedett hitelintézetek vonatkozásában, amelyek pénzneme nem
az euro és amelyek a felügyelet céljából szoros együttműködést létesítettek az EKB-val (a
továbbiakban: a részt vevő tagállamok).
(5)	A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer
létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel9 (a továbbiakban: a BRR
irányelv) az Unió harmonizálja a hitelintézetek és bizonyos befektetési vállalkozások
szanálására vonatkozó nemzeti törvényeket és rendeleteket, ideértve a nemzeti
szanálásfinanszírozási rendszerek létrehozását is.
(6)	Az Európai Tanács a 2012. december 13-14-i következtetéseiben megállapította, hogy „egy
olyan rendszerben, melyben a bankfelügyelet feladatát ténylegesen átveszi az egységes
felügyeleti mechanizmus, szükség lesz egy olyan közös szanálási mechanizmusra, amelynek
megvannak a hatáskörei arra, hogy a megfelelő eszközökkel képes legyen a mechanizmusban
részt vevő tagállamokban lévő bankok bármelyikének szanálására’”. Az Európai Tanács a
2012.	december 13-14-i ülésén megállapította, hogy: „Az egységes szanálási
mechanizmusnak a pénzügyi szektor hozzájárulásaira kell épülnie, és jól működő védőhálót is
magában kell foglalnia, melynek középtávon költségvetési szempontból semlegesnek kell
lennie. Ez úgy biztosítható, hogy az állami költségvetésből fizetett támogatást a pénzügyi
ágazatra kivetett, utólag fizetendő hozzájárulásokkal ellensúlyozzák.” Ezzel összefüggésben
az Unió elfogadta az SRM rendeletet, amely megteremti a szanálásra vonatkozó
döntéshozatal központosított rendszerét, és az Alap létrehozásával biztosítja ehhez a
megfelelő finanszírozási eszközöket. Az SRM rendelet a részt vevő tagállamokban lévő
szervezetekre alkalmazandó.
A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek
prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287 .,
2013.10.29.,	63. o.).
9	Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és
szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK,
2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU
és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.
4
(7)	Az SRM rendelet létrehozza az Alapot, és megállapítja az Alap felhasználásának módjait. A
BRR irányelv és az SRM rendelet meghatározza az általános kritériumokat az Alap
finanszírozásához szükséges, az intézmények által fizetendő előzetes és utólagos
hozzájárulások rögzítésére és kiszámítására vonatkozóan, valamint kötelezi a tagállamokat
arra, hogy ezeket a hozzájárulásokat nemzeti szinten szedjék be. Azonban továbbra is a részt
vevő tagállamok hatásköre, hogy átutalják a területükön fekvő intézményektől a BRR
irányelvvel és az SRM rendelettel összhangban beszedett hozzájárulásokat az Alapba. Az a
kötelezettség, amelynek értelmében a nemzeti szinten beszedett hozzájárulásokat át kell utalni
az Alapba, nem az uniós jogból következik. Ezt a kötelezettséget e Megállapodás állapítja
meg, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a szerződő felek saját
alkotmányos követelményeiknek megfelelően közösen megállapodnak abban, hogy átutalják a
nemzeti szinten beszedett hozzájárulásokat az Alapba.
(8)	A részt vevő tagállamoknak a nemzeti szinten beszedett hozzájárulások átutalására vonatkozó
hatáskörét úgy kell gyakorolni, hogy eközben tiszteletben tartsák a lojális együttműködésnek
az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikke (3) bekezdésében foglalt elvét, amelynek
megfelelően a tagállamok többek között segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és
tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek
megvalósítását. A részt vevő tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a pénzügyi
forrásokat egységes módon csatornázzák be az Alapba, így biztosítva annak megfelelő
működését.
(9)	A szerződő felek ennek megfelelően megkötötték ezt a Megállapodást, amelyben többek
között - egységes kritériumok, módok és feltételek szerint - megállapítják a nemzeti szinten
beszedett hozzájárulásoknak az Alapba történő átutalására vonatkozó kötelezettségüket,
különösen a nemzeti szinten beszedett hozzájárulásoknak egy átmeneti időszak alatt az egyes
szerződő felekhez tartozó részalapokhoz való rendelését, majd a részalapok fokozatosan
közös felhasználásúvá tételét oly módon, hogy az átmeneti időszak végére a részalapok
megszűnjenek.
(10)	A szerződő felek emlékeztetnek azon céljukra, hogy megőrizzék az egyenlő
versenyfeltételeket, és minimálisra csökkentsék az adófizetőkre háruló összes szanálási
költséget, továbbá az Alapba fizetendő hozzájárulásoknak és ezek adózási szempontból
történő kezelésének a meghatározásakor mérlegelni fogják az érintett banki ágazatokra
nehezedő összterheket.
(11)	E Megállapodás tartalma az Alappal kapcsolatos azon konkrét elemekre korlátozódik,
amelyek továbbra is tagállami hatáskörbe tartoznak. E Megállapodás nem érinti az uniós jog
szerint megállapított közös szabályokat és nem módosítja azok hatályát. Célja inkább az, hogy
kiegészítse a bankszanálással, mindenekelőtt pedig a pénzügyi szolgáltatások belső piacának
megteremtésével - mint az uniós politikák végrehajtásához elválaszthatatlanul kapcsolódó és
azt támogató folyamattal - kapcsolatos uniós jogszabályokat.
(12)	A BRR irányelvet végrehajtó - köztük a nemzeti finanszírozási rendszerek létrehozásával
kapcsolatos - nemzeti törvényeket és rendeleteket 2015. január 1-jétől kezdődően kell
alkalmazni. Az Alap SRM rendelet szerinti létrehozására vonatkozó rendelkezéseket
elviekben 2016. január 1-jétől kell majd alkalmazni. Következésképpen a szerződő felek az
általuk létrehozandó nemzeti szanálásfinanszírozási rendszer számára elkülönített
hozzájárulásokat az SRM rendelet alkalmazásának kezdő időpontjáig szedik be, ezt követően
pedig megkezdik az Alap számára elkülönített hozzájárulások beszedését. Annak érdekében,
5
hogy az Alap pénzügyi kapacitását kezdettől fogva megerősítsék, a szerződő felek vállalják,
hogy átutalják az Alapba a BRR irányelv alapján az SRM rendelet alkalmazásának kezdő
időpontjáig beszedett hozzájárulásokat.
(13)	Előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyekben az Alap keretében rendelkezésre álló eszközök
nem elegendőek egy adott szanálási intézkedés végrehajtásához, és amelyekben a további
szükséges összegek fedezése érdekében beszedendő utólagos hozzájárulások nem férhetők
azonnal hozzá. Az Eurogroup és a Tanács 2013. december 18-i nyilatkozata alapján, a
folyamatos és elégséges finanszírozásnak az átmeneti időszak alatti biztosítása érdekében az
adott szanálási intézkedésben érintett szerződő feleknek nemzeti forrásokból vagy az
elfogadott eljárásoknak megfelelően az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) kell
áthidaló finanszírozást nyújtaniuk, adott esetben a nemzeti részalapok közötti ideiglenes
átutalások lehetőségének bevezetése révén. A szerződő feleknek olyan eljárásokkal kell
rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az áthidaló finanszírozásra vonatkozó kérésekre
megfelelő időben reagáljanak. Az átmeneti időszak alatt egy közös védőháló kerül
kidolgozásra. E védőháló elő fogja segíteni az Alap hitelfelvételét. A visszafizetésért a végső
felelősséget a bankszektor viseli majd a részt vevő tagállamokban tett hozzájárulásokból,
ideértve az utólagos hozzájárulásokat is. Ezek a szabályok a jogok és kötelezettségek
tekintetében egyenlő bánásmódot biztosítanak az egységes felügyeleti mechanizmusban és az
Egységes Szanálási Mechanizmusban részt vevő összes szerződő félnek és a későbbiekben
csatlakozó szerződő feleknek is, mind az átmeneti időszakban, mind pedig azt követően. Az
említett szabályok azonos versenyfeltételeket fognak biztosítani az egységes felügyeleti
mechanizmusban és az Egységes Szanálási Mechanizmusban részt nem vevő tagállamok
részére.
(14)	Ezt a Megállapodást valamennyi olyan tagállamnak meg kell erősítenie, amelyek pénzneme
az euro, valamint azon, az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási
Mechanizmusban részt vevő tagállamoknak is meg kell erősítenie, amelyek pénznem nem az
euro.
(15)	Azon tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euro és amelyek nem szerződő felek, a
szerződő felekéivel azonos jogok és kötelezettségek vállalása mellett csatlakozniuk kell ehhez
a Megállapodáshoz, amikor hivatalos pénznemként ténylegesen bevezetik az eurót, illetve
amikor az EKB-nak az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésében említett szoros
együttműködésről szóló határozata hatályba lép.
(16)	A tagállamok kormányainak képviselői 2014. május 21-én felhatalmazták a szerződő feleket,
hogy kérjék fel az Európai Bizottságot és az Egységes Szanálási Testületet (a továbbiakban: a
Testület) az e Megállapodásban előírt feladatok ellátására.
(17)	Az SRM rendelet 15. cikke -az eredeti elfogadásának időpontjában - meghatározza a
szanálásra irányadó általános elveket, vagyis azt, hogy a veszteségeket elsődlegesen a
szanálás alatt álló intézmény részvényesei viselik, majd a szanálás alatt álló intézmény
részvényesei után a hitelezők, a követeléseik rangsora szerinti sorrendben. Az SRM rendelet
27. cikke ennek megfelelően megállapít egy olyan hitelezői feltőkésítési eszközt, amely
előírja, hogy a részvényesek, valamint a releváns tőkeelemek és az egyéb leírható, vagy
átalakítható kötelezettségek birtokosai leírás vagy átalakítás keretében, vagy egyéb módon
hozzájárulást nyújtsanak a veszteségek fedezéséhez és a feltőkésítéshez, és e hozzájárulás
összege legalább a szanálás alatt álló intézmény szavatolótőkét is magában foglaló teljes - a
szanálási intézkedés idején az SRM rendelet 20. cikke szerinti értékeléssel összhangban mért
6
-	kötelezettségállománya 8 %-ának megfelelő összeggel legyen egyenlő, és azt is előírja,
hogy az Alapból nyújtott hozzájárulás összege ne haladja meg a szanálás alatt álló intézmény
szavatolótőkét is magában foglaló teljes - a szanálási intézkedés idején az SRM rendelet 20.
cikke szerinti értékeléssel összhangban mért - kötelezettségállományának 5 %-át, kivéve ha
már sor került az összes biztosítékkal nem rendelkező és nem elsőbbségi kötelezettség teljes
leírására vagy átalakítására, a leírható, vagy átalakítható betétek kivételével. Továbbá, az
SRM rendelet 18., 52. és 55. cikke - az eredeti elfogadásának időpontjában - eljárási
szabályokat is megállapít a Testület és az uniós intézmények döntéshozatala tekintetében. Az
SRM rendelet említett elemei lényegi alapját képezik annak, hogy a szerződő felek magukra
nézve kötelezőnek ismerjék el e Megállapodást.
(18)	A szerződő felek elismerik, hogy a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény vonatkozó
rendelkezéseit és a nemzetközi szokásjogot kell alkalmazni, amennyiben a körülményekben
akaratuk ellenére olyan alapvető változás áll be, amely befolyásolja annak lényegi alapját,
hogy a szerződő felek a (17) preambulumbekezdésben foglaltak szerint magukra nézve
kötelezőnek ismerik el e Megállapodás rendelkezéseit. A szerződő felek tehát a nemzetközi
közjognak megfelelően hivatkozhatnak a körülményekben akaratuk ellenére bekövetkezett
alapvető változások következményeire. Amennyiben valamely szerződő fél ilyen
következményekre hivatkozik, bármely más szerződő fél az Európai Unió Bírósága (a
Bíróság) elé terjesztheti az ügyet. A Bíróságnak hatáskört kell biztosítani arra, hogy
ellenőrizze, hogy a körülmények jelentősen megváltoztak-e és ennek milyen következményei
vannak. A szerződő felek elismerik, hogy amennyiben valamely fél az SRM rendelet bármely
elemének hatályon kívül helyezéséből vagy módosításából eredő, a (17)
preambulumbekezdésben említett következményekre hivatkozik, amennyiben a hatályon
kívül helyezés vagy módosítás e szerződő fél akarata ellenére történik, és valószínűsíthetően
érinti azt a lényegi alapot, amely szerint a szerződő fél magára nézve kötelezőnek ismeri el e
Megállapodás rendelkezéseit, akkor a Megállapodás alkalmazásával kapcsolatos vita az
Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 273. cikkének a hatálya alá tartozik, és
így az ügyet az említett rendelkezés értelmében a Bíróság elé lehet terjeszteni. Bármely
szerződő fél az EUMSZ 278. cikkével és a Bíróság eljárási szabályzatának10 160-162.
cikkével összhangban ideiglenes intézkedések elrendelésére is felkérheti a Bíróságot. A
Bíróságnak a vitáról, valamint az ideiglenes intézkedések elrendeléséről szóló határozatában
figyelembe kell vennie a szerződő feleknek az EUSZ és az EUMSZ értelmében fennálló
kötelezettségeit, köztük az Egységes Szanálási Mechanizmussal és annak integritásával
kapcsolatosakat is.
(19)	Az EUSZ-ben és az EUMSZ-ben - nevezetesen az EUMSZ 258., 259., 260., 263., 265. és
266. cikkében - foglalt jogorvoslati lehetőségekkel összhangban a Bíróság hatáskörébe
tartozik annak megállapítása, hogy az uniós intézmények, a Testület és a nemzeti szanálási
hatóságok az uniós joggal összeegyeztethető módon alkalmazzák-e a hitelezői feltőkésítési
eszközt.
Az Európai Közösségek Bíróságának 2012. szeptember 25-i eljárási szabályzata (HL L 265., 2012.9.29., 1. o.),
ideértve annak későbbi módosításait.
7
(20)	Az ezen Megállapodásban mint nemzetközi közjogi eszközben meghatározott jogokra és
kötelezettségekre a kölcsönösség elve alkalmazandó. Ennek megfelelően a szerződő felek azt
feltételezve ismerik el magukra nézve kötelezőnek e Megállapodás rendelkezéseit, hogy a
szerződő felek mindegyike ugyanúgy él az őt megillető jogokkal, illetve ugyanúgy teljesíti a
kötelezettségeit. Következésképpen, amennyiben valamely szerződő fél megszegi a
hozzájárulásoknak az Alapba történő átutalására vonatkozó kötelezettségét, ez a tény a
területén engedélyezett szervezeteknek az Alaphoz való hozzáférésből való kizárását kell
hogy maga után vonja. A Testületnek és a Bíróságnak hatáskört kell biztosítani annak
eldöntésére és megállapítására, hogy a szerződő felek megszegték-e a hozzájárulásoknak az e
Megállapodásban lefektetett eljárásokkal összhangban történő átutalására vonatkozó
kötelezettségeiket. A szerződő felek elismerik, hogy a hozzájárulások átutalására vonatkozó
kötelezettség megszegése esetén az egyetlen jogi következmény a kötelezettségszegést
elkövető szerződő félnek az Alapból folyósított finanszírozásból való kizárása, és hogy ez
nem érintheti a Megállapodás többi szerződő felét terhelő kötelezettségeket.
(21)	E Megállapodás egy olyan mechanizmust alakít ki, amelyben a részt vevő tagállamok
együttesen kötelezettséget vállalnak annak a kamatokkal megnövelt összegnek a haladéktalan
visszatérítésére, amelyet az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási
Mechanizmusban részt nem vevő egyes tagállamok saját forrásként fizettek be, és amely az
Unió általános költségvetésének az SRM rendelet alapján meglévő hatáskörök uniós
intézmények általi gyakorlása vonatkozásában felmerült szerződésen kívüli felelősség és az
ahhoz kapcsolódó költségek céljára való igénybevételének felel meg. E szabályok szerint a
részt vevő tagállamok mindegyike különálló és egyéni, nem pedig egyetemleges felelősséggel
tartozna, következésképpen a részt vevő tagállamok mindegyikének kizárólag az őt terhelő
visszafizetési kötelezettségért kell felelnie, amint azt ez a Megállapodás meghatározza.
(22)	A szerződő felek között felmerülő, e Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával -
többek között a Megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésével - kapcsolatos
jogvitákat az EUMSZ 273. cikkével összhangban a Bíróság hatáskörébe kell utalni. Azon, az
e Megállapodásban részt nem vevő tagállamok részére, amelyek pénzneme nem az euro,
lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Bíróság elé terjesszék az e Megállapodásban foglalt, a
szerződésen kívüli felelősség miatti kártérítésekről és az ahhoz kapcsolódó költségekről szóló
rendelkezések értelmezésére és végrehajtására vonatkozó jogvitákat.
(23)	Amennyiben valamely szerződő fél e Megállapodás alkalmazásának kezdő időpontját
követően válik az egységes felügyeleti mechanizmus és az Egységes Szanálási Mechanizmus
résztvevőjévé, hozzájárulásainak átutalása során tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód
elvét, az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási Mechanizmusban a
Megállapodás alkalmazásának kezdő időpontjában részt vevő összes szerződő féllel szemben.
Az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási Mechanizmusban e
Megállapodás alkalmazásának kezdő időpontjában részt vevő szerződő felek nem viselhetik
azon szanálások terheit, amelyekhez a később csatlakozott felek nemzeti
szanálásfinanszírozási rendszerének kellett volna hozzájárulnia. Hasonlóképpen, ez utóbbiak
nem viselhetik olyan szanálások költségeit, amelyek szükségessége azelőtt merült fel, hogy
részt vevő tagállamokká váltak volna, amelyekért az Alap kötelezettséget vállal.
(24)	Amennyiben az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkével összhangban megszűnik valamely olyan
szerződő félnek az EKB-val folytatott szoros együttműködése, amelynek pénzneme nem az
euro, az érintett szerződő fél által befizetett összes hozzájárulás méltányos elosztásáról az
8
érintett szerződő fél és az Alap érdekeit egyaránt figyelembe véve kell határozni. Ennek
megfelelően az SRM rendelet 4. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy amennyiben
valamely tagállamnak megszűnik az EKB-vel folytatott szoros együttműködése, a Testületnek
milyen módon, és milyen kritériumok és eljárás szerint kell megállapodnia az érintett
tagállammal az e tagállam által átutalt hozzájárulások visszatérítéséről.
(25)	A szerződő felek célja, hogy - az Európai Unió alapját képező szerződések eljárásainak és
előírásainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett - e Megállapodás érdemi rendelkezéseit
az EUSZ-szel és az EUMSZ-szel összhangban minél előbb beillesszék az Unió jogi keretébe,
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN:
I.	CÍM
CÉL ÉS HATÁLY
I.	CIKK
(1)	Ezzel a Megállapodással a szerződő felek kötelezettséget vállalnak az alábbiakra:
a)	a nemzeti szinten, a BRR irányelvnek és az SRM rendeletnek megfelelően beszedett
hozzájárulásokat átutalják az említett rendelettel létrehozott Egységes Szanálási Alapba (a
továbbiakban: az Alap); és
b)	abban az átmeneti időszakban, amely e Megállapodás alkalmazásának az e Megállapodás 12.
cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott kezdő időpontjától az Alapnak az SRM rendelet
68.	cikkében meghatározott célszintje eléréséig, de legfeljebb e Megállapodás alkalmazásának
kezdő időpontjától számítva 8 évig tart (a továbbiakban: az átmeneti időszak) a nemzeti
szinten, az SRM rendeletnek és a BRR irányelvnek megfelelően beszedett hozzájárulásokat az
egyes szerződő felekhez tartozó részalapok között osztják el. A részalapokat fokozatosan
közös felhasználásúvá kell tenni oly módon, hogy az átmeneti időszak végére a részalapok
megszűnjenek, ezáltal támogatva az Alap hatékony műveleteit és működését.
(2)	Ezt a Megállapodást azokra a szerződő felekre kell alkalmazni, amelyeknek intézményei az
egységes felügyeleti mechanizmus és az Egységes Szanálási Mechanizmus hatálya alá tartoznak az
1024/2013/EU rendelet, illetve az SRM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban (a
továbbiakban: az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási Mechanizmusban
részt vevő szerződő felek).
II.	CÍM
AZ UNIÓ JOGÁVAL VALÓ ÖSSZHANG ÉS KAPCSOLAT AZ UNIÓS JOGGAL
2.	CIKK
(1)	Ezt a Megállapodást a szerződő felek az Európai Unió alapját képező szerződésekkel és az
Európai Unió jogával, különösen az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésével, valamint az intézmények
szanálására vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban alkalmazzák és értelmezik.
9
(2)	Ez a Megállapodás addig a mértékig alkalmazható, ameddig összeegyeztethető marad az
Európai Unió alapját képező szerződésekkel és az Unió jogával. E Megállapodás nem sértheti az
Unió arra vonatkozó hatáskörét, hogy a belső piac területére vonatkozó intézkedéseket hozzon.
(3)	E Megállapodás céljára az SRM rendelet 3. cikkében szereplő, vonatkozó fogalom
meghatározásokat kell alkalmazni.
III.	CÍM
A HOZZÁJÁRULÁSOK ÁTUTALÁSA ÉS A RÉSZALAPOK
3.	CIKK
A hozzájárulások átutalása
(1)	A szerződő felek együttesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy visszavonhatatlanul átutalják
az Alapba azokat a hozzájárulásokat, amelyeket a területükön engedélyezett intézményektől
szednek be az SRM rendelet 69. és 70. cikke alapján, azokkal a kritériumokkal összhangban,
amelyeket az említett cikkek, valamint az azokban említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és
végrehajtási jogi aktusok állapítanak meg. A hozzájárulásokat az e Megállapodás 4-10. cikkében
meghatározott feltételekkel összhangban kell átutalni.
(2)	A szerződő felek az egyes évekre vonatkozó előzetes hozzájárulásokat legkésőbb az adott év
június 30-ig átutalják. Az előzetes hozzájárulásokat első ízben legkésőbb 2016. június 30-ig kell
átutalni az Alapba, illetve ha a Megállapodás addig nem lépett hatályba, akkor legkésőbb a
Megállapodás hatálybalépését követő hat hónapon belül.
(3)	A szerződő felek által a BRR irányelv 103. és 104. cikkével összhangban az e Megállapodás
alkalmazásának kezdő időpontja előtt beszedett hozzájárulásokat legkésőbb 2016. január 31-ig át
kell utalni az Alapba, vagy ha a Megállapodás addig nem lépett hatályba, akkor legkésőbb a
Megállapodás hatálybalépését követő egy hónapon belül.
(4)	A valamely szerződő fél által a területén végrehajtott szanálás céljából, a saját
szanálásfinanszírozási rendszere keretében, e Megállapodás alkalmazásának kezdő időpontja előtt
kifizetett összegeket le kell vonni azon hozzájárulásokból, amelyeket e szerződő félnek a (3)
bekezdés értelmében át kell utalnia az Alapba. Ilyen esetben a szóban forgó szerződő fél továbbra is
köteles átutalni az Alapba azt az összeget, amely a szanálásfinanszírozási rendszere célszintjének
eléréséhez a BRR irányelv 102. cikkével összhangban és az ott előírt határidőn belül szükséges lett
volna.
(5)	Az utólagos hozzájárulásokat a szerződő felek a beszedést követően azonnal átutalják.
4.	CIKK
Részalapok
(1)	Az átmeneti időszak alatt a nemzeti szinten beszedett hozzájárulásokat úgy kell átutalni az
Alapba, hogy azok az egyes szerződő felekhez tartozó részalapokhoz legyenek hozzárendelve.
(2)	Az egyes szerződő felek részalapjainak mérete egyenlő azoknak a hozzájárulásoknak a teljes
összegével, amelyeket az adott szerződő fél területén engedélyezett intézmények az SRM rendelet
68.	és 69. cikke értelmében, valamint az SRM rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok és végrehajtási jogi aktusok értelmében kötelesek befizetni.
10
(3)	A Testület e Megállapodás hatálybalépésekor - kizárólag tájékoztató jelleggel - jegyzéket
készít az egyes szerződő felek részalapjainak méretéről. E jegyzéket az átmeneti időszakban évente
aktualizálni kell.
5.	CIKK
A részalapok működése
(1)	Ha az SRM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban döntés született az Alap
igénybevételéről, a Testület a következő módon jogosult felhasználni az Alap részalapjait:
a)	Első lépésben az azokhoz a szerződő felekhez tartozó részalapok viselik a költségeket,
amelyeknek a területén a szanálás alatt álló intézmény vagy csoport letelepedett vagy azt
engedélyezték. Határokon átnyúló csoport szanálása esetén a költségeket fel kell osztani az
azokhoz a szerződő felekhez tartozó részalapok között, amelyeknek a területén az anyavállalat
és a leányvállalat letelepedett vagy azt engedélyezték, mégpedig annak megfelelően, hogy a
szanálás alatt álló csoporthoz tartozó egy-egy vállalkozás által a megfelelő részalapba
befizetett hozzájárulás hogyan aránylik a csoporthoz tartozó összes szervezet által a nemzeti
részalapokba befizetett hozzájárulások teljes összegéhez.
Amennyiben egy szerződő fél, amelynek a területén az anyavállalat vagy a leányvállalat
letelepedett vagy azt engedélyezték, úgy véli, hogy az első albekezdésben említett, a
költségek elosztására vonatkozó kritérium alkalmazása nagy aszimmetriát eredményezne a
költségek egyes részalapok közötti elosztása és a szanálásban érintett szervezetek kockázati
profilja között, kérheti a Testülettől, hogy kiegészítőleg és haladéktalanul a BRR irányelv
107. cikkének (5) bekezdésében előírt kritériumokat is mérlegelje. Amennyiben a Testület
nem teljesíti az érintett szerződő fél kérését, akkor az álláspontját nyilvánosan meg kell
indokolnia.
Az első albekezdésben említett szerződő felekhez tartozó részalapokban rendelkezésre álló
pénzügyi eszközöket azon költségek összegéig kell felhasználni, amelyeket az első és
második albekezdésben meghatározott költségelosztási kritériumoknak megfelelően az egyes
nemzeti részalapoknak kell viselniük, az alábbiak szerint:
-	az átmeneti időszak első évében az említett részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi
eszközöket teljes mértékben igénybe kell venni,
-	az átmeneti időszak második és harmadik évében az említett részalapokban
rendelkezésre álló pénzügyi eszközök 60 %-át, illetve 40 %-át kell igénybe venni,
-	az átmeneti időszak további éveiben évente 6 % százalékponttal csökkenteni kell az
ezen érintett szerződő felekhez tartozó részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi
eszközök felhasználhatóságának arányát.
Az érintett szerződő felekhez tartozó részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök
felhasználhatóságának említett évenkénti csökkentését a negyedévekre egyenletesen kell
elosztani.
b)	Második lépésben - amennyiben az a) pontban említett érintett szerződő felek részalapjaiban
rendelkezésre álló pénzügyi eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy az Alap az SRM rendelet
11
75.	cikkében említettek szerint ellássa a feladatát - az összes szerződő fél részalapjában
rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket igénybe kell venni.
Az összes szerződő fél részalapjában rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket ki kell
egészíteni - az e pont harmadik albekezdésében meghatározottal megegyező mértékben - az
a)	pontban említett, a szanálásban érintett szerződő felekhez tartozó nemzeti részalapokban
még rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel.
Határokon átnyúló csoport szanálása esetén a pénzügyi eszközöknek az e pont első és
második albekezdése szerinti, az érintett szerződő felek részalapjai közötti elosztásánál az a)
pontban megállapított, az e részalapok közötti költségelosztási arány alkalmazandó.
Amennyiben a csoportszintű szanálásban érintett szerződő felek valamelyikében
engedélyezett intézménynek vagy intézményeknek nincs szüksége az ezen b) pont szerint
rendelkezésre álló pénzügyi eszközök összességére, az ezen b) pont szerint igénybe nem vett,
rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a csoportszintű szanálásban érintett többi szerződő fél
területén engedélyezett szervezeteinek szanálására kell felhasználni.
Az átmeneti időszakban a szerződő felek nemzeti részalapjait az alábbiak szerint kell
felhasználni:
-	az átmeneti időszak első és második évében az említett részalapokban rendelkezésre
álló pénzügyi eszközök 40 %-át, illetve 60 %-át kell igénybe venni,
-	az átmeneti időszak további éveiben évente 6 % százalékponttal növelni kell az említett
részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználhatóságát.
A szerződő felek nemzeti részalapjaiban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök
felhasználhatóságának említett évenkénti növelését a negyedévekre egyenletesen kell
elosztani.
c)	Harmadik lépésben - amennyiben a b) pontban foglaltak szerint felhasznált pénzügyi
eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy az Alap az SRM rendelet 75. cikkében foglaltak
szerint ellássa a feladatát - az a) pontban említett érintett szerződő felekhez tartozó
részalapokban rendelkezésre álló minden fennmaradó pénzügyi eszközt igénybe kell venni.
Határokon átnyúló csoport szanálása esetén azon érintett szerződő felek részalapjait kell
igénybe venni, amelyek a területükön engedélyezett szervezetek szanálásához kapcsolódóan
nem bocsátottak rendelkezésre elegendő pénzügyi eszközt az a) és b) pont szerint. Az egyes
részalapok hozzájárulását az a) pontban megállapított költségelosztási kritériumok szerint kell
megállapítani.
d)	Negyedik lépésben, és a Testület e) pontban említett hatáskörének sérelme nélkül -
amennyiben a c) pontban említett pénzügyi eszközök nem elegendőek az adott szanálási
intézkedés költségeinek fedezéséhez - az a) pontban említett érintett szerződő felek a
területükön engedélyezett intézményektől származó, az SRM rendelet 70. cikkében
meghatározott kritériumoknak megfelelően beszedett, rendkívüli utólagos hozzájárulásokat
utalnak át az Alap részére.
Határokon átnyúló csoport szanálása esetén azoknak az érintett szerződő feleknek kell
utólagos hozzájárulást átutalniuk, amelyek a területükön engedélyezett szervezetek
12
szanálásához kapcsolódóan nem bocsátottak rendelkezésre elegendő pénzügyi eszközt az a)-
c)	pont szerint.
e)	Ha a c) pontban említett pénzügyi eszközök nem elegendőek az adott szanálási intézkedés
költségeinek fedezéséhez, és amennyiben a d) pontban említett rendkívüli utólagos
hozzájárulások nem férhetők hozzá azonnal - többek között az érintett intézmények
stabilitásával összefüggő okokból is -, a Testület gyakorolhatja az Alap számára történő
hitelfelvétel vagy más támogatási formák igénybevételére vonatkozó hatáskörét az SRM
rendelet 72. és 73. cikkének megfelelően, vagy a részalapok közötti ideiglenes átutalások
végzésére vonatkozó hatáskörét ezen Megállapodás 7. cikkének megfelelően.
Amennyiben a Testület úgy dönt, hogy gyakorolja az e pont előző albekezdésében említett
hatáskörét, a d) pontban említett érintett szerződő felek a rendkívüli utólagos hozzájárulásokat
átutalják az Alapba a hitel vagy egyéb támogatás, illetve a részalapok közötti ideiglenes
átutalás visszafizetése céljára.
(2)	Az Alapba átutalt összegek befektetéséből származó hozamot az SRM rendelet 74. cikkével
összhangban az egyes részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alapján arányosan kell
az egyes részalapokhoz rendelni, kizárva az egyes részalapoknál az SRM rendelet 75. cikkének
céljaira rendelkezésre álló követeléseket és visszavonhatatlan fizetési kötelezettségeket. Az Alap
által az SRM rendelet 75. cikkével összhangban végzett szanálási intézkedésekhez kapcsolódó
befektetésekből származó hozamot az adott szanálási intézkedéshez nyújtott hozzájárulásuk alapján
arányosan kell az egyes részalapokhoz rendelni.
(3)	Az átmeneti időszak leteltével minden részalapot össze kell vonni, és így a részalapoknak
meg kell szűnniük.
6.	CIKK
A további előzetes hozzájárulások átutalása és a célszint
(1)	A szerződő felek biztosítják, hogy szükség esetén az SRM rendelet 68. cikkének (2) és (3)
bekezdésében, valamint (5) bekezdésének a) pontjában megadott határidőn belül előzetes
hozzájárulások révén feltöltik az Alapot úgy, hogy a rendelkezésre álló összeg elérje az SRM
rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében előírt célszintet.
(2)	Az átmeneti időszak során feltöltés céljából átutalt hozzájárulásokat a következőképpen kell
elosztani a részalapok között:
a)	A szanálásban érintett szerződő felek a saját részalapjuk azon részébe utalják át a
hozzájárulásukat, amelyet az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban még
nem tettek közös felhasználásúvá;
b)	Az összes szerződő fél a saját részalapjának azon részébe utalja át a hozzájárulását, amelyet
az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban közös felhasználásúvá tettek.
13
7.	CIKK
A részalapok közötti ideiglenes átutalás
(1)	Az 5. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül, a
szanálásban érintett szerződő felek az átmeneti időszak alatt kérelmezhetik a Testülettől azt, hogy
ideiglenesen igénybe vehessék az Alap részalapjaiban rendelkezésre álló pénzügyi eszközöknek azt
a részét, amelyet még nem tettek közös felhasználásúvá és a többi szerződő fél részalapjaihoz
tartozik. Ilyen esetben az érintett szerződő felek az átmeneti időszak lejárta előtt a saját
részalapjaikba utalt összeggel és az igénybevétel idejére fizetendő kamattal egyenlő rendkívüli
utólagos hozzájárulást utalnak vissza az Alapba annak érdekében, hogy a többi részalap újra
feltöltődjön.
(2)	Az egyes részalapokból a fogadó részalapokba ideiglenesen átutalt összegnek arányosnak kell
lennie a részalapoknak a 4. cikk (2) bekezdése alapján megállapított méretével, és nem haladhatja
meg az egyes részalapokban rendelkezésre álló, még nem közös felhasználású pénzügyi eszközök
50 %-át. Határokon átnyúló csoport szanálása esetén a pénzügyi eszközöknek az e bekezdés
szerinti, az érintett szerződő felek részalapjai közötti elosztásánál az 5. cikk (1) bekezdésének a)
pontjában megállapított, az e részalapok közötti költségelosztási arány alkalmazandó.
(3)	A Testület az SRM rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően
a plenáris testület tagjainak egyszerű többségével határoz a pénzügyi eszközöknek a részalapok
közötti, az (1) bekezdésben említett ideiglenes átutalására irányuló kérelemről. A Testület az
ideiglenes átutalásról szóló határozatában meghatározza a kamatlábat, a visszafizetés határidejét,
valamint a pénzügyi eszközöknek a részalapok közötti átutalására vonatkozó egyéb feltételeket.
(4)	A Testületnek a pénzügyi eszközök ideiglenes átutalását jóváhagyó, a (3) bekezdésben
említett határozata csak akkor léphet hatályba, ha a határozat elfogadásától számított négy naptári
napon belül egyetlen olyan szerződő fél sem emel kifogást ellene, amelynek a részalapjából
átutalásra került sor.
Az átmeneti időszak alatt a szerződő fél kizárólag akkor élhet a kifogásemelés jogával, ha
a)	a közeljövőben szanálás finanszírozása céljából szüksége lehet a hozzá tartozó nemzeti
részalap pénzügyi eszközeire, vagy az ideiglenes átutalás veszélyeztetné a területén
folyamatban lévő szanálás végrehajtását;
b)	az ideiglenes átutalás több mint 25%-ot képviselne a nemzeti részalapja azon részéből,
amelyet az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint még nem tettek közös
felhasználásúvá; vagy
c)	úgy ítéli meg, hogy azon szerződő fél, amelynek a részalapjába ideiglenes átutalásra került
sor, nemzeti forrásokból vagy az elfogadott eljárásoknak megfelelően az ESM-ből származó
támogatásból nem nyújt visszafizetési garanciákat.
A kifogást emelő szerződő félnek kellően alá kell támasztania bármely, az a)-c) pontban említett
körülmény fennállását.
Amennyiben e bekezdésnek megfelelően kifogást emelnek, a Testület a kifogást emelő szerződő
felek részalapjainak pénzügyi eszközeit figyelmen kívül hagyva fogadja el az ideiglenes átutalásról
szóló határozatát.
14
(5)	Amennyiben egy olyan szerződő fél intézményének a szanálására kerül sor, amelynek a
részalapjából e cikk értelmében pénzügyi eszközöket utaltak át, az érintett szerződő fél kérheti a
Testülettől, hogy a részalapjából korábban átutalttal megegyező összeget utaljanak vissza az
Alapból a részalapjába. A Testület a kérés alapján haladéktalanul jóváhagyja az átutalást.
Ilyen esetben azon szerződő felek, amelyek korábban ideiglenesen igénybe vehették a pénzügyi
eszközöket, a Testület által megállapított feltételeknek megfelelően kötelesek visszautalni az
Alapba az első albekezdés alapján az érintett szerződő félnek átutalt összegeket.
(6)	A Testület megjelöli azokat az általános kritériumokat, amelyek meghatározzák a pénzügyi
eszközök részalapok közötti, e cikkben előirányzott ideiglenes átutalásának a végrehajtására
vonatkozó feltételeket.
8.	CIKK
Azon szerződő felek, amelyek pénzneme nem az euro
(1)	Amennyiben az ezen Megállapodásnak a 12. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazását
követően az Európai Unió Tanácsa olyan határozatot fogad el, amelyben megszünteti az olyan
szerződő felek EUMSZ 139. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérését vagy az EUSZ-hez
és az EUMSZ-hez csatolt, egyes Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló (16.) jegyzőkönyvben
(a továbbiakban: az egyes, Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv) említett
mentességét, amelyek pénzneme nem az euro, vagy ilyen határozat hiányában valamely olyan
szerződő fél, amelynek pénzneme nem az euro, az egységes felügyeleti mechanizmus és az
Egységes Szanálási Mechanizmus résztvevőjévé válik, akkor az érintett szerződő fél köteles a saját
területén beszedett hozzájárulásokból akkora összeget átutalni az Alapba, amely megfelel a 4. cikk
(2)	bekezdésével összhangban kiszámított, a teljes célszintnek nemzeti részalapjára vonatkozó
részének, azaz akkora összeget, amelyet akkor utalt volna át, ha már e Megállapodásnak a 12. cikk
(2)	bekezdése szerinti alkalmazásától kezdve résztvevője lett volna az egységes felügyeleti
mechanizmusnak és az Egységes Szanálási Mechanizmusnak.
(2)	Az (1) bekezdésben említett szerződő fél területén végrehajtott szanálás céljából a saját
szanálásfinanszírozási rendszere keretében kifizetett összegeket le kell vonni abból az összegből,
amelyet e szerződő félnek az (1) bekezdés értelmében át kell utalnia az Alapba. Ilyen esetben a
szóban forgó szerződő fél továbbra is köteles átutalni az Alapba azt az összeget, amely a
szanálásfinanszírozási rendszere célszintjének eléréséhez - BRR irányelv 102. cikkével
összhangban és az ott előírt határidőn belül - szükséges lett volna.
(3)	A Testület - az érintett szerződő féllel megállapodásban - az (1) és a (2) bekezdésben
megállapított kritériumok alapján meghatározza az érintett szerződő fél által átutalandó hozzájárulás
pontos összegét.
(4)	Az Alap nem fedezi azoknak a szanálásoknak a költségeit, amelyeket azon szerződő felek
területén hajtottak végre, amelyek pénzneme nem az euro, azon határozat hatálybalépése előtt,
amely megszünteti az EUMSZ 139. cikke (1) bekezdésében említett eltérésüket, illetve az egyes,
Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyvben említett mentességüket, vagy a szoros
együttműködésről szóló, az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett, az EKB
által elfogadott határozat hatálybalépése előtt.
15
Amennyiben az EKB az 1024/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésének b) pontjában említett
átfogó hitelintézeti értékelése alapján úgy ítéli meg, hogy az érintett szerződő felek bármely
intézménye csődhelyzetben van vagy valószínűsíthetően csődhelyzetbe kerül, akkor az Alap nem
fedezi e hitelintézet szanálásának a szanálási költségeit.
(5)	Amennyiben valamely szerződő félnek megszűnik az EKB-val folytatott szoros
együttműködése, akkor a szóban forgó szerződő fél számára az SRM rendelet 4. cikke (3)
bekezdésének megfelelően vissza kell téríteni az Alapba általa átutalt hozzájárulásokat.
Az EKB-val folytatott szoros együttműködés megszüntetése nem érinti a szerződő felek olyan
szanálási intézkedésekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyekre az alatt az időszak alatt került
sor, amely során a szóban forgó szerződő felek e Megállapodás hatálya alá tartoztak, és amelyek az
alábbiakkal állnak kapcsolatban:
-	utólagos hozzájárulások átutalása az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerint;
-	az Alap újrafeltöltése a 6. cikknek megfelelően; és
-	a részalapok közötti ideiglenes átutalás a 7. cikknek megfelelően.
9.	CIKK
A szanálás általános elveinek és céljainak tiszteletben tartása
(1)	Az Alap kölcsönösségi alapon való felhasználásához és a hozzájárulásoknak az Alapba való
átutalásához elengedhetetlen egy, a szanálásra vonatkozó olyan jogi keret fennállása, amelynek
szabályai - anélkül, hogy változtatnának azokon - egyenértékűek az SRM rendeletben foglaltakkal
és legalább ugyanolyan eredményhez vezetnek az alábbiak szerint:
a)	a szanálási rendszer elfogadására vonatkozó eljárási szabályok az SRM rendelet 18. cikkében
meghatározottak szerint;
b)	a Testület döntéshozatali szabályai az SRM rendelet 52. és 55. cikkében meghatározottak
szerint;
c)	az SRM rendelet 15. cikkében meghatározottak szerinti, a szanálásra vonatkozó általános
elvek, nevezetesen az az elv, amelynek értelmében a szanálás alatt álló intézmény
részvényesei viselik elsődlegesen a veszteségeket, valamint az, hogy a szanálás alatt álló
intézmény részvényesei után pedig a hitelezők viselik a veszteségeket a követeléseik
rangsorának sorrendjében, amely elvek érvényesítését az említett cikk (1) bekezdésének a) és
b)	pontja követeli meg;
d)	az SRM rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett szanálási eszközökre vonatkozó
szabályok, nevezetesen a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazásával kapcsolatos, az említett
rendelet 27. cikkében és a BRR irányelv 43. és 44. cikkében meghatározott szabályok, a
veszteségeknek a részvényesekre és a hitelezőkre terhelésével kapcsolatban megállapított
konkrét küszöbértékek, továbbá az Alapból egy adott szanálási intézkedéshez nyújtott
hozzájárulás.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdésben említett, az SRM rendeletben előírt szanálási szabályokat az
SRM rendelet eredeti elfogadásának időpontjában hatályon kívül helyezik, illetve egyéb módon,
bármely szerződő fél akarata ellenére módosítják, többek között hitelezői feltőkésítési szabályok
elfogadásával oly módon, hogy azok nem lesznek egyenértékűek vagy nem vezetnek legalább
ugyanolyan és nem kevésbé szigorú eredményekhez, mint amelyek az SRM rendeletben előírtakból
16
az SRM rendelet eredeti elfogadásának időpontjában következnek, továbbá a szóban forgó szerződő
fél a nemzetközi közjog alapján a körülmények jelentős megváltozásához kapcsolódó jogait
gyakorolja, bármely más szerződő fél az e Megállapodás 14. cikke alapján felkérheti a Bíróságot,
hogy a nemzetközi közjognak megfelelően ellenőrizze, hogy a körülmények jelentősen
megváltoztak-e és ennek milyen következményei vannak. Beadványában bármely szerződő fél
kérheti a Bíróságot, hogy függessze fel a vita tárgyát képező intézkedés alkalmazását, amely
esetben az EUMSZ 278. cikke és a Bíróság eljárási szabályzatának 160-162. cikke alkalmazandó.
(3)	Az e cikk (2) bekezdésében említett eljárás nem befolyásolja és nem érinti az EUMSZ 258.,
259., 260., 263., 265. és 266. cikkében biztosított jogorvoslati lehetőségeket.
10.	CIKK
Megfelelés
(1)	A szerződő felek nemzeti jogrendjükön belül megteszik a szükséges intézkedéseket annak
érdekében, hogy meg tudjanak felelni a hozzájárulások együttes átutalására vonatkozó, e
Megállapodásból eredő kötelezettségüknek.
(2)	A Bíróság részére az e Megállapodás 14. cikkében biztosított hatáskör sérelme nélkül az SRM
rendelettel létrehozott Testület saját kezdeményezésére vagy bármely szerződő fél kérésére
mérlegelheti, hogy valamely szerződő fél elmulasztott-e eleget tenni a hozzájárulásának az Alapba
való átutalására vonatkozó, e Megállapodás szerinti kötelezettségének.
Abban az esetben, ha a Testület azt állapítja meg, hogy a szerződő felek egyike nem tett eleget a
hozzájárulás átutalására vonatkozó kötelezettségének, akkor az érintett szerződő fél számára
határidőt állapít, amelynek leteltével annak meg kell tennie a jogsértés megszüntetéséhez szükséges
intézkedéseket. Abban az esetben, ha az érintett szerződő fél a Testület által meghatározott
határidőn belül nem teszi meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, akkor az
ennek a szerződő félnek a területén engedélyezett intézmények szanálása esetén nem vehető
igénybe az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a szerződő felek részalapjainak
felhasználására vonatkozó lehetőség. Ez a tilalom azonban attól az időponttól kezdve érvényét
veszti, hogy a Testület megállapította, hogy az érintett szerződő fél megtette a jogsértés
megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
(3)	A Testület az e cikk szerinti határozatait az elnök és az SRM rendelet 43. cikke (1)
bekezdésének b) pontjában említett tagok egyszerű többségével hozza meg.
IV.	CÍM
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
11.	CIKK
Megerősítés, jóváhagyás vagy elfogadás és hatálybalépés
(1)	E Megállapodást az aláíró felek a saját alkotmányos követelményeikkel összhangban
megerősítik, elfogadják vagy jóváhagyják. A megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadási okiratokat az
Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán (a továbbiakban: a letéteményes) helyezik letétbe. A
letéteményes értesíti a többi aláíró felet az egyes letétbe helyezésekről és azok időpontjáról.
17
(2)	E Megállapodás az azt követő második hónap első napján lép hatályba, hogy az egységes
felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási Mechanizmusban részt vevő aláíró felek
olyan arányban letétbe helyezték a megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadási okiratukat, hogy az
EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyvben
meghatározottak szerint kitegyék az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes
Szanálási Mechanizmusban részt vevő összes tagállam összesített súlyozott szavazatának legalább
90%-át.
12.	CIKK
Alkalmazás
(1)	Ezt a Megállapodást azon szerződő felek között kell alkalmazni, amelyek letétbe helyezték
megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadási okirataikat, feltéve, hogy az SRM rendelet megelőzően
hatályba lépett.
(2)	Az e cikk (1) bekezdésére is figyelemmel, valamint feltéve, hogy e Megállapodás a 11. cikk
(2)	bekezdésével összhangban hatályba lépett, a Megállapodás 2016. január 1-jétől kezdődően
alkalmazandó azokra az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási
Mechanizmusban részt vevő szerződő felekre, amelyek az említett időpontig letétbe helyezték
megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadási okirataikat. Abban az esetben, ha e Megállapodás 2016.
január 1-jéig nem lépett hatályba, akkor a Megállapodást a hatálybalépése időpontjától kezdődően
kell alkalmazni azokra az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási
Mechanizmusban részt vevő szerződő felekre, amelyek az említett időpontig letétbe helyezték
megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadási okirataikat.
(3)	Azon szerződő felek esetében, amelyek részt vesznek az egységes felügyeleti
mechanizmusban és az Egységes Szanálási Mechanizmusban, és e Megállapodást az alkalmazása
(2)	bekezdés szerinti kezdő időpontjáig nem helyezték letétbe megerősítő, jóváhagyó vagy
elfogadási okirataikat,, e Megállapodást az adott aláíró fél saját megerősítő, jóváhagyó vagy
elfogadási okiratának a letétbe helyezését követő hónap első napjától kell azt alkalmazni.
(4)	Ez a Megállapodás nem alkalmazandó azokra a szerződő felekre, amelyek letétbe helyezték
megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadási okirataikat, de a Megállapodás alkalmazásának kezdő
időpontjában nem vesznek részt az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes Szanálási
Mechanizmusban. E szerződő felek mindazonáltal az e Megállapodás alkalmazásának kezdő
időpontjától kezdve részes felei a 14. cikk (2) bekezdésében említett külön Megállapodásnak a
tekintetben, hogy a 15. cikk értelmezésére és végrehajtására vonatkozó bármely vitás ügyet a
Bíróság elé terjeszthetnek.
E Megállapodást az első albekezdésben említett szerződő felekre az EUMSZ 139. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott, rájuk vonatkozó eltérés megszüntetéséről szóló határozat, vagy az
egyes, Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyvben említettek szerinti, rájuk
vonatkozó mentesség megszüntetéséről szóló határozat hatálybalépésének időpontjától kell
alkalmazni, illetve ezek hiányában attól az időponttól, amikor hatályba lép az 1024/2013/EU
rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett, a szoros együttműködésről szóló EKB-határozat.
Ez a Megállapodás - a 8. cikkére is figyelemmel - nem lesz alkalmazandó az 1024/2013/EU
rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említetteknek megfelelően az EKB-val szoros
18
együttműködést létesítő szerződő felekre attól az időponttól kezdődően, amikor a szóban forgó
szoros együttműködés az említett rendelet 7. cikkének (8) bekezdésével összhangban megszűnik.
13.	CIKK
Csatlakozás
E Megállapodáshoz csatlakozhat bármely, a szerződő felektől eltérő tagállam. A 8. cikk (1)-(3)
bekezdésére is figyelemmel, a csatlakozás a csatlakozási okiratnak a letéteményesnél való letétbe
helyezésének időpontjában lép hatályba, mely utóbbi erről tájékoztatja a többi szerződő felet. A
szerződő felek általi hitelesítést követően e Megállapodásnak a csatlakozó tagállam azon hivatalos
nyelvén készült szövegét, amely egyúttal az Unió intézményeinek hivatalos nyelve, a letéteményes
irattárában e Megállapodás hiteles szövegeként letétbe kell helyezni.
14.	CIKK
Vitarendezés
(1)	Abban az esetben, ha a szerződő felek között az e Megállapodás rendelkezéseinek
értelmezésével kapcsolatos vita alakul ki, vagy ha a szerződő felek egyike úgy ítéli meg, hogy a
többi szerződő fél valamelyike nem tett eleget az e Megállapodásból eredő kötelezettségeinek, az
ügyet a Bíróság elé terjesztheti. A Bíróság által hozott ítélet az eljárásban részt vevő felekre nézve
kötelező.
Abban az esetben, ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződő felek egyike nem tett eleget az e
Megállapodásból eredő kötelezettségeinek, akkor az érintett szerződő félnek a Bíróság által
meghatározott határidőn belül meg kell tennie az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez
szükséges intézkedéseket. Abban az esetben, ha az érintett szerződő fél a Bíróság által
meghatározott határidőn belül nem teszi meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges
intézkedéseket, akkor az ennek a szerződő félnek a területén engedélyezett intézmények
vonatkozásában nem lehet igénybe venni az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a szerződő
felek részalapjainak felhasználására vonatkozó lehetőséget.
(2)	Ez a cikk az EUMSZ 273. cikkének értelmében a szerződő felek közötti külön
megállapodásnak minősül.
(3)	Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro, és amelyek nem erősítették meg ezt a
Megállapodást, bejelenthetik a letéteményesnek azon szándékukat, hogy részes felei legyenek az e
cikk (2) bekezdésében említett külön megállapodásnak a célból, hogy a 15. cikk értelmezésére és
végrehajtására vonatkozó bármely vitás ügyet a Bíróság elé terjeszthessenek. A letéteményes
tájékoztatja a szerződő feleket az érintett tagállam bejelentéséről, és a tájékoztatást követően az
érintett tagállam részes fele lesz az e cikk (2) bekezdésében említett külön megállapodásnak az e
bekezdésben leírt célból.
15.	CIKK
Kompenzáció
(1)	A szerződő felek együttesen felelősséget vállalnak annak a kamatokkal megnövelt összegnek
a haladéktalan visszatérítéséért, amelyet az egységes felügyeleti mechanizmusban és az Egységes
19
Szanálási Mechanizmusban részt nem vevő egyes tagállamok (a továbbiakban: a mechanizmusban
részt nem vevő tagállamok) saját forrásként fizettek be, és amely az Unió általános
költségvetésének az SRM rendelet alapján meglévő hatáskörök uniós intézmények általi gyakorlása
vonatkozásában felmerült szerződésen kívüli felelősség és az ahhoz kapcsolódó költségek céljára
való igénybevételének felel meg.
(2)	Azt az összeget, amelyről úgy tekinthető, hogy a részt nem vevő tagállamok azzal
hozzájárultak a szerződésen kívüli felelősséghez és az ahhoz kapcsolódó költségekhez, a részt nem
vevő egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelme arányában kell meghatározni, a bruttó nemzeti
jövedelem meghatározásához pedig a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat11 2. cikkének (7)
bekezdését, vagy bármely erre a jogi aktusra épülő, azt módosító vagy hatályon kívül helyező uniós
jogi aktust kell figyelembe venni.
(3)	A kompenzáció költségét annak arányában kell megosztani a szerződő felek között, hogy a
2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat 2. cikkének (7) bekezdése, vagy bármely erre a jogi
aktusra épülő, azt módosító vagy hatályon kívül helyező uniós jogi aktus alapján mekkora azok
külön-külön figyelembe vett bruttó nemzeti jövedelmének súlya.
(4)	A mechanizmusban részt nem vevő tagállamoknak visszafizetendő összeg esetében a
visszafizetés napja az a nap, amikor az 1150/2000/EK, Euratom rendelet12 9. cikkének (1)
bekezdésében vagy bármely erre a jogi aktusra épülő, azt módosító vagy hatályon kívül helyező
uniós jogi aktusban említett számlákra rávezetik a szerződésen kívüli felelősség és az ahhoz
kapcsolódó költségek rendezése céljából az uniós költségvetésből történő kifizetéseknek megfelelő
összegeket, a vonatkozó költségvetés-módosítás elfogadását követően.
A kamatot az Unió saját forrásaira vonatkozó, a késedelmesen rendelkezésre bocsátott összegek
után fizetendő kamatra érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell kiszámítani. A szóban forgó
összegeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével
vagy bármely erre a jogi aktusra épülő, azt módosító vagy hatályon kívül helyező uniós jogi
aktussal összhangban meghatározott árfolyamon kell átváltani a nemzeti pénznem és az euro között.
(5)	A Bizottság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kritériumoknak megfelelően koordinálja a
szerződő felek által végzett visszatérítést. A Bizottság koordinációs szerepe kiterjed a kifizetések
alapjának kiszámítására, a szerződő feleknek szóló fizetési felszólítások kiállítására és a kamat
kiszámítására.
16.	CIKK
Felülvizsgálat
(1)	Legkésőbb két évvel e Megállapodás hatálybalépését követően, valamint ezt követően 18
hónaponként, a Testület értékeli e Megállapodás végrehajtását, és arról jelentést nyújt be az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben különösen azt vizsgálja, hogy megfelelően működik-e az
Alap közös felhasználása, valamint azt, hogy az Alap milyen hatást gyakorol a pénzügyi stabilitásra
és a belső piacra.
A Tanács 2007/436/EK,Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak
rendszeréről (HL L 163., 2007.6.23., 17. o.).
12 A Tanács 1150/2000/EK, Euratom rendelete (2000. május 22.) a Közösségek saját forrásainak rendszeréről
szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 130 ., 2000.5.31., 1. o.), ideértve annak módosításait is.
20
(2)	Legkésőbb tíz évvel e Megállapodás hatálybalépését követően, a Testület által az (1)
bekezdésnek megfelelően elkészített jelentésben szereplő, e Megállapodás végrehajtásával
kapcsolatos tapasztalatok értékelése alapján az EUSZ-nek és az EUMSZ-nek megfelelően meg kell
tenni a szükséges lépéseket e Megállapodás tartalmának az Unió jogi keretébe való beillesztése
érdekében.
Kelt Brüsszelben, 2014. május 21-én egy-egy eredeti példányban bolgár, horvát, spanyol, cseh, dán,
német, észt, görög, angol, francia, ír, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál,
román, szlovák, szlovén, finn és svéd nyelven; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles, és a
letéteményes irattárában való letétbe helyezésüket követően azok egy kellően hitelesített példányát
a letéteményes továbbítja az egyes szerződő feleknek.
A SZERZŐDŐ FELEKNEK ÉS A KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA AZON
MEGFIGYELŐINEK, AMELYEK AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK TAGJAI, A
MEGÁLLAPODÁSSAL EGYÜTT LETÉTBE HELYEZENDŐ SZÁNDÉKNYILATKOZATA:
1.	sz. nyilatkozat:
A szerződő felek és a kormányközi konferencia azon megfigyelői, amelyek egyúttal az Európai
Unió Tanácsának tagjai - teljes körűen tiszteletben tartva az Európai Unió alapját képező
szerződések eljárási követelményeit - kinyilvánítják abbéli céljukat és szándékukat, hogy egyéb
megállapodás hiányában
a)	az SRM rendelet 4. cikkének (3) bekezdését - az SRM rendelet eredeti elfogadásának
időpontja szerinti változatában - ne lehessen hatályon kívül helyezni, illetve módosítani;
b)	a hitelezői feltőkésítési eszközzel kapcsolatos elveket és szabályokat ne lehessen hatályon
kívül helyezni vagy úgy módosítani, hogy azok ne legyenek egyenértékűek vagy ne
vezessenek legalább ugyanolyan és nem kevésbé szigorú eredményekhez, mint amelyek az
SRM rendeletben előírtakból - az SRM rendelet eredeti elfogadásának időpontjában -
következnek.
2.	sz. nyilatkozat:
Az Egységes Szanálási Alapba befizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös
felhasználásúvá tételéről szóló kormányközi megállapodás aláíró felei kijelentik, hogy törekszenek
arra, hogy nemzeti jogi előírásaikkal összhangban időben lezárják a Megállapodás megerősítésének
eljárását ahhoz, hogy az Egységes Szanálási Mechanizmus 2016. január 1-jére teljes körűen
működőképes legyen.
21
HELYESBÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
a Brüsszelben, 2014. május 21-én aláírt,
AZ EGYSÉGES SZANÁLÁSI ALAPBA FIZETENDŐ
HOZZÁJÁRULÁSOKNAK AZ ALAPBA VALÓ
ÁTUTALÁSÁRÓL ÉS KÖZÖS FELHASZNÁLÁSÚVÁ TÉTELÉRŐL
SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSHOZ
(8457/14, 2014.5.14 és 8457/14 COR 1, 2014.5.15.)
1.	EU/SRF/hu 18 oldal, 1. cikk (1) bekezdés b) pont
A következő szövegrész:
„b) abban az átmeneti időszakban, amely e Megállapodás alkalmazásának az e Megállapodás 12.
cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott kezdő időpontjától az Alapnak az SRM rendelet
68.	cikkében meghatározott célszintje eléréséig ...”,
helyesen:
„b) abban az átmeneti időszakban, amely e Megállapodás alkalmazásának az e Megállapodás 12.
cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott kezdő időpontjától az Alapnak az SRM rendelet
69.	cikkében meghatározott célszintje eléréséig .”.
2.	EU/SRF/hu 20 oldal, 3. cikk (1) bekezdés
A következő szövegrész:
„(1) A szerződő felek együttesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy visszavonhatatlanul
átutalják az Alapba azokat a hozzájárulásokat, amelyeket a területükön engedélyezett
intézményektől szednek be az SRM rendelet 69. és 70. cikke alapján, .”,
helyesen:
„(1) A szerződő felek együttesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy visszavonhatatlanul
átutalják az Alapba azokat a hozzájárulásokat, amelyeket a területükön engedélyezett
intézményektől szednek be az SRM rendelet 70. és 71. cikke alapján, .”.
3.	EU/SRF/hu 21 oldal, 4. cikk (2) bekezdés
A következő szövegrész:
„(2) Az egyes szerződő felek részalapjainak mérete egyenlő azoknak a hozzájárulásoknak a teljes
összegével, amelyeket az adott szerződő fél területén engedélyezett intézmények az SRM rendelet
68.	és 69. cikke értelmében, valamint az SRM rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok és végrehajtási jogi aktusok értelmében kötelesek befizetni”,
helyesen:
„(2) Az egyes szerződő felek részalapjainak mérete egyenlő azoknak a hozzájárulásoknak a teljes
összegével, amelyeket az adott szerződő fél területén engedélyezett intézmények az SRM rendelet
69.	és 70. cikke értelmében, valamint az SRM rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok és végrehajtási jogi aktusok értelmében kötelesek befizetni.”.
22
4.	EU/SRF/hu 24 oldal, 5. cikk (1) bekezdés b) pont, első alpont
A következő szövegrész:
„b) Második lépésben - amennyiben az a) pontban említett érintett szerződő felek részalapjaiban
rendelkezésre álló pénzügyi eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy az Alap az SRM rendelet
75.	cikkében említettek szerint ellássa a feladatát - ...”,
helyesen:
„b) Második lépésben - amennyiben az a) pontban említett érintett szerződő felek részalapjaiban
rendelkezésre álló pénzügyi eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy az Alap az SRM rendelet
76.	cikkében említettek szerint ellássa a feladatát - .”.
5.	EU/SRF/hu 25 oldal, 5. cikk (1) bekezdés c) pont, első alpont
A következő szövegrész:
„c) Harmadik lépésben - amennyiben a b) pontban foglaltak szerint felhasznált pénzügyi
eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy az Alap az SRM rendelet 75. cikkében foglaltak
szerint ellássa a feladatát - .”,
helyesen:
„c) Harmadik lépésben - amennyiben a b) pontban foglaltak szerint felhasznált pénzügyi
eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy az Alap az SRM rendelet 76. cikkében foglaltak
szerint ellássa a feladatát - .”.
6.	EU/SRF/hu 26 oldal, 5. cikk (1) bekezdés d) pont, első alpont
A következő szövegrész:
„d) Negyedik lépésben, és a Testület e) pontban említett hatáskörének sérelme nélkül -
amennyiben a c) pontban említett pénzügyi eszközök nem elegendőek az adott szanálási
intézkedés költségeinek fedezéséhez - az a) pontban említett érintett szerződő felek a
területükön engedélyezett intézményektől származó, az SRM rendelet 70. cikkében
meghatározott kritériumoknak megfelelően beszedett, rendkívüli utólagos hozzájárulásokat
utalnak át az Alap részére.”,
helyesen:
„d) Negyedik lépésben, és a Testület e) pontban említett hatáskörének sérelme nélkül -
amennyiben a c) pontban említett pénzügyi eszközök nem elegendőek az adott szanálási
intézkedés költségeinek fedezéséhez - az a) pontban említett érintett szerződő felek a
területükön engedélyezett intézményektől származó, az SRM rendelet 71. cikkében
meghatározott kritériumoknak megfelelően beszedett, rendkívüli utólagos hozzájárulásokat
utalnak át az Alap részére.”.
23
7.	EU/SRF/hu 26 oldal, 5. cikk (1) bekezdés e) pont, első alpont
A következő szövegrész:
„e) Ha a c) pontban említett pénzügyi eszközök nem elegendőek az adott szanálási intézkedés
költségeinek fedezéséhez, és amennyiben a d) pontban említett rendkívüli utólagos
hozzájárulások nem férhetők hozzá azonnal - többek között az érintett intézmények
stabilitásával összefüggő okokból is -, a Testület gyakorolhatja az Alap számára történő
hitelfelvétel vagy más támogatási formák igénybevételére vonatkozó hatáskörét az SRM
rendelet 72. és 73. cikkének megfelelően, vagy a részalapok közötti ideiglenes átutalások
végzésére vonatkozó hatáskörét ezen Megállapodás 7. cikkének megfelelően.”,
helyesen:
„e) Ha a c) pontban említett pénzügyi eszközök nem elegendőek az adott szanálási intézkedés
költségeinek fedezéséhez, és amennyiben a d) pontban említett rendkívüli utólagos
hozzájárulások nem férhetők hozzá azonnal - többek között az érintett intézmények
stabilitásával összefüggő okokból is -, a Testület gyakorolhatja az Alap számára történő
hitelfelvétel vagy más támogatási formák igénybevételére vonatkozó hatáskörét az SRM
rendelet 73. és 74. cikkének megfelelően, vagy a részalapok közötti ideiglenes átutalások
végzésére vonatkozó hatáskörét ezen Megállapodás 7. cikkének megfelelően.”.
8.	EU/SRF/hu 27 oldal, 5. cikk (2) bekezdés
A következő szövegrész:
„(2) Az Alapba átutalt összegek befektetéséből származó hozamot az SRM rendelet 74. cikkével
összhangban az egyes részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alapján arányosan kell
az egyes részalapokhoz rendelni, kizárva az egyes részalapoknál az SRM rendelet 75. cikkének
céljaira rendelkezésre álló követeléseket és visszavonhatatlan fizetési kötelezettségeket. Az Alap
által az SRM rendelet 75. cikkével összhangban végzett szanálási intézkedésekhez kapcsolódó
befektetésekből származó hozamot az adott szanálási intézkedéshez nyújtott hozzájárulásuk alapján
arányosan kell az egyes részalapokhoz rendelni.”,
helyesen:
„(2) Az Alapba átutalt összegek befektetéséből származó hozamot az SRM rendelet 75. cikkével
összhangban az egyes részalapokban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alapján arányosan kell
az egyes részalapokhoz rendelni, kizárva az egyes részalapoknál az SRM rendelet 76. cikkének
céljaira rendelkezésre álló követeléseket és visszavonhatatlan fizetési kötelezettségeket. Az Alap
által az SRM rendelet 76. cikkével összhangban végzett szanálási intézkedésekhez kapcsolódó
befektetésekből származó hozamot az adott szanálási intézkedéshez nyújtott hozzájárulásuk alapján
arányosan kell az egyes részalapokhoz rendelni.”.
9.	EU/SRF/hu 27 oldal, 6. cikk (1) bekezdés
A következő szövegrész:
24
„(1) A szerződő felek biztosítják, hogy szükség esetén az SRM rendelet 68. cikkének (2) és (3)
bekezdésében, valamint (5) bekezdésének a) pontjában megadott határidőn belül előzetes
hozzájárulások révén feltöltik az Alapot úgy, hogy a rendelkezésre álló összeg elérje az SRM
rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében előírt célszintet.”,
helyesen:
„(1) A szerződő felek biztosítják, hogy szükség esetén az SRM rendelet 69. cikkének (2) és (3)
bekezdésében, valamint (5) bekezdésének a) pontjában megadott határidőn belül előzetes
hozzájárulások révén feltöltik az Alapot úgy, hogy a rendelkezésre álló összeg elérje az SRM
rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében előírt célszintet.”
4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2-3. § a Megállapodás 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve a 2-3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a pénz-, tőke és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik.
25
I N D O K O L Á S
Általános indokolás
A Bankunió utolsó építőelemeként az Egységes Szanálási Mechanizmus (SRM) kapcsán a 2013.
december 18-i rendkívüli pénzügyminiszteri (ECOFIN) ülésen a tagállamok elfogadták a tanácsi
megállapodást, ami alapján a görög elnökség megkezdte a trilógus egyeztetéseket az Európai
Parlamenttel. A trilógusokra az elnökséget az ad-hoc munkacsoport készítette fel az SRM kapcsán.
SRM rendeletből a tanácsi megállapodás alapján kivált az Egységes Szanálási Alapra (SRF)
vonatkozó rész, így az SRF feltöltésével és működésével kapcsolatos részeket egy kormányközi
megállapodásba emelték át, amely kapcsán a Tanács vállalta az EP felé az SRM trilógusok
keretében, hogy a Megállapodás véglegesítésére csak az SRM lezárása (politikai megállapodás)
után kerül sor. A Megállapodást egy magas szintű fórum tárgyalta nagyköveti szinten.
Az SRM rendeletet a Tanács március 27-én nagyköveti (COREPER) szinten elfogadta, az Európai
Parlament április 15-én szavazta meg a kompromisszumot, miután az április 1-2-i informális
pénzügyminiszteri tanácsi ülés (ECOFIN) az SRM-hez kapcsolódó Megállapodást is megerősítette.
A gyorsított jogász-nyelvészi folyamat révén a Megállapodás végső szövegét május 21-én írta alá
1280/2014 (IV.30.) Kormány határozatnak megfelelően magyar részről is aláírásra került a
COREPER ülés margóján. A tagállamok közül a Megállapodást kizárólag Svédország és az
Egyesült Királyság nem írta alá.
A Megállapodás végső szövege az elfogadott SRM rendelet alapján technikai pontosításra került,
ami a cikkek átszámozása miatt vált szükségessé. Az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága, mint a
Megállapodás letéteményese, miután tájékoztatta az aláíró feleket, és megállapította, hogy a
technikai pontosítások ellen a felek egyike sem emelt kifogást, 2015. április 22-én összeállította és
csatolta a Megállapodáshoz a helyesbítési jegyzőkönyvet. A törvényjavaslat 4. §-a tartalmazza
ezeket a hivatalos pontosításokat.
Az Egységes Szanálási Rendszer létrejötte a pénzügyi válságra adott egyik legfontosabb válasz
annak érdekében, hogy az esetlegesen pénzügyi nehézségbe kerülő hitelintézetek szanálására,
életképessé tételére ne költségvetési pénzekből, hanem túlnyomórészt a befektetők és nagybetétesek
hozzájárulásából (bail-in), ennek sikertelensége esetén az előre - a tagállamok hitelintézetei által -
feltöltött pénzügyi alapból kerüljön sor. A Megállapodásnak kell megteremteni a jogi feltételeket
ahhoz, hogy az egyes országok bankjainak befizetéseiből létrejövő tagállami bankszanálási
alapokból európai szinten akár a saját, akár egy másik ország bankjainak rendezett rendbetételét,
vagy felszámolását finanszírozzák. Egy nyolc éves átmeneti időszak alatt a nemzeti alapok
fokozatosan növelve teljesítik a hozzájárulásukat az Egységes Szanálási Alapba, amely a periódus
végén válik teljes értékű közösségi szintű eszközzé. A Mechanizmus alapvető célja megszüntetni a
bankok és tagállamok kockázatközösségét A bankszektor válsága, a bankok kényszerűen
közpénzekből történő feltőkésítése és megmentése, ennek pedig az euroövezet államadósságára
gyakorolt hatásai, majd ennek a bankok kockázati megítélése közötti ördögi kör megszakításához új
és hatékony megelőző mechanizmusokra és eltérő pénzügyi forrásokra van szükség, amelyből a
szuverén államok közvetlen érintettsége kimarad.
A Bankunió és annak szanálási lábához kapcsolódó kormányközi megállapodás azzal a céllal jött
létre, hogy orvosolja az euroövezet működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a
pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek. Az euroövezet tagjainak kifejezett célja
volt, hogy az euroövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében egységes felügyeleti és
26
szanálási mechanizmus révén megfeleljenek az egységes európai piacon tevékenykedő banki
struktúráknak, ezzel elkerülve a határokon átnyúló válságok negatív fiskális és stabilitási hatásait.
Magyarország kezdettől fogva támogatásáról biztosította ezt a folyamatot. A Kormány álláspontja a
Bankunió tárgyalásának kezdetétől fogva az volt, hogy az euroövezeti tagállamoknak mindent meg
kell tenniük annak érdekében, hogy stabilizálják az euroövezet helyzetét. Az ehhez szükséges
döntéseket azonban oly módon kell meghozni, hogy abban minden tagállam részt vehessen; illetve
biztosítani kell, hogy ezek a válságkezelő lépések ne érintsék hátrányosan az euroövezeten kívüli
tagok és ne okozzanak zavart a belső piac működésében.
A visegrádi és közép-európai partnereinkkel folyatott szoros egyeztetés és a velük való közös
fellépés eredményeként sikerült a tárgyalások során valamennyi kiemelt magyar érdeket
érvényesíteni. Ezek a következők: (i) a Megállapodás rendelkezései Magyarországra nézve csak az
euroövezethez vagy a bankunióhoz történő csatlakozástól kezdve legyenek kötelezőek; (ii) a
Megállapodás ezt megelőzően ne hozzon létre kötelezettséget a bankuniós döntés tekintetében, se
tartalmi se ütemezés szempontból; (iii) a Megállapodás megőrizze a lehetőséget, hogy egy esetleges
bankuniós csatlakozás követően, Magyarországnak lehetősége legyen kilépnie egyenlő feltételek
mellett.
Miközben az Egységes Szanálási Rendszer szorosan kapcsolódik a Bankunióhoz, a Megállapodás
aláírása és elfogadása nem keletkeztet kötelezettséget a Bankunióhoz történő csatlakozásra, illetve
az ahhoz szükséges döntésre. A Bankunió kapcsán egy estleges csatlakozási döntést minden elem
megfelelő ismeretében célszerű meghozni. A Megállapodáshoz való csatlakozásunk pedig lehetővé
teszi a további Bankuniós lépések nyomon követését, ami a megfelelő és egyenlő feltételek
kialakítása, a magyar érdekek védelme érdekében elengedhetetlen. Kiemelendő, hogy a pénzügyi
védőháló kialakításáról szóló tárgyalások az Egységes Szanálási Mechanizmus felállásával
indulhatnak meg. A Bankunióhoz kapcsolódó Egységes Felügyeleti Mechanizmus és a kapcsolódó
Egységes Szanálási Mechanizmus 2015-ban kezdte meg működését, azonban az Egységes Szanálási
Alap csak 2016. január 1-vel jön várhatóan létre, amennyiben a terveknek megfelelően az
euroövezeti tagállamok megerősítik a Megállapodást. Jelenleg a ratifikáció a tervezett menetrend
szerint halad, a november végi határidőre az euroövezeti tagállamok részéről várhatóan lezárul. Az
euroövezeten kívüli tagállamok közül eddig Bulgária és Csehország jelezte, hogy szintén még idén
ratifikálják a Megállapodást.
A Megállapodás tartalmát tekintve ugyanakkor törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi
szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai
szerint kihirdetésére törvényben van mód.
27
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
1.	§
A paragrafus az Országgyűlés által a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazásról rendelkezik.
2.	§
A paragrafus a Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.
3.	§
A paragrafus a Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
A Megállapodás főbb rendelkezései a következők:
-	1. Cikk: a Megállapodás célját és hatályát írja le
-	2.Cikk: világossá teszi a Megállapodás kapcsolatát az uniós joggal, egyben utalva az Egységes
Szanálási Mechanizmust (SRM) szabályozó rendeletre;
-	3. Cikk: a banki hozzájárulások átutalásának határidejét és módját tartalmazza.
-	4. Cikk: nemzeti részalapokra osztja fel a központi Egységes Szanálási Alapot a Megállapodás
alkalmazásától kezdődő 8 éves átmeneti időszakra;
-5. Cikk: ismerteti a részalapok működését;
-	6. Cikk: előírja az SRM rendeletben meghatározott célszint elérését;
-	7. Cikk: szabályozza a nemzeti részalapok közötti ideiglenes átutalásokat (kölcsön);
-	8. Cikk: meghatározza a belépési és kilépési eljárást azon szerződő felek számára, amelyek
pénzneme nem az euró, a bankuniós csatlakozás illetve kilépés kapcsán;
-	9. Cikk: megerősíti a szanálás elveit és céljait, különösen a befektetők teherviselése kapcsán;
-10. Cikk: az euroövezeti vagy bankunióhoz csatlakozó tagállamok kötelesek lehetővé tenni a
hozzájárulások átutalását a központi szanálási alapba;
-	11. Cikk: a Megállapodás megerősítéséről és hatályba lépéséről szól;
-	12. Cikk: meghatározza az alkalmazási kört;
-	13. Cikk: a későbbi csatlakozás feltételeit határozza meg;
-	14. Cikk: a rendelkezések értelmezése vagy azok teljesítése kapcsán felmerült vita rendezése;
-15. Cikk: előírja, hogy a bankunión kívüli tagállamok kompenzációban részesülnek, ha az EU
általános költségvetés áll helyt az uniós intézmények szerződésen kívüli felelőssége miatt;
-16. Cikk: a Megállapodás felülvizsgálatát ismerteti, amire első alkalommal a hatálybalépéstől
számított 2 éven belül kerül sor.
-	1. sz. nyilatkozat a tagállamok kinyilvánítják, hogy nem céljuk jövőben az Egységes Szanálási
Mechanizmusra vonatkozó rendelet kilépő tagállamokra vonatkozó elszámolási részének
módosítása, továbbá a befektetői tehermegosztásra vonatkozó részt is legfeljebb szigorítják.
-	2. sz. nyilatkozat: a Megállapodás aláírói kijelentik, hogy törekednek a megerősítési eljárások
mielőbbi lezárására, hogy 2016-ra az Egységes Szanálási Mechanizmus működőképes legyen.
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegének technikai pontosítását tartalmazza a hozzá
fűzött helyesbítő jegyzőkönyv. Az SRM rendelet cikkeinek átszámozása miatt az azokra utaló
kereszthivatkozások változnak az 1, 3, 4, 5 és 6. cikkekben.
4.	§
A paragrafus első három bekezdése a törvény hatálybalépéséről rendelkezik, a negyedik bekezdés
pedig a törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.