﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7396. számú
törvényjavaslat
a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizácios célú modositásárol
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. november
1
2015.	évi ... törvény
a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú
módosításáról
1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a
továbbiakban: Öpt.) 2. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„i) tagszervezői tevékenység: a pénztári tagsági jogviszony (a továbbiakban: tagsági jogviszony)
létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a tagsági
jogviszony létrehozatalának elősegítésére, pénztári termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel
kapcsolatos felvilágosításra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, illetve a
tagsági jogviszony létrehozatalában, a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási
igények - így különösen személyi adatváltozás, portfólióváltás, kedvezményezett jelölés,
tagdíjmódosítás -, valamint a kifizetési igények felvételére és a pénztár részére való
továbbítására, továbbá a tagsági jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések
igénylésében való közreműködésre.”
(2)	Az Öpt. 2. § (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,j) ütemezett pénzkivonás: a tag szolgáltatási számlájának terhére, a tag részére teljesített
rendszeres kifizetés, amelynek időtartama a kifizetés indulásakor előre nem meghatározott.”
2.	§
(1)	Az Öpt.10. § (1) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
(A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek
szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:)
„d) az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi
szolgáltatások megvásárlása, valamint a szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által
előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, és a gyógyszer és
gyógyászati segédeszköz árának támogatása (egészség- és önsegélyező pénztár);
e)	egészségpénztár nyújthatja a b) pontban meghatározott önsegélyező szolgáltatásokat is,
amennyiben az Alapszabálya ezt rögzíti;
f)	önsegélyező pénztár nyújthatja a c) pontban meghatározott egészségpénztári szolgáltatásokat
is, amennyiben az Alapszabálya ezt rögzíti.”
(2)	Az Öpt.10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat. Az egészségpénztár elláthatja az
(1)	bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának
támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes
vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a
továbbiakban: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár
elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező
2
feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra,
valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától
nem tekinthet el.”
3.	§
Az Öpt. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénztár részére történő tagszervezést természetes személy, jogi személy (a továbbiakban
együtt: tagszervező) a pénztárral kötött szerződés alapján végezhet. A tagszervező alvállalkozót
igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga
végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet
igénybe. A tagszervezőnek az alvállalkozóval kötött szerződése a pénztárral kötött szerződés
mellékletét képezi. A tagszervező a tevékenysége során a pénztári szakmai szabályokat
mindenkor megtartva köteles eljárni. Amennyiben a pénztárnak a tagszervezővel kötött
szerződése kiterjed a tagsági jogviszonyt érintő adat- és egyéb módosítási igények, valamint a
kifizetési igények felvételében, és a pénztár részére való továbbításában, továbbá a tagsági
jogviszonyból fakadóan a pénztártagot megillető kifizetések igénylésében való közreműködésre,
úgy a tag által benyújtott fenti igények teljesítésével kapcsolatos határidők az erre vonatkozó
tagi bejelentés tagszervezőhöz történő érkezésétől számítandóak.”
4.	§
(1)	Az Öpt. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár - figyelemmel a (4)-(9)
bekezdésben foglaltakra - jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a
mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának
megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve
likviditási alap javára jóváírni (a továbbiakban: elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás). Az
elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tagdíj alapszabályban megjelölt
esedékességének időpontját követően - amennyiben a pénztár alapszabálya erről rendelkezik,
úgy a tagdíjhátralék rendezésére megjelölt időtartam eredménytelen leteltével - (a
továbbiakban: tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontja) a (4)-(9) bekezdésekben foglaltak
szerint azon időszakra visszamenőlegesen érvényesítheti, amely időszakra a meg nem fizetett
tagdíj vonatkozik.”
(2)	Az Öpt. 14. §-a a következő (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A pénztár az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást az alapszabályban foglalt tagdíjfizetési
gyakorisághoz igazodóan negyedéves, féléves vagy éves időközönként hajtja végre (a
továbbiakban: levonási gyakoriság) azzal, hogy egy üzleti évben csak egyféle levonási
gyakoriságot alkalmazhat. Havi tagdíjfizetési gyakoriság esetén - a (9) bekezdésben foglalt
kivétellel - a pénztár a fenti levonási gyakoriságok alkalmazása közül választhat.
(5)	A levonási gyakoriság megváltoztatására vonatkozó döntést a pénztár közgyűlése - az üzleti
évet megelőző évben - hozza meg. Az alkalmazott levonási gyakoriságot a pénztár
alapszabályában köteles rögzíteni.
(6)	Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás mértéke nem haladhatja meg a választott levonási
gyakoriságnak megfelelő - negyedéves, féléves vagy éves - időszakban (a továbbiakban:
tárgyidőszak) keletkezett hozamot. Amennyiben a tárgynegyedévi, tárgyfélévi vagy tárgyévi
hozam nem éri el a pénztár által - a (3) bekezdés alapján - levonható összeg mértékét, a pénztár
nem jogosult a különbözetet érvényesíteni a korábbi negyedév, félév, illetve év hozama terhére.
3
Féléves levonási gyakoriság esetén az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonás a második, valamint
a negyedik negyedéves hozamjóváírást követően a tag egyéni számláján a tárgyfélévben jóváírt
hozam terhére történik.
(7)	Az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a pénztár a tárgyidőszaki hozamjóváírást követően
haladéktalanul végrehajtja, de nem korábban, mint a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő
időpontja.
(8)	A pénztár akkor is jogosult az elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást a teljes tárgyidőszaki
hozam terhére - az egységes tagdíj működési és likviditási alapra jutó hányadának még meg
nem fizetett része erejéig - alkalmazni, ha a pénztártag a tárgyidőszakra eső tagdíjat csak
részben fizette meg.
(9)	Elszámolóegységen alapuló nyilvántartást alkalmazó pénztárak esetében a (4)-(8)
bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az ilyen pénztárak jogosultak havi
gyakoriságú elmaradt tagdíj miatti hozamlevonást választani.”
5.	§
(1)	Az Öpt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezető tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) mindenkor az ilyen
tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek
figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A vezető
tisztségviselők, valamint az ügyvezető (helyettes ügyvezető) az ügyvezetési tevékenysége során
okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral
munkaviszonyban álltak, illetve állnak.”
(2)	Az Öpt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a pénztártag alkalmazottja a pénztárnak, nem választható az igazgatótanács és
az ellenőrző bizottság tagjának. A pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (helyettes
ügyvezetője) nem lehet a közgyűlésen meghatalmazott, illetve a küldöttközgyűlésen küldött.”
6.	§
Az Öpt. 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazgatótanács tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, az
ellenőrző bizottság tagjának jelölt személy azt, hogy a 20. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből,
megválasztását megelőzően a közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Amennyiben
az előzetes igazolásra indokoltan nincs lehetőség, akkor az igazgatótanács vagy ellenőrző
bizottság tagjának választott személy megválasztását követően 30 napon belül hatósági
bizonyítvánnyal igazolja a pénztárnak és a Felügyeletnek, hogy igazgatótanácsi tag esetén a 20.
§ (2) bekezdés a) pontjában, az ellenőrző bizottság tag esetén a 20. § (2) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek alapján nincs kizárva a vezető tisztségviselői tisztség betöltéséből. Az
igazolás időpontjáig a megválasztott igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tag a testületi
döntésekben nem vehet részt.”
7.	§
Az Öpt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló és a pénzügyi terv elfogadására. A
közgyűlés, küldöttgyűlés - ideértve a küldöttválasztó gyűlést és részközgyűlést is -
4
összehívásának módjáról az alapszabályban kell rendelkezni. A hirdetmény közzététele vagy a
meghívó elküldése, valamint a közgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell
lennie. A pénztár a meghívó elküldésével egyidejűleg az abban foglaltakat - amennyiben
rendelkezik ilyen felülettel - az internetes honlapján is köteles közzétenni. A közgyűlés
összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét,
valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét.”
8. §
Az Öpt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A pénztár három évre vonatkozó pénzügyi tervét minden évben a közgyűlés elé kell
terjeszteni és elfogadni.
(2)	A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyőződhessenek a
pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár működőképességéről.
(3)	A pénzügyi tervnek megfelelő alátámasztottsággal és kellő részletezettséggel tartalmaznia
kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot,
tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, működési és szolgáltatási
kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendő hozamot.
(4)	A működési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra
fordított ráfordítások mértékét a közgyűlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a
pénztár általános anyagi helyzetével.
(5)	A pénzügyi terv első éve legalább negyedéves bontásban, a második és harmadik év éves
bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.
(6)	A pénzügyi terv időtávja az azt elfogadó közgyűlés évét követő három naptári év.”
9.	§
Az Öpt. 36. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár bevételeit a következők szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási
tartalékokba elhelyezni:]
„a) azzal, hogy az alapszabály azonban nem tartalmazhat eltérő tagdíjfelosztási arányt annak
alapján, hogy a tagdíj a tag által vagy munkáltatói hozzájárulás jogcímén kerül megfizetésre, a
tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a
vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban
meghatározottak szerint - a pénztár működési szükségleteinek megfelelően - fedezeti,
működési és likviditási tartalékba,”
(kell helyezni.)
10.	§
Az Öpt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztári befektetések kockázatok szerinti megosztására, valamint állomány összetételére
vonatkozó biztonsági szabályokat és keretelőírásokat, a tőkepiac fejlődéséhez és szerkezeti
változásaihoz igazodóan a Kormány rendeletben szabályozza. ”
11. §
Az Öpt. 38/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
5
„(7) Az ingatlanértékelő megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem
hosszabbítható meg. Az ingatlanértékelő megbízatásának lejártát követő két év elteltével az
ingatlanértékelői feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.
(8)	Az ingatlanértékelői feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja,
ha legalább egy, a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt
munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban foglalkoztat. Ebben az esetben a (7) bekezdésben
meghatározott rendelkezéseket az ingatlanértékelő szervezetre és az általa foglalkoztatott
személyre is alkalmazni kell.”
12. §
Az Öpt. 41. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó
rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:
c)	a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:]
„cb) a nyilatkozatot a 40/C. §-ban és a 64. §-ban foglalt feltételek meglétéről, illetve a
Felügyelet felhívására bármely feltétel igazolását,”
13.	§
Az Öpt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztárak egyesülhetnek, ha azt az érintett pénztárak közgyűlései elhatározták. A
nyugdíjpénztár csak nyugdíjpénztárral egyesülhet.”
14.	§
(1)	Az Öpt. 45/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénztár a legfőbb szervének a végelszámolási eljárás megindításáról szóló döntését
követő 30 napon belül köteles a döntést az illetékes bíróságnak bejelenteni. A végelszámolás
kezdő időpontjában az ellenőrző bizottsági tagok megbízatása nem szűnik meg. A bíróság a
végelszámoló nyilvántartásba vételéről rendelkező, illetve az igazgatótanácsi tagok
nyilvántartásból törléséről rendelkező végzésének meghozatalát követően a Cégközlönyben a
Ctv. 102. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közleményt tesz közzé. A Felügyelet a
végelszámolás lefolytatását köteles ellenőrizni. A pénztár a legfőbb szervének a Ctv. 111. § (1)
bekezdése szerinti kérdésekben hozott döntését követő 30 napon belül köteles a tevékenysége
lezárása iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. A bíróság a pénztárat a nyilvántartásból a
Felügyelet tevékenységet lezáró határozatának jogerőre emelkedését követően törli.
(2)	A pénztár végelszámolása esetén az ellenőrző bizottsági tagok pénztári tagsági jogviszonya
és ellenőrző bizottsági megbízatása a pénztár megszűnésével egyidejűleg ér véget.
(3)	A pénztár megszüntetésére irányuló szándékot a Felügyeletnek be kell jelenteni. A
Felügyelet a pénztár jogutód nélküli megszűnésekor - a felszámolás kivételével -, amennyiben
a közgyűlés ezt határozatban kéri, végelszámolót nevezhet ki. A végelszámoló költségeit a
pénztár viseli.”
(2) Az Öpt. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések esetén a tagi
követelések átutalása csak a végelszámolás lefolytatását követően, a nyilvántartásból való
törlést követő 15 napon belül történik meg.”
6
(3) Az Öpt. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a
vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás
teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya
megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5)
bekezdésének megfelelően - az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést
követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át.”
15.	§
(1)	Az Öpt. 47. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy
a)	egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat
tovább nem fizeti, vagy
b)	az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó
részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
c)	a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
d)	az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább
nem fizeti, vagy
e)	az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék
formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy
f)	az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék
formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti
azzal, hogy a pénztár köteles az a)-f) pontban foglalt valamennyi lehetőséget biztosítani tagjai
számára.
(6) Amennyiben a tag az (5) bekezdés a), b), e) vagy f) pont szerinti választással él, tagsági
viszonya akkor szűnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének
maradéktalanul eleget tett.”
(2)	Az Öpt. 47. §-a a következő (6a)-(6j) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Amennyiben a pénztártag a nyugdíjszolgáltatást részben vagy egészben járadék
formájában kívánja igénybe venni, a pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét saját járadék
folyósítása, valamint biztosítótól vásárolt életjáradék útján teljesítheti. A pénztár köteles a saját
járadék folyósítását biztosítani.
(6b) A saját járadék a pénztár alapszabályában meghatározottak szerint
a)	határozott időtartamú, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő biztos
(banktechnikai) járadék, vagy
b)	évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett
pénzkivonás
útján teljesíthető azzal, hogy ütemezett pénzkivonás esetén a pénztártag a járadék kifizetését
időlegesen felfüggesztheti.
(6c) A saját járadék havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal folyósítható, melyek közül az
alapszabály, illetve szolgáltatási szabályzat legalább kettőt köteles tartalmazni. A saját járadék
legalább 5 éves időtartamú.
(6d) A biztosítótól vásárolt életjáradék a nyugdíjkorhatár betöltése utáni díjfizetésű, a tag élete
végéig folyósított járadék lehet, a biztosítási szerződés megkötése során a pénztár a szerződő
fél.
(6e) A pénztár köteles - a járadékot tartalmazó - nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó tagi igény (a
továbbiakban: tagi igény) kézhezvételét követő 30 napon belül
a)	saját járadék folyósítására vonatkozó igény esetén:
7
aa)	annak induló összegét,
ab)	a (6b) bekezdés b) pontja szerinti saját járadék esetében annak várható időtartamát, és
ac)	a folyósítás gyakoriságát;
b)	biztosítótól vásárolt életjáradék folyósítására vonatkozó igény esetén annak összegét
tartalmazó tájékoztatást (a továbbiakban: pénztári tájékoztatás)
a tag részére megküldeni.
(6f) A pénztár a pénztártagnak a (6e) bekezdésben foglaltakat tartalmazó pénztári tájékoztatás
ismeretében adott válaszának kézhezvételét követő 30 napon belül köteles - a pénztártag
válaszának megfelelően - a saját járadék folyósítását megkezdeni, illetve a biztosítótól vásárolt
életjáradék ugyanezen határidőn belüli folyósítása érdekében a biztosítási szerződést megkötni.
Amennyiben a pénztártag válasza a pénztár (6e) bekezdés szerinti tájékoztatása kézhezvételét
követő 60 napig nem érkezik vissza a pénztárhoz, a tájékoztatást elfogadottnak kell tekinteni.
(6g) A pénztártag jogosult a pénztári tájékoztatás ismeretében - a korábbi tagi igényében
foglaltaktól eltérő feltételt tartalmazó - újabb tagi igényt (a továbbiakban: új tagi igény)
benyújtani a pénztárhoz. Az új tagi igényre a (6e) és (6f) bekezdésben foglaltak megfelelően
irányadóak, azzal, hogy a pénztár annak - az alapszabályban meghatározott - költségét a
pénztártag egyéni számlájával szemben érvényesítheti. Az új tagi igény elkészítésének
költségeként legfeljebb 2000 Ft vonható le a tag egyéni számlájáról.
(6h) A pénztártagnak a saját járadék folyósítása alatt bekövetkezett halála esetén a szolgáltatási
számlán fennmaradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.
(6i) A tárgyév december 31. napján 1000 főt meg nem haladó taglétszámmal rendelkező pénztár
mentesül a járadékszolgáltatási kötelezettség alól.
(6j) Amennyiben a (6i) bekezdés szerinti pénztár saját járadékot kíván folyósítani, illetve
biztosítótól életjáradékot kíván vásárolni tagjai részére, úgy ezt az (5)-(6h) bekezdésben
foglaltak szerint köteles teljesíteni.”
16.	§
(1)	Az Öpt. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyugdíjpénztár pénztártagok által választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a
továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtethet, melyben a pénztár felhalmozási
időszakban lévő tagjai az egyéni nyugdíjszámlájukon lévő összeget a tag választása szerinti, a
pénztár által kialakított portfoliókba fektethetik. Amennyiben a tag a (3) bekezdés szerinti
szabályzat szerint nem választ portfóliót, akkor az egyéni számláján lévő összeget a
szabályzatban erre az esetre rögzített portfólióba kell elhelyezni.”
(2)	Az Öpt. 49/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:]
„a) a választható portfóliók számát, megnevezését, továbbá annak leírását, hogy milyen életkorú
és kockázatvállalási hajlandóságú tagok részére ajánlja a pénztár az adott portfóliót,”
(3)	Az Öpt. 49/B. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A választható portfóliós rendszert működtető pénztár a (3) bekezdésben foglalt
szabályzatában biztosíthatja, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeg egy részét más
portfolióban helyezhesse el, a tag erre vonatkozó nyilatkozata alapján. A tag egyéni számláján
lévő összeg két portfólió közötti megosztását követően a tagra vonatkozóan érkezett valamennyi
befizetés is a tag által meghatározott megosztási aránynak megfelelően kerül felosztásra.”
17. §
8
Az Öpt. 49/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályzatban meghatározott időszakokban jelentkező portfólióváltási igényeket a
pénztár szintjén összegezni kell. Az igények teljesítéséhez kapcsolódó költségeket az érintett
pénztártagok viselik. Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek
nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak
2000 forintnál. Az egyéni számlakövetelésnek a pénztár által kialakított portfoliók közötti
megosztásának egyszeri díja nem haladhatja meg a portfólióváltással érintett egyéni
számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehet magasabb 2000 forintnál.”
18. §
Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés j) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat
nyújthatja:)
„j) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító
hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú
jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján
érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;”
19.	§
Az Öpt. 50/D. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
[Az önsegélyező pénztár az 50/B-50/C. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket
az 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:]
„l) az 50/B. § (1) bekezdésének i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás.”
20.	§
Az Öpt. 50/E. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A pénztártagnak az 50/B. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott szolgáltatás
igénybevételét megelőzően be kell nyújtania a pénztár részére a lakáscélú jelzáloghitel
szerződését, valamint a hitelintézet igazolását az utolsó háromhavi törlesztőrészlet mértékéről,
vagy ezen iratok hiteles másolatát.”
21.	§
Az Öpt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fedezeti alapon az egészségpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített
befizetésének a 90 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított
első két befizetés esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.”
22.	§
Az Öpt. 59. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet engedélye szükséges)
„e) a pénztár átalakulásához,
f)	a pénztár tevékenységének lezárásához,
9
g)	ingatlanértékelő alkalmazásához,
h)	választható portfoliós rendszer működtetéséhez és módosításához.”
23.	§
Az Öpt. 62. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az induló gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell)
„c) a pénztár pénzügyi tervét.”
24.	§
Az Öpt. 64. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénztári tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a
feltétele
a)	a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;
b)	folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;
c)	a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség
és helyiség;
d)	a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;
e)	a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és
rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és
f)	az áttekinthető szervezeti felépítés.
(6)	A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban
foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a pénztár körültekintő vezetését, a pénztár vezetésének a
Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a pénztárt abban, hogy eleget tegyen a
jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.”
25.	§
Az Öpt. 64/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A pénztár könyvvizsgálója a (6) bekezdésben foglaltakon túl köteles a pénztár befektetett
eszközeit tartalmazó letétkezelői nyilvántartást összevetni a pénztár analitikus
nyilvántartásaival. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet
az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban
tájékoztatni.”
26.	§
Az Öpt. 65. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a pénztár kötelezettségeinek teljesítése, a pénztártagok érdekeinek védelme,
valamint a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartása érdekében a
következő intézkedéseket - akár együttesen is - alkalmazhatja:)
„n) vezetői vagy működési hiba esetén figyelmeztetheti a vezető tisztségviselőt, ügyvezetőt,
helyettes ügyvezetőt.”
27. §
Az Öpt. a következő 68/C. §-sal egészül ki:
10
„68/C. § (1) A felügyeleti biztos kirendelése a működőképesség helyreállítását célozza, tartama
alatt a pénztár a Felügyelet által kinevezett felügyeleti biztos rendelkezései szerint működik.
(2)	A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a pénztár vezető
tisztségviselőinek felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt a
pénztár vezető tisztségviselői e törvényben és az alapszabályban rögzített feladataikat,
képviseleti jogaikat nem gyakorolhatják. Ezen jogokat a kirendelés tartama alatt a felügyeleti
biztos gyakorolja.
(3)	A (2) bekezdéstől eltérően a vezető tisztségviselő a felügyeleti biztos kirendelésének ideje
alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a
pénztárral szemben hozott határozat ellen. E jogorvoslati eljárásban a vezető tisztségviselő a
pénztárat képviselheti, vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(4)	Ha nincs lehetőség a pénztár ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetve
rendőrség közreműködését veheti igénybe.
(5)	A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, és kirendelésével
egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről, a kirendelés időtartamáról.
(6)	A felügyeleti biztos legfeljebb 180 napra jelölhető ki, de ez az időtartam a felszámoló
kijelöléséig meghosszabbítható. Felszámolási eljárás esetén a felügyeleti biztos megbízatása a
felszámoló kijelöléséig tart.”
28.	§
Az Öpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Amennyiben a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki,
amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás
elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. A szükségintézkedések
megtételét indokolja különösen, ha a pénztár
a)	olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely - különösen
pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási - kötelezettségének nem tud eleget
tenni,
b)	számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy
lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy
c)	alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.”
29.	§
Az Öpt. 81. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel beiktatott 2. § (5) bekezdésj) pontjában foglaltakat
2016.	augusztus 1-től kell alkalmazni.”
30.	§
Az Öpt.
a)	2. § (2) bekezdés d) pontjában az „egészségpénztárak” szövegrész helyébe az
„egészségpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak” szöveg,
b)	2. § (2) bekezdés e) pontjában az „egészségpénztárral” szövegrész helyébe az
„egészségpénztárral, egészség- és önsegélyező pénztárral” szöveg,
c)	16/A. § (7) bekezdésében az „a törvényes öröklés rendje” szövegrész helyébe az „az öröklés
törvényben szabályozott rendje” szöveg,
d)	20. § (1) bekezdésében az „a polgári jog általános” szövegrész helyébe az „a Ptk.-nak a
vezető tisztségviselőkre vonatkozó” szöveg
11
lép.
31.	§
Hatályát veszti az Öpt.
a)	1. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész,
b)	2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában az „és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság”
szövegrész,
c)	2. § (6) bekezdés g) pontj 9. alpontjában az „egészségügyi hatóság által engedélyezett”
szövegrész,
d)	12. § (1) bekezdésben a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”
szövegrész,
e)	23. § (1) bekezdés e) pontjában az „éves és hosszú távú” szövegrész,
f)	25. § a) pontjában az „éves és hosszú távú ” szövegrész,
g)	38. § (2) bekezdésében a „, biztosító részvénytársaság” szövegrész,
h)	41. § (1) bekezdésében a „, továbbá az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása és szétválása”
szövegrész,
i)	44/A. és 44/B. §-a.
2.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
32.	§
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a
következő 119a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„119a. társasági esemény: az az alkalom, amikor az értékpapír tulajdonosa jogosult az
értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni gyakorlására,”
33.	§
A Tpt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő társasági
eseményt és annak a központi értékpapír nyilvántartást érintő lényeges adatait a központi
értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen közzéteszi.”
34.	§
A Tpt. A dematerializált értékpapír előállítása alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Dematerializált értékpapír kibocsátója az általa kibocsátott értékpapírt érintő
kifizetéseket a központi értéktáron vagy a központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten,
befektetési vállalkozáson keresztül a központi értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend
szerint a kifizetés napján eljuttatja a befektetők részére.”
35.	§
A Tpt. 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
12
„(8) A kibocsátó, illetve ajánlattevő jogosult a nyilvános forgalomba hozatal részvényértékesítés
nélküli lezárásáról (az ajánlattétel visszavonásáról) rendelkezni a részvényeknek a befektetők
értékpapírszámláján történő jóváírásáig. Ebben az esetben a tájékoztatónak tartalmaznia kell,
hogy az ajánlattétel mikor és milyen körülmények között vonható vissza vagy függeszthető fel.”
36.	§
A Tpt. 142/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E § rendelkezéseit a központi értéktárnak a 909/2014/EU rendelet mellékletének A
szakasza szerint végzett tevékenysége tekintetében nem kell alkalmazni.”
37.	§
A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a
tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a
felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban -
haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a)	korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, vagy a záradék megadásának elutasítása
válhat szükségessé;
b)	bűncselekmény elkövetésére vagy a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba
hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső
szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló
körülményeket észlel;
c)	e törvény vagy más jogszabályok, a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba
hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár
szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d)	a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a
tőzsde, a központi szerződő fél, vagy a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a
rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e)	a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a
tőzsde, a központi szerződő fél, a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos
hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
f)	jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan
forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, vagy a központi
értéktár vezetése között a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott
értékpapír kibocsátó, a tőzsde, a központi szerződő fél, vagy a központi értéktár
fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés
szempontjából lényeges kérdésekben.”
38.	§
A Tpt. a következő 373/A. §-sal egészül ki:
„373/A. § Nem jelenti az értékpapírtitok, üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az
MNBtv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve a 140. § (2) bekezdésében foglalt
adattovábbítás.”
39.	§
(1) A Tpt. 400. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
13
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és
alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára és előállítására, a
tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, az auditbizottság létrehozására és működtetésére, a
bennfentes információhoz hozzáférő személyekről vezetendő nyilvántartásra, a tőzsde által
végzett tevékenységre, a központi szerződő fél által végzett tevékenységre, illetve a központi
értéktár által végzett tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban
történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben
meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve - ha szükséges - a
feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;”
(2) A Tpt. 400. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)
„g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy
azt meghaladó befolyással rendelkező szavazati jog birtokosát, a tőzsdét, a központi szerződő
felet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás
teljesítésére kötelezheti;”
40.	§
(1)	A Tpt.
a)	62. § (2) bekezdésében az „audit bizottságot” szövegrész helyébe az „auditbizottságot”
szöveg,
b)	140. § (1) bekezdésében a „vállalkozás, a hitelintézet,” szövegrész helyébe a „vállalkozás, a
Magyar Államkincstár, az árutőzsdei szolgáltató, a hitelintézet,” szöveg,
c)	202. § d) pontjában az „információ hamis vagy félrevezető mivoltának” szövegrész helyébe
az „információ megalapozatlan, félrevezető, hamis mivoltának” szöveg
lép.
(2)	A Tpt.
a)	334. § (4) bekezdésében, valamint 334. § (5) bekezdés b) pontjában a „rendelet C. szakasza”
szövegrész helyébe a „rendelet mellékletének C. szakasza” szöveg,
b)	336. § (1) bekezdésében, valamint 336. § (2) bekezdésében a „rendelet A. szakasz”
szövegrész helyébe a „rendelet mellékletének A. szakasz” szöveg
lép.
3.	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
41.	§
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Fnyt.) 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
„d) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.)
szabályozott biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységre. ”
42.	§
Az Fnyt. 10. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14
(Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy nem lehet olyan személy,
aki)
„c) A Bit. 69. §-a, 253. §-a és 254. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti
megbízhatósággal nem rendelkezik,”
43.	§
Az Fnyt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusaként a
Bit. 57. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a Bit. 57. § (2) és (3) bekezdésében
meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai
gyakorlat megszerezhető magánnyugdíj -pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárnál is.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa aláírásával
igazolja:
a)	az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;
b)	a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét; és
c)	a díjkalkulációk szakmai helyességét.
(3)	A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott
nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant.
A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető biztosításmatematikusa azt is
igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, és az
alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(5)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa az éves
beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából -
benyújtja a Felügyeletnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Bit. 211. § (3) és (5)
bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentését.”
44.	§
Az Fnyt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőként
kizárólag a Bit. 61. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és a 61. § (2) bekezdésében meghatározott
követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai gyakorlat
megszerezhető magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ezek
érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.
(2)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezető ellenőrzi
és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény első számú vezetője mellett aláírásával igazolja
a Felügyeletnek megküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát. A
számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni az első számú vezetőt és a
felügyelőbizottságot, ha az eszköznyilvántartásában feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a
nyugdíjtechnikai tartalékok előírt mértékénél.”
45.	§
Az Fnyt. 14. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a belső ellenőrzés vezetésével a
felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni.
15
(2)	Belső ellenőrként kizárólag a Bit. 63. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban és (4) bekezdésében
meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható azzal, hogy a szakmai
gyakorlat megszerezhető magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál,
ezek érdekvédelmi szervénél vagy könyvvizsgálójánál is.
(3)	A belső ellenőr ellátja, illetve irányítja a belső ellenőrzés Bit. 85. § (1)-(3) bekezdésében
meghatározott feladatköréhez tartozó feladatok teljesítését. A belső ellenőr felett a munkáltatói
jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.
(4)	A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének ellenőrzésével kapcsolatban a
felügyelőbizottság a Bit. 85. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.”
46.	§
Az Fnyt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény minimális szavatoló tőke szükségletének
kiszámítására vonatkozó szabályokat a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja
meg.”
47.	§
Az Fnyt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint 3 millió euró.
Egyéb esetekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéje 3 millió euró.
(2) Az euróban megadott összegek forintban történő meghatározásakor a Bit. 5. §
rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.”
48.	§
Az Fnyt. 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról,
visszavonásáról, valamint azon tagállamok megnevezéséről, amelyek területén az intézmény a
22.	§ alapján határon átnyúló tevékenységet végez, a Felügyelet tájékoztatja az Európai
Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.”
49.	§
Az Fnyt. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmények feletti felügyelet alcíme a következő 86/A. §-sal egészül ki:
„86/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények
szavatoló tőke szükségletének kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben
állapítsa meg.”
50.	§
Az Fnyt. 90. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási
és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.).”
16
51.	§
Az Fnyt.
a)	33. § (4) bekezdésében a „Bit. 99. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Bit. 133. § (1)
bekezdése” szöveg,
b)	38. § (4) bekezdése nyitó szövegrészében a „Bit. 119. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a
„437. § b) pontja” szöveg,
c)	40. § (4) bekezdésében az „A Felügyelet a Bit. 124. § (1) bekezdése alapján” szövegrész
helyébe az „A Felügyelet” szöveg,
d)	40. § (6) bekezdésében a „Bit. 8. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló
kormányrendeletben” szöveg,
e)	43. § (1) bekezdésében a „Bit. 8. számú mellékletében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló
kormányrendeletben” szöveg,
f)	44. § (5) bekezdésében a „Bit. 8. számú melléklete’ szövegrész helyébe a „foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmények szavatoló tőke szükségletének kiszámításáról szóló
kormányrendelet” szöveg,
g)	54. § (2) bekezdésében a „biztosítástechnikai” szövegrész helyébe a „nyugdíjtechnikai”
szöveg,
h)	60. § (1) bekezdés c) pontjában a „Bit. 93-95. § szerinti” szövegrész helyébe a „Bit. 256. és
257. § szerinti” szöveg,
i)	77. § (2) bekezdésében a „Bit. 153-165. §-aiban” szövegrész helyébe a „Bit. 135-148. §-
aiban” szöveg
lép.
4.	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosítása
52.	§
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 36. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az e törvényben előírt kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, ha)
„b) a közjegyző - a Kjt.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes
eljárást folytat le.”
53.	§
A Pmt. 36. § (2) bekezdésében a „közjegyzői tevékenységet végez” szövegrész helyébe a
„polgári nemperes eljárást folytat le” szöveg lép.
5.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
54. §
17
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 25. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető
állású személy közeli hozzátartozója, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
üzletkötője nem lehet
a)	más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező
természetes személy,
b)	más befektetési vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet
vezető állású személye,
c)	más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,
d)	szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve a befektetési
vállalkozást magát és a befektetési vállalkozással egy csoportban lévő vállalkozásokat - vezető
állású személy vagy alkalmazott,
e)	más befektetési vállalkozás üzletkötője.”
55.	§
A Bszt. 31. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja,
ha)
„b) a hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a befektetési alapkezelő a Kbftv.
5.	§-a szerinti tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító tevékenység végzésére
jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,”
56.	§
A Bszt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, amely a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében
portfóliókezelési tevékenységet végez, az ügyfél számára havonta jelentést készít a tárgyhónap
utolsó napjára vonatkozóan, és azt írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél
rendelkezésére bocsátja a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.”
57.	§
A Bszt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a befektetési szolgáltatási
tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve az árutőzsdei szolgáltatás közvetítésére igénybe vett
befektetési vállalkozás mint közvetítő, a szerződéskötést - a megbízási szerződés
megküldésével egyidejűleg - a szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül bejelenti a
Felügyeletnek.”
58.	§
A Bszt. 117. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1)
bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.”
18
59.	§
(1)	A Bszt. 123/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk
évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a befektetési vállalkozás
tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző
pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele,
illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.
(4)	A befektetési vállalkozás anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább
évente nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint
javadalmazási politikáját.”
(2)	A Bszt. 123/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési vállalkozás köteles a Felügyelet által vele szemben hozott határozat
rendelkező részét - az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével -
az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni. Ha a befektetési
vállalkozás nem rendelkezik honlappal, akkor a közzétételi kötelezettségnek a székhelyén
történő kifüggesztéssel is eleget tehet.”
60.	§
(1)	A Bszt. 159. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke
olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező
befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet -
a Magyarország területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás bejelentése alapján -
nyilvántartásba veszi.
(4)	A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel
kapcsolatosan rögzíti a függő ügynök nevét és székhelyét, e törvény szerinti azonosító adatokat,
a megbízót és azt a befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást, illetve
árutőzsdei szolgáltatást, amely tekintetében a közvetítői tevékenységet végzi.”
(2)	A Bszt. 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Felügyelet nyilvántartást vezet a 113. § alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység,
kiegészítő szolgáltatás közvetítésére megbízott befektetési vállalkozásokról.”
61.	§
A Bszt. A Felügyelet nyilvántartásai alcíme a következő 159/A. §-sal egészül ki:
„159/A. § (1) A Felügyelet a 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatósági képzéssel
és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a
hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a
képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró
személy), az oktatóról és a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt
feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről.
(2)	A 116/A. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység gyakorlását lehetővé tevő
tőkepiaci üzletkötői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek a pénzügyi
szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és
19
hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott
feltételeknek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.
(3)	A képző és vizsgáztató szervekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a)	a szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
b)	a hatósági képzés helyszínének, a hatósági vizsga helyszínének címét,
c)	a nyilvántartási számot,
d)	az intézményi kódot,
e)	a nyilvántartásba vételről szóló döntés ügyiratszámát,
f)	az aláíró személy nevét és személyi kódját, és
g)	a nyilvántartásba vétel időpontját.
(4)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a képző és vizsgáztató szerv részére
nyilvántartási számot és intézményi kódot állapít meg.
(5)	Ha a Felügyelet a szerv nyilvántartásból történő törléséről döntést hozott, a (3) bekezdésben
foglalt adatok mellett, a törlés időpontját, a törlésről szóló döntés ügyiratszámát, a döntés tényét,
okát és a döntés jogerőre emelkedésének időpontját is nyilvántartja.
(6)	A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági
képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány
kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet
a)	az aláíró személyekről;
b)	az oktatóról;
c)	a hatósági vizsgára jelentkező személyekről; és
d)	a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő
lebonyolítását felügyelő személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos).
(7)	A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott
személyek vonatkozásában:
a)	a nevét és születési nevét;
b)	az anyja nevét;
c)	a születési helyét és idejét;
d)	a lakcímét;
e)	a személyi kódját; és
f)	vizsgabiztos esetén a nyilvántartási számát, a kijelölés visszavonásának a tényét és időpontját.
(8)	A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott
személyek számára személyi kódot állapít meg.
(9)	Az e §-ban meghatározott nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az
adatkezelő a Felügyelet.
(10)	A Felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos
utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.
(11)	A hatósági képzés és vizsgáztatás során a Felügyelet jogosult ellenőrizni a hatósági képzést
és vizsgáztatást végző, a hatósági képzésben és vizsgáztatásban részt vevő szervezeteket és
személyeket.”
62.	§
A Bszt. 182. §-a a következő (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:
„(21) Az e törvény - az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének
előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel módosított
-	97. § (1) bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves
beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi
kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-
ig nem kell alkalmazni.
(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a
20
Felügyelet nyilvántartásában megbízó nélkül szereplő közvetítők a Módtv. hatálybalépését
követő 6 hónapon belül kötelesek a közvetítésre irányuló megbízási szerződést benyújtani a
Felügyelet részére. A Felügyelet ennek alapján rögzíti nyilvántartásában a megbízást és a
megbízó személyét. Amennyiben a közvetítő ezen kötelezettségének határidőben nem tesz
eleget, a nyilvántartott tőkepiaci közvetítői státusza a törvény erejénél fogva, a Felügyelet külön
hatósági aktusa nélkül megszűnik és a Felügyelet a tőkepiaci közvetítő adatait a
nyilvántartásából kivezeti.”
63.	§
A Bszt.
a)	3. § (3) bekezdésében a „tekintetében a VII. Fejezetben,” szövegrész helyébe a „tekintetében
-	a 28. § (1) bekezdésy) pontja kivételével - a VII. Fejezetben,” szöveg,
b)	8. § (5) bekezdés d) pontjában és a 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „bekezdésének h) pontja”
szövegrész helyébe a „bekezdésének i) pontja” szöveg,
c)	31. § (2) bekezdésében a „b) pontja kivételével” szövegrész helyébe a „b) és c) pontja
kivételével” szöveg,
d)	114. § (4) bekezdés e) pontjában a „szerződés tervezetét.” szövegrész helyébe a „szerződést.”
szöveg,
e)	116/A. § (1) bekezdésében a „szolgáltató, továbbá ezek közvetítője a” szövegrész helyébe a
„szolgáltató a” szöveg,
f)	116/A. § (3) bekezdésében a „szolgáltatónál, továbbá ezek közvetítőjénél az” szövegrész
helyébe a „szolgáltatónál az” szöveg,
g)	123. § (1) bekezdés e) pontjában a „szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,”
szövegrész helyébe a „szerződés megszűnését,” szöveg,
h)	123/A. § (1) bekezdésében a „egyszer nyilvánosságra” szövegrész helyébe a „egyszer
összevont alapon nyilvánosságra” szöveg,
i)	159. § (2) bekezdésében az „által megbízható függő” szövegrész helyébe az „által megbízott
függő” szöveg,
j) 164. § (1) bekezdés b) pontjában a „szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató tevékenységének”
szövegrész helyébe a „szolgáltatás, az árutőzsdei szolgáltató és a közvetítő tevékenységének”
szöveg, a „nélküli folytatását” szövegrész helyébe a „nélküli vagy bejelentés hiányában történő
folytatását” szöveg
lép.
6.	A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása
64.	§
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)
IV. Fejezete a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Amennyiben víziközmű, csatorna és hulladékszállítási szolgáltatást érintően a
szolgáltatás engedélyese (a továbbiakban: átadó) és egy másik szolgáltató (a továbbiakban:
átvevő) között hatósági engedély alapján, az abban meghatározott időpontban (a továbbiakban:
átvétel napja) fogyasztók átvételére kerül sor, az átvétellel érintett fogyasztó és az átvevő között
létrejött szolgáltatási szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a fogyasztó vagy a
fizető (a fogyasztó és a fizető e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az
átadó mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott
felhatalmazást az átvétel napjától számított 46. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint
kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást
közvetítő pénzforgalmi szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi
21
az átvétel napját igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást közvetítő pénzforgalmi
szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető felek pénzforgalmi szolgáltatóit. A fizető
fél pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel
napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, amennyiben az átvevő
pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél
megváltozott azonosítóját és fizetési számlaszámát.”
65.	§
A Pft. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci
pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK
irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2015. április 29-i a 2015/751/EU rendelete a kártyaalapú
fizetési műveletek bankközi jutalékairól.”
66.	§
A Pft. 46. § (4) bekezdésében a „10. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „10. § (1) bekezdés”
szöveg lép.
67.	§
Hatályát veszti a Pft. 35/A. §-a és 66/A. §-a.
7.	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
68.	§
(1)	A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 2. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jelzáloghitelre és pénzügyi lízingre a 4. § (2) bekezdés f) pontját, a 6. §-t, a 8-11. §-t, a
16. § (1) bekezdés 9., 11., 19., 20. pontját és (4) bekezdését, a 17. § (1) bekezdését, a 19. és a
20.	§-t, a 21. és a 22. §-t, a 24. §-t és a 26. §-t nem kell alkalmazni.”
(2)	Az Fhtv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelre a 4. § (3) bekezdését, az 5-17. §-t, a 17/A. § (1)
és (3) bekezdését, a 17/B-26. §-t, a 28. § (1)-(4) és (6) bekezdését, a 29. § (2) bekezdését és a
29/A. §-t nem kell alkalmazni.”
69.	§
(1)	Az Fhtv. 3. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„20. teljes hiteldíj mutató: az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által
teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve
megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel.”
22
(2) Az Fhtv. 3. §-a a következő 27-32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„27. kapcsolódó szolgáltatás: a fogyasztó részére a hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott
szolgáltatás,
28.	közvetítői alvállalkozó: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
29.	foglalkoztatott:
a)	a hitelezővel vagy a hitelközvetítővel munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő természetes személy, aki a jelzáloghitel
nyújtásban közvetlenül részt vesz vagy a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos tevékenységek
végzése - ide nem értve az adatrögzítést, a behajtást és a számlavezetést - során a fogyasztókkal
kapcsolatot tart fenn,
b)	közvetítői alvállalkozóval munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban lévő természetes személy, aki a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos
tevékenységek végzése - ide nem értve az adatrögzítést, a behajtást és a számlavezetést - során
a fogyasztókkal kapcsolatot tart fenn,
c)	olyan természetes személy, aki az a) vagy b) pontban meghatározott természetes személy
közvetlen felettese vagy ellenőrzi a tevékenységét,
30.	hitelképesség vizsgálat: a fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére
vonatkozó kilátás előzetes felmérése,
31.	hiteltanácsadás: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom,
32.	EGT-állam: a Hpt.-ben ilyenként meghatározott fogalom.”
70.	§
Az Fhtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció során kerülni kell minden olyan
megfogalmazást, amely a hitel elérhetősége vagy költsége tekintetében téves várakozásokat
kelthet a fogyasztóban. A kereskedelmi kommunikáció során az információnak könnyen
olvashatónak vagy jól hallhatónak kell lennie. A hitelre vonatkozó kereskedelmi
kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy
tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni.
(2)	Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül
hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget -
vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és
feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is:
a)	a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat vagy mindkettő),
b)	a hitel teljes díjában foglalt díj, jutalék, költség és adó,
c)	a hitel teljes összege,
d)	a hitel futamideje,
e)	a teljes hiteldíj mutató,
f)	termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában
nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint
g)	a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészlet összege.
(3)	Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén
kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget
-	vonatkozó számadatot megjelöl - a (2) bekezdés a)-e) és g) pontján túl -, a kereskedelmi
kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően meg kell adni a következőket is:
a)	a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó neve,
b)	tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a hitel fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog,
c)	a törlesztőrészletek száma, valamint
23
d)	devizahitel esetén figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az árfolyam változása
befolyásolhatja a fogyasztó által fizetendő összeget.
(4)	A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott reprezentatív példát a tájékoztatásban is
következetesen alkalmazni kell.
(5)	Ha a hitelhez kapcsolódó szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés
megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez
kapcsolódó szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi
kommunikációban a hitelhez kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének
kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval
együtt.
(6)	A hitelközvetítő a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban köteles feltüntetni,
hogy kinek a képviseletében jár el.”
71.	§
Az Fhtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A hitelező, a hitelközvetítő vagy közvetítői alvállalkozó a hitelszerződés megkötését
megelőzően a fogyasztó részére köteles olyan felvilágosítást adni, amelynek alapján a fogyasztó
felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és - ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is
sor kerül - a kapcsolódó szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi
teljesítőképességének. Ennek során a hitelező és adott esetben a hitelközvetítő vagy közvetítői
alvállalkozó a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához
szükséges információkat annak érdekében, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a
hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak mindenekelőtt ki kell terjednie az ajánlott
termékek legfontosabb jellemzőire, a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a
fizetés elmulasztásának következményeire, így különösen a késedelmi kamatra, a hitel
felmondására és a biztosítékok érvényesítésére.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítást tömör és informatív módon úgy kell nyújtani, hogy
az a fogyasztó számára érthető és áttekinthető legyen, reprezentatív példákkal ábrázolt módon
mutassa be, hogy a hitelfelvétel törlesztése a jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges
változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további
kockázatokkal kell számolnia, ideértve a kamat- és az árfolyamkockázatot is.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás során egyértelmű általános tájékoztatást kell nyújtani
a hitelfelvétel folyamatáról, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági
jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény
szerinti pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről.
(5)	Ha kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül, az (1) bekezdés szerinti felvilágosításnak
ki kell terjednie
a)	arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint
b)	az egyes szerződések felmondásának körülményeire is.
(6)	A hitelező az általa kötött hitelszerződések és jelzáloghitel-szerződések
termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a fogyasztók előzetes tájékozódása
érdekében az internetes honlapján köteles hozzáférhetővé tenni.
(7)	Az e §-ban szabályozott felvilágosítás módjának és formájának részletes szabályait a
miniszter rendeletben határozza meg.”
72.	§
(1) Az Fhtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(1) A fogyasztó - az elektronikus úton történő tájékoztatás kivételével - a hitelszerződés
megkötését megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja
annak átvételét és azt, hogy az 5-7. §-ban szabályozott tájékoztatást megkapta.”
(2) Az Fhtv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az 5-7. §-ban meghatározott tájékoztatás elektronikus úton is teljesíthető, azzal, hogy a
hitelszerződés megkötését követően a 6. § és a 7. § szerint tájékoztatási kötelezettség papíron
vagy más tartós adathordozón teljesítésre kerül.”
73. §
Az Fhtv. 12-14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Jelzáloghitel igénylése esetén a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői
alvállalkozó azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné,
kellő időben köteles papíron, más tartós adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és
érthető általános tájékoztatást (a továbbiakban: általános tájékoztatás) nyújtani a fogyasztónak,
amelynek tartalmát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter
rendeletben határozza meg.
(2)	A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó az általános tájékoztatást
követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló
tájékoztatást (a továbbiakban: személyre szóló tájékoztatás) nyújt a fogyasztónak a pénz-, tőke-
és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és
tartalommal. A személyre szóló tájékoztatást haladéktalanul el kell készíteni és át kell adni a
fogyasztónak, amint a fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel
összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még
mielőtt a fogyasztót a hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terhelné.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési
kötelezettségmentesen kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.
(4)	Jelzáloghitelre vonatkozó, a hitelezőre nézve kötelező erejű ajánlatot papíron vagy más
tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt kell a fogyasztó rendelkezésére
bocsátani, ha
a)	még nem bocsátották a fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy
b)	az ajánlat eltér a korábban a fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló
tájékoztatótól.
(5)	Jelzáloghitel esetén a Tétv. 4. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a szerződés
tárgyának lényeges jellemzőinek keretében tájékoztatást kell adni a jogszabályban szabályozott
személyre szóló tájékoztató 3-6. pontjában meghatározott elemekről.
(6)	A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó a személyre szóló tájékoztatóban
meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve adhat
tájékoztatást.
13.	§ (1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelezőre
nézve kötelező ajánlat megtételekor a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább
három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
A hitelező ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet fogyasztó részére történő rendelkezésre
bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződések elektronikus úton nem köthetők meg, ez azonban nem
akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a
szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek a 8. § (2) bekezdése szerinti
elektronikus utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.
25
A hitelképesség vizsgálata
14.	§ (1) A hitelező a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján
értékeli és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a fogyasztónak hitelszerződés megkötésére,
ha a hitelképesség vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a fogyasztó képes a
hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. A hitelképesség
vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg.
(2)	Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik, az
információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás
igénybevételén alapulhatnak. A hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételéről a hitelező
előzetesen papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatja a fogyasztót.
(3)	A hitelező a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a
hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben arról, ha a hitelkérelem elutasítására
az adatok automatikus feldolgozása során került sor.
(4)	A hitelszerződés megkötését követően a hitelező nem mondhatja fel a hitelszerződést azzal
az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a fogyasztó által közölt
adatok hiányosak voltak.
(5)	Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében
állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó
hitelképességét díj -, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni,
kivéve, ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már
figyelembe vették.
(6)	Ha a hitelező a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván
szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő
adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és
díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az
Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.”
74. §
Az Fhtv. a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:
„Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés
14/A. § (1) Tilos a jelzáloghitel ajánlása vagy a jelzáloghitel-szerződés megkötése más
pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a hitelszerződést a fogyasztó
kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg (árukapcsolás
tilalma).
(2)	A jelzáloghitel ajánlható és a jelzáloghitel-szerződés megköthető más pénzügyi termékkel
vagy szolgáltatással együtt, ha a hitelszerződést a fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem
feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a kapcsolódó szolgáltatásokkal egy csomagban
kínált hitelszerződés esetén (csomagban történő értékesítés).
(3)	Az (1) bekezdésen foglaltaktól eltérően
a)	ha a hitelező a Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatás végzésére
engedéllyel rendelkezik, akkor a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen nála vezetett
fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök
elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a
fogyasztó részére biztosítani,
b)	jelzáloghitel esetén a hitelező előírhatja a fogyasztó számára, hogy jelzáloghitel
igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint
életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással.
26
(4)	A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén a hitelezőnek az általa előnyben részesített
szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is el kell fogadnia, ha az a hitelező által ajánlott
biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.
(5)	Ha a fogyasztó az (1) bekezdés szerinti tiltott árukapcsolás keretében köti meg a
hitelszerződést, úgy a kapcsolódó termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására szolgáló
szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint megtámadhatja.”
75.	§
Az Fhtv. a következő alcímmel és 14/B. §-sal egészül ki:
„A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok értékelése
14/B. § (1) A hitelező belső szabályzatában rögzíti a jelzáloghitelezési elveket, amelynek
keretében nyilvántartást vezet a jelzáloghitel nyújtásánál fedezetül elfogadott ingatlanok
típusairól.
(2)	A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a termőföldnek nem
minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről
szóló miniszteri rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítani.
(3)	A hitelező az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és nyilvántartásában
megőrzi.
(4)	A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító
értékbecslőnek rendelkeznie kell
a)	ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szakképesítéssel vagy
b)	az a) pontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel.”
76.	§
Az Fhtv. 16. § (1) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:
[A hitelszerződés - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyértelműen és tömören
tartalmazza:]
„25. ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás idegen pénznemben áll fenn, az
átváltás lehetőségét vagy az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket.”
77.	§
Az Fhtv. 17/D. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hitelező nyilvántartja és honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa
felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi
adatait, valamint alkalmazásának időszakát.”
78.	§
(1)	Az Fhtv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a hitelező - a (3) és (4) bekezdésben
meghatározott kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles papíron
vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a fogyasztót
a)	az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, valamint
b)	a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a
törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.”
27
(2) Az Fhtv. 18. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing esetén a hitelező a referencia-
kamatláb változásakor az új törlesztőrészlet összegéről a fogyasztó részére papíron vagy más
tartós adathordozón tájékoztatást ad.”
79.	§
Az Fhtv. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra történő végrehajtás elkerülése érdekében a
hitelező belső szabályzatában rögzíti a szükséges intézkedéseket, így különösen a fogyasztó
megkeresését és a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli
rendezésének megkísérlését.”
80.	§
Az Fhtv. a következő alcímmel és 21/C-21/E. §-sal egészül ki:
„Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása
21/C. § (1) Ha a jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemben áll fenn,
amelyet a fogyasztó körülményeinek a szerződés megkötését követően beállt változása miatt
idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú
jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének (3) bekezdés a)
pontja - vagy ha a hitelszerződés úgy rendelkezik, a (3) bekezdés b) pontja - szerinti
módosításáról.
(2)	Idegen pénznemben fennálló tartozás az a tartozás, melynek
a)	pénzneme eltér attól a pénznemtől, amelyben a fogyasztó a hitel visszafizetéséhez
felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi, vagy amelyben a hitel
visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy
b)	pénzneme eltér a fogyasztó állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.
(3)	A fogyasztó által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem
a)	az a pénznem, melyben a fogyasztó jövedelmét szerzi, vagy amelyben a hitel
visszafizetéséhez szükséges vagyonát tartja, illetve
b)	a fogyasztónak a hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett
lakóhelye szerinti pénznem
lehet, amelyről a felek a hitelszerződésben rendelkezhetnek.
(4)	A hitelező a hitelszerződésben a rendelkezésre álló hiteltermékeire tekintettel korlátozhatja a
fogyasztó által a (3) bekezdés szerint választható devizanemeket.
(5)	A hitelező a hitelszerződésben kikötheti az átváltással kapcsolatosan felmerülő költségeinek
a fogyasztó általi megtérítését, a fennálló tartozás összegének legfeljebb 2 százalékáig.
(6)	Ha a fogyasztó fennálló tartozását olyan pénznemre kívánja átváltani, amely eltér attól a
pénznemtől, amelyben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésére sor kerülhet, a hitelező
a tartozás átváltása esetére a szerződésben pótfedezet nyújtását kötheti ki.
(7)	A fogyasztó által megjelölt pénznem esetén a fennálló tartozás átszámítása az átváltásra
vonatkozó nyilatkozat benyújtásának napján érvényes, a 21/B. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott, vagy a fogyasztó számára ennél kedvezőbb árfolyam alkalmazásával történik.
Az átváltásnál alkalmazható árfolyamtól a felek a hitelszerződésben eltérhetnek.
28
(8)	A tartozás átváltott pénzneme szerinti fizetési kötelezettség a fogyasztó (1) bekezdés szerinti
nyilatkozatának a hitelezőhöz történő megérkezését követő második törlesztőrészlet
megfizetésének esedékességével áll be.
(9)	A felek a hitelszerződésben e § alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a hitelező a fogyasztó
számára a hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a fogyasztó
kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a fogyasztó
árfolyamkockázata a tíz százalékot nem haladja meg.
21/D. § (1) Az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása esetén a kamatot
a)	fix kamat esetén fix kamatozásúként,
b)	a referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén referencia-kamatozásúként,
c)	a kamatperiódusonként rögzített kamat esetén kamatperiódusonként rögzített módon
kell megállapítani.
(2)	A referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó
referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy
az tartalmilag - így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve - megfeleljen a
a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint
kamatfelár-változtatási mutatónak. Ha a módosított referencia-kamatláb a módosítás
hatálybalépésének napján magasabb, mint a pénznem módosulását megelőzően alkalmazott
referencia-kamatláb, akkor a különbözetet a kamatfelár terhére kell érvényesíteni.
(3)	A kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású hitelszerződés esetén a kamatváltoztatási
mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti kamatváltoztatási
mutatónak.
(4)	Az a díj, jutalék és költség, amelyet a hitelszerződés a tartozás átváltását megelőzően
érvényesen tartalmazott, a tartozás átváltását követően is a szerződés része marad.
(5)	A tartozás pénznemének módosítása nem minősül szerződésmódosításnak, azt közjegyzői
okiratba foglalni nem kell, a korábbi közjegyzői okirat a tartozás pénzneme módosításának
keretei között érvényes.
21/E. § (1) Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén a hitelező papíron vagy más tartós
adathordozón figyelmezteti a fogyasztót, ha a még fennálló, a fogyasztó által fizetendő teljes
összeg vagy a rendszeresen fizetendő törlesztőrészlet összege több mint 20%-kal eltér attól az
összegtől, mint amennyi a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján lenne. A
figyelmeztetésben tájékoztatni kell a fogyasztót az általa fizetendő teljes összeg emelkedéséről
és
a)	a tartozás más pénznemre történő átváltásának lehetőségéről, ennek feltételeiről, vagy
b)	az árfolyamváltozás adós számára kedvezőtlen hatásainak megszüntetésére vonatkozó egyéb
lehetőségekről.
(2)	A hitelező az (1) bekezdésnél kisebb mértékű árfolyamnövekedés esetén is figyelmeztetheti
a fogyasztót a kockázat mérséklésének lehetőségére.
(3)	Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az átváltás lehetőségét és az
árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket a személyre szóló tájékoztatás során és a
hitelszerződésben is ismertetni kell. A személyre szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell egy
szemléltető példát arra, hogy milyen hatással jár a fogyasztóra nézve az árfolyam 20%-os
változása azokban az esetekben, ha a hitelszerződés nem korlátozza a fogyasztót érintő
árfolyamkockázatot 20%-nál alacsonyabb árfolyamváltozásra.”
81. §
Az Fhtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(1) A hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetlegesen felmerült
méltányos és objektíven indokolható költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan
időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített.”
82. §
(1)	Az Fhtv. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül
kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeinek megtérítésére. Az érvényesített
költségek összege nem haladhatja meg a hitelező pénzügyi veszteségét és mértéke - a (2)
bekezdésben meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1,5
százalékát.
(2)	Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által
refinanszírozott kölcsönszerződést is - a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül
kapcsolódó, esetlegesen felmerült, méltányos költségeit az (1) bekezdésben meghatározott
mértéket meghaladóan is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a
jelzáloghitel kamata rögzített vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül
kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az
előtörlesztett összeg 2 százalékát.”
(2) Az Fhtv. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a fogyasztó jelzi előtörlesztési szándékát, a hitelező köteles papíron vagy más tartós
adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az előtörlesztésre vonatkozó információkat,
annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott
ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a 24. § (1) bekezdés vagy az (1) és (2) bekezdés
szerint érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is.”
83.	§
Az Fhtv. 30. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a hiteltanácsadás nyújtásának részletes szabályait,
d)	jelzáloghitel nyújtása vagy közvetítése esetén a hitelező, a hitelközvetítő és a közvetítői
alvállalkozó eljárására, az általuk foglalkoztatott személyek végzettségére, szakképesítésére,
belső képzésére és díjazására vonatkozó előírások részletes szabályait.”
84.	§
Az Fhtv. 30/A. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
rendeletben határozza meg)
„c) a jelzáloghitel igénylése esetén a fogyasztó részére nyújtott általános és személyre szóló
tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat,
d)	a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani
elveit.”
85.	§
Az Fhtv. a következő 35. §-sal egészül ki:
30
„35. § E törvénynek - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi .....törvénnyel megállapított - 14/A. §-át,
17/D. § (7) bekezdését, 18. § (1) és (4a) bekezdését, 21/C-21/E. §-át és 25. § (1), (2) és (8)
bekezdését a hatálybalépést követően kötött hitelszerződések esetén kell alkalmazni.”
86.	§
Az Fhtv. 38. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/EU irányelve (2014. február 4.) a
lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a
2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról.”
87.	§
Az Fhtv.
a)	16. § (1) bekezdés 24. pontjában a „székhelyét.” szövegrész helyébe a „székhelyét, valamint”
szöveg,
b)	1. melléklet 3. pontjában a „járulékos” szövegrész helyébe a „kapcsolódó” szöveg
lép.
88.	§
Hatályát veszti az Fhtv.
a)	6. § (1) bekezdésének 14. pontjában és 21. § (6) bekezdésében a „járulékos” szövegrész,
b)	25. § (4) és (6)-(7) bekezdése és
c)	3. melléklete.
8.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
89.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)
26.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazása során az
MNB 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe
vetett bizalmat, valamint az MNB-vel kötött szerződés alapján az érmék - ideértve az
emlékérméket is - (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet
ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely
a)	az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy
az érmékkel való összetévesztésre vezethet,
b)	az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az
MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően
valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi
körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.”
(2)	Az MNBtv. 26. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az MNB észleli, hogy
31
a)	az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy
az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy
b)	az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az
MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően
valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi
körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő kereskedelmi
gyakorlat a fogyasztót valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet
egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas, kezdeményezi a fogyasztókkal szembeni
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság
eljárását.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg az MNB megküldi a
fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján
a)	az MNB-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy
az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy
b)	az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, az
MNB-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően
valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi
körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő
kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását az eljáró hatóság részére.”
90.	§
Az MNBtv. 40. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Az MNB a 39. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a
kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i 2015/751/EU
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából származó feladatokat.”
91.	§
Az MNB tv. 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az MNB valamely eljárásában vagy folyamatos felügyelés keretében jogszerűen
megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más, a 48. § (1)
bekezdésében meghatározott eljárásaiban és a folyamatos felügyelés során is felhasználhatja.”
92.	§
Az MNBtv. 49. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB eljárásaiban - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyintézési határidő
harminc nap.”
93.	§
(1)	Az MNBtv. 53. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a hatósági eljárásban hozott döntéseivel kapcsolatban a honlapján közzéteszi
a)	a határozat számát és tárgyát,
b)	a hatósági eljárásban érintett - nem természetes személy - ügyfél nevét és székhelyét,
c)	a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló
tájékoztatást,
32
d)	a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,
e)	a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítélet rendelkező részét.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladóan az MNB a Hpt. 185. § és 189-192. §,
a Tpt. 400. § (1) bekezdés o) pont 2. alpont, a Tpt. 400. § (1) bekezdés w) pont, a Bszt. 164. §,
és a Kbftv. 174/A. § alapján hozott, (1) bekezdés szerint közzétett, jogerős határozatában
megjelöli a jogsértő természetes személy nevét is.”
(2)	Az MNBtv. 53. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben
meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott
határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal
a)	aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,
b)	aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve, vagy
c)	veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét.
(5)	Az MNB mérlegelése alapján a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben
meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat
közzététele legfeljebb 30 napra elhalasztható, ha a jogsértő magatartás várhatóan rövid időn
(legfeljebb 30 napon) belül megszűnik, és a jogsértés nem veszélyezteti a jogi személy
biztonságos működését, ügyfeleinek védelmét, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer
stabilitását.
(5a) Az MNB a Kbftv.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről,
pénzbírságról hozott határozat anonim módon történő közzétételét ésszerű ideig elhalaszthatja,
amennyiben az említett időszak során az anonim közzététel indokai várhatóan meg fognak
szűnni.
(6)	Az MNB a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben és a Kbftv.-ben meghatározott intézkedésekről
és kivételes intézkedésekről, pénzbírságról hozott határozatát legalább 5 évig és legfeljebb 10
évig elérhetővé teszi a honlapján.”
94.	§
Az MNBtv. 57. § (1) és (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés
során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi
célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak,
továbbá a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat
ki adatokat:
a)	az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az
engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez,
valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz,
b)	a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, az ahhoz kapcsolódó bírósági vagy
büntetőeljárásnak, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók
megalapozásához, valamint
c)	a 140. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknek az Európai Unió jogi aktusa
által meghatározott feladatainak az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben történő
ellátásához.
(2)	A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél
részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató hatóság előzetes
írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak. Az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos
hozzájárulására nincs szükség, ha a kapott adatok továbbítása az MNB vagy a külföldi pénzügyi
felügyeleti hatóság döntésével kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz közvetlenül
szükséges.”
33
95.	§
Az MNBtv. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az ügyfél a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet
hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.”
96.	§
(1)	Az MNBtv. 75. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek az MNB
tudomásszerzésétől számított három év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével. Az
elkövetésétől számított ötéves határidő kezdő napja az a nap, amikor a jogsértő magatartás
megvalósul, vagy jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot
megszűnik.”
(2)	Az MNBtv. 75. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a bíróság az MNB-t új eljárás lefolytatására kötelezi, intézkedést - a tudomásszerzés
időpontjára tekintet nélkül - az elkövetéstől számított öt évig lehet alkalmazni. Ha a
megismételt eljárás megindításakor az elkövetéstől számított öt év már eltelt, vagy abból egy
évnél kevesebb van hátra, az MNB a megismételt eljárás megindításától számított egy évig
alkalmazhat intézkedést.”
97.	§
(1)	Az MNBtv. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ellenőrzött szervezet vezetőjével, továbbá - a rá irányadó jogszabályok szerint - a
vezető állású személynek minősülő személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer
forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Ha jogszabály lehetővé teszi az ellenőrzött szervezet
alkalmazottjával szemben bírság kiszabását, a bírság összege húszezer forinttól húszmillió
forintig terjedhet. A vezetővel, a vezető állású személynek minősülő személyekkel, valamint az
alkalmazottal szemben kiszabott bírság összegét az ellenőrzött szervezet nem vállalhatja át.”
(2)	Az MNBtv. 76. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kbftv. 174/A. § c) pontjában foglalt bírság mértéke:
a)	ÁEKBV-alapkezelő és az ÁEKBV letétkezelője esetében
aa)	legfeljebb 1 569 800 000 forint vagy a döntéshozó szerv által legutoljára jóváhagyott éves
beszámoló szerinti éves árbevétel legfeljebb 10 %-a azzal, hogy ha a vállalkozás anyavállalat
vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált
beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az
anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel
vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel vagy
ab)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb
kétszerese,
b)	természetes személy esetében
ba)	legfeljebb 1 569 800 000 forint vagy
34
bb)	a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legalább
kétszerese.
(11)	A (10) bekezdésben foglalt összegek közül minden esetben a magasabb összeget kell
alkalmazni.”
98.	§
Az MNBtv. 77. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen
tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.”
99.	§
Az MNBtv. 86/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell
a)	a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,
b)	a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált
személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb
elérési lehetőségét,
c)	az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való
figyelmeztetést,
d)	az MNB-nek az eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és
e)	a megállapítások értékelését.”
100.	§
Az MNBtv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása
alá vont ügyfélre vonatkozó, illetve az ügyfél rendelkezési joga alá eső
a)	az értékpapír-, ügyfél- és fizetésiszámla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla
számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító
kódjával kapcsolatos,
b)	az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott - az ügyfél tulajdonában lévő
vagy az ügyfél által használt - előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és
hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő
időpontjával kapcsolatos, továbbá az előfizető családi és utónevére, születési nevére,
lakóhelyére, tartózkodási helyére vonatkozó, valamint
c)	az eljárás alá vont ügyfél fizetési számlája és értékpapírszámlája forgalma alapján megismert,
a piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező
természetes személy beazonosításához szükséges
adatok megismerésére és kezelésére.”
101.	§
Az MNBtv. 106. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás
írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell
szereznie. Ha a felek meghallgatás előtt nem járulnak hozzá az eljárás írásbeli lefolytatásához,
35
azonban bármelyik fél a meghallgatáson nem jelenik meg, akkor az eljáró tanács - a
meghallgatás megtartását követően - a felek előzetes hozzájárulása nélkül is lefolytathatja az
eljárást írásban.”
102.	§
Az MNBtv. 164. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében - a Ptk. 6:105. §-a alapján
az abban foglalt szabályok szerint - közérdekű keresetet terjeszthet elő a fogyasztó és a
pénzügyi intézmény közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel
érvénytelenségének megállapítása iránt.”
103.	§
Az MNBtv. 185. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„zs) az Európai Parlament és a Tanács 2015/751/EU rendelete (2015. április 29.) a kártyaalapú
fizetési műveletek bankközi jutalékairól.”
104.	§
Az MNBtv. a következő 185/A. §-sal egészül ki:
„185/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: az
Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a
letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő
módosításáról.”
105.	§
Az MNBtv.
a)	61. § (5) bekezdésében az „az (1)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a 49. § (3)
bekezdésében és a (2)-(4) bekezdésben” szöveg,
b)	90. § (2) bekezdésében az „engedély nélküli” szövegrész helyébe az „engedély nélkül”
szöveg,
c)	90/A. § (8) bekezdésében a „helyszíni ellenőrzést” szövegrész helyébe a „helyszíni kutatást”
szöveg,
d)	93. § (5) bekezdés c) pontjában a „bejelentési kötelezettség” szövegrész helyébe a
„közzétételi és bejelentési kötelezettség” szöveg,
e)	102. § (1) bekezdésében a „tartozzon és a kérelem benyújtását megelőzően a fogyasztói
jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte” szövegrész helyébe a
„tartozó, a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél a kérelem benyújtását
megelőzően közvetlenül megkísérelte” szöveg,
f)	173. § a) pont ak) alpontjában az „értékpapír szabályozott piacra történő” szövegrész helyébe
az „értékpapír forgalomba hozatalára és szabályozott piacra történő” szöveg
lép.
106. §
36
Hatályát veszti az MNBtv.
a)	26. § (4) bekezdés a) pontja,
b)	43. § (2) bekezdés q) pontja,
c)	45. § f) pontjában a „ 89. és”, a „ 110/D. és”, valamint a „, a 35/A. § (1) bekezdésében
meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer ” szövegrész
d)	61. § (1) bekezdése,
e)	67/B. § (1) bekezdése.
9.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
107.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.) 10.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzforgalmi intézmény és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részvénytársaságként,
korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy másik EGT-államban székhellyel
rendelkező pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény fióktelepeként
működhet.”
108.	§
Az Fszt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, ha a tevékenységre
jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van az engedély iránti
kérelemben foglaltak teljesítésére, a változás bekövetkezésétől vagy a változásról történő
tudomásszerzéstől számított három napon belül a Felügyeletet erről írásban tájékoztatja. A
pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az írásbeli tájékoztatáshoz
csatolja a változás igazolására vonatkozó dokumentumot, valamint azt a hitelt érdemlő
bizonyító dokumentumot vagy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pénzforgalmi intézmény,
elektronikuspénz-kibocsátó intézmény továbbra is megfelel az engedélyezési feltételeknek.”
10.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
109.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a
továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban,
valutában, illetve devizában:)
„f) hitel-tanácsadási tevékenység.”
110.	§
(1) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
37
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„31. főiroda: az a hely, ahol a pénzügyi intézmény, illetve a közvetítő főtevékenységét végzi, és
ahol a központi döntéshozatal történik;”
(2)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„38. határon átnyúló szolgáltatás: olyan pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
nyújtása, amikor a szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével,
főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél
telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó
székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe;”
(3)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 42a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„42a. hiteltanácsadás: a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó
pénzügyi lízinghez kapcsolódó - a pénzügyi szolgáltatás közvetítésétől elkülönülő - személyre
szabott ajánlások adása;”
(4)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„51. jó üzleti hírnév: a pénzügyi intézmény, a vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a
közvetítő vezetőinek, befolyásoló részesedéssel rendelkező tagjainak a pénzügyi intézmény, a
vegyes pénzügyi holding társaság, illetve a közvetítő irányítására és tulajdonlására való
alkalmasságát igazoló feltételek megléte;”
(5)	A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 66a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában)
„66a. közvetítői alvállalkozó: közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi
körében megbízási szerződést kötött jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó;”
(6)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában
90.	pénzügyi szolgáltatás közvetítése:)
„e) jelzáloghitel közvetítői tevékenység: az a), b) vagy d) pontban foglalt tevékenységnek a
jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez
kapcsolódó végzése;”
(7)	A Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
vonatkozásában
122. vezető állású személy)
38
„g) jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő esetén az irányítási jogkörrel
rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző
személy és valamennyi helyettese,”
111.	§
A Hpt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül
üzletszerűen kizárólag:)
„a) a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet,”
(végezhet.)
112. §
A Hpt. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 3. § (2)
bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a
székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”
113.	§
A Hpt. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdés b) és c), valamint g)-l)
pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet
végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti illetékes felügyeleti hatóságtól engedéllyel
rendelkezik.”
114.	§
(1)	A Hpt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői
tevékenységet végző közvetítő is, aki több pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi
intézmények csoportját is - megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott
ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel
vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a
rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac
többségét.”
(2)	A Hpt. 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közvetítői alvállalkozó - ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót - a
pénzügyi szolgáltatás közvetítése teljesítéséhez további megbízási szerződést nem köthet.
Közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység
végzésére irányuló további jogviszonyt pénzügyi intézménnyel vagy más közvetítővel nem
létesíthet.
(4)	A független közvetítő, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő
közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet e törvényben
meghatározott engedélyével végezheti.”
39
115. §
A Hpt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmény, illetve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő,
amelynek székhelye Magyarország területén található, a főirodáját is Magyarország területén
létesíti.”
116. §
A Hpt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A függő ügynök - ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő
ügynököt - a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.
(2)	A pénzügyi intézmény az általa megbízott függő ügynök, többes ügynök és közvetítői
alvállalkozó személyét, valamint az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét
a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti a Felügyeletnek.
(3)	Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő
csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,
a)	akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is -
aa)	büntetlen előéletű,
ab)	jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
ac)	legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai
végzettséggel rendelkezik,
b)	akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges
felelősségbiztosítás.
(4)	A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás
összege jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nem végző
a)	többes kiemelt közvetítőnél és többes ügynöknél mindenkor legalább káreseményenként
ötmillió forint, illetve évente együttesen legalább ötvenmillió forint,
b)	alkusznál mindenkor legalább káreseményenként tízmillió forint, illetve évente együttesen
legalább százmillió forint.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a többes kiemelt közvetítő és az alkusz
rendelkezik a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására
vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel.
(6)	A (3) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazása szempontjából szakirányú szakmai
gyakorlatként pénzügyi intézménynél, közvetítőnél tisztségviselőként vagy pénzügyi
szolgáltatási, közvetítői szakterületen alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban eltöltött gyakorlat vehető figyelembe. Külföldön
szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha megszerzésére pénzügyi intézménynek,
illetve közvetítőnek megfeleltethető intézménynél került sor.
(7)	Független közvetítőként és jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként
történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli
a)	a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait,
b)	a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati
igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént,
nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye
megfelel a (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek,
c)	nyilatkozatát arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített
főirodában történik,
d)	a nyilatkozatát, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi
feltételekkel,
40
e)	az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is
tartalmazó üzletszabályzatot,
f)	a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a független közvetítőként vagy jelzáloghitel közvetítői
tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni,
g)	a nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló
adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
h)	a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet
által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint
i)	a panaszkezelési szabályzatát.
(8)	Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként kíván működni, a (7) bekezdésben
meghatározottakon kívül a kérelemben igazolja az induló tőke teljes összegének rendelkezésre
állását. Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a
kérelemhez mellékeli a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának
megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.
(9)	Ha a kérelmező a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot nem igazolja, a Felügyelet
adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi
hatósághoz vagy bírósághoz.”
117.	§
A Hpt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző
függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha a közvetítő
a)	az e törvényben előírt működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b)	nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c)	az engedély megadásától számított egy éven belül tevékenységét nem kezdte meg vagy a
tevékenységet hat hónapon túl szünetelteti,
d)	a tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése
érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre, vagy
e)	a tevékenységi engedélyét visszaadta.
(2)	A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő
közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha a közvetítő
a)	működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit, vagy
b)	a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti.”
118.	§
A Hpt. 19. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti a Felügyeletnek,
ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván
létesíteni.
(2)	A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban
fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15.
§ (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a)	annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a közvetítő a fióktelepet létesíteni
kívánja,
b)	a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó
dokumentumokat,
c)	a megbízó pénzügyi intézmények nevét,
41
d)	a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körét a közvetítő e tevékenysége keretében
okozott károkért,
e)	az üzleti tervet,
f)	a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint
g)	a fióktelep címét.
(4)	Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a
jogszabályi előírásoknak, a Felügyelet a bejelentést követő egy hónapon belül írásban
tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A
tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött
megbízási szerződést. A Felügyelet a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.
(5)	A közvetítő fióktelepe a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot
követően létrehozható és megkezdheti működését.
(6)	A Felügyelet tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes
felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői
tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta.”
119.	§
A Hpt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel
közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát a
Felügyeletnek előzetesen bejelenti.
(2)	A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon
átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a 15. § (4) bekezdésében
meghatározott feltételeknek.
(3)	A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül
tájékoztatja a másik EGT-álam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett
tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi
intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott
kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. A Felügyelet a tájékoztatást
egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel.
(4)	A közvetítő a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően
megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését.
(5)	Ha a Felügyelet a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi
engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes
felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.”
120.	§
A Hpt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet,
hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző
közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást
kíván végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek
védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen
a)	az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről,
b)	az üzletszabályzat követelményéről, valamint
c)	az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.”
121. §
42
(1)	A Hpt. 69. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a
megbízótól fogadhat el. E rendelkezés nem érinti a független közvetítő azon jogosultságát, hogy
a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a pénzügyi
szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számítson fel
azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag akkor jogosult díjat
felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó
pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői díjat.”
(2)	A Hpt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közvetítői díj időbeni ütemezése - ide nem értve az alkusznak fizetendő közvetítői díjat -
arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás futamidejével, valamint szerződésszerű
teljesítésével. Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző független közvetítőt - ide nem értve
az alkuszt - megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott jelzáloghitel
folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor meghatározott
tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát.
Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés
módosítása során eljáró független közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke nem haladhatja
meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve lízingszerződés
alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A független
közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi jelzáloghitelek
és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így különösen a folyósított
állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.”
(3)	A Hpt. 69. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alkusz az alkuszi tevékenységen, valamint a hitel-tanácsadási tevékenységen kívül más
pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.”
122. §
(1)	A Hpt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a szolgáltatását
igénybe venni szándékozó ügyfél részére írásban vagy más tartós adathordozón egyértelmű
tájékoztatást ad
a)	a cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b)	a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását
ellenőrizni lehet,
c)	arról, hogy a tevékenysége során okozott kárért az ügyfél felé ki áll helyt,
d)	arról, hogy többes kiemelt közvetítőként, többes ügynökként a pénzügyi intézmény
megbízásából jár el a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézmények nevének feltüntetésével
vagy alkuszként a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyfél megbízásából jár el,
e)	arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást,
f)	arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól
fogadhat el,
g)	többes kiemelt közvetítőként és többes ügynökként arról, hogy a megbízó pénzügyi
intézménytől kap-e közvetítői díjat és
ga)	ha ismert, annak összegéről,
gb)	ha nem ismert a tájékoztatás időpontjában, jelzáloghitel közvetítése esetén arról, hogy a
tényleges díj a személyre szóló tájékoztatóban fog szerepelni,
43
h)	alkuszként a fogyasztó által fizetendő közvetítői díjról, ha annak megadása másként nem
lehetséges a díj kiszámításának módjáról, valamint
i)	adott esetben a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint fogyasztó esetében a
Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről.”
(2)	A Hpt. 70. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Pénzügyi intézménytől díjazásban részesülő független közvetítő a fogyasztó kérésére
tájékoztatást ad arról, hogy mennyiben tér el egymástól a fogyasztónak kínált hiteleket nyújtó
pénzügyi intézmények által fizetendő díjazás mértéke. A fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy
jogosult ilyen információt kérni.”
123.	§
(1)	A Hpt. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi
intézménytől jogosult közvetítői díjra. E rendelkezés nem érinti a függő közvetítő azon
jogosultságát, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő ügyfele számára más - a
pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat
számítson fel azzal, hogy hitel-tanácsadási tevékenység nyújtása ellenértékeként kizárólag
akkor jogosult díjat felszámítani, ha az általa ajánlott jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott
ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing után az érintett pénzügyi intézménytől nem kap közvetítői
díjat.”
(2)	A Hpt. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közvetítői díj időbeni ütemezése arányos a közvetített pénzügyi szolgáltatás
futamidejével, valamint szerződésszerű teljesítésével. Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet
végző függő közvetítőt megillető közvetítői díj mértéke nem haladhatja meg az adott
jelzáloghitel folyósításakor, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtásakor
meghatározott tőketartozás (pénzügyi lízing esetében ideértve a maradványértéket is) kettő
százalékát. Fennálló jelzáloghitel-szerződés, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi
lízingszerződés módosítása során eljáró függő közvetítő tekintetében a közvetítői díj mértéke
nem haladhatja meg a jelzáloghitel-szerződés módosításakor fennálló tőketartozás, illetve
lízingszerződés alapján fennálló tartozás (ideértve a maradványértéket is) kettő százalékát. A
függő közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény felé közvetítői díjat kizárólag az egyedi
jelzáloghitelek és lízingszerződések alapján, egyedileg számíthat fel, egyéb módon (így
különösen a folyósított állomány alapján) további díjazást nem számíthat fel.”
(3)	A Hpt. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően az ügyfél részére
írásban vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad:
a)	a cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b)	a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását
ellenőrizni lehet,
c)	arról, hogy függő közvetítőként a megbízó nevében és javára jár el, a megbízó érdekeit
képviseli a pénzügyi intézmény nevének feltüntetésével,
d)	arról, hogy a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötéséért közvetítői díjazásban részesül és
da)	ha ismert annak összegéről,
db)	ha nem ismert a tájékoztatás időpontjában, jelzáloghitel közvetítése esetén arról, hogy a
tényleges díj a személyre szóló tájékoztatóban fog szerepelni,
44
e)	arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást, valamint
f)	a közvetítővel kapcsolatos panasz kezeléséről, valamint fogyasztó esetében a Pénzügyi
Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről.”
124.	§
A Hpt. 30. alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § A közvetítő alvállalkozó tájékoztatást nyújt a fogyasztó megkeresésekor arról, hogy
milyen minőségben jár el és melyik közvetítőt képviseli.”
125.	§
A Hpt. 32. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § Hitel-tanácsadási tevékenység végzésére csak jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott
ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtására engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény,
valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő kaphat engedélyt.”
126.	§
A Hpt. 40. alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § A pénzügyi intézménynek a kölcsön, illetve kezesség és bankgarancia, valamint egyéb
bankári kötelezettség fedezetéül szolgáló termőföld hitelbiztosítéki értékét a termőföld
hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott szabályoknak megfelelően kell megállapítania.”
127.	§
A Hpt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásból fakadó egy személlyel vagy
kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke nem érheti el az 575/2013/EU
rendelet 392. cikke szerinti érték 80 százalékát azzal, hogy az éven túli kitettség értéke nem
érheti el az 575/2013/EU rendelet 392. cikke szerinti érték 50 százalékát.”
128.	§
A Hpt. 122. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információk
évesnél gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi
volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi
szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a
klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt.
(2)	A hitelintézeti anyavállalat és a pénzügyi holding társaság anyavállalat legalább évente
nyilvánosságra hozza a jogi, vállalatirányítási és szervezeti struktúráját, valamint javadalmazási
politikáját.”
129.	§
A Hpt. 159. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
45
„(7) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában,
illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítása.”
130.	§
(1)	A Hpt. 164. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„j) a pénzügyi intézmény által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a
kiszervezett tevékenységet végző részére,”
(2)	A Hpt. 164. §y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„y) az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönhöz és le nem járt pénzügyi
lízinghez kapcsolódóan a fennálló tartozás összegéről, a lejárt tartozás összegéről, az esedékes
havi törlesztőrészletről, azon számlaszámról, amelyre a törlesztőrészletet fizetni kell
(hitelszámla száma), valamint a hátralévő futamidőről az örökhagyó közeli hozzátartozója
részére - annak írásbeli kérelmére - történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős
lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig,”
(3)	A Hpt. 164. §-a a következő z) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét)
„z) a Felügyelet MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében
foglalt adattovábbítása.”
131.	§
A Hpt. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„168. § A pénzügyi intézmény és magyarországi fióktelepe, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást
végző egyéb jogi személy, valamint a független közvetítő - ide nem értve a 69. § (7)
bekezdésében meghatározott tevékenységet végző független közvetítőt - jogszabályban
meghatározott tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként adatszolgáltatást
teljesít a Felügyeletnek.”
132.	§
A Hpt. 81. alcíme a következő 199/A. §-sal egészül ki:
„199/A. § (1) Ha a másik EGT-államban engedéllyel rendelkező jelzáloghitel közvetítői
tevékenységet végző közvetítő fióktelepe vagy a közvetítő Magyarországon végzett határon
átnyúló szolgáltatása megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a Felügyelet
hiányosságot észlel a fióktelep működésében, akkor arról a Felügyelet tájékoztatja a másik
EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(2)	Ha a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást
követő egy hónapon belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, vagy a másik EGT-állam
illetékes felügyeleti hatósága által megtett lépések ellenére változatlanul fennáll a
szabályellenes helyzet, valamint az ügyfelek érdekeinek veszélyeztetése, a Felügyelet
a)	a szabályellenes helyzet megszüntetése érdekében közvetlenül is intézkedhet, melyről
haladéktalanul tájékoztatja az EBH-t,
46
b)	az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK
határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló
1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke alapján az EBH-hoz fordulhat.”
133.	§
(1)	A Hpt. 202. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából
nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a
nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
„d) az az adat, hogy a nyilvántartásba vett kiemelt közvetítő, függő ügynök, többes kiemelt
közvetítő, többes ügynök, alkusz vagy közvetítői alvállalkozó, illetve az az adat, hogy a
közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végez, a közvetítői alvállalkozó jelzáloghitel
közvetítői tevékenységet végző közvetítő alvállalkozója;
e)	a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmény, illetve a közvetítői alvállalkozót megbízó
közvetítő neve,”
(2)	A Hpt. 202. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából
nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a
nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
„h) a független közvetítőnél, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőnél
vezető állású személynek
ha)	a tisztsége,
hb)	a 2. mellékletben meghatározott azonosító adatai közül a vezető állású személy neve,
születési helye, ideje és anyja neve,”
(3)	A Hpt. 202. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet ellenőrzési tevékenységének ellátása és a fogyasztók érdekeinek védelme céljából
nyilvántartást vezet a közvetítőkről és a közvetítői alvállalkozókról. A Felügyelet a
nyilvántartásban a közvetítők és a közvetítői alvállalkozók következő adatait kezeli:)
„j) azon EGT-államok, amelyben a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző fióktelepet
létesített vagy határon átnyúló szolgáltatást végez.”
(4)	A Hpt. 202. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a)-g) és j) pontja szerinti adatot, továbbá a vezető állású személy (1)
bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti adatait és hb) alpontban foglalt adatok közül a nevét a
Felügyelet a honlapján bárki számára elérhetően, napra készen közzéteszi.”
134.	§
(1)	A Hpt. 204. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a bekezdés a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatai ellátása
céljából a 200-202. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások
alapján nyilvántartja:)
„e) a könyvvizsgálókat,
f)	a pénzügyi intézmény részére kiszervezett tevékenységet végzőket,
47
g)	a belső ellenőrt, illetve a belső ellenőrzési szervezet vezetőjét,
h)	a kérelmezőket.”
(2)	A Hpt. 204. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás a 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:)
„c) a vezető állású személy tisztségét, elektronikus elérhetőségét (telefonszámát, illetve
elektronikus levélcímét), a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a
szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos
intézkedéseket,”
(3)	A Hpt. 204. § (2) bekezdése a következő m)-q) pontokkal egészül ki:
(A nyilvántartás a 2. mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:)
„m) a Felügyelet részére történő adatszolgáltatásért felelős személy elektronikus elérhetőségét
(telefonszámát, illetve elektronikus levélcímét),
n) a könyvvizsgálóval kötött szerződést, a könyvvizsgálói megbízás időtartamát, a
könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést, a könyvvizsgáló
elektronikus elérhetőségét (telefonszámát vagy elektronikus levélcímét),
o)	a kiszervezésre vonatkozó szerződés keltét, a kiszervezés időtartamát, a kiszervezett
tevékenységet, a kiszervezett tevékenységet végző elérhetőségét,
p) belső ellenőr, belső ellenőrzési szervezet vezetője vonatkozásában a foglalkoztatási
jogviszony jellegét, időtartamát,
q) az l)-p) pontokban felsorolt adatokban bekövetkezett változásokat.”
135.	§
(1)	A Hpt. 204/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet a nyilvántartásba vételről szóló döntésben a (6) bekezdésben meghatározott
személyek számára személyi kódot állapít meg.”
(2)	A Hpt. 204/A. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A Felügyelet a (7) bekezdésben meghatározott adatokat az adott személlyel kapcsolatos
utolsó adat keletkezését követő öt év elteltével törli a nyilvántartásból.”
136.	§
A Hpt. 217. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Ha az OBA nem fizeti ki a kártalanítást a betétesek részére hét munkanapon belül, a
természetes személy betétes írásban kérelmet nyújthat be az OBA-hoz a betét sürgős kifizetése
érdekében. Az OBA a hitelintézet által a 228. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint
rendelkezésre bocsátott betétnyilvántartásban szereplő betétes részére a betétnyilvántartásban
szereplő betét alapján a sürgős kifizetésre vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt
munkanapon belül részkifizetést teljesít, amely nem haladhatja meg a mindenkori öregségi
nyugdíjminimum négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a
teljes kártalanítás összegét csökkenti.”
137.	§
A Hpt. 220. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
48
„(6) Az OBA-t harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és hatóság előtt az
igazgatótanács elnöke vagy az ügyvezető képviseli.”
138.	§
(1)	A Hpt. 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OBA tagjai éves díjat fizetnek, amely
a)	alapdíjból és
b)	kockázat alapú változó díjból áll.”
(2)	A Hpt. 234. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az OBA tagjai által fizetendő alapdíjat úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye
a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló - az OBA által a 212. § és a
213. § szerint biztosított - betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó részének összegét,
valamint a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási alapban fennálló tagságát. Kiegészítő biztosítás
esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítő biztosítással érintett
betétrész összegét, és a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott
biztosítást.
(1b) Az OBA tagjai által fizetendő kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi
szempontokra kell figyelemmel lenni:
a)	a hitelintézet tőkehelyzete,
b)	a hitelintézet likviditási és finanszírozási helyzete,
c)	a hitelintézet eszközeinek minősége,
d)	a hitelintézet egyéb kockázati mutatói, üzleti modellje és stratégiai terve,
e)	az OBA kártalanítása esetén várható vesztesége.
(1c) A kockázat alapú változó díj megállapításakor figyelembe vehető a hitelintézet
575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerben való
tagsága és az alacsony kockázatú szektorhoz tartozás az (1b) bekezdés d) pontján belül
pótlólagos kockázati elemként.
(1d) A kockázat alapú változó díj megállapításának részletes szabályait az MNB elnöke
rendeletben határozza meg.”
(3)	A Hpt. 234. §-a a következő (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8b) Rendkívüli fizetési kötelezettség meghatározásánál ugyanazt a kockázati besorolást kell
figyelembe venni, mint a legutóbbi éves díj meghatározásánál.”
139.	§
A Hpt. 234/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OBA tagjainak éves befizetési kötelezettségének megállapításánál az (1) bekezdésben
meghatározott célszint eléréséig az egyenletes elosztásra kell törekedni, figyelembe véve az
üzleti ciklus szakaszát, valamint a prociklikus befizetések hatását az éves befizetések összegére
és a hitelintézetek pénzügyi helyzetére.”
140.	§
A Hpt. 116. alcíme a következő 270/A. §-sal egészül ki:
49
„270/A. § Hitel-tanácsadási tevékenységet végző pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői
tevékenységet végző függő közvetítő, valamint közvetítői alvállalkozó a kereskedelmi
kommunikációjában nem használhatja a „hiteltanácsadás”, a „tanácsadás”, a „független
tanácsadás”, a „hiteltanácsadó”, a „tanácsadó”, a „független tanácsadó” és más hasonló
kifejezéseket.”
141.	§
A Hpt. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyi intézmény - az egyszeri fizetési megbízás kivételével, valamint a 285. §-ban
meghatározott eltéréssel - pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést
csak írásban - ideértve a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott
elektronikus okirat formát is - köthet. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a
pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni.”
142.	§
A Hpt. 285. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„285. § (1) Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet a tevékenység végzése során alkalmazza az
egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 66. §-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni
abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 13. § (1) bekezdés c)
pontja szerinti összeghatároknak megfelel.”
143.	§
(1)	A Hpt. 290. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„e) a független közvetítők, valamint a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő
közvetítők felelősségbiztosítási szerződéseinek tartalmi követelményeire,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(2)	A Hpt. 290. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit.”
(3)	A Hpt. 290. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy rendeletben határozza meg az OBA tagjai
által fizetendő kockázat alapú változó díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat.”
144.	§
A Hpt. 302. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az e törvény egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 260. § (7)
bekezdését a hatálybalépésének napját magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont
50
(konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló
könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de legkésőbb 2016. december 31-ig nem kell
alkalmazni.”
145.	§
A Hpt. 304/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú
módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban: 2015. évi ... törvény)
hatálybalépésekor a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet
a)	a Felügyelet felé történő bejelentéssel végző közvetítő ezen tevékenységét a Felügyelet
engedélye nélkül 2017. március 21-ig folytathatja,
b)	a Felügyelet engedélyével végző közvetítő legkésőbb 2017. március 21-ig végezheti ezen
tevékenységét a 2015. évi ... törvény hatálybalépése előtti napon hatályos engedélyezési
feltételekkel.”
146.	§
A Hpt. 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
147.	§
A Hpt.
a)	114. § (10) bekezdésében az „érdekében alkalmaznának” szövegrész helyébe az „érdekében
alkalmaznának azzal, hogy a csoport tagjainak szintjén szükséges - szavatoló tőkét is érintő -
intézkedések konzisztenciájára is ki kell térni” szöveg,
b)	123. § (1) bekezdésében az „egyszer nyilvánosságra” szövegrész helyébe az „egyszer
összevont alapon nyilvánosságra” szöveg,
c)	161. § (3) bekezdés e) pontjában az „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI.
törvényben” szöveg,
d)	176. § (2) bekezdésében az „illetékes felügyeleti hatóságának” szövegrész helyébe az
„illetékes felügyeleti hatóságának és szanálási hatóságának” szöveg,
e)	217. § (1) bekezdés a) pontjában a „közzétételének,” szövegrész helyébe a „közlésének,”
szöveg,
f)	275. § (1) bekezdés b) pontjában a „lejártát” szövegrész helyébe a „megszűnését” szöveg
lép.
148.	§
Hatályát veszti a Hpt.
a)	70. § (2) bekezdése,
b)	72. § (5) bekezdése,
c)	290. § (4) bekezdés n) és o) pontja.
11.	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
149.	§
51
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 68. pont
a)	pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:
68. letétkezelő:
a)	az AÉKBVvonatkozásában:]
,,aa) a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó
engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy
e tevékenység végzésére jogosult más tagállamban székhellyel rendelkező befektetési
vállalkozás vagy hitelintézet magyarországi fióktelepe,”
150.	§
A Kbftv. a következő 10/A. alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:
„10/A. Javadalmazás
26/A. § Az ÁEKBV-alapkezelő biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel
összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek
megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.”
151.	§
A Kbftv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) Az ÁEKBV-alapkezelő az általa kezelt 4. § (1) bekezdés 8. pont a) alpont szerinti
ÁEKBV letétkezelésével a 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont aa) alpontja szerinti, a 4. § (1)
bekezdés 8. pont b) alpont szerinti ÁEKBV letétkezelésével az adott ÁEKBV székhely
országában székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező 4. § (1) bekezdés 68. pont a) pont ab)
alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása
hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
(2)	A letétkezelő megbízása írásbeli szerződéssel valósul meg. A szerződés többek között
rendelkezik az e törvényben meghatározott, az ÁEKBV számára a letétkezelő által letétkezelői
hatáskörében elvégzendő funkciók ellátásához szükségesnek tartott információáramlásról.
(3)	A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő
megbízásának hatálybalépésével szűnik meg.
(4)	Az ÁEKBV tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél
vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő
közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló
számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt
óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni,
transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is)
nyilvántartása érdekében az ÁEKBV-alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles
az ÁEKBV részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.
(5)	A letétkezelő gondoskodik az ÁEKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és
arról, hogy az ÁEKBV kollektív befektetési értékpapírjainak jegyzése során a befektetők által
vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek. A letétkezelő biztosítja, hogy az ÁEKBV
készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az ÁEKBV nevére
nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a
2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménnyel
megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá
eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve.
52
(6)	A letétkezelő tevékenysége során az ÁEKBV megbízása alapján kizárólag a befektetők
érdekében jár el.
(7)	Az ÁEKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő különösen az alábbi feladatokat
végzi:
a)	ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog
fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint - az ÁEKBV
tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében - vezeti az ÁEKBV
értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az
ügyfélszámlát;
b)	a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső
bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban
forgó eszközök az ÁEKBV tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az
eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ÁEKBV tulajdonát képezik.
(8)	Az (5) és (7) bekezdésben említett feladatokon túlmenően a letétkezelő
a)	végrehajtja az ÁEKBV-alapkezelőnek az ÁEKBV pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait,
kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az ÁEKBV
kezelési szabályzatával;
b)	elvégzi az eszközök és kötelezettségek értékelését, és meghatározza az ÁEKBV összesített és
az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértékét;
c)	ellenőrzi, hogy az ÁEKBV megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési
szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;
d)	ellenőrzi, hogy a kollektív befektetési értékpapírok értékesítése, visszaváltása vagy
érvénytelenítése a jogszabályokkal és az ÁEKBV kezelési szabályzatával összhangban történik-
e;
e)	biztosítja, hogy az ÁEKBV eszközeit érintő ügyletekből, valamint a kollektív befektetési
értékpapírok forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos piaci
gyakorlatnak megfelelő határidőn belül az ÁEKBV-hez kerüljön;
f)	ellenőrzi, hogy az ÁEKBV a bevételét a jogszabályokkal és az ÁEKBV szabályzatával
összhangban használja-e fel.
(9)	A letétkezelőnek az ÁEKBV-alapkezelő részére rendszeresen be kell nyújtania az ÁEBKV
teljes eszközállományára vonatkozó átfogó leltárt.
(10)	Az ÁEKBV részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a kollektív befektetési formák
befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az ÁEKBV befektetési
politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén - ha a korlátok megsértése az
értékelési árak változása miatt következett be - írásban felszólítja az ÁEKBV-alapkezelőt a
korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az ÁEKBV-alapkezelő értékpapíralap esetén 30
napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.
(11)	A (7) bekezdésben említett eszközöket sem a letétkezelő, sem a harmadik félként
közreműködő alletétkezelő az ÁEKBV előzetes engedélye nélkül nem hasznosíthatja újra. Az
újrafelhasználás magában foglalja a letéti őrzésben lévő eszközökkel végzett valamennyi
ügyletet, beleértve többek között az átruházást, a zálogjoggal megterhelést, az értékesítést és a
kölcsönadást.
(12)	A letétkezelőnél letéti őrzésben lévő eszközök újrafelhasználása a (11) bekezdéstől eltérően
csak abban az esetben engedélyezett, ha:
a)	az eszközök újrafelhasználása az ÁEKBV számlájára történik,
b)	a letétkezelő az ÁEKBV képviseletében eljáró ÁEKBV-alapkezelő utasításait hajtja végre,
c)	az újrafelhasználás az ÁEKBV javát szolgálja, és a befektetők érdekében történik, és
d)	az ügylet fedezve van az ÁEKBV részére tulajdonjog-átruházás keretében juttatott, az
575/2013/EU rendelet szerinti és likvid biztosítékkal, amelynek piaci értéke eléri az
újrafelhasznált eszköz felárral növelt értékét.
(13)	A letétkezelő felszámolása során a letétkezelőnél vagy harmadik félnél letétbe helyezett
pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz nem képezi a felszámolási vagyon részét.”
53
152. §
A Kbftv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az ÁEKBV-
alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az
ÁEKBV kezelési szabályzatával, és az ÁEKBV-alapkezelőt köteles a törvényes állapot
helyreállítására felszólítani. Amennyiben az ÁEKBV-alapkezelő nem tesz meg mindent a
jogszabályoknak és az ÁEKBV kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása
érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
(2)	A letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁEKBV és az
ÁEKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el. A letétkezelő nem végezhet olyan
tevékenységeket az ÁEKBV részére, amelyek az ÁEKBV, annak befektetői, az ÁEKBV-
alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő
letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és
hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli,
nyomon követi és az ÁEKBV befektetői előtt nyilvánosságra hozza.
(3)	A letétkezelő a 62. § (5) és (8) bekezdésben említett feladatait harmadik felekre nem
szervezheti ki. A 62. § (7) bekezdésben említett feladatok harmadik felekre történő kiszervezése
a következő feltételekkel történhet:
a)	a letétkezelő a feladatokat nem azzal a céllal szervezi ki, hogy elkerülje e törvény
előírásainak való megfelelést;
b)	a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy a kiszervezésnek objektív oka van;
c)	a letétkezelő a megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal választja ki a
harmadik felet, akire feladatai egy részét kiszervezi, és megfelelő szakértelemmel,
körültekintéssel és gondossággal ellenőrzi és felügyeli a harmadik felet, valamint a feladatok
ellátása érdekében a harmadik fél által tett lépéseket;
d)	a letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél folyamatosan megfelel az alábbi feltételeknek a
kiszervezett feladatok teljesítése során:
da)	a harmadik fél rendelkezik az ÁEKBV által a nála letétbe helyezett eszközök jellegének és
összetettségének megfelelő és azokkal arányos struktúrákkal és szakértelemmel;
db)	a 62. § (7) bekezdés a) pontjában említett feladatok kiszervezése esetén a harmadik félre az
érintett jogrendszerben hatékony prudenciális szabályozás (ideértve a minimális
tőkekövetelményeket is) és felügyelet vonatkozik, és a harmadik felet rendszeres külső
könyvvizsgálatnak vetik alá, biztosítandó, hogy a pénzügyi eszközök a birtokában vannak;
dc)	a harmadik fél elkülöníti a letétkezelő ügyfeleinek eszközeit saját eszközeitől és a
letétkezelő eszközeitől oly módon, hogy az eszközöket mindenkor egyértelműen a letétkezelő
ügyfeleinek tulajdonaként lehessen azonosítani;
dd)	a harmadik fél minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a harmadik fél
fizetésképtelensége esetén az ÁEKBV-nek a harmadik fél letéti őrzésében lévő eszközeit ne
lehessen a harmadik fél hitelezői között felosztani vagy azok javára értékesíteni és
de)	a harmadik fél eleget tesz a 62. § (1), (7), (11) és (12) bekezdésben említett
kötelezettségeknek és tilalmaknak.
(4)	Amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi
intézménynél helyezzenek letétbe, és a (3) bekezdés d) pont db) alpontban előírt feltételeknek
megfelelő intézmény nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt
mértékben és csak addig szervezheti ki feladatait egy ilyen helyi intézményre, amíg nincsenek a
kiszervezési feltételeknek előírt helyi intézmények, és megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a)	az ÁEKBV befektetőit megfelelően tájékoztatják a harmadik ország joga által előírt jogi
korlátozás miatti kiszervezésről és a befektetésüket megelőző kiszervezést igazoló
körülményekről; és
b)	az ÁEKBV-alapkezelő utasítja a letétkezelőt, hogy a pénzügyi eszközök megőrzését
szervezze ki egy ilyen helyi intézményre.
54
(5)	A (4) bekezdésben előírt követelmények teljesítése mellett a harmadik fél is kiszervezheti a
rá kiszervezett feladatokat. Ebben az esetben a (6) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni az
érintett felekre.
(6)	A letétkezelő felelős az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV befektetői felé a 62. § (7) bekezdés a)
pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a letétkezelő vagy a letétkezeléssel
megbízott harmadik fél általi elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése
esetén a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket
vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében
eljáró ÁÉKBV alapkezelő rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az
esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán
túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is
elkerülhetetlen lett volna.
(7)	A letétkezelő felelősséggel tartozik az ÁÉKBV-nek, illetve az ÁÉKBV befektetőinek
minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a letétkezelő hanyagságból vagy
szándékosan nem tett maradéktalanul eleget az e törvényben előírt kötelezettségeinek. Az ettől
eltérő kikötés semmis.
(8)	A letétkezelő ÁÉKBV befektetőivel szembeni felelőssége közvetlenül vagy az ÁÉKBV-
alapkezelőn keresztül közvetve is érvényesíthető.
(9)	A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy
részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta.
(10)	A letétkezelő a Felügyelet kérésére rendelkezésére bocsát minden, a feladatai ellátása során
szerzett információt, amelyekre az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti
hatóságainak szüksége lehet. A Felügyelet a kapott információkat haladéktalanul megosztja az
ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV-alapkezelő felügyeleti hatóságaival.”
153.	§
(1)	A Kbftv. 130. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési
alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési
termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A
kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ
kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és
közérthetően tartalmazza)
„a) a befektetési alapnak, valamint a befektetési alap illetékes felügyeleti hatóságának a
megnevezését,”
(2)	A Kbftv. 130. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kiemelt befektetői információhoz ÁÉKBV esetén csatolni kell az 5. melléklet 7.15.
pontja szerinti nyilatkozatot is.”
154.	§
A Kbftv. a következő XXIV/A. Fejezettel és 174/A-B. §-sal egészül ki:
„XXIV/A. Fejezet
Az ÁÉKBV-alapkezelőkre és az ÁÉKBV letétkezelőire vonatkozó speciális szabályok
55
174/A. § Ha az ÁEKBV-alapkezelő vagy az ÁEKBV letétkezelője megsérti az e törvényben,
valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségeit,
a Felügyelet a 169. § (1) bekezdésben meghatározott szankciókon túl az alábbi intézkedéseket,
szankciókat alkalmazhatja:
a)	a jogsértés megállapítását követően a honlapján nyilvános közleményt tehet közzé a
jogsértésért felelős személy és a jogsértés jellegének megjelölésével,
b)	megtilthatja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértést megvalósító magatartás
folytatását vagy megismétlését, illetve
c)	bírságot szabhat ki.
174/B. § (1) Az ÁEKBV-alapkezelő és az ÁEKBV letétkezelője hatékony és megbízható
mechanizmust hoz létre, amely ösztönzi az e törvény és a törvény felhatalmazása alapján kiadott
jogszabályok tényleges vagy potenciális megsértésének esetén történő vezető állású személy
általi és munkavállalói jelentéstételt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mechanizmus magában foglalja:
a)	a jogsértésekről szóló jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárást;
b)	az ÁEKBV-alapkezelőn és az ÁEKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő
munkavállaló diszkriminációval és tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmét, valamint
c)	az ÁEKBV-alapkezelőn és az ÁEKBV letétkezelőjén belüli jogsértést bejelentő személy,
valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy személyes adatainak védelmét.
(3)	Az ÁEKBV-alapkezelő és az ÁEKBV letétkezelőjének munkavállalói által tett, az (1)
bekezdésben foglalt bejelentés nem tekinthető az e törvény és a Tpt. által előírt adat-és
titokvédelmi kötelezettségek megsértésének.
(4)	A bejelentő személyt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért,
ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
(5)	Az ÁEKBV-alapkezelő és az ÁEKBV letétkezelője a jogsértés intézményen belüli
jelentésére független és önálló csatornát és eljárásokat dolgoz ki és működtet.”
155.	§
A Kbftv. 180. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyelet által a vele szemben hozott határozat
rendelkező részét - az MNBtv. 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével -
az adott határozat közlésétől számított 15 napon belül a honlapján közzétenni.”
156.	§
A Kbftv. 203. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított - 130. § (1)
bekezdés a) pontjában és a (2a) bekezdésben, a 3. melléklet I. Fejezet XI. alfejezet 60.
pontjában, valamint az 5. melléklet 7. pont 7.13.-7.15. alpontjaiban előírt rendelkezéseknek való
megfelelést 2017. március 18-tól kell biztosítani.”
157.	§
A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„f) az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a
56
letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő
módosításáról.”
158.	§
A Kbftv.
a)	4. § (1) bekezdés 54a. pontjában a „személyeinek, minősített” szövegrész helyébe a
„személyeinek, teljes tevékenységet irányító személyének, a befektetés-kezelési tevékenységet,
a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyének, minősített”
szöveg,
b)	19. § (12) bekezdésben az „az (1) és (5)-(7)” szövegrész helyébe az „az (1) és (2), valamint
az (5)-(7)” szöveg,
c)	21. § (2) bekezdésben az „alapkezelő vezető tisztségviselőjének, teljes” szövegrész helyébe
az „alapkezelő vezető állású személyeinek, teljes” szöveg
lép.
159.	§
(1)	A Kbftv. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2)	A Kbftv. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3)	A Kbftv. 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(4)	A Kbftv. 13. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
12.	A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
160.	§
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 2. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szanálás során alkalmazott szanálási intézkedés a szanálási eszközök és szanálási
jogosultságok alkalmazása tekintetében, valamint a tőkeelemek leírása vagy átalakítása
tekintetében hozott döntés.”
161. §
A Szantv. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„3. átváltási ráta: az a tényező, amely meghatározza azon elsődleges alapvető tőkeelemek
mennyiségét, amelyekre a tőkeelemek, valamint a hitelezői feltőkésítésbe bevonható
kötelezettségek átalakítása során a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a
kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke elemeit átváltja;”
162.	§
A Szantv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdésben foglalt szanálási célok
mindegyikét érvényesíti, az adott eset körülményeinek megfelelő sajátosságok figyelembe
vételével.”
57
163.	§
(1)	A Szantv. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra
vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor]
„c) a Felügyelet az engedélyezési eljárás lezárásakor írásban tájékoztatja az átvevőt és a
szanálási feladatkörében eljáró MNB-t arról, hogy engedélyezi-e az intézményben lévő tagsági
részesedéseknek az átvevőre történő átruházását;”
(2)	A Szantv. 39. § (3) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Ha a Felügyelet nem képes a (2) bekezdésben említett engedélyezési eljárást arra az időpontra
vonatkozóan elvégezni, amikor a vagyonértékesítés alkalmazása keretében a szanálási
feladatkörében eljáró MNB átruházza az intézményben lévő tagsági részesedéseket, akkor]
„f) az engedélyezési eljárás alatt, valamint a Felügyelet által megszabott elidegenítési határidőn
belül a Felügyeletnek nem kell alkalmaznia a befolyásoló részesedés szerzésére és
megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivetendő szankciókat és
intézkedéseket.”
164.	§
A Szantv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az átvevő nem felel meg az adott fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési rendszer,
szabályozott piac vagy OBA, Beva, illetve Szanálási Alap tagsági vagy részvételi
kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározhatja az (1) bekezdésben
említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek
megszerzésére. E határidő az átvevő kérelmére meghosszabbítható, azonban az engedély
megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.”
165.	§
A Szantv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB visszaruházhatja az intézmény által kibocsátott
tagsági részesedéseket, eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló
intézménytől, ha
a)	a határozat, amellyel az átruházásra sor került, kifejezetten tartalmazza az érintett tagsági
részesedések, illetve eszközök, források jogok vagy kötelezettségek átruházás útján történő
visszaruházásának a lehetőségét; vagy
b)	az érintett tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek nem
tartoznak a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy kötelezettségek azon
kategóriáiba, amelyeket az átruházásról rendelkező határozat tartalmaz, illetve nem teljesítik a
határozatban meghatározott, a tagsági részesedések, illetve eszközök, források, jogok vagy
kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket.”
166.	§
A Szantv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
58
„(4) Ha az áthidaló intézmény nem felel meg az adott fizetési, elszámolási- és kiegyenlítési
rendszer, szabályozott piac, OBA, Beva vagy Szanálási Alap tagsági vagy részvételi
kritériumainak, a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza az (1) bekezdésben
említett jogok gyakorlásának időtartamát, és egyidejűleg határidőt szab a szükséges engedélyek
megszerzésére. E határidő az áthidaló intézmény kérelmére meghosszabbítható, azonban az
engedély megszerzésére biztosított határidő összességében legfeljebb huszonnégy hónap lehet.”
167.	§
A Szantv. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eszközelkülönítés alkalmazásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a független
értékelés tekintetében rögzített elvekkel összhangban meghatározza a szanálási vagyonkezelőre
átruházott eszközök, források, jogok és kötelezettségek ellenértékét, amely ellenérték névleges
vagy negatív érték is lehet.”
168.	§
A Szantv. 57. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítés keretében a szanálási célok
érvényre juttatása érdekében és a szanálási feltételek fennálltakor a következő intézkedés
alkalmazásáról és célok elérése érdekében hozhat határozatot:
b)	az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy egyéb kötelezettségek értékének
csökkentéséről vagy szavatoló tőkévé alakításáról, amelyek átruházásra kerültek]
„bb) vagyonértékesítés vagy eszközelkülönítés szanálási eszköz alkalmazása keretében.”
169.	§
A Szantv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB kizár egy vagy több kötelezettséget, vagy egy
kötelezettség osztályt a hitelezői feltőkésítésből, és azon veszteségek, amelyeket a hitelezői
feltőkésítésből kizártak viseltek volna, teljes mértékben nem háríthatóak át a hitelezői
feltőkésítésből nem kizárt hitelezőkre, akkor a Szanálási Alap pénzeszközt nyújthat a szanálás
alatt álló intézmény részére annak érdekében, hogy
a)	a leírható vagy átalakítható kötelezettségek által nem fedezett veszteségek fedezésre
kerüljenek, és a szanálás alatt álló intézmény saját tőke értéke a 61. § (1) bekezdés a) pontja
alapján nulla értékre visszaállításra kerüljön, vagy
b)	a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek, más tagsági részesedéseinek vagy
tőkeelemeinek megvásárlásával a 61. § (1) bekezdés b) pontja alapján a tőkemegfelelés
helyreálljon.”
170.	§
A Szantv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést az 57. § (1) bekezdés a)
pontjában foglaltak szerint alkalmazta egy intézmény vagy 1. § szerinti pénzügyi vállalkozás
esetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hitelezői feltőkésítésre vonatkozó
döntésének hatálybalépését követő 30 nappal ezen intézmény vagy pénzügyi vállalkozás
igazgatósága reorganizációs tervet készít és benyújtja a szanálási feladatkörében eljáró MNB
részére.”
59
171.	§
(1)	A Szantv. 84. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
f a szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
névértékének - akár nullára - csökkentésére, valamint e hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
bevonására, leírására;”
(2)	A Szantv. 84. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„i) pénzügyi szerződés vagy bármely más származtatott ügyletre vonatkozó szerződés lezárására
vagy felmondására a 73. § szerinti rendelkezések alkalmazása céljából;”
172.	§
(1)	A Szantv. 85. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„a) a 100. és 101. §-ra is figyelemmel a szanálás alatt álló intézmény pénzügyi
instrumentumainak, eszközeinek, forrásainak, jogainak és kötelezettségeinek tehermentes
átruházására;”
(2)	A Szantv. 85. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
„c) felhívni az illetékességgel rendelkező szervezetet vagy hatóságot a pénzügyi instrumentum
szabályozott piacon való bevezetése vagy szabályozott piacon való kereskedése felfüggesztésére
vagy megszüntetésére;”
173.	§
(1)	A Szantv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálás alatt álló intézmény vagy a
szanálás alatt álló intézménnyel azonos csoportba tartozó vállalkozás számára - ideértve azt az
esetet is, ha a szanálás alatt álló intézmény vagy csoporthoz tartozó érintett vállalkozás ellen a
szanálást követően felszámolási eljárás indult - mindazon szolgáltatások nyújtásának és
létesítmények használatának az átvevő intézmény részére történő biztosítását, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy az átvevő tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.”
(2)	A Szantv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti előírást megsértő kötelezettel szemben a szanálási feladatkörében
eljáró MNB az e törvény szerinti szankciókat alkalmazhatja.”
174.	§
A Szantv. 88. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
60
(A szanálási intézkedések alkalmazása - és az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül
kapcsolódó bármilyen esemény bekövetkezése - nem teszi lehetővé:)
„b) az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás a szerződés
nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket tartalmazó szerződését biztosító
vagyontárgy birtokba vételét, a vagyontárgy feletti ellenőrző befolyás gyakorlását vagy
biztosítéki jogosultság érvényesítését a vagyontárgy terhére;
c)	az érintett intézmény vagy az 1. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás vagy bármely
csoporttag bármely a szerződés nemteljesítésekor felmondásra jogosító rendelkezéseket
tartalmazó szerződésből származó jogának befolyásolását;”
(feltéve hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségeket, többek között a fizetési és szállítási
kötelezettségeket, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátását továbbra is teljesítik.)
175.	§
A Szantv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 97. § (3) bekezdés szerinti értékelés megállapítja, hogy a 97. § (1) bekezdésben
említett bármely tulajdonos vagy hitelező, vagy az OBA nagyobb veszteséget szenvedett el,
mint amekkorát felszámolás esetén szenvedett volna el, jogosult arra, hogy a Szanálási Alap
kártalanításként a különbözetet a részére megfizesse”
176.	§
A Szantv. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB következő szanálási intézkedései nem korlátozhatják a
Tvt. hatálya alá tartozó rendszerek működését és e rendszerek szabályainak érvényesülését:)
„b) módosítja azon szerződés feltételeit vagy megszünteti azon szerződést, amelyben a szanálás
alatt álló intézmény részes fél, vagy valamely átvevőt helyettesíti a szanálás alatt álló intézmény
részes féli minőségében.”
177.	§
A Szantv. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéshozatala során az MNB tv. 4. § (9)
bekezdése szerinti feladatkör ellátásáért felelős vezetők nem rendelkeznek szavazati joggal.”
178.	§
(1)	A Szantv. 115. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Titoktartás köti a következő személyeket és szervezeteket:)
f az OBA-t és a Szanálási Alapot;”
(2)	A Szantv. 115. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik]
„b) a szanálási feladatkörben eljáró MNB által a szanálási intézkedés tervezése vagy
végrehajtása céljából
ba)	más EGT-állam szanálási hatóságával,
61
bb)	más EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságaival, illetékes minisztériumokkal, központi
bankokkal, betétbiztosítási és befektető-kártalanítási rendszerekkel, a fizetésképtelenségi
eljárásokért felelős hatóságokkal,
bc)	az Európai Bankhatósággal,
bd)	az Európai Bizottsággal,
be)	a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli
hatóságokkal, vagy
bf)	egy lehetséges átvevővel
való információ-megosztásra.”
179.	§
(1)	A Szantv. 132. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az MNB tv. 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök vagy e
feladatot ellátó vezető, valamint állandó helyettese nem szavazhat az igazgatótanácsnak a
Felügyelet engedélyezési feladatát érintő döntése során.”
(2)	A Szantv. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten
az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett azzal,
hogy az Alap az operatív feladatok ellátására az OBA munkavállalóival megbízási szerződést is
köthet.”
180.	§
A Szantv. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap tagjai éves díjat fizetnek, amely az intézmény kockázati profiljához igazított, a
139.	§ (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerint kerül megállapításra.”
181.	§
A Szantv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) Az intézmények által fizetendő alapdíjat az intézmény kártalanítási összeghatár alá
eső betétekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettségei összegének és a
magyarországi székhelyű intézmények összesített (aggregált), biztosított betétek kártalanítási
összeghatár alá eső betétrészekkel csökkentett (szavatoló tőke nélküli) kötelezettsége
összegének az aránya alapján kell megállapítani.
(2)	A kockázat alapú változó díj megállapításakor az alábbi szempontokra kell figyelemmel
lenni:
a)	az intézmény kockázati kitettsége, beleértve kereskedelmi tevékenységének jelentőségét,
mérlegen kívüli kitettségeit és a tőkeáttétel fokát;
b)	az intézmény finanszírozási forrásainak stabilitása és diverzifikációja, valamint a tehermentes
magas likviditású eszközei;
c)	az intézmény pénzügyi helyzete;
d)	annak valószínűségére, hogy az intézmény szanálás alá kerül;
e)	az intézmény által korábban kapott állami támogatás mértéke;
f)	az intézmény struktúrájának összetettsége és az intézmény szanálhatósága;
g)	az intézmény jelentősége egy vagy több EGT-állam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy
gazdaságának szempontjából, és
62
h)	az intézmény 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi
rendszerben való tagsága.
(3)	Az intézmény a végelszámolása vagy felszámolása kezdő évében a végelszámolás vagy
felszámolás kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az e §-ban meghatározottak szerint
köteles időarányos éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja az intézmény által a felszámolás vagy
végelszámolás elrendelését megelőzően teljesített legutolsó díjfizetésnél az (1) bekezdés alapján
figyelembe vett díjalap.”
182.	§
A Szantv.
a)	4. § (2b) bekezdésében az „a II. fejezetben” szövegrész helyébe az „az e fejezetben” szöveg,
b)	44. § (2) bekezdésében az „alatt áll.” szövegrész helyébe az „alatt áll és irányítását a
szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja.” szöveg,
c)	91. § (4) bekezdésében a „szanálási vagyonkezelőhöz” szövegrész helyébe a „szanálási
vagyonkezelőhöz, valamint nem terjed ki rá a hitelezői feltőkésítés” szöveg,
d)	116. § (8) bekezdésben a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg,
e)	121. § (1) bekezdésében a „leányvállalati intézménye” szövegrész helyébe a „leányvállalati
intézménye, anyavállalati intézménye” szöveg
lép.
13.	Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása
183.	§
Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 83. § (3)
bekezdésének a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 12. § (13)
bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a
továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó
tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott
követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
184.	§
A Módtv. 184. §-ának az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény
12/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a
továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó
tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott
követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
185.	§
A Módtv. 195. §-ának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
CCXXXVII. törvény 67/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel
lép hatályba:
63
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a
továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó
tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott
követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
186.	§
A Módtv. 283. §-ának a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 94. § (5)
bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a
továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó
tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel és a tanúsítással szemben támasztott
követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
14.	Záró rendelkezések
187.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-35. §, a 38. §, a 40. § (1) bekezdés, a 41-54. §, az 57-67. §, a 68. § (2) bekezdés, a 72.
§, a 89-92. §, a 94-96. §, a 97. § (1) bekezdés, a 98-103. §, a 105-108. §, a 127-130. §, a 134.
§, a 137. §, a 141. és 142. §, a 147. §, a 148. § c) pontja, a 155. §, a 158. §, a 160-182. § 2016.
január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 36. és 37. §, a 39. §, a 40. § (2) bekezdés, az 55. és 56. §, valamint a 135. § 2016. január
2-án lép hatályba.
(4)	A 93. §, a 97. § (2) bekezdés, a 104. §, a 149-154. §, a 156. és 157. §, valamint a 159. §
2016. március 18-án lép hatályba.
(5)	A 68. § (1) bekezdés, a 69-71. §, a 73-88. §, a 109-126. §, a 132. és 133.§, a 140. §, a 143.
§ (1) és (2) bekezdés, a 145. és 146. §, valamint a 148. § a)-b) pontja 2016. március 21-én lép
hatályba.
(6)	A 136. §, a 138. és 139. §, valamint a 143. § (3) bekezdés 2016. május 31-én lép hatályba.
(7)	A 131. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
188.	§
E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 4-i 2014/17/EU irányelve a
lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a
2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/49/EU irányelve a betétbiztosítási
rendszerekről;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható
értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a
letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő
módosításáról.”
64
1.	melléklet a 2015. évi ... törvényhez
A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„i) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK
és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i
2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
2.	melléklet a 2015. évi .... törvényhez
A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet XI. alfejezete a következő 60. ponttal egészül ki:
„60. ÁEKBV esetén a letétkezelő kötelezettségeinek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek
ismertetése, a letétkezelő által kiszervezett feladatok leírása, valamint nyilatkozat arra
vonatkozóan, hogy kérelemre az ÁEKBV-alapkezelő a befektetők rendelkezésre bocsátja az 53.
pontban valamint az e pontban részletezett információkat.”
3.	melléklet a 2015. évi .... törvényhez
A Kbftv. 5. melléklet 7. pontja a következő 7.13.-7.15. ponttal egészül ki:
(A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk)
„7.13. Az ÁEKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának részletes bemutatása (így pl. a
javadalmazás és a juttatások kiszámításának módja, a javadalmazás és a juttatások
megállapításáért felelős személyek - amennyiben javadalmazási bizottság létezik -, a
javadalmazási bizottság tagjainak megnevezése)
7.14.	Az ÁEKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának összefoglalása
7.15.	Az ÁEKBV-alapkezelő nyilatkozata, hogy a 7.13. pontban jelzett javadalmazási politika
részletes bemutatása egy webhelyen keresztül hozzáférhető (megadva egyúttal a webhelyre
mutatkozó hivatkozást), és hogy kérésre nyomtatott formában is rendelkezésre áll.”
4.	melléklet a 2015. évi .... törvényhez
(1)	A Kbftv. 6. melléklete a IV. pontot követően a következő címmel egészül ki:
„Az éves jelentésre vonatkozó további információk”
(2)	A Kbftv. 6. melléklete a következő XII. ponttal egészül ki:
(Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:)
„XII. Az ÁEKBV-alapkezelő
a)	adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét, az alkalmazottak számára kifizetett
rögzített és változó javadalmazás szerinti bontásban, a kedvezményezettek számát, és adott
esetben a közvetlenül az ÁEKBV által kifizetett bármely összeget, beleértve a jutalékokat,
b)	adott évre vonatkozó javadalmazásának teljes összegét munkavállalói kategóriánkénti, vagy a
13.	melléklet 2. pontjában felsorolt egyéb alkalmazotti kategóriánkénti bontásban,
65
c)	adott évre vonatkozó javadalmazásainak és juttatásainak kiszámítási módját,
d)	javadalmazási politikája - 13. melléklet 1. pont c) és d) alpontja szerinti - felülvizsgálatának
eredményét, az előfordult szabálytalanságokat is beleértve,
e)	javadalmazási politikájának érdemi változásait.”
66
5. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
„13. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez
Javadalmazási politika
1.	A teljes javadalmazási politika - beleértve a fizetésekre és a nem kötelező
nyugdíjjuttatásokra vonatkozóakat - meghatározásakor és alkalmazásakor, amennyiben abban az
alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a
kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk
mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos
javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol
befektetési alapkezelők kockázati profiljára vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok
kockázati profiljára, a befektetési alapkezelőknek a méretüknek, belső szervezetüknek és
tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben be kell
tartaniuk az alábbi elveket:
a)	a javadalmazási politika összhangban áll az eredményes és hatékony kockázatkezeléssel és
előmozdítja azt, továbbá nem ösztönzi a kezelésükben lévő befektetési alapok kockázati
profiljával, kezelési szabályzatával nem összeegyeztethető kockázatvállalást;
b)	a javadalmazási politika összhangban áll a befektetési alapkezelő és a kezelésében lévő
befektetési alapok vagy az ilyen befektetési alapok befektetőinek üzleti stratégiájával,
célkitűzéseivel, értékeivel és érdekeivel, valamint az összeférhetetlenség elkerülését célzó
intézkedéseket tartalmaz;
c)	a befektetési alapkezelő felügyeleti feladatokat ellátó irányító testülete elfogadja, legalább
évente egyszer felülvizsgálja a javadalmazási politika általános elveit és felelős annak
végrehajtásáért;
d)	a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente központi és független belső
felülvizsgálatnak vetik alá annak ellenőrzése céljából, hogy megfelel-e a felügyeleti feladatokat
ellátó irányító testülete által elfogadott javadalmazási politikáknak és eljárásoknak;
e)	az ellenőrzési feladatokat ellátó alkalmazottak a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések
elérésével összhangban álló javadalmazást kapnak, függetlenül az általuk ellenőrzött
tevékenységi területek teljesítményétől;
f)	a kockázatkezeléssel és megfelelőség-ellenőrzéssel foglalkozó vezető tisztviselők
javadalmazását közvetlenül a javadalmazási bizottság felügyeli, amennyiben ilyen bizottság
létezik;
g)	amennyiben a javadalmazást a teljesítményhez kötik, a javadalmazás teljes összege az
egyén és az érintett szervezeti egység vagy befektetési alap teljesítményének együttes
értékelésén, valamint a befektetési alapkezelő általános eredményein és kockázatain alapul, az
egyéni teljesítmény értékelése során pedig pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokat is
figyelembe vesznek;
h)	a teljesítményértékelésre a befektetési alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok
életciklusának, illetve a befektetőknek ajánlott tartási időszaknak megfelelő többéves kereten
belül kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az értékelési folyamat alapja a hosszabb távú
teljesítmény legyen, és hogy a javadalmazás teljesítményalapú összetevőinek tényleges
kifizetése egy olyan időszakra legyen elosztva, amelynél figyelembe veszik a befektetési
alapkezelő kezelésében lévő befektetési alapok visszaváltással kapcsolatos politikáját és
befektetési kockázatait;
i)	a garantált változó javadalmazás kivételes jellegű, csak új alkalmazottak felvételével
összefüggésben kerül rá sor, és az első évre korlátozódik;
j) a teljes javadalmazás rögzített és változó összetevői megfelelő egyensúlyban vannak; a
rögzített összetevő a teljes javadalmazás kellően nagy hányadát teszi ki, hogy a javadalmazás
67
változó összetevőjével kapcsolatban teljes mértékben rugalmas politika érvényesülhessen,
többek között lehetőség legyen arra, hogy változó összetevőt egyáltalán ne fizessenek;
k) a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az adott időszakban elért
teljesítményt tükrözik, és nem jutalmazzák a teljesítmény elmaradását;
l) a változó javadalmazási összetevők vagy a változó javadalmazási összetevők összességének
kiszámításához használt teljesítménymérés magában foglal egy átfogó kiigazítási mechanizmust
minden releváns jelenlegi és jövőbeni veszélytípus figyelembevételére;
m) a befektetési alap kezelési szabályzatától függően, bármely változó javadalmazási
összetevő jelentős része, azaz legalább 50%-a az érintett befektetési alap kollektív befektetési
értékpapírjaiból vagy egyenértékű, készpénztől eltérő eszközből áll, kivéve, ha a befektetési
alap kezelése a befektetési alapkezelő által kezelt teljes portfoliónak csak kevesebb mint 50%-át
teszi ki, amely esetben az 50%-os minimum nem érvényes;
Ezekre az eszközökre megfelelő visszatartási szabályokat kell alkalmazni, amelyek célja,
hogy az ösztönzőket összehangolja a befektetési alapkezelő, az általa kezelt befektetési alapok
és az ilyen befektetési alapok befektetőinek érdekeivel. A Felügyelet szükség szerint
korlátozásokat rendelhet el ezen eszközök bizonyos típusaira és konstrukcióira, vagy adott
esetben betilthat egyes eszközöket. Ez a pont a változó javadalmazási összetevőnek mind az n)
ponttal összhangban halasztott részére, mind a nem halasztott részére alkalmazandó;
n) egy jelentős részt - amely a változó javadalmazási összetevő legalább 40%-a - halasztva, az
adott befektetési alap életciklusához és visszaváltással kapcsolatos politikájához igazított
időtartamra elosztva fizetnek ki, és azt megfelelően összehangolják az adott befektetési alap
kockázatainak jellegével.
Ennek az időszaknak legalább 3 évig kell tartania, kivéve, ha az érintett befektetési alap
életciklusa rövidebb; a halasztási szabályok szerinti javadalmazási jogosultság legfeljebb
időarányosan illeti meg az alkalmazottat. A belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél
magasabb összegű változó javadalmazási összetevő esetében az összeg legalább 60%-át
halasztva kell kifizetni.
o)	a változó javadalmazás a halasztott kifizetésű résszel együtt csak akkor kerül kifizetésre
vagy akkor illeti meg az alkalmazottat, ha az a befektetési alapkezelő egészének pénzügyi
helyzetét figyelembe véve fenntartható, valamint az adott szervezeti egység, a befektetési alap
és az egyén teljesítménye alapján megfelelően indokolt.
A változó javadalmazás teljes összegét általában jelentős mértékben csökkentik, amennyiben
az érintett befektetési alapkezelő vagy befektetési alap pénzügyi teljesítménye a vártnál
gyengébb vagy negatív, figyelembe véve az aktuális juttatásokat és a korábban szerzett
összegek kifizetésének csökkentését, például malus vagy visszatérítések formájában;
p) a nyugdíjpolitika összhangban van a befektetési alapkezelő és az általa kezelt befektetési
alapok üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel.
Ha az alkalmazott nyugdíjba vonulás előtt távozik a befektetési alapkezelőtől, a befektetési
alapkezelőnek öt évig meg kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat az m) pontban
meghatározott eszközök formájában. Amennyiben egy alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, a
nem kötelező nyugdíjjuttatásokat ki kell fizetni a számára az m) pontban meghatározott
eszközök formájában, figyelembe véve az ötéves visszatartási időszakot;
q) az alkalmazottaknak vállalniuk kell, hogy a javadalmazásukra vonatkozó megállapodásban
foglalt felelősségteljes kockázatvállalás hatásának gyengítésére nem alkalmaznak egyéni
fedezeti stratégiákat, illetve a javadalmazásra és a felelősségre vonatkozó biztosítást;
r) a változó javadalmazást nem olyan csatornákon keresztül, illetve nem oly módon fizetik ki,
hogy megkönnyítsék e törvény követelményeinek kikerülését.
2.	Az 1. pontban meghatározott elveket alkalmazni kell a befektetési alapkezelő által kifizetett
bármilyen javadalmazásra, a befektetési alap által közvetlenül kifizetett bármilyen összegre,
ideértve a nyereségrészesedést, és a befektetési alap kollektív befektetési értékpapírjainak
bármilyen formában történő átadását, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája
részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős
alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a
68
kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat,
akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profiljukra vagy a
kezelésükben lévő befektetési alap kockázati profiljára.
3.	A méretük vagy a kezelésükben lévő befektetési alapok mérete, a belső szervezeti
felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős
befektetési alapkezelőknek javadalmazási bizottságot kell létrehozniuk. Nem kell javadalmazási
bizottságot létrehoznia azon befektetési alapkezelőnek, amelyre egy hitelintézet - a Hpt. 117. §
(4)	bekezdése alapján - a javadalmazási politikájára vonatkozó szabályait összevont alapon az
adott befektetési alapkezelő tekintetében is alkalmazza, és csoportszintű hatályú javadalmazási
bizottságot működtet.
A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse
meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott
ösztönzőket.
A javadalmazási bizottság felel a javadalmazásra vonatkozó - többek között az érintett
befektetési alapkezelővel vagy befektetési alappal kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre
hatással lévő - döntések előkészítéséért, amelyeket a felügyeleti feladatokat ellátó irányító
testületnek kell meghoznia. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan
tagja, aki az érintett befektetési alapkezelőben nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási
bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési
alapkezelőben nem látnak el vezetői feladatokat.”
69
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és
a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014/17/EU irányelv
(a továbbiakban: jelzáloghitel irányelv) átültetése érdekében a törvény módosítja a fogyasztónak
nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt (a továbbiakban: Fhtv.), valamint a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt (a
továbbiakban: Hpt.). A jelzáloghitel irányelv 42. cikke értelmében a tagállamoknak 2016.
március 21-ig hatályba kell lépetniük azokat a törvényi és rendeleti szabályokat, amelyek ahhoz
szükségesek, hogy megfeleljenek az irányelvnek.
A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv átültetését biztosító Fhtv.
szabályainak jelentős része hatálybalépése óta már kiterjed a jelzáloghitelekre is, ezáltal a
szabályozás alapjai már adottak. A jelzáloghitelekre ugyanakkor e hiteltípus sajátosságait
figyelembe véve az Fhtv. részben eltérő szabályokat ír elő. Az Fhtv. jelzáloghitelekre vonatkozó
rendelkezéseit, továbbá a hitelközvetítőkre vonatkozó, a Hpt.-ben meghatározott szabályokat ki
kell egészíteni, illetve módosítani szükséges a jelzáloghitel irányelvben meghatározott
követelmények belső nemzeti jogba történő átültetése érdekében.
A törvényjavaslat módosítja többek között a kereskedelmi kommunikációra, a szerződéskötést
megelőző tájékoztatásra vonatkozó szabályokat, kiegészíti a hitelképesség vizsgálatára
vonatkozó előírásokat, új rendelkezéseket vezet be az árukapcsolásra és a devizahitelekre.
A tőkepiacra vonatkozó szabályozás módosításának célja egyes európai uniós jogszabályok
illetve sztenderdek implementálása. A törvényjavaslat ennek érdekében a tőkepiacról szóló
2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi CXXXIX.
törvény (a továbbiakban: MNBtv.), továbbá a kollektív befektetési formákról és kezelőikről,
valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a
továbbiakban Kbftv.) módosítását tartalmazza.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa 2008-ban döntött az ún. Target2-
Securities (T2S) program indításáról, amely az értékpapír-tranzakciók határokon átnyúló
kiegyenlítését célozza. E cél megvalósítása érdekében nemzetközi sztenderdek kerültek
kidolgozásra. A T2S-hez történő csatlakozáshoz szükséges megállapodást a KELER Zrt. 2012-
ben írta alá, a tényleges csatlakozáshoz azonban a társasági eseményekhez kapcsolódó
tranzakció-kezelési sztenderdek átvételét is meg kell valósítani. Ennek érdekében néhány
ponton a tőkepiaci törvény kiegészítése is szükséges.
A UCITS-irányelv (az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozásokra (ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról szóló tanácsi irányelv) 1985-ben történt elfogadása óta számos módosításon
ment keresztül, azonban bizonyos területeken nem volt megfelelően korszerű a szabályozás,
emiatt szükségessé vált az irányelv módosítása, a piaci viszonyoknak megfelelővé tétele. Az
irányelv legújabb felülvizsgálatának eredményeként született meg az ún. UCITS V. irányelv (a
továbbiakban: 2014/91/EU irányelv), amely a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák
és a szankciók tekintetében tartalmaz módosításokat. Az irányelvet 2014-ben fogadták el, a
tagállami átültetésre két év áll rendelkezésre. Ennek megfelelően az új rendelkezések 2016.
március 18-tól lépnek hatályba.
A 2014/91/EU irányelv implementálása érdekében szükségessé vált a MNBtv., továbbá a Kbftv.
módosítása. Az uniós kereteknek megfelelően szigorodnak a szankciós szabályok, szélesednek a
Felügyeletnek adott szankcionálási jogkörök. A Kbftv. módosítása keretében tisztázódnak a
70
letétkezelők felelősségére vonatkozó szabályok. További módosítás, hogy az alternatív
befektetési alapkezelőkhöz hasonlóan az ÁEKBV-alapkezelőre is kiterjesztésre kerül a
javadalmazási politika meghatározásának követelménye.
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítását
tartalmazó javaslatok a pénztártagok megtakarításainak biztonságát, a pénztári szolgáltatások
rugalmasságát, a pénztári működés hatékonyságának elősegítését célozzák.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása a
foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló
2003/41/EK irányelv (IORP irányelv) módosítása, illetve a biztosítási tevékenységről szóló
2014.	évi LXXXVIII. törvény hatálybalépése miatt vált szükségessé. A IORP irányelv
módosítása az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK a biztosítási és
viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről, gyakorlásáról (Szolvencia II.) szóló
irányelvvel összefüggésben történt meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosításához
Az 1. §-hoz
Új szolgáltatási formaként ütemezett pénzkivonásnak tekinthető, ha a pénztár a tag szolgáltatási
számlájának terhére, a tag részére rendszeres kifizetést teljesít, amelynek időtartama a kifizetés
indulásakor előre nem meghatározott A biztosítók, illetve a pénzügyi intézmények jogosultak
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére tagszervezési tevékenységet végezni. Az ezen
intézményekre vonatkozó ágazati jogszabályok anélkül rendelkeznek a tagszervezői
tevékenység folytatásáról, hogy ennek fogalma szerepelne az Öpt-ben.
A 2.§-hoz
A jövőben lehetőség nyílik olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztár létrehozására, amely
elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező
feladatokat is. Az egészség- és önsegélyező pénztár azonban feladatai ellátása során a kiegészítő
önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális
rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el.
A 3. §-hoz
A módosítás alapján a pénztári jogszabályokban, illetve a pénztár belső szabályozásában
rögzített határidők a tagi bejelentés tagszervezőhöz történő megérkezésétől számítandóak,
feltéve, hogy a pénztárnak a tagszervezővel kötött szerződése az ilyen igények pénztár részére
történő továbbítására is kiterjed.
A 4. §-hoz
A módosítás a nem fizető tagokkal szembeni levonásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
egyértelműsíti, meghatározva, hogy a levonás végrehajtására - a tagdíjfizetési gyakorisághoz
igazodóan - a pénztár választásától függően a tárgynegyedévben, tárgyfélévben vagy a
tárgyévben az egyéni számlán jóváírt hozam terhére kerülhet sor. Ezen értelmezés - a nem
fizető tagok érdekeinek védelmében - tartalmaz egy korlátot is a levonhatóság tekintetében,
melynek eredményeképp a levonás kizárólag a tárgyidőszaki - tárgynegyedévi, tárgyfélévi vagy
tárgyévi - hozam terhére hajtható végre. A módosítás biztosítja, hogy a nem fizető tagok
71
felhalmozott hozama minél kisebb mértékben csökkenjen a nemfizetés miatti levonások
következtében. A módosítás értelmében a pénztárak egy üzleti évben csak egy fajta levonást -
negyedéves, féléves vagy éves gyakoriságú levonást - alkalmazhatnak akkor is, ha
alapszabályuk többféle gyakorisággal is lehetővé teszi a tagdíj fizetését. A módosítás lehetővé
teszi, hogy a pénztárak a tárgyidőszak egy részében történő nem fizetés esetén a teljes
tárgyidőszaki hozam terhére érvényesítsék költségigényüket az alapszabályuk szerint nem fizető
tagokkal szemben, pl.: ha a tag a tárgynegyedév utolsó két hónapjában nem fizetett tagdíjat, a
pénztár a teljes tárgynegyedévi hozam terhére érvényesítheti a két hónapra levonható
költségeket. Elszámoló egységen alapuló nyilvántartást alkalmazó pénztárak havi gyakoriságú
levonást is alkalmazhatnak. Az alkalmazott levonási módszer módosításáról - a pénztártagok
megfelelő tájékoztatása érdekében - a pénztár közgyűlése jogosult dönteni az üzleti évet
megelőző évben.
Az 5. §-hoz
A módosítás egyértelműen megszünteti azt a gyakorlatot, amely során a pénztári vezetők több -
akár nagyszámú - tag, illetve küldött meghatalmazottjaként vesznek részt a legfőbb szerv
ülésén, akár a Ptk-ban meghatározott korlátozásokat is figyelmen kívül hagyva.
A 6. §-hoz
A módosítás megszünteti azt a törvény erejénél fogva bekövetkező jogkövetkezményt, mely
szerint amennyiben a feltételek fennállásának maradéktalan igazolásra a megválasztást követő
30 napon belül nem kerül sor, akkor az igazgatótanácsi, ellenőrző bizottsági tagság megszűnik.
Az érintett jogszabályi rendelkezés - a feltételek 1-2 napos késedelemmel történő igazolása
esetén is - a vezető tisztségviselői jogviszony megszűnését eredményezte, amely méltánytalan
és indokolatlan.
A 7. §-hoz
A pénztártagok jogainak megóvása érdekében a pénztár alapszabályában rögzítse, hogy hogyan
és milyen úton hívja össze a közgyűlésen túl a küldöttközgyűlést, küldöttválasztó köz-, valamint
részközgyűlést. Az internet elterjedt eszköze a pénztárak működését érintő tájékozódásnak, így
a tagok tájékoztatását elősegíti a meghívó szövegének közzététele.
A 8. §-hoz
A módosítás megszünteti az eddigi keresztféléves tervezést, így egyrészt adminisztrációs teher
csökkenést jelent a pénztárak számára, másrészt elősegíti a pénzügyi tervezés éves beszámoló
tényadataival történő összehasonlítását.
A 9. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a pénztárak nem alkalmazhatnak eltérő tagdíjfelosztási
arányt a tagok által fizetett tagdíjra és a munkáltató által befizetett hozzájárulásra.
A 10. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés
A 11 . §-hoz
72
A jövőben a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az ingatlanértékelő
megbízatása egy pénztárnál legfeljebb öt évre szólhat.
A 12. §-hoz
A tevékenységi engedélyekhez kapcsolódó iratok körét pontosító javaslat.
A 13. §-hoz
A módosítás kapcsolódik az Öpt.10.§ (1) bekezdés d) pontjában szereplő új típusú egészség- és
önsegélyező pénztári forma bevezetéséhez. A módosítás lényege, hogy - a nyugdíjpénztárak
kivételével - nem pusztán azonos típusú pénztárak egyesülhetnek.
A 14. §-hoz
A pénztárak végelszámolásával kapcsolatos szabályok pontosítását célzó javaslat. A módosítás
nyomán a végelszámolás alá kerülő pénztárak tagjainak tagsági jogviszonya a vagyonfelosztási
javaslat elfogadását követően, az egyéni számlán nyilvántartott tagi megtakarítás átutalásával
egyidejűleg szűnik meg. A módosítás biztosítja, hogy a pénztárak jogutód nélküli
megszűnéséhez kapcsolódó döntések meghozatalában a végelszámolás kezdő időpontjában
tagsággal rendelkező tagok is részt vehessenek, továbbá az ő tagdíjbefizetéseikből is
felhalmozódott, a végelszámolás lezárását követően esetlegesen megmaradó vagyonból
részesülhessenek.
A 15. §-hoz
A módosítási javaslat előírná, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak járadékszolgáltatási
kötelezettsége van, amelynek elsősorban - az alapszabályban foglalt feltételek szerint - az elért
hozamokat és költségeket figyelembe határozott tartamú biztos (banktechnikai) járadékkal, vagy
évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett
pénzkivonással tehetnek eleget. Ezen túlmenően, az önkéntes nyugdíjpénztár biztosítótól
vásárolt életjáradékot is kínálhat a tagjai részére. Szükségesnek tartjuk annak rögzítését is, hogy
a tagnak a járadékfolyósítás, illetve az ütemezett pénzkivonás időtartama alatt bekövetkezett
halála esetében a pénztár által még nem folyósított összeg a kedvezményezett, illetve az örökös
által örökölhető. A járadékszolgáltatási kötelezettség bevezetése során - figyelemmel az
arányosság elvére - javasoljuk, hogy a járadékszolgáltatási kötelezettség alól a 1000 fő alatti
pénztárak mentesüljenek.
A 16. §-hoz
A módosítással a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a tag több portfoliót választhasson
kockázatviselési hajlandóságára tekintettel. A választható portfóliós rendszerben - különösen az
alapportfólióban lévő - tagok „befektetési aktivitását”, kockázatviselési hajlandóságát
ösztönözni lehetne azzal, ha lehetőséget teremtünk arra, hogy a megtakarításaik egy részét
nagyobb kockázatú portfólióba helyezhetik el, ezáltal - nem garantáltan - magasabb hozam
elérésére nyílik lehetőségük. A javaslat a befektetésekkel kapcsolatos rendelkezéseket is
pontosítja.
A 17. §-hoz
A javaslat a választható portfóliós rendszer rugalmasabbá tételéhez kapcsolódóan biztosítja,
hogy az egyéni számlán felhalmozott összeg, valamint a tagdíjbefizetések portfóliók közötti
73
megosztásának egyszeri díja nem haladhatja meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és
nem lehetnek magasabb 2000 forintnál.
A 18. §-hoz
A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása szolgáltatás fogalmának pontosítása.
A 19. §-hoz
A jövőben az önsegélyező pénztárak a közüzemi díjak finanszírozását, valamint a lakáscélú
jelzáloghitel törlesztésének támogatását egyéni számlás szolgáltatásként is nyújthatják.
A 20. §-hoz
A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó
szabályozás pontosítása.
A 21.§-hoz
Az egészségpénztárak esetében szükséges az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már évek óta
alkalmazott jogszabályi maximum arány (azoktól eltérő mértékű) bevezetése a tagdíjakból a
működési és a likviditási alapra összesen levonható rész vonatkozásában.
A 22. §-hoz
A felügyeleti engedélyezési tárgyköröket egyértelművé teszi a módosítás. A kiegészítésben
szereplő tárgykörök eddig is szerepeltek az törvényben, de az engedélyezési tárgykörök között
nem voltak nevesítve.
A 23. §-hoz
Az Öpt. 34. §-nak módosításához kapcsolódó módosítás.
A 24. §-hoz
A módosítás biztosítja a hatékony jogérvényesítést az ellenőrzési eljárások keretében
megállapított nyilvántartási hiányosságok esetén. A módosítás - egyebek mellett - előírja a
pénztárak számára azt, hogy a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási renddel
és folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszerrel rendelkezzenek.
A 25. §-hoz
A módosítás új feladatot határoz meg a pénztár könyvvizsgálók számára, amennyiben kötelesek
a befektetett eszközöket tartalmazó letétkezelői nyilvántartást összevetni a pénztár analitikus
nyilvántartásával és azok egyezőségéről, illetve annak hiányáról a Felügyeletet és a pénztárat
tájékoztatni, ezáltal biztosítva a befektetések feletti teljesebb kontrollt.
A 26. §-hoz
A javaslat bevezeti a törvénybe a vezető tisztségviselő figyelmeztetését, mint legenyhébb
felügyeleti intézkedést.
A 27. §-hoz
74
A felügyeleti biztos kirendelésére vonatkozó rendelkezések - a pénztárak pénzügyi
felügyeletére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó Öpt. VI. fejezetében - külön
jogszabályszakaszban kerülnek rögzítésre.
A 28. §-hoz
A javaslat meghatározza az MNB által szükséghelyzetben alkalmazható intézkedések körét.
A 29. §-hoz
A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében átmeneti rendelkezés megállapítása.
A 30. §-hoz
Módosuló rendelkezések.
A 31. §-hoz
Hatályukat vesztő rendelkezések
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításához
A 32. §-hoz
A T2S sztenderdeknek való megfelelés érdekében szükség van egy új fogalom
meghatározására. Ennek értelmében az az alkalom minősül társasági eseménynek, amikor az
értékpapír tulajdonosa jogosult az értékpapírhoz kapcsolódó jogok kibocsátóval szembeni
gyakorlására, így pl. osztalékfizetés, közgyűlés, kamatfizetés.
A 33-34. §-hoz
A T2S sztenderdeknek való megfelelés érdekében szükséges, hogy a kibocsátott értékpapírt
érintő társasági esemény és annak a központi értékpapír nyilvántartást érintő lényeges adatai
közzétételre kerüljenek a központi értéktár üzletszabályzatában megjelölt helyen. A rendelkezés
biztosítja továbbá, hogy az értékpapírt érintő kifizetések is a központi értéktáron vagy a
központi értéktárhoz bejelentett hitelintézeten, befektetési vállalkozáson keresztül a központi
értéktár szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint történjenek meg a befektetők részére.
A 35. §-hoz
E rendelkezés célja, hogy részvények nyilvános forgalomba hozatala esetén a 809/2004/EK
rendelet III. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően lehetősége legyen a kibocsátónak,
illetve az ajánlattevőnek az ajánlattétel visszavonására.
A 36. §-hoz
E § rendelkezéseinek célja, hogy a befektetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek a
számlavezetőjük által a részükre megküldött adatokat leellenőrizhessék a számlavezetőjük által
a Felügyelet részére megküldött adatok segítségével. Azonban a központi értéktár által a
909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasza alapján végezhető, a központi értéktárak
alapvető szolgáltatásai közé tartozó tevékenységek, így pl. a központi számlavezetési
75
szolgáltatás esetében az ügyfelek számára képzendő jelszó és belépési azonosító megképezésére
nincs szükség.
A 37. §-hoz
A módosítás a könyvvizsgálatra vonatkozó egyes speciális rendelkezések személyi hatályát a
szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó
könyvvizsgálójára is kiterjeszti, mivel a Felügyelethez érkező, a kibocsátó működési zavaraira
utaló jelzések nagyban hozzájárulhatnak a befektetések biztonságának növeléséhez, a
befektetők védelméhez és elősegíthetik a tőkepiac hatékony felügyeletét, így különösen annak
ellenőrzését, hogy a kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének
megfelelően eleget tesz-e.
A 38. §-hoz
A rendelkezés értelmében a Felügyelet nemzetközi együttműködésből fakadó adatszolgáltatási
kötelezettségei során teljesítendő adattovábbítás nem jelenti az értékpapírtitok, illetve az üzleti
titok sérelmét.
A 39. §-hoz
A módosítás egyértelműsíti, hogy a Felügyelet az értékpapírok előállításával kapcsolatos
jogsértés megállapítása esetén is alkalmazhatja a figyelmeztetés, illetve felszólítás
rendelkezéseket.
A Tpt. 62. § (2) bekezdése szerint a közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak a Ptk. szerinti
auditbizottságot kell létrehoznia és működtetnie. A módosítás egyértelműsíti, hogy az MNB a
közérdeklődésre számot tartó kibocsátó ezen kötelezettségének megsértése esetén a kibocsátót
figyelmeztetheti, illetve a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja.
A Tpt. 201/D. §-a alapján a bennfentes kereskedelemhez kapcsolódó hatósági ellenőrzés
elősegítése érdekében a kibocsátó, illetve a javára vagy nevében eljáró személy a munkaviszony
vagy egyéb jogviszony alapján részére tevékenységet végző és bennfentes információhoz
hozzáférő személyekről nyilvántartás vezetésére köteles. A módosítás egyértelműsíti, hogy ezen
kötelezettsége elmulasztása esetén az MNB a kibocsátót figyelmeztetheti, illetve a feltételeknek
való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja.
A (2) bekezdés fogalmi pontosítást tartalmaz, a befolyásszerzés megvalósulását a részvények
megszerzése helyett a szavazati joggal történő rendelkezéshez köti.
A 40. §-hoz
Szövegcserés módosítás.
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosításához
A 41-45. §-okhoz
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. LXXXVIII. törvény hatálybalépése miatt szükségessé
vált módosítások.
A 46. §-hoz
76
Korábban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények minimális szavatoló tőke
szükségletére vonatkozó számítási szabályok a hatályon kívül kerülő, a biztosítókról és a
biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szerepeltek. A jövőben ezen
rendelkezések - a biztosítókra vonatkozó rendelkezdésekhez hasonlóan - kormányrendeletben
kerülnek szabályozásra.
A 47. §-hoz
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények minimális biztonsági tőke értéke a jövőben a
minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada, de legalább 3 millió euró.
A 48. §-hoz
Az IORP irányelv módosult 9. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a Felügyeletnek az
EIOPA-t azon tagállamok megnevezéséről is tájékoztatnia kell, amelyek területén az intézmény
határon átnyúló tevékenységet végez.
A 49. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés.
Az 50. §-hoz
Jogharmonizációs klauzula.
Az 51. §-hoz
Az új Bit. hatálybalépése miatt szükséges módosítások.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény módosításához
Az 52. §-hoz
A pénzmosás elleni 3. irányelvvel (2005/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv) összhangban a
Pmt. az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapít meg (36-38. §).
A törvény egy külön szakaszban (36. §) írja elő, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely
esetekben kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek, továbbá
meghatározza azon eseteket, amelyek mentesítik az ügyvédeket, közjegyzőket ezen
kötelezettségek alól. Ennek megfelelően a Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítási és bejelentési
kötelezettség a közjegyzőt nem terheli, amennyiben a pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével
összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, illetve ha nemperes eljárást
folytat le.
A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési
nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi
LXXI. törvény 2015. július 1-jei hatálybalépésével a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a kiegészült egy új, (5) bekezdéssel. Az új rendelkezés
kimondja, hogy a Kjt.-ben szabályozott eljárások - a felek részére végzett közjegyzői
tevékenységek, mint atipikus nemperes eljárások - polgári nemperes eljárások. A módosítás
nyomán azonban a Pmt. 36. (4) bekezdés b) pontjában foglalt mentesség a pénzmosás elleni
77
küzdelem szempontjából releváns közjegyzői tevékenységekre (így például a közjegyzői
okiratszerkesztésre, okirat vagy pénz bizalmi őrzésére) is kiterjed.
A szövegpontosító javaslat azt kívánja biztosítani, hogy ezek a közjegyzői tevékenységek
továbbra is a Pmt. hatálya alatt maradjanak, és a felmentés kizárólag a Kjt.-ben szabályozott
polgári nemperes eljárásokon kívüli nemperes eljárásokra (így például a hagyatéki eljárásra)
terjedjen ki.
Az 53. §-hoz
A Javaslatot a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-ának
2015. július 1-jei módosítása indokolja, amelynek értelmében a Kjt.-ben szabályozott eljárások
- a felek részére végzett közjegyzői tevékenységek (közjegyzői okiratszerkesztés, okirat vagy
pénz bizalmi őrzése stb.) - polgári nemperes eljárások.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosításához
Az 54. §-hoz
Az összeférhetetlenségi szabályok üzletkötőkre történő kiterjesztése szükségszerű a piac
prudens, és átlátható működésének biztosítását illetően. Az üzletkötő tevékenyégének
jelentőségéből, a tőzsdei megbízások realizálásában betöltött szerepéből fakadóan, az eltérő
piaci szereplők közötti érdek-összeütközési problémát okozna a gyakorlatban, ha az üzletkötő
egyidejűleg munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhatna más
befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval.
Az 55. §-hoz
A rendelkezés elavult hivatkozást módosít.
Az 56. §-hoz
Szükséges meghatározni a portfóliókezelést végző befektetési vállalkozás jelentéskészítési, és a
befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az ügyfelek tulajdonában álló vagy az ügyfelet
megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről történő jelentéskészítési kötelezettségének
határidejét. A havonta elkészítendő jelentés ügyfelek rendelkezésére bocsátási határidejét annak
érdekében szükséges meghatározni, hogy az MNB honlapján történő lekérdezés időpontjában
minden jelentéskészítéssel érintett ügyfél rendelkezésére álljon a befektetési vállalkozástól
kapott jelentés.
Az 57. §-hoz
A Bszt. 114. § (4) bekezdés e) pontjában előírtak alapján szükségtelenné vált a közvetítői
szerződés megkötésének megbízói bejelentése, ezért indokolt törölni, viszont célszerű és
szükséges a befektetési vállalkozások közötti közvetítői kapcsolat bejelentésének
kötelezettségét kiegészíteni a közvetítői szerződés Felügyelet részére történő beküldésének
előírásával.
Az 58. §-hoz
78
A rendelkezés értelmében a Felügyelet nemzetközi együttműködésből fakadó adatszolgáltatási
kötelezettségei során teljesítendő adattovábbítás nem jelenti az üzleti titok sérelmét.
Az 59. §-hoz
A Javaslat a 2013/36/EU irányelvnek és az 575/2013/EU rendeletnek való pontosabb
megfelelést szolgálja. A közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos szabályok az egyértelmű
jogalkalmazást hivatottak szolgálni.
A 60. §-hoz
A Bszt. 113. §-át érintő módosításokkal összefüggésben szükséges a Felügyelet nyilvántartási
előírásait pontosítani és a közvetítésre megbízott befektetési vállalkozások nyilvántartásban
történő rögzítésének jogszabályi alapját meghatározni.
A 61. §-hoz
A Felügyelet nyilvántartási szabályai kiegészülnek a hatósági képzéssel és vizsgával
kapcsolatos szabályokkal.
A 62. §-hoz
A javaslat az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel bevezetett kamarai tag
könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintő befektetési vállalkozási minősítésre
vonatkozóan állapít meg átmeneti rendelkezést. A javaslat alapján a 2015. július 7-től hatályos
módosítást nem kell alkalmazni a módosítás hatálybalépésének napját, vagyis 2015. július 7-ét
magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára
vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de
legkésőbb 2016. december 31-ig.
A közvetítők szabályozása oly módon szigorodik, hogy a közvetítői megbízási szerződés
benyújtása regisztrációs feltétellé válik, így megszűnik az a helyzet, hogy megbízó nélküli
ügynökök szerepelhessenek a nyilvántartásban. A megbízás megszűnése (a megbízó bejelentése
alapján) a közvetítő hivatalbóli törlését eredményezi. Annak érdekében, hogy a Módtv.
hatálybalépésekor a Felügyelet nyilvántartásában szereplő, megbízó nélküli közvetítők helyzete
rendezésre kerüljön, szükséges átmeneti szabály megalkotása, amely státuszukat megfelelően
rendezi.
A 63. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításához
A 64.§-hoz
A Javaslat célja, hogy az egyetemes szolgáltatók változása esetén a szolgáltatást igénybe
vevőknek ne kelljen új csoportos beszedési megbízásra felhatalmazást adni, a korábban adott
felhatalmazások - a kedvezményezett változásától függetlenül - továbbra is érvényben
maradjanak.
A 65-67.§-hoz
79
A közvetlenül hatályosuló, a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékáról szóló
2015/751/EU rendelet miatt szükséges kiegészíteni a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
szóló törvényt, valamint hatályon kívül helyezni a bankközi jutalékra vonatkozó szabályokat.
Ezen felül a javaslat belső hivatkozáson is pontosít.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosításához
A 68. §-hoz
A törvény módosítja azoknak a rendelkezéseknek a felsorolását, amelyeket jelzáloghitelre és a
pénzügyi lízingre nem kell alkalmazni.
Meghatározásra kerülnek továbbá azok a rendelkezések, amelyeket a kézizálog fedezete mellett
nyújtott hitelre nem kell alkalmazni.
A 69. §-hoz
Az Fhtv. nem határozza meg a kapcsolódó szolgáltatás, a közvetítői alvállalkozó, a
foglalkoztatott, a hitelképesség vizsgálat, a hiteltanácsadás és az EGT-állam fogalmát, ezért
azok a jelzáloghitel irányelv rendelkezéseinek megfelelően kerülnek meghatározásra. A
rendelkezés pontosítja a teljes hiteldíj mutató fogalmát.
A 70. §-hoz
A jelzáloghitel irányelv szerint a reklámok és marketingközlemények a hitel költsége és
elérhetősége tekintetében nem kelthetnek téves várakozásokat a fogyasztóban. A módosítás
előírja ennek érdekében, hogy a teljes hiteldíj mutatót minden esetben fel kell tüntetni a
jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban akkor is, ha az nem tartalmaz más, a
hitellel kapcsolatos ellenszolgáltatásra történő hivatkozást vagy utalást. Ha a kereskedelmi
kommunikációban a teljes hiteldíj mutató mellett a kamat vagy más költség is feltüntetésre
kerül, további információkat is meg kell adni a jelzáloghitel irányelvben előírtakkal
összhangban. A jelzáloghitel sajátosságaira tekintettel az ingatlanfedezetre bejegyzett
jelzálogjogra és deviza alapú hitel esetén az árfolyamkockázatra is fel kell hívni a figyelmet.
A 71. §-hoz
Az Fhtv. előírja, hogy a hitelszerződés megkötése előtt a fogyasztó részére megfelelő
magyarázatot kell nyújtani annak érdekében, hogy felmérhesse a hitelfelvétel következményeit.
A módosítás kiegészíti a felvilágosítás tartalmi elemeit meghatározó rendelkezést. Amennyiben
kapcsolódó szolgáltatás nyújtására is sor kerül, akkor a felvilágosításnak a kapcsolódó
szolgáltatásra is ki kell terjednie, továbbá az erre vonatkozó szerződés felmondásának
körülményeire.
A 72. §-hoz
A fogyasztóval történő kommunikáció megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé
teszi, hogy az előzetes tájékoztatást a hitelező és a hitelközvetítő elektronikus úton teljesítse.
A 73. §-hoz
A hatályos Fhtv. előírása szerint jelzáloghitelek esetén a szerződéskötést megelőzően általános
tájékoztatást és személyre szóló tájékoztatást is nyújtani kell a fogyasztó részére. A személyre
szóló tájékoztatást már a fogyasztó által igényeiről és pénzügyi helyzetéről megadott
80
információk alapján kell elkészíteni annak érdekében, hogy a különböző ajánlatokat össze tudja
hasonlítani, valamint fel tudja mérni a jelzáloghitel felvételének következményeit. A
jelzáloghitel irányelv a hatályos szabályozásnál részletesebben határozza meg a tájékoztatók
tartalmi elemeit. Tekintettel a kötött táblázatos formára és a részletes, kitöltési útmutatóval is
kiegészített előírásokra, célszerű a tájékoztatók tartalmi elemeire vonatkozó szabályozást a
törvény helyett miniszteri rendeletben megjeleníteni.
Annak érdekében, hogy a fogyasztó mérlegelni tudja a hitelfelvétel következményeit a
módosítás előírja, hogy a szerződés tervezetét legalább 3 nappal a szerződéskötést megelőzően a
fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
A rendelkezés a jelzáloghitel irányelv rendelkezéseivel összhangban kiegészíti a hitelképesség
vizsgálatára vonatkozó szabályokat.
A 74. §-hoz
A jelzáloghitel irányelv főszabályként tiltja az árukapcsolást, amikor a fogyasztó a hitelt külön
nem veheti igénybe, csak más szolgáltatással együtt. Nem korlátozza ugyanakkor a fogyasztó
számára előnyös csomagban történő értékesítést, amikor a csomag elemei külön-külön is
igénybe vehetők, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel. A jelzáloghitelek esetén egyes
esetekben ugyanakkor az árukapcsolás is indokolt lehet. A módosítás szerint a hitelező
előírhatja, hogy a fogyasztó rendelkezzen olyan fizetési számlával, amely a törlesztést szolgálja.
Amennyiben a fogyasztó a jelzáloghitelhez kapcsolódó fizetési számlát kizárólag a törlesztéshez
szükséges pénzeszközök elhelyezésére használja és más fizetési műveletre nem, akkor a
hitelezőnek ezt a számlát díj- és költségmentesen kell biztosítania annak érdekében, hogy a
hitelfelvevőnek e számla fenntartása ne jelentsen többletköltséget. A törvényjavaslat lehetővé
teszi továbbá, hogy a hitelező előírja a hitelhez kapcsolódó életbiztosítás vagy az
ingatlanfedezetre vonatkozó vagyonbiztosítás rendelkezésre állását.
A 75. §-hoz
A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan megfelelő értékelésének biztosítása érdekében a
törvényjavaslat minden jelzáloghitelt nyújtó hitelezőre előírja az ingatlanok hitelbiztosítéki
értéke megállapításának módszertani elveit meghatározó külön jogszabály alkalmazását. A
külön jogszabálynak megfelelő értékelés eddig csak a jelzálog-hitelintézetek részére volt
kötelező. Az értékbecslők megfelelő képzettsége érdekében a törvényjavaslat szakképesítésre
vonatkozó követelményt ír elő.
A 76. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti a hitelszerződés tartalmára vonatkozó szabályokat idegen pénznemben
fennálló tartozás esetén.
A 77-78. §-hoz
A rendelkezés a jelzáloghitel irányelv előírásaival összhangban kiegészíti a hitelkamatláb
változásával kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályokat.
A 79. §-hoz
A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan elvesztésének megelőzése, a végrehajtási eljárás elkerülése
érdekében a hitelezőnek intézkedéseket kell tennie a késedelmes tartozással rendelkező
81
hiteladós megkeresése és a tartozás rendezését szolgáló megoldási lehetőségek kialakítása
érdekében.
A 80. §-hoz
A rendelkezés kiegészíti az Fhtv. devizahitelekre vonatkozó rendelkezéseit az
árfolyamkockázatot csökkentő eljárások biztosítása, továbbá az árfolyamkockázatról történő
megfelelő tájékoztatás céljából. Eszerint a hitelezőnek biztosítania kell, hogy meghatározott
feltételek mellett a fogyasztó átválthassa hitelét egy másik devizanemre vagy rendelkezésére
álljanak árfolyamkockázatot csökkentő eljárások. Az árfolyam jelentős változása esetére a
törvényjavaslat külön tájékoztatási kötelezettséget ír elő a hitelező részére.
A 81. §-hoz
A módosítás szövegpontosító rendelkezést tartalmaz.
A 82. §-hoz
A hatályos rendelkezések minden fogyasztó részére biztosítják, hogy a hitelt akár részlegesen,
akár teljesen előtörleszthesse. A törvény szerint a hitelező jogosult az előtörlesztéshez
közvetlenül kapcsolódó költségeinek megtérítésére. Tekintettel arra, hogy nincs érdemi
különbség a lakáshitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek előtörlesztési költségei
között, a törvényjavaslat megszünteti a hitelcél szerinti különbségtételt és egységes felső
határokat állapít meg jelzáloghitelek előtörlesztésének esetére. Annak érdekében, hogy a
fogyasztó megismerje az előtörlesztés következményeit, a módosítás előírja, hogy a hitelezőnek
tájékoztatást kell nyújtania erről. Ebben az esetben a hitelező a tartozásnak az előtörlesztés
várható időpontjában fennálló összegére tekintettel határozza meg a fogyasztó által várhatóan
fizetendő költség összegét.
A 83-84. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz a szükséges végrehajtási rendeletek megalkotására.
A 85. §-hoz
A módosítás kiegészíti az Fhtv. átmeneti rendelkezéseit az új szabályokra tekintettel.
A 86. §-hoz
Az Fhtv. jogharmonizációs záradékának módosítása.
A 87. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A 88. §-hoz
A szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
82
A 89. §-hoz
A forintérmékről készült utánzatok, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérmek
forgalmazása során az MNB pénzkibocsátási jogkörét sértő tevékenységet végzőkkel, illetve a
fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatot folytatókkal szembeni eljárásban az MNB
szakhatóságként eljárva vesz részt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának
megsértése miatt eljárni jogosult hatóság ellenőrzési és intézkedési jogkörének gyakorlása
során.
A 90. §-hoz
A Javaslat a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i
2015/751/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos módosítást tartalmaz.
A 91. §-hoz
A Javaslat célja az MNB egyes eljárásaiban megismert adat más eljárásban történő
felhasználásának a biztosítása.
A 92. §-hoz
A Javaslat célja az általános ügyintézési határidővel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés
megfelelő szerkezeti egységben történő rögzítése.
A 93 .§-hoz
A rendelkezés lehetőséget biztosít a Kbftv.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes
intézkedésről, pénzbírságról hozott határozat közzétételének elhalasztására a 2014/91/EU
irányelv szankciós rendelkezéseinek megfelelően. A Javaslat lehetőséget biztosít az anonim
módon történő közzétételére, valamint az anonim módon történő közzététel elhalasztására,
amennyiben várható, hogy az anonimitás indokai ésszerű időn belül meg fognak szűnni.
A 94. §-hoz
A Javaslat célja, hogy a piacfelügyeleti eljárásban nemzetközi jogsegély útján beszerzett
adatokat az MNB átadhassa a nyomozó hatóságnak.
A 95. §-hoz
A Javaslat pontosító jellegű, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó
prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU
rendelet szerinti eljárások tekintetében is indokolt a hiánypótlási határidő alkalmazása,
tekintettel az eljárások összetettségére.
A 96. §-hoz
A módosítás a jogbiztonság érdekében pontosan meghatározza az objektív módon számítandó öt
éves határidő számításának kezdő napját és a megismételt eljárások esetén az intézkedés
kiszabására nyitva álló időtartamot.
A 97-98. §-hoz
83
A Javaslat az ágazati jogszabályokkal történő összhang megteremtésére szolgál, ugyanis egyes
ágazati törvények lehetővé teszik az alkalmazottat szemben történő bírság kiszabását is.
Ezen felül a Javaslat a 2014/91/EU irányelv által bevezetett, az ÁÉKBV-alapkezelőkre és az
ÁÉKBV letétkezelőire, valamint azok vezető állású személyeire és munkavállalóira
alkalmazható bírság összegszerű meghatározását ülteti át. A bírság maximumának
meghatározása szerint az ÁÉKBV-alapkezelők és az ÁÉKBV letétkezelői, valamint vezető
állású személyeik és munkavállalóik esetében kiszabható legfeljebb 5 000 000 euró összeget az
irányelv hatálybalépésének napján, vagyis 2014. szeptember 17-én érvényes hivatalos
árfolyamon, azaz 313,96 Ft-on kell átváltani.
A 99. §-hoz
A Javaslat célja a vizsgálati jelentés adattartalmának a kiegészítése.
A 100. §-hoz
A Javaslat indoka, hogy az MNB az ügyfél rendelkezési joga alá eső valamennyi számla
forgalmát megismerhesse, ugyanis a piacfelügyeleti eljárások tapasztalata alapján a jogosulatlan
tevékenységet folytató ügyfél jellemzően más nevén vezetett számlák felett is rendelkezési
joggal, meghatalmazással bír. Ebben az esetben a további számlák forgalmának megismerése a
tényállás felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges, ugyanakkor ezen további, az ügyfél
rendelkezési joga alatt álló, azonban más személy nevén vezetett számlák tulajdonosainak
ügyfél minőségben történő bevonása az eljárásba nem indokolt.
Az MNB tv. hatályos szövege alapján az MNB csupán „az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó”
telefonszámokkal kapcsolatos adatokat ismerheti meg, ami azt eredményezi, hogy egy harmadik
személy tulajdonában lévő (de az ügyfél által használt) telefonra vonatkozó információk
beszerzéséhez a harmadik személy ügyfélként történő bevonása válik szükségessé. A módosítás
egyértelművé teszi: az MNB mind az ügyfél tulajdonában, mind a használatában álló
telefonszámokkal kapcsolatos adatok megismerésére jogosult.
A 101 . §-hoz
A PBT alapvető célja, hogy egyezséggel záruljon a pénzügyi fogyasztói jogvita. Az általános
eljárásban a meghallgatás tartása csak a felek kifejezett kérelme esetén mellőzhető, azonban
gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kérelmezők nem minden esetben jönnek el a
meghallgatásra, a pénzügyi szolgáltató képviselője pedig a meghallgatáson az eljáró tanács
közreműködésének eredményeként egyezségi ajánlatot tesz a kérelmezőnek.
A 102. §-hoz
A Javaslat célja, hogy lehetővé tegye az MNB számára a közérdekű keresetindítás lehetőségét.
A 103-104. §-hoz
Jogharmonizációs záradék kiegészítése.
A 105. §-hoz
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 106. §-hoz
84
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosításához
A 107. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
A 108. §-hoz
Tekintve, hogy a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuSpénz-kibocsátó intézmény
főtevékenysége adott esetben nem szabályozott, felügyelt tevékenység is lehet, példaként
lehetséges olyan változás, amely lényeges kihatással van az általa végzett pénzforgalmi
szolgáltatásra, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre, miközben a változás a Felügyelet
részéről nem engedélyköteles.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosításához
A 109. §-hoz
A Javaslat új kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként nevesíti a hitel-tanácsadási tevékenységet,
amely jelzáloghitelhez vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez
kapcsolódó személyre szabott ajánlások nyújtása.
A 110. §-hoz
A Javaslat a jelzáloghitel irányelv átültetéséhez kapcsolódó fogalmakat határoz meg, valamint
módosít.
A 111 . §-hoz
A Javaslat bővíti a pénzügyi intézmények által végezhető kiegészítő pénzügyi szolgáltatást a
hiteltanácsadással.
A 112. §-hoz
A Javaslat bővíti a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe által végezhető tevékenységi kört
a hiteltanácsadással.
A 113. §-hoz
A javaslat a külföldi pénzügyi vállalkozások fióktelepeinek tevékenységi körét is bővíti a
hiteltanácsadással.
A 114. §-hoz
A jelzáloghitel irányelv átültetéséhez kapcsolódóan szükséges a közvetítői alvállalkozó
definícióját a fogalmak között elhelyezni, amelynek következtében az érintett rendelkezést is
pontosítani kell. E mellett a továbbiakban nincs arra lehetőség, hogy a jelzáloghitel közvetítői
tevékenységet a Felügyelet engedélye nélkül végezzenek.
85
A 115. §-hoz
A magyarországi székhelyű közvetítőkre is előírásra kerül a magyarországi főiroda megléte.
A 116. §-hoz
A továbbiakban a függő ügynökként eljáró jelzáloghitel közvetítői tevékenység is felügyeleti
engedélyhez kötött. Ennek megfelelően szükséges a vonatkozó rendelkezés kiegészítése.
A 117. §-hoz
A Javaslat közvetítők tevékenységi engedélyének visszavonására állapít meg általános
szabályokat.
A 118-120. §-hoz
A jelzáloghitel irányelv egységes útlevelet biztosít az EGT-államokban engedélyezett
jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végzőknek. Ennek részeként szükséges rendezni a
határon átnyúló szolgáltatáshoz, illetve fióktelep létesítéséhez kapcsolódó szabályrendszert.
A 121 . §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy hitel-tanácsadási tevékenységért ellenértékre a független közvetítő
kizárólag akkor jogosult, ha az általa ajánlott hitel után az érintett pénzügyi intézménytől nem
kap közvetítői díjat.
Ügyfélvédelmi szempontból indokolt a közvetítői díj korlátozása jelzáloghitel és ingatlanra
vonatkozó pénzügyi lízing esetén.
A 122. §-hoz
A Javaslat a független közvetítők tájékoztatására vonatkozó szabályokat a jelzáloghitel
irányelvre építve állapítja meg.
A 123. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy hitel-tanácsadási tevékenységért ellenértékre a függő közvetítő
kizárólag akkor jogosult, ha az általa ajánlott hitel után az érintett pénzügyi intézménytől nem
kap közvetítői díjat. Ezen felül a jelenleginél részletesebben határozza meg a függő közvetítők
tájékoztatási szabályait.
A 124. §-hoz
A Javaslat a közvetítői alvállalkozók tájékoztatási kötelezettségére állapít meg szabályt.
A 125.§-hoz
A javaslat meghatározza azoknak a szolgáltatóknak a körét, amelyek engedélyt kaphatnak a
hitel-tanácsadási tevékenység végzésére.
A 126. §-hoz
A javaslat a termőföld hitelbiztosítéki értékére vonatkozó külön jogszabály hatályát a
jelzálogbankon kívüli hitelintézetekre is kiterjeszti.
86
A 127. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
A 128. §-hoz
Szövegpontosító Javaslat, miután nincs szükség a közvetlenül hatályosuló uniós rendelet
tartalmára hivatkozni.
A 129. §-hoz
A Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a felügyeleti stressz-
teszteken túli körben is adatszolgáltatási kötelezettsége lehet az európai felügyeleti
hatóságoknak, melyek üzleti titkot is érinthetnek.
A 130. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáig a közeli hozzátartozók részére
kiadható adatok körét.
A Javaslat ezen felül a hitelintézeti törvény 159. § (7) bekezdésének javasolt módosításával
összhangban történő kiegészítést tartalmaz.
A 131. §-hoz
A felügyeleti tevékenység megerősítése érdekében szükséges a pénzpiaci független közvetítők
rendszeres adatszolgáltatásának előírása.
A 132. §-hoz
A Javaslat a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítők fióktelepeinek, határon
átnyúló szolgáltatásainak felügyelésével kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket.
A 133. §-hoz
A Javaslat pontosítja, valamint kiegészíti a Felügyelet által kezelhető adatkört.
A 134. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a felügyeleti feladatkörben kezelhető adatok körét.
A 135. §-hoz
A Javaslat a személyes adatok kezelésére nyitva álló határidőt állapít meg.
A 136. §-hoz
A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv szabályozásának megfelelően a
kártalanítás teljesítésére vonatkozó kifizetési határidő a Hpt. hatályos rendelkezései szerint
fokozatosan fog csökkenni a jelenlegi 20 munkanapról 7 munkanapra. A 2023-ig tartó átmeneti
időszakban, illetve később, amennyiben a 7 munkanap nem tartható, az OBA-nak a betétes
részére a megélhetési költségei fedezésére részkifizetést kell biztosítania az irányelvnek
megfelelően. A részkifizetés kizárólag a betétes kérésére történhet, a kéréstől számított 5
87
munkanapon belül. A rendelkezés meghatározza a sürgős kifizetés maximális összegét, amit a
teljes kártalanításnál figyelembe kell venni.
A 137. §-hoz
A Javaslat az OBA képviseletére vonatkozó rendelkezést állapít meg.
A 138-139. §-hoz
A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014/49/EU irányelv szerint a hitelintézetek díjfizetési
kötelezettségét a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betéteinek összege és az általa viselt
kockázat alapján kell meghatározni. Az irányelv átültetését szolgáló módosítás szerint az OBA
részére fizetendő éves díj két részből áll: alapdíjból és kockázat alapú változó díjból. A
rendelkezés meghatározza a kockázat alapú változó díj megállapításakor figyelembe vehető
szempontokat. A kockázat alapú díj megállapításának részletes szabályait az MNB elnöke
rendeletben határozza meg.
A 140.§-hoz
A Javaslat egyes kifejezések kereskedelmi kommunikációban történő használatát tilalmazza.
A 141. §-hoz
A pénzforgalmi szabályozás nem követel írásbeliséget az egyszeri fizetési műveleteknél. Ezen
felül indokolt láttatni az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységre vonatkozó korlátozó
szabályokat is.
A 142. §-hoz
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény - a vonatkozó irányelvvel
összhangban - nem írja elő az ügyféllel kötött szerződés írásbeli formáját.
A 143. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések.
A 144. §-hoz
A rendelkezés az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel bevezetett kamarai tag
könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintő befektetési vállalkozási minősítésre
vonatkozóan állapít meg átmeneti rendelkezést. A Javaslat alapján a 2015. július 7-től hatályos
módosítást nem kell alkalmazni a módosítás hatálybalépésének napját, vagyis 2015. július 7-ét
magában foglaló üzleti év éves beszámolójára, összevont (konszolidált) éves beszámolójára
vonatkozó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok teljesítéséig, de
legkésőbb 2016. december 31-ig.
A 145. §-hoz
Átmeneti rendelkezést állapít meg a jelzáloghitel irányelvhez történő megfelelő felkészülés
biztosítása érdekében.
A 146. §-hoz
88
A mellékletbe a jogharmonizációs záradék beillesztése történik.
A 147. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok.
A 148. §-hoz
Hatályon kívül helyezést állapít meg a jelzáloghitel irányelv átültetésével összefüggésben.
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
A 149. §-hoz
A ÁEKBV letétkezelőjére vonatkozó meghatározás kiegészítése az ÁEKBV-irányelvvel való
összhang megteremtését célozza.
A 150. §-hoz
A 2014/91/EU irányelvnek megfelelően az ÁEKBV-alapkezelőre is kiterjesztésre kerül az
ABA-alapkezelőre már korábban előírt javadalmazási politika és gyakorlat meghatározásának
követelménye.
A 151 . §-hoz
A Javaslat a Kbftv. ÁEKBV letétkezelőjére vonatkozó szabályozási keretét módosítja. A
rendelkezések egyrészt a hatályos szabályok változatlan továbbvitelét jelentik, másrészt az új
európai uniós irányelv implementálása révén az eddigiekhez képest többletkövetelmények is
megjelennek. E többletkövetelményekhez tartozik a letétkezelő pénzmozgásainak megfelelő
nyomon követése és az ÁEKBV eszközeinek újrafelhasználást érintő előírások megjelenése.
A 152. §-hoz
A rendelkezés elsősorban az ÁEKBV letétkezelőjének felelősségére, valamint a feladatainak
kiszervezésére vonatkozóan határoz meg új szabályokat, részben az ABA letétkezelőire már
korábban előírt többletkövetelmények meghatározása révén.
A 153. §-hoz
A rendelkezések a 2014/91/EU irányelvvel összhangban pontosítják, illetve kiegészítik a
kiemelt befektetői információban közzéteendő információk körét.
A 154. §-hoz
A javaslat a 2014/91/EU irányelv által bevezetett, az ÁEKBV-alapkezelőkre és az ÁEKBV
letétkezelőjére alkalmazható új szankciók átültetését valósítja meg. A Javaslat emellett a
potenciális és tényleges jogsértések bejelentését ösztönző mechanizmus szabályozási kereteit
tartalmazza. Az új szankciók és a jelentéstételi rendszer együttesen komoly visszatartó hatást
kíván elérni.
89
A 155. §-hoz
A határozatok nyilvánosságra hozatala ágazati szabályozások tekintetében egységesen
szabályozásra kerül, ami által a határozatok minden érdeklődő döntéshozó számára
transzparensen megismerhetővé válnak.
A 156. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
A 157. §-hoz
A 2014/91/EU irányelv átültetése nyomán szükséges a Kbftv. jogharmonizációs záradékának
módosítása.
A 158. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok.
A 159. §-hoz
A kezelési szabályzat tartalmát meghatározó melléklet a 2014/91/EU irányelvvel összhangban
szélesíti az ÁEKBV letétkezelőjére vonatkozó közzéteendő információk körét.
A tájékoztató tartalmát meghatározó melléklet a 2014/91/EU irányelvvel összhangban
kiegészítésre kerül az ÁEKBV-alapkezelő javadalmazási politikájának bemutatásával.
A javaslat első része pontosító jellegű: mivel a Kbftv. 132. § (2) bekezdése alapján a féléves
jelentésre csak a 6. melléklet I-IV. pontjai vonatkoznak, így a kiegészítés egyértelművé teszi,
hogy az V. ponttól kezdődő előírások az éves jelentésre vonatkoznak. Másrészt az éves jelentés
a 2014/91/EU irányelvvel összhangban kiegészítésre kerül az ÁEKBV-alapkezelő
javadalmazási politikájának bemutatásával.
A 2014/91/EU irányelvnek megfelelően az ÁEKBV-alapkezelőre is kiterjesztésre kerülnek az
ABAK-ra már korábban előírt javadalmazási politika meghatározásakor és alkalmazásakor
követendő elvek.
A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosításához
A 160. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
A 161. §-hoz
Az Európai Bankhatóság által kiadott iránymutatás alapján az átváltási ráta a hitelezői források
elsődleges alapvető tőkeelemmé váltására és a tőkeelemek szanálási eszköz alkalmazása előtti
átváltására egyaránt vonatkozik.
A 162. §-hoz
90
A Javaslat rögzíti, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB az eset természetére és
körülményeire tekintettel mérlegeli, hogy milyen súllyal szükséges az egyes szanálási célok
érvényre juttatása.
A 163. §-hoz
Az engedélyezési eljárás lezárásáról nemcsak az átvevőt, hanem a szanálási feladatkörében
eljáró MNB-t is szükséges értesíteni. Ezen felül szükséges egyértelműsíteni, hogy a
vagyonértékesítési eszköz alkalmazásakor az engedély nélküli befolyásoló részesedés
megszerzésére vonatkozó követelmények szankcionálása csak korlátozott lehet, ha az abból
ered, hogy a Felügyelet a szanálási feladatkörében eljáró MNB átruházásról szóló döntéséig
nem hozza meg a szükséges engedélyt.
A 164. §-hoz
Garanciális jelleggel szükséges korlátozni a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az
engedélyezéshez adható határidőt.
A 165. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti a bekezdés két pontjának egymáshoz való viszonyát, vagylagossá téve
azt.
A 166. §-hoz
Garanciális jelleggel szükséges korlátozni a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az
engedélyezéshez adható határidőt.
A 167. §-hoz
A Javaslat egyértelműsíti, hogy a szanálási vagyonkezelő által fizetett ellenérték adott esetben
névleges vagy negatív is lehet.
A 168. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
A 169. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazást elősegítő szövegpontosító javaslat.
A 170. §-hoz
A reorganizációs terv készítése kizárólag a Szantv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
hitelezői feltőkésítés alkalmazása esetén szükséges, ugyanis annak rendeltetése az intézmény
hosszú távú életképességének biztosítása.
A 171. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazást elősegítő szövegpontosító javaslat.
A 172. §-hoz
91
A pénzügyi instrumentumok tehermentes átruházására a szanálási feladatkörében eljáró MNB
jogosult. E mellett a hatályos törvénnyel szemben nem a szanálási feladatkörében eljáró MNB
jogosult a szabályozott piacról történő kivezetésre, hanem az illetékességgel rendelkező
szervezet vagy hatóság.
A 173. §-hoz
A Javaslat egyfelől egyértelműsíti, hogy a szolgáltatások nyújtását, létesítmények használatát az
átvevő részére kell biztosítani, másfelől tisztázza ennek megsértéséhez kapcsolódó
szankcionálás lehetőségét.
A 174. §-hoz
A szanálás céljainak megvalósítása, valamint a Szantv. rendelkezéseinek érvényre juttatása
érdekében szükséges rögzíteni, hogy a szanálási intézkedés nem jogosítja fel a szanálás alatt
álló intézmény szerződéses partnereit a pénzügyi szektorban tipikus szerződési kikötések
alapján nemteljesítéskor irányadó jogkövetkezmények alkalmazására.
A 175. §-hoz
A szanálásra vonatkozó alapelvi követelmény, hogy egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem
viselhet annál nagyobb - a szanálási intézkedések alkalmazásával közvetlenül összefüggő -
veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt felszámolják.
A 176. §-hoz
Szövegpontosító javaslat.
A 177. §-hoz
Szükséges egyértelműen elhatárolni a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatáskörét a
Felügyelettől.
A 178. §-hoz
A felsorolást szükséges kiegészíteni az Európai Bizottsággal.
A 179. §-hoz
Tekintve, hogy a Szanálási Alappal kapcsolatos operatív feladatokat az Országos
Betétbiztosítási Alap munkavállalói végzik, a Javaslat lehetővé teszi, hogy a feladatok ellátására
a Szanálási Alap megbízási szerződést köthessen az Országos Betétbiztosítási Alap
munkavállalóival.
A 180-181. §-hoz
Az Európai Bizottság 2015/63 rendelete alapján - annak közvetlenül hatályosulása okán -
szükséges módosítani a Szanálási Alapba történő díjfizetésre vonatkozó szabályokat, miután a
rendelet részletes szabályokat állapít meg a díjfizetésre.
A 182. §-hoz
Szövegpontosító javaslatok.
92
Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosításához
A 183-186. §-hoz
A Javaslat az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény egyes rendelkezéseit
módosítja a tanúsítással kapcsolatos kérdések rendezése érdekében.
Záró rendelkezésekhez
A 187. §-hoz
Hatálybaléptetés.
Jogharmonizációs záradék.
A 188. §-hoz