﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7398. számú
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
2015. november
1
2015. évi ... törvény
egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1.	§ A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 43. § (9a) bekezdés d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti díj éves mértéke
„d) a bányászati hulladék kezelőjének esetében - ha tevékenysége tekintetében nem minősül
bányavállalkozónak - a tevékenysége tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04%-a, és”
2.	§ A Bt. 50. §
a)	(4) bekezdésében az „A törvény 9. §-a” szövegrész helyébe az „A 9. §” szöveg
b)	(5) bekezdésében az „A törvény 9. §-ában” szövegrész helyébe az „A 9. §-ban” szöveg
lép.
2.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
3.	§ Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a a következő
48-51. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„48. hiányzó anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója
által leltározás észlelt vagy hatóság által megállapított hiánya, az engedélyezett
kibocsátásból származó radioaktívan szennyezett anyagok kivételével;
49.	talált anyag: nukleáris, vagy más radioaktív anyagnak az atomenergia alkalmazója által
leltározás során észlelt vagy hatósági ellenőrzés során megállapított többlete, továbbá a
sugárkapu üzemeltetője által észlelt nukleáris, vagy más radioaktív anyag, valamint bárki
által egyéb módon talált, feltételezhetően nukleáris vagy más radioaktív anyag;
50.	lefoglalt anyag: olyan nukleáris, vagy más radioaktív anyag, amelyet a vámhatóság azért
foglalt le, mert annak a vámhatósági ellenőrzése során a vámáru nyilatkozat és a szállítmány
között ellentmondás merült fel, vagy amelyet a hatóság az engedély nélküli birtoklással
összefüggésben, büntetőeljárás során vagy egyéb kényszerintézkedés foganatosítása
érdekében lefoglalt;
51.	fokozatosság elve: a rendszerek, folyamatok és módszerek terén az irányítás alóli
kikerülés kockázatával, valószínűségével és lehetséges következményeivel arányos mértékű
intézkedések és feltételek alkalmazása.”
4.	§ Az Atv. 4. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az atomenergia alkalmazása és felügyelete során érvényesíteni kell a fokozatosság
elvét.”
5. § Az Atv. a következő alcím címmel és 16/A. §-sal egészül ki:
2
„Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás
16/A. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. § (2) bekezdés 38. pontjának megfelelően
a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisairól Országos Személyi Dozimetriai
Nyilvántartást vezet.
(2)	Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás a következő adatcsoportokat
tartalmazza:
a)	a munkavállaló
aa)	természetes személyazonosító adatait,
ab)	nemét,
ac)	állampolgárságát,
ad)	társadalombiztosítási azonosító jelét, vagy külföldi állampolgárok esetén olyan egyéb, a
személyhez egyértelműen hozzárendelt hivatalos azonosító jelet, amely a személy teljes
élettartamára nézve állandó;
b)	a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági
vizsgálatok eredményeit, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli
sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információkat;
c)	a munkavállaló sugárvédelemmel összefüggő tevékenységéért felelősséget viselő
vállalkozás adatait, valamint külső munkavállalók esetében a munkáltató adatait;
d)	a foglalkozási sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dozimetriai eredményeit és
e)	a sugárzással járó munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat.
(3)	Az atomenergia alkalmazójára vonatkozó adatok tartalmazzák a vállalkozás nevét,
székhelyét és telephelyét, valamint adószámát.
(4)	Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásnak a munkavállaló foglalkoztatására
vonatkozó adatok közül az alábbiakat kell tartalmaznia:
a)	a munkáltató nevét, székhelyét és telephelyét, valamint adószámát;
b)	a személyi dozimetriai ellenőrzési időszak dátum szerinti pontos megjelölését;
c)	a munkavállaló sugárterhelésnek való kitettsége szerinti - az ionizáló sugárzás elleni
védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló
kormányrendeletben meghatározott - besorolását.
(5)	A hivatalosan feljegyzett személyi dozimetriai eredmények kiterjednek a munkavállalót
a foglalkoztatása során érő összes sugárterhelésre, függetlenül azok forrásától és a
besugárzási útvonalaktól, valamint magukban foglalják a résztest- és szemlencse dozimetriai
eredményeket egyaránt.
(6)	Abban az esetben, ha a külső munkavállalót a munkáltatója átmenetileg más
munkáltatónál (a továbbiakban: ideiglenes munkáltató) foglalkoztatja, a munkáltató az
Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartást keresi meg az ideiglenes munkáltató részére
a külső munkavállalóra vonatkozó alábbi adatok továbbítása érdekében:
a)	a külső munkavállaló foglalkoztatására vonatkozó, az (4) bekezdés szerint meghatározott
adatok;
b)	a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók által megállapított munkaköri alkalmassági
vizsgálatok eredményei, valamint az esetlegesen bekövetkezett, baleseti és rendkívüli
sugárterhelés miatt végzett egészségi állapotfelmérésből származó információk és
c)	a külső munkavállalón elvégzett személyi sugárterhelés-monitoring eredményei a (5)
bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a tárgyévben, illetve az azt megelőző négy évre
vonatkozóan.
(7)	A (6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok a következőket tartalmazzák:
a)	a munkavállaló munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi véleményét;
b)	a sugárzással való munkavégzéssel kapcsolatos esetleges korlátozásokat;
c)	a legutóbbi időszakos alkalmassági vizsgálat időpontját és
d)	az eredmények érvényességének időtartamát.
3
(8)	A tevékenység befejezésekor a vállalkozás köteles az Országos Személyi Dozimetriai
Nyilvántartás számára bejelenteni a radionuklidok kormányrendeletben meghatározott
bevitele esetén a bevitt összes aktivitás vagy a lekötött effektív dózis becsült értékét.
(9)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a személyes adatokat a foglalkozási sugárterhelésre
vonatkozó dóziskorlátok betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel.
(10)	Az atomenergia-felügyeleti szerv az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás
adatait addig kezelheti, amíg az adott munkavállaló be nem tölti vagy be nem töltötte volna
a 75. életévét, de a sugárterheléssel járó foglalkoztatás megszűnésétől számítva legalább 30
évig.
(11)	Saját magára vonatkozóan valamennyi, adatszolgáltatásra kötelezett személy vagy
szervezet adatot igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból. A
rendőrség a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az
államhatár rendjének védelme céljából, a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági
ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából, az egészségügyi államigazgatási szerv a
közegészségügyi feladatai ellátása céljából, a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés
és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából -
térítésmentesen - adatokat igényelhet az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartásból.
Az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás adatai statisztikai célokra
felhasználhatók.”
6.	§ Az Atv. a következő alcím címmel és 16/B. §-sal egészül ki:
„Sugárvédelmi szakértő
16/B. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi szakértői tevékenység
folytatásához az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedély, vagy a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás szükséges.
A tevékenység folytatását az atomenergia-felügyeleti szerv annak engedélyezi, aki
rendelkezik az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési
és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és
megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Sugárvédelmi szakértői tevékenységet az erre felj ogosított
a)	természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő),
b)	cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: sugárvédelmi szakértői
társaság), valamint a Szolgtv. szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező
vállalkozás (a továbbiakban: sugárvédelmi vállalkozás)
végezhet.
(3)	A sugárvédelmi szakértői tevékenységet az atomenergia-felügyeleti szerv kérelemre
annak a sugárvédelmi szakértői társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan sugárvédelmi
szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, aki hatályos
sugárvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik.
(4)	A sugárvédelmi szakértői vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenység határon
átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az
atomenergia-felügyeleti bejelenteni. A vállalkozás a sugárvédelmi szakértői tevékenységet
határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység
folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja.
(5)	Amennyiben a jogszabály atomenergia alkalmazása körében sugárvédelmi
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez
külön jogkövetkezményt állapít meg, sugárvédelmi szakértőként kizárólag a (2)
bekezdésben meghatározott természetes és jogi személyek vehetők igénybe, valamint a
jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a sugárvédelmi szakértőnek,
4
sugárvédelmi szakértői társaságnak, illetve sugárvédelmi szakértői vállalkozásnak az
igénybevételéhez fűződnek, akik az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott engedéllyel
vagy igazolással rendelkeznek.
(6)	Az engedéllyel rendelkező sugárvédelmi szakértőkről, sugárvédelmi szakértői
társaságról, valamint sugárvédelmi szakértői vállalkozásról az atomenergia-felügyeleti szerv
hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl -
tartalmazza a sugárvédelmi szakértő:
a)	természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, értesítési címét,
b)	szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító
intézmény megjelölését,
c)	a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,
d)	szakértői szakterületét,
e)	a szakértői tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,
f)	az adatváltozások bejelentésének idejét,
g)	a szakértői tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját és időtartamát és
h)	a nyilvántartási számot.
(7)	A nyilvántartás a (6) bekezdés d)-h) pontja tekintetében közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.
(8)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi szakértők jegyzékét honlapján
naprakészen közzéteszi, mely tartalmazza a sugárvédelmi szakértő nevét és a szakértői
tevékenységet engedélyező határozat számát. A sugárvédelmi szakértő hozzájárulása esetén
a jegyzékben feltüntetésre kerül az értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus
postacíme.
(9)	A nyilvántartás adatai közül a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl nyilvános
a)	a sugárvédelmi szakértő szakmai gyakorlatának rövid leírása és időtartama,
b)	a szakterület,
c)	a sugárvédelmi szakértő, sugárvédelmi szakértői társaság engedélye kiállításának napja,
d)	a szakértői tevékenységtől való eltiltás ténye, az alapjául szolgáló határozat jogerőre
emelkedésének napja,
e)	a szakértői tevékenység szünetelésének ténye, kezdő napja, időtartama és
f)	a nyilvántartási szám.
(10)	A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában a
nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására
szolgáltatható adat.
(11)	A sugárvédelmi szakértőt az atomenergia-felügyeleti szerv törli a nyilvántartásból, ha e
tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott
továbbképzési kötelezettségének, vagy ha törlésre irányuló bejelentést tesz.”
7.	§ Az Atv. a következő alcím címmel és 16/C. §-sal egészül ki:
„Sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartása
16/C. § (1) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységet az ionizáló sugárzás
elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló
kormányrendeletben meghatározott sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy
végezhet. Megfelelő sugárvédelmi képzettség szerezhető a jogszabály által előírt
sugárvédelmi képzésen való részvétellel és eredményes vizsga letételével. A sugárvédelmi
képzettséget időszakosan meg kell újítani.
(2)	A sugárvédelmi képzés és továbbképzés teljesítéséről, a vizsgáztatásról jegyzőkönyvet
kell felvenni. A vizsga sikeres teljesítését a képzés, továbbképzés szervezője által kiállított
bizonyítvány igazolja. A jegyzőkönyvet, valamint a kiállított bizonyítványok (3)
5
bekezdésben meghatározott adatait jogszabályban meghatározott határidőn belül az
atomenergia-felügyeleti szervnek meg kell küldeni.
(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a bizonyítvány következő adatait tartja nyilván:
a)	a képzés, továbbképzés fokozatát;
b)	a 16/A. § (2) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjaiban meghatározott személyes adatokat;
c)	a bizonyítvány kiállításának keltét;
d)	a vizsgázónak a vizsgán elért eredményét.
(4)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásában szereplő
személyes adatokat a sugárvédelmi képzettségre vonatkozó jogszabályi előírások
betartásának ellenőrzése céljából használhatja fel, és azokat a bizonyítvány hatályának
lejártát követő egy évig kezelheti.
(5)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a nyilvántartásból kérelemre a 16/A. § (11)
bekezdésében foglaltak szerint szolgáltat adatot.”
8.	§ Az Atv. 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el:)
„h) az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri
kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyeletét.”
9.	§ Az Atv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Aki tudomást szerez arról, hogy nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló
sugárzást létrehozó berendezés annak birtoklására fel nem jogosított személy birtokába
került vagy kerülhet, vagy egyéb rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek
haladéktalanul bejelenteni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést követő, valamint a hiányzó, a talált, és a
lefoglalt anyaggal kapcsolatos intézkedések rendjét kormányrendelet határozza meg.
(3)	A hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított, nukleáris veszélyhelyzet előidézésére alkalmas
nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági felügyelet alá történő
visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett
közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítésére jogszabályban
meghatározott szervek hatékony együttműködését biztosító, az országos nukleáris és
balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő veszélyhelyzet-kezelési terveket kell
kidolgozni.”
10.	§ (1) Az Atv. 67. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„k) a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal
kapcsolatos bejelentésekről és intézkedések, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív
anyagokkal kapcsolatos egyéb bejelentést követő intézkedések részletes szabályait;”
(2)	Az Atv. 67. §-a a következőy) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
y) az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes
szabályokat, a sugárvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e
tevékenység folytatására jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás vezetésére
6
vonatkozó részletes szabályokat, a sugárvédelmi képzésre és továbbképzésre vonatkozó
részletes szabályokat valamint a sugárvédelmi képzettség nyilvántartásának vezetésére
vonatkozó részletes szabályokat.”
(3)	Az Atv. 68. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„r) az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri
kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályait.”
11.	§ Az Atv. a következő 71. §-sal egészül ki:
„71. § Ez a törvény az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel
szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a
89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a
2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i
2013/59/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
12.	§ Az Atv.
a)	2. § 29. pontjában a „nukleáris létesítmények ionizáló” szövegrész helyébe a „létesítmények
ionizáló” szöveg,
b)	12. § (8) bekezdésében a „17. § (7) bekezdése” szövegrészek helyébe „17. § (8) bekezdése”
szöveg,
c)	13. § (3) bekezdésében a „létesítésére irányuló engedélyezési eljárásban” szövegrész helyébe a
„létesítési engedélyezési eljárásában” szöveg,
d)	17. § (2) bekezdés 4. pontjában a „nukleáris rendszer, rendszerelem” szövegrész helyébe a
„nukleáris létesítmény rendszere, rendszereleme” szöveg,
e)	17. § (2) bekezdés 43. pontjában az „építészeti, mérnöki, építészeti-műszaki tervezési”
szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri
és építész felelős műszaki vezetői” szöveg,
f)	18/D. § (1) bekezdésében az „mérnöki, építészeti, illetve építészeti-műszaki tervezési szakértői”
szövegrész helyébe az „építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri
és építész felelős műszaki vezetői” szöveg, az „akit” szövegrész helyébe az „aki” szöveg,
g)	38. § (2) bekezdésében az „üzemeltetési” szövegrész helyébe az „üzembe helyezési” szöveg
lép.
13.	§ Hatályát veszti az Atv. 4. § (12) bekezdése.
3.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
14.	§ A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 57. § (2)
bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a
külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra
vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is
figyelemmel kell meghatározni:)
„c) a Hivatal által kiszabott bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető
figyelembe.”
7
15.	§ A Tszt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában a „(a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a
„(a továbbiakban: miniszter) és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert”
szöveg lép.
4.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
16.	§ (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a
következő 6a. és 6b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. Egységes másnapi piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk 26.
pontjában meghatározott fogalom;
6b. Egységes napon belüli piac-összekapcsolás: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk
27. pontjában meghatározott fogalom;”
(2)	A Vet. 3. §-a a következő 34a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„34a. Kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető: a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 2. cikk
23.	pontjában meghatározott fogalom;”
(3)	A Vet. 3. §-a a következő 47a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„47a. nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat: a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott
európai bizottsági rendeletek szerint jóváhagyott feltételeket és módszertanokat tartalmazó
szabályzat;”
17.	§ A Vet. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termelő - az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján -
a)	a saját maga által termelt villamos energiát,
b)	az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos
energiát
értékesítheti.”
18.	§ A Vet. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Minden mérlegkör-felelős köteles a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból
nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló
miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően megfizetni az átvételi kötelezettség alá eső
villamosenergia-termelés támogatására az átviteli rendszerirányító által meghatározott
pénzeszköz ráeső összegét, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli
rendszerirányítóval.
(2)	A mérlegkör-felelős (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének alapját a
mérlegkörébe tartozó felhasználók részére értékesített villamos energia képezi.
8
(3)	A (2) bekezdés szerinti értékesített villamos energiába nem számít bele az a
villamosenergia-mennyiség, amelyet
a)	egyetemes szolgáltató értékesített, és
b)	villamosenergia-kereskedő olyan egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére
értékesített, aki számára
ba)	a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatást a villamos energia egyetemes szolgáltatás
árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, az adott felhasználási
helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy
díjtétel esetében alacsonyabb árakon nyújtja, és
bb)	az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos
energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben
(a továbbiakban: Vhr.) meghatározott szolgáltatásokat biztosítja.
(4)	A (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alacsonyabb ár díjkedvezmény nyújtásával is
biztosítható.
(5)	A (3) bekezdés b) pontja arra a villamosenergia-mennyiségre alkalmazható, amelyről a
villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-felelőse, a mérlegkör-felelős pedig a mérlegkörébe
tartozó villamosenergia-kereskedők vonatkozásában az átviteli rendszerirányító részére a
mentesség feltételeinek fennállásáról az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben előírt
határidőig nyilatkozott. A nyilatkozatban foglaltak teljesülését a Hivatal utólag jogosult
ellenőrizni, és amennyiben megállapítja, hogy az abban foglaltak nem teljesültek, a
villamosenergia-kereskedővel szemben bírságot szab ki.
(6)	Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult
és köteles
a)	az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a
kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,
b)	az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia mennyiségre vonatkozóan a jogszabályi
és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően azon a
szervezett villamosenergia-piacon ügyletet kötni, amelyben részesedéssel rendelkezik, és
c)	az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia támogatásához szükséges összeget és az
(1)	bekezdés szerinti pénzeszköz mértékét az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben
meghatározott részletes szabályok szerint meghatározni,
d)	az (1) bekezdés szerinti pénzeszköz befizetésére vonatkozó kötelezettséget
mérlegkörönként megállapítani és az érintett mérlegkör-felelősökkel elszámolni,
figyelemmel a (2)-(5) bekezdésben foglaltakra.
(7)	Az (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető
engedélyes közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles a (6) bekezdés b) pontjának
megfelelően meghatározott villamosenergia-mennyiség értékesítése céljából kereskedésben
történő részvételre az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni.
(8)	A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (6) bekezdés szerinti tevékenysége nem
irányulhat haszonszerzésre.
(9)	A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott
csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles
átvenni.”
19.	§ A Vet. II. Fejezete a következő alcím címmel és 13/A. §-sal egészül ki:
„A kötelező átvételi rendszer működtetésének finanszírozása
13/A. § (1) Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer
működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt, 13. § (1) bekezdés szerinti,
kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az általános forgalmi adóról szóló
2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az
9
általános forgalmi adó alapjába, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból
nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásáról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott egyéb bevételek nem minősülnek az átviteli
rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a kötelező átvételi rendszer
működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten
kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és
azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az
átviteli rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott
tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti.
Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.
(2)	A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközöket a mérlegkör-
felelős havonta az átviteli rendszerirányítónak fizeti meg azzal, hogy a pénzeszköz végső
költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos energiát vásároló felhasználó
kivételével - a felhasználó. A felhasználóra eső pénzeszközt a mérlegkör-felelős köteles
havonta a vele a kereskedelmi szabályzat szerinti ellátásalapú szerződéses jogviszonyban
álló felhasználó részére kiállított számlán külön feltüntetni. Amennyiben a mérlegkör-felelős
és a mérlegkörébe tartozó felhasználó között nem áll fenn a kereskedelmi szabályzat szerinti
ellátás alapú villamosenergia-vásárlási szerződés, úgy a felhasználóra eső pénzeszközt a
mérlegkör-felelős továbbhárítja a felhasználó ellátását biztosító villamosenergia-kereskedő -
beleértve a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelőt is - felé azzal, hogy a
felhasználóra eső pénzeszköz végső költségviselője - a 13. § (3) bekezdése szerinti villamos
energiát vásároló felhasználó kivételével - a felhasználó. A villamosenergia-kereskedő a
felhasználóra eső pénzeszközöket a felhasználó részére kiállított számlán köteles külön
feltüntetni.
(3)	A 13. § (1) bekezdés szerinti, kötelező befizetésen alapuló pénzeszközök, amelyek az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja
szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába, nem minősülnek a mérlegkör-
felelős vagy a villamosenergia-kereskedő bevételének, azokat kötelesek egyéb
pénzeszközeiktől elkülönítetten kezelni. Az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket a
mérlegkör-felelős az átviteli rendszerirányítóval, a villamosenergia-kereskedő a mérlegkör-
felelőssel szemben köteles kötelezettségként kimutatni.”
20.	§ A Vet. 16. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és
elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban)
„r) a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt feladatok elvégzése.”
21.	§ A Vet. 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az átviteli rendszerirányító)
„g) a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetővel kötött megállapodás esetén hozzájárulhat a
2015/1222/EU bizottsági rendelet 76. cikk (1) bekezdésében előírt költségekhez,
amennyiben a Hivatal a 2015/1222/EU rendelet 76. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint a
költség-hozzájárulási j avaslatot előzetesen jóváhagyja.”
22.	§ A Vet. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási
pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A nemzetközi üzemi és kereskedelmi
10
szabályzatban és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott nemzetközi kereskedelemre
vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.”
23.	§ A Vet. 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély, a
714/2009/EK rendelet, az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet,
valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.”
24.	§ A Vet. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a
hálózati kapacitásadatok közzétételének rendjéről a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása
alapján kiadott európai bizottsági rendelet és a villamosenergia-ellátási szabályzatok
rendelkeznek.”
25.	§ A Vet. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szervezett villamosenergia-piacon)
„b) a termelő, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra
irányuló, és
c)	a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása
vonatkozásában, a 13. § (6) bekezdés b) pontja szerinti villamos energia vonatkozásában,
valamint a szűkületkezelési eljárásokban történő együttműködés keretében az átviteli
rendszerirányító vételre és eladásra irányuló”
(ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban
előírt feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a
kereskedésben történő részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az
elszámolást végző szervezettel szerződést kötött.)
26.	§ A Vet. 53.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési
módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a kereskedelmi szabályzat, a
nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat, valamint a szervezett villamosenergia-piaci
szabályzat-rendelkezései irányadók.”
27.	§ A Vet. VIII. fejezete a következő 55/A. § és 55/B. §-sal egészül ki:
„55/A. § (1) A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések szerint
dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kijelöléséről, a kijelölt villamosenergia-
üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról, valamint az
Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergiapiaci-üzemeltető
szolgáltatásainak visszautasításáról, továbbá ez utóbbi tekintetében teljesíti a vonatkozó
értesítési kötelezettségeket.
(2)	Ha a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest a Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági
rendelet 4. cikk (3) bekezdése és 5 cikk (1) bekezdése alapján kijelölt villamosenergiapiac-
üzemeltetőnek jelöli ki, akkor a szervezett villamosenergia-piac engedélyesének a
11
2015/1222/EU bizottsági rendeletben foglalt, a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetőre
vonatkozó kötelezettségeknek is eleget kell tennie.
(3)	A másnapi és a napon belüli villamosenergia-piacokon történő kereskedéshez
kapcsolódó, a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a kijelölt
villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak meghatározására vonatkozó
számítási módszertant a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.
(4)	A (3) bekezdés szerinti díjak mértékét a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető állapítja
meg. A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető az általa alkalmazni kívánt díjak mértékét az
alkalmazásuk előtt 30 nappal köteles a honlapján közzétenni.
(5)	A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető a (4) bekezdés szerinti közzététellel
egyidejűleg köteles a (3) bekezdés szerinti módszertan alapján meghatározott díjak részletes
számítási hátteréről a Hivatalt tájékoztatni.
(6)	A kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető köteles a kereskedelmi szabályzat
rendelkezéseit betartani, az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli
rendszerirányítóval együttműködni.
55/B. § A Hivatal a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálatban
részt vesz és a részt vevőkkel megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4)
bekezdés c) pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös
javaslatról.”
28.	§ A Vet. 57/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi
felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a
követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi
felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult
automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók
meghatározására.”
29.	§ A Vet. a következő 67/A. §-sal egészül ki:
„67/A. § (1) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részét képező feltételek és
módszertanok kidolgozása a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai
bizottsági rendelet szerint történik. A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott
európai bizottsági rendelet szerinti konzultáció során az érintett engedélyesek, felhasználók,
valamint más szereplők és ezek érdekképviseleti szerveik bevonását az erre kijelölt, a
feltételek és módszertanok kidolgozásáért felelős által fenntartott információs platformon
keresztül kell biztosítani.
(2)	A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet
hatálybalépését követő 30 napon belül, vagy ha a rendelet az egyes rendelkezésekre
alkalmazásának kezdetére későbbi határnapot állapít meg, a megállapított alkalmazási
határnap előtt 30 nappal a kereskedelmi szabályzat és az üzemi szabályzat esetén az átviteli
rendszerirányító, elosztói szabályzat esetén az elosztók kötelesek a Hivatalhoz benyújtani -
a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével - az érintett villamosenergia-
ellátási szabályzatok módosítására vonatkozó, a rendeletekkel való összhang megteremtése
szempontjából előkészített és az érintett szabályzati bizottság által megtárgyalt javaslatot.
(3)	Ha az érintett szabályzati bizottságok nevében az átviteli rendszerirányító vagy az
elosztók a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül nem kezdeményezik az érintett
villamosenergia-ellátási szabályzat módosítását, a Hivatal módosíthatja azokat, az (1)
bekezdés szerinti rendelettel való összhang megteremtése érdekében.
12
(4)	A 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet
szerint kidolgozott feltételre vagy módszertanra vonatkozó javaslatát a kidolgozásáért
felelős személy köteles jóváhagyás céljából benyújtani a Hivatal részére, és köteles
egyidejűleg kérelmezni az adott feltétel vagy módszertan nemzetközi üzemi és kereskedelmi
szabályzat részeként történő Hivatal általi jóváhagyását.
(5)	Azokban az esetekben, amikor a 714/2009/EK rendelet felhatalmazása alapján kiadott
európai bizottsági rendelet alapján a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat
vonatkozó részének kidolgozásáért felelős személy nem az átviteli rendszerirányító, akkor a
Hivatal a (4) bekezdés szerinti kérelmet annak kézhezvételtől számított 15 napon belül
megküldi az átviteli rendszerirányítónak annak érdekében, hogy az a kérelem kézhezvételét
követő 15 napon belül tegyen javaslatot annak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi
szabályzat szövegében történő formai elhelyezésére.
(6)	A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat Hivatal határozatainak megfelelő
egységes szerkezetben történő közzétételéért az átviteli rendszerirányító felelős.”
30.	§ A Vet. 70. §-a következő (5) és (5a) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) Az üzemi szabályzat, a kereskedelmi szabályzat és az elosztói szabályzat rendelkezései
nem lehetnek ellentétesek a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel.
(5a) Ha a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat valamely rendelkezése ugyanazon
szabályozási tárgykör esetében eltérő szabályokat állapít meg, mint a többi villamosenergia-
ellátási szabályzat, akkor a szabályozás összhangja érdekében a 67/A.§ rendelkezései
alapján kell eljárni.”
31.	§ A Vet. 99/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött villamosenergia-vásárlási
szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett
javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától
számított 45. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára
megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi
szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját
igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5
napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél
pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel
napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi
szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél
megváltozott azonosítóját.”
32.	§ A Vet. 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban,
valamint a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az
átviteli rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes köteles honlapján
vagy az arra kijelölt elektronikus platformon folyamatosan nyilvánosságra hozni.”
33.	§ A Vet. 159. § (3) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:
(A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:)
13
„9. végrehajtja a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben meghatározott, a nemzeti szabályozó
hatóságra vonatkozó vagy jelen törvény alapján ellátandó feladatokat, ennek keretében
többek között:
a)	dönt a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető kjelöléséről, a kijelölt villamosenergia-
üzemeltető működésének felfüggesztéséről és kijelölésének visszavonásáról,
b)	a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti esetben jóváhagyja a
kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető által alkalmazott díjak módszertanát,
c)	visszautasíthatja az Európai Unió egy másik tagállamában kijelölt villamosenergia-
üzemeltető szolgáltatásait, és teljesíti az azzal kapcsolatos értesítési kötelezettségeket,
d)	dönt az átviteli rendszerüzemeltetők és a kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által
kialakított, az egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolás teljes
megvalósításához szükséges feltételek és módszertanok jóváhagyásáról,
e)	dönt az egységes másnapi és napon belüli piac-összekapcsolásnak a kijelölt
villamosenergiapiac-üzemeltetőnél felmerült költségeihez az átviteli rendszerirányító
részéről történő hozzájárulásról szóló javaslat jóváhagyásáról,
f)	részt vesz és megállapodik a 2015/1222/EU bizottsági rendelet 32. cikk (4) bekezdés c)
pontja szerinti egyeztetési folyamatban a felülvizsgálat során benyújtott közös javaslatról.”
34.	§ A Vet. 168. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje az átviteli rendszerüzemeltetők és a
kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltetők által kialakított feltételek és módszertanok
jóváhagyása esetében a 2015/1222/EU bizottsági rendeletben egyedileg meghatározott
határidők.”
35.	§ A Vet. 170. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„13. a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos
energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének
megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
36.	§ A Vet. XXI. fejezete a következő 178/S. §-sal egészül ki:
„178/S. § Ha a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő - beleértve a felhasználónak
közvetlenül értékesítő termelőt is - a jogszabályváltozás esetére nézve másként nem
állapodnak meg, úgy az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
... törvény által megállapított 13. és 13/A. §-a hatályba lépésének napjától az ezt
megelőzően kötött azon - kereskedelmi szabályzat szerinti - ellátás alapú villamosenergia-
adásvételi szerződésekben, amelyek olyan fix összegű villamosenergia-árat tartalmaznak,
amely a kötelező átvételi árelemet is magában foglalja, a 13. § (1) bekezdése szerinti
pénzeszköz mindenkori mértékével csökkentett villamos-energia egységár alkalmazandó a
felek közötti jogviszonyban.”
37.	§ A Vet. 184. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
14
,f a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás
létrehozásáról szóló, 2015. július 24-ei 2015/1222/EU bizottsági rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
38.	§ A Vet.
a)	3. § 67. pontjában a „nemzetközi” szövegrész helyébe az „egyes nemzetközi” szöveg, és az
„elosztói szabályzat; ” szövegrész helyébe az „elosztói szabályzat, valamint a nemzetközi üzemi
és kereskedelmi szabályzat; ” szöveg,
b)	15. §-ában a „meghatározott” szövegrész helyébe a „ ,valamint az annak felhatalmazása alapján
kiadott EU bizottsági rendeletben meghatározott” szöveg,
c)	19. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási”
szöveg,
d)	31. § d) pontjában az „az üzemi és elosztói szabályzatban” szövegrész helyébe az „a
jogszabályokban, az elosztói szabályzatban, az üzemi szabályzatban és a nemzetközi üzemi és
kereskedelmi szabályzatban” szöveg,
e)	36. § (5) bekezdésében az „az ellátási szabályzatokban” szövegrész helyébe az „a
jogszabályokban és villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg,
f)	40. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási”
szöveg,
g)	53. § (2) bekezdésében az „és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban” szövegrész
helyébe az „a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-
piaci szabályzatban” szöveg,
h)	55. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi szabályzat” szövegrészek helyébe a „kereskedelmi
szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat” szöveg,
i)	55. § (2) bekezdésében a „kereskedelmi szabályzat” szövegrész helyébe a „kereskedelmi
szabályzat, valamint a nemzetközi és kereskedelmi szabályzat” szöveg,
j) 59. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási”
szöveg,
k) 59. § (4) bekezdésében „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,
l) 67. §-ában a „kidolgozza” szövegrész helyébe a „kidolgozza a nemzetközi üzemi és
kereskedelmi szabályzatban szabályozott kérdések kivételével” szöveg,
m) 70. § (2) bekezdésében az „A villamosenergia-ellátási szabályzatok” szövegrész helyébe az „A
nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével a villamosenergia-ellátási szabályzat”
szöveg,
n) 70. § (6) bekezdésében a „villamosenergia-ellátási szabályzatot” szövegrész helyébe a
„villamosenergia-ellátási szabályzatot a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat
kivételével” szöveg,
o) 89. § (4) bekezdésében a „kereskedelmi szabályzat” szövegrész helyébe a „nemzetközi üzemi és
kereskedelmi, valamint a kereskedelmi szabályzat” szöveg,
p) 151. § (1) bekezdésében az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási”
szöveg,
q) 154. §-ában az „az ellátási” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-ellátási” szöveg,
r) 159. § (1) bekezdésében a „714/2009/EK rendeletben” ” szövegrész helyébe a „714/2009/EK
rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben”
szöveg
lép.
39.	§ A Vet.
a)	148. § (2) bekezdésében a „0,21 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,25 Ft/kWh” szöveg,
b)	148. § (3) bekezdésében a „0,13 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,07 Ft/kWh” szöveg,
c)	148. § (4) bekezdésében a „2,08 Ft/kWh” szövegrész helyébe az „1,75Ft/kWh” szöveg
15
lép
40.	§ A Vet. 10. § (4) bekezdésében a „mérlegköri” szövegrész helyébe a „mérlegkör-tagsági”
szöveg lép.
41.	§ Hatályát veszti a Vet.
a)	22. §-a, és
b)	146. § (2) bekezdése.
5.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
42.	§ A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 63/C. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi
felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a
követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi
felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult
automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók
meghatározására.”
43.	§ (1) A Get. 91/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kereskedési platformot üzemeltető, a szállítási rendszerüzemeltető és a szervezett
földgázpiaci engedélyes köteles együttműködni egymással.”
(2)	A Get. 91/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kereskedési platformot működtető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a
kereskedelmi egyensúlytalanságuk feloldására irányuló földgáz kereskedelemnek a
lehetőségét a 312/2014/EU bizottsági rendelet és a kereskedési platform szabályzata
szerint.”
44.	§ A Get. 106. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A miniszter rendeletben állapítja meg)
,,d) a szállítási rendszerüzemeltető által egy másik szállítási rendszerüzemeltető igénye
alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait, ideértve a határon
átnyúló, de belföldi teljesítési helyű szolgáltatások körét.”
45.	§ A Get. 115/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatokat legkésőbb a felhasználók átvételének
időpontjáig visszavonhatja, ha a határozatok meghozatalának időpontját követően az átadó
és az átvevő egyetemes szolgáltató körülményeiben olyan lényeges változás következett be,
amely alapján a határozatok rendelkezései okafogyottá váltak, valamint az átadó és az
átvevő egyetemes szolgáltató közös kérelmükben kérik a Hivataltól a határozatok
visszavonását.”
46. § A Get 115/C. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
16
„(3 c) Az átvétellel érintett felhasználó és az átvevő között létrejött egyetemes szolgáltatási
szerződésből eredő fizetési kötelezettség körében a felhasználó vagy a fizető (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizető fél) által az átadó mint kedvezményezett
javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást az átvétel napjától
számított 45. napon e törvény erejénél fogva az átvevő mint kedvezményezett javára
megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. Az átvevő a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi
szolgáltatója részére az átvétel napját követő 15 napon belül megküldi az átvétel napját
igazoló kijelölő határozatot, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5
napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél
pénzforgalmi szolgáltatója az átvevő által indított csoportos beszedési megbízást az átvétel
napját követő 46. naptól az átvevő javára köteles teljesíteni, ha az átvevő pénzforgalmi
szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél
megváltozott azonosítóját.”
47.	§ A Get. 125. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az (1)-(1c) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához
szükséges adatok a Hivatal részére átadhatók, amelyeket a Hivatal köteles a Ket.
adatkezelésre vonatkozó szabályai szerint kezelni.”
48.	§ A Get. XVIII. fejezete a következő 146/J. §-sal egészül ki:
„146/J. § E törvénynek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
.... törvénnyel megállapított 115/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezéseit a folyamatban
lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
49.	§ A Get.
a)	104/A. § (1) bekezdésében az „ , a csatlakozási díj és az egyetemes szolgáltatás ára miniszteri
rendeletben” szövegrész helyébe az „és az egyetemes szolgáltatás ára miniszteri rendeletben,
valamint a csatlakozási díjnak a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben” szöveg,
b)	125. § (4) bekezdésében az „a)-c) és e) ” szövegrész helyébe az „a), b) és e)” szöveg,
c)	125. § (5) bekezdésében az „a)-c) és e) ” szövegrész helyébe az „a), b) és e)” szöveg,
d)	129. § (2) bekezdés d) pontjában a „pontja” szövegrész helyébe a „pontja, valamint a 128/A. §
(5)	bekezdése” szöveg,
e)	129. § (2) bekezdés e) pontjában a „128/A. § (5) bekezdése” szöveg helyébe a „128/A. § (6)
bekezdése” szöveg
lép.
50.	§ Hatályát veszti a Get.
a)	91/A. § (3) bekezdés h) és i) pontja,
b)	114/A. § (2)-(4) bekezdése,
c)	125. § (4) bekezdés c) pontja,
d)	134/B. § (7) bekezdése.
6.	Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
51.	§ (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. § 20.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
17
„20. kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével
a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás;”
(2)	Az Ehat. 1. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás;”
(3)	Az Ehat. 1. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„33. vállalkozáscsoport: azon vállalkozások összessége, amelyek egymással a Kkvtv.
szerinti kapcsolódó vállalkozási vagy partnervállalkozási kapcsolatban állnak.”
52.	§ (1) Az Ehat. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO
50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított
energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles
négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.
(2a) Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely
vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó
tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy
részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére
megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már
nem kell megküldenie a Hivatal részére.”
(2)	Az Ehat. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vállalkozáscsoport azon tagja, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak
minősülne és végsőenergia-fogyasztása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb
fogyasztású vállalkozása végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem köteles kötelező
energetikai auditálást lefolytatni vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert
működtetni.
(5)	Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy
vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó
energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.”
53.	§ Az Ehat. 18. alcíme a következő 22/A. §-sal és 22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A kötelező energetikai auditálás keretében az épületre vonatkozó auditálás
lefolytatására a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és a (2) bekezdésben foglalt feltételek
fennállása esetén a nagyvállalatnak minősülő bérlő egyetemlegesen kötelezett.
(2)	A nagyvállalatnak minősülő bérlő csak abban az esetben köteles az általa bérelt
épületrészre vonatkozóan auditálást lefolytatni, ha annak alapterülete meghaladja a teljes
épület alapterületének 50 %-át.
18
22/B. § (1) A nagyvállalat köteles minden év június 30-áig a Hivatal honlapján erre a célra
kialakított felületen regisztrálni.
(2)	A Hivatal a regisztráció nem teljesítése, vagy késedelmes teljesítése esetén egymillió
forintig terjedő bírsággal sújtja a nagyvállalatot és elvégzi a regisztrációját.
(3)	A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat
utolsó összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a nagyvállalat
nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét.”
54.	§ (1) Az Ehat. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység
végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad
szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai auditálási tevékenységet akkor folytathat,
ha a szakmai vizsga teljesítésének kivételével megfelel a 28. § (1) bekezdésébe foglalt
követelményeknek.”
(2)	Az Ehat. 35. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A határon átnyúló szolgáltatás keretében energetikai auditálási tevékenység
folytatására jogosult személyekre és szervezetekre megfelelően alkalmazni kell az e
törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben az energetikai auditorokra és
energetikai auditáló szervezetekre meghatározott szabályokat.”
55.	§ Az Ehat. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nagyvállalat a 22/B. § szerinti regisztrációt első alkalommal 2016. január 20-áig
köteles teljesíteni.”
56.	§ Az Ehat. 33. § (3) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe az „(1)” szöveg lép.
7.	Záró rendelkezések
57.	§ (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 1-7. §, a 9. §, a 10. § (1) és (2) bekezdése, a 11-13. § és a 37. § 2016. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 8. § és a 10. § (3) bekezdése 2016. január 2-án lép hatályba.
(4)	A 3. alcím és a 6. alcím a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(5)	A 17-19. §, a 25. §, a 35. §, a 36. §, a 40. § és a 41. § 2016. április 1-jén lép hatályba.
58.	§ (1) E törvény 2. alcíme az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel
szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a
89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURAT0M tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 4. alcíme a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó
iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-ei 2015/1222/EU bizottsági rendelet
végrehajtását szolgálja.
(3)	E törvény 6. alcíme az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv
módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló
19
2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálj a.
20
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)
kisebb, jogtechnikai jellegű pontosítása.
A törvényjavaslat célja az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.)
módosítása elsősorban a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról,
valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény 28. § (2)
bekezdése alapján, az atomenergia alkalmazási körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében
szükséges szabályok megalkotása. A törvényjavaslat célja továbbá a hiányzó, talált és lefoglalt
nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata és korszerűsítése. A
sugárvédelmi hatáskörátvétellel kapcsolatban törvényi szinten szükséges szabályozni az Országos
Dozimetriai Nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket, a sugárvédelmi szakértői tevékenységre
vonatkozó szabályokat, valamint a sugárvédelmi képzettség és annak nyilvántartására vonatkozó
törvényi előírásokat. A törvénymódosítás tartalmazza a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és
egyéb radioaktív anyagok fogalmának meghatározását, továbbá egyértelművé teszi, hogy ezen
anyagokkal, valamint az ezen anyagok jogellenes birtoklásával kapcsolatos bejelentést követő
intézkedéseket kormányrendelet határozza meg. Ezzel összefüggésben pontosítja az Atv. 67. § k)
pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezést is.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása a bírságolás mint szankció
árképzés során történő figyelembevételének kizárása és a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter tájékoztatásának biztosítása érdekében szükséges.
A harmadik energia csomag részét képezi a villamos energia határokon keresztül történő
kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet, amely felhatalmazást tartalmaz a határokon átnyúló átviteli hálózatokhoz való tényleges és
átlátható hozzáférés biztosítására, valamint fenntartására vonatkozó európai uniós szintű üzemi és
kereskedelmi szabályzatok megalkotására. A felhatalmazás alapján került elfogadásra az első
villamos energia üzemi és kereskedelmi szabályzat, a kapacitásfelosztásra és a szűk
keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló 2015. július 24-i,
1222/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: CACM rendelet). A CACM rendelet a
piacműködtetést harmonizáló jogszabály, a másnapi és a napon belüli piacokra, a piacszervezésre és
a rövidtávú kapacitásszámításra vonatkozóan tartalmaz előírásokat. A törvény célja a CACM
rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítása. A törvény tartalmazza továbbá a
villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Vet.) szabályozott
évenként megállapítandó, ún. pénzeszközök mértékére vonatkozó módosítási javaslatot, valamint a
Vet. és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) vonatkozásában a
jogalkalmazás során felmerült gyakorlati módosítási javaslatokat is magában foglal. A módosítások
a Get. vonatkozásában a gyakorlati tapasztalatok alapján kezelik a kereskedési platform
működtetéséhez kapcsolódó együttműködést; továbbá a Vet. és a Get. tekintetében megkönnyítik az
egyetemes szolgáltató engedélyének visszavonásához kapcsolódó eljárást.
A módosítási javaslat célja továbbá a kötelező átvételhez (KÁT) kapcsolódó elszámolási rendszer
egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele, továbbá a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) a
közeljövőben várhatóan bevezetésre kerülő napon belüli kereskedelem adta lehetőségekre való
felkészülés. Az elszámolási rendszer egyszerűbbé válik. Megszűnik a fizikai allokáció, azaz a teljes
KÁT-os energiamennyiség a HUPX-en kerül értékesítésre. Ez megnöveli a kereskedők és a
fogyasztók mozgásterét portfoliójuk összeállításában. A fizikai allokáció megszűnése lehetővé teszi
a tényadatokon alapuló utólagos elszámolást, így nem lesz szükség a terv és tény adatok eltéréséből
fakadó korrekciókra. A KÁT finanszírozás többletköltsége egyszerűbben meghatározható és
21
bemutatható a fogyasztóknak. A MAVIR által kiszámított és közzétett „KÁT felár” közvetlenül
továbbhárítandó a fogyasztók felé. Ezáltal nem lesz szükség ehhez kapcsolódó „kockázati felár”
beépítésére az árakba, ami a kereskedők nyilatkozatai szerint eddig bevett gyakorlat volt. Ezt a
változást a fogyasztók képviselői is támogatták. A KÁT-os villamos energia - részben - napon
belüli piacon történő értékesítése az értékesített és ténylegesen megtermelt energia pontosabb
összehangolását teszi lehetővé, ami csökkenti a KÁT mérlegkör kiegyenlítési költségeit.
A törvényjavaslat célja továbbá, hogy biztosítsa az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Ehat.) energetikai auditálással kapcsolatos szabályai egységes
értelmezését. A hatályba lépést követő négy hónap során felmerült jogalkalmazási kérdések alapján
kivegye a csupán az állami és önkormányzati tulajdonosi befolyás miatt nagyvállalatnak minősülő
vállalkozásokat az auditálási kötelezettség alól, valamint, hogy megkönnyítse az energetikai
auditálási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a nagyvállalatok kötelező regisztrációjának
előírásával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. és 2. §-hoz
A törvényjavaslat célja a Bt. kisebb, jogtechnikai jellegű pontosítása.
a 3. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a hiányzó, a talált és a lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagok
fogalmát. A magyar kormány felkérésére, a hazai hatósági rendszer működésének felülvizsgálatát
célzó, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) által 2015-ben lefolytatott
nemzetközi misszió kifogásolta, hogy az atomenergia alkalmazásának felügyelete nem tükrözi a
fokozatos megközelítés elvét. Ehhez szükséges a fokozatosság elvének meghatározása a NAÜ
nukleáris biztonsági fogalomtára (IAEA Safety Glossary) alapján.
a 4. §-hoz
A rendelkezés előírja a fokozatosság elvének érvényesítését az atomenergia alkalmazása és
felügyelete során.
az 5. §-hoz
A rendelkezés megállapítja az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás, mint közhiteles és az
OAH által vezetett nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket. Az Országos Személyi Dozimetriai
Nyilvántartásnak tartalmaznia kell a sugárterhelésnek kitett munkavállalóra és a munkavállaló
foglalkoztatójára vonatkozó meghatározott adatokat. A nyilvántartásban szereplő eredmények
kiterjednek a munkavállalót a foglalkoztatása során érő összes sugárterhelésre, így ezeket az
adatokat az ideiglenes munkáltató részére át kell adni.
a 6. §-hoz
A rendelekzés sugárvédelmi szakértőre vonatkozó követelményeket határozza meg. A sugárvédelmi
tevékenység folytatásához az OAH által kiadott engedély szükséges. Az engedéllyel rendelkező
sugárvédelmi szakértőkről az OAH hatósági nyilvántartást vezet. A törvényjavaslat tartalmazza
továbbá a sugárvédelmi szakértői tevékenység gyakorlásának megszűnésének eseteit is.
a 7. §-hoz
22
A rendelkezés tartalmazza a sugárvédelmi képzettségre és a képzettség nyilvántartására vonatkozó
rendelkezéseket. A § tartalmazza a képzettség megszerzésével kapcsolatos követelményeket
szabályozó részletszabályokra vonatkozó utalást, a sugárvédelmi képzés és továbbképzés
teljesítésének igazolási módját.
a 8. §-hoz
Azon személyek egészségének védelme, akik egészségügyi szolgáltatások nyújtása során nem
munkaköri kötelezettségük keretében részesülhetnek ionizáló sugárzásban - többek között orvosi
vizsgálaton, egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt - az egészségügyért felelős miniszter,
illetve az általa irányított egészségügyi szervek feladatkörében marad.
a 9. §-hoz
A rendelkezés az Atv. 32. §-a és a hiányzó, talált és lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív
anyagokra vonatkozó kormányrendeletre vonatkozó szabályok közötti összhang megteremtésére
szolgál.
a 10. §-hoz
Az Atv. 67. § k) pontjába foglalt felhatalmazó rendelkezés pontosítása szükséges a hiányzó, talált és
lefoglalt nukleáris és egyéb radioaktív anyagokra vonatkozó kormányrendelet megalkotására
tekintettel. A módosítás az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetésére, valamint az
egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének
védelmének szabályaira vonatkozó részletes szabályok megalkotására ad felhatalmazást.
a 11. §-hoz
Jogharmonizációs záradék. A törvényjavaslat nem valósít meg teljes harmonizációt.
a 12. §-hoz
Szövegcserés módosító rendelkezések, jogtechnikai jelleggel, illetve az építésügyben alkalmazott
szóhasználattal való egyezés megteremtése érdekében.
a 13. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
a 14. §-hoz
A bírság szankciós jellegére tekintettel szükséges annak kimondása, hogy a MEKH bírságot az
árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehet figyelembe. Bírság alatt természetesen az
engedélyessel szemben bármely szerv által kiszabott bírságot érteni kell.
a 15. §-hoz
A módosítással biztosítható a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter MEKH
által történő tájékoztatása.
a 16. §-hoz
23
Fogalom-meghatározásokat tartalmazó rendelkezés a CACM rendelettel összefüggésben.
a 17. §-hoz
A törvénymódosítás nyomán nem kerül sor villamos energia fizikai allokációjára.
a 18. §-hoz
A módosításokat az indokolja, hogy a KÁT-os villamos energia teljes mértékben a szervezett
villamosenergia-piacon kerül értékesítésre, tehát megszűnik a mérlegkör-felelősökre történő fizikai
allokáció. A Vet. hatályos szövege is utal már erre a célra. A finanszírozás terhei az eddigiekkel
azonos módon, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztóknak történő értékesítés
arányában kerülnek szétosztásra az átviteli rendszerirányító által a mérlegkör-felelősökre. A
módosításra továbbá az egyetemes szolgáltatásra jogosult, de versenypiacon vételező fogyasztók
számára történő értékesítés tekintetében adandó nyilatkozatadási rend egyértelműsítése érdekében
van szükség. A módosítást továbbá részben a teljes szervezett villamosenergia-piaci értékesítés,
részben pedig a napon belüli kereskedésre való felkészülés indokolja. Ha a tényleges KÁT
értékesítés kevesebb lesz az erőművek előző napi menetrendjei alapján a másnapi piacon
értékesített mennyiségnél, úgy a kiegyenlítési költségek csökkentése érdekében szükség lehet arra,
hogy az átviteli rendszerirányító a napon belüli piacon villamos energiát vásároljon és ennek
segítségével álljon helyt. Ennek érdekében az „értékesíteni” szót az „ügyletet kötni” kifejezés
váltotta fel. Az ügyletkötés részletes szabályai külön jogszabályban, illetve az iparági szereplők
bevonásával a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerülnek kialakításra.
a 19. §-hoz
A Vet. 22. § eddigi szövege - kisebb pontosításokkal - átkerül a 13/A. § (1) bekezdésébe, tekintve,
hogy az ebben meghatározott szabályok nem az átviteli rendszerirányító alaptevékenységével,
hanem a kötelező átvételi rendszer működtetésével függenek össze és a 9-13. §-okkal alkotnak egy
logikai egységet. A szöveg kiegészült azzal az utalással, hogy a támogatás finanszírozására
befizetett pénzeszköz nem képez ÁFA alapot, mivel nem kapcsolódik hozzá fizikai
villamosenergia-forgalom. Ugyanakkor a mérlegkör felelősök teljes egészében ÁFÁ-t visszaigénylő
szereplők, a végső költségviselő felhasználók pedig túlnyomó többségükben azok, így a
költségvetés ÁFA bevételeit ez a változás érdemben nem érinti. Korábban a kereskedők kétoldalú
megállapodások keretében hárították tovább a KÁT finanszírozásával kapcsolatos
többletköltségeiket a fogyasztókra. A 13/A. § (2)-(3) bekezdésekben megfogalmazott módosítás
meghatározza a továbbhárítás mértékét és módját, valamint a beszedett pénzek kezelését és
továbbadását. Ezzel a kereskedők árazásából kikerül a KÁT-tal kapcsolatos tételek kockázata, ami a
kereskedők és fogyasztók várakozásai szerint olcsóbbá teszi az ellátást.
a 20-23. §-hoz
A hatályos szabályozás szükség szerinti kiegészítése a CACM rendeletre való hivatkozással, az
átviteli rendszerirányító jogai és kötelezettségei tekintetében a CACM rendeletben meghatározott
feladatok teljesítése érdekében.
a 24. §-hoz
A hatályos szabályozás kiegészítése, hogy a továbbiakban a hálózathoz való hozzáférés részletes
műszaki és egyéb szabályai, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások tekintetében
a CACM rendelet is tartalmaz szabályokat.
24
a 25. §-hoz
A Vet. 53. § (1) bekezdésén eszközölt módosítással a napon belüli piac bevezetéséhez
kapcsolódóan feljogosítást kap az átviteli rendszerirányító, hogy a KÁT mérlegkör kiegyenlítési
költségeinek csökkentése érdekében akár vásárolhasson is villamos energiát, természetesen külön
jogszabályban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban részletezett szabályok szerint [lásd 13.
§ (5) bekezdés b) pont].
a 26-27. §-hoz
A hatályos szabályozás módosítása, hogy a szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott
termékek, ügylettípusuk vagy kereskedési módszerek tekintetében a továbbiakban a CACM
rendelet, illetve az az alapján kidolgozott feltételek és módszertanok rendelkezései is megfelelően
irányadók.
a 28. §-hoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) az egyedi
felhasználók részére fizetendő, az úgynevezett Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetére
vonatkozó kötbérfizetési kötelezettséget írt elő közigazgatási határozataiban valamennyi egyetemes
szolgáltatói és elosztói engedélyes számára. A módosítás a MEKH ezen jogkörének megerősítését
célozza. A MEKH az engedélyesek által fizetendő szankciók, kötbérek megfizetését olyan módon is
előírhatja, hogy azt a felhasználók igényérvényesítése, kérése nélkül is kötelesek megfizetni a
felhasználók számára. A felhasználók érdekeinek védelme, továbbá az engedélyesek magas
színvonalú szolgáltatás nyújtására történő ösztönzése szempontjából kiemelten fontos, hogy a
Garantált Szolgáltatások megsértése esetére vonatkozó kötbért a felhasználók kérés nélkül,
automatikus jelleggel megkaphassák. A szankció csak ily módon tudja hatékonyan betölteni
ösztönző szerepét, másrészt a felhasználó védelmét is csak így szolgálhatja megfelelően e
jogintézmény.
a 29-30. § és 32. §-hoz
A CACM rendelet szerint az átviteli rendszerirányító és az ún. kijelölt villamosenergia-piac
üzemeltetőknek a CACM rendelet egyes rendelkezései vonatkozásában feltételeket és
módszertanokat kell kidolgozniuk, majd azt a szabályozó hatósághoz jóváhagyás céljából
benyújtani. A §-ok az ezzel összefüggő hazai végrehajtási szabályokat állapítja meg.
a 31. §-hoz
A rendelkezés célja az egyetemes szolgáltatató engedélye visszavonásával összefüggésben
felmerült, az ügyfeleket érintő átadás-átvétellel kapcsolatos csoportos beszedési megbízásokkal
összefüggő rendelkezés pontosítása egyes eljárási cselekményekre vonatkozó határidők
beiktatásával.
a 33-34. §-hoz
A MEKH CACM rendelettel összefüggő feladataira és eljárási határidejére vonatkozó módosító
rendelkezések.
a 35. §-hoz
25
Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő
szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 63/2013.
NFM rendelet helyett javasolt új jogszabály kiadása, mert a fizikai allokáció megszűntével a
rendelet címe már nem aktuális, illetve nagyszámú módosítás várható. A felkészülés és az
adatgyűjtések érdekében szükség lesz ezen rendelet mielőbbi kiadására, ezért a felhatalmazó
rendelkezésnek is szükséges - az egyéb módosításoktól eltérően - mielőbb hatályba lépnie.
a 36. §-hoz
A villamosenergia-fogyasztók és kereskedők közötti szerződések egyes típusaiban nem jelenik meg
külön a KÁT finanszírozására vonatkozó árelem, hanem az egységes ár ezt is tartalmazza. A
178/S. § bevezetésével a módosítás azt kívánja megakadályozni, hogy ezek a fogyasztók a KÁT
terheit az egységes árban és a 13. § (1) bekezdés szerinti pénzeszközben is - azaz duplán -
megfizessék. A rendelkezés azért az ellátás alapú szerződésekre vonatkozik, mert a 13/A. § (2)
bekezdése értelmében a 13. § (1) bekezdés szerinti pénzeszközt a vele ellátás alapú szerződéssel
rendelkező kereskedő szedi be a felhasználótól.
a 37. §-hoz
A Vet. jogharmonizációs záradékkal való kiegészítése.
a 38. §-hoz
A § részben a CACM rendelet szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében szükséges szövegcserés
módosító rendelkezéseket tartalmazza, továbbá jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz.
a 39. §-hoz
A § rendelkezik továbbá a Vet.-ben szabályozott, évenként megállapítandó ún. pénzeszközök
mértékére vonatkozó módosításról is.
a 40. §-hoz
A Vet. 10. § (4) bekezdés módosítása pontosító jellegű. A jelenleg hatályos törvényben a
„mérlegköri szerződés” fogalma szerepel, amely lényegesen nagyobb kört fed le, mint a termelő és
a mérlegkör közötti jogviszonyt pontosabban leíró „mérlegkör-tagsági szerződés” kifejezés.
a 41. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
a 42. §.-hoz
A MEKH az egyedi felhasználók részére fizetendő, az úgynevezett Garantált Szolgáltatások nem
teljesítése esetére vonatkozó kötbérfizetési kötelezettséget írt elő közigazgatási határozataiban
valamennyi egyetemes szolgáltatói és elosztói engedélyes számára. A módosítás a MEKH ezen
jogkörének megerősítését célozza. A MEKH az engedélyesek által fizetendő szankciók, kötbérek
megfizetését olyan módon is előírhatja, hogy azt a felhasználók igényérvényesítése, kérése nélkül is
kötelesek megfizetni a felhasználók számára. A felhasználók érdekeinek védelme, továbbá az
engedélyesek magas színvonalú szolgáltatás nyújtására történő ösztönzése szempontjából kiemelten
fontos, hogy a Garantált Szolgáltatások megsértése esetére vonatkozó kötbért a felhasználók kérés
nélkül, automatikus jelleggel megkaphassák. A szankció csak ily módon tudja hatékonyan betölteni
26
ösztönző szerepét, másrészt a felhasználó védelmét is csak így szolgálhatja megfelelően e
jogintézmény.
a 43-44. §. -hoz
A Get. kereskedelmi platformra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a Get. szerinti külön díj
rendeletre vonatkozó egyes rendelkezéseknek a pontosítása, illetve kiegészítése.
a 45. § és 48. §
Kiegészítő rendelkezés az egyetemes szolgáltatató engedélyének visszavonásával kapcsolatos
eljárás vonatkozásában. A rendelkezés szerint az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató közös
kérelmére a MEKH az engedélyt visszavonó és az új engedélyest kijelölő határozatát a
körülmények lényeges megváltozása esetén visszavonhatja.
a 46. §-hoz
Kiegészítő rendelkezés az egyetemes szolgáltatató engedélye visszavonásával összefüggésben
felmerült, az ügyfeleket érintő átadás-átvétel vonatkozásában. A csoportos beszedési megbízásokat
a pénzforgalmi szolgáltatók a kedvezményezett részére adott felhatalmazás alapján teljesítik. A
kedvezményezett jogutódlása esetén a teljesítésre új felhatalmazás alapján kerülhet sor. Tekintettel
arra, hogy a fentiek szerinti átadás-átvétel potenciálisan jelentős számú felhasználót érint, indokolt a
jogszabályi alapokon megteremteni a csoportos beszedési megbízások automatikus, az új átvevő
egyetemes szolgáltató által történő átvételét, ezzel mentesíteni a felhasználókat a felmerülő
adminisztratív terhek alól. A rendelkezés fogyasztóbarát, továbbá csökkenti a banki és a
pénzforgalmi adminisztrációt is.
a 47. §-hoz
A módosítás célja, hogy a MEKH számára átadható 125. § (1)-(1c) bekezdésekben felsorolt
adatokat az érintett egyidejű tájékoztatása nélkül átadhassák az engedélyesek a MEKH számára. Az
adatok kezelése során a MEKH köteles a Get. 127. § s) pontjában meghatározottak alapján a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
adatkezelésre vonatkozó szabályai szerint eljárni.
a 49. és 50. §-hoz
A korábbi rendelkezésekkel összefüggő szövegcserés és hatályon kívül helyező rendelkezések.
az 51. §-hoz
A nagyvállalat és a kis- és középvállalkozás fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezés
kiegészítése a kis létszámú önkormányzati tulajdonú részesedéssel rendelkező vállalkozások miatt
vált szükségessé. Sok olyan apró, néhány fős foglalkoztatotti létszámmal és kis árbevétellel
rendelkező vállalkozás van Magyarországon, amely önmagában nem minősülne nagyvállalatnak, de
amelyben az állami vagy az önkormányzati közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedés külön -
külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot és ezáltal nagyvállalatnak minősülnek. Ezen
vállalkozások számára anyagilag megterhelő és szakmailag indokolatlan kötelezettséget ír elő a
törvény. A vállalkozáscsoport fogalmára vonatkozó értelmező rendelkezés bevezetését az Ehat. 22.
§-ának javasolt módosítása indokolja.
az 52. §-hoz
27
Nem releváns az energetikai auditálási kötelezettség alóli mentesülés szempontjából, hogy a
mentesülést biztosító ISO 50001 szabvány auditálását a nagyvállalat önállóan végezteti el és küldi
el a Hivatal részére, vagy azt a vállalkozáscsoport valamely tagja rá vonatkozóan elvégezteti. A
tapasztalatok azt mutatják, hogy számos esetben az anyavállalat már egyes nagyvállalatnak
minősülő leányvállalatokra vonatkozóan is megszerezte az ISO 50001 szerinti tanúsítványt. A
módosítás annak egyértelműsítését szolgálja, hogy ha egy vállalkozáscsoport egészére vagy részére
vonatkozó ISO 50001 szerinti tanúsítvány kiterjed egy, a vállalkozáscsoport részét képező
nagyvállalatra is, akkor annak már nem kell külön tanúsítványt szereznie. Az Ehat. 22. § (4)
bekezdés módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az 5%-os mentesülés csak az
összeszámítási szabályok alkalmazása következtében nagyvállalatnak minősülő vállalkozásokra
vonatkozik, amelyek önmagukban, azaz összeszámítás nélkül kkv-nak minősülnének. A módosítás
kimondja továbbá, hogy az 5%-os arányt a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalat
fogyasztásához kell viszonyítani. Az Ehat. 22. §-a új (5) bekezdésének célja az ISO 50001
tanúsítványra vonatkozó szabályozás analógiájára annak egyértelmű kimondása, hogy az
energetikai auditálást vállalkozáscsoport szinten is le lehet folytatni, és ebben az esetben a
vállalkozáscsoporton belüli, egyes nagyvállalatoknak már nem kell külön auditálást lefolytatniuk.
az 53. §-hoz
A módosítás célja az, hogy részbeni ingatlanbérlés esetén az ingatlanra vonatkozó auditálás
lefolytatásának felelősségi kérdéseit törvényi szinten meghatározza. A módosítás egyértelművé
teszi továbbá, hogy a nagyvállalati minősítés megítélése az érintett vállalkozás kötelezettsége. A
nagyvállalatok kötelező regisztrációja elősegíti a hatósági ellenőrzési feladatokat és a teljes
nagyvállalati kör beazonosítását is tekintettel arra, hogy egyéb módszer jelenleg nem áll
rendelkezésre a nagyvállalati kötelezetti kör beazonosítására.
az 54. §-hoz
A módosítás célja annak biztosítása, hogy egységes feltételek vonatkozzanak mind a hazai, mind a
határon átnyúló szolgáltatást nyújtó auditorokra vagy auditáló szervezetekre.
az 55. §-hoz
Átmeneti rendelkezésként kerül beépítésre a nagyvállalatok kötelező regisztrációjának teljesítésére
irányadó határidő.
az 56. §-hoz
Az Ehat. 33. § (3) bekezdéshez fűződő módosítás célja a pontosítás. A jelenlegi szabályozás csak a
bejelentés és törlés időpontjának közzétételét írná elő az auditáló szervezetek vonatkozásában és így
nem lenne látható például a cégnév, elérhetőség.
az 57. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés. Az Atv. egyes módosításainak 2016. január 2-i hatályba léptetésnek
indoka a más módosítással való összeütközés elkerülése.
az 58. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.