﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7399. számú
törvényjavaslat
a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló
2001. évi LXXX. törvény módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2015. november
2015. évi
törvény
a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX.
törvény módosításáról
1.	§
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: a Törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban:
tagállam) területéről jogellenesen kivitt és Magyarország területén lévő, valamint
Magyarország területéről jogellenesen kivitt és az Európai Unió valamely tagállamának
területén lévő kulturális javak visszaszolgáltatására, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárási
rendre.”
2. §
(1)	A Törvény 2. § 1- 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„1. kulturális javak: azok a javak, melyeket a tagállam területéről történő jogellenes kivitel
előtt vagy azt követően nemzeti jogszabály vagy közigazgatási eljárás keretében hozott
hatósági határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 36. Cikke szerinti
„művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek” közé sorol;
2.	közgyűjtemény, azok a tagállam területén található gyűjtemények - Magyarország
tekintetében a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú melléklet o) pontja szerint -
amelyek a tagállamnak, valamint a tagállam egy helyi vagy regionális hatóságának a
tulajdonában állnak, vagy finanszírozásukat jelentős mértékben azok biztosítják;
3.	jogellenes kivitel: a kulturális javaknak a tagállam területéről a kulturális javak kiviteléről
szóló 116/2009/EK tanácsi rendelet, vagy a kulturális javak védelméről szóló tagállami
jogszabályok megsértésével történt kivitele, valamint a jogszerű ideiglenes kivitelre
vonatkozó feltételek megszegéséből adódó jogsértést, ideértve a kivitel lejártát követően
vissza nem vitt javak esetét is;
4.	megkereső tagállam: az a tagállam, amelynek területéről a kulturális javakat jogellenesen
kivitték;
5.	megkeresett tagállam: az a tagállam, amelynek területén egy másik tagállam területéről
jogellenesen kivitt kulturális javak megtalálhatóak;”
(2)	A Törvény 2. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„8. belső piaci információs rendszer (a továbbiakban: IMI rendszer): a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény 2.§ a) pontja szerinti belső információs rendszer;”
1
3.	§
A Törvény 3. §-t megelőző „A visszaszolgáltatás” alcím címe helyébe a következő szöveglép:
„Visszaszolgáltatási igények Magyarországgal szemben történő érvényesítése”
4.§
A Törvény 3. § (2) és (3) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint
a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A bíróság elrendeli a kérdéses javak visszaszolgáltatását, ha
a)	azok kulturális javaknak minősülnek, és
b)	jogellenesen vitték ki azokat a megkereső tagállam területéről.
(3)	A birtokos a megkereső tagállam részéről méltányos kártalanításra jogosult, amennyiben
bizonyítja, hogy a kulturális javak megszerzése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható. Annak megállapításához, hogy a tulajdonos vagy a birtokos kellő
gondossággal és körültekintéssel járt-e el, figyelembe kell venni a kulturális javak körébe
tartozó tárgy (a továbbiakban: tárgy) megszerzésének minden körülményét, különösen:
a)	a tárgy származásával kapcsolatos dokumentumokat,
b)	a megkereső tagállam jogszabályai szerint kötelező kiviteli engedélyeket,
c)	a felek ügyben tanúsított magatartását,
d)	a kifizetett vételárat, valamint
e)	azt, hogy a tulajdonos betekintett-e az ellopott kulturális javak hozzáférhető
nyilvántartásaiba, beszerzett-e minden olyan információt, amihez hozzáférhetett.
(4)	A megkereső tagállam a tárgy visszaszolgáltatásakor fizet kártalanítást a birtokosnak.”
5.	§
A Törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem indítható visszaszolgáltatási eljárás, ha)
„a) a megkereső tagállam központi hatóságának a kulturális javak előfordulási helyére vagy
a birtokosára vonatkozó információ tudomásra jutásától számított 3 év, vagy”
(eltelt.)
6.	§
A Törvény 7. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ A központi hatóság és feladatai
7.	§ (1) A kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos állami feladatokat -
Magyarország központi hatóságaként - a kulturális javak vonatkozásában a Kormány által
kijelölt kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) látja el.
2
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a hatóság a magyar állam
képviseletében fellép a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében,
együttműködik más tagállamok központi hatóságaival, és előmozdítja a velük történő
egyeztetést, így különösen
a)	a megkereső tagállamnak a kutatás elősegítéséhez szükséges valamennyi információt -
így különösképpen a tárgy tényleges vagy vélhető feltalálási helyére vonatkozó adatokat -
tartalmazó kérelme alapján felkutatja a jogellenesen kivitt kulturális javakat és azonosítja
azok birtokosát,
b)	értesíti az érintett tagállamokat, ha alapos a gyanú, hogy olyan kulturális javak
találhatóak Magyarország területén, amelyeket jogellenesen juttattak ki másik tagállam
területéről,
c)	a b) pont szerinti értesítéstől számított hat hónapon belül lehetővé teszi a megkereső
tagállam központi hatósága számára annak ellenőrzését, hogy a kérdéses tárgyak kulturális
javaknak minősülnek-e,
d)	az érintett tagállamok központi hatóságaival együttműködve és azok költségére megteszi
a szükséges intézkedéseket a kulturális javak állagának megóvása érdekében,
e)	a jogellenesen kivitt kulturális javak - azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozattal
történő - közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezésével megakadályozhatja a
visszaszolgáltatás meghiúsítására alkalmas vagy a visszaszolgáltatást veszélyeztető
cselekményeket,
f)	közvetítőként jár el a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa között a
visszaszolgáltatás ügyében, a bírósági eljárást megelőzően egyeztetést kezdeményez,
g)	a tárgy visszaszolgáltatása érdekében választottbíráskodás kikötését kezdeményezheti a
felek között, ha ezt a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény lehetővé teszi, és
a megkereső tagállam és a tárgy birtokosa ehhez hivatalosan is hozzájárul.
(3)	A tagállamok központi hatóságai az együttműködéshez és a konzultációhoz az IMI
rendszert használják. Az IMI rendszert továbbá használhatják a területükről ellopott vagy a
területükről jogellenesen kivitt kulturális javakat érintő ügyekhez kapcsolódó, releváns
információk terjesztésére is.
(4)	A központi hatóság megkeresésére a rendőrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény rendelkezései szerint közreműködik a jogellenesen kivitt kulturális javak
felkutatásában, állaguk megőrzése érdekében, valamint a birtokos azonosításában.
(5)	Ha a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ellenőrzésre a megkereső tagállam központi
hatóságának felróható okból nem kerül sor, a (2) bekezdés d)-e) pontjaiban foglalt intézkedési
kötelezettség nem terheli a hatóságot.
(6)	A központi hatóság haladéktalanul köteles tájékoztatni a megkeresett tagállam központi
hatóságát, ha bírósági eljárást indított a visszaszolgáltatás érdekében. Abban az esetben, ha a
központi hatóság, valamint a megkereső tagállam központi hatósága tájékoztatást kap a
visszaszolgáltatás iránti bírósági eljárás megindításáról, erről haladéktalanul tájékoztatni
köteles a többi tagállam központi hatóságát.
(7)	Az információcsere az IMI rendszeren keresztül történik, a személyes adatok védelmére
vonatkozó szabályok betartásával, nem érintve a központi hatóságok azon jogát, hogy az IMI
rendszer mellett más kommunikációs eszközt is használjanak.”
3
7. §
A Törvény a következő alcímmel és 7/A. §-sal egészül ki:
„Visszaszolgáltatási igények Magyarország javára történő érvényesítése
7/A. § (1) Amennyiben a visszaszolgáltatási igény érvényesítése Magyarország javára
történik, a magyar állam, mint megkereső tagállam nevében a központi hatóság jár el.
(2)	Amennyiben a központi hatóság tudomást szerez arról, hogy Magyarország területéről
jogellenesen kikerült tárgy található egy másik tagállam területén, a tudomásszerzéstől
számított hat hónapon belül
a)	ellenőrzi, hogy a tárgy a 2. § 7. pontjában meghatározott művészi, történelmi vagy
régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek körébe tartozik-e;
b)	beszerzi, valamint bemutatja azon bizonyítékokat, amelyek alátámasztják
igénybejelentése megalapozottságát, így különösen:
ba)	a központi hatóság jogellenes kivitelre vonatkozó nyilatkozatát,
bb)	a tárgy művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincs
minőségéről szóló nemzeti jogszabályt vagy közigazgatási eljárás keretében hozott
hatósági határozatot,
bc)	a birtokos vagy tulajdonos kellő gondosságát igazoló, a 3. § (3) bekezdés a) pontja
szerinti dokumentumokat és
c)	ellenőrzi, hogy a tárgy szerepel-e a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi
LXIV. törvény 71. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti nyilvántartásaiban, és
amennyiben nem szerepel, akkor nyilvántartásba veszi, és megkeresi a jogellenes kivitel
tekintetében az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot.
(3)	A központi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eljárási cselekmények lefolytatása
után az IMI rendszeren keresztül megkeresi az adott tagállam központi hatóságát és
rendelkezésére bocsájtja a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumok másolatait, illetve a
rendelkezésére álló mindazon információt, amely a tárgy felkutatásához, azonosításához
segítséget nyújthat. Amennyiben szükséges, a központi hatóság kezdeményezi a megkeresett
tagállam központi hatóságánál azokat az intézkedéseket, amelyek a tárgy fizikai megóvása
érdekében szükségesek.
(4)	A központi hatóság a megkeresett tagállam központi hatóságánál bírósági eljárást
megelőző egyeztetés keretében kezdeményezi a közte és a tárgy birtokosa közötti egyezség
létrehozását, amennyiben a (2) bekezdés bc) alpontja szerinti bizonyítékok a birtokos
jóhiszeműségét valószínűsítik. A bizonyítékok alapján valószínűsíthetően rosszhiszemű
birtokos esetében a hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a rosszhiszemű birtokossal
szembeni eljárási cselekmények megindultak-e, ezek hiánya esetén hivatalból kezdeményezi
azok megindítását.
(5)	Amennyiben nincs lehetőség a megegyezésre, úgy a magyar állam a megkeresett tagállam
bíróságán keresetet terjeszt elő a tárgy visszaszerzése érdekében, kivéve, ha az 5. §
rendelkezései szerint nincs helye a visszaszolgáltatásra irányuló eljárásnak.
(6)	Polgári peres, valamint nem peres eljárásban a központi hatóság
a)	elj ár a perindításra vonatkozóan,
b)	az állami vagyon részét képező kulturális javak tekintetében ellátja a magyar állam
képviseletét és
4
c)	egyéb, nem állami jogalany tulajdonában lévő kulturális javak visszakövetelésére
irányuló eljárásban a tulajdonos külföldön történő képviseletében a tulajdonos
megbízásából az a) pont szerint közreműködhet.
Az eljárással összefüggő költségeket a tulajdonos viseli.
(7)	Amennyiben sor kerül a kulturális javak visszaszolgáltatására, úgy a megkeresett
tagállamban a jóhiszemű birtokost méltányos kártalanítás illeti meg. Ennek kifizetését a
magyar állam központi hatósága a központi költségvetésből biztosítja. Ugyanígy jár el a
visszaszolgáltatás során felmerült egyéb költségek esetében is.
(8)	A magyar állam által visszakövetelt kulturális javak vonatkozásában, az államnak a
visszaszolgáltatási eljárás során felmerült költségei - így különösen a megkeresett
tagállamban lévő birtokosnak fizetett méltányos kártalanítás - megtérítését a jogellenes
cselekmények elkövetőjétől (több személy esetén az elkövetőktől egyetemlegesen) bírósági
úton követelheti.
(9)	A visszakövetelt tárgyat a központi hatóság annak adja birtokába, aki a Ptk. rendelkezései
szerint tulajdonosnak tekintendő. Amennyiben bizonyítást nyert, hogy a tárgy a rosszhiszemű
tulajdonos közreműködésével került Magyarországról jogellenesen külföldre, az eredményes
visszakövetelést követően az a rosszhiszemű tulajdonosnak nem adható át. Az ilyen tárgynak
közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezéséről kell gondoskodni a kulturális javakkal
kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály szerint.
(10)	Ha az eredményesen visszakövetelt tárgy tulajdonosa nem állapítható meg, úgy a
központi hatóság határozatával a tárgy megfelelő gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjteményben
történő elhelyezését rendeli el. A Ptk. szerinti tulajdonosnak a tárgyat a (9) bekezdés
rendelkezéseinek megfelelően kell a birtokába adni. A birtokba adás feltétele, hogy a
tulajdonos a tárgy közgyűjteményi őrzése során felmerült költségeket megtérítse. A Ptk.
szerinti tulajdonos megállapításáig a tárgy állami tulajdonnak tekintendő, a tárgy őrzése során
felmerült költségeket az állam viseli.”
8. §
A Törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. E törvény rendelkezéseit az 1993.
január 1-jén, vagy azt követően jogellenesen kivitt kulturális javakra az 5. §-ban
meghatározott korlátozások figyelembevételével kell alkalmazni.”
9.	§
A Törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok területéről jogellenesen
kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2014/60/EU irányelvének (2014. május 15.)
való megfelelést szolgálja.”
5
10. §
A Törvény
a)	2. § 6. pontjában, 3. § (1)-(3) bekezdésében, 4. § (1)-(2) bekezdésében, 5.§ (1)
bekezdésében, 5. § (2) bekezdés a) pontjában, 6. § (1), (3), (4) és (5) bekezdésében, a
„kérelmező állam” szövegrész helyébe „megkereső tagállam” szöveg,
b)	4. § (2) bekezdésében a „kérelmező államnak” szövegrész helyébe „megkereső
tagállamnak” szöveg,
c)	6. § (3) bekezdésében a „93/7/EGK tanácsi irányelv 3. Cikke” szövegrész helyébe a
„2014/60/EU tanácsi irányelv 4. cikke” szöveg,
d)	6.§ (3) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
e)	6. § (4) bekezdésében a „szervének” szövegrész helyébe a ’’hatóságának” szöveg,
lép.
11.	§
Hatályát veszti a Törvény melléklete.
12. §
Ez a törvény 2015. december 18. napján lép hatályba.
6
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak
visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014/60/EU irányelv
(a továbbiakban: irányelv) elfogadását követően - Magyarország, mint EU-tagállam
jogharmonizációs kötelezettségeire tekintettel, összhangban az Alaptörvény E) cikkében
foglaltakkal - a hatályban lévő jogszabály módosítása vált szükségessé.
A módosítás elsődlegesen a hatályban lévő jogszabálynak az új irányelv rendelkezéseinek
megfelelő módosítását célozza, másodsorban pedig az egyébként is szükséges módosítás
lehetőségét felhasználja a jogszabályszöveg belső koherenciájának erősítésére, az eredeti
jogszabály - változatlanul fennálló - céljainak eredményesebb elérését garantáló eljárások
meghonosítására is.
A fentiekre tekintettel a jogszabály célja változatlan.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény az irányelv rendelkezései nyomán kiegészül egy új, a „Visszaszolgáltatási igények
Magyarország javára történő érvényesítése” címmel, amely gondoskodik a Magyarország
területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszerzésére irányuló eljárási szabályok
megállapításáról. Ennek megfelelően a törvény tárgyi hatálya is módosításra szorul. A
javasolt kiegészítés ezt a módosítást végzi el.
A 2. §-hoz
A „kulturális javak” fogalma pontosításra kerül. Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a
törvény eddigi mellékletét képező, a kulturális javakat kor és/vagy anyagi értékük szerint
kategóriákba soroló korlátozás megszűnik. Ennek alapján az irányelv hatálya kiterjed minden
olyan kulturális javak körébe tartozó tárgyra (a továbbiakban: tárgy), amelyet valamely
tagállam nemzeti jogszabály vagy közigazgatási eljárás alapján a nemzeti kincsek közé sorol.
A „közgyűjtemény” fogalma pontosításra kerül a hazai jogszabályi környezettel való
koherencia megteremtése céljából.
Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően egy új fogalom bevezetésére került sor:
Az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszer (a továbbiakban:
IMI rendszer) kötelező alkalmazásával összefüggő rendelkezések implementációja
szükségessé tette az Európai Unió tagállamai központi hatóságai által használt, a területükről
jogellenesen kivitt kulturális javakat érintő ügyekhez kapcsolódó információkat tartalmazó
adatbázisra, adatátviteli eszközre történő közvetlen utalást.
Ezen túlmenően megvalósult a többi fogalomnak az irányelvi rendelkezésekkel összhangban
álló hazai jogalkalmazás biztosítását szolgáló pontosítása.
7
A 3. §-hoz
A „Visszaszolgáltatási igények Magyarországgal szemben történő érvényesítése” cím
bevezetése - összhangban az új, a „Visszaszolgáltatási igények Magyarország javára történő
érvényesítése” cím (7/A. §) beillesztésével - indokolatlanná tette a 3. §-t megelőző „A
visszaszolgáltatás” és a 6.§-t megelőző „Eljárási szabályok” címeket, így azok törlése
szükséges.
A kulturális javak illegális kereskedelmének megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre
vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítása érdekében szükséges biztosítani, hogy a
kulturális javakat érintő ügyletek során a piac minden szereplője kellő gondossággal és
körültekintéssel járjon el. A „kellő gondosság és körültekintés” kritériumának beépítése az
irányelv egyik legfontosabb vívmánya. Erre tekintettel került sor a 3.§ (3) bekezdésének
módosítására, amely alapelvi jelleggel rögzíti, hogy a kulturális javak tulajdonosának a
kártalanítás feltételeként bizonyítania kell, hogy gondosan és körültekintően járt el a tárgy
megszerzése során. A 3.§ (3) bekezdése nem kimerítő jelleggel igyekszik meghatározni a
„kellő gondosság és körültekintés” kritériumait.
A 4. §-hoz
Szövegpontosító jellegű - a végrehajtást megkönnyítő - módosítások.
Az 5. §-hoz
Szövegpontosító jellegű - a végrehajtást megkönnyítő - módosítások. Ezen túlmenően érdemi
változás a visszaszolgáltatási eljárás megindítására rendelkezésre álló időtartam
meghosszabbítása az irányelv új rendelkezéseinek megfelelően: a tagállamnak a területéről
jogellenesen kivitt tárgy hollétéről, illetve a tárgy birtokosa vagy tulajdonosa személyéről
történt tudomásszerzése időpontjától számítva 1 év helyett 3 évig indítható meg az eljárás. Az
időszak meghosszabbítása hozzájárulhat a jogellenesen külföldre vitt kulturális javak
visszaszerzésének eredményesebbé tételéhez.
A 6. §-hoz
Szövegpontosító jellegű - a végrehajtást megkönnyítő - módosítások.
A 7. §-hoz
„A központi szerv és feladatai” címben a „központi szerv” kifejezés „központi hatóságra”
történő változtatását a hazai jogszabályi környezetnek és az irányelv terminológiájának való
megfelelés, valamint a jogszabály új, a „Visszaszolgáltatási igények Magyarország javára
történő érvényesítése” cím rendelkezéseivel való koherencia indokolja. Mindezen túl a 7. §-
ban részben szövegpontosító jellegű - a végrehajtást megkönnyítő - módosítások történtek.
A 7. § c) pontjában annak ellenőrzésére, hogy egy másik tagállamban fellelt tárgy a kulturális
javak körébe tartozó tárgynak minősül-e, a hatályos szabályozás szerint 2 hónapos határidő áll
rendelkezésre. Ez a határidő a gyakorlatban túl rövidnek bizonyult, így a módosítás - az
irányelv rendelkezéseinek megfelelően - ezt az időszakot 6 hónapra hosszabbítja meg.
8
Az irányelv hatékonyabb és egységesebb alkalmazása érdekében szükséges megerősíteni a
tagállamok közötti igazgatási együttműködést. Ezt a célt szolgálja a 7. § (3) bekezdésének
beillesztése, illetve a szakasz (6) bekezdésének kiegészítése, amely az IMI rendszer belüli
információcserét segíti elő, melyet a központi hatóság az IMI rendszeren belül kifejezetten a
kulturális javakra kifejlesztett modulon keresztül bonyolítja.
A 7/A. §-hoz
A szakasz rendelkezései a Magyarországgal szembeni igényérvényesítésre előírt eljárási
szabályok mintájára a Magyarország javára külföldi állammal szemben történő
igényérvényesítés részletszabályait állapítják meg.
A 7/A. § (1) bekezdése az irányelv 4. cikkével összhangban rögzíti, hogy az irányelvben előírt
feladatok végrehajtása tekintetében - a visszaszolgáltatási igény Magyarország javára történő
érvényesítése esetében is - a tagállam által kijelölt központi hatóság jár el.
A 7/A. § (2) bekezdése részletezi azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket a „kellő
gondosság és körültekintés” kritériumának megfelelően a központi hatóságnak kell
elvégeznie, mielőtt egy másik tagállamot felkeres az adott tagállamban feltűnt védett tárgy
visszaszerzése érdekében. Mindezen eljárási cselekmények a Magyarországról jogellenesen
külföldre került védett tárgy iránti magyar igény jogosságát alapozzák meg.
A 7/A. § (3) bekezdése az irányelv hatékonyabb és egységesebb alkalmazása érdekében
rendelkezik a tagállamok közötti igazgatási együttműködésről. Ezt a célt szolgálja az IMI
rendszeren belüli információcsere, a (2) bekezdésben meghatározott bizonyítékok bemutatása
a megkeresett tagállamnak, amit a központi hatóságok a kifejezetten a kulturális javakra
kifejlesztett modulon keresztül bonyolítanak.
A 7/A. § (4) bekezdése a „Visszaszolgáltatási igények Magyarországgal szemben történő
érvényesítése” cím azonos tartalmú rendelkezését (vagyis a bírósági eljárást megelőző
egyeztetés kezdeményezését) megfelelően alkalmazza a magyar fél általi visszakövetelési
igényekre is azzal a megkötéssel, hogy egyezséget csak a jóhiszemű birtokossal lehet kötni. A
rosszhiszemű birtokossal szemben - a magyar állam visszakövetelési igényével összefüggő
költségek érvényesítéséhez fűződő közérdekre tekintettel - olyan eljárást kell lefolytatni,
amely ezen költségek visszakövetelhetőségét a későbbiekben megalapozza.
A 7/A. § (6) bekezdése a) és b) pontjaihoz: A magyar állam - állami tulajdonnal összefüggő -
külföldi érdekképviseletének ellátásával kapcsolatos ügyekben a központi hatóság jár el.
A 7/A. § (6) bekezdése c) pontjához: A jogszabály bevezeti az egyezség meghiúsulása esetén
a nem állami jogalanyokra vonatkozó szabályozást. Az érdekképviselethez az állam -
indokolt esetben - saját szervei útján segítséget nyújthat.
A 7/A. § (7) bekezdése a peren kívüli eljárások költségét a központi költségvetés biztosítja. A
központi költségvetés egyben a peres eljárásban visszaszerzett kulturális javak jóhiszemű
birtokosainak szükséges kártalanításához is fedezetül kell, hogy szolgáljon.
A 7/A. § (8) bekezdése az irányelv 12. cikkével összhangban előírja, hogy az állam a
visszakövetelési eljárás lefolytatásával összefüggő költségeit a jogellenes cselekmények
elkövetőitől követelheti.
9
A 7/A. § (9) bekezdése az irányelv 13. cikkével összhangban megállapítja a visszaszerzett
védett tárgy tulajdonjogának rendezésére vonatkozó szabályokat. A módosítás rögzíti, hogy
rosszhiszemű tulajdonosnak a visszaszerzett tárgy nem adható ki, ezért annak
közgyűjteményben történő ideiglenes elhelyezéséről kell intézkedni. A tulajdonos
rosszhiszeműségét egyaránt megállapíthatja hatósági, rendőrségi vagy bírósági bizonyítási
eljárás.
A 7/A. § (10) bekezdése a tulajdonjog rendezetlenségének esetére irányadó szabályokat
állapít meg.
A 8. §-hoz
A jogszabály tárgyi hatályának módosítása szükséges az irányelv 14. cikkével összhangban. A
korábbi szabályozás akadályozta az együttműködést a tagállamok között, tekintettel arra,
hogy csak a magyar csatlakozás időpontjától kezdve tette lehetővé a restitúciós igények
érvényesítését.
A 9. §-hoz
A jogszabályalkotás céljai közé az irányelvre történő közvetlen utalást is be kell illeszteni. A
módosítás törli a jogszabály mellékletét az irányelvre tekintettel: „A kulturális javaknak a
továbbiakban nem kell meghatározott kategóriákba tartozniuk és nem kell megfelelniük a kor
és/vagy az anyagi érték tekintetében megállapított határértékeknek ahhoz, hogy ezen irányelv
szerinti visszaszolgáltatás tárgyát képezzék”.
A 10. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A 11. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezés.
A 12. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
10