﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7401. számú törvényjavaslat
egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények
módosításáról
Előadó:
dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
2015. november
1
2015. évi.....törvény
egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények
módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 11/B. § (2) bekezdés a) és
b)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Fejlesztési Program 15 éves távlatban tartalmazza a beruházások útkategória besorolását és
keresztmetszeti jellemzőit, a következő fejlesztési típusok figyelembevételével:)
„a) új autópályák, autóutak és gyorsutak (a továbbiakban együttesen: gyorsforgalmi utak) vagy
főutak, ezek ütemezetten épített szakaszai, valamint csomópontjaik és a közúthálózatba
illeszkedéshez szükséges mellékúti kapcsolatok építése,
b)	meglévő mellékút főúttá, főút gyorsforgalmi úttá, gyorsút autóúttá vagy autópályává, autóút
autópályává történő átépítése,”
2.	§
(1)	A Kkt. 15. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a jármű közlekedéséhez a
közútkezelői hozzájárulást igénylő jármű üzembentartójának nevét, adószámát, továbbá természetes
személy üzembentartó esetén lakcímét, nem természetes személy üzembentartó esetén székhelyét.
(4)	Amennyiben nem a jármű üzembentartója igényli a közútkezelői hozzájárulást, a (3)
bekezdésben foglaltakon túl az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait is fel kell tüntetni a
közútkezelői hozzájáruláson.
(5)	A közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a közútkezelői hozzájárulást kiadó, valamint az igénylő
szervezet ügyintézőjének nevét, és elérhetőségét (telefon, fax, e-mail cím).
(6)	A közútkezelői hozzájárulás - a (3)-(5) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmazza a
miniszter rendeletében meghatározott személyes adatokat nem tartalmazó adatokat.”
(2)	A Kkt. 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A miniszter rendeletében meghatározottak szerint a közútkezelői hozzájárulás kiadására
jogosult útkezelő a közútkezelői hozzájárulás kiadásával egyidejűleg köteles az általa kiadott
közútkezelői hozzájárulást a 21/K. § szerinti Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer részére
elektronikusan átadni.”
3.	§
A Kkt. 15/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásáról szóló értesítés kézbesítését követő 15 napon belüli
befizetés esetén az adott napon belül díjköteles időszakra és további két órai várakozásra számított
2
várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés
alkalmazása során befizetésnek minősül a fizetési művelet elindítása is. A pótdíj kiszabási eljárás
megindításáról szóló tájékoztatást a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható
helyen kell elhelyezni. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítés kézbesítése alatt az értesítő egy eredeti
példányát tartalmazó küldemény postai úton történő kézbesítését kell érteni.”
4.	§
A Kkt. 18/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e
törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon
személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok
összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a
közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok
összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló
2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
tachográfokra vonatkozó uniós rendelet) - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében -
e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző
járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó
munkát végeznek.”
5.	§
A Kkt. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt továbbá
a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő
gépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött,
emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.”
6.	§
(1)	A Kkt. 20. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)
„n) a (7)-(7a) bekezdésben meghatározott, valamint a 44. § (4) bekezdés szerinti, a jármű
továbbközlekedésének megtiltására irányuló, hatósági intézkedésre”
(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)
(2)	A Kkt. 20. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A jármű vezetőjét a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Unió hivatalos nyelvén,
továbbá - a jármű honossága szerint - orosz, szerb, török vagy ukrán nyelven írásban tájékoztatni
kell a (4a) vagy a (4e) bekezdés szerint kiszabott bírságról, illetve a (8) bekezdés szerint kijelölt
várakozási helyről valamint annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás
lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.”
3
(3)	A Kkt. 20. § (11) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a
közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés
szerinti rendelkezések megtartását
nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén]
„bc) az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány
meglétéhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás tekintetében és az (1) bekezdés h)
pontja szerinti, a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek
közlekedésének tekintetében közlekedési hatósági jogkörben a Kormány rendeletében
meghatározott közút kezelője is,”
(jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni.)
(4)	A Kkt. 20. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározottak ellenőrzését a tachográfokra vonatkozó
uniós rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő (a továbbiakban: menetíró ellenőr) végzi.”
(5)	A Kkt. 20. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(17) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a jármű továbbközlekedésének megtiltására irányuló
rendelkezés megtartásának ellenőrzésére a visszatartást elrendelő hatóság jogosult.”
7.	§
(1)	A Kkt. 21. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a
gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt
gépjárművel]
„d) a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti
közlekedésére,”
(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)
(2)	A Kkt. 21. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a
gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt
gépjárművel]
„e) a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,”
(vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek.)
8.	§
(1)	A Kkt. a 21/J. §-t követően a következő alcím címmel és 21/K. §-sal egészül ki:
„A Nemzeti TengelysúlymérőRendszer
4
21/K. § (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek
megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések
megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás
előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-
rendszer) működtet.
(2)	A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a)	a jármű honossága, rendszáma,
b)	a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c)	a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d)	az úthasználat helye és ideje,
e)	a jármű áthaladási sebessége.
(3)	Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés
gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (2) bekezdésben szereplő adatokat a jármű
hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
(4)	Az útdíjszedő az általa kezelt a (2) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján
adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
(5)	A (2) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
a)	amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b)	bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”
(2) A Kkt. 21/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/K. § (1) A közlekedési hatóság a közúti forgalom biztonsága érdekében a közúti járművek
megengedett legnagyobb össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések
megtartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás
előszűrése érdekében Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert (a továbbiakban: tengelysúlymérő-
rendszer) működtet.
(2)	Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer mérése alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy
a jármű a közúti forgalomban engedélyezett tengelyterhelést vagy megengedett legnagyobb
össztömeget meghaladó tengelyterheléssel vagy össztömeggel vesz részt, akkor ezért a jármű
üzembentartóját, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet
használatra átvevő személyt a 21. §-ban meghatározott felelősség terheli.
(3)	A közlekedési hatóság a tengelysúlymérő-rendszer keretében kezeli a következő adatokat:
a)	a jármű honossága, rendszáma,
b)	a jármű össztömege és tengelyterhelése,
c)	a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,
d)	az úthasználat helye és ideje,
e)	a jármű áthaladási sebessége,
f)	a (2) bekezdés szerinti esetben a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek.
(4)	Amennyiben a tengelysúlymérő-rendszer keretében végzett mérés alapján szabályszegés
gyanúja vélelmezhető, a tengelysúlymérő-rendszer a (3) bekezdésben szereplő adatokat a jármű
hatósági ellenőrzésre való kiválasztása érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
(5)	Az útdíjszedő az általa kezelt a (3) bekezdésben felsorolt adatokat közvetlen adatkapcsolat útján
adja át a tengelysúlymérő-rendszernek.
(6)	A (3) bekezdés szerinti adatokat a tengelysúlymérő-rendszerből
a)	amennyiben bírság kiszabására nem került sor, az úthasználat időpontjától számított,
b)	bírság kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezésétől számított,
a 20. § (4) bekezdésben foglalt határidő lejártát követően törölni kell.”
5
(3) A Kkt. a 21/K. §-t követően a következő alcím címmel és 21/L. §-sal egészül ki:
„A közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályai
21/L. § (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a közúti forgalomban végzett ellenőrzése során
jogsértést nem tár fel, és az ügyfél nem kéri, nem készít jegyzőkönyvet.
(2)	A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az eljáró hatóság jogosult eljárása
dokumentálására az eljárás alá vont járműről képfelvételt készíteni, valamint a jármű honosságát,
rendszámát és az ellenőrzés időpontját rögzíteni.
(3)	Amennyiben a 20. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatást és az abban foglaltakat az ügyfél
megértette, ennek tényét a tájékoztatás másodpéldányának aláírásával igazolja. A tájékoztatás
másodpéldányán az ügyfél nevét, születési helyét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának
típusát és számát az eljáró hatóság feltünteti.
(4)	Amennyiben az eljáró hatóság ellenőrzése során
a)	az ügyfél tolmács alkalmazását kéri, annak megérkezéséig, de legfeljebb 48 óra időtartamig,
b)	a 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a 20. § (7a) bekezdésében
meghatározott időtartamig,
az eljáró hatóság a járművet visszatarthatja, a fuvarokmányt, a rendszámokat és a forgalmi
engedélyt, valamint a járművezető vezetői engedélyét a visszatartás időtartamára elismervény
átadása mellett elveheti, továbbá a b) pontban meghatározott esetben a Ket. 29/A. §-a és 143. §-a
szerinti zárlatot rendelhet el. A visszatartásra a 20. § (8)-(10) bekezdését alkalmazni kell.”
9.	§
A Kkt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és
önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság
a)	a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és
piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló,
2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
szerinti műszaki szolgálatot jelöl ki.”
10.	§
A Kkt. a következő 22/C. §-sal egészül ki:
„22/C. § (1) A közlekedési hatóság látja el
a)	a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 2013. február
5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint
b)	a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és
piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben
(a továbbiakban az a) és a b) pontokban hivatkozott európai parlamenti és tanácsi rendeletek együtt:
a közúti járművekre vonatkozó piacfelügyeleti rendeletek)
meghatározott piacfelügyeleti feladatokat.”
11. §
A Kkt. 24/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
6
„(2a) A közúti közlekedési szolgáltatást nem végző személygépkocsik (M1 kategória), a különleges
felépítménnyel nem rendelkező kistehergépkocsik (N1 kategória), valamint egyes pótkocsik (O1 és
02 kategória) időszakos vizsgálata kizárólag - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint -
vizsgáló állomás közreműködésével végezhető el.”
12. §
A Kkt. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A menetíró készülék
a)	beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek,
b)	beépítését, vizsgálatát, javítását végző járműfenntartó szervezetek,
c)	gyártását végző szervezetek, valamint
d)	beépítését végző jármű-gyártók
tevékenységét a közlekedési hatóság engedélyezi és rendszeresen ellenőrzi az engedély kiadására
vonatkozó szakmai feltételek teljesítését. A menetíró készülék kezeléséhez kapcsolódó eljárások
ellenőrzését két évente kell elvégezni. Az ellenőrzések előzetes bejelentés nélkül is elvégezhetőek.
(2)	A tachográfokra vonatkozó uniós rendelet követelménye alapján az (1) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott szakemberekkel és járműfenntartó szervezetekkel szemben támasztott
részletes feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg.
(3)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek, járműfenntartó szervezetek és a
velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti összeférhetetlenség
megelőzése érdekében a közlekedési hatóság rendszeres, átfogó ellenőrzéseket végez, melynek
szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
(4)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek
részére kiadott engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, amennyiben nem tesznek eleget az
engedély kiadására a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben, valamint e törvényben és ennek
végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott követelményeknek.
(5)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott járműfenntartó szervezetekről, az általuk végzett
tevékenységről a közlekedési hatóság nyilvántartást vezet.
(6)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szakemberek és járműfenntartó szervezetek
jegyzékét, a rájuk vonatkozó adatokat és a részükre kiadott tachográf kártyák jegyzékét a
közlekedési hatóság évente az Európai Bizottság részére megküldi.”
13.	§
A Kkt. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § (1) A menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek képzését,
továbbképzését szaktanfolyam keretében a közlekedési hatóság engedélye alapján, a tachográf
gyártó hazai képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet végezheti. A szaktanfolyami képzésre
és továbbképzésre a 18. § közúti járművezető képzésre, továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2)	A közlekedési hatóság a menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására vonatkozó
tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező szakemberekről névjegyzéket vezet. A
névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	engedélyes lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail cím),
7
c)	továbbképzésen történt részvétel időpontja,
d)	képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,
e)	a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,
f)	a névjegyzékbe vétel száma, időpontja, valamint
g)	a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.
(3)	A (2) bekezdés szerinti névjegyzék a (2) bekezdés c)-g) pontjában szereplő adatok
vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4)	A névjegyzék adatai közül az engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi
neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt
igazoló okmány száma, valamint a kiadás dátuma nyilvánosak.
(5)	A menetíró készülék beépítésére, vizsgálatára, javítására jogosult szakember a névjegyzékbe
vétele érdekében kérelmében a (2) bekezdés a)-d) pontjában szereplő adatokat nyújtja be.
(6)	A közlekedési hatóság a 27/A. § (1) bekezdés szerinti engedélyt visszavonja és a szakembert a
névjegyzékből törli, ha
a)	az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,
b)	a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,
c)	a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
d)	a tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy
ismételten megsérti.
(7)	A (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés legfeljebb 2
éves időtartamig történhet.”
14.	§
(1)	A Kkt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak forgalomba helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes
forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a
magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. A forgalomba helyezett
út és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközök, illetve
ezeket magában foglaló, a magyar állam tulajdonában álló egyes földterületek az utak forgalomba
helyezése, vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezése napján e törvény erejénél
fogva - az építtető vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett - a 32/A. § (8)
bekezdésben foglaltak kivételével a 32. § (6) bekezdésében kijelölt szervezet vagyonkezelésébe
kerül, aki az MNV Zrt.-vel vagyonkezelési szerződést köteles kötni.”
(2)	A Kkt. 29. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:
„(14a) A tengelysúlymérő-rendszer kiépítésére irányuló beruházás során építtetőként a NUSZ Zrt.
jár el.”
15.	§
A Kkt. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami tulajdonban lévő országos közutak vagyonkezelője - a 29. § (1) bekezdésében, a
32/A. §-ban foglaltak, valamint a koncessziós társaságok kezelésében álló közutak kivételével - a
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK).”
8
16. §
A Kkt. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok kivételével a
közúti hírközlő hálózat vagyonkezelője az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a továbbiakban: MVM NET Zrt.). A vagyonkezelői jog létesítése ingyenes,
azzal, hogy az MVM NET Zrt. az MNV Zrt.-vel, mint tulajdonosi joggyakorlóval megkötendő
vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelési díj megfizetésére köteles. Az MVM
NET Zrt. által fizetendő vagyonkezelési díj a (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó bevétel
öt százaléka.
(2)	Az MVM NET Zrt. jogosult és köteles az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatokra
vonatkozó hálózatfejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására, ide értve a kapcsolódó
engedélyeztetési eljárások lefolytatását is, valamint a közúti hírközlő hálózatokhoz kapcsolódó
karbantartási és fenntartási feladatok ellátására, melynek során a 33. § (1) bekezdés b) pont ba)
alpontja szerinti közút kezelője, valamint a NUSZ Zrt. és a KKK előzetes hozzájárulásával saját
hatáskörben jogosult eljárni valamennyi, az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózattal érintett
állami tulajdonú ingatlan vonatkozásában.
(3)	A hasznosítás során az MVM NET Zrt. a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok szabad kapacitásai elsősorban a kormányzati
célú hálózatok igényeinek kiszolgálására használhatóak azzal, hogy ez a használat a közúti hírközlő
hálózatok útüzemeltetési, valamint az elektronikus útdíjszedési és díjellenőrzési létesítmények
működtetését, üzemeltetését támogató hálózati alapszolgáltatások megszakítás-mentes és a
hálózathasználati szerződésben rögzített minőségi feltételekkel történő nyújtását nem
veszélyeztetheti.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti közúti hírközlő hálózatok alapfunkciójának teljes körű ellátását az
MVM NET Zrt. biztosítani köteles. Ennek keretében teljes önköltség alapú hozzáférést köteles
biztosítani a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közút kezelője, a NUSZ Zrt., a KKK és
a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére.
(6)	A (4) és (5) bekezdés szerinti hasznosítás mellett fennmaradó szabad kapacitás a hírközlési
piacon történő értékesítés körében az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai szerint
hasznosítható. A szabad kapacitásért fizetett ellenérték nem lehet alacsonyabb a mindenkori piaci
árnál.
(7)	A (6) bekezdés szerinti hasznosításból származó nyereséget az MVM NET Zrt. a (4) bekezdés
szerinti hálózati alapszolgáltatások ellátására, valamint az állami tulajdonú közúti hírközlő hálózat
fejlesztésére köteles fordítani.
(8)	Az országos közutak építtetője által létrehozott közúti hírközlő hálózatok körébe tartozó
vagyonelemek vonatkozásában az országos közutak építtetőjének vagyonkezelői joga a műszaki
átadás napján megszűnik, és ezen vagyonelemek e törvény erejénél fogva, az (1)-(7) bekezdésben
foglaltak szerint, ingyenesen az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. Ezen vagyonelemek
számviteli átadását - elszámolási kimutatással - az országos közutak építtetője és az MVM NET
Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló közreműködése nélkül végzi.”
17.	§
(1)	A Kkt. 33/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a használati díjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek vagy
az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek az érintett jármű üzemben tartójának a díj beszedésére
jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek előtt ismertté válása
9
időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési
felszólítást. Ha a használati díjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a
helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor
nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt
évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.”
(2)	A Kkt. 33/B. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás
nem a tényleges üzemben tartó adatait tartalmazza, illetve külföldi üzembentartók esetén az (5)
bekezdés szerinti határidő a tényleges üzemben tartó ismertté válásától számítandó.”
18.	§
A Kkt. 42/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges)
„a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal
esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének
megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag,
homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától
számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint”
19.	§
A Kkt. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tachográfokra vonatkozó uniós rendeletben meghatározott illetékes hatóság Magyarországon
a közlekedési hatóság.”
20.	§
A Kkt. 46/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közlekedési hatóság jogosult a 22/B. § (1) bekezdésében és a 44/A. § (1) bekezdésében
meghatározott rendelkezések alapján személyes adatok nyilvántartására és kezelésére.”
21. §
(1)	A Kkt. 47. § 22. pont 22.8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában:
közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá)
„22.8. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B”
Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló
jogszabályban meghatározott
22.8.1.	veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató
személy,
22.8.2.	veszélyesáru-szállító gépjárművezető;”
10
(2)	A Kkt. 47. § 22. pontja a következő 22.11., 22.12. és 22.13 alponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:
közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezető, vizsgabiztos, továbbá)
„22.11. a közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során a jármű műszaki
megvizsgálását és környezetvédelmi felülvizsgálatát végző műszaki vizsgabiztos;
22.12.	a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt
menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti
szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott ellenőrző tisztviselő;
22.13.	a közösségi közlekedés működtetésére jogosult vállalkozások által alkalmazott
forgalomirányítási, szervezési és járműfenntartási tevékenységeket irányító, önálló hatáskörrel
rendelkező személy”
(3)	A Kkt. 47. §-a a következő 31/A. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„31/A. Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer: a megengedett legnagyobb össztömeg és
tengelyterhelés ellenőrzésének támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése érdekében
rendszeresített, hitelesített mérőeszközöknek és az ezekhez kapcsolódó hatósági informatikai
rendszer szoftver- és hardverelemeinek rendszere.”
(4)	A Kkt. 47. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
„33. közúti hírközlő hálózat: az országos közutak üzemeltetéséhez szükséges állami tulajdonú, az
elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat nem aktív hálózati
elemei, ideértve az elektronikus hírközlési építményeket is.”
22. §
(1)	A Kkt. a következő 47/A. és 47/B. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) A közlekedési hatóság jogosult a közútkezelői hozzájárulás kiadására jogosult útkezelő
által kiadott közútkezelői hozzájárulásban feltüntetett adatok kezelésére.
(2)	A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésére a 20. § (4) bekezdésében
foglalt elévülési határidő lejártáig jogosult.
(3)	Amennyiben az ellenőrzés nem állapít meg szabályszegést vagy a közlekedési hatóság eljárása
során nem állapít meg szabályszegést, az (1) bekezdés szerinti adatok közül a személyes adatokat a
közútkezelői hozzájárulás érvényességét követő 5 munkanapon belül törli.
47/B. § A 15. § (7) bekezdésében meghatározott, a tengelysúlymérő-rendszer részére történő
adatszolgáltatási kötelezettséget a közútkezelő az e § hatálybalépését megelőzően kiadott és e §
hatálybalépésekor érvényes közútkezelői hozzájárulások tekintetében 2017. január 1. napjáig
teljesíti.”
(2)	A Kkt. a következő 47/C. §-sal egészül ki:
11
„47/C. § (1) A koncessziós társaságok kezelésében álló közúti hírközlő hálózatok és a 32/A. § (8)
bekezdésben foglaltak kivételével a közúti hírközlő hálózatokat az azok vagyonkezelését ellátó
szervezetek kötelesek ingyenesen átadni az MVM NET Zrt. részére. Ezen közúti hírközlő hálózatok
e törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel napján az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek. A
vagyonkezelés részletes szabályait - különös tekintettel a vagyonkezelési díj megfizetésének
módjára - a tulajdonosi joggyakorlóval 2016. május 1-jétől számított 60 napon belül megkötendő
vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.
(2)	A közúti hírközlő hálózatok számviteli átadását - elszámolási kimutatással - a korábbi
vagyonkezelő és az MVM NET Zrt. egymás között közvetlenül, a tulajdonosi joggyakorló
közreműködése nélkül elvégzi.
(3)	Az adott közúti hírközlő hálózati szakasz MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülésétől az
MVM NET Zrt. és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelő, továbbá a NÚSZ
Zrt. közötti hálózathasználati szerződés létrejöttéig a közúti hírközlő hálózatot 2016. május 1-jét
megelőzően üzemeltető szervezet jogosult az MVM NET Zrt. költségére és szakfelügyelete mellett
a 32/A.§ (4) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások megszakítás-mentes biztosítása
érdekében a szükséges karbantartást, javítást elvégezni. Az így felmerült költségeket az MVM NET
Zrt. a 32/A.§ (5) bekezdés szerinti költségalapú hozzáférés biztosítása során elszámolhatja.”
23.	§
(1)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy]
„10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő
hatósági szerződés tartalmát, továbbá az engedélyezett járműtípusokkal, a jóváhagyásra kötelezett
alkatrészekkel, tartozékokkal és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre kijelölt
műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és a kijelölés eljárási szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 37. alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy]
„37. a közúti hírközlő hálózatok kapacitásainak hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat;”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 19. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap
b)	a miniszter, hogy]
„19. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt
menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti
szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,”
(4)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 40-48. alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap
b)	a miniszter, hogy]
„40. az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és
12
önálló műszaki egységekkel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárás szabályait,
41.	az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és
önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat végző, a közlekedési hatóság által
kijelölt műszaki szolgálatok működési feltételeit,
42.	az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és
önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzések és tájékoztatások ellátására kijelölt
szervezetek működési feltételeit,
43.	a menetíró ellenőrök képzésére és továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
44.	a menetíró készülékek használatával összefüggő hatósági ellenőrzések során keletkezett
személyazonosító adatok rögzítése, feldolgozásának és az adatszolgáltatás technikai feltételeit,
valamint a globális navigációs műhold-rendszer használatával kapcsolatos eljárási szabályokat,
45.	a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberekre, valamint az ilyen
járműfenntartó szervezetekre vonatkozó követelményeket,
46.	a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, valamint
járműfenntartó szervezetek ellenőrzésével (auditálásával) kapcsolatos feladatokat,
47.	a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó
szervezetek, menetíró készülék gyártását végző szervezetek, menetíró készülék beépítését végző
jármű-gyártók tevékenységének engedélyezésére és ezzel összefüggő nyilvántartásra, nemzeti és
nemzetközi adatközlésre vonatkozó feltételeket,
48.	a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző szakemberek, járműfenntartó
szervezetek és a velük kapcsolatban álló közúti áruszállítást végző vállalkozások közötti
összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket”
(rendeletben állapítsa meg.)
(5)	A Kkt. 48. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„l) a miniszter, hogy a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépek, továbbá a
járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt
emelő-, rakodó- és útépítő gépek kezelőinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az
iparügyekért és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(6)	A Kkt. 48. § (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
„p) a miniszter, hogy a közúti jármű előéleti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feltételeket”
(rendeletben állapítsa meg.)
24.	§
A Kkt. 49. § (1) bekezdése a következő c)-e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:)
„c) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló,
2013.	február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d)	a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és
piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
13
e)	a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt
menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti
szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet.”
25.	§
A Kkt.
a)	12. § (3b) bekezdésében a „ , illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
b)	18. § (1) bekezdésében az „A járművezetői vizsgabiztosok,” szövegrész helyébe az „A
járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok,” szöveg,
c)	21. § (2a) bekezdésében a „k) vagy m) pontjában” szövegrész helyébe a „d), k) vagy m)
pontjában” szöveg,
d)	33/B. § (4) bekezdésében a „pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes
személy üzemben tartó személyes adatait” szövegrész helyébe a „pótdíjjal összefüggő valamennyi
adatait, különös tekintettel a jármű-azonosító adatokra és a természetes személy üzemben tartó
személyes adataira” szöveg,
e)	44/A. § (2) bekezdés nyitó mondatában és (3) bekezdésében a „közösségi rendeletben”
szövegrész helyébe az „uniós rendeletben” szöveg,
f)	44/A. § (7) bekezdésében a „közösségi rendelet” szövegrész helyébe az „uniós rendelet” szöveg,
g)	47. § 18.1. pontjában a „lakóhelye” szövegrész helyébe a „lakcíme” szöveg
lép.
2.	Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába
adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása
26.	§
Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991.
évi XXXIII. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A főváros illetékességi területén az országos közutakat és műtárgyaikat, a közúti hidakat, az
alul- és felüljárókat - az országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút, valamint gyorsúti
szakaszok és műtárgyaik kivételével - a fővárosi önkormányzat tulajdonába kell adni. E
rendelkezés a fővárosi önkormányzatok Öt. 107. § (2) bekezdésén alapuló tulajdonszerzését nem
érinti.”
3.	A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
27.	§
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró
természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos
kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A békéltető testületre vonatkozó szabályok
14
alkalmazásában - a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével - fogyasztónak minősül a fentieken túlmenően az
önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön
törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro, kis- és
középvállalkozás is, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos
kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.”
28.	§
Az Fgytv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a békéltető testület a 18. § (5) bekezdés sérelme nélkül beleegyezett, hogy az online
vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást
folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a
2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendeletben, és a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról
és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online
vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051
számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.”
29.	§
Az Fgytv. 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek
keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül
válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről,
valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i
524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a
meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles.
Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet
működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a
fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.”
30.	§
Az Fgytv. 57. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában):
„d) az Európai Parlament és Tanács 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete a fogyasztói jogviták
online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról
(fogyasztói online vitarendezési irányelv) [2. § a),18. § (8) bekezdés, 29. § (11) bekezdés];”
15
4.	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
módosítása
31.	§
A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és
az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 7. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Védett övezet:)
„b) az autópályától, az autóúttól, a gyorsúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve
kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;”
5.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
32.	§
Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény
33. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „és lakcím” szövegrész.
6.	Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
33.	§
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) 16/A. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. §-ban, az 5. §-ban, a 14/A. §-ban, és a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a
2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i
524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt
rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró
hatóság a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló
törvényben meghatározott szabályok szerint jár el.”
34.	§
Az Ektv. 18. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a fogyasztói
jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv
módosításáról, 14. cikk (1) és (2) bekezdése. [16/A. § (1) bekezdés].”
7.	Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosítása
35.	§
16
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 1/1. melléklete helyébe az 1.
melléklet lép.
8.	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről
szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
36.	§
(1)	A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló
2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény rendelkezéseit az e törvény melléklete szerinti autópályák, autóutak és gyorsutak,
valamint azok csomóponti elemei (a továbbiakban együtt: gyorsforgalmi utak), továbbá a
gyorsforgalmivá fejleszthető országos főutak tervezésével, előkészítésével és megvalósításával
kapcsolatos feladatokra, valamint tevékenységekre kell alkalmazni.”
(2)	Az Aptv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3)	Az Aptv. 18. § (8) bekezdésében a „megvalósításáról,” szövegrész helyébe a „megvalósításáról
és” szöveg lép.
9.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
37.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő
44/A. §-sal egészül ki:
„44/A. § (1) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3)
bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által
megvásárolt vagy kisajátított földrészlet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó
ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV
Zrt. részére.
(2)	A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység alapján megszerzett, az állam
tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy
megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján,
e törvény erejénél fogva, a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ellenérték nélkül,
adó- és illetékmentesen, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe
kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett azzal, hogy az általános
forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó. Az átadás-
átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak
céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti
értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat
nyilvántartásba vegye.
(3)	A nem állami tulajdonban álló, e § szerinti eljárásokban érintett ingatlanok állami tulajdonba
vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett
(harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés)
megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és
lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de
17
be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív
befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2014.	évi XVI. törvény hatálybalépését követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé
váló területszerzések során — a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján
—	a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett
ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.
(4)	A 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása során
a)	a vasúti pályahálózat vagyonkezelője használatában álló állami vagyonon végzett,
b)	a NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló állami
vagyonon végzett,
c)	nem állami tulajdonban álló ingatlanon végzett
vasúti pályahálózathoz kapcsolódó - állami tulajdont keletkeztető - értéknövelő beruházások,
felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a
NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által
nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános
forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó. A NIF Zrt. által
ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges
eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által
nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen, közvetlenül a vasúti pályahálózat
vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek.
(5)	Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti
pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője
vagyonkezelésében, kezelésében, használatában vagy saját tulajdonában lévő eszközök
vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett — azaz az
érintett eszköz az ingatlan-nyilvántartás vagy a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének
nyilvántartása szerint nincs állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének
vagyonkezelésében — a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a
vagyonrendezést az állami vagyonról szóló törvény szerint el kell végezni.
(6)	A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében
végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások átadás-
átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét
követő 30 napon belül. A települési önkormányzatok és az állami tulajdonú víziközmű szolgáltató
társaságok ingatlanain végzett beruházás esetén a tulajdonos részére történő átadás ellenérték
nélkül, adó- és illetékmentesen történik azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az
általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazandó.
(7)	Az állami tulajdonú, de a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjétől eltérő vagyonkezelő
vagyonkezelésében álló ingatlanon, állami beruházás keretében, a vagyonkezelő érdekében végzett,
nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások közvetlen átadás-
átvételéről a vagyonkezelő köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének
kézhezvételét követő 30 napon belül.
(8)	A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló
vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatba vételéig a beruházás
megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.
(9)	Az e §-ban foglaltak végrehajtása során az érintettek kötelesek kölcsönösen együttműködni.”
38. §
A Vtv. a következő 87/F. §-sal egészül ki:
18
„87/F. § (1) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt. közérdekű és közcélú tevékenysége és
az azzal összefüggő jogok és kötelezettségek tekintetében e törvény 2015. július 17-én hatályos
85/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni 2015. július 18. és az egyes közúti és vasúti közlekedéssel,
valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi... törvény
hatálybalépése közötti időszakra nézve is.
(2)	A vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének az e törvény 2015. július 17-ig hatályos 85/A. §-a
alapján keletkezett vagyonkezelői jogával összefüggő jogok és kötelezettségek tekintetében e
törvény 2015. július 17-én hatályos 85/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a 2015. július 18. és az
egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2015. évi. törvény hatálybalépése közötti időszakra nézve is.”
39.	§
A Vtv. 88. § (2) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„26. a vasútépítési projektek, illetve a 44. § szerinti létesítési, felújítási, fejlesztési tevékenységek
során létrejövő állami vagyon átadásával, elszámolásával, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatással,
valamint építtetői feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
40.	§
A Vtv.
a)	26. § (3) bekezdésében a „magyar állam nevében” szövegrész helyébe a „magyar állam nevében
-	e törvényben foglalt kivétellel -” szöveg,
b)	44. § (5) bekezdésében az „e §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban
történő bejegyzésére, valamint törlésére” szövegrész helyébe az „e §-ban valamint a 44/A. §-ban
szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb
módon történő átvezetésére” szöveg
lép.
10.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
41.	§
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § (1) Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait
magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak nemzeti
vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott
működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és
végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási
szabályait kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában
meghatározott ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.”
19
11. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
42.	§
(1)	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.)
44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV - autópálya, autóút és gyorsút kivételével - közút vagy közforgalom elől el nem zárt
magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága
hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a
NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során
-	a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel -
útzárat telepíthet.”
(2)	A NAV tv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán, autóúton és gyorsúton útzár
telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.”
12.	Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról
szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
43.	§
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013.
évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Udt.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az útdíjköteles elemi útszakaszok használatához szükséges úthasználati jogosultság áll fenn:)
„b) valamely útdíjszolgáltatóval az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására
és útdíj megfizetésére vonatkozó szerződés hatálya idején, ha bevallással és a díjfizetéssel
összefüggő, e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségének
az úthasználó eleget tesz.”
44.	§
Az Udt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Jogosulatlan úthasználatnak minősül - a 9. § szerinti mentesség eseteinek kivételével -, ha:
a)	az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt az adott útdíjköteles gépjármű
vonatkozásában - a c) pontban foglaltakat ide nem értve - nem keletkezett úthasználati jogosultság
a 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,
b)	a díjfizetésre kötelezett az útdíjköteles elemi útszakaszt a díj- vagy környezetvédelmi
kategóriájánál alacsonyabb díj- vagy környezetvédelmi kategóriához tartozó bevallás alapján
használja, vagy
c)	az útdíjköteles elemi útszakasz használatára az érintett gépjármű vonatkozásában van hatályos, az
útdíjszolgáltatóval kötött - az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és
útdíj megfizetésére vonatkozó - szerződése, melynek keretében az e törvény szerinti bevallási
kötelezettségének teljesítése érdekében fedélzeti eszköz használatára jogosult, de a fedélzeti eszköz
az úthasználat időpontjában szerepel az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásában, vagy
20
annak egyéb módon nem biztosított a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabályszerű
működtetése.”
45.	§
Az Udt. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az útdíjszedő az útdíjellenőrzési feladatokat végző általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv
(a továbbiakban: Rendőrség) útdíjellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében:
a)	adatgyűjtést végez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről, telepített fix vagy mobil
eszközök felhasználásával,
b)	az a) pont szerinti eszközök útján felvételezett, vagy a Rendőrség útján tudomására jutott,
azonosításra alkalmas adatokat és a rendszám adatokat összeveti az úthasználati jogosultsággal
rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, vagy az érvénytelenített fedélzeti eszközök
nyilvántartásával, továbbá az útdíjköteles elemi útszakaszok és úthasználati díj ellenében
használható közutak díjmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokkal,
c)	a b) pont szerinti összevetés alapján összeállított adatállományt - kivéve a jogosult úthasználatra
vonatkozó adatokat - átadja a Rendőrség számára.”
46.	§
Az Udt. 10/A. §-ában a „11. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „közúti közlekedési
nyilvántartásról szóló törvényben” szöveg lép.
13.	A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi
XCIX. törvény módosítása
47.	§
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX.
törvény (a továbbiakban: Kmt.) 442. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 151. § 1. és 2. pontja, a 258. §, a 47. alcím, az 54. alcím, a 418. §, a 420. § (2) bekezdése, a
421. § és a 422. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”
48.	§
Nem lép hatályba a Kmt.
a)	155. §-a,
b)	157. § (3) bekezdése,
c)	158. § (1) bekezdése és (2) bekezdés 2. pontja.
14. Záró rendelkezések
49. §
21
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 17. §, a 24. §, a 25. § d) pontja, a 3. alcím, az 5. és a 6. alcím, a 9. és a 10. alcím, és a 46. § a
kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(3)	Az 1. §, a 7. § (2) bekezdése, a 18. §, a 26. §, a 4. alcím, a 7. alcím és az 1. melléklet, a 8. alcím
és a 11. alcím a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(4)	A 3-5. §, a 6. § (3) és (4) bekezdése, a 9. §, a 10-13. §, a 19. és a 20. §, a 21. § (1) és (2)
bekezdése, a 23. § (1) és (3)-(6) bekezdése, a 25. § b) és e)-g) pontja 2016. január 1-jén lép
hatályba.
(5)	A 43-45. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(6)	A 14. § (1) bekezdése, a 15. és a 16. §, a 21. § (4) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése és a 23. § (2)
bekezdése 2016. május 1-jén lép hatályba.
(7)	A 2. § (2) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 8. § (2) bekezdése és a 25. § c) pontja 2016.
december 31-én lép hatályba.
50. §
Ez a törvény
a)	a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK
irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i
524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló,
2013. február 5-i 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c)	a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és
piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
valamint
d)	a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt
menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti
szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
22
1. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
„1/1. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez
Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet
meghatározó főutak
(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét
jelenti)
1.	Gyorsforgalmi utak
	A	B
1.	M0:	Budaörs - Budakeszi - Nagykovácsi - Budapest [II. ker.] - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Budapest [III. ker.] - Szigetmonostor - Budapest [IV. ker.] - Dunakeszi - Budapest [XV. ker.] - Fót - Csömör - Budapest [XVI. ker.] - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest [XVII. ker.] - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest [XXIII. ker.] - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest [XXII. ker.] - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.)
2.		M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
3.	M1:	Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria)
4.	M10:	Budapest térsége (M0) - Esztergom - (Szlovákia)
5.	M15:	Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia)
6.	M19:	Bőny (M1) - Győr (1. sz. főút)
7.	R11:	Zsámbék (M1) - Esztergom - (Szlovákia)
8.	M2:	Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
9.	R21:	M3 Hatvan térsége - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
10.	R23:	Bátonyterenye - Fedémes - Ózd
11.	R25:	Füzesabony térsége (M3) - Eger
12.	M3:	Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna)
13.	M30:	Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
14.	M31:	Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3)
15.	M34:	Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna)
16.	M35:	Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4)
17.	M38:	Záhony térsége (M34) - (Szlovákia)
18.	M4:	Üllő (M0) - Szolnok - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - (Románia)
19.	M43:	Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia)
20.	M44:	Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
21.	M47:	Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
22.	R49:	Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
23.	M5:	Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
24.	M6:	Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország)
25.	M60:	Bóly térsége (M6) - Pécs térsége - Drávatamási térsége - (Horvátország)
26.	R67:	Balatonlelle térsége (M7) - Kaposvár
27.	M7:	Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
28.	M70:	Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia)
29.	M75:	Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
30.	R76	Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Keszthely - Zalaegerszeg térsége
31.	M8:	(Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3)
32.	R83:	Pápa - Tét - Győr
33.	M85:	Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
34.	M86:	Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1)
35.	M9:	Nagycenk (M85) - Szombathely térsége - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége -
23
Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5)
24
2.	melléklet a 2015. évi .... törvényhez
.. 1. számú melléklet a 2003. évi CXXVIII. törvényhez
Az e törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak
	A	B	C	D
1.	Ut betű- és számjele	Hosszú távú úttípus	Szakasz (beruházás jellege)	Nagytávú úttípus
2.	M0	autóút	teljes útgyűrű (új út építése, kapacitásbővítés)	autópálya
3.	M1-M7	autópálya	M0 - Egérút (kapacitásbővítés)	autópálya
4.	M1	autópálya	M0 - Tatabánya (kapacitásbővítés)	autópálya
5.	M2	autóút	M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés)	autópálya
6.	M3	autópálya	Vásárosnamény - Beregdaróc, országhatár (új út építése)	autópálya
7.	M4	autóút/autópálya	M0 - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés)	autópálya
8.	M6	autópálya	Bóly - Ivándárda, országhatár (új út építése)	autópálya
9.	M7	autópálya	M0 - M8 (kapacitásbővítés)	autópálya
10.	M8	autóút	országhatár - Vasvár és Veszprém - Jászalsószentgyörgy (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
11.	M9	autóút	M86 - 53. sz. főút (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
12.	M10	autóút	Budapest - Kesztölc (új út építése)	autóút
13.	R11	gyorsút	M1 - Esztergom (új út építése)	autóút
14.	M15	autópálya	M1 - országhatár (kapacitásbővítés)	autópálya
15.	R21	gyorsút	Hatvan - Salgótarján - Somoskőújfalu (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
16.	R23	gyorsút	Bátonyterenye - Fedémes - Ózd (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
17.	M25	autóút	M3 - Füzesabony- Eger (új út építése, kapacitásbővítés)	autópálya
18.	M30	autópálya	Miskolc - országhatár (új út építése, kapacitásbővítés)	autópálya
19.	M34	autóút	Vásárosnamény (M3) - Záhony, Kisvárda kelet (autóút) és Jéke - 4. sz. főút közötti bekötés, Kisvárda és Jéke elkerülővel (összekötő út) (új út építése)	autópálya
20.	M35	autópálya	Debrecen - Berettyóújfalu (a Debrecen déli elkerülővel M35 - 47. sz. főút között - 2x1 főút) (új út építése)	autópálya
21.	M44	gyorsút/autóút	Kecskemét térsége (M8) - Békéscsaba (új út építése)	autópálya
22.	R49	gyorsút	M3 - országhatár (új út építése)	autóút
23.	M60	gyorsút/autóút	Pécs - Barcs, országhatár (új út építése)	autópálya
24.	R67	gyorsút	M7- Balatonlelle - Kaposvár (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
25.	M70	autópálya	M7 - országhatár (kapacitásbővítés)	autópálya
26.	R76	gyorsút	M7 - Balatonszentgyörgy - Keszthely -	autóút
25
			Zalaegerszeg (új út építése, kapacitásbővítés)	
27.	R83	gyorsút	M1 - Pápa (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
28.	M85	autóút	Csorna - Sopron, országhatár (új út építése)	autópálya
29.	M86	autóút	Csorna - Szombathely (új út építése, kapacitásbővítés)	autóút
26
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az e-matrica nélkül vagy helytelenül megváltott matricával közlekedőkkel szemben jelenleg
alkalmazott pótdíjazást 2016. január 1-től is indokolt fenntartani. Az útdíjrendszer átalakítását
követően, 2015 folyamán lezajlott vizsgálatok során megállapításra került, hogy az e-matrica nélkül
vagy helytelenül megváltott matricával közlekedőkkel szemben nem szükséges hatósági úton
fellépni. A pótdíjazás helyett eredetileg bevezetni tervezett közigazgatási hatósági eljárás keretében
történő bírságolás az úthasználók számára hátrányos, túlzott szigorítással járna. A pótdíjbeszedés
hatékonysága, a szankcionálás kellő visszatartó ereje, a jelenleg is alkalmazott ügyfélbarát,
méltányossági elemeket tartalmazó, szolgáltatási szemléletű ügyintézés keretében egyaránt
biztosítható.
Az alternatív és az online vitarendezési eljárások olcsó, egyszerű és gyors eljárások, és ezáltal mind a
fogyasztó, mind a kereskedő számára előnyösek, mivel igénybe vételükkel a bírósági eljárások - és
költségek - elkerülhetők. Az online vitarendezést szabályozó fogyasztói jogviták online rendezéséről,
valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív
vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: OVR rendelet) lehetővé teszi majd a fogyasztók és a kereskedők számára, hogy az
online vásárlásokból adódó vitáikat - az egységes uniós online vitarendezési platformnak (OVR-
platform) köszönhetően - online módon rendezzék. Az online platform az összes nemzeti alternatív
vitarendezési fórumot (nálunk békéltető testület) össze fogja kötni. Ez az egyetlen belépési pont egy
interaktív, felhasználóbarát weboldal lesz, amely az EU összes hivatalos nyelvén, térítésmentesen
rendelkezésre áll majd. Ezen túlmenően a kereskedők honlapján további tájékoztatást nyújt majd a
fogyasztóknak az OVR-platformra mutató link. A fogyasztók és vállalkozások ezen kívül vitáik
online rendezéséhez az OVR-platformot igénybe vehetik, ahol panaszukat az EU bármely hivatalos
nyelvén benyújthatják. A platform segítséget nyújt a határokon átnyúló viták rendezésében,
különösen, ha a felek különböző tagállamban élnek és nincs közös nyelvük. A törvény-módosítás az
OVR rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Az állam tulajdonában álló gyorsforgalmi autóutak mentén létesített elektronikus hírközlő hálózati
elemek és berendezések már nem kizárólag az út üzemeltetéséhez (és útdíjszedéshez/ellenőrzéshez)
szükségesek, azok egyéb célú igénybevételre is alkalmas többletkapacitásokkal is rendelkeznek.
Annak érdekében, hogy az állam számára lehetővé váljon a közút melletti optikai hálózat szabad
kapacitásainak optimális kiaknázása, meg kell teremteni a szükséges jogszabályi feltételeket és az
egységes vagyonkezelést a törvény módosításával. Az országos közutak melletti hálózat elsősorban
továbbra is az útüzemeltetési,útdíjszedési és útdíjellenőrzési szolgáltatások megszakítás-mentes és
minőségi színvonalon történő ellátását, másodsorban az Nemzeti Távközlési Gerinchálózat hálózati
igényeit szolgálja. Az ezen felüli szabad kapacitás az állami vagyonnal való gazdálkodás
szabályainak megfelelően kerülhet hasznosításra.
Ezen túlmenően a Kormány döntött a gyorsútnak, mint a gyorsforgalmi hálózati útosztályba tartozó
új útkategóriának a bevezetéséről. A gyorsutak megvalósítási céljukat tekintve regionális
viszonylatokban magas szolgáltatási szintű kapcsolatot biztosítanak a megyei jogú városok és az
ipari-technológiai központok számára, továbbá biztosítják az egyes kisebb jelentőségű
tranzitkapcsolatok létrehozását. A gyorsutak fő műszaki jellemzőket tekintve - általános esetben -
110 km/órás tervezési sebességű, 2x2 sávos, osztottpályás, csökkentett keresztmetszetű, burkolt
üzemi sáv nélküli utak, amelyek a gépjárművek visszatartására alkalmas fizikai elválasztással,
valamint különszintű, illetve szabályozott szintbeni csomópontokkal rendelkeznek. Nyomvonaluk -
27
általános esetben - települési átkelést nem tartalmaz, de indokolt esetben rövid szakaszon - a
megfelelő védelmi (forgalombiztonsági és környezetvédelmi) eszközök biztosításával - érinthet
lakott területet, haladhat lakóterületek között rendelkezésre álló beépítetlen folyosóban, illetve
gazdasági, kereskedelmi területhasználatú környezetben. A törvényjavaslat elsődleges célja a
fentiekben ismertetett új útkategória jogszabályi bevezetése, a gyorsutakra vonatkozó törvényi
szintű szabályozás megteremtése.
A tengely- vagy össztömeg tekintetében túlterhelt járművek közlekedése a nemzeti útvagyonra,
illetve a közlekedés biztonságára egyaránt veszélyt és kockázatot jelent. „A Nemzeti tengelysúly-,
és kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózat kialakítása” című projekt célja egy olyan komplex,
országos közlekedési hatósági Nemzeti Tengelysúlymérő Ellenőrző Rendszer (továbbiakban: TS)
kialakítása, amely a meglévő állami tulajdonú, a közúthálózat igénybevételével összefüggő
jogosultságokat tartalmazó közúti közlekedési rendszerek együttműködési lehetőségeit kihasználva
-	biztosítja a túlterhelt járművek engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő
közlekedésének visszaszorítását, a szabálytalanul közlekedő járművek szankcionálását. A közúti
közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) módosítása egyrészt megteremti a
nemzeti tengelysúlymérő rendszer, mint informatikai rendszer kialakításának törvényi kereteit, az
adatkezelés szabályait. A törvényjavaslat kijelöli a megvalósítás során építtetőként eljáró
szervezetet. A gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele
érdekében a közúti forgalomban végzett ellenőrzés szabályait is részletezi a törvényjavaslat.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás, amely a Kkt. gyorsforgalmi utakra vonatkozó rendelkezéseinek
gyorsutakra történő kiterjesztését szolgálja.
a 2. §-hoz
A javaslat megteremti a TS-nek a közútkezelői hozzájárulásokkal összefüggő adatkezelési
szabályait, hatékonyabbá teszi a járművek ellenőrzésre történő kiválasztását azáltal, hogy
kötelezővé teszi a közútkezelői hozzájárulásoknak a TS-ben történő rögzítését. Az adatátadással
elkerülhetővé válik olyan járművek indokolatlan megállítása, amelyek rendelkeznek az adott
útszakaszra megengedett tengelyterheléstől, vagy össztömegtől eltérő használatára vonatkozó
hozzájárulással.
a 3. §-hoz
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának figyelemfelhívása nyomán a módosítás a
szabálytalan parkolás esetén fizetendő pótdíj megfizetésére rendelkezésre álló határidő
számításának módját igyekszik orvosolni. A hatályos szabályozás a bírság kiszabásától, míg a
módosítási javaslat a hivatalos postai értesítő kézbesítésének napjától számítja a határidő kezdetét.
A gyakorlatban számtalan problémát okoz az, hogy a jármű szélvédőjére kihelyezett értesítés
eltűnhet, mielőtt a megbírságolt személy tudomást szerezhetett volna róla. A hivatalos postai
értesítő pedig már a 15 nap utáni negyvenszeres összegű követelést tartalmazza.
a 4. §-hoz
28
Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt pontosítani kell a
tanácsi rendeleti hivatkozásokat.
az 5. §-hoz
A 2009. évben bevezetett miniszteri rendeleti végrehajtási szabályozás tapasztalatai alapján
egyértelművé vált, hogy a gépkezelők szakmai képzésére és vizsgáztatására vonatkozó végrehajtási
szabályokat indokolt kiterjeszteni azon emelő és rakodógépekre is, amelyeket nem kizárólagosan -
a rakodási feladattól függően alkalomszerűen - közúti jármű rakodásához használnak.
a 6. §-hoz
A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a közút kezelője a tömeg és tengelysúly
ellenőrzésekkel egyidejűleg a külföldi fuvarozók közlekedési engedélyhasználatát is ellenőrizze. Ez
hozzájárulhat a nemzetközi forgalomban a jogosulatlan engedélyhasználat jelentős mérsékléséhez.
Ma az ún. „fix” mérlegen történő mérlegelés alkalmával az ellenőrök a gépkocsi szinte valamennyi
okmányát elkérik a szállított tömeg kontrolálása céljából. Ezen alkalommal a mérlegelést végző
személyek megfelelő kiképzést követően alkalmasak lehetnének a mérlegelés ellenőrzésén túl a
közlekedési engedély használat ellenőrzésére is. Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű
szabályozás változása miatt a menetíró készülékek alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzésekre a
tanácsi rendelet ellenőrző tisztviselők szakmai képzését és kijelölését írja elő. Ebből következően
pontosítani kell az ellenőrzési feljogosításra vonatkozó szabályokat.
A javaslat emellett hiánypótló szabályozást tartalmaz a tekintetben, hogy az ellenőrzésre jogosult
hatóságok részére biztosított visszatartás jogintézményéhez kapcsolódóan bírság kiszabását is
lehetővé teszi. A módosítás gyakorlati tapasztalatok alapján a magyar nyelvet nem ismerő
személyekkel szemben folytatott eljárás hatékonyságának növelésére (többnyelvű tájékoztatás, a
visszatartás szabályainak pontosítása) tekintettel indokolt.
a 7. §-hoz
A módosítás az objektív felelősség elve alapján büntethetővé teszi a tengelysúlymérő-rendszer
mérési eredményei alapján kétséget kizáróan tengelytúlsúlyos vagy össztömeg határt túllépő
járművek üzembentartóját. Az objektív alapú szankció 21. §-ban meghatározott szabályaiból
következően ezt a szankciót csak joghatással járó mérésre való technikai alkalmasság esetén lehet
alkalmazni (a 21. § (3) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg a mérőrendszer
alkalmazhatóságára vonatkozó technikai feltételeket). A módosítás gyakorlati tapasztalatok alapján
a közúti forgalomban végzett ellenőrzés eljárási szabályainak pontosítására is javaslatot tesz. Ez
egyrészt a bizonyítás egyszerűsítését teszi lehetővé (képfelvétel készítése), illetve a közúti
forgalomban végzett ellenőrzés egységesítése érdekében a javaslat különös eljárási szabályokat
állapít meg.
A javaslat emellett rendelkezik a gyorsút építési övezetében elhelyezendő létesítményekről is,
figyelemmel a gyorsutak műszaki sajátosságaira is a leálló öblök tekintetében.
a 8. §-hoz
A rendelkezés rögzíti, hogy a közlekedési hatóság a TS-t működteti a közúti járművek legnagyobb
megengedett össztömegére és tengelyterhelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával
kapcsolatos ellenőrzési feladatok támogatására, az ellenőrzésre való kiválasztás előszűrése
érdekében. Meghatározza továbbá, hogy a TS milyen adatokat vesz át az útdíjszedőtől, az átvett
adatokat meddig kezeli. Rögzíti továbbá, hogy amennyiben a TS keretében végzett mérés alapján
29
szabályszegés gyanúja vélelmezhető, az adatokat a jármű hatósági ellenőrzésre való kiválasztása
érdekében jelzi a közúti ellenőröknek.
a 9. §-hoz
A két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és
piacfelügyeletéről szóló 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
alapján az engedélyezett járműtípusokkal, valamint a jóváhagyott alkatrészekkel, tartozékokkal és
önálló műszaki egységekkel kapcsolatos ellenőrzésekre a közlekedési hatóság műszaki szolgálatot
jelöl ki.
a 10. §-hoz
A piacfelügyelettel kapcsolatos európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján szükségessé válik a
piacfelügyeletet ellátó hatósági szervezetek kijelölése.
a 11 . §-hoz
A közúti járművekkel kapcsolatosan végzett időszakos vizsgálatok jelentős része - mintegy 80%-a
-	erre kijelölt szakértői intézményekben üzemeltetett vizsgáló állomásokon történik. A fennmaradó
mintegy 20% műszaki vizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatalok üzemeltetésében lévő
vizsgáló bázisok végzik. E munkamegosztásból következően a fővárosi és megyei
kormányhivatalok miközben saját maguk is időszakos vizsgálatot végeznek, ellenőrzik a vizsgáló
állomásokon végzett azonos tevékenységeket. E belső ellentmondás megszüntetése érdekében
szükséges egyes személygépkocsik és kistehergépkocsik műszaki vizsgálati lehetőségét a kijelölt
vizsgáló állomásokra korlátozni és ezzel egyidőben a közlekedési hatósági bázisokon e vizsgálatok
végzését megszüntetni.
a 12. §-hoz
Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt a menetíró készülékek
alkalmazásával kapcsolatos beépítési vizsgálati javítási, gyártási tevékenységek ellátását az illetékes
hatóság engedélyhez köti. Ezzel összefüggésben miniszteri rendeletben kell meghatározni a
menetíró készülékek javítását végző szervezetekre és az ott alkalmazott szakemberekre vonatkozó
technikai és képzettségi követelményeket. Mindemellett az érintett szervezetekről hatósági
nyilvántartást kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a működésükkel kapcsolatos fontosabb
jellemzőket is.
a 13. §-hoz
A kapcsolódó európai parlamenti és tanácsi rendelet kötelező jelleggel írja elő a tagállamok részére
a menetíró készülék beépítését, vizsgálatát, javítását végző személyek esetében a szaktanfolyami
képzést és továbbképzést, a kapcsolódó névjegyzékbe vételt.
a 14-16. §-hoz
A Kkt. 29. § (3) bekezdésében foglalt kivételek közé beépítésre kerül az új 32/A. § (8) bekezdése. A
rendelkezés célja, hogy az újonnan létrejövő utak melletti közúti hírközlő hálózatok is közvetlenül a
hírközlő hálózatok vagyonkezelésére kijelölt szervezethez kerüljenek. A Kkt. módosítás a
vagyonkezelő szempontjából elválasztja a közutak vagyonkezelésétől a közutak melletti optikai
30
hálózat (közúti hírközlő hálózat) vagyonkezelését, érintetlenül hagyva a közúti hírközlő hálózatok
közúti tartozéki minőségét, illetve annak tulajdonosi viszonyait. Új, 32/A. §-sal egészül ki a Kkt.
Ennek alapján a törvény erejénél fogva az országos közutak üzemeltetéséhez, valamint az
útdíjszedés és -ellenőrzés működtetéséhez szükséges állami tulajdonú elektronikus hírközlő
hálózatok nem aktív hálózati elemeinek vagyonkezelője az MVM NET Távközlési Szolgáltató
Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVM NET Zrt.) lesz, a koncessziós
társaságok kezelésében álló közutak hírközlő hálózata kivételével. Az új § rendelkezik a közúti
hírközlő hálózat (ide nem értve a koncessziósok által valamilyen módon hasznosított hálózati
szakaszokat) hasznosításának részleteiről. Ennek alapján a vagyonkezelői jog létesítése ingyenes,
azonban az MVM NET Zrt. meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. részére a piaci alapú hasznosításból származó bevétele terhére. A közúti hírközlő
hálózat szabad kapacitásainak felhasználása elsősorban a kormányzati célú hírközlő hálózatok
igényeire lehetséges. A piaci alapú hasznosítás az ezen felüli szabad kapacitások tekintetében
lehetséges. Fontos, hogy a piaci alapú hasznosítás nem mehet a közúti hírközlő hálózat
útüzemeltetési, illetve útdíjszedési és -ellenőrzési célú hasznosításának a rovására, azokat megfelelő
minőségben, megszakítás-mentesen kell tudnia kiszolgálnia a hálózatnak.
A rendelkezés kimondja továbbá, hogy a TS megvalósítására irányuló projekt során építtetőként a
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. jár el.
a 17. §-hoz
A pótdíjbehajtás hatékonyságának növelése érdekében a törvényjavaslat a Kkt. 33/B. § (5a)
bekezdésének hatályát kiterjeszti a külföldi pótdíjfizetésre kötelezett üzemben tartókra, tehát ne
csak a KEKKH adatbázisból nyert adatok esetén, hanem valamennyi esetben nyugodjon a
pótdíjfizetési felszólítás kiküldésére nyitva álló 60 napos határidő.
a 18. §-hoz
A módosítás rendelkezik a gyorsút építési övezetében elhelyezendő létesítményekről.
a 19. §-hoz
Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt pontosítani kell a
tanácsi rendeleti hivatkozásokat.
a 20. §-hoz
Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt a piacfelügyeleti
tevékenység végzésével és a menetíró készülékek alkalmazásával kapcsolatos hatósági adatkezelés
és adatnyilvántartás ellátásához törvényi felhatalmazás szükséges.
a 21. §-hoz
A fogalom-meghatározások módosítását, pontosítását, illetve új fogalmak beillesztését tartalmazza.
a 22. §-hoz
A Kkt. átmeneti és záró rendelkezéseit egészíti ki. A vagyonkezelői jogokat és kötelezettségeket a
közúti hírközlő hálózat tekintetében az MVM NET Zrt. a törvény erejénél fogva, az átadás-átvétel
31
napján szerzi meg. A vagyonkezelői szerződés megkötésére 2016. május 1-től 60 nap áll
rendelkezésre. Rögzítésre kerül a korábbi vagyonkezelő és az MVM NET Zrt. közötti átadás-átvétel
módja. Az útüzemeltetési, valamint útdíjszedési és ellenőrzési alapszolgáltatások megszakítás-
mentes biztosítása érdekében a közúti hírközlő hálózat korábbi üzemeltetője elvégezheti a
hálózatoknak az MVM NET Zrt. vagyonkezelésébe kerülését követően a szükséges javításokat,
karbantartásokat az MVM NET Zrt. költségére akkor is, ha az új hálózathasználati szerződéseket
még nem kötötték meg.
Emellett a javaslat a személyes adatok kezelését lehetővé tevő rendelkezést tartalmaz a közútkezelői
hozzájárulásokkal összefüggésben.
a 23. §-hoz
Az európai parlamenti és tanácsi rendeleti szintű szabályozás változása miatt szükséges több
jogalkotási felhatalmazást a törvényben megjelentetni.
a 24. §-hoz
Jogharmonizációs záradék módosítása.
a 25. §-hoz
A tulajdonjog, azon belül is a rendelkezési jog korlátozását jelenti, ha csak a lakóhellyel rendelkező
természetes személyek lehetnek belföldi üzemben tartók, ezen javít a törvényjavaslat. Ezenfelül
egyéb, a koherencia miatt szükséges szövegcserés módosítást tartalmaz a rendelkezés. Pontosító
módosítás, hogy amennyiben a helyszíni intézkedés, vagy a közigazgatási eljárás során ismertté
válik a szabályszegést elkövető személye, úgy nem az objektív alapú szankciót kell alkalmazni,
hanem a jármű vezetőjével szemben a 20. § (4) bekezdése szerinti bírságot kell kiszabni.
a 26. §-hoz
A módosítás a gyorsforgalmi utakra vonatkozó egységes szabályozást hivatott biztosítani az állami
tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatban.
a 27. §-hoz
Az OVR rendelet 4. cikke (1) bekezdése értelmében az OVR rendelet alkalmazása tekintetében
fogyasztónak a 2013/11/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott személyt kell
tekinteni. Mindezek alapján az online vitarendezési platformhoz kizárólag - nem kereskedelmi,
üzleti vagy szakmai célból eljáró - természetes személy nyújthat be panaszt, jogi személy erre
például nem jogosult. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a
továbbiakban: Fgytv). jelenleg hatályos 2. § a) pontja szerint a békéltető testületre vonatkozó
szabályok alkalmazásában fogyasztónak kell tekinteni az önálló foglalkozásán és gazdasági
tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezetet,
egyházi jogi személyt, társasházat, lakásszövetkezetet, mikro-, kis- és középvállalkozást, így
indokolt az Fgytv. említett rendelkezésének módosítása a tekintetben, hogy online vitarendezési
platform tekintetében eljárás csak olyan esetekben kezdeményezhető, amelyekben a panaszos fél
természetes személynek minősül és egyébként nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.
32
a 28. §-hoz
Az OVR rendeletben foglaltak alapján az online vitarendezési platform nem csak határon átnyúló,
hanem belföldi online jogvitáknál is igénybe vehető - azaz a OVR rendeletben foglaltak
alkalmazása minden magyar békéltető testületet érinthet -, szükséges lehet az Fgytv.-nek egy olyan
általános tartalmú hivatkozással való kiegészítése, miszerint a belföldi online ügyletből eredő, az
online vitarendezési platformhoz benyújtott jogvita esetén az eljáró békéltető testület a OVR
rendelet és a végrehajtását szolgáló jogszabályok rendelkezései alapján köteles eljárni.
a 29. §-hoz
A 2015. szeptember 11-től hatályos Fgytv. 29. § (11) bekezdése a vállalkozás békéltető testületi
eljárásban való együttműködési kötelezettsége keretében előírja, hogy a vállalkozás köteles a
meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Az OVR
rendelet 10. cikke b) pontja alapján ugyanakkor az alternatív vitarendezési fórum nem követelheti
meg a felek vagy képviselőik fizikai jelenlétét, kivéve, ha eljárási szabályai előírják ennek
lehetőségét, és a felek ehhez beleegyezésüket adják. Mindezekre tekintettel szükséges az Fgytv.
említett bekezdésének módosítása a tekintetben, hogy a személyes megjelenési kötelezettség alól az
online vitarendezési platformhoz benyújtott panaszok alapján indult eljárások kivételnek
minősüljenek.
a 30. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezés.
a 31. §-hoz
Közlekedésbiztonsági okokból az autópályákra, autóutakra és a lakott területen kívüli egy- és
kétszámjegyű főutakra vonatkozó szabályozást terjeszti ki a javaslat a gyorsutakra.
a 32. §-hoz
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításával az
állampolgároknak nem lesz kötelező lakcímváltozás esetén a forgalmi engedély cseréje.
a 33. §-hoz
Az OVR rendelet 14. cikke (1) bekezdésében foglaltak mindenképpen felvetik az online
vitarendezési platformra utaló link - a kereskedők, illetve az online piacok által történő -
közzétételének ellenőrzésére jogosult hatóság hazai jogszabályban való kijelölésének
szükségességét. E tekintetben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. §-a szerint meghatározott
hatóság eljárási jogosultságát célszerű meghatározni, hasonlóan egyéb, az online kereskedelemre
vonatkozó tájékoztatási kötelezettség ellenőrzéséhez. Az erre vonatkozó hatásköri szabályok
rögzítését az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.)
hatáskörre vonatkozó rendelkezései között indokolt. Az OVR rendelet 14. cikke (2) bekezdése
alapján az Európai Unióban letelepedett, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekben
érintett azon kereskedők, akik kötelesek egy vagy több alternatív vitarendezési fórumot igénybe
33
venni a fogyasztókkal fennálló vitáik rendezéséhez, vagy erre kötelezettséget vállalnak,
tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az online vitarendezési platform létezéséről, valamint arról a
lehetőségről, hogy az online vitarendezési platform felhasználható a vitáik rendezéséhez. Emellett
az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket kell megjeleníteniük honlapjukon,
illetve, ha az ajánlatot e-mailben teszik, akkor az adott e-mailben. Az ezen kötelezettségek
ellenőrzése tekintetében ugyancsak az Fttv. 10. §-a szerint meghatározott hatóság eljárási
jogosultságát szükséges rögzíteni. Annak érdekében ugyanakkor, hogy a hatóság annak vizsgálatára
is jogosult legyen, hogy a kereskedők az ajánlat, illetve az általános szerződési feltételek
tekintetében a Rendeletben előírt tájékoztatási követelménynek eleget tesznek-e, indokolt az Ektv.-
ben rögzíteni, hogy a hatóság említett eljárása tekintetében az Fttv. 1. § (3) bekezdésének a) pontja
nem alkalmazandó, miszerint az Fttv. hatálya nem terjed ki a szerződés létrejöttére, érvényességére
és joghatásaira, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi
igényekre.
a 34. §-hoz
Jogharmonizációs rendelkezés.
a 35. és a 36. §-hoz
A jogtechnikai módosítás mellett a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának
közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, valamint az Országos
Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény vonatkozásában szükséges a gyorsforgalmi
utak útkategóriájába a tervezett gyorsúti hálózati elemeket is beemelni.
a 37-40. §-hoz
A módosítás indoka a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. §-ában foglaltak
szerint a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által végzett vasúti beruházások, felújítások,
mint közérdekű és közcélú tevékenységek folytatása kapcsán, az ezzel összefüggő, fennálló
vagyonkezelési jogviszonyra vonatkozó egyes törvényi szintű előírások beemelése a jogszabályba.
A módosítás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2015. július 17-ig hatályos
85/A. §-a alapján keletkezett egyes vagyonkezelői jogok tekintetében a § hatályon kívül helyezését
követően kialakult helyzet, rendezését szolgálja.
a 41. §-hoz
A módosítás a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései alapján kötött
működtetési szerződések vonatkozásában lehetővé teszi a vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó
elszámolási és nyilvántartási szabályok alkalmazását.
a 42. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gyorsút műszaki, forgalmi jellemzőiben számos hasonlóságot hordoz az
autópályával és az autóúttal, kiemelve különösen a magasabb megengedett legnagyobb haladási
sebességet, ezért a gyorsforgalmi útosztályba tartozó útkategóriák egységes kezelése egyes
szempontok vonatkozásában szükségessé teszi a közlekedési szakterülethez csak közvetetten
kapcsolódó jogszabályi rendelkezések módosítását is. A közlekedésbiztonságot szem előtt tartandó,
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal útzárat kizárólag a gyorsforgalmi útosztályba nem tartozó utak
34
esetében telepíthet, a gyorsforgalmi utak vonatkozásában a szóban forgó intézkedés a továbbiakban
is az illetékes rendőrhatóság hatáskörébe tartozik.
a 43. §-hoz
Az úthasználati jogosultság keletkezésének alapja a megtett út bevallása, olyan jogviszony
létesítése, amelynek alapján az útdíj megfizetése biztosított, és végső soron az útdíj tényleges
megfizetése. A tisztán EETS rendszerben az EETS szolgáltató ún. fehér listáján szereplő fedélzeti
eszköz, valamint a szolgáltató és a felhasználó között fennálló szerződéses jogviszony alapvetően
elegendő az úthasználati jogosultság fennállása szempontjából. A hazai útdíjszedési rendszer
alkalmas az EETS szolgáltatók kiszolgálására, azonban egyszerűbb elvek szerint épül fel. A HU-
GO rendszerben a megtett út bevallására kötött, és az útdíj megfizetésére irányuló szerződés több
szereplős. A bevallás nem feltétlenül jelent egyet az útdíj megfizetésével (pontosabban a
megfizetésére tett felelősségvállalással), így dogmatikailag helytállóbb, ha az úthasználati
jogosultság keletkezésének feltételeinél külön is megjelenik a díjfizetési kötelezettség teljesítése.
a 44. §-hoz
A jogosulatlan úthasználat szankcionálása közigazgatási úton történik. A szankcionálandó
tényálláselemek az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása 14. §-ában lettek meghatározva. Alapvetően
három fajta cselekmény szankcionálandó, amelyek közérthetően a következőek:
-	a megtett bevallás, útdíj megfizetésére irányuló jogviszony hiányában megvalósított
úthasználat
-	bevallott, megfizetett úthasználat, de nem a megfelelő kategóriában
-	az útdíj megfizetésére irányuló jogviszony keretében felmerülő hiba, hangsúlyosan a
fedélzeti eszköz használatával kapcsolatos diszfunkcionalitás.
A közigazgatási bírságok mértéke is ezen három cselekményhez kapcsolódik. Ugyanakkor az
elmúlt évek tapasztalata rámutatott, hogy a harmadik esetkör, a 14. § c) pontja szerinti esetkör
korántsem egységes. Ennek okán életszerű annak szétválasztása, és a szankcionálandó
cselekmények újrastrukturálása. Az újonnan felállított struktúra a későbbiekben lehetőséget adhat a
szabályszegés súlya szerint a bírságtételek további differenciálására.
a 45. §-hoz
Az ellenőrzés hatékonyságát növelő intézkedés, miszerint az útdíjellenőrzés támogatását végző
szervezet a díjellenőrző hatóság útján is egyértelműen végezhet adatgyűjtést. Ez életszerűen azt
jelenti, hogy a helyszíni ellenőrzést végző hatósági személy maga is meggyőződhet az úthasználó
által teljesített bevallás helytelenségéről (például több, vagy kevesebb tengelyre szól a bevallás,
mint a jármű valós tengelyszáma), ilyenkor az összevetés az eljáró hatósági személy
adatszolgáltatása alapján is megtörténhet. Ennek lehetősége a jelenlegi jogszabályi környezetben
nem egyértelmű, és bár gyakorlati jelentősége csekély, a helyszíni ellenőrzést végző hatóság
munkáját a jövőben jelentősen egyszerűsítheti a szabály alkalmazása.
a 46. §-hoz
Jogtechnikai módosítás.
a 47. §-hoz
35
Az időarányos díjfizetési (HD) rendszerben történő pótdíjazás megszüntetését érintő törvényi
rendelkezésekre vonatkozó utalásokat szükséges hatályon kívül helyezni a 2016. január 1-jétől
alkalmazandó szabályok hatályba lépéséről szóló rendelkezésből.
a 48. §-hoz
A HD rendszerben történő pótdíjazás megszüntetését érintő törvényi rendelkezések nem lépnek
hatályba.
a 49. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
az 50. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.