﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7402. számú
törvényjavaslat
egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. november
2015. évi ... törvény
egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról
1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 20. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:]
„a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai és Társadalombiztosítási
Azonosító Jele,”
(2)	Az Szt. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A fenntartó a szociális szolgáltatások területi lefedettségének megállapítása
érdekében a hónap első napján az általa fenntartott szociális szolgáltatóknál, intézményeknél
nyilvántartásban lévő kérelmezők Társadalom Azonosító Jelét szociális szolgáltatónként,
intézményenként (székhelyenként, telephelyenként) - családsegítés és gyermekjóléti
szolgáltatás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek
alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka, nappali melegedő és éjjeli menedékhely
kivételével - minden hónap ötödik napjáig megküldi a szociális hatóságnak. A szociális
hatóság a kapott adatokat összeveti a 20/C. § szerinti nyilvántartás adataival, és azokból - az
esetleges átfedések kiszűrésével - engedélyesenként, területileg és országosan kiszámolja az
egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számát, majd a Társadalom Azonosító Jeleket
haladéktalanul törli.”
2. §
(1)	Az Szt. 58/A. § (2)-(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való
jogosultság további feltétele - a (2b) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
a)	az új szociális szolgáltatónak, intézménynek (székhely, telephely),
b)	az új szociális szolgáltatásnak,
c)	házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak,
d)	támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a központi költségvetésről szóló
törvény szerinti, új feladatmutatónak,
e)	nappali ellátás és szakosított szociális ellátás esetén - a külső férőhelyek és az
időszakos férőhelyek kivételével - az új férőhelyeknek
a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti
finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás).
(2a) Új szolgáltatónak, intézménynek (székhelynek, telephelynek), szociális
szolgáltatásnak, ellátotti létszámnak, feladatmutatónak, illetve férőhelyszámnak az minősül,
1
amelyre az adott fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással. Nem
minősül a szolgáltató, intézmény (székhely, telephely), szociális szolgáltatás, ellátotti létszám,
feladatmutató, illetve férőhelyszám újnak, ha olyan változás történik, amelyik a szolgáltatói
nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé.
(2b) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való
jogosultságnak nem feltétele a befogadás
a)	az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által
fenntartott szociális szolgáltatók és szociális intézmények esetén,
b)	családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén,
c)	utcai szociális munka esetén,
d)	a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás esetén, valamint
e)	támogatott lakhatás esetén.
(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
a)	az önkormányzati kötelező feladatot ellátó, állami fenntartású szociális szolgáltatót,
intézményt (székhelyet, telephelyet) és az általa önkormányzati kötelező feladatként nyújtott
szociális szolgáltatást, valamint az ehhez tartozó ellátotti létszámot és férőhelyszámot,
b)	azt a szociális szolgáltatót, intézményt (székhelyt, telephelyet), szociális szolgáltatást,
ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó,
vagy a szociális szolgáltató, intézmény az Európai Uniótól, a Svájci Alapból, az EGT
Alapból, a Norvég Alapból vagy a központi költségvetésből - a miniszter által közzétett
közleményben meghatározott - pályázaton elnyert támogatásban részesül,
c)	azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen
bejegyzett szociális szolgáltatót, intézményt, szociális szolgáltatást, ellátotti létszámot,
férőhelyszámot, amely esetében szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása
költségvetési többletkiadást nem eredményez, és a módosítást kizárólag
ca)	a fenntartó szociális szolgáltatói, intézményei közötti szétválás vagy egyesítés
teszi szükségessé,
cb)	ellátotti létszámnak vagy férőhelyszámnak a fenntartó szociális szolgáltatói,
intézményei (székhelyei, telephelyei) közötti, illetve újonnan létesített szociális
szolgáltatója, intézménye (székhelye, telephelye) javára történő átcsoportosítása teszi
szükségessé, vagy
cc)	egy szociális intézményen belül az átmeneti és tartós bentlakásos intézményi
ellátást nyújtó férőhelyek egymás közötti átminősítése teszi szükségessé.”
(2)	Az Szt. 58/A. §-a a következő (2h)-(2j) bekezdéssel egészül ki:
„(2h) A szociális hatóság szociális alapszolgáltatás esetén a befogadást
kormányrendeletben foglaltak szerint visszavonhatja, ha
a)	házi segítségnyújtás esetén az ellátott személyek száma, támogató szolgáltatás és
közösségi alapellátások esetén a teljesített feladatmutató, vagy nappali ellátás esetén a
betöltött férőhelyek száma hat naptári hónap átlagában és a feltételek vizsgálatakor sem éri el
a befogadott ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám 90 százalékát,
b)	a fenntartó a 20/C. § szerinti nyilvántartásban valótlanul tüntetett fel valakit
igénybevevőként, vagy
c)	a szociális szolgáltatásra, a szociális szolgáltató, intézmény működésére vagy a
központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó, a b) pontban
nem említett szabályokat megszegik.
2
(2i) A (2h) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szociális hatóság a befogadás
visszavonásáról és a visszavonás mértékéről a szolgáltatás kihasználtságára, a várakozók
számára és a szolgáltatás területi lefedettségére tekintettel dönt azzal, hogy a befogadott
ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám nem csökkenhet
a)	a hat naptári hónap átlagában és
b)	a feltételek vizsgálatakor
ellátott személyek száma, teljesített feladatmutató, illetve betöltött férőhelyek száma közül a
magasabbnak a 110%-a alá.
(2j) A (2h) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a szociális hatóság a befogadás
visszavonásáról és a visszavonás mértékéről az eset összes körülményeire, így különösen a
jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot
időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására tekintettel dönt.”
3.	§
Az Szt. 122/A. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen)
„g) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a Gyvt. 40/A. § (4)
bekezdésében meghatározott szolgáltatások.”
4.	§
Az Szt. a következő 137. §-sal egészül ki:
„137. § (1) Az egyes családtámogatási és szociális tárgyú, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 20. § (2a) bekezdése szerinti
adatszolgáltatást a fenntartónak először 2016. május 1-jei állapotra tekintettel kell teljesítenie.
(2)	Ha a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés vagy a befogadást is érintő
adatmódosítás iránti kérelmet 2015. december 31-éig benyújtják, a befogadásról a 2016.
január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezésekben foglaltak szerint kell dönteni.
(3)	Az egyes családtámogatási és szociális tárgyú, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított
a)	58/A. § (2h) bekezdés a) pontja alapján az ellátott személyek száma, a teljesített
feladatmutató és a betöltött férőhelyek száma a 2015. december 31-ét követő időszak
tekintetében vizsgálható,
b)	58/A. § (2h) bekezdés b) és c) pontja alapján a befogadás akkor vonható vissza, ha a
jogsértést 2015. december 31-ét követően követték el, vagy a jogsértő állapot 2015. december
31-ét követően is fennáll.”
5.	§
Az Szt.
a)	4. § (1) bekezdés i) pontjában az „a gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély” szöveg,
3
b)	33. § (1) bekezdés g) pontjában a „gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési
támogatás” szövegrész helyébe a „Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás” szöveg,
c)	34. § (1) bekezdés c) pontjában és 65/F. § (2) bekezdésében a „gyermekgondozási
segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő
ellátásban” szöveg,
d)	34. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg, az „egyéves” szövegrész helyébe a „fél éves”
szöveg,
e)	58/A. § (2e) bekezdésében az „egyesítésen, átcsoportosításon, illetve átadáson”
szövegrész helyébe az „egyesítésen és átcsoportosításon” szöveg,
f)	64. § (4) bekezdés c) pontjában a „családgondozást” szövegrész helyébe a „szociális
segítőmunkát” szöveg,
g)	94/L. § (2) bekezdés b) pontjában a „családgondozó” szövegrész helyébe a
„családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs” szöveg,
h)	132. § (1) bekezdés j) pontjában a „történő” szövegrész helyébe a „történő, valamint
a 20. § (2a) bekezdése szerinti” szöveg,
i)	132. § (1) bekezdés w) pontjában az „intézményeknek” szövegrész helyébe az
„intézményeknek, szolgáltatásoknak, feladatmutatóknak” szöveg, a „befogadására”
szövegrész helyébe a „befogadására és annak visszavonására” szöveg
lép.
6. §
Hatályát veszti az Szt.
b)	20. § (4) bekezdés a) pontja,
c)	20/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában”
szövegrész,
d)	75. § (4) bekezdés b) pontjában az „az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint”
szövegrész,
e)	127/A. §-a.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
7.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Pénzbeli és természetbeni ellátások:)
„b) gyermekétkeztetés,”
(2)	A Gyvt. 15. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását
nyújtó bölcsődében, a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
intézményben és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó
intézményben - a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban
4
történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott felsőfokú végzettségű (a továbbiakban: pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott) személy tekintetében e törvény bérpótlékra vonatkozó rendelkezéseit is
alkalmazni kell.”
(3)	A Gyvt. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (3)
bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5)
bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik, heti teljes
munkaideje 40 óra, melynek 80%-a kötött munkaidő. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a
munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. A munkaidő
fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkozatott személy a feladatainak
beosztását maga határozza meg.”
(4)	A Gyvt. 15. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében
történik, heti teljes munkaideje 40 óra, melyből napi 7 óra, a sajátos nevelési igényű
gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén
napi 6 óra kötött munkaidő. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz
kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell
fordítani. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
személy részére a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatok
elvégzése, gyakornok szakmai segítése és eseti helyettesítés ellátása rendelhető el.”
8.	§
A Gyvt. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A települési önkormányzat vagy a fenntartó, az e törvényben meghatározott
módon, természetbeni ellátásként biztosítja a gyermekétkeztetést.”
9.	§
A Gyvt. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja
annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult)
„a) a 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi
gyermekétkeztetésnek és - ha megfelel a 21/C. §-ban foglalt feltételeknek - a szünidei
gyermekétkeztetésnek,”
(az igénybevételére.)
10.	§
A Gyvt. a következő 21. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
5
„Gyermekétkeztetés
21.	§ (1) Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő
gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő, vagy
nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon
vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője
kérelmére
a)	a bölcsődében,
b)	az óvodában,
c)	a nyári napközis otthonban,
d)	az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,
e)	az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen
nem rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
f)	a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a
fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó
fogyatékosok nappali intézményében [az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:
intézményi gyermekétkeztetés],
g)	a 21/C. §-ban foglaltak szerint a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az
iskolában az Nktv. 30. § (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. § (4) bekezdése
szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei
gyermekétkeztetés).
(2)	Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett
önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek,
tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet.”
11.	§
A Gyvt. 21. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell
biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő, vagy nevelésbe vett gyermek
esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt.
hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére)
„a) a bölcsődében, mini bölcsődében,”
12.	§
A Gyvt. a következő 21/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Intézményi gyermekétkeztetés
21/A. § (1) Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik az intézményi
gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben
a)	a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli
főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,
b)	a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai
tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli
meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést
6
kell biztosítani.
(2)	Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a
napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja
a)	a települési önkormányzat
aa)	az általa fenntartott bölcsődében és óvodában, továbbá
ab)	a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint az
állami szakképzési és felnőttképzési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt:
köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben,
b)	az egyházi és a nem állami fenntartó az általa fenntartott nem bentlakásos
intézményben,
c)	a fenntartó az egyéb állami fenntartású nem bentlakásos intézményben.
(4)	A bentlakásos intézményben az intézményi gyermekétkeztetés keretében biztosítani
kell
a)	az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon reggeli és vacsora
főétkezést, és
b)	az óvodai nevelési napokon és az iskolai tanítási napokon kívül a reggeli, ebéd és
vacsora főétkezéseket, valamint a tízórai és uzsonna kisétkezéseket.
(5)	A (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést biztosítja
a)	a szakosított szociális ellátást nyújtó és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
intézmény az intézményben elhelyezett gyermekek részére,
b)	a települési önkormányzat a közigazgatási területén a köznevelési fenntartó által
fenntartott kollégiumban elhelyezett gyermekek részére,
c)	az elhelyezést nyújtó intézmény fenntartója a b) pont alá nem tartozó bentlakásos
nevelési-oktatási intézményben elhelyezett gyermekek részére.
(6)	A főváros közigazgatási területén lévő tankerületekben a köznevelési fenntartó által
fenntartott nevelési-oktatási intézményben - a fővárosi önkormányzat saját tulajdonában álló
ingatlanban működő nevelési-oktatási intézmények kivételével - az (1) és a (4) bekezdés
szerinti gyermekétkeztetést a kerületi önkormányzat biztosítja. A fővárosi önkormányzat
köteles biztosítani az (1) és a (4) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést azon nevelési-oktatási
intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.”
13.	§
A Gyvt. a következő 21/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés
21/B. § (1) Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani
a)	a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
aa)	rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
ab)	tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan
beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
ac)	olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
ad)	olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi
jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi
7
jövedelem-adóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett
összegének 130%-át, vagy
ae)	nevelésbe vették;
b)	az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára,
ha
ba)	rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
bb)	nevelésbe vették;
c)	azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az
Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;
d)	az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló
számára, ha
da)	nevelésbe vették, vagy
db)	utógondozói ellátásban részesül.
(2)	Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív
kedvezményével kell biztosítani
a)	az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló
számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
b)	az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő
tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes
intézményi gyermekétkeztetésben;
c)	az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos
gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes
intézményi gyermekétkeztetésben.
(3)	Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes
vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához közös háztartásban élőként
kell figyelembe venni
a)	a tizennyolc éven aluli,
b)	a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai
oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt
vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló, és
c)	életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos
gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a
nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő
fiatal felnőttet.
(4)	Az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott összeg számításánál - a
kérelem benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe
venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
rendelkező
a)	szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b)	a (3) bekezdés szerinti gyermeket,
c)	az a) és b) pontba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő
vagy házastársa által eltartott rokont.
(5)	A családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt álló gyermek tekintetében is
kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre való jogosultság
8
megállapítását, ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyik gyermek
tekintetében fennállnak. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja és az (2) bekezdés b) pontja
szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló
gyermekeknek a számát össze kell adni. A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a
családbafogadó gyámot is érteni kell.
(6)	Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés gyermekenként
csak egy jogcímen vehető igénybe.
(7)	Ha a tanuló - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött -
tanulószerződése alapján már jogosult ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre, ugyanazon
étkeztetés tekintetében az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes és kedvezményes intézményi
gyermekétkeztetést nem veheti igénybe.
(8)	A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben
ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem
nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
nem jogosult ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre.
(9)	Az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a tanuló után a
nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani.”
14.	§
A Gyvt. a következő 21/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Szünidei gyermekétkeztetés
21/C. § (1) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő,
törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést
a)	a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és
b)	az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen
biztosíthatja.
(2)	A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja
szerinti esetben
a)	a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei
ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi
munkanapon,
b)	az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára
ba)	a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet
időtartamára eső valamennyi munkanapon,
bb)	az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként
legalább 2 munkanapon, legfeljebb az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi
munkanapon
köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének
megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.”
9
15. §
A Gyvt. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A gyermekjóléti szolgáltatásban, valamint a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde,
a családi bölcsőde, a napközbeni gyermekfelügyelet és az alternatív napközbeni ellátás
formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak
érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. E szolgáltatások és ellátások esetén a
panaszjog gyakorlására a 36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
16.	§
A Gyvt. a 38/A. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/A. Fejezet
Biztos Kezdet Gyerekház”
17.	§
(1)	A Gyvt. a 39. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/B. Fejezet
Gyermekjóléti szolgáltatás”
(2)	A Gyvt. „Gyermekjóléti szolgáltatás” alcímének címe helyébe a következő cím lép:
„A szolgáltatás tartalma”
18.	§
A Gyvt. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot önálló intézményként vagy
más intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeként működteti.”
19.	§
A Gyvt. a 40. §-t követően a következő alcím címmel és 40/A. §-sal egészül ki:
„Család- és gyermekjóléti központ
40/A. § (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti
központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely
önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként
működik.
(2)	A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése
és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl
10
a)	a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és
csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít
aa)	utcai és - ha a helyi viszonyok azt indokolják - lakótelepi szociális munkát,
ab)	kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a
62/E. § és a 132. § (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást,
ac)	- ha a helyi viszonyok azt indokolják - kórházi szociális munkát,
ad)	gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,
ae)	jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,
af)	családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;
b)	a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez
kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében
ba)	kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú
veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
bb)	javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek
védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,
a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából
történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,
valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására
és megszüntetésére,
bc)	együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó
felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a
gyermek megelőző pártfogását,
bd)	a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát
koordinál és végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi
szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési
körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat
helyreállításához,
be)	utógondozást végez - a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve, a 86. § (1)
bekezdés f) pontjában foglaltak szerint - a gyermek családjába történő
visszailleszkedéséhez,
bf)	védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális
segítőmunkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék
természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a
továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít;
c)	szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok
számára.
(3)	A gyermekjóléti központ (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint (2) bekezdés b)
és c) pontja szerinti feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és
nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.
(4)	A gyermekjóléti központ (2) bekezdés a) pont aa)-ac) és ae)-af) alpontja szerinti
feladata, valamint a szupervízió az Szt. 122/A. §-a szerinti, szolgáltatások intézményen kívüli
szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosítható.”
20. §
(1)	A Gyvt. a 41. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/C. Fejezet
11
Gyermekek napközbeni ellátása”
(2) A Gyvt. „Gyermekek napközbeni ellátása” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Általános rendelkezések
41.	§ (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkornak megfelelő nappali
felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon
gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői munkavégzésük - ideértve a
gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás
folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban,
képzésben való részvételük, nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás
munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali
képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem
tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama
lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik. Gyermekek napközbeni
ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban
részesülő gyermek is.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti egyéb ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását különösen
az olyan gyermek számára kell biztosítani,
a)	akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
b)	akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,
c)	akinek a szülője, törvényes képviselője szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud
gondoskodni.
(3)	A gyermekek napközbeni ellátásának formái - a gyermekek életkorának
megfelelően -
a)	a bölcsődei ellátás,
b)	a napközbeni gyermekfelügyelet, és
c)	az alternatív napközbeni ellátás.”
21.	§
A Gyvt. „Bölcsőde” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Bölcsődei ellátás
42.	§ (1) A bölcsődei ellátás keretében - ha e törvény kivételt nem tesz - a három éven
aluli gyermekek napközbeni ellátását kell biztosítani.
(2)	Bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és
a családi bölcsőde.
(3)	Bölcsődei ellátás keretében az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű
gyermek (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek) nevelése és gondozása is
végezhető.
(4)	A bölcsődei ellátás keretében az (1) bekezdés szerinti ellátáson túl - szolgáltatásként
-	speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel működtetése vagy más
gyermeknevelést segítő szolgáltatás is biztosítható. Ezeket a szolgáltatásokat a gyermek
hatodik életévének betöltéséig lehet igénybe venni.
12
(5) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.
42/A. § (1) Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és
gondozható
a)	az óvodai nevelésre nem érett gyermek esetén a (2) bekezdésben meghatározott
időpontig,
b)	a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a (3) bekezdésben meghatározott időpontig,
c)	az a) és b) pont alá nem tartozó gyermek esetén, ha a harmadik életévét
ca)	január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,
cb)	szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-
éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni
ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.
(2)	Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje
alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja,
bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését
követő augusztus 31-éig.
(3)	A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az
augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.
(4)	Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi
szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.”
22.	§
A Gyvt. „Családi napközi” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Bölcsőde
43.	§ (1) A bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a gyermekek
napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja szerint,
a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező személy által, akár több
csoportban nyújt szakszerű gondozást és nevelést.
(2)	A bölcsőde szervezetileg működhet
a)	önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,
b)	bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak
tagintézményeként,
c)	többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy
d)	többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.”
(3)	A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, törvényes képviselője
igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
(4)	A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a
bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek
intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről.
(5)	A miniszter rendeletben a bölcsődék számára - a bölcsődei dolgozók szakmai
fejlesztése, szakmai ünnepségek megtartása és a bölcsődei ellátáshoz kapcsolódó szakmai
13
célok megvalósítása érdekében - nevelés-gondozás nélküli munkanapot határoz meg. A
nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a
fenntartónak azonban erre irányuló szülői, törvényes képviselői kérésre gondoskodnia kell a
gyermekek felügyeletének megszervezéséről.”
23.	§
A Gyvt. „Családi gyermekfelügyelet” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Mini bölcsőde
43/A. § (1) A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a
gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos
alapprogramja szerint, a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező
személy által akár több, a 43. § szerinti bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú
csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt
szakszerű gondozást és nevelést.
(2)	A mini bölcsőde szervezetileg működhet
a)	önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,
b)	bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak
tagintézményeként,
c)	többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy
d)	többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként,
feltéve, hogy többcélú óvoda-bölcsődeként való működtetésére nincs lehetőség.
(3)	A mini bölcsőde működtetésére a 43. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni
kell.”
24.	§
A Gyvt. „Házi gyermekfelügyelet” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Munkahelyi bölcsőde
„44. § (1) A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a
foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála keresőtevékenységet folytató személyek gyermekei
bölcsődei ellátásának biztosítására.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában
a)	foglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 1. és 3.
alpontja szerinti személy, szervezet,
b)	keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pontja szerinti tevékenység.
(3)	Munkahelyi bölcsődében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő
gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű
személy biztosíthat, aki
a)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri
14
rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni
ellátására, és
b)	a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó
miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,
feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(4)	A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.”
25.	§
A Gyvt. „Alternatív napközbeni ellátás” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Családi bölcsőde
44/A. § (1) A családi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, amelyet a
szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosít.
(2)	Családi bölcsődében szolgáltatást az a nagykorú, cselekvőképességet érintő
gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló, büntetlen előéletű
személy biztosíthat, aki
a)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni
ellátására, és
b)	a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait meghatározó
miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,
feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(3)	A családi bölcsődében gondozott saját gyermek után a központi költségvetésről
szóló törvényben biztosított támogatást nem lehet igénybe venni.
(4)	A családi bölcsőde feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három - telephelyként
működő - családi bölcsődét magába foglaló hálózat biztosítja. Három vagy annál több családi
bölcsőde fenntartását hálózatba kell szervezni. A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást
nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez
rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását.”
26.	§
A Gyvt. a 44/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Napközbeni gyermekfelügyelet
44/B. § (1) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében - nem nevelési-oktatási céllal -
a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít
a)	a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,
b)	a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
c)	az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való
részvételének idején kívül,
15
d)	a magántanuló számára,
e)	az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és
egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben, és
f)	az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt
megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.
(2)	A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek
számára szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
(3)	A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető
a)	a szolgáltatást nyújtó saját otthonában,
b)	a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztató által biztosított helyiségben,
c)	más e célra kialakított helyiségben, vagy
d)	a 44/C. § szerinti esetben a szülő, törvényes képviselő otthonában.
(4)	A napközbeni gyermekfelügyelet feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három -
telephelyként működő - napközbeni gyermekfelügyeletet magába foglaló hálózat biztosítja.
Három vagy annál több napközbeni gyermekfelügyelet fenntartását hálózatba kell szervezni.
A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai
tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások
összehangolását.
(5)	Napközbeni gyermekfelügyelet keretében szolgáltatást az a nagykorú,
cselekvőképességet érintő gondnokság, illetve támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem
álló, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki
a)	a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott feltételek teljesítése alapján alkalmas a gyermek napközbeni
ellátására, és
b)	a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személyek képesítési előírásait
meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyamon eredményesen részt vett,
feltéve, hogy nem áll fenn vele szemben a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(6)	Napközbeni gyermekfelügyelet keretében - a 44/C. § (2) bekezdésében foglalt
kivétellel - húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható
a)	a sajátos nevelési igényű gyermek, amelyben a tizenhatodik életévét betölti,
b)	az a) pont alá nem tartozó gyermek, amelyben a tizennegyedik életévét betölti.
44/C. § (1) A szülő, törvényes képviselő otthonában akkor biztosítható a napközbeni
gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben -
betegsége vagy egyéb ok miatt - nem biztosítható, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek
napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani, így különösen amikor
a)	az egyedülálló szülő a gyermeknevelésben átmenetileg akadályozva van,
b)	többes ikrek születnek, valamint az ikergyermekek gondozásában és nevelésében a
szülő segítségre szorul,
c)	az egyedülálló szülő több műszakban dolgozik, és gyermekének felügyelete a kora
reggeli vagy késő esti órákban nem biztosított,
d)	az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában,
nevelésében, vagy
e)	az egyik szülő meghal.
16
(2)	Többes ikrek születésekor, valamint az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti
esetekben a napközbeni gyermekfelügyelet a szülő, törvényes képviselő otthonában a
gyermek születésétől kezdve nyújtható.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében
a)	a gyermek életkorához, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell
biztosítani, és
b)	segítséget kell nyújtani az iskolai tanulmányok folytatásához, ha a gyermek
tanulmányait az Nktv. rendelkezései szerint sajátos nevelési igénye vagy súlyos betegsége
miatt magántanulóként folytatja.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás a szolgáltatást nyújtó saját gyermeke számára
nem biztosítható.”
27.	§
A Gyvt. a következő 44/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Alternatív napközbeni ellátás
44/D. § Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás
keretében nyújtott,
a)	a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató,
valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,
b)	a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára
biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés,
feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - jogszabályban meghatározott -
személyi és tárgyi feltételekkel.”
28.	§
(1)	A Gyvt. a 45. §-t megelőzően a következő fejezetcímmel egészül ki:
„VI/D. Fejezet
Gyermekek átmeneti gondozása”
(2)	A Gyvt. „Gyermekek átmeneti gondozása” alcímének címe helyébe a következő cím
lép:
„Az ellátás tartalma”
29.	§
A Gyvt. 94. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a bölcsődei ellátásra az adott településen legalább öt gyermek tekintetében
igény jelentkezik vagy a település - jogszabályban meghatározottak szerint megállapított - 3
év alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt, a (3) bekezdés a) pontja alá nem tartozó
települési önkormányzat köteles gondoskodni a gyermekek bölcsődei ellátásáról a 42. § (2)
17
bekezdése szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások bármelyik
formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy ellátási szerződés útján.”
30.	§
A Gyvt. 100. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A munkahelyi bölcsőde, a családi bölcsőde és a napközbeni gyermekfelügyelet
esetében a 32. § (5) bekezdése szerint megkötött megállapodások száma - a szolgáltatás eltérő
időpontokban történő igénybevétele esetén - túllépheti a szolgáltatói nyilvántartásba
jogerősen bejegyzett férőhelyek számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe vevő
gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba
jogerősen bejegyzett férőhelyszámot.”
31.	§
A Gyvt. 139. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]
„a) a gyermekek napközbeni ellátásánál, ha a fenntartó a központi költségvetésből
támogatásban nem részesül,”
32.	§
A Gyvt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő
egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató,
intézmény, hálózat - a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó
személyeket kivéve -
a)	a munkavállalók számára legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális,
valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és
illetményrendszerre vonatkozó feltételeket,
b)	az a) pontban foglaltaktól eltérően a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
munkavállalók számára legalább
ba)	az Nktv. és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a Kjt.-nek a köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint - az e törvény
hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
tekintetében - alkalmazandó rendelkezésekben meghatározott feltételeket, továbbá
bb)	e törvényben, valamint a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek tekintetében meghatározott
feltételeket
köteles biztosítani.”
33.	§
A Gyvt. 150. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
18
[A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg az (1)
bekezdésben meghatározott jövedelem]
„a) 50%-át munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás
esetén,
b)	- bölcsődében és mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén, ha a fenntartó a
bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében
nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat, és a gyermek
ba)	nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben -, 25%-át,
bb)	ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül -, 20%-át,”
34.	§
(1)	A Gyvt. 162. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel
egyidejűleg a bekezdés a következő l) ésp) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„m) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének,
megállapításának, nyújtásának, folyósításának és felhasználásának részletes szabályait,”
„l) a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, a javítóintézetben és a bölcsődében
betölthető pedagógus munkaköröket, valamint a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
munkaidejének beosztására vonatkozó részletes szabályokat,”
„p) a 15. § (10a) bekezdésében foglalt intézményeknek és fenntartójuknak, valamint a
szolgáltatói nyilvántartást vezető szervnek a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos
feladatait, továbbá a köznevelés információs rendszere adatkezelőjének a 15. § (10a) bekezdés
szerinti intézmények nyilvántartásával és hatjegyű köznevelési azonosítójával, valamint az
ezen intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nyilvántartásával és oktatási
azonosító számával kapcsolatos feladatait,”
(2)	A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„m) a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,
n) a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni
gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és
vizsgakövetelményeit.”
35.	§
A Gyvt. a következő 175. és 176. §-sal egészül ki:
„175. § (1) Gyermekek napközbeni ellátása 2017. január 1-jétől kizárólag a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes
kapcsolódó törvényeknek a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekétkeztetés átalakítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi ...törvénnyel megállapított VI/C. Fejezet
19
szerinti bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni
gyermekfelügyelet és alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható.
(2)	Ha a családi napközi és házi gyermekfelügyelet fenntartója 2016. augusztus 31-éig -
a szülők, törvényes képviselők egyidejű tájékoztatása mellett - nem kérelmezi a szolgáltatói
nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását a 2017. január 1-jétől hatályos
rendelkezéseknek megfelelő ellátási forma bejegyzése érdekében, a működést engedélyező
szerv 2016. november 30-áig hivatalból
a)	a kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit családi bölcsődére,
b)	a nem kizárólag bölcsődés korú gyermekeket ellátó családi napközit napközbeni
gyermekfelügyeletre, és
c)	a házi gyermekfelügyeletet napközbeni gyermekfelügyeletre
módosítja.
(3)	Ha a napközbeni gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi a 145. § (2c)
bekezdés b) pontja alapján nyert befogadást, a támogatás fejében a szolgáltatás biztosítására
vállalt kötelezettség lejáratának időpontjáig az átalakult szolgáltatás finanszírozására a 2016.
december 31-én hatályos, a családi napközi szolgáltatás finanszírozására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(4)	A települési önkormányzatnak 2018. december 31-éig kell eleget tennie a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és
egyes kapcsolódó törvényeknek a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekétkeztetés
átalakítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi .törvénnyel megállapított 94. §
(3 a) bekezdésben foglalt kötelezettségének.
176. § (1) A 15. § (16) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2016. január 1-jén a
szolgáltatói nyilvántartásban jogerősen bejegyzettként szereplő bölcsőde és fenntartója 98. §
(2)	bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait, valamint hivatalos nevét, székhelyének címét,
ágazati azonosítóját, telephelyének hivatalos nevét, címét és ágazati azonosítóját,
költségvetési szerv esetén a törzskönyvi azonosító számát, továbbá az általa nyújtott
szolgáltatás megnevezését a szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv 2016. január 8-áig
elektronikus úton adja át a köznevelés információs rendszerének adatkezelője részére a
köznevelés információs rendszerében történő nyilvántartás céljából.
(2)	A fenntartó képviseletére jogosult személy nevét, beosztását és elérhetőségét a
fenntartó, az intézményvezető nevét és elérhetőségét az intézmény a kapcsolattartója útján
adja át a köznevelés információs rendszerének adatkezelője részére a köznevelés információs
rendszerében történő nyilvántartás céljából.”
36.	§
(1)	A Gyvt.
1.	5. § q) pont qb) alpontjában az „a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye”
szövegrész helyébe az „az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés” szöveg,
2.	5. § zs) pont zsa) alpontjában a „szociális munka” szövegrész helyébe a „szociális
segítőmunka” szöveg,
3.	15. § (12) bekezdésében az „A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy
tekintetében” szövegrész helyébe a „Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy
foglalkoztatása a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
20
intézményben vagy az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó
intézményben történik, számára” szöveg,
4.	15. § (13) bekezdésében a „pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy”
szövegrész helyébe a „pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy, ha foglalkoztatása a
(3)	bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben vagy az (5)
bekezdésben meghatározott javítóintézeti nevelést nyújtó intézményben történik,” szöveg,
5.	15. § (16) bekezdésében a „(3) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a
„(2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsőde, a
(3)	bekezdésben meghatározott” szöveg,
6.	39. § (4) bekezdés a) pontjában a „családgondozás” szövegrész helyébe a „szociális
segítőmunka” szöveg,
7.	45. § (5) bekezdésében és 46. § (2) bekezdésében a „szolgálatot” szövegrész helyébe
a „szolgálatot, ha az átmeneti gondozást hatósági intézkedés előzte meg, a gyermekjóléti
központot” szöveg,
8.	51. § (11) bekezdés b) pontjában a „gyermekjóléti, illetve családsegítő” szövegrész
helyébe a „gyermekjóléti” szöveg,
9.	57. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „szolgálatot” szövegrész helyébe a
„központot” szöveg,
10.	57. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „szolgálatot” szövegrész helyébe a
„szolgálatot, a gyermekjóléti központot” szöveg,
11.	57. § (3) bekezdés d) pont da) alpontjában, 63. § (1) bekezdés c) pontjában és 86. §
(1)	bekezdés e) pontjában a „szolgálattal” szövegrész helyébe a „központtal” szöveg,
12.	62. § (1) bekezdés a) pontjában és 62/E. §-ában a „szolgálat” szövegrész helyébe a
„szolgálat, a gyermekjóléti központ” szöveg,
13.	68. § (2) bekezdésében, 68/B. § (4) bekezdésében, 68/D. § (2), (3) bekezdésében, (4)
bekezdés b) pontjában, 69. § (4) bekezdés b) pontjában, 78. § (5) bekezdésében, 79. § (8)
bekezdésében, 80. § (1) bekezdésében, 92. § (2) bekezdés a) pontjában, 135. § (4) és (7)
bekezdésében a „szolgálat” szövegrész helyébe a „központ” szöveg,
14.	68. § (3) bekezdésében a „szolgálat családgondozóját” szövegrész helyébe a
„központ családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatársát” szöveg,
15.	68. § (4) bekezdésében a „családgondozó” szövegrész helyébe a „családsegítést és
gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs” szöveg,
16.	68/B. § (3) bekezdésében a „szolgálatot” szövegrészek helyébe a „központot”
szöveg,
17.	68/B. § (3) bekezdésében és 68/D. § (9) bekezdésében a „szolgálat” szövegrészek
helyébe a „központ” szöveg,
18.	69/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „családgondozás” szövegrész helyébe a
„szociális segítőmunka” szöveg,
19.	145. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: befogadás)” szövegrész helyébe az „(a
továbbiakban: befogadás), a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a 145/C. §-
ban foglaltak kivételével” szöveg,
20.	147. § (1) bekezdésében az „a szolgáltatási önköltség” szövegrész helyébe az „ - a
gyermekétkeztetés kivételével - a szolgáltatási önköltség” szöveg,
21.	150. § (3) bekezdés c) pontjában a „151. §” szövegrész helyébe a „21. §” szöveg,
22.	150. § (6) bekezdésében a „151. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. §
(1)	bekezdésében” és a „151. § (10) bekezdésében” szövegrész helyébe a „21/B. § (3)
bekezdésében” szöveg,
23.	151. § (2f) bekezdésében a „(2), a (2b) és a (2c) bekezdés” szövegrész helyébe a
„21/A. § (1), (4) és (6) bekezdése” szöveg,
21
24.	151. § (4) bekezdésében az „(5) és (5a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „21/B.
§-ban” szöveg,
25.	151. § (9) bekezdésében a „további gyermekenkénti kedvezményt” szövegrész
helyébe a „21/B. §-ban foglaltakon kívül, illetve a 21/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
gyermekek számára további étkeztetési kedvezményt” szöveg
lép.
(2)	A Gyvt.
a)	5. § u) pontjában a „javítóintézet” szövegrész helyébe a „mini bölcsőde és a
javítóintézet” szöveg,
b)	15. § (7) bekezdés a) pontjában a „családi napközi szolgáltatást nyújtó személy,
családi napközis koordinátor” szövegrész helyébe a „bölcsődei dajka, bölcsődei szolgáltatást
nyújtó személy, napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy, koordinátor”
szöveg,
c)	21. § (1) bekezdés g) pontjában a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini
bölcsőde” szöveg,
d)	21/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban” szöveg,
e)	21/A. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg,
f)	21/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban” szöveg,
g)	21/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „bölcsődei ellátásban” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban” szöveg,
h)	32. § (7b) bekezdésében a „családi napközi” szövegrész helyébe a „családi bölcsőde,
napközbeni gyermekfelügyelet” szöveg és a „családi napközijében” szövegrész helyébe a
„családi bölcsődéjében, napközbeni gyermekfelügyeletében” szöveg,
i)	66/K. § (3) bekezdésében a „43. §-ban” szövegrész helyébe a „44/A-44/C. §-ban”
szöveg,
j) 94. § (5a) bekezdésében, 94/A. §-ában, 147. § (2) bekezdésében a „bölcsőde”
szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini bölcsőde” szöveg,
k) 135/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „családi napközi és családi gyermekfelügyelet”
szövegrész helyébe a „munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni
gyermekfelügyelet” szöveg,
l) 135/B. § (2) bekezdésében a „Családi napközi és családi gyermekfelügyelet”
szövegrész helyébe a „Munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és napközbeni
gyermekfelügyelet” szöveg,
m) 145. § (2c) bekezdés b) pontjában a „fejlesztésére” szövegrész helyébe a
„kapacitásbővítéssel járó fejlesztésére” szöveg,
n) 148. § (2) bekezdésében a „bölcsődei ellátás esetében” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetében” szöveg,
o)	150. § (6) bekezdésében a „Bölcsőde esetében” szövegrész helyébe a „Bölcsődében,
mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás esetén” szöveg,
p) 151. § (4) bekezdésében a „bölcsődei ellátás” szövegrész helyébe a „bölcsődében,
mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátás” szöveg,
q) 162. § (2) bekezdés k) pontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg
lép.
22
37.	§
(1)	Hatályát veszti a Gyvt. 174. § (4) bekezdés második mondata.
(2)	Hatályát veszti a Gyvt. 151. § (1)-(2e) bekezdése, (5)-(8) bekezdése, valamint (10)
és (11) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a Gyvt.
a)	38/A. §-át megelőző alcím,
b)	94. § (8) bekezdése,
c)	139. § (3) bekezdés b) pontja.
3.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
38.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 42/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti
kérelemmel együtt is.”
39.	§
(1)	Az Ebtv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év
január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár
figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.”
(2)	Az Ebtv. 42/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként született gyermeket
közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj
alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem
figyelembevételével került megállapításra.”
40.	§
(1)	Az Ebtv. 42/E. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem jár gyermekgondozási díj az (1)-(4) bekezdés alapján jogosult részére, ha a
gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet
folytat.”
(2)	Az Ebtv. 42/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az (1), illetve a (3) bekezdés alapján gyermekgondozási díjra jogosult biztosított
a számítási időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, az ellátás
naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad
23
része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a
minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének
megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges
jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így
megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb az (5) bekezdésben
meghatározott összegnél.”
41.	§
Az Ebtv. „Gyermekgondozási díj” alcíme a következő 42/F. §-sal egészül ki:
„42/F. § A 42/A. § (1) bekezdése és a 42/E. § (1) bekezdése alkalmazásában akkor
állapítható meg, hogy a szülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a
szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő neveli, illetve
gondozza.”
42.	§
Az Ebtv. 66. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó pénzbeli ellátást
vagy gyermekgondozási támogatást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata
alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt
gyermekükre tekintettel - megállapított pénzbeli ellátás összegéből levonható. Ha a szülők
nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást
-	felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.”
43.	§
Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/J. és 82/K. §-sal egészül ki:
„82/J. § (1) Ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született
gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj
összegének megállapításakor alkalmazásra került a 82/F. §, és az ellátás összege a 2013. július
14-én hatályos szabályok alapján került folyósításra, a 42. § (4b) bekezdése és a 42/D. § (6)
bekezdése alkalmazása során azon megállapított csecsemőgondozási díj összegét is
figyelembe kell venni, amelynek a biztosított részére történő folyósítására nem került sor.
(2)	Az (1) bekezdést az egyes egészségügyi és egészségbiztosítású törvények
módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 42. § (4a) és (4b) bekezdése,
valamint 42/D. § (5) és (6) bekezdése alkalmazásával megállapított valamennyi
csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra alkalmazni kell.
82/K. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
44.	§
(1)	Az Ebtv.
a)	39. § (2) bekezdésében és 79/A. § (3) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyre”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,
24
b)	39. § (4) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátást” szöveg,
c)	42. § (4a) bekezdésében, 42/D. § (5) bekezdésében, 47. § (2) bekezdés c) pontjában
és 48/A. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
d)	42/C. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés a) és f) pontja” szövegrész helyébe az
„A 42/E. § (4a) bekezdése” szöveg
lép.
(2)	Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés d) pontjában a „(bölcsőde, családi napközi, házi
gyermekfelügyelet)” szövegrész helyébe a „(bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde,
családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet)” szöveg lép.
45.	§
Hatályát veszti az Ebtv.
a)	42/C. § (1) bekezdés a) pontja,
b)	42/C. § (1) bekezdés d) pontjában az „a gyermek 1 éves kora után” szövegrész.
4.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
46.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)
preambulumának helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a gyermekeket vállaló és nevelő családok jólétéért és jól-létéért,
valamint a magyar népesedéspolitikai célok megvalósításáért érzett felelősségétől vezérelve,
az Alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben foglaltak érvényre juttatása
érdekében a következő törvényt alkotja:”
47.	§
A Cst. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény célja, hogy a családok anyagi biztonságának elősegítése, a
gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása
érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét,
formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és
folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.”
48.	§
A Cst. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családnak, mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar
társadalom alapvető egységének a sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának, a
gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítása az
állam egyik legfontosabb feladata.”
25
49. §
A Cst. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi
rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt:
családi pótlék) nyújt. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett
egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék
vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a
személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése
szempontjából nem bír joghatással.”
50.	§
(1)	A Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Iskoláztatási támogatásra jogosult)
„b) a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a
javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló,
ba)	tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,
bb)	a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben
tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig,
amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.”
(2)	A Cst. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az
iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti középfokú iskolában áll fenn. A
családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói és hallgatói
jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt
jogcímen vehető figyelembe.”
51.	§
A Cst. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám - ide nem értve a
gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt
nevelőszülőt - jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.
(2)	A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8.
életévének betöltéséig jár.”
52.	§
A Cst. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
26
„32. § Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő hat
hónapon belül lehet benyújtani. A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem
benyújtásának van helye.”
53.	§
A Cst. 36/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatók hallgatói jogviszonyának
fennállásáról és annak megszűnéséről a kormány által az oktatásért felelős miniszter
felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv adatot szolgáltat
a fővárosi és megyei kormányhivatal részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatásért
felelős miniszter felsőoktatási feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv
és a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság
megállapodást köt.”
54.	§
A Cst. 37. § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A fővárosi és megyei kormányhivatal az augusztus hónapra járó ellátást a
tárgyhónapban,
a)	postai úton (kifizetési utalvánnyal) történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
b)	fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig
folyósítja.”
55.	§
A Cst. 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A családi pótlékra saját jogon jogosult személy halála esetén az elhalálozás
hónapjára járó ellátást a vele közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozó, ennek
hiányában az elhunyt tartására annak elhalálozásakor jogszabály, szerződés vagy bírósági
határozat alapján köteles személy, ennek hiányában az elhunyt örököse veheti fel, a halál
napjától számított - az örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől
számított - egy éven belül.”
56.	§
A Cst. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni.
Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap
nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő
szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett
családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.”
57.	§
A Cst. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
27
„(2) A gyermekgondozási segélyt 2016. január 1-jétől gyermekgondozást segítő
ellátásként kell továbbfolyósítani, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét
megelőzően nyílt meg.”
58.	§
A Cst.
a)	2. § b) pontjában a „menekültként, illetve hontalanként” szövegrész helyébe a
„menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként” szöveg,
b)	5. § b) pont ba) alpontjában, 21/A. § (2) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében a
„gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
c)	8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „közoktatási” szövegrész helyébe a
„köznevelési” szöveg,
d)	8. § (3) bekezdés c) pontjában az „az átmeneti vagy tartós nevelésből” szövegrész
helyébe az „a nevelésbe vétel alól” szöveg,
e)	11. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 12. § (3)
bekezdés a) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,
f)	11. § (4) bekezdésében a „házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi
IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény 4:152. § (4) bekezdése” szöveg,
g)	15. § (1) bekezdés b) pontjában az „adott évben” szövegrész helyébe az „adott
nevelési évben” szöveg,
h)	20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 20/A. § (3), (4) és (6) bekezdésében,
20/B. § (1) és (2) bekezdésében, 22. § nyitó szövegrészében és 27. § (1) bekezdés a) pont ab)
alpontjában a „gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő
ellátásra” szöveg,
i)	20. §-t megelőző alcím címmegjelölésében a „Gyermekgondozási segély” szövegrész
helyébe a „Gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
j) 20. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Gyermekgondozási segélyre” szövegrész
helyébe a „Gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg, valamint az „a nevelőszülői
foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermeket nevelő gyám kivételével a
gyám” szövegrész helyébe a „valamint a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és
a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt -” szöveg,
k) 20/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyermekgondozási segélyről” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásról” szöveg, valamint a „gyermekgondozási
segélynek” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásnak” szöveg,
l)	20/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel
gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a „gyermek, akire tekintettel
gyermekgondozást segítő ellátást” szöveg,
m) 19. §-ában és 20/A. § (5) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyre”
szövegrészek helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,
n) 20/B. § (3) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 21/A. § (1) bekezdésében, 28. §
(2)	bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást
segítő ellátásban” szöveg,
o) 21. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg, az „egyéves” szövegrész helyébe a „fél éves”
szöveg,
p) 25. § (3) bekezdésében a „Gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a
„Gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,
28
q) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a „terhessége” szövegrész
helyébe a „várandóssága” szöveg,
r) 37. § (3) bekezdésében a „(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (4a)
bekezdésben” szöveg
lép.
59.	§
Hatályát veszti a Cst.
a)	4. § d) pontjában a „ , továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként,
illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott - személyes közreműködést
igénylő - tevékenység” szövegrész,
b)	4. § g) pontjában, 12. § (1) bekezdés b) pontjában és 27. § (1) bekezdés b) pontjában
az „átmeneti vagy tartós” szövegrész,
c)	50. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése,
d)	50/A és 50/B. §-a,
e)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás
átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény 66. §-ával
megállapított 50/C. §-a.
5.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
60.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény
a)	14. § (1) bekezdés c) pontjában, 14. § (2) bekezdés b) pontjában, 25. § (4) bekezdés
a)	pontjában, 54. § (12) bekezdésében és 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a
„gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben,
gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg,
b)	14. § (2) bekezdés a) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe
a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg, az „egy éves” szövegrész helyébe a „fél
éves” szöveg,
c)	27. § (1) bekezdés d) pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
d)	29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a
„gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyre,
gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg, valamint a „gyermekgondozási segély”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
e)	54. § (18) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyre” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra” szöveg,
f)	58. § (9) bekezdés a) pontjában „gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozást segítő ellátást” szöveg
lép.
29
6.	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény módosítása
61.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény
a)	4. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
b)	5. § (1) bekezdés b)pontjában a „segélyt a táppénzt” szövegrész helyébe a „segélyt, a
táppénzt” szöveg
lép.
7.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
62. §
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 81/A.
§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(2)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/B.
§ (1) bekezdés a) pontjában és 50/D. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a
„gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg
lép.
8.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
63.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdésében a
„gyermekgondozási segélyből” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásból”
szöveg és a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő
ellátás” szöveg lép.
9.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
64.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a)	3. § 43. pont c) alpontjának záró szövegrészében a „gyermekgondozási segélyben”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban”
szöveg,
b)	1. számú melléklet 1. pont 1.7. alpontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély” szöveg
30
lép.
10. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi pótköltségvetéséről szóló 1996. évi
CXX. törvény módosítása
65.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi pótköltségvetéséről
szóló 1996. évi CXX. törvény 27. § (2) bekezdése.
11.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
66.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
a)	4. § a) pont 5. alpontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban, a gyermekgondozási segélyben” szöveg,
b)	4. § u) pont 1. alpontjában a „menekültként elismert” szövegrész helyébe a
„menekültként vagy oltalmazottként elismert” szöveg,
c)	8. § a) pont aa) alpontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély” szöveg,
d)	9. § (3) bekezdés b) pontjában és 37/A. § a) pontjában a „gyermekgondozási
segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási
segélyben” szöveg,
e)	16. § (1) bekezdés f) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe
a „gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben részesül” szöveg,
f)	26. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdés a) pontjában és 29. § (4) bekezdés a)
pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő
ellátásban, gyermekgondozási segélyben” szöveg, valamint a „gyermekgondozási segély”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély” szöveg,
g)	44/A. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg
lép.
67.	§
Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. § (9) bekezdés
második mondata.
12.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
68.	§
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 62. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
31
„(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.”
(2)	A Tny.
a)	18. § (2b) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben” szöveg,
b)	22. § (2) bekezdés b) pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély” szöveg,
c)	38. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermekgondozási segély” szöveg,
d)	101. § (1) bekezdés f) pontjában a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátások
és - törvény vagy kormányrendelet alapján - a 62. §-ban foglaltak szerint emelendő más
pénzbeli ellátások” szöveg,
e)	101. § (1) bekezdés o) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg
lép.
69.	§
Hatályát veszti a Tny. 101. § (1) bekezdés q) pontja.
13.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
70.	§
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/G. §-a a következő (2)
bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre
változik:
„(2) Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(2)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a)	3. § s) pontjában a „menekültnek” szövegrész helyébe a „menekültnek vagy
oltalmazottnak” szöveg,
b)	113. § (4a) bekezdésében a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg
lép.
14.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
71.	§
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. § (8)
bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást
segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben” szöveg lép.
32
15. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
72.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény a következő 178/A. §-sal egészül
ki:
„178/A. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon
gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét
megelőzően nyílt meg.”
(2)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdés 5. és 11.
pontjában, valamint 3. számú melléklet „J Adókedvezményre jogosító igazolásokról
adatszolgáltatás” alcíme 2. pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg lép.
16.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
73.	§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a)	1. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg, az „egyéves” szövegrész helyébe a „fél
éves” szöveg,
b)	8/B. § (1) bekezdésében a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyes-ben” szöveg
lép.
17.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
74.	§
(1)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
87/H. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(2)	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény
38/A. § b) pontjában a „gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást
segítő ellátást” szöveg lép.
33
18. Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény
módosítása
75.	§
Hatályát veszti az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi
CXXI. törvény 81. § (2) bekezdése.
19.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
76.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 32/V. § (1) bekezdés
a)	pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő
ellátás” szöveg lép.
20.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény módosítása
77.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés c) és d) pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg lép.
21.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
78.	§
(1)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény 467/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és ezzel
egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(2)	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény
a)	458. § (1) bekezdés b) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg, a „gyermekgondozási segély”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
b)	462/D. §-át megelőző alcím címmegjelölésében, valamint 462/D. § (2) bekezdésében
és (3) bekezdés a) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg,
c)	462/D. § (1) és (6) bekezdésében a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg
lép.
34
22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
79.	§
(1)	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. §
(9)	bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 64-65. §-ban foglaltakat alkalmazni kell)
„c) - a (9a) bekezdésben foglalt eltéréssel - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben”
(foglalkoztatott tekintetében is.)
(2)	Az Nkt. 65. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá
tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében
a)	a 64. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvény előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó szabályai közül - a jubileumi jutalomra
vonatkozó 78. §-án túlmenően - alkalmazni kell a 66. § (2) bekezdését, a 67. §-át, a 69. §-át, a
70.	§-át, a 72. §-át, a 74. §-át, a 75. §-át, a 77. § (1) és (2) bekezdését, a 78/A. §-át, a 79. §-át,
valamint a 79/A. §-át is;
b)	a 64. § (2a) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fizetési fokozat alapján járó
pótszabadság nem illeti meg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 57. § (3a)
bekezdése szerinti pótszabadságra jogosult pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat;
c)	a 65. § (3) bekezdésében hivatkozott, a 8. melléklet szerinti illetménypótlék nem
állapítható meg;
d)	a 65. § (5) bekezdése szerinti intézményvezetői kereset-kiegészítés nem állapítható
meg;
e)	a távolléti díj tekintetében a 65. § (8a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a
közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 80. § (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni; továbbá
f)	a 65. § (10) és (11) bekezdését nem kell alkalmazni.
(9b) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatottnak minősülnek az egységes óvoda-
bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottak is, és
rájuk a 65. § (9) bekezdés c) pontjában és (9a) bekezdésében foglaltakat, továbbá a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben a bölcsődében
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyekre meghatározott rendelkezéseket kell
alkalmazni.”
80.	§
Az Nkt. a 97. §-a a következő (21a) és (21b) bekezdéssel egészül ki:
„(21a) A 2016. január 1-jével a pedagógusok előmeneteli rendszerének hatálya alá
kerülő
a)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti
bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,
35
b)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben örökbefogadási tanácsadó munkakörben
foglalkoztatott, továbbá
c)	az e törvény szerinti egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel
kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazott illetménye, munkavállaló munkabére az átsorolás eredményeként nem lehet
kevesebb, mint a 2015. december hónapra járó - illetménykiegészítéssel,
illetménynövekedéssel és rendszeres illetménypótlékokkal összeszámolt - kinevezésben
rögzített illetménye, illetve munkaszerződésben rögzített munkabére.
(21b) A 65. § (9a) bekezdésében foglaltakat a 2016. január 1-jét megelőzően keletkezett
foglalkoztatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a 2016. január 1-jén
a)	a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti
gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben - az örökbefogadási tanácsadók
kivételével - pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá
b)	javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott
közalkalmazott illetménye, munkavállaló munkabére a 65. § (9a) bekezdésének alkalmazása
következtében nem lehet kevesebb, mint a 2015. december hónapra járó -
illetménykiegészítéssel, illetménynövekedéssel és rendszeres illetménypótlékokkal
összeszámolt - kinevezésben rögzített illetménye, illetve munkaszerződésben rögzített
munkabére.”
81. §
Az Nkt. a következő 99/E. §-sal egészül ki:
„99/E. § 2017. szeptember 1-jétől egységes óvoda-bölcsőde nem működhet. Az
egységes óvoda-bölcsődében ellátott gyermekek 2017. szeptember 1-jétől - az életkoruknak
megfelelően - óvodában, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében megszervezett
gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben vagy ilyen feladatot ellátó többcélú
intézményben láthatók el.”
82. §
(1)	Hatályát veszti az Nkt. 8. § (5) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Nkt.
a)	20. § (1) bekezdés a) pontja és (10) bekezdése,
b)	65. § (9b) bekezdése,
c)	94. § (1) bekezdés f) pontja.
36
23. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
83.	§
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 10. pontjában a
„gyermekgondozási segélyt” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátást” szöveg
lép.
24.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
84.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 113. § (1) bekezdésében
a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segély,
gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg lép.
25.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
85.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a)	39. § (1) bekezdés b) pontjában a „menekültet” szövegrész helyébe a „menekültet,
oltalmazottat” szöveg,
b)	41. § (1) bekezdés b) pontjában és 110. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontjában a
„gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásban”
szöveg,
c)	48/L. § a) pontjában és 5. melléklet 1. pont f) alpontjában a „gyermekgondozási
segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
d)	5. melléklet 7. pont c) alpontjában a „gyermekgondozási segélynek” szövegrész
helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátásnak” szöveg
lép.
26.	A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
86.	§
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
a)	130. §-ában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási
segély, gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
b)	294. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában a „gyermekgondozási segélyben”
szövegrész helyébe a „gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban”
szöveg
lép.
37
27. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény módosítása
87.	§
(1)	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény 32/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a
jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási
segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.”
(2)	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény 8. § (9) a) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg lép.
28.	A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
88.	§
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 117. § (1) bekezdésében a
„gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg
lép.
29.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
89.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a)	41. § (6) bekezdés b) pontjában, 277. § (4) bekezdés b) pontjában, 288. § (3)
bekezdés b) pontjában a „gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg,
b)	277. § (3) bekezdés b) pontjában, 278. § b) pontjában, 288. § (2) bekezdés b)
pontjában, 289. § b) pontjában a „gyermekgondozási segélyben” szövegrész helyébe a
„gyermekgondozást segítő ellátásban” szöveg
lép.
30.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
90.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 150. § (1) bekezdés b) pontjában a
„gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást segítő ellátás” szöveg
lép.
38
31.	Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi LXXVII. törvény módosítása
91.	§
Nem lép hatályba az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontja.
32. Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
CXXXIII. törvény módosítása
92.	§
(1)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi CXXXIII. törvény
a)	37. § (2) bekezdésében a „8. § (1)-(3)” szövegrész helyébe a „8. § (1) és (2)” szöveg,
b)	37. § (3) bekezdésében a „8. § (4)” szövegrész helyébe a „8. § (3) és (4)” szöveg
lép.
(2)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015.
évi CXXXIII. törvénynek az Szt.
a)	20. § (6) bekezdését módosító rendelkezése a „(2) bekezdés a) pontja és a (4)
bekezdés a) pontja” szövegrész helyett a „(2) bekezdés a) pontja” szöveggel,
b)	20/C. § (3) bekezdését módosító rendelkezése a „20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20.
§ (4) bekezdés a) pontja” szövegrész helyett a „20. § (2) bekezdés a) pontja” szöveggel
lép hatályba.
(3)	Nem lép hatályba az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény
a)	6. § (1) bekezdése,
b)	20. § (3) bekezdése,
c)	21. § (1) bekezdése,
d)	30. § (1) bekezdés b) pontja.
33. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
93.	§
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (3) bekezdés c) pontjában a
„gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban” szövegrész helyébe
a „családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási támogatások
valamelyikében” szöveg lép.
39
34. Záró rendelkezések
94.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. december 31-
én lép hatályba.
(2)	Az 1-10. §, a 12-14. §, a 18. és 19. §, a 32. §, a 34. és 35. §, a 36. § (1) bekezdése, a
37.	§ (2) bekezdése, a 38-43. §, a 44. § 0 bekezdése, a 45-81. §, a 83-90. §, valamint a 93. §
2016. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 11. §, a 15-17. §, a 20-31. §, a 33. §, a 36. § (2) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése,
a 44. § 0 bekezdése, a 82. § (1) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 82. § (2) bekezdése 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
40
Indokolás
Általános indokolás
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2015. évi... törvény (a továbbiakban: Javaslat) a gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
módosításával a célja egyrészt a kisgyermekek napközbeni ellátásának - különös tekintettel a
3 éven aluli gyermekek ellátására, felügyeletére - koncepcionális átalakítása új, rugalmasabb
szabályozás bevezetésével, másrészt a gyermekétkeztetés szabályainak módosítása, a szünidei
gyermekétkeztetés kötelező önkormányzati feladattá tétele.
A gyermekétkeztetés egyre jelentősebb helyet foglal el a gyermekek számára biztosított
természetbeni ellátások között, tekintettel az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés
kiterjesztésére, a nevelésbe vett gyermekek ingyenes gyermekétkeztetésének biztosítására és a
gyermekétkeztetésre fordított növekvő költségvetési forrásokra. Módosítani szükséges a
Gyvt.-t annak érdekében, hogy a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének térítési díjra
vonatkozó rendelkezései helyett a Gyvt. Második Részében, az ellátások között nyerjen
szabályozást a gyermekétkeztetés, mint olyan természetbeni ellátást, amely meghatározott
feltételek fennállása esetén ingyenesen vagy kedvezményesen igénybe vehető. Indokolt
továbbá a Gyvt. által mindeddig nem szabályozott szünidei gyermekétkeztetésnek a rászoruló
gyermekek Gyvt.-ben meghatározott köre részére kötelező önkormányzati feladatként történő
előírása, szabályozása. Az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés fogalmának
meghatározása megteremti az összhangot a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről
szóló 2015. évi C. törvénnyel. A gyermekétkeztetés újraszabályozásával az ingyenes és
kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek köre nem változik, de a
gyermekétkeztetés szabályozása ezentúl kiterjed az iskolai szünidő, valamint a bölcsőde és
óvoda zárva tartása esetén biztosítandó szünidei gyermekétkeztetésre is.
Indokolt a gyermekek napközbeni ellátása terén egy rugalmas, többlépcsős, többszereplős
rendszer kialakítása, annak érdekében, hogy az intézményes kereteken túlmenően családias,
kis létszámú magán, családi vagy munkahelyeken kialakított gyermekfelügyeleti elhelyezési
lehetőségek is létrejöhessenek. Bővíteni szükséges a 3 éven aluli gyermekek számára
biztosított ellátási formákat, hogy minden olyan településen, ahol a gyermekfelügyeletre
igény jelentkezik, ott helyben biztosított, elérhető legyen a gyermekek napközbeni ellátásának
valamely formája. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító új intézmény-, illetve
szolgáltatástípusok 2017. január 1-jétől működhetnek.
Indokolt továbbá a települési önkormányzatok feladatellátási kötelezettségének a kiterjesztése
a 10 ezer fősnél kisebb települések tekintetében is, ott, ahol a gyermekek létszáma azt
indokolja, illetve szülői igény jelentkezik a 3 éven aluli gyermekek ellátására.
A Javaslat a gyermekek napközbeni ellátása rendszerének átalakítása kapcsán - a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosításával - 2017.
szeptember 1-jei hatállyal kivezeti az egységes óvoda-bölcsőde jogintézményét és
megszünteti azt a lehetőséget, hogy az óvodába járási kötelezettségnek 5 éves korig családi
napköziben is eleget lehessen tenni.
A Javaslatban számos olyan módosítás, pontosítás kerül átvezetésre a családok által igénybe
vehető támogatásokat szabályozó két fő törvényben - a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) és a családok
41
támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Cst.) -, amelyek az
elmúlt 17 év jogalkalmazói tapasztalata alapján - s egyben illeszkedve a Kormány főbb
népesedéspolitikai céljaihoz - megkönnyítik az egyes ellátások igénylését, folyósítását vagy a
visszaélések kiküszöbölését, illetve még jelentősebb segítséget nyújtanak a család és a munka
összeegyeztetéséhez.
A családtámogatások rendszerét az úgynevezett „GYED Extra” kiterjesztésével, valamint az
ügyfelek terheit csökkentő intézkedések révén kívánjuk a jelenleginél még inkább
rugalmasabbá tenni a gyermeket nevelő szülők igényei által vezérelt családpolitika
megvalósítása érdekében, hogy a családok által kívánt és tervezett gyermekek valóban meg is
születhessenek.
A Javaslat a Gyvt., valamint az Nkt. módosítására a pedagógus életpálya modell bölcsődében
-	ideértve az egységes óvoda-bölcsődét is - dolgozó felsőfokú végzettségű
kisgyermeknevelőkre, szakemberekre (gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó) és a
területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott örökbefogadási tanácsadókra
történő kiterjesztése érdekében is javaslatot tesz.
A Gyvt. ezirányú módosítása tartalmazza a pedagógus munkakörben foglalkoztatott felsőfokú
végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szakemberek munkaidejére vonatkozó főbb
rendelkezéseket.
A Javaslat szerinti szabályozás a központi költségvetési támogatásban részesülő egyházi, nem
állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak tekintetében is egyértelművé teszi, hogy rájuk is alkalmazandók a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
tekintetében a gyakorlati időre, előmenetelre, illetményrendszerre, minősítésre meghatározott
szabályok.
A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak pedagógus-minősítési
rendszerben történő elérhetőségének biztosítása érdekében a Javaslat rendelkezést tartalmaz a
szolgáltatói nyilvántartás bölcsődékre vonatkozó 2016. január 1-jei adatainak a köznevelés
információs rendszerébe történő átadásáról.
Az Nkt. módosítására irányuló rendelkezésekben meghatározásra kerül, hogy a pedagógusok
előmeneteli rendszerére vonatkozó rendelkezések a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, az ágazati sajátosságoknak megfelelően, milyen
eltérésekkel alkalmazandók. Az Nkt. módosítása rendelkezést tartalmaz továbbá a köznevelési
intézménynek minősülő egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel
kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozóan, akikre nézve a bölcsődében
ugyanilyen feltételekkel foglalkoztatottakra alkalmazandó szabályokat azonos módon
alkalmazni rendeli.
Az Nkt. átmeneti rendelkezést is meghatároz arra vonatkozóan, hogy a 2016. január 1-jétől a
pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerülő, illetve a 2013 szeptembere óta a
pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó, ugyanakkor az illetményrendszert érintő
szabályok egyértelművé tétele kapcsán érintett, pedagógus munkakörbe sorolt dolgozók
illetménye, munkabére nem lehet kevesebb, mint a 2015. december havi illetményük,
munkabérük.
42
A hátrányos helyzetben élő gyermekek számára való esélyteremtés, mint kiemelt
társadalompolitikai cél megvalósítása érdekében a Javaslat a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a Gyvt.
módosításával megerősíti a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást, mint a
gyermekvédelem első védvonalát, továbbá méltányos és igazságos feladatmegosztást alakít ki
a települések és a járások közt.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás előírja az egyes szolgáltatásokra várakozók Társadalombiztosítási Azonosító
Jelére vonatkozó havi adatszolgáltatást. Ennek az a célja, hogy a valós szolgáltatási igény
megállapítható legyen a több helyre is beadott jelentkezések, és a már ellátásban részesülők
korábban más helyre is beadott kérelmeinek kiszűrésével. Ez a rendelkezés nem érinti a
kérelmezőknek azt a jogát, hogy igényüket több helyre is benyújtsák, de a befogadandó
kapacitások ágazati szintű tervezéséhez olyan adatok kellenek, amelyekből ezeket a
többszöröződéseket kiszűrték.
A 2. §-hoz
A módosítás jogkört biztosít a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal számára, hogy
alapszolgáltatások esetében a már befogadott kapacitások visszavonhatóak legyenek a
szolgáltatók jogellenes működésére, valamint a kapacitások kihasználatlanságára tekintettel.
A kapacitástól független befogadási esetek köre szűkül: kikerül a fenntartók közötti ellátotti
létszám és férőhelyszám átadása, továbbá a fenntartóváltás is befogadás kötelessé válik. A
pályázati úton támogatott szolgáltatások csak akkor kaphatnak automatikus befogadást, ha a
miniszter által közzétett közleményben konkrétan nevesített pályázaton nyertek támogatást.
A 3. §-hoz
A módosítás a Gyvt. szerinti család- és gyermekjóléti központ speciális feladatainak
ellátásával kapcsolatos. A család- és gyermekjóléti központ feladatai közül az utcai, lakótelepi
és kórházi szociális munka, a kapcsolattartási ügyelet, a jogi tájékoztatásnyújtás és a
pszichológiai tanácsadás, a családkonzultáció, családterápia, a családi döntéshozó konferencia
és a szupervízió elláthatóak lesznek az Szt. 122/A. §-a szerinti szabályok alapján is,
intézményen kívüli szervezet által.
A 4. §-hoz
A befogadás módosított szabályaihoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmazza.
A 5. §-hoz
A § a törvényi változásokhoz kapcsolódó szövegrészes módosításokat tartalmazza.
A 6. §-hoz
A § a törvényi változásokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyezéseket tartalmazza.
A 7. §-hoz
43
A gyermekétkeztetés beépül a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások közé, mint
olyan természetbeni ellátás, amely egyre nagyobb szerepet kap, tekintettel az ingyenes
bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztésére, a nevelésbe vett gyermekek ingyenes
gyermekétkeztetésének biztosítására és a gyermekétkeztetésre fordított növekvő költségvetési
forrásokra.
A § a fentieken túlmenően egyértelművé teszi, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
szolgáltató tevékenység keretében közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban
foglalkoztatott személyek tekintetében - többműszakos munkarendben történő munkavégzés
esetén - alkalmazott Gyvt. szerinti bérpótlék a továbbiakban is változatlanul alkalmazandó a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is.
A módosítás meghatározza továbbá a gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidejére és annak beosztására vonatkozó
főbb szabályokat.
A 8. §-hoz
A bölcsődében és a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetés biztosítására a
települési önkormányzat köteles, illetve egyházi, nem állami fenntartású intézmény
tekintetében az a fenntartó feladata. A szakosított szociális ellátást nyújtó és gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó intézménynek is biztosítania kell az étkeztetést az intézményben
elhelyezett gyermekek számára.
A 9. §-hoz
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célját rögzítő
rendelkezés kiegészül azzal, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult az ingyenes
vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésen kívül - ha hátrányos, halmozottan
hátrányos helyzetét megállapították - a szünidei gyermekétkeztetésre is.
A 10. §-hoz
A gyermekétkeztetést természetbeni ellátásként kell biztosítani a gyermek életkorának
megfelelően, ha a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő, nevelésbe vett gyermek
esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője azt kéri. A
gyermekétkeztetés mint gyűjtőfogalom alatt az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetést
kell érteni.
Intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítani a bölcsődében, az óvodában, a nyári napközis
otthonban, az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,
az általános iskolai és - ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem
rendelkezik - a középfokú iskolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók
nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást
nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében.
A szünidei gyermekétkeztetés a bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában a
tanítási szünetek időtartama alatt történik.
Segíti az önkormányzati feladatellátást, és ezzel a gyermek ellátását az a szabály, mely szerint
az intézményi és a szünidei gyermekétkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat a
44
közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól
hozzájárulást kérhet.
A 11. §-hoz
A rendelkezés a gyermekek napközbeni ellátása rendszerének átalakításával, az új bölcsődei
ellátási formák megjelenésével összefüggésben egyértelművé teszi, hogy 2017. január 1-jétől
természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell
biztosítani a szülő, törvényes képviselő kérelmére a „hagyományos” bölcsődén kívül a mini
bölcsődében is.
A 12. §-hoz
E rendelkezés - a hatályos törvényi rendelkezések tartalmával megegyezően - az intézményi
gyermekétkeztetés tartalmát határozza meg, vagyis azt, hogy a gyermek életkorának
megfelelően az adott típusú intézményben valamennyi nevelési, tanítási napon a déli meleg
főétkezésen kívül hány további étkezést kell biztosítani. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a
szülő, törvényes képviselő másként rendelkezik.
Az intézményi gyermekétkeztetés biztosítására kötelezettek körét is pontosan meghatározza e
rendelkezés annak érdekében, hogy valamennyi gyermek - akár a települési önkormányzat, a
köznevelési fenntartó, akár az egyházi és a nem állami fenntartó általa fenntartott
intézményben részesül ellátásban, nevelésben, oktatásban - hozzájusson a
gyermekétkeztetéshez.
A bentlakásos intézményekre vonatkozóan is pontosan meghatározásra kerül a biztosítandó
étkezések száma és típusa, amely része a gyermek teljes körű ellátásának.
A 13. §-hoz
Az intézményi gyermekétkeztetésre ingyenesen vagy kedvezményesen jogosult gyermekek
körét határozza meg e rendelkezés megegyezően a hatályos törvényi szabályokkal, az adott
intézmény típusát figyelembe véve.
Ha a gyermek olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, az
ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés biztosításához a közös
háztartásban élők körének meghatározása segíti e jogosultság érvényesítését.
Lényeges rendelkezés, hogy a szülőn kívül a családbafogadó gyám a saját és a gyámsága alatt
álló gyermek tekintetében is kérheti az ingyenes vagy kedvezményes intézményi
gyermekétkeztetésre való jogosultság megállapítását, ha annak feltételei fennállnak.
Az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre többféle jogcímen is
jogosult lehet egy gyermek, melyek közül gyermekenként csak egy, a legkedvezőbb helyzetet
megalapozó jogcím vehető figyelembe.
A 14. §-hoz
A szünidei gyermekétkeztetés biztosítására a települési önkormányzat köteles, ha a jogosult
gyermek szülője, törvényes képviselője azt kéri. A szünidei gyermekétkeztetés a déli meleg
főétkezés biztosítását jelenti. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermekek közül a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
45
jogosultak ingyenesen a szünidei gyermekétkeztetésre, továbbá a települési önkormányzat
biztosíthatja azt további gyermekek részére, különösen a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult gyermekek számára, szintén ingyenesen.
A szünidei gyermekétkeztetés időtartama igazodik a gyermek ellátását, nevelését biztosító
intézmények zárva tartásához, illetve a tanítási szünetekhez. Meghatározza azon munkanapok
számát, amelyeken biztosítani szükséges az egyes szünidőkben a szünidei gyermekétkeztetést.
A települési önkormányzat ettől több munkanapon is biztosíthatja az étkeztetést. Ez a
rendelkezés a települési önkormányzat számára jelent feladatot, azonban az egyes gyermekek
vonatkozásában - például a gyermek más településen történő táborozása vagy más okból való
akadályoztatása esetén - a szünidei gyermekétkeztetés időtartama rövidebb is lehet, mint az
önkormányzat által biztosított szünidei gyermekétkeztetés teljes időtartama.
A 15. §-hoz
A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a gyermekjóléti alapellátások közül a nem
intézményi keretek között működő kis létszámú, családias jellegű szolgáltatások esetében nem
kell a fenntartónak érdekképviseleti fórumot működtetni, mivel ezen ellátások esetén ez a
jogintézmény nem értelmezhető. A panaszjog gyakorlása keretében azonban a gyermek
szülőjének vagy más törvényes képviselőjének lehetősége van a szolgáltatást működtető
fenntartóhoz vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulni.
A 16. és 17. §-okhoz
A Javaslat a gyermekjóléti alapellátásokat (Biztos Kezdet Gyerekház, gyermekjóléti
szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) külön fejezetek
alá sorolja. Ezáltal azok egymástól jobban elhatárolva, elkülönítetten jelennek meg.
A 18. és 19. §-okhoz
A család- és gyermekjóléti központ feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi
fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet. A hatékonyabb
feladatszervezés érdekében azonban indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy a
központ speciális szolgáltatásai közül egyes, jól körülhatárolható szolgáltatási elemek ellátási
szerződéssel vagy intézményen kívüli szervezet által is elláthatóak legyenek. A módosítás
alapján ellátási szerződéssel vagy kiszervezés útján elláthatóvá válik az utcai, lakótelepi és
kórházi szociális munka, a kapcsolattartási ügyelet, a jogi tájékoztatásnyújtás és a
pszichológiai tanácsadás, a családkonzultáció, családterápia, a családi döntéshozó konferencia
és a szupervízió. Emellett a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatai a továbbiakban is
elláthatóak ellátási szerződéssel.
A 20. §-hoz
A rendelkezés meghatározza azt a személyi kört, akik igénybe vehetik a gyermekek
napközbeni ellátását, valamint rendelkezik annak tartalmáról is. Az átmeneti gondozásban és
az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek jelenleg is igénybe vehetik a gyermekek
napközbeni ellátását, ez azonban a szabályozásból nem derült ki egyértelműen. Ezt orvosolja
most a Javaslat.
A Javaslat meghatározza továbbá a gyermekek napközbeni ellátásának a formáit (bölcsődei
ellátás, napközbeni gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás). A 3 éven aluli
gyermekek ellátására gyűjtőfogalomként a bölcsődei ellátás fogalmát használja a Javaslat.
46
Ennek értelmében a 3 éven aluli gyermekek bölcsődei ellátását biztosíthatja a bölcsőde, a
mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde. A bölcsődei ellátás
biztosításának ellátási formája attól függ, hogy az adott településen milyen igény, szükséglet
jelentkezik a 3 éven aluli gyermekek ellátására.
A bölcsődei ellátás területén a klasszikus bölcsőde mellett bevezetésre kerül három új ellátási
forma a 3 éven aluli gyermekek ellátására: a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a
családi bölcsőde. Ezen ellátási formák személyi, tárgyi és létesítési feltételeikben eltérnek
egymástól. A szakmai, személyi, tárgyi és létesítési feltételeket a végrehajtási szintű
rendelkezések tartalmazzák, a Gyvt.-be csak a feltétlenül törvényi szintet igénylő,
legalapvetőbb szabályok épültek be.
A 21. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a bölcsődei ellátás tartalmát, specialitásait, amelyek valamennyi
bölcsődei ellátási formára nézve irányadóak. Alapvető szabályokat határoz meg, így
különösen a bölcsődei ellátás keretében felvehető és ellátható gyermekek életkorát. Speciális
szabályként meghatározásra kerül, hogy amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik
életévét, azonban testi, vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai
nevelésre és az óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, a bölcsődei ellátás keretében
nevelhető-gondozható még egy nevelési évet. A sajátos nevelési igényű gyermekek pedig
annak a bölcsődei nevelési évnek a végéig (augusztus 31.) gondozhatóak a bölcsődében,
amelyben a hatodik életévüket betöltik.
A 22. és 23. §-okhoz
A rendelkezések a bölcsődei intézményi ellátás (bölcsőde, mini bölcsőde) működtetésére
vonatkozó alapvető szabályokat határozzák meg. Így a szervezeti működtetés formáit, azt,
hogy mely személyi kört kell előnyben részesíteni az ellátás során, a nyári nyitvatartási rendre
és a nevelés-gondozás nélküli munkanapokra vonatkozó előírásokat.
A mini bölcsőde a „hagyományos” bölcsődéhez képest rugalmasabb, egyszerűbb formában
történő bölcsődei ellátást jelent. A végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint kisebb
csoportlétszámmal indítható, mint a bölcsőde, és ezen ellátási formához nem kell külön
vezetőt sem alkalmazni a fenntartónak, mivel a vezetői feladatokat a kisgyermeknevelő látja
el. A mini bölcsőde megoldást jelenthet azon településeken, ahol kevesebb igény jelentkezik a
3 éven aluli gyermekek ellátására, továbbá megoldást jelenthet a közfoglalkoztatásban,
képzésben/átképzésben részt vevő szülők gyermekei napközbeni felügyeletének a
biztosítására. A mini bölcsődét szervezetileg célszerű többcélú óvoda-bölcsődeként
működtetni, de lehet társulásban is működtetni és egy bölcsődéhez is tagintézményként
kapcsolni. A mini bölcsőde szakmai, személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó
részletszabályok nem a Gyvt.-ben, hanem a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük
feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben kerülnek majd szabályozásra.
A 24. §-hoz
A rendelkezés a munkahelyi bölcsődére vonatkozó egyes speciális szabályokat tartalmazza. A
rendelkezés pontosan meghatározza, hogy a munkahelyi bölcsődét mely személyi körre
terjedően lehet létrehozni, rendelkezik a foglalkoztató fogalmáról, valamint arról, hogy a
47
munkahelyi bölcsődében milyen feltételek mellett biztosíthat ellátást a szolgáltatást nyújtó
személy.
A munkahelyi bölcsőde létesítése és szabályozása a mini bölcsődéhez képest is egyszerűbb.
Ezt a szolgáltatási formát csak munkahelyen lehet létrehozni, vagy a munkahely által
biztosított ingatlanban, a foglalkoztató fenntartásában és elsősorban az ott foglalkoztatottak
gyermekei számára. A munkahelyi bölcsőde nem minősül intézményes ellátásnak, ezért a
személyi, tárgyi feltételei is sokkal rugalmasabbak, mint az intézményes ellátásnak. A
munkahelyi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó személyre vonatkozóan a Gyvt. és a
végrehajtási rendeletei nem írnak elő szakképesítést, csak egy, a feladat ellátására irányuló
speciális tanfolyam elvégzését. A munkahelyi bölcsőde szakmai, személyi és tárgyi
feltételeire vonatkozó részletszabályok nem a Gyvt.-ben, hanem a személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól
és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben kerülnek majd
szabályozásra.
A 25. §-hoz
A Javaslat értelmében a családi bölcsődét akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy
más, a gyermekek ellátásra alkalmas helyiségben is ki lehet alakítani, amennyiben a
szolgáltatást nyújtó személy megfelel az előírt feltételeknek. A családi bölcsőde működtetése,
létrehozása még a mini bölcsődéhez és a munkahelyi bölcsődéhez képest is egyszerűbb lesz.
A családi bölcsőde műkötetéséhez a Gyvt. és a végrehajtási rendeletei nem írják elő
szakképesítés meglétét, csak egy, a feladat ellátására irányuló speciális tanfolyam elvégzését.
A szolgáltatást nyújtó személy a saját gyermekét is elláthatja a családi napköziben, de a saját
gyermek után állami támogatás értelemszerűen nem vehető igénybe.
A családi bölcsőde önálló szolgáltatóként működhet, vagy ha legalább három telephelyen
családi bölcsődét működtet egy fenntartó, akkor hálózatba kell szervezni.
A családi bölcsőde szakmai, személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó részletszabályok nem a
Gyvt.-ben, hanem a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben kerülnek majd szabályozásra.
A 26. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza, hogy a napközbeni gyermekfelügyelet mely személyi körre terjed
ki és hol szervezhető meg az ellátás. A napközbeni gyermekfelügyelet létrehozható a
szolgáltatást nyújtó személy saját otthonában, munkahelyen, vagy más, a gyermekek
ellátására alkalmas helyiségben, illetve kivételes esetekben a szülő, törvényes képviselő
otthonában is biztosítható.
A napközbeni gyermekfelügyelet keretében 14 éves korig, sajátos nevelési igényű gyermek
esetén 16 éves korig biztosítható az ellátás.
A Javaslat előírja, hogy három telephelyet működtető fenntartó köteles lesz hálózatba
szervezni a telephelyeken működő napközbeni gyermekfelügyeletek feladatait.
A napközbeni gyermekfelügyelet biztosítására a Gyvt. és végrehajtási rendeletei nem írják elő
szakképesítés meglétét, csak egy, a feladat ellátására irányuló speciális tanfolyam elvégzését.
48
A napközbeni gyermekfelügyelet biztosítható a szülő, törvényes képviselő otthonában is, ha a
gyermek állandó, vagy napközbeni ellátása nappali intézményben betegsége, vagy egyéb
okból kifolyólag nem biztosítható, vagy a szülő, törvényes képviselő nem, vagy csak részben
tudja azt megoldani. Ilyen eset lehet különösen, ha egyedülálló a szülő, vagy többes ikrek
születnek, vagy a szülő több műszakban dolgozik, vagy az egyik szülő megbetegszik. (Ez a
szolgáltatás váltja fel tulajdonképpen a jelenlegi házi gyermekfelügyeletet.) A szolgáltatás a
szolgáltatást nyújtó saját gyermeke számára nem biztosítható.
A 27. §-hoz
Az alternatív napközbeni ellátás szabályai tartalmilag nem változtak, csupán a gyermekek
napközbeni ellátására vonatkozó szabályozás módosulása miatt új helyre kerültek a Gyvt.-
ben.
A 28. §-hoz
A rendelkezés tartalmi módosítást nem jelent, jogtechnikai jellegű. A gyermekjóléti
alapellátási formák külön fejezet alá rendezése miatt vált szükségessé a módosítás.
A 29. §-hoz
A jelenlegi szabályozás szerint a 10 ezer fősnél nagyobb településeken kötelező a bölcsőde
működtetése. A módosítás értelmében ez a rendelkezés továbbra is hatályban marad, azonban
a 10 ezer fősnél kisebb település is köteles lesz a bölcsődei ellátás biztosítására, ha arra az
adott településen legalább öt gyermek tekintetében igény jelentkezik vagy a település 3 év
alatti lakosainak száma meghaladja a 40 főt. A 10 ezer fősnél kisebb települések
önkormányzatainál annyi könnyítést tartalmaz a tervezet, hogy ők a bölcsődei ellátást nyújtó
intézmények, szolgáltatások bármelyik formájának biztosításával, önállóan, társulásban vagy
ellátási szerződés útján is eleget tehetnek e kötelezettségüknek. A kellő felkészülési időt
biztosítva e kötelezettségüknek - a Gyvt. e Javaslattal megállapított új átmeneti rendelkezése
alapján - 2018. december 31-éig kell eleget tenniük a települési önkormányzatoknak.
A 30. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy egyes gyermekek napközbeni ellátásainak a szolgáltatási
formái, így a munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde és a napközbeni gyermekfelügyelet
keretében a megkötött megállapodások száma túllépje a szolgáltatásnak a szolgáltatói
nyilvántartásba bejegyzett férőhelyeinek a számát. A szolgáltatást azonos időben igénybe
vevő gyermekek száma azonban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett
férőhelyek számát.
A 31. §-hoz
A Gyvt. jelen szabályozása értelmében a törvényben meghatározott kivételekkel a
gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése
céljából nyilvántartást kell vezetni. A Gyvt. jelenleg a gyermekek napközbeni ellátásai közül
az alternatív napközbeni ellátást és a házi gyermekfelügyeletet tekinti kivételnek, azaz ennél a
két szolgáltatásnál nem áll fenn a nyilvántartásba vételi kötelezettség, méghozzá azért, mert
ezen szolgáltatások nem részesülnek központi költségvetési támogatásban. A napközbeni
ellátások átalakítása kapcsán indokolt általánosan és egységesen kimondani, hogy nem
szükséges a nyilvántartásba vétel azon napközbeni ellátási formáknál, amelyek a központi
49
költségvetésből támogatásban nem részesülnek. A nyilvántartás vezetésének célja ugyanis
éppen a költségvetési támogatások nyomon követése.
A 32. §-hoz
A rendelkezés a központi költségvetési támogatásban részesülő egyházi, nem állami
fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak tekintetében egyértelművé teszi, hogy rájuk is alkalmazandók a
gyermekj óléti, gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
esetében a gyakorlati időre, előmenetelre, illetményrendszerre, minősítésre meghatározott
szabályok.
A 33. §-hoz
Az új bölcsődei ellátási formák bevezetése kapcsán indokolttá vált a térítési díj szabályainak a
kiegészítése is, ennek megfelelően pedig a személyi térítési díj szabályainak a pontosítása is.
A bölcsődében és a mini bölcsődében, ha a fenntartó a gyermekétkeztetés mellett megállapít a
gondozásra is térítési díjat, a személyi térítési díj nem haladhatja meg a családban az egy főre
eső nettó jövedelem 20%-át, feltéve, hogy a bölcsődében a gyermek ingyenes
gyermekétkezetésben részesül. Ha pedig nem részesül ingyenes gyermekétkeztetésben és
megállapítottak a gondozásra is térítési díjat, akkor a személyi térítési díj összege az
étkeztetésre és a gondozásra együtt nem haladhatja meg a családban az egy főre eső nettó
jövedelem 25%-át.
A 34. §-hoz
A Gyvt. jelenleg a gyámhatóság hatáskörébe utalt pénzbeli és természetbeni ellátások
igénylése és megállapítása részletes szabályainak megalkotására ad felhatalmazást a
Kormánynak. Tekintettel arra, hogy a gyermekétkeztetés, mint új gyermekvédelmi
természetbeni ellátás biztosítására a települési önkormányzat vagy a fenntartó lesz köteles, ezt
a felhatalmazó rendelkezést módosítani szükséges. A szünidei gyermekétkeztetés tekintetében
a végrehajtási rendelet fog rendelkezni arról, hogy a szünidei gyermekétkeztetéshez
kapcsolódóan a települési önkormányzat szabadidős programot biztosíthat a gyermekek
számára, különösen a nyári szünet időtartama alatt. A szabadidős programok szervezése
hatékony eszköz lehet a csellengés megelőzésére. Ugyancsak a végrehajtási rendelet fogja
majd tartalmazni, hogy a szünidei gyermekétkeztetés keretében a déli meleg ebédet
elsősorban helyben fogyasztással kell biztosítani. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs
lehetőség, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő
kiszállításával is biztosítható. A helyben történő fogyasztásnak akadályát képezheti többek
között a konyha zárva tartása vagy a főzőkonyha hiánya.
A § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz továbbá a gyermekvédelemben betölthető
pedagógus-munkakörök, valamint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak
munkaidejének beosztása vonatkozásában, és a gyermekvédelmi szakellátási intézmények,
javítóintézetek és bölcsődék köznevelési információs rendszerrel kapcsolatos feladatainak
meghatározásához.
A miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezések a gyermekek napközbeni ellátása
átalakítása kapcsán kiegészülnek a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjára
vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel. A Bölcsődei nevelés-gondozás országos
alapprogramja bölcsődében és a mini bölcsődében folyó szakmai munka alapdokumentuma.
50
Új rendelkezésként jelenik meg továbbá a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó
személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésére vonatkozó
felhatalmazás.
A 35. §-hoz
A Gyvt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezések a családi napközi és a házi
gyermekfelügyelet átalakulására vonatkozóan határoznak meg szabályokat, valamint az uniós
forrásból létrejövő, de fenntartási kötelezettséggel terhelt családi napközik finanszírozási
szabályaira vonatkozóan. A települési önkormányzatoknak a bölcsődei ellátás terén jelentkező
új feladatellátási kötelezettségüknek - a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében - 2018.
december 31-éig kell eleget tenniük.
A bölcsődékben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak pedagógus-minősítési
rendszerben történő elérhetőségének biztosítása érdekében a § meghatározza továbbá a
szolgáltatói nyilvántartás bölcsődékre vonatkozó 2016. január 1-jei adatainak a köznevelés
információs rendszerébe történő átadásának szabályait. Ezen túlmenően a § a köznevelés
információs rendszerébe szükséges egyes további adatoknak a fenntartók, illetve az
intézmények által történő szolgáltatására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
A 36. §-hoz
A § a törvényi változásokhoz kapcsolódó szövegrészes módosításokat tartalmazza.
A 37. §-hoz
A § a törvényi változásokhoz kapcsolódó hatályon kívül helyezéseket tartalmazza.
A 38. §-hoz
A § a gyermekes családok ügyintézési terheit könnyíti azzal, hogy a csecsemőgondozási díj
iránti kérelemmel egy időben benyújtható lesz a gyermekgondozási díj (a továbbiakban:
GYED) iránti kérelem is.
A 39. §-hoz
Annak érdekében, hogy a korábbi jogszabályváltozások miatt ne érje hátrány a már
megállapított GYED-ben részesülőket, pontosításra kerül a törvényi felső határnak megfelelő
összegben megállapított GYED naptári év eleji felülvizsgálatára vonatkozó szabály.
Emellett indokolt a GYED vagy - a Javaslatnak a Cst.-t módosító rendelkezéseivel bevezetett
új megnevezéssel - a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevétele alatt, illetve
annak megszűnését követő egy éven belül született gyermek után járó ellátás összegének
megállapítására vonatkozó szabályok pontosítása annak egyértelművé tétele érdekében, hogy
a szülő melyik gyermeke után megállapított csecsemőgondozási díjat kell figyelembe venni.
A 40. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt pontosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a szülési szabadság
lejártát követően a GYED folyósítása mellett is végezhessen keresőtevékenységet a szülő.
51
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés hozzáigazítja az ún. „diplomás GYED” számítására
vonatkozó rendelkezést a GYED számítási szabályainak legutóbbi változásaihoz.
A 41. §-hoz
A § a GYED-re való jogosultság feltételeit pontosítja a gyermeknek a szülő „saját
háztartásában” történő nevelését meghatározó szabály Ebtv.-be építésével.
A 42. §-hoz
A csecsemőgondozási díj és a GYED együttes igénylését lehetővé tévő rendelkezéshez
kapcsolódóan szükséges a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetési szabályainak a
módosítása is arra az esetre, ha a szülők egyike a pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette
igénybe. Az új rendelkezés ilyenkor, mindkét szülő egybehangzó nyilatkozata alapján,
lehetővé teszi a jogalap nélkül felvett ellátásnak a másik szülő részére megállapított másik
pénzbeli ellátás összegéből történő levonását. Amennyiben a szülők a nyilatkozatot nem
teszik meg, a visszafizetési kötelezettség továbbra is az ellátást jogtalanul felvett szülőt
terheli.
A 43. §-hoz
A § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a GYES átnevezésével kapcsolatban, továbbá abból a
célból, hogy az e törvényjavaslat keretében az Ebtv.-be beiktatandó új szabályokat a korábbi
időponttól kezdődően folyósított ellátásokra nézve is figyelembe kelljen venni.
A 44. §-hoz
A gyermekgondozási segély megnevezés gyermekgondozást segítő ellátásra történő
módosítása kerül átvezetésre az Ebtv. rendelkezéseiben. A gyermekek napközbeni
ellátórendszerének átalakítása, az ellátási formák nevének megváltozása is szükségessé teszi
az Ebtv. pontosító jellegű módosítását.
A 45. §-hoz
A § hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezések, amelyek csak az érintett gyermek egyéves
korát követően tette lehetővé a GYED igénybe vételét.
A 46-48. §-okhoz
A rendelkezések a Cst. preambulumának, továbbá a törvény célját és alapelveit meghatározó
általános rendelkezéseinek a módosítására, kiegészítésére irányulnak, a jelenleginél
hangsúlyosabban megjelenítve a magyar népesedéspolitikai célok megvalósítását, a
gyermekeket vállaló és nevelő családok jólétéért és jól-létéért való felelősséget, valamint a
család és a munka összeegyeztetésének javítását mint alapvető célkitűzéseket.
A 49. §-hoz
A rendelkezés lehetőséget biztosít a családi pótléknak, vagy annak egy részének folyósításáról
történő lemondásra úgy, hogy eközben a szülő családi kedvezményre való jogosultsága nem
szűnik meg.
Az 50. §-hoz
52
Az (1) bekezdésben foglalt módosítás a büntetés-végrehajtási vagy javítóintézetben lévő és
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorúak esetén az iskoláztatási támogatásra való
jogosultság időtartamát kiterjeszti a tankötelezettség befejezését követően a köznevelési
tanulmányok idejére is, legfeljebb a 18. életév betöltését magába foglaló tanév végéig.
A (2) bekezdés alapján azon fiatalok, akik felsőoktatási hallgatói jogviszonyuk mellett
köznevelési intézményben is tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és emiatt rájuk tekintettel
iskoláztatási támogatást vehet igénybe a szülő, egyidejűleg nem vehetők figyelembe hallgatói
jogviszonyuk okán is a családi pótlék összegének meghatározása szempontjából.
Az 51. §-hoz
A rendelkezés - az új Polgári Törvénykönyv családjogi szabályaival, illetőleg a Gyvt.-vel
való összhang megteremtése érdekében - pontosítja a gyermeknevelési támogatásra gyámi
státuszából adódóan jogosult személyek körét.
Az 52. §-hoz
A rendelkezés jogalkalmazást segítő pontosítást tartalmaz, amelynek keretében egyértelművé
teszi, hogy az anyasági támogatásra vonatkozó igény 6 hónapon túli benyújtása esetén lehet
helye igazolási kérelem benyújtásának.
Az 53. §-hoz
A rendelkezés - a jelenleg is hatályos szabályok szerinti, a köznevelési intézményben
tanulmányokat folytató gyermekekkel kapcsolatos adatátadási szabályokkal analóg módon -
megteremti az Oktatási Hivatal és a családtámogatási igazgatási szervek közötti
adategyeztetés jogalapj át.
Az 54. §-hoz
A rendelkezés a szülők tanévkezdettel járó megnövekedett kiadásainak könnyebb fedezése
érdekében biztosítja, hogy a szeptember hónapban folyósítandó családtámogatási ellátásokat
(családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás) egy hónappal
korábban, már augusztusban megkaphassák a szülők, így abban a hónapban összesen két
alkalommal kerül sor a juttatások folyósítására.
A 55. §-hoz
A fogyatékossági támogatáshoz, illetve a nyugdíjhoz és nyugdíjszerű ellátásokhoz hasonlóan
a módosítás a családi pótlék esetében is megteremti annak a lehetőségét, hogy a_saját jogon
ellátásban részesülő személy elhunyta esetén az elhalálozás hónapjára járó ellátás kifizethető
legyen a közeli hozzátartozó részére.
Az 56. §-hoz
Több esetben előfordul, hogy a családtámogatási ellátásban részesülő szülő a jogosultsági
feltételek változására (megszűnésére) vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz
eleget, de az emiatt jogerős határozat alapján keletkezett jogalap nélküli kifizetést nem lehet
tőle levonni, mivel időközben a másik szülő igényli meg a családtámogatási ellátás(oka)t. A
kintlévőségek csökkentése érdekében ilyen esetben az együttélő másik szülő ellátásából is
levonható lesz a jogtalanul felvett összeg.
53
Az 57. §-hoz
A § átmeneti rendelkezést tartalmaz a gyermekgondozást segítő ellátás elnevezésének
változásával összefüggésben.
Az 58. és 59. §-okhoz
Szövegpontosító, egyértelműsítő javaslatok, melyek többek között a gyermekgondozást segítő
ellátás elnevezésének változását vezetik át a Cst. rendelkezéseiben. Módosulnak továbbá a
GYES folyósítása melletti munkavégzés feltételei is, így a gyermek egyéves kora helyett már
féléves korától végezhet keresőtevékenységet a szülő.
A 60-78. §-okhoz
A GYES új elnevezésével és egyéb feltételeinek változásával kapcsolatban a jogrendszer
egységességének megőrzése érdekében átvezetni indokolt, egyéb törvényi szintű szabályok
pontosításai. A 68. § emellett - technikai okokból, tartalmi kérdéseket nem érintve -
pontosítja a nyugdíjemelés felhatalmazó rendelkezését is.
A 79. §-hoz
A § az Nkt. módosítását tartalmazza, melyben meghatározásra kerül, hogy a pedagógusok
előmeneteli rendszerére vonatkozó rendelkezések a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra, az ágazati sajátosságoknak megfelelően, milyen
eltérésekkel alkalmazandók.
Rendelkezést tartalmaz továbbá a köznevelési intézménynek minősülő egységes óvoda-
bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakra
vonatkozóan, akikre nézve a bölcsődében ugyanilyen feltételekkel foglalkoztatottakra
alkalmazandó szabályokat azonos módon alkalmazni rendeli.
A pedagógus-előmeneteli rendszer Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben történt
bevezetése a Kjt. szerinti minősítési rendszer alkalmazását indokolatlanná tette. Ezért a Kjt.
szerinti minősítési rendszerhez kapcsolódó, garantált összegű illetménynél magasabb
illetmény megállapításának lehetőségét kivezetjük, egyértelművé téve ezzel, hogy a
pedagógus-munkakörökben a pedagógus-előmeneteli rendszert és annak következményeit
szükséges alkalmazni.
A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények pedagógus-munkaköreiben a feladatellátáshoz nem
illeszkedik a címpótlék alkalmazása, így ennek kivezetése indokolt az előmeneteli rendszerek
párhuzamos alkalmazásának megszüntetése érdekében.
A 80. §-hoz
Az Nkt. átmeneti rendelkezést határoz meg arra vonatkozóan, hogy a 2016. január 1-jétől a
pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerülő, továbbá a 2013 szeptembere óta a
pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó, ugyanakkor az illetményrendszert érintő
szabályok egyértelművé tétele kapcsán érintett, pedagógus munkakörbe sorolt dolgozók
illetménye, munkabére nem lehet kevesebb, mint a 2015. december havi illetményük,
munkabérük.
54
A 2016. január 1-jéről az Nkt. alapján a gyermekvédelemben betölthető pedagógus-
munkakörökben foglalkoztatottak tekintetében kivezetésre kerülő illetményelemek - a
garantált összegű illetménynél magasabb illetmény, a címpótlék, továbbá a különleges
szakértelmet igénylő munka utáni pótlék - az előzetes felmérés szerint a 2016. január 1-jét
megelőzően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján
pedagógus munkakörnek minősülő munkaköröket tekintve csak alacsony létszámú (77 fő)
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat érintenek, az ő esetükben átmeneti rendelkezéssel
biztosítjuk, hogy 2016. január 1-jéről jelen módosítás ne érintse hátrányosan a
gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó pedagógus-munkakörű szakembereket.
A 81. §-hoz
Az Nkt.-ben szükséges átmeneti rendelkezést meghatározni arra vonatkozóan, hogy az
egységes óvoda-bölcsőde mely időponttól nem működhet tovább, valamint rendelkezni kell
arról is, hogy az átalakulást követően a fenntartóknak gondoskodni kell a 3 éven aluli és a 3
éven felüli gyermekek további ellátásáról.
A 82. §-hoz
Az egységes óvoda-bölcsőde 2017. szeptember 1-jei kivezetése miatt hatályon kívül kell
helyezni az Nktv.-ben az egységes óvoda-bölcsődére vonatkozó szabályokat.
A családi napközi jogintézményének 2017. január 1-jei megszüntetése miatt hatályon kívül
kell helyezni az Nktv. azon rendelkezését, amelynek értelmében a kötelező óvodáztatásnak 5
éves korig családi napköziben is eleget lehet tenni.
A 83-91. §-okhoz
A GYES új elnevezésével és egyéb feltételeinek változásával kapcsolatban a jogrendszer
egységességének megőrzése érdekében átvezetni indokolt, egyéb törvényi szintű szabályok
pontosításai.
A 92. §-hoz
Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi
CXXXIII. törvény 2016. január 1-jétől határozta meg a szociális diagnózis készítésére
vonatkozó feladatot, amely a család szociális helyzetének átfogó vizsgálatát, és ennek alapján
a probléma kezeléséhez szükséges szolgáltatások igénybevételére vonatkozó javaslat
megtételét foglalja magába. Az új struktúra és feladatmegosztás szerinti működés kialakítása
mellett a szociális diagnózis készítésére vonatkozó új feladat a család- és gyermekjóléti
szolgálatok számára olyan kihívás, amelyre módszertani segítség mellett szükséges
felkészülni, ezért indokolt e kötelezettség bevezetésének idejét egy évvel elhalasztani, 2017.
január 1-jére.
A 93. §-hoz
A GYES új elnevezésével kapcsolatban a jogrendszer egységességének megőrzése érdekében
átvezetni indokolt módosítás.
A 94. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
55