﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7403. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény
és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosításáról
Előadó: Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
2015. november
2015. évi ... törvény
a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény
és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosításáról
1. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
1.	§
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA törvény) 1. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alap alelnökét a miniszter - a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (a továbbiakban: az
MMA elnöke) véleményének kikérésével - nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.”
2.	§
Az NKA törvény 2. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Alap céljainak megvalósulása érdekében a miniszter elvi, irányító és koordináló döntések
meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság
az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. A Bizottság tagjainak egyharmadát a
miniszter saját hatáskörében, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA),
további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.
(2)	A Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el
feladatát.
(3)	A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és
kinevezi azok tagjait és vezetőit. Az irodalmi, a zenei, a képző- az ipar- és tervezőművészeti,
valamint az építészeti, továbbá a fotó-, a film- az előadó-, a népművészeti főtematikájú (a
továbbiakban: művészeti főtematikájú) állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA
elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével
nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények
elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.
(4)	A miniszter a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok tagjainak egyharmadát saját
hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után,
egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.”
2
3. §
Az NKA törvény 2. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben meghatározott állandó szakmai kollégiumokon túli további állandó
szakmai kollégiumok összetételének meghatározása során az MMA részvételét biztosítani kell. A
miniszter ezen állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel az érintett
szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai
szervezetek delegálják.
(4b) Az ideiglenes szakmai kollégium tagjainak és vezetőinek kinevezésénél a miniszter a Nemzeti
Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján
jár el.”
4.	§
Az NKA törvény 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az Alap alelnöke, a Bizottság és a kollégiumok tagjainak díjazását és költségtérítését a
miniszter, mint az Alap elnöke állapítja meg.”
5.	§
Az NKA törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és
tagjainak, valamint ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (a továbbiakban:
Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának pályázatát érdemi vizsgálat
nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre - beleértve a 7/C. §
szerinti keretet is -, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát.”
6.	§
Az NKA törvény a következő 5. §-sal egészül ki:
„5. § (1) Az Alap működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait e törvény és a Nemzeti
Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet
előírásainak keretei között a miniszter, mint az Alap elnöke Ügyrendben állapítja meg.
(2)	A pályázatkezelés ügyviteli részletszabályait a kezelő szerv vezetője szabályzatban állapítja
meg.”
7. §
Az NKA törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti megosztás, valamint a 2. § (4) és (4a) bekezdése szerinti
kollégiumok támogatási arányairól a Bizottság az MMA elnöke és a miniszter egyetértésével dönt.
A támogatás összegének a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok közötti
felosztásáról a Bizottság a miniszter és az MMA elnöke egyetértésével dönt.”
8. §
Az NKA törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Az MMA elnökének e törvény szerinti jogai és kötelezettségei nem ruházhatók át és nem
delegálhatók tovább.”
9.	§
Az NKA törvény 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy
a)	az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
b)	az alelnöki tisztség megszűnésére, valamint a bizottsági és kollégiumi tagok kinevezésre,
jogállásukra és jogviszonyuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat,
c)	a nevezési díjak megállapításának elveit, valamint
d)	a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a
nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ideiglenes szakmai kollégiumok
tagjai és vezetői kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3)	Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az állandó szakmai kollégiumokat
rendeletével létrehozza.”
10.	§
Az NKA törvény a következő 10/B. §-sal egészül ki:
„10/B. § (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított
2.	§ (3) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében és 2. § (4a) bekezdésében meghatározott kollégiumi
struktúrát 2016. január 1-ig kell létrehozni.”
11. §
4
Hatályát veszti az NKA törvény
a)	4. § (6) bekezdése, valamint
b)	9. § (7) bekezdése.
2.	A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
12. §
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvtári dokumentumok védelmére és nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében e
törvény hatálya kiterjed a nem nyilvános könyvtárakra is.”
13. §
A Kultv. II. Rész I-IV. fejezete a következő 37/B. §-sal egészül ki:
„37/B. § (1) A muzeális intézmény gyűjteménye
a)	régészeti feltárás,
b)	természettudományi feltárás,
c)	helyszíni gyűjtés,
d)	vétel,
e)	ajándékozás,
f)	öröklés,
g)	csere,
h)	a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott átadás,
i)	saját előállítás vagy saját célú előállíttatás, valamint
j) egyéb - jogszabály alapján történő - muzeális intézményi elhelyezés
révén gyarapítható.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közérdekű muzeális kiállítóhely a kiállításában
bemutatott kulturális javakat az (1) bekezdés a)-d), valamint g), h) és j) pontja szerint nem
gyarapíthatja, de az (1) bekezdés e) és f) pontja szerint megszerzett, valamint az (1) bekezdés i)
pontja szerint létrehozott kulturális javakat kiállításában bemutathatja, ha azokat a muzeális
intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendeletnek megfelelően nyilvántartásba
vette.
(3)	A muzeális intézmény a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörére vonatkozóan
fejtheti ki szakmai tevékenységét, és a működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületen
5
folytathatja az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységét. Az (1)
bekezdés d)-j) pontja szerinti gyűjteménygyarapítási tevékenységre - a muzeális intézmény
gyűjtőterületétől függetlenül - Magyarország teljes közigazgatási területén sor kerülhet.
(4)	A muzeális intézmény Magyarország közigazgatási területén kívül is folytathatja
gyűjteménygyarapítási tevékenységét, ha az adott ország jogrendje azt lehetővé teszi.”
14.	§
A Kultv. 38/A. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Pénzügyi biztosítékként
a)	a kulturális javak biztosítási értékével arányos, elkülönítetten kezelt, lekötött pénzösszeg,
b)	az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásért felelős miniszter által vállalt
kiállítási garancia vagy kiállítási viszontgarancia,
c)	nem költségvetési szervként működő kölcsönvevő esetén a kulturális javakban esetlegesen
bekövetkező valamennyi kár megtérítésének vállalására irányuló garancianyilatkozat vagy
garanciaszerződés,
d)	biztosítási szerződés, vagy
e)	egyéb szerződéses biztosíték nyújtása
alkalmazható.”
15.	§
A Kultv. 45/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására
vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a
helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő
gyűjtőterületet is engedélyezhet
a)	természettudomány gyűjtőkör, vagy
b)	nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és
képzőművészet gyűjtőkör
esetében.”
16.	§
A Kultv. 46. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter a fenntartó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására
vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a
helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő
gyűjtőterületet is engedélyezhet
6
a)	természettudomány gyűjtőkör, vagy
b)	nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és
képzőművészet gyűjtőkör
esetében.”
17.	§
A Kultv. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiadványokból hat kötelespéldányt kell szolgáltatni az országos könyvtári rendszer számára.
Archiválásra alkalmas kötelespéldányt kell szolgáltatni a nyomtatott formában megjelenő
kiadványok elektronikus formában létrehozott, a kiadvánnyal szövegében és megjelenésében
megegyező változatából is. Elektronikus formában létrehozott kiadványokból és az egyéb
kiadványok elektronikus változatából kormányrendeletben meghatározott formátumban kell
kötelespéldányt szolgáltatni.”
18.	§
A Kultv. 59. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A Kormány rendeletben szabályozza
a)	a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét,
b)	a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait,
c)	a helyi vonatkozással bíró kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására vonatkozó külön
szabályokat,
d)	a kötelespéldány-szolgáltatás határidejét, módját,
e)	a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét,
f)	a kötelespéldányok szétosztásának módját,
g)	a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint
h)	a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást.
(2c) A kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása, vagy nem a jogszabálynak megfelelő teljesítése
esetén a kötelespéldányra jogosult beszerezheti a kiadványt, vagy a kiadványról archiválás céljából,
a szerzői jogról szóló törvény szabályainak megfelelően másolatot készíthet. A kötelespéldányra
jogosult a kötelespéldány pótlásával kapcsolatosan felmerült költségeit a kötelespéldány-
szolgáltatás kötelezettjére terhelheti.”
19.	§
A Kultv. III. rész III. Fejezete a 60. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A könyvtári dokumentumok
7
60/A. § (1) A könyvtár nyilvántartja az általa beszerzett könyvtári dokumentumokat, a miniszter (3)
bekezdésnek megfelelően kiadott rendeletében meghatározott módon és tartalommal. A
nyilvántartásba vett könyvtári dokumentumok képezik a könyvtár állományát.
(2)	A könyvtári dokumentumok adatait elsősorban elektronikusan vezetett nyilvántartásban kell
rögzíteni. Elektronikus nyilvántartási rendszer hiányában a könyvtár a könyvtári dokumentumokról
nyomtatott nyilvántartást vezethet.
(3)	A könyvtári dokumentumok nyilvántartásának tartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
szabályokat, a könyvtári dokumentumok selejtezésének, továbbá az állományból való kivezetésének
szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A könyvtár által nyilvántartott dokumentum csak e
törvényben és a miniszter rendeletében meghatározott esetekben és módon vezethető ki az
állományból.
(4)	A könyvtár gondoskodik a könyvtári dokumentumok feltárásáról, rendelkezésre bocsátásáról és
az archiválásra vonatkozó szabályok figyelembevételével történő megőrzéséről.
(5)	A könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.
60/B. § (1) A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári
dokumentumok archiválásának szempontjait a könyvtár fenntartója által jóváhagyott gyűjtőköri
szabályzatban kell meghatározni. A gyűjtőköri szabályzatot a könyvtár nyilvánosságra hozza.
(2)	A könyvtár az állományába tartozó muzeális könyvtári dokumentumokat archiválja.
(3)	Archivált könyvtári dokumentum nem vezethető ki az állományból, kivéve, ha
a)	azt a könyvtár más könyvtárnak archiválási célból, megállapodás alapján átadja, vagy
b)	az archivált könyvtári dokumentum használhatatlanságát vagy megsemmisülését előidéző
elháríthatatlan ok (vis maior) következett be.
(4)	A könyvtár állományában tartja a gyűjtőkörébe nem tartozó - e törvény szerint hungarikumnak
minősülő - könyvtári dokumentumot, ha nem állapítható meg, hogy van olyan könyvtár, amely
archiválja annak egy példányát. A könyvtár a gyűjtőkörébe nem tartozó könyvtári dokumentumot
megállapodás alapján más könyvtárnak archiválásra átadhatja.
(5)	A nemzeti könyvtár archiválja az elektronikus könyvtári dokumentumokat.”
20. §
(1)	A Kultv. 61. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)
8
„i) a kulturális örökség részét képező könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté
nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos, a kulturális
örökség védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,”
(2)	A Kultv. 61. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az 55. §-ban foglaltakon túl a nemzeti könyvtár alapfeladatai:)
„m) a könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása az Országos Könyvtári Digitalizálási
Stratégia szerint.”
21. §
A Kultv. 70. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvános könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés hozzájárul:)
„a) a nemzeti könyvtár, az állami egyetemi könyvtárak és az országos szakkönyvtárak esetében a
fenntartó fejezeti költségvetésében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében a helyi
önkormányzatok költségvetési fejezetében,”
22.	§
A Kultv. 100. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„d) a muzeális intézmények működési engedélyének kiadására, módosítására és visszavonására
irányuló kérelem (a továbbiakban együtt: kérelem) benyújtásának feltételeit, a kérelem
elbírálásának eljárásrendjét, a kérelem és a működési engedély adattartalmát, a kérelemhez
csatolandó mellékletek körét, a működési engedély visszavonása esetén követendő eljárást, továbbá
a muzeális intézmény elnevezésével kapcsolatos kérdéseket,”
23. §
A Kultv. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a)	a könyvtári dokumentumok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás
tartalmát és a könyvtári dokumentumok állományból történő kivezetésének szabályait,
b)	a könyvtári állomány ellenőrzésének szabályait, valamint
c)	a könyvtári dokumentumok selejtezésének szabályait.”
9
24. §
A Kultv. 1. számú melléklet b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„Archiválás: a könyvtár gyűjtőköri szabályzatában meghatározott könyvtári dokumentumoknak a
könyvtár állományában való végleges megtartása érdekében a könyvtár által folytatott megőrző
tevékenység, beleértve az elektronikus dokumentumok olyan módon történő megőrzését, ami
kizárja az utólagos tartalmi módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a
törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés, sérülés és a jogosulatlan hozzáférés ellen,
továbbá biztosítja, hogy az elektronikus dokumentumok értelmezhetősége, olvashatósága - a
dokumentumok megjeleníthetőségét lehetővé tevő technikai megoldások alkalmazásával -
megmaradjon.”
25.	§
A Kultv. 1. számú melléklet i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„i) Könyvtári dokumentum: a könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai
ellátásához szükséges könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, valamint minden szöveg-, kép-,
adat- és hangrögzítés - beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is -,
kivéve az Ltv. hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot.”
26.	§
A Kultv. 1. számú melléklete a következő z)-zs) pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„z) Kiadvány: a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben
meghatározott kiadvány, továbbá a dia, a diafilm, a földgömb és az éggömb.
zs) Múzeumi digitalizálási stratégia: a múzeumok digitalizálási tevékenységét megalapozó írott
dokumentum, amely az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rögzíti a
múzeumokban őrzött kulturális javak digitalizálásának céljait és prioritásait, a digitalizálással
létrehozott digitális adatvagyon hosszú távú tárolásának feltételeit, valamint a közzététel, a
felhasználás és a hasznosítás szabályait, beleértve a köznevelési célú hasznosítást is.”
27. §
A Kultv.
10
a)	42. § (4) bekezdés b) pontjában a „múzeumi küldetésnyilatkozattal” szövegrész helyébe a
„múzeumi küldetésnyilatkozattal és múzeumi digitalizálási stratégiával”,
b)	55. § i) pontjában a „közművelődési rendezvényeket és egyéb” szövegrész helyébe az „és egyéb
könyvtári”,
c)	67. §-ában a „tizentötezer” szövegrész helyébe a „tizenötezer”, a „jelentős gazdálkodási előnyök”
szövegrész helyébe a „jelentős gazdálkodási előnyök kimutatása”
szöveg lép.
28.	§
Hatályát veszti a Kultv.
a)	38/A. § (5) bekezdésében a „kivéve a (6) bekezdésben meghatározott kölcsönzés esetét”,
b)	46. § (2) bekezdés a) pontjában a „vagy”, valamint
c)	91/A. § (2) bekezdésében az „intézményekre lebontva”
szövegrész.
3.	A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között
Párizsban, az 1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről és filmek
cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet hatályon
kívül helyezése
29.	§
Hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között
Párizsban, az 1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről és filmek
cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet.
4.	Záró rendelkezések
30.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésekben előírt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 13. §, a 15. § és a 16. § 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	A 17. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 29. § a Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya közötti
Filmkoprodukciós Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott hatálybalépés és a 29. §-ban meghatározott hatályvesztés
naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. CLX. törvénnyel (a továbbiakban:
MMA törvény) köztestületként létrehozta a Magyar Művészeti Akadémiát (továbbiakban: MMA),
amelynek feladatai a kulturális értékek védelme és gyarapítása, a művészeti és történeti
hagyományok megőrzése. Az MMA közfeladatként ellátott tevékenységével összefogja a magyar
művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőit; rendes tagjai a magyar művészeti életben
kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Az MMA a művészettel -
különösen az irodalommal, a zenével, a képző- az ipar- és tervezőművészettel, valamint az
építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel -, továbbá a művészet elemzésével,
támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar
művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el. Az MMA elősegíti a magyar és
az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, új értékes alkotások megszületését.
Az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a Nemzeti Kulturális
Alappal, mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, így a Nemzeti
Kulturális Alap forrásainak pályáztatás útján történő felosztásáról döntő testületekben, a szakmai
kollégiumi munkában, a művészeti területet érintő döntéshozatalban részt vegyen. A Nemzeti
Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA törvény) módosítása az
MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepe megerősítését hivatott szolgálni.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) módosításának elsődleges jogalkotói szándéka az, hogy az
eddig törvényben nem szabályozott, a könyvtári állomány nyilvántartásáról, az állomány
ellenőrzéséről és a könyvtári dokumentumoknak a könyvtári állományból történő kivezetéséről
szóló alapvető szabályozás új - törvényi - alapokra kerüljön. A javaslat tartalmazza ezen túlmenően
a kiadványok kötelespéldányainak - az elektronikus kiadványokra is kiterjedő - szolgáltatására
vonatkozó új, a hatályos rendelkezéseknél pontosabb szabályokat, továbbá a muzeális intézmények
gyűjtési tevékenységére és gyűjtőkörére vonatkozó szabályozás kiegészítését.
A javaslat rendelkezik továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság
Kormánya között Párizsban, az 1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről
és filmek cseréjéről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet
deregulációjáról.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
12
Az 1-11. §-hoz
Az MMA kész feladatkörében érdemben kapcsolódni a Nemzeti Kulturális Alapban végzett
munkához, ezzel is részt és felelősséget vállalni állami feladatok ellátásában. Az NKA törvény
törvényjavaslat szerinti módosításának célja, hogy biztosítsa a köztestület és a Nemzeti Kulturális
Alap hatékony együttműködése érdekében szükséges feltételeket.
Az MMA törvény 1. § (1) bekezdése meghatározza, hogy az MMA tevékenységét érintően milyen
tevékenységek tekinthetők művészeti jellegűnek: mindezek az irodalom, a zene, a képző- az ipar- és
tervezőművészet, valamint az építészet, a fotó-, a film-, az előadó-, és a népművészet. A Nemzeti
Kulturális Alap ebbe a körbe tartozó szakmai kollégiumaiban az MMA a törvényjavaslat szerint
vállal szerepet (vezetői és tagi delegálások). A törvényjavaslat szerinti további módosítások az
MMA szerepvállalását biztosító szabályok beépítését jelentik, illetve részben technikai jellegű
pontosításokat tartalmaznak, továbbá a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény
végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendeletben szabályozott tárgykörökre vonatkozó
felhatalmazó rendelkezést egészítik ki, pontosítják a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX.
törvénynek való teljesebb megfelelés érdekében.
A 12. §-hoz
A hatályos Kultv. 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés - miszerint a könyvtári dokumentumok
védelmével és nyilvántartásával kapcsolatosan akkor terjed ki a nem nyilvános könyvtárakra is a
törvény hatálya, ha állományuk a nemzeti és egyetemes kulturális örökség része - indokolatlan
korlátozást tartalmaz. A könyvtári dokumentumok megfelelő védelmének szükségessége indokolja,
hogy a könyvtárak - akár nyilvános, akár nem nyilvános könyvtárként működnek - a törvény és a
törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint kezeljék és tartsák nyilván az
állományukat képező könyvtári dokumentumaikat. Ennek érdekében a javaslat törli a korlátozást a
nem nyilvános könyvtárak tekintetében.
A 13. §-hoz
A hatályos Kultv. alapján a muzeális intézmények tevékenysége - beleértve gyűjteménygyarapítási
tevékenységüket is - a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló miniszteri rendelet
szerint kiadott működési engedélyben rögzített gyűjtőterületre korlátozódik. A szerzeményezés
egyes formái (a javaslatban nevesített vásárlás, ajándékozás, öröklés, csere, saját előállítás, a
muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról szóló miniszteri rendelet szerinti átadás, vagy
egyéb - jogszabály alapján történő - muzeális intézményi elhelyezés) esetén ugyanakkor a
13
gyűjteménygyarapítás eredményessége érdekében biztosítani kell a gyűjtőterülettől való eltérési
lehetőséget a muzeális intézmények számára.
A Kultv. hatályos szabályozása nem teszi lehetővé azt sem, hogy a gyűjtőterület meghaladja
Magyarország közigazgatási területét. Indokolt ugyanakkor, hogy a muzeális intézmények szakmai
munkájuk során, gyűjteménygyarapítási tevékenységük részeként rendszeresen
szerzeményezhessenek külföldről, s ennek lehetőségét a törvényben is rögzíteni szükséges.
A 14. §-hoz
A Kultv. 38/A. § (4) bekezdésének értelmezése kapcsán a gyakorlatban felmerült jogalkalmazási
bizonytalanságra reagál a módosítás a Kultv. által megkövetelt pénzügyi biztosíték lehetséges
formáinak megjelölésével.
A 15-16. §-hoz
A Kultv. hatályos szabályozása nem ad lehetőséget arra, hogy a természettudomány gyűjtőkörhöz,
vagy a nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén a néprajz, történet és
képzőművészet gyűjtőkörhöz kapcsolódó gyűjtőterületet a valós szakmai igényeknek megfelelően
határozzuk meg. A megyei hatókörű városi múzeumok és a területi múzeumok esetében a
gyűjtőterületet meghatározó főszabálytól való eltérés lehetőségének biztosítása a
természettudományok gyűjtési módszertana (összehasonlító vizsgálatok), illetve a nemzetiségi
néprajzi kultúra, valamint a történeti és képzőművészeti emlékek komplex gyűjtése miatt válik
szükségessé. Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának szempontjait és a
csatolandó mellékleteket a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendeletben
szabályozza a jogalkotó.
A 17-18. §-hoz
A Kultv. 59. § (2) bekezdésének módosítása és két bekezdéssel történő kiegészítése arra irányul,
hogy a XXI. század követelményeinek megfelelően ne csupán a fizikai hordozón megjelent
kiadványok, hanem az elektronikusan nyilvánosságra hozott kiadványok, valamint a nyomtatásban
megjelent kiadványok elektronikus formában rögzített, tárolt, az előállított dokumentummal
megegyező tartalmú változatai is megfelelő módon bekerülhessenek a nemzeti könyvtár által a jövő
számára megőrzött gyűjteménybe.
A Kultv.-nek a törvényjavaslat szerinti 59. § (2b) bekezdése részletesen meghatározza a
kötelespéldány-szolgáltatás további jogi hátteréül szolgáló, kormányrendeleti szintű szabályozás
témaköreit.
A Kultv. 59. §-át egy további új, (2c) bekezdéssel való kiegészítését is tartalmazza a javaslat, amely
a kötelespéldány-szolgáltatás elmulasztása esetére előírja, hogy amennyiben a kötelespéldányra
jogosult könyvtár nem, vagy nem megfelelő példányszámban kapja meg a kötelespéldányt az annak
szolgáltatására kötelezett szervezettől, úgy a mulasztó költségére a jogosult a kiadványt
beszerezheti. Előfordulhat, hogy a kiadványt nem tudja beszerezni a könyvtár, ezért a javaslat
biztosítja, hogy a kötelespéldányra jogosult archiválás céljából másolatot készítsen a hiányzó
kiadványból a kötelespéldány pótlására. Könyvtári archiválási célból a szerzői jogról szóló 1999.
14
évi LXXVI. törvény értelmében megengedett a másolatkészítés, ezzel összhangban a javaslat is
biztosítja erre a lehetőséget. A jogalkotó által elérni kívánt cél az, hogy a nemzeti könyvtárban a
kiadványok teljes köre archiválható, és hozzáférhető legyen.
A 19. §-hoz
A javaslat „A könyvtári dokumentumok” alcímmel javasolja kiegészíteni a Kultv.-t. A hatályos
Kultv. a könyvtári dokumentum és az állomány fogalmakat tartalmazza ugyan, azonban a könyvtári
dokumentumok nyilvántartására, és az állomány-nyilvántartásra vonatkozó szabályok miniszteri
rendelet szintjén kerültek meghatározásra. Az alapvető jogintézmények törvényi szintű
megfogalmazását pótolja a törvényjavaslat.
A javaslat a Kultv. 60/A § (1) bekezdésében rögzíti a könyvtár által beszerzett - vétel, ajándékozás,
csere, kötelespéldány-szolgáltatás révén a könyvtárba kerülő - könyvtári dokumentumok
nyilvántartásának kötelezettségét. A beszerzett dokumentumok állományba, azaz nyilvántartásba
kerülése elvi jelentőségű kötelezettség. A javaslat a könyvtár állományát a nyilvántartásba vett
dokumentumok körével egyezően határozza meg.
Az állomány és a gyűjtemény fogalmak törvényi megkülönböztetése utal arra, hogy a
nyilvántartásba vett dokumentumokat a könyvtár formai és tartalmi szempontból feltárja, s ezáltal
kerülnek a könyvtári dokumentumok a könyvtár gyűjteményébe. Miniszteri rendeletben
szabályozott esetekben lehetnek az állományban olyan könyvtári dokumentumok is, amelyeket
időlegesen őriz a könyvtár, és nem kerülnek be a gyűjteménybe, hanem az időleges cél
megvalósulását követően kivezetésre kerülnek az állományból.
A Kultv. 60/A § (2) bekezdésében a törvényjavaslat előírja, hogy a könyvtári dokumentumok
adatait elsősorban elektronikus nyilvántartásban kell rögzíteni. Ma már a könyvtárak döntő
többsége elektronikus nyilvántartást vezet, a javaslat kivételessé kívánja tenni a nyomtatott
nyilvántartás vezetésének lehetőségét. A nyomtatott nyilvántartás vezetését megengedő szabály
indoka, hogy a törvény hatálya alá tartoznak olyan könyvtárak is, amelyek nem tudják biztosítani a
megfelelő eszközöket a legkorszerűbb működéshez. A könyvtári rendszerben valamennyi könyvtár
szolgáltatási kapcsolatba kerülhet a többi könyvtárral, ennek során okvetlenül egységes szabályok
szerint vezetett, azonos tartalmú nyilvántartásokra van szükség, mert ezek alapozzák meg a
közvetített könyvtári dokumentumok biztonságát.
A Kultv. 60/A § (3) bekezdésében a törvényjavaslat a miniszteri rendeletben történő szabályozás
általános előírását javasolja a nyilvántartás tartalma és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó
szabályok tekintetében. A nyilvántartás tartalma a kiadvány könyvtári bibliográfiai leírási szabályok
szerint leírt adataiból, az állomány ellenőrzésének megtörténtére utaló, valamint az állományból
való törlésre utaló, és egyéb szükséges bejegyzésekből áll majd. A nyilvántartás vezetésére
vonatkozó rendeletben szükséges előírni majd azokat az eljárási szabályokat, amelyek szerint az
adatok nyilvántartásba vehetők és a szükséges bejegyzések megtehetők. A bekezdés második
mondata rögzíti azt az alapvető szabályt, miszerint a könyvtár által nyilvántartott dokumentum csak
szabályozott módon vezethető ki a nyilvántartásból.
15
A Kultv. 60/A. § (4) bekezdésében előírja a törvényjavaslat a könyvtár kötelezettségét a könyvtári
dokumentumok feltárására, rendelkezésre bocsátására, és az archiválásra vonatkozó szabályok
figyelembevételével történő megőrzésére.
A Kultv. 60/A. § (5) bekezdésében rögzítetten a törvényjavaslat utal arra, hogy a könyvtári
állomány ellenőrzésének szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
A törvényjavaslat kiegészíti a Kultv.-t egy új 60/B. §-sal, amelynek (1) bekezdése szerint gyűjtőköri
szabályzatban kell rögzíteni a könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének,
archiválásának szabályait. A gyűjtőkört a könyvtár feladatai határozzák meg, a könyvtár
feladatainak megfelelő témák tartoznak alapvetően a könyvtár gyűjtőkörébe. A javaslat a gyűjtőköri
szabályzat jóváhagyását a fenntartó hatáskörébe utalja, továbbá előírja a szabályzat nyilvánosságra
hozatalának kötelezettségét.
A Kultv. 60/B. § (2) bekezdésében a törvényjavaslat általános szabályt fogalmaz meg arra, hogy a
könyvtár az állományába tartozó muzeális könyvtári dokumentumokat archiválni köteles. A
muzeális dokumentumok jogszabály szerinti körét, valamint a könyvtár által muzeálissá
minősíthető könyvtári dokumentumok szabályait a muzeális könyvtári dokumentumok kezelésével
és nyilvántartásával kapcsolatos szabályokról 22/2005. (VII.18.) NKÖM rendelet tartalmazza.
A Kultv. 60/B. § (3) bekezdésében rögzítetten általános szabályként mondja ki a törvényjavaslat,
hogy az archivált könyvtári dokumentum nem vezethető ki az állomány-nyilvántartásból. Kivételes
lehetőségként az archiválási kötelezettség alóli mentesülés két esetét tartalmazza a javaslat: a más
könyvtár részére archiválás céljából, megállapodás alapján történő átadás, és a vis maior
következtében való megsemmisülés vagy használhatatlanná válás esetét.
Új szabályt állapít meg a törvényjavaslat a Kultv. 60/B. § (4) bekezdésében a könyvtári rendszerben
őrzött, a Kultv. szerint hungarikumnak minősülő könyvtári dokumentumok teljes körű megőrzése
érdekében. Az új szabály értelmében a könyvtár addig nem vonhatja ki az állományából a
gyűjtőkörébe nem tartozó, a Kultv. szerinti hungarikumot, amíg nem ellenőrizte, hogy van-e olyan
könyvtár, amelyik archiválja azt. A könyvtárnak elsősorban a könyvtári adatbázisokban kell
ellenőriznie, hogy az adott dokumentum megtalálható-e valamely archiválásra kötelezett könyvtár
gyűjteményében, és archiválásra kerül-e. Ha nem állapítható meg, hogy van olyan könyvtár,
amelyik archiválja, akkor a könyvtár állományában tartja a gyűjtőkörén kívüli, hungarikumnak
minősülő dokumentumot, vagy megállapodás alapján más könyvtárnak átadhatja azt archiválásra.
Átvevő könyvtár lehet feladata alapján a nemzeti könyvtár, amely az átvett dokumentumot saját
állományába veszi, vagy átadja azt a dokumentumot igénylő - elsősorban a gyűjtőköre szerint
illetékes - könyvtárnak.
Rögzíti a törvényjavaslat a Kultv. 60/B. § (5) bekezdésben a nemzeti könyvtár kötelezettségét az
elektronikus könyvtári dokumentum archiválására. Ez összefügg a kötelespéldány-szolgáltatás
elektronikus dokumentumokra is kiterjedő szabályozásával és a nemzeti könyvtár megőrző
funkciójával. Más könyvtárak is archiválhatják a gyűjteményükbe tartozó elektronikus
dokumentumokat, a javaslat a nemzeti könyvtár számára kötelező feladat ellátását hangsúlyozza.
16
A 20. §-hoz
Módosítja a törvényjavaslat a nemzeti könyvtár feladatairól szóló, a Kultv. 61. § i) pontjában foglalt
rendelkezést jogtechnikai okból, mert a könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté
nyilvánításával kapcsolatos feladatok ellátását nem a Kultv. szabályai, hanem a kulturális örökség
védelméről szóló törvény alapján kiadott miniszteri rendeletek határozzák meg.
A (2) bekezdésben a nemzeti könyvtár digitalizálási feladatát határozza meg a javaslat, utalással az
Országos Könyvtári Digitalizálási Stratégiára.
A 21. §-hoz
A módosítás a tényleges helyzethez igazítja a normaszöveget azzal, hogy rögzíti, a nyilvános
könyvtári ellátásból adódó állami feladatokhoz a központi költségvetés nemcsak a nemzeti könyvtár
és az országos szakkönyvtárak esetében járul hozzá a fenntartó fejezeti költségvetésében, hanem az
állami egyetemi könyvtárak esetében is (s a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében úgyszintén, a
helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében).
A 22. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés jogszabály-szerkesztési szempontoknak megfelelő pontosítását
tartalmazza a javaslat.
A 23. §-hoz
Módosítja a Kultv. 100. § (5) bekezdésében a könyvtári dokumentumok nyilvántartásával
kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést a törvényjavaslat ezt megalapozó, új anyagi jogi
rendelkezéseinek megfelelően.
A 24. §-hoz
Kiegészíti a törvényjavaslat a Kultv. fogalmi meghatározásokat tartalmazó 1. számú mellékletét az
archiválás fogalom meghatározásával, egyúttal törli az 1. számú mellékletből az állomány
fogalmának meghatározását, mert ennek tartalma megjelenik a Kultv. 60/A. § (1) bekezdésének
második mondatában.
A 25. §-hoz
Törli a törvényjavaslat a könyvtári dokumentum fogalmát értelmező rendelkezésből a
dokumentumok több szempontú értékességét alátámasztani hivatott „tudományos, oktatási,
17
művészeti,” stb. jelzőket, mert ez a könyvtár állományába vehető, illetve állományába vett
dokumentumok indokolatlan szűkítését jelenti.
A 26. §-hoz
A javaslat a Kultv. 1. számú melléklete szerinti fogalmak körét kiegészíti a kiadvány fogalmának a
kötelespéldány-szolgáltatás megfelelő teljesíthetősége érdekében tett definíciójával. Kiadvány a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben
meghatározott kiadvány, továbbá a dia, a diafilm, a földgömb és az éggömb. A
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. § 22.
pontja a következőképpen határozza meg a kiadvány fogalmát:
„22. Kiadvány:
a)	könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online
és letölthető könyv;
b)	sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;
c)	egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép;
röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép;
nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és
hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai,
jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény,
okirat és hasonlók;
d)	film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon,
videokazettán, lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó);
e)	hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom);
f)	zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)”.
A kiadvány fogalom tartalmának értelmezéséhez szükséges a sajtótermék fogalmának ismerete is,
amelyet a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
203. § 60. pontja határoz meg, a következőképpen:
„60. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy
hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes
vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve
képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy
oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges
ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a
sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség
elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.”
A javaslat a fogalmak körét kiegészíti a múzeumi digitalizálási stratégia fogalmának és tartalmi
elemeinek rögzítésével, amely régóta hiányzó szabályozást pótol; szorosan kapcsolódik a Kultv. 42.
§ (4) bekezdés b) pontjának módosításához.
18
A 27. §-hoz
A törvényjavaslat 27. § a) pontjával bevezetni kívánt módosítás a múzeumi küldetésnyilatkozat
mellett előírja a múzeumi digitalizálási stratégia megalkotását is a múzeum besorolású muzeális
intézmények számára. A múzeumok jelentős része nem rendelkezik olyan írott stratégiai
dokumentummal, amely a digitalizálás céljait, prioritásait, a digitális adatvagyon tárolásának
feltételeit, illetve a digitalizálás útján létrehozott adatvagyon felhasználásának szabályait rögzítené;
a javasolt módosítás e kérdések rögzítését írja elő a múzeumok számára.
A 27. § b) pontjával bevezetni kívánt módosítás a könyvtárak tényleges tevékenységét rögzíti a
programok könyvtárhoz, olvasáshoz, információs műveltséghez kapcsolódó jellegére helyezve a
hangsúlyt.
A javaslat 27. § c) pontja szerinti módosítás korrigálja Kultv. hatályos szövegében hibásan írt
„tizenötezer” szót, valamint kiegészíti a „szakmai vagy jelentős gazdasági előnyök kimutatása”
szövegrészt az abból hiányzó „kimutatása” szöveggel.
A 28. §-hoz
A törvényjavaslat 28. § a) pontja jogtechnikai pontosítást tartalmaz; a javaslattal hatályon kívül
helyezni kívánt, a Kultv. 38/A. § (6) bekezdésére, mint kivételre utaló szövegrész nem szükséges
azon okból, hogy a Kultv. 38/A. § (5) bekezdése szerinti intézményi körtől (muzeális intézmények)
eltérő szervezeti, illetve személyi körre vonatkozik.
A 28. § b) pontban javasolt módosítás jogtechnikai jellegű pontosítás; a felsorolás elemei közötti
logikai kapcsolat jelzése más helyütt már szerepel a szövegben.
A törvényjavaslat 28. § c) pontja szerinti módosítás a Magyarország 2016. évi központi
költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 2. mellékletével teremti meg a koherenciát, mely
törvény már nem tartalmazza intézményekre lebontva a támogatást.
A 29. §-hoz
A § a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között Párizsban, az
1970. évi február hó 17. napján aláírt, a filmek együttes készítéséről és filmek cseréjéről szóló
egyezmény kihirdetéséről szóló 1970. évi 33. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: 1970-es
Egyezmény) hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, mert azt a felek szándéka szerint megújított
tartalmú egyezmény váltja fel. Az 1970-es Egyezmény deregulációjával biztosítható a nemzetközi
jog és a belső jog összhangját előíró, az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdésében foglalt alkotmányos
követelmény érvényesülése.
A 30. §-hoz
19
A § hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz, amelyek arra figyelemmel kerültek megállapításra,
hogy a törvényi szabályozáshoz annak hatályba lépésével egyidejűleg kapcsolódjon a rendeleti
szintű végrehajtási szabály. A Kultv. 59. § (2) bekezdése szerinti szabályok 2017. január 1-jén
lépnek hatályba, mert az elektronikus kötelespéldányok szolgáltatásához kormányrendeletben
részletezett szabályozás is szükséges.
20