﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7405. számú
törvényjavaslat
az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2015. november
2
2015. évi ... törvény
az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
1.	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 79/B.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79/B. § A felsőoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott oktatói, tanári,
valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához
tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört
betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., és
75. §-ában foglaltak, továbbá oktatói, tudományos kutatói munkakörben a 74. §-ban foglaltak
nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak kizárólag e törvény 57. § (1) bekezdése
tekintetében alkalmazhatók.”
2.	§
(1)A	Kjt. 85. § (3) bekezdése a következő dc) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
rendeletben határozza meg
d)	a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen
tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében)
„dc) a jövedelemkiegészítés mértékét és juttatásának szabályait,”
(2)	A Kjt. 85. § (3) bekezdése a következő eg) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -
rendeletben határozza meg
e)	a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési
intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott
közalkalmazottak tekintetében)
,,eg) a jövedelemkiegészítés mértékét és juttatásának szabályait; ”
3
3.	§
A Kjt. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/F. § (1) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 79/D. §-át és 2. számú
mellékletét a költségvetési szervvel 2015. szeptember 1-jén már közalkalmazotti
jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.
(2)	E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2015.	évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Kjt. módtv.) megállapított - 79/B. §-át, 79/D. §-át
és 2. számú mellékletét a költségvetési szervvel 2016. január 1-jén már közalkalmazotti
jogviszonyban álló személyek tekintetében is alkalmazni kell.
(3)	Az a tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott, akinek munkaköre a Kjt. módtv. 3. §-a
következtében megszűnt, a kinevezésének megfelelő munkakörben - a (2) bekezdés
figyelembevételével - alkalmazható tovább, e munkakörre új kinevezés azonban nem
létesíthető.”
4.	§
A Kjt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
5.	§
(1)	A Kjt. 79/D. § (1) bekezdésében az „egyetemi adjunktusi, továbbá” szövegrész helyébe az
„egyetemi adjunktusi, a tanári, továbbá” szöveg lép.
(2)	A Kjt. 79/D. § (3) bekezdés b) pontjában a „főiskolai adjunktus esetén,” szövegrész
helyébe a „főiskolai adjunktus és a tanár esetén,” szöveg lép.
2.	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosítása
6.	§
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a következő
11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,
amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”
3.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
7.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (13)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (14)-(21) bekezdéssel
egészül ki:
4
„(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR
adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a diákigazolvány az
egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. LXXXIII. évi törvény
(a továbbiakban: Nektv.) szerinti kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány a Nektv.
2.	§ 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A diákigazolvány birtokosa az elektronikus
kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK) kártyafelhasználóként csatlakozik. A
NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából
kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti adatokat, valamint a kártya
kézbesítéséhez szükséges adatokat.
(14)	A diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl
tartalmazza
a)	azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, amellyel a tanuló
jogviszonyban áll, valamint a település nevét, ahol az intézmény székhelye vagy telephelye
található,
b)	a tanuló lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon
megjelenítésre kerül,
c)	a tanuló oktatási azonosító számát,
d)	a tanuló oktatásának munkarendjét, továbbá
e)	az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a tanuló által megadott kézbesítési lakcímtípust
vagy a kézbesítési címet.
(15)	A diákigazolványt a kártyakibocsátó a megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult
részére.
(16)	A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja
szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a tanuló oktatási azonosító számát,
b)	azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, a település megnevezését, ahol székhelye
vagy telephelye található, amellyel a tanuló jogviszonyban áll,
c)	a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját,
d)	az érvényességre vonatkozó adatot, és
e)	a diákigazolvány típusának megjelölését.
(17)	A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező tanulók esetében a diákigazolvány a „külföldi
cím” feliratot tartalmazza.
(18)	A nem magyar oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló diákigazolványa
a „külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.
(19)	A diákigazolványhoz a Nektv. 2. § 9. pontja szerinti másodlagos kártya rendelhető.
(20)	A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren
keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és
tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az
eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra
alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A
KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány
kiállítására irányuló eljárás során hozott döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány
igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait,
a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a
jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem
minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, valamint a
diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében
5
tudomásukra jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő
öt évig kezelhetik.
(21)	Az iskola a tanuló kérelmét a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül
továbbítja a KIR adatkezelője részére. A diákigazolvány előállításának határideje az
igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított negyvenöt nap.”
8. §
(1)	Az Nkt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)-
(3e) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői
munkakörben, továbbá a szabadidő-szervező munkakörökben foglalkoztatottak részére -
kérelemre - pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi a központi adatszolgáltatásra
alkalmas rendszeren keresztül a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit az első mondatban
meghatározott munkakörből helyeztek nyugállományba vagy korhatár előtti ellátásba, az
utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány
elkészítéséről a KIR adatkezelője mint a pedagógusigazolvány Nektv. szerinti
kártyakibocsátója gondoskodik. A pedagógusigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti
kártya, amely közokirat. A pedagógusigazolvány birtokosa a NEK-hez kártyafelhasználóként
csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány
kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti, valamint a kártya
kézbesítéséhez szükséges adatokat.
(3a) A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon
túl tartalmazza
a)	azon legfeljebb két köznevelési intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye
címének települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,
b)	a pedagógus lakcímtípusát, amelyhez tartozó lakcím települése a pedagógusigazolványon
megjelenítésre kerül,
c)	a pedagógus oktatási azonosító számát,
d)	a kibocsátóhoz történő közvetlen befizetés választása esetén a pedagógus email címét, és
e)	az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a pedagógus által megadott kézbesítési
lakcímtípust vagy a kézbesítési címet.
(3b) A pedagógusigazolványt a KIR adatkezelője a megszemélyesítő útján küldi meg a
jogosult részére.
(3c) A pedagógusigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja
szerinti adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a pedagógus oktatási azonosító számát,
b)	azon legfeljebb két köznevelési intézmény nevét, székhelye vagy telephelye címének
települését, amellyel a pedagógus jogviszonyban áll,
c)	a pedagógusigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját.
(3d) A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező pedagógusok esetében a
pedagógusigazolvány a „külföldi címfeliratot tartalmazza. A nem magyar oktatási
intézménnyel jogviszonyban álló pedagógus pedagógusigazolványa a „külföldi intézmény”
megjelölést tartalmazza.
(3e) A pedagógusigazolványhoz a Nektv. szerinti másodlagos kártya rendelhető.”
(2) Az Nkt. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
6
„(5) A munkáltató a pedagógus kérelmét a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül
továbbítja a KIR adatkezelője részére. A pedagógusigazolvány előállításának határideje az
igénylésnek a KIR adatkezelőjéhez történő beérkezéstől számított 45 nap.”
9.	§
Az Nkt. 94. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„k) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait,
a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,”
(rendeletben állapítsa meg.)
10.	§
Az Nkt. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Az eljáró hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,
amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”
11.	§
Hatályát veszti az Nkt. 36. § (4) bekezdés i) pontja.
4.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
12.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. §-a a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységeiből származó szellemi értékek közösségi
célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárul a térség társadalmi és
gazdasági fejlődéséhez.”
13.	§
Az Nftv. 12. § (7) bekezdése a következő l) és m) pontokkal egészül ki:
(Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével -
választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést
a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a
következők figyelembevételével:)
7
„l) a szenátus választott tagjai megbízatásukat személyesen látják el, a szenátusi tagsággal
járó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át, e jogok és kötelezettségek gyakorlása során
képviseletnek nincs helye;
m) a választás során biztosítani kell a demokratikus elvek érvényesülését, figyelemmel a teljes
munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére.”
14.	§
Az Nftv. 14. § (2a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási intézmény)
„e) szakirányú továbbképzés esetén székhelyen kívül is”
(folytathat tevékenységet.)
15.	§
Az Nftv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő
képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább
kettőszáznegyven kreditet kell szerezni. A képzési idő - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - nyolc félév.”
16.	§
Az Nftv. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a kiváló
szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási
intézménybe olvadhat be. Az új felsőoktatási intézmény vagy a másik felsőoktatási intézmény
a kiváló szervezeti egység tekintetében az eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja.”
17.	§
Az Nftv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami felsőoktatási intézményben a 13. § (2) bekezdése és a 13/A. § (2) bekezdés e)
pontja szerinti munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a rektor és a kancellár utasításban
szabályozza. A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjében bekövetkezett változásokról -
ideértve a munkáltatói jogok utasításban történő átruházását is - az érintettet közvetlenül
írásban is értesíteni kell és az utasítást szervezeti és működési szabályzattal azonos módon
közzé kell tenni.”
18.	§
Az Nftv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(4) Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító
oklevelet szerzett.”
1 9. §
Az Nftv. 41/A. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A központi felsőoktatási felvételi eljárás során a Ket. eljárási alapelveit - a
kapcsolattartás formája megválasztásának kivételével - alkalmazni kell.”
20.	§
Az Nftv. 41/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén az elsőfokú döntés
jogerőre emelkedik a döntés közlésekor.”
21.	§
(1)	Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:)
„a) a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében,
illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az
intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső
gyakorlóhelyen,”
(2)	Az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hallgatót)
„a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot
elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás
illeti, amelynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt
százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti,”
22.	§
Az Nftv. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés rendelkezéseit a doktori képzésben nem kell alkalmazni.”
23.	§
Az Nftv. 53. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a hallgató igényeihez igazodó
egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási
9
tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A
doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának
lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex
vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.
(2)	A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató
a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat
megszerzése.
(3)	A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel,
feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony
ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre.
(4)	A hallgatónak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban
meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő különös
méltányolást érdemlő, a 45. § (2) bekezdésben szabályozott esetekben legfeljebb egy évvel a
doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. A fokozatszerzési
eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet.
(4a) A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a doktori képzésben az előírt
krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium)állít ki.”
24.	§
Az Nftv. 53. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A doktori fokozat megszerzésének feltételei:)
„a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;”
25.	§
Az Nftv. 59. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
(Megszűnik a hallgatói jogviszony)
„j) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve
sikertelenségének napján,
k) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével,
l) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett.”
26.	§
Az Nftv. 66. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a Ket.-et kell megfelelően alkalmazni. A miniszteri
döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, melyre a Polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a soron kívül elbírált döntést
megváltoztathatja.”
27.	§
Az Nftv. 67. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
(Az oktatási hivatal jár el)
„a) a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ működésének
engedélyezésével, és a felsőoktatási intézmény, a közösségi felsőoktatási képzési központ
működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával,”
(kapcsolatos ügyekben.)
28. §
Az Nftv. 68. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A közösségi felsőoktatási képzési központ működésének felülvizsgálatára az (5)
bekezdés b) pontjában foglalt határidőt kell alkalmazni.
(7) Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat az eljáró hatóság a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig felfüggeszti, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ,
amellyel kapcsolatban büntetőeljárás indult.”
29.	§
Az Nftv. 72. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló
testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben,
valamint - a Doktoranduszok Országos Szövetségével egyeztetve - meghatározza a komplex
vizsga szervezésének elveit. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre
biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási
intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.”
30.	§
Az Nftv. 79. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott
tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából a külföldi felsőoktatási
intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt - egy alkalommal, legfeljebb
tizenkettő hétig terjedő időtartamra - a 44. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, (3)
bekezdés a) pontja és (3a) bekezdése szerinti feltételekkel magyarországi munkáltatóval
jogviszonyt létesíthet.”
3 1. §
Az Nftv. 84/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összege a fokozatszerzési
eljárás idejére az adott doktori képzésben részt vett hallgató után nyújtott képzési támogatás
összegének felével csökkenthető, ha a felsőoktatási intézmény hallgatója nem szerez doktori
fokozatot.”
11
32. §
Az Nftv. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter az alap- és mesterképzés, valamint a felsőoktatási szakképzés képzési és
kimeneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi
fenntartó kezdeményezésére szabályoz. A hitéleti képzés szakjait, felsőoktatási szakképzéseit
a képzési és kimeneti követelményekről szóló jogszabály tartalmazza.”
3	3. §
Az Nftv. XXVIII. Fejezete a következő 60. alcímmel egészül ki:
„60. Az állami felsőoktatási intézményekben folytatott kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenység
100. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenységéhez az államháztartás alrendszereiből származó bevétel nem használható fel.
(2)	Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenysége keretében többéves kutatási és egyéb szerződéseket, együttműködési
megállapodásokat köthet, és ezek teljesítése érdekében az államháztartásról szóló törvény
111/E. §-ában foglaltak szerint éven túli kötelezettségeket vállalhat.
(3)	A felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység bevételeivel az állami
felsőoktatási intézmény elkülönült fizetési számlán önállóan gazdálkodik.
(4)	Az állami felsőoktatási intézmény a kincstári költségvetéséhez, az elemi költségvetéséhez
és az éves költségvetési beszámolójához kapcsolódóan a fejezetet irányító szerv saját
hatáskörében elrendelt olyan kiegészítő űrlapot is alkalmaz, amelyben a felsőoktatási kutatás-
fejlesztési vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások és
eredményszemléletű bevételek, valamint azok kiadási előirányzatai, bevételi előirányzatai és
teljesítései elkülönítetten jelennek meg.
(5)	Az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenységéből származó, 115. § (9) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott
előirányzat-maradványának az e tevékenysége érdekében felmerült kiadások teljesítését
követően fennmaradt részét a 2. § (1) bekezdése szerinti oktatási, tudományos kutatási és
művészeti alkotótevékenység alaptevékenységének fejlesztésére fordíthatja.”
34.	§
Az Nftv. 104/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104/A. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében a 48/K. §-t azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy az oklevélszerzés és a hazai munkaviszony nyilvántartásával, az állami
ösztöndíj utólagos visszatérítési kötelezettségével és a teljesítési kötelezettségek alóli
felmentések megállapításával kapcsolatos feladatokat a Ket. alkalmazásával másodfokon a
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testülete látja el.
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói tekintetében a 85/C. § b) pont bc) alpontja
alapján juttatott szociális alapú ösztöndíj intézményi ösztöndíjrészének fedezetét a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem költségvetését biztosító miniszter vagy szerv biztosítja.”
12
35.	§
Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/C. §-sal egészül ki:
„104/C. § Az Állatorvostudományi Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény,
amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3)
bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti
képzési rendszert meg kell tartania.”
36.	§
Az Nftv. 107/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációjának megújítására irányuló eljárásban
a (7) bekezdésben foglalt határidőt kell alkalmazni.”
3	7. §
(1)	Az Nftv. 108. § 1. pontja helyébe a következő 1. és 1a. pont lép, és az 1a. pont jelölése 1b.
pontra változik:
„ 1. doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató;
1a. doktori értekezés: a doktorandusz által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel
bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására
képes;”
(2)	Az Nftv. 108. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„4a. felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység: államháztartáson kívülről
származó bevételből, megrendelés alapján vagy együttműködés keretében az állami
felsőoktatási intézmény alaptevékenységként végzett, a tudományos kutatásról, fejlesztésről
és innovációról szóló törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs és 11. pontjában
meghatározott kutatás-fejlesztési tevékenységek, továbbá ezek résztevékenységei;”
38.	§
Az Nftv. 110. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„a) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait, szervezetének és működésének szabályait,
a hivatal vezetőjének juttatásait, tevékenységének irányítását,”
39.	§
Az Nftv. 112. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 1993. évi
felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - 2016.
szeptember 1-jéig lehet változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében,
változatlan oklevél kiadásával befejezni. Azok hallgatói jogviszonyát, akik e határidőig nem
13
szerezték meg végbizonyítványukat, e dátummal meg kell szüntetni. Azok a volt hallgatók,
akik 2016. szeptember 1-jéig végbizonyítványt szereztek, 2018. szeptember 1-jéig tehetnek
záróvizsgát.”
40.	§
Az Nftv. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2015. évi.....törvénnyel megállapított - 16. § (1) bekezdését, 47. § (2) bekezdését, 48. §
(2a) bekezdését, 53. § (1)-(4a) bekezdését és (5) bekezdés a) és b) pontját, 53/A. § (3)
bekezdését, 59. § (1) bekezdés j)-l) pontját, 72. § (5) bekezdését, 84/A. § (4) bekezdését, 108.
§ 1., 1a. pontját, 114/D. § (1) bekezdés b) pontját először a 2016/2017. tanév első félévében
doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.”
41.	§
Az Nftv. 114/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvénynek a 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 85/A. § (1) bekezdése alapján]
„ b) a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása
ba)	a képzési és kutatási szakaszban 1 680 000 Ft/év,
bb)	a kutatási és disszertációs szakaszban 2 160 000 Ft/év,
bc)	a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 000 Ft.”
4	2. §
(1)	Az Nftv. 115. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A felsőoktatási intézmény csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, vagy olyan
intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti a felsőoktatási intézmény
érdekeit. A szervezéssel összefüggő tevékenységet ide nem értve nem hozható létre
intézményi társaság a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti
alaptevékenységeinek ellátására. Az intézményi társaság - a tudományos kutatásról,
fejlesztésről és innovációról szóló törvény 30-35. §-ában foglalt kivétellel - kutatás-
fejlesztési és innovációs tevékenységet nem végezhet.”
(2)	Az Nftv. 115. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A Budapesti Gazdasági Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Gazdasági Egyetem
megnevezéssel működik.
(14)	A Dunaújvárosi Főiskola 2016. január 1. napjától Dunaújvárosi Egyetem megnevezéssel
működik.
(15)	A Nyíregyházi Főiskola 2016. január 1. napjától Nyíregyházi Egyetem megnevezéssel
működik.
(16)	A Budapesti Metropolitan Főiskola 2016. január 1. napjától Budapesti Metropolitan
Egyetem megnevezéssel működik.”
(3)	Az Nftv. 115. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:
14
„(17) A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar 2016. július 1. napjától
Állatorvostudományi Egyetemként jön létre.
(18)	A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával a Kecskeméti Egyetem
2016.	július 1. napjától jön létre.
(19)	A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az
Eszterházy Károly Egyetem 2016. július 1. napjától jön létre.”
43.	§
Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E törvénynek - az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében
meghatározott feltételeket a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő
hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.”
44.	§
Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/C. §-sal egészül ki:
„117/C. § A 115. § (11) bekezdése szerinti tevékenységeket az állami felsőoktatási intézmény
által részesedéssel rendelkező intézményi társaság tevékenységi köréből 2017. december 31-
ig, illetve az intézményi társaság hatályos szerződése alapján folyamatban lévő
tevékenységeinek befejezését tartalmazó üzleti év végéig, de legkésőbb 2020. december 31-ig
ki kell vezetni, vagy az állami felsőoktatási intézmény részesedését az intézményi társaságban
meg kell szüntetni.”
45.	§
(1)	Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2)	Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3)	Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(4)	Az Nftv. 5. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
46.	§
Az Nftv.
a)	41/G. §-ában az „A besorolási” szövegrész helyébe az „Az elsőfokú”, az „elektronikus
úton” szövegrész helyébe az „ elektronikus vagy postai úton”,
b)	47. § (2) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „nyolc”,
c)	53. § (5) bekezdés b) pontjában a „siket doktorjelölt” szövegrész helyébe a „siketek”,
d)	53/A. § (3) bekezdésében az „a doktorjelölt” szövegrész helyébe az „az értekezést
benyújtó”,
e)	79. § (6) bekezdésében a „(2)-(3) ” szövegrész helyébe a „ (3) ”,
15
f)	88. § (2) bekezdésében a „szóló törvényt” szövegrész helyébe a „szóló 2014. évi LXXVI.
törvényt (a továbbiakban: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló
törvény) ”,
g)	89. § (4) bekezdésében az „MNV Zrt. tájékoztatását” szövegrész helyébe a „Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tájékoztatását”
h)	89. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez” szövegrész helyébe
„MNV Zrt.-hez”,
i)	XXVIII. Fejezetének címében az „ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST
FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ” szövegrész helyébe az
„ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI
INTÉZMÉNYEKRE, VALAMINT AZ ÁLLAMI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
FOLYTATOTT KUTATÁS-FEJLESZTÉSI VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGRE
VONATKOZÓ”,
j) 108. § 9. és 10. pontjában az „időpontjában” szövegrész helyébe a „során”,
k) 108. § 38. pontjában az „(ide nem értve a szakirányú továbbképzést)” szövegrész helyébe
az „[ide nem értve a 14. § (2a) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott képzési
helyet] ”,
l) 112. § (9) bekezdésében az „Az 1993. évi felsőoktatási törvény, illetve a” szövegrész
helyébe az „A”,
m) 115. § (4a) bekezdésben az „ (1)-(2) ” szövegrész helyébe a „ (2) ”,
n) 116. § (5) bekezdésében a „továbbképzésben oklevelet” szövegrész helyébe a
„ továbbképzésben szakjogászként oklevelet”,
0)	3. melléklet I/B. fejezet 1. pont b) pont bl) pontjában az „oklevélre vonatkozó” szövegrész
helyébe az „oklevélre, oklevélmellékletre vonatkozó”
szöveg lép.
4	7. §
Hatályát veszti az Nftv.
a)	12. § (7) bekezdés a) pontjában az ,,a karok, ” szövegrész,
b)	58. § (3) bekezdés b) pontja,
c)	59. § (1) bekezdés d) pontjában az „illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó
napján,” szövegrész,
d)	67. § (2) bekezdésében a „létesítésével,” szövegrész,
e)	81. § (1) bekezdés a) pontjában az „az 53. § (2) bekezdésben foglaltak szerint,” szövegrész,
f)	89. § (1) bekezdés b) pontja,
g)	110. § (1) bekezdés 6. pontjában az „a diákigazolvány kibocsátásához kapcsolódó
igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét,” szövegrész,
h)	111. § (1) bekezdés utolsó mondata,
1)	112. § (5a) bekezdése,
j) 115. § (2) bekezdés c) pontja,
k) 2. melléklet II. fejezet 1. pontjában az „a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét,”
szövegrész,
l) 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) alpontjában, II/C. alcím 1. pont a) pont aa) alpontjában a
„ (doktorjelölt) ” szövegrész,
m) 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) pont bb) alpontjában a „doktorjelölti,” szövegrész,
n) 3. melléklet II/A. alcím a) pont ac) alpontja,
o) 3. melléklet II/C. alcím címében a „, doktorjelölti” szövegrész,
16
p) 3. melléklet II/C. alcím 1. pont a) és 3. pont f) alpontjában a „ (doktorjelölti) ” szövegrész.
5.	Záró rendelkezések
48.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 35. §, a 42. § (3) bekezdése, a 45. § (2) bekezdése és a 3. melléklet 2016. július 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 15. §, a 22-25. §, a 29. §, a 31. §, a 37. § (1) bekezdése, a 40-41. §, a 46. § b)-d) pontja,
a 47. § b)-c), e), l)-m), valamint o)-p) pontja 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
17
l.mellékleta 2015. évi ....törvényhez
„ 2. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez
A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári munkakört, valamint a tudományos kutatói
munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi
tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított
garantált illetményére vetülő arányszámok
	A	B	C
1.	Munkakör	Fizetési fokozat	Arányszám (%)
2.	Oktatói munkakörök		
3.	Egyetemi tanár	3.	106
4.	Egyetemi tanár	2.	103
5.	Egyetemi tanár	1.	100
6.	Egyetemi docens (ha rendelkezik habilitációval)	4.	85
7.	Egyetemi docens	3.	76
8.	Egyetemi docens	2.	73
9.	Egyetemi docens	1.	70
10.	Egyetemi adjunktus	3.	54
11.	Egyetemi adjunktus	2.	52
12.	Egyetemi adjunktus	1.	50
13.	Egyetemi tanársegéd	2.	40
14.	Egyetemi tanársegéd (gyakornok)	1.	37
15.	Főiskolai tanár (ha rendelkezik habilitációval )	4.	90
16.	Főiskolai tanár	3.	81
17.	Főiskolai tanár	2.	78
18.	Főiskolai tanár	1.	75
19.	Főiskolai docens	3.	61
20.	Főiskolai docens	2.	58
21.	Főiskolai docens	1.	55
22.	Főiskolai adjunktus	3.	49
23.	Főiskolai adjunktus	2.	47
24.	Főiskolai adjunktus	1.	45
25.	Főiskolai tanársegéd	-	40
26.	Mesteroktató	2.	54
27.	Mesteroktató	1.	51
28.	Kutatói munkakörök		
29.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	3.	106
30.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	2.	103
31.	Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó	1.	100
18
32.	Tudományos főmunkatárs	3.		76
33.	Tudományos főmunkatárs	2.		73
34.	Tudományos főmunkatárs	1.		70
35.	Tudományos munkatárs	-		50
36.	Tudományos segédmunkatárs	-		40
37.	Tanári munkakörök			
38.	Mérnöktanár	3		47
39.	Mérnöktanár	2		42
40.	Mérnöktanár	1		37
41.	Nyelvtanár	3		47
42.	Nyelvtanár	2		42
43.	Nyelvtanár	1		37
44.	Testnevelő tanár	3		47
45.	Testnevelő tanár	2		42
46.	Testnevelő tanár	1		37
47.	Művésztanár	3		47
48.	Művésztanár	2		42
49.	Művésztanár	1		37
50.	Mestertanár	3		47
51.	Mestertanár	2		42
52.	Mestertanár	1		37
53.	Kollégiumi nevelőtanár	3		47
54.	Kollégiumi nevelőtanár	2		42
55.	Kollégiumi nevelőtanár	1		37
19
2. melléklet a 2015. évi ....törvényhez
„ 1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei
	A	B	C
1.	I. EGYETEMEK		
2.		I/A. Állami egyetemek	
3.			Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
4.			Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
5.			Debreceni Egyetem, Debrecen
6.			Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
7.			Kaposvári Egyetem, Kaposvár
8.			Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
9.			Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
10.			Miskolci Egyetem, Miskolc
11.			Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
12.			Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
13.			Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
14.			Óbudai Egyetem, Budapest
15.			Pannon Egyetem, Veszprém
16.			Pécsi Tudományegyetem, Pécs
17.			Semmelweis Egyetem, Budapest
18.			Szegedi Tudományegyetem, Szeged
19.			Szent István Egyetem, Gödöllő
20.			Széchenyi István Egyetem, Győr
21.			Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
22.			Testnevelési Egyetem, Budapest
23.		I/B. Nem állami egyetemek	
24.			Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
25.			Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
26.			Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
27.			Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
28.			Közép-európai Egyetem, Budapest
29.			Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
30.			Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
31.	II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI		
32.		II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei	
33.			Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
34.			Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
35.			Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
36.		II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei	
37.			Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
38.	III. FOISKOLÁK		
39.		III/A. Állami főiskolák	
40.			Eötvös József Főiskola, Baja
41.			Eszterházy Károly Főiskola, Eger
42.			Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
43.			Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
44.			Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
45.			Pető András Főiskola, Budapest
46.			Szolnoki Főiskola, Szolnok
47.		III/B. Nem állami főiskolák	
48.			A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
20
49.			Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
50.			Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
51.			Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
52.			Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
53.			Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
54.			Edutus Főiskola, Tatabánya
55.			Egri Hittudományi Főiskola, Eger
56.			Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
57.			Gábor Dénes Főiskola, Budapest
58.			Gál Ferenc Főiskola, Szeged
59.			Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
60.			Győri Hittudományi Főiskola, Győr
61.			IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
62.			Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
63.			Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
64.			Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
65.			Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
66.			Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
67.			Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
68.			Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
69.			Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
70.			Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
71.			Szent Pál Akadémia, Budapest
72.			Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
73.			Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
74.			Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
75.			Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
76.			Zsigmond Király Főiskola, Budapest
21
3. melléklet a 2015. évi ....törvényhez
„ 1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei
	A	B	C
1.	I. EGYETEMEK		
2.		I/A. Állami egyetemek	
3.			Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
4.			Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
5.			Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
6.			Debreceni Egyetem, Debrecen
7.			Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
8.			Kaposvári Egyetem, Kaposvár
9.			Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
10.			Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
11.			Miskolci Egyetem, Miskolc
12.			Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
13.			Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
14.			Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
15.			Óbudai Egyetem, Budapest
16.			Pannon Egyetem, Veszprém
17.			Pécsi Tudományegyetem, Pécs
18.			Semmelweis Egyetem, Budapest
19.			Szegedi Tudományegyetem, Szeged
20.			Szent István Egyetem, Gödöllő
21.			Széchenyi István Egyetem, Győr
22.			Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
23.			Testnevelési Egyetem, Budapest
24.		I/B. Nem állami egyetemek	
25.			Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
26.			Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
27.			Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
28.			Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
29.			Közép-európai Egyetem, Budapest
30.			Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
31.			Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
32.	II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI		
33.		II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei	
34.			Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
35.			Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
36.			Eszterházy Károly Egyetem, Eger
37.			Kecskeméti Egyetem, Kecskemét
38.			Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
39.		II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemi	
40.			Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
41.	III. FOISKOLÁK		
42.		III/A. Állami főiskolák	
43.			Eötvös József Főiskola, Baja
44.			Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
45.			Pető András Főiskola, Budapest
46.		III/B. Nem állami főiskolák	
47.			A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
48.			Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
49.			Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
22
50.			Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
51.			Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
52.			Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
53.			Edutus Főiskola, Tatabánya
54.			Egri Hittudományi Főiskola, Eger
55.			Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
56.			Gábor Dénes Főiskola, Budapest
57.			Gál Ferenc Főiskola, Szeged
58.			Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
59.			Győri Hittudományi Főiskola, Győr
60.			IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
61.			Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
62.			Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
63.			Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
64.			Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
65.			Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
66.			Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
67.			Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
68.			Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
69.			Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
70.			Szent Pál Akadémia, Budapest
71.			Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
72.			Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
73.			Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
74.			Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
75.			Zsigmond Király Főiskola, Budapest
23
4. melléklet a 2015. évi ....törvényhez
1.	Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási
információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól,
állampolgárságáról, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okáról és
időpontjáról, és lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen,
elektronikus úton vagy optikai adathordozón (a továbbiakban együtt: elektronikus úton)
adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási
információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben
nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, személyi igazolvány számát
és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási
információs rendszer működtetőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi
szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak,
lakcímének, állampolgárságának a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett
változásáról és a természetes személynek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból
kikerülése okáról és időpontjáról a kapcsolati kódon értesíti a felsőoktatási információs
rendszer működéséért felelős szervet. Ha a beazonosítás sikertelen, a két szerv további
adategyeztetést végez. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a
kapcsolati kódon elektronikus úton a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító
adataira, állampolgárságára, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és
időpontjára, és lakcímére nézve szükség esetén adatot igényelhet. A felsőoktatási információs
rendszer működtetéséért felelős szerv a jelen pont szerint tudomására jutott adatokat - az e
törvényben meghatározott ideig - tárolhatja, és felhasználhatja az érintett személyek és
adatszolgáltató intézmények tájékoztatására.”
2.	Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 6.-6.4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. A hallgató vagy a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadását
kezdeményezi a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnél. A
felsőoktatási intézménynek a hallgató kérelmét a bejelentéstől számított nyolc napon belül
kell továbbítania a felsőoktatási rendszer működéséért felelős szerv részére a szerv által
meghatározott módon. A diákigazolvány elkészítéséről a felsőoktatási információs rendszer
működéséért felelős szerv mint a diákigazolvány az egységes eletronikuskártya-kibocsátási
keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) szerinti
kártyakibocsátója gondoskodik. A diákigazolvány előállításának határideje az igénylésnek a
felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervhez történő beérkezésétől
számított negyvenöt nap.
A diákigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, mely közokirat. A diákigazolvány
birtokosa az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (a továbbiakban: NEK)
kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány
megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)-
b)	pontja szerinti adatokat, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat. A
diákigazolvány kiadására irányuló kérelem a Nektv. 16. §-ában előírt adatokon túl
tartalmazza:
a)	azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye
címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,
24
b)	a hallgató lakcímtípusát, melyhez tartozó lakcím települése a diákigazolványon
megjelenítésre kerül,
c)	a hallgató azonosítószámát,
d)	a hallgató képzésének munkarendjét, továbbá
e)	az igazolvány kézbesítéséhez szükséges, a hallgató által megadott kézbesítési lakcímtípust
vagy a kézbesítési címet.
A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a
megszemélyesítő útján küldi meg a jogosult részére.
6.1.	A diákigazolvány a Nektv. 5. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti
adatokon túl az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a hallgató azonosító számát,
b)	azon legfeljebb két felsőoktatási intézmény rövidített nevét, székhelye vagy telephelye
címének települését, amellyel a hallgató jogviszonyban áll,
c)	a diákigazolvány kiállításának, lejáratának időpontját
d)	az érvényességre vonatkozó adatot, és
e)	a diákigazolvány típusának megjelölését.
A kizárólag külföldi lakcímmel rendelkező hallgatók esetében a diákigazolvány a „külföldi
cím”feliratot tartalmazza.
A nem magyar oktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgató diákigazolványa a
„külföldi intézmény” megjelölést tartalmazza.
A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány elkészítése
körében tudomására jutott személyes adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését
követő öt évig kezelheti.
A diákigazolványhoz a Nektv. 2. §-a szerinti másodlagos kártya rendelhető.
6.2.	A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik -
a)	a hallgató vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány
iránti kérelmet és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket,
b)	a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv elektronikus úton tart
kapcsolatot.
6.3.	A diákigazolvány igénylésének szabályait kormányrendelet határozza meg.
6.4.	A felsőoktatási információ rendszer működéséért felelős szerv a diákigazolvány
igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a diákigazolvány egyedi
azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez
és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó
nyilvántartást vezet.”
25
5.	melléklet a 2015. évi..........törvényhez
Az Nftv. 5. melléklet 1. pontja a következő k) ponttal egészül ki:
[E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató]
„k) ügyfélkapus kapcsolati kódja.”
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításához (Kjt.)
Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
évi XXX. törvényt (a továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.
törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A
felsőoktatási intézményben a Kjt. és annak 2. számú melléklete határozza meg az oktatói,
valamint a központi költségvetési szervnél tudományos kutatói munkakört betöltő
közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. Jelen Kjt. módosítással a tanári
munkakör a Kjt. 2. melléklete szerinti, a közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó,
az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított
garantált illetménye alapján meghatározott bértáblába kerül átemelésre. Egyidejűleg a Kjt.
módosítása megteremti a felsőoktatásban a rugalmasabb bérezés lehetőségét.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosításához (Etv.)
A módosítás kötelezettséget ír elő az oktatási hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésére
folyamatban levő büntetőeljárásra tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek (a továbbiakban: Ket.) módosulásával
összhangban.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
A módosítás a köznevelési hatósági eljárásokban az eljáró hatóság számára folyamatban levő
büntetőeljárás esetén eljárás felfüggesztési kötelezettséget határoz meg. Javaslatot tesz
továbbá a diákigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi
szintű szabályokra.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításához (Nftv.)
A Kormány a 2014. december 22-i ülésén elfogadta a Fokozatváltás a felsőoktatásban című
dokumentumot, amely 2030-ig rögzíti a felsőoktatással kapcsolatos stratégiai célokat és
speciális beavatkozási területeket. A felsőoktatási stratégia egyik célkitűzése a felsőoktatási
intézményhálózat racionalizálása, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, a minőségjavulás
irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítása.
Cél a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozícionált, a társadalmi kihívásokra
válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási
rendszer működtetése, melynek alapvető mozgatórugója a verseny. Magyarország
fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás. Olyan felsőoktatási
rendszert kell létrehozni, ahol a rendelkezésre álló állami forrásokat a nemzetközi versenyben
is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni.
27
A törvényjavaslat célja az elfogadott dokumentum implementálása, és az intézményrendszer
átalakításával összefüggően az Nftv. módosítása. Az átalakulás szabályai pontosításra
kerülnek. 2016. július 1-jétől létrejön az Állatorvostudományi Egyetem. Az egri Eszterházy
Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola összeolvadásával az Eszterházy
Károly Egyetem jön létre, a Szolnoki Főiskola és a Kecskeméti Főiskola összeolvadásával
létrejön a Kecskeméti Egyetem. Egyes főiskolák 2016. január 1-jétől alkalmazott tudományok
egyetemeivé alakulnak. Az Nftv. államilag elismert felsőoktatási intézményeket tartalmazó 1.
melléklete ezért 2016. január 1-jétől és 2016. július 1-jétől is módosul.
A stratégiai célkitűzésekhez igazodva a tárca a felsőoktatási ágazatra az intézményrendszer
tekintetében határoz meg a felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó
rendelkezéseket. A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. Az állami
felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján
nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási
intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben
meghatározott rendelkezések figyelembevételével. Ezen rendelkezések köre a tervezetben
kiegészül.
A módosítás kötelezettséget ír elő a felsőoktatási hatósági eljárásokban az eljárás
felfüggesztésére, amennyiben az üggyel összefüggésben büntető eljárás indult. Javaslatot tesz
továbbá a diákigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi
szintű szabályok megállapítására.
A javaslat tisztázza a duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési
központok működésével kapcsolatos egyes, gyakorlatban felmerült kérdéseket.
A felsőoktatásra vonatkozó stratégiai célkitűzések a doktori képzés átalakítását, a
fokozatszerzés hatékonyságának növelését, valamint a tudományos utánpótlás biztosítását
kiemelt területként kezelik: a doktori képzésben résztvevők száma jelentősen bővült az utóbbi
években, de további intézkedések szükségesek a tudományos utánpótlás számosságának és a
képzés minőségének megerősítése érdekében. A doktori képzés tagállami kompetencia,
ugyanakkor a 2003-as Berlini Kommüniké „cselekvési területté” nyilvánította a doktori
képzések területét, és egyben kiemelte az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási
Térség közötti szinergia fontosságát. A Berlini Kommüniké kiadását követően a doktori
képzésekkel kapcsolatos alapelvek az ún. salzburgi „tíz alapelvben” kristályosodtak ki. Ennek
a felsőoktatási stratégia beavatkozása szempontjából három legfontosabb elve:
•	A doktori képzések alapvető eleme továbbra is az eredeti kutatásokon keresztül elért
új tudományos eredmények létrehozása, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a
doktori képzéseknek egyre nagyobb mértékben meg kell felelniük az akadémiai
szférán kívüli munkaerő-piaci elvárásoknak is.
•	A doktori képzésben részt vevő hallgatók életpályájuk elején lévő kutatók: már
karrierjüknek ebben a korai fázisában is azonos jogokkal rendelkező szakemberként
kell rájuk tekinteni, akik jelentős mértékben hozzájárulnak az új tudományos
eredmények létrehozásához.
•	A doktori képzés átalakításában és fejlesztésében a kutatás- és gyakorlatközpontúság
megerősítése a legnagyobb kihívás.
Az egyetemek a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény rendelkezésével nyerték
vissza a tudományos képzésre való jogosultságot és a tudományos fokozatadási jogot. Az
elmúlt 22 évben - kisebb korrigálások mentén - változatlan formában működött a
28
tudományos képzés. A képzés célja, hogy a különböző tudományágak magas szintű
művelésére készítsen fel, melynek köszönhetően folyamatosan új és újszerű tudományos
eredmények születhetnek, melyek az állam valamennyi szereplője számára hasznot hajtanak.
Fontos feladata még a képzésnek, hogy a felsőoktatásban, állami és magán-kutatóintézetekben
magasan kvalifikált, tudományos utánpótlást neveljen ki.
A javaslat azt célozza, hogy a felsőoktatási intézményt ösztönözze arra, hogy:
a)	a komplex vizsgát, a második időszakra bocsátott hallgatók fokozatszerzési esélyeit
komolyan bírálja el,
b)	a hallgatónak minden támogatást adjon meg (témavezetés, eszközök, szakmai támogatás,
csökkentett egyéb terhelés, stb.) ahhoz, hogy eredményes és értékes kutató munkát tudjon
végezni.
A fentieken túl a motiváció növelését részben a finanszírozási formák közötti átjárhatóság
hatékonyabb megvalósítása is támogathatja. A legjobban teljesítő önköltséges
doktoranduszokat, amennyiben ezt jogszabályi rendelkezés nem tiltja, illetve a doktorandusz
maga személyesen igényli ezt, az illetékes doktori iskola, tudományterületi doktori tanács
sorolhassa át ösztöndíjas képzésre (ez jelenleg is bevett gyakorlat). Emellett, az egyéni
felkészítéshez kapcsolódóan, meg kell teremteni a lehetőséget az első, képzési és kutatási
szakasz kihagyásával a doktori képzés második, kutatási és disszertációs szakaszába történő
belépésre.
A módosítási javaslat további célja, hogy az ipari, vállalati kapcsolatok, együttműködések
erősödéséből származó tudományos és anyagi „haszon” elsősorban ne az állami felsőoktatási
intézmények által alapított gazdasági társaságoknál, hanem közvetlenül a szigorúbb
elszámolási kötelezettségeket teljesíteni köteles, költségvetési szervi formában működő
intézményeknél jelenjen meg.
Nélkülözhetetlen ezért egy olyan, speciális tevékenységi forma törvényi definiálása és az
ahhoz szükséges egyedi szabályozórendszer kialakítása, amely képes biztosítani a
költségvetési szervi formában működő intézmények esetében is ennek feltételeit.
Fontos ugyanakkor, hogy a speciális szabályozású felsőoktatási kutatás-fejlesztési
vállalkozási tevékenység köre, e vállalkozási tevékenységek végzésének és elszámolásának
szabályai egyértelműen, az államháztartási forrásokból végzett kutatás-fejlesztési tevékenység
körétől élesen elhatárolva kerüljenek meghatározásra, biztosítva ezzel az elszámolásuk
ellenőrizhetőségét.
A felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységbe sorolandó tevékenységek köre:
•	kizárólag nem hazai költségvetési forrásból, megrendelés alapján vagy együttműködés
keretében végzett,
o a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény 3. § 11. pontjában meghatározott kutatási, fejlesztési tevékenység,
o a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény 3. § 6. pontjában meghatározott innovációs tevékenységek, továbbá
o ezek olyan résztevékenységei, amelyeket az egyetemek, főiskolák tipikusan a
vállalati kutatás-fejlesztési projektekhez és innovációhoz nyújtanak.
A szabályozás tartalma szempontjából lényeges, hogy a felsőoktatási kutatás-fejlesztési
vállalkozási tevékenység köre mind az Nftv. 2. § (1) bekezdésében foglalt, mind az
29
államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. §-ában foglalt definíció szerint
fogalmilag az alaptevékenységi körbe tartozik, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenységek kiemelése, e körben sajátos rendelkezések megállapítása ezt figyelembe véve
történik a javaslatban. Az elérni kívánt cél akkor teljesülhet teljes körűen, ha párhuzamosan
megtörténik a kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység körébe eső tevékenységek
gazdasági társaságokból való „visszaszervezése”, illetve ilyen célú új társaság alapításának,
abban való részesedés szerzésének tilalma. A javaslat meghatározza a tevékenység körét és
ahhoz rendel kivételi szabályokat.
Ennek fő tartalmi elemei:
-	a KFI vállalkozási tevékenység bevételeinek forrása kizárólag külső, piaci
megrendelés lehet;
-	a KFI vállalkozási tevékenység elkülönült, államkincstárnál vezetett fizetési számlával
rendelkezik, bevételeit ezen a számlán fogadja, kiadásait erről teljesíti;
-	a KFI vállalkozási tevékenység elszámolása mind a költségvetési, mind a pénzügyi
számvitelben az alaptevékenységeitől és a vállalkozási tevékenységeitől elkülönítetten
történik;
-	a KFI vállalkozási tevékenység kiadásainak (költségeinek) és bevételeinek jogszabály
szerinti felhasználásáért, elszámolásáért, a szükséges működési feltételek
megteremtéséért a kancellár, a szakmai tartalomért a rektor felel;
-	a KFI vállalkozási tevékenységéből származó maradványának az e tevékenysége
érdekében felmerült kiadások teljesítését követően fennmaradt részét a felsőoktatási
intézmény az oktatási, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenység
alaptevékenységének fejlesztésére fordíthatja.
30
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvénymódosítás 2. mellékletével bevezetett tanári munkakörök tekintetében indokolt azon
Kjt. szabályok hatálya alóli kivétel, amelyek a közalkalmazotti életpályára vonatkoznak,
tekintettel arra, hogy a módosítás által a felsőoktatásban alkalmazott oktatókra, kutatókra
vonatkozó sajátos előmeneteli szabályok alkalmazására kerül sor.
A 2. §-hoz
A rendelkezés felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 3. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a módosítások alkalmazására a felsőoktatási intézményben
foglalkoztatottban lévő oktatókra, kutatókra, tanárokra vonatkozóan.
A 4. §-hoz
A melléklet módosítására vonatkozó rendelkezés. Az új melléklet egyrészt bevezeti a
felsőoktatási intézményben tanári munkakörben alkalmazottakat a felsőoktatási előmeneteli
rendszer sajátos szabályozásába, másrészt javaslatot tesz az oktatói, kutatói és tanári kör
garantált illetményének növekedésére.
A 5. §-hoz
A § szövegcserés pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 6. §-hoz
A módosítás szerint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésére irányuló hatósági
eljárásokban a hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az ügyben olyan tény vagy körülmény
merül fel — így például közokirat-hamisítás gyanúja — amellyel kapcsolatban büntetőeljárás
indul.
A 7-8. §-hoz
A diákigazolványnak és a pedagógus-igazolványnak az elektronikus kártyaként való
kibocsátásához szükséges törvényi szabályok megfogalmazása.
A 9. §-hoz
Az oktatási jogok biztosa hivataláról szóló miniszteri rendelet felhatalmazásának pontosítása.
A 10. §-hoz
31
A módosítás szerint a köznevelési hatósági eljárásokban a hatóság az eljárást felfüggeszti, ha
az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás indul.
A 11. §-hoz
A rendelkezés az Nkt. 60. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéssel való összhang
megteremtését szolgálja. E rendelkezés szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben
gimnázium és szakképző iskola esetén a huszonötödik életévét betölti, kizárólag
felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Emiatt indokolt az Nkt. 36. § (4) bekezdés i) pontjának
hatályon kívül helyezése, mely a katonai szakképesítések esetében az életkori határt
huszonnégy évben állapítja meg.
A 12. §-hoz
A felsőoktatás működési alapelvei kiegészülnek a felsőoktatási intézmények
alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és
gazdasági hasznosításával.
A 13. §-hoz
A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. Az állami felsőoktatási intézményben a
szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A
szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és
működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben meghatározott rendelkezések
figyelembevételével. Ezen rendelkezések köre a tervezetben kiegészül azzal, hogy a szenátus
választott tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Továbbá a szenátus tagjai
megválasztása demokratikus elveinek érvényesüléséhez nyújt biztosítékot a módosítás azon
rendelkezése, hogy a választás során figyelemmel kell lenni a teljes munkaidőben
foglalkoztatott oktatók, kutatók és tanárok arányos képviseletére.
A 14. §-hoz
A szakirányú továbbképzés intézményi hatáskörben létesíthető, az alap- vagy a
mesterfokozatot követően, oklevelet eredményező, állami támogatásban nem részesülő
képzés. A módosítás eredményeként a szakirányú továbbképzés a felsőoktatási intézmény
székhelyén kívül is megszervezhető.
A 15. §-hoz
A törvénymódosítás a doktori képzés idejének növelésére irányul, az új képzési idővel
arányosan növelt kreditérték meghatározásával.
A 16. §-hoz
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht) 11. §-a
rendelkezik a költségvetési szerv átalakításáról és megszüntetéséről. A 11. § (3a)-(3b)
bekezdése értelmében az alapító dönthet a költségvetési szerv különválás vagy kiválás útján
több költségvetési szervvé szétválásáról. Különválás esetén a különváló költségvetési szerv
32
megszűnik, jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek. Kiválás esetén a
kiválással érintett költségvetési szerv fennmarad, és a kiválással érintett szervezeti egységéből
önálló költségvetési szerv jön létre. A költségvetési szerv szétválására úgy is sor kerülhet,
hogy a kiváló szervezeti egység már működő költségvetési szervbe mint jogutódba olvad be
(beolvadásos kiválás), a különváló költségvetési szervből a különváló szervezeti egységek az
átalakítás során már működő költségvetési szervbe mint jogutódokba olvadnak be
(beolvadásos különválás). Az Áht. rendelkezéseivel összhangban a tervezet alapján az Nftv.
minden felsőoktatási intézményre vonatkozóan rendelkezik, amikor a kiválásáról szóló 21. §
(4)	bekezdése kiegészül azzal, hogy a kiválással létrejövő új felsőoktatási intézmény vagy a
beolvadással érintett másik felsőoktatási intézmény a kiváló szervezeti egység tekintetében az
eredeti felsőoktatási intézmény jogutódja.
A 17. §-hoz
Az Nftv. értelmében a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét a szervezeti és működési
szabályzat részét képező szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni. A
módosítással - az intézmények működésének hatékonyságát megcélozva - a munkáltatói
jogok gyakorlásának rendjét a rektor és a kancellár utasításban szabályozhatja az állami
felsőoktatási intézményben.
A 18. §-hoz
A hatályos Nftv. értelmében 2016 szeptemberétől mesterképzésre az a hallgató vehető fel, aki
alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább
egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi,
komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. Ezen rendelkezést először a
2016 szeptemberében induló első évfolyamon kellene alkalmazni azok tekintetében, akik az
Nftv. hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet. A
tervezet javaslatot tesz a mesterképzésre történő belépési feltételek módosítására, a
nyelvvizsga-követelmény előírásának eltörlésére. Nem indokolt ugyanis a már oklevéllel
rendelkezők számára bemeneti követelményként előírni a nyelvvizsga-követelmény
teljesítését, ezért a módosítás alapján elegendő lesz az adott mesterképzési szak képzési és
kimeneti követelményeiben előírt nyelvi követelmény kimeneti feltételként történő teljesítése.
A 19. §-hoz
A rendelkezés szerint a felsőoktatási felvételi eljárásra vonatkozó szabályozás kiegészül a
Ket. eljárási alapelveinek alkalmazásával, tekintettel arra, hogy a Ket. hatálya nem terjed ki a
felvételi eljárásra, az Nftv. értelmében azonban a jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat során a
Ket. VII. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. Indokolt a jelentkezők számára
garanciális jellegű eljárási alapelvek alkalmazása az első- és másodfokú eljárásban is.
A 20. §-hoz
Pontosító rendelkezés a felvételi jogorvoslati eljárás tekintetében.
A 21. §-hoz
33
Az Nftv. hallgatói munkavégzésre vonatkozó rendelkezései kiegészítésre kerülnek azzal, hogy
a duális képzés teljes képzési ideje alatt díjazás illeti meg a hallgatót. Pontosításra kerül
továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján végzett munka meghatározása.
A 22. §-hoz
A doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében nem alkalmazható az átsorolás
szabályrendszere, mivel a doktori képzés elsősorban kutatási, oktatási tevékenységet jelent.
A 23. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a doktori képzés célját, a teljesítendő vizsgakövetelményeket, a
doktori képzés két szakaszát. Ennek alapján az első négy félév a tanulmányokra koncentráló
képzési és kutatási szakasz, amelyet egy komplex vizsga zár le, ezt követi a fokozatszerzési
eljárás, amelyben a hallgató kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt. Ez a
négy félév a kutatást, a doktori értekezés megírását célzó szakasz.
A 24. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a fokozatszerzési követelményeket.
A 25. §-hoz
Az új képzési rendszer eredményeképpen a hallgatói jogviszony megszűnése eseteinek
pontosítása.
A 26. §-hoz
Az Nftv. 65. § (5) bekezdése a Ket. szabályait rendeli alkalmazni az oktatásért felelős
miniszter nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége feletti törvényességi
ellenőrzés során. Ezzel összhangban a 66. § (4) bekezdést is indokolt kiegészíteni a Ket.
szabályainak alkalmazásával a Magyarország területén természetes személy, jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által folytatott felsőoktatási oktatási
alaptevékenység körébe tartozó tevékenysége feletti miniszteri törvényességi ellenőrzésre is.
A 27. §-hoz
Az Oktatási Hivatal felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó eljárásai
kiegészülnek a tavaszi ülésszakban elfogadott Nftv. módosítással létrejövő közösségi
felsőoktatási képzési központ működési engedélyének felülvizsgálatára irányuló eljárással.
A 28. §-hoz
A rendelkezés a 21. §-beli eljárással koherenciát teremtő rendelkezés.
A 29. §-hoz
A komplex vizsga egységességének megteremtését célzó rendelkezés, amely feladatot a
javaslat az Országos Doktori Tanácshoz rendeli.
34
A 30. §-hoz
A hallgatói munkavégzés szabályozása kiegészül azzal a lehetőséggel is, hogy magyar
állampolgárságú hallgató külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya
alatt legfeljebb 12 hétig az Nftv. hallgatói munkavégzésre vonatkozó feltételei szerint
magyarországi munkáltatóval létesítsen jogviszonyt.
A 31. §-hoz
A rendelkezés célja, hogy minél inkább érdekeltté tegye az intézményeket a doktori
fokozatszerzés megszerzésében, ezzel a kutatási tevékenység, a minőségi oktatás felé
mozdulhat el az intézményi tevékenység.
A 32. §-hoz
A hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter az egyházi fenntartó
kezdeményezésére szabályozza. Az Nftv. kiegészítése nyomán a hitéleti képzés alap- és
mesterképzési szakjait, valamint a felsőoktatási szakképzéseit a képzési és kimeneti
követelmények tartalmazzák, a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új
képesítések jegyzékbe történő felvételéről rendelkező kormányrendelet nem tartalmazza a
hitéleti képzéseket.
A 33. §-hoz
A javaslat az állami felsőoktatási intézmény felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenység végzésének szabályait, forrását, valamint intézményen belüli elkülönített
elszámolásának garanciális szabályait tartalmazza.
A 34. §-hoz
A magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei nyilvántartásáért felelős szerv a közszolgálati
ösztöndíjas hallgatók esetén a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A módosítás alapján,
megtartva az Egyetem egyedi jogviszonyára vonatkozó sajátos eljárás koherenciáját,
másodfokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testülete jár el.
A 35. §-hoz
A felsőoktatási intézmények hatékony működése, illetve a térségi meghatározott nagyságú
képzési és kutatási tevékenységet folytató intézményrendszer fejlesztése az egyes állami
felsőoktatási intézmények szervezetének, képzési feladatrendszerének átalakításával
valósulhat meg. A módosítás alapján 2016. július 1-jétől létrejön az Állatorvostudományi
Egyetem. Az újonnan létrejövő Állatorvostudományi Egyetem speciális képzési szerkezete
indokolja az általános törvényi előírások alóli részbeni eltérést, erre ad lehetőséget e
rendelkezés.
A 36. §-hoz
35
A rendelkezés kiegészül a vizsgaközpont és a vizsgarendszer akkreditációjának megújítására
irányuló eljárás határidejével, amelyet indokolt a vizsgarendszerek akkreditációs eljárására
vonatkozó határidővel megegyező időtartamban megállapítani.
A 37. §-hoz
A törvény értelmező rendelkezése kiegészül a doktorandusz fogalommal, és módosul a
doktori értekezés fogalma az új terminológiák következetes használatához. Az értelmező
rendelkezések köre kiegészül továbbá a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási
tevékenység meghatározásával.
A 38. §-hoz
Az oktatási jogok biztosa hivataláról szóló miniszteri rendelet felhatalmazásának pontosítása,
amelyet indokot a 4. § szerinti, a köznevelési törvényben megfogalmazott felhatalmazó
rendelkezéssel azonos módon megállapítani.
A 39. §-hoz
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján megkezdett, de be nem fejezett
tanulmányokra vonatkozó rendelkezés kiegészítése meghatározza azt az időpontot, hogy a
volt hallgatók mely időpontig tehetnek záróvizsgát.
A 40. §-hoz
Átmeneti rendelkezés, az új doktori képzés bevezetéséhez.
A 41. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi a doktori képzésben részt vevők megélhetésének segítését, ezzel
elősegítve a fokozatszerzést.
A 42. §-hoz
A javaslat egyrészt a felsőoktatási intézmény által létrehozható gazdasági társaságok
tevékenységi köréből a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység kiemelésére
irányul.
Másrészt a 2015. évi CXXXI. törvény módosítása alapján 2015. szeptember 1-jétől a
felsőoktatás alapintézményei, az egyetem és a főiskola új intézményi formával egészültek ki,
az alkalmazott tudományok egyetemével. Az alkalmazott tudományok egyeteme az a
felsőoktatási intézmény, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési
szakon jogosult képzésre, legalább két szakon duális képzést folytat, munkaviszony, illetve
közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak kutatóinak legalább harmada
tudományos fokozattal rendelkezik, az általa indított szakok egy részén képzéseit képes
idegen nyelven folytatni. 2016. január 1-jétől a Magyarország államilag elismert felsőoktatási
intézményeit tartalmazó melléklet kiegészül négy alkalmazott tudományok egyetemével,
amelyekre vonatkozóan indokolt a névmódosítás rögzítése. Fenntartói döntés
eredményeképpen 2016. július 1-jével egyes intézmények átalakulnak, így ezek tekintetében a
jogutódlás kimondása szükséges.
36
A 43. §-hoz
A módosítás az átsorolás szabályainak alkalmazását szolgáló átmeneti rendelkezés
pontosítását szolgálja.
A 44. §-hoz
A javaslat a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenység intézményi társaságban
való végzésének tilalmához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
A 45. §-hoz
A mellékletek módosítására irányuló rendelkezés.
A 46. §-hoz
A § szövegcserés pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 47. §-hoz
Hatályvesztő rendelkezések.
A 48. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.