﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2015. évi... törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról

1.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1.§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) 6. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári
nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a
felszámolási eljárásban)
„bd) az eljárás felfüggesztésének a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozataláig,
továbbá a 6/A. § (2) bekezdése, valamint a 38/A. § szerinti esetben van helye.”
2.§
A Cstv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő
(6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vitatott követelés (a követelés vitatott része) vonatkozásában az adósnak - a
vagyonfelügyelő jóváhagyásával - olyan mértékű tartalékot kell képeznie a csődegyezség
során, mint ami a hitelezőt akkor illetné meg, ha követelése nem vitatottként kerülne
besorolásra. Ennek feltétele, hogy
a)	a követelés jogosultja igényét bírósági úton vagy közigazgatási határozattal érvényesítse az
adóssal szemben (ideértve a már folyamatban lévő eljárásokat is), és ezt a vagyonfelügyelőnél
igazolja, vagy
b)	abban az esetben, ha a követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban
elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták, annak eredményeként a követelés
összegét az adós a végrehajtói letéti számlára befizette, és a befizetésről szóló igazolást a
vagyonfelügyelőnek bemutatta.
(6a) Tartalékképzés helyett az adós a vagyonfelügyelő jóváhagyásával olyan biztosítékot is
nyújthat - a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - amely a követelés
esedékessé válása esetén a hitelező igényének rendezését biztosítja.”
, 3*§
A Cstv. 27. §-a a következő (7) és (7a) bekezdéssel egészül ki:
1
„(7) Nem kérelmezheti az adós felszámolását és nem jelenthet be hitelezői igényt a felszámolási
eljárásban az olyan követelés jogosultja, amely követelést egy másik követelés biztosítására
büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és annak
eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.
(7a) Ha a (7) bekezdés szerinti kérelmet terjesztettek elő, az eljárást a bíróság az adós kérelmére
vagy hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztés a zár alá vétel büntetőeljárásban történő
feloldásáról vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése tárgyában
hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság részére történő
megküldéséig tart.”
4.§
A Cstv. a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) A felszámolási eljárást a bíróság hivatalból felfüggeszti, ha azt olyan követelés
miatt rendelték el, amelyet egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá
vétel foganatosítása során lefoglaltak és annak eredményeként a követelés összegét a
végrehajtói letéti számlára befizették. A felfüggesztésről szóló végzést a végrehajtói letéti
számlára való befizetésről szóló értesítés kézhezvételét követő öt napon belül meg kell hozni.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(2)	A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő feloldásáról
szóló határozat vagy a büntető ügyben a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetése
tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat bíróság
részére történő megküldéséig tart.
(3)	A felszámolási eljárás felfüggesztése nem érinti a felszámoló kötelezettségeit, és - a
bűnügyi zárlat végrehajtását kivéve - a 38. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 40. §-ban
foglaltak alkalmazását. A bíróság a felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a felszámoló
jogsértő intézkedései vagy mulasztása elleni kifogásokat.
(4)	A felfüggesztés alatt a felszámoló az adós vagyonát csak a felszámolási ügyben eljáró
bíróság engedélyével, a vagyonvesztés elkerülése érdekében és olyan mértékig értékesítheti, és
az abból származó bevételt úgy kezelheti, hogy az nem veszélyeztetheti a zár alá vétel
foganatosítása során lefoglalt követelés kifizetését.”
5-§
A Cstv. a következő 83/N. §-sal egészül ki:
„83/N. § E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról szóló
2015.	évi.... törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi.... törvény) megállapított 6. § (3) bekezdés
b)	pont bd) alpontját, 12. § (6) és (6a) bekezdését, 27. § (7) és (7a) bekezdését, valamint 38/A.
§-át a 2015. évi .... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni
kell.
2
6.§
A Cstv.
a)	26. § (5) bekezdésében az „adós a szövegrész helyébe az „adós - a” szöveg,
b)	49/D. § (1) bekezdésében a Jár el: Ha” szövegrész helyébe a ,jár el: ha” szöveg lép.
2.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosítása
7.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban: Vht.) 80. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem hozható átutalási végzés, ha a behajtandó követelést egy másik követelés biztosítására
büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás
eredményeként annak összegét a végrehajtói letéti számlára befizették.”
8.§
A Vht. a következő 306/S. §-sal egészül ki:
„306/S. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról szóló
2015.	évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 80. és 81. §-át azokban a
Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell,
amelyben a Módtv.5. hatálybalépését megelőzően a bíróság még nem hozott átutalási végzést
vagy az átutalási végzéssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem elbírálására még nem
került sor. Ha az átutalási végzést már kibocsátották és azzal szemben végrehajtás
elrendelésével kapcsolatos jogorvoslatnak már nincs helye, az adós kérelmére a bíróság az
átutalási végzést visszavonja és - kérelemre - végzéssel arra kötelezi a végrehajtást kérőt, hogy
térítse vissza az adósnak az átutalási végzés végrehajtása során kapott összeget.”
9-§
A Vht.
a)	81. § (2) bekezdésében az „Az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság”
szövegrész helyébe az „A bíróság” szöveg,
b)	81. § (3) bekezdésében az „Az (1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (2)
bekezdésben” szöveg
lép.
10. §
Hatályát veszti a Vht. 81. § (1) bekezdése.
11.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) azt a helyzetet kívánja rendezni, amikor egy
követelést egy másik követelés biztosítása érdekében elrendelt bűnügyi zárlat (büntetőeljárási
törvény szerinti zár alá vétel) keretében lefoglaltak és — mint már esedékessé vált követelést —
a fedezetbiztosítás keretében a végrehajtói letéti számlára befizettek. Ilyen esetben ha a
követelést az eredeti hitelező akár végrehajtási, akár felszámolási eljárásban érvényesítené, az
adós lényegében kétszer teljesítené azt, és külön eljárást kellene a hitelezőnek nem járó összeg
visszafizetése érdekében kezdeményezni.
A Javaslat kimondja, hogy csődeljárásban ezeket a követeléseket a vitatott követelések között
veszi nyilvántartásba a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárás kezdeményezésének pedig
akadályát képezi a jelzett helyzet. Ha pedig az eljárás már olyan szakaszban van, hogy már
elrendelték a felszámolást, a bíróság a felszámolási eljárást hivatalból felfüggeszti, mindaddig,
amíg a büntetőeljárásban el nem dől, hogy feloldja-e a bíróság a zár alá vételt vagy a követelés
megfizetése tárgyában hoz döntést. Ezekben az esetekben a felszámoló kirendelését az eljárás
felfüggesztése miatt nem kell visszavonni, és a törvényjavaslat szabályozza a felszámoló jogait,
kötelezettségeit a felfüggesztés időtartama alatt.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (Vht.) módosítására azért kerül sor, hogy
átutalási végzés meghozatalára a fent jelezett esetben ne kerülhessen sor, a végzés
meghozatalára irányuló eljárásban ugyanis az adós nem vesz részt, a követelés időközbeni
teljesítésére vonatkozó kifogással nem tud élni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Lsd. a Cstv. 38/A. §-ához fűzött indokolást.
A 2. §-hoz
A Cstv-ben jelenleg joghézag van, mert nem lehet vitatottnak besorolni azt a hitelezői
igénybejelentést, amit a követelés jogosultja érvényesítene, de a követelést bűnügyi zárlat
keretében lefoglaltak és kifizettek. Ezekben az esetekben addig vitatottnak kell tekinteni a
követelést, amíg a büntetőeljárásban nem születik bírósági döntés arról, hogy a zár alá vételt
feloldják-e vagy pedig a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetésére hoz a bíróság
határozatot.
A 3. §-hoz
A bűnügyi zárlat során az adós vagyonát zár alá veszik, melybe az adós harmadik személyekkel
szembeni követelései is beletartoznak. A követelés biztosítása annak lefoglalásával történik,
melynek összegét - ha az esedékessé vált - a harmadadósnak meg kell fizetnie a hitelezője
hitelezőjének, zár alá vétel esetében az állam e célra szolgáló letéti számlájára kell befizetni.
Ha az adós a harmadadóssal szemben ennek ellenére próbálná meg a követelést felszámolási
4
eljárás keretében érvényesíteni, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a bíróság nem rendeli el a
felszámolást, hanem felfüggeszti az eljárást, mindaddig, amíg nem dől el a büntetőeljárásban,
hogy feloldják-e a zár alá vételt vagy pedig a zár alá vétellel biztosított követelés megfizetésére
vonatkozóan hoz a bíróság végrehajtható határozatot.
A 4. §-hoz
Ha már folyamatban van a felszámolási eljárás, akkor azt kell felfüggeszteni azokban az
esetekben, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amely követelést egy másik követelés
biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak, és annak
eredményeként a követelés összegét a végrehajtói letéti számlára be is fizették. A
felfüggesztésről szóló végzést a végrehajtói letéti számlára való befizetésről szóló értesítés
kézhezvételét követő öt napon belül meg kell hozni. A végzés elleni fellebbezésnek nincs
halasztó hatálya. A felszámolási eljárás felfüggesztése a zár alá vétel büntetőeljárásban történő
feloldásáról szóló határozat vagy a büntetőügyben a zár alá vétellel biztosított követelés
megfizetése tárgyában hozott jogerős bírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat
bíróság részére történő megküldéséig tart. A Javaslat rendelkezik arról, hogy a felszámoló
tisztsége a felfüggesztés alatt is megmarad, és a Cstv. új 38/A. §-a szabályozza, hogy mire terjed
ki ezekben a felfüggesztett ügyekben a jogosultsága.
Az 5. §-hoz
A Cstv. módosításokat a Javaslattal beiktatásra kerülő átmeneti rendelkezés értelmében a már
folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azokban az eljárási szakaszokban, amelyekre
vonatkozóan a Javaslattal beiktatott módosítások szerinti döntéseknek helye lehet.
A 6. §-hoz
Nyelvhelyességi módosítás.
A 7. §-hoz
A Javaslat a Vht. 80. §-át egy (4) bekezdéssel egészíti ki. Ez kizárja az átutalási végzés
meghozatalát abban az esetben, ha olyan követelést kívánnának átutalási végzéssel
érvényesíteni, melyet egy másik követelés biztosítására elrendelt zár alá vétel foganatosítása
során lefoglaltak és a Vht. 112. § alapján - mint esedékessé vált - követelést a zár alá vételt
foganatosító végrehajtónál letétbe helyeztek.
A 8. §-hoz
A Javaslattal beiktatásra kerülő átmeneti rendelkezés értelmében a módosítást a már
folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azokban az eljárási szakaszokban, amelyekre
vonatkozóan a Javaslattal beiktatott módosítások szerinti döntéseknek helye lehet: ez lehet az
átutalási végzés meghozatala, illetve lehet a végzés elleni jogorvoslati kérelem elbírálása is. Ha
ugyanakkor már nem lehet a végrehajtás elrendelése iránti jogorvoslattal élni, az adós teljesítése
miatt a végzés visszavonásának és a tőle elvont összeg visszatéríttetésének van helye.
A 9. §-hoz
5
A Vht. 81. § (2) és (3) bekezdésének szövegcserés módosításai a 81. § (1) bekezdésének
hatályon kívül helyezésével vannak összefüggésben.
A 10. §-hoz
A Vht. 81. § (1) bekezdését a Javaslat azért helyezi hatályon kívül, hogy a jövőben a 81. § (2)
bekezdése szerinti eljárás váljon kizárólagos főszabállyá: eszerint a bíróság minden esetben
azzal a rendelkezéssel küldi meg a pénzügyi intézménynek az átutalási végzést, hogy a
követelés összegét tartsa vissza, és csak akkor utalja át a végrehajtást kérőnek, ha a végzés
kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap más értesítést (pl. fellebbezésről).
Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy az adós által - például a 80. § (4) bekezdésében foglaltak
miatt - előterjesztett fellebbezés elbírálásának időtartama alatt még ne fizessék ki a követelést
a hitelező számára, hanem csak akkor, ha jogerősen eldőlt, hogy van-e helye átutalási végzés
útján történő behajtásnak.
11. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
6
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat
Kövér László
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994.
évi LIIL törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2015. november ,\P.”
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség