﻿Magyarország Kormánya
T/7830. számú
törvényjavaslat
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. november
2015. évi
törvény
az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény módosításáról
1.	§
(1)	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013.
évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződés
(a továbbiakban együtt: szerződés) építőipari teljesítéséből eredő, e törvényben meghatározott
kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt:
fél) megbízására szakértői véleményt ad, ha a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a
kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg.”
(2)	A Tszszt. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) E törvény alkalmazásában
a)	szerződést biztosító mellékkötelezettség a garancia, zálogjog és kezesség,
b)	biztosítékot nyújtó személy: a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosítótársaság, a
zálogkötelezett és a kezes.”
2.	§
A Tszszt. 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv)
„b) tagjait az igazságügyi szakértők és az építési műszaki ellenőrök közül az építésgazdaságért
felelős miniszter - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar
Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek
véleményezése mellett - az igazságügyért felelős miniszter”
(egyetértésével nevezi ki.)
3.	§
(1)	A Tszszt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyben eljáró szakértői tanács három tagját és közülük a szakértői tanács elnökét a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője jelöli ki a vizsgálandó építészeti-műszaki tervezési,
illetve az építőipari kivitelezési munka szakterületének megfelelő, a 3. § (2) bekezdés b) pontja
szerinti tagok közül. A szakértői tanács elnökének kizárólag igazságügyi szakértő jelölhető ki.”
(2)	A Tszszt. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
2
„(3) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv nevében szakértői tanácsban két szakértő jár el, ha a
tárgyi ügyben a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott
bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot. Ezen eljárásban a szakértői tanács elnökeként a
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője vagy vezetőhelyettese vesz részt.”
4.	§
A Tszszt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adott ügy kapcsán a szakértői tanács tagjaként nem járhat el, aki a Polgári
perrendtartásról szóló törvény szerint mint szakértő sem járhatna el. Az elfogultságát kell
vélelmezni különösen annak, aki bármely fél megbízásából az adott ügy tárgyát képező építési
beruházásnál korábban szakértőként járt el.”
5.	§
A Tszszt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakvélemény - a külön jogszabályban a szakértői vélemény tartalmára vonatkozó
előírások szerint - a következő kérdések tárgyában készül:
a)	a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő munkák leírása,
b)	az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített
munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,
c)	az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett
munkák meghatározása, és
d)	a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az
átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke.”
6.	§
A Tszszt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot kivitelezési
szerződés vizsgálata esetén - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott
kivétellel - a kivitelezés helyszínén végzi el. A szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell
készíteni.”
7. §
A Tszszt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv olyan véleménye alapján, amely szerint a szerződést
biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,
a)	a garanciát vállaló pénzügyi intézmény vagy biztosítótársaság a garanciaszerződésben
foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,
b)	a zálogjog a Ptk.-ban írt egyik módon sem érvényesíthető, vagy
c)	a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.”
8. §
3
Ez a törvény 2016. május 1-jén lép hatályba.
9. §
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja az építőipari lánctartozások felszámolására 2013. július 1-jével
létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szervezet (a továbbiakban: TSZSZ) elmúlt két éves
működése során szerzett tapasztalatok alapján a vonatkozó törvény módosítása.
A lánctartozások és a „feketegazdaság” visszaszorítása érdekében a Kormányzat 2013 óta
számos intézkedést tett, amelynek eredményei egyre inkább igazolást nyernek.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által 2014 októberében és 2015
júliusában készített felmérés szerint az építési vállalkozások árbevételük átlagosan 20%-a 60
napon túli kintlévőség, illetve hogy az érintett vállalkozások kintlévőségük 90%-át már
biztonsággal behajthatónak minősítették. A három évvel ezelőtti, több mint 400 milliárd forintos
érték felére csökkentek az építőipari lánctartozások, eközben újabb, jelentős tartozások nem
kerültek a rendszerbe.
A javaslat célja a TSZSZ tevékenységének kiterjesztése, hogy az eljárás még több vállalkozás
számára legyen elérhető, gyorsabb és hatékonyabb legyen. A fontosabb módosítások az alábbiak:
•	ha nincs megfelelő igazságügyi szakértő, az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és
szükséges szaktudással, illetve tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai
lehetnek,
•	a szakértői eljárás olcsó és gyors jellegének erősítése céljából a kevésbé vitatható és
kisebb ügyértékű eljárások esetében (amikor a teljesítésigazolás kiállításra került, de a 6
millió Ft alatti kifizetés nem történt meg) lehetőség lesz három helyett két szakértőből
álló tanács kijelölésére is (a tanács elnöke ebben az esetben mindig a TSZSZ vezetője
vagy vezetőhelyettese),
•	meghatározott konkrét esetekben mellőzhetővé válik a helyszíni szemle, így gyorsítva a
szakértői eljárást (a felek egybehangzó nyilatkozata alapján),
•	a szakértői eljárás során lehetőség lesz a laboratóriumi műszeres vizsgálat mellett
helyszíni műszeres vizsgálatra is, amely hatékonyabbá és olcsóbbá teheti az eljárást,
•	a szakértői tevékenység és annak díjazása áfa-köteles tevékenység, amely a vonatkozó
jogszabályban egyértelműen szabályozásra kerül a bruttó összegek szövegszerű
leírásával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény tárgyi hatályának pontosításra került az által, hogy törlésre került belőle az építési
szerződés, így egyértelműbben meghatározható azon esetek köre, amelyek során a TSZSZ
kérelemre eljárást folytathat.
A korábban hatályos bankgarancia helyett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
LXI. Fejezetében használt garanciaszerződés fogalma kerül a törvénybe, ami egyidejűleg
elismeri a biztosítótársaságok garantőri minőségét is.
A 2. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint csak igazságügyi szakértő lehet a TSZSZ szakértői tagja, ezzel
szemben gyakran fordulnak elő olyan esetek, ahol a szakértői eljárások során műszaki átadás-
5
átvételi eljárások vizsgálatára kerül sor. Ezen szakterületek speciális szabályait leginkább az
építési műszaki ellenőrök ismerik és gyakorolják.
A szakértői eljárás szakmai színvonala és a TSZSZ presztízse az építési műszaki ellenőrök
bevonásával is biztosított, mert a felvételhez a véleményező bizottság pályázati kiírásai, a
beérkezett pályázatok szűrő jellegű szakmai értékelése, valamint a miniszteri kinevezés továbbra
is megfelelő garanciát nyújt, így a TSZSZ tagjai továbbra is kizárólag megfelelő szakmai
tudással és tapasztalattal rendelkező személyek lehetnek.
A 3. §-hoz
Az eredeti jogalkotói szándék megőrzése érdekében - tekintettel a 2. §-ban javasolt bővítésre -
célszerű, hogy építési műszaki ellenőr kizárólag a szakértői tanács tagjaként kerülhessen
kijelölésre, a szakértői tanács elnökének és a szakértői tanács helyett eljáró kétfős szakértői
tanács szakértői tagjának továbbra is igazságügyi szakértőnek kell lennie.
A jogalkotói szándék továbbra is az, hogy a szakértői eljárás olcsó és gyors legyen. Ennek
érdekében, abban az esetben, ahol a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt
meg és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot, célszerű a három szakértőből
álló szakértői tanács kijelölése helyett egy szakértő kijelölése mellé a TSZSZ vezetőjének vagy
vezetőhelyettesének tanácselnökkénti elj árása (kéttagú szakértői tanács) gyorsabb és egyszerűbb
eljárást tesz lehetővé a szakszerűség fenntartásával.
A 4. §-hoz
Az objektív, elfogultságtól mentes szakértői vélemény elkészítése érdekében, nem lehet tagja a
szakértői tanácsnak, illetve nem lehet az ügyben szakértői tanácsként eljáró szakértő az a
személy, aki a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint sem lehet; e szabály
egyik lehetséges esetkörét konkretizálja a rendelkezés azzal, hogy az elfogultság vélelmezhető
annál, aki az adott ügy tárgyát képező építőipari beruházásban bármely fél megbízásából
korábban szakértőként járt el.
Az 5. §-hoz
Az 1. §-ban szereplő, a Tszszt. tárgyi hatályát pontosító módosítás eredményképpen
elengedhetetlen a szakvéleményben megválaszolandó kérdések pontosítása, amely során
szükséges a jogszabályi bekezdés szövegéből a „tervezési és kivitelezési” szövegrész törlése.
A 6. §-hoz
A hatályos jogi szabályozás szerint, a kivitelezés vizsgálatát a helyszínen kell lefolytatni, viszont
számos esetben előfordult, hogy a kérelmező fél által korábban elvégzett munka már igazolt
módon elbontásra, eltakarásra került (pl. állványozás). Fenti esetekben - a felek eljárásban tett
egybehangzó nyilatkozata alapján - nem indokolt már a helyszíni szemle megtartása, mivel a
munka elvégzése a helyszíni szemle időpontjában már nem ellenőrizhető.
A vonatkozó kormányrendelet által szabályozni tervezett alábbi esetkörben
a)	a kérelemmel érintett teljesítés elbontásra került,
b)	a kérelemmel érintett teljesítés közterületről megtekinthető,
c)	a teljesítés ténye az átadott dokumentációból egyértelműen megállapítható, és amelynek
tényét és szakszerűségét a felek sem vitatják,
ezért a helyszíni szemlét a tervezési munkák ellenőrzése során már alkalmazott, a szakértők által
megtartott felek közötti egyeztető megbeszélés helyettesíti. A TSZSZ működési tapasztalata
6
szerint ugyanis a felek személyes találkozása kulcsfontosságú, több esetben született egyezség a
helyszíni szemle alatt, a szakértők közreműködésnek köszönhetően.
A 7. §-hoz
A rendelkezés az 1. §-ban is megjelölt, az új Ptk. fogalomhasználatának és a garantőri minőség
kiterjesztésének átvezetését szolgálja.
A 8. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 9. §-hoz
Jogharmonizációs klauzula.
7