﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/7831. számú
törvényjavaslat
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2015. november

2015. évi ... törvény
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosításáról

I. Fejezet
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYÁT JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK
1. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény módosítása
1. §
(1)	Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX.
törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A különadó mértéke)
„(6) A különadó mértéke
a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15
százalék, az e feletti összegre
aa)	0,31 százalék 2016-ban,
ab)	0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban,
azzal, hogy a hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadó mértéke 2016-ban
nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegének 45 százalékát,
2017-ben és 2018-ban - a (11a) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - a 2016.
adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegét;”
(2)	A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az olyan hitelintézetnél, amelynél
a)	a vállalkozói kölcsönök állományának a tranzakciók hatására bekövetkezett változása a
2015. adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és a 2016. adóévre vonatkozó
beszámoló mérlegfordulónapja között pozitív,
b)	a Kkv-hitelállománynak a tranzakciók hatására bekövetkezett változása a 2015. adóévre
vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és a 2016. adóévre vonatkozó beszámoló
mérlegfordulónapja között pozitív, vagy
c)	a háztartásoknak nyújtott hitelek állományának a tranzakciók hatására bekövetkezett
változása a 2015. adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és a 2016. adóévre
vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között pozitív,
1
a 2017. adóévre és a 2018. adóévre fizetendő különadó mértéke nem haladhatja meg a 2015.
adóévre fizetett (fizetendő) különadó összegének 30 százalékát.
(11b) A jogutód hitelintézet a (6) bekezdés a) pontja és a (11a) bekezdés szerinti korlátot
az (1)-(6) bekezdés szerint megállapított különadó kötelezettségére és a (8) bekezdés szerinti
különadó-kötelezettségére elkülönülten alkalmazza. A jogutód hitelintézet a (11a) bekezdését
a jogutódlással 2015. január 1-jét követően megszűnő adózó vonatkozásában a (8) bekezdés
alapján teljesítendő különadó-fizetési kötelezettségére akkor alkalmazza, ha a (11a) bekezdés
szerinti állomány-növekedést az egyes jogelődeitől származó állományokra külön-külön
teljesíti.”
2.	§
(1)	A Különadó tv. 7. §-a a következő 5. és 6. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„5. vállalkozói hitelek állománya: a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződés alapján
az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező, nem pénzügyi vállalatnak
minősülő adóssal (ide nem értve a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott
nonprofit intézményeket) szemben fennálló, értékpapírban nem rögzített követelések,
figyelembe véve, hogy
a)	a vállalkozói hitelek állományát és annak változását (növekedését, csökkenését) az adózó
a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek
rendelkezései szerint vezetett, a Magyar Nemzeti Bank részére készített jelentéseit
alátámasztó nyilvántartásainak megfelelően állapítja meg,
b)	átalakulást, egyesülést és szétválást követően a jogutód a vállalkozói hitelek
állományának változását a jogelőd irányadó beszámolójában szereplő adatokat figyelembe
véve - átalakulás esetén azzal egyezően, egyesülés esetén azokat összesítve, szétválás esetén
azokat megosztva - állapítja meg,
c)	szétválás esetén a jogelőd irányadó beszámolójának alapjául szolgáló leltárban és a
végleges átalakulási vagyonleltárban egyaránt szereplő vállalkozói hiteleket a jogutódok
között a végleges átalakulási vagyonleltár szerinti megosztásuk szerint, de az irányadó
beszámoló alapjául szolgáló bruttó könyv szerinti értéküknek megfelelően kell számításba
venni, míg az irányadó beszámoló alapjául szolgáló leltárban még szereplő, de a végleges
átalakulási vagyonleltárban már nem szereplő vállalkozói hitelek együttes (az irányadó
beszámoló alapjául szolgáló) bruttó könyv szerinti értékének összegét a jogutódok között a
jogelődjük végleges vagyonmérlege szerinti (bruttó könyv szerinti értéken számításba vett)
saját tőkéjéből történő részesedésük arányában kell megosztani,
d)	a b) és c) pont alkalmazásakor kiválás esetén a fennmaradó adózó egyszerre minősül
jogelődnek és jogutódnak;
6.	nem pénzügyi vállalat: a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével
a)	a gazdasági társaság, kivéve azon társaságot, amelyet a központi kormányzatba vagy a
helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,
2
b)	a szövetkezet (kivéve a szövetkezeti hitelintézetet és a biztosító szövetkezetet),
c)	az egyéb jogi személyiségű vállalkozás,
d)	a jogi személyiség nélküli vállalkozás (ideértve különösen az egyéni céget, de ide nem
értve az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt és a vállalkozási tevékenységet
folytató más természetes személyt),
e)	a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmény;”
(2)	A Különadó tv. 7. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„23. Kkv-hitelállomány: a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződés alapján, a szerződés
megkötésének időpontjában a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvényben meghatározott mikro-, kis- vagy középvállalkozással (ide nem értve a pénzügyi
intézményt) szemben fennálló, értékpapírban nem rögzített követelések együttes bruttó könyv
szerinti értékek, figyelembe véve, hogy
a)	a Kkv-hitelállományt és annak változását (növekedését, csökkenését) az adózó a
számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek
rendelkezései szerint vezetett, a Magyar Nemzeti Bank részére készített jelentéseit
alátámasztó nyilvántartásainak megfelelően állapítja meg,
b)	átalakulást, egyesülést és szétválást követően a jogutód a Kkv-hitelállomány változását a
jogelőd irányadó beszámolójában szereplő adatokat figyelembe véve - átalakulás esetén azzal
egyezően, egyesülés esetén azokat összesítve, szétválás esetén azokat megosztva - állapítja
meg,
c)	szétválás esetén a jogelőd irányadó beszámolójának alapjául szolgáló leltárban és a
végleges átalakulási vagyonleltárban egyaránt szereplő Kkv-hitelállományt a jogutódok
között a végleges átalakulási vagyonleltár szerinti megosztásuk szerint, de az irányadó
beszámoló alapjául szolgáló bruttó könyv szerinti értéküknek megfelelően kell számításba
venni, míg az irányadó beszámoló alapjául szolgáló leltárban még szereplő, de a végleges
átalakulási vagyonleltárban már nem szereplő Kkv-hitelállományt együttes (az irányadó
beszámoló alapjául szolgáló) bruttó könyv szerinti értékének összegét a jogutódok között a
jogelődjük végleges vagyonmérlege szerinti (bruttó könyv szerinti értéken számításba vett)
saját tőkéjéből történő részesedésük arányában kell megosztani,
d)	a b) és c) pont alkalmazásakor kiválás esetén a fennmaradó adózó egyszerre minősül
jogelődnek és jogutódnak;”
(3)	A Különadó tv. 7. §-a a következő 23a.-23c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„23a. háztartásoknak nyújtott hitelek állománya: a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi
lízingszerződés alapján természetes személlyel (ideértve különösen az egyéni vállalkozót, a
mezőgazdasági őstermelőt, és a vállalkozási tevékenységet végző más természetes személyt
is, de ide nem értve az egyéni céget) szemben fennálló, értékpapírban nem rögzített
követelések együttes bruttó könyv szerinti értéke, figyelembe véve, hogy
3
a)	a háztartásoknak nyújtott hitelek állományát és annak változását (növekedését,
csökkenését) az adózó a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletek rendelkezései szerint vezetett, a Magyar Nemzeti Bank részére készített
jelentéseit alátámasztó nyilvántartásainak megfelelően állapítja meg,
b)	átalakulást, egyesülést és szétválást követően a jogutód a háztartásoknak nyújtott hitelek
állományának változását a jogelőd irányadó beszámolójában szereplő adatokat figyelembe
véve - átalakulás esetén azzal egyezően, egyesülés esetén azokat összesítve, szétválás esetén
azokat megosztva - állapítja meg,
c)	szétválás esetén a jogelőd irányadó beszámolójának alapjául szolgáló leltárban és a
végleges átalakulási vagyonleltárban egyaránt szereplő háztartásoknak nyújtott hiteleket a
jogutódok között a végleges átalakulási vagyonleltár szerinti megosztásuk szerint, de az
irányadó beszámoló alapjául szolgáló bruttó könyv szerinti értéküknek megfelelően kell
számításba venni, míg az irányadó beszámoló alapjául szolgáló leltárban még szereplő, de a
végleges átalakulási vagyonleltárban már nem szereplő háztartásoknak nyújtott hitelek
együttes (az irányadó beszámoló alapjául szolgáló) bruttó könyv szerinti értékének összegét a
jogutódok között a jogelődjük végleges vagyonmérlege szerinti (bruttó könyv szerinti értéken
számításba vett) saját tőkéjéből történő részesedésük arányában kell megosztani,
d)	a b) és c) pont alkalmazásakor kiválás esetén a fennmaradó adózó egyszerre minősül
jogelődnek és jogutódnak;
23b. hitelek állományának a tranzakciók hatására bekövetkezett változása: a záró állomány
bruttó könyv szerinti értékének és a nyitó állomány bruttó könyv szerinti értékének
különbözete
a)	növelve a hitelleírásokkal, azzal, hogy hitelleírás alatt az előző év utolsó napján
(mérlegfordulónapon) még a mérlegben vagy a mérlegen kívüli tételek között szereplő hitel-
és hiteljellegű követelések leírását, valamint azok törlesztésekkel csökkentett szerződés
szerinti, illetve bruttó könyv szerinti értéke alatti tárgyévi eladását kell érteni,
b)	növelve az egyes követelések forintban kifejezett értékének a forint árfolyam erősödése
miatt bekövetkező változásával, valamint az állomány nagyságát csökkentő átsorolások
értékével, valamint az eladott követelések eladási értékével,
c)	csökkentve az egyes követelések forintban kifejezett értékének a forint árfolyam
gyengülése miatt bekövetkező változásával, az állomány nagyságát növelő átsorolások
értékével, valamint a vásárolt követelések bruttó könyv szerinti értékével;
23c. bruttó könyv szerinti érték: az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési,
bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem
csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet
által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg,
megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész;”
4
II.	Fejezet
EGYES ADÓTÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
2.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
3.	§
Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176/A. §-a.
3.	Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő' más törvények, valamint a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi
LXXIV. törvény módosítása
4.	§
Nem lép hatályba az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014.
évi LXXIV. törvény 9. § (1) bekezdése.
4.	Az adózással összefüggő' egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény
módosítása
5.	§
Nem lép hatályba az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi
LXXXI. törvény
a)	16. § (3) és (5) bekezdése,
b)	17. §-a,
c)	18. § (1) és (3) bekezdése,
d)	20. § a) pontja.
5.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról
szóló 2015. évi... törvény módosítása
6.	§
Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi .... törvény 119. §-a és 120. §-a.
III.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
6.	Hatályba léptető rendelkezések
7.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2) Az 1-3. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénynek az
államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. év LIX. törvényre
vonatkozó módosítása 2016. január 1-jétől a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára
új kedvezményi lehetőséget biztosított. Az új kedvezményi lehetőség és az ukrajnai helyzetet
destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében elszámolt veszteségek egyes
meghatározott körére lehetővé tett adó-visszatérítés kapcsán az Európai Bizottság
Versenypolitikai Főigazgatósága előzetesen elmarasztalta a magyar hatóságokat, mivel
álláspontja szerint a fenti kedvezmények szelektívnek tekinthetőek.
A törvényjavaslat célja a bankadót érintően, hogy az aggályosnak ítélt kedvezményi
lehetőségek helyett, az uniós versenyjognak megfelelő intézkedéseket vezessen be, amely a
hitelezési aktivitásukat növelő hitelintézetek esetében kedvezőbb adózást tesz lehetővé.
7
Részletes indokolás
a(z) 1. §-hoz
(1)	A javaslat szerint a hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadó
mértéke 2016-ban nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett (fizetendő) különadó
összegének 45 százalékát, 2017-ben és 2018-ban - főszabály szerint - a 2016.
adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegét.
(2)	A javaslat rögzíti, hogy az olyan hitelintézet, amelynél vállalkozói kölcsönök
állománya, vagy a Kkv-hitelállomány, vagy a háztartásoknak nyújtott hitelek
állománya a 2015. adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és a 2016.
adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, a 2016.
adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegében meghatározott korlát helyett egy
másik, kedvezőbb korlátot (CAP-et) alkalmazhat. Az ilyen hitelintézetnél a 2017.
adóévre és a 2018. adóévre fizetendő különadó mértéke nem haladhatja meg a 2015.
adóévre fizetett (fizetendő) különadó összegének 30 százalékát.
A javaslat a jogutódlás esetére rögzíti, hogy a jogutódnak a jogelődjére (jogelődeire)
tekintettel megállapított kötelezettségére az említett fix korlátot külön (nem a saját
különadó-kötelezettségével együttesen számított értékre) kell alkalmaznia. A jogutód
2017-ben és 2018-ban a jogelődje (jogelődei) vonatkozásában teljesítendő
adókötelezettségre a 30%-os korlátot akkor alkalmazhatja, ha a hitelállomány-
növekedést az egyes jogelődeitől származó állományokra külön-külön teljesíti.
a(z) 2. §-hoz
A javaslat meghatározza a vállalkozói hitelek állománya, a nem pénzügyi vállalat, a
Kkv-hitelállomány, a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya, a hitelek
állományának a tranzakciók hatására bekövetkezett változása és a bruttó könyv
szerinti érték definícióját.
a(z) 3. §-hoz
A javaslat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen
következtében elszámolt veszteségek egyes meghatározott körére lehetővé tett adó-
visszatérítésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezéséről gondoskodik.
a(z) 4. §-hoz
Az adótörvényeket 2014 őszén módosító törvény 2016. január 1-jei hatállyal olyan
rendelkezést iktatott be az Szja tv-be, amely meghatározta, hogy hogyan változik a két
gyermeket nevelő családok által családi kedvezmény címén érvényesíthető összeg a
2016-2019. években. A 2015 júniusában elfogadott módosítás ugyanezt a
törvényhelyet korrigálta az adómérték 15%-ra történő csökkentésével összefüggésben
úgy, hogy az érvényesíthető - a korábbiakban már módosított - összegeket valorizálta.
Ez utóbbi rendelkezés hatálybalépése szintén 2016. január 1.
A javaslat az Szja tv-ben keletkezett belső koherencia-zavart kívánja kiküszöbölni
azzal, hogy nem lépteti hatályba a 2014. évi LXXIV. törvény vonatkozó
rendelkezését.
a(z) 5. §-hoz
A javaslat szerint nem lépnek hatályba az uniós szempontból aggályosnak ítélt, az
adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI.
8
törvénnyel megállapított bankadó kedvezményekre vonatkozó rendelkezések és azon
rendelkezések, amelyek esetében e törvény tartalmazza a hatályba léptetni kívánt
rendelkezéseket.
a(z) 6. §-hoz
A javaslat szerint nem lépnek hatályba az uniós szempontból aggályosnak ítélt, az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról
szóló 2015. évi törvénnyel megállapított bankadó kedvezményekre vonatkozó
rendelkezések.
a(z) 7. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
9