﻿Qr&Esygyűi®* Hivatal®
Irományszám. 'rjm
Étozett: 2015 NOV 2 í
2015.	évi... törvény
egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításáról
l-§
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 66. § (5) bekezdés a) pontjában a
„megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.
2-§
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 26. § (4) bekezdés a) pontjában
a „megsemmisít” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
3-§
A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 35. § (3) bekezdés a) pontjában a
„megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.
4-§
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 49/B. § (4) bekezdés a)
pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
5-§
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII.
törvény 38. § (4) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a „hatályon
kívül helyezheti” szöveg lép.
6. §
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 125/D. § (4) bekezdésében a „megsemmisíti”
szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
7-§
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 28. § (3) bekezdés a) pontjában a
„megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
8-	§
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti”
szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.
9-§
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról
szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 25/B. § (3) bekezdésében a „megsemmisíti” szövegrész
helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
10.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 199. § (2) bekezdés a)
pontjában és 200/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „megsemmisítheti” szövegrész helyébe a
„hatályon kívül helyezheti” szöveg lép.
11. §
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. §
a)	(3) bekezdés a) pontjában a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi”,
b)	(7) bekezdésében a „megsemmisítésére” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezésére”
szöveg lép.
12.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 35. § (5) bekezdés a) pontjában
a „megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
13.	§
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 51. § (4) bekezdés a) pontjában a
„megsemmisíti” szövegrész helyébe a „hatályon kívül helyezi” szöveg lép.
14.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti
és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 3. alcíme a következő
10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a jogi személy szervei által hozott határozat ellen
a Ptk. hatálybalépését követően is csak az a tag vagy alapító kérheti a bíróságtól a határozat
hatályon kívül helyezését, aki a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett vagy a
határozathozatal tekintetében alapítói jogokat gyakorolhatott. A különleges jogállású, illetve a
tagsági, alapítói jogokkal csak részben rendelkező személyek csak az érintettségük esetén és
csak annyiban kérhetik a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, amennyiben az rájuk
nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg, ezeket kiterjeszti vagy korlátozza, illetve
megszünteti.
(2)	A Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra, vagy a jogi személy határozata ellen
benyújtott kereset tárgyában meghozott ítélet elleni felülvizsgálat kezdeményezésére való
jogosultságnak, kereshetőségi jognak, illetve perbeli legitimációnak (a továbbiakban:
keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig - ideértve e rendkívüli
jogorvoslatot is - fenn kell állnia. Ha a keresetindítási jogot megalapozó jogviszonyban
bekövetkezett változás folytán - a jogutódlás esetét kivéve - a keresetindítási jog megszűnik, a
bíróság a pert megszünteti. Ha a pert a másodfokú bíróság vagy a felülvizsgálat során a Kúria
szünteti meg, a másodfokú bíróság, illetve a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét, illetve a jogerős
ítéletet végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll,
hatályon kívül helyezi.
(3)	A Ptk. 3:37. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági
ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozat
hatályon kívül helyezésének azok meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon
kívül helyezésére a Ptk. hatálybalépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a
bíróság számára ilyen hatályú határozat meghozatalát lehetővé teszi.”
15.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A javaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése óta eltelt
időszakban felmerült azon dogmatikai kérdésekkel kapcsolatos vitákat kívánja rendezni, amely
a jogi személy valamely szerve által meghozott határozat bírósági felülvizsgálata során a
perindítási joggal, valamint a bírói döntés hatályával függnek össze.
Részletes indokolás
Az 1-13. §-hoz
A javaslat 14. §-a szerinti, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi
CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 3. alcímébe beilleszteni kívánt értelmező
rendelkezések ezeket a kérdéseket teszik egyértelművé, ehhez kapcsolódnak az 1-13. §-ban
szereplő szövegcserés módosítások is.
A 14. §-hoz
A Ptké. javaslat szerinti 10/A. § (1) bekezdése kapcsán (a tagsági jogokkal összefüggésben)
szükségesnek mutatkozott annak törvényi szinten történő rendezése, hogy a jogi személy tagját
csak akkor illeti meg a perindítás joga, ha a megtámadott határozat az ő tagi jogosultságait,
kötelezettségeit érinti.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a polgári jogi jogalanyisághoz kapcsolódik a perbeli
jogképesség. Erről pedig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.)
48. §-a rendelkezik. A perbeli jogképesség azt a képességet jelenti, hogy valaki a perben fél
lehet. A perbeli jogképesség tehát általában a polgári jogi jogképességhez igazodik, azonban
attól egyes kivételes esetekben el is térhet. A perbeli jogképességtől elkülönülő kérdés a perbeli
legitimáció, mely a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik, azt jelenti,
hogy a keresetet az igényérvényesítés alapjául szolgáló anyagi jogosult érvényesíti-e (aktív
perbeli legitimáció), illetve a kötelezettel szemben indul-e meg a per (passzív perbeli
legitimáció).
A keresetindítási jog mint anyagi jogosultság a tagsági vagy egyéb, a jogi személlyel
összefüggő jogviszonyhoz kapcsolódik. Ekként egyértelmű, hogy amennyiben ez a jogviszony
időközben megszűnik, nem csak a keresetindítási jog, hanem a perbeli legitimáció is
megszűnik. Tehát a keresetindítási jog körülményeiben a per folyamán bekövetkezett
változásokkal (pl. a rendes tagsági jogviszony megszűnése) megszűnik az a jogos érdek is,
amelyre tekintettel a fél a pert megindíthatta [Id. Pp. 3. § (1) bekezdése]. A Ptké. javasolt 10/A.
§ (2) bekezdése ezt a jogértelmezést kívánja egyértelművé tenni.
Az érvénytelenség és a hatályon kívül helyezés terminológiai összemosása okozta probléma
akkor csúcsosodik ki, amikor a jogalkalmazásban a hatályon kívül helyezés összemosódik az
érvénytelenség kötelmi jogból ismert, visszaható hatályú jogkövetkezményével. Mivel az
anyagi jogszabály eddig nem rendelkezett arról (csak a bírói gyakorlat), hogy miképpen érinti
ez a korábban már megtett jogcselekményeket, döntéseket, ezért szükséges e kérdésnek
jogalkotással történő rendezése. Ez esetben ugyanis a döntés végrehajtása során számos kérdés
merül fel, úgy mint a döntés „ex nunc” (meghozatala napjától) vagy „ex tunc” hatályú-e
(visszamenőleges, azaz a döntést megelőző időszakra vonatkozik).
A jogi személy valamely szervének határozatával szemben kezdeményezett bírói felülvizsgálat
célja az esetleges törvénysértés korrekciója. A jogi személy határozatai csak a tagok által
indított perekben helyezhetők hatályon kívül. Márpedig nyelvtani és logikai értelemben
hatályon kívül helyezni csak azt a határozatot lehet, amely korábban hatályban volt; hatályba
sem lépett határozat esetén a hatályon kívül helyezés fogalmilag értelmezhetetlen. A hatályon
kívül helyezés tehát mindig csak a jövőre vonatkozhat, így legkorábban a hatályon kívül
helyezést kimondó jogerős bírósági ítélettel következhet csak be. Ezt erősíti az is, hogy a peres
eljárás tartama alatt a határozat végrehajtásának a felfüggesztésére van törvényes lehetőség.
Végrehajtásról pedig kizárólag hatályba lépett határozatok esetén beszélhetünk.
A Kúria BH 2012.202. szám alatt közzétett Pfv. X. 22.061/2011. számú eseti döntése szerint az
egyesülési jog hatálya alá tartozó szervezetek valamely szerve által hozott és keresettel támadott
határozatai mindaddig hatályosak, amíg azt a bíróság jogerős határozattal meg nem semmisíti,
vagy annak végrehajtását a peres eljárás során fel nem függeszti. Ebből következik az a logika
hogy a határozat megsemmisítése iránt indított perekben hozott ítélet nem bír visszamenőleges,
„ex tunc” hatállyal, hanem épp ellenkezőleg, „ex nunc” hatályú, azaz a keresetben támadott
határozatok az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával tekinthetők megsemmisítettnek.
A Fővárosi ítélőtábla 1/2013. számú Gazdasági Elvi Döntésként közzétett
13.Gpkf.43.319/2012/5. szám alatti határozatában kimondta, hogy a vezető tisztségviselőt
választó társasági határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat a jövőre nézve, „ex
nunc” fejt ki joghatást, mert a bírósági döntés a jogalakító jellegéből fakadóan eredményezi a
bíróság által felülvizsgált társasági határozattal érintett jogviszony megváltozását.
Megjegyzendő, hogy a Kúria BH 2012.202. szám alatt közzétett Pfv. X. 22.061/2011. számú
eseti döntése a törvény korábbi szóhasználatát alapul véve a határozatot megsemmisítő ítéletnek
tulajdonított „ex nunc” hatályt, tehát a visszamenőleges hatály kérdése még a határozat
megsemmisítése esetén sem merült fel. A törvényi szóhasználat pedig ma sem egységes. Míg a
Ptk. a tag számára a jogi személy határozatainak a hatályon kívül helyezése iránt ad perindítási
jogosultságot, addig az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (3) bekezdés a) pontja az
ügyészt a civil szervezet határozatainak a megsemmisítése iránti perindításra hatalmazza fel.
A Ptké. javasolt 10/A. § (3) bekezdése ezt a jogértelmezést kívánja egyértelművé tenni a
jogalkalmazó számára.
A 15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat kezdeményezése
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „egyes közjogi jogi személyekkel
összefüggő törvények módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom
benyújtani.
Budapest, 2015. november 24.
Tisztelettel:
Ór. Gulyás Gergely
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség