﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8196. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról
Előadó:
Rogán Antal	Varga Mihály
a miniszterelnök kabinetfőnöke	nemzetgazdasági miniszter
2015. december
2015. évi ... törvény
egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő
397/I. §-sal egészül ki:
„397/I. § (1) 2016. június 30. napjáig e törvény azon rendelkezéseit, amelyek kötelező, illetve
kizárólagos elektronikus kapcsolattartásról rendelkeznek, akkor kell alkalmazni, ha a fél vagy
képviselője, illetve az elektronikus kapcsolattartással egyébként érintett az elektronikus
kapcsolattartást választja.
(2)	2016. július 1-jétől a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében e törvénynek a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi
törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel megállapított
a)	321/A. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást
követően perré alakult eljárásban,
b)	340/B. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során
hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben,
c)	341/J. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi
eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben,
d)	386/U. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben,
e)	394/C. §-át a 2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben
kell alkalmazni.”
2.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
2.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § A helyi iparűzési adóból származó bevétel különösen a települési önkormányzat
képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására és - a fővárosi
önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint - a helyi közösségi
közlekedési feladatok ellátására használható fel. A helyi iparűzési adóból származó bevétel az
önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására
nem fordítható azt meghaladó mértékben, mint amilyen mértékben a települési
önkormányzatot az adóerő-képessége szerint a központi költségvetésről szóló törvényben
meghatározott hivatali működési támogatáshoz kapcsolódó beszámítás terheli.”
1
3.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
3.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi
építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek
a)	megengedett legnagyobb beépítettségét,
b)	megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
c)	szabályozási vonalát, és
d)	beépítési módját vagy építési helyét
kell figyelembe venni.”
4.	§
Az Étv. a 33. §-át követően a következő alcímmel és 33/A. §-sal egészül ki:
„Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység
33/A. § (1) A legfeljebb 300 m hasznos összes alapterületű új lakóépület építése esetén
a)	az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal
kormányrendeletben meghatározottak szerint az építtető a nevének és lakcímének, szervezet
esetén székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak,
b)	ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása
érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc
napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell
tekinteni,
c)	a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési
dokumentációt kell mellékelni,
d)	az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérést be kell jelenteni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és
a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben
kijelölt szervtől.
(3)	Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az (1) bekezdés szerinti
épületet, az elkészült építményt le kell bontani.”
5.	§
Az Étv. 33/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért az 1. mellékletben meghatározott
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
6.	§
Az Étv. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
2
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”
7.	§
Az Étv.
a)	30/D. § (1) bekezdésében a „hatósági engedélyhez nem kötött” szövegrész helyébe a
„hatósági engedélyhez vagy a 33/A. § szerinti bejelentéshez nem kötött” szöveg,
b)	38. § (1) bekezdésében a „ha jogszabály” szövegrész helyébe a „ha e törvény vagy más
jogszabály” szöveg,
c)	48. §
ca)	(2) bekezdésében a „tevékenységet” szövegrész helyébe a „tevékenységet vagy a 33/A. §
szerinti tevékenységet” szöveg,
cb)	(2) bekezdés a) pontjában az „engedély vagy” szövegrész helyébe az „engedély, a 33/A. §
szerinti bejelentés vagy” szöveg,
cc)	(2) bekezdés b) pontjában az „eltérően” szövegrész helyébe a „vagy a 33/A. § szerinti
bejelentéstől eltérően” szöveg
lép.
8.	§
Az Étv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
4.	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
9.	§
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 16. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen
vagy alkalomszerűen szolgáló, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti Hatóság által ekként
nyilvántartott helyiség;”
(2)	Az Mktv. 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést folytató természetes személy vagy jogi személy;”
10.	§
Az Mktv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mozgóképszakmai célok támogatása)
„b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés
alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő
3
támogatásból származó forrásból nyújtott, valamint a 31/D. § alapján az állami adóhatóságon
keresztül biztosított támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás).”
11.	§
Az Mktv. 19/G. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az e §-ban foglalt adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának
megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és
helyességéért.”
12. §
Az Mktv. III/A. Fejezete a következő 2/B. Címmel egészül ki:
„2/B. Cím
Moziüzemeltetési tevékenység bejelentése
19/L. § (1) A moziüzemeltető legalább 30 nappal a mozi üzemeltetésének megkezdését
megelőzően bejelenti a Hatóság részére a moziüzemeltetésre irányuló tevékenységét. A
bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.
(2)	A bejelentés a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a)	a moziüzemeltető
aa)	telefonszámát, és elektronikus levelezési címét,
ab)	- nem természetes személy esetén - székhelyét, képviselőjének, illetve a Hatósággal való
kapcsolattartásra kijelölt személy nevét, telefonszámát, postai és elektronikus levelezési
címét,
ac)	cégj egyzékszámát, adószámát,
b)	az üzemeltetett mozi nevét, címét és
c)	a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek
befogadóképességét.
(3)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem természetes személy moziüzemeltető a
bejelentéshez mellékeli a képviseleti jogosultságot igazoló okirat másolatát.
(4)	Ha a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységét a nyilvántartásba vételtől
számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, a
Hatóság a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvényben meghatározottakon túl a 19/H. § szerinti jogkövetkezményeket
alkalmazhatja.
(5)	A Hatóság hivatalból törli a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatokat a
nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől
számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a
(4)	bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.
(6)	A mozi hatósági nyilvántartásba vett címe tekintetében adatváltozási bejelentés nem
tehető.”
13.	§
Az Mktv. 21/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
4
„(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatok a kérelem benyújtásakor a filmterjesztőn,
illetve az érdekkörén kívül álló okból nem állnak rendelkezésre, a filmterjesztő az adatok
rendelkezésére állását követően haladéktalanul köteles azokat a Hivatalnak megküldeni. A
filmterjesztő a kérelem benyújtásakor igazolja, hogy a hiányzó adatok az ő, illetve érdekkörén
kívül álló okból nem állnak a rendelkezésére.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a Hivatal a
19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja.”
14.	§
Az Mktv. 21/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az adathordozón kizárólag olyan mozielőzetest, illetve hirdetést lehet közzétenni,
amelynek besorolási kategóriája nem magasabb, mint az adathordozón közzétett filmalkotás
besorolási kategóriája. Ha az adathordozó több filmalkotást tartalmaz, a mozielőzetes, illetve
hirdetés közzétételének szempontjából a legmagasabb kategóriájú filmalkotás az irányadó.”
15.	§
Az Mktv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyilvántartásba vételt kérő természetes személy nyilatkozik arról, hogy
filmterjesztőként történő nyilvántartásba vételét filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként,
vagy egyéb minőségében kéri. A nyilvántartásba vételt kérő mozgóképszakmai szervezet
nyilatkozik arról, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként,
filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként, vagy egyéb
minőségében) vagy egyéb szervezetként kéri.”
16.	§
Az Mktv. 31/D. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) Az MNF minden negyedévet követő hónap ötödik napjáig tájékoztatja az állami
adóhatóságot a letéti számlára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján az adott negyedévben
befolyt közvetett támogatások összegéről.”
17.	§
Az Mktv. 31/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közvetlen magyar filmgyártási költségek között az a közvetlen filmgyártási költségnek
minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség vagy ráfordítás ismerhető el,)
„b) amely
ba)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.), az egyszerűsített
vállalkozói adóról szóló törvény, a Tao. tv., a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény vagy az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adó- vagy közteher-
kötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség
teljesítésével keletkezett,
5
bb)	a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi juttatások után fizetendő
járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy
bc)	az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett,
ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is,
így különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó, vagy egyéb,
számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó, és”
18.	§
Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/F. §-sal egészül ki:
„36/F. § A Kormány erre irányuló döntése alapján a központi költségvetés a 31/D. § (7)
bekezdés c) pontjában meghatározott keretösszeg és a 2015. év során a Tao. tv. 22. § (3)
bekezdése és 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a letéti számlán összegyűjtött közvetett
támogatás pozitív különbözetének megfelelő összeget 2015-ben a letéti számlára teljesítheti.
A Kormány döntésével ily módon megtérített különbözet a 31/D. § (7) bekezdés c) pontja
szerinti összeghatáron felül is teljesíthető.”
19.	§
Az Mktv. V. Fejezet 1. Címe a következő 36/G. §-sal egészül ki:
„36/G. § Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő
módosításáról szóló 2015. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtvl.) hatálybalépésekor
moziüzemeltetési tevékenységet végző természetes vagy jogi személy a Módtvl.
hatálybalépését követő 60 napon belül köteles a moziüzemeltetési tevékenység végzését a
19/L. §-ban foglaltak szerint bejelenteni a Hatóság számára.”
20.	§
Az Mktv.
a)	2. § 29. pontjában az „adó- vagy járulékkötelezettség” szövegrész helyébe az „adó vagy
egyéb közteher-fizetési kötelezettség” szöveg,
b)	19/E. § (4) bekezdésében a „Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Törvényszékhez” szöveg,
c)	19/H. § (8) bekezdés c) pontjában a „százezer” szövegrész helyébe az „ötszázezer” szöveg,
d)	31/D. § (10) bekezdésében az „5 banki napon” szövegrész helyébe a „15 banki napon”
szöveg,
e)	31/E. § (6) bekezdésében az „az 5 millió” szövegrész helyébe az „a tízmillió” szöveg,
f)	31/F. § (2) bekezdésében az „az adóhatóságnak” szövegrészek helyébe az „az állami
adóhatóságnak” szöveg
lép.
21. §
Hatályát veszti az Mktv.
a)	21/B. § (2) bekezdésében az „A kérelemben a 21/A. § szerint hiányzó adatok, mellékletek
tekintetében igazolni kell, hogy azok a filmerjesztőn, illetve az érdekkörén kívül álló okból
nem állnak rendelkezésre a kérelem benyújtásakor. A filmterjesztő az iratok rendelkezésére
állása esetén haladéktalanul, köteles e törvénynek megfelelően benyújtani a Hivatalhoz.
Ennek elmaradása esetén a Hivatal a 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában meghatározott
jogkövetkezményeket alkalmazhatja.” szövegrész,
6
b)	26/B. § (3) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozás” szövegrész,
c)	26/C. § (1) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozás” szövegrész,
d)	26/C. § (2) bekezdésében a „vagy a filmgyártó vállalkozást” szövegrész,
e)	31/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „A Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerinti
igazolás kiállítására irányuló kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító
szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti
támogatási megállapodást.” szövegrész,
f)	31/C. § (10) bekezdésében az „A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti
számlájára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegéről.”
szövegrész,
g)	31/E. § (6) bekezdésében a „Gyártáshoz kapcsolódó reklámköltség a werkfilm és a
standfotó előállítási költsége, valamint a gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb, a
mozgóképszakmai hatóság által ilyennek elismert költség.” szövegrész,
h)	31/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész,
i)	34. § (3) bekezdésében a „2014. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által a 2012.
évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben, ezt
követően”szövegrész.
5.	A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról
szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása
22.	§
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló
2006. évi CXXXIII. törvény
a)	3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 51%” szövegrész helyébe a „fővárosi
önkormányzatot 52,5%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 49%” szövegrész
helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat
az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési
feladat ellátására” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból a
helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” szöveg,
b)	3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szövegrész helyébe a „fővárosi
önkormányzatot 54%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szövegrész
helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 46%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az
őt megillető 52,5%-ból” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 54%-
ból” szöveg
lép.
6.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
23.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a
következő 300. §-sal egészül ki:
„300. § A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes törvényeknek a
gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel
megállapított 50. és 51. sorát azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a
84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”
7
24.	§
Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
25.	§
Hatályát veszti az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora.
7.	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
26.	§
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 61. §-a a következő (12)
bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvénynek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb
eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvénnyel
megállapított 37. § (4a) bekezdését 2016. június 30. napjáig akkor kell alkalmazni, ha a
jogosult vagy képviselője az elektronikus kapcsolattartást választja. 2016. július 1-jétől
ugyanezen bekezdésnek a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezését a
2016.	július 1. napján és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
8.	A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény
módosítása
27.	§
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény (a
továbbiakban: NGTT tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a Tanácsnak. A Tanács
tagjainak megbízatása - a (12) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - négy évre
szól.”
28.	§
Az NGTT tv. 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Tanács tagjainak megbízatása az érdekképviseletek (11) bekezdés szerinti
felülvizsgálata eredményéről, illetve a tagokat delegáló szervezetek új tagok megbízatásáról
szóló, a Titkárság felé közölt tájékoztatása időpontjáig áll fenn.”
29.	§
Az NGTT tv. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E törvénynek az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő
módosításáról szóló 2015. évi ... törvénnyel megállapított 4. § (2) és (12) bekezdését a 2015.
január 1-jén a Tanácsban tagsággal rendelkező tagok megbízatására is alkalmazni kell.”
8
9.	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és
igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény módosítása
30.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és
igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 30. §-a a következő
(4)	bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 26. és 27. § 2016. július 1-jén lép hatályba.”
(2)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és
igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 30. §
a)	(1) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) bekezdésben”
szöveg,
b)	(3) bekezdésében a „7. § és a 26-29. §” szövegrész helyébe a „7., 28. és 29. §” szöveg
lép.
31.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és
igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény 27. §-ának a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 14. §-át megállapító
rendelkezése a „január” szövegrész helyett a „július” szöveggel lép hatályba.
10.	Záró rendelkezések
32.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2-4. §, a 6. §, a 7. §, a 22. § a) pontja, a 23. §, a 24. §, a 26. §, valamint a 2. melléklet
2016.	január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 9-17. §, a 19. §, a 20. § a), b) és d)-f) pontja, valamint a 21. § az e törvény kihirdetését
követő 15. napon lép hatályba.
(4)	A 20. § c) pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(5)	Az 5. § és a 8. §, valamint az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép
hatályba.
(6)	A 22. § b) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.
(7)	A 25. § 2020. január 1-jén lép hatályba.
9
1.	melléklet a 2015. évi... törvényhez
„1. melléklet a 1997. évi LXXVIII. törvényhez
	A	B
1.	A bejelentéstől számított évek száma	Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
2.	0-3	díjmentes
3.	3-4	200 000 forint
4.	4-5	400 000 forint
5.	5-6	600 000 forint
6.	6-7	800 000 forint
7.	7-8	1 000 000 forint
8.	8-9	1 200 000 forint
9.	9-10	1 400 000 forint
10
2. melléklet a 2015. évi... törvényhez
Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 50. és 51. sorral egészül
ki:
(Sor-	Megnevezés	vtsz.)
szám		
50.	A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás, amelynek hasznos összes alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert	
51.	A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek hasznos összes alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert	
11
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az
otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. Ennek elősegítése érdekében
a Javaslat az új építésű lakások áfa kulcsának csökkentésére és az építésügyi szabályok
egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat tartalmaz.
A Javaslat célja, hogy a lakóingatlan értékesítésekre vonatkozó áfa kulcs csökkentésével
egyrészt hozzájáruljon a lakáspiac élénkítésén keresztül a gazdasági növekedés
fellendítéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez, másrészt növelje az otthonteremtés esélyét.
A lakások árának csökkenése jelentősen hozzájárulhat a lakáspiac fellendüléséhez, új lakások
építéséhez. Az állam ezzel kapcsolatos eszköze az adó, jelen esetben az áfa csökkentése, ami
ma 27%-os mértékben terheli az újonnan épült lakásokat. A Javaslat rendelkezései lehetővé
teszik az új építésű lakások esetén 2016-2019 között a kedvezményes 5%-os kulcs
alkalmazását.
A Javaslat alapján az építésügyi eljárások törvényi szabályai között az egyszerű bejelentés
bevezetésével megszüntetésre kerül a legfeljebb 300 m hasznos összes alapterületű új
lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás. Az építési tevékenységgel
kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre korlátozódik. Az építésügyi
szabályok jelenleg nagyban megnyújtják az építési engedélyek kiadásának idejét, ezért a
Javaslat egyszerűsíti és gyorsítja a közműellátás biztosításának eljárási szabályait is.
A Javaslat célja továbbá olyan gazdaságélénkítő javaslatok megfogalmazása, mint a
moziüzemeltetőkre és a mozikra vonatkozó, a nemzetközi gyakorlattal összhangban álló
statisztikai rendszer kialakítása, valamint a mozgóképszakmai célok támogatásával
kapcsolatos rendelkezések megállapítása. A mozi üzemeltetéssel összefüggésben a Javaslat
rendelkezik a besorolási eljárás pontosításáról, a mozielőzetesekre vonatkozó szabályoknak az
adathordozón közzétettekre történő kiterjesztéséről, továbbá az elszámolható közvetlen
magyar filmgyártási költségek körének az adórendszer változásaival történő összhangba
hozásáról.
A minimálbér tárgyalások sikeres rendezése feltétele a hatékony foglalkoztatáspolitika
megvalósításának. A minimálbér tárgyalások eredményes lefolytatása érdekében
haladéktalanul módosítani indokolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011.
évi XCIII. törvény azon rendelkezéseit, melyek a tagok mandátumáról szólnak, lehetővé téve
azt, hogy megbízatásuk meghosszabbításra kerüljön.
A jogalkalmazók és a jogkereső állampolgárok, szervezetek számára a bírósággal való
kapcsolattartás elektronikus úton megvalósuló módja egy új eljárás bevezetését jelenti, az erre
való megfelelő felkészülést tartalmazzák a Javaslatnak a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvényt módosító rendelkezései.
A Javaslat tartalmazza fenti módosításokon túl a fővárosi önkormányzat és a kerületi
önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény szükséges
módosításait is.
12
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A(z) 1., 26., 30. és 31. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és
igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény elfogadásával a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) részletes
szabályozást tartalmaz az elektronikus kapcsolattartás tekintetében, mind arra az esetre, ha az
elektronikus kapcsolattartás a felek számára választható, mind arra az esetre, ha az
elektronikus kapcsolattartás kötelező.
Annak érdekében, hogy a jogalkalmazók és a jogkereső állampolgárok, szervezetek számára a
bírósággal való kapcsolattartásnak ezen - elektronikus úton megvalósuló - módja
megfelelően „begyakorolhatóvá” és zökkenőmentesen alkalmazhatóvá váljon, a Javaslat
egyfajta „próbaüzemet” biztosít 2016. június 30. napjáig. Ez alatt az időszak alatt már azokat
az új rendelkezéseket is alkalmazni kell, amelyeket a Pp. a kötelező elektronikus
kapcsolattartás tekintetében tartalmaz, de csak akkor, ha a fél él a törvény adta lehetőséggel,
és az elektronikus kapcsolattartást választja. Ez a megoldás biztosítja, hogy az átmeneti
időszak lejártát követően a kötelező elektronikus kapcsolattartás zökkenőmentesen
megvalósuljon, és ténylegesen előmozdítsa az időszerű ítélkezést.
A(z) 2. §-hoz
A helyi adókról szóló törvény módosításával a helyi önkormányzat köteles az iparűzési
adóbevételt a törvény által már eddig is meghatározott feladatok mellett a helyi közösségi
közlekedés ellátására fordítani. A § a Főváros esetében utal a külön törvényi szabályozásra is.
A(z) 3-8. §-hoz és az 1. melléklethez
A Javaslat alapján az egyszerű bejelentés bevezetésével megszüntetésre kerül a legfeljebb 300
m2 hasznos összes alapterületű új lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás.
Az építési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettség ez esetben csak a bejelentésre
korlátozódik. A bejelentést követő 15 nap elteltével meg lehet kezdeni.
Az egyszerű bejelentéshez kormányrendelet szerint mellékelendő egyszerű dokumentációtól
való eltérés bejelentésköteles. Az egyszerű bejelentés nélkül végzett, valamint a bejelentéshez
mellékelt dokumentációtól - újabb bejelentés hiányában - eltérően végzett tevékenység
jogszerűtlen építési tevékenységnek minősül.
A bejelentésért - tekintettel arra, hogy nem minősül közigazgatási hatósági ügynek - illetéket
és igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
Az építészeti tervezést és az építési kivitelezési tevékenységet az egyszerű bejelentés esetén is
csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően lehet végezni, és ezt a hatóság a rá vonatkozó
jogszabályok alapján ellenőrizheti.
Az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással
kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására határidőt állapít meg a törvény, amelynek
érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
13
2
A legfeljebb 300 m hasznos összes alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a
helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe
venni.
A legfeljebb 300 m hasznos összes alapterületű új lakóépület felépítésének ténye -
amennyiben az a bejelentéstől számított három éven belül megvalósul - ingyenesen kerül
igazolásra hatósági bizonyítvánnyal. Annak érdekében, hogy az építkezések ne maradjanak
befejezetlenül, illetve ne húzódjanak el, a jogalkotó az építkezés időtartamától függő díjazást
vezet be, illetve bontási kötelezettséget állapít meg, ha a bejelentéstől számított 10 éven belül
az épület nem épül fel.
Az egyszerű bejelentéssel összefüggő további módosítások alapján a településképi
véleményezési és településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos további szabályok megalkotására - tekintettel arra,
hogy a bejelentésre nem vonatkoznak a hatósági eljárás szabályai - a Kormány kap
felhatalmazást.
A(z) 9-10. §-hoz
Egyes kifejezések beemelése az értelmező rendelkezések közé a mozgóképről szóló 2004. évi
II.	törvény (a továbbiakban: Mktv.) vonatkozó pontjainak egységes értelmezését segíti elő,
elsősorban a moziüzemeltetőkre és a mozikra vonatkozó a nemzetközi gyakorlatban
összhangban álló statisztikai rendszer kialakítása érdekében. Az Mktv. 2. §-ában a közvetett
támogatás fogalomkörét indokolt kiegészíteni, tekintettel arra, hogy a 2016. évtől a letéti
számla feltöltésének módjai kiegészülnek az állami adóhatóságon keresztüli teljesítéssel.
A(z) 11-12. §-hoz
A hazai filmforgalmazásból ma hiányzik az iparág egészét lefedő, a mozilátogatottsági és
filmterjesztési adatokat pontosan és átfogóan nyilvántartó és hozzáférhetővé tevő
adatszolgáltatási rendszer. Jelenleg a heti mozilátogatottsági statisztikák kizárólag a piaci
szereplők által önkéntesen nyújtott információkból állnak össze, nem fedik le a teljes piacot,
megbízhatóságuk pedig nem ellenőrzött. A Javaslat szerint a mogzóképszakmai hatóság a
mozikra vonatkozó releváns adatokat magában foglaló nyilvántartást hoz létre, amelyre
vonatkozóan a mozik üzemeltetői részéről bejelentési kötelezettség áll fenn, melyre tekintettel
a mozikkal, valamint a mozik üzemeltetését végző gazdasági társaságokkal kapcsolatos
adatokat szükséges szolgáltatniuk a Hatóság felé.
A(z) 13. §-hoz
A módosítás indoka, hogy főként a külföldi produkciók esetében a kérelem benyújtásakor a
korhatár besorolási eljárást kérelmező ügyfélnek nem áll rendelkezésre az adott filmalkotás
olyan képi és hangminőségű kópiája, amely lehetővé tenné a filmalkotás megtekintését,
valamint a korhatár besorolási szempontoknak megfelelő elbírálását. A fent részletezett
esetekben a besorolásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény helyszíni szemlére vonatkozó szabályai szerint kerül sor, a Hatóság hivatalos
helységének nem minősülő külső helyszínen. Ezekben az esetekben a filmalkotás
megtekintésre alkalmas adathordozója nem áll a Hatóság rendelkezésére, ezért a
kérelmezőnek a besorolási eljárást követően azt haladéktalanul be kell nyújtania annak
14
érdekében, hogy az Mktv. 21/A. §-ában foglaltak teljesüljenek. A jelen módosítással
beillesztett szövegrész korábban - dogmatikailag helytelenül - az Mktv. 21/B. § (2)
bekezdésében volt megtalálható.
A(z) 14. §-hoz
A filmalkotásokat tartalmazó adathordozókon nagy számban fordulnak elő promóciós céllal
közzétett mozielőzetesek is, ezért a kiskorúak hatékony védelme érdekében az Mktv. 21/C. §
(1)	bekezdésében meghatározott, a mozikban vetített mozielőzetesekre vonatkozó korlátozást
indokolt az adathordozón terjesztett filmalkotásokra is kiterjeszteni. Ennek hiányában
előfordulhat, hogy az adathordozón az azon található filmalkotásénál magasabb besorolással
rendelkező filmalkotás előzetese kerül hirdetési céllal közzétételre. A kiskorúak védelmére
vonatkozó szabályozás szellemével ellentétes, ha az így közzétett előzetesek olyan
filmalkotások iránt keltik fel a gyermekek érdeklődését, amelyek számukra károsak lehetnek,
így negatívan befolyásolhatják egészséges lelki, szellemi fejlődésüket.
A(z) 15. §-hoz
A filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet az erre
irányuló tevékenységét filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében
végzi. Annak érdekében, hogy olyan statisztikai célú adatok álljanak a Hatóság
rendelkezésére, melyek a filmterjesztésre is vonatkoznak, a jogi norma címzettje részéről
fennálló közlési kötelezettségnek erre is ki kell terjednie.
A(z) 16. §-hoz
A letéti számla adóhatóságon keresztül történő feltöltéséhez szükséges, hogy a Magyar
Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a
továbbiakban: MNF) negyedévente tájékoztatást adjon az adóhatóságnak az adott
negyedévben a letéti számlára teljesített befizetésekről.
A(z) 17. §-hoz
Az Mktv. 2012. január 1-jétől hatályos 31/F. § (1) bekezdés b) pontja alapján jelenleg a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), az
egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: EVA tv.), a
társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. évi törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) és
az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a
továbbiakban: EKHO tv.) szerinti adókötelezettségek tartoznak a Mktv. által elismert
adótörvényi körbe.
2013. január 1-jétől azonban a magyar adórendszer új adónemekkel bővült, így a
filmgyártó/filmelőállító által szerződtetett vállalkozások, magánszemélyek az előzőekben
említett adótörvényeken kívül adó-, közteher- és járulékfizetési kötelezettségüket a kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a
továbbiakban: Katv.) alapján - azaz az ún. KATA és KIVA szerinti adózással - is
teljesíthetik. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény továbbá
2013. január 1-jétől kifejezetten nevesíti a filmipari statiszták egyszerűsített foglalkoztatás
keretében történő alkalmazásának lehetőségét, és egyéb, a filmipari statisztákra vonatkozó
speciális szabályokat is bevezet.
15
Az Mktv. közvetlen magyar filmgyártási költségekre vonatkozó meghatározása azonban nem
követte az adórendszer változásait, így a jelenlegi meghatározás szerint továbbra is csak az
Szja tv., az EVA tv., a Tao. tv. és az EKHO tv. szerint adózó vállalkozások és
magánszemélyek szerződtetésével kapcsolatos költségek, ráfordítások minősülhetnek
közvetlen magyar filmgyártási költségnek. Ebből következően a KATA, a KIVA, illetve az
egyszerűsített foglalkoztatás szerinti adózást választó magánszemélyek, vállalkozók hátrányos
helyzetbe kerültek az előzőekben említett adótörvények szerint adózó magánszemélyekkel,
vállalkozókkal szemben.
A(z) 18-19. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések célja egyrészt, hogy a Magyarországon forgatott produkciók
gyártási költségvetésének 25%-át nyújtó közvetett támogatás forrását a 2015. évben
keletkezett kötelezettségek tekintetében is maradéktalanul biztosítsa. Egyebekben pedig e
szakasz a mozistatisztika létrehozása érdekében szükséges bejelentésre vonatkozó előírásokat
tartalmazza.
A(z) 20. §-hoz
A Mktv. hatályos szövege alapján jelenleg elszámolható közvetlen magyar filmgyártási
költségek köre nem fedi le teljes mértékben a filmgyártás során szerződtetett vállalkozások és
magánszemélyek által választható adózási típusok körét.
A Mktv. hatályos rendelkezései alapján a filmgyártás során felmerülő közvetlen filmgyártási
költségek - a törvény által meghatározott követelményeknek történő megfelelés esetén -
akkor minősülnek közvetlen magyar filmgyártási költségnek, ha adó- vagy
járulékkötelezettség formájában merülnek fel, vagy felmerülésük Magyarországon adó- és
járulékfizetési kötelezettséget eredményez. Ebből következően lényeges annak pontos
meghatározása, hogy mely adó- és járulékfizetési kötelezettségeket ismeri el a törvény adott
közvetlen költség magyar költségként történő besorolása során, valamint a normaszövegnek a
közteher fogalmával való kiegészítése javasolt.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 189. § (2)
bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság jogutódja az adott törvényszék, melyre tekintettel az
érintett rendelkezést módosítani szükséges.
Tekintettel arra, hogy az MNF a közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító vagy
filmgyártó vállalkozás részére az erre irányuló kérelem benyújtásától számított - kevésbé
racionális - 5 napos határidővel kezdeményezi a Kincstárnál, az ebből fakadó negatív
hatások, nevezetesen a túl gyors ügyintézés és ennek közvetlen hátrányos következményei,
nyilvántartással kapcsolatos feladatok nagy száma, ügyteher aránytalansága miatt javasolt a
kezdeményezést illetően 15 banki nap biztosítása az MNF számára. Indokolt továbbá a
filmgyártási költségeken belül az elszámolható marketing költségek összeghatárának
felemelése 10 millió Ft-ra.
A(z) 21. §-hoz
A törölt szövegrész korábban nem a megfelelő helyen került elhelyezésre a törvényben, mivel
a mozielőzetesek kivétel nélkül, minden esetben rendelkezésére állnak a besorolási eljárást
16
kérelmező filmterjesztő számára. A szövegrész ezért áthelyezésre került az Mktv. 21/A. § (2),
(3 a) bekezdésébe.
A filmgyártó/filmgyártó vállalkozás szavak törlésre kerültek, mivel az Mktv. 26/B. § (1)
bekezdése alapján a besorolási eljárásában kizárólag a filmelőállító vehet részt félként. A
filmgyártás során elszámolható marketing költségekre vonatkozó mondat egyrészt
indokolatlanul korlátozta, másrészt viszont hatósági mérlegelés körébe utalta az ilyen
költségek meghatározását.
A(z) 22. §-hoz
A Javaslat alapján a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan
megillető adóbevételekből származó részesedési arány a fővárosi önkormányzat
vonatkozásában a 2016. évtől 1,5 százalékponttal 52,5%-ra, a 2017. évtől pedig további 1,5
százalékponttal 54%-ra növekszik, a kerületek esetében pedig ugyanennyivel csökken. Sor
kerül továbbá annak előírására is, hogy a Fővárosi Önkormányzat a megosztott adóbevételből
a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a feladat ellátásához
szükséges összeget.
A(z) 23-25. §-hoz és a 2. melléklethez
A Javaslat előírja, hogy az 5%-os kedvezményes adómértéket a szociálpolitikai célú új
lakóingatlanok értékesítésére a 2016. január 1-jén vagy azt követően teljesített ügyletek esetén
kell alkalmazni.
A Javaslat a kedvezményes 5%-os adómértéket az új szociálpolitikai célú lakóingatlanok
értékesítésére 2019. december 31-ig bezárólag rendeli alkalmazni, azt követően hatályát
veszti a rendelkezés.
A 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében a tagállamok kedvezményes adómértéket
alkalmazhatnak a szociálpolitika keretében biztosított lakásra, lakásépítésre. A Javaslat a
szociálpolitikai célú lakást többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetméter hasznos
összes alapterületet meg nem haladó lakásként, míg egylakásos családi házak esetében 300
négyzetméter hasznos összes alapterületet meg nem haladó lakásként határozza meg.
Tekintettel arra, hogy az áfa szabályok értelmében főszabályként az új ingatlant terheli áfa
fizetési kötelezettség, a kedvezményes adómérték a szociálpolitikai célnak megfelelő új
ingatlan értékesítésére vonatkozik. Az áfa szabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha
annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a
használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
A(z) 27-29. §-hoz
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény hozta létre az
NGTT-t, megújítva ezzel a társadalmi egyeztetés központi fórumát.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (a továbbiakban: NGTT) 2011. október 11.
napján történő megalakulásával egy olyan konzultációs mechanizmus épült ki, amely a
korábbinál szélesebb körben nyújt lehetőséget a társadalmi párbeszédre. Az Országos
Érdekegyeztetési Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, illetve a Gazdasági Egyeztető
Fórum megszűnésével a társadalmi egyeztetés és párbeszéd színterén egy új, ágazatközi
intézmény, a társadalmi párbeszéd makroszintű fórumaként aposztrofált testület jött létre.
17
Az NGTT működésének legfőbb szempontjai a nyitottság, az átláthatóság és a széles körű
konzultáció, amely magában foglal olyan társadalmi partnereket is, amelyek korábban nem
vettek részt intézményesített egyeztetéseken. Funkcióját tekintve az Országgyűléstől,
Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, amely a társadalom
egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik.
Partneri struktúrája azt a törekvést tükrözi, hogy NGTT a lehető legszélesebb körben jelenítse
meg és közvetítse az érintett gazdasági szereplők és társadalmi csoportok érdekeit.
Tagjai oldalakat alkotnak, melyek a következők:
1.	Gazdaság Képviselői Oldal
2.	Munkavállalói Oldal
3.	Civil Oldal
4.	Tudomány Képviselői Oldal
5.	Egyházi Oldal
Az NGTT soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. Egy soros elnöki mandátum
három hónapra szól, az oldalak a törvényben meghatározott sorrendben követik egymás a
tisztség betöltésében. Tekintettel arra, hogy az NGTT működési mechanizmusát a teljes
autonómia jellemzi, így saját maga határozza meg és alakítja ki működését, amelyet a
Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzít.
Az NGTT tagjainak megbízatása lejárt, ezért a minimálbér tárgyalások eredményes
lefolytatása érdekében haladéktalanul módosítani indokolt a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény azon rendelkezéseit, melyek a tagok
mandátumáról szólnak, lehetővé téve azt, hogy megbízatásuk meghosszabbításra kerüljön.
A(z) 32. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
18