﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8551. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya között a
jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. január
2016. évi
törvény
a Magyarország Kormánya és az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya között a
jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Iráni Iszlám
Köztársaság Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás
elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Megállapodás (a
továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS
AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT
A JÖVEDELEM- ÉS A VAGYONADÓK TERÜLETÉN
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL
ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK
MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL
Magyarország Kormánya és
az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya,
attól az óhajtól vezérelve, hogy Megállapodást kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az
adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
1
1.	Cikk
A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZEMÉLYEK
Ezen Megállapodás azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő
Államban belföldi illetőségűek.
2.	Cikk
A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ADÓK
1.	Ezen Megállapodás azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik
Szerződő Állam vagy annak helyi hatóságai vetnek ki, a beszedés módjára való tekintet
nélkül.
2.	Jövedelem- és vagyonadóknak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes
jövedelem vagy teljes vagyon, illetve a jövedelem vagy vagyon részei után vetnek ki,
beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, a
vállalkozások által fizetett bérek vagy fizetések teljes összege utáni adókat, valamint a tőke
értéknövekedésének adóját.
3.	Azok a jelenleg létező adók, amelyekre a Megállapodás különösen kiterjed:
(a)	az Iráni Iszlám Köztársaság esetében:
(i)	jövedelemadók:
-	az ingatlan jövedelemadó;
-	a mezőgazdaságból származó jövedelem adója;
-	a bérjövedelem adója;
-	a be nem jegyzett magánszemélyek vállalkozási jövedelmének adója;
-	a jogi személyek nyereségének adója; és
-	az eseti jövedelem adója;
(ii)	vagyonadó.
(b)	Magyarország esetében:
(i)	jövedelemadók:
-	a személyi jövedelemadó; és
-	a társasági adó;
(ii) vagyonadók:
-	a telekadó; és
-	az építményadó.
4.	A Megállapodás kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is,
amelyet a Megállapodás aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett
vezetnek be. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesítik egymást a vonatkozó
adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.
2
3.	Cikk
ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK
1. Ezen Megállapodás alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:
(a)	az „Iráni Iszlám Köztársaság” kifejezés az Iráni Iszlám Köztársaság szuverenitása
és/vagy joghatósága alatti területet jelenti;
(b)	a „Magyarország” kifejezés Magyarország területét jelenti a nemzetközi joggal
összhangban lévő magyar jogszabályok által meghatározottaknak megfelelően;
(c)	az „egyik Szerződő Állam” és a „másik Szerződő Állam” kifejezés
Magyarországot vagy az Iráni Iszlám Köztársaságot jelenti a szövegösszefüggésnek
megfelelően;
(d)	a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyt jelent,
ami az adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendő;
(e)	a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és
bármely más személyi egyesülést;
(f)	a „vállalkozás” kifejezés bármely üzleti tevékenység végzésére vonatkozik;
(g)	az „egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam
vállalkozása” kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, illetve a
másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentik;
(h)	a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerződő Állam vállalkozása által
üzemeltetett hajó, légi jármű vagy közúti és vasúti jármű igénybevételével végzett
bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajót, a légi járművet vagy közúti és vasúti járművet
kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között üzemeltetik;
(i)	az „illetékes hatóság” kifejezés a következőt jelenti:
(i)	az Iráni Iszlám Köztársaság esetében a Gazdasági- és Pénzügyminisztert vagy
meghatalmazott képviselőjét;
(ii)	Magyarország esetében az adópolitikáért felelős Minisztert vagy
meghatalmazott képviselőjét;
(j) az „állampolgár” kifejezés, az egyik Szerződő Állam vonatkozásában, a következőt
jelenti:
(i)	bármely természetes személyt, aki annak a Szerződő Államnak az
állampolgárságával rendelkezik; és
3
(ii)	bármely jogi személyt, személyegyesítő társaságot, egyesülést vagy egyéb
olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását abban a Szerződő Államban hatályos
jogszabályokból nyeri;
(k) az „üzleti tevékenység” kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más
önálló jellegű tevékenység bármely személy általi végzését.
2. A Megállapodásnak az egyik Szerződő Állam által bármely időpontban történő
alkalmazásánál a Megállapodásban meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek - ha a
szövegösszefüggés mást nem kíván - olyan jelentésük van, mint amit ennek az államnak a
jogszabályaiban abban az időpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre a
Megállapodás alkalmazást nyer; ennek az államnak az adójogszabályaiban foglalt
meghatározások az irányadók ennek az államnak az egyéb jogszabályaiban foglalt
meghatározásokkal szemben.
4.	Cikk
BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ SZEMÉLY
1.	Ezen Megállapodás alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű
személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai
szerint lakóhelye, székhelye, bejegyzési helye, üzletvezetési helye vagy bármely más hasonló
ismérv alapján adóköteles, beleértve az államot vagy annak bármely helyi hatóságát. Ez a
kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban
kizárólag az ebben az államban lévő forrásokból származó jövedelem vagy az ott lévő vagyon
alapján adókötelesek.
2.	Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét
Szerződő Államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:
(a)	csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó
lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak
abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági
kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
(b)	amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a
központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az
államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
(c)	amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben
sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
(d)	amennyiben egyik Államnak sem állampolgára, és/vagy az előző bekezdések
alapján egyik Szerződő Államban sem tekinthető belföldi illetőségűnek, akkor a Szerződő
Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
3.	Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy
mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, csak abban az államban tekintendő belföldi
illetőségűnek, amelyben tényleges üzletvezetésének helye található. Ha a személy belföldi
illetőségének állama, mint olyan, nem határozható meg, a Szerződő Államok illetékes
4
hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. Ilyen egyetértés hiányában az ilyen
személy nem jogosult az ezen Megállapodás szerinti adókönnyítésre vagy adómentességre,
csak addig a mértékig és olyan módon, amilyenben a Szerződő Államok illetékes hatóságai
megállapodnak.
5.	Cikk
TELEPHELY
1.	Ezen Megállapodás alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet
jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.
2.	A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
(a)	az üzletvezetés helyét;
(b)	a fióktelepet;
(c)	az irodát;
(d)	a gyártelepet;
(e)	a műhelyt; és
(f)	a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek feltárására,
kiaknázására vagy kitermelésére szolgáló bármely más telepet.
3.	A „telephely” kifejezés szintén magában foglalja az építési területet, az építkezési, szerelési
vagy beszerelési munkálatot és a hozzájuk kapcsolódó felügyeleti tevékenységeket, de csak
ha 6 hónapnál tovább tart.
4.	E cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem minősül „telephelynek”:
(a)	létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása
vagy kiállítása céljára;
(b)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás vagy
kiállítás céljára;
(c)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy
azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;
(d)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére
javakat vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek;
(e)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére
bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
(f)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az (a)-(e) pontokban
említett tevékenységek bármely kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti
5
helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő
jellegű.
5.	Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független
képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezése alkalmazandó - egy vállalkozás számára
tevékenykedik és az egyik Szerződő Államban meghatalmazása van, amellyel ott
rendszeresen él, arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, úgy ez a vállalkozás
telephellyel bírónak tekintendő ebben az államban minden olyan tevékenység tekintetében,
amelyet ez a személy a vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a
4.	bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti
helyen keresztül fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az
állandó üzleti helyet telephellyé.
6.	Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerződő Államban
telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az államban alkusz, bizományos
vagy más független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti
tevékenységük keretében járnak el. Mindazonáltal, amikor ezen képviselő tevékenysége
teljesen vagy majdnem teljesen annak a vállalkozásnak van alávetve, és az a vállalkozás és a
képviselő között a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokban kialakított vagy felállított
feltételek eltérnek azoktól, amelyek független vállalkozások között lettek volna kialakítva,
ezen bekezdés tekintetében nem tekintendő független képviselőnek.
7.	Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot
ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján,
akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.
6.	Cikk
INGATLAN VAGYONBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.	Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik
Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezőgazdaságból vagy az
erdőgazdálkodásból származó jövedelmet), megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerződő Államnak
jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden
esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, az
állatállományt és a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használatos berendezéseket,
azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek
alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, források
és más természeti erőforrások, beleértve az olaj és a gáz, kitermelésének vagy kitermelési
jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó kifizetésekhez való jogot; hajók, belvízi
hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak.
3.	Az 1. bekezdés rendelkezései ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából,
vagy hasznosításának bármely más formájából származó jövedelemre is alkalmazandók.
4.	Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó
jövedelemre is alkalmazandók.
6
7.	Cikk
VÁLLALKOZÁSI NYERESÉG
1.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható,
kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephelyen keresztül fejt ki
üzleti tevékenységet. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a
telephelynek a 2. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően betudható nyereség megadóztatható
ebben a másik államban.
2.	Az e cikk és a 22. cikk alkalmazásában, az egyik Szerződő Államban lévő, 1. bekezdésben
meghatározott telephelynek betudható nyereségnek azt a nyereséget kell tekinteni, amelyet
akkor érhetne el, különösen a vállalkozás más részeivel folytatott ügyleteiben, ha önálló és
elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló
feltételek mellett, figyelembe véve a vállalkozás által a telephelyen vagy a vállalkozás más
részein keresztül elvégzett feladatokat, felhasznált eszközöket és vállalt kockázatokat.
3.	Amennyiben az egyik Szerződő Állam a 2. bekezdéssel összhangban megállapítja az egyik
Szerződő Állam vállalkozása telephelyének betudható nyereséget, és ennek megfelelően
megadóztatja a vállalkozás olyan nyereségét, amely a másik államban adókötelezettség alá
esett, a másik állam, az e nyereséget terhelő kettős adóztatás elkerülése érdekében a szükséges
mértékben megfelelő kiigazítást tesz az erre a nyereségre számított adó összegére
vonatkozóan, amennyiben egyetért az előbb említett állam által tett kiigazítással. Az említett
megfelelő kiigazítás megtétele mindegyik Szerződő Állam hazai jogában foglalt időkorlátra
vonatkozó rendelkezések függvénye. Ennek a kiigazításnak a megállapításánál a Szerződő
Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
4.	Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel ezen
Megállapodás más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e
cikk rendelkezései nem érintik.
8.	Cikk
NEMZETKÖZI FORGALOM
1.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának hajók, légi járművek vagy közúti és vasúti
járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerzett nyeresége csak ebben az
államban adóztatható.
2.	Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely
poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből
származnak, de csak az ilyen módon szerzett nyereségnek azon részére, amely a résztvevő
közös üzemeltetésben képviselt részarányának tudható be.
9.	Cikk
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK
1. Amennyiben
7
(a)	az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik
Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vesz részt vagy
tőkéjében részesedik, vagy
(b)	ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam
vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében,
ellenőrzésében vesznek részt vagy tőkéjében részesednek,
és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi
kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek
eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy
bármely nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e
feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és
megfelelően megadóztatható.
2.	Ha az egyik Szerződő Állam ezen állam valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan
nyereséget számít hozzá - és adóztat meg ennek megfelelően -, amelyet a másik Szerződő
Állam vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik államban, és az így hozzászámított
nyereség olyan nyereség, amelyet az elsőként említett állam vállalkozása ért volna el, ha a két
vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független
vállalkozások egymással megállapodnának, úgy ez a másik állam megfelelően kiigazítja az
ilyen nyereségre ott kivetett adó összegét, amennyiben egyetért az elsőként említett állam által
végrehajtott kiigazítással. Az említett megfelelő kiigazítás megtétele mindegyik Szerződő
Állam hazai jogában foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezések függvénye. Az ilyen
kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni jelen Megállapodás egyéb
rendelkezéseit, és a Szerződő Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek
egymással.
10.	Cikk
OSZTALÉK
1.	Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik
Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek fizet, aki az osztalék tényleges
haszonhúzója, csak ebben a másik államban adóztatható.
2.	E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, élvezeti jegyekből vagy
élvezeti jogokból, bányarészjegyekből, alapítói részvényekből vagy más nyereségből való
részesedést biztosító jogokból - kivéve a hitelköveteléseket - származó jövedelmet, valamint
olyan más társasági jogokból származó jövedelmet jelent, amelyet annak az államnak az
adózási jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a
részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek.
3.	Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az
osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet
fejt ki, és az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a
telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
8
4.	Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet
élvez a másik Szerződő Államból, úgy ez a másik állam nem adóztathatja meg a társaság által
kifizetett osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik államban belföldi illetőségű
személynek fizetik, vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik,
ténylegesen a másik államban lévő telephelyhez kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem
osztott nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval,
még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy
részben ebben a másik államban keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll.
11.	Cikk
KAMAT
1.	A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Mindazonáltal ez a kamat abban a Szerződő Államban és annak az államnak a jogszabályai
szerint is megadóztatható, amelyben keletkezett, de ha a kamat haszonhúzója a másik
Szerződő Államban belföldi illetőségű, az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat
bruttó összegének 5 százalékát.
3.	E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet
jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nincs, és akár ad jogot az adós nyereségéből való
részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó
jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen
értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat,
de nem fogalja magában a 10. cikkben említett jövedelmet. E cikk alkalmazásában a
késedelmes fizetés utáni büntető terhek nem tekintendők kamatnak.
4.	Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire, a kamat, amely az egyik Szerződő Államban
keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban olyan belföldi illetőségű személynek
fizetnek, aki annak tényleges haszonhúzója, csak ebben a másik államban adóztatható, ha ezt
a kamatot:
a)	bármilyen áru vagy berendezés hitelre történő eladásával kapcsolatban fizetik;
b)	bank által nyújtott bármilyen kölcsönre vagy hitelre fizetik;
c)	a másik Szerződő Állam Kormányának, beleértve annak bármely politikai alegységét
vagy helyi hatóságát, a Központi Banknak vagy bármely, a Kormány által tulajdonolt vagy
ellenőrzött pénzügyi intézménynek fizetik;
d)	a másik állam Kormánya, beleértve annak bármely politikai alegységét vagy hatóságát, a
Központi Bank vagy bármilyen, ezen Kormány által tulajdonolt vagy ellenőrzött pénzügyi
intézmény által biztosított kölcsönnel vagy hitellel kapcsolatban fizetik a másik államban
belföldi illetőségű személynek.
5.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a kamat
keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a követelés, amely után
a kamatot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. cikk
rendelkezéseit kell alkalmazni.
9
6.	A kamatot az egyik Szerződő Államból származónak kell tekinteni, ha annak fizetője az
adott államban belföldi illetőségű. Ha azonban az adósság, amelyre a kamatot fizetik, a
kamatot fizető személynek - tekintet nélkül arra, hogy belföldi illetőségű-e a Szerződő
Államban vagy sem - egy, a Szerződő Államban lévő telephelyével kapcsolatban merül fel, és
a kamatot az adott telephely viseli, úgy kell tekinteni, hogy a kamat abban a Szerződő
Államban keletkezik, ahol a telephely található.
7.	Ha a kamatot fizető személy és a haszonhúzó közötti, vagy kettejük és egy harmadik
személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez
viszonyítva, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető
személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, úgy e cikk
rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett
többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, a
Megállapodás egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
12.	Cikk
JOGDÍJ
1.	A jogdíj, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Mindazonáltal ez a jogdíj abban a Szerződő Államban és annak az államnak a jogszabályai
szerint is megadóztatható, amelyben keletkezett, de ha a jogdíj haszonhúzója a másik
Szerződő Államban belföldi illetőségű, az így megállapított adó nem haladhatja meg a jogdíj
bruttó összegének 5 százalékát.
3.	E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés bármely olyan jellegű kifizetést jelent, amelyet
irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, ideértve a filmalkotást, szerzői jogának,
bármilyen szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos
formulának vagy eljárásnak hasznosításáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari,
kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként
kapnak.
4.	Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a jogdíj
keletkezik, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a jog vagy vagyoni
érték, amely után a jogdíjat fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az
esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	A jogdíjat az egyik Szerződő Államból származónak kell tekinteni, ha annak fizetője az
adott államban belföldi illetőségű. Ha azonban a fizetési kötelezettség, amelyre a jogdíjat
fizetik, a jogdíjat fizető személynek - tekintet nélkül arra, hogy belföldi illetőségű-e a
Szerződő Államban vagy sem - egy, a Szerződő Államban lévő telephelyével kapcsolatban
merül fel, és a jogdíjat az adott telephely viseli, úgy kell tekinteni, hogy a jogdíj abban a
Szerződő Államban keletkezik, ahol a telephely található.
6.	Ha a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó, vagy kettejük és egy harmadik személy
közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz, joghoz vagy
információhoz mérten, amiért fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizető
10
személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, úgy e cikk
rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett
többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, a
Megállapodás egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
13.	Cikk
ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek a 6. cikkben meghatározott és
a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyona elidegenítéséből származó nyeresége
megadóztatható ebben a másik államban.
2.	A nyereség, amely olyan ingó vagyon elidegenítéséből származik, amely az egyik Szerződő
Állam vállalkozása másik Szerződő Államban lévő telephelye üzleti vagyonának része,
beleértve az ilyen telephelynek (önmagában vagy az egész vállalkozással együtt történő)
elidegenítéséből elért nyereséget, megadóztatható ebben a másik államban.
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók,
légi járművek vagy közúti és vasúti járművek elidegenítéséből, vagy az ilyen hajók, légi
járművek vagy közúti és vasúti járművek üzemeltetését szolgáló ingó vagyon elidegenítéséből
származó nyeresége csak ebben az államban adóztatható.
4.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek olyan részvények vagy más
hasonló társasági jogok elidegenítéséből származó nyeresége, amelyek értékének több mint 50
százaléka közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból
származik, megadóztatható ebben a másik államban.
5.	Az 1., 2., 3. és 4. bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó
nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi
illetőségű.
14.	Cikk
MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.	A 15., 17., 18. cikk és 19. cikk 2. bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a
bér és más hasonló díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy
munkaviszonyra tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a
másik Szerződő Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott
díjazás megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel
kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha:
(a)	a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott pénzügyi évben
kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
11
(b)	a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki
nem belföldi illetőségű a másik államban, és
(c)	a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.
3.	Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a
nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó, légi jármű vagy közúti és vasúti jármű fedélzetén
végzett munkáért kapott díjazás megadóztatható abban az államban.
15.	Cikk
IGAZGATÓK TISZTELETDÍJA
Az igazgatói tiszteletdíj és más hasonló kifizetés, amelyet az egyik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személy, a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság
igazgatótanácsának tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik államban.
16.	Cikk
MŰVÉSZEK ÉS SPORTOLÓK
1.	Tekintet nélkül a 7. és a 14. cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik
Szerződő Államban belföldi illetőségű személy előadóművészként, mint színpadi, film-,
rádió- vagy televíziós művész vagy zeneművész, vagy sportolóként élvez a másik Szerződő
Államban ilyen minőségében kifejtett személyes tevékenységéből, megadóztatható ebben a
másik államban.
2.	Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségében kifejtett
személyes tevékenységéből származó jövedelem nem az előadóművésznél vagy sportolónál
magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7. és
a 14. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerződő Államban, amelyben az
előadóművész vagy a sportoló a tevékenységét kifejti.
3.	Tekintet nélkül e cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személy által a másik Szerződő Államban végzett művészi vagy sportolói
tevékenységből származó jövedelme csak az elsőként említett államban adóztatható, feltéve,
hogy ezen tevékenységeket teljes egészében közalapokból támogatják vagy a Szerződő
Államok között kötött kulturális vagy sportmegállapodások keretében végzik.
17.	Cikk
NYUGDÍJAK
A nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a
másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek korábbi munkavégzésre tekintettel
fizetnek, csak az elsőként említett államban adóztatható.
18.	Cikk
KÖZSZOLGÁLAT
12
1.	(a) A fizetések, bérek és más hasonló díjazások, amelyeket az egyik Szerződő Állam vagy
annak helyi hatósága fizet természetes személynek az ezen államnak vagy hatóságnak
teljesített szolgálatért, csak ebben az államban adóztathatók.
(b)	Ezen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik Szerződő
Államban adóztathatók, ha a szolgálatot ebben a másik államban teljesítették, és a természetes
személy ebben az államban olyan belföldi illetőségű személy, aki:
(i)	ennek az államnak az állampolgára; vagy
(ii)	nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az államban belföldi
illetőségű személlyé.
2.	Az egyik Szerződő Állam vagy annak helyi hatósága által folytatott üzleti tevékenységgel
kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre, bérekre és más hasonló díjazásokra a
14., 15. és 16. cikkek rendelkezései alkalmazandók.
19.	Cikk
TANULÓK, OKTATÓK ÉS TANÁROK
1.	Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanuló, ipari és kereskedelmi tanuló vagy gyakornok
kap ellátására, tanulmányi vagy képzési célokra, aki közvetlenül az egyik Szerződő Államba
való utazás előtt a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű vagy az volt, és aki az
elsőként említett államban kizárólag tanulmányi vagy képzési célból tartózkodik, nem
adóztatható meg az elsőként említett államban, amennyiben az ilyen kifizetések ezen az
államon kívüli forrásból származnak.
2.	Hasonlóan, annak a tanárnak vagy oktatónak a díjazása, aki az egyik Szerződő Államban
tett első látogatásának időpontjától két évet meg nem haladó időtartamra látogat ebbe a
Szerződő Államba és aki közvetlenül a látogatása előtt a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű vagy az volt, és aki az elsőként említett államban kizárólag az ebben a Szerződő
Államban lévő egyetemen, főiskolán vagy más elismert kutatóintézetben vagy felsőoktatási
intézményben tanítás vagy kutatást céljából van jelen, mentes az adó alól ebben az államban,
feltéve, hogy ezen kifizetések forrásai a másik Szerződő Államban vannak.
Ezen bekezdés nem vonatkozik a kutatásból származó díjazásra és jövedelemre, ha ezen
kutatást üzleti célú vállalkozások számára folytatják.
20.	Cikk
EGYÉB JÖVEDELEM
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy jövedelmének ezen Megállapodás
előző cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ebben az államban
adóztathatók.
2.	Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott
ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelemre, ha az ilyen jövedelemnek az
13
egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű kedvezményezettje a másik Szerződő Államban
egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és a jog vagy vagyoni érték, amelyre
tekintettel a jövedelmet fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az
esetben a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
21.	Cikk
VAGYON
1.	A 6. cikkben említett olyan ingatlan vagyon, amely az egyik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személy tulajdonát képezi és a másik Szerződő Államban fekszik, megadóztatható
ebben a másik államban.
2.	Az ingó vagyon, amely az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő
Államban lévő telephelye üzleti vagyonának részét képezi, megadóztatható ebben a másik
államban.
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a nemzetközi forgalomban üzemeltetett
hajókból, légi járművekből vagy közúti és vasúti járművekből álló vagyona, és az ilyen hajók,
légi járművek vagy közúti és vasúti járművek üzemeltetésére szolgáló ingó vagyona csak
ebben az államban adóztatható.
4.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy minden más vagyonrésze csak
ebben az államban adóztatható.
22.	Cikk
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE
1.	Az Iráni Iszlám Köztársaságban a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
Amennyiben egy Iráni Iszlám Köztársaságban belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet
élvez, vagy olyan vagyona van, amely ezen Megállapodás rendelkezései szerint
megadóztatható Magyarországon, az Iráni Iszlám Köztársaság megengedi az ilyen belföldi
illetőségű személy jövedelemét vagy vagyonát terhelő adóból azon összeg levonását, amely
megegyezik a Magyarországon megfizetett jövedelem- vagy vagyonadóval. Az ilyen levonás
azonban egyik esetben sem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét,
amely ilyen jövedelemre vagy vagyonra esik.
2.	Magyarországon a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
(a)	Amennyiben egy Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez,
vagy olyan vagyona van, amely ezen Megállapodás rendelkezései szerint megadóztatható az
Iráni Iszlám Köztársaságban, és azt ott ténylegesen megadóztatták, Magyarország a (b)
albekezdésben és a 3. bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen
jövedelmet vagy vagyont az adó alól.
(b)	Amennyiben egy Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket
élvez, amelyek a 7., 11. és 12. cikk rendelkezései szerint megadóztathatók az Iráni Iszlám
Köztársaságban, Magyarország megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét
terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik az Iráni Iszlám Köztársaságban
megfizetett adóval. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt
14
számított adónak azt a részét, amely az Iráni Iszlám Köztársaságból származó ilyen
jövedelemtételekre esik.
(c)	Az (a) albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Magyarországon belföldi illetőségű
személy jövedelmére vagy vagyonára, ha az Iráni Iszlám Köztársaság ezen Megállapodás
rendelkezéseit alkalmazva mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adó alól vagy az
ilyen jövedelemre a 11. és 12. cikkek 2. bekezdése rendelkezéseit alkalmazza.
3.	Amennyiben ezen Megállapodás bármely rendelkezése szerint valamely, az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem, vagy a tulajdonát képező
vagyon mentesül az adó alól ebben az államban, ez az állam mindazonáltal ennek a belföldi
illetőségű személynek a többi jövedelme vagy vagyona utáni adó kiszámításánál figyelembe
veheti a mentesített jövedelmet vagy vagyont.
23.	Cikk
EGYENLŐ ELBÁNÁS
1.	Az egyik Szerződő Állam állampolgárai nem vethetők a másik Szerződő Államban olyan
adóztatás, vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az
adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség, amelynek e másik állam állampolgárai azonos
körülmények között - különös tekintettel a belföldi illetőségre - alá vannak vagy alá lehetnek
vetve. Ez a rendelkezés, tekintet nélkül az 1. cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is
alkalmazandó, akik nem belföldi illetőségűek az egyik vagy mindkét Szerződő Államban.
2.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban lévő telephelyét
ebben a másik államban nem lehet kedvezőtlenebb adóztatás alá vetni, mint ennek a másik
államnak azonos tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendő
akként, mintha az egyik Szerződő Államot arra kötelezné, hogy a másik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személyeknek a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján
adózási célból olyan személyi kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson,
amelyeket a saját belföldi illetőségű személyeinek nyújt.
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű
személynek fizetett kamat, jogdíj és más kifizetések az ilyen vállalkozás adóköteles
nyereségének megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azokat az
elsőként említett államban belföldi illetőségű személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9.
cikk 1. bekezdésének, a 11. cikk 7. bekezdésének vagy a 12. cikk 6. bekezdésének
rendelkezései alkalmazandók. Hasonlóképpen az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a
másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személlyel szemben fennálló tartozásai az ilyen
vállalkozás adóköteles vagyonának megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók
le, mintha azok az elsőként említett államban belföldi illetőségű személlyel szemben álltak
volna fenn.
4.	Az egyik Szerződő Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tőkéje teljesen vagy részben,
közvetlenül vagy közvetve, a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű egy vagy több
személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van, nem vethetők az elsőként említett államban
olyan adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az
az adóztatás és azzal összefüggő kötelezettség, amelynek az elsőként említett állam más
hasonló vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve.
15
5.	E cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. cikk rendelkezéseire, bármilyen fajtájú és
megnevezésű adóra alkalmazandók.
24.	Cikk
KÖLCSÖNÖS EGYEZTETŐ ELJÁRÁS
1.	Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései rá
nézve olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg ezen
Megállapodás rendelkezéseinek, úgy ezeknek az államoknak a belső jogszabályai által
biztosított jogorvoslati lehetőségektől függetlenül, ügyét előterjesztheti annak a Szerződő
Államnak az illetékes hatóságához, amelyben belföldi illetőségű, vagy ha ügye a 23. cikk 1.
bekezdése alá tartozik, annak a Szerződő Államnak az illetékes hatóságához, amelynek
állampolgára. Az ügyet a Megállapodás rendelkezéseinek meg nem felelő adóztatáshoz vezető
intézkedésre vonatkozó első értesítést követő három éven belül kell előterjeszteni.
2.	Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes
kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerződő Állam
illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék
az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban a Megállapodással. Az így létrejött
megállapodást a Szerződő Államok belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül
végre kell hajtani.
3.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy a Megállapodás
értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös
egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan
esetekben is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről a Megállapodás nem rendelkezik.
4.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve
egy saját magukból vagy képviselőikből álló közös bizottságot, abból a célból, hogy az előző
bekezdések értelmében egyetértésre jussanak. Az illetékes hatóságok konzultációk révén
megfelelő kétoldalú eljárásokat, feltételeket, módszereket és technikákat alakíthatnak ki az
ezen cikkben előírt kölcsönös egyeztető eljárás végrehajtása érdekében.
25.	Cikk
INFORMÁCIÓCSERE
1.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai tájékoztatják egymást a jelen Megállapodás
rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a Szerződő Államok vagy azok helyi hatóságai által
kivetett, bármilyen fajtájú vagy megnevezésű adóra vonatkozó belső jogszabályi
rendelkezések végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatóan fontos információról,
amennyiben az ezek alapján való adóztatás nem ellentétes a Megállapodással. Az
információcserét az 1. és a 2. cikk nem korlátozza.
2.	A Szerződő Államnak az 1. bekezdés alapján kapott bármely információt ugyanúgy
titokként kell kezelnie, mint az ennek az államnak a saját belső jogszabályai alapján
megszerzett információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat
és a közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az 1. bekezdésben említett
16
adók megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres
eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával vagy a fentiek
felügyeletével foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt csak ilyen
célokra használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az
információt nyilvánosságra hozhatják.
3.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, mintha
valamelyik Szerződő Államot arra köteleznék, hogy:
(a)	az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási
gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedést hozzon;
(b)	olyan információt nyújtson, amely az egyik vagy másik Szerződő Állam
jogszabályai szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;
(c)	olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi
vagy foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy amelynek felfedése
sértené a közrendet.
4.	Ha az egyik Szerződő Állam a jelen cikknek megfelelően információt kér, a másik
Szerződő Állam saját információszerzési intézkedéseit alkalmazza a kért információ
megszerzése érdekében, még akkor is, ha a másik Államnak az információra saját adóügyi
céljaira nincs szüksége. A megelőző mondatban foglalt kötelezettségre a 3. bekezdés
korlátozásai vonatkoznak, de ezek a korlátozások semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy,
hogy a Szerződő Állam számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását
kizárólag azért, mert az információhoz nem kapcsolódik hazai érdeke.
26.	Cikk
DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK TAGJAI
Ezen Megállapodás semmilyen módon nem érinti a diplomáciai vagy konzuli képviseletek
tagjait a nemzetközi jog általános szabályai szerint vagy külön egyezmények rendelkezései
alapján megillető adózási kiváltságokat.
27.	Cikk
KEDVEZMÉNYEKRE VALÓ JOGOSULTSÁG
1.	Tekintet nélkül ezen Megállapodás más rendelkezéseire, az ezen Megállapodás alapján
adott kedvezményt nem kell biztosítani egy jövedelem- vagy vagyonelem vonatkozásában,
amennyiben minden releváns tényre és körülményre tekintettel indokolt arra következtetni,
hogy ennek a kedvezménynek a megszerzése volt az egyik fő célja bármely megállapodásnak
vagy tranzakciónak, ami közvetlenül vagy közvetve ezt a kedvezményt eredményezte, kivéve
ha megállapításra kerül, hogy a kedvezmény megadása ezen körülmények között összhangban
lenne a Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek tárgyával és céljával.
2.	Mielőtt az előző mondat alapján az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személytől
megtagadnák az ezen Megállapodás alapján nyújtott kedvezményt, a Szerződő Államok
illetékes hatóságai egyeztetnek egymással. Hasonlóképpen, a Szerződő Államok illetékes
hatóságai e cikk alkalmazása tekintetében egyeztethetnek egymással.
17
28.	Cikk
HATÁLYBALÉPÉS
1.	A Szerződő Államok diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy ezen Megállapodás
hatálybalépéséhez szükséges belső követelményeknek eleget tettek.
2.	Ezen Megállapodás az 1. bekezdésben említett értesítések közül a későbbinek a
kézhezvételét követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezései mindkét Szerződő Államban
alkalmazandók:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében a Megállapodás hatálybalépésének évét követő
első naptári év január 1-jének megfelelő Nap-hidzsra szerinti Dey hónap 11-én vagy
azt követően keletkezett jövedelmekre;
(b)	az egyéb jövedelem- és vagyonadók tekintetében a Megállapodás
hatálybalépésének évét követő első naptári év január 1-jének megfelelő Nap-hidzsra
szerinti Dey hónap 11-én vagy azután kezdődő bármely adóztatható évre kivethető
adókra.
29.	Cikk
FELMONDÁS
Ezen Megállapodás mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerződő Állam fel nem
mondja. A Megállapodást annak hatálybalépésétől számított öt év után bármelyik Szerződő
Állam felmondhatja úgy, hogy legalább hat hónappal bármely naptári év vége előtt a
felmondásról diplomáciai úton értesítést küld. Ebben az esetben a Megállapodás mindkét
Szerződő Államban hatályát veszti:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét
követő első naptári év január 1-jének megfelelő Nap-hidzsra szerinti Dey hónap 11-én
vagy azt követően keletkezett jövedelmekre;
(b)	az egyéb jövedelem- és vagyonadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés
adásának évét követő első naptári év január 1-jének megfelelő Nap-hidzsra szerinti
Dey hónap 11-én vagy azt követően kezdődő bármely adóztatható évre kivethető
adókra.
Ezen preambulumból és 29 cikkből és egy Jegyzőkönyvből álló Megállapodás két példányban
készült magyar, perzsa és angol nyelven Teheránban, 2015. november hónap 30-ának
megfelelő Nap-hidzsra szerinti 1394. Azar hónap 9. napján, mindegyik szöveg egyaránt
hiteles. Bármilyen eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
Ennek hiteléül az arra a Kormányaik által kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak ezt a
Megállapodást aláírták.
18
Magyarország Kormánya nevében
az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya nevében
(aláírások)
JEGYZŐKÖNYV
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS AZ IRÁNI ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA KÖZÖTT
A JÖVEDELEM- ÉS A VAGYONADÓK TERÜLETÉN
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK
MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ
MEGÁLLAPODÁSHOZ
Magyarország Kormánya és az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya a Teheránban, 2015.
november hónap 30-ának megfelelő Nap-hidzsra szerinti 1394. Azar hónap 9. napján aláírt, a
jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról szóló Megállapodáshoz kapcsolódóan az alábbi
rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek az említett Megállapodás szerves részét képezik:
1.	Magyarország Kormánya úgy értelmezi, hogy Magyarország ezen Megállapodásban vállalt
kötelezettségei összhangban vannak az Európai Unió tagjaként vállalt kötelezettségeivel.
Amennyiben azonban Magyarország a jövőben megállapítja, hogy ezen Megállapodásban
vállalt kötelezettségei nincsenek összhangban a Magyarországra európai uniós tagként
vonatkozó követelményekkel, mindkét Szerződő Állam konzultálhat egymással a
Megállapodás lehetséges módosításairól.
2.	A 25. cikk (Információcsere) tekintetében megállapításra került:
(a)	A 3. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő
Állam számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az
információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi
minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő
tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik.
(b)	Azonban az (a) albekezdés alkalmazása mindkét Szerződő Államban a vonatkozó belső
szabályok és rendelkezések módosításától függ, amelyek jelenleg nem teszik lehetővé az ilyen
adóügyi információcserét az Iráni Iszlám Köztársaságban. Az Iráni Iszlám Köztársaság
illetékes hatósága haladéktalanul értesíti Magyarország illetékes hatóságát, arról hogy ezen
rendelkezés alkalmazásához szükséges feltételek teljesültek.
Ezen preambulumból és 2 bekezdésből álló Jegyzőkönyv két példányban készült magyar,
perzsa és angol nyelven Teheránban, 2015. november hónap 30-ának megfelelő Nap-hidzsra
szerinti 1394. Azar hónap 9. napján, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Bármilyen eltérő
értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
19
Ennek hiteléül az arra a Kormányaik által kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak ezt a
Jegyzőkönyvet aláírták.
Magyarország Kormánya nevében	az Iráni Iszlám Köztársaság Kormánya nevében
(aláírások)”
„AGREEMENT
BETWEEN
THE GOVERNMENT OF
HUNGARY
AND
THE GOVERNMENT OF THE ISLAMIC REPUBLIC OF IRAN
FOR THE AVOIDANCE OF
DOUBLE TAXATION
AND THE PREVENTION OF FISCAL EVASION
WITH RESPECT TO
TAXES ON INCOME AND ON CAPITAL
The Government of Hungary
and
the Government of the Islamic Republic of Iran
Desiring to conclude an Agreement for the avoidance of double taxation and the prevention of
fiscal evasion with respect to taxes on income and on capital
Have agreed as follows:
Article 1
PERSONS COVERED
This Agreement shall apply to persons who are residents of one or both of the Contracting
States.
Article 2
TAXES COVERED
1.	This Agreement shall apply to taxes on income and on capital imposed on behalf of a
Contracting State or of its local authorities, irrespective of the manner in which they are
levied.
20
2.	There shall be regarded as taxes on income and on capital all taxes imposed on total
income, on total capital, or on elements of income or of capital, including taxes on gains
from the alienation of movable or immovable property, taxes on the total amounts of
wages or salaries paid by enterprises, as well as taxes on capital appreciation.
3.	The existing taxes to which the Agreement shall apply are in particular:
a)	in the case of the Islamic Republic of Iran:
(i)	income taxes:
-	Real Estate Income Tax;
-	Tax on Income from Agriculture;
-	Tax on Salary Income;
-	Tax on Unincorporated Individual Business Income;
-	Tax on the Profits of Legal Persons; and
-	Tax on Incidental Income;
(ii)	capital tax.
b)	in the case of Hungary:
(i)	income taxes:
-	Personal Income Tax; and
-	Corporate Tax;
(ii)	capital taxes:
-	Land Parcel Tax; and
-	Building Tax.
4.	The Agreement shall apply also to any identical or substantially similar taxes that are
imposed after the date of signature of the Agreement in addition to, or in place of, the existing
taxes. The competent authorities of the Contracting States shall notify each other of any
significant changes that have been made in their respective taxation laws.
Article 3
GENERAL DEFINITIONS
1.	For the purposes of this Agreement, unless the context otherwise requires:
a)	the term “the Islamic Republic of Iran” means the territory under the sovereignty and/or
jurisdiction of the Islamic Republic of Iran;
b)	the term “Hungary” means the territory of Hungary as defined by its laws in accordance
with international law;
c)	the terms “a Contracting State” and “the other Contracting State” mean Hungary or the
Islamic Republic of Iran, as the context requires;
d)	the term “company” means any body corporate or any entity that is treated as a body
corporate for tax purposes;
e)	the term “person” includes an individual, a company and any other body of persons;
f)	the term “enterprise” applies to the carrying on of any business;
g)	the terms “enterprise of a Contracting State” and “enterprise of the other Contracting
State” mean respectively an enterprise carried on by a resident of a Contracting State
and an enterprise carried on by a resident of the other Contracting State;
h)	the term “international traffic” means any transport by a ship, aircraft or road and
railway vehicle operated by an enterprise of a Contracting State, except when the ship,
21
aircraft or road and railway vehicle is operated solely between places in the other
Contracting State;
i)	the term “competent authority” means:
(i)	in case of the Islamic Republic of Iran, the Minister of Economic Affairs and
Finance (MEAF) or his authorized representative;
(ii)	in case of Hungary, the Minister responsible for tax policy or his authorised
representative;
j) the term “national”, in relation to a Contracting State, means:
(i)	any individual possessing the nationality of that Contracting State; and
(ii)	any legal person, partnership, association or other entity deriving its status as such
from the laws in force in that Contracting State;
k) the term “business” includes the performance of professional services and of other
activities of an independent character carried on by any person.
2.	As regards the application of the Agreement at any time by a Contracting State, any term
not defined therein shall, unless the context otherwise requires, have the meaning that it
has at that time under the law of that State for the purposes of the taxes to which the
Agreement applies, any meaning under the applicable tax laws of that State prevailing over
a meaning given to the term under other laws of that State.
Article 4
RESIDENT
1.	For the purposes of this Agreement, the term “resident of a Contracting State” means any
person who, under the laws of that State, is liable to tax therein by reason of his domicile,
residence, place of incorporation, place of management or any other criterion of a similar
nature, and also includes that State or any local authority thereof. This term, however, does
not include any person who is liable to tax in that State in respect only of income from
sources in that State or capital situated therein.
2.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 an individual is a resident of both
Contracting States, then his status shall be determined as follows:
a)	he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has a permanent home
available to him; if he has a permanent home available to him in both States, he shall be
deemed to be a resident only of the State with which his personal and economic
relations are closer (centre of vital interests);
b)	if the State in which he has his centre of vital interests cannot be determined, or if he has
not a permanent home available to him in either State, he shall be deemed to be a
resident only of the State in which he has an habitual abode;
c)	if he has an habitual abode in both States or in neither of them, he shall be deemed to be
a resident only of the State of which he is a national;
d)	if he is a national of neither of the States, and/or if under the previous paragraphs, he
may not be deemed to be a resident of one of the Contracting States, then the competent
authorities of the Contracting States shall settle the question by mutual agreement.
3.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 a person other than an individual is a
resident of both Contracting States, then it shall be deemed to be a resident only of the State in
which its place of effective management is situated. If the State of residence of the person
22
cannot be determined as such, then the competent authorities of the Contracting States shall
settle the question by mutual agreement. In the absence of such agreement, such person shall
not be entitled to any relief or exemption from tax provided by this Agreement except to the
extent and in such manner as may be agreed upon by the competent authorities of the
Contracting States.
Article 5
PERMANENT ESTABLISHMENT
1.	For the purposes of this Agreement, the term “permanent establishment” means a fixed
place of business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried
on.
2.	The term “permanent establishment” includes especially:
a)	a place of management;
b)	a branch;
c)	an office;
d)	a factory;
e)	a workshop; and
f)	a mine, an oil or gas well, a quarry or any other place of exploration, extraction or
exploitation of natural resources.
3.	The term “permanent establishment” also encompasses a building site, a construction,
assembly or installation project or supervisory activities in connection therewith, but only
if it lasts more than 6 months.
4.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term “permanent
establishment” shall be deemed not to include:
a)	the use of facilities solely for the purpose of storage or display of goods or merchandise
belonging to the enterprise;
b)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely
for the purpose of storage or display;
c)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely
for the purpose of processing by another enterprise;
d)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing goods
or merchandise or of collecting information, for the enterprise;
e)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on, for
the enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character;
f)	the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of activities
mentioned in subparagraphs (a) to (e), provided that the overall activity of the fixed
place of business resulting from this combination is of a preparatory or auxiliary
character.
23
5.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2, where a person - other than an agent
of an independent status to whom paragraph 6 applies - is acting on behalf of an enterprise
and has, and habitually exercises, in a Contracting State an authority to conclude contracts
in the name of the enterprise, that enterprise shall be deemed to have a permanent
establishment in that State in respect of any activities which that person undertakes for the
enterprise, unless the activities of such person are limited to those mentioned in paragraph
4	which, if exercised through a fixed place of business, would not make this fixed place of
business a permanent establishment under the provisions of that paragraph.
6.	An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a Contracting State
merely because it carries on business in that State through a broker, general commission
agent or any other agent of an independent status, provided that such persons are acting in
the ordinary course of their business. However, when the activities of such an agent are
devoted wholly or almost wholly on behalf of that enterprise, and conditions are made or
imposed between that enterprise and the agent in their commercial and financial relations
which differ from those which would have been made between independent enterprises, he
will not be considered an agent of an independent status within the meaning of this
paragraph.
7.	The fact that a company which is a resident of a Contracting State controls or is controlled
by a company which is a resident of the other Contracting State, or which carries on
business in that other State (whether through a permanent establishment or otherwise),
shall not of itself constitute either company a permanent establishment of the other.
Article 6
INCOME FROM IMMOVABLE PROPERTY
1.	Income derived by a resident of a Contracting State from immovable property (including
income from agriculture or forestry) situated in the other Contracting State may be taxed in
that other State.
2.	The term “immovable property” shall have the meaning which it has under the law of the
Contracting State in which the property in question is situated. The term shall in any case
include property accessory to immovable property, livestock and equipment used in
agriculture and forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed
property apply, usufruct of immovable property and rights to variable or fixed payments as
consideration for the working of, or the right to work, mineral deposits, sources and other
natural resources including oil and gas; ships, boats and aircraft shall not be regarded as
immovable property.
3.	The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting or
use in any other form of immovable property.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable
property of an enterprise.
Article 7
BUSINESS PROFITS
24
1.	Profits of an enterprise of a Contracting State shall be taxable only in that State unless the
enterprise carries on business in the other Contracting State through a permanent
establishment situated therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits
that are attributable to the permanent establishment in accordance with the provisions of
paragraph 2 may be taxed in that other State.
2.	For the purposes of this Article and Article 22, the profits that are attributable in each
Contracting State to the permanent establishment referred to in paragraph 1 are the profits
it might be expected to make, in particular in its dealings with other parts of the enterprise,
if it were a separate and independent enterprise engaged in the same or similar activities
under the same or similar conditions, taking into account the functions performed, assets
used and risks assumed by the enterprise through the permanent establishment and through
the other parts of the enterprise.
3.	Where, in accordance with paragraph 2, a Contracting State adjusts the profits that are
attributable to a permanent establishment of an enterprise of one of the Contracting States
and taxes accordingly profits of the enterprise that have been charged to tax in the other
State, the other State shall, to the extent necessary to eliminate double taxation on these
profits, make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged on those profits if
it agrees with the adjustment made by the first-mentioned State. The aforesaid
corresponding adjustment shall be subject to the time limits provisioned in the domestic
law of each Contracting State. In determining such adjustment, the competent authorities
of the Contracting States shall if necessary consult each other.
4.	Where profits include items of income which are dealt with separately in other Articles of
this Agreement, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions
of this Article.
Article 8
INTERNATIONAL TRAFFIC
1.	Profits of an enterprise of a Contracting State from the operation of ships, aircraft or road
and railway vehicles in international traffic shall be taxable only in that State.
2.	The provisions of paragraph 1 shall also apply to profits from the participation in a pool, a
joint business or an international operating agency, but only to so much of the profits so
derived as is attributable to the participant in proportion to its share in the joint operation.
Article 9
ASSOCIATED ENTERPRISES
1.	Where
a)	an enterprise of a Contracting State participates directly or indirectly in the management,
control or capital of an enterprise of the other Contracting State, or
b)	the same persons participate directly or indirectly in the management, control or capital
of an enterprise of a Contracting State and an enterprise of the other Contracting State,
25
and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their
commercial or financial relations which differ from those which would be made between
independent enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have
accrued to one of the enterprises, but, by reason of those conditions, have not so accrued,
may be included in the profits of that enterprise and taxed accordingly.
2.	Where a Contracting State includes in the profits of an enterprise of that State - and taxes
accordingly- profits on which an enterprise of the other Contracting State has been charged
to tax in that other State and the profits so included are profits which would have accrued
to the enterprise of the first-mentioned State if the conditions made between the two
enterprises had been those which would have been made between independent enterprises,
then that other State shall make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged
therein on those profits if it agrees with the adjustment made by the first-mentioned State.
The aforesaid appropriate adjustment shall be subject to the time limits provisioned in the
domestic law of each Contracting State. In determining such adjustment, due regard shall
be had to the other provisions of this Agreement and the competent authorities of the
Contracting States shall if necessary consult each other.
Article 10
DIVIDENDS
1.	Dividends paid by a company which is a resident of a Contracting State, to a resident of the
other Contracting State, being the beneficial owner of the dividends, shall be taxable only
in that other State.
2.	The term “dividends” as used in this Article means income from shares, “jouissance”
shares or “jouissance” rights, mining shares, founders’ shares or other rights, not being
debt-claims, participating in profits, as well as income from other corporate rights which is
subjected to the same taxation treatment as income from shares by the laws of the State of
which the company making the distribution is a resident.
3.	The provisions of paragraph 1 shall not apply if the beneficial owner of the dividends,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State of
which the company paying the dividends is a resident through a permanent establishment
situated therein and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively
connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7
shall apply.
4.	Where a company which is a resident of a Contracting State derives profits or income from
the other Contracting State, that other State may not impose any tax on the dividends paid
by the company, except insofar as such dividends are paid to a resident of that other State
or insofar as the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected
with a permanent establishment situated in that other State, nor subject the company’s
undistributed profits to a tax on the company’s undistributed profits, even if the dividends
paid or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising in
such other State.
Article 11
INTEREST
26
1.	Interest arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State
may be taxed in that other State.
2.	However, such interest may also be taxed in the Contracting State in which it arises and
according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the interest is a resident of
the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 5 per cent of the gross
amount of the interest.
3.	The term “interest” as used in this Article means income from debt-claims of every kind,
whether or not secured by mortgage and whether or not carrying a right to participate in the
debtor’s profits, and in particular, income from government securities and income from
bonds or debentures, including premiums and prizes attaching to such securities, bonds or
debentures, but does not include income dealt with in Article 10. Penalty charges for late
payment shall not be regarded as interest for the purpose of this Article.
4.	Notwithstanding the provisions of paragraph 2, interest arising in a Contracting State and
paid to a resident of the other Contracting State who is the beneficial owner thereof shall
be taxable only in that other State if such interest is paid:
a)	in connection with the sale on credit of any merchandise or equipment;
b)	on any loan or credit of whatever kind granted by a bank;
c)	to the Government of the other Contracting State, including any political subdivision or
local authority thereof, the Central Bank or any financial institution owned or controlled
by that Government;
d)	to a resident of the other State in connection with any loan or credit guaranteed by the
Government of the other State, including any political subdivision or local authority
thereof, the Central Bank or any financial institution owned or controlled by that
Government.
5.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the interest,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in
which the interest arises through a permanent establishment situated therein and the debt-
claim in respect of which the interest is paid is effectively connected with such permanent
establishment. In such case the provisions of Article 7 shall apply.
6.	Interest shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that
State. Where, however, the person paying the interest, whether he is a resident of a
Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment in
connection with which the indebtedness on which the interest is paid was incurred, and
such interest is borne by such permanent establishment, then such interest shall be deemed
to arise in the State in which the permanent establishment is situated.
7.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or
between both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to
the debt-claim for which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed
upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the
provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the
excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each Contracting
State, due regard being had to the other provisions of this Agreement.
Article 12
27
ROYALTIES
1.	Royalties arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State
may be taxed in that other State.
2.	However, such royalties may also be taxed in the Contracting State in which they arise, and
according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the royalties is a resident
of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 5 per cent of the gross
amount of the royalties.
3.	The term “royalties” as used in this Article means payments of any kind received as a
consideration for the use of, or the right to use, any copyright of literary, artistic or
scientific work, including cinematograph films, any patent, trade mark, design or model,
plan, secret formula or process, or for information concerning industrial, commercial or
scientific experience.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the
royalties, being a resident of a Contracting State, carries on business in the other
Contracting State in which the royalties arise through a permanent establishment situated
therein and the right or property in respect of which the royalties are paid is effectively
connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7
shall apply.
5.	Royalties shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of
that State. Where, however, the person paying the royalties, whether he is a resident of a
Contracting State or not, has in a Contracting State a permanent establishment in
connection with which the liability to pay the royalties was incurred, and such royalties are
borne by such permanent establishment, then such royalties shall be deemed to arise in the
State in which the permanent establishment is situated.
6.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or
between both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to
the use, right or information for which they are paid, exceeds the amount which would
have been agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such
relationship, the provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In
such case, the excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of
each Contracting State, due regard being had to the other provisions of this Agreement.
Article 13
CAPITAL GAINS
1.	Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of immovable
property referred to in Article 6 and situated in the other Contracting State may be taxed in
that other State.
2.	Gains from the alienation of movable property forming part of the business property of a
permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other
28
Contracting State, including such gains from the alienation of such a permanent
establishment (alone or with the whole enterprise), may be taxed in that other State.
3.	Gains derived by an enterprise of a Contracting State from the alienation of ships, aircraft
or road and railway vehicles operated in international traffic or movable property
pertaining to the operation of such ships, aircraft or road and railway vehicles shall be
taxable only in that State.
4.	Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of shares or other
comparable corporate rights deriving more than 50 per cent of their value directly or
indirectly from immovable property situated in the other Contracting State may be taxed in
that other State.
5.	Gains from the alienation of any property, other than that referred to in paragraphs 1, 2, 3
and 4, shall be taxable only in the Contracting State of which the alienator is a resident.
Article 14
INCOME FROM EMPLOYMENT
1.	Subject to the provisions of Articles 15, 17, 18 and paragraph 2 of Article 19, salaries,
wages and other similar remuneration derived by a resident of a Contracting State in
respect of an employment shall be taxable only in that State unless the employment is
exercised in the other Contracting State. If the employment is so exercised, such
remuneration as is derived therefrom may be taxed in that other State.
2.	Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a
Contracting State in respect of an employment exercised in the other Contracting State
shall be taxable only in the first-mentioned State if:
a)	the recipient is present in the other State for a period or periods not exceeding in the
aggregate 183 days in any twelve month period commencing or ending in the fiscal year
concerned, and
b)	the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of the
other State, and
c)	the remuneration is not borne by a permanent establishment which the employer has in
the other State.
3.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration derived in respect
of an employment exercised aboard a ship, aircraft or road and railway vehicles operated in
international traffic operated by an enterprise of a Contracting State, may be taxed in that
State.
Article 15
DIRECTORS’ FEES
29
Directors’ fees and other similar payments derived by a resident of a Contracting State in his
capacity as a member of the Board of Directors of a company which is a resident of the other
Contracting State may be taxed in that other State.
Article 16
ARTISTES AND SPORTSPERSONS
1.	Notwithstanding the provisions of Articles 7 and 14, income derived by a resident of a
Contracting State as an entertainer, such as a theatre, motion picture, radio or television
artiste, or a musician, or as a sportsperson, from his personal activities as such exercised in
the other Contracting State, may be taxed in that other State.
2.	Where income in respect of personal activities exercised by an entertainer or a sportsperson
in his capacity as such accrues not to the entertainer or sportsperson himself but to another
person, that income may, notwithstanding the provisions of Articles 7 and 14, be taxed in
the Contracting State in which the activities of the entertainer or sportsperson are
exercised.
3.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article, income derived by a
resident of a Contracting State from his activities as an entertainer or sportsperson
performed in the other Contracting State shall be taxable only in the first-mentioned State,
provided that such activities are supported wholly out of public funds or performed within
the framework of cultural or sport agreements concluded between the Contracting States.
Article 17
PENSIONS
Pensions and other similar remuneration arising in a Contracting State and paid to a resident
of the other Contracting State in consideration of past employment shall be taxable only in the
first-mentioned State.
Article 18
GOVERNMENT SERVICE
1.
a)	Salaries, wages and other similar remuneration paid by a Contracting State or a local
authority thereof to an individual in respect of services rendered to that State or
authority shall be taxable only in that State.
b)	However, such salaries, wages and other similar remuneration shall be taxable only in
the other Contracting State if the services are rendered in that State and the individual is
a resident of that State who:
(i)	is a national of that State; or
(ii)	did not become a resident of that State solely for the purpose of rendering the
services.
30
2.	The provisions of Articles 14, 15 and 16 shall apply to salaries, wages, and other similar
remuneration in respect of services rendered in connection with a business carried on by a
Contracting State or a local authority thereof.
Article 19
STUDENTS, TEACHERS AND PROFESSORS
1.	Payments which a student, apprentice or business trainee who is or was immediately before
visiting a Contracting State a resident of the other Contracting State and who is present in
the first-mentioned State solely for the purpose of his education or training receives for the
purpose of his maintenance, education or training shall not be taxed in the first-mentioned
State, provided that such payments arise from sources outside that State.
2.	Likewise, remuneration received by a teacher or a professor who visits a Contracting State
for a period not exceeding two years as of the date he first visits that Contracting State and
who is or was immediately before that visit a resident of the other Contracting State and
who is present in the first-mentioned State solely for the purpose of teaching or engaging
in scientific research at a university, college or other recognised research institute or other
establishments for higher education in that Contracting State shall be exempted from tax in
that State, provided that the sources of such payments are in the other Contracting State.
This paragraph shall not apply to remuneration and income from research if such research
is undertaken for enterprises with business purposes.
Article 20
OTHER INCOME
1.	Items of income of a resident of a Contracting State, wherever arising, not dealt with in the
foregoing Articles of this Agreement shall be taxable only in that State.
2.	The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from
immovable property as defined in paragraph 2 of Article 6, if the recipient of such income,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State
through a permanent establishment situated therein and the right or property in respect of
which the income is paid is effectively connected with such permanent establishment. In
such case the provisions of Article 7 shall apply.
Article 21
CAPITAL
1.	Capital represented by immovable property referred to in Article 6, owned by a resident of
a Contracting State and situated in the other Contracting State, may be taxed in that other
State.
31
2.	Capital represented by movable property forming part of the business property of a
permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other
Contracting State may be taxed in that other State.
3.	Capital represented by ships, aircraft or road and railway vehicles operated by an enterprise
of a Contracting State in international traffic, and by movable property pertaining to the
operation of such ships, aircraft or road and railway vehicles, shall be taxable only in that
State.
4.	All other elements of capital of a resident of a Contracting State shall be taxable only in
that State.
Article 22
ELIMINATION OF DOUBLE TAXATION
1.	In the Islamic Republic of Iran, double taxation shall be eliminated as follows:
Where a resident of the Islamic Republic of Iran derives income or owns capital which, in
accordance with the provisions of this Agreement, may be taxed in Hungary, the Islamic
Republic of Iran shall allow as a deduction from the tax on the income or capital of that
resident, an amount equal to the income or capital tax paid in Hungary. Such deduction in
either case shall not, however, exceed that part of the tax as computed before the
deduction is given, which is attributable, as the case may be, to that income or capital.
2.	In Hungary, double taxation shall be eliminated as follows:
(a)	Where a resident of Hungary derives income or owns capital which, in accordance with
the provisions of this Agreement may be taxed in the Islamic Republic of Iran, and it is
effectively taxed there, Hungary shall, subject to the provisions of subparagraph (b) and
paragraph 3, exempt such income or capital from tax.
(b)	Where a resident of Hungary derives items of income which, in accordance with the
provisions of Articles 7, 11 and 12 may be taxed in the Islamic Republic of Iran, Hungary
shall allow as a deduction from the tax on the income of that resident an amount equal to
the tax paid in the Islamic Republic of Iran. Such deduction shall not, however, exceed that
part of the tax, as computed before the deduction is given which is attributable to such
items of income derived from the Islamic Republic of Iran.
(c)	The provisions of subparagraph (a) shall not apply to income derived or capital owned by
a resident of Hungary where the Islamic Republic of Iran applies the provisions of this
Agreement to exempt such income or capital from tax or applies the provisions of
paragraph 2 of Articles 11 and 12 to such income.
3.	Where in accordance with any provision of the Agreement income derived or capital owned
by a resident of a Contracting State is exempt from tax in that State, such State may
nevertheless, in calculating the amount of tax on the remaining income or capital of such
resident, take into account the exempted income or capital.
Article 23
NON-DISCRIMINATION
32
1.	Nationals of a Contracting State shall not be subjected in the other Contracting State to any
taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than
the taxation and connected requirements to which nationals of that other State in the same
circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. This
provision shall, notwithstanding the provisions of Article 1, also apply to persons who are
not residents of one or both of the Contracting States.
2.	The taxation on a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has
in the other Contracting State shall not be less favourably levied in that other State than the
taxation levied on enterprises of that other State carrying on the same activities. This
provision shall not be construed as obliging a Contracting State to grant to residents of the
other Contracting State any personal allowances, reliefs and reductions for taxation
purposes on account of civil status or family responsibilities which it grants to its own
residents.
3.	Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9, paragraph 7 of Article 11, or
paragraph 6 of Article 12, apply, interest, royalties and other disbursements paid by an
enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the
purpose of determining the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same
conditions as if they had been paid to a resident of the first-mentioned State. Similarly, any
debts of an enterprise of a Contracting State to a resident of the other Contracting State
shall, for the purpose of determining the taxable capital of such enterprise, be deductible
under the same conditions as if they had been contracted to a resident of the first-
mentioned State.
4.	Enterprises of a Contracting State, the capital of which is wholly or partly owned or
controlled, directly or indirectly, by one or more residents of the other Contracting State,
shall not be subjected in the first-mentioned State to any taxation or any requirement
connected therewith which is other or more burdensome than the taxation and connected
requirements to which other similar enterprises of the first-mentioned State are or may be
subjected.
5.	The provisions of this Article shall, notwithstanding the provisions of Article 2, apply to
taxes of every kind and description.
Article 24
MUTUAL AGREEMENT PROCEDURE
1.	Where a person considers that the actions of one or both of the Contracting States result or
will result for him in taxation not in accordance with the provisions of this Agreement, he
may, irrespective of the remedies provided by the domestic law of those States, present his
case to the competent authority of the Contracting State of which he is a resident or, if his
case comes under paragraph 1 of Article 23, to that of the Contracting State of which he is
a national. The case must be presented within three years from the first notification of the
action resulting in taxation not in accordance with the provisions of the Agreement.
2.	The competent authority shall endeavour, if the objection appears to it to be justified and if
it is not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual
33
agreement with the competent authority of the other Contracting State, with a view to the
avoidance of taxation which is not in accordance with the Agreement. Any agreement
reached shall be implemented notwithstanding any time limits in the domestic law of the
Contracting States.
3.	The competent authorities of the Contracting States shall endeavour to resolve by mutual
agreement any difficulties or doubts arising as to the interpretation or application of the
Agreement. They may also consult together for the elimination of double taxation in cases
not provided for in the Agreement.
4.	The competent authorities of the Contracting States may communicate with each other
directly, including through a joint commission consisting of themselves or their
representatives, for the purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding
paragraphs. The competent authorities, through consultations, may develop appropriate
bilateral procedures, conditions, methods and techniques for the implementation of the
mutual agreement procedure provided for in this Article.
Article 25
EXCHANGE OF INFORMATION
1.	The competent authorities of the Contracting States shall exchange such information as is
foreseeably relevant for carrying out the provisions of this Agreement or to the
administration or enforcement of the domestic laws concerning taxes of every kind and
description imposed on behalf of the Contracting States, or of their local authorities,
insofar as the taxation thereunder is not contrary to the Agreement. The exchange of
information is not restricted by Articles 1 and 2.
2.	Any information received under paragraph 1 by a Contracting State shall be treated as
secret in the same manner as information obtained under the domestic laws of that State
and shall be disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative
bodies) concerned with the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in
respect of, the determination of appeals in relation to the taxes referred to in paragraph 1,
or the oversight of the above. Such persons or authorities shall use the information only for
such purposes. They may disclose the information in public court proceedings or in
judicial decisions.
3.	In no case shall the provisions of paragraphs 1 and 2 be construed so as to impose on a
Contracting State the obligation:
a)	to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative
practice of that or of the other Contracting State;
b)	to supply information which is not obtainable under the laws or in the normal course of
the administration of that or of the other Contracting State;
c)	to supply information which would disclose any trade, business, industrial, commercial
or professional secret or trade process, or information the disclosure of which would be
contrary to public policy (ordre public).
34
4.	If information is requested by a Contracting State in accordance with this Article, the other
Contracting State shall use its information gathering measures to obtain the requested
information, even though that other State may not need such information for its own tax
purposes. The obligation contained in the preceding sentence is subject to the limitations of
paragraph 3 but in no case shall such limitations be construed to permit a Contracting State
to decline to supply information solely because it has no domestic interest in such
information.
Article 26
MEMBERS OF DIPLOMATIC MISSIONS
AND CONSULAR POSTS
Nothing in this Agreement shall affect the fiscal privileges of members of diplomatic
missions or consular posts under the general rules of international law or under the provisions
of special agreements.
Article 27
ENTITLEMENT TO BENEFITS
1.	Notwithstanding the other provisions of this Agreement, a benefit under this Agreement
shall not be granted in respect of an item of income or capital if it is reasonable to
conclude, having regard to all relevant facts and circumstances, that obtaining that benefit
was one of the principal purposes of any arrangement or transaction that resulted directly
or indirectly in that benefit, unless it is established that granting that benefit in these
circumstances would be in accordance with the object and purpose of the relevant
provisions of this Agreement.
2.	Before a resident of a Contracting State is denied the benefits under this Agreement by
reason of the preceding sentence, the competent authorities of the Contracting States shall
consult each other. Likewise, the competent authorities of the Contracting States may
consult each other with regard to the application of this Article.
Article 28
ENTRY INTO FORCE
1.	The Contracting States shall notify each other through the diplomatic channels that their
domestic requirements for the entry into force of this Agreement have been complied
with.
2.	This Agreement shall enter into force on the 15th day following the receipt of the latter of
the notifications referred to in paragraph 1 and its provisions shall have effect in both
Contracting States:
a)	with respect to taxes withheld at source, on income derived on or after the 11th of Dey
Solar Hijra corresponding to 1st of January of the calendar year next following that in
which the Agreement enters into force;
35
b)	with respect to other taxes on income and on capital, for taxes chargeable for any
taxable year beginning on or after the 11th of Dey Solar Hijra corresponding to 1st of
January of the calendar year next following that in which the Agreement enters into force.
Article 29
TERMINATION
This Agreement shall remain in force until terminated by a Contracting State. Either
Contracting State may terminate the Agreement, through diplomatic channels, by giving
notice of termination at least six months before the end of any calendar year after five years
from the date of entry into force of the Agreement. In such event, the Agreement shall cease
to have effect in both Contracting States:
a)	with respect to taxes withheld at source, on income derived on or after the 11th of Dey
Solar Hijra corresponding to 1st of January of the calendar year next following that in
which the notice has been given;
b)	with respect to other taxes on income and on capital, for taxes chargeable for any
taxable year beginning on or after the 11x of Dey Solar Hijra corresponding to 1st of
January of the calendar year next following that in which the notice has been given.
This Agreement consisting of a preamble and 29 Articles and a Protocol was made in
duplicate in Hungarian, Persian and English languages, at Tehran on 30 th of November 2015
corresponding to 9th of Azar 1394 Solar Hijra all of which being equally authentic. In case
of any divergence in interpretation, the English text shall prevail.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, duly authorized thereto, by their respective
Governments, have signed this Agreement.
For the Government of
Hungary
For the Government of
the Islamic Republic of Iran
(signatures)
PROTOCOL
to the Agreement
between
the Government of Hungary
and the Government of the Islamic Republic of Iran
for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of Fiscal Evasion with
respect to Taxes on Income and on Capital
36
The Government of Hungary and the Government of the Islamic Republic of Iran have in
addition to the Agreement for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of Fiscal
Evasion with respect to Taxes on Income and on Capital signed at Tehran on 30 th of
November 2015 corresponding to 9th of Azar 1394 Solar Hijra agreed on the following
provisions, which shall form an integral part of the said Agreement:
1.	The Government of Hungary understands that the obligations of Hungary under this
Agreement are consistent with its obligations as a member of the European Union.
However, if Hungary finds out in the future that its obligations under this Agreement are
inconsistent with the requirements that apply to Hungary as a member of the European
Union, both Contracting States may consult each other about the possible amendments
of the Agreement.
2.	With reference to Article 25 (Exchange of Information), it is understood that:
(a)	In no case shall the provisions of paragraph 3 be construed to permit a Contracting
State to decline to supply information solely because the information is held by a bank,
other financial institution, nominee or person acting in an agency or a fiduciary capacity
or because it relates to ownership interests in a person.
(b)	However, the application of subparagraph (a) in both States depends on the
legislative amendments of the relevant domestic laws and regulations that do not allow
for the time being such exchange of information in the Islamic Republic of Iran. The
competent authority of the Islamic Republic of Iran shall notify the competent authority
of Hungary without delay when the conditions for the application of this provision are
met.
This Protocol consisting of a preamble and 2 paragraphs was made in duplicate in Hungarian,
Persian and English languages, at Tehran on 30 th of November 2015 corresponding to 9th of
Azar 1394 Solar Hijra all of which being equally authentic. In case of any divergence in
interpretation, the English text shall prevail.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, duly authorised thereto, by their respective
Governments, have signed this Protocol.
For the Government of	For the Government of
Hungary	the Islamic Republic of Iran
(signatures)”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
37
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 28. Cikk 2. bekezdésének nyitó szövegrészében
meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős
miniszter gondoskodik.
38
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően
szabályozott gazdasági környezet. Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb
gazdasági és jogi hátteret biztosít Magyarország és Irán befektetői számára.
A Magyarország és Irán között megkötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló, 2015.
november 30-án aláírt Megállapodás fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele
a kétoldalú kapcsolatokban. A Megállapodás hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed
ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások
jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes
jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van
adóztatási j oga.
A Megállapodás a szerződő felek illetékes hatóságai számára információcserére nyújt
lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását
kezdeményezze a másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg a
Megállapodás rendelkezéseinek.
A Megállapodás tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi
szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai
szerint kihirdetésére törvényben van mód.
39
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az Iráni Iszlám Köztársasággal megkötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló Megállapodás
alapvetően az OECD Modellegyezmény szabályait követi és a jövedelem- és vagyon kettős
adóztatásának elkerülése vonatkozásában megfelel a magyar szerződéskötési gyakorlatnak.
1.	§
Az Országgyűlés által a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazásról rendelkezik.
2.	§
A Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövegét tartalmazza.
A Megállapodás főbb rendelkezései a következők:
-	2. cikk: A Megállapodás hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki.
-	4. cikk: A nem természetes személyek belföldi illetőségét kettős illetőség esetén a tényleges
üzletvezetés helye határozza meg, illetve amennyiben ez alapján nem állapítható meg, akkor
az illetékes hatóságok kölcsönösen rendezik ezt a kérdést.
-	5. cikk: Építkezési tevékenység esetében 6 hónap után keletkezik telephely.
-	8. cikk: Hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerzett
nyereség a vállalkozás tényleges üzletvezetési helyének államában adózik.
-	10. cikk: Az osztalékra nincs forrásadó.
-	11. cikk: A kamat forrásadója 5%, meghatározott kivételekkel, amely esetekben nincs
forrásadó.
-	12. cikk: A jogdíj forrásadója 5%.
-	13. cikk 4. bekezdés: Az egyik szerződő állam belföldi illetőségű személyének olyan
részvények elidegenítéséből származó nyeresége, amely értékének több mint 50 százaléka a
másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból származik, csak ebben a másik államban
adóztatható.
-	16. cikk 3. bekezdés: Amennyiben az egyik szerződő államban belföldi illetőségű
előadóművész vagy sportoló a másik szerződő államban kifejtett tevékenységét döntően a
szerződő államok közalapjaiból finanszírozzák, a jövedelem a tevékenység kifejtésének
államában mentes lesz az adó alól.
-	19. cikk 2. bekezdés: A vendégtanár nem adóztatható a fogadó államban kapott díjazás után,
ha tanítás céljából két évet meg nem haladó időtartamra utazik a fogadó államba.
-	22. cikk 1. bekezdés: A kettős adóztatás elkerülésére iráni részről a beszámítás módszerét
alkalmazzák.
-	25. cikk: Az illetékes hatóságok közötti adóügyi információcseréről rendelkezik.
-	27. cikk: A Megállapodás kedvezményei nem biztosíthatók, ha a releváns tények,
körülmények alapján az igazolható, hogy bármely megállapodás vagy ügylet elsődleges
céljainak egyike a Megállapodás kedvezményének elérése volt.
40
-	28. cikk: A Megállapodás hatálybalépéséről rendelkezik.
A Jegyzőkönyv rendelkezései a következők:
-	1. bekezdés: Magyarország európai uniós jogból származó kötelezettségeinek teljesítésére
utaló, úgynevezett EU-klauzulát tartalmazza.
-	2. és 3. bekezdés: Az OECD sztenderd szerinti teljes körű információcserére utal, amely a
banktitokra és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is lehetővé teszi,
amennyiben Irán belső jogi szabályozásában ez lehetővé válik.
4.	§
A szakasz első három bekezdése a törvény hatálybalépéséről rendelkezik, a (4) bekezdés a
törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.
41