﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/8838. számú
törvényjavaslat
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról
Előadó: Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Budapest, 2016. február
2016. évi ... törvény
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról
1.	§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 1. §-a a
következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni és a konzuli szolgálattal együttműködni az e
törvényben szabályozott eljárások során.”
2.	§
(1)	A Konztv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Magyarország konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter
megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy. Konzuli tisztviselőnek minősül a
hivatásos konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő.”
(2)	A Konztv. 2. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Hivatásos konzuli tisztviselőnek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztériummal (a továbbiakban: a minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló
azon kormánytisztviselő nevezhető ki, aki
a)	közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és
legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, melyből három hónapot töltött a
minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, vagy
b)	jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, és legalább egy hónap
szakmai gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, és
c)	a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli szakmai vizsgát
tett.
(2b) Konzuli szakmai vizsgára a minisztérium diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa
bocsátható. A jelöltnek a konzuli szakmai vizsga során a minisztérium és az igazságügyért
felelős miniszter vezetése alatt álló minisztérium képviselőjéből álló vizsgabizottság előtt
számot kell adnia a konzuli tevékenységgel kapcsolatos magyar és nemzetközi jogi háttérre
vonatkozó, belső szabályzatban meghatározott ismereteiről.”
3.	§
A Konztv. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Segítségnyújtás baleset vagy bűncselekmény áldozatainak, illetőleg súlyos, sürgős ellátást
igénylő betegnek ”
1
4. §
A Konztv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A konzuli szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott állapot folyamatos értékelése
keretében egyeztet az Európai Unió tagállamaival, elsősorban azok helyben működő
diplomáciai vagy konzuli képviseletei útján, valamint az Európai Unió Tanácsával és
küldöttségével. Az együttműködés során különös hangsúlyt fektet a képviselettel nem
rendelkező uniós polgárok részére nyújtott segítség koordinálását végző tagállammal (vezető
állam) vagy tagállamokkal történő egyeztetésre. E bekezdés alkalmazásában vezető állam a
harmadik országban diplomáciai képviselettel rendelkező azon tagállam, amely a képviselettel
nem rendelkező uniós polgároknak válsághelyzetekben nyújtandó támogatás koordinálásáért
és irányításáért felel.”
5.	§
A Konztv. 13. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Intézkedés ügyeinek vitelében akadályozott személy érdekében
13.	§ (1) Ha a magyar állampolgár elháríthatatlan okból nem képes jogait és érdekeit időben
személyesen vagy meghatalmazottja útján érvényesíteni - ha nemzetközi szerződés eltérően
nem rendelkezik -, a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban a konzuli
tisztviselő fellép a magyar állampolgár érdekében vagy intézkedik a képviseletének
biztosításáról azért, hogy e hatóságok ideiglenes intézkedést hozzanak a magyar állampolgár
jogainak és érdekeinek megóvására.”
6.	§
(1)	A Konztv. 14. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Tanúsítványkészítés
14.	§ (1) Magyarországnak a miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére
felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselője konzuli tanúsítványt készíthet:
a)	arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező,
b)	az aláírás és kézjegy valódiságáról,
c)	magyar állampolgár életben létéről,
d)	a fordítás helyességéről, ideértve az általa készített hiteles fordítást is,
e)	egyéb jogi jelentőségű tényről és körülményről.
A tanúsítványkészítésre felhatalmazott konzuli tisztviselők jegyzékét a miniszter a
minisztérium honlapján közzéteszi.”
(2)	A Konztv. 14. §-a a következő (5)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter a 2. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül
felhatalmazást adhat a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet vezetőjének vagy az
ideiglenes ügyvivőnek, hogy a 2. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint felhatalmazott
hivatásos konzuli tisztviselő távollétében konzuli tanúsítványt készítsen.
2
(6)	A miniszter a 2. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül
felhatalmazást adhat a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek az (1) bekezdés a)-c) pontjában
megjelölt konzuli tanúsítványok készítésére.
(7)	Ha a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó, konzuli tanúsítvány
készítésére felhatalmazott személy előreláthatóan harminc napot meghaladó időtartamra távol
van, és helyettesítése az ugyanazon diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten dolgozó,
felhatalmazással rendelkező személy által nem oldható meg, a miniszter a helyettesítésére
más személyt hatalmaz fel, vagy kijelöli azt a diplomáciai vagy hivatásos konzuli
képviseletet, amely a tanúsítvány készítésével kapcsolatos feladatokat ideiglenesen ellátja.
(8)	A hivatásos konzuli tisztviselő vagy hozzátartozója jogait érintő tanúsítványkészítési
ügyben való eljárásra - másik felhatalmazott hivatásos konzuli tisztviselő hiányában - a
miniszter az (5) bekezdésben írtak szerint hatalmazhatja fel a diplomáciai vagy hivatásos
konzuli képviselet vezetőjét vagy az ideiglenes ügyvivőt.
(9)	A konzuli tisztviselő nyilvántartást vezet az általa záradék vagy jegyzőkönyv formájában
készített konzuli tanúsítványokról. A nyilvántartás tartalmazza az ügy számát, az ügyintézés
időpontját, a fél (felek) nevét, állampolgárságát, lakóhelyét, a személyazonosság
megállapításának módját, az ügy tárgyát, a konzuli díjat, továbbá a konzuli tisztviselő
megjegyzéseit.
(10)	A konzuli tisztviselő a megjegyzés rovatban tünteti fel az ügy szempontjából jelentős,
más rovatba be nem jegyezhető tényeket és adatokat, így különösen, ha a konzuli tisztviselő a
közreműködést megtagadja, ha aggályos körülményt észlel és ezt az iraton feltünteti,
valamint, ha a konzuli tisztviselő díjkedvezményt alkalmaz.
(11)	Az aláírás és kézjegy valódiságáról készített konzuli tanúsítvány esetében a (9) bekezdés
szerinti nyilvántartás tartalmazza az ügyfél aláírását vagy kézjegyét.
(12)	A jegyzőkönyv formájában készített konzuli tanúsítvány egy másolati példányát a
diplomáciai vagy konzuli képviseleten öt évig kell megőrizni, ezt követően pedig
jegyzőkönyv felvétele mellett le kell selejtezni.
(13)	A hivatásos konzuli tisztviselő által készített hiteles fordítást és a fordítás helyességéről
kiállított konzuli tanúsítványt a (12) bekezdésben foglaltak szerint kell kezelni.”
7. §
A Konztv. 19. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A konzuli tisztviselő a konzuli védelem ellátása érdekében a következő közigazgatási
hatósági ügyekben jár el:)
„d) okirat, pénz és egyéb érték megőrzésre való átvétele (konzuli letét).”
3
8. §
A Konztv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó, illetve hozzátartozó a Polgári
Törvénykönyvben ilyenként meghatározott személy.”
9.	§
(1)	A Konztv. 24.§ a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 20. cikk (2) bekezdés c) pontja és 23.
cikke,”
(2)	A Konztv. 24. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„d) a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét
elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i 2015/637/EU tanácsi irányelv.”
10.	§
A Konztv. 3. § (3)-(5) bekezdésében a „magyar konzuli szolgálat” szövegrész helyébe a
„konzuli szolgálat” szöveg lép.
11.	§
Ez a törvény a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
12. §
Ez a törvény a harmadik országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli
védelmét elősegítő koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. április 20-i 2015/637/EU tanácsi irányelvnek való
megfelelést szolgálja.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar konzuli szolgálat tevékenységének sokrétűségéből adódóan, annak jogi hátterét
a releváns nemzetközi szabályozáson túlmenően számos belső - kifejezetten konzuli
tárgyú, illetve ágazati - jogszabály alkotja. A konzuli tisztviselők feladat- és hatáskörére
vonatkozó alapvető rendelkezéseket a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény
(a továbbiakban: Konztv.), illetve az abban írtak végrehajtását szolgáló, a konzuli
védelem részletes szabályairól szóló 17/2001. (XI.15.) KüM rendelet (a továbbiakban:
Vhr.) tartalmazza. Az említett jogszabályok módosításával az előterjesztés a konzuli
szolgálat hatékonyságát kívánja még inkább fokozni azáltal, hogy az eljárások további
egyszerűsítéshez és informatikai támogatottságuk fejlesztéséhez, valamint az európai
uniós konzuli együttműködés kínálta lehetőségek kihasználásához szükséges feltételeket
megteremti.
Hazánk külgazdasági, külpolitikai és nemzetpolitikai prioritásaival összhangban az elmúlt
években a konzuli tisztviselők tevékenysége révén olyan eljárások váltak elérhetővé,
illetve kerültek továbbfejlesztésre a külképviseleteken, amelyek a magyar közigazgatás
szolgáltató és ügyfélbarát jellegét erősítik. Az ily módon egyre inkább sokoldalúvá váló
konzuli feladat- és felelősségi kör megkívánja a konzuli szolgálat szervezeti felépítésére
vonatkozó előírások pontosítását, ami egyúttal a konzuli tisztviselők kinevezésére
vonatkozó - eddig miniszteri rendeletekben található - rendelkezések törvényi szintre
való emelését is jelenti. A módosításnak köszönhetően tehát lehetővé válik, hogy a
konzuli szolgálat részét képező hivatásos és tiszteletbeli konzulok kinevezésének
feltételei - az utóbbiakra vonatkozó rendelkezések már jelenleg is a Konztv. részét
képezik - egyazon, törvényi szintű jogszabályban kapjanak helyet.
A jogszabályi alapok egyszerűsítést szolgálja továbbá a konzuli tisztviselők tanúsítvány
kiállítási tevékenységére vonatkozó szabályozás átemelése a Konztv. és a Vhr.
rendszerébe, ami egyúttal a konzuli tisztviselő konzuli okirat készítési és konzuli
tanúsítvány kiállítási tevékenységének részletes szabályairól szóló 1/2002 (I. 23.) KüM-
IM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezését vonja maga
után.
A külföldön tartózkodó magyar, illetve valamennyi uniós állampolgárnak nyújtott konzuli
védelem hatékonyságát fokozza az európai uniós konzuli együttműködést új alapokra
helyező, és valamennyi uniós tagállam konzuli szolgálatának rendelkezésére álló
eszköztárat bővítő új közösségi norma, a Tanács (EU) 2015/637 irányelve a harmadik
országokban képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmét elősegítő
koordinációs és együttműködési intézkedésekről és a 95/553/EK határozat hatályon kívül
helyezéséről (a továbbiakban: Irányelv) amelynek a magyar jogba való átültetését
szolgálja jelen előterjesztés. Az Irányelv rendelkezéseit leképező belső jogi szabályozás
törvényi és rendeleti szintű jogszabály módosítást is szükségessé tesz, ezáltal a Konztv. és
a Vhr. együttes módosítása teremti meg a Magyarországot is érintő európai uniós
kötelezettségek végrehajtásának feltételeit.
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az ügyfél jóhiszeműségére vonatkozó rendelkezés a hatósági eljárásokban ismert alapelvet
kívánja kiterjeszteni a Konztv. által lefedett valamennyi eljárástípusra.
A 2. §-hoz
Az előterjesztés pontosítja a konzuli szolgálat szervezeti felépítésére vonatkozó
rendelkezéseket, vagyis a hivatásos konzuli tisztviselők kinevezésére vonatkozó - jelenleg a
Vhr-ben és a Rendeletben található - szabályokat törvényi szintre emeli. Ezáltal a Konztv.-
ben - összhangban a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott
egyezményben alkalmazott fogalmi keretekkel - a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli
tisztviselők kinevezésének alapvető szabályai egyaránt megtalálhatóak.
A 3. §-hoz
A magyar állampolgároknak nyújtott konzuli védelem lehetséges esetköreit bővítő
rendelkezés, amely összhangban a konzuli tisztviselők által jelenleg is folytatott gyakorlattal,
a konzuli szolgálat fellépésének lehetőségét nem korlátozza az erőszakos bűncselekmények
körére. A módosítás egyúttal az Irányelvnek 9. cikk b) pontjának való megfelelést is szolgálja,
mivel az utóbbi - amikor nevesíti a konzuli védelem esetköreit - a „bűncselekmény
áldozatává válás” kifejezést alkalmazza, és ezáltal a konzuli fellépést nem szűkíti az
erőszakos bűncselekményekre.
A 4. §-hoz
Az Irányelv a válsághelyzeti készültség és együttműködés szabályait a képviselettel nem
rendelkező uniós polgárok konzuli védelmének biztosítására figyelemmel rögzíti. A
módosítás értelmében - az Irányelv 13. cikkével összhangban - a katasztrófa, háború vagy
fegyveres összeütközés esetére vonatkozó rendelkezésben külön említésre kerül a
képviselettel nem rendelkező polgároknak történő segítségnyújtás és az egyeztetés a helyi
konzuli együttműködést koordináló tagállammal (vezető állammal). A módosított rendelkezés
egyúttal meghatározza a vezető állam fogalmát az Irányelv Preambulumban rögzített
fogalom-meghatározását alapul véve.
Az 5. §-hoz
A Konztv. fogalomhasználatát pontosító rendelkezés, amely hangsúlyozni kívánja, hogy a
konzuli védelem ezen esetköre az ügyeinek vitelében akadályozott magyar állampolgárokra
vonatkozik.
6
A 6. §-hoz
Az eljárások és a jogszabályi háttér egyszerűsítését szolgálja a konzuli tisztviselő tanúsítvány
készítési feladataira vonatkozó szabályozás pontosítása és részletezése a Konztv.-ben,
valamint a Vhr.-ben, ami egyúttal a Rendelet hatályon kívül helyezését vonja maga után,
tekintettel arra, hogy az utóbbinak valamennyi rendelkezése - a szükséges módosításokat
követően - átkerül a hivatkozott jogszabályok rendelkezései közé, ezáltal segítve a szóban
forgó konzuli tevékenység szabályozásának egyszerűsítését és áttekinthetőségét. A
tanúsítvány-készítéssel kapcsolatos előírások, különösen a vonatkozó adatkezelés részletes
szabályainak törvényben való elhelyezése, az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben megfogalmazott kívánalmaknak
való megfelelést szolgálja.
A 7. §-hoz
A jogszabályi háttért egyszerűsíti és teszi egyértelművé az okirat, pénz és egyéb érték konzuli
tisztviselő általi megőrzésre való átvételre vonatkozó szabálynak az áthelyezését azon
hatósági feladatkörök közé, amelyeket a konzuli szolgálat az érdekvédelem ellátása érdekében
végez. A megőrzésre való átvételre a Konztv. hatályos szövegezése szerint sem vonatkoznak
a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései, ezért a továbbiakban nem
indokolt ezen esetkört a tanúsítvány készítésre vonatkozó alcímben feltüntetni. Ugyanakkor a
Konztv. rendszerével való összhangot szolgálja azon hatósági eljárások között való
elhelyezését, amelyek a konzuli védelem ellátásának elősegítését szolgálják. A megőrzés
részletes szabályai a Vhr.-ben kerülnek kidolgozásra.
A 8. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény hozzátartozó fogalmára történő
visszautalás, tekintettel arra, hogy egyes tanúsítvány készítési rendelkezéseknek a Konztv.-be
való beemelése szükségessé teszi - a közeli hozzátartozón kívül - a hozzátartozó fogalmának
a definiálását is.
A 9. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 10. §-hoz
A Konztv. fogalomhasználatát pontosító rendelkezés. Figyelemmel a Konztv. konzuli
szolgálat fogalmának meghatározását tartalmazó 2. § (1) bekezdésére, a „magyar” jelző a
továbbiakban elhagyható.
A 11. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
7
A 12. §-hoz
Jogharmonizációs záradék, amely az Irányelv 17. cikk (1) bekezdésében foglalt
rendelkezésnek történő megfelelést szolgálja.
8