﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9299. számú
törvényjavaslat
az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. február
2016. évi ... törvény
az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról
1.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
1. §
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjt.) 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter a lóversenyek és az
agárversenyek szabályainak rendeletben történő megállapítására.”
(2)	Hatályát veszti az Szjt. 38. § (2) bekezdés j) pontját követő „Felhatalmazást kap az
agrárpolitikáért felelős miniszter a ló- és agárversenyzés szabályainak rendeletben
történő megállapítására.” szövegrész.
2.	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
2.	§
(1)	Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 11. §
előtti alcím címe helyébe a következő cím lép:
„Védett őshonos állatfajták, veszélyeztetett fajták és magyar ebfajták”
(2)	Az Átv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtáknak, valamint a
magyar ebfajtáknak az eredeti állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami
feladat, melynek végrehajtásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) - a természetvédelemért felelős miniszter, a tenyésztési hatóság, más
szervek, valamint szakmai szervezetek bevonásával - gondoskodik.”
(3)	Az Átv. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Magyar ebfajtának kell tekinteni azt az ebfajtát, amely Magyarország
természetföldrajzi környezetében alakult ki, és tartásának, használatának és
tenyésztésének történelmi hagyománya van.”
(4)	Az Átv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett helyzetbe került fajták és a
magyar ebfajták állományait védeni kell, amihez az állam támogatást adhat.”
(5)	Az Átv. 45/A. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Állattenyésztési bírságot kell kiszabni arra, aki vagy amely)
„l) határidőben nem tesz eleget a 48/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének.”
2
(6)	Az Átv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 180. napon a kinológiai
szövetség és a magyar ebfajtának nem minősülő ebfajták fenntartására elismeréssel
rendelkező tenyésztőszervezetek elismerése a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2)	Azon tenyésztőszervezetek, amelyek elismerése az (1) bekezdés értelmében
megszűnik, a törzskönyvi nyilvántartásaik másolatát kötelesek a Módtv.
hatálybalépését követő 210. napig a tenyésztési hatóságnak átadni.”
(7)	Az Átv. 49. § (1) bekezdés a) pontja a következő 17. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„17. a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, valamint a
magyar ebfajták körét és kijelölésük rendjét;”
(8)	Az Átv. 49. § (1) bekezdés a) pontja a következő 19. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
„19. a magyar ebfajták genetikai fenntartásának rendjét;”
(9)	Az Átv.
a)	2. §-ában az „eb” szövegrész helyébe a „magyar ebfajták” szöveg,
b)	45/A. § (4) bekezdésében a „védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági
állatfajtával kapcsolatban” szövegrész helyébe a „védett őshonos vagy veszélyeztetett
mezőgazdasági állatfajtával vagy magyar ebfajtával kapcsolatban” szöveg
lép.
(10)	Hatályát veszti az Átv. 45/A. § (1a) bekezdése és 49. § (1) bekezdés b) pontja.
3.	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a
továbbiakban: Ávtv.) 42/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az adatbázisnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:)
„c) az eb fajtáját vagy fajtajellegét vagy a keverék mivoltára való utalást, nemét,
születési idejét, színét, hívónevét,”
(2)	Az Ávtv. 42/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás)
„a) a magyar ebfajtának minősülő törzskönyvezett,”
(eb után.)
3
4. Záró rendelkezések
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
3.	napon lép hatályba.
(2)	A 2. § (5) bekezdése és (9) bekezdés a) pontja, valamint a 3. § a kihirdetést követő
180. napon lép hatályba.
4
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hazai ebtenyésztés szabályozása a fajtatiszta ebek tenyésztésére, a tenyészállatok
előállítására, törzskönyvezésére, tenyésztési adataiknak gyűjtésére és tenyésztési
programjuk végrehajtására, tehát az adott fajta fenntartására vonatkozik. Sem
Európában, sem a világ többi részén az ebtenyésztésnek a hazaihoz hasonló
szabályozása nem ismert, ez a tevékenység mindenhol máshol a civil világ részeként
működik.
Ma Magyarországon a tényleges állattenyésztési ágazatokban - szarvasmarha, juh és
kecske, sertés, baromfi, ló és a többi kisebb faj - a tenyésztő szervezetek száma 99
darab és összesen 217 fajta törzskönyvezését, tenyésztését végzik. Ezzel szemben a
gazdasági haszonállatnak nem tekinthető, agrárgazdasági szempontból teljesen
marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő-szervezet van, mely
összesen 155 ebfajta fenntartását végzi. Mindez egyik oldalon komoly, de gazdasági és
szakmai érdek nélkül teljesen indokolatlan terhelést jelent a hazai tenyésztési
hatóságnak és államigazgatásnak, másik oldalon pedig a magyar tenyésztők
többségének.
Az indokolatlan állami bürokrácia csökkentése jegyében e törvényjavaslat értelmében
a különösen védendő kilenc magyar ebfajta (komondor, puli, pumi, mudi, erdélyi
kopó, kuvasz, rövid szőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, magyar agár)
kivételével a többi ebfajta tenyésztésével kapcsolatos állami szabályozás meg fog
szűnni.
A törvényjavaslat bevezeti a „magyar ebfajta” fogalmát, amelyet a törvény
felhatalmazása alapján megalkotásra kerülő jogszabály fog kibontani. A kinológiai
szövetség és a magyar ebfajtán kívüli ebfajtákat fenntartó tenyésztőszervezetek
tenyésztőszervezeti elismerése a törvény hatálybalépését követő 180. napon - a
törvény erejénél fogva - meg fog szűnni.
Ez a hazai ebtenyésztés szervezésében egy teljesen új jogi helyzetet fog teremteni,
mely miatt több törvény módosítása is szükséges, hiszen a kilenc szóban forgó
ebfajtán kívül több ebfajtáról hivatalos értelemben nem beszélhetünk a továbbiakban,
illetve a jogszabályi értelemben vett, hatósági kontroll alatt álló tenyésztés is
megszűnik ezen ebfajtáknál hazánkban.
A fentiek miatt az alábbi törvények módosítása szükséges:
•	a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény,
•	az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.),
valamint
•	az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a
továbbiakban: Ávtv.).
5
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény rendelkezik jelenleg a
lóversenyek és az agárversenyek szervezéséről is. A módosítás jogtechnikai jellegű, a
38. §-ban számozás nélkül szereplő felhatalmazó rendelkezés problémáját orvosolja.
A 2. §-hoz
Az Átv. módosítása szükséges azért, hogy a jövőben csak a magyar ebfajtákba tartozó
fajták tenyésztésére terjedjen ki a tárgyi hatálya a törvénynek.
A törvényjavaslat értelmében magyar ebfajtának kell tekinteni azt az ebfajtát, amely
Magyarország természetföldrajzi környezetében alakult ki, és tartásának,
használatának és tenyésztésének történelmi hagyománya van. Ezen definíció alapján
az Átv. felhatalmazása alapján kiadott rendelet fogja meghatározni a magyar ebfajták
körét és kijelölésük rendjét.
A törvény hatálybalépését követő 180. napon a kinológiai szövetség és a magyar
ebfajtának nem minősülő ebfajták fenntartására elismeréssel rendelkező
tenyésztőszervezetek elismerése a törvény erejénél fogva meg fog szűnni. Azon
tenyésztőszervezetek, amelyek elismerése megszűnik, a törzskönyvi nyilvántartásaik
másolatát megszűnésüket követő 30 napon belül kötelesek a tenyésztési hatóságnak
átadni. Ennek indoka, hogy az ebtenyésztésből történő állami kivonulás időpontjában
az ebtörzskönyvek közokirati és ezzel együtt közirati státusza megszűnik, ezért
szükséges azok másolatát tartósan irattározni a tenyésztési hatóságnál. A
tenyésztőszervezetek ugyanis közfeladatot ellátó szervek és az általuk keletkeztetett
tenyésztési iratok ún. maradandó értékű iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján. Amennyiben
a tenyésztőszervezetek kötelezettségüknek nem tesznek eleget, bírság szabható ki
velük szemben.
Az Átv.-nek a védett őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtákra vonatkozó
előírásai a magyar ebfajtákra is vonatkozni fognak, a törvényjavaslat erre figyelemmel
kiegészíti az Átv. egyes rendelkezéseit.
A 3. §-hoz
Az Ávtv. módosítása is szükséges arra való tekintettel, hogy az ebfajták tenyésztése
állami kontrolljának - a magyar ebfajták kivételével - történő megszűnése miatt a
jövőben hivatalosan (közokirattal igazoltan) nem beszélhetünk ebfajtákról, kizárólag a
magyar ebfajták tekintetében. Az Ávtv. által előírt közhiteles ebnyilvántartás így
kiegészül a fajtajellegre vagy keverék mivoltra való utalással.
6
Az Ávtv. 42/C. § (4) bekezdésének módosítása a magyar ebfajták fogalmának
bevezetésére tekintettel indokolt.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat hatálybalépése két lépcsőben történik. Az Ávtv.-t, valamint az Átv.
hatályát módosító, továbbá a bírságolási lehetőségre vonatkozó rendelkezések a
törvény hatálybalépését követő 180. napon fognak hatályba lépni. A többi rendelkezés
a törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
7