﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9369. számú
törvényjavaslat
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. február
1
2016. évi .... törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról
1. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési
szabályzatban meghatározott
a)	övezet, építési övezet területi lehatárolását;
b)	övezetre, építési övezetre vonatkozóan
ba)	a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy
tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
bb)	a megengedett legnagyobb beépítettséget,
bc)	a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység
számát,
bd)	a megengedett legnagyobb beépítési magasságot,
be)	a szabályozási vonalat és
bf)	a beépítési módot, az építési helyet;
c)	országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, országos régészeti-, táj- és
természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a
természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket,
védőterületet, védőtávolságot
kell figyelembe venni.”
2.	§
Az Étv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához
kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő.”
3.	§
Az Étv. 33/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti épület építése esetén az építtető köteles építész tervezőt
tervezői művezetésre megbízni.”
2
4. §
Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Építési tevékenységet - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -
kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.
(2)	A kivitelezési dokumentáció tartalma - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -
nem térhet el a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban
foglaltaktól.”
5.	§
Az Étv. 39. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, kormányrendeletben
meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel,
saját vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény szerinti hozzátartozó céljára végezhet.”
6.	§
Az Étv. 40. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kivitelező felelős:)
,,b) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-
műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és
betartatásáért, és”
7.	§
Az Étv. 43. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építtető felel)
„e) a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a
kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért,”
8.	§
Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
[Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon a (2) bekezdés b)
pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari
kivitelezési tevékenység folytatását]
„bc) építési napló hiányában megtiltja,”
3
9.	§
Az Étv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell
rendelnie:)
„d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének
megszüntetését, valamint a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki
dokumentációnak vagy a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentésnek megfelelő állapot
kialakítását,”
10.	§
(1)	Az Étv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a)	a jogszabály alapján hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési vagy
bontási tevékenységet
aa)	engedély vagy tudomásulvétel nélkül,
ab)	az engedélytől vagy tudomásulvételtől eltérően,
ac)	az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá válik -, vagy
ad)	a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére;
b)	a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
ba)	bejelentés nélkül, vagy
bb)	a bejelentett és a kormányrendeletben meghatározott mértékű változás bejelentésétől
eltérően;
c)	ahhoz jogszabály alapján építési napló vezetése szükséges és a tevékenységet építési napló
hiányában
végzik.”
(2)	Az Étv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 38/A. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység,
valamint a kivitelezői tevékenység, ha
a)	azt - a 33/A. § szerinti építési tevékenység kivételével - a helyi építési szabályzat
rendelkezéseitől eltérően végzik,
b)	a 33/A. § szerinti építési tevékenység esetén a 13. § (2) bekezdésében foglaltaktól
eltérően végzik,
c)	az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások
megsértésével végzik, vagy
d)	a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.”
4
11. §
Az Étv. 48/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az
építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási
engedélyt ad, ha)
„d) a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött épület létesítése esetén a 13. § (2)
bekezdésében foglaltak, valamint jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek
teljesülnek. Az így kiadott fennmaradási engedély nem mentesít a 33/A. § (2) és (3)
bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása alól.”
12.	§
Az Étv. 62. §-a a következő (1d) és (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az építészeti-műszaki tervezői tevékenység
megkezdéséhez és folytatásához szükséges felelősségbiztosítás kötelező eseteit és részletes
szabályait rendeletben állapítsa meg.
(1e) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a kötelező tervezői művezetés részletes
szabályait, ennek keretében a tevékenységre vonatkozó szerződés egyes kötelező tartalmi
elemeit (különös tekintettel a szerződés ellenértékére) rendeletben állapítsa meg.”
13.	§
Az Étv.
a)	2. § 4. pontjában az „az építésügyi hatósági engedély kérelmezője,” szövegrész
helyébe az „a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, a 33/A. §
szerinti építési tevékenység bejelentője” szöveg,
b)	20. § (7) bekezdés a) pontjában a „munkákra” szövegrész helyébe a
„munkákra, valamint a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentés alapján megkezdett
tevékenységre” szöveg,
c)	32. § (1) bekezdésében a „tervdokumentáció” szövegrész helyébe a
„dokumentáció” szöveg,
d)	32. § (11) bekezdésében az „engedélyezéshez” szövegrész helyébe a „hatósági
eljáráshoz” szöveg,
e)	33. § (1) bekezdés a) pontjában a „tervek” szövegrész helyébe a
„dokumentáció” szöveg, a „terveket” szövegrész helyébe a „dokumentációt”,
f)	33. § (1) bekezdés c) pontjában az „a tervdokumentáció” szövegrész helyébe
az „az építészeti-műszaki dokumentáció” szöveg,
g)	33/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „bejelenti” szövegrész helyébe a „ ,
kizárólag elektronikus úton bejelenti” szöveg,
h)	33/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „egyszerű bejelentési” szövegrész
helyébe a „kivitelezési” szöveg,
i)	33/A. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egyszerű bejelentési dokumentációtól
való” szövegrész helyébe az „a kivitelezési dokumentációtól
kormányrendeletben meghatározott” szöveg,
5
j) 33/A. § (2) bekezdésében az „a bejelentéstől” szövegrész helyébe az „az (1)
bekezdés a) pontja szerinti bejelentéstől” szöveg,
k) 40. § (2) bekezdés c) pontjában a „kivitelezési terveknek” szövegrész helyébe a
„kivitelezési dokumentációnak” szöveg,
l) 46. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „vezetésének” szövegrész helyébe
a „meglétének, vezetésének” szöveg
lép.
14.	§
Hatályát veszti az Étv. 39/A. § (3) bekezdése.
15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	A 13. § g) pontja 2016. július 1-jén lép hatályba.
6
Általános indokolás
A törvényjavaslatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új
lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és
védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ennek megfelelően az építés és a tervezés
során betartandó szabályokként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye,
továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a
szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai.
Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a
szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges
érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra
kerül a kötelező felelősségbiztosítás.
Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat
településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a
településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi
egyeztetés mellett kerül sor.
Részletes indokolás
Az 1. § - hoz
A szabályok egyértelmű alkalmazása érdekében alapvető elvárásként került meghatározásra
az építéssel érintett telek, építési telek felhasználását komplexen meghatározó övezeti, illetve
építési övezeti besorolás.
A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek tekintetében egységes
követelményrendszer kerül meghatározásra, amelyben a környezet túlterhelésének elkerülését
biztosítja a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység
szám.
A védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés, illetve tisztítás
szabályainak közegészségügyi szempont szerinti megfelelősége az egészséges és fenntartható
lakókörülmények, a természet- a környezetvédelem, a felszíni és felszín alatti vizek
védelmének érvényre jutását biztosítja.
Az építészeti, régészeti, környezeti, természeti védelem és tájvédelem szempontjainak az
összehangolt érvényesítése érdekében a tervezés és az építés a helyi építési szabályzat
védelmi rendelkezéseinek a figyelembevételével történhet.
A 2. § - hoz
A felelősségi rendszerrel összefüggésben - annak tényleges érvényesülése érdekében -
törvényi felhatalmazás alapján, kormányrendeleti szinten előírásra kerül a tervezői
felelősségbiztosítás.
7
A 3. § - hoz
A javaslat elfogadásával biztosítható, hogy a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új
lakóépület építése esetén a bejelentésnek megfelelő megvalósulás szakmailag garantált
legyen, ezzel növekedik az építészeti műszaki tervező felelőssége is, aki ennek
ellenértékeként kormányrendeletben meghatározott díjazásban részesül.
A 4. § - hoz
A javaslat törvényi szintre emeli az építési tevékenység folytatását kivitelezési dokumentáció
alapján, de lehetővé téve a jogszabályi eltérő rendelkezést.
Az 5. és 14. § - hoz
A „házilagos” kivitelezés elterjedésének segítése érdekében a saját vagy a hozzátartozó
részére végzett építési tevékenység részletszabályait kormányrendeletbe utalja a javaslat.
A 6-7. § - hoz
A javaslat elfogadásával a kivitelező és az építtető felelősségére vonatkozó szabályok
pontosításra kerülnek és ezzel kiterjednek az egyszerű bejelentéssel folytatható építési
tevékenységek esetére is.
A 8. § - hoz
A javaslat elfogadásával az építésfelügyeleti hatóság az építési napló hiányában megtiltja az
építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, az építési napló előírt vezetési kötelezettsége
esetén.
A 9. § - hoz
Az építésügyi hatósági kötelezés esetköreit a javaslat pontosítja az egyszerűsített
bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében.
A 10. § - hoz
A jogszerűtlen építési tevékenység esetköreit bővíti és pontosítja az egyszerű bejelentésre
tekintettel.
A szakszerűtlen építési tevékenységre vonatkozó rendelkezés az egyszerű bejelentéshez
kapcsolódó, a helyi építési szabályzattal összefüggő eseteket is figyelembe veszi.
A 11. § - hoz
A fennmaradás esetköre kiegészül az egyszerű bejelentéshez kötött, de jogszerűtlenül vagy
szakszerűtlenül megvalósult épületek vonatkozásában. Tekintettel azonban az egyszerű
bejelentéshez kötött építési tevékenység által felépített épületekre, a fennmaradási engedély
megadása ez esetben csak a jogszerűtlenség és a szakszerűtlenség alóli mentesülést jelenti,
azonban nem mentesít azon speciális rendelkezések betartása alól, amelyek ezt az új típusú
eljárást jellemzik. Ezzel egyidejűleg megszűnik az a lehetőség, hogy fennmaradási engedély
lényegében bármilyen esetben kérhető, ha a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az
8
érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. A fennmaradási
engedély megadása a továbbiakban csak és kizárólag objektív alapon lehetséges.
12.	§
A kötelező tervezői művezetés esetében a tevékenység jogszabályban meghatározott
ellenértéke és részletszabályai törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletben kerülnek
meghatározásra.
Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben az
Étv. 32. §-a, 38/D. §-a, általánosságban alapozza meg azokat a szakmai garanciákat, amelyek
mellett a tervezői felelősség tényleges érvényesülésére kerülhet sor, míg a törvényi
rendelkezést kiegészítő részletszabályok kidolgozására a törvényi felhatalmazás alapján
kormányrendeleti szinten kerül sor.
A 13. § - hoz
A pontos értelmezés és a koherenciazavar kiküszöbölése érdekében az adott szakmai
rendelkezések az egyszerű bejelentés szöveggel kiegészítésre kerülnek.
A 14. § - hoz
A szakasz egy hatályon kívül helyező rendelkezését tartalmazza, az építőipari kivitelezési
tevékenység végzésének feltételei vonatkozásában.
A 15. § - hoz
A szakasz a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Az egyszerű bejelentés kizárólag
elektronikusan történő benyújtása 2016. július 1-től kerül bevezetésre.