﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9372. számú
törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról
Előterjesztő:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. február
2016. évi ... törvény
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról
1. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (1)-(3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 32. §-ban és az (5) bekezdésben meghatározott kivételekkel a költségvetési év
kiadási előirányzatai és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv
számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott összeg
terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más
fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok
(a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Más fizetési kötelezettségnek
minősül a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági,
hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg
megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító
kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség.
(2)	A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy
tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó kötelezettségvállalást
engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg,
amelynek átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány 33. § (2)
bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva utólag, egyoldalú nyilatkozatban
gondoskodik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek - a
Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - legkésőbb a költségvetési év december
31-éig meg kell történnie.”
2.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	21. § (3) bekezdésében a „tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak
legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél
nagyobb kötelezettségvállaláshoz” szövegrész helyébe a „tartaléknak - az éves
hatást tekintve - legfeljebb 40%-a használható fel az első félévben. E mértéktől
nagyobb felhasználáshoz” szöveg,
2.	21. § (6) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter előterjesztése
alapján” szövegrész helyébe az „a 33. § (2) bekezdése szerint,” szöveg,
3.	37. § (1) bekezdésében a „meg” szövegrész helyébe az „a Kormány rendeletében
foglalt kivételekkel meg” szöveg
lép.
3.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2
Általános indokolás
A törvényjavaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:
Áht.) módosításával biztosítja annak lehetőségét, hogy valamely kiemelt közfeladat ellátására
vonatkozó döntést a Kormány abban az esetben is meghozhasson, ha az ahhoz szükséges
előirányzat időben csak később biztosítható.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat újraszabályozza az Áht. 36. § (1)-(3) bekezdését, kiegészítve azt a
kötelezettségvállalás egy sajátos esetkörével. A módosítás alapján az Áht. tervezett 36. § (1)
és (3) bekezdése a hatályos normaszöveggel azonos tartalommal, de más logikai rendben
jelenik meg.
Az Áht. hivatkozott rendelkezései állapítják meg a költségvetési kiadási előirányzatok
terhére történő kötelezettségvállalás szabályait. Ez alapján kötelezettségvállalásra -
meghatározott kivétellel - a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor. A
kivételeket részben az Áht., részben az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló
kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) tartalmazza.
Az Áht. tervezett 36. § (2) bekezdése a kivételek egy új körét határozza meg olyan
közfeladatok tekintetében, amelyekhez kapcsolódóan a forrás biztosítása költségvetési-
technikai szempontból a közfeladat-ellátásról való döntés időpontjában nem lehetséges. A
Kormány az ilyen döntése keretében a közfeladat ellátására, az ahhoz szükséges előirányzat
mértékére, és - ha indokolt -, a forrás biztosításának időpontját megelőző
kötelezettségvállalás lehetőségére vonatkozó döntést hoz. A Kormány döntése alapján az
államháztartásért felelős miniszter a Kormány jogkörében eljárva intézkedik a
kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó előirányzat biztosításáról. Ez tartalmilag a Kormány
irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent. Az
ezzel összefüggő eljárási szabályokat az Ávr. módosításával kell megalkotni.
Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy e körben sem a Kormány, sem a Kormány
hatáskörében eljáró államháztartásért felelős miniszter az Országgyűlés költségvetési jogát és
a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről nem dönthet, az
államháztartásért felelős miniszter általi forrásbiztosítás pedig kizárólag a meglévő
megtakarítások felhasználásával (átcsoportosításával) történhet, nem pedig a hiányt növelő
intézkedésekkel, emellett pedig a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból
történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van
annak az első félévre vonatkozó, 40%-os mértékű felhasználási korlátjához.
Az előirányzat-átcsoportosításhoz az érintett fejezetet irányító szerv egyetértése,
jóváhagyása, stb. nem szükséges. A törvényjavaslat ezzel megteremti annak a lehetőségét,
hogy az előirányzatok ott kerüljenek felhasználásra, ahol a tényleges kiadási szükséglet - akár
év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben -
felmerül.
Figyelemmel arra, hogy az államháztartás információs rendszerében a kötelezettségeket az
adminisztratív címrend szerint kell nyilvántartani, a törvényjavaslat az államháztartásért
felelős miniszter számára kizárólag előirányzat-átcsoportosítást enged, így tárgyévi
3
előirányzattal nem rendelkező közfeladat esetén a címrend kiegészítését a Kormány
hatáskörében kell továbbra is elrendelni. A kötelezettség így nem marad rejtve az
államháztartás információs rendszerében.
A módosítás előnye, hogy a közfeladathoz szükséges előirányzat központi költségvetésen
belüli biztosítására az államháztartásért felelős miniszter jogkörébe való utalással nagyobb
mozgástér nyílik a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül
keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására.
Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy az államot a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában
is köti, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra
vonatkozó lehetőséget.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a szerinti módosításokkal összefüggő jogtechnikai pontosítások.
Ilyen módosítása a törvényjavaslatnak az, ami a pénzügyi ellenjegyző általánostól eltérő
feladatának az Áht. tervezett 36. § (2) bekezdése szerinti esetre történő meghatározását
törvényi szint helyett kormányrendeleti szintre utalja. A módosítás a pénzügyi ellenjegyzés
intézményén nem változtat, kizárólag annak meghatározását teszi lehetővé kormányrendeleti
szinten, ami a kötelezettségvállalás sajátos esete keretében nem értelmezhető (pl. a szabad
előirányzat rendelkezésre állása és a pénzügyi fedezetnek a kifizetés időpontjában történő
rendelkezésre állása). Így a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag a gazdálkodásra vonatkozó
szabályok jogszerű végrehajtását kell ellenőrizni, minden mást az érvényesítés keretében.
A módosítás az Áht. 21. § (3) és (6) bekezdésének pontosításával egyértelművé teszi, hogy
a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére
történő közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik.
Ezáltal a törvény szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni akként, hogy a felhasználás
keretében a Kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a törvény hatálybalépéséhez szükséges
rendelkezéseket állapítja meg.
4