﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

2016. évi ... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról

1.§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)
49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB hatósági eljárása során a Két. 10. § (2) bekezdése, 29. § (lb) és (le) bekezdése,
a29. § (3) bekezdés b) pontja, a 29. § (3a) bekezdése, a 33. § (la) bekezdése, 33/A. §-a, 49. §-
a, a 71. § (2) bekezdés a) pontja, 71/A. §-a és a 72. § (5) bekezdése nem alkalmazható.”
(2)	Az MNBtv. 49. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Az MNB a hatósági eljárása során a hiánypótlás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb
határidőt is megállapíthat.”
(3)	Az MNBtv. 49. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB által lefolytatott hatósági eljárásban az eljárás felfüggesztésének helye van.
(5)	A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél akkor
is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének egyébként nincs helye.
(6)	Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha
a)	azt e törvény nem zárja ki,
b)	nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez
hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti.
(7)	Ha az MNB az eljárást az ügyfél kérelmére függeszti fel, és az ügyfél az eljárás folytatását
hat hónapon belül nem kéri, az MNB az eljárást megszünteti.”
2. §
Az MNBtv. 60. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) Harminc napos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal,
legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.”
3.§
(1)	Az MNBtv. 149. § (l)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elnök MNB-től származó havi bére 5 millió forint.
(2)	Az alelnök MNB-től származó bére az elnök havi bérének 90%-a.
(3)	A Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjainak MNB-től
származó bére az elnök havi bérének 60%-a.”
(2)	Az MNBtv. 149. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
1
„(5) A felügyelőbizottság elnökének tiszteletdíja az elnök havi bérének 70%-a.
(6)	A felügyelőbizottság további tagjainak tiszteletdíja az elnök havi bérének 60%-a.”
4.§
Az MNBtv. 162. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és az MNB
által létrehozott alapítvány közérdekű és közérdekből nyilvános adatainak megismerése és
közzététele tekintetében az Infotv. és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb
működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(4)	Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnál az MNB
alapvető feladatával kapcsolatban kezelt, keletkezett vagy rögzített adat megismerésére a 137.
§ (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5)	Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által az MNB
bármely feladatának ellátásával kapcsolatban kezelt adat, amennyiben annak megismerése az
Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdeket
sértene, az MNB vagy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság
általi nyilvánosságra hozataláig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem
nyilvános.
(6)	Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és ezen
gazdasági társaság által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozás által kezelt üzleti
tevékenységgel kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megismerése az MNB
többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság üzleti tevékenysége
szempontjából aránytalan sérelmet jelentene, nem ismerhető meg. Aránytalan sérelemnek
minősül az, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy
nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági
társaság bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
(7)	Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában csak az alapítói jogok gyakorlására
vonatkozó adat - ideértve az alapító okiratot, az alapítványi cél megvalósításához szükséges,
az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljesítésére vonatkozó adatot - nyilvános, az
alapítvány által kezelt egyéb adat kizárólag az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a
továbbiakban: Ectv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezései szerint ismerhető meg
az Ectv. 29. § (4) bekezdésének, 29. § (6) bekezdésének második fordulata és 37. §-ának
alkalmazása kivételével.”
5.§
Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/G. §-sal egészül ki:
„183/G. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról
szóló 2016. évi... törvénnyel (atovábbiakban: Módtv.2.) megállapított 49. § (1), (la), (4)-(7)
bekezdését, valamint 60. § (la) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	A Módtv.2.-vel megállapított 149. § (l)-(3) és (5)-(6) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését
követő naptári hónap első napjától kell alkalmazni.
2
(3)	A Módtv.2.-vel megállapított 162. § (3)-(7) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépését
megelőzően benyújtott, közérdekű adat megismerése iránti igénnyel összefüggésben a
Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a Módtv.2.
hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok tekintetében is alkalmazni kell.”
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A módosítási javaslat bővíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénytől (a továbbiakban: Két.) való eltérés lehetőségét,
így az MNB hatósági eljárásainak összetettségére tekintettel biztosítja a sommás eljárás
szabályainak mellőzését, az eljárás felfüggesztésének és az összetett ügyekben a határidő
hosszabbítás lehetőségét.
A módosítási javaslat az MNB által a 162. § (2) és a 165. § (2) bekezdése alapján létrehozott,
tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerésére vonatkozóan
részletes szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy az MNB saját maga által kezelt
adatokra vonatkozó, e törvényben foglalt speciális szabályokkal való összhangot megteremtse,
és egyértelművé tegye, hogy azokat az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (a továbbiakban: Infotv.)
megfelelően, és az Alaptörvényben foglalt közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez
fűződő alapjog tiszteletben tartásával kell alkalmazni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, a
pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének
elősegítése az MNBtv.-ben meghatározott feladatok közé tartozik (4. § (9) bekezdés), amit
gyengítene az, ha formai okokból, a hatóság hallgatása vagy az ügyfél nem megfelelő eljárása,
hiánypótlása miatt lehetőség lenne engedély megszerzésére. A 2015. júliusban hatályba lépett
MNBtv. módosítások éppen ellenkező célból születtek, a Két. módosítás ezeket gyengíti. A
Két. módosítása továbbá a jogalkotó feltételezhető szándéka szerint a kisebb jelentőségű
általános közigazgatási ügyekben alkalmazható, de az MNB speciális eljárásaiban nem, mivel
így az MNB nem tudja betölteni az MNBtv.-ben számára delegált feladatokat.
Az MNB eljárásaiban - annak specialitásai miatt - nem lehet cél a függő hatályú döntés
általános közigazgatási eljárásban irányadó jogkövetkezményeinek alkalmazása, azok közül
pedig különösen nem az, amely értelmében a kérelmezőt a kérelmezett jog gyakorlása megilleti,
vagyis az engedélyt megadottnak kell tekinteni, mivel az eljárás még nem zárult le, a tényállás
még nem felderített, az engedélyezési feltételek még nem igazoltak stb. Ez ugyanis
gyakorlatilag azt jelentené, hogy pl. egy bank vezető állású személye anélkül lehetne
megválasztottnak tekinthető, hogy a bank a hiánypótlási felhívásban foglaltakat - és így az
engedélyezési feltételeket - teljesítette volna.
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása elsőrendű érdek, ezért a közérdek magas szintjét érinti
az MNB eljárásainak biztonsága és megfelelősége. Az MNB kapuőri szerepéből adódóan,
eljárásainak komplex és speciális jellege miatt a tényállás tisztázása 8 nap alatt nem lehetséges.
Az MNB által alkalmazott ágazati törvények a hatóság hallgatása jogintézményt speciális
esetekben használják, ez ellentmond a Két.-ben bevezetett hatóság hallgatása jogintézmény
általános jellegének és ellehetetleníti e speciális jogintézmény célját.
4
Az MNB hatósági eljárásainak komplexitása szükségessé teszi, hogy a hiánypótlás teljesítésére
az ügyfél negyvenöt napnál hosszabb határidőben tehessen eleget.
2016.	január 1. napjától az eljárás felfüggesztése csak akkor lehetséges, ha azt törvény
kifejezetten lehetővé teszi. Tekintettel arra, hogy az MNBtv.-ben eddig azért nem szerepelt a
felfüggesztés intézménye, mert a Két., mint általános eljárási törvény azt lehetővé tette, így
2016.	január 1. napjától nincs lehetőség az MNB eljárásaiban a felfüggesztés alkalmazására.
Egyes esetekben a döntés meghozatala az MNB előtt folyamatban lévő másik eljárásban hozott
döntéstől vagy más hatóság döntésétől függ, így szükséges erre az időszakra az eljárás
felfüggesztése. A korábbiakhoz hasonlóan az eljárás felfüggesztésének lehetőségét az ügyfél
kérelmére is lehetővé kell tenni akkor is, ha az eljárás felfüggesztésére hivatalból nincs
lehetőség.
A 2. §-hoz
Kizárólag komplex, harminc napos ügyintézési határidő melletti engedélyezési eljárások esetén
az MNB-nek az ügy érdemi elbírálása érdekében az eljárási határidő hosszabbítására volt
szüksége, erre 2016. január 1. napját követően nincs lehetőség. Bizonyos esetekben olyan
összetett tényállást kell tisztázni egyes érdemi engedélyezési döntés meghozatalához, mely 30
nap alatt nem lehetséges, így az ügy teljes felderítéséhez szükséges az ügyintézési határidő
meghosszabbítása, amelyre jelenleg is lehetőséges ad a törvény hosszabb ügyintézési határidő
mellett is. A módosítás által kizárólag a harminc napos ügyintézési határidő melletti
engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő meghosszabbítása sem lesz általános
gyakorlat, arra csak indokolt esetben kerül sor, amelyről az ügyfél a hosszabbító végzésből
értesül, hiszen az tartalmazza a határidő hosszabbítás indokait.
A 3. §-hoz
A vezető tisztségviselők és monetáris tanácstagok, valamint a felügyelőbizottság elnöke és
tagjai díjazását a törvény szabályozza, ezzel eleget téve a pénzügyi függetlenség megteremtését
célzó EU követelménynek. A szabályozás a díjazás mértékét közelíti a piaci vezetői bérekhez
és megfeleltethető az állami tulajdonú pénzügyi szektor társaságai vezető állású
munkavállalóinak részére meghatározott javadalmazási keretnek.
A törvény az elnök MNB-től származó havi bérét határozza meg, majd a többi tisztviselő
díjazása az elnök díjazása alapján kerül megállapításra, annak bizonyos, %-os értékében.
A 4. §-hoz
Az új (3) bekezdés meghatározza, hogy az MNB által létrehozott gazdasági társaság és
alapítvány, illetve többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kezelt
adatok megismerése tekintetében főszabály szerint az Infotv. közérdekű és közérdekből
nyilvános adatainak megismerésére és közzétételére vonatkozó szabályok és a köztulajdonban
5
álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
rendelkezései irányadóak, az azoktól való eltérésekre e törvény ad lehetőséget
A (4) és (5) bekezdés szabályai arra szolgálnak, hogy amennyiben az MNB többségi vagy
kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság az MNB alapvető vagy egyéb feladatát ellátva
kezel adatokat, azok megismerése összhangban legyen az MNB feladatellátása során
keletkezett adatok megismerésére vonatkozó szabályokkal.
A (4) bekezdés így az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság
által kezelt, az MNB alapvető feladatával kapcsolatos adatok vonatkozásában alkalmazni
rendeli az MNB alapvető feladatának ellátásával kapcsolatos döntés megalapozását szolgáló
adat megismerésére vonatkozó, a 137. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezést.
Tekintettel arra, hogy az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének
megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének
veszélye, így a törvény az Infotv. 27. § (2) bekezdés e) pontjában adott törvényi eltérés
lehetőségével élve az új (5) bekezdésben az adatkezelő gazdasági társaság, illetve a tulajdonos
MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy
devizapolitikai érdek védelme, vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme
élvez-e elsőbbséget. Az adatkezelő ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra
hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely időben differenciálható. A megismerés
korlátozására előírható időtartam felső határa, összhangban az MNB-re vonatkozó 137. § (1)
bekezdésében található szabályokkal, tíz év.
Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú
adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ezek tekintetében
szükséges egy olyan szabály megalkotása, amely a jogalkalmazó számára támpontot nyújt
annak mérlegelésében, hogy Valamely közérdekből nyilvános adat megismeréséhez vagy az
üzleti titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek. Az Alaptörvény M) cikk (2)
bekezdésében garantált tisztességes gazdasági verseny érvényre juttatása érdekében
konkretizálja a módosítási javaslat, hogy az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló
gazdasági társaság és ezen gazdasági társaság által közvetlenül vagy közvetve irányított
vállalkozás is versenyezhet a piacon, és lehetnek olyan üzleti információi, amelyek
nyilvánosságra kerülése ezt a versenyt befolyásolná.
Az (6) bekezdés egyértelmű fogódzót jelent: ha az adat megismerése az érintett gazdasági
társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a döntés az lehet, hogy
az nem ismerhető meg. A törvényalkotó támpontot ad továbbá az aránytalan sérelem fogalmára
is: aránytalan sérelemnek minősül az, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal
való közlése vagy nyilvánosságra hozatala az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában
álló gazdasági társaság bármely versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná.
A (7) bekezdés szabályai egyértelművé teszik, hogy az MNB-re alapítóként eltérő adat-
megismerési szabályok vonatkoznak, mint a feladataival és elsődleges céljaival összhangban
létrehozott alapítványra. Az MNB esetében az Infotv. szabályainak megfelelően az alapítói
jogok gyakorlására vonatkozó adatok, - ideértve az alapító okiratot, az alapítványi cél
megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljesítésére
vonatkozó adatot - közérdekű adatigénylés során megismerhetőek, míg az alapítvány által
kezelt egyéb adatok megismerésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
6
civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a
továbbiakban: Ectv.) szabályai irányadóak.
Az alapítvány meghatározott célra rendelt vagyontömeg, amely jogi személyiséggel
rendelkezik. Az alapítót terhelő főkötelezettség az alapítvány létrejöttéhez szükséges vagyoni
juttatás teljesítése. A Ptk. 3:382. § (1) bekezdése alapján az alapító köteles az alapítványi cél
megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni. A Ptk.
3:384. § (2) bekezdése ezt azzal egészíti ki, hogy az alapító és a csatlakozó az alapítvány részére
juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza; az alapító okirat ettől eltérő
rendelkezése semmis. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító és a csatlakozó
jogutódjára is.
Az alapítvány egyik fo jellemvonása, hogy az alapítót az alapítvány mint jogi személy létrejötte,
illetve az alapítvány létrejöttéhez és működéséhez szükséges vagyoni juttatás teljesítése után
tulajdonosi jogok nem illetik meg. Az alapító azonban nemcsak, hogy nem gyakorolhat
tulajdonosi jogokat az alapítvány felett, de a Ptk. garanciális szabálya szerint az alapítvány
részére juttatott vagyont sem követelheti vissza.
Mindez azt jelenti, hogy alapítvány esetében ajogi személy és az azt létesítő alapító még jobban
függetlenedik egymástól, mint gazdasági társaság esetén. Gazdasági társaság alapításánál sem
kétséges, hogy a tulajdonos által teljesített vagyoni hozzájárulás kikerül a saját vagyonából és
az újonnan létrejövő társaság tulajdonává válik. Gazdasági társaságok esetén azonban a jog
megteremti azokat a társasági jogi eszközöket, amelyek révén a vagyon volt tulajdonosa mint a
társaság tagja befolyást tud gyakorolni a társaság sorsára.
Alapítvány esetén azonban az alapítót a vagyoni juttatás teljesítése után semmilyen jogosultság
nem illeti meg. Ennek megfelelően az alapító az alapítvány által folytatott tevékenység, illetve
az azzal közvetlenül összefüggő gazdálkodás ellenőrzésére sem jogosult. Az alapítvány
működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a
kurátor felügyeli.
Alapítvány létesítése esetén tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely
alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.
Annak ellenére tehát, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány
javára juttatott vagyonnal, ez a vagyontömeg - kikerülve az alapító vagyonából és annak
felügyelete alól - egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába kerül, ezáltal pedig
köztulajdon jellegét is elveszíti.
Tekintettel az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésben foglaltakra, amely a közpénzekkel való
gazdálkodás átláthatóságának követelményét és a közpénzekre és nemzeti vagyonra vonatkozó
adatok közérdekű adatokká minősítését emelte alkotmányos rangra, szükséges annak
jogszabályi szintű rendezése, hogy az alapítvány által kezelt adatok mely köre ismerhető meg
közérdekű adatként. Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által
juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok
nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
2011.	évi CXII. törvény szabályait kell alkalmazni, hanem elegendő az általa kezelt adatok
megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó, Ectv. szerinti nyilvánossági szabályok
alkalmazása. A fentiekre tekintettel a jogalkotó az Ectv. közhasznú szervezetekre vonatkozó
7
adat-megismerési szabályait rendeli megfelelően alkalmazni azzal, hogy az MNB által
létrehozott alapítványok sajátosságaira figyelemmel kivételeket határoz meg.
Az 5. §-hoz
Az MNBtv. átmeneti rendelkezéseit módosító rendelkezés.
A módosítási javaslat a Két.-tői való eltérés lehetőségét a folyamatban lévő ügyekre is
kiterjeszti. A javaslat a hatálybalépését követő naptári hónap első napjától rendeli alkalmazni
az elnök, az alelnökök, a Monetáris Tanács és a felügyelőbizottság tagjainak díjazására
vonatkozó szabályokat.
A 162. § (3)-(7) bekezdésében rögzített szabályok kellően hatékony érvényesülése érdekében
az ott rögzítetteket a folyamatban lévő közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek
teljesítésére, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt folyamatban lévő
eljárásra és a bíróság előtt közérdekű adat kiadása iránt indított perekben is alkalmazni kell. A
javaslat a módosítást megelőzően keletkezett, illetve a még ki nem adott adatokra is vonatkozik.
A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
8
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat
Kövér László úr,
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján „a Magyar Nemzeti Bankról
szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról” címmel a mellékelt törvényjavaslatot
kívánom benyújtani.
Budapest, 2016. február 29.
Tisztelettel,
Bánki Erik
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség