﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9601. számú
törvényjavaslat
az uniós vámjog végrehajtásáról
Előadó:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. március
1
2016. évi .... törvény
az uniós vámjog végrehajtásáról
Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott európai uniós jogi aktusok
rendelkezéseiből eredő nemzeti feladatok ellátása érdekében, az Európai Unió belső piacának
működése, valamint a vámbevételek biztosítása céljából, figyelembe véve az uniós vívmányokat, az
Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
r
Általános rendelkezések
I.	Fejezet
A törvény hatálya
1.	§ (1) Az uniós vámjogot - annak elsőbbsége mellett - az e törvényben foglaltak
figyelembevételével kell végrehajtani.
(2)	E törvényt, valamint a Magyarországon alkalmazásra kerülő - behozatali vagy kiviteli
eljárásra vonatkozó - nemzetközi szerződések rendelkezéseit kell alkalmazni az európai uniós jog
által nem szabályozott kérdésekben az e törvény hatálya alá tartozó területen folytatott nemzetközi
áruforgalommal kapcsolatos ügyekben, ha az a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
(3)	E törvény területi hatálya - a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - Magyarország
területére terjed ki.
(4)	E törvény területi hatálya szempontjából nemzetközi szerződés alapján
a)	külföldön létesített magyar vámhivatalt Magyarország területén működőnek,
b)	Magyarország területén külföldi vámhatóság által létesített szolgálati helyet Magyarország
területén kívül működőnek
kell tekinteni.
(5)	E törvény személyi hatálya - a III. Fejezetben meghatározott kivétellel - a vámhatóságra és az
Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) hatálya alá tartozó személyre terjed ki - ha rájuk a
magyar jog irányadó -, ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.)
meghatározott valamennyi szervezeti formát is.
2.	§ (1) Ha a Vámkódex 5. cikk 2. pontja szerinti vámjogszabályok (a továbbiakban:
vámjogszabályok) valamely eljárási kérdésben nem rendelkeznek, vámigazgatási eljárásokban a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban:
Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A Ket. végrehajtásról szóló rendelkezései, továbbá az eljárás megindítására, az ügyintézési
rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó
szabályai az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazhatók.
(3)	Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más
szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügyben eljáró adó- és vámhatóságnak az adott üggyel szorosan
2
összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a vámhatóság az eljárást
felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő
határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a vámhatóság az
eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(4)	Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban az eljáró vámhatóság vezetője az ügyintézési
határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja. A
meghosszabbítás időtartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 nap. A
határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait meg kell
jelölni.
(5)	Ha a vámhatóság a vámigazgatási eljárásban az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az
nem jár azzal a következménnyel, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
(6)	Az egyéb terhekre a vámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azok kiszabását,
illetve beszedését jogszabály a vámhatóság hatáskörébe utalja.
(7)	Ha vámjogszabály az áru tulajdonosáéhoz hasonló rendelkezési jogot említ, a rendelkezési jog
tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8)	A postai küldemények vámeljárás alá vonásának részletes szabályait az adópolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
II.	Fejezet
Értelmező rendelkezések
3.	§ E törvény alkalmazásában
1.	adószabály: adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást a központi költségvetés
javára megállapító törvények,
2.	egyéb terhek: valamennyi olyan, az áru behozatalához kapcsolódó fizetési kötelezettség,
amelynek kiszabása, beszedése, ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik, így különösen a
jövedéki adó, az általános forgalmi adó, a regisztrációs adó, energiaadó,
3.	jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Jöt.) ekként meghatározott termék,
4.	postai küldemény: az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti
és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseit kifejtő részletes szabályok
tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló
bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 1. cikk 24. pontja szerinti küldemény,
5.	tartozás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által az adós részére közölt és
az adós által - engedély nélkül - határidőre meg nem fizetett összeg,
6.	ügyfél: az a személy, akit a vámjogszabályok alapján jogok illetnek meg, illetve
kötelezettségek terhelnek, ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a
vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a végelszámolót is,
7.	vámhiány: a jogszerűen keletkezett vám és egyéb terhek és az azoknál kisebb értékben tévesen
közölt vám és egyéb terhek különbözete, továbbá a jogszerűen keletkezett, nem közölt vám és
egyéb terhek összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a
rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás
esetét, a vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a szabályok
be nem tartása miatt lefoglalt és elkobzott termékek esetében a keletkezett behozatali vámok,
valamint a kapcsolódó egyéb terhek összege, továbbá a 85. § (7) bekezdése alapján megállapított
egyéb teher különbözete,
3
8.	vámhivatal: a NAV megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai és azok kirendeltségei,
valamint a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságot,
9.	vámigazgatási eljárás: a vámhatóság által a vám- és egyéb jogszabályok rendelkezéseinek
érvényesítése érdekében ügyféli kérelemre vagy hivatalból végzett cselekmények összessége,
10.	vámszerv: a NAV vámigazgatási feladatot is ellátó szerve.
MÁSODIK RÉSZ
Az Európai Unió vámjogának végrehajtása
III.	Fejezet
A vámjogszabályok alkalmazási köre, a vám küldetése és fogalommeghatározások
1.	A Vámkódex 5. cikkéhez
4.	§ (1) A Vámkódex 5. cikk 1. pontja szerinti vámhatóság alatt Magyarország tekintetében a
NAV-ot és jogszabályban a vámjogszabályok alkalmazására hatáskörrel rendelkező más hatóságot
kell érteni.
(2)	A Vámkódex 5. cikk 4. pontjában szereplő, nemzeti jog által elismert ügyleti képességgel
rendelkező nem jogi személy személyegyesülés az egyéni cég, a szakcsoport, a polgári jogi
társaság, a társasház, a társasüdülő, a társasgarázs, az építőközösség és minden más, jogi
személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.
(3)	A Vámkódex 5. cikk 31. pont a) alpontja alkalmazásában a természetes személynek akkor van
Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás
napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
(4)	E törvény, illetve a Vámkódex 39. cikk a) pontja alkalmazásában a kérelmező gazdasági
tevékenységével összefüggő súlyos bűncselekmény alatt a 2013. június 30-ig hatályban volt, a
Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 216/B. § (2) bekezdésében, 218. § (1)-(3)
bekezdésében, 224/A. §-ában, 253. § (1)-(3) bekezdésében, 254. §-ában, 256/A. § (1)
bekezdésében, 258/B. § (1)-(3) bekezdésében, 258/C. § (2)-(4) bekezdésében, 258/E. § (2)
bekezdésében, 261/A. § (1)-(3) bekezdésében, 263. § (2) és (3) bekezdésében, 263/A. § (1)-(3)
bekezdésében, 263/B. § (1) és (3) bekezdésében, 263/C. § (1) bekezdésében, 264. § (1)-(3)
bekezdésében, 264/C. § (1)-(3) bekezdésében, 274. § (1) bekezdésében, 277/A. §-ában, 280. § (1)-
(3) bekezdésében, 281. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában, 281/A. § (1) és (2)
bekezdésében, 282. § (1) és (2) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében,
282/A. § (1)-(3) bekezdésében, 283/A. § (1) bekezdésében, 283/B. §-ában, 303. § (1)-(4)
bekezdésében, 317. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 318. § (1) és (4)-(7) bekezdésében, 326. § (1) és
(3)-(6) bekezdésében, valamint a XVII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket, illetve a
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 176. § (1)-(3) bekezdésében, 178. § (1) - (3)
bekezdésében, 182. § (1)-(3) bekezdésében, 183. § (1) bekezdésében, 184/B. § (1)-(3)
bekezdésében, 184/C. § (1)-(3) bekezdésében, 186. § (1)-(3) bekezdésében, 241. § (1)
bekezdésében, 242. § (1) és (2) bekezdésében, 248. § (1) és (2) bekezdésében, 249. § (1)
bekezdésében, 250. § (1) és (2) bekezdésében, 290. § (1)-(4) bekezdésében, 293. § (1)-(4)
4
bekezdésében, 295. § (1) és (2) bekezdésében, 298. § (1), (1a) és (3) bekezdésében, 321. § (1)
bekezdésében, 324. § (1) és (2) bekezdésében, 325. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, 326. § (1)-(5)
bekezdésében, 327. § (1)-(3) bekezdésében, 329. § (1)-(3) bekezdésében, 330. § (1) és (2)
bekezdésében, 342. § (1) bekezdésében, 347. § (1) és (2) bekezdésében, 353. § (1)-(5)
bekezdésében, 358. § (2) bekezdésében, 372. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 373. § (1) és (3)-(6)
bekezdésében, 374. § (1) és (3)-(6) bekezdésében, 375. § (1)-(5) bekezdésében, 379. § (1) és (3)-
(6)	bekezdésében, valamint a XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekményeket kell
érteni. Jogi személy gazdálkodó esetén további feltétel, hogy a fenti bűncselekmények elkövetése az
engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő javára a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 1. § (1)
bekezdés 2. pontjában meghatározott előny szerzését célozta vagy eredményezte és a
bűncselekményt az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő
a)	ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője,
felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti
kérelmet benyújtó gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el,
b)	tagja vagy alkalmazottja az engedélyezett gazdálkodó státusz iránti kérelmet benyújtó
gazdasági szereplő tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna.
IV.	Fejezet
A személyek vámjogszabályok szerinti jogai és kötelezettségei
2.	A Vámkódex 6. cikkéhez
5.	§ A gazdálkodó a számítógépesített rendszerének működési zavarát köteles a vámhatóságnak
haladéktalanul bej elenteni.
3.	A Vámkódex 9. cikkéhez
6.	§ (1) A vámjogszabályok és az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba
vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a NAV
jár el. Az adószabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a vámazonosító számra (a
továbbiakban: VPID szám) történő hivatkozást a vámjogszabályok szerinti uniós vámazonosító
számra (a továbbiakban: EORI szám) történő hivatkozásként kell értelmezni.
(2)	Az FJA 6. cikk (2) bekezdésének kivételével - az (5) bekezdésre figyelemmel - valamennyi, a
Vámkódex 5. cikk 5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem minősülő, a
Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben,
amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a
Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.
(3)	A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok
benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve
azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való
közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.
5
(4)	Az elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a NAV honlapján közzétett
formanyomtatvány felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentendő adatok
hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.
(5)	A vámhatóság az FJA. 6. cikk (2) bekezdésben a nyilvántartásba vétel mellőzésének
indokoltságát az ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg.
7.	§ (1) A vámhatóság az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján érvényteleníti az EORI
számot, ha
a)	az érintett személy cégbírósági bejegyzés, törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a
cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az ügyfél igazolja a cégbíróság végzésének
kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon
belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
b)	az érintett személy cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,
c)	az érintett személynek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével
elrendelte, vagy akit a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek, valamint akit az egyéni vállalkozók
nyilvántartásából töröltek,
d)	az érintett személy által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem
valós cím,
e)	az érintett személy vámellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a
bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy, vagy
f)	a gazdálkodónak nem minősülő személy meghal.
(2)	A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítéséről határozattal dönt, a határozat elleni
fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a határozatot hozó
vámhatósághoz. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés
megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a vámhatóság a megtámadott
határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A
felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt.
(3)	Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítés elrendelésére az (1)
bekezdés d) vagy e) pontja alapján került sor, a vámhatóság a határozat jogerőre emelkedésének
megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az
EORI szám érvénytelenítésével érintett ügyfélnyilvántartásból való törlését. Az EORI szám (1)
bekezdés d) vagy e) pontja szerinti érvénytelenítése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában
szereplő ügyfelek esetében a vámhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon
megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet az érvénytelenítés tényének és
időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági
bejegyzésre nem kötelezett ügyfél esetében az érvénytelenítésről értesíti az ügyfél nyilvántartását
vezető egyéb szervet.
(4)	A vámhatóság az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott esetekben az EORI szám
érvénytelenítését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az ügyféllel. A hirdetményt 15 napra
a vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó
vámhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az ügyfél elnevezését, székhelyét és
adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a vámhatóság az EORI szám törléséről
határozatot hozott, amelyet az ügyfél vagy képviselője a határozatot hozó vámhatóságnál átvehet,
továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő
határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.
6
(5)	A vámhatóság az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot megsemmisítő
határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni
vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az ügyfél nyilvántartását vezető egyéb szervet.
8.	§ (1) Az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pont szerinti tudomásra jutástól az EORI szám várható
érvénytelenítésével érintett ügyfél EORI számát tartalmazó árunyilatkozat, értesítés, kérelem
feldolgozását fel kell függeszteni a 7. § (2) bekezdése szerinti, az érvénytelenítési eljárás során
hozott határozat jogerőre emelkedéséig. A vámhatóság a másodfokú döntés jogerőre emelkedésének
megállapítását követő napon intézkedik
a)	a felfüggesztés lezárásáról, ha az EORI szám érvénytelenítését elrendelő határozatot
megsemmisítették,
b)	az árunyilatkozat, értesítés és kérelem elutasításáról, ha az EORI szám érvénytelenítését
helyben hagyták.
(2)	Az EORI szám érvénytelenítésére irányuló kérelemre vagy hivatalból induló eljárás során az
EORI szám érvénytelenítésére vonatkozó határozat akkor hozható meg, ha az adott EORI számon
nyilvántartott ügyfél vonatkozásában az FJA 7. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tudomásra jutás
vagy az érvénytelenítésre irányuló kérelem befogadása előtt indult vámigazgatási eljárások
lezárulnak, a vámhatóság az esedékes vám és egyéb terhek megfizetésére vonatkozó
kötelezettségeket előírja a folyószámlán, és a lejárt tartozások beszedése iránti intézkedéseket
végrehajtja.
(3)	Az EORI szám érvénytelenítése az adószabályok szerinti VPID számként való alkalmazást
közvetlenül nem szünteti meg. A VPID számként való alkalmazás megszüntetését a NAV az
adóigazgatási eljárások lezárását és az adótartozás beszedését követően végezheti el.
4.	A Vámkódex 12. cikkéhez
9.	§ (1) Vámtitok a vámjogszabályok alkalmazásával összefüggő feladatai elvégzése során a
vámhatóság tudomására jutott minden információ, függetlenül annak megjelenési formájától.
(2)	A vámhatóság, valamint alkalmazottja, volt alkalmazottja, az ellenőrzésbe vagy az eljárásba
bevont minden más személy a feladatai ellátása során tudomására jutott minden, jogszabály által
védett titkot köteles megőrizni.
10.	§ (1) A vámhatóság feladatának ellátásához, valamint a tudomására jutott információk
ellenőrzéséhez, a személy és az áru azonosítása érdekében a következő nyilvántartásokból
igényelhet adatot:
a)	a személy azonosítása érdekében a természetes személy adatainak és lakcímének
nyilvántartásából, útlevélszám alapján az útlevél-nyilvántartásból, a cégbírósági nyilvántartásból és
az egyéni vállalkozói nyilvántartásból,
b)	az áru és gépjármű azonosításához a gépjármű-nyilvántartásból,
c)	a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzése céljából, a 4. § (4)
bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény
kérelmező általi elkövetésének ténye vonatkozásában (időpont, bűncselekmény megjelölése,
kiszabott büntetés és mellékbüntetés) a bűntettesek nyilvántartásából a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből,
d)	a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzésével összefüggésben az
FJA 28. cikk (2) bekezdésében meghatározottak végrehajtásának biztosítása céljából, a 4. § (4)
7
bekezdésében meghatározott gazdasági tevékenységgel összefüggő súlyos bűncselekmény
elkövetésének gyanúja miatt a kérelmezővel szemben indult büntetőeljárás vonatkozásában (eljáró
szerv megjelölése, tagállam, az eljárás kezdő időpontja) a büntetőeljárás alatt állók
nyilvántartásából, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti rendszerből,
e)	egyéb jogszabályi felhatalmazás alapján az abban meghatározott nyilvántartásokból.
(2)	A vámhatóság megkeresésére a hitelintézet a vámérték valódiságának, a vámtartozás,
valamint az egyéb terhek befizetésének ellenőrzéséhez pénzforgalmi adatokat térítésmentesen
szolgáltat.
(3)	A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító
adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet
át adatokat.
(4)	A vámtitkot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra
felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - ha a
statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra
alkalmatlanná teszik.
11.	§ (1) A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról
a)	a nemzetbiztonsági szolgálatokat törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából,
b)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó szervet és a terrorizmust elhárító szervet törvényben meghatározott feladatai
ellátása érdekében,
c)	az ügyészt, valamint a nyomozó hatóságot törvényben meghatározott feladatai ellátása
céljából,
d)	a bíróságot az igazságszolgáltatási tevékenysége ellátása céljából,
e)	engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik
ellátása céljából,
ea)	a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervet,
eb)	a kábítószer-prekurzorok kivitelének és behozatalának engedélyezésére kijelölt hatóságot,
ec)	a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságot,
ed)	a közraktározás-felügyeleti hatóságot,
ee)	az Európai Unióba irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerével
kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt hatóságot,
ef)	a piacfelügyeleti hatóságot,
eg)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet,
eh)	a piaci árinformációs rendszert működtető szervet,
ei)	a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat,
ej) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet,
ek) a borászati hatóságot,
el) az egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezésre, felügyeletre
kijelölt hatóságot,
f)	az agrárpolitikáért felelős minisztert az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel
összefüggő feladatok ellátása céljából,
g)	a minisztert, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges,
h)	az egészségügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert ellenőrzési
feladatai ellátása céljából,
8
i) a kereskedelemért felelős minisztert és a külgazdasági ügyekért felelős minisztert vámpolitikai,
kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról,
j) a kereskedelemért felelős minisztert dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési
célokból, valamint az igazságügyért felelős minisztert az Európai Unió felé fennálló kötelezettség
teljesítése céljából ezen intézkedésekkel kapcsolatos adatokról,
k) az Állami Számvevőszéket, továbbá a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet a
hatáskörükbe tartozó ellenőrzések lefolytatása céljából,
l) a Magyar Nemzeti Bankot a fizetési mérleg összeállítása céljából,
m) a Központi Statisztikai Hivatalt statisztikai célra,
n) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az energiastatisztikai adatok
összeállítása érdekében, valamint az engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági
feladatainak ellátása céljából,
o)	a kőolaj, kőolajtermék és földgáz biztonsági készletezésével összefüggő feladatokat ellátó
szervezetet e feladatainak ellátása céljából,
p) a közös jogkezelést végző szervezeteket a szerzői jogi törvényben meghatározott igény
érvényesítésével összefüggő feladatok ellátása céljából,
q) a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak
lefolytatása céljából,
r) a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot és a Magyar
Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az áruk, szolgáltatások és anyagi
értéket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására
jogosultnak az általa igénybe vehető szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából,
s) a közlekedési hatóságot az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban:
VA) 28. cikk (3) bekezdése és 30. cikk (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása céljából.
(2)	A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére az (1)
bekezdés szerinti szervek jogosultak.
(3)	A vámtitok körébe tartozó adatok az Európai Unió és tagállamainak szervei részére a
vámjogszabályok, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.
(4)	A vámtitok körébe tartozó adatok harmadik ország hatósága részére a vonatkozó,
közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtása tekintetében irányadó
nemzetközi szerződésekben, valamint az e törvényben foglaltak alapján adhatók át.
(5)	A vámhatóságok együttműködésére vonatkozó nemzetközi szerződések alapján harmadik
országba továbbított, természetes személlyel kapcsolatba hozható egyedi adatok kizárólag az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló nemzeti rendelkezések
betartásával továbbíthatók.
(6)	Az adatok átadásáról az érintettet kérelmére az adatvédelemre vonatkozó törvény szabályai
szerint tájékoztatni kell.
(7)	A vámtitkot képező, személyes adatnak nem minősülő egyedi adatok adatfeldolgozási
technikával kezelhetők és továbbíthatók, ha az adatbiztonság feltételeinek a fogadó állam eleget
tesz.
12.	§ (1) A vámhatóság és
a)	a 11. § (1) bekezdés e) pont ea)-ee) alpontjában meghatározott hatóságok, továbbá az e) pont
ef)	alpontja szerinti hatóság közül a gazdasági célú felhasználásra szánt egyes termékek
(berendezések, készülékek, gépek és rendszerek), illetve a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes
9
mérőeszközök piacfelügyeletére kijelölt hatóság, valamint az e) pont el) alpontja szerinti hatóság a
vámeljárásokhoz, az áruk nemzetközi forgalmának ellenőrzéséhez köthető,
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az engedélyezési, a bizonylatolási és
export-visszatérítési,
c)	az egyes tagállamok vámhatóságai a vámunióból eredő,
közös feladataik teljesítése érdekében - ha az adatvédelem technikai feltételei biztosítottak -
adatkezeléseiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek.
(2)	A 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését az érintett a vámhatósághoz
intézett, írásban vagy elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja.
(3)	Az adatigénylés teljesítésének a (2) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a 11. §
(1)	bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.
(4)	Ha az érintett a 11. § (1) bekezdés r) pontja szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja
meg az adatainak továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés
teljesítését megtagadja és értesíti a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő
Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot az
adattovábbítás megtiltásáról.
13.	§ (1) Az ügyfél jogosult a saját forgalmára vonatkozó adatok lekérésére.
(2)	Piackutatásra vagy egyéb célra díjfizetés ellenében adható át olyan forgalmi adat, amely
személlyel nem azonosítható, azonban nem adható át adat stratégiai termékekről, így különösen az
állami tartalék célú áruforgalomról, a nemzetbiztonsági és honvédelmi célú áruforgalomról, továbbá
ha a forgalmazásban az exportőr, importőr vagy gyártó száma háromnál kevesebb. A fizetendő díj
mértékének meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3)	A vámtitok megőrzésének kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi
információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy
külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából közvetlen
hozzáféréssel lekérdez vagy írásbeli megkeresés útján kér vámtitoknak minősülő adatot a
vámhatóságtól.
5.	A Vámkódex 15. cikkéhez
14.	§ (1) A vámhatóság kérésének módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a
vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet.
(2)	A rendelkezésre bocsátott eredeti okmányokról bevonásuk előtt a vámalakiságok
elvégzésében vagy a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy saját
költségére másolatot készíthet.
(3)	Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy kéri, a vámhatóság az
eredeti okmányok helyett e személy által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert
másolatot veszi át, ha azt a vámhatóság a tényállás tisztázásához elégségesnek ítéli.
15.	§ (1) Ha a vámhatóság kérését elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett
elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési
vállalkozás részére, a megkeresés, illetve annak teljesítése tekintetében az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámhatóság részére a
vámalakiságok vagy vámellenőrzések végrehajtásához szükséges segítséget nem adja meg, vagy a
vámhatóság kérésére az okmányokat vagy információkat nem, vagy nem az előírt határidőn belül,
10
vagy nem megfelelő formában bocsátja rendelkezésre, a vámhatóság a szükséges segítséget,
okmányokat, információt - e személy költségére - szakértővel elkészíttetheti.
16.	§ (1) A vámhatóság a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009.
november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: vámmentességi rendelet) 107. cikke
alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 110. cikk (1)
bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 110. cikk (2)
bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében a szabad
forgalomba bocsátás vámeljárás alanyát kötelezheti a természetes személyazonosító adatai, továbbá
a gépjármű belépésének és - ha történt ilyen - a kilépésének időpontjára, rendszámára,
üzemmódjára vonatkozó adatok szolgáltatására.
(2)	A vámhatóság a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom ellenőrzése során, érkező
légi járat esetén az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától, induló légi
járatok esetén a járatra történő utas felvétel megkezdése előtt egy órával a légi közlekedésről szóló
törvény alapján jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól, a légi közlekedésről szóló
törvényben meghatározott utas-nyilvántartási adatokat kérni.
(3)	A vámhatóságnak a (2) bekezdés szerint kapott adatokat az átvételüktől számított 24 óra
elteltével törölnie kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy azokra a vámhatóságnak a bűnüldözési
feladatai végrehajtásához szüksége van.
6.	A Vámkódex 16. cikkéhez
17.	§ A vámhatóság és a gazdálkodók elektronikus rendszerében tárolt adatokat, illetve az azok
bármilyen módosítását az adatok keletkezésének, illetve módosításának évétől számított tíz évig
kell megőrizni.
7.	A Vámkódex 18. cikkéhez
18.	§ (1) Más tagállamban letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított
feltételeknek megfelelő személy vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése
szerinti eljárásához
a)	érvényes engedélyezett gazdálkodói engedély, vagy a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában
megállapított feltételeknek való megfelelésről a letelepedés helye szerinti vámhatóság által kiadott
igazolás bemutatása és
b)	a NAV által kiadott adószám, vagy a letelepedés helye szerinti tagállam által kiadott közösségi
adószám szükséges.
(2)	Magyarországon letelepedett és a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított
feltételeknek megfelelő személy más tagállamban vámjogi képviselőként való, a Vámkódex 18.
cikk (3) bekezdése szerinti eljárásához igazolásként az érvényes engedélyezett gazdálkodói
engedély vagy a Vámkódex 39. cikk a)-d) pontjában megállapított feltételeknek való megfelelésről
a vámhatóság által kiadott igazolás szolgál.
19.	§ (1) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés alapján a Vámkódex 5. cikk 6.
pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként - a (2) és (3) bekezdés
kivételével - a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező
gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó, vagy vámügynökség járhat el. E §-t a Vámkódex 18. § (4)
bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is
alkalmazni kell.
11
(2)	A vámhatóság előtt a Vámkódex 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása során a
megbízó érdekében vámjogi képviselőként a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a 38. cikk
(2)	bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá vámtanácsadó járhat el.
(3)	A vámügyekben biztosított jogorvoslati jog gyakorlása során az ügyfelet a Vámkódex 18. cikk
(3)	bekezdése alapján a 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó,
továbbá vámtanácsadó, valamint ügyvéd, jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász is
képviselheti.
8.	A Vámkódex 19. cikkéhez
20.	§ (1) A vámjogi képviseletre vonatkozóan állandó meghatalmazás vagy megbízás is adható.
Az állandó meghatalmazás vagy megbízás a vámhatóság előtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az
ügyfél vagy a képviselője a vámhatóság által rendszeresített - a NAV honlapján közzétett -
formanyomtatvány alkalmazásával jelenti be.
(2)	Ha az állandó meghatalmazást vagy megbízást, illetve annak megszűnését a képviselő jelenti
be, a vámhatóság a bejelentésről a meghatalmazót vagy megbízót írásban értesíti. A megbízó az
állandó meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles
bejelenteni a vámhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a képviselő is bejelentheti a
vámhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a vámhatósággal szemben a
vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének
bejelentése napján a képviselőt még a vámhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell
tekinteni.
9.	A Vámkódex 22. cikkéhez
21.	§ (1) Ha a Vámkódex 22. cikke szerint a vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó, a
határozat iránti kérelmet azért nem lehet befogadni, mert nem az illetékes vámhivatalhoz nyújtották
be, a szóban forgó kérelmet az ügyfél egyidejű értesítése mellett, haladéktalanul, de legkésőbb a
kérelem megérkezésétől számított 8 napon belül az illetékes vámhivatal részére át kell tenni. Ha az
illetékes vámhivatal más tagállamban található, a kérelmet el kell utasítani és tájékoztatni kell az
ügyfelet arról, hogy melyik tagállam vámhatósága illetékes.
(2)	A vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a papír alapon vagy elektronikus úton
benyújtott kérelemre, valamint a vámáru-nyilatkozat, átmeneti megőrzési árunyilatkozat, belépési
gyűjtő árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat, újrakiviteli árunyilatkozat vagy újrakiviteli
értesítés benyújtásával kezdeményezett eljárásban a vámhatóság jóváhagyó döntését vagy
áruátengedésre vonatkozó döntését a papír alapú kérelmen záradék formájában is feltüntetheti vagy
elektronikus üzenet formájában is közölheti.
(3)	Ha a vámhatóság az előírt határidőn belül nem hoz érdemi döntést, az nem jár azzal a
következménnyel, hogy a kérelmezőt az előírt határidő leteltét követően megilleti a kérelmezett jog
gyakorlása.
(4)	Az iratok kézbesítése, a kézbesítési vélelem megdöntése tekintetében az Art. rendelkezéseit
kell alkalmazni.
22.	§ (1) A vámhatóság a meghallgatáshoz való jog gyakorolása során az ügyben érintett
személyről, az általa tett nyilatkozatról és a nyilatkozattétel során az ügyfél által felhozott
bizonyítási eszközökről kép- és hangfelvételt készíthet. A vámhatóság által készített kép- és
hangfelvétel, továbbá az abban szereplő személyes adat
12
a)	a vámellenőrzés és az azt követő hatósági eljárás,
b)	a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben kezdeményezett bűntető- vagy
szabálysértési eljárás, vagy
c)	a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az érintett jogainak
gyakorlása
céljából használható fel.
(2)	A meghallgatáshoz való jog gyakorlásának megkezdésekor az ügyfelet tájékoztatni kell a kép-
és hangfelvétel készítéséről és annak törvényi feltételeiről, a felvétellel kapcsolatos megtekintési
lehetőségről.
(3)	A vámhatóság a kép- és hangfelvételt elektronikus adattárolási rendszerében tárolja, és a 17. §
szerinti megőrzési idő elteltével törli.
10.	A Vámkódex 39. cikkéhez
23.	§ (1) A vámjogszabályok és adószabályok ismételt megsértésének minősül, ha a
kérelmezővel szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül a
vámjogszabályokban és az adószabályban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő
kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért együttesen tíznél több alkalommal
adóbírságot, mulasztási bírságot, vagy vámigazgatási bírságot (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban együtt: bírság) jogerősen szabtak ki, és az így kivetett bírságok együttes összege
meghaladja a kérelmező tekintetében szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és
adófizetési kötelezettség 20%-át.
(2)	A vámjogszabályok és adószabályok súlyos megsértésének minősül, ha a kérelmezővel
szemben a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált időtartamon belül
a)	a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggően
jogerősen bírságot szabtak ki, vagy
b)	a vámjogszabályokban és adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő
kötelezettségeinek megszegéséért vagy elmulasztásáért alkalmanként jogerősen 20 millió forintot
meghaladó összegű bírságot szabtak ki, és
az a) és b) pont szerint keletkezett bírságok együttes összege meghaladja a kérelmező tekintetében
szintén az ezen időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettség 20%-át.
(3)	A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati
jellegű szakértelem teljesülését a kérelem benyújtását megelőző 3 éves időintervallumra kell
vizsgálni.
(4)	A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti gyakorlati
jellegű szakértelem igazolásául a kérelmező, valamint a kérelmező alkalmazásában álló személy
vonatkozásában elfogadható szempontokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5)	A Vámkódex 39. cikk d) pontja és a VA 27. cikke (1) bekezdés b) pontja szerinti képzés alatt
a vámjogi szakértői hatósági képzést és hatósági vizsgát kell érteni. A hatósági vizsga sikeres
teljesítését tanúsítvány igazolja.
(6)	A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a hatósági viz sga
lebonyolítására megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartását nyilvántartásba vételt
végző szervezet vezeti.
(7)	A vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek nyilvántartása tartalmazza a
képző szerv
a)	nevét, adószámát,
13
a)	cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,
b)	képviselőjének nevét,
c)	székhelyét, levelezési címét, és
d)	telefonszámát, elektronikus elérhetőségét.
(8)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet a képző szervek nyilvántartásában szereplő adatokat
a hatósági képzés és a hatósági vizsga ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban
történő felhasználás céljából a képző szerv nyilvántartásból való törlését követően öt évig megőrzi.
(9)	A vizsgabiztosok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	természetes személyazonosító adatok,
b)	lakcím, levelezési cím,
c)	telefonszám, elektronikus elérhetőség,
d)	a felsőfokú képzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
e)	egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány
száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,
f)	az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata.
(10)	A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett vizsgabiztos neve, levelezési címe, nyilvántartási
száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásba vett adata nyilvános. A tárgyévben
nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartás vett nyilvános adatokban
bekövetkezett változásokat a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző
szervezet évente - a tárgyévet követő év március 31-ig - közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba
vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait
nyilvánosságra hozza.
(11)	A vizsgabiztosok nyilvántartásából törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba
vételt végző szervezet a törlést követő 5 évig őrzi meg.
24.	§ A VA 24. cikk (2) bekezdése szerinti csekély jelentőségű jogsértés vámhatósági
megállapítására - a kérelmező jóhiszeműsége mellett - akkor kerül sor, ha a Vámkódex 39. cikk a)
pontja szerinti feltétel vizsgálatakor figyelembe vett, a gazdálkodó vámjogszabályban és
adószabályokban foglalt, gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettségeinek megszegéséért
vagy elmulasztásáért kivetett bírságok együttes összege a VA 24. cikk (1) bekezdése szerint vizsgált
időtartamon belül keletkezett vám- és adófizetési kötelezettségének 20%-át nem haladja meg.
11.	A Vámkódex 42. cikkéhez
25.	§ (1) Az eljáró vámhivatal vámigazgatási bírságot szab ki az alábbi tárgykörökbe tartozó, a
vámjogszabályokban meghatározott
a)	árunyilatkozat-adással, értesítéssel, okmánymegőrzéssel összefüggő,
b)	vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos,
c)	vámeljárásokhoz kapcsolódó,
d)	vámjogszabályok alkalmazásához kapcsolódó határozatokkal összefüggő,
e)	vámmentességekkel összefüggő,
f)	vámszabad területtel, tranzitterülettel összefüggő
jogsértés esetén.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként
vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (6) és (7) bekezdés, a 26. § (1), (3) és (4)
bekezdése és a 27. §-ban meghatározott kivétellel - a vámhiány összegének 50%-át kell
megállapítani.
14
(3)	Ha a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék
importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén
fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott
szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót
megfizette, vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a
tévesen közölt, termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló
különbözete nem minősül vámhiánynak.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti jogsértések vagy ezekkel összefüggő mulasztás eredményeként
nem keletkezik vámhiány, vámigazgatási bírságként - a (6) és (7) bekezdésben, a 26. § (1), (3) és
(4)	bekezdésében és a 27. §-ban meghatározott kivétellel -
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 100 ezer
forintig, minden más személy esetében 500 ezer forintig,
b)	az (1) bekezdés b), c) és e) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 125
ezer forintig, minden más személy esetében 850 ezer forintig,
c)	az (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogsértés esetén természetes személy esetében 150 ezer
forintig, minden más személy esetében 1 millió forintig
terjedő összeget kell megállapítani.
(5)	A (4) bekezdés szerinti bírság kiszabásakor a vámhatóság mérlegeli az eset összes
körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja
magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve eljáró képviselője,
alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
(6)	Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést oly módon követik el, hogy az
Európai Unió vámterületére jövedéki terméket szállítanak be és a belépést követően azt nem állítják
vám elé, a vámigazgatási bírság mértéke az árut terhelő vám és egyéb terhek összegének 200%-ával
megegyező összeg, de legalább 40 ezer forint.
(7)	Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot
tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi
Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített
okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos
vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár,
annak hiányában az áru vámhatóság által megállapított értékének egy százalékát, de legalább 50
ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási bírságot köteles fizetni. A vámigazgatási
bírságot származást igazoló okmányonként kell kiszabni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetén
beszállítói nyilatkozatonként legalább 500 ezer forint, legfeljebb 1 millió forint vámigazgatási
bírságot kell megállapítani.
26.	§ (1) Ha a vámhatóság megállapítja, hogy
a)	a jogsértést vagy ezzel összefüggő mulasztást nem a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
meghamisításával, megsemmisítésével követték el,
b)	a kötelezettségszegés vagy mulasztás következményeként nem keletkezik vámhiány, vagy a
keletkező vámhiány összege természetes személy esetében a 30 ezer forintot, jogi személy esetében
150 ezer forintot nem haladja meg, és
c)	az érintett személy a 25. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kötelezettségszegést vagy
mulasztást első ízben követi el,
a vámhatóság a bírság kiszabását mellőzi és figyelmezteti az érintett személyt.
(2)	Az (1) bekezdés nem alkalmazható a 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén.
15
(3)	Nem lehet vámigazgatási bírságot megállapítani, ha a nyilatkozattevő a Vámkódex 173. cikk
(3)	bekezdése szerint a közölt vámokat és egyéb terheket is érintő információ alapján még a
vámhatóság áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdése előtt kérelmezi a vám-árunyilatkozat
módosítását.
(4)	Ha a 25. cikk (1) bekezdése szerinti jogsértések megtörténtéről az érintett személy - a
vámhatóság erre irányuló áruátengedést követő ellenőrzésének megkezdését követően, de még az
áruátengedést követő ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv közlése előtt - maga
értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot helyreállítását, vámigazgatási
bírságként - az (1) bekezdés és a 27. §-ban meghatározott kivétellel - a 25. § (2), (4), (6) és (7)
bekezdése szerint megállapítható bírságösszeg 50%-át kell kiszabni.
(5)	A (3) és (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy ha vám vagy egyéb teher fizetési
kötelezettség keletkezik, azt az adós megfizeti, vagy arra a vámhatóság jogerősen fizetési könnyítést
engedélyez.
(6)	A (3) és (4) bekezdést nem lehet alkalmazni, ha az utólagos könyvelésbe vétel, valamint az
egyéb terhek utólagos kiszabása a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, a
bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
27.	§ Ha a jogsértést vagy mulasztást a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával,
megsemmisítésével követik el, és annak eredményeként vám- és egyéb teherfizetési kötelezettség
keletkezik, a vámigazgatási bírság összege a kötelezettségszegés, vagy mulasztás eredményeként
keletkezett vám és egyéb teherfizetési kötelezettség 200%-a. Ha a rosszhiszeműen elkövetett
kötelezettségszegéssel vagy mulasztással nem keletkezik vám és egyéb teherfizetési kötelezettség, a
vámigazgatási bírság összege természetes személy esetében minimum 15 ezer forint, maximum 300
ezer forint, minden más személy esetében minimum 50 ezer forint, maximum 3 millió forint.
28.	§ (1) A vámigazgatási bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.
(2)	A vámigazgatási bírság egy eljárásban többször, a 25. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti
jogsértés esetén jogsértésenként külön-külön is kiszabható. Az egy vám-árunyilatkozaton belüli
ismétlődő hiba egy esetnek minősül.
(3)	A 30. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, a közölt vámigazgatási bírságot a döntés
jogerőre emelkedésének napjától számított tizenöt napon belül kell megfizetni.
(4)	A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti
késedelmi kamatot kell felszámítani. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi
bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.
(5)	A vámigazgatási bírság mérséklésére, elengedésére az Art. adómérséklésre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
29.	§ (1) Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt okozó jogsértés esetén, ha a
szankcionálandó jogsértés tekintetében a vámok és egyéb terhek utólagos könyvelésbe vételére
nyitva álló határidő eltelt. Nem lehet vámigazgatási bírságot kiszabni vámhiányt nem okozó
jogsértés esetén, ha a szankcionálandó jogsértés elkövetésének napjától számított három év eltelt.
(2)	A vámigazgatási bírság végrehajthatósága az arról szóló döntés jogerőre emelkedésétől
számított három év elteltével évül el.
(3)	Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, a bírság
megfizetésére kötelezett vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben
biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A
jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével
esik egy tekintet alá.
16
30.	§ (1) Ha a vámjogszabályoknak a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon
követik el, hogy az Európai Unió vámterületére nem uniós árut juttatnak be és a keletkezett
vámhiány az 50 ezer forintot nem haladja meg, az eljáró vámhivatal gyorsított eljárás keretében a
helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, ha a nem uniós áru birtokosa, szállítója
a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi, és
jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a
helyszínen megfizetik. Ebben az esetben a 25. § (2) vagy (6) bekezdése szerint megállapítható
vámigazgatási bírság 50%-át kell kiszabni, de legalább 4 ezer forintot, jövedéki termékre elkövetett
jogsértés esetén legalább 25 ezer forintot.
(2)	A gyorsított eljárás során a magyar nyelvet nem beszélő külföldi állampolgár esetében a
tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV vezetője által tájékoztatásban kiadott, a
gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a
tolmács igénybevételéről.
31.	§ (1) A 25. § (6) bekezdése szerinti jogsértés esetén a vámhatóság az érintett jövedéki
termékeket és az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.
(2)	A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki
termék mennyisége nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az
eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő
személy első ízben követte el a jogsértést.
(3)	A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha
a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a
felderítéssel egyidejűleg kerül sor.
(4)	Ha a 25. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértését oly módon követik el, hogy az Európai
Unió vámterületére jövedéki terméknek nem minősülő nem uniós árut juttatnak be, a vámhatóság a
közölt vámok és egyéb terhek, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig
biztosítékként - a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével -
lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak
felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor, ha
a)	valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van,
b)	az ügyfélnek vám, egyéb teher vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy
c)	a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem
jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.
(5)	A vámhatóság a lefoglalásról jegyzőkönyvet készít. A lefoglalással szemben jogorvoslattal a
lefoglalást követő vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.
A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a döntés
közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhivatalnál, amely
azt köteles a másodfokú eljárást lefolytató szervhez a beérkezéstől számított három napon belül
megküldeni. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott
fellebbezést a másodfokú eljárást lefolytató szerv a megküldéstől számított tizenöt napon belül
bírálja el. A lefoglalással érintett vámigazgatási eljárásban hozott döntés ellen benyújtott
fellebbezésnek a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(6)	A lefoglalást meg kell szüntetni, ha
a)	a vámigazgatási ügyben közölt vámok és egyéb terhek összegét, továbbá a jogerősen
megállapított vámigazgatási bírságot megfizették,
b)	a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem a jogsértést elkövető tulajdona, és a tulajdonos
írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról,
17
hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a
lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható, vagy
c)	a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van
helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.
(7)	A lefoglalt áru és eszköz - a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével -
annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt a
vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele az,
hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6)
bekezdés c) pont szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell
átadni a lefoglalás megszüntetésével egyidejűleg.
(8)	A (7) bekezdés szerinti személyek részére visszaadni rendelt nem uniós árut és eszközt a
lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30 napon belül vámeljárás alá kell
vonni, vagy ki kell szállítani az Európai Unió vámterületéről.
(9)	Ha
a)	a (7) bekezdésben meghatározott személy a (6) bekezdés a) és b) pontja szerint kiadni rendelt
nem uniós árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező döntés közlését követő 30
napon belül nem veszi át, vagy
b)	a lefoglalt, szállításra használt eszköz tulajdonosa a (6) bekezdés b) pontja szerinti
nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti,
a lefoglalt nem uniós árut és eszközt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték
a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és egyéb terhek
kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem
uniós árut és eszközt megsemmisíti.
(10)	A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költségek az
ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben
a felmerült költségeket az állam viseli.
(11)	Ha az ügyfél a közölt vámokat és az egyéb terheket vagy a vámigazgatási bírságot nem
fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem uniós árut, valamint annak felhasználására, tárolására és
szállítására használt eszközt el kell kobozni, és - az FJA 243. cikkében meghatározott kivétellel -
értékesíteni kell.
(12)	Az (1) bekezdés szerint lefoglalt jövedéki terméket a lefoglalással egyidejűleg el kell
kobozni, majd ezt követően meg kell semmisíteni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül
megállapításra. A lefoglalásról és azzal egyidejű elkobzásról a vámhatóság egyidejűleg rendelkezik.
A lefoglalást és elkobzást elrendelő döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek a döntés
végrehajtása tekintetében nincs halasztó hatálya.
(13)	A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az (1) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra,
tárolásra és szállításra használt eszközt a lefoglalással egyidejűleg el kell kobozni, ha azon a 25. §
(6)	bekezdése szerinti kötelezettségszegés elkövetését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen
eszközt értékesíteni kell, feltéve, hogy a vevő az értékesítéskor kötelezettséget vállal arra, hogy a
jogsértést lehetővé tevő átalakítást három hónapon belül megszünteti és az eszközt a vámhatóságnál
bemutatja. A lefoglalás és az azzal egyidejű elkobzás során a (12) bekezdést alkalmazni kell.
(14)	Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére,
feladatuk ellátásához történő használatra - a NAV vezetőjének jóváhagyásával - átadhatók.
(15)	A lefoglalt és azzal egyidejűleg vagy azt követően elkobzott árukat terhelő vám és egyéb
teher fizetési kötelezettséget vámhiányként a vámigazgatási bírság megállapítása szempontjából
figyelembe kell venni.
18
32.	§ (1) Ha a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést a vámhatóság által kiadott engedély
alkalmazásával összefüggésben követik el, a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg a
vámhatóság megvizsgálja a szóban forgó engedély visszavonásának, felfüggesztésének vagy
módosításának szükségességét.
(2)	A vámhatóság visszavonja az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon engedélyét,
amellyel kapcsolatban a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha a feltárt jogsértéssel
összefüggésben az engedélyes vagy alkalmazottja ellen indított büntetőeljárás a bíróság büntetőjogi
felelősséget megállapító jogerős ítéletével zárult.
(3)	Az engedély visszavonható minden egyéb olyan esetben is, amikor a vámhatóság a
kötelezettségszegés vagy mulasztás feltárását követően megállapítja, hogy az engedély érvényben
tartása a vámfelügyelet gyakorlását vagy az engedélyhez kapcsolódó vámellenőrzés lefolytatását
súlyosan veszélyeztetné.
(4)	A vámhatóság - az FJA 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivétellel, az ott
meghatározott időszakra - felfüggeszti az adott ügyben érintett személy részére kiadott azon
engedélyét, amellyel kapcsolatban a 25. § (1) bekezdése szerinti jogsértést elkövették, ha
megállapítja, hogy az engedély alkalmazásával összefüggő mulasztásnak eredménye a jogsértés, de
a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn. A vámhatósági engedély
felfüggesztését mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg az engedély birtokosa a jogsértésre okot
adó körülményt el nem hárítja.
(5)	Ha a 26. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - a vámhatóság határidő tűzésével felszólítja az engedély birtokosát a
jogsértésre okot adó körülmény elhárítására. Ha a megadott határidőn belül a körülményt
megfelelően elhárítják, és erről a vámhatóság meggyőződik, eltekint az engedély felfüggesztésétől.
Ha a határidő leteltével a jogsértésre okot adó körülmény továbbra is fennáll, a vámhatóság a (4)
bekezdés szerint intézkedik az engedély felfüggesztéséről vagy a (6) bekezdés szerint az engedély
módosításáról.
(6)	A 24. § szerinti csekély jelentőségű jogsértés megállapítása esetén a vámhatóság az engedély
(4)	bekezdés szerinti felfüggesztése helyett dönthet úgy is, hogy az engedélyt a következők szerint
módosítja:
a)	a Vámkódex 166. cikkén alapuló egyszerűsített árunyilatkozat alapján történő vámeljárás alá
vonásra vonatkozó engedély kapcsán további adatok vagy alátámasztó okmányok benyújtását írja
elő,
b)	a Vámkódex 182. cikk (3) bekezdése alapján engedélyezett vám elé állítás alóli mentesítést
részben vagy egészben visszavonja, vagy
c)	a csökkentett összegű összkezesség nyújtása vagy a biztosítéknyújtás alóli mentesség helyett az
érintett engedélyekhez a teljes biztosítékösszeg nyújtását írja elő.
(7)	Az engedély (6) bekezdés szerinti módosítása esetén a visszavont könnyítésekre okot adó
körülmények újbóli teljesítésének feltételeit a módosítás hatálybalépésétől kell vizsgálni.
12.	A Vámkódex 44. cikkéhez
33.	§ (1) A vámigazgatási eljárásban eljáró felettes szerv felügyeleti intézkedésére az Art.
felügyeleti intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az Art. 7. § (6) bekezdése szerinti kötelező szakmai képviseletet az (1) bekezdés szerinti
eljárásban kizárólag ügyvéd, jogtanácsos vagy vámtanácsadó láthatja el.
19
(3)	A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát - ha azt a felettes szerv vagy bíróság nem bírálta
el - a vámjogszabályokban meghatározott elévülési időn belül módosíthatja vagy visszavonhatja.
(4)	Ha a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő, a felettes szerv
-	ha az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások tekintetében
semmisíti meg a határozatot, egyebekben azt helybenhagyja vagy megváltoztatja.
(5)	Ha a személyi, tárgyi vagy a tényállásbeli elemek bármelyike megváltozik az alapeljáráshoz
képest, a vámhatóság által hozott határozat nem módosításnak, hanem új határozatnak minősül.
(6)	A vámhatóság az áruátengedést követően végzett ellenőrzés szakszerűségének és
törvényességének vizsgálata céljából felülellenőrzést folytathat le.
13.	A Vámkódex 46. cikkéhez
34.	§ (1) A vámellenőrzésre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell, ha jogszabály a
vámhatóság vámigazgatási hatáskörébe utal árura vonatkozóan ellenőrzési feladatot.
(2)	A vámhatóság a vámhatósági intézkedés során az érintett személyről, a környezetről, illetve a
vámhatósági intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt
készíthet. A vámhatóság által készített kép- és hangfelvétel, illetve az abban szereplő személyes
adat az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett
eljárás, illetve a vámhatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárás során vagy az
érintett jogainak gyakorlása céljából használható fel.
(3)	Ha a kép- vagy hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás
nem indul, és a vámhatóság vámellenőrzés céljából indított eljárás során vagy az érintett jogainak
gyakorlása céljából nem kívánja felhasználni, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a rögzített
cselekmény időpontjától számított 30 nap elteltével törölni kell.
35.	§ (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a vámjogszabályok szerinti szempontok
alapján a NAV vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.
A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az
önkéntes jogkövetésre ösztönözze.
(2)	A NAV vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a
vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább
sértő magatartásformákra, illetve a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság
ellenőrzési kapacitásának felhasználását.
(3)	Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza különösen az adott év kiemelt vizsgálati céljait, a
vámellenőrzések tervezett arányszámait.
36.	§ A vámellenőrzés megindításának módja lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a
vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés
esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával
kezdődik. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel
indul. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet
küldésével kezdődik.
37.	§ (1) A vámhatóság a vámellenőrzést annak megindítását követően késedelem nélkül és
legkésőbb 90 napon belül lefolytatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárási határidőt indokolt esetben az eljárást lefolytató vámszerv
vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított
eljárási határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az eljárást folytató vámhivatal
kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az
20
így meghosszabbított határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az eljárást folytató
vámhivatal felettes szerve által jóváhagyott kérelmére a NAV vezetője egyszer, legfeljebb 120
napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Ha a NAV vezetője felettes szervként határidőt
hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.
(3)	A vámellenőrzés során a Ket.-nek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(4)	Ha a vámellenőrzésekben közvetve vagy közvetlenül érintett személy a vámellenőrzést
bármely módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama az ellenőrzés határidejébe nem
számít bele.
38.	§ A vámellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött személlyel
közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más személy vámellenőrzésénél a tényállás
tisztázása céljából felhasználni.
39.	§ (1) Ha az eljáró vámszerv illetékességi területén kívül válik szükségessé eljárási
cselekmény elvégzése, azt az eljárást lefolytató vámszerv folytatja le, vagy indokolt esetben az
eljárás lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező vámszervet.
(2) A megkeresésről és a válasz megérkezéséről az ellenőrzött személyt az eljárást lefolytató
vámszerv 5 napon belül értesíti.
40.	§ (1) Ha a vámhatóság jogsértést állapít meg a vámellenőrzés során, e törvény eltérő
rendelkezése hiányában a megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a vámellenőrzést lefolytató
vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést
lefolytató vámszerv a tisztázott tényállásról szóló megállapításait szintén jegyzőkönyvbe foglalja.
(2)	A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a)	az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,
b)	a jegyzőkönyv iktatószámát,
c)	az ellenőrzött személy megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító
jelét, EORI számát,
d)	az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e)	az ellenőrzés kezdő időpontját,
f)	az ellenőrzés tárgykörét,
g)	az ellenőrzést lefolytató vámszerv megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó
jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy által felajánlott és
visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,
h)	a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,
i)	az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,
j) az ellenőrzést végző személy (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: ellenőr) nevét és
aláírását, az ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.
(3)	Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött személlyel közölni kell.
(4)	Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött személy
észrevételt tehet, amelyet az ellenőrzést lefolytató vámszervnél a közléstől számított 15 napos
jogvesztő határidőn belül nyújthat be.
(5)	Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az
eljárás a vámtartozás vagy egyéb terhek beszedését veszélyezteti.
(6)	Az ellenőrzött személy az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi
jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az ellenőrzési jegyzőkönyvre
fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
21
(7)	A jegyzőkönyv postára adásától, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes
átadásától az észrevétel benyújtásáig vagy az észrevételi jogról történő lemondásig vagy az
észrevételezésre nyitva álló határidő leteltéig eltelt időtartam az ellenőrzés határidejébe nem számít
bele.
(8)	Ha az ellenőrzött személy által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok
megvizsgálása vagy a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az ellenőrzést lefolytató vámszerv
folytatja az ellenőrzést, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet készít.
(9)	A kiegészítő jegyzőkönyvre az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött személy észrevételt a kiegészítő
jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet.
41.	§ (1) Ha a vámellenőrzés eredményeként a tényállás tisztázott, a vámellenőrzést lefolytató
vámszerv a vámellenőrzést befejezi.
(2) A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a
vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés
esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával
fejeződik be. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel
fejeződik be. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet
küldésével fejeződik be.
42.	§ Ha a vámellenőrzést lefolytató vámszerv nem azonos a további intézkedés megtételére
jogosult vámszervvel, a vámellenőrzést lefolytató vámszerv a jegyzőkönyvet és a kiegészítő
jegyzőkönyvet és a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokat a helyzet rendezése érdekében
haladéktalanul megküldi az intézkedés megtételére jogosult vámszerv részére.
43.	§ (1) Ha az ellenőrzési cselekményeket a vámhatóság az áru birtokosa vagy annak
képviselője, az áruval kapcsolatos műveletekben üzleti minőségben közvetlenül vagy közvetve
érintett valamilyen más személy, vagy az árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó
dokumentumokat és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy helyiségében
vagy területén helyszíni ellenőrzés keretében végzi el,
a)	a helyszíni ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és a helyszíni
ellenőrzésre jogosító felhatalmazással bíró alkalmazottja jogosult,
b)	a helyszíni ellenőrzésről az eljáró vámhivatal jegyzőkönyvet készít.
(2)	Ha az ellenőrzött személy a gazdasági tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe,
az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.
44.	§ (1) Az ellenőrzött személy jogosult
a)	a vámhatóság részéről eljáró személy azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b)	a nála folytatott eljárási cselekménynél jelen lenni,
c)	megfelelő képviseletről gondoskodni,
d)	az eljárás során keletkezett minden olyan iratba betekinteni, illetve arról másolatot készíteni,
vagy saját költségére készíttetni, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez
szükséges.
(2)	Nem tekinthet be az ellenőrzött személy
a)	a vámhatóság belső levelezésébe,
b)	a döntés tervezetébe,
c)	a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait
tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,
22
d)	azon iratba, illetve az iratnak azon részébe, amely az ellenőrzött személyre nem, hanem
kizárólag más személyre vonatkozik, és annak megismerése adó- vagy vámtitkot érintő
rendelkezésbe ütközik,
e)	törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó
törvény kizárja.
(3)	Az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást
lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e
vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ellenőrzött személy észrevételeinek
figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő
meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az eljárás lezárására.
14.	A Vámkódex 47. cikkéhez
45.	§ (1) A határátkelőhely tulajdonosa, üzemeltetője, valamint a postai szolgáltató köteles a
telephelyén, az állomásán, kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére - térítés nélkül
-	megfelelő iroda- és - szükség esetén - raktárhelyiséget biztosítani, azok fenntartásáról és
karbantartásáról gondoskodni, a kommunális szolgáltatásokat pedig térítés ellenében biztosítani.
(2)	A fuvarozó, szállítmányozó köteles a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek
vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a vámellenőrzéshez szükséges idő
figyelembevételével megállapítani.
(3)	A vasúton közlekedő utasok menet közben történő vámellenőrzése esetén a vállalkozó vasúti
társaság köteles a vizsgálatot végzők részére szolgálati fülkét, továbbá díjtalan utazást biztosítani.
(4)	A nemzetközi közforgalmú repülőtér üzemben tartója a vámellenőrzés ellátásának biztosítása
érdekében a repülőtéren működő vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló
épületek fenntartását és karbantartását térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés
ellenében biztosítja.
15.	A Vámkódex 48. cikkéhez
46.	§ (1) Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti
szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy - a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése
szerinti, a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott
áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve - írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre.
(2)	Az áru átengedését követően végzett áruvizsgálat és mintavétel tekintetében a Vámkódex 189.
és 190. cikkét kell alkalmazni.
16.	A Vámkódex 49. cikkéhez
47.	§ (1) A vámhatóság a tranzitterület létesítését vámellenőrzési szempontból engedélyezi, ha
megállapítja, hogy az áru- és személyforgalom vámellenőrzéséhez szükséges feltételeket az
üzemeltető maradéktalanul biztosítja.
(2)	A tranzitterület üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket az engedélyező vámhivatal az
engedélyben határozza meg.
17. A Vámkódex 51. cikkéhez
23
48.	§ (1) A Vámkódex 51. cikkében foglaltak az egyéb jogszabályokból - így különösen az Art.,
valamint a számvitelről szóló törvény rendelkezéseiből - eredő megőrzési kötelezettségekre nem
terjednek ki.
(2) Az okmányok és információk megőrzése azok eredeti megjelenési formájában történhet olyan
módon, hogy a vámellenőrzéshez kapcsolódó adatok kinyerhetőek legyenek.
18.	A Vámkódex 52. cikkéhez
49.	§ (1) A Vámkódex 52. cikke szerinti díjat és költséget - ha vámjogszabály ettől eltérően nem
rendelkezik - a vámhatóság külön eljárásban határozattal közli és szedi be.
(2)	Kérelemre indult eljárásban a felmerülő díjat - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály
másképp nem rendelkezik - a kérelmezőnek kell megfizetnie. Hivatalból indult eljárások esetén
felszámítható díjak megfizetésére az adott ügyben érintett személy köteles.
(3)	A díjat vagy költséget a határozat közlésétől számított 10 napon belül kell megfizetni,
amelynek tényét a díjat vagy költséget megállapító vámhivatalnál igazolni kell a fizetési határidő
lejártát követő munkanapig.
(4)	A vámhivatal engedélyezheti, hogy a díjat vagy költséget hónaponként összesítve fizesse meg
az a személy, aki számára rendszeres házi szemlét engedélyezett. Ebben az esetben a vámhivatal a
tárgyhónapban végzett eljárásai után fizetendő díjról vagy költségről szóló határozatát a
tárgyhónapot követő öt napon belül közli a fizetésre kötelezettel.
(5)	A díjak és költségek késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti
késedelmi kamat mértékével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetni. A Vámkódex 114.
cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell
figyelembe venni.
(6)	A díjak meg nem fizetése esetén a vámhatóság a 73. § alapján jár el.
50.	§ (1) A vámhatóság által vámraktárban raktározott áruk esetében - jogszabályban
meghatározott esetek kivételével - raktárdíjat kell fizetni.
(2)	A Vámkódex 52. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben szemledíjat kell fizetni.
(3)	A szemledíj felszámítása tekintetében a vámhivatali helyiségnek vagy területnek minősül
a)	a vámhivatal székhelye,
b)	az I. típusú vámudvar, ahol a vámhatóság által előzetesen egységesen meghatározott
valamennyi szükséges feltétel biztosított a vámigazgatási eljárások lefolytatására és ahol
vámigazgatási eljárás lefolytatását bárki kérheti a vámhatóságtól.
(4)	A szemledíj felszámítása tekintetében nem minősül vámhivatali helyiségnek vagy területnek
a)	a II. típusú vámudvar, ahol a vámigazgatási eljárás lefolytatását csak az üzemeltető kérheti,
b)	a házi szemle helye, ahol a vámhivatal a házi szemlét kérő írásbeli kérelmére mindazokat az
eljárási mozzanatokat végzi el, amelyek az adott vámeljárás tekintetében a vámellenőrzés sérelme
nélkül elvégezhetők, és amely lehet
ba)	eseti jellegű (eseti házi szemle), vagy
bb)	rendszeres jellegű (rendszeres házi szemle).
V.	Fejezet
Valutaátszámítás és határidők
24
19.	A Vámkódex 53. cikkéhez
51.	§ (1) A Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó árfolyam alatt a
Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza középárfolyamot kell érteni.
(2)	A Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján tarifális célból meghatározott átváltási
árfolyam tekintetében, ha az éves kiigazítás időpontjában a szóban forgó összegnek az átváltása a
nemzeti pénznemben kifejezett értéknek kevesebb, mint 5%-os változását eredményezi, az euróban
meghatározott összeg nemzeti valutában kifejezett értéke változatlan marad.
(3)	A Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése szerint rögzített értéket évente egyszer, a NAV vezetője
tájékoztatásban teszi közzé.
20.	A Vámkódex 58. cikkéhez
52.	§ Az Európai Bizottság által nemzeti hatáskörbe utalt feladatok - a kedvezményre vonatkozó
kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az Európai Bizottsághoz - végrehajtásáról a
Vámtarifa Bizottság gondoskodik. A Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét e törvény
végrehajtásáról szóló rendelet határozza meg.
VI.	Fejezet
Az áruk vámértéke
21.	A Vámkódex 70. cikkéhez
53.	§ A nyilatkozattevő az 54. § szerinti jóváhagyás birtokában igazolhatja, hogy a bevallott
ügyleti érték a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az
ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatnak a kihirdetéséről szóló 1998.
évi XV. törvénynek megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a
kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás szerinti szokásos piaci
árképzésen alapul, feltéve, hogy az egyszerűsítésre vonatkozó 54. § szerinti kérelemmel egyidejűleg
bemutatja, hogy az ár milyen módon tesz eleget a Vámkódex 70. cikk (2) bekezdésben megadott
feltételeknek vagy másképp bizonyítja, hogy az értékelendő áru árát nem befolyásolta a kapcsolat.
22.	A Vámkódex 73. cikkéhez
54.	§ (1) A vámhatóság jóváhagyhatja, hogy az ügyleti érték elemei és a vámértékbe nem
beszámítandó elemek - ha ezek a vám-árunyilatkozat elfogadásakor nem számszerűsíthetők - a
gazdálkodó kérelmében meghatározott számítás szerint kerüljenek megállapításra.
(2)	A gazdálkodónak nyilatkoznia kell a számítási módszerről. A számítási módszernek a
kérelmező könyvelési adataival alátámasztottnak kell lennie, amelynek igazolására vonatkozó
dokumentációt a kérelemmel egyidejűleg a vámhatóság részére be kell nyújtani. A számítási
módszer mellett átlagérték vagy százalékos érték is meghatározható.
VII.	Fejezet
Vámtartozás keletkezése
25
23.	A Vámkódex 86. cikkéhez
55.	§ (1) A nem tarifális behozatali és kiviteli vámmentességeket a vámjogszabályok és a
Magyarországon alkalmazandó nemzetközi szerződések határozzák meg.
(2)	Ha az árukat az FJA 141. cikke szerinti cselekménnyel jelentik be, az egyidejűleg a
vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Ha a vámhatóság a bejelentést elfogadja, azt a vám-
árunyilatkozat elfogadásával egyenértékűnek kell tekinteni.
(3)	Ha a vámjogszabályok a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában
különleges felhatalmazást vagy engedélyt írnak elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a
meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni.
(4)	A (2) és (3) bekezdést alkalmazni kell a kiviteli vámköteles áruk exportjára. Ezekben az
esetekben elegendő a szóbeli bejelentés.
56.	§ (1) A vámmentességi rendelet 41. cikke alkalmazásában a harmadik országokból beutazó
személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli
mentesítésről szóló, 2007. december 20-i 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel
összhangban kiadott nemzeti jogszabály alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek
általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényt kell érteni.
(2)	A vámmentességi rendelet 107. cikke alapján a magán- és kereskedelmi gépjárművek és
motorkerékpárok szabványos tartályaiban az Európai Unió vámterületére vámmentesen behozott
üzemanyag Magyarország területén a vám és egyéb terhek megfizetése nélkül nem idegeníthető el.
VIII.	Fejezet
Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra
24.	A Vámkódex 89. cikkéhez
57.	§ (1) A vámhatóság kérelemre engedélyezi az általános forgalmi adó biztosítása alóli
mentességet a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak,
a)	aki nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás
alatt,
b)	akinek a kérelem elbírálásának időpontjában nincs és folyamatos működés mellett a tárgyévet
megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett a vámhatóság hatáskörébe
tartozó vám és egyéb terhek tekintetében tartozása,
c)	aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés
hatálya alatt, és
d)	aki a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem állt és nem áll adószám-törlés hatálya alatt.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tartozásnak
a)	az a fizetési kötelezettség, amely tekintetében a kérelem jogerős elbírálásának napjáig az
érintett személy önellenőrzést végzett,
b)	a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül
ba)	az adóalany általános forgalmi adó jogcímen nyilvántartott, késedelmesen megfizetett
tartozása, ha nem haladta meg az ezen időszakban e jogcímen keletkezett kötelezettségeinek három
százalékát, és
26
bb)	az adóalany a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségek tekintetében
nyilvántartott, késedelmesen megfizetett tartozásainak összege, ha nem haladta meg az ezen
időszakban e jogcímeken mindösszesen keletkezett és fel nem függesztett kötelezettségeinek három
százalékát, vagy
c)	az a tartozás, amelynél a vámhatóság igazolási kérelem alapján megállapítja, hogy a
késedelmes fizetés vis maior eredménye.
(3)	A vámhatóság kérelemre engedélyezi, hogy az általános forgalmi adó összegének ötven
százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak a saját nevében eljáró adóalanynak,
akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül az (1) bekezdés
b)-d) pontjában meghatározott feltétel.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában a (2) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a vizsgálandó időszak a tárgyévet megelőző naptári év.
(5)	Mentes továbbá az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban a
Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó.
(6)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti engedély alapján az általános forgalmi adó biztosítása alóli
mentesség vagy kedvezmény nem engedélyezhető, ha a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett
áruk vonatkozásában a vámeljárás során a vámhatóság a megállapított általános forgalmi adó
megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.
(7)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti biztosítéknyújtás alóli mentesség, illetve kedvezmény
engedélyezése iránti kérelmet március 31-ig kell benyújtani. A meghatározott feltételek fennállása
esetén a vámhatóság által kiadott engedély a jogerőre emelkedést követő egy éves időtartamra
érvényes.
(8)	Az (1)-(3) és (5) bekezdés szerinti mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik az energiaadó
biztosítására is.
58.	§ (1) A Vámkódex 89. cikk (7) bekezdése alkalmazásában nem lehet biztosítékot
megkövetelni az állam, a hatóság vagy Magyarország Alaptörvénye által, valamint az annak
felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy,
szervezet által ellátott közhatalmi tevékenységével kapcsolatban.
(2)	Közhatalmi tevékenységnek minősül e § alkalmazásában különösen a jogszabály-alkotási, az
igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a
közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi
felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás
elosztásáról való döntési tevékenység.
25.	A Vámkódex 90. cikkéhez
59.	§ A Vámkódex 90. cikk (1) bekezdés második albekezdése alkalmazásában a vámhatóság a
nyújtandó biztosíték összegét - a biztosíték nyújtási kötelezettség felmerülésekor - a kérelmező
forgalmi adatait és üzleti tervét figyelembe véve állapítja meg.
26.	A Vámkódex 92. cikkéhez
60.	§ (1) A vámbiztosíték az annak nyújtására kötelezett személy választása szerint lehet
a)	a vámhatóság által kiadott kezességvállalási engedély alapján harmadik személy által vállalt
kezesség,
b)	hitelintézet által vállalt bankgarancia,
27
c)	banki fedezetigazolás,
d)	biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (a továbbiakban: biztosítói kötelezvény),
e)	készpénz letétbe helyezése.
(2)	Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza
a)	a garanciát nyújtó hitelintézet megnevezését, bankszámlaszámát,
b)	a megbízó nevét, címét, pénzforgalmi számlaszámát és adószámát, EORI számát,
c)	a megbízó által képviselt harmadik személy nevét, címét és adószámát, EORI számát,
d)	annak a tevékenységnek (célnak) a megnevezését, amelynek alkalmazásával kapcsolatban a
garancianyilatkozatot kiadták,
e)	a garancia összegét - számmal és betűvel - és devizanemét,
f)	a lejárat végső időpontját,
g)	a kedvezményezett vámhivatal megnevezését,
h)	a garanciavállaló feltétel nélküli kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a
kedvezményezett első írásbeli felszólítására - az alapjogviszony vizsgálata nélkül - a
kézhezvételtől számított három banki munkanapon belül az igénybejelentésben megjelölt
államháztartási számlára megfizeti megbízója, illetve megbízója által képviselt harmadik személy
lejárt esedékességű tartozását és
i)	külföldi hitelintézet által kibocsátott garancia esetén a jogvita felmerülésekor alkalmazandó
joggal, illetve a joghatósággal kapcsolatos kikötést.
(3)	A hitelintézet garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti visszavonásáról hitelt
érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett
vámhivatalt. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A
hitelintézet a garanciavállalási kötelezettség alól akkor mentesül, ha a garancia érvényességi ideje
alatt az annak alapján nyújtott biztosíték indokoltsága megszűnik vagy már nem merülhet fel.
(4)	A vámhatóság vámbiztosítékként olyan eredeti fedezetigazolást fogadhat el, amely szerint
elkülönített számlán meghatározott összeg a vámtartozás kiegyenlítésére rendelkezésére áll és a
vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali
beszedési megbízással érvényesítheti.
(5)	Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítói kötelezvényt kell elfogadni, amely a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.
(6)	A biztosító a kötelezettségének határidő előtti visszavonási szándékáról tértivevényes
levélpostai küldeményben köteles értesíteni a kedvezményezett vámhivatalt. A visszavonás az arról
szóló értesítés átvételétől számított 16. napon lép hatályba. A biztosító kötelezettségvállalása alól
akkor mentesül, ha megszűnik a biztosítéknyújtás indokoltsága.
(7)	Ha a vámhatóság bankgaranciát, fedezetigazolást, biztosítói kötelezvényt vámbiztosítékként
elfogad, az arról szóló okmányok eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát
bevonja, és nyilvántartása mellékleteként kezeli.
(8)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezes mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha annak a
vámeljárásnak a lezárásától számított 60 napon belül, amelyre a kezességi nyilatkozat biztosítékként
szolgál, a biztosítékul szolgáló nyilatkozatot a vámhatóság nem érvényesíti.
(9)	Ha a hitelintézet és a vámhatóság között kötött megállapodás szerint a hitelintézet az ügyfél
által a nála visszavonhatatlanul befizetett összegről elektronikus úton értesíti a vámhatóságot, vagy
valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a vámhatóság számára, a közölt vámot és
egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni, és az áru kiadható.
(10)	Garancialehívás esetén az írásbeli felszólításnak, igénybejelentésnek tartalmaznia kell a
fizetésre kötelezett azonosító adatait - név, cím, adószám, EORI szám, a jogutódlással kapcsolatos
28
adatok -, a tartozás összegét, az előírt és nem teljesített fizetési határidőt, a tevékenységi engedély
típusát és a határozat számát.
61.	§ (1) A vámhatóság vámbiztosítékként azt a készpénz letétbe helyezést fogadja el, amely a
vámhatóság kezelésében lévő központi vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi
azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került. A készpénz formájában nyújtott
vámbiztosítékot kizárólag forintban lehet teljesíteni.
(2)	A vámhatóság vámbiztosítékként azt a banki fedezetigazolást fogadja el, amelyen a kibocsátó
hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az azon feltüntetett összegről kizárólag a vámhatóság
rendelkezhet.
(3)	A 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezességet az vállalhat, akit a vámhatóság a Vámkódex
9.	cikke alapján nyilvántartásba vett, és rendelkezik a vámhatóság által a (4) bekezdésben
meghatározott feltételekkel kiadott érvényes kezességvállalási engedéllyel.
(4)	A vámhatóság a 60. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezességvállalásra az engedélyt annak a
kérelmezőnek adja ki, aki
a)	biztosítékot nyújt bankgarancia, banki fedezetigazolás, biztosítói kötelezvény vagy készpénz
formájában, és
b)	kérelméhez csatolja a képviseletre jogosult személy(ek) hiteles cégaláírási nyilatkozatát
(közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd által
ellenjegyzett aláírás-mintát.
(5)	A (4) bekezdés szerinti engedélyben meg kell határozni - a nyújtott biztosítékkal összhangban
-	a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély
érvényességi idejét.
(6)	A vámhatóság az engedély kiadásának feltételeit bármikor vizsgálhatja.
IX.	Fejezet
A behozatali vagy kiviteli vám összegének beszedése, megfizetése, visszafizetése és elengedése
27.	A Vámkódex 101. cikkéhez
62.	§ A Vámkódex 101. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdése alkalmazásában a fizetendő
behozatali vagy kiviteli vám összegét 100 forintra kerekítve kell megállapítani.
28.	A Vámkódex 102. cikkéhez
63.	§ (1) A Vámkódex 102. cikk (1) bekezdése alkalmazásában a vám-árunyilatkozat
benyújtásával kezdeményezett eljárások esetén - a Vámjegy alkalmazásának esetét kivéve - a vám
és egyéb terhek összegét a vámhatóság határozattal közli. E határozat nem minősül a Vámkódex 22-
29.	cikke szerinti kérelemre hozott határozatnak.
(2)	A könyvszerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és egyéb terhekről szóló, a kérelemnek
helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható.
(3)	Az adatfeldolgozási technika alkalmazásával benyújtott árunyilatkozatok esetében, ha a
technikai feltételek adottak, a vámhatóság a vám és egyéb terhek összegét közlő határozatát
elektronikus dokumentum formájában hozhatja meg. Az e bekezdésben meghatározott döntések
kiadmányozása személy által felügyelt automatizált aláírással, elektronikus formában történik.
29
29.	A Vámkódex 103. cikkéhez
64.	§ (1) A Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése alkalmazásakor a vámtartozás a cselekmény
elkövetésétől számított 10 évig közölhető.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3 éven túl megállapított vámtartozás
könyvelésbe vételére, beszedésére és megszűnésére a vámjogszabályok erre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni az egyéb terhek, a hitelkamat, továbbá a késedelmi
kamat esetében is.
65.	§ Az egyéb terhek és a hitelkamat, továbbá a késedelmi kamat végrehajtásához, a túlfizetés,
illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek, valamint a hitelkamat, továbbá a késedelmi
kamat visszaigényléséhez való jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
30.	A Vámkódex 104. cikkéhez
66.	§ (1) A Vámkódex 104. cikk (3) bekezdése végrehajtásakor az Európai Közösségek saját
forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május
22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: Euratom rendelet) előírásait kell
alkalmazni.
(2)	Jogorvoslati kérelem elbírálása tárgyában a felettes szerv által hozott döntés alapján az
Euratom rendelet 6. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott elkülönített számlákról (a
továbbiakban: elkülönített számlák) - a Vámkódex 119. cikkében meghatározott kivételekkel -
kizárólag akkor törölhetők a könyvelésbe vett vámösszegek, ha
a)	a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti
meg, vagy
b)	a vámszerv döntését a felettes szerv új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és
az új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.
(3)	Felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyában bíróság által hozott döntés alapján az elkülönített
számlákról - a Vámkódex 119. cikkében meghatározott kivételekkel - kizárólag akkor törölhetők a
könyvelésbe vett vámösszegek, ha
a)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg
és a vámhatóság a bíróság ítéletét nem vitatja,
b)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezés nélkül semmisíti meg
és a vámhatóság valamennyi rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségét kimerítette, vagy
c)	a vámhatóság döntését a bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel semmisíti meg és az
új eljárás várhatóan nem eredményez fizetési kötelezettséget.
(4)	Ha a vámszerv döntését a felettes szerv vagy bíróság új eljárás lefolytatására való kötelezéssel
semmisíti meg, de az új eljárás az eredetinél alacsonyabb vámösszeg könyvelésbe vételét
eredményezi, a különbözetként jelentkező vámösszeg az elkülönített számlákról kizárólag az új
eljárás keretében meghozott döntéssel egyidejűleg törölhető.
31.	A Vámkódex 108. cikkéhez
67.	§ A közölt vámösszeg és egyéb terhek megfizetésének időpontja az a nap, amikor a teljes
összeg az előírásnak megfelelően a vámhatóság által kezelt államháztartási számlán jóváírásra
30
került. A hitelintézet és a vámhatóság megállapodást köthet a készpénzben megfizetett
vámbiztosíték, a vám és az egyéb terhek kincstáron át történő összevont átutalásának teljesítéséről.
32.	A Vámkódex 109. cikkéhez
68.	§ (1) A vámot az adós a letétbe helyezett vámbiztosíték elszámolásával, átutalással, illetve
ahol a technikai feltételek adottak, POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel, továbbá - 2
millió forint összeg erejéig - készpénzben fizetheti meg.
(2)	Megfizetésnek minősül - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - az adós állami adó- és
vámhatóság által nyilvántartott adó- vagy vámfizetéssel kapcsolatosan fennálló követelésének az
adós vámfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeibe történő átkönyvelése vagy beszámítása. Ebben az
esetben a vámtartozás megfizetésének napja az adós kérelme elfogadásának napja, hivatalból
végzett átkönyvelés vagy átvezetés esetén az átkönyvelés vagy átvezetés napja.
(3)	A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás
vezetése során az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a
vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus
fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus
fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban
meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS
terminál útján történő bankkártyás fizetést.
(4)	Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, vámhatósági jogkörben előírt kötelezettségre,
de téves bevételi számlára, illetve nem azonosítható módon teljesített befizetést - ideértve a
túlfizetést is - addig meg nem fizetettnek kell tekinteni, ameddig az adós a tartozást előíró
vámhatóságtól a befizetés számlák közötti átvezetését, beazonosítását nem kéri, illetve a tétel
hivatalból való beazonosítása meg nem történt, függetlenül attól, hogy a fizetés egyébként
határidőben történt. Ez esetben a vámhatóság az adós rendelkezése alapján a számlák közötti
átvezetésről, beazonosításról kamatmentesen intézkedik.
(5)	A vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, tíz eurónál
vagy az 51. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forint összegnél kevesebb egyéb terhek
összegét - kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket - nem kell megfizetni, illetve
visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg
törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság.
Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, egyéb teher különbözetet, valamint
visszafizetni azt a tíz euró alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen
kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság
utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és
elszámolni.
(6)	A túlfizetésként vagy tartozatlan befizetésként nyilvántartott pénzösszeg visszafizetését az
állami adó- és vámhatóság a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kamatmentesen
teljesítheti.
(7)	A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és egyéb terhek megfizetését az adós - a
pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.
(8)	A vám és egyéb terhek megfizetésére szolgáló és azt igazoló okmányoknak a pénzforgalom
lebonyolításáról szóló MNB rendeletben meghatározott adatokon túl tartalmazniuk kell a vámadós
a)	EORI számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a személyi
okmány számát,
31
b)	a terhelendő számla számát,
c)	az átvevő hitelintézet adatait,
d)	a vámhatóság bevételi számlaszámát,
e)	a fizetendő összeget,
f)	a befizetés vagy terhelés dátumát,
g)	a fizetési kötelezettséget közlő határozat számát, valamint
h)	a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosítószámot.
(9)	A befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a (8) bekezdés e) és h) pontjában
meghatározott adatokat, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély - az ügyfél kérelmére - az
összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.
33.	A Vámkódex 110. cikkéhez
69.	§ A vámkódex 110. cikke szerinti halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal
együtt fizetendő egyéb terhekre is.
34.	A Vámkódex 111. cikkéhez
70.	§ A vámhatóság kérelem alapján engedélyezheti, hogy az adós a közölt vámtartozást a
Vámkódex 111. cikk (6) bekezdése szerint, ha
a)	az időtartam egy naptári hét, az e naptári hetet követő negyedik hét péntekéig, vagy
b)	az időtartam egy naptári hónap, az e naptári hónapot követő 16. napig
a halasztott vámfizetés szabályai szerint fizesse meg.
35.	A Vámkódex 112. cikkéhez
71.	§ (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adós
kérelmére a vámhatóságnál nyilvántartott vámokra és egyéb terhekre engedélyezhető. A fizetési
könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a)	a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható, továbbá
b)	átmeneti jellegű, tehát a kötelezettség későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2)	A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési
nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3)	Magánszemély esetében a fizetési könnyítés akkor is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja,
hogy a vámok és egyéb terhek azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni
és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(4)	Ha a fizetési könnyítés megadásának feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését az
ügyfél nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
72.	§ (1) A Vámkódex 112. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdése alkalmazásában a
hitelkamatláb megállapítása során a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.
(2)	A Vámkódex 112. cikk (3) bekezdésével összhangban a vámhatóság akkor tekinthet el az
engedélyezett fizetési könnyítéssel összefüggésben vámbiztosíték megkövetelésétől vagy
hitelkamat felszámításától, ha annak megfizetése a kérelmezőnek súlyos gazdasági vagy szociális
nehézséget okozna.
(3)	A kérelmező a (2) bekezdés szerinti súlyos gazdasági nehézségének vizsgálatához köteles
benyújtani
32
a)	a tárgyévet megelőző három évre vonatkozó auditált mérleget a mérlegbeszámolóval,
b)	a tárgyévre vonatkozó kimutatást a szállító- és vevőállományról, az egyéb befektetésekről és
részesedésekről, a megelőző három évre vonatkozó vagyonváltozásáról,
c)	a 30, 60 és 90 napos, továbbá a folyamatban lévő peresített követelésállomány kimutatását,
d)	az Art. szerinti általános adóigazolást, ha tartozása van, a tartozások átütemezéséről szóló
megállapodást, kivéve, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmező szerepel a
köztartozásmentes adózói adatbázisban,
e)	nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy folyik-e a kérelmező ellen csőd-, felszámolási,
végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás.
(4)	A természetes személy szociális nehézségének vizsgálatához a vámhatóság a kérelemben
felhozott indokok igazolására szólítja fel a kérelmezőt, és a szociális körülmények feltárása
érdekében megkeresheti a helyi önkormányzatot.
(5)	Az engedélyezett fizetési könnyítéshez kapcsolódóan a vámhatóság különösen indokolt
esetben dönthet úgy is, hogy a kérelmezőt a vámbiztosíték megkövetelése alól, és a hitelkamat
felszámításától egyaránt mentesíti.
36.	A Vámkódex 113. cikkéhez
73.	§ (1) Ha az esedékes vám és egyéb terhek összegét, a hitelkamatot, a késedelmi kamatot,
illetve a megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, illetve
bármely tagállam vámhatósága a tartozás végrehajtása érdekében megkeresést küld, a vámhatóság
haladéktalanul intézkedik a következők szerint:
a)	ha a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes egészében fedezi, a
vámhatóság azt érvényesíti,
b)	ha a tartozást a vámigazgatási eljáráshoz nyújtott biztosíték teljes összegében nem fedezi, a
rendelkezésre álló biztosítékot elszámolja, és a fennmaradó összeg vonatkozásában, továbbá, ha
nem kellett biztosítékot nyújtani, a végrehajtási eljárás megindítása iránt haladéktalanul intézkedik.
(2)	A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A végrehajtási
eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ide
nem értve az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket.
(3)	A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot és egyéb terheket az adós NAV által
nyilvántartott tartozásának összegéig visszatarthatja.
(4)	Az egy határozattal megállapított vámtartozás és az egyéb terhek, a hitelkamat, késedelmi
kamat, továbbá a vámigazgatási bírság tartozás részbeni teljesülése esetén a befizetett összeget
először a vámtartozásra kell elszámolni. Az így végzett elszámoláson felül fennmaradó összegnek
legalább olyan arányú részét kell az egyéb terhek, hitelkamat, késedelmi kamat, továbbá a
vámigazgatási bírság tartozásra elszámolni, amilyen a megállapított egyéb terhek, a hitelkamat,
késedelmi kamat, illetve vámigazgatási bírság tartozás aránya az előírt fizetendő összegen belül. Az
elszámolásról az adóst értesíteni kell.
37.	A Vámkódex 114. cikkéhez
74.	§ (1) A Vámkódex 114. cikk (1) bekezdése alkalmazása során a nemzeti központi bank
kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.
(2) A Vámkódex 114. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a súlyos gazdasági vagy szociális
nehézség vizsgálatához a 72. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.
33
38.	A Vámkódex 116. cikkéhez
75.	§ (1) Ha a vámot és egyéb terheket, hitelkamatot, késedelmi kamatot, vámigazgatási bírságot
megállapító határozat kijavításáról rendelkező döntés, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított
fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme
megszűnik, kijavításban, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott döntésben az eljáró
vámhivatal rendelkezik az összegnek a vámhatóság általi visszafizetéséről vagy elengedéséről. Ez a
visszafizetési vagy elengedési kötelezettségről való rendelkezés a Vámkódex 116. cikk (4)
bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a vámhatóság a visszafizetésről rendelkező
határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget
visszautalni.
X.	Fejezet
Vámtartozás megszűnése
39.	A Vámkódex 124. cikkéhez
76.	§ (1) A kiadni rendelt, ezt megelőzően lefoglalt vagy lefoglalt és előzetesen értékesített vagy
elkobzott nem uniós áru vámjogi státusának rendezésére - beleértve a vámtartozás keletkezését,
valamint az adós személyének megállapítását - a vámjogszabályok előírásait kell alkalmazni, a
vonatkozó büntetőeljárási és adószabályok figyelembevételével.
(2)	A nem uniós áru értékesítéséből befolyt összeg és az elkobzott nem uniós áru értékesítése
esetén, valamint, ha a lefoglalás hatálya alatt előzetesen értékesített nem uniós áru helyébe lépő
ellenérték elkobzásra kerül, az értékesítésből befolyt összeg elszámolására az uniós saját forrás
elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket követően az Art.-nak a végrehajtott összeg elszámolására
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A vámhatóság által vámigazgatási eljárásban kiszabott egyéb terhek végrehajtásához való jog
elévülésére a vám elévülésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4)	A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és egyéb terhek visszaigényléséhez való
jog elévülésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
XI.	Fejezet
Az áruk érkezése
40.	A Vámkódex 133. cikkéhez
77.	§ A vámhatóság értesítését az Európai Unió vámterületére belépő légi jármű érkezéséről a
Vámkódex 133. cikk (2) bekezdése alapján, a repülőtéri rendszerek adatainak felhasználásával a
repülőtér üzemben tartója a vámhatósággal kötött együttműködési megállapodásban vállalhatja.
41. A Vámkódex 134. cikkéhez
34
78.	§ A vámfelügyelet biztosítása érdekében a vámhatóság a beszállított árut átmeneti jelleggel
hatósági rendelkezés alá vonhatja, a vámeljárás végrehajtásához szükséges feltételek, információk
és más hatósági engedélyek érintett személy általi rendelkezésre bocsátása vagy más,
vámellenőrzéshez kapcsolódó vizsgálat végrehajtásának idejéig. A vámhatóság a rendelkezése alá
vont árut vámraktárban vagy a vámhivatal által kijelölt helyen tárolja. A vámhivatal megfelelő
biztosíték nyújtása esetén rendelkezhet az árunak az érintett személy őrizetében hagyásáról. A
vámhatósági rendelkezés alá vonás során felmerülő költségeket az érintett személy a Vámkódex 52.
cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint e törvény alapján köteles megtéríteni.
79.	§ (1) A nemzetközi közforgalmú repülőtéren üzemeltetett tranzitterületen az üzemidő alatt
biztosítani kell a személy- és áruforgalom vámellenőrzését.
(2) Aki a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet folytat, köteles azt
a vámhatóságnak bejelenteni. Az értékesítést végző személy kötelezettséget vállal arra, hogy az
általa végzett kiskereskedelmi értékesítés során az érkező tranzitutas, a közvetlenül harmadik
országba, illetve más uniós tagállamba induló tranzitutas, és az egyéb, a tranzitterületre belépésre
jogosult részére történő értékesítést elkülöníti.
42.	A Vámkódex 140. cikkéhez
80.	§ Ha a vámhatóságnak az Európai Unió vámterületére beérkező légi jármű tekintetében
szándékában áll a légi járművet, annak utasait vagy az azon szállított árukat megvizsgálni,
közvetlenül vagy a repülőtér üzemben tartóján keresztül jelzi azt a légi jármű parancsnokának,
akinek gondoskodnia kell arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne rakjanak ki
árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és
vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után folytathatja útját.
43.	A Vámkódex 148. cikkéhez
81.	§ (1) Az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetőjének a vámfelügyelet biztosítása
érdekében havi rendszerességgel tételes garanciajelentést kell küldenie az átmeneti megőrzési
létesítmény felett felügyeletet ellátó vámhivatal részére.
(2)	Az (1) bekezdésben szereplő garanciajelentésben tájékoztatni kell továbbá az átmeneti
megőrzési létesítmény felett felügyeletet ellátó vámhivatalt a 60 napot meghaladóan átmeneti
megőrzés alatt álló árukról is.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti jelentésben megadandó adatokat az uniós vámjog végrehajtásának
részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
XII.	Fejezet
Áruk vámeljárás alá vonása
44.	A Vámkódex 158. cikkéhez
82.	§ Ha valamely szóban bejelentett árura vámtartozás vagy egyéb teherfizetési kötelezettség
keletkezik, azok megfizetéséről a vámhatóság az uniós vámjog végrehajtásának részletes
szabályairól szóló rendeletben meghatározott mintájú elismervényt - Vámjegyet - ad ki.
35
45.	A Vámkódex 159. cikkéhez
83.	§ A Magyarország területén lévő vámhivatalok székhelyét és illetékességét a Kormány
rendeletben határozza meg.
46.	A Vámkódex 173. cikkéhez
84.	§ A Vámkódex 173. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárást a vámellenőrzésre és az
áruátengedést követő ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni, azzal az eltéréssel,
hogy az eljárás a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vámhivatalhoz
történő beérkezésével indul, és annak megindításáról a nyilatkozattevőt külön értesíteni nem kell.
Ha a kérelem alapján a tényállás tisztázott, a megállapításokról jegyzőkönyv nem készül.
47.	A Vámkódex 179. cikkéhez
85.	§ (1) A Vámkódex 179. cikke szerinti, Magyarországot érintő központi vámkezelés, továbbá
az FJA 251. cikke szerint érvényes egyszerűsített eljárásra vonatkozó egységes engedélyek
keretében végzett szabad forgalomba bocsátásra, meghatározott célra történő felhasználásra, az
általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó engedély,
illetve azok kiadásához beleegyezés csak magyar adószámmal rendelkező gazdálkodónak adható.
Nincs szükség a beleegyezéshez adószámra, ha a gazdálkodó kizárólag adómentes termékimporthoz
kapcsolódó szabad forgalomba bocsátást kezdeményez.
(2)	A központi vámkezelésre vonatkozó engedély kiadásakor, vagy Magyarországra történő
kiterjesztésekor vizsgálni kell a (3) bekezdés szerinti kizáró körülmény fennálltát.
(3)	A vámhatóság az engedély kibocsátására vonatkozó kérelmet elutasítja, ha az engedély iránti
kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva az
egyéb terhek felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által nyújtott biztosíték a
vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások
megfizetésének érvényesítése során. Ezt a feltételt nem kell vizsgálni, ha a gazdálkodó e törvény
alapján általános forgalmi adó biztosítási kötelezettség alól mentes.
(4)	Szabad forgalomba bocsátásra, meghatározott célra történő felhasználásra, az általános
forgalmi adófizetési kötelezettséggel járó ideiglenes behozatalra vonatkozó engedélyhez
beleegyezés, illetve ilyen, több tagállamra szóló engedély abban az esetben adható, ha az
engedélyező vámhatóság szerinti tagállam és Magyarország között hatályos megállapodás van a
visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.
(5)	Az engedélyes - abban az esetben, ha a központi vámkezelésre irányuló engedély nem
Magyarországon került kiadásra - minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a szabad
forgalomba bocsátás, meghatározott célra történő felhasználás, az általános forgalmi adófizetési
kötelezettséggel járó ideiglenes behozatal során megállapításra kerülő egyéb terhek
megállapításához szükséges adónyilatkozatot az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az
engedélyben megjelölt vámhivatalnál benyújtani. Nem kell benyújtani az általános forgalmi adó
fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki
rendelkezik az általános forgalmi adó önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és
egyéb adófizetési kötelezettsége a vámhatóság felé nem keletkezik.
(6)	A vámhatóság az egyéb terheket az adónyilatkozat alapján állapítja meg.
36
(7)	Ha az adónyilatkozat alapján számított egyéb teher és a vám-árunyilatkozat vagy az
áruátengedést követő ellenőrzés alapján számított egyéb teher összegének különbözete alapján
további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság az engedélyes terhére utólag
meghatározza és közli vele. Ha az engedélyes a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a
vámhatóság a követelését mindenekelőtt a - közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő -
adóbiztosíték terhére érvényesíti. Ha a kiegészítő árunyilatkozat vagy az áruátengedést követő
ellenőrzés alapján megállapítást nyer, hogy az egyéb terhek túlzott mértékben kerültek
felszámításra, a vámhatóság a túlzott mértékben felszámított összeget visszafizeti.
(8)	Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselőt vehet
igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díjkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként
kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi
képviselőként jár el.
(9)	A központi vámkezelés végrehajtásában közreműködő tagállamok vámhatóságai közötti
vámbevétel megosztásra a központi vámkezeléssel kapcsolatban a hagyományos saját forrásoknak
az uniós költségvetés számára történő rendelkezésre bocsátásakor visszatartott nemzeti beszedési
költségek megosztásáról szóló Egyezmény kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló
2009. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
48.	A Vámkódex 185. cikkéhez
86.	§ Azon önértékelési engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő, akinek a vámhatóság
megengedi a VA 225. cikke szerint, hogy a kiegészítő árunyilatkozatai közvetlen elektronikus
hozzáféréssel legyenek elérhetők rendszerében, minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a
tevékenysége során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához szükséges, a 85. § (5)
bekezdésében hivatkozott adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség keletkezésekor
az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell benyújtania az áfa-fizetési kötelezettség
megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az áfa
önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége a
vámhatóság felé nem keletkezik.
XIII.	Fejezet
Az áruk ellenőrzése és átengedése
49.	A Vámkódex 188. cikkéhez
87.	§ A vám-árunyilatkozat ellenőrzése a vámellenőrzésre vonatkozó szabályoktól eltérően az
áru átengedésével fejeződik be.
XIV.	Fejezet
Árukról történő rendelkezés
50. A Vámkódex 198. cikkéhez
37
88.	§ (1) Az áru értékesítését a vámhatóság kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy
elektronikus árverés útján végezheti. Az elektronikus árverés útján történő értékesítést a
vámhatóság az Art. rendelkezéseinek alkalmazásával végzi.
(2)	Abban az esetben, ha az áru értékesítése nem lehetséges, de az forgalomképes, megsemmisítés
helyett - a jövedéki termék kivételével - karitatív célra felhasználható.
51.	A Vámkódex 199. cikkéhez
89.	§ A VA 249. cikk (2) bekezdése alkalmazásában, a nyilvános felkérést a vámhatóság a NAV
internetes honlapján megjelenő hirdetmény közzétételével valósítja meg. Ha a közzétételt követően
az áru tulajdonosa nem jelentkezik, a vámhatóság a 91. napon dönt az állam javára felajánlás
tárgyában.
XV.	Fejezet
Behozatalivám-mentesség
52.	A Vámkódex 203. cikkéhez
90.	§ A tértiárura vonatkozó behozatali vámmentesség alátámasztására szolgáló VA 253. cikk (2)
bekezdés d) pontja szerinti okmány papír alapon is benyújtható, valamint kiadható.
XVI.	Fejezet
Különleges eljárások
53.	A Vámkódex 215. cikkéhez
91.	§ Azon áru helyzetének rendezésére, amelynek tekintetében a vámjogszabályokban előírt
feltételek alapján az eljárás nem zárult le, a vámhatóság a Vámkódex 198. cikke, valamint a 88. §
szerint jár el.
92.	§ Az aktív feldolgozás engedélyese minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a VA
324. cikk (1) bekezdése alkalmazása során megállapításra kerülő egyéb terhek megállapításához
szükséges, a 85. § (5) bekezdése szerinti adónyilatkozatot benyújtani az adófizetési kötelezettség
keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell benyújtania az áfa-fizetési
kötelezettség megállapításához szükséges adónyilatkozatot annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik
az áfa önadózással történő megállapítására jogosító engedéllyel és egyéb adófizetési kötelezettsége
a vámhatóság felé nem keletkezik.
XVII.	Fejezet
Tárolás
54. A Vámkódex 243. cikkéhez
38
93.	§ (1) Magyarország területének egyes részei tekintetében a vámszabad területté történő
kijelöléséről a miniszter vámigazgatási eljárásban eljárva határozattal dönt, ha
a)	az nemzetgazdasági okokból indokolt,
b)	az a nemzetközi áruforgalmat elősegíti, és
c)	a gazdasági igények és az igazgatási költségek ésszerű arányát eredményezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti döntés érdekében a kérelmet a vámszabadterület üzemeltetését végző
személy a vámhatósághoz elektronikus úton vagy papír alapon nyújtja be. A kérelem tartalmi
elemeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3)	A vámszabadterület kijelölése iránti kérelem alapján induló eljárásban, ha a kérelmező
személy vámtanácsadó, vagy vámtanácsadót foglalkoztat önállóan is, ellenkező esetben kizárólag
vámtanácsadó képviseletével járhat el.
94.	§ (1) A vámhatóság a kérelmet előzetesen értékeli, amelynek során megvizsgálja a
kérelemben megadott adatokat, felméri és értékeli a vámfelügyelet ellátásához szükséges feltételek
teljesítését, a kérelemben szereplő épületek terveit és a tervezett tevékenységhez való biztonsági,
illetve vámellenőrzési szempontból való megfelelésüket, a vámszabadterület üzemeltetéséhez
nyújtott, a vám- és egyéb jogszabályoknak megfelelő biztosítékok megfelelőségét. A feltételek
ellenőrzésére vonatkozó helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2)	A vámhatóság az előzetes értékelése megállapításait a kérelemnek a miniszterhez történő
felterjesztésekor a kérelemre az előzetes értékelés lezárásakor rávezetett záradék formájában közli,
a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát mellékeli.
(3)	A vámhatóság a kérelem előzetes értékelését és a helyszíni ellenőrzést a kérelem
beérkezésétől számított 30 napon belül elvégzi, ez a határidő szükség esetén a vámhatóság vezetője
által további 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet a vámhatóság a (4) bekezdés szerint
legkésőbb az előzetes értékelés lezárását követő 3 napon belül felterjeszti.
(4)	A miniszter megvizsgálja a felterjesztett kérelmet, a vámhatóság általi előzetes értékelés
megállapításait tartalmazó záradékot és a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét, valamint a kötelező
képviselet meglétét és az eljárási illeték megfizetését leellenőrzi. A vámszabadterület kijelölése
iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő a kérelem felterjesztését követő 30 nap,
kivéve, ha a miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
(5)	A miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha
a)	a vámhatóság az előzetes értékelés alapján a kérelmet nem támogatja,
b)	a kérelem benyújtásával egyidejűleg az eljárási illetéket nem fizették meg,
c)	a kérelem benyújtásával egyidejűleg az ügyfél az e törvényben meghatározott képviseletről
nem gondoskodik.
(6)	A vámszabadterület kijelölés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a miniszter
az ügyfelet határozat meghozatala nélkül értesíti a kérelem felterjesztését követő 8 napon belül.
(7)	A miniszter érdemi határozata első fokon jogerőre emelkedik, az ellen kizárólag bírósági
jogorvoslatnak van helye.
(8)	A vámszabadterület kijelölésére vonatkozó jogerős határozat alapján a miniszter teljesíti a
Vámkódex 243. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget az Európai Bizottság felé.
95.	§ (1) A kijelölt vámszabadterületen a benyújtott kérelemtől eltérő vagy további épület
építéséhez, a belépési és kilépési pontok megváltoztatásához, vagy további tevékenység
megkezdéséhez a NAV vezetőjének engedélye szükséges.
(2)	A vámszabadterületi területének kijelölésére vonatkozó miniszteri döntést nem érintő
változások engedélyezéséről a vámhatóság vezetője az Európai Bizottság tájékoztatása érdekében
tájékoztatja a minisztert.
39
XVIII.	Fejezet
Az áruk kiléptetését megelőző alakiságok
55.	A Vámkódex 263. cikkéhez
96.	§ Ha a vámhatóságnak az Európai Unió vámterületét elhagyó légi jármű tekintetében
szándékában áll a légi járművet, annak utasait vagy az azon szállított árukat megvizsgálni,
közvetlenül vagy a repülőtér üzemben tartóján keresztül jelzi a légi jármű parancsnokának. A légi
jármű parancsnoka gondoskodik arról, hogy a vámhatóság engedélye nélkül a légi járműből ne
rakjanak ki árut, és az utasok ne távozzanak el, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az élet- és
vagyonbiztonságot. A légi jármű csak a vámellenőrzés megtörténte után kezdheti meg útját.
XIX. Fejezet
Kivitel és újrakivitel
56.	A Vámkódex 269. cikkéhez
97.	§ Az Európai Unió vámterületéről kiszállított árukra vonatkozó kiviteli vám-árunyilatkozat
utólag elektronikustól eltérő formában is benyújtható.
57.	A Vámkódex 270. cikkéhez
98.	§ Az újrakiviteli árunyilatkozatra a 82-87. §-t alkalmazni kell.
XX. Fejezet
Elektronikus rendszerek fejlesztése
58.	A Vámkódex 278. cikkéhez
99.	§ A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei
módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 2011. évi
XXXVII. törvény szerinti papír alapú SZMGSZ fuvarlevél a Magyarország területén vasúti
forgalomban megvalósuló árutovábbítás vámeljárás során vám-árunyilatkozatként használható.
HARMADIK RÉSZ
Az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek vizsgálata
40
XXI. Fejezet
Általános rendelkezések
59.	Értelmező rendelkezések
100.	§ (1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a
352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK
tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU parlamenti
és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet) V. cím III.
fejezetét e Fejezetet is figyelembe véve kell végrehajtani.
(2)	E Fejezet alkalmazásában
a)	EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv: a hatóságnak a vonatkozó jogszabály által kijelölt
szervezeti egysége,
b)	hatóság: a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,
c)	Különleges Szolgálat: az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 85. cikk (1) bekezdése
szerinti szervezeti egység,
d)	ügyfél: akit e Fejezet alapján jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek, illetve
ügyfélnek kell tekinteni e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót és a
végelszámolót is.
60.	A Fejezet hatálya
101.	§ E Fejezet személyi hatálya a hatóságra és az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet
hatálya alá tartozó személyekre terjed ki, ideértve a Ptk.-ban meghatározott valamennyi szervezeti
formát is.
XXII.	Fejezet
A 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet V. cím III. fejezetének végrehajtása
61.	A 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 80. és 81. cikkéhez
102.	§ (1) A hatóság az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet V. cím III. fejezete szerint
ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási
rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit
vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés
célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen
megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.
(2)	Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a Ket. előírásait az e Fejezetben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)	Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél
a)	az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
b)	a miniszter utasítására,
c)	az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,
d)	ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.
41
(4)	Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés
megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá
kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik,
meghamisítják.
(5)	Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió
valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A
szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik
mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.
(6)	Az EMGA utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek
adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más
hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.
62.	Az EMGA utólagos ellenőrzés megindítása
103.	§ (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy
példányának átadásával kezdődik.
(2)	Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az
EMGA utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és
aláírásával kezdődik.
(3)	Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatására a hatóság szolgálati igazolvánnyal és
megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: ellenőr)
jogosult.
(4)	A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak
képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.
(5)	A megbízólevélnek tartalmaznia kell
a)	az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv megnevezését,
b)	a megbízólevél iktatószámát,
c)	az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét,
d)	az EMGA utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e)	az EMGA utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,
f)	a vizsgálattal érintett EMGA pénzügyi időszakot,
g)	az ellenőr nevét,
h)	az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a
keltezést.
63.	Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatása
104.	§ (1) Az ügyfél EMGA utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos
bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi
bizonyítékokat legfeljebb az EMGA utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a
hatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.
(2)	Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az
ügyfél kéri, a hatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel
egyezőként elismert másolatot vonja be.
(3)	Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e
tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az EMGA utólagos ellenőrzés
42
megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy
ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az EMGA utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által
használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat
elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(4)	Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi
igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a hatóság helyszíni ellenőrzését.
(5)	Az EMGA utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a hatóság hivatali
helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén,
fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. A Ket.-ben,
valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés
elrendelése.
(6)	A helyszínen tartott EMGA utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége
idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az
utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.
(7)	A hatóság hivatali helyiségében az EMGA utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell
megtartani.
(8)	Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai
pontatlanok vagy hiányosak, és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a hatóság megfelelő
határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze,
pótolja, illetve javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a
kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az
EMGA utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A hatóság ezen
időtartam alatt az EMGA utólagos ellenőrzést folytathatja.
64.	Az EMGA utólagos ellenőrzés befejezése
105.	§ (1) Az EMGA utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése
során az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.
(2)	Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a
távolmaradását nem menti ki, a hatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Ha a zárótárgyalás során olyan
ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az EMGA utólagos ellenőrzés során feltárt
megállapításokat érdemben érinti, a hatóság az EMGA utólagos ellenőrzést tovább folytatja.
(3)	A hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére
vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell
a)	az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv megnevezését,
b)	a jegyzőkönyv iktatószámát,
c)	az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét,
d)	az EMGA utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,
e)	az EMGA utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,
f)	az EMGA utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,
g)	a vizsgálattal érintett EMGA pénzügyi időszakot,
h)	az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és
annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a
visszautasítás indokolását,
i)	a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,
j) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,
43
k) az ellenőr nevét és aláírását, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv bélyegzőlenyomatát és
a keltezést.
(4)	Az EMGA utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készülhet, ha az
ügyfél EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás
tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell alkalmazni.
(5)	Az EMGA utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött
ügyféllel közölni kell. Az EMGA utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Ha a
jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az EMGA utólagos ellenőrzés a postára adás napjával
zárul.
(6)	Az EMGA utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az
ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az EMGA utólagos ellenőrzést végző szervnél a
közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.
(7)	Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról
szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az EMGA utólagos ellenőrzési
jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható
vissza.
106.	§ (1) Az ügyféli észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv jogosult.
(2)	Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok
megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv végzésben
elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.
(3)	A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző
szerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az
EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15
napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA
utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.
(4)	A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv
szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő
ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A
megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vizsgálja meg és értékeli.
(5)	A hatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült
jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.
65.	EMGA felülellenőrzés
107.	§ (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően a NAV feladat- és hatáskörrel
rendelkező szerve EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha
a)	azt a miniszter elrendeli vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással él,
b)	a NAV vezetőj e erre utasítást ad,
c)	olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására,
amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés
lefolytatására a NAV vezetője utasítást ad,
d)	az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék erre felhívja.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja alapján indított EMGA felülellenőrzés keretében a NAV feladat- és
hatáskörrel rendelkező szerve az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv által korábban lefolytatott
vizsgálat szakszerűségét és törvényességét ellenőrzi.
44
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az
elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.
66.	Kapcsolódó vizsgálat
108.	§ (1) Az EMGA utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a hatóság ellenőrzést végezhet olyan
személynél, amely az EMGA utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban
áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat
szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az
is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő ellenőrzés eredményének vagy a
beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.
(2)	A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a
hatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés
átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az EMGA utólagos ellenőrzés
határidejébe nem számít bele. A hatóság ezen időtartam alatt az EMGA utólagos ellenőrzést
folytathatja.
(3)	A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a hatóság az EMGA utólagos ellenőrzéssel
érintett ügyfelet értesíti.
(4)	Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a
kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az EMGA utólagos ellenőrzés a kapcsolódó
vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.
(5)	A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek,
illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az
EMGA utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.
(6)	A kapcsolódó vizsgálat határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének
napját - 30 nap.
(7)	Egyéb tekintetben a kapcsolódó vizsgálatra az EMGA utólagos ellenőrzés szabályai
alkalmazandók.
(8)	Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az EMGA utólagos
ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, e § alkalmazása
szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok
rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az
értesítés átadásának napját kell tekinteni.
67.	Határidők az EMGA utólagos ellenőrzési eljárásban
109.	§ (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és
befejezésének napját - 90 nap.
(2)	Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv vezetője
egyszer, legfeljebb 60 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított
ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az EMGA utólagos ellenőrzést
végző szerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 60 napig terjedő időtartammal
meghosszabbíthatj a.
(3)	A hatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet.
Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az EMGA utólagos ellenőrzést az e
törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.
45
(4)	Ha az ügyfél az EMGA utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az
együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály
fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az EMGA utólagos ellenőrzés határidejébe nem
számít bele. A hatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az EMGA utólagos ellenőrzést
folytathatja. A hatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az
akadály megszüntetésére.
(5)	Az EMGA utólagos ellenőrzés során a Ket.-nek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható
időtartamra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
68.	A hatóság jogai és kötelezettségei az EMGA utólagos ellenőrzési eljárásban
110.	§ (1) Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és
ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.
(2)	Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az
ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3)	Az ellenőr az EMGA utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat
értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az EMGA utólagos ellenőrzés során tett
megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja,
köteles azt előzetesen szóban, majd az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban
is indokolni.
(4)	Az EMGA utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a hatóság jogosult az ellenőrzött
ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél EMGA utólagos
ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
(5)	Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat,
adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást,
nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat
le.
69.	Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az EMGA utólagos ellenőrzési eljárásban
111.	§ (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a hatósággal az EMGA utólagos ellenőrzés során
együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2)	Az EMGA utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen a bizonyítékokat
-	a hatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a hatóság által meghatározott
időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az EMGA utólagos ellenőrzéshez szükséges
tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban
tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a hatóság végzéssel,
határidő megjelölésével kötelezheti az EMGA utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei
teljesítésére. Ha az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az
utólagos ellenőrzést végző szerv intézkedik bírság kiszabása iránt, illetve a bírság kiszabásával
egyidejűleg az EMGA utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és - az ellenőrzött ügyfél költségére - a
nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.
(4)	Az ellenőrzött ügyfél jogosult
a)	az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b)	az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
46
c)	megfelelő képviseletről gondoskodni.
(5)	Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az EMGA utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba
betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére
készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.
(6)	Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél
a)	a hatóság belső levelezésébe,
b)	a döntés tervezetébe,
c)	a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait
tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a hatóság ezen adatokat zártan kezeli,
d)	az iratnak azon részébe, amely más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot tartalmaz,
e)	törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó
törvény kizárja.
(7)	Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni,
azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.
(8)	Az EMGA utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a hatóság kérésére a
szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
70.	Az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 83. cikkéhez
112.	§ (1) Ha a hatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél
megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az
értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató szervhez való
megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot - de legfeljebb 12 hónapot - az EMGA
utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ha a külföldi hatóság a
megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó
napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adása napjától számított 1 év.
(2)	A hatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az EMGA utólagos ellenőrzést
folytathatja és az EMGA utólagos ellenőrzés befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben,
ha a tényállás e tekintetben tisztázott. A megkereséssel érintett tárgykörben a hatóság az ügyfelet a
külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az EMGA utólagos ellenőrzést
végző szervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.
(3)	Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az EMGA
utólagos ellenőrzést a szünetelés befejeződésétől számított nyitva álló határidőn belül le kell zárni a
megkereséssel érintett tárgykörben is, és a megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak
az EMGA utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint
ismételt ellenőrzés végezhető.
71.	Bírság
113.	§ (1) Az e Fejezetben meghatározott, így különösen
a)	a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, és egyéb iratok, adathordozók, más tárgyi
bizonyítékok átadására vonatkozó,
b)	a tényállás tisztázására alkalmatlan iratoknak, nyilvántartásoknak a rendezésére, pótlására,
javítására vonatkozó hatósági felszólításban meghatározott,
c)	az idegen nyelvű irat hitelesített magyar nyelvű fordításának átadására vonatkozó,
d)	felvilágosítás, nyilatkozat nyújtására vonatkozó,
47
e)	az adatszolgáltatási kötelezettségnek a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó, hiteles,
átlátható, pontos, teljes körű, valamint a megadott határidőre történő teljesítésére vonatkozó,
f)	az ellenőrzött ügyfél iratainak, adathordozóinak, tárgyainak, munka és gyártási folyamatainak
vizsgálatát biztosító,
g)	az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeinek a vizsgálatát biztosító,
h)	leltárfelvétel, mintavétel lehetővé tételét biztosító,
i)	más, a hatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek
biztosítására vonatkozó, továbbá
j) az ellenőrzés akadályozása esetén, illetve az ellenőrző hatósággal való együttműködést előíró
kötelezettség megszegése esetén az eljáró szerv bírságot szab ki.
(2)	A bírság összege a jogsértés jellegétől, illetve az ellenőrzés alá vont ügyletek számától,
valamint az igénybe vett támogatás összegétől függetlenül, természetes személy esetében
minimálisan 50 ezer forint, más személy esetében legalább 100 ezer forint.
(3)	A kiszabható bírság felső határa természetes személy esetében 1 millió forintig, más személy
esetében 5 millió forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a hatóság a fokozatosság elvét
szem előtt tartva mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél, illetve eljáró képviselője,
alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy
mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője,
alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
(4)	Bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más
kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
(5)	A bírság késedelmes megfizetése esetén a késedelem minden naptári napja után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű késedelmi pótlékot
kell felszámítani.
(6)	Az e Fejezetben meghatározott bírságot a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell
behajtani. A végrehajtási eljárás lefolytatására az állami adó- és vámhatóság jogosult. A
végrehajtási eljárásra az Art.-nak az adótartozás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.
NEGYEDIK RÉSZ
Vámtanácsadó és Vámügynök
XXIII.	Fejezet
Vámtanácsadó
114.	§ (1) Aki vámtanácsadói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a
vámtanácsadók nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(2)	Bejelentés alapján a vámtanácsadók nyilvántartásában szereplő büntetlen előéletű természetes
személy lehet, aki
a)	adóazonosító jellel rendelkezik,
b)	szakirányú (jogász, közgazdász, igazgatásszervezői szakon) egyetemi vagy főiskolai
végzettséggel, illetve szakirányú alapképzésben vagy mesterképzésben (a jogi és igazgatási vagy a
gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon) szerzett végzettséggel rendelkezik,
c)	megfelel a Vámkódex 39. cikk a) pontja szerinti feltételnek, és
48
d)	a Vámkódex 39. cikk d) pontja szerinti vámszakmai képzettséget a 23. § (5) bekezdése szerinti
vámjogi szakértői hatósági vizsga tanúsítványával igazolja.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem teljesülése esetén a nyilvántartásba vétel
teljesíthető, ha a kérelmező 10 év vámszakmai gyakorlati jellegű szakismerettel rendelkezik. A
gyakorlati szakismeret igazolására a 23. § (4) bekezdését alkalmazni kell.
(4)	Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vámtanácsadói
tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően - akkor folytathat, ha
a)	legalább egy tagja, vagy alkalmazottja, vagy állandó képviselője a vámtanácsadók
nyilvántartásában szerepel, és
b)	megfelel a Vámkódex 39. cikk a) pontjában meghatározott feltételnek.
(5)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató
Magyarország területén vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatás határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e
szolgáltatók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző
szervezet a vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatás végzésére határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében jogosult bejelentést tevőt közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi,
amely során
a)	a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséhez magyar adószám helyett a letelepedés helye
szerinti tagállamban kiadott közösségi adószámot,
b)	a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséhez a külföldi bizonyítványok és
oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő igazolást,
c)	a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséhez a letelepedés szerinti
tagállamban kiadott engedélyezett gazdálkodói engedélyt vagy a Vámkódex 39. cikk a) pontjában
megállapított feltételnek való megfelelésről a letelepedés helye szerinti vámhatóság által kiadott
igazolást,
d)	a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel teljesítéséhez a VA 27. cikk (1) bekezdés b)
pontja szerinti képzés elvégzésének a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
törvény rendelkezései szerinti igazolását
fogadja el.
(6)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon
átnyúló vámtanácsadói vagy vámügynöki szolgáltatási tevékenysége keretében vámtanácsadói vagy
vámügynöki szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja,
alkalmazottja teljesítette az (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.
(7)	A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a
szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a
nyilvántartásba vételt végző szervezet esetenként állapítja meg.
115.	§ (1) A vámtanácsadók nyilvántartásába való felvételre irányuló közigazgatási hatósági
eljárás megindításához szükséges kérelmet a vámhatóság területi szervei közül a megyei adó- és
vámigazgatóságoknál lehet előterjeszteni. A vámhatóság a 114. § (2) bekezdés c) pontja szerinti
feltétel teljesítését megvizsgálja, és a kérelmet, a csatolt mellékleteket, valamint a megállapításait
tartalmazó jegyzőkönyvet a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül felterjeszti a
nyilvántartásba vételt végző szervezet részére.
49
(2)	A nyilvántartásba vételi eljárás határidejére vonatkozóan az Art. 175/D. § (2) bekezdését kell
alkalmazni azzal, hogy az ügyintézési határidő az (5) bekezdés szerinti dokumentum beérkezésétől
kezdődik. A nyilvántartásba vételi kérelemmel kapcsolatos hiánypótlásra az Art. 175/D. § (3)
bekezdését, a vámtanácsadói nyilvántartás adattartalmára vonatkozóan az Art. 175/E. § (2) és (3)
bekezdését alkalmazni kell.
(3)	A vámtanácsadói nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg
hivatalból igazolványt állít ki. A nyilvántartásba vétel feltételeiben való változást a vámtanácsadó
köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a vámhatóságnak.
(4)	A vámtanácsadói nyilvántartásba vett természetes személy szakmai továbbképzésen köteles
részt venni, az ennek teljesítéséről szóló nyilatkozatot a továbbképzési időszak végét követő 30
napon belül be kell nyújtani a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél.
(5)	A kérelmezőnek az Art. 175/E. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett
változást az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző
szervezetnek, mellékelve az adatváltozást igazoló dokumentumot, továbbá ha az adatváltozás érinti
az igazolványon feltüntetett adatokat, magát az igazolványt is. A beküldött igazolványt a
nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul
megsemmisíti. Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás-bejelentés 30 napon túli
elmulasztásának tényéről tudomást szerez, a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás
bejelentésének pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől
számított 8 nap áll rendelkezésére.
(6)	Ha az igazolvány elveszett, megsemmisült, a nyilvántartásba vett személy birtokából
bűncselekmény vagy szabálysértés során kikerült, a nyilvántartásba vett személy köteles ennek
tényét 8 napon belül bejelenteni. Ebben az esetben a korábban kibocsátott igazolvány a
bejelentéssel érvénytelenné válik, és a nyilvántartásba vételt végző szervezet ennek tényét a
minisztérium honlapján közzéteszi.
(7)	Az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentő személy a bejelentéssel egyidejűleg benyújthatja az
igazolvány pótlása iránti kérelmét.
116.	§ (1) A vámtanácsadói nyilvántartásból törlésre kerül az a természetes személy,
a)	aki kérelmezi a nyilvántartásból való törlését,
b)	aki a nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot közölt,
c)	akinél a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és a kérelmező a feltételeknek
való megfelelésben beálló változásról a 115. § (3) bekezdése szerint haladéktalanul megtett
bejelentésére a nyilvántartást vezető szervezet által megállapított határidőre a feltétel teljesítését
nem pótolj a,
d)	aki a vámjogszabályban és adószabályokban előírt kötelezettségeit a 23. § szerint - a 24. §-ra
is figyelemmel - ismételten vagy súlyosan megszegi,
e)	aki a 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési és bejelentési kötelezettségének a megadott
határidőig nem tesz eleget,
f)	aki az adatváltozást a 115. § (5) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívásban előírt határidőn
belül nem jelentette be, illetve a 115. § (6) bekezdése szerinti bejelentést nem jelenti be,
g)	akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő
hátrányok alól nem mentesült,
h)	aki az igazolvány szerinti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
i)	akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, vagy
j) aki elhunyt.
50
(2)	A nyilvántartásból való törlés esetén a nyilvántartásba vett személy vagy a képviseletében
eljárni jogosult személy, illetve az örökös a 115. § (3) bekezdése szerint kiadott vámtanácsadói
igazolványt a visszavonási kérelem benyújtásakor, illetve a 115. § (5) és (6) bekezdése szerinti
bejelentéskor, továbbá az (1) bekezdés g)-i) pontja szerinti törlésre okot adó körülmény
felmerülésének bejelentésekor köteles a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek megküldeni.
(3)	A nyilvántartásból való törlés esetén a vámtanácsadó vámjogi képviseletre vonatkozó új
megbízást nem fogadhat el, a folyamatban levő vámkezeléseit és ezekkel összefüggő ügyeit pedig a
szükséges időn, de legfeljebb 30 napon belül köteles véglegesen rendezni.
(4)	A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző
szervezet a törlést követő 10 évig őrzi meg.
(5)	Az a természetes személy, akit a nyilvántartásból töröltek, ha a törlésre a
a)	116. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja alapján került sor, a visszavonást követően,
b)	116. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja alapján került sor, a visszavonást követő egy év
elteltével,
c)	116. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli
mentesülését követően,
d)	116. § (1) bekezdés h) pontja alapján került sor, az adott igazolvány szerinti tevékenység
folytatását kizáró eltiltás hatályát követően,
e)	116. § (1) bekezdés i) pontja alapján került sor, a gondnokság alá helyezés megszüntetését
követően
kérheti az igazolvány újbóli kiadását és a nyilvántartásba történő ismételt felvételét, feltéve, hogy
teljesítette a visszavonást megelőző továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó,
115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség arányos részét.
(6)	A nyilvántartásba vétellel és az onnan való törléssel, valamint az igazolvány pótlásával,
cseréjével, a nyilvántartásba vett adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek
határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő
eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
XXIV.	Fejezet
Vámügynök
117.	§ (1) Aki vámügynöki tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a
vámügynökök nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(2)	A vámügynökök nyilvántartásába az a büntetlen előéletű természetes személy vehető fel, aki
a)	adóazonosító jellel rendelkezik,
b)	a Vámkódex 39. cikk d) pontjában meghatározott gyakorlati jellegű szakértelemmel vagy
szakmai képesítéssel,
c)	a határátkelőhelyen végzett vámügynöki tevékenységével a határforgalom lebonyolítását nem
zavarja és
d)	Magyarországon az egyéni vállalkozói tevékenységét az egyéni vállalkozóról szóló törvény
rendelkezései szerint bejelentette.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti vámszakmai feltételnek gyakorlati jellegű szakértelem által
való teljesülését a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megelőző 3 éves intervallumra kell
vizsgálni és a gyakorlati szakismeret igazolására a 23. § (4) bekezdését alkalmazni kell. A (2)
51
bekezdés b) pontja szerinti vámszakmai feltétel teljesítésének a 23. § (5) bekezdése szerinti vámjogi
szakértő hatósági képzéssel és hatósági vizsgával való igazolására a hatósági vizsga tanúsítványa
szolgál.
(4)	Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vámügynöki
tevékenységet akkor végezhet, ha legalább egy tagja, alkalmazottja vagy állandó képviselője a
vámügynökök nyilvántartásában szerepel.
(5)	A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból
igazolványt állít ki.
(6)	A vámügynök nyilvántartásba vételére, továbbképzési és bejelentési kötelezettségére, a
vámügynöki nyilvántartás tartalmára és a vámügynöki nyilvántartásból való törlésre a 114. § (5)-
(7)	bekezdését, a 115. § és 116. §-t alkalmazni kell.
ÖTÖDIK RÉSZ
Záró rendelkezések
XXV.	Fejezet
Felhatalmazó rendelkezések
118.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a Magyarország területén lévő vámhivatalok székhelyét és illetékességét,
b)	a tranzitterület létesítését vámellenőrzési szempontból engedélyező vámszervet,
c)	az EMGA felülellenőrzés végrehajtására kijelölt vámszervet,
d)	a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, a vámjogi szakértői hatósági
vizsgán közreműködő vizsgabiztosok, a vámtanácsadók és a vámügynökök nyilvántartását végző
szervezetet.
119.	§ (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
1.	a gazdálkodó számítógépesített rendszerének működési zavara esetén alkalmazandó
részletszabályokat,
2.	az EORI nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat,
3.	a kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó szabályokat,
4.	az engedélyezett gazdálkodói engedélyhez előírt gyakorlati jellegű szakértelem igazolásának
szempontjait,
5.	a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó
részletes szabályokat,
6.	a díjakra és költségekre vonatkozó részletes szabályokat,
7.	az áruk tarifális besorolására vonatkozó részletes szabályokat,
8.	az áruk származására vonatkozó részletes szabályokat,
9.	a kezességvállalás részletes szabályait,
10.	a készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának részletes
szabályait,
11.	a kezességtől és készpénzletéttől eltérő biztosíték részletes szabályait,
12.	a fizetési könnyítés részletes szabályait,
13.	a hitelkamat felszámításának részletes szabályait,
52
14.	a befizetés azonosításának, a túlfizetés rendezésének szabályait,
15.	a belépési gyűjtő árunyilatkozat, a kilépési gyűjtő árunyilatkozat és az újrakiviteli értesítés
benyújtásának szabályait,
16.	az áruátengedést követő eljárások során alkalmazandó nyomtatványok mintáját, illetve a
kitöltésükre vonatkozó útmutatót,
17.	az egységes vámokmány nem formanyomtatványon történő kitöltésének és benyújtásának
feltételeit,
18.	a szóban bejelentett árura keletkező behozatali vagy kiviteli vámtartozás megfizetéséről
kiadandó Vámjegy alkalmazásának részletes szabályait, illetve mintáját,
19.	az adónyilatkozattal kapcsolatos szabályokat,
20.	az SZMGSZ fuvarlevéllel megvalósuló árutovábbítási vámeljárás részletes szabályait,
21.	a vámraktárra, vámszabad terület létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat,
22.	az export-visszatérítésre vonatkozó részletes szabályokat,
23.	a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes
rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó
átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 2446/2015/EU felhatalmazáson
alapuló rendelet módosításáról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban:
ÁFJA) ex30A., ex37. és ex38. mellékletéhez és az FJA A és B mellékletéhez szükséges magyarázó
jegyzeteket,
24.	az átmeneti megőrzési létesítmény üzemeltetője által küldendő garanciajelentésben szereplő
adatok körét
25.	a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályait,
26.	a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtását, a
nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes
szabályokat,
27.	a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi
szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, valamint a hatósági vizsga lebonyolítására
megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba vételi eljárásának szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a postaügyért felelős miniszterrel egyetértésben a postai
küldeményekre vonatkozó vámeljárás végrehajtásának részletes szabályait rendeletben állapítsa
meg.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
a)	a katonai csapat- és árumozgásra vonatkozó vámeljárás különös szabályait,
b)	a vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok körét, alkalmazását, valamint kibocsátásuk
eljárási szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszter egyetértésével a
Vámtarifa Bizottság összetételét és ügyrendjét rendeletben állapítsa meg.
XXVI.	Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
53
120.	§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	A 1-18. §, a 20-32. §, a 33. § (1) és (3)-(6) bekezdése, a 34-92. §, a 93. § (1) és (2)
bekezdése, a 94-117. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123-133. §, a 134. § (1) bekezdése és a
135-138. § 2016. május 1-jén lép hatályba.
(3)	A 19. §, a 33. § (2) bekezdése és a 93. § (3) bekezdése 2019. május 1-jén lép hatályba.
XXVII.	Fejezet
Átmeneti rendelkezések
121.	§ (1) E törvény rendelkezéseit a 2016. május 1-jét követően indult eljárások során kell
alkalmazni.
(2)	A 2016. május 1-jét megelőzően indult eljárásokat az eljárás megindításakor hatályos
jogszabályok alapján kell lefolytatni.
(3)	Azon vámeljárás, amely esetében a 2016. május 1-je előtt a közösségi vámjog végrehajtásáról
szóló 2003. évi CXXVI. törvény e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 7/C. § (1)
bekezdés b) vagy c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt vámeljárást vagy
ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett, 2016. május 1-jét követően indult, áruátengedést
követő ellenőrzés alá vonható.
(4)	Azon, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 7/C. § (1)
bekezdése szerinti utólagos ellenőrzéseknél, amelyek 2016. május 1-je előtt indultak, az utólagos
ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzés megindításakor hatályos jogszabályok
rendelkezései alapján kell lefolytatni, ideértve a vámigazgatási bírság kiszabására vonatkozó
rendelkezések alkalmazását is.
(5)	Az engedélyezett gazdálkodói engedélyre vonatkozó rendelkezéseket - az engedélyezési
feltételeket kivéve - az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő AEO tanúsítványokra is
alkalmazni kell.
(6)	2016. május 1-től a Vámkódex 39. cikk d) pontja szerint előírt és a VA 27. cikk (1) bekezdés
b)	pontja szerinti képzési feltételt teljesítettnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a 23. §
(5)	bekezdése szerinti vámjogi szakértői hatósági képzésben részt vesz. Ha az engedély kiadására
irányuló kérelem elbírálásakor vagy az engedély újraértékelésekor az első vámjogi hatósági
szakértői képzés időpontja még nincs a minisztérium honlapján közzétéve, a vámjogi szakértői
hatósági képzésen való részvétel igazolásának kötelezettsége az első képzés időpontjának
közzétételét követő 5. napon válik esedékessé. A szakmai képesítés megszerzését az engedélyes a
vámjogi szakértői hatósági vizsgáról szóló tanúsítvány benyújtásával haladéktalanul igazolja a
vámhatóság felé. A szakmai képzettség megszerzésének elmaradása esetén az engedély az
engedélyezésre visszamenő hatállyal szűnik meg.
(7)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott vámügynöki engedélyek e törvény hatályba
lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.
(8)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény alapján lefolytatott
EMGA utólagos ellenőrzések tekintetében elrendelt ismételt ellenőrzéseket és felülellenőrzéseket az
alap ellenőrzés által érintett időszakra irányadó jogszabályok rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(9)	Ha az ÁFJA annak vizsgálatát írja elő, hogy megsértették-e súlyosan vagy ismételten a
vámjogszabályokat vagy adószabályokat, a 23. § (2) bekezdését és a 24. §-t kell alkalmazni.
54
(10)	A vámhatóság az általa elfogadott vámbiztosítékoknak a vámjogszabályokban meghatározott
célok biztosítása érdekében a VA 147. cikke szerinti Uniós Vámkódex - Biztosítékkezelés (GUM)
rendszer telepítési időpontjáig köteles olyan ellenőrzési rendszert működtetni, amely a
biztosítéknyújtás és felszabadítás folyamatát kezeli.
XXVIII.	Fejezet
Az Európai Unió jogának való megfelelés
122.	§ (1) E törvény
1.	az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi
rendeletnek,
2.	a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi
rendeletnek,
3.	a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes
rendelkezéseit kifejtő részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2446/2015/EU
bizottsági rendeletnek,
4.	az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló
2447/2015/EU bizottsági rendeletnek,
5.	a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes
rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó
átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 2446/2015/EU felhatalmazáson
alapuló rendelet módosításáról szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
6.	a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a
165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete V.
cím III. fejezetének
való megfelelést szolgálja.
(2)	A 134. § (2) bekezdése a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó
kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. december 9-i
2014/107/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3)	A 19. § és a III. Rész a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
XXIX.	Fejezet
Módosító rendelkezések
123.	§ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény
a)	24/A. § (1) bekezdésében az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI.
törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (6a)-(6e) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 16. §
(6a) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi ...
törvény (a továbbiakban: Vtv.) 10. § (2)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 9. § r)
pontjában” szöveg,
55
b)	24/A. § (3) bekezdésében a „16. § (6e)” szövegrész helyébe a „10. § (4)” szöveg
lép.
124.	§ (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének
megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)
„a) árukra vonatkozó, az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és
kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek,”
(2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában a
„közösségi” szövegrész helyébe az „uniós” szöveg lép.
125.	§ Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 7. § (1a) bekezdésében az „az
adózás rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló
törvény” szöveg lép.
126.	§ (1) Az Art. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint az uniós vámjog
végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. E törvényt kell alkalmazni
a)	az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő rendelkezése
hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság,
pótlék, kamat) elszámolására, valamint
b)	jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési
kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása,
visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”
(2)	Az Art. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény ügyfélre vonatkozó rendelkezéseit az EORI
szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatban az e
törvény hatálya alá tartozó adózóra is alkalmazni kell. A vámjogszabályok szerinti EORI számra
történő hivatkozást az adójogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID
számra történő hivatkozásként kell értelmezni.”
(3)	Az Art. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.
Az adótitokra vonatkozó rendelkezéseket, és az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi ...
törvény 9. § (3) bekezdését kell alkalmazni a VPID szám megállapításával, nyilvántartásba
vételével és nyilvántartásával összefüggő eljárásokra.”
(4)	Az Art. 120. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában a „vezetésével (ideértve
a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vezetésével kapcsolatos”
szöveg lép.
127.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (9) bekezdésében az „az adózás
rendjéről szóló törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény”
szöveg lép.
128.	§ (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § 32-34. pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban
folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély
56
birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó
rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a)
vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal (a továbbiakban: AEO
tanúsítvány) vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel (a
továbbiakban: engedélyezett gazdálkodó engedély) rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték a
38.	§ (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben
összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy
adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a
jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát
meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen
adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás,
részletfizetés) engedélyeztek,
33.	megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult
jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy
engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére jogerős határozattal a keretengedély
iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben
összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy
adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték
értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett
vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést
(fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek,
34.	megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult
egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO
tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére a jövedéki
biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki
biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a
jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a
vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg,”
(2) A Jöt. 39. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „az Art.” szövegrész helyébe az „az
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)” szöveg lép.
129.	§ A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 43. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az
ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,)
„f aki az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási
bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.”
130.	§ (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 113. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóraktározási eljárás hatálya alá nem vonható az a termék,)
„a) amely az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 5. cikk 23. pontja értelmében nem minősül uniós árunak,
illetve”
(2)	Az Áfa tv. 156. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
57
[Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése
szükséges:]
„c) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet
végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a
továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti
engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti
engedélyezett gazdálkodó engedéllyel rendelkezik, vagy
d)	a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 76.
cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba
bocsátáshoz kiadott engedéllyel vagy a Vámkódex 182. cikke szerinti „Bejegyzés a nyilatkozattevő
nyilvántartásába” vagy a Vámkódex 185. cikk szerinti önértékelésre vonatkozó engedéllyel
rendelkezik.”
(3)	Az Áfa tv. a következő 301. §-sal és 302. §-sal egészül ki:
„301. § (1) E törvénynek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi ... törvénnyel
módosított 156. §-át a 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) A 2016. május 1-jét megelőzően hatályos 156. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
feltételek teljesítése alapján meghozott jogerős határozatok 156. § (6) bekezdés a) pontjában
meghatározott érvényességi idejét a 156. § 2016. május 1-jén hatályba lépő módosítása nem érinti.
302. § E törvénynek az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított
4.	számú melléklet 2. pont a) alpontját a 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén
kell alkalmazni.”
(4)	Az Áfa tv.
a)	93. § (1) bekezdés b) pontjában az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben”
szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben”,
b)	95. § (1) bekezdés b) pontjában a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat
közlésétől számított” szövegrész helyébe a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló
határozat közlésétől, határozat hiányában az áru átengedésének időpontjától számított”,
c)	95. § (10) bekezdésében a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat
meghozatalának időpontjára” szövegrész helyébe a „vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló
határozat meghozatalának, határozat hiányában az áru átengedésének időpontjára”,
d)	156. § (1) bekezdésében a „Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi
rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 201. cikkében meghatározottaktól eltérően keletkezik”
szövegrész helyébe a „Vámkódex 79. cikkében meghatározottak alapján keletkezik”,
e)	156. § (2) bekezdés b) pontjában a „Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós”
szövegrész helyébe a „Vámkódex 39. cikk a) és c) pontjában meghatározott feltételt teljesíti”,
f)	156. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „megbízható vámadósi státusz” szövegrész
helyébe a „Vámkódex 39. cikk a) és c) pontjában meghatározott feltétel”,
g)	156. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „megbízható vámadósi státusz” szövegrész
helyébe a „Vámkódex 39. cikk a) vagy c) pontja”
szöveg lép.
(5)	Az Áfa tv. 4. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
131.	§ A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV
tv)
a)	13. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az uniós” szöveg,
58
b)	13. § (2) bekezdés f) pontjában az „a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi
CXXVI. törvény” szövegrész helyébe az „az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi ...
törvény” szöveg,
c)	13. § (3) bekezdés a) és b) pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az európai
uniós” szöveg,
d)	13. § (5) bekezdés a) pontjában az „a közösségi” szövegrész helyébe az „az európai uniós”
szöveg, a b) pontjában a „nem közösségi adók és díjak” szövegrész helyébe az „egyéb terhek”
szöveg
lép.
132.	§ (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 209. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Aki nem uniós árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, az egyéb terhek, illetve a
biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan
nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén,
aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, szabálysértést követ el.”
(2) Az Szabs. tv. 209. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában)
„a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben
meghatározott egyéb terhek megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában
történő - biztosítását,”
(kell érteni.)
133.	§ A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 330. § (4) bekezdés c) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában)
„c) az Európai Unió vámterületén az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott területet kell érteni.”
134.	§ (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 23. § c) és d) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A magyar megkeresett hatóság, illetve a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély
szabályait magyar jogszabályok szerinti)
„c) a 22. § (1) bekezdés a) pontjának vagy 22. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő, vámmal
kapcsolatos eljárásban az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU parlamenti és tanácsi
rendelet 5. cikk 18. pontjában meghatározott vámtartozással,
d)	a 22. § (2) bekezdés a) és c) pontjának megfelelő közteherrel kapcsolatos eljárásban az uniós
vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi .... törvény szerinti bírsággal, díjjal és egyéb költséggel”
(összefüggésben alkalmazza.)
(2) Az Aktv. 43/I. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, illetve az állami adóhatóság haladéktalanul írásban -
ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja a magánszemélyt, ha az e Fejezet szerinti
adatszolgáltatás és automatikus információcsere során az adatbiztonsági szabályok megsértése
valószínűsíthetően hátrányosan érinti a magánszemély személyes adatait vagy magánéletének
védelmét.”
135.	§ A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 74. § (3) bekezdésében az „a
Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletben”
59
szövegrész helyébe az „az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU parlamenti és
tanácsi rendeletben” szöveg lép.
XXX.	Fejezet
Hatályon kívül helyező rendelkezések
136.	§ (1) Hatályát veszti az Art.
1.	A vámazonosító számmal összefüggő bejelentési kötelezettség című alcíme,
2.	A vámazonosító számmal összefüggő bejelentés szerinti nyilvántartásba vétel című alcíme,
3.	125. § (1) bekezdés a) és b) pontja.
(2)	Hatályát veszti az Art. 179/A. §-ban az „Az állami adó- és vámhatóság a 22/C. §-ban
meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.” szövegrész.
137.	§ Hatályát veszti a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény.
138.	§ Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló
2012. évi CXXVI. törvény 16/A. §-a.
60
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
1.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Adóraktár:)
„a) a jövedéki termékek kivételével az a vámhatóság által adóraktározási eljárás céljára
engedélyezett raktár, amelynek engedélyezési és működtetési feltételei - a biztosíték-nyújtástól
eltekintve - megegyeznek a vámjogszabályokban meghatározott, I. típusú közvámraktár
engedélyezési és működtetési feltételeivel,”
2.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. A beraktározás indítványozásával egyidejűleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely teljes,
részleges vagy az okmányokra irányuló egyaránt lehet.”
3.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. A kiraktározás indítványozásával egyidejűleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely teljes,
részleges vagy az okmányokra irányuló egyaránt lehet.”
4.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. Az üzemeltető kérelmére a vámhatóság a raktár adóraktározási eljárás céljára történő
engedélyezése során vagy azt követően engedélyezheti az adóraktározási eljárás egyszerűsített
végrehajtását is (a továbbiakban: egyszerűsített adóraktározási eljárás), amelynek engedélyezési és
működtetési feltételei megegyeznek a vámjogszabályok által, a vámraktározásra meghatározott, a
nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés engedélyezésére megállapított feltételeknek.”
5.	Az Áfa tv. 4. számú melléklet 43. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) a vámhatóság engedélye alapján a Vámvégrehajtási-rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c)
pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a)
pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel rendelkező beraktározó, illetve kiraktározó a
18/b alpont szerinti esetben okirat-bemutatási kötelezettségének legkésőbb a termék adójogi
helyzete rendezésének igazolására megállapított határidőn (38. pont) belül, pótlólag is eleget tehet,
feltéve, hogy a beraktározási okmány a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító
okirat sorszáma helyett az ügylet beazonosítását szolgáló adatokat tartalmazza. A pótlásra
rendelkezésre álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási eljárás engedélyében rögzíteni kell.”
61
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unió gazdasági alapját jelentő vámunió jelenlegi eljárásjogi szabályozását egy közel 10
éve tartó modernizációs folyamat eredményeként 2016. május 1-től felváltja az Uniós Vámkódex
létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (a továbbiakban:
Vámkódex) és a hozzá kapcsolódó bizottsági rendeletek köre.
A vámjogi szabályozás jelentős részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok
adják, amelyekhez nemzeti szabályokat csak kifejezett felhatalmazás alapján, illetve a hatásköri
rendelkezések kijelölése, valamint az uniós szabályok jogalkalmazását segítő értelmezése
érdekében lehet alkotni. Magyarországon vámhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el.
Emellett a nemzeti törvényi szabályok a vámeljárási szabályok nemzeti jogrendben való
elhelyezését, a más jogszabályokhoz való viszony meghatározását is szolgálják. Az uniós
rendelkezések értelmezését illetően az ügyféli érdekeket védő garanciális szabályok (mint a
vámtitokról való tájékoztatás, a meghallgatási jog gyakorlása), vagy eljárási szabályok (a
vámhatósági döntés érdekében benyújtott kérelmek kezelése, vámellenőrzési határidők, jogorvoslati
eljáráshoz kapcsolódó határidők) jelennek meg, vagy a vámhatóság mérlegelésébe utalt döntések
feltételeit (a vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megszegésének
feltételrendszere, a fizetési könnyítések és a biztosítékmentesség biztosításának feltételei) állapítják
meg. Kifejezett tagállami felhatalmazást kaptunk a vámjogi képviselet nemzeti szabályainak
kialakítására és a nemzeti szankciórendszer, és a vámösszegek beszedésére vonatkozó szabályok
kialakítására a Vámkódex szabta keretek között.
A módosuló jogszabályok a záró rendelkezéseknél külön alcímben szerepelnek. Más törvények
módosítását egyrészt a vámazonosító számra vonatkozó szabályok vámtörvénybe kerülése
indokolja, mivel az adózás rendjéről szóló törvényből kikerülnek ezek a rendelkezések. Másrészt a
korábbi nemzeti vámtörvényre, illetve a korábbi közösségi vámjogi jogforrásokra történő
hivatkozások cseréje is szükséges az új uniós és nemzeti jogforrás bevezetése miatt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a(z) 1. §-hoz
a(z) 2. §-hoz
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény tárgyi, területi és személyi hatályát meghatározó
rendelkezés. A vámjogi szabályozás speciális abban a tekintetben, hogy a szabályozás jelentős
részét a közvetlen hatállyal alkalmazandó uniós vámjogszabályok adják, amelyek nemzeti
végrehajtását és a jogalkalmazást segítő értelmezését szolgálja a tagállamok nemzeti szabálya. A
vámjogszabályok alkalmazásához szükséges meghatározni a nemzeti vámtörvényben bevezetett
néhány fogalom egységes értelmezését, így a jogszerű tevékenységi előéletnél vizsgált
adószabályokat, a vámigazgatási eljárásokban a vámokkal együtt kiszabott egyéb terheket, a
vámigazgatási bírság mértékének megállapításánál használt vámhiány fogalmát. Emellett a
nemzeti törvényi szabályok a nemzeti jogrendben való elhelyezést, más jogszabályokhoz való
viszony meghatározását is szolgálják, jelen esetben kimondva, hogy a vámigazgatási
jogviszonyokban a mögöttes jogként a közigazgatási jog általános szabályai szolgálnak.
Ugyanakkor a Ket. szabályaitól bizonyos tekintetben már a hatályos vámjogi szabályozás is eltér,
ennek átvezetése is megtörténik az új nemzeti vámtörvénybe. Emellett a Polgári
62
Törvénykönyvhöz való viszony meghatározása is szükséges, a vámeljárások tárgyául szolgáló
áruk feletti rendelkezési jog tekintetében. A postai küldeményekre speciális szabályokat külön
miniszteri rendelet szabályozza majd a jövőben is.
a(z) 3. §-hoz
a(z) 4. §-hoz
A fogalmak értelmezésének másik körét jelenti a Vámkódex értelmezési rendelkezéseiben szereplő
fogalmak nemzeti tartalmának megadása, úgymint az engedélyeztetett gazdálkodói engedélynél
kizáró okot jelentő, gazdasági tevékenységgel összefüggő bűncselekmények nemzeti megfelelői, a
természetes személyek letelepedésénél vizsgált szokásos tartózkodási hely, és az ügyleti
képességgel rendelkező nem jogi személyek köre. A nemzeti végrehajtás szempontjából egyik
kiemelt tárgykör Magyarország viszonylatában a Vámkódex 5. cikk 1. pontja szerinti vámhatóság
kijelölése, azaz, hogy Magyarországon vámhatóságként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el.
a(z) 5. §-hoz
Az ügyféli oldalon jelentkező üzemszünet kapcsán uniós jogszabály nem tartalmaz rendelkezést,
ezért a bejelentési kötelezettséget törvényben kell szabályozni. A részletszabályok megalkotására -
későbbiekben - az adópolitikáért felelős miniszter kap felhatalmazást.
a(z) 6. §-hoz
a(z) 7. §-hoz
a(z) 8. §-hoz
A gazdálkodók vámcélú nyilvántartására az EORI szám szolgál. Ezen nyilvántartást részletesen
szabályozza az uniós vámjog, nemzeti szinten leginkább csak az érvénytelenítés szabályait kellett
megalkotni, amelyhez az adószám törlésére vonatkozó rendelkezések szolgáltak mintául. A jövőben
a VPID szám kiadására vonatkozó szabályok - lévén, hogy ezt a funkciót is az EORI szám tölti be -
az adózás rendjéről szóló törvény helyett a vámtörvénybe kerülnek. Az EORI szám érvénytelenítése
kapcsán rendelkezni kellett arról is, ha a vámcélú nyilvántartásból való törlés előtt a vámigazgatási
eljárásokat le kell zárni, illetve ennek párjaként arról is, hogy a VPID számként való alkalmazása
megszüntetése előtt az adóigazgatási eljárásokat is le kell zárni.
a(z) 9. §-hoz
Mindazon információk szakmai titoktartási kötelezettség (professional secrecy) hatálya alá
tartoznak a Vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerint, amelyeket a vámhatóság a feladatai elvégzése
során megszereznek. A vámtitok alá tartozó információk meghatározása az uniós vámjogi
megfogalmazás átvételén alapul. A javaslat valamennyi, jogszabály által védett titokra kiterjeszti a
megőrzési kötelezettséget, a vámtitokra vonatkozó uniós jogszabály által védettet éppúgy védelem
illeti, megőrzési kötelezettség terheli, mint a nemzeti jogszabály szerinti adótitkot. Ez a szabályozás
amiatt különösen fontos, mivel a vámhatóságként kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatal
adóhatóságként is eljár, és a szervek integrációja alapján az egyes területi szervek mindkét védett
titokkört megismerik és így megőrizni kötelesek.
a(z) 10. §-hoz
63
A vámhatósági feladatok ellátásához más hatóságok, szervek által kezelt adatokhoz való hozzáférést
biztosítani kell, ahogy ez a korábbi közösségi vámjog végrehajtását biztosító nemzeti
szabályozásban is szerepelt. A vámigazgatási eljárásokból nyert gazdasági adatok az unió és
tagállamai nemzeti gazdasági statisztikáiban is megjelennek, a vámrendszerek és a statisztikai
rendszerek kapcsolatát biztosítani szükséges.
a(z) 11. §-hoz
A vámtitokként meghatározott információk más hatóságok eljárásaihoz is kapcsolódhatnak, így a
vámhatóság adatmegosztási kötelezettségét is szükséges garanciális jelleggel a törvényben
szabályozni, ahogy ez a közösségi vámjoghoz kapcsolódó korábbi nemzeti szabályozásban is volt,
abban csak struktúrában és a szerveket érintő státuszváltozásokban történt módosítás. A javasolt
szövegben egy csoportba kerültek a különböző miniszterek felé történő adatszolgáltatások. Az
egyes pontok egységes formátumot, elrendezést kaptak, kizárólag technikai jellegű módosításról
van szó. Kikerült a szövegből az Európai Csalásellenes Hivatal (a továbbiakban: OLAF),
figyelemmel arra, hogy a Vtv. 16. § (9) bekezdése szerinti szövegbe (az Unió ... szervei) az OLAF
is beleértendő. A szabályok javasolt logikai sorrendje szerint az adatátadás címzettjei a
magyarországi szervekkel kezdődnek, az OLAF nem ilyen szerv. Az uniós szervekkel jelenleg is, a
majdan megalkotandó jogszabályban is külön rendelkezés foglalkozik.
a(z) 12. §-hoz
Az összekapcsolt adatkezeléssel érintett szervek meghatározása került módosításra. A közösségi
vámjoghoz tartozó nemzeti szabályozás szerint ilyen összekapcsolt adatkezelés a Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, továbbá tagállami
vámhatóságok között van. A jelenlegi meghatározás nem változtat a szervek körén, csak a rájuk
való hivatkozás igazodik az adatmegosztásra adott felhatalmazás jogszabályi helyeihez.
a(z) 13. §-hoz
A vámtitok körébe tartozó információk speciális felhasználási esetei a saját forgalomra vonatkozó
adatkérés, a piackutatási célú adatkérés, valamint a pénzmosás elleni küzdelemben vizsgálatokat
végző pénzügyi információs egységek általi adatkezelés.
a(z) 14. §-hoz
A Vámkódexben meghatározott információnyújtással kapcsolatos ügyféli kötelezettségek körét
nemzeti vámjogszabályban nem célszerű részletesen felsorolni, mivel ebben a formában -
összeolvasva a vámellenőrzésre vonatkozó szabályokkal - az érintett személy gyakorlatilag minden
információt és segítséget köteles megadni a vámhatóság számára a vámjogszabályok és egyéb
jogszabályok alkalmazásával összefüggésben. Ehhez képest egy taxatív felsorolás bármennyire is
törekszik a teljességre, mindenképp szűkítést eredményezne. A Vámkódex, illetve a kapcsolódó
bizottsági rendeletek nem rögzítik a kérés formáját, ezért nemzeti jogszabályban szükséges - a
megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében - azt meghatározni, hogy a kérés formája lehet
írásbeli (pl.: áruátengedést követő ellenőrzésénél) vagy szóbeli közlés (pl.: a vámeljárás
folyamatában), elektronikus üzenet (pl.: vám-árunyilatkozattal, engedélyezéssel összefüggésben).
a(z) 15. §-hoz
64
A vámhatóságok a bankokkal együttműködnek a vámfizetési kötelezettségek teljesítése során, pl. a
bankgarancia érvényesítése kapcsán. A vámhatóság és a pénzügyi intézmények közti elektronikus
rendszeren folytatott kommunikáció szabályai az adózás rendjéről szóló törvényből (19-21. §)
kerültek átvételre.
a(z) 16. §-hoz
A vámhatósági információkérés két speciális esete került ebben a §-ban szabályozásra. Az egyik a
gépjárművek tankjában vámmentesen behozható üzemanyagok ellenőrzéséhez szükséges
adatbekérés, amely alapján a vámhatóság ellenőrizni tudja a jogszerű felhasználást. A másik az
érkező légi járművek utas-nyilvántartási adatainak előzetes megküldése a vámhatóság részére annak
érdekében, hogy a vámhatóság kockázatelemzéssel előre felmérhesse, kíván-e ellenőrzést végezni.
a(z) 17. §-hoz
A Vámkódex végrehajtási rendelete 4. cikk az adatmegőrzés tekintetében megengedi az általános
három éves megőrzési időtől való eltérést. Tekintettel arra, hogy a Vámkódex 103. cikk (2)
bekezdése alapján nemzeti szinten kell meghatározni a vámösszegek közlésére vonatkozó végső
határidőt a bűncselekményi tényállást is megvalósító vámjogi jogsértések tekintetében (amelyre 10
évet határoz meg a javaslat), az adatmegőrzési kötelezettséget is ehhez kapcsolva tíz éves
időintervallumot szükséges rögzíteni.
a(z) 18. §-hoz
A Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés második mondata szerint az engedélyezett gazdálkodói
engedély kiadásához előírt kritériumoknak megfelelő gazdálkodó a letelepedés szerinti tagállamtól
eltérő tagállamban is jogosult képviselői szolgáltatást nyújtani. Ennek magyarországi
alkalmazásához szükséges az adóhatósághoz való bejelentkezés és adószám kiváltási kötelezettség
és a kritériumoknak való megfelelés igazolási kötelezettségének kimondása. Ezen más tagállamban
letelepedett gazdálkodók vizsgáztatása és egyéb feltételeinek ellenőrzése nem a magyar vámhatóság
feladata, de a feltételek meglétét igazolnia kell a saját tagállam vámhatóságának. Mivel az Európai
Bizottság ezen kritériumoknak való megfelelés igazolására nem dolgozta ki a végrehajtási
szabályait, nemzeti szinten az kerül előírásra, hogy a kritériumoknak való megfelelés a kiadott
engedélyezett gazdálkodói engedélyekkel, valamint a letelepedés helye szerinti vámhatóság által
kiadott igazolással igazolható.
a(z) 19. §-hoz
A Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés első mondata lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok az uniós
joggal összhangban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámjogi képviselő
szolgáltatást nyújthat abban a tagállamban, amelyben letelepedett. Fontos hangsúlyozni, hogy a
vámjogi képviselő kategória (Vámkódex 5. cikk 6. pont) nem a gazdálkodó szervezetek cégjogon
alapuló szervezeti képviselőit, hanem a vámigazgatási jogviszonyban való képviseletre megbízott
másik személyt kell érteni. A vámszakmai érdekképviseletek javaslatára és más tagállamok
gyakorlatának megismerése, illetve az adózás rendjében az adótanácsadókra vonatkozó
engedélyezési modell alapján az az elképzelés született meg, hogy szükség lenne egy regisztráción
alapuló és szakmai követelményeken nyugvó képviseleti rendszer bevezetésére Magyarországon is.
Ennek megvalósítására a Javaslat három vámjogi képviselői kört alakít ki:
-	a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a más tagállamban engedélyezett
gazdálkodókat,
65
-	az újonnan létrehozásra kerülő a vámtanácsadókat,
-	még a csatlakozás előtt nemzeti vámtörvényi szabályozásból megtartott vámügynöki
engedélyeket, amelyeknek szakmai feltételei azonban az új környezetnek megfelelően átalakulnak.
A képviseleti eljárás az egyes szereplők között annyiban lenne különböző, hogy a más tagállami
AEO engedélyes gazdálkodókon kívül
-	a jogorvoslati eljárásban az AEO engedélyes és a vámtanácsadó mellett az ügyvéd,
jogtanácsos és európai uniós jogász is képviselő lehet,
-	a felügyeleti intézkedésnél kötelező lesz a vámtanácsadó vagy ügyvédi, jogtanácsos,
képviselet igénybevétele,
-	a vámhatóság előtti engedélykérelmek esetén vámjogi képviselet igénybevétele esetén
kötelező lesz a vámtanácsadót megbízni, ha a kérelmező maga nem vámtanácsadó,
-	a vámszabadterület kijelölés iránti kérelemnél is előfeltétel a vámtanácsadó bevonása, ha a
kérelmező maga nem vámtanácsadó.
Egyébként a képviselői szereplők párhuzamosak, azaz vámjogi képviselőként megbízási
jogviszonyban bármelyikük eljárhat alapeljárásban.
A nemzeti képviseleti szabályok 2019. május 1-től kerülnek kötelezően alkalmazásra, addig a
vámtanácsadókra és a vámügynökökre vonatkozó rendelkezések azonban már hatályba lépnek,
hogy a következő három évben teljesülhessenek azok a feltételek (szakmai gyakorlat megszerzése
vagy képzés elvégzése), amelyek a vámtanácsadói vagy vámügynöki engedélyek megszerzéséhez
kellenek.
a(z) 20. §-hoz
Az állandó képviseletet ellátó személyek számára indokolt előírni a bejelentési kötelezettséget,
amely alapján megtörténhet a megbízás informatikai rendszerben történő rögzítése. Ez alapján a
vámhatóság automatikusan is ellenőrizni tudja - állandó képviselet esetén - a képviselet fennállását.
a(z) 21. §-hoz
A határozatokkal összefüggésben megállapításra került, hogy az FJA alapján a kérelmet nem lehet
befogadni, ha azt nem az illetékes hatósághoz nyújtották be. Ugyanakkor figyelembe kell venni,
hogy az illetékes hatóság másik tagállamban is lehet. Amennyiben a kérelem e pontra hivatkozással
nem kerül befogadásra, akkor az ügyfél részére továbbra is lehetőség, hogy kérelmét haladéktalanul
benyújtsa az illetékes hatósághoz. Az áttétel intézménye bizonyos esetekben lassíthatja az eljárást,
ugyanakkor Magyarországon az ügyfelek számára egyszerűbb megoldást jelent. A fenti javaslat
értelmében, ha az illetékes vámszerv Magyarországon van, a kérelmet a kérelem megérkezésétől
számított 15 napon belül kell áttenni az illetékes vámszervhez.
A Vámkódex kérelemre induló eljárásához nem tartoznak a különböző árunyilatkozatok alapján
induló vámeljárások, így az ezekkel kapcsolatos jóváhagyó döntések és a vámkiszabó határozat sem
tartozik a Vámkódex 22-29. cikkei szerinti határozatok körébe. Ezen döntések tekintetében eljárási
szabályokat a vámjogi rendelkezések, illetve ezek mögöttes szabályozását jelentő közigazgatási
eljárásjog ad.
Szükséges annak meghatározása, hogy amennyiben a vámhatóság határidőn belül nem hoz döntést,
akkor a „hallgatás” nem minősül a kérelem elfogadásának. A kérelemmel érintett jogok és
kötelezettségek uniós jogszabályban kerülnek meghatározásra, így a szükséges feltételek vizsgálata,
és a kérelem megalapozottságának megállapítása nélkül nem lehet a kérelmet megadottnak
tekinteni, a vámhatóság „hallgatása” jelen esetben nem eredményezheti, hogy megfelelő mélységű
66
vizsgálat nélkül jogokhoz jusson az ügyfél. Ilyen rendelkezés található az Art. 120. § (7)
bekezdésében.
A Vámkódex szerinti kérelemre hozott határozatok tekintetében az uniós jogban foglalt eljárási
szabályok nem térnek ki a döntések kézbesítésének eljárási szabályaira, jóllehet a joghatás
beálltának kezdőidőpontja miatt e szabályok fontosak lennének. Ezt a hiányt pótolja a nemzeti jog
azon rendelkezése, amely az adózás rendjében ismert kézbesítési szabályokat rendeli alkalmazni.
a(z) 22. §-hoz
A meghallgatáshoz való jog gyakorlása során az ügyfelek új tényállási elemeket hozhatnak fel, új
bizonyítási indítványokat tehetnek. Ezeknek az ellenőrzésekre gyakorolt fontos hatása miatt, és a
modern adatrögzítési és tárolási technikák alkalmazása érdekében célszerű megteremteni annak
lehetőségét, hogy a jognyilatkozatot tevő személyekről és indítványaikról kép-és hangfelvétel
készüljön, amelynek adatai elektronikusan tárolhatók és az egyéb okmánymegőrzési kötelezettség
alá eső iratokkal együtt megőrizhetők. A felvétel készítése egyébként a vámhatóság eljárásának
ellenőrzésére is szolgálhat. A rögzítés a törvény rendelkezésén alapul, a rögzítés tényéről a
nyilatkozattevőt tájékoztatni kell, de a rögzítés nem függ a jóváhagyásától.
a(z) 23. §-hoz
Az AEO engedélyezési feltételek meghatározása a Vámkódexben bővebb, mint a korábbi közösségi
szabályozásban. A vámjogszabályok súlyos vagy ismételt megsértése mellett az adószabályok ilyen
megszegése is bekerült a kizáró okok közé. Ugyanakkor az adó- és vámjogszabályok súlyos
megsértése alatt nemcsak a büntetőjog hatálya alá is tartozó jogsértések, hanem bűncselekmény
megvalósítását nem jelentő, igazgatási jogban szankcionált jogsértések is jelenthetik. Ezért az
értelmező rendelkezésben foglalt és a korábbi vámtörvényből átvett bűncselekmény-kategóriák
meghatározásán kívül az igazgatási jogban bírsággal szankcionált jogsértések tekintetében is meg
kellett határozni a „súlyos” vagy „ismételt” limitet. Ezen ismételt vagy súlyos jogsértés vizsgálata
azonban minden esetben együtt jár a VA 24. cikk (2) bekezdésében foglalt csekély jellegű jogsértés
vizsgálatával, amelynek nemzeti határait a Javaslat 24. §-a tartalmazza.
Az engedélyezett gazdálkodók tekintetében az uniós vámjogban előírt új feltétel a szakmai
képzettség igazolása, amely vagy legalább három éves szakmai gyakorlat igazolásával, vagy a
vámjogszabályokra vonatkozó képzés sikeres elvégzésével teljesíthető. A képzés tekintetében az
uniós vámjog tartalmaz annyi meghatározást, hogy a Vámkódex értelmezése szerinti
vámjogszabályok megismerését célozza, megfelel a vámügyekkel kapcsolatos gazdálkodói
feladatoknak és abból a szempontból relevánsnak minősül, valamint az uniós jogszabályban
meghatározott kör (vámhatóság, oktatási intézmény, szakmai vagy kereskedelmi szövetség)
szervezi. Az uniós joganyagban vázolt kereteket a magyar jogrendbe ültetve szükséges egy hatósági
jellegű képzés és az ehhez kapcsolódó vizsga bevezetése, amelynek tartalmát és követelményeit - az
e törvényben biztosított felhatalmazás alapján - miniszteri rendelet határozza meg. A törvényben
viszont rögzíteni kell, hogy a képző szervekről és a képzést követő hatósági vizsgán
vizsgabiztosként megbízható személyekről - a miniszteri hatásköröket meghatározó
kormányrendeletben kijelölt - adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartást vezet.
a(z) 24. §-hoz
67
A súlyos és az ismételt jogsértések nem jelentenek minden esetben kizárást az AEO kritériumok
teljesítése alól, mivel a VA 24. § (2) bekezdés viszonyítási lehetőséget biztosít a gazdálkodók
forgalmához mérten. Ezt a viszonyítást adja meg a Javaslat a „csekély jellegű jogsértés” tagállami
meghatározásával.
a(z) 25. §-hoz
A vámjogi szankciók tekintetében a Vámkódex csupán a szankciók fajtáit határozza meg,
egyébként azok alkalmazását nemzeti hatáskörbe utalja. A szankciók kialakításának egységesítése
érdekében egy uniós irányelv-tervezet áll előkészítés alatt jelenleg, amelynek elfogadása és ezáltal a
nemzeti jogharmonizációs kötelezettség határideje jelenleg nem meghatározható, viszont a
szabályozás irányai előremutatóak és a későbbi átültetés előkészítése szempontjából is hasznos
lehet a nemzeti vámjogi szankciókra vonatkozó javaslatot az irányelv-tervezet irányvonalaihoz
hangoltan megalkotni. A szabályozás kiindulópontja a Vámkódex rendelkezéseit megsértő
cselekmények vagy mulasztások tárgyköreinek- mint szankcionálandó jogsértéseknek - a
meghatározása, és a jogsértések részletes felsorolása rendeleti szinten történik. A Vámkódex 42.
cikk (2) bekezdése értelmében az alkalmazott szankció lehet pénzbírság vagy az érintett által
birtokolt engedély visszavonása/felfüggesztése/módosítása. E rendelkezések alapján indokolt a
nemzeti vámjogszabályban is megbontani e két szankcionálási formát, kiemelve, hogy a két szóban
forgó jogkövetkezmény együttesen is alkalmazható.
A pénzbírság szankció alkalmazásának alapeseteit továbbra is a vámhiány-keletkeztető, valamint az
utólagos fizetési kötelezettséget nem okozó adminisztratív jellegű jogsértések vagy mulasztások
szankcionálása jelenti. Ezek közül a vámhiányt okozó jogsértések esetén a szankcionálás a
vámhiány 50%-ával azonos bírság kiszabását jelenti alapesetben. A vámhiányt nem okozó
jogsértések vámigazgatási bírság-szabályozása a különböző jogsértési tárgyköröket különböző
szankciómértékre állítja be, ahogy az adószabályozásban ismert mulasztási bírság is ismeri az
általános keretösszegekhez rendelt, illetve kiemelt bírságösszegekkel fenyegetett jogértések eseteit.
Az alapesetekhez képest a jogsértés elkövetési tárgya miatt speciális bírságszabályokat tartottunk
meg a jövedéki árura elkövetett, illetve a származás-igazolásokhoz kötődő jogsértések tekintetében.
a(z) 26. §-hoz
A szabályozás legnagyobb újítása, hogy a jelenlegihez képest jóval egyszerűbb és nagyobb mértékű
kedvezményt teremt a jogsértést önként felfedő és a jogszerű állapot helyreállításában proaktívan
tevékenykedő gazdálkodók számára. Tekintettel arra, hogy az unós szabályozásból eredően a
jogsértések jogkövetkezményei között mindenképp szerepel a vámhiány megfizetésének
kötelezettsége és az uniós jogszabály alapján kötelezően megfizetett késedelmi kamat, a nemzeti
jellegű szankció kiszabásától eltekinthet a hatóság az első alkalommal elkövetett kisebb súlyú
jogsértések esetén. Az első hibázás figyelmeztetés alkalmazásával való szankcionálásának
lehetősége a jogkövető magatartás kialakításának ösztönzéseképpen is hathat. Tekintettel a törvény
átmeneti rendelkezésére, amely szerint az új szabályokat csak a hatálybalépést követően indult
eljárásoknál kell alkalmazni, értelmezésünk szerint az első alkalommal elkövetett jogsértés is ezen
időponthoz viszonyul. Ugyanebbe az irányba mutat tovább az alapesetektől eltérően kedvezőbb
bírságmértéket jelentő helyzetek szabályozása is. A javaslat kedvezményt biztosít a jogkövető
magatartást tanúsító nyilatkozattevők felé, amikor az önkéntes jogkövetést a hatóság ellenőrzésének
megkezdése előtt bírságkiszabás nélküli helyzetként, a hatósági ellenőrzés megkezdése után
tanúsított együttműködést a jogszerű állapot helyreállításában pedig az eredetileg kiszabható bírság
50 %-ának kiszabásával sújtja. Megalapozottan kijelenthető tehát, hogy a magyar nemzeti vámjogi
68
szabályozás a jogkövető gazdálkodókat komoly kedvezményben részesíti, versenyelőnyt teremtve
ezzel a jogszerű helyzet helyreállításában tevékenyen nem közreműködő versenytársaikkal
szemben. Ez a szankcionálási megközelítés a vámhatósági erőforrások hatékonyabb felhasználását
is eredményezheti, hisz a gazdálkodói közreműködés az ellenőrzés hatékonyságának növekedését a
gazdálkodói erőforrások bevonásával éri el, ami összhangban áll az unió azon törekvéseivel, hogy a
gazdálkodói audit rendszereknek az ellenőrzésekben való alkalmazása a gazdálkodók
befektetéseinek is nagyobb kihasználtságot jelent. Ez a szabályozási szerkezet feleslegessé teszi a
késedelmi pótlékra vonatkozó - a gyakorlatban nehezen alkalmazható - szabályozást.
a(z) 27. §-hoz
Az adóeljáráshoz hasonlóan a vámigazgatási bírságnak is minősített esete azon jogsértés
szankcionálása, amikor a gazdálkodó jogsértése okmányok meghamisításával, bizonylatok
manipulálásával, rosszhiszeműen történik. Ahogy a Vámkódex a vámösszegek utólagos kiszabása
kapcsán előnyben részesíti a jóhiszemű ügyfeleket, a nemzeti szabályozás az alapesethez képest
jóval komolyabb bírságmértékkel sújtja a rosszhiszemű ügyfeleket.
a(z) 28. §-hoz
A pénzbírság kiszabására és megfizetésére vonatkozó technikai jellegű szabályok megállapítása.
Emellett az előírt határidő elmulasztása esetén a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kimondása
és a méltányossági kérelmek tekintetében az adóeljárás szabályainak alkalmazására hivatkozás is
szükséges.
a(z) 29. §-hoz
Fontos a vámigazgatási bírság kiszabásának és végrehajtásának lehetőségét időben is behatárolni
elévülési szabályok kialakításával. Ennek egyszerű szabálya, hogy a vámösszegek utólagos
könyvelésbe vételének elévülésével a vámbírságok kiszabásának lehetősége is annulálódik. A már
kiszabott, de meg nem fizetett vámigazgatási bírságösszegek végrehajtás útján történő beszedésére
pedig három év áll a hatóság rendelkezésre, amelybe értelemszerűen nem tartozik bele a fizetési
könnyítésként engedélyezett részletfizetés, valamint a követelés jelzáloggal való biztosításának
ideje.
a(z) 30. §-hoz
A nemzeti vámjogszabály 2015. január 1-jével bevezette a gyorsított eljárás jogintézményét, a
jövedéki termékekre elkövetett és helyszíni ellenőrzés során felfedett jogsértések gyors
szankcionálására, amelyet a természetes személyekkel szemben, nem közösségi jövedéki termékek
jogellenes bejuttatása kapcsán lehet jelenleg alkalmazni, amennyiben az elkövetéssel érintett
bevételkiesés egy bizonyos összeget nem halad meg. E gyorsított eljárásban a bírság összege
kedvezőbb, mint az általános esetben, azonban a közigazgatási erőforrásokat kevésbé köti le, hiszen
az ügyfél az eljárás során jogorvoslati jogáról lemond, továbbá a részére kiszabott bírságot a
helyszínen megfizeti. E jogintézmény megtartása a továbbiakban is javasolt, ugyanakkor a jövedéki
termékek mellett bármely más, vám elé nem állított nem uniós áruk körére is ki lehet terjeszteni,
hozzáigazítva a hatályos vámjogszabályi környezethez.
a(z) 31. §-hoz
69
A jövedéki termékre elkövetett vámjogi jogsértés kapcsán alkalmazható lefoglalás és elkobzás
szabályozása nem változik a közösségi vámjogi szabályozáshoz rendelt nemzeti szabályozáshoz
képest, amely a Jöt.-ben lévő szabályozással analóg módon került kialakításra.
a(z) 32. §-hoz
A jogsértést elkövető gazdálkodó vámügyi tevékenységeihez kapcsolódó engedélyek
felfüggesztése, visszavonása vagy módosítása is a Vámkódex szabályozásában megnevezett
szankciótípus. A tevékenységek felügyeletét ellátó vámhivatalok eddig is alkalmazták ezt a
szankciót a gyakorlatban, de a szankciók között most kapott kifejezett jogi szabályozást.
a(z) 33. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jogorvoslat tekintetében a Ket. háttérjogszabálynak minősül, így e
tárgykörben egyedi szabályozás létrehozása nem indokolt. A javaslat megtartja azokat a jelenlegi
nemzeti vámtörvényben lévő rendelkezéseket, amelyek a Vámkódex előírásaival harmonizálnak.
a(z) 34. §-hoz
A vámellenőrzéshez sem a Vámkódex, sem a kapcsolódó bizottsági rendeletek tervezetei nem
rendelnek eljárási szabályokat. Ebből kifolyólag indokolt egy olyan általános eljárási
szabályrendszert megalkotni, amelyek a vámellenőrzések (ide értve a Vámkódex 48. cikkében
meghatározott áruátengedést követő ellenőrzést, a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdésében
meghatározott, vám-árunyilatkozat módosítására irányuló nyilatkozattevői kérelem elbírálása során,
illetve pl. nemzetközi vámügyi együttműködés keretén belül a vámhatósághoz érkezett
segítségnyújtásra irányuló megkeresés teljesítése érdekében bevezetett intézkedéseket) végrehajtása
során alkalmazandók. Ugyanezen szabályok alkalmazandók akkor is, amikor a vámhatóság
hatáskörébe más jogszabályok (pl. fogyasztóvédelem) utalnak ellenőrzési feladatokat. A Vámkódex
rendelkezéseiből kiindulva és más tagállamok jogalkotási gyakorlatát is figyelembe véve
megállapítható, hogy a Vámkódex az ügyféli információadási kötelezettségeket (pl. Vámkódex 15.
cikke) és a vámhatósági jogokat (pl. Vámkódex 46. és 48. cikke) teljeskörűen szabályozza, ezeket
nemzeti jogszabályban nem kell megismételni, kiegészíteni. Nemzeti szinten csak néhány
garanciális jellegű szabály rögzítése indokolt. Ezek körében az első, hogy a vámhatóság kép- és
hangfelvételt készíthet a végzett intézkedés során.
a(z) 35. §-hoz
A vámhatósági ellenőrzésekről éves tervet készít a vámhatóság, amelynek stratégiai meghatározó
elemeit a vámhatóság honlapján tájékoztatásban teszik közzé. Ennek a szerepe erősödhet a jövőben
azzal, ha a gazdálkodók az ellenőrzési irányokhoz igazítják belső auditjaikat, ellenőrzési
mechanizmusaikat, hogy a vámhatósági ellenőrzéseket megelőzve tudjanak önellenőrzést
végrehajtani és a felfedett hibákat kijavítani, hogy a vámigazgatási bírságolás privilegizált
szabályainak alkalmazására legyenek jogosultak.
a(z) 36. §-hoz
A vámellenőrzés megkezdésének alakiságait rögzítő szabály, amely az eljárási határidők
meghatározásának kezdőpontját is megadja.
a(z) 37. §-hoz
70
Az ellenőrzési határidők megállapítására vonatkozó szabályok, beleértve a határidők
meghosszabbítására vonatkozó törvényi szabályokat is, amely tekintetben a nemzeti vámjog eltér a
közigazgatási eljárásjog általános szabályaitól.
a(z) 38. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a vámtevékenységgel járó külkereskedelmi eljárásokban gyakori a
gazdálkodók közötti üzleti kapcsolat, és a vámellenőrzések során feltárt szabálytalanságok az
ügyletekben részt vevő más gazdálkodók eljárásaiban is felmerülhetnek, a jelenlegi szabályozáshoz
hasonlóan a jövőben is indokolt fenntartani azt a rendelkezést, amely szerint a feltárt adatokat (pl.
fuvarszámla, értékesítési számla, vámáru-nyilatkozatok) a kapcsolatban lévő más gazdálkodóknál is
fel lehet használni.
a(z) 39. §-hoz
Mivel a gazdálkodók üzleti tevékenysége az ország területén szétszórtan elhelyezkedő
telephelyekhez is kötődhet, az alapvetően területi elven kialakított eljárási illetékességet és ennek
kapcsán az ellenőrzési cselekmények elvégzésére való felhatalmazást indokolt kiterjeszteni az egyes
vámszervek közötti eljárási jogsegély lehetőségével.
a(z) 40. §-hoz
A vámellenőrzés megállapításait a vámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja. A Javaslat a jegyzőkönyvre
vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, így a tartalmára, a közlésére, a jogorvoslatra, és a további
ellenőrzéssel kiegészített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat.
a(z) 41. §-hoz
A vámellenőrzés lezárásának alakiságait rögzítő rendelkezés.
a(z) 42. §-hoz
A különböző területileg illetékes vámszervek közötti együttműködés esetén is meg kell határozni az
ellenőrzést lezáró vámszerv szerepét.
a(z) 43. §-hoz
A helyszíni ellenőrzéssel végrehajtott vámellenőrzés garanciális jellegű szabálya az eljáró személy
igazolására és a jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó kötelezettség kimondása. Emellett - az
adószabályokhoz hasonlóan - rögzíteni kell, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a
vámhatóság által az ingatlanán végzett helyszíni ellenőrzések elvégzését.
a(z) 44. §-hoz
Az uniós szabályok nem tartalmazzák az ellenőrzött személy számára a magyar jogi szabályozásban
hagyományosan biztosított jogosultságokat, különösen a hatóság nevében eljáró személy
megbízatásáról való meggyőződés, az eljárási cselekményeknél való személyes vagy képviselő
útján való jelenlét, valamint az eljárás meghatározott irataiba való betekintési jogát.
a(z) 45. §-hoz
71
A javasolt rendelkezések beiktatása a vámellenőrzéshez szükséges feltételek biztosítására irányuló
törvényi felhatalmazás okán szükséges. E rendelkezések alapján a határátkelőhely tulajdonosa,
üzemeltetője, valamint a fuvarozó, szállítmányozó és a postai szolgáltató köteles az állomásán,
kikötőjében vagy repülőterén létesített vámhivatal részére - térítés nélkül - megfelelő iroda- és -
szükség esetén - raktárhelyiséget biztosítani, azok fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni, a
kommunális szolgáltatásokat pedig térítés ellenében biztosítani. Fontos továbbá, hogy a nemzetközi
forgalomban közlekedő járművek vámhatáron való tartózkodási idejének menetrendjét a
későbbiekben is a vámellenőrzéshez szükséges idő figyelembevételével állapítsák meg.
A javaslat szerint - a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - a nemzetközi közforgalmú repülőtér
üzemben tartója a vámellenőrzés ellátásának biztosítása érdekében a repülőtéren működő
vámhatóság elhelyezését, továbbá az elhelyezésére szolgáló épületek fenntartását és karbantartását
térítésmentesen, a kommunális szolgáltatásokat térítés ellenében biztosítja.
Szükséges rendelkezni továbbá arról is, hogy a vasúton közlekedő utasok menet közben történő
vámellenőrzése esetén az érintett vasúttársaság köteles továbbra is a vizsgálatot végzők részére
szolgálati fülkét, valamint díjtalan utazást biztosítani.
a(z) 46. §-hoz
A Vámkódex 48. cikkében meghatározott áruátengedést követő ellenőrzést a Vámkódex 46.
cikkéhez megalkotott, a vámellenőrzésre vonatkozó eljárási szabályok szerint kell végrehajtani. A
Vámkódex 48. cikkéhez csak ezen rendelkezéseket kiegészítő rendelkezések megalkotása indokolt.
Az áruátengedést követően három eset lehetséges.
Az első esetben a nyilatkozattevő kéri a vám-árunyilatkozat módosítását a Vámkódex 173. cikk (3)
bekezdése alapján. Amennyiben a tényállás tisztázott, a kérelem végrehajtható, a vámhatóság nem
vezet be formalizált ellenőrzést az ügyfélnél, hanem a vám-árunyilatkozat módosításához
kapcsolódóan szükséges intézkedéseket - utólagos könyvelésbe vétel, értesítés a fizetési
kötelezettségről stb. - bevezeti. Az eljárás ezzel lezárul, az Unió a lehető leghamarabb hozzájut a
vám saját forrásokból eredő bevételeihez.
A második esetben a vám-árunyilatkozat felülvizsgálata hivatalból, a Vámkódex 48. cikke alapján
indul meg, azonban olyan biztos, és a megállapított tényállást megalapozó konkrét információ
alapján (tisztázott tényállás), amely további, ügyfélnél lefolytatandó formalizált ellenőrzés
szükségességét nem veti fel. Ilyen lehet például az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
ellenőrzési jelentése, amely konkrét vámeljárásokhoz kapcsolódóan tár fel az Unión kívül elkövetett
csalásokat vagy szabálytalanságokat, amelyeknek fiskális kihatásuk is van. Ezekben az esetekben
sem kell bevezetni formalizált utólagos ellenőrzést, hanem a megállapított tényállás alapján utólag
könyvelésbe vehető a vámösszeg és közölhető az adóssal.
A harmadik eset pedig maga a formalizált utólagos ellenőrzés, amelynek megindítását jellemzően
az EU pénzügyi érdekeit sértő vagy veszélyeztető információ - kockázat - alapozza meg. Ezekben
az esetekben már vizsgálni kell, hogy az adott kockázat az ellenőrzés alá vont személyeknél
beazonosítható-e, és ha igen, a szükséges intézkedéseket e vizsgálat alapján kell megtenni. Ez a
fajta ellenőrzés hasonlít a jelenlegi szabályrendszerben részletezett utólagos ellenőrzéshez, azonban
sokkal egyszerűbb részletszabályok mentén.
a(z) 47. §-hoz
A tranzitterület fogalmát a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 97. § (1) bekezdés o)
pontja definiálja, amelynek értelmében „tranzitterület: egyes nemzetközi határátkelőhelyen az
üzemeltető által - a rendőrség, valamint a vámhatóság egyetértésével - kijelölt terület, amely a
személyek várakozására szolgál”. A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a
72
Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló
169/2010. (V. 11.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a repülőtér üzemben
tartója alaptevékenységével összefüggésben tranzitterületet létesít a repülőtéren a nemzetközi
személyforgalom számára megnyitott útvonalon, a közvetlen felügyeletet ellátó hatóságok
engedélyei alapján.
Tekintettel arra, hogy a tranzitterülettel kapcsolatosan a vámhatóságra háruló feladatok az egyéb -
nem vámjogi jellegű - jogszabályokban csak utalásként szerepelnek, indokolt a tranzitterület
engedélyezésével összefüggő, vámellenőrzésre vonatkozó szabályoknak a nemzeti
vámjogszabályba való iktatása. Szükséges ugyanis a tranzitterületet oly módon kialakítani, hogy az
a vámszolgálat ellátását, a vámellenőrzés gyakorlását maradéktalanul lehetővé tegye, ami csak
akkor történhet meg, ha a vámhatóság a tranzitterület létesítése során tevőlegesen is felléphet az
egyes követelmények betartatása érdekében.
a(z) 48. §-hoz
A Vámkódex 51. cikk (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy az érintett személy a vámellenőrzés
céljából köteles megőrizni a 15. cikk (1) bekezdésében említett okmányokat és információkat
legalább három évig, a vámhatóságok számára hozzáférhető és elfogadható bármely módon. Fontos
annak meghatározása, hogy az információk megőrzése azok eredeti formájukban történjen, egy
elektronikus adat kinyomtatása, illetve papír alapon történő megkövetelése nem indokolt. Külön
megőrzési határidőt nem indokolt meghatározni, azt a nemzeti adó és számviteli jogszabályok
rögzítik, amely határidő a 3 évet meghaladja.
a(z) 49. §-hoz
A díjak és költségek felszámításának eseteit meghatározza a Vámkódex 52. cikke, a nemzeti
jogszabály pedig a technikai részletszabályokat tartalmazza a megfizetés határidejének rögzítésével,
a jelenlegi rendelkezéseket alapul véve. A havi összevont díjfizetés lehetőségét a rendszeres házi
szemléhez szükséges igazítani. A díjak meg nem fizetése estén kamatfizetési kötelezettség
keletkezik és a vámhatóság a díjakat végrehajtási eljárás útján is beszedheti.
a(z) 50. §-hoz
A vámhatósági szolgáltatásokért járó ellenértékek sorában első a raktárdíj, amelyet a vámhatóság
által üzemeltetett raktárakban való megőrzés költségeinek megtérítését szolgálja.
A szolgáltatás nyújtása kapcsán, a vámhivatal hivatalos helyiségétől eltérő helyen végzett szemlével
összefüggésben hangsúlyozandó, hogy ha a hatóság saját döntése, hogy a gazdálkodó telephelyén
vagy pl. egy vasútállomáson tart áruvizsgálatot, úgy az nem minősül a Vámkódex 52. cikk (2)
bekezdés a) pontja szerinti kérésnek, ezért szemledíj felszámításának helye nincs. Szemledíj
szedésének akkor van helye, ha a hatóság berendeli az árut áruvizsgálat megtartása érdekében a
hivatalos helyiségébe és a nyilatkozattevő kéri, hogy pl. az I. típusú vámudvar helyett a telephelyén,
vagy az áru tárolási helyén végezze el vizsgálatát a vámhatóság. Előzőek alapján indokolt
meghatározni, hogy kizárólag a szemledíj vonatkozásában mi minősül a vámhivatal hivatalos
helyiségének és mi nem.
a(z) 51. §-hoz
73
A Vámkódex utalást tartalmaz az alkalmazandó árfolyamok közzétételére, ebből adódóan szükséges
a közzététel módját meghatározni, az árfolyamokhoz kapcsolódó rögzítési és kiigazítási szabályokat
is beleértve.
a(z) 52. §-hoz
A Vámkódex 56. cikk (1) bekezdése alapján az esedékes vám a Közös Vámtarifán alapul, amely
magában foglalja azokat az autonóm intézkedéseket is, amelyek bizonyos árukra vonatkozó vámok
csökkentéséről rendelkeznek (autonóm vámfelfüggesztések és vámkontingensek). A közös
kereskedelempolitika végrehajtása érdekében a vámfelfüggesztések rendszere is uniós döntés
alapján működik. Ezzel kapcsolatban az EU Bizottság tagállami feladatokat is előír. E feladatok
teljesítése (a kedvezményre vonatkozó kérelmek összegyűjtése, ellenőrzése és továbbítása az
Európai Bizottsághoz) és a magyar gazdálkodók érdekeinek érvényesítése szükségessé teszi a hazai
egyeztető fórum működését, amelynek jogszabályi alapját teremti meg ez a rendelkezés.
a(z) 53. §-hoz
A vámérték meghatározás egyik legspeciálisabb területe, amikor az ügyleti értékként a kapcsolt
vállalkozások között alkalmazott transzferár kerül alkalmazásra, ennek feltételeit a Javaslat a
korábbi miniszteri rendeleti szabályozásból törvényi szintre emeli.
a(z) 54. §-hoz
A Vámkódex 73. cikkének felhatalmazása alapján az FJA 71. cikke megteremti a lehetőséget arra,
hogy a vámhatóságok vámérték vonatkozású összegek megállapítására a vámeljárást megelőzően,
kérelemre előzetes engedélyt adjanak ki. Az engedélyezés feltételeit, illetve módját nemzeti
jogszabály szintjén szükséges részletezni. Ezen kérdéskörbe tartozik a transzferár vámérték
vonatkozású alkalmazásának engedélyezése is, amely a VA 134. cikkében megfogalmazott új
rendelkezések okán kerül előtérbe. A transzferárazás elsősorban a multinacionális vállalatokat
érinti, hiszen leggyakrabban ők állnak kapcsolt viszonyban harmadik országos vállalatokkal.
a(z) 55. §-hoz
Mivel a vámmentességgel kapcsolatos uniós jogszabályok nem változnak a Vámkódex bevezetése
kapcsán, a jelenlegi közösségi vámjoghoz kapcsolódó nemzeti rendelkezések fenntartása indokolt, a
terminológia kiigazításával.
a(z) 56. §-hoz
Az üzemanyag-turizmus alapját az adja, hogy a magáncélú gépjárművek üzemanyag-tartályában
behozott üzemanyag vámmentes és ezáltal adómentes is. A vámmentesség biztosítása azonban a
saját jogszerű felhasználáshoz kötődik, így azonban arról is rendelkezni szükséges, hogy a
gépjárművek üzemanyag-tartályaiban behozott üzemanyag nem idegeníthető el a vámok- és az adók
megfizetése nélkül.
a(z) 57. §-hoz
A vámösszegek és a vámigazgatási eljárásban kiszabott egyéb terhek biztosításáról alapvetően az
uniós vámjog rendelkezik. Az árubehozatal vám- és adójogi sorsa azonban elválhat olyan
esetekben, amikor a vámkezelés során az árut vámjogilag szabad forgalomba bocsátják, de az
adójogi értelemben az import még nem realizálódik. A vámeljáráshoz kapcsolódó biztosíték nem
feltétlenül jelenti az adóösszegek biztosítási kötelezettségét, az áfa biztosítás alóli mentesség, illetve
74
kedvezmény szabályozása ugyanis nemzeti szinten törvényi szabályok kerültek kialakításra. A
jogszabályi rendelkezések meghatározzák a feltételeket, illetve az egyes kapcsolódó fogalmakat a
jelenlegi rendelkezések fenntartása mellett, a terminológia kiigazításával.
a(z) 58. §-hoz
Az uniós vámbiztosíték-rendelkezések között, a Vámkódex 87. cikk (7) bekezdésében szereplő
biztosítékmentességi szabály magyarországi alkalmazásához meg kell határozni a közhatalmi
tevékenység tartalmát, amelyhez az áfatörvény hasonló rendelkezése szolgáltatott mintát.
a(z) 59. §-hoz
Szükséges arról rendelkezni, hogy a kötelező biztosíték összegét hogyan kell meghatározni abban
az esetben, ha annak pontos összege nem ismert. A Vámkódex 90. cikk (1) bekezdés második
albekezésének értelmezésében a biztosítékösszeg megállapításakor a preferenciális vámtételt nem
lehet figyelembe venni, és a dömpingellenes vámot is biztosítani kell.
a(z) 60. §-hoz
A vámbiztosíték nemzeti szinten elfogadott formái törvényi szinten kerülnek szabályozásra. A
felsorolásban szereplő egyes vámbiztosíték formák (bankgarancia, fedezetigazolás, biztosítói
kötelezvény) legfontosabb garanciális szabályai is szabályozásra kerültek, lényegében a korábbi
közösségi vámjogi szabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabályokkal azonos módon.
a(z) 61. §-hoz
A készpénzletét, a banki fedezetigazolás, a kezességvállalás garanciális szabályait tartalmazza a
Javaslat. Az uniós vámjog értelmében a vámhatóság dönt a biztosíték elfogadhatóságáról.
a(z) 62. §-hoz
Indokolt nemzeti szinten rendelkezni a kerekítés szabályairól. A kerekítési szabályoknak
összhangban kell lenniük a Vámkódex 101. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel.
a(z) 63. §-hoz
A vámtartozás közlésének formájáról rendelkezik a Javaslat, egyrészt a nemzeti szinten alkalmazott
Vámjegy törvényi szintű megjelenítésével, másrészt a vámkiszabó határozat, illetve az elektronikus
vámeljárásokban használt elektronikus dokumentum garanciális szabályaival.
a(z) 64. §-hoz
A Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése szerint a vámtartozás a keletkezésétől számított 3 év lejárta
után a hatályos rendelkezésekben meghatározott feltételek mellett abban az esetben közölhető az
adóssal, ha a vámtartozás olyan cselekmény eredménye, amely - elkövetése időpontjában -
büntetőeljárást vonhatott maga után. A „nemzeti joggal összhangban” a közlésre nyitva álló
időtartam meghosszabbodik, a Vámkódex 103. cikk (2) bekezdés alapján 5 és tíz év közötti
időtartamot határozhat meg a tagállam, így erre tekintettel szükséges a hivatkozott cikk
gyakorlatban történő alkalmazhatóságához szükséges nemzeti szabályozást létrehozni, és
Magyarország tekintetében 10 évben meghatározni a Vámkódex 103. cikk (2) bekezdése
alkalmazásakor nyitva álló időtartamot.
a(z) 65. §-hoz
75
A Vámkódex 103. cikk (2) bekezdésével összefüggésben az egyéb terhek, illetve a hitelkamat,
továbbá a késedelmi kamat végrehajtása tekintetében szükséges annak meghatározása, hogy az Art.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
a(z) 66. §-hoz
Az uniós jogszabályok rendelkezéseivel összefüggésben szükséges rendelkezni arról, hogy felettes
szerv által elbírálandó jogorvoslati eljárás során, valamint bírósági felülvizsgálat esetén a
könyvelésbe vett összegek mikor törölhetőek.
a(z) 67. §-hoz
Szükséges arról rendelkezni, hogy a vámhatóság által közölt fizetési kötelezettség mikor minősül
megfizetettnek.
a(z) 68. §-hoz
Szükséges arról rendelkezni, hogy a vámhatóság által közölt fizetési kötelezettséget az adós milyen
módon teljesítheti, illetve hogy mikor minősül megfizetettnek. Szükséges továbbá arról rendelkezni,
hogy hogyan kell eljárni a befizetés azonosítása, illetve túlfizetés esetén, illetve hogy pontosan mely
időpont az, amikor a fizetési kötelezettség teljesítettnek tekintendő.
a(z) 69. §-hoz
Az egyértelmű szabályozás érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy a halasztott vámfizetés
nemcsak a vámösszegek, hanem a vámmal együtt fizetendő egyéb terhekre is vonatkozik.
a(z) 70. §-hoz
A rendelkezés a halasztott vámfizetés módjait rögzíti.
a(z) 71. §-hoz
A Vámkódex 112. cikke szerint a vámhatóság a halasztott fizetéstől eltérő fizetési könnyítést is
adhat, feltéve, hogy az ügyfél a vámösszegekre és egyéb terhekre vámbiztosítékot nyújt. Az
adózáshoz hasonlóan rendelkezik a Javaslat arról, hogy a vámhatóság - az uniós vámjoggal
összhangban - milyen feltételek mellett engedélyezhet fizetési halasztást és részletfizetést.
a(z) 72. §-hoz
Az uniós vámjog főszabály szerint fizetési könnyítés biztosítása esetén is előírja a vámbiztosíték
nyújtását. A Vámkódex 112. cikk (3) bekezdése csak kivételes esetben engedi a vámbiztosíték
megkövetelésétől való eltérést, így garanciális jelleggel kell meghatározni, hogy a fizetési könnyítés
esetén mikor lehet eltekinteni a biztosíték nyújtásától, illetve a hitelkamat felszámításától. A
hitelkamat felszámítása során szükséges meghatározni, hogy mi a kamatszámítás alapja.
a(z) 73. §-hoz
76
Szükséges a végrehajtásra vonatkozó szabályokról rendelkezni a Vámkódex 113. cikke szerint,
ugyanis a vámhatóságoknak a tagállami jogszabályok alapján rendelkezésükre álló eszközzel
biztosítaniuk kell a vámösszeg megfizetését.
a(z) 74. §-hoz
Indokolt a késedelmi kamat meghatározása kapcsán a kamatláb meghatározására vonatkozó nemzeti
rendelkezések megfogalmazása.
a(z) 75. §-hoz
Javasolt törvényi szinten rendelkezni arról, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat
jogorvoslati eljárás során történő kijavítása esetén, a szóban forgó összeget a vámhatóság milyen
határidőn belül utalja vissza.
a(z) 76. §-hoz
Szükséges törvényi szinten rendelkezni a kiadni rendelt és a lefoglalt nem uniós áru vámjogi
státusának rendezéséről, illetve az azok értékesítéséből származó összeg elszámolására vonatkozó
szabályokról.
a(z) 77. §-hoz
Az Unió vámterületére belépő tengerjáró hajó vagy légi jármű üzemeltetőjének értesítenie kell az
érkezésről az első beléptető vámhivatalt a szállítóeszköz érkezésekor. Kérdésként merülhet fel a
„légi jármű üzemeltetőjének” meghatározása, hogy azonosítani lehessen, kit terhel az értesítési
kötelezettség. A légi fuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási
követelményekről szóló 785/2004/EK rendelet értelmében a „légi jármű üzemben tartója” az a
személy vagy szervezet, aki, illetve amely számára anélkül, hogy légi fuvarozó lenne, valamely légi
jármű használatra vagy üzemeltetésre folyamatosan ténylegesen rendelkezésre áll, vélelmezetten az
a természetes vagy jogi személy az üzemben tartó, akinek, illetve amelynek a neve alatt a légi
járművet lajstromba vették, kivéve, ha ez a személy bizonyítani tudja, hogy az üzemben tartó
valamely más személy.
A javasolt rendelkezés lehetővé teszi, hogy a reptéri üzemeltető általi értesítés - a jelenlegi
gyakorlatnak megfelelően - továbbra is megküldésre kerüljön a vámhatóság részére, és ezzel
átveheti a reptéri üzemeltető az értesítési kötelezettséget a légi járművek üzemeltetőitől.
a(z) 78. §-hoz
A Vtv.-ben használt „közvetlen vámfelügyelet” és „közvetett vámfelügyelet” definíciók az uniós
jogi megalapozottság hiányában nem tarthatók fenn nemzeti szinten. Ugyanakkor azon vámhatósági
intézkedésre vonatkozóan, amikor a vámhatóság vámigazgatási eljárásban (azaz a büntető- és
szabálysértési jogszabályok szerinti „lefoglalás” és „elkobzás” esetétől különbözve) közvetlen
vámhatósági rendelkezés alá vonással intézkedik az áru sorsáról átmenetileg (pl.: a polgári célú
fegyverek átengedését megakadályozza mindaddig, amíg a fegyvertartási engedélyt be nem
mutatják) szükséges nemzeti szinten szabályt alkotni, hogy a kifejezések ne keveredjenek, és az
intézkedés tartalma, ügyféli garanciái és részletszabályai is biztosíthatóak legyenek.
a(z) 79. §-hoz
77
A Közösségi Vámkódexhez kapcsolódó jelenlegi nemzeti rendelkezésekhez hasonlóan a
továbbiakban is szükséges a tranzitterületen kiskereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet
folytatók kötelezettségeit részletezni. Az eddig alkalmazott szabályok megváltoztatását az uniós
vámjogi környezet változása nem érinti.
a(z) 80. §-hoz
A Vámkódex 140. cikk kimondja, hogy áruknak az azokat fuvarozó szállítóeszközről való kirakása
vagy átrakása kizárólag a vámhatóság engedélyével történhet, a vámhatóság által kijelölt vagy
jóváhagyott helyeken. A hivatkozott rendelkezést hivatott a gyakorlatban biztosítani a repülőtereken
az a nemzeti szabály, amely alapján mindaddig, amíg a vámhatóság a beérkező légi járművet
és/vagy utasait - az erre irányuló döntése alapján - meg nem vizsgálta, a járműről árukat lerakodni,
illetve utasokat leengedni csak a vámhatóság engedélyével vagy az élet- és vagyonbiztonságra
figyelemmel lehet.
a(z) 81. §-hoz
A Vámkódex 148. cikk (2) bekezdése kötelezően előírja, hogy az átmeneti létesítmény
üzemeltetéséhez vámbiztosítékot kell nyújtani. Ennélfogva megszűnik a korábbi nemzeti
vámbiztosíték-mentességi szabály. Emellett ezen „tevékenységi” jellegű vámbiztosítékhoz
garanciafigyelési szabályt is kell rendelni, hogy az átmeneti megőrzés az adott létesítményben csak
akkor történhessen meg, ha a létesítmény garanciafedezete még megfelelő biztosíték lehet az adott
betárolással érintett szállítmány közterhei tekintetében. A leltár-nyilvántartásnak és garancia-
riportnak abban is lehet szerepe, hogy a létesítményt üzemeltető számára is lehetővé tegye a 90
napos kitárolási szabály alkalmazását, hogy a vámkódex 197. cikke szerinti helytállási
kötelezettségét a létesítményben hagyott nem uniós árukért meg tudja előzni.
a(z) 82. §-hoz
A Vámjegy alkalmazására a szóbeli árunyilatkozat alapján végzett vámkiszabások során kerül sor.
amikor az utas a repülőtéren a piros folyosó igénybevétele során szóban jelzi, hogy vámköteles árut
hozott és a vámkezelés során a fizetendő vámok és egyéb terhek kiszabásáról egyszerűsített
formában intézkedik a vámhatóság. Ennek eljárási szabályai rendeleti szinten kerülnek
szabályozásra.
a(z) 83. §-hoz
A Vámkódex 159. cikke rendelkezik az illetékes vámhivatalok kijelölésének kötelezettségéről,
amelyet Magyarország tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetére vonatkozó külön
jogszabály testesít meg.
a(z) 84. §-hoz
A Vámkódex 176. cikk c) pontja alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén kell, hogy
meghatározza az eljárási szabályokat a vám-árunyilatkozatnak az áru átengedését követő
módosítása a 173. cikk (3) bekezdésével összhangban. Ezzel a Bizottság - egyelőre - nem élt, a
végrehajtási aktusok a hivatkozott eljárási szabályokat nem tartalmazzák. Ebből kifolyólag nemzeti
szinten indokolt megalkotni a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése alapján az áru kiadását követően
a nyilatkozattevő által előterjesztett kérelem elbírálásával összefüggő eljárási szabályokat. Az
eljárást a vámellenőrzésre és az áruátengedést követő ellenőrzésre vonatkozó szabályok (Vámkódex
78
46. és 48. cikk, valamint a hozzá rendelt nemzeti rendelkezések) szerint kell lefolytatni, annak
egyszerűsítése indokolt (értesítés elhagyása).
a(z) 85. §-hoz
A központi vámkezelés a Vámkódex egyik új egyszerűsítése, amely engedélyezett gazdálkodók
számára azt teszi lehetővé, hogy a több tagállamra kiterjedő vámügyleteik során a székhelyük
szerinti tagállam vámhatóságánál intézhessék a vámkezelések adminisztrációs kötelezettségeit és az
áru behozatala szerinti tagállam vámhatóságai végezzék el a fizikai és biztonsági ellenőrzéseket.
Tekintettel arra, hogy külső határaink okán a magyar vámhatóság mindkét szerepben eljárhat és a
vámkiszabás helye nem feltétlenül lesz azonos az adókiszabás helyével, szükséges rendelkezni az
adónyilatkozat benyújtásáról, a tagállami vámbevételek megosztásának és a központi vámkezelés
végrehajtásának gyakorlati szabályairól, amikor az engedélyezésben Magyarország is érintett.
a(z) 86. §-hoz
Ha az önértékelés és a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés kombinációja esetén az áruk
úgy kerülnek szabad forgalomba, hogy azokra nem nyújtják be, csak elérhetővé teszik a kiegészítő
árunyilatkozatot benyújtása nélkül, az áfa önadózásra jogosult engedélyesektől eltérő ügyfelek
tekintetében az áfa kiszabásához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ezért indokolt az
adónyilatkozat megkövetelése, az egységes engedélyek tekintetében meghatározott módon.
a(z) 87. §-hoz
A Vámkódex 188. cikkében meghatározott ellenőrzést a vámellenőrzés szabályai (Vámkódex 46.
cikk) alapján kell lefolytatni. A vámeljárás folyamatában végzett ellenőrzés egyszerűsítése,
gyorsítása érdekében indokolt egyszerűsítést (eljárás befejezéséről nem indokolt külön rendelkezés)
rögzíteni.
a(z) 88. §-hoz
A javaslat értelmében - az eddigi gyakorlattal megegyezően - az áru értékesítését a vámhatóság
kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy elektronikus árverés útján végezheti. Az
elektronikus árverés útján történő értékesítést a vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény
vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi.
a(z) 89. §-hoz
Az állam javára felajánlás tekintetében a felhagyott tulajdonjogú nem uniós áruk esetén
alkalmazandó hirdetményi kézbesítés alkalmazásának előírása szükséges.
a(z) 90. §-hoz
Szükséges, hogy a tértiárura vonatkozó kérelmet papír alapon is be lehessen nyújtani és a
vámhatóság azt papír alapon is kiadhassa. Ez indokolt az informatikai rendszer rendelkezésre
állásáig, illetve a rendelkezésre állást követően bekövetkező üzemszünet esetére is.
a(z) 91. §-hoz
A Vámkódex megfogalmazásának rugalmasságára tekintettel („minden szükséges intézkedés”),
egyértelművé kell tenni, hogy pontosan milyen intézkedésekről van szó.
a(z) 92. §-hoz
79
Ha az aktív feldolgozást követően az áruk vám-árunyilatkozat benyújtása nélkül kerülnek szabad
forgalomba, az áfa önadózásra jogosult engedélyesektől eltérő ügyfelek tekintetében az áfa
kiszabásához szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ezért indokolt az adónyilatkozat
megkövetelése, az egységes engedélyek tekintetében meghatározott módon.
a(z) 93. §-hoz
a(z) 94. §-hoz
a(z) 95. §-hoz
A vámszabadterületek kijelölésére vonatkozóan eljárási szabályokat az uniós jog egyáltalán nem
tartalmaz. Ugyanakkor ezen vámigazgatási ügyben a nemzetgazdasági érdekek vizsgálata kiemelt
figyelmet kap, amelynek biztosítása a miniszteri szintű engedélyezési eljárással garantálható. A
vámszabadterület kijelölése iránti kérelem előkészítéséhez a komplex gazdasági környezet elemzése
és szakmai bemutatása okán különleges vámjogi szakértelemre van szükség, amely alapján 2019.
május 1-től, a vámtanácsadói nyilvántartás alkalmazásától kötelezően előírásra kerül a kérelem
vámtanácsadók általi benyújtásának kötelezettsége a miniszteri eljárásban. A vámszabadterület
üzemeltetésével összefüggő kötelezettségek teljesítése és ennek ellenőrzése a vámhatóság
bevonását és előzetes véleményezését is szükségessé teszi, hogy a miniszteri kijelölés ne teoretikus,
hanem a gyakorlati végrehajtás szükségleteit is figyelembe vevő konkrét döntés legyen.
A vámszabadterületi kijelölést követően is bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek a kijelölt
területen új építmények építésére, vagy a tevékenységi kör bővítésére vonatkoznak. Ez újabb
kijelölési miniszteri eljárást már nem indukál, de a tevékenységet felügyelő vámhatóság
vezetőjének engedélyét igényli.
a(z) 96. §-hoz
A hivatkozott rendelkezések kiegészítése - a Vámkódex 140. cikkhez hasonlóan - légi forgalom
tekintetében szükséges azzal, hogy amíg a vámhatóság a beérkező légi járművet és/vagy utasait - az
erre irányuló döntése alapján - meg nem vizsgálta, a járműről árukat lerakodni, illetve utasokat
leengedni csak a vámhatóság engedélyével vagy az élet- és vagyonbiztonságra figyelemmel lehet.
a(z) 97. §-hoz
Nincs indoka annak, hogy ebben a speciális esetben a benyújtás módja korlátozva legyen.
a(z) 98. §-hoz
A Vámkódex 270. cikk (2) bekezdése alapján az újrakiviteli árunyilatkozatra a Vámkódex 158-195.
cikket kell alkalmazni. Ennek a nemzeti szintű szabályok körében történő lekövetése a rendelkezés,
az újrakiviteli árunyilatkozat tekintetében a hivatkozott szakaszok nemzeti törvényi rendelkezésekre
hivatkozással.
a(z) 99. §-hoz
A jelenleg jól működő, vasúti fuvarozáshoz kötődő SZMGSZ fuvarlevél alapján megvalósuló
egyszerűsített árutovábbítási forma fenntartása indokolt.
a(z) 100. §-hoz
a(z) 101. §-hoz
a(z) 102. §-hoz
a(z) 103. §-hoz
a(z) 104. §-hoz
80
a(z) 105. §-hoz
a(z) 106. §-hoz
a(z) 107. §-hoz
a(z) 108. §-hoz
a(z) 109. §-hoz
a(z) 110. §-hoz
a(z) 111. §-hoz
a(z) 112. §-hoz
a(z) 113. §-hoz
A vámhatóság az agrártámogatások tekintetében is ellenőrző hatóságként jár el. Az ún. EMGA
ellenőrzések szabályrendszere a vámellenőrzésekre vonatkozó szabályozástól eltérő, saját
szabályrendszert alkot, amelynek eljárási szabályait ezen fejezet tartalmazza.
a(z) 114. §-hoz
a(z) 115. §-hoz
a(z) 116. §-hoz
a(z) 117. §-hoz
A vámigazgatási eljárásokban szereplő ügyfelek speciális körét jelentik a vámtanácsadók és a
vámügynökök, amelyek a vámügyi képviseletre vonatkozó, és a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdés
szerinti felhatalmazással kialakított nemzeti szabályok 2019. május 1-től való alkalmazását
követően kitüntetett szerepet töltenek be a hatósági eljárásokban. A vámjogi képviselet ezen
szereplőkre való korlátozásával a szakértelem biztosítását kívánja a javaslat biztosítani.
A nemzeti képviselet feltételeinek tagállami szabályozása korlátját a Vámkódex 18. cikk (3)
bekezdés első mondatában szereplő, „az uniós joggal összhangban” kitétel adja. Az uniós joggal
való összhang a speciális és közvetlen hatállyal alkalmazandó tanácsi és parlamenti rendeletként
megjelenő Vámkódex és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv együttes
szabályozásából adódik, amelyek egymáshoz való viszonya tekintetében a két uniós joganyag
rendelkezést nem tartalmaz. Egyfelől a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése megadja a tagállami
feltétel beillesztésének a lehetőségét, másfelől ezen feltételek alóli kivételként csak a más
tagállamokban letelepedett és engedélyezett gazdálkodói engedély kritériumainak megfelelő
személyeket kezeli, kimondva, hogy esetükben csak az ennél kevésbé szigorúbb tagállami
rendelkezéseket kell betartani. Másfelől a szolgáltatási irányelvből következik, hogy a valamely
szolgáltatás nyújtáshoz előírt feltételeket teljesítő más tagállami gazdálkodók szolgáltatási
jogosultságait is biztosítani kell, nem lehet őket a tagállami letelepedés hiányára hivatkozva
negatívan diszkriminálni. Ezen két követelménynek megfelelve a vámtanácsadói és vámügynöki
szolgáltatáshoz szükséges előírni tagállami feltételeket (iskolai végzettség, szakképzettség,
pénzügyi megbízhatóság), és biztosítani, hogy a követelmények bármely másik tagállamban igazolt
teljesítése esetén a külföldi tanúsítványok elfogadásával nyilvántartásba vehetők a magyarországi
szolgáltatási szándékuk esetén.
A vámtanácsadók szakmai köre újonnan kerül kialakításra az adótanácsadókra vonatkozó szabályok
vámszakmai környezetbe illesztésével. Ezek a legmagasabb képzettségű vámszakemberek, akik
felsőfokú iskolai képesítéssel vagy 10 éves szakmai gyakorlattal, az új Vámkódex és jogszabályi
környezete tárgyköréből miniszteri rendeletben szabályozott hatósági jellegű képzésen vesznek
részt és az AEO engedélyek kritériumrendszerének megfelelő szakismereti, biztonsági, pénzügyi és
szakmai előéleti feltételeknek felelnek meg, a miniszter nyilvántartásában szerepelnek és
igazolványt kapnak.
81
A csatlakozás előtti időkből ismert vámügynökök szakmai köre is megmarad az alapvámkezelések
elvégzésére vonatkozó eljárási jogosultsággal, de ezeket is a miniszter regisztrálja, s ehhez az új
vámjogi környezethez igazodva a szakismereti és a pénzügyi feltétel az AEO-s gazdálkodókéval
azonos. Esetükben - a vámtanácsadókkal ellentétben - a szakmai képzés sikeres teljesítése nem
előfeltétel, a vámszakmai szakértelmet három éves szakmai gyakorlattal is igazolhatják.
a(z) 118. §-hoz
a(z) 119. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések. A Kormány alapvetően szervezeti szabályok és egyes szervek
kijelölésére vonatkozó felhatalmazást kap, a vámszakmai tevékenységet irányító adópolitikáért
felelős miniszter a vámjogi szakmai részletszabályokat állapítja meg. E tekintetben a miniszter
rendeletalkotási jogköre külön felhatalmazó rendelkezésből fakad az egy végrehajtási jellegű
rendeletben szabályozott különböző témákra vonatkozóan, illetve a külön-külön tematikus
miniszteri rendeletet jelentő témák (vámmentesség, vámjogi szakértői hatósági képzés és vizsga,
vámtanácsadók nyilvántartásba vétele és kötelező továbbképzése) tekintetében. Speciális, más
miniszterekkel egyetértésben megalkotandó miniszteri rendeletekre vonatkozó felhatalmazások
biztosítják egyes vámjogi rendeletek - a postai és gyorspostai szolgáltatások, a katonai csapat- és
árumozgásra vonatkozó vámeljárás - megalkotásának lehetőségét.
a(z) 120. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés. Az új nemzeti vámtörvényi szabályozás hatálybalépése főszabály
szerint a Vámkódex és vámjogszabályai 2016. május 1-jei hatálybalépéséhez igazodik. Kivételt
jelentenek a nemzeti vámjogi képviseletre vonatkozó rendelkezések, amelyek átmeneti idő
biztosításával 2019. május 1-jével lépnek hatályba.
a(z) 121. §-hoz
A korábbi közösségi vámjogi szabályozáshoz kötődő nemzeti vámtörvény helyébe lépő új
szabályozás szükségessé teszi átmeneti rendelkezések beillesztését, elsősorban a jelenlegi
engedélyek további szerepének megadása, másrészt a hatósági munka folytatólagosságának
biztosítása érdekében.
a(z) 122. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
a(z) 123. §-hoz
Szövegcserés módosítás az Eximbank exporttámogatási tevékenységével összefüggő adatigénylésre
és adatkezelésre vonatkozó szabályoknak az új nemzeti vámtörvény hivatkozásaira vonatkozó
pontosításával.
a(z) 124. §-hoz
A származási igazolások kiadására vonatkozó feladat kijelölése a gazdasági kamarákról szóló
törvény módosításával.
a(z) 125. §-hoz
82
Szövegcserés módosítás az energiaadóról szóló törvényben a VPID számra vonatkozó törvényi
szabályozás vámtörvénybe történő áthelyezésével összefüggésben.
a(z) 126. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását elsősorban az indokolja, hogy a Vámkódexhez
kapcsolódóan módosul a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény elnevezése, valamint a
VPID szám kiadására vonatkozó rendelkezések a vámjogi szabályozás alá kerül át, így a korábbi a)
pont törlése is szükséges. A b) pont szerinti rendelkezés pontosítása is megtörténik annak
érdekében, hogy az a) és b) pont egymáshoz való - általános és speciális - viszonya látható legyen.
Az adózó bejelentkezésére vonatkozó rendelkezések módosítására a VPID számra vonatkozó
szabályok vámtörvénybe történő áthelyezése, és ezzel összefüggésben a vámjogi EORI számra
vonatkozó rendelkezéseknek az adózókra történő alkalmazásának kimondása is szükséges.
Az adótitokra vonatkozó rendelkezésben az új nemzeti vámtörvény címének, illetve a hivatkozott
jogszabályi helynek az átvezetése szükséges.
Az új nemzeti vámtörvény 2. § (6) bekezdése rögzíti, hogy „az egyéb terhekre a vámra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak kiszabását és/vagy beszedését külön jogszabály a
vámhatóság hatáskörébe utalja”. Tekintve, hogy az Art. 79. § (1) bekezdés f) és g) pontja a
vámhatóság hatáskörébe a termékimportot terhelő adóval, illetve a termékimportot terhelő áfa
meghatározott körével kapcsolatos adóztatási feladatok ellátását utalja, ezért az Art. 125. § (1)
bekezdés a) és b) pontjának törlése javasolt, amellyel egyértelművé válik, hogy ezeket a közteher
nemeket, a vámok közléséről szóló határozatban veti ki a vámhatóság.
Szövegcserés módosítás a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben a vámigazgatási bírságra vonatkozó szabályozás átalakításával összefüggésben.
a(z) 127. §-hoz
Szövegcserés módosítás a regisztrációs adóról szóló törvényben a VPID számra vonatkozó törvényi
szabályozás vámtörvénybe történő áthelyezésével összefüggésben.
a(z) 128. §-hoz
A jövedéki adótörvényben szereplő megbízható adós, megbízható adómentes felhasználó,
megbízható felhasználói engedélyes értelmező rendelkezések tekintetében szükséges a Vámkódex
létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez való igazítás az
engedélyezett gazdálkodók vonatkozásában. Ugyanakkor, figyelemmel arra, hogy a Közösségi
Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet alapján kiadott engedélyek továbbra
is érvényben maradnak, így az azon alapuló engedélyek jelen rendelkezésből történő törlése nem
indokolt.
a(z) 129. §-hoz
83
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
43. § (1) bekezdés f) pontja az alábbiak szerint az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és
tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik
országbeli állampolgárral szemben, aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI.
törvény 61/A. § (6b) és (6c) bekezdése szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem
fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség. A jövőbeni szabályozáshoz kapcsolódóan
indokolt lehet az Idegenrendészeti törvény vonatkozó rendelkezésének korlátozás nélküli
kiterjesztése a vámigazgatási bírság megállapításának valamennyi szóba jöhető esetére harmadik
országbeli állampolgár vonatkozásában, mivel e személyek az elkövetett jogsértést követően
gyakorta kerülnek ki a hatóság látóköréből, bejelentett lakóhelyük nem valós, így fel nem lelhető
személyekről van szó.
a(z) 130. §-hoz
Az áfatörvény adómentességre vonatkozó rendelkezésének módosítása szükséges, tekintettel arra,
hogy a Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására
vonatkozóan új nemzeti jogszabály - az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény - kerül
kiadásra.
A termékimport adómentességére vonatkozó rendelkezés kapcsán a Vámkódex 194. cikke szerinti
áru átengedése kifejezés átvétele szükséges, illetve mivel a szabad forgalomba bocsátás esetén nem
minden esetben kerül sor határozat meghozatalára.
Az adóraktározási eljárás tekintetében a módosítás a Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozás beillesztése érdekében szükséges.
Az önadózásra vonatkozó rendelkezésnek a Vámkódexhez történő harmonizációja szükséges,
figyelembe azonban arra, hogy a jelenleg hatályos Közösségi Vámkódex alapján kiadott engedélyek
továbbra is érvényben maradnak, így az azon alapuló engedélyek jelen rendelkezésből történő
törlése nem indokolt. Szükséges azonban a korábbi szabályozásból elhagyott megbízható vámadós
státusz helyett a Vámkódex 39. cikk a) és c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói körre való
hivatkozás beillesztése.
Az Áfa tv. 4. számú mellékletének a Vámkódex-szel való harmonizációja szükséges, figyelemmel
azonban arra, hogy a jelenleg hatályos Közösségi Vámkódex alapján kiadott engedélyek továbbra is
érvényben maradnak, így az azon alapuló engedélyek jelen rendelkezésből történő törlése nem
indokolt. A melléklet 2. pont a) alpontja kapcsán a jelzett módosítással egyértelművé tehető, hogy
az adóbiztosíték nyújtása jöhet csak szóba ezekben az esetekben. Jelenleg az Áfa tv. 4. számú
melléklet 14. és 28. pontjának szövegezése még a csatlakozás előtti nemzeti vámtörvényben
meghatározott áruvizsgálati módokat tartalmazza. A módosítást az indokolja, hogy a Vámkódex az
„áruk részleges vizsgálata” szövegezést tartalmazza, míg a tételes, szúrópróbaszerű vagy
adminisztratív vizsgálati módokat nem tartalmazza, így az elvégzett módosítással az áruvizsgálatok
módjai egységesen szerepelnének az egyes jogszabályi szövegezésekben.
a(z) 131. §-hoz
A NAV tv. szövegcserés módosítása az új nemzeti vámtörvényre vonatkozó hivatkozások
pontosításával.
84
a(z) 132. §-hoz
A szabálysértési törvény módosítását megváltozott terminológiák átvezetése indokolja, mivel a
Vámkódex a „nem közösségi áru” kifejezés helyett a „nem uniós áru” kifejezést, illetve az új
nemzeti vámtörvény a „nem közösségi adók és díjak” terminológia helyett az „egyéb terhek”
fogalmat használja.
a(z) 133. §-hoz
A Büntető Törvénykönyv Javaslat szerinti módosítása a Vámkódex létrehozásáról szóló
952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre való hivatkozás beillesztését célozza.
a(z) 134. §-hoz
Az (1) bekezdésben foglalt szövegcserés módosítás az új vámtörvényre vonatkozó hivatkozás
pontosítását szolgálja, míg a (2) bekezdés szerinti módosítás jogharmonizációs kötelezettséget
teljesítő pontosító rendelkezést tartalmaz.
a(z) 135. §-hoz
A közbeszerzési törvény szövegcserés módosítása az új nemzeti vámtörvényre való hivatkozások
pontosításával.
a(z) 136. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések az adózás rendjét érintő törvénynek a VPID szám kiadására
vonatkozó rendelkezései tekintetében.
a(z) 137. §-hoz
Az új uniós vámjogi szabályozáshoz igazodó nemzeti vámtörvényi rendelkezés egyúttal a közösségi
vámjogi szabályozáshoz kapcsolódó korábbi nemzeti vámtörvény hatályon kívül helyezését is
szükségessé teszi.
a(z) 138. §-hoz
A származási igazolás kiadására vonatkozó feladat szabályozása az agrárkamarákra vonatkozó
törvényből kikerül, tekintettel arra, hogy a 124. §-ban foglalt módosítással ez a feladat az
általánosabb jellegű gazdasági kamarákról szóló törvényben kerül meghatározásra.