﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/9635. számú
törvényjavaslat
az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2016. március
2016. évi ... törvény
az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű
személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1. §
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(E törvény alkalmazásában
„a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b) és
(1c) bekezdésben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel
csökkentett
aa)	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett -
vagyoni érték (bevétel), ideértve a Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott bevételt, valamint a Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes
bevételt, és
ab)	azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve
hozzájárulást kell fizetni;
b)	vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű,
vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe
nem vett - összeg, amelynek
ba)	külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
bb)	együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a
nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az
érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott
ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;”
(2)	Az Szt. 4. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
„n) pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg:
na) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla
szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeg, valamint a betétszerződés és
a takarékbetét-szerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél
2
elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló
összeg, ha azt a hitelintézet a bankszámla szerződés szabályainak megfelelően kezeli,
nb) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb
betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe
vett személy rendelkezése alatt álló összeg, továbbá az egyéb, a hitelintézet által
visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt
álló pénzösszeg.”
(3)	Az Szt. 4. § (1a) bekezdése a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem
minősül jövedelemnek]
„11. az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott
ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott
vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy
éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges
lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
12. az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére
vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában,
továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós
megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.”
2. §
Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő
lényeges tények, körülmények megváltozásáról - ha e törvény másképp nem rendelkezik - 15
napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(2)	Ha a szociális ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés szerinti bejelentési
kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az ellátás rosszhiszemű igénybevételének a 17. § (1)
bekezdésben foglaltak szerinti megállapítása esetén az ellátás igénybevételét a bejelentésre
nyitva álló határidő első napjától kezdődően kell rosszhiszeműnek tekinteni.”
3. §
Az Szt. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása,
valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az
eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon részét, amelyen egy
éven belül nem kerül sor életvitelszerű, tényleges lakhatás célját szolgáló ingatlan vagy
vagyoni értékű jog vásárlására, az eladást vagy átruházást követő egy naptári év leteltét
követő napon megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.”
3
4.	§
(1)	Az Szt. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A (10) bekezdés, valamint a 36. § (1d) bekezdése szerinti esetekben a megtérítést
rosszhiszeműség hiányában is el kell rendelni.”
(2)	Az Szt. 17. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésének
elrendelése esetén a járási hivatal a megtérítés összegét méltányosságból csökkentheti vagy
elengedheti abban az esetben is, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és
félszeresét.”
(3)	Az Szt. 17. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását vagy ápolási díjat igénylő személy
köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha
a)	részére a kérelem benyújtásakor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló
eljárás van folyamatban, vagy
b)	az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása vagy az ápolási díj megállapítása
iránti kérelem benyújtását követően, de a jogerős döntés meghozatalát megelőzően más
rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít.
(8)	Az időskorúak járadékában vagy ápolási díjban részesülő, továbbá az aktív korúak
ellátására jogosult személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha a
jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást
indított, vagy álláskeresési támogatás igénylése céljából jelentkezett az állami foglalkoztatási
szervnél.
(9)	A (7) bekezdés b) pontja, valamint a (8) bekezdés szerinti esetben a bejelentést a
más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától, illetve az állami
foglalkoztatási szervnél való jelentkezés napjától számított 8 napon belül kell megtenni.
(10)	A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt
igénybe vett időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása és ápolási díj jogosulatlanul, de - a
(7)-(9) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen
igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság az (1) bekezdése
alapján rendelkezik.”
5.	§
Az Szt. 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális
ellátásra való jogosultság megállapítása, illetve ellenőrzése céljából adatot kérhet a kérelmező
által megjelölt pénzforgalmi szolgáltatótól. A szociális hatáskört gyakorló szerv a
pénzforgalmi szolgáltató által az adatigénylés keretében rendelkezésére bocsátott, a
pénzforgalmi számla számára és a pénzforgalmi számlán az adatigényléskor szereplő összegre
vonatkozó adat kezelésére jogosult.”
4
6. §
Az Szt. a következő 24/B. §-sal egészül ki:
„24/B. § A szociális hatóság az általa vezetett, a 18/B. §, a 20/C. §, a Gyvt. 139. § (2)
bekezdése, továbbá - a program célcsoportjára tekintettel lefolytatott adatigénylés alapján - a
nyugdíjfolyósító szerv az Mmtv. 21. § (1) bekezdése szerinti, valamint a Tny. 96. § (1)
bekezdése szerinti nyilvántartásából átadja a kormányrendeletben meghatározott, a 64. § (7)
bekezdése szerinti program jogosultjainak természetes személyazonosító adatait és
társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosult lakcíme szerinti család- és gyermekjóléti
szolgálatnak.”
7.	§
(1)	Az Szt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális
ellátás összegét, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot a
változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat
során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell
figyelembe venni. Ha az ellátás összege a felülvizsgálat eredményeként
a)	emelkedett, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege
emelkedésének időpontjára visszamenőlegesen,
b)	csökkent, akkor az új összeget az öregségi nyugdíj legkisebb összege emelkedésének
időpontját követő harmadik hónap első napjától
kell folyósítani.”
(2)	Az Szt. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik,
ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló feltételek már nem állnak fenn.”
(3)	Az Szt. 25. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A havi rendszeres szociális ellátásra vagy foglakoztatást helyettesítő támogatásra
való jogosultság megszűnése esetén a jogosultat a megszűnés napja szerinti hónapra jutó
ellátás teljes havi összege megilleti.”
8.	§
Az Szt. 32/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve az ellátásra való jogosultságot
meg kell szüntetni, ha a személy
a)	előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti,
b)	3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,
c)	a 3. § (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozik, és - a határ menti ingázó
munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagyott, vagy
5
d)	az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a
25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.”
9.	§
(1)	Az Szt. 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a jogosult)
„a) keresőtevékenységet - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát -
végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában,”
(a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.)
(2)	Az Szt. 36. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztéről, valamint a szünetelésre okot
adó körülmény megszűnéséről az aktív korúak ellátására jogosult személy 8 napon belül
értesíti az ellátást megállapító szervet.
(1b) Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a szünetelésre okot adó körülmény
megszűnéséről a bejelentési kötelezettségét
a)	az (1a) bekezdésben meghatározott határidőben teljesíti, az aktív korúak ellátása
keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését
követő naptól kezdődően,
b)	az (1a) bekezdésben meghatározott határidőt elmulasztva teljesíti, az aktív korúak
ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény
megszűnése bejelentésének napjától kezdődően
kell ismét folyósítani.
(1c) Ha a tényállás tisztázott, az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével
kapcsolatos döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. A határozattal
szembeni bírósági felülvizsgálati eljárásban nincs helye a határozat végrehajtása
felfüggesztésének.
(1d) A közfoglalkoztatásban vagy a 36. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzésben való
részvétel, valamint a keresőtevékenység - ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról
szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát
-	időtartamára tekintettel folyósított aktív korúak ellátása jogosulatlanul, de - az (1a)
bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén - nem rosszhiszeműen igénybe
vett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatóság a 17. § (1) bekezdés
alapján rendelkezik.”
(3)	Az Szt. 36. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására
való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek]
6
„e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4)
bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző
egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt
legalább 30 nap időtartamban
ea)	közfoglalkoztatásban nem vett részt,
eb)	kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény
szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem
folytatott,
ec)	munkaerőpiaci programban nem vett részt,
ed)	az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett
részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, vagy
ee)	a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet
közös termelésében közvetlenül nem működött közre.”
(4)	Az Szt. 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a (2) bekezdés e)
pontjában meghatározott kötelezettséget nem teljesíti és a felülvizsgálattal érintett időszakban
legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, a járási hivatal a kötelezettség teljesítésére 60
napos határidőt ad.”
10.	§
Az Szt. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a (4)
bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer
forint összegű ellátást kell megállapítani.”
11.	§
Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha)
„g) az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek
felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.”
12. §
Az Szt. a következő 43/B. §-sal egészül ki:
„43/B. § Ha a kérelem benyújtásakor igazolják, hogy az ápolt személy a komplex
minősítés elvégzésére és annak eredményéről hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló
eljárást megindította, úgy az eljáró hatóság felfüggeszti a kiemelt ápolási díj megállapítására
irányuló eljárást a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány
benyújtásáig.”
7
13.	§
Az Szt. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának napjától
igazolja.”
14.	§
Az Szt. 64. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátási területén - felkérésre -
közreműködik a kormányrendeletben meghatározott európai uniós forrásból megvalósuló
program keretében természetben biztosítható eseti vagy rendszeres juttatás célzott és
ellenőrzött elosztásában.”
15.	§
Az Szt. a következő 134/F. §-sal egészül ki:
„134/F. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel módosított 4. § (1) bekezdés b) pontját a fennálló jogosultságok tekintetében a
2016. április 30-át követően indult felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.”
16.	§
Az Szt.
a)	32/D. § (2) bekezdésében a „18. §-ban” szövegrész helyébe a „18/A. §-ban” szöveg,
b)	34. § (1) bekezdés e) pontjában az „álláskeresési támogatás megállapításához
szükséges munkaviszonnyal rendelkezik” szövegrész helyébe az „álláskeresési támogatásban
részesül”,
c)	36. § (3) bekezdésében az „eb)-ed) alpontok” szövegrész helyébe az „eb)-ee)
alpontok” szöveg,
d)	37. § (2) bekezdésében a „feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első
napjától” szövegrész helyébe a „feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első
napjától, de legkorábban a változás bejelentését követő hónap első napjától” szöveg,
e)	132. § (1) bekezdés z) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szociális hatóság”
szöveg
lép.
17.	§
Hatályát veszti az Szt.
a)	8. § (1) bekezdése,
b)	17. § (3) bekezdésében az „és rosszhiszeműen” szövegrész,
c)	132. § (1) bekezdés c) pontja.
8
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
18.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 72. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § Az álláskeresők ellátásaiból (álláskeresési járadékból, nyugdíj előtti álláskeresési
segélyből, kereset-kiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni
az alábbi követelések fejében:
a)	tartásdíj,
b)	jogalap nélkül felvett álláskeresők ellátása,
c)	jogalap nélkül felvett, az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében
megállapított pénzbeli ellátás.”
19.	§
A Vht. 74. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes a letiltás alól]
„b) a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátására
való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, az időskorúak járadéka, a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,”
3.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
20.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kérelem benyújtásakor igazolják, hogy a bíróságon a gyermektartásdíj
behajtása iránti eljárás a kérelem benyújtását megelőzően megindításra került, de az annak
eredményét igazoló jegyzőkönyv még nem áll rendelkezésre, a gyámhatóság a
gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárást a jegyzőkönyv megérkezéséig felfüggeszti.”
21. §
(1)	A Gyvt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából, keresményéből származó, valamint a
fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény és az Ltv. szerinti
megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú
elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen
nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el.”
9
(2)	A Gyvt. 25. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A támogatás Magyarország területén használható fel
a)	részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő vagy már a fiatal felnőtt
tulajdonában lévő lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételére,
b)	részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű
lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon- vagy
tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére,
c)	bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás, családi ház,
tanya bérleti díjának kifizetésére,
d)	önkormányzati bérlakás felújítására,
e)	államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre, ha a fiatal
felnőtt vállalja, hogy legalább az Ltv.-ben meghatározott, az állami támogatásra való
jogosultság megszerzéséhez szükséges ideig részt vesz a programban,
f)	otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére,
g)	indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását
biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri
hozzájárulásra vagy belépési hozzájárulásra.
(6)	Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(4)
bekezdésben és az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételekről, valamint arról, hogy
a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozó intézménnyel
együttműködik.
(7)	A gyámhatóság az otthonteremtési támogatás iránti kérelem alapján az utógondozást
a)	az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt esetén elrendeli,
vagy
b)	az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt álló fiatal felnőtt esetén
meghosszabbítja.”
(3)	A Gyvt. 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást biztosító
intézmény a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt, kivéve, ha az otthonteremtési
támogatás célja lakás-előtakarékossági programban való részvétel. Lakás-előtakarékossági
programban való részvétel esetén az utógondozást biztosító intézmény az otthonteremtési
támogatást megállapító döntés jogerőre emelkedéséig, valamint szükség esetén a 26/B. § (3)
és (7) bekezdése szerinti esetben nyújt segítséget.”
22. §
A Gyvt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek
és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani,
hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult
esetén pedig a vagyonnal együtt érje el
a)	négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás
megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenhétszeresét,
10
b)	négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás
megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenhétszeresét,
c)	öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás
megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanhétszeresét.
(2)	Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya bérleti
díjának kifizetésére, vagy lakás, családi ház, tanya tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó
felújítására, bővítésére használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének
részletekben történő kifizetéséről dönthet. A tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó
felújítás, bővítés céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő
kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az
előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.
(3)	Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást államilag támogatott lakás-
előtakarékossági programban való részvételre használja fel - a lakás-előtakarékossághoz
kapcsolódó állami támogatás megtakarítási időn belüli folyamatos igénybevétele érdekében -
a lakás-előtakarékossági szerződésnek kizárólag az a módozata hagyható jóvá, mely szerint a
befizetés a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel, egyenlő részletekben
történik. Otthonteremtési támogatásból nem finanszírozható olyan szerződési módozat, mely
alapján a teljes betét befizetése a szerződéskötéskor egy összegben történik.
(4)	A hitelintézet a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési
támogatás összegét a gyámhatóság otthonteremtési támogatást megállapító döntése alapján
zárolja. A zárolás kizárólag a gyámhatóság hozzájárulásával szüntethető meg. A zárolás
hatálya alatt a szerződéssel rendelkezni kizárólag a gyámhatóság hozzájárulása alapján lehet.
(5)	A gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén
a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejárta előtt is hozzájárulhat a
lakás-előtakarékossági programban való részvételre megállapított otthonteremtési támogatás
összegének a 25. § (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához.
(6)	A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóság által elfogadott célra
történő felhasználásáról - a (7)-(9) bekezdésben foglalt esetek kivételével - legkésőbb a
támogatás megállapításától számított egy éven belül, okmányokkal igazoltan elszámol.
(7)	Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya bérleti
díjának kifizetésére használja fel, az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó
részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolnia.
(8)	Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás, családi ház, tanya tulajdon-
vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására, bővítésére használja fel, az egy éves elszámolási
határidőt a fiatal felnőtt kérelmére további egy évvel meg kell hosszabbítani.
(9)	Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást államilag támogatott lakás-
előtakarékossági programban való részvételre használja fel, az otthonteremtési támogatás
felhasználásáról a 26/B. §-ban foglaltak szerint számol el.”
23.	§
A Gyvt. a következő 26/A-26/C. §-sal egészül ki:
11
„26/A. § (1) Ha a 26. § (6)-(8) bekezdése szerinti elszámolás során a gyámhatóság
megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást vagy annak egy részét nem
használta fel, - a lakáscélra fordított összeg felhasználásának elfogadása mellett - kötelezi a
fiatal felnőttet a folyósított, de fel nem használt összeg visszafizetésére. A fiatal felnőtt a 27. §
(2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a megállapított otthonteremtési
támogatásból fel nem használt összeg tekintetében új kérelmet nyújthat be.
(2)	A gyámhatóság által az (1) bekezdés szerint elrendelt visszafizetés összege
tekintetében az ismételt felhasználás akkor engedélyezhető, ha a fiatal felnőtt a visszafizetési
kötelezettségét teljesítette.
(3)	Ha a 26. § (6)-(8) bekezdése szerinti elszámolás során a gyámhatóság azt állapítja
meg, hogy a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást vagy annak egy részét nem a
támogatást megállapító döntésben meghatározott célra használta fel, - a lakáscélra fordított
összeg felhasználásának elfogadása mellett - a folyósított, de nem cél szerint felhasznált
összeg visszafizetésére kötelezi a fiatal felnőttet. Ebben az esetben a visszafizetésre kerülő
összeg otthonteremtési célra történő felhasználására újabb kérelem nem nyújtható be.
(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére a
visszafizetendő összeget méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve arra részletfizetést
engedélyezhet, feltéve, hogy a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennáll. A
visszafizetendő összeg méltányosságból történő elengedésének különösen akkor van helye, ha
a fiatal felnőtt a támogatási összeget a támogatást megállapító döntésben meghatározott céltól
eltérően, de a 25. § (5) bekezdése szerinti otthonteremtési célra használta fel.
26/B. § (1) A hitelintézet a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási
idő lejártát és a fiatal felnőttnek a kiutalás igénybevételére irányuló nyilatkozatát követően
haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot
a)	a kifizetendő betétösszegről, megjelölve a betétként elhelyezett összeget, valamint a
jóváírt állami támogatást és az azokra jóváírt kamat összegét,
b)	a kifizetés várható időpontjáról, és
c)	a fiatal felnőttnek a kiutalás igénybevételére irányuló, a felhasználás célját is
tartalmazó nyilatkozatának tartalmáról.
(2)	Ha a gyámhatóság a hitelintézet (1) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján
megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget az
Ltv.-ben meghatározott lakáscélra, saját javára kívánja felhasználni, hozzájárul a lakás-
előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összege tekintetében a
zárolás megszüntetéséhez. Ha a betétösszeg felhasználása közeli hozzátartozó javára történik,
a gyámhatóság csak akkor járul hozzá a zárolás megszüntetéséhez, ha a fiatal felnőtt legalább
az otthonteremtési támogatás összegének erejéig a lakáscélú felhasználással érintett
ingatlanban tulajdonrészt szerez.
(3)	A gyámhatóság, amennyiben a felhasználás érdekében szükségesnek tartja, a (2)
bekezdés szerinti hozzájárulással egyidejűleg az utógondozást az utógondozás vagy
utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt esetén elrendelheti, vagy az utógondozás vagy
utógondozói ellátás alatt álló fiatal felnőtt esetén meghosszabbíthatja. Az utógondozást
biztosító intézmény segítséget nyújt a lakáscélú felhasználáshoz.
12
(4)	A hitelintézet - a lakáscélú felhasználás gyámhatóság felé történő igazolása céljából
-	a gyámhatóság egyidejű tájékoztatása mellett igazolást állít ki a fiatal felnőtt részére az Ltv.-
ben meghatározott lakáscélú felhasználás megtörténtéről a lakáscélú felhasználás fiatal felnőtt
által történő teljes körű igazolását követő 15 napon belül, vagy annak hiányáról a külön
jogszabályban meghatározott igazolási határidő lejártát követő 15 napon belül.
(5)	Ha a hitelintézet igazolása szerint a lakás-előtakarékossági szerződés alapján a
hitelintézet által kifizetett, állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget a fiatal felnőtt
a)	teljes mértékben az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra használta fel, a gyámhatóság
elfogadja az otthonteremtési támogatás felhasználását, és intézkedik a (3) bekezdés alapján
kirendelt utógondozó intézmény felmentése, valamint a 26/C. § (2) bekezdésében foglalt
elidegenítési tilalom tényének feljegyzése iránt,
b)	nem vagy nem teljes mértékben az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra használta fel,
a gyámhatóság - a lakáscélra fordított összeg felhasználásának elfogadása mellett - a nem cél
szerint felhasznált otthonteremtési támogatás visszafizetésére kötelezi a fiatal felnőttet,
egyidejűleg intézkedik a (3) bekezdés alapján kirendelt utógondozó intézmény felmentése
iránt.
(6)	Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhatóság a fiatal felnőtt kérelmére a
visszafizetendő összeget méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve arra részletfizetést
engedélyezhet, feltéve, hogy a 133. § (5) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.
(7)	Ha a gyámhatóság a hitelintézet (1) bekezdés szerinti tájékoztatása alapján
megállapítja, hogy a fiatal felnőtt az állami támogatással és kamattal növelt betétösszeget nem
az Ltv.-ben meghatározott lakáscélra kívánja felhasználni,
a)	rendelkezik a hitelintézet felé az Ltv. alapján kifizethető, az otthonteremtési
támogatásnak megfelelő mértékű betétösszegnek - ideértve az utána jóváírt kamatot is - a
központi költségvetés részére történő átutalásáról,
b)	nyilatkoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy az a) pont szerint átutalásra kerülő összeg
otthonteremtési támogatásból származó részét a 25. § (5) bekezdés a)-d), f) és g) pontja
szerinti otthonteremtési célok közül melyikre kívánja felhasználni, és
c)	szükség esetén elrendeli vagy meghosszabbítja az utógondozást a b) pont szerinti
nyilatkozatban megjelölt felhasználási cél megvalósításához.
(8)	A gyámhatóság a (7) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat alapján otthonteremtési
támogatás iránti eljárást folytat le. Ha a fiatal felnőtt a nyilatkozatában új felhasználási célt
nem jelöl meg, az eljárást meg kell szüntetni, egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy a fel
nem használt összeg tekintetében a 25. § (5) bekezdés a)-d), f) és g) pontja szerinti
otthonteremtési célra új kérelmet nyújthat be a 27. § (2) bekezdésében foglalt időtartamon
belül.
26/C. § (1) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés
terhére biztosítja.
(2)	A gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalom tényét jegyezteti fel az állam
javára az ingatlan-nyilvántartásba a 25. § (5) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt
felhasználási célra megállapított otthonteremtési támogatással megszerzett építési telekre,
lakásra, családi házra vagy tanyára.
13
(3)	Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek
lényeges változása esetén a gyámhatóság az általa feljegyeztetett elidegenítési tilalom tényét
feloldhatja.
(4)	A gyámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalom tényét
feljegyezteti a korábbi - az otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnőtt
tulajdonába került - lakás, családi ház, tanya, építési telek felhasználásával megszerzett újabb
lakásra, családi házra, tanyára, építési telekre, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési
tilalom időtartamának lejártáig.
(5)	A (2) és (4) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalomból eredő valamennyi
polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a kincstár képviseli.”
24.	§
A Gyvt. 40. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és
nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási
feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban és az Szt. 64. § (4) bekezdésében
foglaltakon túl]
„c) az ellátási területén közreműködik a kormányrendeletben meghatározott európai
uniós forrásból megvalósuló program keretében természetben biztosítható eseti vagy
rendszeres juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában,”
25.	§
A Gyvt. a következő 177. §-sal egészül ki:
„177. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ..
törvénnyel megállapított 25. § (8) bekezdését, 26. § (4), (5) és (9) bekezdését, valamint 26/B.
§-át azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a fiatal felnőtt részére 2016. május
1-jén még folyósítással érintett otthonteremtési támogatás lakás-előtakarékossági programban
való részvétel céljából került megállapításra.
(2)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 25. § (3) és (5)-(7) bekezdését, 26. § (1)-(3), (7) és (8) bekezdését,
26/A. §-át és 26/C. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 26. § (8) bekezdését, 26/A. §-át - a (2) bekezdésben foglalt eseteken
túl - azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben az elszámolás még nem zárult le.
(4)	A gyámhatóság 2016. május 15-éig felülvizsgálja azokat a 2014. március 15-éig
lefolytatott otthonteremtési támogatás megállapítása iránti és a támogatási összeg folyósítása
tekintetében még folyamatban lévő ügyeket, amelyekben az otthonteremtési támogatás lakás-
14
előtakarékossági programba került befektetésre, és ha a lakás-előtakarékossági programba
befektetett otthonteremtési támogatás összege nem került zárolásra, az otthonteremtési
támogatást megállapító döntést a támogatás összegének zárolására irányuló megkereséssel
legkésőbb 2016. május 31-éig megküldi a hitelintézetnek, amely a zárolásról 15 napon belül
gondoskodik.
(5)	Ha a fiatal felnőtt részére 2016. május 1-jén még folyósítással érintett
otthonteremtési támogatás lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából került
megállapításra és az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt
rendelték el, a gyámhatóság 2016. július 31-éig felmenti az utógondozót. Az utógondozó
felmentésétől el lehet tekinteni, ha a 2016. május 1-je és 2016. október 31-e közötti
időszakban a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejár.”
26.	§
A Gyvt.
a)	5. § x) pontjában az „1996. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „1996. évi
CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.)” szöveg,
b)	25. § (2) bekezdésében a „hatvanszorosát” szövegrész helyébe a „hatvanhétszeresét”
szöveg
lép.
4.	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
27.	§
(1)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 4.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti kereső tevékenység azzal, hogy
a)	az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül
keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás
szünetelésének esetét,
b)	az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális
biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az
egyezményben részes államban - a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel
rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - fennálló keresőtevékenység is
keresőtevékenységnek minősül;”
(2)	Az Mmtv. 1. § (2) bekezdése a következő 11. és 12. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
15
„11. egyéni vállalkozó: a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott személy;
12. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § d) pontjában meghatározott személy.”
28.	§
Az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet
nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,]
„a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35.
életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai
megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás
nélkül biztosított volt, vagy
b)	aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban
részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011.
december 31-én szünetelt.”
29. §
(1)	Az Mmtv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági
eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra
állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet
meghatározni.”
(2)	Az Mmtv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása
iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás
megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor,
az (1) bekezdéstől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének
napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex
minősítés időbeli hatályának végéig.”
(3)	Az Mmtv. 7. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ha rehabilitációs ellátásban részesülő a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott
együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem
teljesíti, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való
tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra - de
legfeljebb a rehabilitációs ellátás megszűnéséig hátralevő időtartamra - fel kell függeszteni.
(4a) A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság
időtartamába beleszámít.”
(4)	Az Mmtv. 7. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
16
„(4b) A folyósítás felfüggesztése időtartamának lejártát követően a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv hivatalból intézkedik a rehabilitációs
pénzbeli ellátás ismételt folyósításáról.”
30.	§
Az Mmtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatásokhoz, a
közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint
megállapodást köt a szolgáltatókkal. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások
biztosításához a Kormány rendeletében meghatározott akkreditált foglalkozási rehabilitációs
szolgáltatást nyújtó szervezetek (a továbbiakban: akkreditált szolgáltató) részére támogatás
nyújtható.”
31.	§
Az Mmtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban
részesülő személynek,
a)	akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35
százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg (a továbbiakban:
alapösszeg) 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka,
b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de
legalább az alapösszeg 40 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka.
(2)	Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem
rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,
a)	akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30
százaléka,
b)	aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.
(3)	Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében
meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
(4)	A rehabilitációs ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a
nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”
32.	§
(1)	Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)
„b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül
meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”
(2)	Az Mmtv. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
17
„(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas
vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”
33.	§
Az Mmtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A rokkantsági ellátás összege
a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és
legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka,
b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és
legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
c)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 65
százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka,
d)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben a havi átlagjövedelem 70
százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.
(2)	Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem
rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege
a)	a 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti
esetben az alapösszeg 30 százaléka,
b)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és az 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
esetben az alapösszeg 45 százaléka,
c)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 50 százaléka,
d)	a 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti esetben az alapösszeg 55 százaléka.
(3)	A rokkantsági ellátást a Tny. 62. §-ában meghatározott szabályok szerint, a
nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelni kell.”
34.	§
(1)	Az Mmtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az
erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni. Az ellátásra
való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés
jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell
elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a
kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós
változás következett be.”
(2)	Az Mmtv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy az
ellátásra való jogosultságot megállapító döntés jogerőre emelkedését követően újabb kérelmet
terjeszt elő, azt a 19. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat iránti kérelemnek kell
tekinteni.”
18
(3) Az Mmtv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem
számításához szükséges adatok beszerzése céljából - amennyiben az a tényállás tisztázása
érdekében szükséges - a foglalkoztatótól, más adatszolgáltatásra kötelezettől, továbbá az
egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet.”
35.	§
Az Mmtv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a rehabilitációs hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról komplex
minősítést végzett, a szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, komplex minősítés
időbeli hatálya alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos
eljárásban nem kell ismételt komplex minősítést végezni, kivéve, ha ezt az ügyfél kéri.”
36.	§
Az Mmtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást
lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.
(2)	A komplex minősítés időbeli hatálya
a)	végleges egészségi állapotú, valamint a 19. § (1a) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a
felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy
haláláig,
b)	amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell
határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
c)	amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell
meghatározni, és az ügyfél részére
ca)	rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat
alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
cb)	rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra,
de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre
került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig
tart.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a komplex minősítés időbeli hatálya az
ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart, ha az érintett újabb komplex
minősítésére a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt időtartamokon belül kerül sor.”
37.	§
(1)	Az Mmtv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az (1) bekezdés c) pontja szerinti
értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.
19
(3)	A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs
hatóságot, ha
a)	az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
b)	keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
c)	keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon
keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.”
(2)	Az Mmtv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a (3) bekezdés c) pontja szerinti
értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolja jövedelmének összegét.”
38.	§
(1)	Az Mmtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a 3.
§ (2) bekezdése szerinti minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított
minősítési kategóriától (a továbbiakban: állapotváltozás), akkor a megváltozott
munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével - ha a
bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik - az erről
szóló döntést követő naptól állapítja meg. A megállapított ellátás összege az állapotjavulás
kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.
Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától
kell a csökkentett összegben folyósítani.”
(2)	Az Mmtv. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása
összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi
átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában
érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.”
39.	§
Az Mmtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A rehabilitációs hatóság a döntés közlésétől számított három éven belül
előterjesztett kérelemre vagy a döntés közlésétől számított öt éven belül hivatalból a döntés
jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján a nem
jogszabálysértő döntését az ügyfél javára korlátozás nélkül módosíthatja azzal, hogy a
magasabb összegű ellátás legfeljebb hat hónapra visszamenőleg jár.
(2)	Ha a rehabilitációs hatóság kérelemre vagy hivatalból megállapítja, hogy a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben
eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését
a)	az ügyfél javára korlátozás nélkül,
b)	az ügyfél terhére egy ízben
a döntés közlésétől számított öt éven belül módosítja vagy visszavonja.
20
(3)	Ha a (2) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére hozott intézkedés jóhiszeműen
szerzett és gyakorolt jogot sért, a módosítást vagy visszavonást az erről szóló döntés keltét
követő hónap első napjától, egyéb esetben a módosított vagy visszavont döntéssel érintett
ellátásra való jogosultság kezdő időpontjára visszamenőlegesen kell elrendelni.”
40.	§
Az Mmtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás
visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a
követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés
engedélyezésére - ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - az Ebtv. VIII.
fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem jogszabálysértő
elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire az
Ebtv. 61. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3)	Az Ebtv. rendelkezéseinek (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmazása során az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni.
(4)	Ha a jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból, vagy
szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra
azonos típusú ellátásban részesült, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és
rokkantsági ellátást - a felróhatóságtól függetlenül - akkor is vissza kell fizetni, ha a
felvételtől számított kilencven nap eltelt.”
41.	§
Az Mmtv. 5. alcíme a következő 20/E. §-sal egészül ki:
„20/E. § (1) Az Ebtv. 72. §-ában foglaltak alapján, méltányossági jogkörben hozott
döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(2)	A rehabilitációs hatóság a méltányossági jogkörben hozott döntésében annak
végrehajtását feltételhez is kötheti. Ha a fizetésre kötelezett a méltányossági jogkörben hozott
döntésben meghatározott feltételt nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik.”
42.	§
Az Mmtv. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/B. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek számára történő rehabilitációs
szolgáltatások biztosítása céljából a rehabilitációs hatóság nyilvántartást vezet
a)	a megváltozott munkaképességű személyről, ha
aa)	rehabilitációs ellátásban részesül vagy
ab)	önként kéri a nyilvántartásba vételét,
b)	az akkreditált szolgáltatókról,
21
c)	az akkreditált munkaadókról, és
d)	az akkreditált és egyéb munkaadók megváltozott munkaképességű munkavállalók
számára felajánlható betöltetlen álláshelyeiről.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy
aa)	természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,
ab)	nemét,
ac)	állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott
jogállását,
ad)	lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus
levélcímét, a közeli hozzátartozó írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozó
nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
ae)	korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított
körülményeire (rehabilitálhatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott
munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,
af)	szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó
adatokat,
ag)	iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára
vonatkozó adatokat,
ah)	keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére,
tevékenységeire vonatkozó adatokat,
ai)	munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,
aj) részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,
ak) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről
értesítést kér;
b)	az akkreditált szolgáltató
ba)	nevét,
bb)	székhelyét,
bc)	telephelyét,
bd)	gazdálkodási formáját,
be)	adószámát,
bf)	által nyújtott rehabilitációs szolgáltatások körét,
bg)	elérhetőségét;
c)	az akkreditált és egyéb munkaadó
ca)	nevét,
cb)	székhelyét,
cc)	telephelyét,
cd)	gazdálkodási formáját,
ce)	adószámát
cf)	elérhetőségét;
d)	az (1) bekezdés d) pontja szerinti betöltetlen álláshely tekintetében
da)	a munkakör megnevezését, tartalmát,
db)	a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb követelményeket,
dc)	a várható kereset összegét, a foglalkoztatási jogviszony típusát,
dd)	a munkavégzés helyét,
de)	a bejelentés időpontját.
(3)	Törölni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
22
a)	az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nyilvántartásba vett személy és közeli
hozzátartozója adatait, amennyiben ezt a megváltozott munkaképességű személy kéri, de
legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év elteltével,
b)	a közeli hozzátartozónak a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján nyilvántartásba
vett adatait amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az ellátás megszüntetését követő 5 év
elteltével,
c)	a nyilvántartásba vételét önként kérő megváltozott munkaképességű személy adatait,
ha ezt kéri, együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy - a foglalkoztatásra
irányuló jogviszony keletkezésének napjával - ha a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások
közül kizárólag rehabilitációs célú munkaközvetítést kér, de legkésőbb az adatfelvételt követő
5 év elteltével,
d)	az akkreditált szolgáltató adatait az akkreditált szolgáltatói minősítése megszűnését
követő 5 év elteltével,
e)	az akkreditált munkaadó adatait az akkreditált munkaadói minősítése megszűnését
követő 5 év elteltével,
f)	a nem akkreditált munkaadó adatait, amennyiben ezt kéri, de legkésőbb az
adatfelvételt követő 5 év elteltével.
(4)	Az akkreditált munkaadó az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott - a
megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására irányuló - munkaerőigény
bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét a rehabilitációs hatóság felé teljesíti.
(5)	E § alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a
fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesülő személyt is.”
43.	§
Az Mmtv. 22. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 23-24. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt
a személyt,)
„a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60
százalékos vagy kisebb mértékű,”
44.	§
Az Mmtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére a Kormány rendeletében
meghatározottak szerint pályázati úton
a)	támogatást nyújthat a munkahely rehabilitációs célú átalakításához,
b)	bér- és költségtámogatást nyújthat,
c)	képzési támogatást nyújthat,
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott
munkaképességű személy, fogyatékossági támogatásban részesülő személy vagy vakok
személyi járadékában részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.”
23
45.	§
Az Mmtv. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére komplex
minősítést végez, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági
bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidő 50 nap. A hatósági bizonyítvány
időbeli hatálya megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályával.”
46.	§
(1)	Az Mmtv. 28. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„c) a rehabilitációs szolgáltatásokra, azok támogatására, a rehabilitációval kapcsolatos
eljárási szabályokra, a rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint a nyilvántartásba vételét
önként kérő megváltozott munkaképességű személyek együttműködésére, továbbá a
rehabilitációs tervre vonatkozó szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Mmtv. 28. § (1) bekezdése a következőf)-i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
f az alapösszeg évenkénti mértékét,
g)	a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezetek akkreditációjának és
ellenőrzésének szabályait,
h)	a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele érdekében a munkaadó
számára nyújtható szolgáltatásokat,
i)	a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő képzéshez
nyújtható támogatásra vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
47.	§
Az Mmtv. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e
törvényben meghatározott ellátást - ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az
ítélet másként nem rendelkezik - az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani,
rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal
kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap
első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.”
24
48.	§
Az Mmtv. 33/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított rehabilitációs ellátás
felülvizsgálata során havi átlagjövedelemként a minimálbért kell figyelembe venni.”
49.	§
Az Mmtv. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/C. § (1) A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. §
(1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha
a)	az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben
meghatározott időpontban esedékes, vagy
b)	a 33. § (6) bekezdése szerinti
felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig
hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés
elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő
továbbfolyósításáról dönt.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósításról szóló döntést követően a
rokkantsági ellátásban részesülő személy 19. § (1) bekezdés b), d) vagy e) pontja szerinti
okból történő felülvizsgálatára kerül sor, a felülvizsgálatra a 33. § (7) bekezdését, valamint a
33/A. §-t kell alkalmazni.
(3)	Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy által folytatott
keresőtevékenység esetén a 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetési ok
megállapításánál a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.”
50.	§
Az Mmtv. a következő 38/F. §-sal egészül ki:
„38/F. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt rendelkezést a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt 2016. május 1-jén folyamatban
lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a
közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1 -jétől kell továbbfolyósítani.
Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a
keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án
hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.
(3)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvény által megállapított 9. § és 12. § rendelkezéseit a megváltozott munkaképességű
25
személyek ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően
indult ügyekben kell alkalmazni.
(4)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2016. április 30-át követően szerzett
jövedelmekre kell alkalmazni.
(5)	Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvény által megállapított 20. §-t a 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell
alkalmazni.”
51.	§
Az Mmtv.
a)	1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „jogosultság kezdő napját” szövegrészek helyébe a
„kérelem benyújtásának napját”,
b)	1. § (2) bekezdés 6. pontjában a „társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.)” szövegrész helyébe a „Tbj.”,
c)	2. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az „az, akinek” szövegrész helyébe az
„az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek”,
d)	10. § (2) bekezdés f) pontjában a „neki felróható okból” szövegrész helyébe a „neki
felróható okból ismételten”,
e)	10. § (3) bekezdésében a „kérelem benyújtását követő hónap első napjával”
szövegrész helyébe a „kérelem benyújtását követő hónap első napjával, a (2) bekezdés b)
pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával”,
f)	13. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés c)-g) pontja szerinti esetben a megszüntetési
ok megállapítását követő hónap első napjával” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) és e)-g)
pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával, a (2)
bekezdés d) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első
napjával”,
g)	13. § (5) bekezdésében az „az (1) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe az „a (2)
bekezdés e) pontja”,
h)	16/A. §-ában az „Mmtv.-ben” szövegrész helyébe az „a 9. § (1) bekezdésében vagy a
12. § (1) bekezdésében”,
i)	17. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „tizenöt” szövegrész helyébe a „tíz”,
j) 19. § (1) bekezdés d) pontjában az „a megállapítás időpontjában nem állt fenn”
szövegrész helyébe a „nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat)”,
k) 25. § (3) bekezdésében a „fogyatékossági támogatásban részesülő személy”
szövegrész helyébe a „fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában
részesülő személy”,
l) 28. § (1) bekezdés e) pontjában a „bér- és költségtámogatás” szövegrész helyébe a
„bér-, többletköltség és képzési támogatás”,
m) 33. § (2) bekezdésében a „10. § (2) bekezdés b) és f) pontjában” szövegrész helyébe
a „10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában”,
n) 33/A. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában a „közfoglalkoztatási bér”
szövegrész helyébe a „döntés időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bér”
szöveg lép.
26
52.	§
Hatályát veszti az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „ha a jogosult ebben az
időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi
jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege;”
szövegrész.
5.	A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
53.	§
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (5) bekezdés k) pontjában a
„hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri
rendeletben” szövegrész helyébe a „hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési
előírásairól szóló miniszteri rendeletben, a jelnyelvi tolmácsok továbbképzéséről szóló
miniszteri rendeletben” szöveg lép.
6. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
54.	§
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (2) bekezdése
a következő q) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn]
„q) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági
feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló
szervvel”
[szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó
intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
7.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
55.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
161. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának
kötelezettsége nem áll fenn]
27
„r) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági
feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló
szervvel”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.]
8.	Záró rendelkezések
56.	§
Ez a törvény 2016. május 1-jén lép hatályba.
28
Indokolás
Általános indokolás
Annak érdekében, hogy a szociális ellátások hatékonyan működjenek, módosulnak a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) egyes,
elsősorban a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos rendelkezései és
fogalmai.
Szintén az Szt.-t érintő változás, hogy a jövőben lehetővé válik a jogosulatlanul, de nem
rosszhiszeműen folyósított ellátások visszakövetelése is, természetesen olyan szabályok
mentén, amelyek figyelemmel vannak a szociális ellátások célcsoportjának sérülékenységére.
A módosítással - szintén az egységes jogalkalmazás elősegítésére - egyértelműen rögzítésre
kerül, hogy a valamilyen szociális ellátásban részesülő személy számára az ellátás
szempontjából releváns adat megváltozásának bejelentésére előírt kötelezettség elmulasztása
esetén mely időponttól áll be az ügyfél rosszhiszeműsége. Indokolt továbbá annak kimondása,
hogy az aktív korúak ellátásához hasonlóan az ápolási díjra, valamint az időskorúak
járadékára való jogosultság is megszüntethető abban az esetben, ha az ügyfél akadályozza az
ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát.
Annak érdekében, hogy az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályok a változó
élethelyzetekhez rugalmasabban alkalmazkodjanak, indokolt a foglalkoztatást helyettesítő
támogatásban részesülő személyek részére előírt 30 nap időtartamú tevékenységi
kötelezettség szabályozásának módosítása.
A jogalkalmazó szervektől érkező visszajelzések alapján, valamint a lakástakarékpénztárakról
szóló 1996. évi CXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Ltv.) való összhang megteremtése
érdekében indokolt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) szabályozott otthonteremtési támogatás, mint
gyermekvédelmi pénzbeli ellátás szabályozásának módosítása. Az államilag támogatott lakás-
előtakarékossági programban való részvételre megállapított otthonteremtési támogatás esetén
szükséges a lakáscélú felhasználás biztosításának garantálása, továbbá az otthonteremtési
támogatás céljára megállapított, de felhasználásra nem került, illetve a megállapított, de a
támogatási céltól eltérően felhasznált támogatási összegek sorsának egységes rendezése. A
támogatás célját tekintve a támogatási összeg értékállóságának biztosítása érdekében indokolt
a támogatási összeg emelése. A Javaslat pontosító rendelkezéseket is tartalmaz a támogatási
célok egységes fogalomhasználata, valamint az utógondozásra vonatkozó szabályozással való
összhang megteremtése érdekében.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) elfogadásának célja az volt, hogy a
megváltozott munkaképességű személyek megmaradt egészségi állapotára építve, a
foglalkozási rehabilitációt középpontba helyező, a megváltozott munkaképességű személyek
munkaerő-piaci részvételét támogató rendszer jöjjön létre. Az elmúlt évek tapasztalatai
alapján elmondható, hogy a pénzbeli ellátások, az azokhoz kapcsolódó rehabilitációs célú
szolgáltatások, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatások, kedvezmények
hatékonyan szolgálják a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának
bővítését. Azonban a pénzbeli ellátások egyes szabályainak módosítása hozzájárulhat a
megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségeinek további javításához,
ezzel együtt a szociális biztonságuk erősítéséhez.
29
A Javaslat a rendszer négyéves működési tapasztalataira építve fogalmaz meg a megváltozott
munkaképességű személyek foglalkoztatási esélyeinek növelését, szociális biztonságuk
erősítését, valamint a bürokrácia csökkentését célzó javaslatokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Szt. hatályos rendelkezései szerint jövedelemnek minősülnek olyan bevételek is,
amelyeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint nem
kell jövedelemként figyelembe venni (pl. hitel, utazási költségtérítés stb.). Tekintettel arra,
hogy ezek a bevételek nem jelentenek érdemi változást az ügyfél jövedelmi helyzetében,
javasolt kiemelésük az Szt. jövedelemfogalma alól.
A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg a hatályos szabályok szerint nem számít bele a
vagyonba. Indokolt annak szabályozása, hogy az ügyfél rendelkezési jogába tartozó
bankszámlán található összegnek azon része, amelyet jövedelemként a hatóság nem vesz
figyelembe, az ügyfél vagyonába beszámításra kerüljön.
Jelenleg az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása esetén a vételár akkor is beszámítandó az
ügyfél jövedelmeként, ha a befolyt összeget az ügyfél rövid időn belül egy másik, az
életvitelszerű lakhatásának céljára szolgáló ingatlan megvásárlására fordítja. Indokolt ezért
annak rögzítése, hogy nem minősül jövedelemnek a vételár azon része, amelynek ellenében az
ügyfél egy éven belül új, szintén életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingatlant vásárol.
A Javaslat értelmében a jövőben nem minősülne továbbá jövedelemnek az elengedett tartozás,
illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség
megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi
szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését
veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.
A 2. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás bizonyos esetekben a változás bejelentésére
általánosan nyitva álló 15 napos határidőnél rövidebb - 8 napos - határidőt is szab, szükséges
az általános szabálynál az eltérő rendelkezés lehetőségére utaló mondatrész beépítése.
A Javaslat - a jogalkalmazók eltérő gyakorlatának egységesítése érdekében - rögzíti, hogy
abban az esetben, ha az ügyfél elmulasztja a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények,
körülmények megváltozásának bejelentését és ezért az ellátás igénybevétele rosszhiszeműnek
tekintendő, a rosszhiszeműség már a változás bekövetkeztének napjától fennáll.
A 3. §-hoz
Az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása esetén - a fentiekben ismertetett módosítás alapján
-	a jövőben nem minősül jövedelemnek a vételár azon része, amelynek ellenében az ügyfél
egy éven belül új, szintén életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingatlant vásárol. Az
életvitelszerűen lakott ingatlan eladásából befolyó összeget tehát csak akkor lehetne
jövedelemként figyelembe venni, ha egy éven belül nem kerül sor új ingatlan megvételére,
azaz az értékesítést követő egy éven túl. Az Szt. 10. § (2) bekezdés b) pontja szerint azonban
a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem (ilyen az ingatlan értékesítésből származó
30
jövedelem is) esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap
alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Ezen általános szabály alkalmazása azzal járna, hogy az ingatlan értékesítéséből származó
jövedelmet egyáltalán nem lehetne figyelembe venni, mivel az első évben nem tekintendő
jövedelemnek, a megszerzést követő egy év elteltével pedig az Szt. általános
jövedelemszámításra vonatkozó szabályai zárnák ki a figyelembe vételét. Annak érdekében,
hogy valamely időpontban az életvitelszerűen lakott ingatlan értékesítéséből származó
jövedelem is beszámításra kerülhessen, szükséges annak rögzítése, hogy e jövedelem azon
részét, amelyből új életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingatlan nem került megvásárlásra,
az eladást vagy átruházást követő egy évet követő napon megszerzett jövedelemnek kell
tekinteni.
A 4. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint kizárólag akkor követelhető vissza a jogosultatlanul folyósított
szociális ellátás, ha fennáll az ügyfél rosszhiszeműsége is. A gyakorlatban előfordul, hogy az
ügyfél nem tekinthető rosszhiszeműnek, mivel változásbejelentési kötelezettségét határidőben
teljesítette, de mégis sor kerül jogosulatlan összeg kifizetésére. Javasolt, hogy ha más
pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése, vagy közfoglalkoztatásban, képzésben,
keresőtevékenységben való részvétel miatt válik jogosulatlanná a szociális ellátás
igénybevétele, akkor ezen ellátások rosszhiszeműség hiányában is megtéríthetőek legyenek. A
módosítás tehát azokban az esetekben teszi lehetővé a rosszhiszeműségtől független
visszakövetelést, ha a személy megélhetése más módon biztosított.
A visszakövetelt ellátás méltányosságból való elengedésére ugyanakkor a jelenleginél
kedvezőbb szabályt tartalmaz a módosítás: a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybe
vett ellátások esetén akkor gyakorolható méltányosság, ha az egy főre jutó jövedelem nem
haladja meg az öregségi nyugdíjminimum négy és félszeresét, míg rosszhiszeműség esetén ez
az értékhatár az öregségi nyugdíjminimum 2 és félszerese.
Annak érdekében, hogy a hatóság mielőbb tudomást szerezhessen a szociális ellátásokkal
párhuzamosan nem folyósítható egyéb pénzbeli ellátásokra való jogosultság megszerzéséről, a
Javaslat az általános - 15 napos - határidőnél rövidebb, 8 napos határidőt ír elő az egyéb
pénzellátások igénylésével kapcsolatos adatok bejelentésére.
Az 5. §-hoz
Azon lehetőség megteremtésével egyidejűleg, hogy az ügyfél rendelkezési jogába tartozó
pénzforgalmi számlán található összeg az ügyfél vagyonába beszámításra kerülhessen, a
döntéshozatalhoz szükséges adatok rendelkezésre állása érdekében biztosítani kell, hogy a
szociális hatóságok adatot igényelhessenek a pénzforgalmi szolgáltatótól.
A 6. §-hoz
A Javaslat bővíti a család- és gyermekjóléti szolgálatok feladatkörét az európai uniós
forrásból megvalósuló program keretében biztosítható eseti vagy rendszeres természetbeni
juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában való közreműködéssel, és ezzel összefüggésben
módosítja az Szt. adatkezelési szabályait. A módosítás előírja, hogy a jogosult lakcíme
szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat részére a program célcsoportjába tartozó személyek
31
természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosultakról
nyilvántartást vezető szociális hatóság és a nyugdíjfolyósító szerv átadja.
A 7. §-hoz
Indokolt az öregségi nyugdíjminimum változására vonatkozó szabályok kiterjesztése a
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra.
A jogalkalmazóktól érkezett visszajelzések alapján szükséges az Szt.-ben annak egyértelmű
rögzítése, hogy a pénzbeli ellátásra való jogosultság abban az időpontban szűnik meg, amely
időpontban valamely, a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló feltétel megszűnik.
Annak érdekében továbbá, hogy a jogosultság megszűnésekor ne kerüljön sor törthavi
ellátások folyósítására, kimondásra kerül, hogy a jogosultság megszűnésének hónapjára járó
teljes ellátás megilleti az ügyfelet.
A 8. §-hoz
Javasolt az időskorúak járadéka esetében is azon - az aktív korúak ellátása tekintetében már
szabályozott - lehetőség megteremtése, hogy a jogosultság megszüntethető legyen abban az
esetben, ha az ügyfél akadályozza az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát.
A 9. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) egy korábbi módosításával 90 napról 120 napra emelkedett az ún. rövid
időtartamú keresőtevékenység időtartama, és ennek folyományaként az álláskereső
álláskeresőként történő nyilvántartása a legfeljebb 120 nap időtartamú keresőtevékenység
alatt szünetel. Az ezt meghaladó időtartamú keresőtevékenység esetén az álláskeresőt a
nyilvántartásból törölni kell. Az Szt. aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozása, valamint
az Flt. közötti összhang megteremtése érdekében a módosítás elfogadásával az aktív korúak
ellátásának folyósítása a jelenlegi 90 nap helyett a keresőtevékenység első 120 napjában
szünetel.
A gyakorlatban a szociális hatóság számos esetben a szünetelésre okot adó, valamint a
szünetelést megszüntető körülmény bekövetkeztéről késve szerez tudomást; egyrészt azért,
mert az ügyfeleknek a jogosultságot érintő körülmények bejelentésére 15 nap áll
rendelkezésükre, másrészt mivel a munkaügyi hatóság részére jelzett tények nem jutnak
azonnal a szociális hatóság tudomására. Annak érdekében, hogy az ellátást megállapító szerv
naprakész információkkal rendelkezzen a jogosultságot érintő körülményekről, indokolt a
szüneteléssel kapcsolatos tények bejelentésére rövidebb időtartamot, 8 napot meghatározni.
Annak érdekében, hogy az ügyfelek érdekeltté váljanak a szüneteléshez kapcsolódó tények
mielőbbi bejelentésére, rögzítésre kerül, hogy amennyiben az ügyfél a bejelentést határidőben
teljesítette, úgy a szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követő
naptól kell újra folyósítani. Abban az esetbe azonban, ha a bejelentésre nem kerül sor
határidőben, a folyósítás csak a bejelentés napjától kezdődhet újra.
A hatóságok visszajelzése alapján számos esetben előfordul, hogy a szünetelésről rendelkező
határozat meghozatala után, de a jogerőre emelkedés előtt esedékes a havi ellátás folyósítása.
Ebben az esetben a folyósított ellátás az ügyféltől nem követelhető vissza, mert az ügyfél nem
volt rosszhiszemű. Annak érdekében, hogy e jogosulatlan, de nem rosszhiszemű folyósítások
32
megelőzhetőek legyenek, indokolt annak szabályozása, hogy a szünetelésről szóló döntés
fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható, tehát az ellátás folyósítása azonnal
megszüntethető legyen.
A hatályos szabályozás szerint kizárólag akkor követelhető vissza a jogosultatlanul folyósított
szociális ellátás, ha fennáll az ügyfél rosszhiszeműsége is. A gyakorlatban előfordul, hogy az
ügyfél nem tekinthető rosszhiszeműnek, mivel bejelentési kötelezettségét határidőben
teljesítette, de mégis sor kerül jogosulatlan összeg folyósítására. Javasolt megteremteni annak
a lehetőségét, hogy ha személy megélhetése más módon biztosítottá válik, akkor a
jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybe vett ellátás is visszakövetelhetővé váljon.
Ennek megfelelően, ha a közfoglalkoztatásban, képzésben, keresőtevékenységben való
részvétel miatt válik jogosulatlannál a szociális ellátás igénybevétele, akkor ezen ellátások
rosszhiszeműség hiányában is megtéríthetőek lesznek.
A szociális szövetkezetben folytatott tevékenység nem minden esetben számít bele a
foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek részére előírt 30 napos
tevékenységi kötelezettségbe, mivel nem minősül keresőtevékenységnek a szociális
szövetkezetben való részvétel, ha a személy a munkája ellenértékeként csak adómentes
bevételt szerez. Indokolt ezért annak kimondása, hogy a szociális szövetkezetben folytatott
tevékenység is elismerhető az együttműködési kötelezettség teljesítéseként.
A hatóságok visszajelzése alapján túl merev a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
részesülő személyek részére előírt 30 napos tevékenységi kötelezettség szabályozása.
Előfordulhat olyan eset, hogy az ügyfél egészségi állapota miatt nem képes teljesíteni a 30
nap időtartamú tevékenységet, ezért javasolt lehetőség biztosítása arra, hogy az ügyfél
legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, akkor a kötelezettség teljesítésére további 60
nap álljon rendelkezésére.
A 10. §-hoz
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás nem fix összegű ellátás, a támogatás
összege a család tagjainak száma és jövedelme alapján kerül kiszámításra. Indokolt annak
rögzítése, hogy legalább 1000 forint összegű támogatás folyósítandó abban az esetben is, ha a
családszerkezet és jövedelem alapján megállapítandó összeg az 1000 forintot nem érné el.
A 11. §-hoz
Javasolt az ápolási díj esetében is azon - az aktív korúak ellátása tekintetében már
szabályozott - lehetőség megteremtése, hogy a jogosultság megszüntethető legyen abban az
esetben, ha az ügyfél akadályozza az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatát.
A 12. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 2016. január 1-jén hatályba lépő módosítása miatt törvényi
szinten szükséges rögzíteni, hogy a komplex minősítés elvégzésére irányuló eljárás
időtartamára az eljáró hatóság felfüggeszti a kiemelt ápolási díj megállapítására irányuló
eljárást.
33
A 13. §-hoz
Indokolt annak egyértelmű rögzítése, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele
céljából kiállított hatósági bizonyítvány a szociális rászorultságot a kérelem benyújtásának
napjára visszamenő hatállyal igazolja.
A 14. §-hoz
A Javaslat bővíti a család- és gyermekjóléti szolgálatok feladatkörét az európai uniós
forrásból megvalósuló program keretében biztosítható eseti vagy rendszeres természetbeni
juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában való közreműködéssel.
A 15. §-hoz
A Javaslat az Szt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz, ami rögzíti,
hogy a vagyonfogalom módosulása miatt nem szükséges a fennálló jogosultságok azonnali
felülvizsgálata. A módosítás hatályba lépésekor már meglévő jogosultságok soron következő,
rendszeres felülvizsgálata során köteles a hatóság az új vagyonfogalom figyelembe vételével
megállapítani, hogy a jogosultság továbbra is fenn áll-e.
A 16. §-hoz
Rögzítésre kerül, hogy nem állapítható meg aktív korúak ellátására való jogosultság annak a
személynek, aki álláskeresési támogatásban részesül. A módosítás tisztázza továbbá, hogy ha
a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság időtartama alatt következik be az
egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosító feltétel, akkor a jogosult
részére az új pénzbeli ellátást a jogosultsági feltétel bekövetkezését követő hónap első
napjától, de legkorábban a változás bejelentését követő hónap első napjától kell megállapítani.
A Javaslat továbbá technikai jellegű módosításokat tartalmaz.
A 17. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 18. és 19. §-hoz
Annak érdekében, hogy a jogosultatlanul igénybe vett aktív korúak ellátása a
munkanélküliségre tekintettel folyósított ellátások valamelyikéből is végrehajtható legyen,
módosításra kerülnek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Vht.) rendelkezései is. A Vht. módosítása továbbá a közelmúltban a segélyezési rendszerben
végrehajtott változásokkal való összhang biztosítása miatt szükséges.
34
A 20. §-hoz
A Ket. 2016. január 1-jétől hatályba lépett módosítása alapján az eljárás felfüggesztésének
csak akkor van helye, ha azt külön törvény lehetővé teszi, a Ket.-ből a felfüggesztésre
vonatkozó általános szabályozás kikerült.
A jogosultak érdekeit szem előtt tartva a gyermektartásdíj megelőlegezése iránti kérelem
benyújtásának lehetőségét továbbra is indokolt fenntartani arra az esetre is, ha a bírósági
végrehajtási eljárás megindításra került, de a végrehajtás eredményét igazoló jegyzőkönyv
még nem áll a kérelmező rendelkezésre. A Ket. módosítására tekintettel így szükséges az
önálló bírósági végrehajtó eljárásának lefolytatásáig - a végrehajtás eredményét tartalmazó
jegyzőkönyv gyámhatósághoz történő megérkezéséig - a gyámhatósági eljárás
felfüggesztésének lehetőségét a Gyvt.-ben biztosítani.
A 21. §-hoz
A Gyvt. hatályos szabályozása szerint az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos
nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke
alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a
vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a Gyvt.-ben
meghatározott összeget. A szabályozás szerint a készpénz vagyonba a fiatal felnőtt
árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény alapján a fiatalok
önálló életkezdésének anyagi megalapozása céljából a törvény hatálya alá tartozó
gyermekeket az önálló életkezdéshez életkezdési támogatás illeti meg.
Az Ltv. szerint a gyám a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint
kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából, lakás-előtakarékossági
szerződést köthet a lakástakarékpénztárral. A szabályozás alapján tehát előfordulhat olyan
eset, amikor a kiskorú, gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermek állami
hozzájárulással is támogatott lakás-előtakarékossági programban vesz részt.
Tekintettel arra, hogy a fenti két megtakarítási forma szintén a fiatalok életkezdését segíti elő,
indokolt ezen megtakarítások vagyonba történő beszámításának az otthonteremtési támogatás
esetében történő kizárása.
Az Ltv. szabályozását figyelembe véve szükséges a Gyvt.-ben annak előírása, hogy
otthonteremtési támogatásból lakás-előtakarékossági szerződés csak akkor finanszírozható, ha
azt minimum négy éves futamidőre kötik annak érdekében, hogy az állami támogatástól a
fiatal felnőtt ne essen el.
Pontosításra kerül az utógondozás otthonteremtési támogatás igénybevételével kapcsolatos
elrendelésének és meghosszabbításának esete, továbbá, hogy az utógondozás - a lakás-
előtakarékossági programban történő részvételre megállapított otthonteremtési támogatás
kivételével - a támogatásról való elszámolásig tart. Lakás-előtakarékossági programban
történő részvételre megállapított otthonteremtési támogatás esetén az utógondozás céljából
kijelölt utógondozást biztosító intézmény a támogatásról szóló döntés jogerőre emelkedésével
felmentésre kerül és a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő elteltét
követően - a gyámhatóság döntésétől függően - az utógondozás ismételten elrendelhető.
35
A 22. §-hoz
Az otthonteremtési támogatás célját tekintve, a támogatás értékállóságának biztosítása
érdekében a támogatási összeg emelésre kerül. Mivel a támogatás összege az annak
megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban:
önym.) arányában van meghatározva, az emelés ezen arányok emelésével valósul meg.
Vagyonnal nem rendelkező fiatal felnőtt esetén, a nevelésbe vétel időtartamától függően, az
önym. (2016. évben 28.500 Ft) negyvenhétszerese és hatvanhétszerese közti összegben (2016.
évben: 1.339.500 Ft és 1.909.500 Ft közti összeg) kerül meghatározásra.
Annak érdekében, hogy a lakás-előtakarékossági programban való részvételre megállapított
otthonteremtési támogatás esetén az Ltv. által biztosított állami támogatás teljes mértékben
igénybe vehető legyen - mivel az állami támogatás a megtakarítási évenként befizetett
összeghez igazodik -, kimondásra kerül, hogy nem támogatható olyan lakás-előtakarékossági
szerződési módozat, mely alapján a teljes betét befizetése a szerződéskötéskor egy összegben
történik.
A Javaslat meghatározza a támogatással való elszámolási kötelezettséget és az egyes
támogatási célokhoz kapcsolódó elszámolási határidőket.
A 23. §-hoz
A 26/A. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza az otthonteremtési támogatásra megállapított, de
felhasználásra nem került összeggel kapcsolatos rendelkezéseket. Ismételt kérelem benyújtási
lehetőség kerül előírásra azon esetre, ha a fiatal felnőtt a teljes támogatási összeget nem
használja fel, mert például meghiúsul időközben a felhasználási cél egésze vagy egy része. A
módosítás szerint ebben az esetben a felhasználásra nem került összeg tekintetében -
folyósított összeg esetén kizárólag annak visszafizetése után - új kérelem nyújtható be a fiatal
felnőtt 30. életévének betöltéséig.
A 26/A. § (3) és (4) bekezdése a megállapított, de a támogatási céltól eltérően felhasznált
támogatási összeg visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 26/B. § az államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre
megállapított otthonteremtési támogatás elszámolási szabályait határozza meg. Ennek
keretében a lakás-előtakarékossági szerződésben foglalt megtakarítási idő lejártát követően a
hitelintézet a törvényben meghatározott tartalmú tájékoztatást küld a gyámhatóság részére.
Ha a hitelintézet tájékoztatása alapján a gyámhatóság megállapítja, hogy a támogatás az Ltv.-
ben meghatározott lakáscélra kerül felhasználásra, hozzájárul a zárolás megszüntetéséhez és a
felhasználás támogatása érdekében - szükség esetén - elrendeli vagy meghosszabbítja az
utógondozást. Az Ltv. szerinti lakáscélú felhasználás megtörténtéről a hitelintézet igazolást
küld a gyámhatóság felé. Az igazolás alapján a gyámhatóság megvizsgálja, hogy a támogatás
teljes egészében vagy részben került-e felhasználásra és ennek ismeretében dönt a
felhasználás elfogadásáról, az utógondozó intézmény felmentéséről és az elidegenítési tilalom
feljegyeztetéséről vagy a nem cél szerint felhasznált otthonteremtési támogatás összegének
visszafizettetéséről.
Ha a hitelintézet megtakarítási idő lejártát követő tájékoztatása alapján a gyámhatóság azt
állapítja meg, hogy a fiatal felnőtt a megtakarítást nem az Ltv. szerinti támogatási célra
kívánja fordítani, rendelkezik a hitelintézet felé a befizetett otthonteremtési támogatásnak
megfelelő mértékű betétösszegnek a központi költségvetés felé történő visszautalásáról,
36
egyidejűleg nyilatkoztatja a fiatal felnőttet arról, hogy a korábbi döntésében megállapított
otthonteremtési támogatás összegét milyen Gyvt. szerinti - lakás-előtakarékosságtól eltérő -
lakáscélra kívánja felhasználni. Amennyiben a fiatal felnőtt új támogatási célt nyilatkozatában
nem tud megjelölni, az eljárást meg kell szüntetni, egyidejűleg tájékoztatni kell a jogosultat,
hogy a fel nem használt összeg tekintetében 30. életévének betöltéséig új kérelmet nyújthat
be.
A 26/C. § az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyeztetésével kapcsolatos rendelkezéseket
tartalmaz.
A 24. §-hoz
A Javaslat bővíti a család- és gyermekjóléti szolgálatok feladatkörét a külön
kormányrendeletben meghatározott európai uniós forrásból megvalósuló program keretében
biztosítható eseti vagy rendszeres természetbeni juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában
való közreműködéssel.
A 25. §-hoz
A Javaslat a Gyvt. módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
Az otthonteremtési támogatás összegének zárolásával összefüggésben felülvizsgálati
kötelezettség kerül előírásra a gyámhatóság részére azon ügyekre vonatkozóan, melyek
esetében az otthonteremtési támogatás államilag támogatott lakás-előtakarékossági
programban való részvételre került megállapításra és a törvény hatálybalépésének
időpontjában a hitelintézet felé még folyósítás történik. Amennyiben ezen ügyekben a
programba befektetett otthonteremtési támogatás összege annak megállapításakor nem került
zároltatásra, a gyámhatóság 2016. május 31-éig intézkedik a hitelintézet felé a zárolás
érdekében.
Az otthonteremtési támogatással összefüggésben történt utógondozói kirendeléseket szintén át
kell tekintetni. Ha az otthonteremtési támogatás államilag támogatott lakás-előtakarékossági
programban való részvételre került megállapításra és a törvény hatálybalépésének
időpontjában a hitelintézet felé még folyósítás történik, azt az utógondozót, aki kizárólag az
otthonteremtési támogatás felhasználásának támogatása céljából került kirendelésre, 2016.
július 31-ig a gyámhatóságnak fel kell mentenie. A gyámhatóság a felmentéstől eltekinthet, ha
a lakás-előtakarékossági szerződésben meghatározott megtakarítási idő 2016. május 1-je és
október 31-e között lejár.
A 26. §-hoz
A Gyvt. szövegcserés módosításait tartalmazza.
A 27. §-hoz
A Javaslat pontosítja az Mmtv. keresőtevékenység fogalmát, egyértelművé téve, hogy a
vállalkozók a biztosításuk időtartama alatt minősülnek keresőtevékenységet folytatónak. A
módosításból következően azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozói jogviszonya
szünetel, nem minősülnek keresőtevékenységet folytatónak.
37
Az Mmtv. fogalom-meghatározásai kiegészülnek az egyéni és a társas vállalkozó fogalmával,
melyet a módosítás a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény megfelelő definícióira
utalással határoz meg.
A 28. §-hoz
Az Mmtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a biztosítás időtartamára tekintet nélkül jár a
megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak a személynek, aki az iskolai
tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását
megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt. A jogalkotói szándék a
fiatal kérelmezők számára kívánta biztosítani az ellátás megállapításának lehetőségét, akik a
kérelem benyújtását megelőzően nem rendelkezhetnek a jogszabályban meghatározott
biztosítási idővel. A Javaslat a rendelkezés céljának megfelelően pontosítja a kedvezmény
feltételeit. A módosítás értelmében a kedvezménnyel azok élhetnek, akik a 35. életév
betöltése előtt váltak megváltozott munkaképességűvé, és a 35. életévük betöltése előtt
megkezdett tanulmányaik befejezését követő 180 napon belül váltak biztosítottá. A módosítás
megteremti továbbá annak a lehetőségét, hogy az iskolai tanulmányok befejezése után
biztosítottá váló személyeken túlmenően az iskolai tanulmányok folytatása mellett dolgozó
személyek esetében is alkalmazni lehessen a rendelkezést.
A Javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy a biztosítás tartamára tekintet nélkül válhat
jogosulttá megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a 2011. december 31-én
rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, rehabilitációs járadékra vagy az
egészségkárosodott személyek szociális járadékaira jogosult személy is, aki bár jogosult volt a
felsorolt ellátások valamelyikére, azonban abban ténylegesen - a folyósítás szüneteltetése
miatt - nem részesült.
A 29. §-hoz
A Javaslat a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamát a komplex minősítés időbeli
hatályához igazítja annak érdekében, hogy a rehabilitációs ellátás különböző elemei, így a
pénzbeli ellátás és a rehabilitációs szolgáltatások időtartama ne csússzon el egymástól. A
rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatás visszamenőleges igénybe vétele fogalmilag
kizárt, a rehabilitációs ellátást tehát főszabály szerint az eljárást lezáró döntést követő naptól
kell megállapítani, kivéve abban az esetben, ha az ügyfél már rendelkezik komplex
minősítéssel, és az eljárás folyamán ismételt minősítésre nem kerül sor. Ez esetben továbbra
is a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen kell megállapítani az ellátást.
A hatályos jogszabályok szerint, ha az ügyfél a rehabilitációs tervben foglalt
kötelezettségeinek neki felróható okból nem tesz eleget, a rehabilitációs hatóságok
rendelkezésére álló egyetlen törvényes eszköz az ellátás megszüntetése. A módosítás
értelmében az együttműködési kötelezettség megszegése esetén első alkalommal a
rehabilitációs ellátás nem megszüntetésre, hanem 3 hónapra felfüggesztésre kerül. A
megszüntetésről csak a kötelezettség ismételt megszegése esetén kell rendelkezni. A javasolt
megoldással egy differenciáltabb, nagyobb visszatartó erőt jelentő, ugyanakkor a
rehabilitációs ellátásban részesülőket az ellátásból nem azonnal kizáró szankciórendszer jön
létre.
38
A 30. §-hoz
Az Mmtv. 8. § (2) bekezdésének értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülőknek a
rehabilitációs hatóság biztosítja a szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való
hozzáférést. Ennek érdekében a rehabilitációs hatóság szükség szerint megállapodást köthet a
szolgáltatókkal. A módosítás előírja a szolgáltatásokat biztosító szervezetek akkreditációjának
kötelezettségét, amely által egységes szolgáltatási színvonal biztosítható.
A 31. és 33. §-hoz
Annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott
ellátások minimum és maximum összegének értékállósága biztosítható legyen, a Javaslat ezen
összegek vetítési alapját a 2012. évi minimálbér helyett fix összegben határozza meg, és
előírja, hogy ez a vetítési alap (új megnevezése: alapösszeg) a nyugdíjemelés mértékével
azonosan emelkedjen. A Javaslat szerint az alapösszeg 2016. évi mértéke a jelenlegi vetítési
alapnak a 2016. évi nyugdíjemelés mértékével emelt összege, 94 500 Ft.
Jelenleg azok esetében, akiknek nincs az ellátás megállapításánál figyelembe vehető pénzbeli
egészségbiztosítási járulékalapja, a minimálbér alapján történik az ellátási összeg
megállapítása. Ennek az a következménye, hogy az ellátási összeg esetükben magasabb lehet,
mint azok esetében, akik rendelkeznek járulékalappal, de az a minimálbér összegénél
alacsonyabb. A módosítás ennek kiküszöbölésére előírja, hogy azok esetében, akik nem
rendelkeznek a referencia-időszakban megfelelő járulékalappal, az ellátás összege a rá
irányadó ellátási kategória minimumösszegével azonos.
A 32. §-hoz
A Javaslat egységesíti a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti
keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat. Jelenleg a rokkantsági ellátásban részesülők
esetében keresetkorlát, míg a rehabilitációs ellátásban részesülők vonatkozásában időkorlát
érvényesül. A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott keresőtevékenységet
folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér
150%-át. A rehabilitációs pénzbeli ellátás mellett jelenleg legfeljebb heti 20 órában lehet
keresőtevékenységet folytatni, ennél magasabb óraszámban folytatott keresőtevékenység
esetén az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Figyelemmel arra, hogy a rehabilitációs ellátás
célja a nyílt munkaerő-piaci integráció támogatása, amelyet a jelenlegi munkavégzéséi korlát
nem szolgál megfelelően, a módosítás értelmében a rehabilitációs ellátás melletti
munkavégzésre is a rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorlát érvényesül majd. Tehát a
rehabilitációs ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő személy
keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a
minimálbér 150%-át. A rokkantsági ellátásnál alkalmazott szabályhoz hasonlóan minimálbér
alatt a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimumot kell érteni.
A 34. §-hoz
A hatályos rendelkezések gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetővé teszik az ügyfelek számára
a kérelem benyújtását, függetlenül attól, hogy részesülnek-e megváltozott munkaképességű
39
személyek ellátásában vagy sem. Az ellátásra egészségi állapotuk miatt nem jogosult
személyek esetében az Mmtv. már jelenleg is biztosítja, hogy csak abban az esetben kell
újabb hatósági eljárást lefolytatni 12 hónapon belül, ha az ügyfél iratokkal valószínűsíti, hogy
állapotában tartós rosszabbodás következett be. A módosítás ezt a korlátot kiterjeszti a
megállapító döntéseket követően benyújtott kérelmekre is. A Javaslat ezen túlmenően
tisztázza, hogy az ellátás megállapítását követő 12 hónapon túl benyújtott kérelmeket nem új
igényként, hanem állapotváltozás bejelentéseként kell kezelni.
A jogalkalmazói gyakorlatban előfordul, hogy a rehabilitációs hatóságoknak a tényállás
tisztázása érdekében a foglalkoztatót, felszámolót, végelszámolót, vagy az egykorú iratokat
őrző személyt vagy szervezetet kellene megkeresniük, azonban jelenleg az Mmtv. erre nem
biztosít lehetőséget. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja.
A 35. §-hoz
Az Mmtv. hatályos szabályai alapján a kérelem benyújtásakor már meglévő komplex
minősítés időbeli hatálya alatt nem kell ismételt minősítést végezni. Ugyanakkor az Mmtv.
alapján az ügyfél kérheti a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó
felülvizsgálatot. A módosítás e két szabályt összhangba hozva világossá teszi, hogy
főszabályként a komplex minősítés időbeli hatálya alatt nem kell ismételt minősítést végezni,
azonban, ha az ügyfél kéri, akkor a minősítést - az Mmtv.-ben meghatározott feltételek
fennállása esetén - el kell végezni. Az Mmtv. 15. § (3) bekezdését a 14. § (1) bekezdésével
együtt kell értelmezni. Az ügyfél ismételt komplex minősítés kérésére vonatkozó jogát
ugyanis korlátozza az Mmtv. 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint az
ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott
elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet
csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján
megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe
nem vett tartós változás következett be.
A 36. §-hoz
A Javaslat meghatározza a komplex minősítés időbeli hatályát, és ezen időtartamhoz igazítja a
pénzbeli ellátásra, valamint a minősítéshez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatásra, a
foglalkoztatás támogatására, vagy egyéb foglalkoztatási kedvezményekre (pl. rehabilitációs
kártya) való jogosultságot is. A módosításra azért van szükség, mert jelenleg a megváltozott
munkaképességhez kapcsolódó különféle ellátások, kedvezmények jogosultsági időtartama
elcsúszik egymástól, amely a gyakorlatban kezelhetetlen és követhetetlen mind az ügyfelek,
mind a foglalkoztatók számára.
A komplex minősítés időbeli hatályának kezdete egységesen azon közigazgatási hatósági
eljárást lezáró érdemi döntést követő nap, amely során a komplex minősítést elvégezték. Az
időbeli hatály vége attól függően differenciált, hogy a minősítésben részt vett személy részére
rehabilitációs időtartamot kell-e meghatározni, a felülvizsgálatáról kell-e rendelkezni, illetve,
ha felülvizsgálatáról kell rendelkezni, akkor kerül-e számára rokkantsági ellátás
megállapításra. Amennyiben a komplex minősítés időbeli hatálya alatt új minősítést
végeznek, akkor a korábbi minősítés az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés
keltéig tart. Ezt követő naptól ugyanis az új minősítés lesz a hatályos.
40
A 37. §-hoz
A rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységhez kapcsolódó időkorlát keresetkorláttá
történő átalakításával összefüggésben az ellátásban részesülő személy együttműködési és
értesítési kötelezettségei is értelemszerűen változnak. Az esetleges túlfizetések elkerülése
végett a bejelentési kötelezettségek határideje - a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban
részesülőkre vonatkozóan egységesen - 15 napról 10 napra csökken.
Mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás esetében szükséges a keresőtevékenység-
korlát meghaladására vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg a jövedelmek igazolása is, annak
érdekében, hogy a megszüntetési ok fennállását a rehabilitációs hatóság meg tudja állapítani.
A 38. §-hoz
A Javaslat értelmében, ha az ellátásban részesülő felülvizsgálata során más minősítési
kategória kerül meghatározásra, mint ami alapján ellátását a felülvizsgálatáig kapta, az ellátást
az arról szóló döntést követő nappal kell megállapítani, mely időpont megegyezik a komplex
minősítés időbeli hatályának kezdő időpontjával.
Az ellátás összegének meghatározásakor havi átlagjövedelemként a korábban figyelembe vett
havi átlagjövedelem évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés felülvizsgálati döntés
időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Az ellátásban
részesülők szociális biztonságának erősítése érdekében, garanciális szabályként kerül
beépítésre az a rendelkezés, mely szerint a felülvizsgálat során megállapított összeg -
állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb, mint a felülvizsgálatot megelőző hónapra
járó ellátás összege.
Amennyiben állapotjavulás esetén az ellátási összeg csökken, úgy a csökkentést csak a
döntést követő második hónap első napjától kell végrehajtani.
A 39. §-hoz
A Javaslat alapján - egyéb társadalombiztosítási tárgyú hatályos jogszabályokhoz hasonlóan -
az Mmtv. kiegészül egy olyan szabályozással, mely lehetővé teszi, hogy a rehabilitációs
hatóság a döntés közlésétől számított öt éven belül módosíthassa vagy visszavonhassa a
döntését, ha a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján
megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért. Ha a módosítás vagy visszavonás jóhiszeműen
szerzett jogot sért, úgy az elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától, ellenkező
esetben a módosított vagy visszavont döntés keltének időpontjára visszamenőlegesen rendeli
el azt. Az ügyfél javára a nem jogszabálysértő döntés az ügyfél kérelmére 3 éven belül,
hivatalból 5 éven belül módosíthatóvá válik azzal, hogy a magasabb összegű ellátás
visszamenőleg legfeljebb hat hónapra jár.
A 40. és 41. §-hoz
Az Mmtv. 20. §-a - a rokkantsági és rehabilitációs ellátások visszafizetésére, megtérítésére, a
követelés érvényesítésére, a méltányossági jogkör gyakorlására, továbbá az ellátások
késedelmes kifizetésére vonatkozóan - utaló szabályt tartalmaz a kötelező egészségbiztosítás
41
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) VIII. fejezetének
rendelkezéseire. Indokolt az utaló szabályok kiegészítése az Ebtv. VII. fejezetében található
61. § (7) bekezdésére való hivatkozással, amely a kérelmek jogszabálysértő módon történő
elutasítása és az alacsonyabb összegű ellátás-megállapítás esetére irányadó rendelkezéseket
tartalmazza. Ha a rehabilitációs hatóság saját hatáskörben vagy a másodfokú hatóság
jogorvoslati eljárás keretében történt felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a kérelem
jogszabálysértő módon került elutasításra, vagy az ellátás alacsonyabb összegben került
megállapításra, az ügyfelet megilleti a jogszabálysértés felfedezésétől visszafelé számított öt
éven belül járó összeg és az utána járó, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben
meghatározott késedelmi pótlék.
A szociális biztonsági tárgyú egyezményben részes államból ellátásban részesülőkre
vonatkozóan is indokolt kiterjeszteni azt a rendelkezést, amely a jogosult más EGT-államból
párhuzamos ellátásban való részesülése esetére tartalmaz a jogalap nélkül felvett ellátás
visszakövetelésére vonatkozó szabályokat. A módosítás értelmében a kilencven napon túl
kifizetett jogalap nélküli ellátás felróhatóságra tekintet nélkül visszakövetelhető, ha
jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból, vagy szociális
biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos
típusú ellátásban részesült.
A módosítás kimondja továbbá, hogy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítése tekintetében
gyakorolt, méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincsen helye.
Az Mmtv. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha jogalap nélkül felvett ellátás
visszafizetése kapcsán méltányosságból engedélyezett részletfizetési kötelezettségét az ügyfél
nem teljesíti. A módosítás értelmében a jogalap nélkül kifizetett ellátás ilyen esetben egy
összegben válik esedékessé.
A 42. §-hoz
A Javaslat kibővíti a rehabilitációs hatóság által a rehabilitációs szolgáltatások biztosítása
céljából vezetett nyilvántartás adattartalmát, megjelenik az akkreditált szolgáltatókra
vonatkozó adatok rögzítésének kötelezettsége is. A nyilvántartás tartalmazza majd a
rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, gazdálkodási
formáját, adószámát, az általa nyújtott szolgáltatások körét és az elérhetőségét. Így a
megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyeknek lehetősége lesz arra, hogy a
nyilvántartás alapján kiválasszák a számukra leginkább megfelelő szolgáltatatást nyújtó
szervezetet.
A 43. §-hoz
A Javaslat a jogértelmezés egységessége érdekében meghatározza a rehabilitációs
hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősülők
körét, egyértelművé téve, hogy a komplex minősítésen részt vett személyek közül azok
tekinthetők a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott
munkaképességűnek, akiknek egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos
vagy kisebb mértékű. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság
egyéb feltételeit (jogszerző idő megléte, a kereső tevékenység hiánya, valamint a rendszeres
42
pénzellátásban való részesülés tilalma) ennek a szakasznak az alkalmazásában nem kell
vizsgálni.
A 44. §-hoz
Az Mmtv. 25. §-ának módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy az akkreditált
munkáltatók részére a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása és a bér- és
költségtámogatás mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók képzése is
támogatható legyen. A képzés a komplex rehabilitáció rendszerén belül alkalmazott eszköz,
mely a védett foglalkoztatás keretei között az egyén kompetenciáit hivatott javítani, amivel
javulnak a munkaerő-piaci elhelyezkedési, s így a sikeres rehabilitáció, illetve a tranzitálás
esélyei is.
Az akkreditált munkáltatók részére nyújtott támogatások célcsoportja kiegészül továbbá a
vakok személyi járadékában részesülő személyekkel.
A 45. §-hoz
A Javaslat - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelemhez hasonlóan
-	a komplex minősítés elvégzésére, és az annak eredményéről szóló hatósági bizonyítvány
kiállítására irányuló kérelem alsó életkori határát is 15 éves korban határozza meg. A hatósági
bizonyítvány célja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos
foglalkoztatási kedvezmények, támogatások igénybe vétele céljából igazolja a megváltozott
munkaképesség tényét. Az életkori határ arra figyelemmel került meghatározásra, hogy a
munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján keresőtevékenységet főszabály
szerint 16 éves kortól, bizonyos esetekben 15 éves kortól lehet folytatni. A módosítás
meghatározza a hatósági bizonyítvány időbeli hatályát is: az a komplex minősítés időbeli
hatályával egyezik meg.
A 46. §-hoz
A Javaslat az Mmtv. módosításából következő felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza. A
foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások akkor lehetnek eredményesek, ha egységes a
szolgáltatások minősége. Ennek érdekében szükségessé vált a foglalkozási rehabilitációs
szolgáltatást nyújtók akkreditációjának szabályozása, a szolgáltatás nyújtás személyi és tárgyi
feltételeinek meghatározása, továbbá a nyilvántartásba vett szolgáltatók ellenőrzése. A
törvényjavaslat ennek szabályozási lehetőségét teremti meg.
A rehabilitációs és rokkantsági ellátások legkisebb és legnagyobb összegének vetítési
alapjaként a Javaslat bevezeti az alapösszeg fogalmát, és meghatározza annak 2016. évi
mértékét. A továbbiakban az alapösszeg az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés mértékével
emelkedik, a konkrét összeg kormányrendeletben kerül meghatározásra.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az akkreditált munkáltatók részére a
munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása és a bér- és költségtámogatás mellett a
megváltozott munkaképességű munkavállalók képzése is támogatható legyen. A képzési
támogatás részletszabályainak meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.
43
A 47. §-hoz
Azoknál, akiknél a 2011. december 31-én folyósított ellátást rehabilitációs ellátásként kellett
továbbfolyósítani, a felülvizsgálatot követő ellátás-megállapítás szabályait a Javaslat az
általános felülvizsgálati szabályokhoz igazítja. A felülvizsgálatot követően járó ellátást az
erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, de ha az összeg csökken, akkor a
csökkentést csak a döntést követő második hónap első napjától kell végrehajtani.
A 48. §-hoz
Azon megváltozott munkaképességű személyek, akik részére 2011. december 31-én
folyósított ellátásuk első felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátás kerül megállapításra,
a közfoglalkoztatási bér 40 %-ában vagy 80%-ában meghatározott összegű ellátásban
részesülnek. A következő felülvizsgálatkor problémát jelent, hogy ezekben az esetekben az
újabb felülvizsgálatot követően járó összeget miként kell meghatározni, mivel az ellátási
összeg alapja a „korábban alapul vett havi átlagjövedelem” lenne, amely azonban ilyen
esetekben nincs. A módosítás alapján ezekben az esetekben „korábban alapul vett havi
átlagjövedelemként” a minimálbért kell figyelembe venni.
A 49. §-hoz
A Javaslat alapján rendezésre kerül, hogy a 2011. december 31-én folyósított ellátásuk
továbbfolyósításával ellátásban részesülő, a felülvizsgálat alól az életkoruk miatt mentesülő
személyek esetében milyen szabályokat kell alkalmazni, ha felülvizsgálatukra később
kérelmükre, állapotváltozás miatt, vagy rendkívüli felülvizsgálatra okot adó körülmény miatt,
mégis sor kerül. Ilyen esetben a felülvizsgálatot követően járó ellátás megállapítására, a
folyósítandó ellátás összegének meghatározására a 2011. december 31-én folyósított
ellátásban részesülők első felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy az Mmtv. 38/C. §-ának alkalmazásával
rokkantsági ellátásban részesülő személyekre az Mmtv.-ben egységesen érvényesülő
keresőtevékenység-korlát vonatkozik, tehát az ellátásukat akkor kel megszüntetni, ha a
jövedelmük három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. A
módosítás átmeneti rendelkezést tartalmaz a keresőtevékenység-korlátra vonatkozóan,
kimondva, hogy a megszüntetési ok megállapításánál a 2016. április 30-át követően szerzett
jövedelmet lehet figyelembe venni.
Az 50. §-hoz
Az 50. § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. Az Mmtv. 1. § (2) bekezdésének 4. pontját
érintő módosítás pontosítja a keresőtevékenység fogalmát, egyértelművé téve, hogy a
vállalkozók a biztosításuk időtartama alatt minősülnek keresőtevékenységet folytatónak. A
módosításból következően azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozói jogviszonya
szünetel, nem minősülnek keresőtevékenységet folytatónak. Az átmeneti rendelkezés
értelmében a módosítást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
44
Az Mmtv. 10. § (2) bekezdését érintő módosítás egységesíti a rokkantsági és a rehabilitációs
ellátásra vonatkozó keresőtevékenység-korlátot. A korábbiakban a rehabilitációs ellátást
szüneteltetni kellett, ha az ellátásban részesülő személy munkaideje meghaladta a heti 20 órát.
A módosítás értelmében a szüneteltetés jogintézménye megszűnik, a rehabilitációs ellátást
keresőtevékenység folytatása esetén meg kell szüntetni, ha a jövedelem három egymást
követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. A kapcsolódó átmeneti
szabályok értelmében a 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy közfoglalkoztatásra
tekintettel szünetelő rehabilitációs pénzbeli ellátásokat 2016. május 1-jétől tovább kell
folyósítani. Ezekben az esetekben, ha a szünetelés időtartamára rehabilitációs pénzbeli ellátás
került folyósításra, úgy az Mmtv. 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését még
alkalmazni kell, tehát a szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az
ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy
azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a
rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet. Az átmeneti rendelkezések kimondják
továbbá, hogy a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység-korlátra vonatkozó új
megszüntetési szabály alkalmazásánál a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmeket
kell figyelembe venni.
Az Mmtv. 9. és 12. §-át érintő módosítás a rokkantsági és rehabilitációs ellátások minimum és
maximum összegét az újonnan bevezetett alapösszeg meghatározott arányában határozza
meg. Az alapösszeg mértéke 2016. évben 94 500 Ft. Az átmeneti rendelkezés kimondja, hogy
az új rendelkezéseket az új ügyekben, tehát a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult
ügyekben kell alkalmazni.
Az Mmtv. 20. §-át érintő módosítás pontosítja a rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági
ellátás jogosulatlan felvétele esetén követendő, továbbá a kérelem jogszabálysértő
elutasításának vagy alacsonyabb összegű ellátás megállapításának jogkövetkezményeire
vonatkozó szabályokat. Az e módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés értelmében az új
szabályokat a 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
Az 51. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz. A komplex minősítés időbeli hatályával
és a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamával összefüggő módosítások
értelmében a rehabilitációs ellátásra való jogosultság kezdő időpontja - főszabály szerint - a
döntés keltét követő nap lesz. Ezzel összefüggésben a jövedelemszámításnál figyelembe vett
időszakot a jogosultság kezdő időpontja helyett a kérelem benyújtásához viszonyítottan
indokolt meghatározni, figyelemmel arra, hogy a hatósági eljárás során a jogosultság kezdő
időpontja nem minden esetben lesz előre meghatározható.
Az Mmtv. jelenleg nem tartalmaz alsó életkori határt a kérelem benyújtására. Figyelemmel
arra, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján keresőtevékenységet
főszabály szerint 16 éves kortól, bizonyos esetekben 15 éves kortól lehet folytatni, a
megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság megszerzéséhez pedig
előzetes biztosítási idő szükséges, az életkori határt 15 évben javasolt meghatározni.
A rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeit neki felróható okból megszegő személy
esetében első alkalommal a rehabilitációs ellátás nem megszüntetésre, hanem 3 hónapra
felfüggesztésre kerül. A megszüntetésről csak a kötelezettség ismételt megszegése esetén kell
rendelkezni.
45
A keresőtevékenység folytatása miatti ellátás-megszüntetésre akkor kerül sor, ha a jogosult
jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150%-át. A
módosítás tisztázza, hogy ilyen esetben az ellátást a negyedik hónap első napjával kell
megszüntetni.
A rehabilitációs ellátáshoz hasonlóan a rokkantsági ellátásban részesülő személy jogosultsági
feltételeket érintő változásokra, állapotváltozásra, keresőtevékenység-korlátot meghaladó
keresőtevékenységére vonatkozó bejelentési kötelezettsége is tíz napban kerül meghatározásra
a korábbi tizenöt nap helyett.
A módosítás kiegészíti továbbá a rendkívüli felülvizsgálatokra vonatkozó szabályokat azzal
az esettel, amikor a komplex minősítés lefolytatását követően merül fel olyan körülmény,
amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény már
nem áll fenn.
A komplex foglalkozási rehabilitációs rendszer egyik meghatározó eleme a humánfejlesztés,
míg a támogatási prioritások között helyet kapnak a fogyatékos, illetve megváltozott
munkaképességű emberek képzését, továbbképzését biztosító külső vagy belső oktatási
formák. Az aktív, tevékeny foglalkozási rehabilitációt szolgáló képzés középpontjában az áll,
hogy a megváltozott munkaképességű ember egyenlő eséllyel vehessen részt a képzési
folyamatban. Ennek alapja a kompetencia alapú képzés, ami személyenként eltérő és az
egyéni rehabilitációs tervben kell meghatározni. Minden munkavállalónak szüksége van
folyamatos képzésre, ami a fogyatékos emberek esetében - figyelemmel korlátaikra,
hátrányaikra - hatványozottan érvényes.
Azon személyek, akik részére 2011. december 31-én folyósított ellátásuk első felülvizsgálatát
követően rehabilitációs ellátást kell megállapítani, az első komplex minősítésüket követően a
közfoglalkoztatási bér 40 %-ában vagy 80%-ában meghatározott összegű ellátásban
részesülnek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közfoglalkoztatási bér alatt a döntés
időpontjában érvényes közfoglalkoztatási bért kell érteni.
Az 52. §-hoz
Jelenleg azon ellátottak esetében, akiknek nincs az ellátás megállapításánál figyelembe
vehető, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, a minimálbér alapján
történik az ellátási összeg megállapítása. Ennek az a következménye, hogy az ellátási összeg
esetükben magasabb lehet, mint azok esetében, akik rendelkeznek járulékalappal, de az a
minimálbér összegénél alacsonyabb. A módosítás ennek kiküszöbölésére előírja, hogy azok
esetében, akik nem rendelkeznek a referencia-időszakban megfelelő járulékalappal, az ellátás
összege a rá irányadó ellátási kategória minimumösszegével azonos.
Az 53. §-hoz
A szociális ágazathoz tartozó továbbképzések a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII.
törvény (Fktv.) 1. § (5) bekezdésének k) pontja alapján kivételt képeznek a törvény hatálya
alól, így azok szabályozása a szociális ágazathoz tartozó jogszabályokban valósul meg. Az
Fktv. hivatkozott rendelkezése jelenleg nem tartalmazza a jelnyelvi tolmácsok
továbbképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti képzésekre utalást. Tekintettel arra, hogy a
szociális ágazathoz tartozó továbbképzésről van szó, az egységes, átlátható szabályozás és
46
gyakorlat kialakítása abban az esetben biztosítható, ha a jelnyelvi tolmácsok továbbképzései -
a többi szociális továbbképzéshez hasonlóan - szintén kikerülnek az Fktv. hatálya alól.
Az 54. és 55. §-hoz
Az Szt. módosítása értelmében a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg vagyonnak fog
minősülni. A vagyonvizsgálat elvégzéséhez szükséges a pénzforgalmi szolgáltatóktól való
adatkérés lehetőségének megteremtése.
Az 56. §-hoz
Az 56. § a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza.